HU215235B - Fatartósító oxatiazinok, készítmények és alkalmazásuk - Google Patents

Fatartósító oxatiazinok, készítmények és alkalmazásuk Download PDF

Info

Publication number
HU215235B
HU215235B HU9600437A HU9600437A HU215235B HU 215235 B HU215235 B HU 215235B HU 9600437 A HU9600437 A HU 9600437A HU 9600437 A HU9600437 A HU 9600437A HU 215235 B HU215235 B HU 215235B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
hydrogen
wood
alkyl
formula
phenyl
Prior art date
Application number
HU9600437A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9600437D0 (en
HUT74480A (en
Inventor
Walter G. Brouwer
Robert A. Davis
Alex R. A. Valcke
Original Assignee
Uniroyal Chemical Company Inc.
Uniroyal Chemical Co./Uniroyal Chemical Cie.,
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Uniroyal Chemical Company Inc., Uniroyal Chemical Co./Uniroyal Chemical Cie., filed Critical Uniroyal Chemical Company Inc.
Publication of HU9600437D0 publication Critical patent/HU9600437D0/hu
Publication of HUT74480A publication Critical patent/HUT74480A/hu
Publication of HU215235B publication Critical patent/HU215235B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D419/00Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, at least one ring having nitrogen, oxygen, and sulfur atoms as the only ring hetero atoms
    • C07D419/02Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, at least one ring having nitrogen, oxygen, and sulfur atoms as the only ring hetero atoms containing two hetero rings
    • C07D419/04Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, at least one ring having nitrogen, oxygen, and sulfur atoms as the only ring hetero atoms containing two hetero rings directly linked by a ring-member-to-ring-member bond
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01NPRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/72Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with nitrogen atoms and oxygen or sulfur atoms as ring hetero atoms
    • A01N43/88Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with nitrogen atoms and oxygen or sulfur atoms as ring hetero atoms six-membered rings with three ring hetero atoms
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D291/00Heterocyclic compounds containing rings having nitrogen, oxygen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms
    • C07D291/02Heterocyclic compounds containing rings having nitrogen, oxygen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms not condensed with other rings
    • C07D291/06Six-membered rings
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B27WORKING OR PRESERVING WOOD OR SIMILAR MATERIAL; NAILING OR STAPLING MACHINES IN GENERAL
    • B27KPROCESSES, APPARATUS OR SELECTION OF SUBSTANCES FOR IMPREGNATING, STAINING, DYEING, BLEACHING OF WOOD OR SIMILAR MATERIALS, OR TREATING OF WOOD OR SIMILAR MATERIALS WITH PERMEANT LIQUIDS, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; CHEMICAL OR PHYSICAL TREATMENT OF CORK, CANE, REED, STRAW OR SIMILAR MATERIALS
    • B27K3/00Impregnating wood, e.g. impregnation pretreatment, for example puncturing; Wood impregnation aids not directly involved in the impregnation process
    • B27K3/34Organic impregnating agents
    • B27K3/343Heterocyclic compounds

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Chemical And Physical Treatments For Wood And The Like (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Abstract

A találmány fa és faszerkezetek tartósítására szőlgáló eljárásra,készítményre és új őxatiazinőkra vőnatkőzik. A hatóanyagők a (II)általánős képletű vegyületek – a képletben n értéke 0, 1 vagy 2; R1 jelentése hidrőgénatőm, illetve alkilcsőpőrt; és R jelentése fenil- vagy naftilcsőpőrt, illetve szűbsztitűáltfenilcsőpőrt, ahől a szűbsztitűensek, amelyek száma 1–3 lehet, akövetkezők közül kerülhetnek ki: halőgénatőm, valamint alkil-, trialőgén-metil-, alkőxi-, alkil-karbőnil-, karbőxi-, adőtt esetbenalkálifémsó főrmájában, alkőxi-karbőnil-, nitrő- vagy alkőxi-iminő-metil-csőpőrt;piridilcsőpőrt, tienilcsőpőrt vagy fűrilcsőpőrt, i letveszűbsztitűált tienil- vagy fűrilcsőpőrt, ahől a szűbsztitűensek,amelyek száma 1–3 lehet, a következők közül kerülhetnek ki:halőgénatőm, valamint alkil-, alkőxi-, alkőxi-karbőnil-, trihalőgén-etil-, cianő-, főrmil- vagy fenilcsőpőrt vagy(d) általánős képletűcsőpőrt, amelyben X jelentése őxigén- vagy kénatőm, Y jelentésenitrőgénatőm vagy metincsőpőrt, amelynek hidrőgénatőmja helyén ad ttesetben alkőxicsőpőrt állhat, és R'' jelentése hidrőgénatőm vagyalkilcsőpőrt, amelyek egy része új. ŕ

