HU209735B - Nodal connecting structure for connecting rod elements - Google Patents

Description

A találmányok tárgya csomóponti csatlakozószerkezet rácsos szerkezetek Hídelemeinek csatlakoztatására, amelynél állványrudak végein elforgathatóan szerelhető menetes csap vagy menetes rúd van, amely axiális átmenő furattal ellátott hüvelyen van átfuzve.

Ismeretes, hogy állványok vagy rácsos szerkezetek állványrúdjait csomóponti elemekkel úgy erősítik egymáshoz, hogy az állványrúd végén egy másik állványaid vagy tartóoszlop oldalához erősített csomóponti elemhez csavarozzák. Hasonló rácsos szerkezeteknél fennáll időnként az az igény, hogy egy állványaidat úgy fűzhessünk be két csomóponti elem közé, hogy azokat térben ne kelljen széttolni egymástól, hogy az állványrúd végéhez rögzített csavarok számára a hozzácsavarozás előtt elegendő helyet biztosítsunk.

Az állványrúd végei általában menetes csappal vannak kialakítva, amelyek csomóponti elem menetes furatába oldható módon kapcsolódnak. A csomóponti elem az ismert megoldásokban célszerűen félbevágott soklapú prizma, mint a GB 2 146 089 sz. szabadalmi dokumentumban vagy gömb, mint az US 4 313 687 sz. szabadalmi leírásban. Mindkét említett szabadalmi leírás olyan rúdelem csatlakoztatást ismertet, amelyeknél az állványrúd végein lévő menetes furatba szintén menettel rendelkező szerelhető és állítható csavaros végződés csavarható be. Az US 4 313 687 sz. szabadalmi leírásból egy viszonylag egyszerű megoldás ismerhető meg, ahol az állványrúd végét lezáró, furatos fenéklapra belülről egy csavarfejjel feltámaszkodó menetes végződés van rögzítve, amelyet ellenanyával vagy koronás anyával rögzítenek elfordulás ellen. Ennél a megoldásnál az állványrúd csövébe behelyezett csavaros végződés tengelyirányban mozgatható, de már ki nem szerelhető az állványaidból az oldhatatlan kötéssel kapcsolódó fenéklap miatt. Ez a megoldás hátrányos a felhasználás során bekövetkező kopás miatt, mert idővel szükségessé válhat a legjobban igénybevett menetes rúd cseréje, amelyre ily módon nincs lehetőség.

. Ugyanez a hátrány mondható el az US 4 664 550 sz. szabadalmi leírásban szereplő megoldásról is, ahol szintén nem lehet cserélni az állványrúd csövébe helyezett, a véglap belső felületére fejével feltámaszkodó menetes csavart vagy csapot roncsolásmentesen. A köpenycső és a köpenycső belsejében a végeknél elhelyezett vezetőperselyek ugyanis maradó alakváltozással kapcsolódnak össze.

Találmányunk célja olyan csatlakozószerkezet kialakítása, amelynél az állványaidat a már összeszerelt állványokon lévő csomóponti elem közé, azok széttolása nélkül lehet befűzni. További cél, hogy a csatlakozószerkezet egyszerű felépítésű legyen és lényeges, kopásnak kitett alkatrészei utólagosan is cserélhetők legyenek.

A találmányi gondolat azon alapul, hogy a találmány szerinti csatlakozószerkezet az állványrúd borító köpenyének egyik irányú forgatásával a menetes rudat, amely az állványrúd belsejében helyezkedik el, kifelé, azaz a csomóponti elemben lévő menetes furatba juttatja, és az ellenkező irányú forgatással pedig a menetes furatból pedig kiszerelhetővé válik. így tehát lehetővé válik a szétszerelés a meglévő állványok elmozdítása nélkül. A találmány lényegéhez tartozik az is, hogy az állványrúd végén kinyúló menetes rúdnak van egy menet nélküli, sima, hengeres része is, amely egy menetes betéten belül, az azzal való menetes kapcsolat nélkül van megvezetve.

