HU213559B - Composting plant and process for the production of compost materials of different degrees of ripeness - Google Patents
Composting plant and process for the production of compost materials of different degrees of ripeness Download PDFInfo
- Publication number
- HU213559B HU213559B HU902782A HU278290A HU213559B HU 213559 B HU213559 B HU 213559B HU 902782 A HU902782 A HU 902782A HU 278290 A HU278290 A HU 278290A HU 213559 B HU213559 B HU 213559B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- priority
- conveyor
- prism
- unloading
- composting
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C05—FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
- C05F—ORGANIC FERTILISERS NOT COVERED BY SUBCLASSES C05B, C05C, e.g. FERTILISERS FROM WASTE OR REFUSE
- C05F17/00—Preparation of fertilisers characterised by biological or biochemical treatment steps, e.g. composting or fermentation
- C05F17/90—Apparatus therefor
- C05F17/921—Devices in which the material is conveyed essentially horizontally between inlet and discharge means
- C05F17/939—Means for mixing or moving with predetermined or fixed paths, e.g. rails or cables
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
- B01D—SEPARATION
- B01D46/00—Filters or filtering processes specially modified for separating dispersed particles from gases or vapours
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02P—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
- Y02P20/00—Technologies relating to chemical industry
- Y02P20/141—Feedstock
- Y02P20/145—Feedstock the feedstock being materials of biological origin
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02W—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
- Y02W30/00—Technologies for solid waste management
- Y02W30/40—Bio-organic fraction processing; Production of fertilisers from the organic fraction of waste or refuse
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Biochemistry (AREA)
- Biotechnology (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- General Chemical & Material Sciences (AREA)
- Microbiology (AREA)
- Molecular Biology (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Fertilizers (AREA)
- Processing Of Solid Wastes (AREA)
- Treatment Of Sludge (AREA)
Description
A találmány tárgya egyrészt berendezés, amely különböző érettségi fokú komposzt előállítására való. Ennek komposztprizma többszöri átrakására alkalmas átrakógépe van, amely az érlelőtér fölött hossz- és keresztirányban daruszerüen mozgatható. Továbbá, lefejtőegysége van, amelyre vezérlőszerkezettel vezérelt, hosszirányban eltolható szállítószerkezet csatlakozik, ahol a lefejtőegység lefejtési helye és a szállítószerkezet leadási helye közötti távköz változtatható. A találmány tárgya továbbá komposztkészítési eljárás is.
A komposzt készítésének sajátos fejlődési fázisai voltak. A század eleje óta a komposztálás a kiskerttulajdonosok szokásos tevékenységei közé tartozik. Ennek során a kerti és konyhai hulladékokat újrahasznosítható anyagokként kezelik, és gyakorlatilag visszaviszik a természetes anyagkörfolyamatba. A komposztprizmák felépítése, valamint átrakása a kiskertekben ma többnyire kézzel történik, amelynek során különböző eljárásokat, adalékokat, időtényezőket alkalmaznak.
A komposztálható, a lakosságtól összegyűjtött úgynevezett kommunális hulladékok hasznosításának kényszere, valamint az így képződő hatalmas hulladékmennyiségek kikényszerítették a komposztálás gépesítését. A második világháború után olyan kísérleteket végeztek, amelyeknél a prizmák rakására és átrakására építőipari gépekhez hasonló berendezéseket alkalmaztak, sőt adott esetben lapátos, illetve kanalas rakodógépeket is.
Mivel a komposzt érlelése döntően biológiai folyamat, a komposztálandó anyagok túlságosan mechanikus szemléletű kezelése sikertelenséghez vezetett, ami azonban a fentiek alapján előre látható volt. Az így előállított komposztok döntő részben annyira használhatatlanok voltak, hogy sok helyen máig is megvan a lakosság ellenérzése a komposztkészítéssel szemben.
Az idők folyamán egyre nagyobb intenzitással keresték a komposztálás kedvezőbb biológiai lehetőségeit. Annak érdekében, hogy az eljárási költségeket minél alacsonyabb szinten tartsák, biológiai lebontási eljárások egész sorát fejlesztették ki. Ezek az ún. bioreaktorok azonban csak szórványosan terjedtek el.
Újabban lényegében két analóg megoldási lehetőség került egyre inkább előtérbe. Az egyik többnyire kis berendezésekhez való, amely újra javasolja a háromszögprizmák használatát. Ezeket a prizmákat átrakógépekkel rakják át. Ennél a megoldásnál azonban a préselést teljes egészében kiküszöbölték, sőt éppen ellenkezőleg, a kezelendő anyagot átrakásnál minden egyes alkalommal fellazítják. Ennek az eljárásnak a fő előnye abban van, hogy a komposztáló berendezés kezelője nagyobb mértékben és pontosabban tud beavatkozni a rothasztási folyamatba, például a prizmák magasságának, az átrakási ciklusok, a vízhozzáadás, és a különböző anyagok keverésének megválasztásával.
A fenti előny azonban egyúttal az eljárás fő hátrányát is képezi. Az optimális rothasztási eljárás ugyanis igen felelősségteljes és a kezelőtől nagy szakértelmet igénylő feladat, éppen ezért komoly szakirányú képzettséget előfeltételez. Ismert továbbá, hogy a komposztálótelepek munkakörülményei meglehetősen mostohák, és ezen túlmenően, különösen kellemetlen szagoknak van a gépkezelő kitéve. Ennélfogva, azok a szakemberek, akik a kellő szakképzettséggel rendelkeznek, a legritkább esetben hajlandók ilyen körülmények között munkát vállalni. Az ilyen munkához szükséges szakembernek pedig nagy gyakorlattal kell rendelkeznie, például lehetne az egy gyakorlott kertész, akinek ugyanakkor magasfokú biológiai ismeretekkel is kell rendelkeznie.
A jelenlegi kísérletek arra irányulnak, hogy a komposztkészítés biológiailag megfelelően, ugyanakkor a lehető legteljesebb mértékben gépesítve legyen végezhető. Például az EP-250 617 számú szabadalmi leírásból megismerhető megoldás hiányossága, hogy az egyébként kielégítő mechanikai megoldásnál nem vették kellő mértékben figyelembe a biológiai folyamatokat.
A biológiai folyamat egyik sajátossága, hogy a fő rothasztási ciklusban térfogatcsökkenéssel, azaz a prizma rogyásával kell számolni, ami néhány héten belül akár 50%-os is lehet. Továbbá, ha a komposztálótelep emberi település közelében van elrendezve, a telep szagkibocsátását meg kell szüntetni. Ez csak úgy oldható meg, ha a komposztálóberendezést teljes egészében zárt térben, például csarnokban rendezik el, és a távozó levegőt tisztítják.
A biológiai lebontás jobb szabályozása érdekében gyakran előnyös, ha a rothasztó telepet időnként átszellőztetik. Az ilyen berendezések azonban viszonylag nagy ráfordításokat követelnek.