Description

A találmány fa és faszerkezetek tartósítására szolgáló eljárásra, készítményre és új oxatiazinokra vonatkozik. A hatóanyagok a (II) általános képletű vegyületek - a képletben n értéke 0, 1 vagy 2;
R1 jelentése hidrogénatom, illetve alkilcsoport; és R jelentése fenil- vagy naftilcsoport, illetve szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek, amelyek száma 1-3 lehet, a következők közül kerülhetnek ki: halogénatom, valamint alkil-, trihalogén-metil-, alkoxi-, alkil-karbonil-, karboxi-, adott esetben alkálifémsó formájában, alkoxi-karbonil-, nitrovagy alkoxi-imino-metil-csoport;
piridilcsoport, tienilcsoport vagy íurilcsoport, illetve szubsztituált tienil- vagy furilcsoport, ahol a szubsztituensek, amelyek száma 1-3 lehet, a következők közül kerülhetnek ki: halogénatom, valamint alkil-, alkoxi-, alkoxi-karbonil-, trihalogén-metil-, ciano-, formil- vagy fenilcsoport vagy (d) általános képletű csoport, amelyben X jelentése oxigén- vagy kénatom, Y jelentése nitrogénatom vagy metincsoport, amelynek hidrogénatomja helyén adott esetben alkoxicsoport állhat, és R” jelentése hidrogénatom vagy alkilcsoport, amelyek egy része új.
R1-
(0) n
(II)
R* (d)
HU 215 235 B
A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 2 lap ábra)
HU 215 235 Β
A találmány oxatiazinokra, ezeket tartalmazó készítményekre, valamint eljárásra vonatkozik faanyagok és fa felhasználásával készült összetett anyagok megvédésére, a fát károsító organizmusok ellen.
Közelebbről meghatározva a találmány egy, a fát károsító organizmusok, így baktériumok, élesztőgombák és más gombafajták ellen hatékony vegyületcsaláddal, nevezetesen bizonyos 3-aril-5,6-dihidro-l,4,2-oxatiazinokkal és ezek S-oxidjaival foglalkozik. Ugyancsak a találmány tárgyát képezik továbbá egyes új 3-aril-5,6dihidro-l,4,2-oxatiazinok és S-oxidjaik, valamint ezeket tartalmazó készítmények, amelyek a fát károsító organizmusok, így baktériumok, élesztőgombák és más gombafajták ellen hatékonyan alkalmazhatók.
A faanyagok tartósításának óriási gazdasági jelentősége van. Legtöbb célra a kezeletlen faanyagok teljesen alkalmatlanok, mivel száradás közben meggörbülnek, elvetemednek, szétrepednek, nehezen ragaszthatok és megmunkálhatok, azonfelül ki vannak téve gombák és/vagy rovarok károsító hatásának. A megfelelően előkészített és tartósított faanyag jellemző tulajdonsága, hogy erős és összenyomhatatlan, ugyanakkor megtartja a flexibilitását.
Az U. S. 4569690 számú szabadalmi iratban (és az ezzel megegyező EP-A-0 104940 számú leírásban) különböző 3-aril-5,6-dihidro-l,4,2-oxatiazinokról és oxidjaikról azt állítják, hogy ezek gyomirtóként, a növényeket károsító gombák, így Alternaria, Sclerotium, Piricularia, Pythium, Phytophtora, Fusarium ellen hatásosak - de nem említik farontó gombák, így szaprofitagombák, baktériumok, penész- és élesztőgombák elleni hatékonyságukat -, továbbá növényi deszikkánsként és lombtalanítószerként hasznosíthatók. Nincs szó azonban arról, hogy ezek a vegyületek a fát károsító organizmusok ellen is hatékonyak lennének, és így faanyagok tartósítására használnák azokat.
A Chemical Abstracts [103(l).2144u] olyan gombaölő szereket referál, amelyek fenil-(a-klór-acetamid)okat tartalmaznak, és megtudhatjuk, hogy ezek a vegyületek iparilag is hasznosíthatók, például festékekben, a fémforgácsoláshoz használatos folyadékokban, illetve ilyen kezelést alkalmazva a faanyagokat megvédhetjük a cellulózbontó gombák elszaporodásától.
Szintén a Chemical Abstracts egy referátumából [102(16):133 786g] van tudomásunk arról, hogy epoxidokkal kezelve a faanyagokat, azok megóvhatok a biológiai kártevőkkel szemben. Az U. S. 4562 185 számú szabadalmi iratban olvashatunk növényvédő szerként, elsősorban atkák és fonalférgek ellen hatékony, szisztémás kártevőirtó szerként hasznosítható l-oxo-3aza-ciklopentán-származékról, amelyek fában és agyagban maradandó aktivitást mutatnak.
Az U. S. 4 067 862 számú szabadalmi iratban eljárást közölnek polimer anyagoknak egy nitril-szulfiddal való módosítására. A módosított polimerek faanyagok díszítő- és védőbevonataiként hasznosíthatók.
A World Patents Index 67-05105G/00 számú referátumában nyilvánosságra hozott, gombaölő hatású 2(monoszubsztituált amino)-1 -aza-cikloalk-1 -én-származékokról azt közlik, hogy ezek hatékony gombaölő szereknek bizonyultak mind növényekben, mind egyéb szerves anyagokban, beleértve a faanyagokat is.
Az U. S. 4977 186 számú szabadalmi iratban fatartósításra és a talaj kezelésére alkalmas, karbamátokat tartalmazó készítményeket ismertetnek.
Találmányunk tárgyát azok az (I) általános képletű új vegyületek és ezeket tartalmazó készítmények képezik, amelyek képletében n értéke 0, 1 vagy 2;
R1 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport; és
Q jelentése (a) általános képletű csoport, amelyben R2, R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatom vagy alkil-, alkoxi-karbonil-, ciano-, formil-, nitro- vagy fenilcsoport, alkil- és alkoxicsoport alatt minden esetben 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú csoportot értve, és azzal a megkötéssel, hogy az R2, R3 és R4 szimbólumok legalább egyike hidrogénatomtól eltérő jelentésű;
(b) általános képletű csoport, amelyben R5, R6 és R7 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy N-fenil-karbamoil-csoport, azzal a megkötéssel, hogy az R5, R6 és R7 szimbólumok legalább egyike hidrogénatomtól eltérő jelentésű;
(c) általános képletű csoport, amelyben R8, R9 és
R10 jelentése egymástól függetlenül halogénatom, trihalogén-metil-, 1—4 szénatomos alkoxi-karbonil-, vagy (1—4 szénatomos alkoxi-imino)-metil-csoport; vagy (d) általános képletű csoport, amelyben X jelentése oxigén- vagy kénatom; Y jelentése nitrogénatom vagy metiléncsoport, amelynek a hidrogénatomja helyén adott esetben 1^4 szénatomos alkoxicsoport állhat; és R’ ’ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport.
A találmány szerinti vegyületek alkalmazásával faanyagok és fa felhasználásával készült összetett anyagok tartós megvédését érhetjük el a fát károsító és a fát elpusztító organizmusokkal szemben.
A találmány tárgya azonfelül eljárás faanyagok és fa felhasználásával készült összetett anyagok tartós megvédésére a fát károsító vagy elpusztító organizmusokkal szemben. A találmány célját tekintve a fa felhasználásával készült összetett anyagok körébe tartoznak mindazok a termékek, amelyek előállításánál bármilyen formában faanyagot használnak fel, beleértve például - de semmi esetre sem korlátozva csupán ezekre - a fümérlemezt, a préselt faanyagot, a pozdorjalapot, a forgácslapot, a lambériát vagy más faburkolatokat és hasonlókat.
A találmány szerint úgy járunk el, hogy a faanyagot egy (II) általános képletű hatóanyag - a képletben n értéke 0, 1 vagy 2;
R1 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport; és
R jelentése fenil- vagy naftilcsoport vagy szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek, amelyek száma
1-3 lehet, a következők közül kerülhetnek ki: halogénatom, valamint 1—12 szénatomos alkil-, trihalogén-metil-, 1-5 szénatomos alkoxi-, (1-4 szénato2
HU 215 235 Β mos alkil)-karbonil-, karboxi-, adott esetben alkálifémsó formájában, (1-4 szénatomos alkoxijkarbonil-, nitro- vagy (1-4 szénatomos alkoxiimino)-metil-csoport; piridilcsoport, tienilcsoport, előnyösen akkor, ha n értéke 0 vagy 1, vagy furilcsoport, vagy szubsztituált tienil- vagy furilcsoport, ahol a szubsztituensek, amelyek száma 1-3 lehet, a következők közül kerülhetnek ki: halogénatom, valamint alkil-, alkoxi-, alkoxi-karbonil-, trihalogén-metil-, ciano-, formil- vagy fenilcsoport, alkil- és alkoxicsoport alatt minden esetben 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú csoportot értve; vagy (d) általános képletű csoport, amelyben X jelentése oxigén- vagy kénatom, Y jelentése nitrogénatom vagy metincsoport, amelynek hidrogénatomja helyén adott esetben 1-4 szénatomos alkoxicsoport állhat, és R’ ’ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport - 0,05-0,4 kg/m2 mennyiségével kezeljük.
A találmány szerinti eljárásban alkalmazható vegyületek magukban foglalják az (I) általános képletű vegyületeket, valamint az US 4569690 számú, illetve az ezzel megegyező EP-A-0 104 940 számú leírásból megismerhető vegyületeket is.
Előnyösek azok a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R1 jelentése hidrogénatom; n értéke 1 vagy 2;
R2, R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül hidrogén-, bróm- vagy klóratom vagy metil-, etil-, etoxikarbonil- vagy cianocsoport, azzal a megkötéssel, hogy az R2, R3 és R4 szimbólumok egyike mindenképpen hidrogénatomtól eltérő jelentésű;
R8, R9 és R10 jelentése fluor- vagy klóratom vagy metil-, etil- vagy trifluor-metil-csoport.
Ami a találmány szerinti eljárást illeti, előnyös, ha a (II) általános képletű vegyület olyan, amelynek képletében
R1 jelentése hidrogénatom;
n értéke 1 vagy 2; és
R jelentése fenil-, (1-6 szénatomos alkil)-fenil-, halogén-fenil-, (1-5 szénatomos alkoxi)-fenil-, (trihalogén-metil)-fenil-, nitro-fenil- vagy [(1-4 szénatomos alkoxi)-karbonil]-fenil-csoport; szubsztituálatlan, illetve klór- vagy brómatommal, etoxi-karbonilcsoporttal vagy cianocsoporttal szubsztituált furilcsoport; szubsztituálatlan, illetve klór- vagy brómatommal, etoxi-karbonil-csoporttal vagy cianocsoporttal szubsztituált tienilcsoport; vagy (1-6 szénatomos alkil)-nitro-fenil-csoport.
Még további előnyöket jelent a találmány szerinti eljárás szempontjából, ha
R1 jelentése hidrogénatom;
n értéke 1 vagy 2; és
R jelentése 4-klór-fenil-, 3-nitro-fenil-, 3,4-diklórfenil-, 3-fluor-fenil-, 2-tienil-, 4-tolil-, 3-(trifluormetil)-fenil-, 3-acetil-fenil-, 3,5-diklór-fenil-, 4(trifluor-metil)-fenil- vagy 3-metil-4-nitro-fenilc söpört.
Egy másik, a találmány szerinti eljárást tekintve előnyös körben Rl jelentése hidrogénatom; és R jelentése (d) általános képletű csoport, amelyben X kénatomot, Y nitrogénatomot vagy metincsoportot, és R” hidrogénatomot jelent.
Az (I) és (II) általános képletű vegyületeket vagy az U. S. 4569690 számú szabadalmi iratban megadott eljárásokkal, vagy a későbbiekben, az 1-8. példákban ismertetendő eljárásokkal állíthatjuk elő. A fenti számú szabadalmi irat, amely csak hivatkozásként része a találmánynak, részletes példákat közöl néhány 3-aril-5,6dihidro-l,4,2-oxatiazin és oxidjaik szintézisére, és ezekben a példákban két eljárást adnak meg. Az egyiknek a kiindulási vegyülete egy aromás aldehid, míg a másik eljárás esetében aromás ditiokarbonsav-észterekből indulnak ki. Mindkét eljárás jól használható, és a szerves szintetikus kémiában jártas szakember számára kézenfekvő a megvalósításuk.
A találmány szerinti készítmény megfelelő vivőanyagot is tartalmaz, amely általában folyadék, és ebben a folyadékban van feloldva vagy szuszpendálva a tulajdonképpeni fatartósító hatóanyag. A vivőanyagként szolgáló folyadék összetevői között tipikus esetben található legalább egy oldószer, továbbá valamilyen emulgeálószer és valamilyen nedvesítőszer.
