HU210939B - Stand made of section bars detachably connected together by the means of joint element - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 16 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 210 939 Β hossztengelyére merőlegesen elmozduló horog a másik, keresztirányban elhelyezkedő profilrúd (11) hornyának (14) megfelelően kialakított fala (68) mögött rögzített helyzetbe kerül. A profilos lap (24) belső szakaszán egy excentercsap (25) excentertárcsáján (16) fekvő vezérló kiemelkedésekkel (38) határolt felfekvő felülettel rendelkezik a lap (24) csúsztatásához. Az excentercsapot (25) a profilrúd (10) hossztengelyére merőleges irányban ható rugóerő terheli, miáltal az excentercsap (25) elfordítására szolgáló csapfej (15) a házból a profilrúd (10) keresztfuratán (60) átnyúlik.

A leírt állvány azzal jellemezhető, hogy a profilos lap (24) felfekvő felületétől a lap (24) külső végéig futó hosszanti hasíték két, a házban egymás fölött fekvő lapnyelvet (30, 30') képez, és hogy mindkét lapnyelv (30, 30') egyrészről egymáshoz képest ellenkező irányban hajlított horoggal, másrészről egymáshoz képest ellenkező értelemben lejtő, ferdesíkú felülettel (28) rendelkezik, melyeknek érintkezési helyei a házban két egymással szembenfekvő falfelületen (36') vannak kialakítva.

A találmány tárgya összekötőelem segítségével oldhatóan egymáshoz kapcsolt profilrudakból készült állvány, ahol a profilrudak közül néhány rúd alámetszett hornyokkal, a többiek pedig üreggel rendelkeznek az összekötőelem homlokoldali csatlakoztatására. Az összekötőelem a profilrúd üregében elhelyezett házból, egy abban a kitolt és behúzott helyzet között tologatható profilos lapból, valamint egy a lapon áthaladó excentercsapból áll. A lap profilrúdon túlnyúló része horogként van kiképezve, a házban pedig egy érintkezési helyen egy ferdesíkú felülettel rendelkezik, úgy hogy a ház megfelelően kialakított síkjának pályavezérlése következtében, a profilos lap behúzott helyzetében, a ház hossztengelyére merőlegesen elmozduló horog a másik, keresztirányban elhelyezkedő profilrúd hornyának megfelelően kialakított fala mögött rögzített helyzetbe kerül. A profilos lap belső szakaszán egy excentercsap excentertárcsáján fekvő vezérlő kiemelkedésekkel határolt felfekvő felülettel rendelkezik a lap csúsztatásához. Az excentercsapot a profilrúd hossztengelyére merőleges irányban ható rugóerő terheli, miáltal az excentercsap elfordítására szolgáló csapfej a házból a profilrúd keresztfuratán átnyúlik.

A találmány célja profilrudak összekapcsolása összekötőelemek segítségével állvány előállítására. Az összekötőelem, mint egy építőelem, előre van szerelve és egy excentercsappal rendelkezik, amelynek fejrésze a lap rugóterhelése következtében a ház oldalfalán átnyúlik. A csapfej a rugónyomással szemben nyomógombszerűen van kialakítva és axiálisan a házba benyomható annak érdekében, hogy a profilrúd üregébe az összekötőelem be-, illetve kiszerelhető legyen. A profilrúd fala egy megfelelő keresztfurattal van ellátva, amelybe a csapfej szereléskor a lap rugóhatására bepattan. Az összekötőelem kiszerelése a profilrúdból a beszereléssel analóg, természetesen ellenkező értelemben véve. Az excentercsapnak így egy további funkciója az, hogy a kész összekötőelem és a profilrúd között kényelmes és gyors „nyomógombos” szerelést tesz lehetővé. A csapfej az így szerelt összekötőlem esetében a profilrúd keresztfuratán keresztül a rúd homloklapja felől hozzáférhető és az excentercsap forgató fogantyújaként igénybevehető arra, hogy az excentertárcsával a profilos lapot a kapcsolat-oldó kitolt állásból a kapcsolódást rögzítő behúzott állásba átvigye. Bár az ilyen összekötőelemekkel szerelt állványok (lásd: 3 153 232 számú NSZK szabadalmi leírás) beváltak, a gyakorlatban mégis kívánalmak merültek fel a megfelelőbb összekapcsoló elemekre, valamint a szerelt csatlakozóelemeknek a profilrudakon való biztosítottabb helyzetére vonatkozóan. Az ismert összekötőelem rendelkezik ugyan egy horoggal ellátott profilos lappal mely szerelhető az előbb említett excentercsappal működtetett nyomógombos módszerrel, a horogfej azonban a horonyban mindkét irányban kialakított horonyfal egyikébe kapaszkodik csak bele. Ezáltal csak egy „féloldalas” rögzítő csatlakozás jön létre a két profilrúd között. A lap rugóterhelését egy egydarabból készült szög alatt hajlított szalag váltja ki, oly módon, hogy a nyomást a külső lemezvégen kifejtve a lapon kiképzett, a horogfej keresztmozgását biztosító ferde felületet a házban kialakított érintkezési felülethez nyomja. így a lap túlsó, belső vége által az excentercsapra ható rugóerő az ossz rugóerőnek csupán egy részét képezi, miáltal szereléskor a csap feje nem kellő erővel pattan be a profilrúd keresztfuratába, miáltal egy nem kielégítően biztos helyzetet vesz fel. így ez a megoldás a különböző irányokból fellépő erőhatások esetében nem biztosít elegendő stabilitást, ami adott esetben az állványzat deformálódási kiváltó elmozdulásához, kedvezőtlen esetben eldőléséhez vezethet.

A 2 239 390 számú NSZK szabadalmi leírásban ismertetett típusú összekötőelemnél a házban két lap van egymás mellett elrendezve, ezek egy közös excentercsappal mozdíthatók el a kitolt és behúzott helyzet között. Bár a két lemez külső végződései egymáshoz fekvőén vannak kialakítva, ez a megoldás a két lemez, a két horogfej és a két ferde felület következtében egy túl széles konstrukcióhoz vezetett. Jóllehet a két lemez horgai ellentétes irányúan vannak kiképezve, úgy hogy a kapcsolódó profilrúd alámetszett hornyának mindkét határoló falába bele tudnak kapaszkodni, az összekötőelem nyomógombos szerelése az excentercsap segítségével nincs tervezve és nem is lehetséges. Ennek oka az, hogy a két, horoggal kialakított külső lapvég egymással ellentétes irányú rugónyomást igényel, az ellentétes irányú feszítőhatás, valamint egy a két ferde felület között elhelyezkedő csappal való csatlakozás érde2

HU 210 939 B kében, mely csap a közös érintkező felület szerepét tölti be. Ezen megoldás a konstrukciójából eredő felépítettsége következtében előnytelenül széles kiviteli alakján túl tehát azzal a hiányossággal rendelkezik, hogy nem teszi lehetővé a nyomógombos szerelést, ami azzal a hátránnyal jár, hogy nem biztosítható az összekötőelemek gyors szerelése.

A találmány feladata összekötőlem segítségével oldhatóan egymáshoz kapcsolt profilrudakból készült, a bevezetőben a találmány tárgyaként ismertetett olyan állvány kialakítása, melyet a profilrudakat összekapcsoló, a különböző irányú erő hatásokkal szemben stabilitást biztosító összekötő elemek nagy összefogó ereje jellemez, melyeknél lehetségessé válik az excentercsapok segítségével az összekötőelemek nyomógombos szerelése, valamint biztosított a kompakt összekötőelemek gyors szerelése.

A találmány szerinti állvány azon a felismerésen alapul, hogy ha az oldhatóan egymáshoz kapcsolt profilrudak az összekötőelemének házában tologathatóan elrendezett profilos lap felfekvő felületétől a profilos lap külső végéig futó hosszanti hasíték két, a házban egymás fölött fekvő lapnyelvet képez, és mindkét lapnyelv egyrészről egymáshoz képest ellenkező irányban hajlított horoggal, másrészről egymáshoz képest ellenkező értelmű lejtővel kialakított ferde felülettel rendelkezik, melyeknek érintkezési helyei a házban két egymással szembenfekvő falfelületen vannak kialakítva, akkor az összekötőelemmel az oldhatóan egymáshoz kapcsolt profilrudakból készült állvány megkívánt stabilitása biztosítható, s egyben lehetővé válik egy olyan konstrukció kialakítása, amellyel a nyomógombos szerelés és ezzel az állványzat gyors összeállítása megvalósítható.

A találmány feladat szerinti megoldása összekötőelem segítségével oldhatóan egymáshoz kapcsolt profilrudakból készült állvány, ahol a profilrudak közül néhány rúd alámetszett hornyokkal, a többiek pedig üreggel rendelkeznek az összekötőelem homlokoldali csatlakoztatására, ahol az összekötőelem a profilrúd üregében elhelyezett házból, egy abban a kitolt és behúzott helyzet között tologatható profilos lapból, valamint egy a lapon áthaladó excentercsapból áll és a lap profilrúdon túlnyúló része horogként van kiképezve, a házban pedig egy érintkezési helyen egy ferdesíkú felülettel rendelkezik, úgy hogy a ház megfelelően kialakított síkjának pályavezérlése következtében, a profilos lap behúzott helyzetében, a ház hossztengelyére merőlegesen elmozduló horog a másik, keresztirányban elhelyezkedő profilrúd hornyának megfelelően kialakított fala mögött rögzített helyzetbe kerül, továbbá a profilos lap belső szakaszán egy excentercsap excentertárcsáján fekvő vezérlő kiemelkedésekkel határolt felfekvő felülettel rendelkezik a lap csúsztatásához, ahol az excentercsapot a profilrúd hossztengelyére merőleges irányban ható rugóerő terheli, miáltal az excentercsap elfordítására szolgáló csapfej a házból a profilrúd keresztfuratán átnyúlik, ahol a profilos lap felfekvő felületétől a profilos lap külső végéig futó hosszanti hasíték két, a házban egymás fölött fekvő lapnyelvet képez, és hogy mindkét lapnyelv egyrészről egymáshoz képest ellenkező irányban hajlított horoggal, másrészről egymáshoz képest ellenkező értelemben lejtő, ferdesíkú felülettel rendelkezik, melyeknek érintkezési helyei a házban két egymással szembenfekvő falfelületen vannak kialakítva.

Ezekhez járul még, hogy a lap hosszanti hasítéka csak a felfekvő felülettől kezdődően osztja azt két lapnyelvre, melyek két lapként fejtik ki hatásukat. A lapnyelvek egymáshoz képest ellenkező értelemben vannak kihajlítva és a végükön kialakított horgaik ellentétes irányúan vannak kiképezve, úgy, hogy mint egy két profilos lappal rendelkező összekötő elem a behúzott helyzetben a kapcsolódó profilrúd alámetszett hornyának mindkét határoló falába bele tudnak kapaszkodni. Ezáltal egy szimmetrikus kapcsolat jön létre a két profilrúd között, ami nagy kötési biztonságot és jelentős terhelhetőséget biztosít. Ennek ellenére az összekötő elem csekély beépítési szélességgel rendelkezik, mert a két lapnyelv horonyirányban egymás fölött helyezkedik el és a házon belül csak annyi a helyigénye, ami egy lap keresztirányú elmozdulásához szükséges. Döntő azonban, hogy az excentertárcsának a két lapnyelvet tekintve egy közös felfekvési felülete van, amely a csapfej kitolt állapotában rugóterhelés alatt áll. Ezáltal minden további nélkül megteremtődik a kéthorgú összekötőelem gombnyomásos szerelhetősége, mert a felfekvési helyen a rendszer egy egyhorgú összekötőelem funkciójának felel meg. A két lapnyelv kitolásánál és behúzásánál a vezérlő mozgást ez nem befolyásolja, mert az egymáshoz képest különböző keresztmozgások csak a lapnyelvek egymásközti viszonyában jelennek meg, mikor is a nyomógomb-funkció a közös felfekvő felületnél érvényesíthető, a két horog hosszirányú mozgása pedig az excentertárcsa két oldalán elhelyezkedő vezérlő kiemelkedés útján biztosítható. Az ilyen kiképzésű kéthorgú összekötőelem összeszerelése azáltal válik különösen egyszerűvé, hogy a két horog mozgatása egy lemez kezelésével érhető el.

A két lapnyelv között elhelyezkedő középső vezetőtag következtében beépítési probléma nem merül fel. A lapnyelvek és a ház közötti érintkezési helyként legegyszerűbb megoldásként ellenkező értelműén emelkedő lejtő felületeket alakítanak ki a házban. A lapnyelvek külső, meghajlított végükkel ezekre a lejtőfelületekre támaszkodnak és az excentercsap benyomásakor egy additív rugóerőt fejtenek ki, mely az excentertárcsa felfekvő felületére hat és erősíti a csapfej kipattanását a házból és elősegíti a csapfej biztos beütését a profilrúd keresztfuratába.

A lapnyelvek egymással ellenkező értelmű működése legegyszerűbben a végrészeknek a ház középsíkjához viszonyítottan tükörképszerű kialakításával érhető el. A lemez kitolt helyzetében a lapnyelvek kinyúló végrészei az ellenkező értelemben meghajlított horogfejek ellenére egy keskeny beépítési méretet biztosítanak, minthogy a lapnyelvek horogfejei, a horogszárak és a ferde felület szakaszok egymással fedésbe kerülnek. Ideális esetben a két horog mindössze egy

HU 210 939 B horog beépítési méretét érheti el, amely megfelel egy egyhorgú összekötőelem beépítési méretének. Ezen körülményekre tekintettel a ház belső tere is megfelelően keskeny méretekkel alakítható ki, minthogy az érintkezési helyek ferde síkjai a ház hosszirányában nézve részben átfedik egymást. Ugyancsak a ház belső terének keskeny méretekkel való kialakítását teszi lehetővé az, hogy a lapnyelvek egymást keresztező ferdesíkú felületeihez csatlakozóan a lap az eltolási irányban egy egydarabból álló hosszirányú szakasszal rendelkezik, A két lapnyelv a ház hosszirányában egymáshoz képest tükörképszerűen kialakított „S” vonallal rendelkezik, amely a profilok kereszteződése következtében egy karcsú „8” szám képét mutatják, a közös az excentertárcsán nyugvó felfekvő felület előtti szakaszon.

Különösen előnyös kiviteli alak képezhető ki, ha a horgokat U-alakúra hajlítjuk, ahol az összeszorító hatást az U formájú horgok hosszirányban kialakított szárainak homlokfelülete fejti ki, és egy különösen nagy összeszorító erőt közvetít a két profilrúd között. A profilos lemez készíthető egy meglehetősen vékony, de jó minőségű lemezből. Megkönnyíthető a profilrudak csatlakoztatása, ha a ház a lapnyelvek horgaival egy vonalba eső orrokkal rendelkezik, melyeknek szélessége kisebb vagy egyenlő a kapcsolódó profilrúd hornyának nyílásával. Ha a rugóerőt egy a profilos lemezből kialakított szög alatt kihajlított szalag fejti ki, nincs szükség egy külön rugó alkalmazására. Az összekötő elem felépítése rendkívül egyszerű, mert csupán három alkatrészből áll: egy házból, egy lemeztestből, melyből a lapnyelvek és a rugózó szalag van kiképezve, valamint az excenterből, ennek következtében az összekötőelem gyorsan összeszerelhető. A csapfejnek a profilrúd keresztfuratába való erőteljes bepattanását elősegítendő tanácsos a lemezzel egy darabot képező rugózó szalagot a lapból úgy kiképezni, hogy a lap hasítékának az excentertárcsához közel eső részét kiszélesítve a rugózó szalagot a lap ezen szakaszából alakítjuk ki. Azon a helyen, ahol a rugózó szalag a lapból ki van hajlítva, van kialakítva az egyik vezérlő kiemelkedés, amellyel az excentertárcsa az osztott lap kitolásakor együttműködik.

Az excentercsap elfordításakor a lap behúzásánál olyan nagy feszítőerők lépnek fel a hátsó vezérlő kiemelkedésen, hogy ott deformációk jöhetnek létre, mely az excentertárcsa kiugrásához vezethet. Amennyiben anyaghiba, vagy a tartós igénybevétel következtében anyagkifáradás jelentkezik a hátsó vezérlő kiemelkedés akár le is törhet. Ez veszélyeztetheti az összekötőelem funkcionális biztonságát és használhatatlanná teheti azt. Ezért a hátsó vezérlő kiemelkedés hurok formában visszahajlítva van kialakítva és ezzel a fellépő erőhatásokkal szembeni ellenállása nagyban fokozható anélkül, hogy jelentős anyagtöbblet-felhasználásra vagy egy bonyolult megmunkálásra kerülne sor. A többszörös meghajlítás útján kialakított hurok nagy feszítőerők esetén is kellő biztonságot nyújt.

Különösen nagy funkcionális biztonságot nyújt, ha a hurok köralakban van kiképezve és a hurok szára a lap egy áttörésébe nyúlik be. A fellépő feszítőerő esetén a hurok szára nekifeszül az áttörés élének és ezáltal hurok megfelelő ellenállást biztosít, abban az esetben is, ha az vékony lemezből készült. A lapon kialakított áttörésre egyébként is szükség van az excentercsap átvezetéséhez. A hurok szára az excentercsap tengelyével párhuzamosan a lapon túlnyúlóan megfelelő hoszszúságban, a lapra merőlegesen állóan van kialakítva a már említett biztonsági okokból kifolyólag.

Fennáll a veszély, hogy a lap behúzott állapotában, vagy pedig már behúzás közben a hátsó vezérlő kiemelkedés az excentertárcsáról leugrik. Ennek elkerülésére a házban egy ütköző van kialakítva, melyen a hurok szára már behúzás közben felütközik, ezzel megakadályozva azt, hogy a hátsó vezérlő kiemelkedés az excentertárcsáról leugorjék, illetve, hogy az excentercsap a házba benyomódjék. Ezt a megoldást a megfelelő hosszúságúra méretezett hurokszárral lehet megvalósítani, mert ez esetben az ütközőt közvetlenül a ház egyik falán lehet kialakítani.

Az excentercsapnak egy megfelelő szerszámmal való elfordításakor, annak érdekében, hogy a lap a kitolt helyzetből a profilrudak összekapcsolására a behúzott helyzetbe kerüljön, fennáll a veszély, hogy esetlegesen egy túl nagy axiális nyomás kerül kifejtésre, melynek következtében a csapfej részben vagy egészében a profilrúd keresztfuratába benyomódik. Ez abban az esetben is előfordulhatna, ha egy a házban kialakított bak akadályozná meg a belső lemezvég elmozdulását. Egy túl nagy axiális nyomás esetén a belső lemezvég a bak elé nyomódhatna és ez azt a látszatot kelthetné a kezelő személy részére, hogy az excenter már az elfordított állapotban, a lemez horgokat behúzva ütközési helyzetbe került, jóllehet valójában a lapnak az összekapcsolásra szolgáló behúzott végállása még nem jött létre. Ez az eset nagy balesetveszélyt hordoz magában. Ha azonban az excentercsap benyomódásának megakadályozása a megfelelően kialakított hurokszár segítségével történik, biztosítható az excentertárcsa helyes felfekvése a belső lapvégen. A biztosítás oly módon történik, hogy a ház falában kialakított nyílás már egy minimális, mintegy csupán 0,1 mm-es elmozdulás esetén a hurokszár útján megakadályozza az excentertárcsa illetve a csap axiális elmozdulását. így azután már az elfordítás kezdetén az excentertárcsának a lapról való leugrása megakadályozásra kerül. így ki van zárva az excentercsap tévedésből adódó benyomása, miáltal az összekötőelemnek a profilrúdról történő lekapcsolódása nem következhet be. Ezért a ház falában kialakított nyílást a hurokszár lemezvastagságának megfelelően kell méretezni. A hurkot olyan laposra kell kiképezni, hogy az az összekötőelem be- és kiszerelését ne akadályozza. A csapfej teljesen kinyomott helyzetében sem nyúlik túl a hurok a ház oldalfalán, a ház végén azonban a hurok íve hosszirányban kinyúlhat a házból, minthogy itt elég hely áll rendelkezésre a profilrúdban kialakított üreg következtében.

A találmány további előnyeit a következő rajzok és leírás ismerteti. A találmány kiterjed minden olyan kitanításra, melyek ezekből megismerhetők, akkor is, ha azokat az igénypontok kifejezetten nem tartalmaz4

HU 210 939 B zák. A rajzokon a találmány egy kiviteli példa kapcsán kerül ismertetésre.

1. ábra a találmány szerinti állvány két profilrúdját összekapcsoló elemek oldalnézeti képe a 2A ábra I-I metszősíkja mentén az összekapcsolást megelőző helyzetben.

2A. és 2B. ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézeti hosszmetszet az 1. ábra IIA-IIA és ΠΒ-HB metszősíkok mentén, a

3. és 4. ábra az összekötőelem lényeges alkatrésze, a profilos lap oldal- és felülnézetben, az

5. ábra az összekötőelem egy részletének metszete az excentercsappal és az excentertárcsával, a

6. ábra a 2A. ábrának megfelelő felülnézet, amely az összekötőelemet be- és kiszerelésre alkalmas állapotban mutatja, a

7. ábra a 2A ábrának megfelelő hosszmetszet, mely az összekötőelemet a profilrudakkal összekapcsolt helyzetben mutatja, a

8. ábra az összekötőelemnek a 7. ábrán jelölt VIIIVIII metszősík mentén ábrázolt végoldali keresztmetszete (nagyítva).

Az 1. ábra a találmány szerinti állvány 10 és 11 profilrúdját összekapcsoló elemek oldalnézeti képe, a 2A ábra I-I metszősíkja mentén. Az ábra a 10 és 11 profilrudakat az összekapcsolás előtti helyzetben ábrázolja. A 20 összekötőelem a 10 profilrúd üregében van elhelyezve, oly módon, hogy a 10 profilrúdban kiképzett furatba a 25 excentercsap 15 feje benyúlik, és ezen 15 fejben pedig egy 19 szerszámfelillesztési kiképzés csillagalakú üreg formájában van kialakítva. A 25 excentercsapon helyezkedik el a 16 excentertárcsa, amelynek a 83 irányban való elfordításával a profilos 24 lap a 20 összekötőelem házába behúzható, illetve kitolható. A16 excentertárcsa a 24 lap 38 hátsó vezérlő kiemelkedésén illetve a 35 elülső vezérlő kiemelkedésén támaszkodik fel. A 24 lap hosszanti hasítéka csak egy felfekvő felülettől kezdődően osztja a 24 lapot két 30, 30' lapnyelvekre, amelyek két egymástól független lapként fejtik ki hatásukat. A 30, 30' lapnyelvek egymáshoz képest ellenkező értelemben vannak kihajlítva, és a végükön kialakított U-alakú 22, 22' horgaik ellentétes irányban vannak kiképezve.

A 2A és 2B ábrák az 1. ábrának megfelelő felülnézeti hosszmetszetek az 1. ábra ΙΙΑ-ΠΑ, illetve ΠΒ-ΠΒ metszősíkjai mentén. Az ábrák a 24 lapot a 30 és 30' lapnyelvekkel a 61' irányban kitolt helyzetben ábrázolják. Amint a 2A ábrából kitűnik, a 24 lap 22 és 22' horgai a 11 profilrúd 14 alámetszett hornyának mindkét határoló falába bele tudnak kapaszkodni, és behúzott helyzetben stabil állapotot eredményeznek. Az ily módon kialakult szimmetrikus kapcsolat a két profilrúd között nagy kötési biztonságot és jelentős terhelhetőséget biztosít. A 30 és 30' lapnyelvek oly módon vannak meghajlítva, hogy a lapnyelv feltámasztása céljára 28, illetve 28' ferdesíkú felületek jöjjenek létre. Ezek a 28 és 28' ferdesíkú felületek a ház 36 és 36' falán kialakított 81 és 81' dudorok 29 és 29' érintkezési helyein fekszenek fel. A 30 és 30' lapnyelvek részére kialakított 29 és 29' érintkezési helyek két egymással szemben ellenkező irányú lejtőként vannak kiképezve, melyeken a 30 és 30' lapnyelvek 28 és 28' ferdesíkú felületei feltámaszkodnak. A 30 és 30' lapnyelvek a 23 ház 43 hosszanti középsíkjához képest egymás tükörképeként azonosan vannak kialakítva.

A profilos 24 lap a 34 felfekvő felületével támaszkodik a 16 excentertárcsára, amely felfekvést a 32 irányú rugóterhelés biztosítja. A rugóterhelést a 24 lappal egy darabból álló, szög alatt meghajlított 26 szalag biztosítja, amelynek 77 szabad vége a 23 ház 36' falára elcsúszóan támaszkodik.

A 3. és 4. ábra az összekötőelem lényeges alkatrészét a 24 profilos lapot ábrázolja oldal- és felülnézetben. Mint már említésre került, a 24 lap 30 és 30' lapnyelvei egymás tükörképeként azonosan vannak kialakítva. A 30 és 30' lapnyelveket egy 39 hosszanti hasíték választja szét, amely egy 79 kiszélesedésbe megy át, majd a 26 rugózó szalagot közrefogva két oldalsó hasítékkal a 78 hasíték végekig terjed. A 24 lap 31 belső szakasza egy 33 áttöréssel rendelkezik, amelynek két végén helyezkednek el a 35 és 38 vezérlő kiemelkedések. Ezek a vezérlő kiemelkedések határolják a 34 felfekvő felületet. Az elülső 35 vezérlő kiemelkedés a 33 áttörés szélén egy kihajlított karmantyú, a másik, vagyis a hátsó 38 vezérlő kiemelkedés pedig úgy van kialakítva, hogy a 24 lap 37 belső végszakaszán a lemez többszörös visszahajlításával egy 40 hurok jön létre, A 40 hurok egy 42 hurokívvel visszahajlítva, egy 41 hurokszárral fejeződik be. A 41 hurokszár azon része, amely átnyúlik a 34 felfekvő felületen, szolgál a hátsó 38 vezérlőelemként. A 41 szár 47 homloklapján vezetési célokra egy 82 kivágás van kiképezve.

A két 22, 22' horgot az ellenkező értelemben U formában visszahajlított lapnyelvek alkotják, ahol is az U-alakú 22, 22' horgok 70, 70' szabadszárak és 71,71' horogszárak alakjában pontosan fedik egymást, a 24 lap kitolt helyzetében. így bár a 24 lap végén két 22, 22' horog van elrendezve, a 24 lap kitolt helyzetében ezek beépítési szélessége csupán egy U-alakú horog 75 szártávolságának felel meg.

Minthogy a 30, 30' lapnyelvek 74, 74' hosszanti szakaszai - a 28,28' ferdesíkú felületek közbeiktatásával - közel azonos irányban fekszenek, mint a 22, 22' horgok 70 és 70' szabad szárai, a 30, 30' lapnyelvek mintegy S alakban vannak ezen a szakaszon meghajlítva. A már említett egymással ellenkező értelmű tükörképszerű horogkialakítás, illetve meghajlítás következtében, ezek az „S vonalak” keresztezik egymást a 76 kereszteződési pontban.

Az 5. ábra a 20 összekötőelem egy részletét ábrázolja metszetben, a 25 excentercsappal, a 16 excentertárcsával, valamint az excentercsap 17 csapágyazó csapjával. Az excentercsapnak a 23 házba való beszerelésekor a 17 csapágyazó csap a 23 ház 36' falában kiképzett 53 csapágyazó furatban helyezkedik el, amely a 17 csapágyazó csapot félkörben veszi körül. A szembenfekvő oldalon a 17 csapágyazó csap az 59 vezetőbordára támaszkodik, amely a 36' házfal hátsó szakaszán van kialakítva. A 25 excentercsap 17 csapágyazó csapjának homlokfelületén egy átmérő irányú 58 horony van kiképezve, amely az összeszereléskor a 23

HU 210 939 Β ház 59 vezetőbordáján csúszik. Az ábrázolt helyzetben a 32 irányú rugóterhelés következtében a 16 excentertárcsa a 23 ház 36 falának belső felületén fekszik fel. A 32 irányú rugóterhelés egyidejűleg a 34 felfekvő felületre is hat, s így a 34 felfekvő felület által nyomott 16 excentertárcsához csatlakozó 15 csapfej kitolása a 36 házfal furatán keresztül biztosított.

A 41 hurokszár amellett, hogy a 13 excentertárcsa részére a hátsó 38 vezérlő kiemelkedést biztosítja, átnyúlik a 24 lap áttörésén, és folytatódik a 24 lap túlsó oldalán a 46 hurokszár meghosszabbítással. A 46 hurokszár meghosszabbítás 47 homlokfelületével a 36' házfal közelében helyezkedik el olymódon, hogy a 47 homlokfelületben kialakított kivágás a ház 36' falán kiképzett 59 vezetőbordát körülfogja.

A16 excentertárcsa belső oldalán a 25 excentercsap egy 84 ütközőbütyökkel van ellátva, amely a profilos 24 lap 33 áttörésén átnyúlik. Ez a 84 ütközőbütyök a későbbiekben leírt helyzetben megakadályozza a 25 excentercsap egy adott ponton túli elfordítását.

A 6. ábra azt az állapotot ábrázolja, amikor a 20 összekötőelemet olyan helyzetbe hozzuk, hogy az a 10 profilrúdba be- vagy a profilrúdból kiszerelhető legyen. Ez esetben a 25 excentercsap elfordításával az excentertárcsa segítségével a 24 lapot kitolt helyzetbe hozzuk, mikor is a 41 hurokszár a házfalban lévő 55 nyílás elé kerül. Ekkor a 15 csapfej a 62 irányban benyomható. Miután a 15 csapfej benyomásra került, a 20 összekötőelem a 64 irányban a 10 profilrúd 13 homloknyílásán keresztül a 10 profilrúd 12 üregéből kihúzható.

A 7. ábra a 20 összekötőelemet a 10 és 11 profilrudakkal összekapcsolt állapotban szemlélteti. A 20, 22' horgok 70, 70' szabad szárai a 69, 69' irányban széttartóan elmozdulva helyezkednek el a 68 falak belső felületén. Az ábrának megfelelően pedig a 22,22' horgok 70, 70' szabad szárainak 73, 73' homloklapjai a 14 horony 68 falának belső falfelületéhez nyomódnak, miáltal a horony külső falfelülete a 10 profilrúd 13 homlokrészéhez szorul. Az ábra szerinti rögzített helyzetben a 25 excentercsap elfordítása útján a 24 lap maximálisan be van húzva, amely helyzetet, mint behúzott állapotot jellemezhetünk.

A 8. ábra a 20 összekötőelemnek a 7. ábrán jelölt Vili-Vili metszősík mentén ábrázolt végoldali metszetét szemlélteti. Az ábrából jól kitűnik a 30, 30' lapnyelvek egymáshoz képest eltolt helyzete, valamint a 28, 28' ferdesíkú felületek 29, 29' érintkezési helyei a 23 ház falával.

A találmány tárgyát képező állvány esetében a 20 összekötőelem segítségével 10 és 11 profilrúd a következők szerint kapcsolható össze. A 20 összekötőelemet a 10 profilrúd 12 üregébe toljuk a 10 profilrúd 13 homloknyílásán keresztül a 6. ábrán jelölt 63 nyíl iránya szerint, úgy, hogy a 21 orrok és a 22, 22' horgok a 13 homloknyílásból előrenyúljanak. Összekapcsoláskor, amint ez a 7. ábrából kitűnik a 22, 22' horgok a másik 11 profilrúd 14 alámetszett hornyának homlokfalaiba kapaszkodnak, ahol a 11 profilrúd az ábrázolt kiviteli példa esetén egy függőleges nyolcszögű oszlop. A 20 összekötőelem egy előregyártott építőelem, amely a kiviteli példa esetében mindössze három alkatrészből áll. Ezek a 23 ház, valamint a házban elhelyezkedő 2A. és 7. ábra szerint a 61 és 61' nyíllal jelölt irányban mozgatható profilos 24 lap és a 23 házban csapágyazott 25 excentercsap. A 24 lap a 3. és 4. ábrán látható oldal- és felülnézetnek megfelelően van kialakítva. A lap egy rugóacélból készült hajlított lemezszalag. A 24 lap a csatlakoztató 22, 22' horog felől egy 39 hosszanti hasítékkal van ellátva, mely a 24 lapot a 30, 30' lapnyelvekre osztja. A 30 és 30' lapnyelvek egymáshoz képest ellenkező értelemben vannak ki- és meghajlítva, amint az elsősorban a 3. ábrából kitűnik, és amiből eredően ezen a helyen a 24 lap két egymástól eltérő, szétválasztott helyzetű szakasszal rendelkezik. A 39 hosszanti hasíték a 24 lap 31 belső szakaszáig tart, ahonnan kezdve egy a továbbiakban közelebbről ismertetett 37 végszakaszáig egy darabban marad. Az 1-4. ábra szerint a 24 lap a következő szakaszokból áll: a 30 és 30' lapnyelvek profilrúdon túlnyúló 27, 27' külső végszakaszai. A 2A. és 3. ábra szerint a 24 lap a pont-vonallal jelölt 43 hosszanti középsíkhoz viszonyítottan tükörképszerűen van meghajlítva. Ennek megfelelően egymáshoz képest ellenkező értelemben kialakított horgokkal, valamint az ugyancsak ellentétes irányú 28,28' ferdesíkú felületekkel rendelkezik. A2A. és 2B. ábra szerint a profilos 24 lap az összekapcsolási funkció előtti helyzetben van, és a 61' nyíllal jelölt irányban maximálisan ki van tolva a 23 házból és ennek megfelelően nyúlik ki a 10 profilrúd 13 homloknyílása elé. A 24 lapnak ezt a helyzetét nevezzük „kitolt helyzetnek. Ebben a kitolt helyzetben keresztezik egymást középen a 28 és 28' ferdesíkú felületek, melyek a 74 és 74' hosszanti szakaszokba mennek át, mely szakaszoknak azonban nem kell a 43 középsíkhoz irányítottan pontosan tükörképszerűen kialakítottaknak lenniük. Ebből kifolyólag a 30 és 30' lapnyelvek hajlítási szöge különböző a 72, 72' hajlított szakasznál, mely szakaszok a 24 lap 31 belső szakaszába mennek át.

A két 22, 22' horgot az ellenkező értelemben U formába visszahajlított lapnyelvek alkotják, ahol is az U-alakú 22, 22' horgok szárai 70, 70' szabad szárak és 71, 71' horogszárak alakjában a 2A. és 3. ábra szerint pontosan egymást fedik a 24 lap kitolt helyzetében. Jóllehet a 24 lap végén két 22,22' horog van elrendezve, a 61' irányú kitolt helyzetben ezek csupán egy U-horog 75 szártávolsága által meghatározott beépítési szélességet demonstrálnak. Ez a 75 szártávolság valamivel kisebb mint a 11 profilrúd 14 hornyának 67 nyílásszélessége. A 22,22' horgok összekapcsolást létrehozó felületeit a 73, 73' szár-homloklapjai képezik, melyek a 7. ábrával kapcsolatban közelebbről leírásra kerülnek. Minthogy a 30, 30' lapnyelvek 74, 74' hoszszanti szakaszai a 28, 28' ferdesíkú felületek közbeiktatásával közel azonos irányban fekszenek, mint a 22, 22' horgok 70 és 70' szabad szárai, a 30,30' lapnyelvek mintegy S alakban vannak ezen szakaszon meghajlítva. A már említett egymással ellenkező értelmű, tükörképszerű horogkialakítás, illetve meghajlítás következtében ezek az „S vonalak” (egyrészről a 70, 71, 28, 74,

HU 210939 Β

72, másrészről a 70', 71', 28', 74', 72' szakaszok) keresztezik egymást a 3. ábrán 76-tal jelölt keresztezési pontnál, miáltal ebben a kitolt helyzetben a 30 és 30' lapnyelvek egy „8” szám képét mutatják.

Beépített excenter esetén a 24 lap 31 belső szakaszát a 2A., 5. és 6. ábrákon szemléltetett 32 iránynak megfelelően rugóerővel kell terhelni, minek következtében a 24 lap 34 felfekvő felülete a 25 excentercsapon elhelyezkedő 16 excentertárcsához nyomódik és ezt a 23 ház 36 oldalfalához nyomva tartja. A 32 irányú rugóerő létrehozható volna akár egy külön beépített rugó segítségével is, amely a 25 excentercsap 17 csapágyazó csapjára ráhúzott nyomó spirálrugó lehetne mely egyrészről a 23 ház 36' falára, másrészről a 24 lap 31 belső szakaszára támaszkodnék. Kiviteli példánk esetében azonban a szóbanforgó rugóerőt egy a rugólemez anyagú 24 lapból kialakított 26 rugózó szalag fejti ki, amely a 77 szabad végével csúsztathatóan a 23 ház 36' falának belső felületére támaszkodik a 2A ábrán bemutatott módon. Ezért a már említett 39 hosszanti hasíték a 30, 30' lapnyelvek 74, 74' hosszanti szakaszán egy 79 kiszélesedéssel van kialakítva, aminek következtében lehetségessé válik a 78 hasíték végektől a 24 lap közepén elhelyezkedő 26 rugózó szalag kiképzése. A 26 rugózó szalag tehát közvetlenül a 24 lap felhasítás nélküli 31 belső szakaszához csatlakozik és a 77 szabad végével a 22, 22' horgok irányába mutat. Eltekintve attól, hogy a 26 rugózó szalag a 78 hasíték végeknél a 24 lapból ki van hajlítva a 26 szalag mintegy „harmadik nyelv” a horgokkal ellátott 30, 30' lapnyelvek között. A 26 rugózó szalag tehát a 24 lapból történő kihajlítás helyétől a már többször említett 61' kitolási irányban a 10 profilrúd 13 homloknyílása irányában van elrendezve. Ezáltal az említett rugóterhelés a 32 irányban elsősorban a 34 felfekvő felületre hat, és így a 34 felfekvő felület által nyomott 16 excentertárcsához csatlakozó 15 csapfej kitolását a 36 házfal furatán és a 10 profilrúd 60 keresztfuratán keresztül biztosítja. A 24 lap 31 belső szakasza rendelkezik egy 33 áttöréssel, amelyen a 25 excentercsap áthalad, és amely lényegében egy hosszanti nyílás. A 33 áttörés két végén helyezkednek el a 35, 38 vezérlő kiemelkedések, amelyek a 34 felfekvő felületet határolják. A 35,38 vezérlő kiemelkedések között helyezkedik el a 16 excentertárcsa. Az elülső 35 vezérlő kiemelkedés a 33 áttörés szélén kihajlított karmantyú, a másik, a hátsó 38 vezérlő kiemelkedés pedig - az ábrázolt példa esetében úgy van kialakítva, hogy a 24 lap 37 belső végszakaszán a lemez többszörös visszahajlításával egy 40 hurok jön létre. A 31 belső szakasz 33 áttörést követó részének lehajlításával jön létre a 42 hurokív, ezt követően a lemez visszahajlítása után, egy a 34 felfekvő felület szélén L alakban felhajlított 41 hurokszárral fejeződik be a 40 hurok kialakítása. A 41 hurokszár azon része, amely átnyúlik a 34 felfekvő felületen szolgál az excentertárcsa hátsó 38 vezérlő elemeként,

A 20 összekötőelem összeszerelésénél először a 25 excentercsapot a 17 csapágyazó csapjával a 34 felfekvő felület felől a 24 lap 33 áttörésén keresztül átvezetjük és az így összeállított két elemet az 5. ábra szerint az 51 hátsó házvég nyílásán keresztül a 23 házba bevezetjük úgy, hogy a hengeres 15 csapfej a 23 ház 36 falában kialakított félköralakú 50 falkivágásban helyezkedjék el. Az 50 falkivágás az 51 hátsó homlokfal irányában átmegy egy 52 kiszélesedő szakaszba, amelyben a betolt 40 hurok helyezkedik el (1. ábra). Beszereléskor a 17 csapágyazó csap a 23 ház 36' falában kiképzett 53 csapágyazó furatban helyezkedik el, mely a 17 csapágyazó csapot félkörben veszi körül. A szembenfekvő oldalon a 17 csapágyazó csap az 59 vezető bordára támaszkodik, amely a 36' házfal hátsó szakaszán van kialakítva és a 20 összekötőelem összeszerelésénél a 25 excentercsap irányított bevezetésére szolgál. Ennek megfelelően a 25 excentercsap 17 csapágyazó csapjának homlokfelületén egy átmérő irányú 58 horony van kiképezve, amely az összekötőelem összeszerelésekor az 59 vezető bordán csúszik (5. ábra). A leírt helyzetben a 32 irányú rugóterhelés következtében a 16 excentertárcsa a 23 ház 36 falának belső felületén fekszik fel. Ez a már említett 15 csapfej részére az ütközési helyzet kitolt állapotban, amint az az 5. ábrából kitűnik. A 15 csapfej homlokfelülete egy elfordító szerszám csatlakoztatására alkalmasan van kiképezve valamint rendelkezik egy jellel, mely a maximális excentricitás beállítását jelzi. A 18 jel segítségével a 25 excentercsap mindenkori elfordításának mértéke megállapítható. A leírt összeszerelést követően ez a 18 jel a 22, 22' horgok helyzetére utal. Ebben a helyzetben a 24 lap már többször említett 61' irányú maximálisan kitolt helyzetben van. Csak ebben a helyzetben lehetséges a 20 összekötőelemet gyorsan és kényelmesen a 10 profilos rúdba be- és kiszerelni, ami a

6. ábra segítségével kerül közelebbről megvilágításra.

A szerelésnél a 62 irányban a 32 irányú rugóterhelés ellenében a 15 csapfejre nyomást gyakorolunk. Ekkor az excentercsap a házba benyomódik, mivel a 17 csapágyazó csap homlokfelülete fölött az 53 csapágyazó furatban üres tér van. Amint az 5. ábrából kitűnik a 41 hurokszár nemcsak a 13 excentertárcsa részére képezi a már említett hátsó 38 vezérlő kiemelkedést, hanem átnyúlik a 33 áttörésen és jelen esetben folytatódik a 24 lap túlsó oldalán a 46 hurokszár meghosszabbítással. A 41 hurokszár 47 homlokfelületével a 36' házfal közelében helyezkedik el. A 47 homlokfelületén a ház 36' falán kialakított 59 vezetőbordát körülfogó 82 kivágás van kiképezve, amint az a 4. ábrából kitűnik. A 46 hurokszár meghosszabbítás a profilos 24 lap szélességénél keskenyebbre van kiképezve, annak érdekében, hogy a 33 áttörésen keresztülvezethető legyen. A 6. ábra szerinti kitolt helyzetben a 46 hurokszár meghosszabbítás a 47 homlokfelületével a 23 házból kifelé mutatóan a 36' oldalfal 55 nyílásába nyúlik bele, azért, hogy lehetővé tegye a 25 excentercsap 62 irányba történő benyomását. Mivel a 15 csapfej ebben a 62 irányú benyomott helyzetében nem nyúlik túl a 23 ház 36 falának külső felületén, a 20 összekötőelemet a 10 profilrúdba a 6. ábrán bemutatott 63 irányból a 13 homloknyíláson keresztül be lehet vezetni, mindaddig amíg a 15 csapfej a 10 rúd falában kiképzett 60 keresztfuratba kifelé mutató irányban be nem pattan. Eb7

HU 210 939 Β ben a helyzetben a 32 irányú rugóterhelés a 15 csapfejet 10 rúd keresztfuratába nyomva a kiindulási helyzetben tartja, amint azt a 2. ábra szemlélteti. Ezzel a 20 összekötőelem beépítési mélysége meghatározásra került.

A 23 házon a házhoz rögzített csatlakoztató eszköz van kialakítva két 21 orr formájában. Ezek a 21 orrok szereléskor hátsó 80 ütköző felületükkel felütköznek a lOprofilrúd 13 homloklapján. A 21 orrok szélessége a 22 illetve 22' horgok 75 szártávolságának megfelelő beépítési szélességnek felel meg, így a 21 orr a 2A. ábrán, az 1. ábrán feltüntetett 11 profilrúd hornyainak 65 irányból nézve, a 22,22' horgok által takarva van. A két 21 orr között vannak a 22,22' horgok egymás fölött elrendezve. Az 1. és 2.A ábrák szerint a 10 profilrúdban elhelyezett 20 összekötőelem a kitolt helyzetű 24 lappal a 67 szélességű nyíláson kerül a 14 horonyba bevezetésre, mikor is a 21 orrok mindkét oldalon a horonyfalon felfekszenek és kizárják a 10 profilrúd éleinek sérülését a 11 rúd vonatkozásában.

A 32 irányú rugóterhelés azonban nemcsak a 25 excentercsapra, hanem a 30 lapnyelvekre is hat. Ezért a 2A. ábra szerinti kitolt helyzetben a 28 ferdesíkú felület a 23 házban kialakított ferdesíkú 29 érintkezési helyhez nyomódik. A ferdesíkú 29 érintkezési hely egy sík 81 dudor-ba megy át, melynek felülete közel párhuzamos a 30 lapnyelv 74 hosszanti szakaszával, miáltal a 22 horog helyzete a 20 lap 61' irányú kitolt helyzetében biztosítva van. A 21 orr és 22 horog, mint csatlakoztató elemek egy vonalba esnek és a 2A. ábra szerint egy keskeny beépítési, szerelési szélességgel rendelkeznek, amely megfelel a 3. ábra szerint a 22 horog 75 szártávolságának. Az így definiált helyzetnek felel meg, amint ezt a 2B. ábra mutatja a másik 30' lapnyelv is. Itt a 30' lapnyelv 28' ferdesíkú felülete a 23 ház egy ferdesíkú felületként kialakított 29' érintkezési helyéhez nyomódik, mely felület ugyancsak egy sík 81' dudorba megy át, ami közel párhuzamos a 30' lapnyelv 74' hosszanti szakaszával, miáltal a 22' horog a 61' irányú kitolt helyzetben a már többször említett helyzetet veszi fel a két 21 orr között. E helyzetben a 28' és 29' felületek felfekvése következtében a lemezrugó tulajdonságokkal rendelkező 30' lapnyelv útján a 32 irányú rugóterhelés egy újabb hozzáadódó erőkomponenssel növekszik, amely a 26 rugózó szalag által kifejtett rugónyomáshoz hozzáadódik. Ennek következtében a 15 csapfej megfelelő biztonsággal van a profilrúd 60 keresztfuratába benyomva és így a 20 összekötőelem részei a 10 profilrúdban megfelelő biztonsággal vannak szerelve.

A 20 összekötőelemmel szerelt 10 profilrúd összekapcsolása a 11 profilrúddal úgy történik, hogy a 2A. ábra szerint 61' irányú kitolt helyzetben a 22, 22' horgokat a két 21 orral a horonynyíláson keresztül a 14 horonyba bevezetjük. A19 szerszámfelillesztési kiképzéssel ellátott 15 csapfej a 10 profilrúd 60 keresztfuratán át elérhető. Egy feltűzőkulcsszerű elfordító szerszámot vezetünk be és az 1. ábrán jelzett 83 irányban elfordítjuk. Ekkor a 16 excentertárcsa a hátsó 38 vezérlő kiemelkedéssel a 24 lapot a 7. ábrán látható 61 behúzási irányba mozgatja. Csupán egy egészen rövid, például 0,1 mm-es út után a 41 hurokszár a 47 homlokfelületével elmozdul a házban lévő 55 nyílástól és a ház hátsó végén kialakított 66 ütköző megakadályozza a ház hosszanti tengelyére merőleges mozgását. Ez annak tudható be, hogy az 55 nyílás szélessége, amint ez az 5. ábrán bemutatásra került, a 61 irányban az 56 lapvastagságnak felel meg, így a 31 belső szakasz helyzete a 24 profilos lap legkisebb elmozdulása után a 23 házban biztosított. A 16 excentertárcsa nem tud a hátsó 38 vezérlő kiemelkedésként funkcionáló 41 hurokszárról leugrani. Biztosítva van továbbá a 16 excentertárcsa felfekvése a 24 lap 34 felfekvő felületén. így a 25 excentercsapnak a 6. ábrán bemutatott 62 irányú benyomódása véletlenségből adódóan nem következhet be. Ezáltal a 20 összekötőelemnek a 10 profilúidhoz való csatlakoztatása biztosított, szétkapcsolódásuk nem állhat elő.

A 25 excentercsap a 83 irányban 180 °C-kal fordulhat el. Ezért az 1. ábra szerint a 23 ház felső fala egy nyílással rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy az excentertárcsa a maximális excentricitásával az elülső 35 vezérlő kiemelkedéstől a 38 hátsó vezérlő kiemelkedésig át tudjon fordulni. A 16 excentertárcsa belső oldalán a 25 excentercsap az 5. ábrán látható 84 ütköző bütyökkel rendelkezik, amely a 4. ábrán bemutatott profilos 24 lap 33 áttörésének 85 kivágásán átnyúlik. A 83 irányú elfordításkor azonban a 22, 22' horgok nem csak a 61 irányú axiális értelemben mozdulnak el, hanem a ház hossztengelyére merőlegesen is, mert a 30, 30' lapnyelvek 28, 28' ferdesíkú felületei a hozzájuk tartozó ferdesíkú 29, 29' érintkezési helyeken felnyomódnak. Tekintettel azonban az egymáshoz képest tükörképszerűen kialakított ferde síkokra a 22,22' horgok ellenkező irányban mozdulnak el. A 22, 22' horgok 70,70' szabad szárai a 69,69' irányban széttartóan a 68 falak belső felülete mentén mozdulnak el, míg végül is a 7. ábrának megfelelően a 22, 22' horgok 70, 70' szabad szárainak 73, 73' homloklapjai a horony belső falfelületéhez nyomódnak, miáltal a horony külső falfelülete a 10 profilrúd 13 homlokrészéhez szorul. A két összekapcsoló 22, 22' horog és a 13 homloklap mint szorítópofák működnek maguk közé szorítva a két horonyfalat. A 7. ábra szerinti rögzített helyzetben a 24 lap maximálisan be van húzva, minek következtében ez a helyzet mint „behúzott állapot” jellemezhető. Ez a 15 csapfej homloklapján lévő 18 jel helyzetéről is megítélhető, minthogy szemben az 1. ábrán szemléltetett helyzettel ez most diametrálisan ellenkező irányba, tehát a 40 hurok irányába mutat. Ebben a behúzott állapotban a már említett 84 ütköző bütyök a 33 áttörés 86 éle elé kerül és ebben a helyzetben megakadályozza a 25 excentercsap további 83 irányú elfordulását.

Amikor a 41 hurokszár a 33 áttörés hátsó határoló 45 élén felfekszik a 40 hurok szilárd ütközőként működik a 61 irányú behúzó, feszítő mozgásnál. Bizonyos esetekben tanácsos, amint azt a 4. ábra mutatja a 45 él és 41 hurokszár között egy 54 rést hagyni. Ez esetben a 61 irányú behúzáskor a ható erők miatt a 41 hurokszár egy rugalmas hajlító igénybevételnek van kitéve. Ez a

HU 210 939 Β hajlító igénybevétel határozza azután meg a 22, 22' horgokra ható maximális feszítőerőt, mely a szerelési dimenziók útján meghatározható. Az ily módon definiált feszítőerővel elkerülhetők a nem megengedett terhelések, melyek a 10,11 rudak sérüléséhez vezethetnének, ha ezek például egy viszonylag lágy anyagból, mint például alumíniumból készültek volna.

A 28,28' ferdesíkú felületek felnyomódó elmozdulása nem fejeződik be a 29,29' érintkezési helyek ferde síkján, hanem a 61 irányú teljes lap-behúzáskor a 71, 71' horogszárak felnyomódnak a 81, 81' lapos dudorok fölé. Ekkor a 22, 22' horgok 70, 70' szabad szárainak 69, 69' irányú oldalelmozdulása a feszített véghelyzetben biztosítva van.

A 29, 29' ferdesíkú érintkezési helyek oly mértékben előretol tan vannak elrendezve, hogy a 2 A. és 2B. ábrák szerint 87, 87' csúcsaik a 21, 21' orrok terébe benyúlnak.

Ezek ugyanúgy elősegítik összekapcsoláskor a horony-nyílás élfelületén való oldalsó megtámaszkodást mint a 21, 21'orrok.

Természetesen a 61 irányú behúzott helyzetben a 25 excentercsap benyomódása nem lehetséges, amit a 24 lap 31 belső szakaszának és a 16 excentertárcsának egymáson való megfelelő felfekvése biztosít. A 16 excentertárcsa leugrása a hátsó 38 vezérlő kiemelkedésről a 40 huroknál a 61' kitolt helyzetben kizárt. A 41 hurokszár 47 homlokfelülete ekkor még mindig a 66 ütközőül szolgáló falszakasz előtt van. Annak érdekében, hogy a 20 összekötőelem a 10 profilrúdból kiszerelhető legyen, először ismét az 1. illetve 2A. ábra szerinti 61' kitolt helyzetet kell létrehozni, mikor is a 41 hurokszár ismét a házfalban lévő 55 nyílás elé kerül. Ekkor a 15 csapfej a 62 irányban a 6. ábra szerint benyomható. Miután a 15 csapfej benyomásra került a 20 összekötőelem a 64 irányban a 10 profilrúd 13 homloknyílásán keresztül a 10 profilrúd 12 üregéből kihúzható.

A ház szempontjából a 20 összekötőelem keskeny szerelési mérete a 29, 29' érintkezési helyek és a sík felületű 81,81' dudorok 48 átfedéséből adódik, amint a

7. ábrán látható.

A visszahajtás révén keletkezett 40 hurok egy zárt gyűrű, amely egy lapos profilú meglehetősen kis 57 hurokmagassággal rendelkezik. Az 57 hurokmagasságot úgy kell méretezni, hogy a 40 hurok az említett kiindulási helyzetben, az 5. ábra szerint, a 36 házfal alsó lapján ne nyúljon túl, afölött helyezkedjen el. A42 hurokív azonban túlnyúlhat a ház 51 hátsó homlokfalán, így a 40 hurok miatt nem szükséges a 23 házat hosszabbra kialakítani.

A 28, 28' ferdesíkú felületek nemcsak lejtőként, hanem csavarmenetszerűen is kialakíthatók. Ez esetben a házban kialakított 29, 29' érintkezési helyek vezetőhoronyként vagy ehhez hasonlóképpen volnának kiképezve. Ez esetben a 22, 22' horgok, illetve azok 70,70' szabad szárai nem csak egyszerűen a 69, 69' irányban mozdulnának el, amint ez a 7. ábrán bemutatásra került, hanem torziós mozgást végeznének, minthogy mellékes, hogy a szabad szárak 73,73' homlokfelületei milyen mozgással jutnak el a feszítőhelyzetbe a horonyfalak 68 belső felületére.

Claims (25)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Ősszekötőelem segítségével oldhatóan egymáshoz kapcsolt profilrudakból készült állvány, ahol a profilrudak közül néhány rúd alámetszett hornyokkal, a többiek pedig üreggel rendelkeznek az összekötőelem homlokoldali csatlakoztatására, ahol az összekötőelem a profilrúd üregében elhelyezett házból, egy abban a kitolt és behúzott helyzet között tologatható profilos lapból, valamint egy a lapon áthaladó excentercsapból áll és a lap profílrúdon túlnyúló része horogként van kiképezve, a házban pedig egy érintkezési helyen egy ferdesíkú felülettel rendelkezik, úgy hogy a ház megfelelően kialakított síkjának pályavezérlése következtében, a profilos lap behúzott helyzetében, a ház hossztengelyére merőlegesen elmozduló horog a másik, keresztirányban elhelyezkedő profilrúd hornyának megfelelően kialakított fala mögött rögzített helyzetbe kerül, továbbá a profilos lap belső szakaszán egy excentercsap excentertárcsáján fekvő vezérlő kiemelkedésekkel határolt felfekvő felülettel rendelkezik a lap csúsztatásához, ahol az excentercsapot a profilrúd hossztengelyére merőleges irányban ható rugóerő terheli, miáltal az excentercsap elfordítására szolgáló csapfej a házból a profilrúd keresztfuratán átnyúlik, azzal jellemezve, hogy a profilos lap (24) felfekvő felületétől (34) a profilos lap (24) külső végéig (27) futó hosszanti hasíték két, a házban (23) egymás fölött fekvő lapnyelvet (30, 30') képez, és hogy mindkét lapnyelv (30,30') egyrészről egymáshoz képest ellenkező irányban hajlított horoggal (22, 22'), másrészről egymáshoz képest ellenkező értelemben lejtő, ferdesíkú felülettel (28, 28') rendelkezik, melyeknek érintkezési helyei (29, 29') a házban (23) két egymással szembenfekvő falfelületen (36, 36 'j vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1989. 08. 24.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a két lapnyelv (30, 30') külső végszakaszai (27, 27') egymás tükörképeként vannak meghajlítva. (Elsőbbsége: 1989. 08. 24.)
3. 3. A 2. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy mindkét külső végszakasz (27, 27') meghajlítása a ház (23) hosszanti középsíkjához (43) képest egymás tükörképeként azonosan van kialakítva és a külső végszakaszok (27, 27') kitolt helyzetben (61') egymást keresztező ferdesíkú felületekkel (28,28'), egymástól a profilrúd horonynyílása szélességének (67) megfelelő távolságra lévő horogszárakkal (71, 71'), valamint a profilrúd (11) hosszanti hornyainak (65) irányában egymást fedő horogfejekkel (70, 70') rendelkeznek. (Elsőbbsége: 1989. 08. 24.)
4. 4. A 3. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy mindkét lapnyelv (30, 30') csatlakozóan az egymást keresztező ferdesíkú szakaszokhoz (28, 28') a profilos lap (24) eltolási irányában (61, 61') elhelyezkedő hosszanti szakaszokkal (74, 74') rendelkezik. (Elsőbbsége: 1989.08.24.)
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti állvány,

   HU 210 939 B azzal jellemezve, hogy mindkét házfalon (36, 36') a lapnyelvek (30, 30') részére kialakított az érintkezési helyek (29, 29') két egymással szemben ellenkező irányú lejtőként vannak kiképezve, melyeken a lapnyelvek (30,30') ferdesíkú felületei (28,28') feltámaszkodnak. (Elsőbbsége: 1989.08. 24.)
6. 6. Az 5. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a lejtős érintkezési helyek (29, 29') horony irányban egymást egy adott szakaszon (48) átfedik.(Elsőbbsége: 1989.08.24.)
7. 7. A 6. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a lejtős érintkezési helyek (29, 29') az átfedő szakaszon (48) lapos dudorokkal (81, 81') rendelkeznek, melyek lényegében a profilos lap (24) eltolási irányában (61, 61') fekszenek és a megfelelően hozzájuk tartozó lapnyelvek (30, 30') hosszanti szakaszának (74,74') és/vagy a horogszárak (71,71') feltámasztására szolgál. (Elsőbbsége: 1989.08.11.)
8. 8. A 3-7. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy mindkét horog (22, 22') egymáshoz viszonyítottan ellenkező értelemben visszahajtott szabad szárral U alakban van kialakítva és mindkét horogszár (70, 71, illetve 70', 71') egy, a horony nyílás szélességnél (67) kisebb, vagy azzal egyenlő szártávolsággal (75) rendelkezik, és a szabad U szár (70, 70') a profillap kitolási irányában (61') a másik lapnyelvből képezett horogszár fölött fekszik, ahol is a behúzott helyzetbe (61) való átmenetkor a szabad U szárak egymással ellenkező irányban (69, 69') mozgathatóan vannak kiképezve, és a horonynyílást határoló horonyfalak mögött e falak belső felületéhez (68) az excentercsap további elfordításakor hozzászorulnak. (Elsőbbsége: 1989.08.24.)
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a profilos lap kitolt helyzetében (61') a lapnyelvek (30, 30') horgaival egyirányban egy pár a házhoz rögzített on (21) van elrendezve, mely orrok szélessége azonos vagy kisebb, mint a horonynyílás szélessége (67) (Elsőbbsége: 1989.08.24.)
10. 10. Az 5-9. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a ferdesíkú felületek (28, 28') feltámasztására szolgáló, egymással szemben ellenkező irányban kialakított lejtős érintkezési helyek (29, 29') csúcsaikkal (87, 87') a házból (23) kinyúlnak és horonyirányban (65) nézve a két házhoz rögzített on (21) között és azokkal egyirányban fekszenek. (Elsőbbsége: 1989.08.11.)
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a profilos lap (24) felfekvő felületére (34) rugóterhelést (32) kifejtő egydarabból álló, szög alatt meghajlított szalag (26) a rugóanyagú lapból (24) van kialakítva, mely szalag (26) szabad vége (77) a ház falához (36') elcsúszóan támaszkodik. (Elsőbbsége: 1989.08. 11.)
12. 12. A 11. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a lap (24) hosszanti hasítékának a felfekvő felülethez (34) csatlakozó része egy kiszélesedéssel (79) van kialakítva, amelyben a rugózó szalag (26) van elrendezve. (Elsőbbsége: 1989.08. 24.)
13. 13. A 12. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a rugózó szalag (26) töve a lap (24) hasítékának végénél (78) van és a lap kitolásának irányába (61') mutatóan van a lapból kihajlítva. (Elsőbbsége: 1989.08.24.)
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a lap (24) belső végszakasza (37) hurokként (40) van visszahajlítva, ahol a huroknak egy a lapon (24) keresztülnyúló szára (41) van, amely az excentertárcsa (16) részére, mint hátsó vezérlő kiemelkedés (38) szolgál és e helyütt a lap (24) felfekvő felületét (34) határolja. (Elsőbbsége: 1989.08. 11.)
15. 15. A 14. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a hurok (40) gyűrűszerűén zárt és a hurok szára (41) a lap (24) egy áttörésén (33) átnyúlik. (Elsőbbsége: 1989. 08. 11.)
16. 16. A 15. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy az áttörés (33) egyidejűleg az excentercsap (25) átvezetésére is szolgál. (Elsőbbsége: 1989. 08.11.)
17. 17. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy legalább a lap behúzott helyzetében (61) a hurokszár (41) az áttörés (33) élén (45) szilárdan meg tud támaszkodni. (Elsőbbsége: 1989.08. 11.)
18. 18. A 14-17. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a hurokszár (41) a lapot (24) keresztezi és a felfekvő felülettel (34) ellentétes lapoldalon egy hurokszár meghosszabbítás (46) van kialakítva. (Elsőbbsége: 1989.08.11.)
19. 19. A 14-18. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a hurokszár (41) és annak meghosszabbításba (46) egyenesvonalúan és a lap (24) felfekvő felületére (34) merőlegesen van kialakítva. (Elsőbbsége: 1989. 08. 11.)
20. 20. A 14-19. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a lap (24) behúzott helyzetében (61) a ház (23) rögzített ütközőjén (66) felütköző hurokszár (41) az excentercsapnak a házba (23) való (25) axiális benyomódását (62) akadályozóan van kiképezve, a lap kitolt helyzetében (61') pedig a hurokszár (41) elmozdulását lehetővé tevő ütköző (66) az excentercsap (25) axiális benyomását (62) biztosító módon van kialakítva. (Elsőbbsége: 1989.08. 11.)
21. 21. A 20. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a hurokszár (41) homlokfelülete az excentercsap (25) elmozdulását megakadályozóan van kiképezve, és a lap (24) behúzott helyzetében (61) az excentercsap benyomásakor az ütközőbe (66) ütközik. (Elsőbbsége: 1989. 08. 11.)
22. 22. A 21. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a hurokszár (41) egy meghosszabbítással (46) rendelkezik, és az ütköző (66) magából a ház (23) falából (36') van kiképezve. (Elsőbbsége: 1989.08.11.)
23. 23. A 21. vagy 22. igénypont szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a lap kitolt helyzetében (61') a hurokszár meghosszabbításának (46) szabad mozgását az excentercsap (25) benyomásakor a ház falában (36') kiképzett nyílás (55) biztosítja. (Elsőbbsége: 1989. 08. 11·)

    HU 210 939 B
24. 24. A 14-23. igénypontok bármelyike szerinti állvány, azzal jellemezve, hogy a hurok (40) lapos profillal rendelkezik, melynek hurokmagassága (57) a ház (23) falán (36') nem emelkedik túl.(Elsobbsége: 1989.08.11.)
25. 25. A 14-23. igénypontok bármelyike szerinti áll- 5 vány, azzal jellemezve, hogy legalább a lap kitolt helyzetében (61') a hurokszár (41) és az áttörés (33) hátsó határoló éle (45) között egy, a feszített állapotban a hurokszár (41) elasztikus hajlító igénybevételét lehetővé tevő rés van. (Elsőbbsége: 1989.08.11.)