HU213685B - Medicine diluting apparatus - Google Patents

Description

(57) KIVONAT

A találmány gyógyszeradagoló készülék, mely a gyógyszer kimért adagjait a beteg belélegzésekor engedi ki, és alaptesttel, rajta beömlőnyílással, szájrésszel, kiömlőnyílással, az alaptestben elhelyezett persellyel aeroszolos tartállyal és arra nyomóerőt kifejtő rugóval rendelkezik; a persely (20) alat körmenti tömítőgyűrűvel (30) lezárt, ellenirányú pneumatikus erőt kifejtő zárt térközzel (130) rendelkezik, és tömör kereszttartó elemében (10) szeleplemezt (125) tartalmazó szelepnyílása (120) van, szájrészében (95) egy alsó kamra (100) van kialakítva, a szelepnyílás (120) és a zárt térköz (130) közötti kapcsolat biztosítására, a kamrában (100) forgócsap (115) körül elforgatható csappantyú (110) van elhelyezve, a kamra (95) szelepnyílással (120) és szelepszárlyukat (135) tartalmazó szelepszárral (40) van érintkezésben.

Másik megoldás szerint a persely (20) flexibilis falrészt (445) és merev, korong alakú részt (441) tartalmazó válaszfallal érintkezik, szelepnyílást (495) és csappantyút (550) tartalmaz, a csappantyú (550) a szájnyílások között a levegő útjában elhelyezkedve, elkülöníti azokat, az alaptestben (400) lévő aeroszolos tartály (25) ellentétes oldalán pedig, forgócsap (500) körül elfordítható porvédő sapka (510) van.

A leírás terjedelme: 13 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

HU 213 685 B

HU 213 685 Β

A találmány tárgya gyógyszeradagoló készülék, közelebbről adott folyadék diszkrét mennyiségeinek adagolására alkalmas készülék, mely a kimért gyógyszeradagot a beteg belélegzésével juttatja a légutakba.

Kimért gyógyszeradagok inhalálására szolgáló készülékek jól ismertek a gyógyászatban légzőszervi megbetegedések, így például az asztma kezelésére, illetve légzőszervi panaszok enyhítésére. Lélegeztető készülékek szintén ismertek, és sok szabadalmi bejelentés tárgyát képezik.

így például a WO 85/01880 számú szabadalmi leírás, a 4 803 978 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás és a 0 186 280 A számú európai szabadalmi leírás egyaránt belégzés útján ható, túlnyomás alatti, aeroszolos porlasztótartállyal rendelkező adagoló készülékeket ismertetnek. Ezekben a megoldásokban közös vonás, hogy mindegyiküknél a készülék tartalmaz egy porlasztótartályt, mely tartály rendelkezik egy olyan szeleppel, amely az aeroszoltartalom kimért mennyiségeinek kibocsátására képes akkor, amikor egy belső rugó által működő szelep elegendő mértékben benyomódik.

Közelebbről, a 186 280 számú európai szabadalmi bejelentés olyan készüléket ismertet, amely az aeroszolos tartályból történő gázkiáramlást mágnesek segítségével szabályozza.

A 4 803 978 számú USA-beli szabadalmi leírása olyan megoldást ismertet, melynél inhalálás közben a használó szájába helyezhető kivezető résszel rendelkezik a készülék. Elforgatható rugóterhelésü lemez van a készülék belsejében, ezt az inhaláló személy kioldó mechanizmus ellenében tudja aktiválni. A kioldó mechanizmusnak szelepe van, mely az inhaláló készüléket használó személy által a készülékben létrehozott kismértékű vákuum révén működtethető.

A WO 85/01880 számú szabadalmi leírás aeroszolos tartályt tartalmazó, inhalálás közben aktiválható berendezést ír le; ennél egy reteszelő mechanizmus kibocsátó lapátja elforgathatóan van a levegő útjába szerelve, az aeroszol kivezető szelep és a szájrész között, és a reteszelő mechanizmus nem oldható, ha a tartályt aktiváló hatást nem alkalmaznak, mielőtt a beteg inhalálni kezd.

A technika állásához tartozó, ismert adagolókészülékek tehát gyakran tartalmaznak szájrésszel rendelkező kamrát, levegő beömlőnyílást, a porlasztótartály szelepének működését elősegítő mozgató eszközöket, kioldható zárszerkezetet az említett mérőszelep töltött állapotban történő visszatartására, és egy olyan belélegzésre reagáló szerkezetet a rugós retesz elengedésére, hogy a szájrész térségébe az aeroszolos készítmény a kimért mennyiségben kiömöljön. Az általános célkitűzés az, hogy a gyógyhatású anyagnak az aeroszolos tartályból történő kiömlését koordinálják a beteg belégzésével, ily módon lehetővé téve, hogy a gyógyszer maximális mennyiségben elérje a tüdőbe vezető légutakat.

Az EP A 0 045 419 számú európai szabadalmi bejelentés olyan belélegző készüléket ismertet, amely elhajlítható alkatrészének nyomóereje önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a tartály szelepét lenyomja, azonban a belégzéssel együtt már elegendő erő kifejtésre kerül sor.

A 3 605 738 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan készüléket ír le, amely esetében az aeroszolos tartályt és a szájrészt mérőkamra kapcsolja össze. Az aeroszolos készítmény kimért mennyisége a mérőkamrába ömlik, amelyből egy belégzésre elmozduló szelepen keresztül a szájrészbe jut. A megoldás hátránya, hogy több szelepből álló, viszonylag bonyolultabb szeleprendszert tartalmaz.

A 1 269 554 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás olyan készüléket ismertet, ahol az aeroszolos tartály, amelyet egy rugós retesz tart, egy emelőkar (fogantyú) segítségével töltési helyzetbe mozdítható el, a nyomáskülönbség hatására kioldódik a retesz, és az elmozdítja a tartály szelepét kiömlési helyzetbe.

Az 5 217 004 számú USA-beli (211 361 számú magyar) szabadalom leírásából olyan megoldás vált ismertté, amelynek leglényegesebb jellemzője, hogy mozgatható dugattyúja a házhoz viszonyítva egy első helyzetből egy második helyzetbe mozdul; a dugattyút azért alkalmazzák, hogy egy szelepszárra elegendő nyomást gyakoroljon ahhoz, hogy az ürítési helyzetbe kerüljön. Miután a kívánt mennyiségű gyógyszert kiporlasztotta, a dugattyú visszatér eredeti helyzetébe. A dugattyú egy hordozón van, mely hordozó a házhoz képest elmozdítható, egy aktivizált és egy nem aktivizált állapot között.

A fenti megoldásnál tehát a gyógyszerkibocsátás aktivizálására dugattyú szolgál. Ennek az eszköznek a hátránya éppen ez az extra mechanikai szükséglet. Minél több mechanikai részt kell használni a működtetéshez, annál inkább fennáll a törés vagy egyéb meghibásodás kockázata. Az említett szabadalmi leírás szerint a dugattyú és a hordozóegység érintkeztetése biztosítja a mozgást, amihez külön eszközök szükségesek.

A jelen találmány célkitűzése egy olyan, kimért gyógyszermennyiségek beadására alkalmas inhaláló készülék kifejlesztése volt, ahol a beteg belégzése hozza működésbe a gyógyszeradagolót, külön mechanikai eszközre nincs szükség, a működtetéshez a pneumatikus erő elegendő.

A találmány további célja egy olyan belégzésre működő készülék létrehozása, amely a technika állásában szereplő adagolóknál sokkal egyszerűbb és tömörebb.

A jelen találmány egyik aspektusa szerint olyan gyógyszeradagoló rendszerként felhasználható adagoló készüléket fejlesztettünk ki, amely alaptesttel, az alaptestben elhelyezett persellyel, és meghatározott gyógyszermennyiségnek a rendszerből történő kibocsátására szolgáló szerkezettel rendelkezik, és az jellemző rá, hogy a persely alatt körmenti tömítőgyűrűvel lezárt, ellenirányú pneumatikus erőt kifejtő zárt térközzel rendelkezik, és tömör kereszttartó elemében szeleplemezt tartalmazó szelepnyílása van, szájrészében egy alsó kamra van kialakítva, melynek révén a szelepnyílás és a zárt térköz egymással kapcsolatban áll, a kamrában forgócsap körül elforgatható csappantyú van elhelyezve, és a kamra szelepnyílással és szelepszárlyukat tartalmazó szelepszárral van érintkezésben.

A találmány szerinti készülék céljaira különösen megfelel egy olyan megoldás, mely szerint a persely (20) egy olyan válaszfalhoz kapcsolódik, mely egy flexibilis,

HU 213 685 Β előnyösen hengeres falrészt (445) és egy merev, korong alakú részt (441) tartalmaz, továbbá a szelepnyílást (495) és a csappantyút (550) foglalja magában, a csappantyú (550) a szájnyílás és egy levegő beömlőnyílás (420) között a levegő útjában van elhelyezve, elkülönítve azokat, és az alaptestben lévő aeroszolos tartály ellentétes oldalán egy, forgócsap körül elfordítható porvédő sapka van elrendezve, és mozgatható emelőrúdja a persellyel kényszerkapcsolatban van.

A találmány szerinti megoldás egy előnyös elrendezési módja esetében az aeroszol porlasztására szolgáló tartályt egy azt befogadó házzal látjuk el. Ehhez a házhoz tartozhat egy külső kamra, amelynek szájrészén keresztül a készülék használata során lehetővé válik a beteg belélegzése. A ház tartalmazhat továbbá egy vagy több levegő beömlőnyílást, amely levegőt enged a szájrészbe áramlani. A külső kamrán belül elhelyezhető belső persely zárja körül az aeroszolos tartály egész testét. A külső kamra egyik vége kereszttartó által rögzített, amely hozzáilleszkedik az aeroszol e szelepjéhez, és szigeteli a kamrát, eltekintve attól, hogy gondoskodni kell az aeroszolos tartály kieresztő nyílásáról. A belső persely előnyösen oly módon zárt (tömített), hogy az aeroszolos tartály és a belső ház dugattyú effektust hoz létre a kereszttartóval szemben magas nyomású teret képezve, olyan ellenirányú nyomást fejtve ki, amely képes az aeroszol szelepének működését megakadályozni.

A találmány szerinti megoldás egy további előnyös elrendezési módja esetében az aeroszol porlasztására szolgáló tartályt egy azt befogadó házzal vesszük körül. Ehhez a házhoz tartozhat egy külső kamra, amelynek szájrészén keresztül a készülék használata során lehetővé válik a beteg belélegzése. A ház tartalmazhat továbbá egy vagy több levegő beömlönyílást, amely levegőt enged a száj részbe áramlani. A külső kamrán belül elhelyezhető belső persely zárja körül az aeroszolos tartály testének felső részét. Ezt a belső perselyt előnyösen úgy alakítjuk ki, hogy egy gáztömör dugattyús henger, fújtató vagy membrán egyik végét képezze, így a belső persely elmozdítása a dugattyús henger, fújtató vagy membrán által bezárt térfogat növekedését fogja eredményezni, amely vákuum vagy alacsony nyomású tér képződésével jár, amely olyan ellenirányú terhelést (nyomóerőt) fejt ki, amely képes az aeroszolos tartály szelepének működését megakadályozni.

A találmány szerinti készülék egyik elrendezése szerint a tartályt magában foglaló persely csúsztatható gáztömör dugattyúként működik, eltekintve attól, hogy ahelyett, hogy magas nyomású térfogatot állítana elő, az alapfoglalattól távolodó, lefelé történő mozgása alacsony nyomású teret hoz létre.

A találmány szerinti készülék egy kiváltképp előnyös elrendezése szerint a belső persely és a külső foglalatba rögzített illesztés által a pneumatikus ellenirányú erő átvitelére szolgáló szerkezet úgy alakítható ki, hogy a persely és az illesztés henger alakú toldata a köztük lévő hajlékony csőrugón vagy csúsztatható gáztömör tömítésen keresztül összekapcsolódik.

Egy további elrendezés szerint az előterhelést, az aeroszol szelepe ellen ható rugó biztosítja. Előnyösen az előterhelést egy, a külső kamrában lévő mélyedésben csap körül elforduló emelőrúd alkalmazásával biztosítjuk. Az emelőrúd egy visszatartó rudat jelent, amely addig, amíg az aeroszolos tartály működik, megakadályozza, hogy a rugó terhelt állapotban legyen. A tartály működését követően az emelőrúd arra szolgál, hogy a rugót ismételten terhelje (összenyomja). Alternatív megoldás, mikor a rúd egy csapszegen keresztül oly módon kapcsolódik a belső persellyel összeköttetésben álló rugóhoz, hogy a rúd mozgása összenyomja a rugót.

Az szintén előnyös, mikor az adagolókészülék belégzés hatására lép működésbe, ezáltal összhangba hozva a gyógyszerkészítmény kiáramlását a levegővétellel. Az adagolókészülék a kereszttartón tartalmazhat egy szelepnyílást. A szelepnyílás normál esetben le van fedve egy hajlékony szelepgyürüvel (lemezzel), amely működés közben nyitva van az előterhelésnek lehetővé téve, hogy működésbe hozza az aeroszolos tartály szelepét, amint a nyomás a pneumatikus szerkezetben nyugalmi helyzetbe visszatér. Abban az esetben, mikor a levegő nyomása elegendő ahhoz, hogy ellenirányú nyomást fejtsen ki és nyissa a szelepet, csökkentve az összetett nyomást, miközben a levegő a közbezárt térből eltávozik, lehetővé téve ezáltal, hogy az előterhelés ereje az aeroszolos tartály szelepe ellen hasson. Abban a helyzetben, mikor az ellenirányú nyomás vákuum vagy vákuumhoz közeli, a szelepnyílás kinyitása lehetővé teszi, hogy a zárt térbe levegő áramoljon, így ismételten lehetővé válik, hogy az előterhelés teljes ereje hasson az aeroszol szelepére.

Egy kiváltképp előnyös találmány szerinti kivitelnél a belégzés hatására működésbe lépő eszköz mozgatható csappantyús szerkezetet is tartalmaz. Ez a csappantyús szerkezet a kamra alsó vagy felső részébe van beépítve, attól függően, hogy hol helyezkedik el az ellenállást biztosító elem (reziszter). Az említett csappantyúhoz előnyösen oly módon van hozzákapcsolva egy szelepzáró gyűrű (lemez), hogy belégzéskor, mikor a csappantyú nyugalmi helyzetéből kimozdult helyzetbe kitér, mozdítsa ki a szelepnyílással összekapcsolt szelepgyűrűt (lemezt) is, ezáltal nyitva a szelepet. A csappantyús szerkezet előnyösen dinamikusan egyensúlyi helyzetbe kerül, és zárt állásából például egy rugóval téríthető ki.

A külső kamra tartalmazhat olyan beömlőnyílásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy rajtuk keresztül a készülék szájrészébe levegő áramoljék. Ezek a levegőnyílások apró lyukak vagy membránpórusok lehetnek, ez utóbbiak különösképp alkalmasak arra, hogy a port kiszűrjék.

A gyógyszerhatóanyag adagolható önmagában vagy valamely hordozó segítségével kiszerelt formájában, ideértve például a por alakú vagy gáz halmazállapotú hordozókat is.

A találmányt a továbbiakban példák segítségével mutatjuk be, az alábbi mellékelt rajzokra történő hivatkozással:

Az 1. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék első kiviteli alakjának metszeti képét mutatja be nyugalmi (alap) helyzetben;

A 2. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék első kiviteli alakjának metszeti képét mutatja be belégzéskor működés közben;

HU 213 685 Β

A 3. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék második kiviteli alakjának metszeti képét ábrázolja;

A 4. ábra a 3. ábrán bemutatott kiviteli alak szerinti válaszfal (diafragma) nagyított képét mutatja be;

Az 5. ábra a válaszfal (diafragma) megnagyobbított metszeti képét mutatja be működés előtti állapotban és a

6. ábrán működés közben.

Ahogyan az 1. és 2. ábrán látható, az inhaláló készülék egy keresztmetszetét tekintve általában henger alakú 5 alaptestből áll. Az alaptest magában foglal egy merev 10 kereszttartó elemet, amely az 5 alaptest alján 15 furattal rendelkezik. Az 5 alaptest 20 perselyt foglalja magában, amelynek keresztmetszete megegyezik az 5 alaptest keresztmetszetével. A 20 persely és az 5 alaptest hosszirányú tengelyét tekintve általában közös tengelyű (koncentrikus). Az ismert típusú, általában henger alakú 25 aeroszol porlasztására szolgáló tartályt a 20 persely belsejében helyezzük el. A 20 persely rendelkezik azzal a 30 körmenti tömítőgyűrűvel, amely az 5 alaptest 35 belső falának gáztömör csúszó érintkezést biztosít. A 30 körmenti tömítőgyűrű készülhet szintetikus vagy természetes gumiból. A 20 perselyt körülvevő gyűrűként megfelelhet egy 0-gyűrü. Alternatív megoldásként a 30 gyűrű a 20 persely nyílásának szerves részét is képezheti.

A 25 aeroszolos porlasztótartály 40 szelepszárral rendelkezik, amelyik aeroszolos porlasztószelepet tartalmaz (az ábrán nem látható). A 15 furat úgy van kiképezve, hogy a 25 aeroszolos porlasztótartály 40 szelepszárával gáztömör-csatlakozást alkosson. A 45 perem korlátozza a 40 szelepszár mozgását, és rögzíti annak helyét, amely váltakozva helyezi el a megfelelő helyzetben a 25 aeroszolos porlasztótartályt az 5 alaptest belsejében. A 15 furatból nyíló 50 átjárható rés a 45 peremtől folytatódik, és egybenyílik az 55 porlasztófúvókával.

Amint azt az 1. ábrán bemutatjuk, a közepén 60 csuklóval (forgócsappal) ellátott 5 alaptest tetején 65 mélyedés van kiképezve, ide illeszthető a 60 csukló (forgócsap) körül elfordulni képes 70 működtető kar. Nyugalmi helyzetben a csukló (forgócsap) úgy helyezkedik el a 65 bemélyedés mentén, hogy lehetővé tegye a 70 működtető kar elfordulását a 60 csukló (forgócsap) körül. A bemélyedésben továbbá egy általában henger formájú 75 lyuk van kiképezve, amely magában foglalja a 85 csúsztatható dugó és a 20 persely között elhelyezkedő 80 rugót.

Ahogyan azt a 2. ábra is szemlélteti, amikor a 90 működtető karmeghosszabbítás 90°-os szöget fordul el, lenyomja a 85 csúsztatható dugót, amely a 80 rugót összenyomja.

Az 5 alaptest ellenkező végén található a 95 szájrész, amelyet az alaptesttől a 10 kereszttartó elem választ el. A 95 szájrész magában foglalja a 100 kamrát. Az 55 porlasztófüvóka a 100 kamrába repíti az aeroszolt. A100 kamra egy vagy több 105 levegő beömlőnyílással rendelkezik, amelyeken keresztül a 95 száj részbe levegő juthat be. A 110 csappantyú vagy lebeny nyugalmi helyzetben a 100 kamrát 105 levegő beömlőnyílások felőli és 95 szájrész felőli részre osztja fel (lásd 1. ábra). A 110 csappantyú a 115 forgócsap körül elfordul, mivel a 105 levegő beömlőnyílások és a 95 szájrész között fellépő nyomásesés következtében nyugalmi helyzetéből el tud mozdulni a szájrész irányába (lásd 2. ábra).

A tömör 10 kereszttartó elemen egy kis 120 szelepnyílás van kiképezve, amelyet egy hajlékony 125 szeleplemez takar, ez utóbbi kialakításánál fogva nyugalmi helyzetben zárt állásba fordul. A 125 szeleplemez forgócsaposan (sarokpontilag) csatlakozik a 10 kereszttartó elemhez, és normál esetben úgy működik, hogy megakadályozza 130 zárt térből a levegő kiáramlását, és hatásosan lezárja a 130 teret.

A 135 szelepzár túlnyúlik a 120 szelepnyíláson és forgócsaposan (sarokpontilag) csatlakozik a 110 csappantyúhoz. A csappantyú elmozdult helyzetbe való mozdításának hatására a 135 szelepzár a 120 szelepnyíláson keresztül elmozdul, és nyitja a 125 szeleplemezt. A 135 szelepzár 110 csappantyúhoz történő forgócsapos csatlakozásának beállításával lehetővé válik, hogy a csappantyú nagymértékű elmozdulása a 135 szelepzárban kis elmozdulást okozzon, ezáltal növelve a 125 szeleplemezre gyakorolt erőhatást.

A készülék alkalmazásakor a páciens behelyezi az aeroszol porlasztására szolgáló tartályt a 20 perselybe. Az aeroszolos tartályt közönséges menetes csavar felhasználásával rögzíthetjük az 5 alaptestben, a 30 (körmenti) tömítőgyűrű fölötti részen, például az I-I vonallal jelölt magasságban elhelyezve. Amikor az az 5 alaptestbe nincs teljesen becsavarva, a belső 20 persely csúsztatással eltávolítható, és az aeroszolos porlasztótartály beilleszthető. A 20 belső persely és az 5 alaptest ezt követően ismét egymásba illeszthető, és a készülék felhasználásra kész.

Egy másik alternatív megvalósítási mód szerint a készülék zárt egységként is előállítható, amely eldobható, ha már a tartályban lévő összes gyógyszerhatóanyag kiürült.

A 70 működtető kar úgy van kiképezve, hogy nyugalmi helyzetben a 80 rugón keresztül a 20 perselybe ne jusson levegő. A 130 zárt térközben lévő levegő atmoszferikus nyomású (lásd 1. ábra).

Amikor a 70 működtető kar töltési helyzetbe emelkedik (lásd 2. ábra), és ezáltal a 85 csúsztatható dugó a 80 rugót összenyomja, így a 20 perselyt és a 25 aeroszolos porlasztótartályt lefelé mozdítja el. Ennek az elmozdulásnak a következtében a 130 zárt térközben lévő levegő komprimálódik. A levegő nem tud kiszökni a 125 szeleplemezzel fedett 120 szelepnyíláson keresztül. A 130 zárt térközben megnövekedett levegőnyomás hatására jön létre az ellenirányú terhelés, amely az aeroszolos porlasztótartály szelepének működését meggátolja. Ezáltal a 120 szelepnyílás tömítése is tökéletesebbé válik.

A 20 persely és a 25 tartály lefelé történő elmozdulása mindaddig folytatódik, amíg az összenyomott 80 rugó által kifejtett nyomóerő nem egyenlítődik ki az aeroszolos porlasztótartály belső szelepére ható belső rugó nyomóerejének és a 130 zárt térközben lévő túlnyomású levegő által kifejtett erőnek az eredőjével (összegével). A 20 persely és a 25 tartály helyzetét vizsgálva, miután az erők egyensúlyát a zárt térköz dimenziói és a 80 rugó rugóállandója határozzák meg; ezeket oly módon választjuk meg, hogy az erők egyensúlya közvetlenül azelőtt következzék be, mielőtt a 25 aeroszolos porlasztó

HU 213 685 Β tartály a 40 szelepszárhoz képest elegendő mértéken elmozdul ahhoz, hogy az adott dózis kibocsátását eredményezze.

Néhány aeroszolos tartálytípus esetén a 25 tartály 40 szelepszárán 135 szelepszárlyuk van kiképezve. Ezek esetében, amikor a 70 működtető kar felemelkedik a 2. ábra szerinti töltési helyzetbe, a 130 zárt térközben bezárt levegő a 135 szelepszárlyukon keresztül kieresztődik az 50 átjárható résen és az 55 porlasztó fúvókán keresztül. Amint a 20 persely és a 25 tartály tovább mozdul el lefelé, összenyomva a belső szeleprugót, a 135 szelepszárlyukat a szelepgumi elzárja (bedugaszolja), és a levegő a 130 zárt térközben komprimálódik.

A beteg 95 szájrészen keresztül történő belégzésekor egy kis nyomáskülönbség keletkezik a 110 csappantyú két ellentétes oldalán, amely egyik rögzített vége körül képes elfordulni. A nyomáskülönbség hatására a 110 csappantyú nyugalmi helyzetéből elmozdult helyzetbe fordul. A 110 csappantyú és 100 alacsony nyomású kamra kialakítása olyan, hogy elmozdult helyzetben a levegő szabadon áramolhat a 105 levegő beömlőnyílásokon keresztül a paciens légutaiba.

A 110 csappantyú felfelé történő elmozdulása az azzal összekapcsolt 40 szelepszárat elindítja felfelé, és nyitja a 125 szeleplemezt. A 125 szeleplemez nyitása kiengedi a 130 térközben komprimált levegőt, ily módon a 20 perselyre és a 25 aeroszolos porlasztótartályra ható erőegyensúlyt megszüntetve. A 80 rugó lenyomja a 20 perselyt és a 25 porlasztótartályt, amely a gyógyszer- hatóanyag kimért adagjának 55 porlasztófúvókán keresztül a 95 szájrészbe történő kibocsátásához vezet a beteg belégzésével egyidőben. Ily módon a beteg a levegővel együtt belélegzi a gyógyszer kimért adagját is.

Azt követően, hogy a beteg a gyógyszeradagot belélegezte, a 70 működtető kar visszatér nyugalmi helyzetbe. Ezáltal megszűnik a rugóra nehezedő terhelés, lehetővé téve azt, hogy a 20 persely és a 25 tartály visszatérjen eredeti helyzetébe a belső szeleprugó hatására. A 130 zárt térköz térfogata megnő, és a 130 zárt térközbe a 125 hajlítható szeleplemezen keresztül levegő áramlik mindaddig, amíg a 130 térköz nyomása újra el nem éri az atmoszferikus nyomást.

A találmány szerinti megoldás egy alternatív kiviteli alakja a 3. ábrán látható. Az inhaláló (belélegeztető) készülék olyan 400 alaptestből áll, amely keresztmetszetét tekintve általában henger alakú, és amelynek egyik végén 405 szájrész és a másik végén 420 levegő beömlőnyílásra illesztett 407 zárósapka található. A készülék 400 alaptestének belsejébe illeszkedik az általában henger formájú 25 aeroszolos porlasztótartály valamely ismert típusa. A 25 aeroszolos porlasztótartály olyan 40 szelepszárral rendelkezik, amely egy aeroszol porlasztószelepet tartalmaz (ez az ábrán nem látható). A 15 furat oly módon van kiképezve, hogy a 25 aeroszolos porlasztótartály 40 szelepszárával gáztömör csatlakozást biztosítson. A 45 perem korlátozza a 40 szelepszár mozgását és rögzíti annak helyét, amely váltakozva helyezi el megfelelő helyzetben a 25 aeroszolos porlasztótartályt a 400 alaptest belsejében. A 15 furatból nyíló 50 átjárható rés a 45 peremtől folytatódik, és egybenyílik az 55 porlasztófúvókával.

A porlasztótartály másik vége egy a 400 alaptesthez hasonló keresztmetszetű 20 perselybe van belehelyezve. Ha a 20 persely és a 400 alaptest hosszirányú tengelyének egymáshoz viszonyított elhelyezkedését nézzük, a két test koncentrikus (közös tengelyű). A persely csúsztatással eltávolítható módon illeszkedik az alaptest belső falához, valamint annak falai néhány 430 illesztő hornyot is tartalmazhatnak, amelyek lehetővé teszik az alaptestben a persely mellett a levegő szabad áramlását. A 20 persely a 440 válaszfal segítségével rögzíthető a helyén, amely a 400 alaptest felső részéhez kapcsolódik oly módon, ahogyan azt a következőkben ismertetjük. Ennek megfelelően a 20 persely lényegében az alaptest tetejéről lóg le.

Például az öntött, hajlékony 440 válaszfal egyik vége (ahogyan azt külön a 4. ábrán bemutatjuk) egy 441 merev korong alakú részből, egy hajlékony, általában hengeres 445 falrészből és egy feszesebb, 447 csatlakozórészből áll, amelyet a célnak megfelelően kialakított 450 belső perselyvájatba illesztünk, például bepattintjuk. A válaszfalon levő egy további 470 kiugró perem szoros illesztést biztosit a 460 nyomórugó egyik végének. Ily módon a nyomórugó rögzítve van, és képes hatni a perselyre. A nyomórugó másik vége a 400 alaptest felső részén található, túlnyomórészt henger alakú 480 peremes illesztésben 481 gyűrűs támfelülettel kerül rögzítésre. Ez az illesztés egy olyan 490 vájatot foglal magában, amelybe a 440 hajlékony válaszfal 441 merev korong alakú része bepattintható.

A válaszfal 447 csatlakozórésze és a 450 belső perselyvájat közötti illesztés során gáztömör érintkezés jön létre, és a persely 422 felső lapjának alakja olyannyira megegyezik a válaszfalnak a belső kiképzésével, hogy az inhaláló készülék nyugalmi (alap) állapotában a két felület egymás közvetlen közelében van, és az általuk bezárt tér igen kicsi.

A hengeres 480 illesztő peremet a készülék alaptestjére illesztett 407 zárósapka tartja a helyén. Ezáltal a zárósapka altaljon létre az 590 üreg a 420 levegő beömlésére szolgáló nyílás, és a válaszfal 441 merev korong alakú része között. Az üreg rendelkezik egy vagy több olyan 580 levegő által átjárható nyílással, amely segítségével a levegő a 420 levegő beömlőnyílásokból a szájrészbe áramolhat. A válaszfal 441 merev korong alakú része szintén magában foglal egy kis 495 szelepnyílást, amely a szokásos módon le van fedve egy 540 szelepgyűrüvel (lemezzel), amely a 480 illesztőperemhez sarokpontilag kapcsolódó 550 csappantyú részeként van kialakítva.

Az 550 csappantyú alap helyzetében az 590 üreget szétválasztja 420 levegő beömlőnyílásokra és 580 levegő által átjárható nyílásokra, amelyek összekötik a szájrésszel oly módon, hogy az el tud mozdulni nyugalmi állapotából, mikor a levegő beömlőnyílás és a szájrész közötti nyomásesés következik be. A csappantyú elmozdulására mozgásba jön az 540 szelepgyürü (lemez), amely elegendő mértékben elmozdul ahhoz, hogy nyissa a 495 szelepnyílást. (Az 550 csappantyú egy könnyű

HU 213 685 Β rugóhaj lítással zárt állásba tolható vissza, a súlynyomatékot vagy a mágnest nem ábrázoljuk a rajzon.)

Ahogyan az a 3. ábrán látható, az alaptest 500 forgócsappal ellátott vége rendelkezik egy olyan nyílással, amelyet az 520 vezérlőbütyök és az azzal egy egységet alkotó, forgócsapra húzható 510 porvédő sapka hoz létre. A nyílás magában foglalja továbbá azt az átjárható rést, amely csatlakozik 400 alaptest belső falán kialakított hasonló átjárható réshez. Egy 530 mozgatható emelőrúd, amely a 20 belső persely alsó széléig nyúlik, oly módon hat a vezérlőbütyökre, hogy amikor a porvédő sapka zárt állásban van, a mozgatható emelőrúd a belső perselyt legfelsőbb helyzetébe kényszeríti (tolja).

Amikor a porvédő sapkát nyitott helyzetébe forgatjuk, a vezérlőbütyök oldalnézete olyan, hogy a mozgatható emelőrúd lefelé szabadon elmozdulhat, elegendő mértékben ahhoz, hogy a készüléket működésbe hozza.

A készülék nyugalmi (alap) állapotában az 510 porvédő sapka zárva van, az 530 mozgatható emelőrúd a 20 belső perselyt legfelső helyzetben tartja, ily módon a 440 válaszfal és a persely 422 felső lapja által behatárolt maradék tér a lehető legkisebb, és a 460 rugó össze van nyomva. A 495 szelepnyílás az 540 szelepgyűrüvel (lemezzel) le van zárva, és a 20 persely nem érintkezik a 25 aeroszolos porlasztó tartály felső részével, amely ily módon terheletlen.

A porvédő sapkát az azzal összefüggő egységet alkotó 520 vezérlőbütyök elforgatásával nyitjuk, ezáltal lehetővé téve, hogy a mozgatható emelőrúd AA szakasznyi távolságot essen. A 460 rugó hatására a 20 belső persely lefelé tolódik. Miután a belső persely elmozdul lefelé, a 440 válaszfal és a belső persely által közbezárt térfogat nagysága ΑΆ' szakasz hosszával lineáris arányban növekszik, amely kevesebb vagy egyenlő mint az AA szakasz. Mivel a 495 szelepnyílás zárva van, ezáltal alacsony nyomású tér, illetve közel vákuum alakul ki a 600 kamrában (5. ábra). A 600 zárt térfogat és a légköri nyomás között kialakult nyomáskülönbség hatására a 450 belső persely igyekszik ellenállni a rugó általi erőhatásnak. Miután a 450 belső persely lefelé mozdul el, érintkezik a 25 aeroszolos tartállyal, és elkezdi nyomni az aeroszol szelepét (ez az ábrán nem látható).

A belső persely lefelé történő mozgása addig fog folytatódni, amíg a 460 rugót összenyomva tartó erő, és a nyomáskülönbségből valamint az aeroszol szelepének összenyomására fordított erőből összetevődő ellenerő között egyensúlyi állapot jön létre. A készülék geometriai alakja lehetővé teszi, hogy ez az egyensúly még azelőtt beálljon, mielőtt az aeroszol porlasztótartály szelepe elegendő mértékben benyomódik ahhoz, hogy működésbe lépjen.

Az aeroszolos porlasztótartály szelepének működtetéséhez jellegzetesen általában 20 Newton-nyi nyomóerő szükséges. A 460 rugó ennek megfelelően nagyobb erőt, előnyösen 10-50%-kal nagyobb erőt kell hogy szolgáltasson.

A bekövetkező erőegyensúlyt az előtt is el lehet érni, mielőtt a belső persely érintkezik az aeroszolos tartállyal, mégpedig oly módon, hogy a rugóerőt olyan ellenerővel ellensúlyozzuk ki, amely a nyomáskülönbség következtében a belső perselyre hat.

Miközben a beteg a készülék 405 szájrészén keresztül belégzési hajt végre, az 550 csappantyú által elválasztott két térrész között kis nyomáskülönbség keletkezik, a csappantyú ezért egyik végén 500 forgócsap segítségével elfordul. A nyomáskülönbség hatására a csappantyú elmozdul nyugalmi állapotából egy elmozdult helyzetbe. A csappantyú és az 580 levegő által átjárható nyílás konstrukciója az 590 üregben olyan, hogy elmozdított állapotban a 420 levegő beömlőnyíláson át a levegő szabadon áramolhat a beteg légutaiba.

A csappantyú elmozdulása következtében az 540 szelepgyűrű (lemez) kimozdul a 495 szelepnyílásból, és ezzel együtt tömítő helyzetéből. A szelepnyílás megnyitásával lehetővé válik, hogy a válaszfal és a belső persely közötti 600 kamrába levegő áramoljék olyan mennyiségben, hogy a közbezárt tér levegőnyomása az atmoszferikus nyomást elérje. Ezáltal felbomlik a 20 perselyre és a 25 tartályra ható nyomóerők egyensúlya. A 20 perselyt és a 25 aeroszolos porlasztótartályt ezáltal a 460 rugó lefelé nyomja, és ennek eredményeként a gyógyszer meghatározott adagjának 55 permetező fúvókán keresztül történő kiengedése és a szájrészbe juttatása ugyanabban az időben történik, amikor a beteg belélegez. Ennek következtében a beteg a levegőt a gyógyszer kimért adagjával együtt lélegzi be.

Miután a beteg a dózist belélegezte, az 510 porvédő sapkát visszaállítjuk zárt helyzetbe. Ez elforgatja az 520 vezérlőbütyköt és az 530 mozgatható emelőrudat felfelé nyomja, amely ezt követően a 20 belső perselyre hat, elmozdítva azt felfelé, ezáltal a 460 rugó összenyomódik és zárja a 600 kamrát a válaszfal és a belső persely 422 felső lapja között. Ez kinyomja a levegőt a 600 zárt kamrából, amely levegő a 495 szelepnyíláson keresztül az 540 szelepgyűrű (lemez) felemelésével távozik. Mivel a szelepgyürű (lemez) már könnyedén elmozdítható zárt helyzetében, csekély ellenállásba ütközik a zárt térből kiáramló levegő. Az aeroszolos tartály szabadon visszatérhet a nyugalmi kiindulási helyzetébe saját aeroszolos szeleprugójának hatására.

A készülék alkalmazásakor a beteg maga helyezi be az aeroszolos tartályt az alaptestbe. Az aeroszol tartály a 400 alaptestbe egy közönséges menetes csavar alkalmazásával behelyezhető, például az I-I metszettel egy vonalban. Amikor a készüléknek a 400 alaptest része le van csavarva, az aeroszolos tartály abba beilleszthető. A 400 alaptest ezután visszahelyezhető rögzítve a belső perselyt a tartály felső végénél, és a készülék működésre kész. Amint azt már a korábbiakban is említettük, a készülék zárt egységként is elkészíthető.

A készüléket el lehet látni olyan eszközzel, amely biztosítja a felhasználó vagy inhaláló személy szabályos levegővételét. Ebből a célból valamely hangkeltö eszközt, például rezgőnyelvet (nádsípot) alkalmazunk, amely megszólal, ha a belélegzett levegő mennyisége nagyobb, mint az előre megállapított szint, például 30-50 liter/perc felett van. A hangkeltő eszköz a 95 szájrészben rögzíthető, vagy a 420 levegő beömlőnyílás alatt. A megszólaló hang figyelmezteti a beteget, hogy lélegezzen kisebb intenzitással.

HU 213 685 Β

A készülék egy olyan eszközzel is felszerelhető, amely megakadályozza, hogy a készülék egy bizonyos meghatározott levegőáram-mennyiség, például 10-30 liter/perc mennyiség alatt működjék. A találmány szerinti megoldás egyik kiviteli alakja szerint az 550 vagy 110 csappantyút rugó forgatja el, ily módon egy előre meghatározott minimális levegőáram szükséges annak megfelelő helyzetbe történő elmozdításához, és az ezáltal lehetővé váló szelepgyűrű nyitáshoz.

A találmány tárgyát képező adagolókészülék első és második kiviteli alakjainak ismertetésekor leírt alaptestet előnyösen műanyagból, így például polipropilénből, acetálból vagy öntött polisztirénből készítjük el. Mindamellett ugyanez előállítható fémből, vagy egyéb, erre alkalmas anyagból is.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (6)

1. Gyógyszeradagoló készülék, mely a gyógyszer kimért adagjait a beteg belégzésekor engedi ki, és alaptesttel, az alaptesten lévő beömlőnyílással, szájrésszel, kiömlőnyílással, az alaptestben elhelyezett persellyel aeroszolos tartállyal és arra nyomóerőt kifejtő rugóval rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a persely (20) alatti körmenti tömítőgyűrűvel (30) lezárt, ellenirányú pneumatikus erőt kifejtő zárt térközzel (130) rendelkezik, és tömör kereszttartó elemében (10) szeleplemezt (125) tartalmazó szelepnyílása (120) van, szájrészében (95) egy alsó kamra (100) van kialakítva, melynek révén a szelepnyílás (120) és a zárt térköz (130) egymással kapcsolatban áll, a kamrában (100) forgócsap (115) körül elforgatható csappantyú (110) van elhelyezve, és a kamra (95) szelepnyílással (120) és szelepszárlyukat (135) tartalmazó szelepszárral (40) van érintkezésben.

2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a kamrának (100) legalább egy levegő beömlőnyílása (105) van.

3. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzaljellemezve, hogy az előírtnál nagyobb gyógyszeradag kibocsátása esetén hangjelet keltő eszköze is van.

4. Gyógyszeradagoló készülék, mely a gyógyszer kimért adagjait a beteg belélegzésekor engedi ki, és alaptesttel, az alaptestben elhelyezett persellyel, szájnyílással, levegő beömlőnyílással, csappantyúval, aeroszolos tartállyal és arra nyomóerőt kifejtő rugóval rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a persely (20) egy olyan válaszfalhoz (440) kapcsolódik, mely egy flexibilis, előnyösen hengeres falrészt (445) és egy merev, korong alakú részt (441) tartalmaz, továbbá a szelepnyilást (495) és a csappantyút (550) foglalja magában, a csappantyú (550) a szájnyílás és egy levegő beömlőnyílás (420) között a levegő útjában van elhelyezve, elkülönítve azokat, és az alaptestben (400) lévő aeroszolos tartály (25) ellentétes oldalán egy, forgócsap (500) körül elfordítható porvédő sapka (510) van elrendezve, és mozgatható emelőrúdja (530) a persellyel (20) kényszerkapcsolatban van.

5. A 4. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a persely (20) legalább részben érintkezik az aeroszolos tartállyal (25).

6. A 4. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az előírtnál nagyobb mennyiségű gyógyszer kibocsátása esetén hangjelet keltő eszköze is van.

HU 213 685 Β Int. Cl.⁶: A 61 M 15/00

1. ábra

65 85 90 60 70

HU 213 685 Β Int. Cl.⁶: A 61 M 15/00

HU 213 685 Β Int. Cl.⁶: A 61 M 15/00

580 441 420 550 590

HU 213 685 Β Int. Cl.⁶: A 61 M 15/00

4. ábra

HU 213 685 Β Int. Cl.⁶: A 61 M 15/00

5· ábra

580

6. ábra

Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Gyurcsekné Philipp Clarisse osztályvezető