A vivőanyag azonfelül tartalmazhat még más, a fatartósító készítményekben használatos hatásjavító anyagokat is, így kötőanyagokat, más gombaölő és rovarölő szereket, kisegítő oldószereket, a feldolgozást könnyítő adalékokat, rögzítőszereket, lágyítókat, UV-stabilizátorokat vagy stabilitást fokozó szereket, vízoldható vagy vízben nem oldódó festékeket, színes pigmenteket, szikkatív anyagokat, korróziógátlókat, ülepedésgátlókat, bőrösödésgátló szereket és hasonlókat.
A fatartósító készítmény külső megjelenési formája rendszerint oldat vagy szuszpenzió, ugyanis a hatóanyagok legtöbbször valamilyen oldószerben vagy folyékony vivőanyagban vannak feloldva vagy diszpergálva. A hatásért felelős vegyi anyagok vagy ilyen összetevők aránya általában a készítmény teljes tömegére számítva 0,001 és 10% között van, de még általánosabb, hogy a gombaölő vagy baktériumölő tulajdonságú komponensek aránya a 0,1 és 5 tömegszázalék közötti tartományba esik, és leggyakrabban ez a két határérték 1 és 5 tömegszázaléknak felel meg. A fatartósító szerek alkalmazásának legtöbbjénél a folyékony vivőanyag csupán a készítmény 5 tömegszázalékát teszi ki.
A találmány szerinti készítményt előállíthatjuk felhasználásra kész termék formájában, ami vizes oldatot, diszperziót, emulziót, aeroszolt vagy hasonlókat jelenthet, illetve sűrítmény formájában. A sűrítményt használhatjuk ilyen alakban is, például a fúmérlemez ragasztójának adalékanyagaként, vagy felhasználás előtt meghígíthatjuk, különböző oldószereket vagy szuszpendálószereket alkalmazva.
A folyékony vivőanyagnak a találmány szempontjából nincs meghatározó szerepe, ezért tulajdonképpen bármely folyadék, amely nem rontja a hatóanyagok gombaölő vagy baktériumölő hatását, illetve össze3
HU 215 235 Β egyeztethető a fatartósító szer alkalmazási módjával, potenciálisan számításba vehető.
Folyékony vivőanyagként megfelelő oldószerek többek között a következők: víz, különböző szerves oldószerek, például aromás szénhidrogének, így xilol vagy toluol, magasabb forráspontú, aromás ásványolajpárlatok, például lakkbenzin, desztillált kátrányolajok, valamint ezek elegyei, továbbá különböző alkoholok, például butanol vagy oktanol, glikolok, növényi és ásványi eredetű olajok, ketonok, például aceton, ásványolaj-párlatok, például könnyűbenzin és kerozin vagy ezekhez hasonlók.
A folyékony vivőanyagokhoz használatos hígítószer rendszerint valamilyen szerves oldószer vagy oldószerelegy. A folyékony vivőanyag tartalmazhat legalább egy poláris oldószert, például vizet, ami valamilyen olajos vagy olajszerű, kevéssé illékony szerves oldószerrel, például a könnyűbenzint alkotó aromás és alifás oldószerek elegyével van összekeverve.
A találmány szerinti készítményekhez használatos olajos vagy olajszerű szerves oldószereknek a lobbanáspontja előnyösen 28 °C felett van, a forráspontjuk pedig légköri nyomáson hozzávetőleg a 130 °C és 250 °C közötti tartományba esik, míg a kevéssé illékony szerves oldószerek lobbanáspontja előnyösen meghaladja az 55 °C-ot, és légköri nyomáson mintegy 180 °C és 350 °C között van a forráspontjuk.
A folyékony vivőanyagok kiválasztásánál döntő szempont, hogy elősegítsék a hatóanyagok behatolását a kezelendő faanyagba vagy fa felhasználásával készült termékbe.
A találmány szerinti aeroszolkészítmény előállításánál a szokásos módon járunk el, vagyis a hatóanyagokat megfelelő oldószerben feloldjuk vagy felszuszpendáljuk, majd ezt valamilyen hajtógázként alkalmas illékony folyadékkal, például klórozott és fluorozott metán- és etánszármazékok keverékével - ilyenek FREON márkanéven kaphatók a kereskedelemben - elegyítjük, illetve alkalmazhatunk hajtógázként sűrített levegőt is.
A készítményt alkotó egyéb összetevők az általánosan ismert, fatartósító szerek és hasonló termékek előállításánál használatos adalékanyagok közül kerülhetnek ki. Ilyen adalékok többek között a kötőanyagok, például az alkidgyanták; a rögzítőszerek, így a (karboxi-metil)cellulóz, a poli-(vinil-alkohol), a paraffin és hasonlók, a kisegítő oldószerek, például etilénglikol-acetát és (metoxi-propil)-acetát; a lágyítószerek, elsősorban benzoesav-észterek és ftalátok, például dibutil-ftalát, dioktil-ftalát és didecil-ftalát. Adott esetben, a felhasználó speciális igényeinek megfelelően, a készítmény tartalmazhat festékeket, színezőpigmenteket, korróziógátlókat, kémiai stabilizátorokat vagy szikkatív anyagokat, például kobalt-oktátot vagy kobalt-naftenátot.
A szerves kötőanyagok lehetnek kémiailag száradó és a kötést így biztosító szerves polimerek, vagy fizikailag száradok, amikor is a kötés létrejöttében az oldószer elpárolgásakor visszamaradó, szilárd szerves anyag játszik szerepet. Az alkidgyanták megfelelő szerves kötőanyagoknak bizonyultak, de másfélék is jól ismertek a szakterület művelői körében. A szerves kötőanyagok maguk is valamilyen folyékony vivőanyaggal hígított formában kerülhetnek forgalomba, ezért ilyen esetekben az itt megadott mennyiségek mindig a szilárd állapotú szerves kötőanyagra vonatkoznak.
Amint korábban már említettük, a további összetevők között lehetnek más gombaölő vagy rovarölő hatóanyagok is. A megfelelő gombaölő szerek kiválasztása, az alkalmazástól függően, nem jelenthet problémát a kellő jártassággal bíró szakembernek, ezért itt csak néhányat említünk példaképpen azok közül, amelyekről ismert, hogy fatartósító készítményekben gombaölőként használhatók. Ilyenek tehát a következők: azakonazol, diklofluanid, acipetaksz, propikonazol, imazalil, ciprokonazol, hexakonazol, IPBC, izotiazolon, tolilfluanid, klórtalonil, benzimidazolok, réz-oxidok és Cu-HDO.
A rovarölőkkel ugyanaz a helyzet, az alkalmazástól függően választhatjuk ki a megfelelőt például a következők közül: klórpirofosz, cipermetrin, fenvalerát, izofenfosz, permetrin, szilafluofen, deltametrin, ciflutrin és imidaklopril.
A felsorolt adalékanyagok a találmány szerinti készítményeknek a gyakorlati alkalmazás szempontjából nem alapvetően fontos összetevői, de jelenlétük egyes speciális összetételű termékekben azt a célt szolgálhatja, hogy optimális hatékonyságot érjünk el, továbbá megkönnyítsük a szer felhasználását. A fatartósító készítmények komponenseiként használatos anyagokra felsorolt speciális példák semmiképpen nem jelentik azt, hogy csupán ezekre korlátoznánk az ilyen adalékok körét, mivel bárki, aki megfelelő jártassággal bír a szakterületen, széles választékát ismerheti más lehetséges alkotó elemeknek. Hasonlóképpen, az ilyen össztevők mennyisége bármely készítményben nem meghatározó jelentőségű, és rendszerint a faanyagok tartósítására használatos termékekben szokásos arányban adjuk ezeket a hatóanyagokhoz. Rendes körülmények között a kiszerelt készítményben, a szárazanyag-tartalmat véve alapul, ezeknek az adalékanyagoknak a mennyisége 0,1 és 95, illetve még általánosabban 1 és 50 tömegszázalék között lehet.
A fatartósító készítményeket a szokásos technikai megoldások bármelyikével alkalmazhatjuk, beleértve a szakmában általánosan ismert eljárások közül például az ecsettel felhordást, a permetezést, a megmerítést és hasonlókat. Általában megfelelően hatékony kezelést, azaz kielégítő eredményt érhetünk el, ha a kezelendő faanyag egy négyzetméterére hozzávetőleg 0,05-0,4 kg készítményt alkalmazunk, ami angolszász mértékegységben számítva 0,01-0,08 font/négyzetláb. Még általánosabb, ha az alkalmazott mennyiség 0,1-0,2 kg/mg2, azaz 0,02-0,04 font/négyzetláb.
A hatóanyagot szintén a szakterületen általánosan ismert eljárások alkalmazásával használhatjuk faanyagok kezelésére. A legismertebb ilyen eljárások: a vákuum vagy nyomás alkalmazásával történő impregnálás, az injektálás és a diffúziós módszer. Ezeknél a módszereknél a kezelendő faanyagra számítva általában 0,01 és 6,0 kg/m3, előnyösen 0,5 és 6,0 kg/m3, illetve még előnyösebben 0,5 és 1,5 kg/m3 hatóanyagot használunk, hogy megfelelő eredményt érjünk el.
HU 215 235 Β
A találmány szerinti készítményt úgy állíthatjuk elő, hogy a különböző komponenseket megfelelő hőmérsékleten, amelynél azok nem károsodnak, általában -5 °C és 80 °C, de előnyösen 10 °C és 45 °C közötti hőmérsékleten, és hozzávetőleg 60 és 120 kPa (450 és 900 mmHg), előnyösen 87 és 113 kPa (650 és 850 mmHg) közötti nyomáson összekeverjük. Az előállítás körülményeit nem tartjuk kritikusnak, általában azokat a felszereléseket használhatjuk, és azokat a módszereket követhetjük, amelyek már hagyományosnak nevezhetők a bevonatok készítésére szolgáló készítmények gyártásánál.
Az itt következő részben a találmányt példákon keresztül mutatjuk be, de ezek a példák valóban csak a szemléltetést szolgálják, és semmilyen körülmények között nem tekinthetők korlátozó érvényűnek a találmány oltalmi körét illetően.
Az előállított vegyületekről táblázatos összefoglalót készítettünk. Az 1. táblázatban szerepelnek azok a vegyületek, amelyek előállítása az U. S. 4569690 számú szabadalmi iratban közölt eljárásokkal történt. A 2., 3. és 4. táblázatban soroltuk fel azokat a vegyületeket, amelyek az 1-9. példákban megadott eljárásokkal állíthatók elő.
1. példa
5.6- Dihidro-3-(5-klór-tiofén-2-il)-l,4,2-oxatiazin (59-es számú vegyület)
61,4 g (0,29 mól) metil-(5-klór-2-tiofénkarboditioát)-ot és 25 g finoman elporított hidroxil-ammónium-kloridot felszuszpendálunk 400 ml metanolban. A szuszpenziót keverjük, és cseppenként beadagoljuk 50 ml trietil-amin 50 ml metanollal készített oldatát, miközben a hőmérsékletet mindvégig 5 °C-on tartjuk. Folytatjuk a kevertetést ezután mindaddig, amíg a reakcióelegy színe vörösből narancssárgára vált, ekkor azonnal további 100 ml trietil-amint, majd ezt követően 20 ml etilén-dibromidot adunk az elegyhez. Éjszakán át szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni a reakcióelegyet, utána visszafolyató hűtő alatt forraljuk, és közben oldószert desztillálunk ki az oldatból, amíg csapadék kezd kiválni. A reakcióelegyet ekkor lehűtjük, vizet adunk hozzá, majd megszűrjük. A kiszűrt szilárd nyersterméket etanolból átkristályosítjuk, aminek eredményeképpen 21,4 g 5,6-dihidro-3-(5-klór-tiofén-2-il)1,4,2-oxatiazint kapunk, amelynek az olvadáspontja: 74-77 °C.
2. példa
5.6- Dihidro-3-(5-klór-tiofén-2-il)-l,4,2-oxatiazin4,4-dioxid (61-es számú vegyület) g (0,055 mól), az 1. példában leírtak szerint előállított 5,6-dihidro-3-(5-klór-tiofén-2-il)-l,4,2oxatiazinhoz 50 ml metilén-dikloridot és 10 g vízmentes magnézium-szulfátot adunk, az így kapott szuszpenziót keverjük, miközben cseppenként beadagoljuk 34 g 50-60 tömeg%-os 3-klór-perbenzoesav 250 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. A reakcióelegyet a beadagolás közben hagyjuk 30 °C-ig melegedni, majd utána külső fűtést alkalmazva felmelegítjük 35 °C-ra, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 10 óra hosszáig, amikor is a negatív kálium-jodid-keményítő-próba jelzi a reakció befejezték A reakcióelegyet ekkor a nem kívánatos 3-klór-benzoesav eltávolítása végett vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal extraháljuk, utána a szerves fázist vízzel mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk és szárazra pároljuk. A visszamaradó nyersterméket kromatográfiás eljárással 500 g szilikagélen tisztítjuk, metilén-dikloriddal eluálva az oszlopot. Az így kapott 14,3 g 5,6dihidro-3-(5-klór-tiofén-2-il)-l,4,2-oxatiazin-4,4-dioxid olvadáspontja: 113-114 °C.
3. példa
5.6- Dihidro-3-(5-klór-tiofén-2-il)-l,4,2-oxatiazin-2oxid (60-as számú vegyület)
Bemérünk 12,4 g (0,056 mól), az 1. példában leírtak szerint előállított 5,6-dihidro-3-(5-klór-tiofén-2-il)1,4,2-oxatiazint és 50 ml metilén-dikloridot, majd keverés közben, cseppenként beadagoljuk 16,2 g 3-klórperbenzoesav 250 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Adagolás közben a reakcióelegyet hagyjuk 30 °C-ig melegedni, azután külső fűtést alkalmazva 10 óra hosszat 35 °C-on keverjük. A reakcióidő leteltével a kálium-jodid-keményítő-próba már negatív eredményt ad, ekkor a nem kívánatos 3-klór-benzoesav eltávolítása végett az elegyet vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal extraháljuk, majd a szerves fázist vízzel mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk és szárazra pároljuk. A párlási maradékot 500 g szilikagélen kromatográfiás eljárással tisztítjuk, metilén-dikloriddal eluálva az oszlopot. Ilyen módon 11,4 g 5,6-dihidro-3-(5-klór-tiofén2-il)-l,4,2-oxatiazin-4-oxidot kapunk, amelynek az olvadáspontja: 102 °C.
4. példa
5.6- Dihidro-6-metil-3-(2-tienil)-l,4,2-oxatiazin (52-es számú vegyület) g (0,27 mól) metil-(2-tiofénkarboditioát) és 250 ml metanol elegyét lehűtjük 0-5 °C-ra, ezen a hőmérsékleten, keverés közben hozzáadunk előbb 20 g elporított hidroxil-ammónium-kloridot, majd cseppenként, mintegy 2 óra alatt beadagoljuk 50 ml trietilamin 50 ml metanollal készült oldatát. További 5 g hidroxil-ammónium-klorid és 10 ml trietil-amin hozzáadása, valamint 45 percnyi kevertetés után a reakcióelegy színe vörösből sárgára vált, ekkor 26 ml 1,2dibróm-propánt és újabb 75 ml trietil-amint adunk hozzá, majd az így kapott elegyet előbb 4 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, azután éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Másnap a metanolt elpárologtatjuk, a párlási maradékhoz vizet adunk, majd etil-acetáttal extraháljuk, azután a szerves oldószeres extraktumot 100 ml 2 M sósavval és vízzel mossuk, végül magnézium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó barna olajat ciklohexánból kristályosítva, két részletben kapjuk a 70-72 °C-on olvadó
5,6-dihidro-6-metil-3-(2-tienil)-l,4,2-oxatiazint. Az elsőgenerációs termék tömege 11,7 g, a második generációs terméké pedig 3,7 g.
HU 215 235 Β
5. példa
5.6- Dihidro-6-metil-3-(2-tienil)-l,4,2-oxatiazin4,4-dioxid (az 51-es számú vegyület)
2,8 g (0,013 mól), a fenti 4. példában leírtak szerint előállított 5,6-dihidro-6-metil-3-(2-tienil)-l,4,2oxatiazint 9,8 g 3-klór-perbenzoesavval oxidálunk, az
1. példában megadottaknak megfelelően eljárva. A peroxid feleslegét vizes nátrium-hidrogén-szulfittal bontjuk el. Az extrakció eredményeképpen, etanolból kapjuk az 5,6-dihidro-6-metil-3-(2-tienil)-l,4,2-oxatiazin4,4-dioxidot, amelynek a tömege 2,1 g, az olvadáspontja: 147-148 °C.
6. példa
5.6- Dihidro-6-metil-3-(2-tienil)-l, 4,2-oxatiazin-4oxid (50-es számú vegyület)
2,8 g (0,013 mól), a 4. példában megadottak szerint előállított 5,6-dihidro-6-metil-3-(2-tienil)-l,4,2oxatiazint 3,7 g 3-klór-perbenzoesavval oxidálunk, az 1. példában leírtaknak megfelelően eljárva. A keletkezett terméket etanolból kristályosítjuk át, aminek eredményeképpen 1,3 g 5,6-dihidro-6-metil-3-(2-tienil)l,4,2-oxatiazin-4-oxidot kapunk. Ez az anyag 114-115 °C-on olvad.
7. példa
3-(Benzotiazol-2-il)-5,6-dihidro-l,4,2-oxatiazin (84-es számú vegyület) g (0,16 mól) metil-(benzotiazol-2-karboditioát)ot 13,2 g hidroxil-ammónium-kloriddal és 33 ml trietilaminnal reagáltatva 1,4,2-oxatiazinná alakítunk át a 4. példában leírtak szerint. A terméket etil-acetáttal extraháljuk, azután egymást követően 2 M sósavval, vízzel, 5 tömeg%-os nátrium-hidroxid-oldattal, majd ismét vízzel mossuk. A szerves fázist bepároljuk, és a szilárd párlási maradékot etanol és etil-acetát elegyéből átkristályosítjuk. Ilyen módon 18,0 g 3-(benzo-tiazol-2il)-5,6-dihidro-l,4,2-oxatiazint kapunk, amelynek az olvadáspontja: 150-151°C.
8. példa
3-(Benzotiazol-2-il)-5,6-dihidro-l, 4,2-oxatiazin4,4-dioxid (83-as számú vegyület)
4,2 g (0,018 mól), a 7. példában leírtak szerint előállított 3-(benzo-tiazol-2-il)-5,6-dihidro-l ,4,2-oxatiazint az 5. példában megadottaknak megfelelően eljárva, 3klór-perbenzoesavval oxidálunk 3-(benzo-tiazol-2-il)5,6-dihidro-l,4,2-oxatiazin-4,4-dioxiddá. A kapott termék tömege 3,7 g, az olvadáspontja: 226-227 °C.
9. példa
3-(Benzotiazol-2-il)-5,6-dihidro-l,4,2-oxatiazin-4oxid (85-ös számú vegyület)
A 7. példában leírtak szerint előállított 3-(benzotiazol-2-il)-5,6-dihidro-l,4,2-oxatiazint a 6. példában megadottak szerint oxidáljuk. Az így kapott
3-(benzotiazol-2-il)-5,6-dihidro-l,4,2-oxatiazin-4-oxid tömege 2,3 g, az olvadáspontja: 192-195 °C.
Az 1-4. táblázatokban felsoroljuk a szemléltetés céljából előállított, 1-től 107-ig sorszámozott vegyületeket. Az 1. táblázatban találjuk azokat a (II) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R1 hidrogénatomot jelent, n értéke és R jelentése pedig a táblázatban megadott.
1. táblázat
A vegyület száma n R
1 1 4-klór-fenil-
2 2 2,4-diklór-fenil-
3 1 3-nitro-fenil-
4 1 3,4-diklór-fenil-
5 2 2-tolíl-
6 1 3-fluor-fenil-
7 1 2-füriI-
8 1 2-tienil-
9 1 3-metoxi-fenil-
10 1 4-tolil-
11 2 4-tolil-
12 2 2-furil-
13 1 3-(trifluor-metil)-fenil-
14 1 4-acetil-fenil-
15 1 2,6-diklór-fenil-
16 2 2,6-diklór-fenil-
17 2 fenil-
18 2 4-klór-fenil-
19 2 3,5-diklór-fenil-
20 1 4-butoxi-fenil-
21 1 3,5-diklór-fenil-
22 1 4-(metoxi-karbonil)-fenil-
23 2 3-kIór-fenil-
24 2 4-(trifluor-metil)-fenil-
25 1 4-(trifluor-metil)-fenil-
26 1 3 -(metoxi-karbonil)-fenil-
27 2 3-bróm-fenil-
28 1 4-etoxi-fenil-
A 2. táblázatban azokat a vegyületeket ismertetjük, amelyek a (III) általános képlettel jellemezhetők. R1, R2, R3, R4 és X jelentését, valamint n értékét a táblázatban adjuk meg.
HU 215 235 Β
2. táblázat
A vegyület száma R1 R2 R3 R4 X n Olvadáspont (°C)
29 H H H CO2CH3 0 0 85-89
30 H H H co2ch3 0 2 126-129
31 H H H co2ch3 0 1 118-119
32 H ch3 H H S 0 olaj
33 H ch3 H H S 1 73-75
34 H H H H S 2 99-101
35 H H H Br s 0 82-83
36 H H H Br s 1 113-114
37 H ch3 H H s 2 60-62
38 H H H Br s 2 118-119
39 H H CO2CH3 ch3 0 0 87-88
40 H H Br H s 0 74-75
41 H H Br H s 1 169-173
42 H H Br H s 2 126-127
43 H H CO2CH3 ch3 0 2 156-157
44 H H co2ch3 ch3 0 1 147-148
45 H H ch3 co2ch3 s 1 150-152
46 H H ch3 co2ch3 s 2 125-126
47 H H H ch3 s 0 62-63
48 H H H ch3 s 1 109-111
49 H H H ch3 s 2 101-102
50 ch3 H H H s 1 114-115
51 ch3 H H H s 2 147-148
52 ch3 H H H s 0 70-72
53 H H H CO2CH2CH3 s 0 68-69
54 H H H co2ch2ch3 s 1 109-110
55 H H H co2ch2ch3 s 2 123-124
56 H H H CN s 0 136-137
57 H H H CN s 1 160-162
58 H H H CN s 2 153-155
59 H H H Cl s 0 74-77
60 H H H Cl s 1 102
61 H H H Cl s 2 113-114
62 H H H CHO s 0 48—49
63 H H H NO2 s 0 162-163
64 H H H no2 s 1 186-188
65 H H H no2 s 2 160-161
66 H H H ch=noch3 s 2 168-170
67 H H H c6h5 s 0 100-103
68 H H H c6h5 s 1 144-147
69 H H H c6h5 s 2 95-98
70 H H no2 C6Hs s 0 140-145
71 H H ch3 Br s 0 olaj
72 H H ch3 Br s 1 100-104
Ί
HU 215 235 Β
2. táblázat (folytatás)
A vegyület száma R1 R2 R3 R4 X n Olvadáspont (°C)
73 H H Br CH3 s 0 64-67
74 H H COOH ch3 0 0 188-189
75 H H CONHC6H5 ch3 0 0 176-178
76 H H conhc6h5 ch3 0 1 182-183
77 H H CONHC6Hs ch3 0 2 193-194
A 2a. táblázatban közöljük azoknak az (I) általános képletü vegyületeknek az adatait, amelyek képletében R1 jelentése hidrogénatom, Q jelentése 3-tienil-csoport, 15 és n értéke a táblázatban megadott.
2a. táblázat
A vegyület száma n Olvadáspont (°C)
78 2 102-104
79 1 106-107
A 3. táblázat különböző (IV) általános képletü vegyületek adatait tartalmazza.
3. táblázat
A vegyület száma R1 R” X Y n Olvadáspont (°C)
80 H H 0 N 2 255
81 H H 0 N 1 190-191
82 H H 0 N 0 143-144
83 H H S N 2 226-227
84 H H s N 0 150-151
85 H H s N 1 192-195
86 H H s CH 0 132-134
87 H H s CH 1 140-142
88 H H s CH 2 150-154
89 H ch3 0 N 1 209-210
90 H ch3 0 N 2 215-216
91 H H s C-OCH(CH3)2 1 olaj
A 4. táblázatban a 92-től 107-ig sorszámozott ve- lyek képletében a szimbólumok jelentése a táblázatban gyületek olyan (V) általános képletü vegyületek, ame- megadott.
4. táblázat
A vegyület száma R1 R8 R9 RIO n Olvadáspont (°C)
92 H H F H 2 136-138
93 H H F H 1 132-133
94 H F F H 2 106-108
95 H F F H 1 128-130
96 H F F H 0 63-65
97 H cf3 H cf3 1 110-113
98 H cf3 H cf3 0 44-48
99 H cf3 H cf3 2 76-78
HU 215 235 Β
4. táblázat (folytatás)
A vegyület száma R1 R8 R9 RIO n Olvadáspont (°C)
100 H F H F 0 103-104
101 H F H F 2 108-110
102 H F H F 1 138-139
103 H CO2CH(CH3)2 Cl H 0 olaj
104 H CO2CH(CH3)2 Cl H 1 127-129
105 H CO2CH(CH3)2 Cl H 2 82-83
106 H H CH=NOCH3 H 1 85-87
107 H H ch=noch3 H 2 104-108
10. példa
Baktériumokkal és élesztőgombákkal szemben megnyilvánuló favédő hatás
Az 1. táblázatban felsorolt vegyületekből úgy állítunk elő a vizsgálat elvégzéséhez megfelelő készítményt, hogy a hatóanyagokat feloldjuk 50 tf.%-os etanolban, majd az oldatokat steril desztillált vízzel tovább hígítjuk. Ezekből a hígított oldatokból annyit pipettázunk egy-egy Petri-csészébe, hogy azt meleg triptózagarral összekeverve, 10 vagy 100 ppm hatóanyag-koncentrációjú táptalajokat kapjunk. Lehűlés után a táptalajokat befertőzzük a következő élesztőgombák vagy baktériumok valamelyikével:
A = Debaryomyces hansenii (élesztőgomba)
B = Pseudomonas alcaligenes (Gram-negatív)
C = Bacillus cereus mycoides (Gram-pozitív)
D = Pseudomonas aeruginosa (Gram-negatív)
E = Flavobacterium sp. (Gram-negatív)
F = Streptomyces albus (Gram-pozitív)
G = Enterobacter aerogenes (Gram-negatív)
H = Escherichia coli (Gram-pozitív)
Miután a kezeletlen tápalajon a tenyészet megfelelő szaporodását lehet megfigyelni, elvégezzük a kiértékelést, melynek során a következőképpen pontozzuk a tenyészeteket:
= a szaporodás a kontrolikísérletével azonos;
= a szaporodást a hatóanyag gátolja;
= a hatóanyag jelenlétének köszönhetően szaporodás egyáltalán nem észlelhető.
Az egyes vegyületekre vonatkozó pontértékeket, amelyek a favédő hatékonyság mértékének tekinthetők, az 5. táblázatban adjuk meg. A táblázatban a nagyobb számok a legelőnyösebbnek talált vegyületek nevei mellett szerepelnek.
5. táblázat
A vizsgált vegyületek baktériumellenes hatását mutató pontértékek
B c D A E F G H
Koncentráció (ppm) 100 100 10 100 100 10 100 10 100 10 100 10 100 10
Desztillált víz 0 0 0 0 0 0 0 - 0 - 0 - 0 -
Etanol 0 0 0 0 0 0 0 - 0 - 0 - 0 -
A vegyület száma
1 1 2 2 0 2 2 2 - 2 - 0 - 2 -
2 0 2 0 0 2 2 2 - 0 - 0 - 0 -
3 2 2 2 1 2 1 2 - 2 - 1 - 2 -
4 1 2 2 0 2 2 2 - 2 - 0 - 2 -
5 0 2 0 0 2 0 2 - 2 - 0 - 1 -
6 1 2 0 0 2 2 2 - 2 - 0 - 2 -
7 1 2 0 0 2 0 2 - 0 - 0 - 0 -
8 2 2 0 1 2 2 2 - 2 - 2 - 2 -
9 0 0 0 0 0 0 0 - 0 - 0 - 0 -
10 1 2 0 1 2 2 2 - 2 - 0 - 2 -
11 1 1 0 1 2 0 2 - 1 - 0 - 0 -
12 0 0 0 0 0 0 0 - 0 - 0 - 0 -
13 0 2 2 0 2 2 2 - 2 - 0 - 2 -
HU 215 235 Β
5. táblázat (folytatás)
B c D A E F G H
14 1 2 2 1 2 0 2 - 2 - 0 - 2 -
15 0 1 0 0 1 0 0 - 0 - 0 - 0 -
16 0 2 0 0 2 0 0 - 0 - 0 - 0 -
17 0 0 0 0 - - 0 0 0 0 0 0 0 0
18 1 2 0 0 - - 2 0 2 0 0 0 0 0
19 0 2 0 0 - - 2 0 2 0 0 0 0 0
20 0 0 0 0 - - 0 0 0 0 0 0 0 0
21 2 2 2 0 - - 2 2 2 2 0 0 0 0
22 1 2 2 0 - - 2 1 2 1 0 0 0 0
23 0 0 0 0 - - 0 0 0 0 0 0 0 0
24 0 2 2 0 - - 2 0 2 1 2 0 0 0
25 1 2 2 0 - - 2 1 2 2 0 0 0 0
26 0 2 2 0 - - 2 0 2 0 0 0 0 0
27 1 2 2 0 - - 2 2 2 2 0 0 2 1
28 0 2 1 0 - - 2 0 2 1 0 0 0 0
Az. 5. táblázat pontértékeinek jelentése:
= a kontrollal azonos szaporodás = gátolt szaporodás = nincs szaporodás.
11. példa
Gombákkal szemben megnyilvánuló favédő hatás Az 1. táblázatban felsorolt vegyületeket feloldottuk tf.%-os etanolban, azután az oldatokat steril vízzel hígítottuk, hogy a kívánt 1 vagy 10 ppm koncentrációban legyenek jelen a vizsgálathoz használt agarlemezeken. Aszeptikus körülmények között 3 tömeg% malátacukrot adunk a táptalajhoz, majd rázással biztosítjuk az egyenletes eloszlást. Ezt követően minden egyes tálkát befertőzünk vagy spóraszuszpenzióval, vagy a vizsgálni szándékozott gomba aktívan növekvő telepének pereméről vett 1 mm-es agardarabkával. A vizsgálatba bevont gombafajok a következők:
A = Coriolus versicolor
B = Coniophora puteana (szinonimája: C. cerebella) C = Chaetomium globosum D = Aureobasidium pullulans E = Penicillium islandicum
F = Cladosporium resinae (szinonimái: Hormonocanis resinae és Amorphotheca resinae)
G = Aspergillus niger H = Aspergillus flavus = Trichoderma viride J = Mucor sp.
°C-on és 70%-os relatív páratartalom mellett addig folytatjuk az inkubálást, amíg a kezeletlen kontrolltenyészetek jelentős növekedése lehetővé teszi a kiértékelést. Ekkor megmérjük a gombatelepek átmérőjét, és a növekedést a következők szerint pontozzuk:
= nincs növekedés;
1 = 25%-os növekedés a kezeletlen kontrolltenyészethez viszonyítva;
= 50%-os növekedés a kezeletlen kontrolltenyészethez viszonyítva;
= 75%-os növekedés a kezeletlen kontrolltenyé40 szethez viszonyítva;
= a kezeletlen kontrolltenyészetével azonos növekedés.
Az egyes vegyületekre vonatkozó pontértékeket, amelyek a favédő hatékonyság mértékének tekinthetők, a 6a. és 6b. táblázatokban adjuk meg. Ezekben a táblázatokban az alacsony pontértékek jelzik a kiemelkedően előnyös vegyületeket.
6a. táblázat
A vizsgált vegyületek gombaellenes hatását mutató pontértékek A hatóanyag koncentrációja: 10 ppm.
A vegyület száma A B C J D E F G H I
Kontroll 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
1 0 2 0 - 3 0 2 0 0 2
2 2 4 4 - 4 4 3 4 4 2
HU 215 235 Β
6a. táblázat (folytatás)
A vegyület száma A B C J D E F G H I
3 0 2 3 - 3 3 4 3 2 3
4 0 0 0 - 2 0 0 0 0 1
5 3 4 4 - 4 4 4 4 4 4
6 1 0 4 - 3 3 4 3 2 4
7 3 4 4 - 4 4 4 4 4 4
8 0 2 2 - 2 0 2 1 1 2
9 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
10 1 3 4 0 4 3 4 4 2 3
11 0 0 4 0 4 0 4 0 1 2
12 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
13 0 1 0 0 2 2 3 1 2 3
14 2 3 4 1 4 4 0 3 2 3
15 0 4 4 4 4 0 4 3 3 4
16 0 4 4 4 0 0 4 2 4 0
A 6a. táblázatban szereplő pontértékek jelentése: 25 2 = 50%-os növekedés a kontrolihoz képest;
= a gombatelep nem növekszik; 3 = 75%-os növekedés a kontrolihoz képest;
= 25%-os növekedés a kontrolihoz képest; 4 = a kontrollal azonos növekedés.
6b. táblázat
A vizsgált vegyületek gombaellenes hatását mutató pontértékek
A B C J D E F G H I
Koncentráció (ppm) 10 1 10 1 10 100 10 10 10 10 10 10 1 10
Desztillált víz 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
Etanol 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
A vegyület száma
17 4 - 4 - 4 4 - - - - - 4 - -
18 0 1 0 0 0 4 0 - 1 - 0 0 3 2
19 0 2 3 - 0 2 - 3 0 0 0 0 - 2
20 4 - 4 - 4 4 - 4 4 4 4 4 - 4
21 0 3 0 - 2 0 1 2 0 0 0 0 3 4
22 2 - 0 3 4 0 - 4 2 4 3 2 - 3
23 4 - 4 - 4 4 - 4 4 4 4 4 - 4
24 0 - 3 - 4 4 - 4 0 0 0 0 - 2
25 0 3 0 2 3 0 3 3 1 0 0 0 - 2
26 4 - 4 - 4 2 - 4 4 4 4 4 - 3
27 0 - 0 3 4 0 - 4 4 0 3 3 - 2
28 3 - 0 - 4 1 - 4 4 4 4 3 - 3
HU 215 235 Β
A 6b. táblázatban szereplő pontértékek jelentése:
= a gombatelep nem növekszik;
= 25%-os növekedés a kontrolihoz képest;
= 50%-os növekedés a kontrolihoz képest;
= 75%-os növekedés a kontrolihoz képest;
= a kontrollal azonos növekedés.
12. példa
Penészgombák és kékesedést okozó gombák elleni hatékonyság pálcika tesztben
Az 1. táblázatban felsorolt vegyületek közül kiválasztott kísérleti anyagokat feloldjuk 50 tf.%-os etanolban, majd ugyanezt az oldószert használva, 25 ml térfogatú hígítási sorozatokat készítünk. Ezután minden egyes oldatba egy-egy, előzőleg szárítószekrényben kiszárított, 73 χ 18 * 2 mm méretű bükkfa pálcikát helyezünk, és addig hagyjuk ázni, amíg teljesen átitatódik, telítődik.
A kékesedést okozó gombák, azaz az Aureobasidium pullulans és a Sclerophoma pithyophila esetében a hatóanyagokat 50, 100, 250, 500 és 1000 ppm koncentrációban vizsgáltuk. A penészgombák közül a Trichoderma viride és az Aspergillus niger szolgáltak kísérleti modellként, ezekhez a kísérletekhez 250, 500, 1000, 2500 és 5000 ppm hatóanyagot tartalmazó oldatokat használtunk.
Három óra elteltével a hatóanyagok oldatait elöntjük, és a pálcikákat steril, lamináris levegőáramban megszárítjuk. Ezt követően a pálcikákat egy-egy Petri-csészében, előzőleg inokulummal beoltott malátaagarra helyezzük, és két csepp gomba- vagy spóraszuszpenziót cseppentünk a külső felületükre. A Petri-csészéket ezután 22 °C-on, 90%-os relatív páratartalmú térben inkubáljuk, majd amikor a kezeletlen, kontrollként szolgáló pálcikákon a gombák megfelelő elszaporodása figyelhető meg, kiértékelés céljából megvizsgáljuk a hatóanyaggal kezelt pálcikákat is. A vegyületek hatékonyságának a megítélésére a következő pontrendszert alkalmaztuk:
= a pálcikán gombafertőzés nem látható;
= a pálcikán gombafertőzés nyomai láthatók;
2 = enyhe, a felület mintegy 5-25%-ára kiterjedő gombásodás;
= mérsékelt, a felület 25-50%-ára kitelj edő gombásodás;
= erős, a felület 50%-ot meghaladó részére kiter20 jedő gombásodás.
A vegyületek összehasonlítása végett ezekből az adatokból küszöbérték szerinti besorolást készítettünk. Ebben a rendszerben a küszöbérték az a legkisebb koncentráció, amelynél az adott vegyület pontszáma legfel25 jebb 1 vagy annál is alacsonyabb. Az így kapott adatokat a 7. táblázat tartalmazza.
7. táblázat
A vizsgált vegyületek küszöbértékei (ppm) pálcika-tesztben
Gombák
A vegyület száma Aureobasidium pullulans Sclerophoma pythiophila Aspergillus niger Trichoderma viride
1 >1000 100-250 1000-2500 2500-5000
4 500-1000 50-100 250-500 500-1000
8 250-500 50-100 250-500 500-1000
11 1000 <50 500-1000 2500-5000
13 500-1000 250-500 500-1000 1000-2500
16 >1000 100-250 >5000 >5000
18 500-1000 100-250 250-500 <250
19 250-500 250-500 250-500 <250
21 250-500 50-100 <250 <250
24 500-1000 250-500 250-500 500-1000
25 250-500 50-100 <250 <250
27 >1000 500-1000 500-1000 <250
13. példa
Farontó gombák, igy a Coriolus versicolor és a Coniophora puetana elleni hatékonyság A vizsgálathoz skót erdeifenyőből (Pinus sylvestris) és bükkfából (Fagus sylvatica) kimetszett, 50 x 20 χ 6 mm méretű, szárítószekrényben 104 °C-on szárított fatesthasábokat használunk. A hasábokat lehűlés után megmérjük, majd vákuumkezelést alkalmazva átitatjuk a vizsgálandó hatóanyaggal. Minden egyes hatóanyag egy-egy koncentrációjával 7 párhuzamos kísérletet végzünk. A kezelést követően újból megmérjük a fahasábokat, azután a kapott adatokból kiszámítjuk a beszívódott hatóanyag mennyiségét. A helytelenül kezelt mintadarabokat eldobjuk. A hatóanyag fixálása vé55 gett a kezelt fahasábokat két héten át zárt konténerben tartjuk, majd ezt követően a konténert felnyitjuk, és a fadarabokat további két hétig szárítjuk. Ezután gammasugarakkal besugározva (1,2 Mrad) sterilizáljuk a mintadarabokat, majd mindegyiket külön-külön, de egy60 egy kezeletlen kontrolldarabbal együtt, Petri-csészék12
HU 215 235 Β ben elkészített, befertőzött és szitaszövettel lefedett malátaagarra helyezzük.
A kísérlet további részében 8 héten át, 22 °C-on és 70% relatív páratartalmú térben tartjuk az összes mintadarabot, ily módon kitéve azokat a gombafertőzésnek, majd az inkubációs periódus után a fatesthasábokat megszabadítjuk a rájuk tapadt micéliumtól, szárítószekrényben, 104 °C-on megszárítjuk, hagyjuk lehűlni, végül mindegyiket külön-külön lemérjük. Minden egyes mintadarabra vonatkozóan kiszámítjuk százalékban kifejezve a tömegveszteséget. Az elvizesedés vagy nem kielégítő nedvességtartalom következtében értékelhetetlen eredményeket figyelmen kívül hagyjuk.
A 8. táblázatban megadjuk az egyes hatóanyagok esetében mért tömegveszteséget, és az összehasonlítás kedvéért ugyanezeket az adatokat közöljük a kontrolidarabokra vonatkozóan is.
8. táblázat
A hatóanyagokkal kezelt fadarabok átlagos tömegvesztesége
Coriolus versicolor Coniophora puetana
A vegyület száma Felvett hatóanyag (g/m3) Tömegveszteség (%) Felvett hatóanyag (g/m3) Tömegveszteség (%)
kezelt kontroll kezelt kontroll
4 477 35 32 568 0,3 17
1205 35 41 1356 0,3 21
6 482 25 33 555 0,0 29
1163 19 41 1373 -0,1 20
8 494 24 34 536 0,9 25
1184 3,5 26 1346 0,7 31
11 485 5,4 29 530 NA NA
1162 8,3 30 1346 1,8 28
13 492 27 31 530 -0,2 34
1202 9,0 31 1271 0,1 32
18 488 32 31 579 0,0 41
1173 39 40 1534 -0,3 35
19 472 35 29 573 0,9 42
1222 87 35 1456 -0,3 37
21 496 38 35 582 -o,i 42
1203 22 33 1456 -0,5 35
24 450 39 37 545 17,3 30
1136 35 39 1374 0,9 29
25 482 37 38 533 -0,7 30
1175 21 44 1358 -0,8 33
27 479 32 31 526 0,7 36
1203 36 37 1347 -0,5 34
14. példa
Penészgombákkal és kékesedést okozó gombákkal szemben, in vitro körülmények között mutatott aktivitás
A kiválasztott hatóanyagokat aceton és etanol 2:3 tf.arányú elegyében feloldjuk, hogy 2000 ppm koncentrációjú oldatokat kapjunk. Ezeknek a hatékonyságát bizonyos penészgombákkal és kékesedést okozó gombákkal szemben, a következőképpen vizsgáljuk:
Az oldatokat steril vízzel a kívánt koncentrációjúra hígítjuk, azután Petri-csészékbe töltjük. Ezzel párhuza50 mosan a kontrollkísérletekhez előkészítünk olyan Petri-csészéket is, amelyek hatóanyagot nem tartalmaznak, majd aszeptikus körülmények között mindegyikhez malátakivonat-agar táptalajt adunk. A Petricsészéket egy ideig rázogatjuk, hogy az agar táptalaj egyenletesen eloszoljék, azután mind a hatóanyagot tartalmazó, mind a kontrollkísérlet részére előkészített táptalajokat befertőzzük valamelyik gombával. Ezt követően a kísérleti tenyészeteket annyi ideig inkubáljuk, amíg a kontrollként szolgáló, megfelelő Petri-csészé60 ben a táptalajt a gomba teljesen ellepi, majd megvizs13