Az állványaidból kinyúló menetes rúd vagy menetes betét megvezetése menetmentesen van megoldva a vezetőhüvelyben. Ezáltal a menettel ellátott felület igénybevétele kisebb, mint az ismert megoldásoknál és a megvezetés előnyösebb. A szerelt állapotban való rögzítésre a menetes rúd vagy menetes rúd az állványrúd köpenyével össze van kötve, mégpedig a sugárirányban lazán átfűzött rögzítőcsappal.

A találmány szerinti megoldással az állványrudak össze- és szétszerelése, valamint a kopott alkatrészek cseréje egyszerű.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány csomóponti csatlakozószerkezet rúdelemek csatlakoztatására, amelynél állványrudak végein elforgathatóan szerelt menetes csap vagy menetes rúd van, amely axiális átmenő furattal ellátott hüvelyen át van fűzve. Lényege, hogy a menetes rúdhoz egy rögzítő csap van rögzítve úgy, hogy a rögzítő csap egyik vége a menetes rúdból kinyúlik, továbbá a hüvely köpenyfelületén egy hosszanti nyílás van kialakítva, és a rögzítő csap a hüvely köpenyfelületének hosszanti nyílásán lazán át van vezetve.

Előnyös, ha a menetes rúd egy menetes betéttel össze van kötve, a menetes betét pedig a hüvely belsejében és a hüvely belső falán megvezetve van elhelyezve.

Célszerűnek bizonyult a kiviteli alak, hogy a menetes betét és a hüvelyben rögzített fej között a megvezető hüvelyben egy rugó, előnyösen hengeres csavarrugó, van.

Előnyös, ha a menetes betét furatán keresztül a menetes rúd átmenő furatában egy rögzítő csap van oldható módon rögzítve.

Célszerű, ha az állványrúd végének furatában menetes betét van rögzítve, a menetes betétnek menetes rudat befogadó átmenő furata van, a menetes betét pedig az állványrúd végére feltámaszkodó fejjel rendelkezik.

Az is előnyös, ha az állványrúd végén szerelhető menetes hüvelyhez és a hüvelyhez rögzített fej van, a hüvely és a fej a menetes rúd átvezetésére alkalmas átmenő furattal van kialakítva.

Célszerű, ha a menetes rúdnak hengeres, sima része van, amelynek hossza nagyobb, mint a menetes betét vagy pedig a fej és a hüvely együttes hossza.

A kitűzött feladatot megvalósító további találmány szerinti csomóponti csatlakozószerkezet lényege, hogy csőalakú vezetőhüvelye van, a vezetőhüvely legalább egy hosszanti nyílással van ellátva, és a vezetőhüvelyen átfűzött menetes rúd a vezetőhüvellyel annak hosszanti nyílásán átvezetett reteszelő csap útján össze van kötve.

Célszerű, ha a vezetőhüvely hosszanti nyílása legalább egyik végén a hosszanti iránytól elhajló horonyvéggel rendelkezik.

Előnyösnek bizonyult az a kiviteli alak is, hogy a

HU 209 735 Β hosszanti nyílással ellátott vezetőhüvely egy merevítőhüvelybe van behelyezve, és a merevítőhüvellyel oldhatóan egy csávánál vagy pedig oldhatatlanul sajtolással vagy ragasztással össze van kötve.

Végül a gyakorlatban jól bevált az a kiviteli alak, hogy a hüvely vagy vezetőhüvely vagy merevítőhüvely borító köpennyel le van fedve és össze van kötve.

A találmányokat az alábbiakban célszerű példaképpeni kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzokra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a csomóponti csatlakozószerkezet állványrúdjainak elrendezési vázlata az állványrúd ki- és beszerelése során, összehasonlítva a technika állása szerinti kialakítást a találmány szerinti megoldással, a

2. ábra egy állványrúd végének metszete, melyhez a találmány szerinti csatlakozószerkezet menetes betéte van hozzáerősítve, a

3a. és 3b. ábra a menetes betét egy szerkezeti kialakítása hosszanti metszetben és oldalnézetben, a

4. ábra egy csatlakozószerkezethez alkalmazott menetes rúd nézetben, az

5a. és 5b. ábra a menetes rúdhoz csatlakozó hatlapú hüvely hossz- és keresztmetszete, a

6. ábra a borító köpeny metszete, a

7. ábra egy csatlakozószerkezet szerelés előtti öszszeállítási rajza metszetben, a

8. ábra a 7. ábrának megfelelő összeállítás szerelés után, szintén metszetben, a

9. ábra az állványrúd végéhez rögzítendő hüvely egy kiviteli alakja, a

10. ábra egy, a 9. ábra szerinti hüvelyhez tartozó fej metszete, a

11. ábra a menetes rúd rajza,

12a. és 12b. ábra a menetes rúdhoz tartozó hatlapú hüvely hossz- és keresztmetszete, a

13a. ábra egy menetes betét rajza

13b. ábra egy menetes betét nézete, a

14. ábra egy másik kiviteli alak szerinti csatlakozószerkezet szerelés előtti összeállítási rajza metszetben, a

15. ábra egy gömbalakú csomóponti elem vázlatos ábrázolása, a

16. ábra egy csatlakozószerkezet nélküli, hornyokkal ellátott állványrúd rajza, a

17. ábra egy további kiviteli alak hosszanti metszete, a

18. ábra egy bajonettzáras csatlakozáshoz alkalmas hosszanti nyílással ellátott vezetőhüvely látszat! képe, a

19. ábra egy olyan vezetőhüvely felülnézete, amelynél a hosszanti nyílásnak egy ferde horonyvége van, a

20. ábra egy S-alakú hosszanti nyílással ellátott vezetőhüvely vázlata, a

21. ábra a vezetőhüvely képe egy más alakú nyílással, a

22. ábra egy merevítő hüvellyel ellátott vezetőhüvely az átvezetett menetes rúddal metszetben.

Az 1. ábrán bemutatjuk a csomóponti csatlakozószerkezet állványrúdjának szerelését, összehasonlítva a technika állása szerinti megoldást a találmány szerinti megoldással.

Az 1. ábrán látható két darab álló 1 és 2 állványrúd, melyek mindegyikéhez egy-egy 3 vagy 4 csomóponti elem van rögzítve. Egy ilyen, 3, 4 csomóponti elem lehet példaképpen egy félbevágott hatlapú prizma, melynek mindegyik rövid oldalfelületén egy 5 vagy 6 menetes furat van. Az 1 és 2 állványrudak az 1. ábrán nem részletezett módon úgy vannak szerelve, hogy a 3 csomóponti elem 5 menetes furata a 4 csomóponti elem 6 menetes furatával egytengelyű.

Az 1. ábrán látható továbbá a találmány szerinti 8, 9, 11, és 12 csatlakozószerkezettel ellátott fekvő 7 és 10 állványrúd. Közülük a 7 állványrúd éppen az 1 és 2 állványrudak közé való beszerelés előtti állapotot mutatja, míg a 10 állványrúd a vázolt állapotban azt a helyzetet szemlélteti, amikor a 11 és 12 csatlakozószerkezetekből a 13 és 14 menetes végeket kicsavartuk, hogy ezáltal az 5 és 6 csomóponti elemek menetes furataiba kerülhessenek a kívánt csatlakozás alkalmával. Az 1. ábrán a 8, 9, 11 és 12 csatlakozószerkezeteket csak működésük szemléltetésére, szerkezeti részletek nélkül ábrázoljuk. A 8, 9, 11, 12 csatlakozószerkezetből szerelt, zárt helyzetben a 13 és 14 menetes vég kinyúlik, a 7 állványrúd kiszerelt állapotában nem láthatók, mert a 8 és 9 csatlakozószerkezetek belsejébe kerültek.

Az 1. ábrán az Összehasonlítás érdekében legfelül a technika állásához tartozó 15 állványrudat is feltüntettük. A 15 állványrudat egy találmány szerinti 7 és 10 állványrúddal összehasonlítva jól észlelhető az a hátrány, hogy a 15 állványrúd tényleges hossza nagyobb a kinyúló 16, 17 menetes végek miatt, mint az 1 és 2 állványrudak között a szerelésre rendelkezésre álló hely névleges L hossza. így a 15 állványrúd nem csatlakoztatható a 3, 4 csomóponti elemek 5, 6 menetes furataiba anélkül, hogy az álló 1 és 2 állványrudakat eredeti helyzetükből elmozdítanák, mivel itt a 16 és 17 menetes végek nem tolhatok be a 15 állványrúd belsejébe.

A találmány szerinti csatlakozószerkezettel ellátott állványrúd csatlakoztatása az alábbiak szerint történik.

A 10 állványrúdon a 11 és 12 csatlakozószerkezetek szimmetriatengelyük körüli egyirányú forgatásával a 13 és 14 menetes végek is elfordulnak és tengelyirányban elmozdulnak, végül a szerkezet belsejében eltűnnek. A szemléletesség érdekében a becsavart 13 és 14 menetes véget magába foglaló szerkezetet most 7, 8 és 9 hivatkozási jellel jelöljük. A 7 állványrúd teljes hossza így a névleges L hossz alatt marad, tehát nehézség nélkül behelyezhető a 3 és 4 csomóponti elemek közé, és a 8 és 9 csatlakozószerkezet ellenkező irányú forgatásával a 13 és 14 csavaros végek kifelé mozognak, és az 5 és 6 menetes furatokba csavarodnak be. A szétszerelés hasonló módon, a kinyúló 13 és 14 menetes véget tartalmazó 11 és 12 csatlakozószerkezetek ellenkező irányú forgatásával történik.

A továbbiakban rátérünk a csatlakozószerkezetek

HU 209 735 B bemutatására, ahol az állványaidat általában mellőzzük, vagy legfeljebb annak a végrészét szemléltetjük.

A 2. ábrán látható 20 állványaid végrészének 21 furatába elmozdulást kizáró módon egy 31 menetes betét van erősítve, melynek 23 átmenő furata menetes. A 31 menetes betét és a 20 állványaid közti rögzítés ragasztással vagy csavarkötéssel van megoldva.

A 3b. ábra részletesen ismerteti a 31 menetes betétet, melynek teljes LE hosszán végigmenő belső menete, és LA hosszú külső menete van. E 31 menetes betét egyik vége hatlapfejű 32 csavarfejként van kiképezve. A 31 menetes betét külső felületén a DE menetátmérő, furatában pedig a De menetátmérő mérhető. A 3a. ábra a 32 fej kialakítást mutatja.

A 4. ábrán egy LB hosszúságú 41 menetes rúd látható, melynek egy LH' hosszú menetes, egy LE' hosszú sima, és egy harmadik, Le hosszú része a 42 fej, amelynek DC átmérője van. Az Lh szakaszon, amely rövidebb, mint az LH' hossz, egy átmenő furat található a 43 rögzítő csap számára.

Az 5a. ábrán egy hatlapú prizmából készült, hosszirányban átfúrt 51 hüvely látható keresztmetszetben. Az 5b. ábra hosszmetszete szerint az 51 hüvelynek, amely LP hosszúságú, Lp hosszú és Ld szélességű 52 nyílása van. Célszerűen egy második, az ábrán nem jelölt hosszanti nyílás is kiképezhető az első nyílásra a hossztengellyel szimmetrikusan. Az 51 hüvelyben egy 53 átmenő furat van kialakítva.

A 6. ábra a 61 borító köpeny hosszmetszete, melynek DA külső átmérője előnyösen megegyezik az 1. ábrán bemutatott 7 és 10 állványrúd külső átmérőjével, Da belső átmérője pedig valamivel nagyobb, mint a hatlapú 51 hüvely köré írható körhenger átmérője. A 61 borító köpeny egyik oldalán kúpos 62 rész van, így a baloldali homlokrész DA' átmérője valamivel kisebb a DA külső átmérőnél.

A 61 borító köpeny mintegy közepén egy 63 menetes furat van, amelyen egy a rajzon nem jelölt menetes elem, példaképpen egy belső kulcsnyílású csavar csavarható be, hogy beépített állapotban a hatlapú 51 hüvelyt a 61 borító köpeny belsejében rögzítse.

A 41 menetes rúd, hatlapú 51 hüvely és a 61 borító köpeny szerelése a következőképp történik a 7. és 8. ábrákkal szemléltetve. Kiindulásképpen feltüntettük az 1. ábrából ismert 3 csomóponti elem 5 menetes furatát, amelybe a 20 állványrúd 41 menetes rúdját kell juttatni.

