HU212563B - Energy transformer built into safety retaining system protecting passengers of motor-cars - Google Patents

Description

A találmány tárgya energiaátalakító járműben utazók részére kialakított visszatartó rendszerben, egy plasztikusan deformálható anyagból kialakított csőalakú átalakítótesttel és egy ebben elrendezett deformációs készülékkel, melyhez egy vonó- vagy tolóelem csatlakozik, és amely legalább egy deformációs taggal rendelkezik, amely a deformációs készüléknek az átalakítótestben meghatározott irányba való elmozdulásakor az átalakítótest falába behatol és további elmozdulás során a falat plasztikusan deformálja.

Az ilyen energiaátalakítók feladata, hogy a járművek ütközésekor az előrebukó utas biztonsági övén fellépő terhelési csúcsokat csökkentse. Különösen hatékony egy ilyen energiaátalakító alkalmazása övfeszítővel kombinálva, amely az öv lazaságát megszünteti, mielőtt a járműben utazó előrebukása megkezdődik, így az utas előrehelyeződéséhez és az egyidejűleg bekövetkező energiaátadáshoz elegendő elmozdulási úthossz áll rendelkezésre.

Egy ilyen energiaátalakítót amelyet erőkorlátozónak is neveznek, ismertet az EP 0 422 410 A1. Ez egy plasztikusan deformálható anyagból készült hengerből áll, amelyben egy rúd helyezkedik el, amely egyik végével a hengerből kinyúlik, másik végével pedig egy szabad teret határol, melyben több gördülő test van elrendezve. A gördülő testek által képzett gyűrűs elrendezés átmérője nagyobb, mint a hengerfurat belső átmérője. Nagy húzóterhelés esetén a henger és a rúd között a gördülő testek behatolnak a henger falába, ahol hosszanti vájatok képződése közben deformációs munkát végeznek, miáltal nagy energiamennyiségek alakulnak át és az övrendszer terhelési csúcsai lecsökkennek.

Az övrendszerekben fellépő terhelési csúcsok ilyen energiaátalakítókkal elérhető korlátozása lényegesen csökkenti a sérülési kockázatot, ami ún. dummikon végzett terhelési mérésekkel igazolható. Mindazonáltal megállapítható volt, hogy az övrendszerekben fellépő terhelési csúcsok bár egy ilyen energiaátalakítóval csökkenthetők voltak, de nem voltak megszüntethetőek.

A találmány feladata a bevezetőben ismertetett elven működő energiaátalakító olyan kialakítása, amely az övrendszer terhelési csúcsait tovább csökkenti és csaknem megszünteti, úgyhogy az övrendszerben egy közel konstans vagy a kívánt mértékben állandóan növekvő terhelés lép fel.

A feladat találmány szerinti megoldása egy energiaátalakító járműben utazók részére kialakított visszatartórendszerbe, egy plasztikusan deformálható anyagból kialakított csőalakú átalakítótesttel és egy ebben elrendezett deformációs készülékkel, melyhez egy vonóvagy tolóelem csatlakozik, és amely legalább egy deformációs taggal rendelkezik, amely a deformációs készüléknek az átalakítótestben meghatározott irányba való elmozdulásakor az átalakítótest falába behatol és további elmozdulás során a falat plasztikusan deformálja, és ahol a deformációs készülék csak egyik oldalán van deformációs elemekkel ellátva és az azokkal radiálisán szembenfekvő oldala az átalakítótest belső oldalára csúsztathatóan támaszkodik.

Az energiaátalakító ezen találmány szerinti kiviteli alakja egy 7000 N-ig terjedő tartományú erő korlátozására alkalmas. Ilyen nagyságú erők léphetnek fel a terelővasalat és az övfelgöngyölítő közötti szakaszon. Egy jól működő, hatékony övmegfeszítő esetében akár csupán 5000 N, mint maximális érték is elérhető.

A találmány szerinti energiaátalakító ezért különösen övfelgöngyölítőkön, az orsókhoz kapcsolt övmegfeszítőkön kerül alkalmazásra.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az övrendszerekben a terhelési csúcsok elkerülését biztosítani kell úgy, hogy az energiaátalakítás az átalakítótest plasztikus deformációjával folyamatosan és zökkenőmentesen következzék be. Ezt elérendő, célszerű, ha a deformációs tagok lényegesen mélyebben hatolnak be az átalakítótest anyagába, mint az ismert energiaátalakítók esetében alkalmazott gördülő testek. Ez a felismerés a csupán kevés deformációs tag alkalmazásához vezet, amelyeknek azonban nagyobb deformációs munkát kell végezniük. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy az átalakítótest fala először elasztikusán engedjen, majd közel sokszögalakra deformálódjék, mielőtt a deformációs tagok az átalakítótest falának anyagába behatolnának. Bebizonyosodott, hogy az útfüggő erőváltozás hirtelen ingadozásai messzemenően elkerülhetők, ha a csőalakú átalakítótest falának túlnyomóan plasztikusan deformációja lép fel és az elasztikus deformáció messzemenően megakadályozhatóvá válik.

Egyik kiviteli alaknál, amelynél különösen megfelelő az elmozdulási út függvényében kialakuló erő folyamatossága, deformációs tagként egy golyó vagy henger kerül alkalmazásra, amely az átalakítótest falával szembenfekvő oldalával egy dugattyúelem e célra kiképzett felületi elemére felfekszik és a dugattyúelemhez vonó- vagy tolóelem csatlakozik.

Egy másik kiviteli alak szerint, amelynél az útfüggő erőváltozás hasonlóképpen állandó - ha nem is olyan állandó, mint az előbb ismertetett kiviteli alak esetében - a deformációs készülék egy lappal rendelkezik, amely egy az átalakítótest tengelyével szöget bezáró nyugalmi helyzete és a munkahelyzete között billenthetően van elrendezve, és amely munkahelyzetben a lap egyik végén radiális irányban kiképzett kiugró részek, mint deformációs tagok az átalakítótest belső oldalának nekifekszenek, míg a lap ellenkező vége az átalakítótest belső oldalán csúsztathatóan megtámaszkodik.

Ezt a kiviteli alakot konstrukciós egyszerűség és csekély előállítási költségek jellemzik.

Az ismertetett kiviteli alakok részleges módosításával természetesen további találmány szerinti megoldások alakíthatók ki.

A találmány további jellemzőit és előnyeit kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. Az

1. ábra az energiaátalakító egy kiviteli alakjának hosszmetszeti részlete sematikus ábrázolásban, a

2. ábra az 1. ábra szerinti energiaátalakító keresztmetszete, a csőalakú átalakítótest plasztikus deformációját követően, a

HU 212 563 Β

3. ábra egy másik kiviteli alak perspektivikus nézete, amelynél a csőalakú átalakítőtest el van hagyva, a

3a. ábra a 3. ábra szerinti kiviteli alak vezetődarabjának perspektivikus képe, a

4. ábra a 3. ábra szerinti energiaátalakító keresztmetszete, a csőalakú átalakítótest plasztikus deformációját követően, az

5. ábra az energiaátalakító egy további kiviteli alakjának perspektivikus képe, a csőalakú átalakítótest elhagyásával, az

5a. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli alakhoz kialakított elasztikus lap perspektivikus képe, a

6. ábra az energiaátalakító 5. ábra szerinti kiviteli alakja, a csőalakú átalakítótest plasztikus deformációját követően, a

7. ábra az energiaátalakító egy további kiviteli alakjának rész-hosszmetszete, a

8. ábra a 7. ábra szerinti kiviteli alak keresztmetszete, a

9. és 10. ábra a 7. és 8. ábra szerinti nézetek, de a csőalakú átalakítótest plasztikus deformációját követően, a

11. ábra a 7.-től a 10. ábráig szemléltetett kiviteli alak egy változata, a

12. ábra az energiaátalakító 11. ábrán bemutatott változatának keresztmetszete a csőalakú átalakítótest plasztikus deformációját követően, a

13. ábra lemezalakú deformációs elem a 11. és 12.

ábra szerinti kiviteli alakhoz, a

14. ábra rugóelem perspektivikus képe a 11. ábra szerinti kiviteli alakhoz, a

15a.-tól a 15.

ábráig az energiaátalakító három kiviteli alakja különböző kiképzésű csőalakú átalakítótesttel, a

16a.-tól a 16c.

ábráig az erő változását az út függvényében ábrázoló diagramok, a 15a.-tól a 15c. ábrákon szemléltetett kiviteli alakok esetében.

Egy körkeresztmetszetű csőalakú 10 átalakítótestben egy 12 vonóhuzalon egy deformációs készülék van elrendezve, amely két, a 12 vonóhuzalon egymás mögött rögzített 14, 16 dugattyúelemből és egy 18 golyóból áll, amely a 14 dugattyúelem kúpalakú 20 palástfelületén fekszik fel és amelyet egy rugalmas anyagból készült 22 vezetőelem a 20 palástfelület alapjánál nyugalmi állapotban és a csőalakú 10 átalakítótest falának belső felületével elasztikusán érintkezésben tart. A 14, 16 dugattyúelemek, amelyek egyrészből álló dugattyúként is kiképezhetők, a csőalakú 10 átalakítótestben eltolhatóak. A szemléltetett kiviteli alak esetében a 22 vezetőelem egy O-gyűrű, amely a kúpalakú 20 palástfelület legkisebb átmérőjű keresztmetszetén helyezkedik el és a 16 dugattyúelem által kiképzett vállra támaszkodik fel.

Az 1. ábrán szemléltetett dugattyús/hengeres készülék egyidejűleg egy önfelgöngyölítő orsójába kapaszkodó övmegfeszítő lineáris hajtását képezheti. Egy ilyen kiviteli alak esetében a csőalakú 10 átalakító által képzett hengerben a 16 dugattyúelemre egy pirotechnikai gázgenerátor által létrehozott gáz nyomása hat úgy, hogy a 14, 16 dugattyúelemek a csőalakú 10 átalakítótest belsejében az 1. ábrán feltüntetett FI nyíl irányában eltolódnak és magukkal viszik a 12 vonóhuzalt, amely önmagában ismert módon feltekeredik egy kötéltárcsára, amely az övfelgöngyölítő orsójával összekapcsolható. Az orsó visszafelé forgása következtében létrejött övmegfeszítést követően megkezdődik az övrendszerrel biztosított utas előrehelyezése, mikoris a 12 vonóhuzal az 1 ábrán F2 nyíllal jelölt irányba a 14, 16 dugattyúelemekre húzást fejt ki. A 18 golyó, melynek a 14, 16 dugattyúelemek az FI nyíl irányában szabad elmozdulást biztosítanak és melyet a 22 vezetőelem a csőalakú 10 átalakítótest belső falához elasztikusán hozzáfektetve tart, amikor az elmozdulás az F2 nyíl irányába megkezdődik, benyomódik a falba, minthogy a kúpos 20 palástfelület radiálisán kifelé nyomja. A 18 golyó egyre jobban behatol a csőalakú 10 átalakítótest falának anyagába, ami a fal plasztikus deformációjához vezet. Ezt a plasztikusan deformált állapotot szemlélteti a 2. ábra. A 14, 16 dugattyúelemek, amelyek egy darabból, összefüggően is kiképezhetők, a 18 golyóval szembenfekvő oldalukkal csúsztathatóan támaszkodnak a csőalakú 10 átalakítótest falának belső oldalára. A lehetőleg egyenletes csúszást és a fallal való megfelelő érintkezést biztosítandó, célszerű a csőalakú 10 átalakítótest falának belső oldalát kenőanyaggal ellátni, annak érdekében, hogy a 14, 16 dugattyúelemek és a fal közötti súrlódást csökkentsük.

Ha a csőalakú 10 átalakítótest falvastagsága állandó, amint azt a 15a. ábra mutatja, az F erő változását az s út függvényében a 16a. ábra szerinti diagram szemlélteti. Az F erő az, amelyet a 14, 16 dugattyúelemeknek a 18 golyóval való eltolódásakor a csőalakú 10 átalakítótestben ki kell fejteni, az s út pedig a 14, 16 dugattyúelemek és a 18 golyó elmozdulásának hossza a 10 átalakítótest belső terében. Amint a 16a. ábrából kitűnik az F erő nulla értéktől kiindulva folyamatosan növekszik egy maximális értékig, amelyet a teljes rendelkezésre álló útszakasz töredéke alatt ér el. Különösen figyelemreméltó, hogy az F erő változásának folyamatában csúcsok és törések nincsenek. Ebbe a találmány szerinti energiaátalakító nagy mértékben különbözik a technika állása szerinti megoldásoktól, melyeknél a nagyszámú golyók csak kismértékben hatolnak be az átalakítótestbe. A 15a. ábrán szemléltetett kiviteli alak esetében, mely szerint a 10 átalakítótest állandó falvastagsággal rendelkezik, az F erő végig csaknem állandó marad, egészen a 10 átalakítótest végén történő felütközésig.

A 15b. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál a 10 átalakítótest falvastagsága mintegy a teljes hossz közepéig állandó, majd egy 10a szakaszon folyamatosan mintegy a kétszeresére növekszik és végül a 10c szakasz ismét állandó értékű marad. A 16b. ábra szemlélteti ezen kiviteli alaknak megfelelően az F erő változását az s út függvényében. Az F erő görbéje abban

HU 212 563 Β különbözik a 16a. ábrán szemléltetettük hogy az s útnak mintegy a közepétől az F erő értéke folyamatosan növekszik és közel az átalakítótest vége előtt éri el maximális értékét.

A 15c. ábra szerinti kiviteli alaknál a 10 átalakítótest falvastagsága a 10 átalakítótest elejétől a végéig folyamatosan növekszik. A 16c. ábra szemlélteti ezen kiviteli alaknak megfelelően az F erő változását az s út függvényében. Látható, hogy az F erő kezdetben relatíve meredeken, majd kevésbé meredeken emelkedik és maximális értékét a 10 átalakítótest test végén a felütközési szakaszon éri el.

A 10 átalakítótest falvastagságának megfelelő méretezésével és ezzel az s út függvényében az F erő változásának folyamata csaknem minden kívánt és egy-egy meghatározott alkalmazási esetre vonatkozóan kialakítható.

Valamennyi kiviteli alak esetében látható, hogy az F erő változásának folyamatában csúcsok és törések nincsenek, miáltal a sérülési kockázat minimálisra csökken.

A 3., 3a. és 4. ábrákon szemléltetett kiviteli alak abban különbözik az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alaktól, hogy abban egy golyó helyett négy egymás mellett elhelyezkedő 18a, 18b, 18c és 18d golyó van elrendezve. A 22 vezetőelem hengeresen van kialakítva egy 23 kivágással, amelyben a 18a, 18b, 18c és 18d golyók helyezkednek el. A golyók számát az energiaátalakításnál megkívánt F erő határozza meg. Ennél a kiviteli alaknál is érvényesül az az alapelv, hogy lehetőleg kevés golyó kerüljön alkalmazásra a 10 átalakítótest elasztikus deformációját elkerülendő.

Az 5., 5a. és 6. ábra szerinti golyó helyett egy 19 henger kerül alkalmazásra, amely egy 15 dugattyúelemben a dugattyúelem alkotójához képest lejtősen kialakított 21 síkfelületen fekszik fel és a 21 síkfelület legmélyebben fekvő végén egy 25 lapnak támaszkodik és így a csőalakú 10 átalakítőtest falának belső oldalával elasztikusán érintkező helyzetben van. A 15 dugatty delemben kialakított horony alapsíkja alkotja a 21 síkfelületet. A horony oldalfalai a 19 hengert a deformációs munkát megelőzően egy alkalmas nyugalmi helyzetben tartják. A terhelési csúcsok elkerülése végett fontos, hogy a 19 henger folyamatosan és egyenletesen nekifeküdjék a csőalakú 10 átalakítótest belső oldalának.

Egy további optimalizálás azáltal érhető el, hogy a 19 henger axiális homloklapjai lekerekítéssel mennek át a palástfelületbe. A lekerekítési sugár függően a 10 átalakítótest anyagától és nagyságától mintegy 0,7-0,9 mm, előnyösen 0,8 mm. Ezzel a lekerekítéssel elérhető, hogy a 19 henger végeivel beékelődés mentesen érintkezzék a 10 átalakítótest belső oldalával, így elkerülhető a 19 henger berágódása a 10 átalakítótestbe.

A 7-14. ábrákon szemléltetett kiviteli alakok esetében a 12 vonóhuzalon egymástól távolsággal rögzített 14, 16 dugattyúelemek között a deformációs elem egy 30 lap formájában van elrendezve. Ez a 30 lap a közepén egy 32 kivágással van kiképezve, melyen a 12 vonóhuzal áthalad.

A 14 dugattyúelemnek a 30 lap felőli oldala ékalakúan van kialakítva és egy furattal van ellátva, amelyben egy 33 nyomórugó helyezkedik el, amely a 30 lap szomszédos végére támaszkodik. A 30 lapot a 14 dugattyúelem és a 33 nyomórugó a 10 átalakítótest tengelyéhez képest egy kb. 30*-os α szög alatt nyugalmi helyzetben tartja, aholis a 30 lap a 31 végével, amelyen egy 31a kiugró rész van kialakítva, a 10 átalakítótest falának belső oldalára felfekvően helyezkedik el; a 30 lap másik, 34 vége pedig a 10 átalakítótest belső oldalára elcsúsztathatóan támaszkodik. Amint a 7. és 9. ábrából kitűnik, a 31a kiugró rész egy ferde 31b leélezéssel van kialakítva, amely egy beékelődésmentes behatolást tesz lehetővé a 10 átalakítótest falába anélkül, hogy berágódás keletkeznék.

A 8. ábra az energiaátalakítót szemlélteti a 10 átalakítótest plasztikus deformációját megelőzően.

A 30 lappal kialakított kiviteli alak elvileg ugyanazon a módon működik, mint a 18 golyóval illetve 19 hengerrel kiképzett energiaátalakító. A 14, 16 dugatytyúelemek F3 nyíl irányába való elmozdulása esetén, a

7. ábra szerint, a 30 lap a ferde nyugalmi állapotában marad. Amennyiben azonban a 12 vonóhuzal húzást fejt ki a 7. ábrán szemléltetett az F4 nyíl irányában a 14, 16 dugattyúelemekre, a 30 lap, amely a 31a kiugró részével elasztikusán a 10 átalakítótest falának belső oldalán felfekszik, ferde helyzetéből a 10 átalakítótest tengelyére merőleges helyzet felé fordul el, és a 31 kiugró részével a 10 átalakítótest falának anyagába behatol.

A 9. és 10. ábra szerinti kiviteli alak a 7. és 8. ábrán bemutatott kiviteli alaktól csak abban a szerkezeti elemben különbözik, amely a 30 lapot nyugalmi helyzetben tartja. Ez a szerkezeti elem ez esetben egy rugalmas anyagból kiképzett ékalakú 22 vezetőelem. Ez ugyanazt a funkciót látja el, mint az ékalakúan kialakított 14 dugattyúelem és az ahhoz kapcsolódó 33 nyomórugó, amint azt a 7. és 8. ábra mutatja. Továbbá a 9. és 10. ábra a 10 átalakítótest deformációját is szemlélteti. Egy analóg deformáció következik be a 7. és 8. ábra szerinti kiviteli alak esetében is.

Az 11. ábra szerinti kiviteli alaknál a 30 lap két szomszédos 31a és 31c kiugró résszel van ellátva. A 30 lapot egy 22a vezetőelem tartja a két 14a és 16a dugattyúelem között nyugalmi helyzetben. A 14a és 16a dugattyúelemek egy merev 12a rúdon vannak egymástól távolságra rögzítve. A 14a dugattyúelem a kerületén egy horonnyal van kiképezve, amelyben egy 13 tömítőgyűrű foglal helyet. A 22a vezetőelem, amely külön a 14. ábrán perspektivikusan is ábrázolva van, általában egy U alakúra hajlított rugólemezből van kialakítva és a 12a rúd át vezethetősége céljából két furattal van ellátva. A 22a vezetőelem ugyanazt a funkciót látja el, mint a 22 vezetőelem a 9. és 10. ábra szerinti kiviteli alak esetében. A 30 lap kiviteli alakja a 13. ábrán külön is bemutatásra kerül.

A 7-14. ábrákon szemléltetett kiviteli alakoknál a 10 átalakítótest falvastagsága ugyancsak azon alapelvek szerint kerültek méretezésre, melyeket a 15a-16c ábrákkal kapcsolatban ismertettünk.

Claims (16)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Energiaátalakító járműben utazók részére kialakított visszatartó rendszerben, egy plasztikusan deformálható anyagból kialakított csőalakú átalakítótesttel és egy ebben elrendezett deformációs készülékkel, melyhez egy vonó- vagy tolóelem csatlakozik, és amely legalább egy deformációs taggal rendelkezik, amely a deformációs készüléknek az átalakítótestben meghatározott irányba való elmozdulásakor az átalakítótest falába behatol és további elmozdulás során a falat plasztikusan deformálja, azzal jellemezve, hogy a deformációs készülék csak egyik oldalán van deformációs elemekkel ellátva és az azokkal radiálisán szembenfekvő oldala az átalakftótest (10) belső oldalára csúsztathatóan támaszkodik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy deformációs elemként legalább egy gördülő test, golyó (18) vagy henger (19) van elrendezve, amely az átalakítótest (10) falával szembenfekvő oldalával egy dugattyúelem (14, 15) e célra kiképzett palástfelületére (20) vagy síkfelületére (21) felfekszik és a dugattyúelemhez (14, 15) vonó- vagy tolóelem (12) csatlakozik.
3. 3. A 2. igénypont szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy gördülő testként több golyó (18a, 18b, 18c, 18d) van egymás mellett elrendezve.
4. 4. A 2. igénypont szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a gördülő test hengerként (19) van kiképezve, amelynek tengelye a csőalakú átalakítótestre (10) merőlegesen van elrendezve, és amelynek axiális végein a homlokfelületek lekerekített átmenettel csatlakoznak a palástfelülethez.
5. 5. A 4. igénypont szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a lekerekített átmenet sugara 0,5-1,0 mm, előnyösen 0,7-0,9 mm.
6. 6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy legalább egy gördülő test egy rugalmas anyagból előállított vezetőelemhez (22) vagy laphoz (25) támaszkodóan, a palástfelületen (20) vagy síkfelületen (21) felfekvően és annak axiális irányban vett egyik végén az átalakítótest (10) falával érintkezve nyugalmi helyzetben van.
7. 7. A 6. igénypont szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a dugattyúelemben (15) egy horony van kialakítva, amelynek alapsíkja alkotja a deformációs tag támaszát képező síkfelületet (21) és a horony oldalfalai a henger (19) homlokfelületeit megtámasztva, a hengert (19) az átalakítótest (10) tengelyéhez képest keresztirányban központosítva tartják.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a deformációs készülék egy lappal (30) rendelkezik, amely egy az átalakítótest (10) tengelyével szöget bezáró nyugalmi helyzete és a munkahelyzete között billenthetően van elrendezve, és amely munkahelyzetben a lap (30) egyik végén radiális irányban kiképzett kiugró részek (31a, 31c), mint deformációs tagok az átalakítótest (10) belső oldalának nekifekszenek, míg a lap (30) ellenkező vége az átalakítótest (10) belső oldalán csúsztathatóan megtámaszkodik.
9. 9. A 8. igénypont szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a deformációs tagok a lap (30) egyik végén két szomszédos, végükön lekerekített kiugró részként (31a, 31c) vannak kialakítva.
10. 10. A 9. igénypont szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a kiugró részek (31a, 31c) az átalakítótest (10) falának nekifekvő élein leélezéssel (31) vannak kiképezve.
11. 11. A 8-10. igénypontok bármelyike szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a lapot (30) az átalakftótest (10) tengelyével szöget bezáró ferde helyzetben egy rugalmasan deformálható vezetőelem (22) tartja nyugalmi állapotban.
12. 12. A 8-11. igénypontok bármelyike szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a lap (30) két, egymástól távolságra a vonóhuzalon (12) rögzített hengerelem (14, 16) között, az átalakítótest (10) tengelyével szöget bezáróan ferde nyugalmi helyzetben van elrendezve és a meghatározott irányba való elmozduláskor az átalakftótest (10) tengelyére merőleges helyzet felé elmozduló lap (30) az átalakftótest (10) falába behatolóan van kiképezve.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a csőalakú átalakítótest (10) egy övmegfeszítő pirotechnikai dugatytyús/hengeres lineáris hajtásának hengere és a deformációs készülék ennek a lineáris hajtásnak dugattyúelemein (14, 16) van elrendezve.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a csőalakú átalakítótestnek (10) a lineáris hajtás elmozdulási irányában (F2) növekvő falvastagsága van, amely olyan mértékben növekszik, ahogyan a vonó- vagy tolóeszközzel bevezetendő, a deformációs készülék elmozdulásának úthosszától (s) függő erőknek egy előre megállapított változása az átalakítótest belsejében meg van határozva.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a csőalakú átalakítótest (10) falának belső felülete kenőanyaggal van bevonva.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti energiaátalakító, azzal jellemezve, hogy a csőalakú átalakítótestben (10) elcsúszó deformációs készülék az eltolódásakor fellépő erők ellenében mintegy 7000 N-ig van méretezve és különösen a biztonsági öv egyik végpontja és a biztonsági öv rögzítése között van, a járműben elrendezve.