HU 215 235 Β gáljuk a hatóanyagot tartalmazó tenyészetet is, és valamennyi koncentráció esetében megállapítjuk a gombatelep növekedését gátló hatást. A kiértékelés abból áll, hogy meghatározzuk azt a legalacsonyabb hatóanyagkoncentrációt, amely az adott gomba szaporodását teljes mértékben gátolja. A legalacsonyabb gátló koncentráció (MIC) értékeit a 9a. és 9b. táblázatokban adjuk meg.
9a. táblázat
A vegyületek gombákkal szemben mutatott legkisebb gátló koncentrációinak (MIC) értékei ppm-ben kifejezve
A vegyület száma: 8 34 57 58 60 61 83 85 87
A. amstelodami 10 5 10 5 5 5 >25 5 5
A. niger 25 5 10 5 5 <1 >25 5 2,5
A. versicolor 10 5 10 5 2,5 2,5 25 2,5 2,5
A. pullulans >25 25 >25 25 25 10 >25 25 10
C. cladosporioides >25 25 25 10 25 10 >25 25 25
C. pilifera 5 2,5 10 5 5 2,5 10 2,5 2,5
F.solani 25 25 25 10 10 5 >25 25 10
G. candidum >25 25 25 25 25 10 >25 10 25
P. purpurogenum >25 10 10 10 25 5 >25 10 2,5
P. variotii >25 25 25 25 10 5 >25 25 10
P. violacea 25 25 25 25 10 25 >25 10 10
S. atra 10 5 10 5 5 2,5 5 2,5 2,5
S. entoxylina 10 5 10 5 5 10 10 5 5
T. viride >25 >25 >25 25 25 10 >25 25 10
U. atrum 25 25 25 10 10 10 >25 10 10
9b. táblázat
A vegyületek gombákkal szemben mutatott legkisebb gátló koncentrációinak (MIC) értékei ppm-ben kifejezve
A vegyület száma: A 4 19 21
A. amstelodami 25 10 25 10
A. niger 5 2,5 2,5 5
A. versicolor 10 5 25 2,5
A. pullulans 10 10 25 25
C. cladosporioides 25 10 25 25
C. pilifera 10 5 10 2,5
F. solani >25 10 >25 10
G. candidum >25 25 >25 25
P. purpurogenum 10 10 25 10
P. variotii 25 10 25 10
P. violacea >25 25 >25 10
S. atra 10 2,5 25 2,5
S. entoxylina 25 10 25 10
T. viride 25 25 25 25
U. átrium >25 25 >25 10
A = (3,4-diklór-fenil)-l,4,2-oxatiazon
15. példa
Penészgombákkal és kékesedést okozó gombákkal szemben mutatott hatékonyság pálcikatesztben, vermikuliton χ 18 x 2 mm méretű bükkfa (Fagus sylvatica) pálcikákat befestünk, majd száradás után gamma-suga55 rakkal besugározva (1,2 mrad) sterilizáljuk a mintadarabokat. A kezelés itt abból áll, hogy a pálcikák 0,15 vagy 0,3 tömeg% hatóanyagot tartalmazó, közömbös, vizes alapú festékből egy filmbevonatot kapnak.
A fenti módon bevonattal ellátott pálcikákat ezután a tiszta gombatenyészetekből származó spóraszuszpen14
HU 215 235 Β ziókban megmártjuk, mindegyikben külön-külön 7-7 pálcikát, majd ezeket előzőleg autoklávban sterilizált, 200 mm átmérőjű és 30 mm magas vermikulitot és 120 ml vizet tartalmazó Petri-csészékbe helyezzük, és 12 héten át inkubáljuk. Ezt követően megvizsgáljuk a pálcikák felületét, hogy milyen mértékben gombásodtak, és a következő pontrendszer alapján elvégezzük a kiértékelést:
= nincs gombásodás;
= gombafertőzés nyomai láthatók a befertőzött terület legfeljebb 1%-án;
= a gombásodás a befertőzött terület 1-10%-ára terjed ki;
= a gombásodás a befertőzött terület 10-30%-ára terjed ki;
= a gombásodás a befertőzött terület 30-70%-ára terjed ki;
= a gombásodás a befertőzött terület több mint
70%-ára terjed ki.
A vizsgálat során az egyes hatóanyagokra kapott pontértékeket a 10. táblázatban közöljük.
É= élesztőgomba;
= nincs gombásodás;
= gombásodás nyomai a befertőzött terület legfeljebb 1%-án;
= gombásodás a befertőzött terület 1-10%-án;
= gombásodás a befertőzött terület 10-30%-án;
= gombásodás a befertőzött terület 30-70%-án;
= gombásodás a befertőzött terület több mint
70%-án.
16. példa
Penészgombák és kékesedést okozó gombák elleni hatékonyság pálcikatesztben
A találmány szerinti vegyületek közül kiválasztott hatóanyagokat feloldjuk 50 tf.%-os etanolban, majd ugyanezt az oldószert használva hígítási sorozatokat készítünk.
Ezután minden egyes oldatból kimérünk 25 ml-t, és ezekbe 4—4, előzőleg szárítószekrényben kiszárított, 73 x 18 * 2 mm méretű bükkfa pálcikát helyezünk. A pálcikákat addig hagyjuk ázni, amíg azok teljesen átitatódnak, telítődnek. Mintegy 3 óra elteltével a hatóanyagok oldatait elöntjük, az így kezelt pálcikákat steril, lami10 náris levegőáramban megszárítjuk, majd egy, előzőleg inokulummal beoltott Petri-csészébe helyezzük. Két csepp gomba- vagy spóraszuszpenziót cseppentünk pipettával a kezelt pálcikák felső részére, azután a Petri-csészéket a bennük elhelyezett mintadarabokkal együtt
22 °C-on, 90%-os relatív páratartalom mellett inkubáljuk. Amikor a kezeletlen, kontrollként szolgáló pálcikákon - ezeket is azonos módon befertőzzük és inkubáljuk - a gombák megfelelő elszaporodása figyelhető meg, kiértékelés céljából megvizsgáljuk a hatóanyaggal kezelt pálcikákat. A vegyületek hatékonyságának a megítélésére a következő pontrendszert alkalmazzuk:
= a pálcikán gombafertőzés nem látható;
= a pálcikán gombafertőzés nyomai láthatók;
= enyhe, a felület 5-25%-ára kiteijedő gombáso25 dás;
= mérsékelt, a felület 25-50%-ára kiteijedő gombásodás;
= erős, a felület 50%-ot meghaladó részére, esetleg a teljes felületre kiterjedő gombásodás.
Minden egyes hatóanyagra megállapítjuk az adatokból a küszöbértékeket (minimális koncentráció), különkülön az egyes gombafajokra. All. táblázatban azokat a küszöbértékeket tüntettük fel, amelyek az 1-2, illetve a 0 pontos besoroláshoz szükségesek.
11. táblázat
Penészgombákkal és kékesedést okozó gombákkal szemben mért küszöbértékek (ppm) pálcika-tesztben
Gombafaj: Aureobasidium Sclerophoma A. niger Trichoderma
Pontérték: 1-2 0 1-2 0 1-2 0 1-2 0
A vegyület száma
8 250-500 >1000 50-100 100 250-500 1000 500-1000 1000
34 250-500 >1000 <50 100 <250 500 500-1000 2500
50 100-500 >1000 50-100 100 250-500 1000 1000-2500 5000
51 250-500 >1000 50-100 100 250-500 500 500-1000 1000
54 250-500 500 <50 100 <250 500 500-1000 5000
57 250-500 >1000 <50 100 <250 500 500-1000 1000
58 500-1000 >1000 <50 100 <250 500 1000-2500 5000
60 100-250 1000 <50 100 <250 500 500-1000 2500
61 250-500 >1000 <50 100 <250 <250 1000-2500 2500
81 250-500 >1000 <50 250 250-500 500 500-1000 2500
85 250-500 1000 <50 100 <250 1000 1000-2500 2500
87 100-250 1000 50-100 100 250-500 1000 1000-2500 5000
89 100-250 >1000 <50 250 250-500 500 1000-2500 2500
HU 215 235 Β
Ο = a pálcikán gombafertőzés nem látható;
= a pálcikán gombafertőzés nyomokban látható;
= enyhe, a felület 5-25%-ára kiterjedő gombásodás.
17. példa
Penészgombák és kékesedést okozó gombák elleni hatékonyság penészkamrás kísérletben A találmány szerinti vegyületek közül kiválasztott kísérleti anyagoknak a kékesedést okozó gombák és penészgombák elleni hatékonyságát az angol szabványfestékekre vonatkozó előírásainak (BS3900: Part G6: 1989, British Standard Methods of test fór paints, „Assessment of resistance to fungal growth”) megfelelően penészkamrás kísérletben vizsgáltuk.
Az eljárás röviden a következő: Skót erdeifenyőből (Pinus sylvestris) kimetszett, 75 * 100 * 10 mm méretű hasábokat befestünk, hagyjuk megszáradni, majd gamma-sugarakkal besugározva (1,2 mrad) sterilizáljuk a mintadarabokat.
A vizsgálandó hatóanyagokból 0,15 tömeg%-os és 0,3 tömeg%-os, vizes alapú, közömbös festékkel készített oldatokat állítunk elő, és ezeket az oldatokat hordjuk fel a mintadarabokra. A gombafertőzés úgy történik, hogy a befestett mintadarabokat kevert spóraszuszpenzióba mártjuk, majd penészkamrába helyezzük és 12 héten át inkubáljuk. Ezt követően megvizsgáljuk a mintadarabok felületét, és a következő pontrendszert alkalmazva elvégezzük a kiértékelést:
= nincs gombásodás;
= gombafertőzés nyomai láthatók a befertőzött felület legfeljebb 1%-án;
= a gombásodás a befertőzött terület 1-10%-ára terjed ki;
- a gombásodás a befertőzött terület 10-30%-ára terjed ki;
= a gombásodás a befertőzött terület 30-70%-ára terjed ki;
= a gombásodás a befertőzött terület több, mint
70%-ára terjed ki.
A vizsgált hatóanyagokra vonatkozó pontértékeket a 12. táblázatban adjuk meg.
12. táblázat
A felületi gombásodás mértéke festékbe kevert hatóanyagokkal kezelt fadarabokon, penészkamrás kísérletben
A vegyület száma Koncentráció (%) A felület gombásodásátjelző pontszám
6 hét után 12 hét után
8 0,15 0 2,0
0,3 0 1,5
34 0,15 0,5 1,5
0,3 0 1,0
36 0,15 2,5 4,5
0,3 2,5 4,0
A vegyület száma Koncentráció (%) A felület gombásodásátjelző pontszám
6 hét után 12 hét után
37 0,15 4,0 5,0
0,3 0 0
38 0,15 2,5 4,5
0,3 2,5 4,0
41 0,15 0 2,0
0,3 0,5 3,0
42 0,15 1,5 3,5
0,3 0,5 3,0
Placebo - 5,0 5,0
= nincs gombásodás;
= gombásodás nyomai a befertőzött terület legfeljebb
1%-án;
= gombásodás a befertőzött terület 1-10%-án;
= gombásodás a befertőzött terület 10-30%-án;
= gombásodás a befertőzött terület 30-70%-án;
= gombásodás a befertőzött terület több mint 70%-án.
18. példa
Penészgombák és kékesedést okozó gombák elleni hatékonyság minideszka-tesztben A találmány szerinti vegyületek közül kiválasztott vizsgálati anyagokat 7,5 tömeg% GENAPOL X 080™ (Hoechst-Celanese Corporation) készítményt és 20 tömeg% propilénglikol-monometil-étert tartalmazó vizes oldatban szuszpendáljuk fel, és ebben a formában használjuk fel a kísérlethez. A hatóanyag mennyisége ezekben a vizes oldatokban 5000 ppm.
Frissen döntött erdeifenyő (Pinus sylvestris) szijácsos részéből leszabott, 300 χ 50 x 10 mm méretű, mélyhűtött állapotban tárolt minideszkákat hagyunk felmelegedni szobahőmérsékletre. Ezután minden egyes vizsgálati oldatba belemártjuk egy ilyen minideszka egyik felét, 20 másodpercig ott tartjuk, majd a teljes deszkát bepermetezzük a következő gombák spóráinak keverékét tartalmazó szuszpenzióval:
Aureobasidium pullulans,
Aspergillus amstelodami,
Ceratocystis pilifera,
Cladosporium sp.,
Penicillium sp.,
Sclerophomas entoxylina és
Trichoderma viride.
A fenti módon előkészített minideszkákat ezt követően inkubációs kamrába helyezzük, és ott három héten át 25 °C-on, 100% relatív páratartalmú térben tároljuk. Minden egyes kísérleti anyag minden egyes koncentrációját öt párhuzamos kísérletben vizsgáljuk, azaz öt-öt minideszkát kezelünk azonos módon.
A vizsgálati anyagok hatékonyságának megállapítása úgy történik, hogy összehasonlítjuk a minideszkák kezelt és kezeletlen részein a gombásodás mértékét.
HU 215 235 Β
A fertőzöttség fokát pontértékekkel adjuk meg, aminek alapját a következő skála képezi:
= mentes a gombásodástól;
= nyomokban gombásodás észlelhető;
= kismértékű gombásodás;
= mérsékelt kiterjedésű gombásodás;
= erős, esetleg a teljes felületre kiterjedő gombásodás.
A minideszka-tesztben kapott eredményeket a 13. táblázatban közöljük.
13. táblázat
A felület gombásodásátjelző pontértékek minideszka-tesztben
Inkubációs idő: 3 hét 6 hét
Koncentráció: 1500 ppm 2500 ppm 1500 ppm 2500 ppm
A vegyület száma
8 0 0 0,8 0,4
34 0 0 2,4 2,4
36 0,2 0 2,6 1,4
37 0 0 0,8 0,4
38 0,6 0,4 2,0 2,8
41 0,6 0,2 2,4 1,6
42 0 0 2,0 2,6
48 0 0 1,4 0,8
49 0 0 1,8 1,2
78 0,2 0,2 1,2 1,8
79 1,0 0 3,0 1,8
= gombásodástól mentes;
= nyomokban gombásodás;
= kismértékű gombásodás;
= mérsékelt kiterjedésű gombásodás;
= erős, esetleg a teljes felületre kiterjedő gombásodás.

