HU214915B - Eljárás és készítmény bíborszínű díszítések előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti készítmények őlyan pigment-előterméknektekintendők, melyekből a pigment a díszítőkiégetés főlyamán képződik.Ezek a készítmények egy, a díszítőkiégetésnél kőllőidális a anyraelbőntható aranyvegyületet – az arany-őxid kivételével – tartalmaznak,és egy finőm előszlású üvegpőrt, ahől az aranynak az üvegpőrhőzviszőnyítőtt tömegaránya 1:10 és 1:2000 között van. Az elő yöskészítmények aranyvegyületként HAűCl4, Aű2S3, AűCN vagy KAű(CN)2vegyületet és finőmszemcsés üvegpőrként ólőmmentes üvegfrittettartalmaznak. A készítményeket úgy nyerik, hőgy az üvegpőrt valamelyaranyvegyülettel őrlik össze. A bíbőrszínű díszítéseket úgy kapják,hőgy a készítményt a díszítendő szűbsztrátűmra hőrdják fel, és azt400–1050 řC-őn beégetik. ŕ

Description

A találmány szerinti készítmények olyan pigmentelőterméknek tekintendők, melyekből a pigment a díszítőkiégetés folyamán képződik. Ezek a készítmények egy, a díszítőkiégetésnél kolloidális aranyra elbontható aranyvegyületet - az arany-oxid kivételével - tartalmaznak, és egy finom eloszlású üvegport, ahol az aranynak az üvegporhoz viszonyított tömegaránya 1:10 és 1:2000 között van. Az előnyös készítmények aranyvegyületként HAuC1₄, Au₂S₃, AuCN vagy KAu(CN)₂ vegyületet és finomszemcsés üvegporként ólommentes üvegffittet tartalmaznak.

A készítményeket úgy nyerik, hogy az üvegport valamely aranyvegyülettel őrlik össze.

A bíborszínű díszítéseket úgy kapják, hogy a készítményt a díszítendő szubsztrátumra hordják fel, és azt 400-1050 °C-on beégetik.

A leírás terjedelme 8 oldal

HU 214 915 B

HU 214 915 Β

A találmány tárgya eljárás és készítmény bíborszínű díszítések előállítására, a bíborszín kolloid aranyon alapul. A díszítések előállítására finomszemcsés üvegport és egy aranyvegyületet tartalmazó készítményt hordunk fel a díszítendő szubsztrátum felületére, és azt 400 °C és 1050 °C közötti hőmérsékleten beégetjük; a bíbor színeződés az égetés alatt képződik.

Kerámiai anyag és kolloidarany-alapú bíbor pigmentek különféle módszerekkel képezhetők, és ezeket régóta használják bíborszínű díszítéseknek beégethető szubsztrátumokon, így különösen üvegen, porcelánon és kerámiai anyagokon történő előállítására.

A közelmúltban a bíborszínű pigmentek előállítása több műveleti lépést foglalt magába: (a) a gél alakú Cassius-féle bíborarany vizes aranysó-oldatokból redukálószerekkel, többnyire ón(II)-sókkal végzett kicsapását, (b) a nedves bíborarany finomra őrölt üveggel végzett összekeverését, (c) a keverék 600-800 °C-on végzett előszinterezését, aminek folyamán az aranyszemcséket részben üveg borítja be, és (d) a szinterezett anyag finomra őrlését. A 41 06 520 számú német szabadalmi leírás az ilyen bíbor pigmentek előállítására egy egyszerűsített eljárásról ad kitanítást. Ennek során egy igen finomszemcsés üvegfrittet vízoldható aranyvegyületet tartalmazó vizes szuszpenzióban redukálószer hozzáadása útján, közvetlenül kolloidális arannyal vonnak be. Ily módon eddig egy bíbor pigment előállítását legalább egy kémiai reakciólépésből és egy szárítási műveletből álló folyamat előzte meg.

A 3229 837 számú német szabadalmi leírás szerint fém oxidokkal bevont lemez alakú részecskék úgy is előállíthatók, hogy szerves oldószerben oldott szerves aranyrezinátokat 600 °C-on végzett égetéssel cseresznyepiros színű pigmentekké alakítanak át. Ez az irodalmi forrás nem ad kitanítást arra vonatkozóan, hogy a lemez alakú részecskék helyett finomszemcsés üveg, mint üvegfritt és a szerves aranyrezinátok helyett más aranyvegyületek vagy vizes aranysó-oldatok is felhasználhatók a pigmentképzésre, és arról sem, hogy a pigmentképzés a díszítőbeégetés alatt in situ is végezhető.

A 2174383 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás egy olyan eljárásról ad kitanítást üvegdíszítés előállítására, melynek során egy matricakép felhasználásával díszítéseket állítanak elő üvegen, ahol is a matricakép díszítőrétege egy ólomtartalmú üvegfrittet, egy színt adó fém-oxidot és egy nyomtatóközeget tartalmaz. A fém-oxid alatt arany-oxidot is értenek, ahol az aranyoxid-tartalmú zománcnak rubin színe van. Ebből a leírásból nem meríthető ösztönzés ana, hogy a matricakép díszítőrétegében az arany-oxid helyett más aranyvegyület is alkalmazható. Ez az irodalmi forrás bíborszínű díszítések előállítására sem ad kitanítást.