Ha például az új prizmánál az első részt 2,5 m magasságúra készítik, a komposztérés során bekövetkező rogyás eredményeként a prizma magassága 1,25 m-re csökken. A drágán felépített gyártócsarnok ily módon tehát gazdaságtalanul van kihasználva. A gépesített üzem ilyen típusa a fentiekben már részletezett gépi átrakóberendezésekkel szemben hiányosságokkal rendelkezik, nevezetesen a berendezés kezelőjének viszonylag kis beavatkozási lehetősége van.
Ismert például a DE-3 912 474 számú szabadalmi közrebocsátási iratból olyan megoldás, amelynél a komposztprizma átrakóegységgel nincs felszerelve. Itt komposztálóhengerek szolgálnak forgató-átrakó szerkezetként, és ezek cikcakk mozgást végezhetnek oldalról. Az ilyen oldalról dolgozó átrakógépek azonban fokozottabban ki vannak téve a szennyeződésveszélynek, másrészt külön-külön kezelőszemélyt igényelnek, akik igen egészségtelen körülmények között kénytelenek dolgozni. Továbbá, az ilyen átrakógépek teljesítőképessége erősen korlátozott, nagyüzemi alkalmazásuk alig képzelhető el gazdaságosan.
Az AT-386 821 számú szabadalmi leírás szerint az érlelőtér fölött átrakóegységet alkalmaznak, amely híddaruszerüen hosszirányban meneszthető. Az itt alkalmazott szállítószalag hosszúsága viszont adott, azaz nem változtatható. A kanalas lefejtőgép szöghelyzete függőleges síkban ugyan állítható, de mivel a szállítószalag hossza kötött, igen körülményes a prizmát az egyik helyről a másikra átrakni.
A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített komposztálási megoldás létrehozása, amellyel a lehető legteljesebb
HU 213 559 Β mértékben automatizált üzemmód mellett kedvezőbb fajlagos felület-, illetve térkihasználás érhető el, ugyanakkor tökéletesíti a komposztálási folyamat biológiai lefolyását. Célunk továbbá az is, hogy a tudományos ismereteket a szakember gyakorlati tapasztalataival egyesítve hasznosítsuk.
A kitűzött feladatot a bevezetőben leírt komposztáló berendezésnél a találmány szerint azzal oldottuk meg, hogy a szállítószerkezet legalább két, egymás fölött elrendezett és egymást hosszirányban átlapoló szállítóegységből áll, ahol legalább az egyik szállítóegység hosszirányban viszonylagosan elmozdítható elrendezésű és ezzel az átlapolás mértéke szabályozható.
A találmány tehát meglepően egyszerű eszközökkel oldja meg az ez idáig megoldhatatlannak tartott feladatot. Az automatikák alkalmazása a biológiai folyamatokban kevésbé előnyös, illetve csak kárt okoz, ha a komposztálásnál lefolyó biológiai folyamatokat és a fizikai következményeket nem vesszük kellően figyelembe. A programozásnak csak akkor van értelme, ha az annak foganatosítására való eszköz az elérni kívánt cél érdekében kellően céltudatosan használható. Éppen ebből a szempontból célszerű a találmány további jellemzője szerint, ha a komposztálóberendezés vezérlőszerkezete számítógéppel van társítva, amely a komposztálóberendezés automatikus üzemmódjához, főleg a prizmarogyás kiegyenlítésére szabadon megválasztható folyamatvezérlő programokkal működtethető.
A szállítószerkezet egy vagy több szállítóegységének viszonylagos hosszirányú eltolhatóságával a lefejtőhely és a leadóhely mindenkori helyzete az adott térben szabadon megválasztható. Ezzel a találmánynak azt a sajátos előnyét érjük el, hogy a komposztálandó anyagok átrakása egy előre megválasztott alakzat szerint vezérelhető, főleg úgy, hogy például ezáltal a prizmarogyás kiküszöbölhető legyen. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy a lecsökkent magasságú régi prizmát a kiindulási helyzetnek megfelelő magasságú új prizmává rakjuk át.
Évszakonként és a különböző érettségi fokú komposztokhoz tartozó programok ismételhetők, ily módon tehát az érlelési folyamat vezérlésének folyamatos tökéletesítése érhető el.
A berendezés teljesítőképességétől függően a komposztálandó anyagok pl. az évszak, az anyagnedvesség, -hőmérséklet stb. függvényében egy meghatározott alapprogramot tárolhatunk be a számítógépbe, majd üzem közben ezt folyamatosan hozzáigazíthatjuk a mindenkori tényleges adatokhoz.
így például az időbeli lefolyás korrigálható, a berendezésbe bevezetett levegő és nedvesség mennyisége optimalizálható, vagy például igen nagy mennyiségű kezelendő nyersanyag esetén a maximális prizmamagasság kihasználható.
Egyes programok úgy is alkalmazhatók, hogy a komposzt bizonyos kiegyenlítő hatással rendelkezhet a betárolási és a kitárolási mennyiségek közötti ingadozásokra, amelynek során a mindenkori folyamatba a gépkezelő közvetlenül helyileg beavatkozhat.
A komposztálandó anyagok kezelése a találmány szerint rendkívül kíméletesen történik, mivel a lefejtőelemek felfelé dolgozó szállítóelemekkel rendelkeznek. Ezáltal egyúttal a feldolgozandó anyag fellazítását is elérjük. A komposztálandó anyag a lehető legkisebb mértékben kap nyomást és vízszintes tolást. A szállítószerkezet egységei lehetnek ferde felhordok, különösen az első, amely a kitermelt komposztot a lefejtőegységtől átveszi. Különösen fontosnak tartjuk, hogy legalább az egyik szállítóegységnél a leadási hely a lefejtési helytől függetlenül vízszintes irányban eltolható legyen. Energetikai okokból és gyakorlati megfontolásokból célszerűnek mutatkozik mindenféle szükségtelen felfelé szállítást és a leadóhelyen minden szükségtelen esési magasságot elkerülni. Általában a lefejtés alulról felfelé történik, a prizma építése pedig felülről.
A találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakjánál a szállítószerkezet hosszirányú eltolhatósága érdekében előnyösen vízszintes szállítóegységekből áll, ezek hosszirányú viszonylagos állíthatósága a lefejtőhely és a leadóhely közötti Lrajn és Lmax értékek között szabadon megválasztható, ahol ez az arány Lm;n : Lmax =1:1,2-től 1 : 3-ig, előnyösen 1 : 2.
Ezáltal a legtöbb esetben a prizmarogyás teljesen kompenzálható oly módon, hogy a komposztálandó anyagokat lefejtjük, majd magasabb prizmába újrarakjuk. Különösen fontos gyakorlati előnyökkel jár továbbá, ha két, vagy három, egymáshoz képest hosszirányban viszonylagosan elmozdítható vízszintes szállítóegységet alkalmazunk.