Claims (9)

1. (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében n értéke 0, 1 vagy 2;
R1 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport; és
Q jelentése (a) általános képletű csoport, amelyben R2, R3 és R4 jelentése egymástól fiiggetlenül hidrogén- vagy halogénatom vagy alkil-, alkoxi-karbonil-, ciano-, formil-, nitro- vagy fenilcsoport, alkil- és alkoxicsoport alatt minden esetben 1—4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú csoportot értve, és azzal a megkötéssel, hogy az R2, R3 és R4 szimbólumok legalább egyike hidrogénatomtól eltérő jelentésű;
(b) általános képletű csoport, amelyben R5, R6 és R7 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy
N-fenil-karbamoil-csoport, azzal a megkötéssel, hogy az R5, R6 és R7 szimbólumok legalább egyike hidrogénatomtól eltérő jelentésű;
(c) általános képletű csoport, amelyben R8, R9 és
R10 jelentése egymástól függetlenül halogénatom, trihalogén-metil-, 1—4 szénatomos alkoxi-karbonilvagy (1-4 szénatomos alkoxi-imino)-metil-csoport; vagy (d) általános képletű csoport, amelyben X jelentése oxigén- vagy kénatom; Y jelentése nitrogénatom vagy metiléncsoport, amelynek a hidrogénatomja helyén adott esetben 1—4 szénatomos alkoxicsoport állhat; és R” jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport.
2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek képletében
R1 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport;
n értéke 1 vagy 2;
R2, R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül hidrogénvagy halogénatom vagy 1-4 szénatomos alkil-, (1-4 szénatomos alkoxij-karbonil- vagy cianocsoport, azzal a megkötéssel, hogy az R2, R3 és R4 szimbólumok közül legalább egy mindenképpen hidrogénatomtól eltérő jelentésű;
R5, R6 és R7 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom vagy cianocsoport, azzal a megkötéssel, hogy az R5, R6 és R7 szimbólumok legalább egyike mindenképpen hidrogénatomtól eltérő jelentésű;
R8, R9 és R10 jelentése halogénatom vagy trihalogénmetil- vagy (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport;
X jelentése kénatom; és
R” jelentése hidrogénatom.
3. A 2. igénypont szerinti vegyületek, amelyek képletében
R1 jelentése hidrogénatom;
n értéke 1 vagy 2;
R2, R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül hidrogén-, bróm- vagy klóratom vagy metil-, etil-, etoxi-karbonil- vagy cianocsoport, azzal a megkötéssel, hogy az R2, R3 és R4 szimbólumok egyike mindenképpen hidrogénatomtól eltérő jelentésű;
R5, R6 és R7 jelentése egymástól függetlenül hidrogén-, bróm- vagy klóratom, illetve cianocsoport, azzal a megkötéssel, hogy az R5, R6 és R7 szimbólumok legalább egyike mindenképpen hidrogénatomtól különböző jelentésű; és
R8, R9 és R10 jelentése fluor- vagy klóratom, illetve metil-, etil-, nitro- vagy trifluor-metil-csoport.
4. Eljárás faanyagok vagy fa felhasználásával készült összetett anyagok tartósítására, azzal jellemezve, hogy a faanyagot vagy fa felhasználásával készült összetett anyagot egy (II) általános képletű vegyület - a képletben n értéke 0, 1 vagy 2;
R1 jelentése hidrogénatom vagy 1^1 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport; és
HU 215 235 Β
R jelentése fenil- vagy naftilcsoport vagy szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek, amelyek száma 1-3 lehet, a következők közül kerülhetnek ki: halogénatom, valamint 1-12 szénatomos alkil-, trihalogén-metil-, 1-5 szénatomos alkoxi-, (1-4 szénatomos alkil)- karbonil-, karboxi-, adott esetben alkálifémsó formájában, (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-, nitro- vagy (1-4 szénatomos alkoxi-imino)-metil-csoport; piridilcsoport, tienilcsoport, előnyösen akkor, ha n értéke 0 vagy 1, vagy furilcsoport, illetve szubsztituált tienil- vagy furilcsoport, ahol a szubsztituensek, amelyek száma 1-3 lehet, a következők közül kerülhetnek ki: halogénatom, valamint alkil-, alkoxi-, alkoxi-karbonil-, trihalogén-metil-, ciano-, formil- vagy fenilcsoport, alkil- és alkoxicsoport alatt minden esetben 1—4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú csoportot értve; vagy (d) általános képletű csoport, amelyben X jelentése oxigén- vagy kénatom, Y jelentése nitrogénatom vagy metincsoport, amelynek hidrogénatomja helyén adott esetben 1-4 szénatomos alkoxicsoport állhat, és R” jelentése hidrogénatom vagy IN szénatomos alkilcsoport 0,05-0,4 kg/m2 mennyiségével kezeljük.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (II) általános képletű vegyületet használunk, amelynek képletében
R1 jelentése hidrogénatom;
n értéke 1 vagy 2; és
R jelentése fenil-, (1-6 szénatomos alkil)-fenil-, halogén-fenil-, (1-5 szénatomos alkoxi)-fenil-, (trihalogén-metil)-fenil-, nitro-fenil- vagy [(IN szénatomos alkoxi)-karbonil]-fenil-csoport; szubsztituálatlan vagy klór- vagy brómatommal, etoxi-karbonil-csoporttal vagy cianocsoporttal szubsztituált furilcsoport; szubsztituálatlan vagy klór- vagy brómatommal, etoxi-karbonil-csoporttal vagy cianocsoporttal szubsztituált tienilcsoport; vagy (1-6 szénatomos alkil)-nitro-fenil-csoport.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (II) általános képletű vegyületet használunk, amelynek képletében
R1 jelentése hidrogénatom;
n értéke 1 vagy 2; és
R jelentése 4-klór-fenil-, 3-nitro-fenil-, 3,4-diklórfenil-, 3-fluor-fenil-, 2-tienil-, 4-tolil-, 3-(trifluormetil)-fenil-, 3-acetil-fenil-, 3,5-diklór-fenil-, 4(trifluor-metil)-fenil- vagy 3-metil-4-nitro-fenilcsoport.
7. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (II) általános képletű vegyületet használunk, amelynek a képletében
R1 jelentése hidrogénatom; és
R jelentése (d) általános képletű csoport, amelyben X kénatomot, Y nitrogénatomot vagy metincsoportot, és R” hidrogénatomot jelent.
8. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a faanyagot vagy fa felhasználásával készült összetett anyagot köbméterenként 0,5-6,0 kg hatóanyaggal kezeljük.
9. Készítmény faanyagok és fa felhasználásával készült összetett anyagok tartósítására, azzal jellemezve, hogy
a) 0,001-10 tömeg% mennyiségben egy (I) általános képletű vegyületet - a képletben n értéke 0, 1 vagy 2;
HU9600437A 1993-08-24 1994-08-24 Fatartósító oxatiazinok, készítmények és alkalmazásuk HU215235B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US11138693A 1993-08-24 1993-08-24

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9600437D0 HU9600437D0 (en) 1996-04-29
HUT74480A HUT74480A (en) 1997-01-28
HU215235B true HU215235B (hu) 1998-11-30

Family

ID=22338232

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9600437A HU215235B (hu) 1993-08-24 1994-08-24 Fatartósító oxatiazinok, készítmények és alkalmazásuk

Country Status (25)

Country Link
US (2) US5777110A (hu)
EP (1) EP0715625B1 (hu)
JP (1) JP2761441B2 (hu)
KR (1) KR100335756B1 (hu)
CN (1) CN1059440C (hu)
AT (1) ATE154017T1 (hu)
AU (1) AU688371B2 (hu)
BR (1) BR9407561A (hu)
CA (1) CA2169654C (hu)
CZ (1) CZ291537B6 (hu)
DE (1) DE69403667T2 (hu)
DK (1) DK0715625T3 (hu)
ES (1) ES2102878T3 (hu)
FI (1) FI119512B (hu)
GR (1) GR3024590T3 (hu)
HU (1) HU215235B (hu)
MX (1) MX9406411A (hu)
MY (1) MY137123A (hu)
NO (1) NO305837B1 (hu)
NZ (1) NZ273187A (hu)
PL (1) PL180262B1 (hu)
RU (1) RU2127266C1 (hu)
TW (1) TW279784B (hu)
WO (1) WO1995006043A1 (hu)
ZA (1) ZA946450B (hu)

Families Citing this family (20)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
EP0823461A1 (en) * 1996-08-07 1998-02-11 Sigma Coatings B.V. Increasing the self-polishing properties of antifouling paints
CA2305755A1 (en) 1997-10-15 1999-04-22 Janssen Pharmaceutica N.V. Synergistic compositions comprising an oxathiazine and a benzothiophene-2-carboxamide-s,s-dioxide
US5965749A (en) * 1998-03-16 1999-10-12 Uniroyal Chemical Company, Inc. Process for synthesizing substituted 2-benzo [b]thiophenecarboxylic acids and salts thereof
GB9826245D0 (en) * 1998-11-30 1999-01-20 Hickson Int Plc Wood preserative formulations
US20060160791A1 (en) * 1999-11-30 2006-07-20 Gareth Williams Wood preservative formulations
JP2002265310A (ja) * 2001-03-06 2002-09-18 Nagase Chemtex Corp 抗微生物剤組成物
CN1915026B (zh) 2001-11-08 2011-02-23 詹森药业有限公司 含有4-溴-2-(4-氯苯基)-5-(三氟甲基)-1h-吡咯-3-腈的协同性抗污臭组合物
EP1545205A4 (en) * 2002-07-26 2008-07-02 Osmose Inc POLYMER WOOD PROTECTION
US8637089B2 (en) * 2003-04-09 2014-01-28 Osmose, Inc. Micronized wood preservative formulations
EP2345329B1 (en) 2003-04-09 2019-09-18 Koppers Performance Chemicals Inc. Micronized wood preservative formulations
US6960669B2 (en) 2003-09-10 2005-11-01 Crompton Co./Cie Utilization of phosphorus pentasulfide in thionylations using phase transfer catalysis
CA2616035A1 (en) * 2005-07-21 2007-02-01 Osmose, Inc. Compositions and methods for wood preservation
PT1981340E (pt) 2006-02-01 2012-10-22 Janssen Pharmaceutica Nv Combinações de 4-bromo-2-(4-clorofenil)-5-(trifluorometilo)-1h-pirrol-3-carbonitrilo e compostos de metal
DE602007003105D1 (de) 2006-08-07 2009-12-17 Janssen Pharmaceutica Nv Kombinationen aus 4-brom-2-(4-chlorphenyl)-5-(trifluormethyl)-1h-pyrrol-3-carbonitril und oxidierungsmitteln
US20080175913A1 (en) * 2007-01-09 2008-07-24 Jun Zhang Wood preservative compositions comprising isothiazolone-pyrethroids
US20090162410A1 (en) * 2007-12-21 2009-06-25 Jun Zhang Process for preparing fine particle dispersion for wood preservation
MX367469B (es) 2010-06-07 2019-08-23 Novomedix Llc Compuestos furanilo y su uso.
US20120142676A1 (en) 2010-08-18 2012-06-07 Gaik-Lean Chee Oxathiazine and dithiine oxides as inhibitors of sulfhydryl-dependent biomolecules
CN102783502B (zh) * 2012-08-22 2014-02-19 福建师范大学 一种竹材和竹制品专用防霉菌剂的制备及其应用
CN107379175A (zh) * 2017-09-07 2017-11-24 阜南县大自然工艺品有限公司 一种榆木工艺品的加工方法

Family Cites Families (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2691015A (en) * 1951-01-09 1954-10-05 Goodrich Co B F N-(4-thiazolinyl-2) sulfenimides
DE2001017C3 (de) * 1970-01-10 1978-05-18 Hoechst Ag, 6000 Frankfurt 3,4-Dihydro-1,23-oxathiazin-4on-2,2-dioxide, ihre Herstellung und Verwendung
US4376513A (en) * 1980-06-30 1983-03-15 The Toro Company Irrigation stream splitter
CA1273921A (en) * 1982-09-28 1990-09-11 Walter G. Brouwer 3-aryl-5, 6-dihydro-1, 4, 2-oxathiazines and their oxides
US4569690A (en) * 1982-09-28 1986-02-11 Uniroyal, Inc. 3-Aryl-5,6-dihydro-1,4,2-oxathiazines and their oxides
US4675044A (en) * 1982-09-28 1987-06-23 Uniroyal Chemical Company, Inc. 3-aryl-5,6-dihydro-1,4,2-oxathiazines and their oxides
DE3311636A1 (de) * 1983-03-30 1984-10-04 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Neue fuenfgliedrige stickstoffhaltige heterocyclen, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als schaedlingsbekaempfungsmittel
CA1257451A (en) * 1985-11-25 1989-07-18 William P. Trumble Stabilization of wood preservative solutions and preservation of wood by such solutions
DE3641555A1 (de) * 1986-12-05 1988-06-16 Solvay Werke Gmbh Mittel oder konzentrat zum konservieren von holz und holzwerkstoffen
US5135927A (en) * 1987-01-30 1992-08-04 Ciba-Geigy Corporation Microbicidal composition
ES2045545T3 (es) * 1988-09-30 1994-01-16 Ciba Geigy Ag Biocidas para la proteccion de materiales y para sistemas acuosos.
US4977186A (en) * 1988-11-23 1990-12-11 Troy Chemical Corporation Wood preservative and soil treatment composition
JP3665335B2 (ja) * 1993-08-24 2005-06-29 ジヤンセン・フアーマシユーチカ・ナームローゼ・フエンノートシヤツプ 抗細菌性および抗汚れ性オキサチアジン類およびそれらの酸化物

Also Published As

Publication number Publication date
JP2761441B2 (ja) 1998-06-04
MY137123A (en) 2008-12-31
FI960829A (fi) 1996-04-19
PL313136A1 (en) 1996-06-10
CZ291537B6 (cs) 2003-03-12
DE69403667T2 (de) 1997-10-16
HU9600437D0 (en) 1996-04-29
KR100335756B1 (ko) 2002-10-11
BR9407561A (pt) 1996-12-31
EP0715625A1 (en) 1996-06-12
RU2127266C1 (ru) 1999-03-10
MX9406411A (es) 1997-08-30
EP0715625B1 (en) 1997-06-04
AU7640194A (en) 1995-03-21
FI119512B (fi) 2008-12-15
NZ273187A (en) 1998-05-27
CN1133039A (zh) 1996-10-09
DE69403667D1 (de) 1997-07-10
CZ56096A3 (en) 1996-07-17
ES2102878T3 (es) 1997-08-01
DK0715625T3 (da) 1997-12-15
CA2169654C (en) 2006-05-23
US6372297B1 (en) 2002-04-16
FI960829A0 (fi) 1996-02-23
NO960696L (no) 1996-02-21
NO960696D0 (no) 1996-02-21
CA2169654A1 (en) 1995-03-02
JPH08509986A (ja) 1996-10-22
TW279784B (hu) 1996-07-01
ATE154017T1 (de) 1997-06-15
AU688371B2 (en) 1998-03-12
HUT74480A (en) 1997-01-28
US5777110A (en) 1998-07-07
CN1059440C (zh) 2000-12-13
ZA946450B (en) 1995-06-30
PL180262B1 (pl) 2001-01-31
GR3024590T3 (en) 1997-12-31
WO1995006043A1 (en) 1995-03-02
NO305837B1 (no) 1999-08-02

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU215235B (hu) Fatartósító oxatiazinok, készítmények és alkalmazásuk
KR100239001B1 (ko) 해충으로부터 공업용 재료를 보호하기 위한 약제
KR101533168B1 (ko) 살진균성 펜플루펜 혼합물
BR112018012204B1 (pt) Compostos derivados de fenilamidina microbicidas, composição e método de combate, prevenção e controle de doenças fitopatogênicas
MXPA94006411A (en) Oxatiazinas conservadoras de mad
BRPI0610265A2 (pt) mistura, processo para produção da mesma, substáncia microbicida para proteção de materiais técnicos, emprego de mistura, processo para proteção de madeira e de materiais à base de madeira, material técnico
JP3077381B2 (ja) 木材防腐剤
US4276308A (en) Method for controlling wood-damaging insects
HU199244B (en) Synergetic fungicide composition
JPS638376A (ja) 殺微生物剤
JPS6328909B2 (hu)
JPS6156106A (ja) 3―イソチアゾロンによる殺虫方法
EP1112688B1 (en) A method to control termites
GB1592837A (en) N-(fluorodichloromethylthio)-2-methylfuran derivatives and their use as fungicides
AU674400B2 (en) Agents for preserving technical materials agent insects
NZ201948A (en) Fungicidal compositions containing 2-(methoxycarbonylamino)-benzimidazole salts
SU346834A1 (hu)
US4764433A (en) Agent for the protection of materials
US4282241A (en) Organic fluoro-imides, their preparation and use
EP0755927B1 (en) Dimethylfurancarboxanilide derivative
JPS60255775A (ja) イミダゾ−ル誘導体及び非医療用殺菌剤

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees