HU211969A9 - Thiazolidone compounds and method of using the same as a vasodilator - Google Patents

Thiazolidone compounds and method of using the same as a vasodilator Download PDF

Info

Publication number
HU211969A9
HU211969A9 HU95P/P00546P HU9500546P HU211969A9 HU 211969 A9 HU211969 A9 HU 211969A9 HU 9500546 P HU9500546 P HU 9500546P HU 211969 A9 HU211969 A9 HU 211969A9
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
alkyl
group
hydrogen
optionally substituted
benzyl
Prior art date
Application number
HU95P/P00546P
Other languages
English (en)
Inventor
Hiroyuki Koike
Hiroshi Mizuno
Sadao Ishihara
Fujio Saito
Takao Yoshioka
Shigeki Miyake
Original Assignee
Sankyo Co
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Sankyo Co filed Critical Sankyo Co
Publication of HU211969A9 publication Critical patent/HU211969A9/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D417/00Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, at least one ring having nitrogen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms, not provided for by group C07D415/00
    • C07D417/02Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, at least one ring having nitrogen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms, not provided for by group C07D415/00 containing two hetero rings
    • C07D417/04Heterocyclic compounds containing two or more hetero rings, at least one ring having nitrogen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms, not provided for by group C07D415/00 containing two hetero rings directly linked by a ring-member-to-ring-member bond
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K31/00Medicinal preparations containing organic active ingredients
    • A61K31/33Heterocyclic compounds
    • A61K31/395Heterocyclic compounds having nitrogen as a ring hetero atom, e.g. guanethidine or rifamycins
    • A61K31/435Heterocyclic compounds having nitrogen as a ring hetero atom, e.g. guanethidine or rifamycins having six-membered rings with one nitrogen as the only ring hetero atom
    • A61K31/44Non condensed pyridines; Hydrogenated derivatives thereof
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P9/00Drugs for disorders of the cardiovascular system
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P9/00Drugs for disorders of the cardiovascular system
    • A61P9/08Vasodilators for multiple indications
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P9/00Drugs for disorders of the cardiovascular system
    • A61P9/10Drugs for disorders of the cardiovascular system for treating ischaemic or atherosclerotic diseases, e.g. antianginal drugs, coronary vasodilators, drugs for myocardial infarction, retinopathy, cerebrovascula insufficiency, renal arteriosclerosis
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D263/00Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings
    • C07D263/02Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings not condensed with other rings
    • C07D263/08Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings not condensed with other rings having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member
    • C07D263/16Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings not condensed with other rings having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • C07D263/18Oxygen atoms
    • C07D263/20Oxygen atoms attached in position 2
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D263/00Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings
    • C07D263/02Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings not condensed with other rings
    • C07D263/08Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings not condensed with other rings having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member
    • C07D263/16Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings not condensed with other rings having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • C07D263/18Oxygen atoms
    • C07D263/20Oxygen atoms attached in position 2
    • C07D263/24Oxygen atoms attached in position 2 with hydrocarbon radicals, substituted by oxygen atoms, attached to other ring carbon atoms
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D277/00Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings
    • C07D277/02Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings not condensed with other rings
    • C07D277/08Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings not condensed with other rings having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member
    • C07D277/12Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings not condensed with other rings having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • C07D277/14Oxygen atoms

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Heart & Thoracic Surgery (AREA)
  • Cardiology (AREA)
  • Urology & Nephrology (AREA)
  • Vascular Medicine (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Heterocyclic Carbon Compounds Containing A Hetero Ring Having Nitrogen And Oxygen As The Only Ring Hetero Atoms (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Thiazole And Isothizaole Compounds (AREA)
  • Pyrrole Compounds (AREA)
  • Macromolecular Compounds Obtained By Forming Nitrogen-Containing Linkages In General (AREA)
  • Emulsifying, Dispersing, Foam-Producing Or Wetting Agents (AREA)
  • Indole Compounds (AREA)
  • Silver Salt Photography Or Processing Solution Therefor (AREA)

Description

A találmány háttere
A találmány új, nitro-oxi-alkil-karbamoil-csoportot tartalmazó tiazolidinon- és oxazolidinon-származékokra, ilyen vegyületeket tartalmazó, vérnyomást csökkentő, így például kardiovaszkuláris megbetegedések kezelésére és megelőzésére alkalmas gyógyászati készítményekre, illetve ilyen alkalmazásra, valamint ilyen vegyületek előállítására vonatkozik.
A kardiovaszkuláris megbetegedések ismert módon az egész világon növekvő mértékben vezetnek halálhoz és munkaképtelenséghez, ezért kiterjedt kutatómunka folyik az ilyen típusú megbetegedések kezelésére vagy megelőzésére alkalmas gyógyszerek kidolgozására.
Jó néhány éve alkalmazzák és ma is széles körben eltetjedt a nitroglicerin a kardiovaszkuláris megbetegedések, különösen az angina pectoris kezelésére, azonban ennek a vegyületnek számos hátránya van gyógyászati felhasználásakor. így például a vegyület könnyen inaktiválódik a májban (az ún. „first-pass effect”), ugyanakkor hatástartama is igen rövid. Továbbá ez a vegyület egyes esetekben olyan hátrányos tüneteket okoz, mint a fejfájás, szédülés és szapora szívverés, a beteg vérnyomásának csökkenése következtében. így jó néhány év óta fenn áll az igény olyan antianginális hatású gyógyszerekre, amelyek hosszan tartó hatásúak, egyidejűleg viszont nem jelentkezik alkalmazásukkor az ún. first-pass effect.
Olyan vegyületeket dolgoztunk ki, amelyek ezeket a célkitűzéseket teljesítik megítélésünk szerint.
A találmány szerinti vegyületekhez leginkább közelálló vegyületeket ismertetnek a 4,200,640 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, mely vegyületek közé tartozik számos, koszorúér-tágító hatású vegyület, többek között a N-(2-nitro-oxi-etil)3-piiridin-karboxamid.
A találmány szerinti vegyületek ugyan emlékeztetnek erre az ismert vegyületre a nitro-oxi-alkil-karbamoil-csoport jelenlétére tekintettel, de különböznek abban, hogy tiazolidinon- vagy oxazolidinon-csoportot tartalmaznak. A találmány szerinti vegyületek is rendelkeznek értágító hatással, és - minthogy kevesebb a hátrányos mellékhatásuk - feltételezhetően felhasználhatók kardiovaszkuláris rendellenességek vagy elégtelenségek, például angina pectoris kezelésére és megelőzésére.
A találmány rövid összefoglalása
A találmány célja tehát új, nitro-oxi-alkil-karbamoil-csoportot tartalmazó tiazolidinon- és oxazolidinonszármazékok kidolgozása.
A találmány további, még specifikusabb célja vérnyomáscsökkentő vegyületek kidolgozása.
A találmány további céljai és előnyei az ezután következő leírásból megismerhetők.
A találmány szerinti vegyületek az (I) képlettel jellemezhetők. Ebben a képletben W jelentése kén- vagy oxigénatom és X jelentése —N(R')—képletű csoport, vagy E jelentése -N(R’)képletű csoport és X jelentése kén- vagy oxigénatom;
R] jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy olyan aralkilcsoport, amelynél a következőkben definiálásra kerülő arilcsoport helyettesít 1-4 szénatomos alkilcsoportot;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1-6 szénatomos alkilcsoportot, a következőkben definiálásra kerülő arilcsoporttal helyettesített 1-4 szénatomos aralkilcsoportot, a következőkben definiálásra kerülő arilcsoportot vagy olyan aromás heterociklusos csoportot jelent, amely aromás gyűrűjében 5 vagy 6 atomot, ezek közül 1-3 heteroatomot, éspedig nitrogén-, oxigén- és kénatomok közül megválasztott heteroatomot tartalmaz, míg a többi gyűrűbeli atom szénatom, továbbá ez a heterociklusos csoport adott esetben helyettesítve lehet a következőkben definiálásra kerülő (a) szubsztituensek közül legalább eggyel, vagy R2 és R3 olyan kondenzált gyűrűs rendszert alkot, amelynél a fentiekben definiált aromás heterociklusos csoport benzolgyűrűvel van kondenzálva;
R4 jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkilcsoport, vagy olyan aralkilcsoport, amelyben 1-4 szénatomos alkilcsoport a következőkben definiálásra kerülő arilcsoporttal szubsztituált;
A jelentése legalább egy karboxi-szubsztituenssel adott esetben helyettesített, 2-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkiléncsoport;
az arilcsoport 6-10 gyűrűbeli szénatomot tartalmaz legalább egy aromás gyűrűben, és adott esetben a következőkben definiált (b) szubsztituensek közül legalább egyet hordoz;
az (a) szubsztituensek a következők lehetnek; 1-6 szénatomos alkilcsoportok és -NRaRb képletű csoportok, az utóbbiakban Ra és Rb egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-6 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent, a (b) szubsztituensek a következők lehetnek: 1-6 szénatomos alkilcsoportok, 1-6 szénatomos alkoxicsoportok, halogénatomok, hidroxilcsoportok, nitrocsoportok és -NRaRb képletű csoportok, az utóbbiakban Ra és Rb jelentése a korábban megadott.
A találmány oltalmi körébe tartoznak az (I) képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható sói és észterei. A találmány tárgyát képezik továbbá kardiovaszkuláris rendellenességek vagy elégtelenségek kezelésére és megelőzésére alkalmas készítmények, amelyek hatásos mennyiségben legalább egy koszorúéri vérnyomáscsökkentő hatóanyagot tartalmaznak a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozóvagy egyéb hígítóanyaggal összekeverve, mimellett hatóanyagként legalább egy (I) képletű vegyületet vagy gyógyászatilag elfogadható sóját vagy észterét tartalmazzák.
A találmány tárgya továbbá kardiovaszkuláris rendellenességek vagy elégtelenségek kezelésére vagy megelőzésére alkalmas eljárás, amely abban áll, hogy egy emlősnek, például embernek, aki kardiovaszkuláris rendellenességtől vagy elégtelenségtől szenved vagy erre érzékeny, legalább egy koszorúéri vérnyomáscsökkentőt adunk be, mimellett ez a koszorúéri
HU 211 969 A9 vérnyomáscsökkentő valamely (I) képletű vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sója vagy észtere.
A találmány tárgyát képezi továbbá a későbbiekben részletesen ismertetésre kerülő eljárás az (I) képletű vegyületek, valamint gyógyászatilag elfogadható sóik és észtereik előállítására.
A találmány részletes ismertetése
A találmány szerinti vegyületek tiazolidinon- vagy oxazolidinon-származékok lehetnek, és a nitro-oxi-alkilkarbamoil-csoportot vagy a 4-helyzetben [W jelentése oxigén- vagy kénatom és X jelentése -N(R')- képletű csoport] vagy az 5-helyzetben [W jelentése -N(R')- képletű csoport és X jelentése oxigén- vagy kénatom] tartalmazzák. Ennek megfelelően ezek a vegyületek az (la) és (Ib) képletekkel jellemezhetők. Ezekben a képletekben A, R1, R2, R3 és R4 jelentése a korábban megadott, míg X1 jelentése oxigén- vagy kénatom.
Ha a találmány szerinti vegyületeknél R1, R2, R3, R4, Ra, Rb, az (a) szubsztituens vagy a (b) szubsztituens 1 -6 szénatomos alkilcsoportot jelent, akkor ez a csoport egyenes vagy elágazó láncú csoport, például metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, pentil-, izopentil-, neopentil-, 2-metilbutil-, 1 -etil-propil-, 4-metil-pentil-, 3-metil-pentil-, 2metil-pentil-, 1-metil-pentil-, 3,3-dimetil-butil-, 2,2-dimetil-butil-. 1,1 -dimetil-butil-, 1,2-dimetil-butil-, 1,3dimetil-butil-, 2,3-dimetil-butil-, 2-etil-butil-, hexil- és izohexilcsoport lehet, mely csoportok közül előnyösnek tartjuk az 1-4 szénatomos alkilcsoportokat. Különösen előnyösen R', R2, R3, R4, Ra, Rb az (a) szubsztituens és a (b) szubsztituens azonos vagy eltérő lehet, és mindegyik 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot, a leginkább előnyösen metilcsoportot jelent.
Ha R2 vagy R3 jelentése arilcsoport, akkor ez a csoport legalább egy aromás gyűrűben 6-10 gyűrűbeli szénatomot tartalmazhat, és helyettesítetlen vagy a korábbiakban definiált és a későbbiekben példákkal illusztrált (b) szubsztituensek közül legalább eggyel helyettesített lehet. Előnyösebben ez a csoport 6 vagy 10 gyűrűbeli szénatomot tartalmaz, és különösen előnyösen fenil- vagy naftilcsoport (1- vagy 2-naftilcsoport) lehet. Ezek a csoportok helyettesítettek vagy helyettesítetlenek lehetnek. A leginkább előnyös a fenilcsoport. Ha az arilcsoport helyettesített, akkor nincs különösebb megkötés a helyettesítők számát illetően, eltekintve a helyettesíthető helyzetek számából vagy a térbeli gátlásból adódó korlátoktól. Általában előnyös, ha 1-3 szubsztituens van jelen. Különösen előnyös, ha 1 szubsztituens van jelen, vagy ha nincs szubsztituens, a leginkább előnyös ha nincs szubsztituens. A szubsztituált csoportokra példaképpen megemlíthetjük a 2-, 3- és 4-nitro-fenilcsoportot, 2-, 3- és 4-klórfenilcsoportot, 2,4-diklór-fenilcsoportot, 3,5-diklór-fenilcsoportot, 2,4,6-triklór-fenilcsoportot, 2-, 3- és 4-fluorfenilcsoportot, 2,4-difluor-fenilcsoportot, 3,5-difluor-fenil-csoportot, 2,4,6-trifluor-fenilcsoportot, 2-, 3- és 4bróm-fenilcsoportot, 2,4-dibróm-fenilcsoportot, 3,5-dibróm-fenil-csoportot, 2,4,6-tribróm-fenilcsoportot, 2-, 3és 4-metoxi-fenilcsoportot, 2,4-dimetoxi-fenilcsoportot, 3,5-dimetoxi-fenilcsoportot, 2,4,6-trimetoxi-fenilcsoportot, 2-, 3- és 4-metil-fenilcsoportot, 2,4-dimetil-fenilcsoportot, 3,5-dimetil-fenilcsoportot, 2,4,6-trimetil-fenilcsoportot, 2-, 3- és 4-hidroxi-fenilcsoportot, 2,4-dihidroxifenilcsoportot, 3,5-dihidroxi-fenilcsoportot, 2,4,6-trihidroxi-fenilcsoportot, 2-, 3- és 4-amíno-fenilcsoportot, 2,4diamino-fenilcsoportot, 3,5-diamino-fenilcsoportot, 2,4,6-triamino-fenilcsoportot és 2-, 3- és 4-(metil-amino)-fenilcsoportot. Az arilcsoportok közül előnyös a fenil-, 1-naftil-, 2-naftil-, 3-nitro-fenil-, 4-klór-fenil-, 2-, 3vagy 4-metoxi-fenil-, 2-, 3- vagy 4-metil-fenil-, 4-fluorfenil- és a 2-, 3- vagy 4-hidroxi-fenil-csoport, a leginkább előnyös a fenil-, 4-metoxi-fenil-, 4-metil-fenil- és a 4hidroxi-fenilcsoport.
Ha R1, R2, R3 vagy R4 jelentése aralkilcsoport, akkor ez a csoport legalább egy arílcsoporttal helyettesített, 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport. Az alkilcsoport egyenes vagy elágazó láncú, 1-4 szénatomot, előnyösen 1-3 szénatomot, különösen előnyösen 1 vagy 2 szénatomot és a leginkább előnyösen 1 szénatomot tartalmazó csoport lehet. Az ilyen alkil csoportokra példaképpen az R1 és egyéb csoportok jelentése kapcsán felsorolt, 1—4 szénatomos alkilcsoportokat említhetjük. Az aralkilcsoport arilrészét az R2 és R3 jelentése kapcsán definiált és példákkal illusztrált arilcsoportok alkothatják. A csoport arilrésze helyettesítetlen vagy a korábbiakban definiált és a következőkben példákkal illusztrált (b) szubsztituensek közül legalább eggyel helyettesített lehet. Ha a csoport helyettesített, nincs különösebb korlátozás a helyettesítők számát illetően, eltekintve a szubsztituálható helyzetek száma vagy a térbeli gátlás szabta korlátozásoktól. Általában azonban előnyösen 1-3 szubsztituens van jelen. Még inkább előnyös, ha 1 szubsztituens van jelen, vagy ha nincs szubsztituens, a leginkább előnyösen a csoport helyettesítetlen. A helyettesítetlen csoportokra példaképpen megemlíthetjük a benzil-, fenetil-, 1-fenil-etil-, 1-fenil-propil-, 2-fenil-propil-, 3-fenil-propil-, 4-fenilbutil-, difenil-metil- (benzhidril-), trifenil-metil- (tritil-), 1-naftil-metil- és a 2-naftil-metilcsoportot, amelyek közül a benzil- és a fenetilcsoportok előnyösek. A helyettesített csoportokra példaképpen megemlíthetjük az előzőekben felsorolt helyettesítetlen csoportok bármelyikét, amelyek azonban az (a) szubsztituensek közül legalább eggyel helyettesítve vannak. Különösen megemlíthetjük a 2-, 3- és 4-nitro-benzil-, 2-, 3- és 4-klórbenzil-, 2,4-diklór-benzil-, 3,5-diklór-benzil-, 2,4,5triklór-benzil-, 2-, 3- és 4-fluor-benzil-, 2,4-difluorbenzil-, 3,5-difluor-benzil-, 2,4,6-trifluor-benzil-, 2-, 3és 4-bróm-benzil-, 2,4-dibróm-benzil-, 3,5-dibrómbenzil-, 2,4,6-tribróm-benzil-, 2-, 3- és 4-metoxi-benzil-, 2,4-dimetoxi-benzil-, 3,5-dimetoxi-benzil-, 2,4,6trimetoxi-benzil-, 2-, 3- és 4-metil-benzil-, 2,4-dimetilbenzil-, 3,5-dimetil-benzil-, 2,4,6-trimetil-benzil-, 2-,
3- és 4-hidroxi-benzil-, 2,4-dihidroxi-benzil-, 3,5-dihidroxi-benzil-, 2,4,6-trihidroxi-benzil-, 2-, 3- és 4amino-benzil-, 2,4-diamino-benzil-, 3,5-diamino-benzil-, 2,4,6-triamino-benzil- és a 2-, 3- és 4-(metil-amino)-benzilcsoportokat. Ezek közül előnyös a benzil-, 1-naftil-metil-, 2-naftil-metil-, 3-nitro-benzil-, 4-klórbenzil-, 2-, 3- vagy 4-metoxi-benzil, 2-, 3- vagy 4-me3
HU 211 969 A9 til-benzil-, 4-fluor-benzil- és 2-, 3- vagy 4-hidoxi-benzil-csoport, különösen előnyös a benzil-, 4-metoxi-benzil-, 4-metil-benzil- és a 4-hidroxi-benzilcsoport, a leginkább előnyös a benzilcsoport.
Ha R2 vagy R3 heterociklusos csoportot jelent, akkor ez a csoport 5 vagy 6 gyűrűbeli atomot tartalmazó aromás heterociklusos csoport lehet, amely 1-3 heteroatomot, éspedig nitrogén-, oxigén- és kénatomok közül megválasztott heteroatomot tartalmaz, míg a többi gyűrűbeli atom szénatom. A heterociklusos csoport helyettesítetlen vagy a korábbiakban definiált és a későbbiekben példákkal illusztrált (a) szubsztituensek közül legalább eggyel helyettesített lehet, illetve az ilyen helyettesített vagy helyettesítetlen aromás heterociklusos csoport kondenzálva lehet egy benzolgyűrűvel. Ha 3 heteroatom van, akkor előnyösnek tartjuk, hogy legalább egy (előnyösebben 2) nitrogénatom és 1 vagy 2 heteroatom nitrogén-, oxigén- vagy kénatom (és ha 2 további heteroatom van, akkor ezek azonosak vagy eltérőek lehetnek). Ha 2 heteroatom van a gyűrűben, akkor ezek azonosak vagy eltérőek lehetnek, továbbá nitrogén-, oxigén- és kénatomok közül vannak megválasztva. Előnyösebb azonban, ha az egyik nitrogénvagy oxigénatom és a másik nitrogén-, oxigén- vagy kénatom. Az ilyen heterociklusos csoportokra példaképpen megemlíthetjük a furil-, tienil-, pirrolil-, oxazolil-, izoxazolil-, tiazolil-, izotiazolil-, imidazolil-, pirazolil. piridil-, piridazinil-, pirimidinil-, indolil-, kinolilés a kinazolinilcsoportot. Ezek közül előnyös a furil-, tienil-, oxazolil-, izoxazolil-, tiazolil-, izotiazolil- és a piridilcsoport, a leginkább előnyös a furil- tienil- és a piridilcsoport. Az ilyen csoportok helyettesítetlenek vagy a korábbiakban definiált és a későbbiekben példákkal illusztrált (a) szubsztituensek közül legalább eggyel, előnyösen 1-6 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek lehetnek. Ha a csoport helyettesített, akkor nincs különösebb korlátozás a helyettesítők számát illetően, eltekintve a helyettesíthető helyzetek száma vagy térbeli gátlás szabta korlátozásoktól. Általában előnyös, ha 1-3 helyettesítő van jelen. Előnyösebb, ha a csoport 1 helyettesítőt tartalmaz vagy helyettesítetlen, a leginkább előnyös, ha a csoport helyettesítetlen. Ha az (a) vagy (b) szubsztituens alkilcsoport, akkor ez a csoport 1-6 szénatomot tartalmaz és a korábbiakban példaszerűen felsoroltak valamelyike lehet.
Ha az (a) vagy (b) szubsztituens egy -N-RaRb képletű csoport, akkor Ra és Rb mindegyike - egymástól függetlenül - hidrogénatom vagy a korábbiakban példaszerűen illusztrált alkilcsoportok valamelyike lehet. Az -NRaRb általános képletű csoportokra példaképpen megemlíthetjük az amino-, metil-amino-, etil-amino-, propil-amino-, izopropil-amino-, butil-amino, izobutilamino-, szek-butil-amino-, terc-butil-amino-, pentilamino-, izopentil-amino-, neopentil-amino-, hexil-amino-. izohexil-amino-, dimetil-amino-, dietil-amino, Netil-N-propil-amino-, dipropil-amino-, diizopropil-amino-, N-metil-N-propil-amino- és az N-metil-N-butilaminocsoportot, melyek közül az aminocsoport az előnyös.
Ha a (b) szubsztituens 1-6 szénatomos alkoxicsoportot jelent, akkor ez egyenes vagy elágazó láncú, 1-6 szénatomos csoport, például metoxi-, etoxi-, propoxi-, izopropoxi-, butoxi-, izobutoxi-, szek-butoxi-, terc-butoxi-, pentoxi-, izopentoxi-, neopentoxi-, 2-metil-butoxi-,
1- etil-propoxi-, 4-metil-pentoxi-, 3-metil-pentoxi, 2-metil-pentoxi-, 1-metil-pentoxi-, 3,3-dimetil-butoxi-, 2,2-dimetil-butoxi-, 1,1-dimetil-butoxi-, 1,2-dimetil-butoxi-, 1,3-dimetil-butoxi-, 2,3-dimetil-butoxi-, 2-etil-butoxi-, hexil-oxi- vagy izohexil-oxicsoport lehet, amelyek közül előnyösnek tartjuk az 1-4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoportokat, különösen a metoxi- és az etoxicsoportot, de leginkább előnyös a metoxicsoport.
Ha a (b) szubsztituens halogénatom, akkor ez például fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom, előnyösen fluor- vagy klóratom lehet.
Ha A jelentése alkiléncsoport, akkor ez a csoport
2- 6 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú csoport lehet. Az ilyen csoportokra példaképpen megemlítjük az etilén-, propilén, trimetilén-, tetrametilén, pentametilén- és hexametiléncsoportot, amelyek közül előnyösebbek a 2-4 szénatomot tartalmazó alkiléncsoportok, és a leginkább előnyös az etiléncsoport. Ezek az alkiléncsoportok helyettesítetlenek vagy legalább egy, de előnyösen egyetlen egy karboxilcsoporttal helyettesítettek lehetnek.
Ha A jelentése helyettesített alkiléncsoport, akkor a szóban forgó vegyület egy sav, és így sókat és észtereket képezhet. Ezeknek a sóknak és az észtereknek a jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy gyógyászati felhasználásra kerülnek, mert ebben az esetben gyógyászatilag elfogadhatóknak kell lenniük. Ha azonban nem gyógyászati célokra, hanem például más, esetleg hatásosabb vegyületek előállításában köztitermékekként kerülnek felhasználásra, akkor ez a megkötés sem érvényes. Ami az észtereket illeti, ezek olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyeknél a jelentésében a helyettesítő egy észterezett karboxilcsoport, például egy alkoxi-karbonil- vagy aril-oxi-karbonilcsoport.
Ha ez a helyettesítő egy alkoxi-karbonilcsoport, akkor az alkoxirész 1-6 szénatomot tartalmaz és egyenes vagy elágazó láncú lehet. Példaképpen megemlítjük a következő csoportokat: metoxi-karbonil-, etoxi-karbonil-, propoxi-karbonil-, izopropoxi-karbonil-, butoxi-karbonil-, izobutoxi-karbonil-, szek-butoxi-karbonil-, terc-butoxi-karbonil-, pentoxi-karbonil-, izopentoxi-karbonil-, neopentoxi-karbonil-, 2-metilbutoxi-karbonil-, 1-etil-propoxi-karbonil-, 4-metilpentoxi-karbonil-, 3-metil-pentoxi-karbonil-, 2-metilpentoxi-karbonil-, 1-metil-pentoxi-karbonil-, 3,3-dimetil-butoxi-karbonil-, 2,2-dimetil-butoxi-karbonil-, 1,1-dimetil-butoxi-karbonil-, 1,2-dimetil-butoxi-karbonil-, 1,3-dimetil-butoxi-karbonil-, 2,3-dimetil-butoxi-karbonil-, 2-etil-butoxi-karbonil-, hexil-oxi-karbonil- és izohexil-oxi-karbonilcsoport. Ezek közül előnyösnek tartjuk azokat az alkoxi-karbonilcsoportokat, amelyek alkilrésze 1-4 szénatomot tartalmaz, különösen a metoxi-karbonil- és az etoxi-karbonilcsoportot. A leginkább előnyösek azonban a helyettesítetlen alkiléncsoportok.
HU 211 969 A9
Ha egy ilyen szubsztituens egy aril-oxi-karbonilcsoport, akkor ennek arilrésze 6-10, előnyösen 6 vagy 10 szénatomot tartalmaz, továbbá helyettesített lehet. Az aril-oxi-karbonil-csoportok ilyen arilrészét képezhető csoportokra példákat R2 és R3 jelentése kapcsán már felsoroltuk. A leginkább előnyös aril-oxi-karbonilcsoport a fenoxi-karbonilcsoport.
Azok az (I) képletű vegyületek, amelyeknél A jelentése karboxilcsoporttal szubsztituált alkiléncsoport, vagy amelyeknél R2 vagy R3 hidroxilcsoporttal szubsztituált aralkil- vagy arilcsoportot jelent, bázisokkal is sókat képezhetnek. Az ilyen sókra példaképpen említhetünk alkálifémekkel, például nátriummal, káliummal vagy lítiummal képzett sókat; alkáliföld fémekkel, például báriummal vagy kalciummal képzett sókat; más fémekkel, például magnéziummal vagy alumíniummal képzett sókat; szerves bázisokkal, például diciklohexil-aminnal képzett sókat; és bázikus aminosavakkal, például lizinnel vagy argininnel képzett sókat. Ugyanakkor, ha a találmány szerinti (I) képletű vegyületek molekulájukban egy bázikus csoportot tartalmaznak, akkor savaddíciós sókat képezhetnek. Az ilyen savaddíciós sókra példaképpen említhetünk ásványi savakkal, különösen hidrogén-halogenidekkel (például hidrogén-fluoriddal, hidrogén-bromiddal, hidrogén-jodiddal vagy hidrogén-kloriddal), továbbá salétromsavval, szénsavval, kénsavval vagy foszforsavval képzett sókat; rövidszénláncú alkil-szulfonsavakkal, például metán-szulfonsavval, trifluor-metán-szulfonsavval vagy etánszulfonsavval képzett sókat; aril-szulfonsavakkal, például benzol-szulfonsavval vagy p-toluol-szulfonsavval képzett sókat; szerves karbonsavakkal, például ecetsavval, fumársavval, borkősavval, oxálsavval, maleinsavval, almasavval, borostyánkősavval vagy citromsavval képzett sókat; és aminosavakkal, például glutaminsavval vagy aszparáginsavval képzett sókat.
A találmány szerinti vegyületek szükségszerűen számos aszimmetrikus szénatomot tartalmaznak molekulájukban, legalábbis a heteroatom gyűrűben, és így optikai izomereket képezhetnek. Bár az összes találmány szerinti vegyületet egyetlen molekulaképlettel jelöltük, a találmány oltalmi körébe tartozóknak tekintjük mind az egyes, izolált izomereket, mind keverékeiket, beleértve racemátjaikat. Ha sztereospecifikus szintézismódszereket alkalmazunk vagy kiindulási anyagként optikailag aktív vegyületeket használunk, akkor az egyes izomerek közvetlenül előállíthatók. Másrészt, ha izomerek keverékét állítjuk elő, akkor az egyes izomerek a szakirodalomból jól ismert szeparálást módszerekkel elkülöníthetők.
A találmány szerinti (I) képletű vegyületek és sóik egy előnyös csoportját alkotják azok, amelyek képletében
R1 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, benzilcsoport vagy fenetilcsoport;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot;
1-4 szénatomos alkilcsoportot; a fenilrészen adott esetben legalább egy helyettesítővei, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxi- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott helyettesítővei helyettesített, az alkilrészben 1—4 szénatomot tartalmazó fenil-alkilcsoportot;
naftil-metilcsoportot;
adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxi- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoportot;
naftilcsoportot; vagy olyan piridil-, furil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil-, izoxazolil- vagy izotiazolilcsoportot jelent, amelyek adott esetben legalább egy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek;
R4 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkilcsoport, benzilcsoport vagy fenetilcsoport; és
A jelentése adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig karboxi- és az alkoxirészben 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonilcsoport közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített, 2—4 szénatomos alkiléncsoport.
A találmány szerinti (I) képletű vegyületek és sóik egy még előnyösebb csoportját alkotják azok, amelyek képletében
R1 jelentése hidrogénatom, metilcsoport vagy benzilcsoport;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot; metilcsoportot;
adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil-, metoxi- és hidroxilcsoportok és fluor- és klóratomok közül megválasztott helyettesítővei szubsztituált benzil- vagy fenetilcsoportot;
adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil-, metoxi- és hidroxilcsoportok és fluor- és klóratomok közül megválasztott helyettesítővei szubsztituált fenilcsoportot; vagy piridil-, furil- vagy tienilcsoportot jelent;
R4 jelentése hidrogénatom, metilcsoport vagy benzilcsoport; és
A jelentése 2—4 szénatomos alkiléncsoport.
Egy még inkább előnyös csoportját alkotják a találmány szerinti (I) képletű vegyületeknek és sóiknak azok, amelyek képletében
W jelentése oxigén- vagy kénatom és X jelentése iminocsoport, vagy X jelentése kénatom és W jelentése iminocsoport;
R2 jelentése hidrogénatom, adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil-, metoxi- és hidroxilcsoportok közül megválasztott helyettesítővel szubsztituált benzilcsoport, vagy adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil-, metoxiés hidroxilcsoportok közül megválasztott helyettesítővei szubsztituált fenilcsoport;
R3 jelentése hidrogénatom;
R4 jelentése hidrogénatom; és
A jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoport.
HU 211 969 A9
A találmány szerinti (1) képletű vegyületek leginkább előnyös csoportját alkotják azok, amelyek képletében
W jelentése oxigén- vagy kénatom és X jelentése iminocsoport;
R2 jelentése hidrogénatom, benzilcsoport, vagy adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil- és metoxicsoportok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoport;
R3 jelentése hidrogénatom;
R4 jelentése hidrogénatom; és
A jelentése etiléncsoport.
A találmány szerinti (I) képletű vegyületekre specifikus példaként említhetjük az (la) és (Ib) képletű vegyületeket, amelyeknél A, R2, R3, R4 és X* helyettesítők jelentését az 1. vagy 2. táblázatban soroljuk fel, azaz az 1. táblázat az (la) képletű vegyületekre, míg a 2. táblázat az (Ib) képletű vegyületekre vonatkozik. Ezekben a táblázatokban a következő rövidítéseket használjuk egyes csoportok azonosítására;
Bu butil
Bz benzil
Et etil
Me metil
Ph fenil
Pr propil
1. táblázat
A vegyület sorszáma R1 R2 R3 R4 A X1
1-1. H H H H (CH2)2 s
1-2. Me H H H (CH2)2 s
1-3. Et H H H (CH2)2 s
1-t. Bz H H H (Ch2)2 s
1-5. H Me H H (CH2)2 s
1-6. H Et H H <ch2)2 s
1-7. H Ph H H (CH2)2 s
1-8. H 2-tie- nil H H <ch2)2 s
1-9. H 3-üe- nil H H (CH2)2 s
1-10. H 2-furíl H H (CH2)2 s
1-11. H 3-furii H H (CH2)2 s
1-12. H 3- no2- Ph H H (CH2)2 s
1-13. H 4-0- Ph H H (CH2)2 s
1-14. H 4- MeO- Ph H H (CH2)2 s
1-15. H 4-tia- zolil H H ích2)2 s
A vegyület sorszáma R1 R2 R3 R4 A X1
1-16. H 3-piri- dil H H (CH2)2 s
1-17. H Me Me H (CH2)2 s
1-18. Me Me Me H (CH2)2 s
1-19. Me Me Me Me (CHjh s
1-20. Et Ph H H (CH2)2 s
1-21. Et Et H Me (CH2)4 s
1-22. Bz Me H Et (CHjh s
1-23. Bz Ph Η Pr (CH2)4 s
1-24. Bu H H H (CH2)2 s
1-25. H 1-naf- til H H (CHjh s
1-26. H H H Me (CH2)2 s
1-27. H H H Bz (CH2)2 s
1-28. H Bz H H (CH2)2 s
1-29. Bz H H H (CH2)3 s
1-30. H H H H CH(Me)- ch2 s
1-31. H H H H ch2ch (Me) s
1-32. H H H H (CH2)5 s
1-33. H H H H (CH2)6 s
1-34. H H H H (CH2)2 o
1-35. Me H H H (CH2)2 o
1-36. Et H H H (CH2)2 o
1-37. Bz H H H (CH2)2 o
1-38. H Me H H (CH2)2 0
1-39. H Et H H (CH2)2 o
1-40. H Ph H H (CH2)2 o
1-41. H 2-tie- nil H H (CH2)2 0
1-42. H 3-tie- níl H H (CH2)2 0
1-43. H 2-furil H H (CH2)2 o
1-44. H 3-furil H H (CH2)2 o
1—45. H 3- no2- Ph H H (CH2)2 o
1-46. H 4-0- Ph H H (CH2)2 0
1—4-7. H 4- MeO- Ph H H (CH2)2 0
1—48. H 4-tia- zolil H H (CH2)2 o
1—49. H 3-piri- dil H H (CH2)2 o
HU 211 969 A9
A vegyület sorszáma R1 R2 R3 R4 A X1
1-50. H Me Me H (CH2)2 o
1-51. Me Me Me H (CH2)2 o
1-52. Me Me Me Me (CH2)2 o
1-53. Et Ph H H (CH2)2 0
1-54. Et Et H Me (Ch2)4 o
1-55. Bz Me H Et (CH2)2 o
1-56. Bz Ph H Pr (ch2)4 o
1-57. Bu H H H (CH2)2 o
1-58. H 1-naftil H H (CH2)2 o
1-59. H H H Me (CH2)2 o
1-60. H H H Bz (CH2)2 o
1-61. H Bz H Bz (CH2)2 o
1-62. H H H H (CH2)3 o
1-63. H H H H CH(Me)- ch2 o
1-64. H H H H ch2ch- (Me) o
1-65. H H H H (CH2)5 o
1-66. H H H H (CH2)6 0
1-67. H H H H (CH2)4 s
1-68. H H H H (CH2)3 s
1-69. H 4-Me- Bz H Bz (Ch2)2 s
1-70. H 4- MeO- Bz H Bz (CH2)2 s
1-71. H 4-F-Bz H Bz (CH2)2 s
1-72. H 4-C1- Bz H Bz (CH2)2 s
1-73. H 4-OH- BZ H Bz (CH2)2 s
1-74. H 4-Me- Ph H Bz (CH2)2 s
1-75. H 4-F-Ph H Bz (CH2)2 s
1-76. H 4-OH- Ph H Bz (CH2)2 0
1-77. H 4-Me- Bz H Bz (Ch2)2 o
1-78. H 4- OMe- Bz H Bz (CH2)2 o
1-79. H 4-F-Bz H Bz (ch2)2 0
1-80. H 4-C1- Bz H Bz (CH2)2 o
1-81. H 4-OH- Bz H Bz (CH2)2 0
A vegyület sorszáma R1 R2 R3 R4 A X1
1-82. H 4-Me- Ph H Bz (CH2)2 o
1-83. H 4-F-Ph H Bz (CHjh o
1-84. H 4-OH- Ph H Bz (CHjh o
1-85. H H H Bz (CH2)4 o
2. táblázat
A vegyület sorszáma: R‘ R2 R3 R4 A X1
2-1. H H H H (CH2)2 s
2-2. Me H H H (CH2)2 s
2-3. Et H H H (CH2)2 s
2-4. Bz H H H (CH2)2 s
2-5. H Me H H (CH2)2 s
2-6. H Et H H (CH2)2 s
2-7. H Ph H H (CH2)2 s
2-8. H 2-tienil H H (CH2)2 s
2-9. H 3-tienil H H (CH2)2 s
2-10. H 2-furil H H (CH2)2 s
2-11. H 3-furil H H (CH2)2 s
2-12. H 3- no2- Ph H H (CH2)2 s
2-13. H 4-C1- Ph H H (CH2)2 s
2-14. H 4- MeO- Ph H H (CH2)2 s
2-15. H 4-tia- zolil H H (CH2)2 s
2-16. H 3-piri- dil H H (CH2)2 s
2-17. H Me Me H (ch2)2 s
2-18. Me Me Me H (ch2)2 s
2-19. Me Me Me Me (CH2)2 s
2-20. El Ph H H (Ch2)3 s
2-21. Et Et H Me (ch2)4 s
2-22. Bz Me H Et (CH2)2 s
2-23. Bz Ph H Pr (CH2)4 s
HU 211 969 A9
A vegyület sorszáma: R1 R2 R3 R4 A X1
2-24. Bu H H H (CH2)2 s
2-25. H l-naftil H H (CH2)2 s
2-26. H H H Me (CH2)2 s
2-27. H H H Bz (CH2)2 s
2-28. H Bz H H (ch2)2 s
2-29. H H H H (CH2)3 s
2-30. H H H H CH(Me) ch2 s
2-31. H H H H ch2ch (Me) s
2-32. H H H H (CH2)5 s
2-33. H H H H (CH2)6 s
2-34. H H H H (CH2)2 0
2-35. Me H H H (CH2)2 o
2-36. Et H H H (CH2)2 o
2-37. Bz H H H (CH2)2 0
2-38. H Me H H (CH2)2 o
2-39. H Et H H (CH2)2 o
2-40. H Ph H H (CH2)2 0
2-41. H 2-tienil H H (CH2)2 0
2-42. H 2-tienil H H (CH2)2 o
2-43. H 2-furil H H (CH2)2 0
2-4-4. H 3-furil H H (CH2)2 0
2—45. H 3- no2- Ph H H (CH2)2 o
2-46. H 4-C1- Ph H H (Ch2)2 0
2-47. H 4- MeO- Ph H H (Ch2)2 0
2—48. H 4-tia- zolil H H (Ch2)2 o
2—49. H 3-piri- dil H H (CH2)2 0
2-50. H Me Me H (CH2)2 o
2-51. Me Me Me H (CH2)2 o
2-52. Me Me Me Me (CHj)2 0
2-53. Et Ph H H (CH2)3 o
2-54. Et Et H Me (CH2)4 0
2-55. Bz Me H Et (CH2)2 0
2-56. Bz Ph H Pr (CH2)4 o
A vegyület sorszáma: R1 R2 R3 R4 A X1
2-57. Bu H H H (CH^ o
2-58. H l-naftil H H (CH2)2 o
2-59. H H H Me (CH2)2 o
2-60. H H H Bz (CH2)2 o
2-61. H Bz H H (CH2)2 0
2-62. H H H H (CHjb 0
2-63. H H H H CH(Me) CH2 0
2-64. H H H H ch2ch (Me) 0
2-65. H 4-Me- Ph H H (CH2)2 0
2-66. H 4-Me- Ph H H (CH2)2 s
2-67. H 4-Me- Bz H H (CH2)2 s
2-68. H 4- MeO- Bz H H (CH2)2 s
2-69. H 4-F-Bz H H (Ch2)2 s
2-70. H 4-C1- Bz H H (CH2)2 s
2-71. H 4-OH- Bz H H (CH2)2 s
2-72. H 4-F-Ph H H (CH2)2 s
2-73. H 4-OH- Ph H H (CH2)2 s
2-74. H 4-Me- Bz H H (CH2)2 o
2-75. H 4- OMe- Bz H H (CH2)2 o
2-76. H 4-F-Bz H H (Ch2)2 0
2-77. H 4-C1- Bz H H (CH2)2 0
2-78. H 4-OH- Bz H H (ch2)2 o
2-79. H 4-F-Ph H H (ch2)2 0
2-80. H 4-OH- Ph H H (CH2)2 0
2-81. H H H H (CH2)4 s
HU 211 969 A9
A vegyület sorszáma: R1 R2 R3 R4 A X1
2-82. H H H H (CH2)4 0
A táblázatban felsorolt vegyületek közül előnyösek a következő sorszámúak: 1-1., 1-2., 1-5., 1-7., 1-8., 1-9.,1-10., 1-11., 1-12., 1-13., 1-14., 1-16., 1-17., 1-25., 1-26., 1-28., 1-30., 1-31., 1-34., 1-35., 1-38., 1—40., 1—41., 12-42., 1—43., 1-44., 1-47., 1-61., 1-67., 1-68., 1-69., 1-70., 1-71., 1-72., 1-73., 1-74., 1-75., 1-76., 1-77, 1-78., 1-79., 1-80., 1-81., 1-82., 1-83.,
1- 84., 1-85., 2-1., 2-5., 2-7., 2-14., 2-34., 2-38.,
2- 40., 2-47., 2-65., 2-66., 2-67., 2-68., 2-69., 2-70., 2-71., 2-72. és 2-73. Különösen előnyösek a következő sorszámúak; 1-1., 1-2., 1-5., 1-7., 1-8., 1-14., 1-25., 1-28., 1-30., 1-34., 1-38., 1-41., 1-47., 1-61.,
1- 69., 1-70, 1-74., 1-78., 2-1., 2-7., 2-14., 2-66.,
2- 67. és 2-68. A leginkább előnyös vegyületek a következő sorszámú vegyületek;
1-1. N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid;
1-14. N-(2-nitro-oxi-etil)-5-(4-metoxi-fenil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid;
1-28. N-(2-nitro-oxi-etil)-5-benzil-2-oxo-tiazolidin-4karboxamid;
1-34. N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-oxazolidin-4-karboxamid;
1-47. N-(2-nitro-oxi-etil)-5-(4-metoxi-fenil)-2-oxooxazolidin-4-karboxamid;
1- 61. N-(2-nitro-oxi-etil)-5-benzil-2-oxo-oxazolidin4-karboxamid;
2- 1. N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-5-karboxamid; és
2-14. N-(2-nitro-oxi-etil)-4-(4-metoxi-fenil)-2-oxo-tiazolidin-5-karboxamid.
A találmány szerinti vegyületek a szakirodalomból az ilyen típusú vegyületek előállítására jól ismert módszerekkel állíthatók elő. így például általánosságban az (I) képletű vegyületeket előállíthatjuk úgy, hogy valamely (II) képletű vegyületet - a képletben, W, X, R2 és R3 jelentése a korábban megadott - vagy ennek valamelyik reakcióképes származékát valamely (ΠΙ) képletű vegyülettel - a képletben R4 és A jelentése korábban megadott, míg Z jelentése hidrogénatom vagy nitrocsoport - reagáltatjuk, majd - ha Z jelentése hidrogénatom
- egy így kapott (IV) képletű vegyületet - a képletben, W, X, R2, R3, R4, A és Z jelentése a korábban megadott
- nitrálunk egy (I) általános képletű vegyületet kapva;
és végül adott esetben sóképzésnek vagy észterezésnek vetjük alá a kapott terméket.
Közelebbről, az I. képletű vegyületek előállíthatók az A. és B. reakcióvázlatokban bemutatott módon. Ezekben a reakcióvázlatokban W, X, R2, R3, R4 és A jelentése a korábban megadott.
Az A. reakcióvázlat A1. lépése értelmében a megfelelő (I) képletű vegyület előállítására valamely (II) képletű vegyületet vagy reakcióképes származékát valamely (Illa) képletű vegyülettel reagáltatjuk. Reakcióképes származékként használhatunk például egy savhalogenidet, vegyes savanhidridet vagy reakcióképes észtert; alternatív módon a reagáltatást végrehajthatjuk a szabad savval egy kondenzálószer jelenlétében.
Ha egy (II) képletű vegyület savhalogenidjét használjuk („savhalogenides módszer”), akkor a (II) képletű vegyületet először egy halogénezőszerrel (például tionil-kloriddal vagy foszfor-pentakloriddal) reagáltatjuk, majd egy így kapott savhalogenidet egy (Illa) képletű vegyülettel viszünk reakcióba. A reagáltatást adott esetben egy bázis jelenlétében hajthatjuk végre.
Az e célra alkalmazható bázis jellegét illetően nincs közelebbi megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reagensekre. Példaképpen az ilyen bázisokra megemlíthetünk szerves aminokat, így például a trietilamint, N-metil-morfolint, piridint vagy 4-(dimetil-amino)-piridint; alkálifém-hidrogén-karbonátokat, például nátrium-hidrogén-karbonátot vagy kálium-hidrogénkarbonátot; és alkálifém-karbonátokat, például nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot. Ezek közül előnyösnek tartjuk szerves aminok használatát.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs közelebbi megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a felhasznált reagensekre, továbbá hogy azokat legalább egy bizonyos mértékben oldja. Az e célra alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk szénhidrogéneket, így például alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogéneket, például hexánt, ciklohexánt, benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, előnyösen halogénezett alifás szénhidrogéneket, például metilén-kloridot, 1,2-diklór-etánt vagy széntetrakloridot; étereket, például dietil-étert, tetrahidrofuránt vagy dioxánt; ketonokat, például acetont; amidokat, különösen zsírsav-amidokat, például Ν,Ν-dimetilformamidot, N,N-dimetil-acetamidot, N-metil-2-pirrolidont vagy hexametil-foszforsav-triamidot; és szulfoxidokat, például dimetil-szulfoxidot. Ezek közül előnyösnek tartjuk szénhidrogének, halogénezett szénhidrogének, éterek és amidok használatát.
A fentiekben említett reagál tatásokat széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Általában azonban célszerűen -20 ’C és +150 ’C közötti hőmérsékleteken dolgozunk mind a (II) képletű vegyületeknek halogénezőszerekkel való reagáltatása során, mind a (Illa) képletű vegyületeknek savhalogenidekkel való reagáltatása során. Előnyösebben a (II) képletű vegyületeknek a halogénezőszerekkel való reagáltatását -10 ’C és +50 ’C között, míg a (Illa) képletű vegyületeknek a savhalogenidekkel való reagáltatását 0 ’C és 100 ’C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakcióidő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, elsősorban a reakcióhőmérséklettől, továbbá a reagensek és az alkalmazott oldószerek jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása esetén 15 perc és 24 óra közötti idő, előnyösebben 30 perc és 16 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
HU 211 969 A9
A vegyes savanhidrides módszert úgy hajthatjuk végre, hogy valamely (Π) képletű vegyületet egy halogén-szénsav-alkil-észterrel (amelynek alkilrésze 1-4 szénatomot tartalmaz), egy dialkil-ciano-foszfonáttal (amelynek mindkét alkilrésze 1-4 szénatomot tartalmaz) vagy egy diaril-foszforil-aziddal (amelynek mindkét arilrésze az R2 és R3 helyettesítők kapcsán említett csoportok valamelyike lehet) reagáltatunk egy vegyes savanhidridet kapva, amelyet azután egy (Illa) képletű vegyülettel reagáltatunk.
A vegyes savanhidrid előállítását úgy végezhetjük, hogy valamely (II) képletű vegyületet egy halogén-karbon savalkil-észterrel, például klór-hangyasav-etil-észterrel vagy klór-hangyasav-izobutil-észterrel; egy dialkilciano-foszfonáttal, például dimetil-ciano-foszfonáttal vagy dietil-ciano-foszfonáttal; vagy egy diaril-foszforilaziddal, például difenil-foszforil-aziddal, di(p-nitro-fenil)-foszforil-azidddal vagy dinaftil-foszforil-aziddal reagáltatunk, a reagáltatást előnyösen egy közömbös oldószerben egy bázis jelenlétében végrehajtva.
Az ehhez a reagáltatáshoz alkalmazható bázisok és közömbös oldószerek jellegét illetően nincs megkötés, ezek hasonlóak lehetnek a korábbiakban említett savhalogenides módszernél használt megfelelő anyagokhoz.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen -20 “C és +50 °C, előnyösebben 0 °C és +30 °C közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. A reakcióidő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, elsősorban a reakcióhőmérséklettől, továbbá az alkalmazott reagensek és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 15 perc és 24 óra közötti, előnyösebben 30 perc és 16 óra közötti idő rendszerint elegendőnek bizonyul.
Egy így kapott vegyes savanhidridet ezután egy (Illa) képletű vegyülettel reagáltatjuk, előnyösen egy közömbös oldószerben, adorr esetben egy bázis jelenlétében. Az ehhze a reagáltatáshoz alkalmazott bázisok és közömbös oldószerek jellege nem lényeges, ezek hasonlóak lehetnek a savhalogenides módszernél korábban említettekhez.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen -20 °C és +100 °C, előnyösebben -10 ”C és +50 °C közötti hőmérsékleten dologzhatunk. A reakcióidő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, elsősorban a reakcióhőmérséklettől, továbbá az alkalmazott reagensek és oldószer jellegétől függően. Ha azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparamétereket betartjuk, akkor 15 perc és 24 óra közötti, előnyösebben 30 perc és 16 óra közötti reakcióidő rendszerint elegendőnek bizonyul.
Ha ennél a módszernél reagensként egy dialkil-ciano-foszfonátot vagy egy diaril-foszforil-azidot használunk, akkor a (II) képletű vegyületek és a (Illa) képletű vegyületek reagáltatását előnyösen a reakcióelegyben egy bázis jelenlétében hajtjuk végre.
A reakcióképes észteren alapuló módszert úgy hajtjuk végre, hogy valamely (Π) képletű vegyületet egy kondenzálószer (például diciklohexil-karbodiimid vagy karbonil-diimidazol) jelenlétében egy reakcióképes észterezőszenei (például egy N-hidroxi-vegyülettel, így például N-hidroxi-szukcinimiddel vagy N-hidroxi-benztriazollal) reagáltatunk, majd egy így kapott reakcióképes észtert viszünk ezután reakcióba egy (Illa) képletű vegyülettel.
A reakcióképes észter előállításához alkalmazott reagáltatást előnyösen egy közömbös oldószerben hajtjuk végre, oldószerként a korábbiakban említett savhalogenides módszernél felsorolt oldószerek valamelyikét használva.
Ezeket a reagáltatásokat széles hőmérséklettartományokban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen a reakcióképes észter előállítására -20 C és +50 °C, előnyösebben -10 ’C és +30 ’C közötti hőmérsékleten dolgozunk, míg a reakcióképes észternek valamely (Hla) képletű vegyülettel való reagáltatását előnyösen -20 °C és +50 ’C, előnyösebben -10 ’C és +30 ’C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reagál tatásokhoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, elsősorban a reakcióhőmérséklettől, továbbá az alkalmazott reagensektől és oldószertől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 15 perc és 24 óra közötti, előnyösebben 30 perc és 16 óra közötti idő rendszerint elegendőnek bizonyul mindkét reakció esetében.
A kondenzációs módszert úgy hajtjuk végre, hogy valamely (Π) képletű vegyületet közvetlenül reagáltatunk valamely (Illa) képletű vegyülettel egy kondenzálószer, így például diciklohexil-karbodiimid, karbonil-diimidazol vagy l-(N,N-dimetil-amino-propil)-3-etil-karbodiimid-hidroklorid jelenlétében. Ennél a módszernél a reakciókörülmények hasonlóak a reakcióképes észteres módszernél alkalmazott reakciókörülményekhez.
Ha egy (II) képletű vegyület egy aminocsoportot vagy egy monoalkil-aminocsoportot, illetve ha egy (Illa) képletű vegyület egy karboxilcsoportot tartalmaz, akkor előnyösen ezeknek a vegyületeknek az említett csoportjait a reagáltatást megelőzően megvédjük. A védőcsoport jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így azonos eredménnyel hasznosíthatjuk ezeknél a reagál tatásoknál a szerves szintetikus kémiában az ilyen csoportok megvédésére szokásosan alkalmazott védőcsoportok bármelyikét. Az amino- vagy monoalkil-amíno-védő csoportokra példaképpen megemlíthetjük a terc-butoxi-karbonil csoportot és a halogén-acetilcsoportokat, így például a klór-acetil-, bróm-acetilvagy a jód-acetilcsoportot. A karboxi-védőcsoportokra példaképpen megemlíthetjük a terc-butilcsoportot és az alkoxirészben 1-4 szénatomot tartalmazó alkoxi-benzilcsoportokat, például a 4-metoxi-benzilcsoportot.
A fentiekben említett reagáliatás befejeződése után a védőcsoportot a szerves szintetikus kémiából szokásosan ismert módszerek valamelyikével eltávolítjuk, az eltávolításra alkalmazott módszert a védőcsoport jellegétől függően megválasztva.
így például ha a védőcsoport egy terc-butoxi-karbonil-,
HU 211 969 A9 terc-butil- vagy egy alkoxi-benzilcsoport, akkor eltávolítható úgy, hogy a védett vegyületet egy közömbös oldószerben (például egy éterben, így például dietil-éterben, tetrahidrofuránban vagy dioxánban; halogénezett szénhidrogénben, például metilén-kloridban vagy 1,2-diklóretánban; vagy egy aromás szénhidrogénben, például benzolban, toluolban vagy xilolban) egy savval (például egy ásványi savval, így például hidrogén-kloriddal, kénsavval, vagy salétromsavval; vagy egy szerves savval, például ecetsavval, trifluor-ecetsavval, metán-szulfonsavval vagy p-toluol-szulfonsavval) reagáltatunk 0 ’C és 50 °C közötti hőmérsékleten (előnyösebben szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten) 30 perc és 5 óra (előnyösebben 1 óra és 2 óra) közötti időn át. Ha a védőcsoport egy halogén-acetilcsoport, akkor ez eltávolítható úgy, hogy a védett vegyületet közömbös oldószerben (például egy amidban, így például dimetil-formamidban vagy dimetil-acetamidban, vagy pedig szulfoxidban, például dimetil-szulfoxidban) tiokarbamiddal reagáltatunk 0 °C és 50 ’C közötti (előnyösebben szobahőmérséklet körüli) hőmérsékleten 30 perc és 5 óra (előnyösebben 1 óra és 2 óra) közötti időn át.
A reakció befejeződése után az egyes reagáltatások során kapott terméket a reakcióelegyből szokásos módon különíthetjük el. így például egyes esetekben a kívánt végterméket a kicsapódott kristályok kiszűrése útján különíthetjük el. Alternatív módon a termék elkülöníthető úgy, hogy a reakcióelegyet vízzel hígítjuk, majd vízzel nem elegyedő oldószenei, így például etilacetáttal extraháljuk, az extraktumot szárítjuk és végül az oldószert eltávolítjuk, például csökkentett nyomáson végzett desztillálással. A terméket kívánt esetben hagyományos módon tovább tisztíthatjuk, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással vagy preparatív vékonyrétegkromatografálással.
Az A. reakcióvázlatban bemutatott eljárásnál kiindulási anyagként használt (II) képletű vegyületek a szakirodalomból jól ismertek vagy ismert módon előállíthatok. Példaképpen a következő szakirodalmi publikációkra utalhatunk: Aust. J. Chem., 27, 1891 (1968), J. Chem. Soc., 4614 (1958), J. Pharm. Soc. Japan, 73, 949 (1953), Chem. Berichte, 97, 160 (1958) és J. Chem. Soc. Japan, 82, 1075 (1961).
A B. reakcióvázlatban az (I) képletű vegyületek előállítására egy alternatív módszert mutatunk be.
Ezen reakcióvázlat Bl. lépése értelmében valamely (II) képletű vegyületet vagy ennek valamelyik reakcióképes származékát valamely (Illb) képletű hidroxilvegyülettel reagáltatjuk, egy (IVa) képletű vegyületet kapva. A reagáltatást végrehajthatjuk például a savhalogenides, vegyes savanhidrides, reakcióképes észteres vagy kondenzálásos módszerrel, mindezeket ismertettük az A. reakcióvázlat A1. lépése kapcsán.
A B. reakcióvázlat B2. lépése értelmében az (I) képletű vegyület előállítására valamely (IVa) általános képletű hidroxilvegyületet egy nitrálószerrel reagáltatunk, adott esetben egy közömbös oldószer jelenlétében.
A reagál tatáshoz használt nitrálószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, példaképpen említhetjük a füstölgő salétromsavat, nitro-kollidínium-tetrafluor-borátot, tionil-klorid-nitrátot, tionil-nitrátot és a nitrónium-tetrafluor-borátot. Ezek közül előnyösnek tartjuk a füstölgő salétromsav, nitro-kollidínium-tetrafluor-borát vagy a tionil-klorid-nitrát használatát.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószerjellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, továbbá legalább egy bizonyos mértékben képes oldani azokat. A felhasználható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk szénhidrogéneket, így alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogéneket, például hexánt, ciklohexánt, benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, különösen halogénezett alifás szénhidrogéneket, például metilén-kloridot, 1,2-diklóretánt vagy szén-tetrakloridot; étereket, például dietilétert, tetrahidrofuránt vagy dioxánt; ketonokat, például acetont; nitrileket, például acetonitrilt; amidokat, különösen zsírsav-amidokat, például N,N-dimetil-formamidot, N,N-dimetil-acetamidot, N-metil-2-pirrolidont vagy hexametil-foszforsav-triamidot; és szulfoxidokat, például dimetil-szulfoxidot. Ezek közül előnyösnek tartjuk a szénhidrogének, halogénezett szénhidrogének, éterek, amidok és szulfoxidok használatát.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen -20 ’C és +50 ’C közötti hőmérsékleteken, előnyösebben szobahőmérséklet körüli hőmérsékleteken dolgozhatunk. A reakció is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, elsősorban a reakcióhőmérséklettől, továbbá az alkalmazott reagensek és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 24 óra közötti idő, előnyösebben 1 óra és 10 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reakció befejeződése után a kívánt terméket a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egyes esetekben a kívánt terméket a kicsapódott kristályok kiszűrése útján különíthetjük el. Alternatív módon a reakcióelegyhez vizet adtunk, a kapott vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például etilacetáttal extraháljuk, az extraktumot megszárítjuk és végül az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott terméket kívánt esetben hagyományos módon tovább tisztíthatjuk, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással vagy preparatív vékony rétegkromatograf ál ássál.
Miként a későbbiekben bizonyítani fogjuk, a találmány szerinti vegyületek felhasználhatók angina pectoris kezelésére és megelőzésére. E célból beadhatjuk ezeket a vegyületeket önmagukban vagy előnyösen a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozó-, hígító, kikészítő vagy egyéb segédanyagokkal alkotott keverékeik formájában. Ezek a készítmények beadhatók bármely kívánt módon, például orálisan vagy parenterálisan. Kívánt esetben a beadási módtól függő jellegű készítményt állíthatunk elő, így például orális beadás esetén port, szemcsés készítményt, tablettát vagy kapszulát, illetve parenterális beadás esetén injekciós készítményt. A dózis a ke11
HU 211 969 A9 zelendő rendellenesség súlyosságától és jellegétől, továbbá a kezelendő személy korától, testtömegétől és szimptómáitól, valamint a beadás választott módjától függően változhat; általában azonban orális beadás esetén rendszerint egyetlen dózisként 1 mg és 1000 mg, különösen 5 mg és 300 mg, míg intravénás injektálás esetén egyetlen dózisként 0,1 mg és 100 mg, különösen 0,5 mg és 50 mg közötti mennyiség beadását javasoljuk. Ez a mennyiség beadható egyszer vagy többször naponta, például egyszer, kétszer vagy háromszor naponta.
A találmány szerinti vegyületek előállítását közelebbről a következő, nem korlátozó jellegű példákkal kívánjuk megvilágítani, míg az ezekben a példákban használt egyes kiindulási anyagok előállítására vonatkoznak a referenciapéldák. Néhány találmány szerinti vegyület biológiai hatását is bemutatjuk azután.
1. példa (4R)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4karboxamid (1-1. vegyület)
Jeges hűtés közbe, 4,0 g (4R)-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsav és 4,6 g N-(2-nitro-oxi-etil)-amin -nitrát 80 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához hozzáadunk 11,4 ml trietil-amint és 5,3 ml dietil-cianofoszfonátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékhoz etil-acetátot keverünk. Az így kapott keveréket ezután telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A visszamaradt barna színű olajat szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetátot használva. A kapott barna színű kristályokat etil-acetátból átkristályosítjuk, amikor 1,68 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 130-131 'C olvadáspontú (bomlik) színtelen tűkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDCI3 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,54-3,73 (4H, multiplett), 4,31 (1H, triplett, J - 7 Hz), 4,58 (2H, triplett, J = 5 Hz), 7,81 (1H, szingulett), 8,02 (1H, széles szingulett).
2. példa (4R,5R)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-5-metil-tiazolidin-4-karboxamid (1-5. vegyület)
Jeges hűtés és keverés közben 322 mg (4R,5R)-5-metil-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsav és 406 mg N-(2-nitrooxi-etil)-amin-nitrát 40 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadunk 1,33 ml dietil-amint és 0,36 ml dietil-ciano-foszfonátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 órán és 25 percen át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a maradékhoz etil-acetátot elegyítünk. Az így kapott keveréket ezután telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott sárga olajat szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és metanol 20; 1 térfogatarányú elegyét használva. így
324 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk halvány sárga olajként.
NMR-spektrum (CDC13) ppm: 1,61 (3H, dublett, J = 6 Hz), 3,55-3,77 (2H, multiplett), 4,04 (2H, széles szingulett), 4,59 (2H, triplett, J = 5 Hz), 7,61 (1H, szingulett), 7,73 (1H, triplett, J = 6 Hz).
3. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-5-fenil-tiazolidin-4-karboxamid (1—7. vegyület)
Jeges hűtés és keverés közben 105 mg 2-oxi-5-fenil-tiazolidin-4-karbonsav és 79,5 mg N-(2-nitro-oxietil)-amin-nitrát 10 ml vízmentes N,N-dimetil-formamiddal készült oldatához hozzáadunk 0,07 ml trietilamint és 90 mg l-(N,N-dimetil-amino-propil)-3-etilkarbodiimid-hirdokloridot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 éjszakán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékhoz etil-acetátot elegyítünk. Az így kapott elegyet ezután telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfát fölött szárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. A visszamaradt sárga olajat dietil-éterrel eldörzsöljük, majd a kicsapódott kristályokat szűréssel elkülönítjük és szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és metanol 40:1 térfogatarányú elegyét használva. így 34 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 139-140 C olvadáspontú, halványsárga színű kristályok alakjában. NMR-spektrum (CDC13) + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,62-3,80 (2H, multiplett), 4,28 (1H, dublett, J = 4 Hz), 4,58 (2H, triplett, J = 5 Hz), 5,24 (2H, széles szingulett), 7,32-7,52 (5H, multiplett), 7,64 (1H, széles szingulett).
4. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-5,5-dimetil-2-oxo-tiazolidin-4karboxamid (1-17. vegyület)
Jeges hűtés és keverés közben 360 mg 5,5-dimetil-2oxo-tiazolidin-4-karbonsav és 417 mg N-(2-nitro-oxietil)-amin-nitrát 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához hozzáadunk 1,38 ml trietil-amint és 0,37 ml dietil-ciano-foszfonátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékhoz etil-acetátot elegyítünk. Az így kapott elegyet telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott halványsárga színű olajat ezután szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és metanol 50:1 térfogatarányú elegyét használva. A kapott kristályokat ezután dietil-éterből átkristályosítjuk, amikor 180 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 98-100 °C olvadáspontú, színtelen kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13) ppm: 1,51 (3H, szingulett),
1,74 (3H, szingulett), 3,63-3,72 (2H, multiplett), 4,13 (1H, szingulett), 4,59 (2H, triplett, J = 5 Hz),
6,52 (1H, szingulett), 6,95 (1H, széles szingulett).
HU 211 969 A9
5. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-5-(fiirán-2-il)-2-oxo-tiazolidin4-karboxaniid (1—10. vegyület)
Jeges hűtés és keverés közben 500 mg 5-(furán-2il)-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsav és 476 mg N-(2-nitrooxi-etil)-amin-nitrát 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadunk 1,58 ml trietil-amint és 0,47 ml dietil-ciano-foszfonátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 3,5 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd az ekkor kicsapódott kristályokat diizopropil-éterrel eldörzsöljük és szűréssel elkülönítjük. Az így kapott kristályokat metilén-kloridból átkristályosítjuk, amikor 400 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 117-118 °C olvadáspontú, színtelen kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,53-3,74 (2H, multiplett), 4,41 (1H, szingulett), 4,57 (2H, triplett, J = 5 Hz), 5,37 (1H, dublett, J = 3 Hz), 6,34-6,38 (2H, multiplett), 7,40 (1H, szingulett), 7,80 (1H, szingulett), 7,87 (1H, széles szingulett).
6. példa
N-Metil-N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid-monohidrát (1-26. vegyület)
Jeges hűtés és keverés közben 1,24 g N-metil-N-(2nitro-oxi-etil)-amin-nitrát 50 ml vízmentes Ν,Ν-dimetilformamiddal készült szuszpenziójához hozzáadunk 0,95 ml trietil-amint, 1,0 g 2-oxo-tiazolidin-4-karbonsavat és 1.30 g l-(N,N-dimetil-amino-propil)-3-etil-karbodiimidhirokloridot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 45 percen át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékhoz etil-acetátot elegyítünk. Az így kapott elegyet ezután telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A visszamaradt sárga olajat ezután szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és etil-acetát 4:1 térfogatarányú elegyét használva. Az ekkor kapott színtelen olajat kis mennyiségű tetrahidrofuránnal eldörzsöljük a kristályosodás megindulása céljából. A kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük, majd acetonból átkristályosítjuk. így 50 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 110-112 °C olvadáspontú, színtelen kristályok alakjában.
NMR-spektrum (hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 2,64 (3H, szingulett), 3,23-3,27 (2H, multiplett),
3,60 (1H, dublettek dublettje, J = 4-12 Hz), 3,77 (1H, dublettek dublettje, J = 8-12 Hz), 4,33—4,37 (2H, multiplett), 4,70 (1H, dublettek dublettje. J = 4-8 Hz), 8,47 (1H, szingulett).
7. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-3-metil-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid (!-2. vegyület)
Jeges hűtés és keverés közben 402 mg N-(2-nitrooxi-etil)-amin-nitrát és 326 mg 4-metil-2-oxo-tiazolidin4-karbonsav 35 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához hozzáadunk 1,33 ml trietil-amint és 0,36 ml dietil-ciano-foszfonátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 3,5 órán át kevetjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékhoz etil-acetátot elegyítünk. A kapott elegyet telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kristályos maradékot etanolból átkristályosítjuk. így 247 mg mennyiségben acím szerinti vegyületet kapjuk 105-106 °C olvadáspontú, színtelen kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13) ppm: 2,94 (3H, szingulett),
3,32 (1H, dublettek dublettje, J = 4-12 Hz), 3,633,78 (3H, multiplett), 4,23 (1H, dublettek dublettje, J = 4-9 Hz), 4,56-4,67 (2H, multiplett), 7,13 (1H, széles szingulett).
8. példa
N-(2-Nitro-oxi-ettl)-5-( ]-naftil)-2-oxo-tiazolidin-4karboxamid (1-25. vegyület)
Jeges hűtés és keverés közben 370 mg N-(2-nitrooxi-etil)-amin-nitrát és 500 mg 5-(l-naftil)-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsav 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához hozzáadunk 1,23 ml trietil-amint és 0,36 ml dietil-ciano-foszfonátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékhoz etil-acetátot keverünk. Az ekkor kapott elegyet telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott kristályos maradékot etanolból átkristályosítjuk, amikor 367 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 151-153 °C olvadáspontú, színtelen kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,40-3,60 (2H, multiplett), 4,51 (1H, dublett, J = 3 Hz), 4,55 (2H, triplett, J = 5 Hz), 5,83 (1H, dublett, J = 3 Hz), 7,53-7,64 (3H, multiplett),
7,76 (1H, dublett, J = 7 Hz), 7,91-8,03 (2H, multiplett), 8,18 (1H, dublett, J = 7 Hz), 8,52 (1H, triplett, J = 6 Hz), 8,61 (1H, szingulett).
9. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-5-(2-tienil)-tiazolidin-4karboxamid (1-8. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 350 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot és 400 mg 2-oxo-5-(2-tienil)-tiazolidin-4-karbonsavat használunk. így 260 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 120-122 ”C olvadáspontú (etanolból való átkristályosítás után), színtelen kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,50-3,78 (2H, multiplett), 4,28^1,30 (1H, multiplett), 4,57 (2H, triplett, J = 5 Hz), 5,56 (1H, dublett, J = 3 Hz), 6,95 (1H, dublettek dublettje, J = 3-5 Hz), 7,13 (1H, dublett, J = 3 Hz), 7,26 (1H, dublett, J = 5 Hz), 7,74 (1H, szingulett), 7,77 (1H, széles szingulett).
HU 211 969 A9
10. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-5-(3-piridil)-tiazolidin4-karboxamid (1-16. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 300 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot és 330 mg 2-oxo-5-(3-pindil)-tiazolidin-4-karbonsavat használunk. így 140 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 139-140 °C olvadáspontú (etanolból való átkristályosítás után), színtelen kristályok alakjában. NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,50-3,75 (2H, multiplett), 4,21 (1H, dublett, J = 3 Hz), 4,57 (2H, dublettek dublettje, J = 5-12 Hz), 5,31 (1H, dublett, J = 3 Hz), 7,31 (1H, dublettek dublettje, J = 5-8 Hz), 7,78-7,92 (2H, multiplett), 8,57 (1H, dublett, J = 5 Hz), 8,72 (1H, szingulett).
11. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-5-(3-nitro-fenil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid (1-12. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 380 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot és 500 mg 5-(3-nitro-fenil)-2-oxo-tiazolidin-4karbonsavat használunk. így 450 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk halványsárga porként. NMR-spektrum (CDC13) ppm: 3,65-3,85 (2H, multiplett), 4,35 (1H, dublett, J = 3 Hz), 4,64 (2H, triplett, J = 3 Hz), 5,30 (1H, dublett, J = 3 Hz), 7,02 (1H, szingulett), 7,27 (1H, széles szingulett), 7,62 (1H, triplett, J = 8 Hz), 7,84 (1H, dublett, J = 8 Hz), 8,22 (1H, dublett, J = 8 Hz), 8,38 (1H, szingulett).
72. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-5-(4-metoxi-fenil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid (1-14. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el. de 401 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot és 500 mg 5-(4-metoxi-fenil)-2-oxo-tiazolidin-4karbonsavat használunk. így 408 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 142-143 ’C olvadáspontú (metilén-kloridból való átkristályosítás után), színtelen kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,50-3,72 (2H, multiplett), 3,81 (3H, szingulett), 4,20 (1H, dublett, J = 3 Hz), 4,56 (2H, triplett, J = 5 Hz), 5,21 (1H, dublett, J = 3 Hz), 6,87 (2H, dublett, J = 9 Hz), 7,40 (1H, dublett, J = 9 Hz),
7,67 (1H, szingulett), 7,76 (1H, széles szingulett).
13. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-5-(4-klór-fenii)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid (1-13. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 394 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot és 500 mg 5-(4-klór-fenil)-2-oxi-tiazolidin-4-karbonsavat használunk. így 350 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 125-127 ’C olvadáspontú (metilén-kloridból való átkristályosítás után), színtelen tűkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,50-3,80 (2H, multiplett), 4,18 (1H, szingulett), 4,57 (2H, triplett, J = 5 Hz), 5,24 (1H, dublett, J = 3 Hz), 7,33 (2H, dublett, J = 9 Hz), 7,43 1H, dublett, J = 9 Hz), 7,91 (1H, szingulett), 7,94 (1H, széles szingulett).
14. példa
N-(3-Nitro-oxi-propil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid (1-68. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,25 g N-(3-nitro-oxi-propil)-aminnitrátot és 1,0 g 2-oxo-tiazolidin-4-karbonsavat használunk. így 0,60 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 83-85 ’C olvadáspontú, halványsárga kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13) ppm: 2,01 (2H, multiplett), 3,35-3,56 (2H, multiplett), 3,63 (1H, dublettek dublettje, J = 4-11 Hz), 3,81 (1H, dublettek dublettje, J = 4-11 Hz), 4,34-4,40 (1H, multiplett), 4,54 (2H, triplett, J = 6 Hz), 6,97 (1H szingulett).
75. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-5-benzil-2-oxo-tiazolidin-4karboxamid (1-28. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 210 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot és 250 mg 5-benzil-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsavat használunk. így 220 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 123-124 ’C olvadáspontú (etanolból való átkristályosítás után), halványsárga hasábkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,09 (1H, dublettek dublettje, J = 914 Hz), 3,23 (1H, dublettek dublettje, J = 7-14 Hz), 3,45-3,75 (2H, multiplett), 4,03 (1H, szingulett), 4,30-4,40 (1H, multiplett), 4,55 (2H, triplett, J = 5 Hz), 7,20-7,38 (5H, multiplett), 7,53 (1H, szingulett), 7,68 (1H, széles szingulett).
16. példa (4R)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid (1-1. vegyület) (a) (4R)-N-(2-Hidroxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4karboxamid
1,0 g (4R)-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsav 20 ml benzollal készült szuszpenziójához hozzáadunk 0,9 ml oxalil-kloridot és 1 csepp N,N-dimetil-formamidot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten
1,5 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd visszamaradó halványsárga olaj 10 ml metilén-kloriddal készült oldatát jeges hűtés közben cseppenként hozzáadjuk 1,25 g 2-etanol-amin 25 ml metilén-kloriddal készült oldatához. Az adagolás befejezése után a kapott reakcióelegyet jeges hűtés közben 1,5 órán át keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és metanol 9:1 térfogatarányú elegyét használva. Az ek14
HU 211 969 A9 kor kapott színtelen kristályokat etil-acetátból átkristályosítjuk, amikor 0,65 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk 116-118 °C olvadáspontú, színtelen lemezkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,20-3,40 (ÍH, multiplett), 3,50-3,80 (5H, multiplett), 4,33 (ÍH, multiplett), 7,36 (ÍH, széles szingulett), 7,57 (ÍH, szingulett).
16(b) (4R)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4karboxamid
-10 °C és 0 “C közötti hőmérsékleten 30 ml acetonitrilhez hozzáadunk 0,44 g nitrónium-tetrafluor-borátot és 0,41 g 2,4,6-kollidin 20 ml acetonitrillel készült oldatát. Az így kapott keveréket ugyanezen a hőmérsékleten 30 percen át keverjük, majd ezt követően hozzáadunk 0,50 g (4R)-N-(2-hidroxi-etil)-2oxo-tiazoIidin-4-karboxamidot. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot etil-acetáttal elegyítjük, majd az oldhatatlan anyagokat kiszűrjük. A szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetátot használva. Az ekkor kapott halványsárga kristályokat ezután etil-acetátból átkristályosítjuk, amikor 86 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen kristályok alakjában.
A termék olvadáspontja és NMR-spektruma azonos az 1. példában ismertetett módon előállított termékével.
17. példa (4R)-N-[ l-(Nitm-oxi-metil)-etilj-2-oxo-tiazolidin4-karboxamid (1-30. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,5 g (4R)-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsavat és 2,3 g l-(nitro-oxi-metil)-elil-amin-nitrátot használunk. így 0,35 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 112-114 °C olvadáspontú (etanolból való átkristályosítás után), színtelen kristályok alakjában. NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 1,27 (3H, dublett, J = 7 Hz), 3,68 (2H, dublett, J = 7 Hz), 4,25—4,60 (4H, multiplett), 7,49 (ÍH, dublett, J = 7 Hz), 7,72 (ÍH, szingulett).
18. példa (4R)-N-(2-Nitro-oxi-pivpil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid (1-31. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 2,0 g (4R)-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsavat és 3,0 g N-(2-nitro-oxi-propil)-amin-nitrátot használunk. így 24 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 70-72 °C olvadáspontú (etanolból való átkristályosítás után), halványsárga kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13) ppm: 1,38 (3H, dublett,
J = 6 Hz), 3,35-3,90 (4H, multiplett), 4,35-4,50 (ÍH, multiplett), 5,20-5,40 (ÍH, multiplett), 6,99 (ÍH, szingulett), 7,16 (ÍH, széles szingulett).
19. példa (4S)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-oxazolidin-4-karboxamid (1-34. vegyület)
Jeges hűtés közben 1,0 g (4S)-2-oxo-oxazolidin4-karbonsav és 1,55 g N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrát 20 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához hozzáadunk 3,2 ml trietil-amint és 1,5 ml dietil-ciano-foszfonátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékot etil-acetáttal hígítjuk. Az ekkor kapott elegyet telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szántjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott barna színű olajat ezután szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetátot használva. így a cím szerinti vegyületet kapjuk sárgásbarna kristályok alakjában. Ezeket a nyers kristályokat etil-acetátból átkristályosítjuk, amikor 0,25 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 102-103 “C olvadáspontú, színtelen kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,40-3,58 (2H, multiplett), 4,10-4,30 (2H, multiplett), 4,45 (ÍH, triplett, J = 8 Hz), 4,56 (2H, triplett, J = 5 Hz), 7,96 (ÍH, szingulett), 8,42 (ÍH, triplett, J = 5 Hz).
20. példa (4S,5R)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-5-metil-2-oxo-oxazolidin-4-karboxamid (1-35. vegyület)
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 180 mg (4S,5R)-5-metil-2-oxooxazolidin-4-karbonsavat és 230 mg N-(2-nitro-oxietil)-amin-nitrátot használunk. Ezt követően a terméket metilén-kloridból átkristályosítjuk, amikor 41 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 81,582,5 °C olvadáspontú, színtelen tűkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 1,55 (3H, dublett, J = 6 Hz), 3,53-3,71 (2H, multiplett), 3,89 (ÍH, dublett, J = 7 Hz), 4,58 (2H, triplett, J = 5 Hz), 4,65-4,75 (ÍH, multiplett),
7,17 (ÍH, széles szingulett), 7,80 (ÍH, széles szingulett).
27. példa (4S,5R)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-5-fenil-oxazolidin-4-karboxamid (1-40. vegyület)
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 130 mg (4S,5R)-2-oxo-5-fenil-oxazolidin-4-karbonsavat és 127 mg N-(2-nitro-oxi-etil)amin-nitrátot használunk. így 72 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 122-124 °C olvadáspontú, színtelen lemezkristályok alakjában. NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,58-3,69 (2H, multiplett), 4,16 (ÍH, dublett, J = 5 Hz), 4,60 (2H, triplett, J = 5 Hz), 5,66 (ÍH, dublett, J = 5 Hz), 7,33-7,53 (6H, multiplett), 7,99 (ÍH, széles szingulett).
HU 211 969 A9
22. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-5-(2-tienil)-oxazolidin4-karboxamid (1—41. vegyület)
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 500 mg 2-oxo-5-(2-tienil)-oxazolidin4-karbonsavat és 480 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot használunk. így 190 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 101-103 ’C olvadáspontú, halványsárga lemezkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,54-3,73 (2H, multiplett), 4,32 (1H, dublett, J = 5 Hz), 4,58 (2H, triplett, J = 5 Hz), 5,88 (1H, dublett, J = 5 Hz), 7,02 (1H, triplett, J = 3 Hz), 7,19 (1H, dublett, J = 3 Hz), 7,35 (1H, dublett, J = 6 Hz), 7,58 (1H, széles szingulett), 7,80 (1H, széles szingulett).
23. példa
N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-5-karboxamid (2-1. vegyület)
Jeges hűtés közben 0,30 g 2-oxo-tiazolidin-5-karbonsav (a 3. referenciapéldában ismertetett módon állítható elő) és 0,41 g N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrát 10 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához hozzáadunk 0,85 ml trietil-amint és 0,53 ml difenil-foszforil-azidot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2,5 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etilacetátot használva. A kapott nyers kristályokat diizopropil-éterrel eldörzsöljük, majd kiszűrjük és mossuk. így 0,40 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 114115 ’C olvadáspontú, színtelen por alakjában. NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,50-3,67 (2H, multiplett), 3,68-3,80 (1H, multiplett), 3,90-4,02 (1H, multiplett), 4,34 (1H, dublettek dublettje, J = 4-8 Hz), 4,57 (2H, triplett, J = 5 Hz), 6,96 (1H, széles szingulett), 7,90 (1H, széles szingulett).
24. példa (5S)-N-(2-Nitro-oxi-etil )-2-oxo-oxazolidin-5-karboxamid (2-34. vegyület)
Jeges hűtés és keverés közben 110 mg, a 3. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállítható (5S)-2-oxo-oxazolidin-5-karbonsav és 170 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrát 10 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához hozzáadunk 0,35 ml trietil-amint és 0,22 ml difenil-foszforilazidot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 6 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetátot használva. A kapott halványsárga olajat etil-acetáttal eldörzsöljük, majd a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük és mossuk. így 79,8 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 101-103 ’C olvadáspontú, színtelen por alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,55-3,78 (3H, multiplett), 3,88 (1H, triplett, J = 9 Hz), 4,58 (2H, triplett, J = 5 Hz), 4,94 (1H, dublettek dublettje, J = 5-9 Hz), 6,72 (1H, szingulett), 7,62 (1H, széles szingulett).
25. példa ( 4R )-N-(4-Nitro-oxi-butil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid (1-67. vegyület)
25(a) (4R)-N-(4-Hidroxi-butil)-2-oxo-tiazolidin-4karboxamid
A 16. példa (a) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,2 g (4R)-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsavat és 2,23 g N-(4-hidroxi-butil)-amint használunk. így 0,735 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk 81-83 ’C olvadáspontú, színtelen kristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 1,51-1,75 (4H, multiplett), 3,25-3,40 (3H, multiplett), 3,55-3,75 (4H, multiplett), 4,27 (1H, triplett), J = 7 Hz), 7,44 (1H, széles szingulett), 7,76 (1H, szingulett).
25(b) (4R)-N-(4-Nitro-oxi-butil)-2-oxo-tiazolidin4-karboxamid
A 16. példa (b) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 195 mg nitrónium-tetrafluor-borátot 157 mg 2,4,6-kollidint és 218 mg, a fenti (a) lépésben ismertetett módon előállított (4R)-N-(4hidroxi-butil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamidot használunk. így 55 mg mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk 68-70 °C olvadáspontú, színtelen tűkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13) ppm: 1,60-1,87 (4H, multiplett), 3,25-3,46 (2H, multiplett), 3,61 (1H, dublettek dublettje, J = 5-11 Hz), 3,79 (1H, dublettek dublettje, J = 9-11 Hz), 4,38 (1H, dublettek dublettje, J = 5-9 Hz), 4,49 (2H, triplett, J = 6 Hz),
7,15 (1H, triplett, J = 6 Hz), 7,35 (1H, szingulett).
26. példa (4S)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid (1-1. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,0 g (4S)-2-oxo-tiazolidin-4-karbonsavat és 1,15 g N-(2-nitro-oxi-etiI)-amin-nitrátot használunk. így 0,50 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 129-130 ’C olvadáspontú (bomlik), halványsárga tűkristályok alakjában.
NMR-spektrum (hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm:
3,30-3,37 (1H, multiplett), 3,47 (2H, dublettek dublettje, J = 5-11 Hz), 3,63-3,71 (IH, multiplett), 4,25-4,30 (1H, multiplett), 4,56 (2H, triplett, J = 5 Hz), 8,28 (1H, szingulett), 8,36 (1H, triplett, J = 5 Hz).
27. példa (4R)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-oxazolidin-4-karboxamid (1-34. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló mó16
HU 211 969 A9 dón járunk el, de 0,23 g (4R)-2-oxo-oxazolidin-4-karbonsavat és 0,36 g N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot használunk. így 0,16 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 110-112 ’C olvadáspontű, színtelen tűkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 és hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,47-3,72 (2H, multiplett), 4,30-4,36 (1H, multiplett), 4,47-4,63 (4H, multiplett), 7,31 (1H, szingulett), 7,89 (1H, széles szingulett).
28. példa (5R)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-2-oxo-oxazolidin-5-karboxamid <2-34. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 0,32 g (5R)-2-oxo-oxazolidin-5-karbonsavat, 0,50 g N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot és 0,63 ml difenil-foszforil-azidot használunk. így 0,11 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 103— 105 ’C olvadáspontú, halványsárga lemezkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13) és hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,57-3,77 (3H, multiplett), 3,90 (1H, triplett, J = 9 Hz), 4,60 (2H, triplett, J = 5 Hz), 4,96 (1H, dublettek dublettje, J = 5-9 Hz), 6,64 (1H, szingulett), 7,58 (1H, széles szingulett).
29. példa (4R,5S)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-4-metil-2-oxo-oxazohdin-5-karboxamid (2-38. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 167 mg (4R,5S)-2-oxo-4-metiloxazolidin-5-karbonsavat, 234 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-aminnitrátot és 0,30 ml difenil-foszforil-azidot használunk, így 40 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olaj alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 és hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 1,44 (3H, dublett, J = 6 Hz), 3,57-3,72 (2H, multiplett), 3,94—4,04 (1H, multiplett), 4,43 (1H, dublett, J = 6 Hz), 4,58 (2H, triplett, J = 5 Hz),
6,86 (1H, szingulett), 7,59 (1H, széles szingulett).
30. példa (4S,5R)-N-(2-Nitro-oxi-etil)-4-metil-2-oxo-oxazolidin-5-karboxamid (2-38. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 312 mg (4S,5R)-2-oxo-4-metil-oxazolidin-5-karbonsavat, 372 mg N-(2-nitro-oxi-etil)amin-nitrátot és 0,47 ml difenil-foszforil-azidot használunk. így 83 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olaj alakjában.
NMR-spektrum (CDC13) ppm: 1,46 (3H, dublett, J = 7 Hz), 3,57-3,75 (2H, multiplett), 4,00-4,10 (1H, multiplett), 4,49 (1H, dublett, J = 6 Hz), 4,524,66 (2H, multiplett), 6,23 (1H, szingulett), 7,44 (1H, triplett, J = 6 Hz).
31. példa
N-( 2-Nitro-oxi-etil )-4-fenil-2-oxo-oxazolidin-5-karboxamid (2-40. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 112 mg 2-oxo-4-fenil-oxazolidin-5-karbonsavat 110 mg N-(2-nitro-oxi-etil)-amin-nitrátot és 0,24 ml difenil-foszforil-azidot használunk. így 12 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 122— 124 ’C olvadáspontú, színtelen kristályok alakjában. NMR-spektrum (CDC13 és hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,62-3,76 (2H, multiplett), 4,55-4,65 (2H, multiplett), 4,70 (1H, dublett, J = 5 Hz), 5,05 (1H, dublett, J = 5 Hz), 6,45 (1H, szingulett), 7,307,43 (6H, multiplett).
1. preferenciapélda
3-(N-Benzil-ditio-karbonil-amino)-2-hidroxi-propionsav-metil-észter
2,0 g D,L-izoszerin 20 ml metanollal készült szuszpenziójához hozzáadunk 5 ml, dioxánnal készült 4 N sósavoldatot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2 napon és éjszakán át állni hagyjuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot benzollal elegyítjük. Ezután az oldószert azeotróp desztiHálással eltávolítjuk, míg a maradék száraz nem lesz. A maradékot ezt követően feloldjuk 13 ml piridinben, majd a kapott oldathoz jeges hűtés és keverés közben 2,8 ml trietil-amint és 1,6 ml szén-diszulfidot adunk. Az így kapott reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük, majd 1,6 ml benzil-kloridot adunk hozzá. A reakcióelegyet ezt követően 1 éjszakán át jeges hűtés közben állni hagyjuk, majd ezt követően jeges vízbe öntjük és a vizes elegyet dietiléterrel extraháljuk. Az extraktumot először 1 N vizes sósavoldattal, majd vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 1:2 térfogatarányú elegyét használva. így 2,68 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk halványsárga olajként.
NMR-spektrum (CDCI3), ppm: 2,90-3,30 (1H, széles szingulett), 3,82 (3H, szingulett), 3,95-4,05 (1H, multiplett), 4,13-4,32 (1H, multiplett), 4,45 (1H, széles szingulett), 4,53 (2H, szingulett), 7,20-7,43 (6H, multiplett).
2. referenciapélda
3-Amino-2-(benzil-tio-karbonil-tio)-propionsavhidroklorid
Jeges hűtés közben 2,68 g, az 1. referenciapéldában ismertetett módon előállított 3-(N-benzil-ditio-karbonil-amino)-2-hidroxi-propionsav-metil-észterhez hozzáadunk 2,0 ml tionil-kloridot, majd az így kapott keveréket ugyanezen a hőmérsékleten 30 percen át keverjük. Ezt követően a tionil-klorid fölöslegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a visszamaradt sárga olajhoz 40 ml 3 N vizes sósavoldatot keverünk. Az így kapott keveréket visszafolyató hűtő alkalmazásával 2 órán át forraljuk, majd lehűtjük és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot acetonnal eldörzsöljük, majd a kicsapódott halványsárga kristályokat szűréssel elkülönítjük. így 1,42 g mennyiség17
HU 211 969 A9 ben a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek olvadáspontja 182-185 ’C (bomlik).
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,10-3,60 (2H, multiplett), 4,38 (2H, színgulett), 4,53 (H, triplett, J = 7 Hz), 7,28-7,42 (5H, multiplett).
3. referenciapélda
2-Oxo-tiazolidin-5-karbonsav
1,2 g 3-amino-2-(benzil-tio-karbonil-tio)-propionsav-hidroklorid 35 ml etanollal készült szuszpenziójához hozzáadunk 12 ml, 1 N vizes nátrium-hidroxidoldatot, majd a kapott keveréket szobahőmérsékleten 30 percen át keverjük és ezután jeges hűtés közben 12,0 ml 1 N vizes sósavoldattal elegyítjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot dietil-éterben feloldjuk. Az oldatot ezután vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az ekkor kapott 0,50 g tömegű színtelen port etil-acetátból átkristályosítjuk. így 0,25 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 148-150 ’C olvadáspontú, színtelen hasábkristályok alakjában.
NMR-spektrum (CDC13 + hexadeuterált dimetil-szulfoxid) ppm: 3,68-3,80 (ÍH, multiplett), 3,94 (ÍH, dublettek dublettje, J = 5 10 Hz), 4,43 (ÍH, dublettek dublettje, J = 5-8 Hz), 6,34 (1H, széles szingulett).
A találmány szerinti vegyületek hatékony kollaterális véredényt tágító hatásúak, ugyanakkor nem mutatják az ún. „first-pass effect”-et, miként ez látható a következőkben ismertetésre kerülő, érzéstelenített kutyákon végzett kísérletből. így tehtá ez a kísérlet igazolja azt, hogy a találmány szerinti vegyületek igen előnyösen hasznosíthatók angina pectoris kezelésére és megelőzésére.
/. kísérleti példa
Kollaterális véredényt tágító hatás vizsgálata
9-13 kg tömegű hím Beagle-kutyákat 30 mg/kg dózisban beadott pentobarbital intravénás injektálása útján érzéstelenítünk, majd a baloldali femorális artériában a szisztémikus vérnyomást mérjük. A karotid artériában az elzáródás alatti periferikus vérnyomás mérésének céljából a baloldali tiroidális artéria elágazó edényeinek egyikébe egy polietilén kanült (Atom Venous Catheter, 2F márkanevű termék) vezetünk be.
A baloldali karotid artériát elzárjuk egy artériacsipesz segítségével 1 percre, majd közvetlenül az elzáródás előtti vérnyomást (P) és a perifériális vérnyomás maximális csökkenését (ΔΡ) mérjük. Ezt követően a femorális vénába bevezetett polietilén kanülön át beadjuk a kísérleti mintát. A kísérleti minta beadása után 5, 15, 30, 45 és 60 perccel a baloldali karotid artériát elzárjuk, mindegyik esetben 1-1 percre, majd a közvetlenül az elzárás előtti vérnyomást (P’) és a perifériális vérnyomás maximális csökkenését (ΔΡ’) ismét mérjük. Minden egyes kísérleti minta kollaterális véredényt tágító hatását (az ún. „kollaterális index”-et Ci) a következő egyenlet alapján számítjuk ki:
Cl = 100 - (ΔΡ’/Ρ’) X 100 / (ΔΡ/Ρ).
Az 1., 19. és 23. példák szerinti vegyületek mindegyike ebben a kísérletben kiváló kollaterális véredényt tágító hatást mutat.
2. kísérleti példa
Kollaterális véredényt tágító hatás intraportális beadás után
A kísérleti állatok ugyanazok, mint amilyeneket az
1. kísérleti példában használtunk, és ugyanúgy készítjük őket elő, mint az 1. kísérleti példában. A kísérleti mintának intraportális úton való beadása céljából az abdominális, azaz alhasi részt a középvonalnál felvágjuk, majd a bélfodri véna elágazó edényeinek egyikét kipreparáljuk. Ezután a véráram irányába a vénába egy polietilén kanült (Atom Venous Catheter, 2F márkanevű termék) iktatunk. Az ún. „first-pass effect” vizsgálata céljából a kísérleti mintát először intravénásán adagoljuk, majd 60 perc elteltével értékeljük a kollaterális véredényt tágító hatást. 2-3 óra elteltével ugyanilyen mintát intraportálisan adagolunk, majd 60 perc elteltével kiértékeljük a kollaterális véredényt tágító hatást.
Az ]., 19., és 23. példák szerinti vegyületek mindmind kiváló kollaterális véredényt tágító hatást mutatnak ebben a vizsgálatban.

Claims (29)

1. (I) általános képletű tiazolidinon- és oxazolidinon-származékok, valamint gyógyászatilag elfogadható sóik és észtereik - az (I) általános képletben W jelentése kén- vagy oxigénatom és X jelentése
-N(R‘)~ képletű csoport, vagy W jelentése
-N(R’}~ képletű csoport és X jelentése kén- vagy oxigénatom;
R1 jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy olyan aralkilcsoport, amelynél a következőkben definiálásra kerülő arilcsoport helyettesít 1-4 szénatomos alkilcsoportot;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1-6 szénatomos alkilcsoportot, a következőkben definiálásra kerülő arilcsoporttal helyettesített 1—4 szénatomos aralkilcsoportot, a következőkben definiálásra kerülő arilcsoportot, vagy olyan aromás heterociklusos csoportot jelent, amely aromás gyűrűjében 5 vagy 6 atomot, ezek közül 1-3 heteroatomot, éspedig nitrogén-, oxigén- és kénatomok közül megválasztott heteroatomot tartalmaz, míg a többi gyűrűbeli atom szénatom, továbbá ez a heterociklusos csoport adott esetben helyettesítve lehet a következőkben definiálásra kerülő (a) szubsztituensek közül legalább eggyel, vagy R2 és R3 olyan kondenzált gyűrűs rendszert alkot, amelynél a fentiekben definiált aromás heterociklusos csoport benzolgyűrűvel van kondenzálva;
R4 jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkilcso18
HU 211 969 A9 port, vagy olyan aralkilcsoport, amelyben 1-^4 szénatomos alkilcsoport a következőkben definiálásra kerülő arilcsoporttal szubsztituált;
A jelentése legalább egy karboxi-szubsztituenssel adott esetben helyettesített, 2-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkiléncsoport;
az arilcsoport 6-10 gyűrűbeli szénatomot tartalmaz legalább egy aromás gyűrűben, és adott esetben a következőkben definiált (b) szubsztituensek közül legalább egyet hordoz;
az (a) szubsztituensek a következők lehetnek: 1-6 szénatomos alkilcsoportok és -NRaRb képletű csoportok, az utóbbiakban Ra és Rb egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-6 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent, a (b) szubsztituensek a következők lehetnek: 1-6 szénatomos alkilcsoportok, 1-6 szénatomos alkoxicsoportok, halogénatomok, hidroxilcsoportok, nitrocsoportok és -NRaRb képletű csoportok, az utóbbiakban Ra és Rb jelentése a korábban megadott.
2. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy észter formájában van és A jelentése olyan alkiléncsoport, amely legalább egy, az alkoxi-részben 1-6 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonilcsoportok és arilrészként az 1. igénypontban definiált arilrészt tartalmazó aril-oxi-karbonilcsoportok közül megválasztott helyettesítővel van helyettesítve.
3. Az 1. igénypont szerinti (I) képletű vegyületek szűkebb csoportját alkotó (la) képletű vegyületek - a képletben A, R’, R2, R3 és R4 jelentése az 1. igénypontban megadott, míg X1 jelentése oxigén- vagy kénatom.
4. Az 1. igénypont szerinti (I) képletű vegyületek szűkebb csoportját alkotó (Ib) képletű vegyületek - a képletben A, R1, R2, R3 és R4 jelentése az 1. igénypontban megadott, míg X1 jelentése oxigén- vagy kénatom.
5. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy R1 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, benzilcsoport vagy fenetilcsoport.
6. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoport, a fenilrészen adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1—4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített, az alkilrészben 1-4 szénatomot tartalmazó fenil-alkilcsoportot, naftil-metilcsoportot, adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoportot, naftilcsoportot, vagy olyan piridil-, furil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil-, izoxazolil- vagy izotiazolil-csoportot jelent, amelyek adott esetben legalább egy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek.
7. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy R4 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, benzilcsoport vagy fenetilcsoport.
8. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy A jelentése adott esetben legalább karboxilcsoporttal helyettesített, 2—4 szénatomos alkiléncsoport.
9. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy
R1 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, benzilcsoport, vagy fenetilcsoport;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, a fenilrészen adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített, az arilrészben 14 szénatomot tartalmazó fenil-alkilcsoportot, naftilmetilcsoportot, adott esetben legalább egy helyettesítővei, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoportot, naftilcsoportot, avagy olyan piridil-, furil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil, izoxazolil- vagy izotiazolilcsoportot jelent, amelyek adott esetben legalább egy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek;
R4 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, benzilcsoport vagy fenetilcsoport; és
A jelentése adott esetben legalább egy karboxilcsoporttal helyettesített, 2-4 szénatomos alkiléncsoport.
10. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy
R1 jelentése hidrogénatom, metilcsoport vagy benzilcsoport;
R4 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, metilcsoportot, adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil-, metoxi- és hidroxilcsoportok és fluor- és klóratomok közül megválasztott helyettesítővei szubsztituált benzil- vagy fenetilcsoport, adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil-, metoxi- és hidroxilcsoportok és fluor- és klóratomok közül megválasztott helyettesítővel szubsztituált fenilcsoportot, vagy piridil-, furilvagy tienilcsoportot jelent;
R4 jelentése hidrogénatom, metilcsoport vagy benzilcsoport; és
A jelentése 2—4 szénatomos alkiléncsoport.
11. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy
W jelentése oxigén- vagy kénatom és X jelentése iminocsoport, vagy X jelentése kénatom és W jelentése iminocsoport,
R2 jelentése hidrogénatom, adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil-, metoxi- és hidroxilcsoportok közül megválasztott helyettesítővel szubsztituált benzilcsoport, vagy adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil-, metoxiés hidroxilcsoportok közül megválasztott helyettesítővei szubsztituált fenilcsoport,
R3 jelentése hidrogénatom,
R4 jelentése hidrogénatom, és
A jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoport.
12. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy
W jelentése kénatom és X jelentése iminocsoport,
HU 211 969 A9
R2 jelentése hidrogénatom, benzilcsoport, vagy adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil- és metoxicsoportok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoport,
R3 jelentése hidrogénatom,
R4 jelentése hidrogénatom, és
A jelentése etiléncsoport.
13. Az 1. igénypont szerinti vegyületek közül az
N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid.
14. Az 1. igénypont szerinti vegyületek közül az
N-(2-nitro-oxi-etil)-5-(4-metoxi-fenil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid.
15. Az 1. igénypont szerinti vegyületek közül az
N-(2-nitro-oxi-etil)-5-benzil-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid.
16. Az 1. igénypont szerinti vegyületek közül az
N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-5-karboxamid.
17. Az 1. igénypont szerinti vegyületek közül az
N-(2-nitro-oxi-etil)-4-(4-metoxi-fenil)-2-oxo-tiazolidin-5-karboxamid.
18. Gyógyászati készítmény kardiovaszkuláris rendellenességek vagy elégtelenség megelőzésére és kezelésére, azzal jellemezve, hogy hatásos mennyiségben legalább egy koszorúéri vérnyomáscsökkentő hatóanyagot tartalmaz a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozó- vagy hígítóanyaggal együtt, mimellett koszorúéri vérnyomáscsökkentőként az 1. igénypont szerinti (I) képletű vegyületet vagy gyógyászatilag elfogadható sóját vagy észterét tartalmazza.
19. A 18. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy
R1 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, benzilcsoport, vagy fenetilcsoport;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, a fenilrészen adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített, az alkilrészben 1-4 szénatomot tartalmazó fenil-alkilcsoportot, naftil-metilcsoportot, adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxilés nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoportot, naftilcsoportot, vagy olyan piridil-, furil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil-, izoxazolil- vagy izotiazolilcsoportot jelent, amelyek adott esetben legalább egy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek;
R4 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, benzilcsoport vagy fenetilcsoport; és
A jelentése adott esetben legalább egy karboxilcsoporttal helyettesített, 2-4 szénatomos alkiléncsoport.
20. A 18. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy
W jelentése kénatom és X jelentése iminocsoport,
R2 jelentése hidrogénatom, benzilcsoport, vagy adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil- és metoxicsoportok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoport,
R3 jelentése hidrogénatom,
R4 jelentése hidrogénatom, és
A jelentése etiléncsoport.
21. A 18. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a koszorúéri vérnyomáscsökkentő hatóanyag az alábbiak közül van megválasztva; N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid, N-(2-nitro-oxi-etil)-5-(4-metoxi-feniI)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid,
N-(2-nitro-oxi-etil)-5-benzil-2-oxo-tiazolidin-4karboxamid,
N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-5-karboxamid, és az
N-(2-nitro-oxi-etiI)-4-(4-metoxi-fenil)-2-oxo-tiazolidin-5-karboxamid.
22. Eljárás kardiovaszkuláris rendellenességek vagy elégtelenségek kezelésére vagy megelőzésére, azzal jellemezve, hogy kardiovaszkuláris rendellenességtől vagy elégtelenségtől szenvedő vagy ezekre érzékeny emlősnek legalább egy koszorúéri vérnyomáscsökkentőt adunk be, mimellett koszorúéri vérnyomáscsökkentőként az 1. igénypont szerinti (I) képletű vegyületek, valamint gyógyászatilag elfogadható sóik és észtereik közül megválasztott használunk.
23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy
R1 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, benzilcsoport, vagy fenetilcsoport;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, a fenilrészen adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített, az alkilrészben 1-4 szénatomot tartalmazó fenil-alkilcsoportot, naftil-metilcsoportot, adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoportot, naftilcsoportot, vagy olyan piridil-, furil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil-, izoxazolil- vagy izotiazolilcsoportot jelent, amelyek adott esetben legalább 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek;
R4 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, benzilcsoport vagy fenetilcsoport; és
A jelentése adott esetben legalább egy karboxilcsoporttal helyettesített, 2—4 szénatomos alkiléncsoport.
24. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy
W jelentése kénatom és X jelentése iminocsoport,
R2 jelentése hidrogénatom, benzilcsoport, vagy adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig metil- és metoxicsoportok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoport,
R3 jelentése hidrogénatom,
R4 jelentése hidrogénatom, és
A jelentése etiléncsoport.
HU 211 969 A9
25. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a koszorúéri vérnyomáscsökkentő hatóanyag az alábbiak közül van megválasztva:
N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid,
N-(2-nitro-oxi-etil)-5-(4-metoxi-fenil)-2-oxo-tiazoIidin-4-karboxamid,
N-(2-nitro-oxi-etil)-5-benzil-2-oxo-tiazolidin-4-karboxamid,
N-(2-nitro-oxi-etil)-2-oxo-tiazolidin-5-karboxamid, és az
N-(2-nitro-oxi-etil)-4-(4-metoxi-fenil)-2-oxo-tiazolidin-5-karboxamid.
26. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy észter formájú és A jelentése az alkoxirészben
1-4 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonilcsoporttal helyettesített, 2-4 szénatomos alkiléncsoport.
27. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy észter formájú és
R1 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, benzilcsoport, vagy fenetilcsoport;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, a fenilrészen adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1—4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített, az alkilrészben 1-4 szénatomot tartalmazó fenil-alkilcsoportot, naftil-metilcsoportot, adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoportot, naftilcsoportot, vagy olyan piridil-, furil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil-, izoxazolil- vagy izotiazolilcsoportot jelent, amelyek adott esetben legalább 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek;
R4 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkilcsoport. benzilcsoport vagy fenetilcsoport; és
A jelentése az alkoxirészben 1-4 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonilcsoporttal helyettesített, 2-4 szénatomos alkiléncsoport.
28. A 18. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a vegyület észter formájú és
R1 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, benzilcsoport, vagy fenetilcsoport;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, a fenilrészben adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített, az alkilrészben 1-4 szénatomot tartalmazó fenil-alkilcsoportot, naftil-metilcsoportot, adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoportot, naftilcsoportot, vagy olyan piridil-, furil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil-, izoxazolil- vagy izotiazolilcsoportot jelent, a melyek adott esetben legalább egy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek;
R4 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, benzilcsoport vagy fenetilcsoport; és
A jelentése az alkoxirészben 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonilcsoporttal helyettesített, 2—4 szénatomos alkiléncsoport.
29. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vegyület észter formájú és R1 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, benzilcsoport, vagy fenetilcsoport;
R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, a fenilrészen adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1—4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített, az alkilrészben 1-4 szénatomot tartalmazó fenil-alkilcsoportot, naftil-metilcsoportot, adott esetben legalább egy helyettesítővel, éspedig 1-4 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos alkoxi-, hidroxil- és nitrocsoportok és halogénatomok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített fenilcsoportot, naftilcsoportot, vagy olyan piridil-, furil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil-, izoxazolil- vagy izotiazolilcsoportot jelent, amelyek adott esetben legalább egy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek;
R4 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, benzilcsoport vagy fenetilcsoport; és
A jelentése az alkoxirészben 1-4 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonilcsoporttal helyettesített, 2—4 szénatomos alkiléncsoport.
HU95P/P00546P 1991-03-27 1995-06-29 Thiazolidone compounds and method of using the same as a vasodilator HU211969A9 (en)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP6308891 1991-03-27
JP10275191 1991-05-08
JP33030491 1991-12-13

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU211969A9 true HU211969A9 (en) 1996-01-29

Family

ID=27298042

Family Applications (2)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9201033A HU217969B (hu) 1991-03-27 1992-03-27 Tiazolidinon- és oxazolidinonszármazékok, ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények, valamint eljárás a vegyületek előállítására
HU95P/P00546P HU211969A9 (en) 1991-03-27 1995-06-29 Thiazolidone compounds and method of using the same as a vasodilator

Family Applications Before (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9201033A HU217969B (hu) 1991-03-27 1992-03-27 Tiazolidinon- és oxazolidinonszármazékok, ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények, valamint eljárás a vegyületek előállítására

Country Status (23)

Country Link
US (2) US5298516A (hu)
EP (1) EP0506434B1 (hu)
JP (1) JPH0780859B2 (hu)
KR (1) KR0152097B1 (hu)
CN (2) CN1031824C (hu)
AT (1) ATE118770T1 (hu)
AU (1) AU647599B2 (hu)
CA (1) CA2064108C (hu)
CZ (1) CZ282529B6 (hu)
DE (1) DE69201451T2 (hu)
DK (1) DK0506434T3 (hu)
ES (1) ES2072095T3 (hu)
FI (1) FI106260B (hu)
HK (1) HK123595A (hu)
HU (2) HU217969B (hu)
IE (1) IE67383B1 (hu)
IL (1) IL101395A (hu)
IS (1) IS1746B (hu)
NO (1) NO304311B1 (hu)
NZ (1) NZ242154A (hu)
PH (1) PH30493A (hu)
RU (1) RU2055073C1 (hu)
TW (1) TW226015B (hu)

Families Citing this family (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JP3454531B2 (ja) * 1991-11-07 2003-10-06 三共株式会社 ニトロキシアルキルアミド誘導体
AU6376894A (en) * 1993-03-15 1994-10-11 Byk Nederland Bv Use of substituted alkyl nitrates for the treatment of pathologically increased intra-ocular pressure
DE4429461A1 (de) * 1994-08-19 1996-02-22 Merck Patent Gmbh Adhäsionsrezeptor-Antagonisten
DE69522118T2 (de) * 1994-12-15 2002-04-25 Sankyo Co., Ltd. Thiazolidonon- oder oxazolidinonderivate zur behandlung von angina pectoris und zusammensetzungen die diese als wirkstoffe enthält
DE69612967T2 (de) * 1995-03-02 2002-04-04 Sankyo Co., Ltd. Optisch aktive thiazolidinonderivate
US5925658A (en) * 1995-03-02 1999-07-20 Sankyo Company, Limited Optically active thiazolidinone derivative
AU6016496A (en) * 1995-06-14 1997-01-15 Sankyo Company Limited Antianginal drug comprising nitroxy derivative as active ingredient
BE1010768A3 (nl) * 1996-11-26 1999-01-05 Dsm Nv Een werkwijze voor de bereiding van alpha-aminozuuramiden, alpha-aminozuren en derivaten ervan.
IL120531A (en) * 1997-03-26 2006-12-31 Yissum Res Dev Co Nitric oxide donors and pharmaceutical compositions containing them
WO2002069967A1 (fr) * 2001-03-01 2002-09-12 Sankyo Company, Limited Compositions a absorption percutanee
WO2013016727A1 (en) * 2011-07-28 2013-01-31 Promentis Pharmaceuticals, Inc. Cysteine prodrugs
US10239847B1 (en) 2016-03-03 2019-03-26 Cellactin Method for 2-oxothiazolidine-4-carboxylic acid for cellular glutathione

Family Cites Families (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4200640A (en) * 1976-04-02 1980-04-29 Chugai Seiyaku Kabushiki Kaisha Nitric ester of N-(2-hydroxyethyl)nicotinamide and pharmaceutical use
GB8717068D0 (en) * 1987-07-20 1987-08-26 Fujisawa Pharmaceutical Co Nitric ester derivative
WO1990012791A1 (en) * 1989-04-21 1990-11-01 E.I. Du Pont De Nemours And Company Fungicidal oxazolidinones

Also Published As

Publication number Publication date
CN1096265C (zh) 2002-12-18
NO304311B1 (no) 1998-11-30
DK0506434T3 (da) 1995-07-24
AU647599B2 (en) 1994-03-24
FI921340A (fi) 1992-09-28
HK123595A (en) 1995-08-04
HU217969B (hu) 2000-05-28
CN1113435A (zh) 1995-12-20
KR920018036A (ko) 1992-10-21
CA2064108A1 (en) 1992-09-28
IE920966A1 (en) 1992-10-07
JPH0780859B2 (ja) 1995-08-30
NZ242154A (en) 1993-09-27
NO921159D0 (no) 1992-03-25
TW226015B (hu) 1994-07-01
DE69201451T2 (de) 1995-10-12
IL101395A0 (en) 1992-11-15
ATE118770T1 (de) 1995-03-15
CN1066067A (zh) 1992-11-11
CN1031824C (zh) 1996-05-22
EP0506434B1 (en) 1995-02-22
PH30493A (en) 1997-05-28
AU1312292A (en) 1992-10-01
DE69201451D1 (de) 1995-03-30
FI106260B (fi) 2000-12-29
CZ91692A3 (en) 1993-01-13
JPH05213910A (ja) 1993-08-24
ES2072095T3 (es) 1995-07-01
NO921159L (no) 1992-09-28
CA2064108C (en) 2000-09-26
KR0152097B1 (ko) 1998-10-15
HUT68242A (en) 1995-06-28
IL101395A (en) 1996-10-16
RU2055073C1 (ru) 1996-02-27
FI921340A0 (fi) 1992-03-26
US5356918A (en) 1994-10-18
IE67383B1 (en) 1996-03-20
CZ282529B6 (cs) 1997-08-13
IS1746B (is) 2000-07-11
US5298516A (en) 1994-03-29
IS3828A (is) 1992-09-28
EP0506434A1 (en) 1992-09-30
HU9201033D0 (en) 1992-06-29

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US6593347B2 (en) Nitrosated and nitrosylated nonsteroidal antiinflammatory compounds, compositions and methods of use
RU2161612C2 (ru) Производные азола, фармацевтическая композиция на их основе, промежуточные соединения
KR20030026979A (ko) 디시아노피리딘 유도체를 포함하는 의약
HU211969A9 (en) Thiazolidone compounds and method of using the same as a vasodilator
JP4314340B2 (ja) ピロリジン二環性化合物
EP0812835B1 (en) Optically active thiazolidinone derivatives
KR100230633B1 (ko) 니트록시알킬아미드 유도체(Nitroxyalkylamide derivate)
LU85780A1 (fr) Nouveaux esters enoliques precurseurs de medicaments et composition pharmaceutique les contenant
KR100293334B1 (ko) 알킬렌디아민유도체
JP4199314B2 (ja) シドノンイミン誘導体
EP0903346A1 (en) Sydnone imine derivatives
CA2359031C (en) Thiazolidinone or oxazolidinone derivatives for treatment of ulcerative disease
JPH07258212A (ja) ピロリジノン誘導体
JPH10203970A (ja) 光学活性なニトロキシ誘導体を有効成分とする抗狭心剤
JPH01156974A (ja) ベンゾジオキソール誘導体