A 3807290 számú német szabadalmi leírásból egy olyan díszítőkészítmény ismeretes, amely egy aranyvegyületet tartalmaz. Itt egy poli(vinil-pirrolidon)-t és vizet tartalmazó polírozó aranykészítményről van szó, amely aranypor alakjában 10-40 tömeg% aranyat és/vagy nehezen oldható aranyvegyületet tartalmaz. Aranyvegyületként arany-merkaptidokat és arany-szulfidokat neveznek meg. Az ilyen készítményekkel elért díszítések aranyszínűek, de nem bíborszínűek.

A jelen találmány feladata olyan eljárás és ennek kivitelezésére alkalmas készítmény szolgáltatása, amelynek segítségével beégetésre alkalmas szubsztrátumokon egyszerű módon bíborszínű díszítések állíthatók elő. Az eljárásnak feleslegessé kell tennie a bíborpigmentek eddig szükséges külön előállítását. További feladat olyan módszerek biztosítása, hogy a díszítő eljárás lehetővé tegye különböző árnyalatú bíborszínezések, vagyis kék és piros árnyalatú bíborszínezések megvalósítástá. A találmány további feladata az eljárás olyan variálhatósága, hogy nagy értékű, vagyis különösen erősen tapadó, lepattogzás- és repedésbiztos díszítéseket állíthassunk elő a legkülönbözőbb anyagon.

A feladatot bíborszínű díszítések beégethető szubsztrátumokon történő előállítására szolgáló olyan eljárással oldjuk meg, amely magába foglalja legalább egy aranyvegyületet és egy finomszemcsés üvegport tartalmazó készítménynek a díszítendő szubsztrátumra való felhordását, és az ezzel a készítménnyel ellátott szubsztrátumnak 400-1050 °C hőmérsékleten való kiégetését; az eljárásra az jellemző, hogy a felhordásra felhasznált készítmény legalább egy, a kiégetés folyamán kolloid aranyra lebomló aranyvegyületet — az arany-oxid kivételével - tartalmaz, és benne az aranyvegyületben jelenlévő aranynak az üvegporhoz viszonyított tömegaránya 1:10 és 1:2000 között van.

A találmány további igénypontjai az eljárás előnyös foganatosítási módjaira, valamint az ebhez felhasznált készítményekre vonatkozik az egyes speciális feladatok ellátása érdekében.

A találmány szerint a díszítés előállítására nem bíborszínű pigmentet használunk fel, hanem azt megfelelő nyersanyagokból, nevezetesen egy, a szubsztrátumra alkalmas módon felhordott üvegporból és egy elbontható arany vegyületből a díszítési eljárás folyamán in situ képezzük. Minthogy a nevezett pigment-nyersanyagok esetében olyan pigmentekről van szó, amelyeket az ismert eljárások során bíborszínű pigmentek előállítására használnak, a találmány szerinti eljárás azzal tűnik ki, hogy annak során elmarad a pigment külön történő előállítása. A találmány szerinti eljárás segítségével az is lehetővé válik, hogy a felhasználandó aranyvegyületek és üvegporok megválasztásával adott aranytartalom mellett a díszítésben különböző bíborszínámyalatokat éljünk el. A színárnyalatok ezenkívül színárnyalat-változtató adalékanyagoknak a szubsztrátumra felhordandó szerekben történő felhasználásával kívánt módon befolyásolhatók. Az üvegpor megválasztásának lehetősége (előnyös módon finomszemcsés üvegfrittet használunk) módot ad arra, hogy az előállítandó díszítést a díszítendő szubsztrátum fizikai tulajdonságaihoz optimális módon hozzáigazítsuk, aminek következtében nagy használati értékű dekorációk valósíthatók meg.

A díszítendő, beégetésre alkalmas szubsztrátumok alatt olyan szubsztrátumokat értünk, amelyek a beégetéshez szükséges hőmérsékleten megfelelő módon alakállandók, vagy célszerűen, mint az üvegtáblák alakítása során, formázhatok. Ily módon különösen alkalmas

HU 214 915 Β szubsztrátumok az üveg és a porcelán, valamint kerámiai anyagok, mint a kőagyag és cserép. Egyes esetekben szubsztrátumok nyers test formában is díszíthetők a találmány szerinti, üvegport és aranyvegyületet tartalmazó készítménnyel, majd ezután készre égethetők, minek során bíborszínű díszítés képződik. Alkalmazható az eljárás termikusán megfelelő módon stabil fémszubsztrátumok díszítésére is, például valamely, a találmány szerinti készítmény felhasználásával történő zománcozás során.

Üvegpor alatt olyan anyagösszetételeket értünk, melyek a beégetési körülmények között egy üvegréteget képeznek. Az előnyös üvegporok esetében úgynevezett üvegfrittekről van szó, vagyis olyan üvegekről, amelyeket a megolvasztás után hirtelen lehűtünk, majd megőrlünk. Üvegporként alkalmazhatók üvegfrittek, és ezekben az égetés folyamán oldódó oxidos és/vagy szilikátos adalékanyagok is. A szakterület, mint ismeretes, a kémiai összetételt illetően igen széles spektrummal rendelkezik az üvegfritteket illetően. Az ilyen üvegfrittek egymástól fizikai tulajdonságaik tekintetében is különböznek, így például lágyulási és olvadási viselkedésük, valamint a kiteijedési együtthatójuk vonatkozásában. A találmány szerinti eljáráshoz átlátszó vagy opak, színtelen vagy színező oxidokkal színezett üvegfrittek használhatók fel. Míg a bevezetőben említett, rubinpiros színű díszítések előállítására szolgáló, már ismert eljárások esetében az arany-oxid felhasználása mellett ólomtartalmú üvegfrittek használatát látták szükségesnek, a találmány szerinti eljárás a kereskedelemben kapható és számos közleményben leírt ólommentes üvegfrittek felhasználásával is megvalósítható. Az üvegdíszítésre használt üvegfrittek lágyulása általában 450 °C és 600 °C között kezdődik, míg a kerámiai anyagok és a porcelán díszítésére alkalmas üvegfrittek lágyuláspontja 550 °C és 700 °C között van. Előnyösnek bizonyult, ha a felhasználandó üvegpor átlagos szemcsemérete 0,5 és 50 pm, előnyösen 1 és 20 pm, különösen 1 és 10 pm között van. Különösen finom éles kontúrvonalú díszítések előállítására különösen finomszemcséjű üvegfritteket használunk.

A találmány szerinti eljárás során olyan szerves és szervetlen aranyvegyületek használhatók fel, amelyek a finomszemcsés üvegpor jelenlétében, a tulajdonképpeni égetési hőmérsékletre történő felmelegítés folyamán tökéletesen kolloid aranyra bomlanak el. Az előnyös aranyvegyületek bomlási hőmérséklete többnyire 300 °C alatt van, előnyösen 150 °C és 250 °C között. Felhasználhatók mind szervetlen, mind szerves aranyvegyületek. Ezek lehetnek vízben vagy szerves oldószerrendszerekben oldódó vagy nehezen oldódó aranyvegyületek. A találmány szerinti eljárásban használandó szerek egy vagy több aranyvegyületet tartalmaznak, különösen olyanokat, mint a lítium-, nátrium-, káliumdicianoaurát(I), az arany-cianid, tetrahalogénezett aranysav, különösen a tetraklór-aranysav vagy ezek hidrátja, a lítium-, nátrium- és kálium-diszulfito-aurát(I), arany(III)-szulfíd, arany(I)-tiolát és az arany(I)amin komplex vegyületek. Mind a fényes arany és polírozott aranykészítményekben használt arany-tiolátok és arany-amin komplexek - lásd például a 0514073 számú európai szabadalmi leírást mind a kereskedelemben könnyen beszerezhető szervetlen aranyvegyületek, mint különösen a tetraklór-aranysav és ezek hidrátjai, a kálium-diciano-aurát, kálium-diszulfito-aurát, az aranycianid és arany-szulfid, különösen előnyösen használhatók a találmány szerinti eljárásban.

A találmány egy lényeges jellegzetessége abban áll, hogy a díszítés céljára felhordható készítményben az egy vagy több aranyvegyület alakjában jelenlévő aranynak és az üvegpomak a tömegaránya 1:10 és 1:2000 között, előnyösen 1:20 és 1:100 között, különösen 1:30 és 1:100 között van.

Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint olyan készítményt használunk, amelyben az elbomlani képes aranyvegyület lényegében az üvegporon adszorbeált alakban van jelen. Az ilyen készítmény egyszerűen állítható elő úgy, hogy a finomszemcsés üvegport egy vagy több por alakú, elbomlani képes aranyvegyülettel intenzíven összekeverjük. Különösen célszerű, ha úgy járunk el, hogy a por alakú komponenseket egy intenzív őrléssel, előnyösen golyós malomban végzett őrléssel alakítjuk át homogén termékké. A találmány szerinti előnyös készítmény lényeges komponenseinek igen egyszerű, de hatásos száraz őrlése helyett úgy is eljárhatunk, hogy az aranyvegyület(ek) vizes, vizesszerves vagy szerves oldatát keveijük össze az üvegporral, amikor is az aranyvegyületek az üvegporra tapadnak. Az így nyert termék ezután közvetlenül vagy szárítás után használható fel, mint lényeges komponens a találmány szerinti eljárásban.

A készítmény előzőekben említett száraz vagy nedves úton végzett előállítása során a keverékbe egyidejűén egy vagy több, a színárnyalatot módosító szervetlen és/vagy szerves anyag hatásos mennyisége dolgozható be. A színárnyalatot módosító anyagok esetében különösen ezüst-, réz-, kobalt-, nikkel-, ón-, ruténium-, rádium-, palládium-, ozmium-, irídium- és platinavegyületekről van szó. Előnyösek az ezüstvegyületek, mint az ezüst-nitrát, ezüst-karbonát, ezüst-oxalát és ezüst-tartarát. Az ezüstvegyületek jelenléte a készítményekben a bíborszín árnyalatnak a vörös szín felé történő eltolódását idézi elő. A bíborszín kék felé történő eltolása és ugyanakkor a díszítés csillogásának növelése például kobaltvegyületek felhasználásával érhető el. Az ilyen, színárnyalat-módosító fémvegyületek mennyisége az aranyra számítva 1 és 10 tömeg% között van. A bíbor színárnyalat két szín felé történő eltolása azáltal is elérhető, hogy üvegporként kobalttal színezett üvegfrittet vagy színtelen titán-dioxidot vagy cérium-oxidot tartalmazó üvegfrittet használunk üvegporként. Titán-dioxidnak vagy cérium-oxidnak (Ce₂O₃ és/vagy CeO₂) a találmány szerinti készítmény fentiekben leírt előállítása során történő hozzáadása úgyszintén a bíbor színárnyalat kék szín felé történő eltolását idézi elő.

Megállapítottuk továbbá, hogy a díszítő kiégetés alatt kialakuló bíbor színárnyalat bizonyos szerves vegyületek jelenlétével is módosítható. így például kékes bíbor színárnyalat érhető el akkor, ha a díszítés előállításánál felhasznált készítmény egy kis molekulatömegű

HU 214 915 Β szerves vegyületet, különösen valamely mono- vagy diszacharidot tartalmaz. Piros szín felé történő eltolódás érhető el nagy molekulatömegű adalékanyagokkal, különösen poliszacharidokkal, ezek között pektinekkel, különösen arabmézgával. A szerves, színárnyalat-módosító anyagok mennyisége tág határok között változhat. A szerves, színárnyalat-módosító anyagok hatásos alkalmazási mennyiségét a szakember olyan tájékozódó kísérletekkel tudja minden további nélkül meghatározni, amelyeket a felhasználni kívánt üvegpor és az aranysó(k) kiválasztása és alkalmassága meghatározása céljából amúgy is elvégez. A szerves, színárnyalat-módosító anyagok felhasznált mennyisége általában 10 és 500 tömeg% között van az aranyvegyület(ek) mennyiségére számítva. A színárnyalat-módosító szerves anyagok is hozzáadhatok a készítményhez ennek az előzőekben említett száraz vagy nedves előállítási eljárása során komponensként. Amennyiben az üvegport és aranyvegyülete(ke)t tartalmazó, találmány szerinti készítmények vizet tartalmaznak, akkor egyidejűleg nem lehetnek jelen vízoldható redukálószerek.

Ha a találmány szerinti készítménynek nyomtatásra, ecsetelésre, szórásra vagy mártásra alkalmas konzisztenciája kell legyen, akkor még egy folyékony közeget is tartalmazhat. A folyékony közeg lehet egy olyan vizes, vizes-szerves vagy szerves oldószerrendszer, amelyben az aranyvegyület(ek) és - amennyiben ilyenek jelen vannak - további segédanyagok, oldhatók vagy oldhatatlanok. Vízmentes készítmények céljára szolgáló szerves oldószerek közül különösen a terpén szénhidrogének, izoparaffínok, továbbá észterek, ketonok és alkoholok nevezendők meg. A közeg előnyös módon vizes vagy vizes-szerves, ahol szerves oldószerként különösen vízoldható alkoholok, éterek és észterek jönnek számításba. Különösen előnyös módon 2-4 szénatomos glikolokat, valamint oligo- és (2-4 szénatomos) poliglikolokat vagy az említett glikolok vagy oligoglikolok 1^4 szénatomos monoalkilétereit, továbbá hidroxi-karbonsavakat vagy ezek rövid szénláncú alkil-észtereit, mint különösen az (1-3 szénatomos) alkil-laktátokat használunk.

A találmány szerinti folyékony pasztás készítmények folyékony közege az oldószerrendszeren túlmenően egy vagy több szerves polimer kötőanyagot tartalmaz. A kötőanyag vagy a kötőanyagok ebben az oldószerrendszerben vannak oldva vagy diszpergálva. Egy vagy több kötőanyag jelenléte a találmány szerinti készítményekben különösen abban az esetben előnyös, ha a készítményt a szokásos közvetlen vagy közvetett nyomtatási eljárással, különösen szitanyomással kell felvinni. Célszerű kötőanyagok a poli-akrilátok, polimetakrilátok, a poli-akrilsav, poli-metakrilsav, poli(vinil-pirrolidon), a cellulóz-éterek, különösen a karboxi-alkil- és hidroxi-alkil-cellulóz, a poli(alkilénglikol), poli(vinil-acetát), poli(vinil-alkohol), a poliamidok, alkidgyanták és a poliuretángyanták. A kötőanyagok homopolimerek, kopolimerek vagy blokk-polimerek alakjában, egyenként vagy keverékként alkalmazhatók. Tisztán vizes vagy nagy víztartalmú készítményekhez különösen alkalmasak a poli(vinil-pirrolidon) homo- vagy kopolimer-, a poli-metakrilsav homo- vagy kopolimer-, valamint a cellulóz-éter alapú gyanták.

A találmány szerinti, különösen a folyékony vagy pasztaszerű konzisztenciájú készítmények ezenkívül még szokásos feldolgozási segédanyagokat is tartalmazhatnak, különösen anionos, kationos, ikerionos vagy előnyösen nemionos tenzideket hatásos mennyiségben, többnyire a készítmény tömegére számított 0,01-5 tömeg%, különösen 0,1-2 tömeg% mennyiségben. Különösen célszerű egy nemionos nedvesítőszer jelenléte annak érdekében, hogy a találmány szerinti készítményben szuszpendált szilárd anyagok kiülepedését elkerüljük, a nedvesítőszereken kívül a készítmény reológiai tulajdonságainak megváltoztatása céljából további tenzidek is jelen lehetnek. Oxidatív úton vagy ultraibolya sugárzással térhálósítható gyanta használata esetén térhálósítást gyorsító anyagokat is használni kell. Az említett segédanyagokat mindig hatásos mennyiségben használjuk fel.

Minthogy a találmány szerinti készítmények nem a bíborpigmentet, hanem csak a díszítőkiégetés folyamán annak kialakításához szükséges nyersanyagokat tartalmazzák, ezért abban az esetben, ha nem színezett üvegfrittet használunk, lényegében színtelenek. A készítmény alkalmazása során tehát az a probléma áll fenn, hogy a díszítés külszíne a kiégetést megelőzően nem ítélhető meg. E probléma kiküszöbölésének, és ezzel egy díszítés kézileg történő felvitelének lehetővé tétele, valamint például többszínnyomás esetében lehetséges hibák felismerése érdekében célszerűen mutatkozott az, hogy a találmány szerinti készítményeket amelyek por alakúak vagy egy közeg jelenléte esetén nyomtatható, szórható vagy őrölhető konzisztenciájúak - egy szerves színezék hozzáadása útján egy saját színnel lássuk el. A készítményhez hatásos mennyiségben hozzáadott szerves színezőanyag tetszés szerinti, pigment alakú vagy a közegben oldódó szerves színezék lehet. A szakember olyan színezéket választ ki, amely az égetés, illetve az égetési hőmérsékletre történő felhevítés során tökéletesen elég.

A folyékony közeget tartalmazó találmány szerinti készítmények a kívánt alkalmazási módtól függően, általában 10 és 90 tömeg% közötti mennyiségben tartalmazzák a pigmentképzéshez szükséges üvegpor- és aranyvegyület-nyersanyagot. Ha a készítmény folyékony közege egy vagy több oldó-, illetve szuszpendálószeren kívül egy vagy több szerves kötőanyagot tartalmaz, akkor az üvegpor- és az aranyvegyület(ek) mennyisége együtt többnyire 85 tömeg% alatt van. A szakember számára ismeretes, hogy egy paszta feldolgozáshoz szükséges viszkozitása jelentős mértékben függ az üvegpor szemcseméretétől, az oldószer, illetve szuszpendálószer minőségétől és a jelenlévő kötőanyagok mennyiségétől és viszkozitásnövelő hatásától. Ha a készítmény egy vagy több szerves kötőanyagot tartalmaz, akkor a kötőanyag-tartalom általában 0,1 és 30 tömeg% közötti, többnyire 1 és 15 tömeg% között van. így a szakember egy számára aktuális alkalmazási esetben előkísérletekkel meg tudja határozni a készítmény megkívánt tulajdonságait.

Az olyan, találmány szerinti készítmények, melyek folyékony közeget nem tartalmaznak, tehát por alakúak, a kerámia területén ismert portechnológiák segítségével közvetlenül felhordhatok a díszítendő szubsztrátumra, például egy száraz vagy előzőleg megnedvesített szubsztrátumra végzett felporzással, mely utóbbi esetben a nedvesítés egy nedves zománcréteg felvitele is lehet. Az is lehetséges, hogy a találmány szerinti por alakú készítményt elektrosztatikus porfelhordással visszük fel a díszítendő felületre.

A paszta alakú vagy másképpen folyékony találmány szerinti készítménynek a díszítendő felületre történő felhordása az általánosan szokásos módszerekkel, mint festéssel, szórással vagy direkt vagy indirekt nyomtatási eljárással végezhető. A jelenlévő oldószer elpárologtatása, és amennyiben ez szükséges, a jelenlévő kötőanyagok térhálósítása után - amennyiben további díszítési műveletek keretében előbb még más díszítőkészítményeket a szubsztrátumra nem viszünk fel - következik a tulajdonképpeni díszítő kiégetés.

Egy, a kerámiai iparban szokásos díszítési technika a matricaképek felhasználása. Ennek megfelelően a találmány szerinti készítmények matricaképek formájában is felvihetők a díszítendő szubsztrátumra. A matricakép ebben az esetben egy hordozót, egy vízoldható leválasztó réteget vagy termo-leválasztó réteget, egy találmány szerinti készítményt tartalmazó díszítőréteget és egy filmréteget foglal magába. Az említett sorrendben elrendezett rétegeket ismert módon állítjuk elő. A díszítőréteg előállítása rendszerint szitanyomással történik, aminek során egy közeget tartalmazó találmány szerinti készítményt használunk fel. A díszítőréteg megszáradása után ez egy finomszemcsés üvegport, előnyösen módon egy üvegfrittet, legalább egy elbomlani képes aranyvegyületet (az arany-oxid kivételével) és általában egy vagy több szerves kötőanyagot tartalmaz. Ezen túlmenően a díszítőrétegben színárnyalatot módosító adalékanyagok, szerves színezékek és szokásos feldolgozási segédanyagok, mint nedvesítőszerek, viszkozitás-szabályozók, térhálósítást gyorsító szerek a kötőanyagok számára és hártyaképződést gátló szerek is jelen lehetnek hatásos mennyiségben. A nagy kötőanyag-tartalmú díszítőrétegek a matrica alkalmazásához szükséges hajlékonyságának biztosítása érdekében ezenkívül még ismert lágyítószereket, mint ftalátokat, trialkil-foszfátokat vagy dikarbonsav-észtereket tartalmazhatnak hatásos mennyiségben.

A találmány szerinti eljárás, valamint az annak foganatosítására használandó készítmény lényeges előnyei abban állnak, hogy e készítményekben nem magukat a bíborpigmenteket, hanem ezek nyersanyagait használjuk fel, és ezáltal elmarad a különben szükséges előzetes pigmentelőállítás. Ezen túlmenően, az üvegpor és az aranyvegyületek, valamint a színmódosító adalékanyagok anyagának megválasztása egyszerű módon lehetővé teszi olyan bíborszínű díszítések előállítását, amelyeknek pirosabb vagy kékebb a színárnyalata. Végül a készítményekben felhasznált üvegfrittek optimálisan hozzáilleszthetők a díszítendő szubsztrátumhoz, úgyhogy a díszítésben elkerülhetők a lepattogzási jelenségek, valamint repedések.

A találmány szerintiek azzal is kitűnnek, hogy a kiégetés folyamán kapható bíborszínt a kiégetési körülmények csak kevéssé befolyásolják. 50 °C-os hőmérséklet-különbségek vagy 1 órás égetési időtartam-különbségek alig idéznek elő felismerhető színkülönbséget. Annak következtében, hogy elmarad a bíborszín előállítására szükséges külön reakciólépés, elmaradnak a szennyvízkezelési és nemesfémek szűrletekből való visszanyerésére szükséges intézkedések is. A találmány szerinti készítmények előállítására szolgáló eljárás egyszerű, biztos és azonos termékminőséget biztosít.

1. példa g finomra őrölt üvegfrittet (a szemcsék 90%-a 50 pm-nél kisebb) 3,0 g arany-szulfiddal (Au₂S₃) keverünk össze, és a keveréket golyós malomban (Block-Rosetti) 15 percig homogenizáljuk. A keverék az üvegfrittre számítva 5 tömeg% aranyat tartalmaz.

Alkalmazás céljából az üvegfrittet és aranyvegyületet tartalmazó keveréket egy metakrilátgyantát, észter lágyítószert és szénhidrogén-oldószert tartalmazó szitanyomó közeg (a Cerdec AG Médium 80820 terméke) felhasználásával szitanyomással nyomtatható pasztává alakítjuk 5 tömegrész szilárd anyag, 4 tömegrész nyomtatóközeg arányban. A pasztát szitanyomással porcelánra visszük fel, a beégetést 1 óra alatt 600 °C-on végezzük, a nyert díszítés ragyogó bíborszínű.

2. példa g 90%-ban 20 pm-nél kisebb szemcseméretspektrumú, ólommentes üvegfrittet 0,57 g arany cianiddal keverünk össze, és a keveréket golyós malomban 1 órán át homogenizáljuk. A keverék 1 tömeg% aranyat tartalmaz az üvegfrittre számítva. A keverék terméket az 1. példában megadott közeggel nyomtatható pasztává alakítjuk. A beégetés 2 óra alatt 600 °C-on történik. A kapott díszítés bíborszínű.

3. példa g 90%-ban 10 pm-nél kisebb szemcseméretű, ólommentes üvegfrittet (a Cerdec AG Transparentfluss Nr. 10150 gyártmánya, a lágyulás kezdeti hőfoka 670 °C) 0,86 g tetraklór-aranysavval (HAuCú) keverünk össze, és a keveréket golyós malomban homogenizáljuk, az üvegfrittre számított aranytartalom 1 tömeg%. A keverék 5 tömegrészét az 1. példában megadott közeg 4 tömegrészével pasztává alakítjuk. A szitanyomó pasztát szitanyomással visszük fel a porcelánhordozóra; a beégetést 30 perc alatt 800 °C-on végezzük. Csillogó bíborszínű díszítést kapunk.

4. példa

90%-ban 5 pm-nél kisebb részecskeméret-spektrumú, ólommentes üvegfrittet 1,47 g kálium-diciano-aurát [KAu(CN)₂] felhasználásával golyós malomban az üvegfrittre számított 2 tömeg% arannyal vonunk be. Metakrilátot tartalmazó közeg felhasználásával szokásos módon egy nyomtatható pasztát készítünk és azt

HU214 915B felhordjuk a porcelánra. Beégetés céljából a porcelántárgyat 410 K/óra fűtési sebességgel 800 °C-ra hevítjük fel, és 12 percig tartjuk ezen a hőmérsékleten. A kapott díszítés ragyogó, bíborszínű.

5. példa g magas hőmérsékletű, 90%-ban 10 pm-nél kisebb szemcseméret-spektrumú, gyors beégető frittet 100 ml Na₃Au(SO₃)₂-tartalmú vizes oldatban iszapolunk fel; a frittre számított aranytartalom 2 tömeg%. A vizes keveréket beszárítjuk, és ezután etil-cellulóz és dipropilén-glikol-monometil-étert tartalmazó nyomtatóközeggel pasztává alakítjuk, 5 tömegrész szilárd anyag - 4 tömegrész közegarányban. A szitanyomó paszta porcelánra történő felhordása és beégetése után felfűtési sebesség 400 K/óra, beégetési hőfok 800 °C, időtartam 0,5 óra - bíborpiros színű díszítést nyerünk.

6. példa

Ólom-bór-szilikát alapú üvegport Na₃Au(SO₃)₂-tartalmú vizes oldattal permetezünk be, az üvegfrittre számított aranytartalom 0,1 tömeg%. Szárítás után a terméket az 5. példában megadott közeggel pasztává alakítjuk és felhordjuk. A díszítés 600 °C-on 30 perc alatt bíborszínű lesz.

7. példa

SiO₂, B₂O₃, Na₂O és TiO₂ alapú, ólommentes üvegfrittet, melynek TiO₂-tartalma 10 tömeg%, 1 tömeg% arannyal vonunk be úgy, hogy az üvegfrittet és arany-cianidot golyós malomban homogenizáljuk. A keveréknek úgy porcelánra, mint kerámiai cserepekre száraz úton történő alkalmazása útján a beégetés után erős kék árnyalatú bíborszínű díszítéseket kapunk. A kialakult szín mind 820 °C maximális égetési hőmérséklet, mind 870 °C maximális égetési hőmérséklet esetén gyakorlatilag azonos. A színbefolyásolásnak ez a beégetési hőmérséklettől való kismértékű függése a találmány szerinti készítménynek egy lényeges előnye, mert a beégetési hőmérséklet kis különbségei gyakorlatilag nem befolyásolják a színt.

8. példa g ólommentes, 90%-ban 5 pm-nél kisebb részecskeméret-spektrumú üvegport, 1,47 g káliumdiciano-aurátot és 0,25 g vas(III)-oxidot, mint színárnyalat-módosítót összekeverünk, és golyós malomban 2 órán át homogenizálunk. A kapott keveréket egy, az

1. példában leírt nyomtatóközeggel pasztásítjuk és porcelánra hordjuk fel. A maximális beégetési hőmérséklet 800 °C, a beégetés időtartama 0,2 óra. Egy erősen piros árnyalatú bíborszínű díszítést kapunk.

9. példa

Egy ólommentes üvegport vizes Na₃Au(SO₃)₂-oldattal való bepermetezéssel 2 tömeg% arannyal vonunk be. Szárítás után az üvegport és aranyvegyületet tartalmazó termékre számított 0,1 tömeg% ezüst-karbonáttal keverjük össze. A három anyagból álló keverék homogenizálása, etil-cellulózt tartalmazó nyomtatóközeg felhasználásával végzett pasztává alakítása és a paszta porcelánra végzett felhordása után a keveréket 800 °C-on 0,5 óra alatt beégettük. Vörös árnyalatú bíborszín díszítést kapunk.

10. példa g magas hőmérsékletű gyors beégető üvegport, 0,86 g tetraklór-aranysavat és 0,5 g színárnyalat-módosító vegyületként használt titán-dioxidot összekeverünk és golyós malomban homogenizálunk. A homogenizált keveréknek egy metakrilát-tartalmú nyomtatóközeggel végzett pasztává alakítása és a paszta porcelánra végzett felhordása után 400 K/óra felfűtési sebesség és 1000 °C maximális égetési hőmérséklet, valamint 1 órás beégetési időtartam mellett intenzív kék árnyalatú, bíborszínű díszítést kapunk.

Claims (19)

1. Eljárás bíborszínű díszítések előállítására beégetésre alkalmas szubsztrátumokon, mely magába foglalja legalább egy aranyvegyület és egy finomszemcsés üvegport tartalmazó készítmény felvitelét a díszítendő szubsztrátumra, valamint a készítménnyel ellátott szubsztrátum 400-1050 °C hőmérsékleten végzett kiégetését, azzal jellemezve, hogy a felhordandó készítmény legalább egy, a kiégetés alatt kolloid aranyra lebomló aranyvegyületet tartalmaz - az arany-oxid kivételével -, és az aranyvegyületben jelenlévő aranynak a finomszemcsés üvegporhoz viszonyított tömegaránya 1:10 és 1:2000 között van.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazandó készítmény aranyvegyületként lítium-, nátrium-, kálium-diciano-aurátot(I), arany-cianidot, tetrahalogénezett aranysavat, különösen HAuCl₄-et vagy annak hidrátját, lítium-, nátriumvagy kálium-diszfulfito-aurátot(I), arany(III)-szulfidot, arany(I)-tiolátot vagy arany(I)-aminkomplexet tartalmaz.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazandó készítmény üvegporként ólommentes üvegfrittet, különösen 450 °C és 700 °C között lágyulni kezdő üvegfrittet használunk.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazandó készítmény az aranyat az aranyvegyületben és az üvegport, előnyösen üvegfrittet 1:20 és 1:200 közötti tömegarányban tartalmazza.

5. Az IN. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazandó készítmény még egy folyékony, különösen valamely polimer szerves kötőanyagot, és egy szerves vagy szerves-vizes vagy lényegében tisztán vizes oldó- és/vagy szuszpendálószer-rendszert magába foglaló közeget is tartalmaz.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazandó készítmény még egy vagy több színárnyalat-módosító szervetlen és/vagy szerves anyagot tartalmaz, mi mellett ezek

HU 214 915 Β mennyisége szervetlen színárnyalat-módosító fémvegyületeknél 1-10 tömeg% fém az aranyra vonatkoztatva, és 10-500 tömeg% az aranyvegyületre vonatkoztatva szerves színárnyalat-módosító anyagoknál vagy az említett színárnyalat-módosító anyagokat az előzőleg a szubsztrátumra felhordott készítményre visszük fel.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazandó készítmény a készítményre vonatkoztatva 0,01-5 tömeg% mennyiségben feldolgozási segédanyagokat, különösen a por alakú, folyékony vagy pasztaszerű anyagok reológiai tulajdonságainak beállítására szolgáló anyagokat és/vagy a díszítés kiégetés előtti megítélésére szolgáló szerves színezőanyagokat is tartalmaz, és a folyékony vagy pasztaszerű közeg 10-90 tömeg%, a készítményre vonatkoztatva.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazandó készítmény a lebomló aranyvegyületet lényegében az üvegporra, előnyösen valamely üvegfrittre adszorbeált alakban tartalmazza.

9. Aranyvegyületet és egy finomszemcsés üvegport tartalmazó, beégethető szubsztrátumokon bíborszínű díszítéseket előállítására alkalmas készítmény, azzal jellemezve, hogy a díszítés kiégetésekor kolloid arannyá lebomló aranyvegyületet - az arany-oxid kivételével - tartalmaz, és az aranyvegyületben lévő arany tömegaránya az üvegporhoz viszonyítva 1:10 és 1:2000 között van.

10. A 9. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy olyan készítményt használunk, amely aranyvegyületként lítium-, nátrium- vagy káliumdiciano-aurát(I)-et, arany-cianidot, tetrahalogénezett aranysavat, különösen HAuCl₄-et vagy ennek hidrátját, lítium-, nátrium- vagy kálium-diszulfito-aurát(I)-et, arany(III)-szulfídot, arany(I)-tiolátot vagy arany(I)aminkomplexet tartalmaz.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy üvegporként ólommentes üvegfrittet, különösen 450 °C és 700 °C között lágyulni kezdő üvegfrittet tartalmaz.

12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az aranyvegyületben lévő arany tömegaránya az üvegporhoz, előnyösen üvegfritthez viszonyítva 1:20 és 1:200 között van.

13. A 9-12. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az a lebomló aranyvegyületet lényegében az üvegporon adszorbeált alakban tartalmazza.

14. A 9-13. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az üvegpor legalább 90%ának részecskemérete 50 μηι-nél kisebb, előnyösen 10 μπι-nél kisebb.

15. A 9-14. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az még 10-90 tömeg% folyékony közeget, és 0,1-30 tömeg% polimer szerves kötőanyagot és egy vizes, szerves-vizes vagy szerves oldó- vagy szuszpendálószer-rendszert is tartalmaz, és a készítménynek nyomtatható, ecsetelhető, permetezhető vagy mártható konzisztenciája van.

16. A 9-15. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 0,01-5 tömeg% mennyiségben még egy szerves színezőanyagot és/vagy szokásos feldolgozási segédanyagot tartalmaz por alakú, pásztázott vagy folyékony készítmények számára.

17. A 9-16. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy még egy vagy több színárnyalat-módosító szervetlen anyagot, előnyösen ezüstvegyületet, vas-oxidot vagy titán-dioxidot és/vagy szerves anyagokat, különösen mono-, di- vagy poliszacharidot is tartalmaz, mi mellett ezek mennyisége szervetlen színárnyalat-módosító fémvegyületeknél 1-10 tömeg% fém az aranyra vonatkoztatva, és 10-500 tömeg% az aranyvegyületre vonatkoztatva szerves színárnyalat-módosító anyagoknál.

18. Matricakép bíborszínű díszítések beégethető szubsztrátumokon történő előállítására, amely a nevezett sorrendben egy hordozót, egy vízoldható vagy termoleválasztható választóréteget, egy díszítőréteget és egy filmréteget foglal magába, ahol a díszítőréteg egy üvegport és egy aranyvegyületet — az arany-oxid kivételével - tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a díszítőréteg egy, a 9-17. igénypontok bármelyike szerinti, megszárított állapotú készítményt tartalmaz.

19. Eljárás a 9-17. igénypontok bármelyike szerinti készítmény komponensei homogenizálását magába foglaló előállítására, azzal jellemezve, hogy először vagy üvegport és a lebomló aranyvegyületet őröljük össze egymással intenzíven, vagy az aranyvegyület egy vizes, szerves-vizes vagy szerves oldatát az üvegporral keverjük össze és a keveréket megszárítjuk, majd szükség esetén az aranyvegyületet lényegében adszorbeált állapotban tartalmazó üvegport a készítmény többi kompo-