A találmány szerinti berendezés olyan kivitele is lehetséges, amelynél a lefejtőegység felfelé szállító kaparó-szállító szerkezetként, például serleges szállítószalagként van kialakítva. Természetesen ennél a kiviteli változatnál is a vízszintes szállítóegységek vízszintesen építhetők be, amivel a hosszirányú állíthatóság szerkezetileg egyszerűbben valósítható meg.
A találmány további jellemzője szerint különösen előnyös az olyan kivitel, amelynél a lefejtőegység kaparókanalas szállítóegységként, főleg felfelé dolgozó lefejtőkerékként van kialakítva.
Különösen háztartási komposzthoz, zöldanyagokhoz és lombhulladékokhoz előnyös, ha a lefejtőegységnek kettős kanalas lefejtőkereke és ezekkel együttműködő ferde szállítóegysége van. Ezzel szemben a kaparólapos szállítóegység alkalmasabb lehet például összekapcsolódásra hajlamos növényi részek feldolgozására.
Célszerű továbbá az olyan kivitel, amely a szállítószerkezet körzetében a feldolgozandó anyag számára átfütómérleggel van ellátva. Célszerűen ez az átfutómérleg lehet szalagmérleg. Adott esetben a szalagmérleg valamelyik vízszintes szállítószalaggal kombinálható.
Az ilyen mérlegrendszer több előnnyel rendelkezik. A szállított anyag nedvességmérése mellett ez egyúttal a pontos vízadagolás érzékelésének fontos eleme is. Továbbá, ez segíti a berendezés automatikus ellenőrzését, hiszen a berendezés a szokásos üzemviszonyok között a kezelőszemély nélkül automatikusan működhet. A lefejtőegység áramfelvételének mérése révén adott esetben a mindenkori átrakási teljesítménnyel együtt maga az átrakási folyamat is vezérelhető.
HU 213 559 Β
Célszerű, ha a berendezés nedvességmérővel is el van látva, továbbá, ha folyadék, főleg víz folyamatosan vezérelt hozzáadására alkalmas folyadékadagoló szerkezete van.
Az átfutómérlegen mért anyagmennyiség és a nedvességtartalom-mérő által mért érték, továbbá a számítógépbe előre betárolt névleges folyadékmennyiség-érték kiértékelése után az érlelőtérbe adagolt folyadék mennyisége tág határok között pontosan beszabályozható. A folyadékadagoló szerkezet célszerűen a leadóhely körzetében van elrendezve.
Adott esetben a találmány olyan kivitele is lehetséges, amelynél a komposztálóberendezés leadó végén a szállítószerkezet keresztirányú kihordószalaga van elrendezve, amelynek a hosszirányú helyzete állandó lehet, de a feladóhelye a lefejtésnek megfelelően változtatható. Ezzel az elrendezéssel az a fontos előny jár, hogy a szállítószerkezet nemcsak az átrakásra, hanem ugyanúgy az érlelőtér ürítésére is használható.
Célszerűen minden prizmát kétoldalt egy-egy hosszfal határolja, és a lefejtöegység a hosszirányban állítható szállítószerkezettel együtt olyan mobil átrakógépként van kialakítva, amely előre választható program szerint hossz- és keresztirányban meneszthető, azaz mozgatható a két hosszoldalon, vagy ezek között.
A találmány szerinti berendezés előnyös példakénti kiviteli alakjánál az érlelőtér padozata hosszirányban több szellőztetőmezőből áll, amelyek szellőztetőszerkezettel vannak ellátva, és ezek szabályozható légbevezetéssel rendelkeznek. Továbbá, az egész komposztálóberendezés célszerűen zárt építményben, főleg érlelőcsamokban van elrendezve és ennek a levegőkiömlését légszűrő tisztítja. Ezáltal a környezetkímélő rothasztási folyamat automatikus egységek felhasználásával jól vezérelhető. Az emberi beavatkozásra csak kivételes esetekben, így például üzemzavaroknál, az esetleges korrekciók ellenőrzésénél van szükség. A berendezés kezelője azonban a saját megítélése szerint bármikor beavatkozhat a folyamatba. A legújabb tudományos eredmények a bázisprogramozás időszakonkénti továbbfejlesztésekor felhasználhatók, azaz hasznosíthatók.
A találmány szerinti eljárásnál a komposztanyag átrakását és lefejtését az érlelőtér fölött elrendezett, adaruszerű mobil átrakógéppel végezzük. A lefejtéshely és a leadáshely közötti távközt a minimális és maximális értékek (LmiN, Lmax) között úgy választjuk meg, hogy eközben a prizmarogyást kompenzáljuk. Az átrakást, a kitárolást az üzemi paraméterek, főleg a szállítási teljesítmény, nedvességtartalom, hőmérséklet, valamint ciklikus változások, pl. évszakok figyelembevételével automatikusan vezéreljük és/vagy helyi kézi vezérlést alkalmazunk.
Célszerű a találmány szerinti eljárás olyan foganatosítási módja, amelynél az új prizmát a komposztálóberendezéstől független szerkezettel, előnyösen járulékos behordószalaggal építjük, és ezt a régi prizma átrakásával vagy kihordásával összehangoltan vezéreljük.
A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:
- az 1. ábra a találmány szerinti berendezés mobil átrakógépének oldalnézete;
- a 2. ábrán a találmány szerinti berendezés mobil átrakógépének másik példakénti kiviteli alakja látható a prizma középső körzetében, hosszmetszetben;
- a 3. ábra a 2. ábra szerinti megoldás viszonylag nagyobb léptékben;
- a 4. ábra a 3. ábra szerinti megoldás alaprajzi elrendezése;
- az 5-7. ábrákon a prizma átrakásának különböző fázisai láthatók vázlatosan;
- a 8. ábrán két egymás melletti prizmával rendelkező komposztálóberendezés alaprajzi elrendezése látható;
- a 9. ábra a 8. ábrán IX-IX vonal mentén vett metszet perspektivikus ábrázolásban, ahol az érlelőcsamok három prizmát foglal magában.
Amint az 1. ábrán feltüntettük, 1 érlelőtér fölött 2 rakodóhíd helyezkedik el, amely a rajzlap síkjára merőlegesen elrendezett 3 főhídon meneszthető. A 2 rakodóhíd tartószerkezetet képez a lefejtő-továbbító 5 lefejtőegység számára, amely kifli alakú serleges szállítóegységként van a jelen esetben kialakítva, és amely 4 tengely körül X nyíl irányába billenthető elrendezésű.
Az ábrázolt esetben hosszúkás 6 prizma egy bizonyos idő eltelte után annyira megérik, hogy azt át kell rakni, vagy adott esetben nedvesíteni kell, hogy az érési folyamatot segítsük. Az 5 lefejtöegységnek alsó ferde 8 lefejtőszakasza van, amelyen az 5 lefejtőegység serlegei a 6 prizmából anyagot fejtenek le és azt felfelé szállítják.
Az 1. ábrán látható módon az 5 lefejtőegységnek közbenső átvezető 9 szakasza, valamint felső leadó 10 szakasza van. A 8 és 10 szakaszok ferdesége úgy van megválasztva, hogy a szállított anyag a serlegekben fölfelé legyen szállítható, majd a legfelső leadási helyen azt a serlegekből hosszirányban állítható 11 szállítóegységre adjuk át, amely a jelen esetben mobil szállítóegységként van kialakítva.
A 11 szállítóegység külön nem ábrázolt módon a 2 rakodóhídon van elrendezve és azzal együtt keresztirányban meneszthető. Célszerű legalább még egy további 12 szállítóegységről gondoskodni, amely a folytonos vonallal jelölt szélső helyzetéből a vékony eredményvonallal és 12,-vei jelölt másik szélső helyzete között hosszirányban állítható.
Az 1. ábrán feltüntetett és egészében 35 hivatkozási számmal jelölt mobil átrakógépnél harmadik 13 szállítóegységet is alkalmaztunk, amely folytonos vonallal jelölt szélső helyzetéből a vékony eredményvonallal és 13,-vei jelölt alaphelyzetébe hosszirányban eltolható. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a frissen rakott, új 7 prizmánál - a későbbiekben ismertetésre kerülő módon - a magassági méretváltozást korrigáljuk, amihez az egymás fölött, egymást átlapolva elrendezett 12 és 13 szállítóegységeknek csupán Lmax és Lmjn távközök különbségének megfelelő tartományban kell hosszirányban állíthatónak lenniük.
Ismert, hogy a prizmatérfogat a komposzt érési folyamata közben csökken, azaz a prizma „megrogyik”. Ha a prizmában a zöldhulladék, vagy biológiai hulladék kiindulási térfogatát 100%-nak vesszük az érlelés megkez4
HU 213 559 Β dése előtt, akkor számolni kell azzal, hogy a megérlelt komposzt térfogata kb. 10-12 hét után legfeljebb az eredeti térfogat 40-60%-a lesz.
A prizmarogyás kiegyenlítése nélkül, állandó érlelő alapterületet figyelembe véve, a prizma magassága példaként a következőképpen csökken (kb. 7%-os prizmarogyást figyelembe véve minden egyes átrakás után):
- Prizmamagasság (H) a frissen rakott prizmánál = 3,00 m;
- Kb. 10 nap (első átrakás) után = 2,75 m;
- Kb. 20 nap (második átrakás) után = 2,50 m;
- Kb. 70 nap (hetedik átrakás) után = 1,50 m.
A találmány szerinti megoldás azzal a lényeges előnnyel jár, hogy az időben változó térfogat mellett is a régi, megrogyott 6 prizma H, magasságát rendre az új 7 prizma H magasságára hozzuk, és ezáltal hatékonyabban hasznosítjuk a rendelkezésre álló 1 érlelőteret.
Amint a 2. ábrán feltüntettük, a régi H, magasságú 6 prizmát az új 7 prizmának megfelelő H magasságúra rakjuk át. A szállítóegységek hosszirányú állításával elérjük, hogy az új 7 prizmának megfelelő H magasság és a régi 6 prizma kb. 7%-os rogyás utáni H, magassága közötti különbséget minden átrakásnál kiegyenlítjük, azaz például mindig 3 méteres magasságúra rakjuk át a régi 6 prizmát. Ebből adódik, hogy a teljes prizmaszélesség kihasználása esetén a prizmahossz az átrakás után az eredeti hossz 75%-ára csökken, ami más szavakkal annyit jelent, hogy a helyigény is legfeljebb 75%-os a hagyományos komposztáló-berendezésekhez képest, ahol nem végeznek magasság-kiegyenlítést.
Ha például a prizma hosszát 100 méterre választjuk, és a prizmarogyás 7%-os a két átrakás közötti időszakban, akkor a prizma az átrakásnál 7 méterrel rövidebb lesz, következésképpen az egyik vége 7 méterrel eltolódik a kihordás irányába.
A kihordásra a jelen esetben stabil 14 kihordószalag szolgál (1. ábra), amelynek 15 garata van. A következő átrakás után a régi 6 prizma hossza már csak 86 méter lesz, így a beadagolási körzetben 14 méter hosszúságban új 7 prizmát rakhatunk. Minimális Lmin távközt tartva a frissen rakott 7 prizma és a régi 6 prizma között, vagyis a lefejtési és leadási helyek között, (amelynek értéke lehet például 7 méter), a maximális Lmax távköz 14 méterre adódik, azaz az Lmjn és Lmax távközök közötti arány a jelen esetben 1:2.
Annak érdekében, hogy a komposztálóberendezés automatikus üzemmódját biztosíthassuk, célszerű továbbá, ha az érett komposztot 20 érlelőcsamokból automatikusan hordjuk el.
Az 1. ábrán az újrarakott 7 prizmát vázlatosan trapézszelvényűre jelöltük. A találmány fontos előnye, hogy az érett komposzt nem marad továbbra az 1 érlelőtérben, hanem további feldolgozásra, például finomrostálásra, elhordjuk onnan. E célból van az 1 érlelőtér végén a 14 kihordószalag elrendezve. A mobil szállítószerkezet hosszirányú mozgatása, azaz a mobil 11, 12 és 13 szállítóegységek (a jelen esetben az egymás fölötti mobil szállítószalagok) mozgatása úgy történik, hogy mindig a 14 kihordószalag elmozdítható 15 garata fölött helyezkedjék el a 13 szállítóegység leadó vége.
Az 1. ábrán a mobil 35 átrakógépet a komposztkihordásnak megfelelő helyzetében tüntettük fel. Ez azt jelenti, hogy az Lmax távközből levonva az Lm;n értéket, a különbségi értéket használjuk arra, hogy az 5 lefejtőegységgel az egyre növekvő távolságról az érett komposztot lefejtsük, miközben a leadó hely a prizmahosszhoz viszonyítva azonos marad. Az 5 lefejtőegység a 4 tengely körüli billentésén túlmenően keresztirányú mozgást is végezhet a 2 rakodóhíd szakaszos keresztirányú menesztése közben.
Az 5 lefejtőegység tehát a 4 tengely körül előre és hátra billenthető, ami ugyancsak fontos szempont. Annak érdekében, hogy az 5 lefejtőegységet a frissen megrakott 7 prizma fölött meneszthessük, célszerű, ha az 5 lefejtőegységet a folytonos vonallal jelölt munkahelyzetéből a vékony eredményvonallal és 5,-vei jelölt szállítási helyzetbe előzetesen hátrabillentjük. Ez történhet például az említett billentési, azaz elfordítási elmozdulás révén, azaz a 4 tengely körüli elfordítással, ami egyszerűen elvégezhető bármely ismert billentőegységgel. Adott esetben ez az átállítás történhet a 2. ábrának megfelelően is, ahol a prizma fölött keresztirányban meneszthető 2 rakodóhíd példaként két hidraulikus 17 munkahengerrel van ellátva lefejtőkerekes 26 lefejtőegység és 21 szállítóegység fel-le billentésére.
A 2. ábrán a találmány szerinti berendezés mobil 35 átrakógépének további példakénti kiviteli alakja látható. Ennél a ferde felhordószalagként kialakított 21 szállítóegység a komposztálandó anyagot közvetlenül vízszintes 22 szállítóegységre adja át, amely a jelen esetben egyúttal szalagmérlegként van kialakítva. A 22 szállítóegység a szállított anyag súlyát folyamatosan méri. A szállított anyag nedvességtartalmát 23 nedvességmérő méri. Ennek két előnye is van.Egyrészt a komposzt folyadéktartalmának mérésével együtt a hiányzó folyadéktartalom is számítható, és azt a leadóhely körzetében 24 nedvesítőszerkezet révén közvetlenül a komposztálandó anyaghoz adagolhatjuk. A hozzáadott folyadék lehet például víz vagy derített iszap vagy bármely más megfelelő folyadék, a komposzt mindenkori érettségi állapotától függően.
A szállítószerkezet hosszirányú eltolhatóságát, azaz állíthatóságát a jelen esetben 25 szállítóegység biztosítja, amely hosszirányban meneszthető reverzibilis szállítószalagként van kialakítva. Mivel ez a 25 szállítóegység mindkét végén leadhat, a hosszirányú elmozdíthatóság útja jelentős mértékben csökkenthető a teljes működési tartomány megőrzése mellett. A folyadékhozzáadás szükség esetén a reverzibilis 25 szállítóegység mindkét végén történhet.
Ennél a kiviteli alaknál a 26 lefejtőegység alulról felfelé dolgozó kanalas kerékként van kialakítva, amely alkalmas a komposzt lefejtésére és a 21 szállítóegységre való továbbítására. A 26 lefejtőegység működésmódja lényegében megegyezik az 1. ábrán feltüntetett 5 lefejtőegység működésmódjával.
HU 213 559 Β
Egyszerűen átrakható anyagoknál, így például háztartási komposztnál, a kerekes 26 lefejtőegységgel nagyobb termelékenység érhető el, mint a serleges 5 lefejtőegységgel. A 2. ábrán a mobil 35 átrakógépet a prizma középsó körzetében tüntettük fel, ahol látható a régi 6 prizmarogyás utáni H, magasságának a frissen átrakott, új 7 rizma H magasságra történő kiegyenlítése. A régi 6 prizmát tehát az átrakások után mindig az új 7 prizmának megfelelő //magasságra hozzuk. A régi és az új 6, ill. 7 prizma a 2. ábrán szakaszokra van osztva, így a régi 6 prizma szakaszait rendre f, g, ...,k, az átrakott új 7 prizma szakaszait pedig /, m,..., s, hivatkozási jelekkel jelöltük.
A folyadék-hozzáadással és a 20 érlelőcsamok padozata felőli levegő-bevezetéssel (9. ábra) az anyag üzemi paramétereit (pl. nedvességtartalom, hőmérséklet) szakaszonként szabályozhatjuk.
A 3. és 4. ábrákon a találmány szerinti mobil 35 átrakógép további változata látható. Ennél a 26 lefejtőegység két lefejtőkerékből áll, ezeket 26, és 26„ hivatkozási számokkal jelöltük (4. ábra). A 26, és 26„ lefejtőkerekek a 21 szállítóegység két oldalán helyezkednek el és a lefejtett anyagot a 21 szállítóegységre adják át. A 26, és 26„ lefejtőkerekek tehát alulról felfelé dolgozva az anyag lefejtés utáni emelését is maguk végzik, amely anyagot azután a 21 szállítóegység továbbítja fölfelé.
A 2 rakodóhíd 27 és 28 nyilakkal jelölt keresztirányban a 3 főhídon meneszthető (4. ábra). A mobil 35 átrakógép - beleértve a hosszirányban állítható szállítószerkezetet is - központi 29 számítógéppel távvezérelt kialakítású, és a mindenkori lefejtési igényeknek megfelelően 31 nyíllal jelölt hosszirányban meneszthető. Hangsúlyozzuk, hogy a vezérlőparancsok nem csupán a központi 29 számítógépbe betáplált programok szerint, hanem a helyszíni 30 vezérlőegységgel, a gépkezelő beavatkozásával is adhatók. A fenti elrendezé módot ad arra, hogy bizonyos időszakaszok eltelte után az alapprogramokat a gépkezelő maga a helyszínen módosítsa és egyúttal a központi 29 számítógépbe betáplálja azokat. Ennélfogva a specifikus sajátosságok, valamint a ciklikus változások, például az évszakok változásából adódó paraméterváltozások, tapasztalati úton a központi 29 számítógépbe betáplálhatók és mindenkor lehívhatók. Fontos szempont tehát, hogy a teljes folyamatba a gépkezelő a helyszínen közvetlenül beavatkozhat, vagyis szükség esetén mindenkor áttérhet kézi vezérlésre.
A 26 lefejtőegység 26, és 26„ lefejtőkerekei a 21 szállítóegység mellső részével együtt magasságállító 32 szerkezet révén a szögben felbillenthetők, és szükség esetén a kívánt munkahelyzetbe süllyeszthetők.
Az 5., 6. és 7. ábrákon három különböző munkafázist szemléltettünk vázlatosan. Az 5. ábrán az „A” fázist ábrázoltuk, amelynek során betárolást és egyúttal kitárolást is végzünk. A régi 6 prizma folytatásaként, annak baloldali végénél új 40 prizmát rakunk járulékos 42 behordószalaggal. Ez történhet például két napon keresztül. Ennek előnye, hogy az anyagbehordás teljesen független a mobil 35 átrakógéptől, így a 42 behordószalag és a 35 átrakógép különböző munkaritmusban, de összehangoltan dolgozhat. A régi 6 prizma jobboldali 41 végszakaszán kitárolást végez a mobil 35 átrakógép, amely az érett komposztot a stabil 14 kihordószalagra adja, amely azután az érett komposztot az itt külön nem ábrázolt fmomfeldolgozó gyártósorra adja át.
A 14 kihordószalag leadóhelye állandó marad, ezzel szemben a mobil 35 átrakógép a 31, nyíl irányába halad a 6 prizmán. Eközben hosszirányban elmozdul a reverzibilis 25 szállítóegység a mobil 35 átrakógéphez viszonyítva, így az LA távköz - azaz a lefejtéshely és a leadáshely közötti távköz - a lefejtési előtolásnak megfelelően rendre nő.
A 6. ábrán a tényleges átrakási és átszellőztetési műveletet szemléltettük, amelyet „B” fázisként jelöltünk. Az itt látható helyzetben a mobil 35 átrakógépnek a lefejtéshely és a leadáshely közötti LN távköze a normál üzemi állapotnak megfelelő. Az átrakás során az anyagleadás a 25 szállítóegység belső végén kezdődhet, majd a külső végén folytatódhat. Vízhozzáadásról a reverzibilis 25 szállítóegység mindkét leadó végénél gondoskodhatunk. A mobil 35 szállítószerkezet továbbra is 31, nyíl irányába halad.
A 7. ábrán az átrakás végső „C” fázisát szemléltetjük, amely után a mobil 35 átrakógép már visszafelé, 31., nyíl irányába halad. A 26 lefejtőegység 26, és 26„ lefejtőkerekei itt felemelt szállítási helyzetbe kerülnek, a mobil 35 átrakógép pedig jobbra, azaz a 6 prizma közepe irányába kezd haladni. Ennek a visszafelé haladásnak az
5. ábrán látható a végső fázisa, ahonnan azután a folyamat ciklikusan ismétlődhet.
A 8. ábrán a találmány szerinti komposztálóberendezés részletének alaprajzi elrendezését tüntettük fel vázlatosan. Itt két egymás mellett elhelyezkedő prizmát szemléltettünk, de ezek száma tetszőleges lehet. Mindkét prizmánál egy-egy mobil 35 átrakógép dolgozik, ajelen esetben egymástól függetlenül. Célszerülehet például öt prizmának egyetlen automatikus komposztáló-berendezéssel való kiszolgálása. Ennél az átrakáshoz az ötnapos aktív heti munkaciklus jól kihasználható, és mindig egy, érett komposztot tartalmazó prizmát kell kihordani.
A találmány szerint minden prizmát kétoldalt 50 hosszfalak határolják a 20 érlelőcsamokban. Az 50 hosszafalak 51 darupályával vannak ellátva, amelyen a mobil 35 átrakógép meneszthető. A komposztálandó anyagot 52 felvevőgaratba adagoljuk, amely az alsó részén a kiömlési körzetében csigás 53 őrlőegységgel van felszerelve. A durván aprított anyagot 54 átadószerkezet 55 elosztószalagra adja át, amely azután az éppen működésben lévő 42 behordószalagra adja át az anyagot.
A 14 kihordószalag a mobil 35 átrakógéppel kiemelt érett komposztot 56 finomfeldolgozónak adja át, amelyben a komposztot a mindenkori felhasználási célnak megfelelően kezelik, például rostálják, az idegen anyagoktól megtisztítják, zsákokba csomagolják, majd elszállítják. Adott esetben a komposzt közbenső érettségi fokkal is elszállítható a felhasználóhoz.
A fentiekben bemutatott berendezés teljesen automatikusan üzemeltethető, a működtetés koordinálásához a
HU 213 559 Β központi 29 számítógép rendelkezik a folyamatvezérlő parancsokkal, valamint a mobil 35 átrakógép a helyi kézi beavatkozáshoz a 30 vezérlőegységgel van felszerelve.
Célszerűen a komposztálóberendezés automatikus üzemmódú. Mindemellett a berendezés kezelője a helyszínen bármikor beavatkozhat a vezérlésbe a 30 vezérlőegység révén és a munkafolyamat optimalizálása céljából bármikor korrekciókat hajthat végre.
A vezérlés esetleges meghibásodása esetén valamennyi szerkezeti egység, főleg a mobil 35 átrakógép a saját 30 vezérlőegysége révén külön vezérelhető, azaz a központi 29 számítógéptől teljesen függetlenül.
A 9. ábrán a találmány szerinti komposztáló berendezés olyan kivitele látható, ahol a 20 érlelőcsamokban három prizma van egymás mellett elrendezve. Minden prizmához külön-külön egy-egy mobil 35 átrakógép tartozik, amelyek 51 darupályákon meneszthetők.
A 20 érlelőcsamok érlelőtere 60 szellőztetőszerkezettel van ellátva, amely alkalmas arra, hogy padlólemezben kialakított nyílásokon keresztül a prizmákba levegőt fújjon. Célszerű, ha a prizmát hosszirányban a, b, c, f, szakaszokra osztjuk, amelyekbe azután - adott esetben külön-külön szabályozott mennyiségű - levegőt juttathatunk 60 szellőztetőszerkezet és megfelelő légvezetékek révén. A 20 kezelőcsamokból a levegőt 58 elszívószerkezet távolítja el, amely önmagában ismert 59 légszűrővel van ellátva. Ezen keresztül tehát a megtisztított levegőjűt a külső légtérbe.
Claims (19)
1. Berendezés különböző érettségi fokú komposzt előállítására, amelynek prizma többszöri átrakására alkalmas átrakógépe van, ez érlelőtér fölött daruszerűen hossz- és keresztirányban elmozdíthatóan van elrendezve, továbbá lefejtőegysége van, amelyre vezérlőszerkezet révén hosszirányban eltolható szállítószerkezet csatlakozik, ahol a lefejtőegység lefejtési helye és a szállítószerkezet leadási helye közötti távköz változtatható, azzal jellemezve, hogy a szállítószerkezet legalább két, egymás fölött elrendezett és hosszirányban egymást átlapoló szállítóegységből (11, 12, 13; 21,22,25) áll, ahol legalább az egyik szállítóegység (12,13; 25) az átlapolás mértékét változtatni képes, hosszirányban elmozdítható elrendezésű. (Elsőbbsége: 1989. 03. 28.)
2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a vezérlöszerkezet (30) folyamatvezérlő, főleg a prizmarogyás kiegyenlítésére előre megválasztható programokkal működtethető számítógéppel (29) van felszerelve. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szállítószerkezetnél a lefejtőhely és a leadóhely közötti távköznek megfelelően a szállítóegységek (11, 12, 13; 21, 22, 25) maximális átlapolásakor mérhető hossza (Lmin) és a minimális átlapoláskor mért hossza (Lmax) közötti arány a következő:
Lmin: Lmax= 1 : 1,2-től 1 : 3-ig, előnyösen 1 : 2. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szállítószerkezetnek legalább két, vízszintes helyzetű szállítóegysége (11,12,13; 22, 25) van. (Elsőbbsége: 1989. 03. 28.)
5. Az 1-4 igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy legalább az egyik szállítóegység (21), előnyösen a sorrendben első, ferde felhordóként van kialakítva. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy legalább az egyik szállítóegység (25) reverzibilis szállítószalagként van kialakítva. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lefejtőegység (5; 26) anyagot lefejtő és felfelé továbbító szerkezetként van kialakítva. (Elsőbbsége: 1989. 03. 28.)
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lefejtőegység (5; 26) serleges szállítószalagként, vagy lefejtőkerekes szerkezetként van kialakítva. (Elsőbbsége: 1989. 03. 28.)
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lefejtőegység (26) két lefejtőkerékből (26„ 26,,) áll, amelyek a ferde felhordóként kialakított szállítóegységgel (21) együttműködő kapcsolatban vannak. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szállítószerkezet a szállított anyag mérésére alkalmas szerkezettel van ellátva. (Elsőbbsége: 1990.03.01.)
11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mérőszerkezetként az egyik szállítóegység (22) szalagmérlegként van kialakítva. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy nedvességmérővel (23) van ellátva, továbbá folyadék, főleg víz folyamatos és szabályozott mennyiségű hozzáadására alkalmas nedvesítőszerkezete (24) van. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
13. A 2., vagy 10., vagy 11., vagy 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az érlelőtér (1) mezőkre (f, g,..., k; 1, m,..., s) van osztva, ezek mindegyike a szalagmérlegként kialakított szállítóegységen (22) és a nedvesítőszerkezet (24) révén mért értékek, valamint a számítógépbe (29) előre betárolt névleges folyadékmennyiség-értékek függvényében szabályozható folyadékadagolással van ellátva. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
14. A 12., vagy 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvesítőszerkezet (24) a szállítószerkezet leadóhelyének körzetében van elrendezve. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a komposztáló berendezés leadóvégénél keresztirányú kihordószalag (14) van elrendezve, amelynek a hosszirányú helyzete állandó, a feladóhelye viszont a prizmalefejtési helynek megfelelően változtatható helyzetű. (Elsőbbsége: 1989. 03. 28.)
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a prizmát (6, 7) kétoldalt
HU 213 559 Β hosszfalak (50) határolják, és ezek mentén, illetve ezek között a lefejtöegység (5; 26) a hosszirányban állítható szállítóegységekkel (11,12,13; 21,22,25) együtt hosszés keresztirányban meneszthetö, programvezéreit mobil átrakógépként (35) van kialakítva. (Elsőbbsége: 1989. 03. 28.)
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a komposztálóberendezés padlózata hosszirányban több, szabályozható szellőztetőszerkezettel (60) összekapcsolt szakaszra van osztva, továbbá a komposztálóberendezés zárt érlelőcsamokban (20) van elrendezve, amelynek levegőkiömlése légszűrővel (59) van ellátva. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
18. Eljárás különböző érettségi fokú komposzt előállítására, amelynél a komposzt átrakását és lefejtését az érlelőtér fölött gépesítve végezzük, azzal jellemezve, hogy a prizma (6) átrakását és kitárolását daruszerü mobil átrakógéppel (35) végezzük, eközben a lefejtéshely és a leadóhely közötti távközt a minimális és maximális értékek (Lmin, Lmax) között tartjuk és a priz5 marogyást kompenzáljuk, továbbá a prizma (6) átrakását és kitárolását az üzemi paraméterek, főleg a szállítási teljesítmény, nedvességtartalom, hőmérséklet, valamint ciklikus változások, pl. évszakok figyelembe vételével automatizáltan vezéreljük és/vagy helyi kézi vezérlést
10 alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1990. 03. 01.)
19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a komposztálóberendezéstől független szerkezettel, előnyösen járulékos behordószalaggal (42) a régi prizma (6) átrakásával, vagy kihordásával össze15 hangolva - új prizmát (40) rakunk. (Elsőbbsége: 1990. 03.01.).
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| CH1119/89A CH677653A5 (en) | 1989-03-28 | 1989-03-28 | Large scale automatic compost plant |
| CH63090 | 1990-03-01 |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU902782D0 HU902782D0 (en) | 1991-05-28 |
| HUT59894A HUT59894A (en) | 1992-07-28 |
| HU213559B true HU213559B (en) | 1997-08-28 |
Family
ID=25685175
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU902782A HU213559B (en) | 1989-03-28 | 1990-03-23 | Composting plant and process for the production of compost materials of different degrees of ripeness |
Country Status (9)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US5187097A (hu) |
| EP (1) | EP0393378B1 (hu) |
| JP (1) | JP2975426B2 (hu) |
| KR (1) | KR920700174A (hu) |
| CA (1) | CA2013152A1 (hu) |
| DE (1) | DE59001754D1 (hu) |
| ES (1) | ES2027614T3 (hu) |
| HU (1) | HU213559B (hu) |
| WO (1) | WO1990011263A2 (hu) |
Families Citing this family (16)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CA2070050A1 (en) * | 1992-04-17 | 1993-10-18 | John M. Hamilton, Jr. | Process and apparatus for the batch composting of waste material |
| US5387036A (en) * | 1992-07-31 | 1995-02-07 | International Process Systems. Inc. | Organic material composting system |
| WO1994021577A1 (de) * | 1993-03-25 | 1994-09-29 | Xeros Handelsgesellschaft M.B.H. | Kompostiereinrichtung |
| KR0184018B1 (ko) * | 1994-02-03 | 1999-04-01 | 김백기 | 분뇨 호기발효촉진장치 및 발효시스템 그리고 이것을 이용한 퇴비 |
| DE19508616C1 (de) * | 1995-03-10 | 1995-11-09 | Noell Abfall & Energietech | Kompostieranlage zur mechanisch-biologischen Restabfall- und Biomüllbehandlung |
| DE19510225C1 (de) * | 1995-03-23 | 1996-01-04 | Noell Abfall & Energietech | Vorrichtung zum Umsetzen von insbesondere Kompostmieten |
| DE19631440C1 (de) * | 1996-08-03 | 1997-09-04 | Hoema Maschinenbau & Abfall Te | Kompostieranlage |
| AT405178B (de) * | 1997-02-19 | 1999-06-25 | Vogel Werner Ing | Einrichtung zum umsetzen von auf einem kompostierfeld gelagertem, verrottbarem gut |
| AT405282B (de) * | 1997-02-19 | 1999-06-25 | Vogel Werner Ing | Einrichtung zum umsetzen von auf einem kompostierfeld gelagertem, verrottbarem gut |
| AU7676198A (en) * | 1997-12-16 | 1999-07-05 | Isami Fukunaga | Method and system for treating organic waste |
| AT410544B (de) * | 1998-04-09 | 2003-05-26 | Vkw Vogel & Mueller Gmbh | Einrichtung zum umsetzen von auf einem kompostierfeld gelagertem, verrottbarem gut |
| WO2000014031A1 (de) * | 1998-09-04 | 2000-03-16 | Linde Brv Biowaste Technologies Ag | Kompostieranlage |
| ITMI991551A1 (it) * | 1999-07-13 | 2001-01-13 | Ionics Italba Spa | Impianto di compostaggio per il trattamento di biomasse |
| KR100466439B1 (ko) * | 2002-03-14 | 2005-01-15 | 주식회사 드림바이오스 | 호기성 퇴비화조내 온도.함수율.산소의 연속식자동측정.감시 및 제어장치 |
| US9822043B2 (en) | 2015-11-10 | 2017-11-21 | Kevin Gunn | Liquid fertilizer system |
| US10781063B2 (en) * | 2017-03-06 | 2020-09-22 | Luis Sucre | Fully automated cement horizontal storage |
Family Cites Families (20)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CH421159A (de) * | 1963-11-18 | 1966-09-30 | Buehler Ag Geb | Mischanlage zur Mischung von Müll mit Klärschlamm |
| DE1431830A1 (de) * | 1965-12-31 | 1968-10-10 | Voith Muellex Gmbh | Foerdereinrichtung zum Umsetzen und/oder Aufladen von in Mieten gelagertem Schuettgut |
| US3435967A (en) * | 1967-06-23 | 1969-04-01 | Walter J Sackett Sr | Automatic level loading system for bin storage of free flowing materials |
| US3530973A (en) * | 1968-12-30 | 1970-09-29 | Allis Chalmers Mfg Co | Feed conveying and distributing apparatus |
| US4053997A (en) * | 1971-07-30 | 1977-10-18 | Clark Equipment Company | Scraper elevator with lower drive sprockets |
| DE2302882B2 (de) * | 1973-01-20 | 1980-04-17 | Maschinenfabrik Fahr Ag Gottmadingen, 7702 Gottmadingen | Kompostierungsanlage |
| ZA743720B (en) * | 1973-07-11 | 1975-08-27 | Ohio Feed Lot | Process for aerobic thermophilic decomposition of organic waste |
| US4134731A (en) * | 1976-09-30 | 1979-01-16 | Aerotherm, Inc. | Composting apparatus with comminution, moisture control, and mascerator means |
| IT1197457B (it) * | 1979-05-26 | 1988-11-30 | Ebara Corp | Procedimento ed apparecchiatura per la produzione di concimi |
| DE2937965C2 (de) * | 1979-09-20 | 1983-04-21 | Roediger Anlagenbau-GmbH + Co Abwassertechnik, 6450 Hanau | Verfahren zum Austragen von Gut aus einem Reaktionsbehälter |
| CH645332A5 (de) * | 1981-03-06 | 1984-09-28 | Widmer & Ernst Ag | Anlage zum kompostieren von muell. |
| US4397674A (en) * | 1981-11-20 | 1983-08-09 | Bancohio National Bank | Material treatment and windrowing apparatus |
| DE3204471A1 (de) * | 1982-02-09 | 1983-08-18 | Otto 5270 Gummersbach Nockemann | Fermentation organischer stoffe zur waerme- und duengergewinnung |
| JPS6051680A (ja) * | 1983-08-31 | 1985-03-23 | 株式会社新潟鐵工所 | 畜産排泄物の肥料化方法 |
| US4643299A (en) * | 1984-06-07 | 1987-02-17 | Caljan A/S | Telescopic belt conveyor |
| FR2597860B1 (fr) * | 1986-04-25 | 1990-09-28 | Omnium Traitement Valorisa | Ensemble de fermentation a roue pelleteuse |
| AT392960B (de) * | 1986-04-30 | 1991-07-25 | Voest Alpine Ag | Verfahren zum belueften einer rotte sowie vorrichtung zur durchfuehrung dieses verfahrens |
| DE3664905D1 (en) * | 1986-06-25 | 1989-09-14 | Werner Vogel | Apparatus for moving waste in a compost field |
| US4869877A (en) * | 1987-08-19 | 1989-09-26 | International Process Systems | Composting facility |
| US4828399A (en) * | 1987-10-02 | 1989-05-09 | International Process Systems | Compost handling machine |
-
1990
- 1990-03-23 KR KR1019900702358A patent/KR920700174A/ko not_active Application Discontinuation
- 1990-03-23 US US07/498,270 patent/US5187097A/en not_active Expired - Fee Related
- 1990-03-23 HU HU902782A patent/HU213559B/hu not_active IP Right Cessation
- 1990-03-23 EP EP19900105532 patent/EP0393378B1/de not_active Expired - Lifetime
- 1990-03-23 JP JP50486090A patent/JP2975426B2/ja not_active Expired - Fee Related
- 1990-03-23 ES ES90105532T patent/ES2027614T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1990-03-23 DE DE9090105532T patent/DE59001754D1/de not_active Expired - Fee Related
- 1990-03-23 WO PCT/CH1990/000078 patent/WO1990011263A2/de unknown
- 1990-03-27 CA CA002013152A patent/CA2013152A1/en not_active Abandoned
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| ES2027614T1 (es) | 1992-06-16 |
| KR920700174A (ko) | 1992-02-19 |
| US5187097A (en) | 1993-02-16 |
| HUT59894A (en) | 1992-07-28 |
| HU902782D0 (en) | 1991-05-28 |
| EP0393378A2 (de) | 1990-10-24 |
| EP0393378A3 (en) | 1990-11-07 |
| DE59001754D1 (de) | 1993-07-22 |
| JP2975426B2 (ja) | 1999-11-10 |
| EP0393378B1 (de) | 1993-06-16 |
| CA2013152A1 (en) | 1990-09-28 |
| ES2027614T3 (es) | 1994-01-01 |
| WO1990011263A2 (de) | 1990-10-04 |
| WO1990011263A3 (de) | 1990-11-15 |
| JPH03504960A (ja) | 1991-10-31 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU213559B (en) | Composting plant and process for the production of compost materials of different degrees of ripeness | |
| EP2144859B1 (en) | System for processing organic waste using insect larvae | |
| CN102084786A (zh) | 自动化蔬菜种植与加工方法 | |
| DE1592657C3 (de) | Kompostumsetzmaschine | |
| JPH0243712B2 (hu) | ||
| SU1836310A3 (ru) | Компостная установка для приготовления компоста различной степени зрелости | |
| KR101247668B1 (ko) | 파리 유충을 이용한 축분 퇴비화 시스템 | |
| JP2005022883A (ja) | 堆肥化施設及び堆肥化方法 | |
| JPH0137368Y2 (hu) | ||
| EP1543395B1 (en) | Controlling feeding of solid matter | |
| JPH0629016Y2 (ja) | 苗箱用播種プラントの土供給装置 | |
| DE4328052A1 (de) | Verfahren und Vorrichtung zur Kompostierung von Rottegut | |
| JPH08242618A (ja) | 播種プラントの作業速度制御装置 | |
| CN220511806U (zh) | 一种钙果基质生产设备 | |
| CN215905258U (zh) | 一种可调节出料量的多路分料装置 | |
| CN217308715U (zh) | 一种一体化日粮喂料系统 | |
| US20220289503A1 (en) | Method and device for loading a material in layers, and system comprising such a device | |
| JP2510238Y2 (ja) | 竪型多段式発酵装置 | |
| JPH0353606Y2 (hu) | ||
| JP2002060289A (ja) | 畜舎廃棄敷材の堆肥化設備用発酵装置およびその運転方法 | |
| US20060008898A1 (en) | Industrial composting system | |
| JPH041761Y2 (hu) | ||
| CN113526039A (zh) | 一种可调节出料量的多路分料装置 | |
| CN109970476A (zh) | 一种畜禽养殖及粪尿和垫料生产有机肥的工艺系统 | |
| JP2002355655A (ja) | 有機廃棄物処理方法と処理システム |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HPC4 | Succession in title of patentee |
Owner name: METALLGESELLSCHAFT AG, DE |
|
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |