HU213805B

HU213805B - Prefilled disposable device for introducing a pharmacologically active substance into a body cavity of a patient and method for manufacturing said device and mould apparatus for making said device

Info

Publication number: HU213805B
Application number: HU9203872A
Authority: HU
Inventors: Kenneth Andersson; Tore Kers
Original assignee: Astra Ab
Priority date: 1990-06-08
Filing date: 1991-06-04
Publication date: 1997-10-28
Also published as: DE69121406D1; CA2084788C; CA2084788A1; EP0532641B1; WO1991018640A1; US5531707A; JPH05507640A; NO924722D0; JP3125009B2; EP0532641A1; DE69121406T2; DK0532641T3; HK22697A; HU9203872D0; ATE141176T1; GR3021425T3; HUT64243A; ES2090339T3; NO302860B1; NO924722L

Abstract

Előtöltött, eldőbható eszköz gyógyszerhatóanyagők,különösen zselék bejűttatásáhőz a páciens valamely testüregébe,példáűl az űréterbe. Az eszköz tartalmaz egy, a hatóanyagőt befőg dótartályt (1) és egy, a tartályhőz (1) közlekedően kapcsőlódó cső alakúrészt (2). A cső alakú rész (2) letörhető tömítéssel ellátőttnyílásban végződik. A letörhető tömítés előnyösen membrán alakú éskülső őldala el van látva egy vele egy darabból kialakítőtt működtetőrúddal (10), amely a nyílásőn át kinyúlik az eszköz külső őldalára. Aműködtető rúd (l0) a használat előtt eltöri és eltávőlít a a letörhetőtömítést. A cső alakú rész (2) falainak a letörhető tömítés külsőőldalán elhelyezkedő részei lekerekített élekkel rendelkeznek. Azeszközre jellemző, hőgy a működtető rúd (10) külső vé e el van látvalegalább egy tartórúddal (11', 11"), mely(ek) a működtető rúddal (10)egy darabból van(nak) kialakítva, s amely(ek) a tartályig (1) ér(nek)és ahhőz eltörhető összekötés(ek)kel (12', 12") van(nak)csatlakőztatva.A tartórúd(ak) (11', 11") biztőnsági berendezést alkőt(nak) aletörhető tömítés (3) nem szándékőlt letörése ellen, tővábbá aműködtető rúd (10) szabályőző t mőzgásának vezető(i), egybenfőgantyú(k) is a működtető rúd (10) mőzgatásakőr. Az eszközt hőrelágyűló műanyagból fröccsöntéssel állítják elő. Az eljáráshőzalkalmazőtt öntőberendezésnek egy magőt tartalmazó öntési ürege van,mely az eszköz külső őldalát, míg a mag az eszköz tartályának (1) és acső alakú résznek (2) belső őldalát határőzza meg. A mag és az öntésiüreg egymáshőz képest hősszanti irányban elmőzgatható. A magelmőzgatása az öntőfőrmáhőz képest finőmmenettel (131) történik,miáltal finőman beállítható a mag csúcsa és az ön ési üreg közöttiletörhető tömítés (3) vastagsága a cső alakú rész (2) végénél.ŕ

Description

A leírás terjedelme: 19 oldal (ezen belül 10 lap ábra)

HU 213 805 B

HU 213 805 Β továbbá a működtető rúd (10) szabályozott mozgásának vezető(i), egyben fogantyú(k) is a működtető rúd (10) mozgatásakor.

Az eszközt hőre lágyuló műanyagból fröccsöntéssel állítják elő.

Az eljáráshoz alkalmazott öntőberendezésnek egy magot tartalmazó öntési ürege van, mely az eszköz külső oldalát, míg a mag az eszköz tartályának (1) és a cső alakú résznek (2) belső oldalát határozza meg. A mag és az öntési üreg egymáshoz képest hosszanti irányban elmozgatható. A mag elmozgatása az öntőformához képest finommenettel (131) történik, miáltal finoman beállítható a mag csúcsa és az öntési üreg közötti letörhető tömítés (3) vastagsága a cső alakú rész (2) végénél.

A találmány tárgya előtöltött, eldobható eszköz gyógyszerhatóanyagok, különösen zselék bejuttatásához a pá- 10 ciens valamely testüregébe, például az uréterbe (húgycső), amely eszköz tartalmaz egy tartályt a hatóanyag befogadásához és egy cső alakú részt, amely közlekedőén kapcsolódik a tartályhoz és az említett testüregbe való bevezetésre szolgál, továbbá az említett cső alakú rész 15 egy letörhető tömítéssel rendelkező nyílásban végződik, ahol a letörhető tömítés belső oldala az eszköz belseje felé van fordítva, külső oldala pedig az eszköz külseje felé fordul; a letörhető tömítés kis távközzel helyezkedik el az említett nyílásban, előnyösen membrán alakú és 20 külső oldala el van látva egy vele egy darabból kialakított működtető rúddal, amely a nyíláson átnyúlik az eszköz külső oldalára, továbbá a működtető rúd úgy van elrendezve, hogy használat előtt eltörje és eltávolítsa a letörhető tömítést, mielőtt a cső alakú rész bevezetésre 25 kerül a testüregbe, végül a cső alakú rész falainak egyes részei, melyek a letörhető tömítés külső oldalán helyezkednek el, lekerekített élekkel rendelkeznek.

A találmány tárgya továbbá eljárás és öntőberendezés az eszköz előállításához. 30

Néha szükség van arra, hogy gyógyszerhatóanyagokat juttassanak be testüregekbe, mint amilyen például a páciens urétere, vagy rektuma (végbél). Ennek egyik esete, illetve példája, hogy helyi érzéstelenítőszert juttatnak be az uréterbe, mielőtt egy katétert vagy hasonló 35 eszközt vezetnek be az uréterbe annak érdekében, hogy enyhítsék a páciens által érzett kellemetlenséget vagy fájdalmat az említett művelet során. A helyi érzéstelenítőt például a szóban forgó testüregbe behelyezett cső alakú részen keresztül juttatják be. 40

Annak érdekében, hogy a páciens ne tapasztalja ugyanazt a kellemetlen érzést az érzéstelenítő bejuttatása közben, mint a katéter bevezetésekor, igen magasak a követelmények a cső alakú rész alakjával és simaságával szemben, főként annak csúcsánál. 45

Ezen igényeket, illetve követelményeket könnyen ki lehet elégíteni, ha tartós anyagból készült, többször használatos cső alakú részt alkalmazunk a hosszú idő óta kialakított praxisnak megfelelően. Az ilyen cső alakú részt azonban sterilizálni kell az ismételt használat előtt 50 és ez az egyik oka annak, hogy ma már nem gyakori az alkalmazásuk.

Ehelyett jelenleg előtöltött, eldobható - azaz egyszer használatos - eszközöket alkalmaznak széleskörűen, mind a kórházakban, mind az orvosi gyakorlatban. Ezé- 55 két az eszközöket normál esetben steril állapotban szállítják leforrasztott tartályok alakjában, melyeknek letörhető tömítése - leforrasztása - a kijuttató nyílásban, vagy nyíláson található. Az ilyen eszközöknél, mint ezt a bevezetőben is említettük, a kijuttató nyílás természe- 60 tesen a cső alakú részben lévő nyílás. Amikor a letörhető tömítést kialakítják, figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az említett nyílásnak nem lehetnek a letörhető tömítés eltávolítása után éles szélei, mivel az ilyen éles szélek fájdalmat és egyéb kényelmetlenséget okoznának a páciensnek a cső alakú rész testüregbe való behelyezésekor.

Ezen probléma egyik megoldását találjuk az AT-B386 123 számú leírásban, amely olyan eszközt ismertet, amellyel kenőanyagot visznek be az uréterbe annak érdekében, hogy megkönnyítsék a katéter ezt követő bevezetését. Az eszköz két részből áll, éspedig egy harmonika alakú tartályból, valamint egy tölcsér alakú részből, amely csőszerű részben végződik. A csőszerű rész szabad vége letörhető tömítéssel van lezárva. A tartály és a tölcsér alakú rész ultrahangos módszerrel van egymással összehegesztve. A csőszerű rész szabad végénél lévő nyílás lekerekített élekkel van ellátva és a letörhető tömítés egy kis távközzel van elhelyezve a csőszerű részen belül. A letörhető tömítés - leforrasztás - el van látva egy vele egy darabból lévő működtető rúddal, amely kinyúlik a nyíláson át és a tömítést ezen működtető rúd segítségével lehet letömi.

A CH-A-608 373 számú leírás egy másik eszközt ismertet ugyanazon alaptípusból, amit az előzőekben leírtunk; itt a fö eltérés az alkalmazási területnél jelentkezik, ami az utóbbi esetben gyógyszerhatóanyag bejuttatása a páciens végbelébe.

Számos tényező van azonban, amelyeket figyelembe kell venni, amikor az ilyen típusú eszközöket megtervezik és elkészítik. Ha az ilyen eszközt kinyitják, a letörhető zárótömítésnek mindenkor egy világosan meghatározott módon kell elrepednie, vagy elpattannia anélkül, hogy kiálló részeket vagy elszabadult szilánkokat hagyna vissza, melyek kellemetlenek, sőt ártalmasak a páciens számára. Ez azt jelenti, hogy igen magas követelményt kell támasztani a működtető rúd, a letörhető tömítés és a csőszerű rész anyagának homogenitását illetően, valamint ezen részek méretpontossága tekintetében.

A letörhető zárótömítésnek is határozott módon kell letörnie, tekintet nélkül arra, hogy a működtető rudat milyen módon használjuk.

Azon testüreg fajtájától függően, amelybe a csőszerű részt be kell helyezni, magas követelményeket kell támasztani a csőszerű rész sterilitása vonatkozásában, különösen ha a szóban forgó testüreg az uréter, azaz a húgycső.

A találmány feladata olyan, az előzőekben ismertetett típusú eszköz létrehozása, amely kielégíti az említett magas szintű követelményeket. A feladatot a bevezető szerinti eszköznél a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a működtető rúd külső vége el van látva

HU 213 805 Β legalább egy tartórúddal, mely a működtető rúddal egy darabból van kialakítva és amely a tartályig terjed, és a tartályhoz eltörhető összekötéssel van csatlakoztatva, ahol is a tartórúd(ak) biztonsági berendezést alkot(nak) a letörhető tömítés nem szándékolt letörésével szemben, továbbá a működtető rúd szabályozott mozgását is vezetek), egyben pedig fogantyúként is szerepel(nek) a működtető rúd mozgatásakor; végül a működtető rúddal összekapcsolt tartórúd(ak) által meg van határozva és védve a cső alakú rész sterilen tartandó területe.

A találmány szerinti eszköz előállítására szolgáló, találmány szerinti eljárás során az eszközt hőre lágyuló műanyagból fröccsöntéssel készítjük egy öntőberendezésben, amelynek van egy magja a tartály és a cső alakú rész belső alakjának megfelelően kialakítva, ahol ezen mag egy öntőformában helyezkedik el, melynek formája megfelel az eszköz külső alakjának, beleértve a működtető rudat és a tartórudat. Az eljárásra jellemző, hogy a megolvadt hőre lágyuló műanyagot befecskendezzük az öntőformába azon az oldalon, amely meghatározza a tartórudat és/vagy a működtető rudat és ily módon a megolvadt anyagot arra kényszerítjük, hogy legnagyobb részben az öntőforma gyűrű alakú terén haladjon át, amely tér meghatározza, azaz kialakítja a letörhető tömítést, mielőtt a tartály és a cső alakú rész kialakul.

A találmány szerinti eszköznek a találmány szerinti eljárással történő előállításához egy olyan, találmány szerinti öntőberendezést alkalmazunk, amelynek egy magot tartalmazó öntési ürege van, mely az eszköz külső oldalát, míg a mag az eszköz tartályának és a cső alakú résznek belső oldalát határozza meg, továbbá amelynél a mag és az öntőforma egymáshoz képest hosszanti irányban elmozgatható. Jellemző az öntőberendezésre, hogy a mag, vagy annak részei is elmozgathatók hosszanti irányban az öntőformához képest egy beállító finommenetű csavar segítségével, miáltal finoman beállítható a mag csúcsa és az öntőforma között meghatározott letörhető tömítés vastagsága a cső alakú rész végénél.

A találmányt a továbbiakban példaképpeni kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben a csatolt rajzok és azok leírása segítségével. Megjegyezzük, hogy az olyan kifejezések, mint „felső”, „alsó”, „lefelé”, „vízszintes”, „függőleges” stb. a következő leírásban csupán általánosan és hagyományosan használt kifejezések és arra a speciális esetre vonatkoznak, amikor az eszközt előállító öntőberendezés függőleges elhelyezésű, amint ez a rajzokon is látható, azonban nem jelentenek korlátozást a konstrukció tekintetében. A rajzokon a jobb áttekinthetőség érdekében a hivatkozási jeleket nem tüntettük fel ismételten az összes rajzon. Ábráink közül:

- az 1. ábra az eszközt hosszmetszetben mutatja;

- a 2. ábrán az eszközt az 1. ábrához képest 90°-kal elforgatott helyzetben látjuk;

- a 3. ábra egy részben kitört részletet felnagyítva mutat be a cső alakú alkatrészből, ahol látható a letörhető zárótömítés és a működtető rúd (az 1. ábra „B” részlete) ;

- a 3a. ábra a 3. ábrán „C”-vel jelölt részletet felnagyítva mutatja;

- a 3b. ábra az 1. ábrán „A”-val jelölt részlet felnagyított metszete;

- a 3c. ábrán a 3b. ábra I-I sík menti metszetét látjuk;

- a 4. ábra az öntőberendezést félig metszetben, félig nézetben tünteti fel, ahol a találmány szerinti eszközt előállító öntőforma zárt helyzetben van;

- az 5. ábrán a 4. ábra szerinti berendezés függőleges metszete látható, az V-V sík mentén;

- a 6. ábra a 4. ábrának felel meg, azonban itt az öntőberendezés a szétnyitás kezdő szakaszában látható;

- a 7. ábrán a 6. ábra „A” jelű részletét felnagyítva mutatja, amely részleten az öntőforma azon elemei vannak, melyek kialakítják a csövet és a működtető rudat a letörhető tömítés közelében, a 7. ábrán látható helyzetnek megfelelő, a késztermék elengedésének első fázisában;

- a 8. ábra a 6. ábrán látott függőleges metszetnek megfelelően mutatja az öntőberendezést, azonban az öntőforma nyitásának egy további fázisában;

- a 9. ábra a 8. ábrán „B”-vel jelölt részletet felnagyítottan mutatja, a működtető rúd alsó végével;

- a 10. ábrán a 8. ábrának megfelelő függőleges metszet, de az öntőforma szétnyitásának egy még további fázisában;

-all. ábrán a 10. ábra szerinti függőleges metszet látható, de itt az öntőforma teljesen nyitott helyzetben van és láthatjuk a késztermék kivetését; végül

- a 12. ábra all. ábrán XII-XII-vel j elölt sík mentén vett metszetet mutatja be.

Rátérve az l-3c. ábrákra, itt az eszköz egy előnyös kiviteli alakját látjuk, ahol ez egy fecskendő általános alakját mutatja, henger alakú 1 tartállyal. Az 1 tartály egyik vége nyitott, másik vége pedig le van zárva egy egy darabból készült 2 cső alakú résszel, melynek 3 letörhető tömítése - leforrasztása - van. Az 1 tartályt nyitott végén egy - az ábrákon nem látható - dugattyú segítségével lehet lezárni és az 1 tartály tartalmát a 2 cső alakú részen keresztül lehet kijuttatni az említett dugattyú segítségével, amikor a 3 letörhető tömítést lepattintjuk, amihez az 1 tartály két 18' és 18 fogófüllel van ellátva a nyitott vég közelében, mint a normál fecskendőknél.

Az 1 tartály 2 cső alakú résszel ellátott vége egy befelé irányuló peremmel vagy 6 vállal rendelkezik, amely a tartály hossztengelyéhez képest ferdén helyezkedik el, úgyhogy csonka kúpot alkot, amelynek keskenyebb vége a tartálytól távolabb található; ez a keskeny vég egy körkörös nyílást határoz meg, amely a tartály hossztengelyével koncentrikus. A 2 cső alakú rész egy viszonylag rövid 5 hengeres résszel rendelkezik, amely a 6 vállhoz csatlakozik az említett nyílásnál, amit a 6 váll határoz meg és ami a 4 csőben végződő, kúposán keskenyedő 7 részbe megy át. Az említett 4 cső szabad vége egy 8 nyílásban végződik, melynek egyenletesen lekerekített körvonalú 9 éle van. Ebben a konkrét esetben a 9 élen keresztül vett metszetnek félkör alakú görbülete van (lásd a 3. ábrát), amely félkör alakú rész végei folyamatosan mennek át a 4 cső belső és külső oldalába. A 3 letörhető tömítés a hajlított 9 élnek a 4 cső belső oldalához való csatlakozásánál, vagy kissé ezen csatlakozáson

HU 213 805 Β belül van elhelyezve és lényegében vékony membrán alakja van. A 10 működtető rúd egy darabból van kialakítva ezzel a membránnal és a 4 csővel egytengelyűén halad a membrán közepétől a 9 élen tálig. A membránnak a 10 működtető rúddal átellenes oldala el van látva egy félgömb alakú 17 résszel, mely a 10 működtető rúddal központos. Ezen félgömb alakú 17 rész elsődleges fúnkciója az, hogy összegyűjtse a hőre lágyuló műanyag által magával sodort buborékokat, amikor az eszköz fröccsöntése történik, annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy ezen levegőbuborékok visszamaradjanak a membránban, ami ezáltal működésképtelenné válhat, vagy a 10 működtető rúd közelében azt okozhatják, hogy a 10 működtető rúd könnyebben eltörik, mint a membrán.

A 10 működtető rúd vastagságát - mint a 3. ábrán látható - úgy választottuk meg, hogy kisebb legyen, mint a 4 cső belső átmérője. A 10 működtető rúd kúposán, vagy más módon vastagodhat a 3 letörhető tömítéshez való kapcsolódási helynél. A 3a. ábra azt mutatja be, hogy a 10 működtető rúd a membránszerű 3 letörhető tömítéssel kapcsolódó 21 kúpos részben végződik. A 21 kúpos rész félkúpszöge előnyösen 42° lehet.

A 10 működtető rúd említett vastagodása oly módon is létrehozható, hogy a 10 működtető rúd vastagított része ténylegesen közvetlen érintkezésben van a 4 cső belső oldalával annak szalag alakú kerületi része mentén, amikor is ezen szalag alakú rész szélessége lényegileg megfelel a membránszerü 3 letörhető tömítés vastagságának. Ez a vastagított rész félgömb alakú lehet, ami kiegészítő alakot képez a félgömb alakú 17 résszel és ily módon elvileg egy gömbcsuklót alkot a 4 cső végében, amely a 4 cső belső oldalához egy szalag alakú kerületi területen kapcsolódik, és a 10 működtető rúd kinyúlik ezen gömbcsuklóból, a 4 cső végénél lévő 8 nyíláson keresztül. Az alábbiakban ismertetésre kerülő öntőberendezéssel való gyártás szempontjából azonban előnyös, ha az eszköz membránszerü 3 letörhető tömítése olyan szélességű, ami lényegileg megegyezik a 3 letörhető tömítés vastagságával, függetlenül attól, hogy a vastagított rész gömbcsukló alakú-e, avagy sem.

A 10 működtető rúd vége el van látva egy 15 keresztrúddal, amelytől két 1Γ és 11 tartórúd nyúlik ki hátrafelé, az 1 tartály irányában. Ezen két 11' és 11 tartórúd középvonala, valamint a 10 működtető rúd középvonala közös síkban helyezkednek el. A 1Γ és 11 tartórúd a 2 cső alakú rész 5 hengeres részéhez csatlakozik, a 12', illetve 12 eltörhető összekötéssel. A 12' és 12 eltörhető összekötések méretét úgy választjuk meg, hogy a 11' és 11 tartórúd külső oldala egyvonalba essék az 1 tartály külső oldalával. Mindkét 12, illetve 12” eltörhető összekötés tartalmaz egy-egy 13' részt, amelyek csonkakúpalakúak és egy darabból vannak kialakítva a megfelelő 11' és 11 tartórúddal oly módon, hogy a csonka kúp alapja össze van kötve a tartórúddal. A csonka kúp teteje az 5 hengeres részhez csatlakozik a keskeny 22', illetve 22 hidak útján, melyek előnyösen csonkagúla alakúak, de más alkalmas, elvékonyodó alakúak is lehetnek.

Előnyös az, ha a 1Γ, 11 tartórudak szélessége nagyobb mint a 4 cső külső átmérője.

A 15 keresztrúd el van látva egy 14 füllel, a 10 működtető rúd mozgatásához. A 10 működtető rúd külső vége ellátható egy előnyösen kör alakú 16 védőtárcsával, amely merőlegesen helyezkedik el a 10 működtető rúdhoz viszonyítva. Ez az igény szerint választható 16 védőtárcsa a 2. ábrán szaggatót vonallal van érzékeltetve.

Egy előnyös kiviteli alaknál a 11' és 11 tartórudak el vannak látva szegéllyel vagy 19, 19’, 19, 20, 20', 20 kivágott részekkel, amelyek a 15 keresztrúd és a 4 cső csúcsának kerületét érintő sík között helyezkednek el, a 9 él legkülső részénél. Ezek a szegélyek, illetve kivágások csuklóként működnek, amikor a 3 letörhető tömítést letörjük oly módon, hogy a 14 fület oldalra hajlítjuk, a 15 keresztrúddal párhuzamos tengely körül. Ez azt eredményezi, hogy a membránszerü 3 letörhető tömítés pontosan ellenőrzött módon és helyen törik el. A 3 letörhető tömítés törése a membránnak azon részénél kezdődik meg, amely a legmesszebb helyezkedik el abban az irányban, amely átellenes azzal az iránnyal, amerre a fület hajlítottuk, majd a törés folyamatosan halad a 10 működtető rúd mindkét oldala körül. Az utolsó fázisban a 10 működtető rúd a e nyílás lekerekített 9 éle körül fog gördülni, amelynek eredményeként a 10 működtető rúd vége, amely még kapcsolódik a 3 letörhető tömítéshez, többé-kevésbé merőlegesen fog mozogni a 8 nyílás belső falához képest, ily módon minimálisra csökkenti annak kockázatát, hogy a membránszerü 3 letörhető tömítés valamelyik része kihúzódjon a e nyíláson keresztül, az eltörést megelőzően.

A szóban forgó eszközöket normál esetben steril körülmények között szállítják, ún. „buborék-csomagolás”ban, ami bizonyos mértékig védi az eszközöket a szállítás és tárolás alatt. Azonban az eszközt a felhasználó személynek kezelnie kell és így meg kell fognia az alkalmazást megelőzően, amikor az eszközt kiveszi a csomagolásból, és azon időszakban, amíg a tényleges alkalmazásra sor kerül. Ezen időszak alatt nagy annak a kockázata, hogy a 10 működtető rúd csúcsa olyan erőnek lesz kitéve, ami könnyen a 3 letörhető tömítés eltöréséhez vezethet, még akkor is, ha az említett erőhatás kicsiny, mivel a 10 működtető rúd viszonylag nagy, a 3 letörhető tömítés viszont aránylag vékony annak érdekében, hogy a megkívánt, pontosan meghatározott helyen törjön el. A 11' és 11 tartó rudaknak azonban ellen kell állniuk ezeknek az erőknek és meg kell óvniuk a 3 letörhető tömítést a nem szándékolt eltöréstől, az eszköz említett megfogása és kezelése során.

Az a tény, hogy a 11' és 11 tartó rudak külső oldala egy vonalba esik az 1 tartály külső oldalával, azt jelenti, hogy az említett rudak, valamint az 1 tartály közötti összeköttetés egy bizonyos mértékig meg van védve egy véletlen eltöréssel szemben, mivel a konstrukció minimálisra csökkenti annak a kockázatát, hogy ez az összeköttetés nem kívánt erőhatásoknak legyen kitéve, amelyek már elegendőek lennének annak eltöréséhez. Ilyen erők származhatnak például akkor, ha a 11' és 11 tartó rudak azon részei, amelyek az összeköttetés közelében vannak, beleakadnak a buborékcsomagolásba, amikor az eszközt kihúzzuk abból.

HU 213 805 Β

A találmány szerinti eszközt számos különféle módon ki lehet nyitni, amelyek mindegyike biztosítja a 3 letörhető tömítés helyes megnyitását. így például kinyitható az eszköz a 10 működtető rúd csúcsának, azaz tulajdonképpen a 15 keresztnidnak enyhe megütésével az eszköz hossztengelye irányában és a felületre többé-kevésbé merőlegesen. Még akkor is, ha ezen mozgás iránya eltér a merőlegestől, az a körülmény, hogy a csúcsot a 1Γ és 11 tartórudak oldalirányban stabilizálják, a 10 működtető rúd mozgását túlnyomórészt hosszanti irányban teszi lehetővé, amelynek az az eredménye, hogy kb. azonos nagyságú erők vihetők át egyidejűleg a 10 működtető rúd kerületétől a rúd és a 3 letörhető tömítés közötti összekötéshez. Ez azt jelenti, hogy a 3 letörhető tömítés tiszta, jól meghatározott vonal mentén fog eltörni, a teljes kerületen.

Az eszköz nyitása másképpen például a 10 működtető rúdnak a hossztengelye körül történő csavarásával, vagy a 10 működtető rúd oldalra billentésével egy, a 15 keresztrúdhoz csatlakoztatott fül segítségével történhet. Mindkét esetben azonos módon működnek a 11' és 11 tartó rudak, amiként ezt már ismertettük.

Jóllehet elvileg lehetséges az, hogy véletlenül megérintsük a 4 csövet és a kúpos résznek azzal szomszédos részét, ám a 11' és 11 tartórudak meghatároznak egy olyan területet, amely még sterilen tartható, mivel a 15 keresztrúddal összekötött 11' és 11 tartórudak világos, vizuális jelzést adnak arról a területről, amit sterilen kell tartani. Természetesen sokkal nehezebb lenne a 4 cső csúcsának véletlen megérintése akkor, hogyha a 15 keresztrúd el van látva az előzőekben már ismertetett 16 védőtárcsával.

Ha gondoskodunk arról, hogy a 11' és 11 tartórudak és/vagy a 10 működtető rúd legalább egy része nagyobb szélességű legyen, mint a 4 cső átmérője, vagy hogyha alkalmazzuk a 16 védőtárcsát, akkor megőrizhető a 4 cső és a kúpos 7 rész szomszédos részeinek sterilitása még akkor is, ha az eszközt véletlenül letesszük az asztalra vagy hasonló helyre, mielőtt használnánk.

A találmány szerinti eszköz hőre lágyuló műanyagból készül, előnyösen poliolefinekből és különösen, polipropilén homopolimerjéből.

Az előzőekben említett műszaki jellemzők akkor is jelentősek és fontosak, ha az eszközt egy, a találmány szerint kialakított öntőberendezésben gyártjuk, amint ezt a 4-11. ábrákon egy előnyös kiviteli alak formájában bemutatjuk. Ezek az ábrák egyúttal illusztrálják az eszköz gyártási eljárását, melyet előnyösen, de nem kizárólag az említett öntőberendezéssel hajthatunk végre.

Amint a rajzokon, de különösen a 10. és 11. ábrán láthatjuk, hogy az eszköz gyártására szolgáló öntőberendezés négy fő alkatrészből áll, amelyek: az első 101 tömb, amely az eszköz belsejét kialakító 102 magot hordozza; a 103 kivetőrész; a második 104 tömb, amely tartalmaz egy öntőformát az eszköz külalakjának megformálásához, beleértve a 10 működtető rudat és a 1Γ, 11 tartórudakat; végül a harmadik 105 tömb, amelyen át a megolvadt műanyagot befröccsentjük az öntőformába. A fő alkatrészeket egymást követően rendeztük el ebben a sorrendben, a pont-vonallal jelölt 106 középvonal mentén, ami egybeesik az eszköz középvonalával; a fő alkatrészeket ezen vonal mentén el lehet mozgatni egymáshoz képest. Az öntőberendezés vízszintes keresztmetszetének alakja lényegileg négyzetes, a fentiekben ismertetett négy fő alkatrész egymáshoz képesti mozgását pedig négy 107 vezetőrúd vezeti meg, amelyek a 106 középvonallal párhuzamosan helyezkednek el és a négyzetes alakzat sarkainál elhelyezkedő 108 furatokon haladnak keresztül. A rajzokon csak két ilyen 107 vezetőrúd van feltüntetve, az egyik 107 vezetőrúd fixen van csatlakoztatva az első 101 tömbhöz és a 103 kivetőrészben, valamint a második 104 tömbben lévő 108 és 109 furaton halad át, mely 108 és 109 furatok 108' és 109' persellyel vannak ellátva. A másik 110 vezetőrúd a harmadik 105 tömbhöz van csatlakoztatva és a második 104 tömbben lévő, 111' persellyel ellátott 111 furaton halad keresztül.

A harmadik 105 tömb tartalmaz egy 113 felsőrészt és egy 114 alsórészt, egy 112 injektáló fuvókát, amely az ezen két részen áthaladó 106 középvonallal egytengelyűén helyezkedik el és az öntőformába torkollik, amikor az öntőberendezés zárt helyzetben van. Amint ezt a 4. ábrán feltüntettük, két 116 vezetőrúd helyezkedik el a 106 középvonalhoz képest ferdén, mindegyik lefelé haladva kifelé nyúlik a 106 középvonalra szimmetrikusan, és áthalad a 114 alsórészben lévő, megfelelő 115 furaton, miközben fixen vannak rögzítve a 114 alsórészhez. A 116 vezető rudak a 114 alsórész alsó oldalából kinyúlnak. A 116 vezető rudak közül a rajzon csupán az egyiket tüntettük fel.

A 116 vezető rudak együttműködnek az első szemben lévő 117 öntőformarészekben található, egy vonalba eső 118 furatokkal; a 117 öntőformarészek befelé és kifelé csúszhatnak ellentétes irányban egy, a 106 középvonalra merőleges vízszintes felületen. Ezek a 117 öntőformarészek a második 104 tömbben vannak megtartva és el vannak látva az eszköz 2 cső alakú részének külső oldalát kialakító öntőforma alakkal, ami magában foglalja a 10 működtető rudat, a 11' és 11 tartórudakat és 14 fület, kivéve a 4 cső végén lévő lekerekített éleket és a velük közvetlenül szomszédos területet.

Az egyes 117 öntőformarészek még tartalmaznak egy-egy második 119 öntőformarészt, melyek elcsúszhatóan vannak elrendezve a 117 öntóformarészben lévő, megfelelő 120 furatban, vagy nyílásban. A 120 furat felfelé haladva a 106 középvonal felé hajlik. A 119 öntőformarészt ezenkívül a 106 középvonal felé a 122A spirálrugó nyomja, amely a 119 öntőformarész 122 szárrészén helyezkedik el, amely az említett furatban van elhelyezve és egyrészt a 119 öntőformarészen kialakított 123 vállra támaszkodik, másrészt a 120 furatban lévő 124 peremen nyugszik. A 122 szárrész túlnyúlik a 124 peremen és el van látva 121 ütközővel, amely a 124 perem átellenes oldalán van elhelyezve. Az öntőberendezés zárt helyzetében kis játék van a 121 ütköző és a 124 perem között.

A 119 öntőformarész továbbá el van látva egy félkörös vízszintes, függőlegesen betájolt 125 szegéllyel, amely egy lefelé nyitott félkör alakú hornyot határoz meg. Ez a horony keresztmetszetében félkörös és ez

HU 213 805 Β alkotja az eszköz 9 élét kialakító öntőforma-felületet. A 125' és 125 szegélyek meghatároznak továbbá egy függőlegesen betájolt, hengeres üreget, amely központosán helyezkedik el a félkörös hornyokhoz viszonyítva. A 125 szegély továbbá rendelkezik egy sík, vízszintes öntőforma-felülettel, amely a 3 letörhető tömítés külső felületét alakítja ki. A központos üreg a 125' és 125 szegélyeknél le van élezve annak érdekében, hogy egy ferdén tájolt felületet határozzon meg, amely a 10 működtető rúd kiszélesedő részét alakítja ki.

A második 104 tömb is tartalmaz egy harmadik öntőforma-felületet a 126 hengeres furat formájában, amely központos a 106 középvonallal és amely a második 104 tömbben lévő külső öntőfoma-felületbe nyúlik bele az öntőberendezés zárt helyzetében.

Az első 101 tömb hordozza a 102 magot, amely három fő részből áll, éspedig: egy külső, hengeres 127 bélésből, ami az öntendő eszköz belső oldalának öntőfelületét alkotj a és ami előnyösen egyesítve van az első 101 tömbbel; egy 129 beállító rúdból, amely központosán helyezkedik el a külső 127 bélésben lévő központi hosszfuratban és amely 129 beállító rúd keresztülnyúlik a hengeres 127 bélés 130 csúcsán és a 4 cső belső oldalának, valamint a 3 letörhető tömítésnek az öntőfelületét alkotja; végül egy belső 128 bélésből, amely tartja és vezeti a 129 beállító rudat. A 129 beállító rúd forgathatóan van ágyazva a 128 bélésben, valamint a külső 127 bélésben, miközben a 129 beállító rúd felső vége el van látva 131 finommenettel, mely együttműködik a külső

127 bélés belső furatában a belső 128 bélés felső vége felett elhelyezkedő 131’ belső finommenettel. Ezeket a fmommeneteket leginkább a 7. ábrán láthatjuk. A belső

128 bélés és a 129 beállító rúd teljesen átnyúlik az első 101 tömbön, annak alsórészéhez.

Amint ezt legjobban a 9. ábra szemlélteti, a 129 beállító rúd alsó vége el van látva egy fixen csatlakoztatott, vízszintesen elhelyezkedő 132 csigakerékkel, ami együttműködik egy vízszintes és forgathatóan ágyazott 133 hajtócsigával, melynek 134 tengelye a 101 tömbön kívülre nyúlik és ezáltal a 133 hajtócsiga, és vele együtt a 132 csigakerék, valamint a 129 beállító rúd is forgatható. A 132 csigakerék és a 133 hajtócsiga az első 101 tömb alsó oldalában kialakított mélyedésben helyezkednek el és a 135 lappal vannak lefedve, amely viszont nem ábrázolt - csavarokkal a 101 tömbhöz van erősítve. A 129 beállító rúd ezen 135 laphoz a 137 csavarral van összekapcsolva és megfelelő rugókkal neki van nyomva a 135 lapnak, például a 138, alátétekkel, melyek a 137 csavar feje és a 135 lap közé vannak behelyezve. Ily módon a 129 beállító rúd felső végének helyzetét pontosan beállíthatjuk és a membránszerü 3 letörhető tömítés vastagsága, amit a 129 beállító rúd felső felülete, valamint a 125 szegélyen lévő sík öntőfelület határoz meg, pontosan beszabályozható. Mivel a 131 finommenet a

129 beállító rúd felső végének közelében helyezkedik el, ezért a 129 beállító rúdnál a gyártási eljárás során bekövetkező hőkitágulás nagy részét a 138 alátétek felveszik és így csupán jelentéktelen befolyása van a 3 letörhető tömítés vastagságára (ez a 129 beállító rúdnak a 131 finommenet felett lévő rövid szakaszából adódik). így a letörhető tömítés vastagságát változtatni lehet a gyártási eljárás során, úgyhogy valamennyi elkészített eszköz megfelel az e tekintetben fennálló műszaki feltételeknek. Ez a jellemző különösen fontos akkor ha számos öntőforma van elrendezve egy közös, egységes főrészben vagy tömbben, mint ahogy ez a szakmában szokásos. Ha az egyik öntőformából kikerülő eszközök eltérnek a normál alaktól vagy mérettől, akkor ezt az öntőformát külön is be lehet állítani anélkül, hogy az egész öntőberendezést szét kellene szerelni.

A 103 kivetőrész lényegileg egy lapból vagy tárcsából áll, melynek 139 furatán (ld. 12. ábrán) a 102 mag keresztülnyúlik. A 102 mag 140 része, amely átnyúlik a 139 furaton, felfelé keskenyedő kúpos alakúra van kialakítva, a 139 furat pedig egy ennek megfelelő, kiegészítő alakkal rendelkezik. A 139 furat átmérője a felső élnél megfelel a 102 mag átmérőjének.

A második 104 tömb alsó oldala rajta marad a 103 kivető részen és el van látva két 141' és 141 horonnyal, amelyek kapcsolódnak a 126 hengeres furathoz. Ezek a 141' és 141 hornyok alkotják a 18' és 18 fogófulekhez szolgáló öntőüreget, összeköttetésben a 103 kivetőrész felső felületével, amikor az öntőberendezés zárt állapotban van. A 103 kivetőrészt az első 101 tömbhöz képest el lehet mozgatni két 142' és 142 kivető rúd segítségével, amelyek a 106 középvonallal párhuzamos két 143 furaton nyúlnak át (ezek közül csak az egyik láthatóaz 5. ábrán) és felé kinyúlnak az első 101 tömb alsó oldalán túlra, ahol összekapcsolódnak egy 144 működtető-tömbbel.

Az öntőberendezés fő alkatrészeit két összekötőpánt vagy kapocs fogja össze és ezek szabályozzák a fő részek mozgási sorrendjét, amikor az öntőberendezést szétnyitjuk.

Egy hosszúkás első 145 kapocs mereven csatlakozik a harmadik 105 tömb külső oldalához és lefelé túlnyúlik a második 104 tömbön, a 106 középvonallal párhuzamosan, az öntőberendezés zárt állapotában.

A 145 kapcsot egy hosszúkás, vízszintesen elhelyezkedő 146 lap vezeti és tartja a második 104 tömb külső oldalával szemben, amely 146 lapot a második 104 tömbhöz 147 csavarok kötik hozzá és ezen 147 csavarok távtartókkal vannak ellátva. Az első 145 kapocs el van látva az alsó vége közelében egy 148 vezérlőfelülettel, és az alsó vég el van még látva 150 ütközővel, amely a 146 lappal, valamint a második 104 tömb alsó felületével működik együtt.

Egy második 151 kapocs mereven csatlakozik az első 101 tömbhöz és a 103 kivetőrészen túl a második 104 tömbhöz nyúlik. A második 151 kapcsot is az említett 146 lap vezeti és tartja a második 104 tömb külső oldalához. Ez a második 151 kapocs továbbá el van látva egy vízszintes 152 vállal, amely egy vízszintesen mozgatható 153 összekötőpánttal kapcsolható össze, amit a 154 rugó tart és szorít a kapcsolódási helyzetében. A 153 összekötőpánt továbbá el van látva 155 működtető eszközzel, amit a 148 vezérlőfelülettel lehet működtetni, így mozgatva a 153 összekötőpántot a 154 rugó hatásával szemben olyan értelemben, hogy megszűnjön kapcsolódása a 152 vállal és hogy felszabadítsa a második 151 kapcsot.

HU 213 805 Β

Jóllehet csak egy pár kapcsot ismertetünk, azonban a példaképpeni kiviteli alaknál két pár kapocs nyert alkalmazást, amint ez az 5. és a 12. ábrák alapján nyilvánvaló.

Az öntőberendezés tartalmaz még - nem ábrázolt hütővezetékeketvagy csatornákat a 101 és 104 tömbben, valamint a 102 magban annak érdekében, hogy az öntőformát olyan hőmérsékleten tartsuk, ami kellően alatta van a hőre lágyuló anyag megszilárdulási hőfokának és így lehetővé válik a már elkészült eszköz gyors megkeményedése, azonban még elegendően magas ahhoz, hogy a megolvadt anyag teljesen kitöltse az öntőformában lévő valamennyi üreget anélkül, hogy a kész termékre bármilyen káros hatással lenne.

Az öntőberendezés a következőképpen működik:

A 4. és 5. ábrán az öntőberendezést összezárt helyzetben mutatjuk be, közvetlenül azután, hogy a megolvasztott hőre lágyuló műanyagot befecskendeztük, amint ezt az előzőekben már ismertettük.

A 6. és 7. ábra az öntőberendezés szétnyitásának első fázisát mutatja be, a kiöntött eszköz megszilárdulása után. Ennél a fázisnál az injektáló füvókát tartalmazó harmadik 105 tömb egy kissé felfelé mozdult el a többi tömbhöz képest. A második tömbben lévő 117', 117 öntőformarészek ebből következőleg kissé kifelé mozdulnak el a ferdén elhelyezkedő 116' és 116 vezetőrúd hatására, a ferdén elhelyezkedő 118' és 118 furatokban. A második 119' és 119 öntőformarészek azonban nem mozognak kifelé a 117' és 117 öntőformarészekkel együtt, mivel a 122A' és a 122A rugók hatására befelé nyomódnak. A 117' és 117 öntőformarészek kifelé való mozgása ahelyett, hogy a második 119' és 119 öntőformarészeket függőlegesen felfelé mozgatná, azt eredményezi, hogy a 125' és 125 szegély függőlegesen felfelé mozog addig, amíg az eszköz 9 élét szabaddá teszik. Az a tény, hogy a 125' és 125 szegély el van látva ferde irányú felületekkel, megkönnyíti az eszköz elválasztását, illetve kivételét az öntőformából és minimálisra csökkenti annak kockázatát, hogy a 4 cső végénél lévő 3 letörhető tömítés és 9 él károsodjon.

Az említett 121 ütköző és a 124 perem közötti szabad játék úgy van méretezve, hogy a 121 ütköző együttműködjön a 124 peremmel abban a pillanatba, amikora 125 szegélyek szabaddá teszik a 9 élet. Ennek az az eredménye, hogy a 119' és 119 öntőformarészek vízszintesen kifelé mozdulnak el a 117’ és 117 öntőformarészekkel együtt, az öntőberendezés 8. ábrán látható második nyitási fázisában és így egyben elengedik a 4 cső külső oldalát, valamint a kúposán keskenyedő 7 rész szomszédos részét.

Ez a mozgás, és ezáltal az öntőforma szétnyitásának második fázisa akkor fejeződik be, amikor a 150 ütköző kapcsolódik a megfelelő 146 lapokkal és a második 104 tömb alsó oldalával. Ezt megelőzően a 148 vezérlőfelület kapcsolódik a 155 működtető eszközzel és kioldja a második 151 kapcsot. Az öntőberendezés kinyitásának harmadik fázisában - ez látható a 10. ábrán - a második és harmadik 104, illetve 105 tömb együttesen elmozdul az első 101 tömbtől és a 103 kivetőrésztől. Ennél a harmadik mozgásfázisnál az 1 tartály külső oldala fellazul és elválik az öntőberendezéstől.

A szétnyitás utolsó fázisában, amit a 11. és 12. ábrán láthatunk, a 103 kivetőrész az első 101 tömbhöz képest felfelé mozog a 142' és 142 kivető rudak útján. Ilyen módon az elkészült eszköz letolódik a 102 magról és teljesen elválasztódik az öntőberendezéstől, úgyhogy ezt követően továbbítható a töltőállomáshoz.

Eltekintve a 10 működtető rúd kiszélesedett részétől, a találmány szerinti eszköznek még két további műszaki jellemzője van, amelyek akkor fontosak, ha az eszközt az előzőekben ismertetett öntőberendezésben készítjük el. Mindkettő főként arra a tényre vonatkozik, hogy a mag konzolosan kinyúlik az első 101 tömbtől.

Az említett műszaki jellemzők közül az első abból áll, hogy két, szimmetrikusan elrendezett 11' és 11 tartórudat alkalmazunk, eltörhető összeköttetésekkel. Az öntőberendezés viszonylag nagy nyomással dolgozik, amikor a megolvadt anyagot beinjektáljuk az öntési üregbe. Jóllehet a megolvadt anyag legnagyobb része bevezetésre kerül a gyűrű alakú téren keresztül, amely meghatározza a 3 letörhető tömítést, azonban az injektálási nyomás átadódik az öntési üreg belsejébe a viszonylag kis, keskeny átvezetésen keresztül, amely meghatározza az eltörhető összeköttetést a 11' és 11 tartórúd és az 1 tartály között. Ez a nyomás viszonylag nagy erőket idéz elő a 102 magon és kiváltja annak elhajlását, mivel ezen erők a konzolszerű 102 mag szabad vége közelében hatnak. Ez az elhajlás azonban nem kívánatos, mivel a 3 letörhető tömítés vastagsága olyan eszközöknél, melyeket az uréterben való használathoz terveztek, csupán kb. egytized milliméter, és az ilyen, vagy ennél nagyobb méretű elhajlás a 102 magnál azt fogja eredményezni, hogy a 10 működtető rúd közvetlen kapcsolódásba kerül a 4 cső falával.

A 3 letörhető tömítésnek a 10 működtető rúddal való eltörésére irányuló próbálkozás ebben az esetben azt eredményezi, hogy a 4 cső fala fog eltömi a 3 letörhető tömítés helyett, ami pontosan olyan érdes éleket idéz elő, amilyent az ilyenfajta eszköznél nem lehet elfogadni. A két szimmetrikusan elrendezett, egymással átellenes elhelyezésű összeköttetések alkalmazása két ellentétes erőt idéz elő, amelyeket bevezetve az öntési üregbe, ezek ténylegesen semlegesítik egymást.

Kisebb elhajlások és kitérések azonban a 102 mag helyzetében mégis lehetségesek. Az ilyen elhajlásokat nehéz volna kiküszöbölni, ugyancsak nagyrészt abból a tényből adódóan, hogy a 102 mag viszonylag hosszú és konzolosan kinyúló. A másik ilyen műszaki jellemző ezt kívánja ellensúlyozni és abból áll, hogy a 4 cső olyan belső átmérővel rendelkezik, ami nagyobb a 3 letörhető tömítésnek az eszköz belsej e felé néző oldalán, mint azon az oldalon, amely a 4 cső nyitott vége felé van fordítva, azaz hogy a 102 magnak azon átmérője, amely a 4 cső ezen részét alakítja ki, nagyobb, mint a szegély külső átmérője. Ezt a jellegzetes kialakítást a 7. ábrán látjuk legjobban. Ez azt kell, hogy eredményezze, hogy a 102 mag csúcsának helyzetében mutatkozó kisebb eltéréseket. Kiegyenlíthetjük azáltal, hogy hibamentes 3 eltörhető tömítést hozunk létre a 10 működtető rúd egész kerülete mentén.

HU 213 805 Β

Amint erről már beszámoltunk, a találmány szerinti eszköz gyártásakor jelentős műszaki intézkedés az, hogy a megömlött anyag nagyobb részét egy viszonylag keskeny résen keresztül vezetjük be az öntőformába, amely rés azután meghatározza a 3 letörhető tömítést. Az előzőekben ismertetett öntőberendezésnél a 10 működtető rúd és a 1Γ és 11 tartórudak kialakításához szolgáló öntőüregeket töltjük fel először és a megömlött anyagnak egy kisebb része ki fog dudorodni azon a keskeny résen át, amely a 12' és 12 eltörhető összekötéseket határozza meg, éspedig az öntőforma azon részeibe, amelyek az 1 tartályt és a 2 cső alakú részt vannak hivatva kialakítani.

A megömlött anyag azután szinte teljesen átáramlik a 3 letörhető tömítést meghatározó téren. Mivel a megolvadt anyag ily módon folyamatosan áramlik el a 3 letörhető tömítés és az eszköz ezzel szomszédos helyei mellett, ezáltal biztosítva van az anyag homogenitása a kész eszköz ezen részeiben, és kiküszöbölődik annak kockázata, hogy két, hidegebb homlokfelületű áramlás találkozzon ezen részeknél és nem tökéletes egyesülést hozzanak létre, ami arra vezethet, hogy az eszköz elszakad vagy eltörik, éspedig nem a 3 letörhető tömítés helyén.

A megolvadt anyag ezután átfolyik az öntési üreg azon részeibe, amelyek a 4 csövet és a kúposán keskenyedő 7 részt határozzák meg, ily módon körülvéve az anyagnak a 12’ és 12 eltörhető összekötéseket meghatározó keskeny járatokból előtüremkedő részeit. Ezek a kidudorodások így határozottan egyesülnek az eszköz alaptestével és a 12' és 12eltörhető összekötések homogének lesznek, miáltal jó minőség adódik olyan módon, amint azt az előzőekben ismertettük a 3 letörhető tömítéssel kapcsolatban.

Mint azt már ugyancsak ismertettük, az öntőforma hűtve van annak érdekében, hogy az elkészült eszköz gazdaságos időn belül megkeményedjék. Ha polipropilént használunk, akkor a megolvadt anyag hőmérséklete kb. 230-250 °C, az öntőberendezést pedig 35^40 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezen nagy hőmérsékletkülönbség természetesen bizonyos mértékben befolyásolja a megolvadt anyag áramlásánakjellegét, ami nem kívánatos a 3 letörhető tömítést körülvevő keskeny öntőformarészekben, mivel a kívánatos homogenitás ezen részekben nem jön létre.

Ezért a találmány szerinti eljárás előnyt csinál abból a tényből, hogy igen nehéz a 102 mag csúcsának és az öntési üreg más részeinek kialakítására szolgáló öntőformarészek hűtése ezek környezetében, éspedig olyan hatásossággal, mint az öntőforma egyéb részeinél és ennek következtében ezek az öntőformarészek a megolvadt, forró anyag áramlásától felhevülhetnek. Ennek pedig az az eredménye, hogy az anyag könnyebben áramlik ezen részekben és különösen a 3 letörhető tömítést meghatározó igen keskeny tereken át, ily módon az öntési üregek ezen helyek környezetében különösen jól kitöltődnek, az anyag homogenitása pedig még jobban fokozódik. A viszonylag magas hőmérséklet újból megolvasztja az ún. „hideg varratokat” is, melyek mindezek ellenére keletkezhetnek.

Mivel a lényeges részek tömege kicsi, ezért ezek a részek gyorsan lehűlnek az öntőberendezés túlnyomó részeinek hőmérsékletére, amint a megolvadt, forró anyag áramlása megszűnik.

A találmány szerinti eljárás kiküszöböli a 102 mag csúcsában, illetve ekörül munkaigényes és költséges hűtőrendszer kialakításának szükségességét is.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Előtöltött, eldobható eszköz gyógyszerhatóanyagok, különösen zselék bejuttatásához a páciens valamely testüregébe, például az uréterbe, amely eszköz tartalmaz egy, a hatóanyagot befogadó tartályt és egy, a tartályhoz közlekedőén kapcsolódó cső alakú részt, az említett testüregbe való bevezetéshez, továbbá a cső alakú rész egy letörhető tömítéssel, ellátott nyílásban végződik, ahol a letörhető tömítés, melynek belső oldala az eszköz belseje felé, külső oldala pedig az eszköz külseje felé van fordítva és egy kis távközzel helyezkedik el a nyílásban, előnyösen membránalakú és külső oldala el van látva egy vele egy darabból kialakított, használat előtt a letörhető tömítést eltörő és eltávolító működtető rúddal, amely a nyíláson át kinyúlik az eszköz külső oldalára, végül a cső alakú rész falainak a letörhető tömítés külső oldalán elhelyezkedő részei lekerekített élekkel rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy a működtető rúd (10) külső vége el van látva legalább egy, a letörhető tömítés (3) nem szándékolt letörése ellen védő, a működtető rúd (10) mozgatásához vezetőként és forgórészként kialakított, a működtető rúddal (10) együtt a cső alakú rész steril területét meghatározó tartó rúddal (1Γ, 11), mely(ek) a működtető rúddal (10) egy darabból van(nak) kialakítva és mely(ek) a tartályig (1) térj ed(nek), és a tartályhoz (1) eltörhető összekötés (ek)kel (12', 12) van(nak) csatlakoztatva.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a működtető rúd (10) két tartórúddal (1 T, 11) van ellátva, melyek a működtető rúd (10) átellenes oldalain vannak elrendezve, a működtető rúd (10) középvonalán áthaladó közös síkban.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a cső alakú rész (2) rendelkezik egy kúposán elvékonyodó résszel (7) a tartályhoz (1) való kapcsolódási helynél, továbbá hogy a kúposán elvékonyodó rész (7) egy, a testüregbe bevezethető csőben (4) végződik és folyadékzárást alkot a cső alakú rész (2) és a testüreg nyílása között, a cső (4) külső vége pedig letörhető tömítéssel (3) ellátott nyílást (8) tartalmaz.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a cső alakú rész (2) a tartálynak (1) gyűrű alakú vállat (6) képező kivezető részétől kiindulóan van kialakítva.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
5. A 4. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a tartórúd]ak) (1T, 11) a tartályhoz (1) a gyűrű alakú vállon (6) keresztül van(nak) csatlakoztatva.

HU 213 805 Β [Elsőbbség: 1990.06.08.]
6. A 4. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a kúposán keskenyedő részbe (7) beolvasztott hengeres rész (5) a gyűrű alakú vállhoz (6) csatlakozik, továbbá hogy a tartórúd(ak) (1 Γ, 11) a hengeres részhez (5) vannak csatlakoztatva.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a tartály (1) hengeres alakú, melynek egyik végét a cső alakú rész (2) zárja le, míg a másik vége nyitott és egy, a tartály (1) tartalmát nyíláson (8) keresztül a cső alakú részbe (2), a letörhető tömítés (3) letörése és eltávolítása után kijuttató dugattyúhoz tömített módon van csatlakoztatva.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a működtető rúd (10) el van látva egy, a működtető rúd (10) hossztengelyére merőlegesen elhelyezett védőtárcsával (16).

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a tartórúd(ak) (1Γ, 11) és a hengeres tartály (1) közötti eltörhető összekötés(ek) (12', 12) lényegében félgömbalakú rész(ek)kel (13', 13) van(nak) kialakítva, ami(k) egy darabból van(nak) a tartórúd(ak)dal (11', 11) és lapos oldala(ik) van(nak) csatlakoztatva a tartórúdhoz (11', 11), továbbá hogy az eltörhető összekötés(ek) (12', 12) egy rövid hídként van(nak) kialakítva, egy darabból a félgömbalakú rész(ek) (13', 13) fejrésze és a tartály (1) között.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a működtető rúd (10) kiszélesedik a működtető rúd (10) és a letörhető tömítés (3) közötti összekötésnél, egy olyan vastagságig, amely csak kevéssel kisebb, mint a cső alakú rész (2) belső szélessége a letörhető tömítés (3) helyén, és a letörhető tömítés (3) egy keskeny kerületi szalag a működtető rúd (10) kiszélesedő részének kerülete mentén.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a tartórudak (1Γ, 11) el vannak látva a keresztrúd (15), és a fül (14) oldalirányú, a fül (14) síkjára merőleges irányban való hajlításához csuklóként kialakított kivágott részekkel (19', 19, 20', 20), amelyek a keresztrúd (15) és a cső (4) csúcsának kerületét az él (9) legkülső részénél érintő sík között vannak elhelyezve. [Elsőbbség: 1991.03.27.]
12. Eljárás az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eszköz előállítására hőre lágyuló műanyagból fröccsöntéssel egy öntőberendezésben, amelynek van egy magja a tartály és a cső alakú rész belső alakjának megfelelően kialakítva, ahol ezen mag egy öntőformába van behelyezve, melynek kialakítása megfelel az eszköz külső alakjának, beleértve a működtető rudat és a tartórudat, azzal jellemezve, hogy a megolvasztott hőre lágyuló műanyagot befecskendezzük az öntőformába ennek azon oldalánál, amely meghatározza a tartóruda(ka)t (1Γ, 11) és/vagy a működtető rudat (10) és ily módon a megolvadt anyagot arra kényszerítjük, hogy legnagyobbrészt az öntőformában lévő gyűrű alakú téren haladjon át, amely tér meghatározza a letörhető tömítést (3), mielőtt a tartályt (1) és a cső alakú részt (2) kialakítjuk.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
13. Öntőberendezés az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eszköz előállítására, amely berendezésnek egy magot tartalmazó öntési ürege van, mely az eszköz külső oldalát, míg a mag az eszköz tartályának, és a cső alakú résznek belső oldalát határozza meg, továbbá a mag és az öntési üreg - öntőforma - egymáshoz képest hosszanti irányban elmozgatható, azzal jellemezve, hogy a mag (102), vagy annak részei is hosszanti irányban egy, a mag (102) csúcsa és az öntési üreg közötti letörhető tömítés (3) vastagságát a cső alakú rész (2) végénél finoman beállító finommenettel (131) mozgathatóan vannak kialakítva az öntési üreghez képest.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
14. A 13. igénypont szerinti öntőberendezés, azzal jellemezve, hogy a mag (102) rögzítetten van kialakítva és el van látva egy, finommenettel (131) mozgatott beállítóruddal (129), amely a mag (102) központi, hosszanti furatában van elhelyezve és átnyúlik a mag (102) csúcsán, és a beállítórúd (129) csúcsa képezi a letörhető tömítés (3) belső oldalát öntőfelületet, továbbá hogy a beállítórúd (129) csúcsának helyzetét beállítórúd (129) forgatásával finoman beállító finommenetek (131) a beállítórúd (129) külső oldalán, valamint a magban (102) lévő furat belsejében vannak kialakítva.

[Elsőbbség: 1990.06.08.]
15. A 14. igénypont szerinti öntőberendezés, azzal jellemezve, hogy a finommenetek (131) a beállítórúd (129) csúcsának közelében vannak kialakítva.