A 41 menetes rudat, melynek DB menetátmérője megfelel a 31 menetes betét De belső átmérőjének, a 20 állványrúd 21 furatában a 31 menetes betétre csavarozzuk, míg LH' hosszban átér a 31 menetes betéten. Ekkor a 41 menetes rúd a 31 menetes betéten belül szabadon elfordulhat, mivel az LE' hossz valamivel nagyobb az LE hossznál, és a 41 menetes rúd sima részének Db átmérője valamivel kisebb a De átmérőnél.

Ezután ráhelyezzük az 51 hüvelyt a 41 menetes rúd kinyúló részére, ami akadálytalanul megy, ugyanis a 41 menetes rúd DB külső átmérője kisebb a hatlapú 51 hüvely Dp belső átmérőjénél. Egy további lépésben a 43 rögzítő csapot lazán átdugjuk az 51 hüvely 52 nyílásán és a 41 menetes rúd átmenő furatába illesztjük.

Ezzel elérjük, hogy az 51 hüvely és a 41 menetes rúd együtt elfordulhat, ugyanakkor elfordulás közben, ha a 41 menetes rúd tengelyirányban elmozdul, az 51 hüvely a tengelyirányú mozgást nem követi, mert a 43 rögzítő csap fordulás közben a hosszanti 52 nyílásban eltolódik. A találmány szempontjából a 61 borító köpeny nem feltétlenül szükséges, az csupán esztétikai célokat szolgál. A példaként bemutatott, kívül hatlapú hasáb alakú 51 hüvely helyett egyéb, más hüvely is alkalmazható. Kiviteli példánkban a szerelés befejezésekor a 61 borító köpenyt elfordulás ellen a 63 menetes furatba becsavart belső kulcsnyílású csavarral vagy hernyócsavarral lehet rögzíteni az 51 hüvely külső hatlapú felülete egyikéhez.

A 10. ábrán látható 130 fejnek egy 131 furata van, amibe a 9. ábra szerinti 121 hüvely behelyezhető és elmozdulását kizáró módon, pl. ragasztással vagy hegesztéssel egyesíthető a 130 fejjel. A 130 fej palástján egy zsákfurat van kialakítva, amelybe a szerelést elősegítő szerszám helyezhető be. (A 121 hüvely tengelyirányú belső furata itt nem tartalmaz menetet, szemben a hasonló funkciót betöltő 31 menetes betéttel.) A 121 hüvely és a 130 fej együtt képeznek egy menetes betétet, amely beépítve a 14. ábrán látható. A fejjel együtt kialakított menetes betétre a továbbiakban több példát is bemutatunk, a 17 ábrán látható 122 menetes betétet, vagy a 18. ábra 182 menetes betétje vagy pedig a 19. ábra 198 menetes betétje. Ezek példaképpen ragasztással vagy csavarkötéssel kapcsolódnak az állványrúdhoz.

All. ábra egy 141 menetes rudat szemlélteti, melynek összhossza MB+Me hossznak és azt MH' hosszt kitevő szakasz menetes. Az Me hosszú rész a 42 fej magasságát adja, melynek QC átmérőjű hengeres része belső kulcsnyílással van kialakítva. A 141 menetes rúd menetes részén az MH' hossznál kisebb Mh távolságra egy menetes 143 átmenő furat van. A menetes rész QB külső menetátmérőjű.

A 12a. és 12b. ábra egy olyan hatlapú 151 hüvelyt ábrázol, ami egy MP hosszú és tengelyirányban átfúrt hatoldalú hasábból készült, valamint Mp hosszú és Md szélességű hosszanti 152 nyílása van. Célszerűen el lehet látva egy, a rajzon nem ábrázolt, az első 152 nyílással szimmetrikus második 152 nyílással is. A hatoldalú hasáb belső furata lehet hengeres, vagy példaképpen hatszögletű üreggel is készülhet. A hatlapú 151 hüvelynek egyik homlokfelületén behegesztett vagy beragasztott 153 fenéklapja van, amiben Qp átmérőjű axiális furat van.

A 13a. ábrán egy 162 menetes résszel ellátott 161 menetes betét kitört oldalnézete látható, melynek külső átmérője megfelel az 1. ábrán lévő 1 állványrúd 5 menetes furata külső átmérőjének. A 13b. ábra a 161 menetes betét egyik oldalán kiképzett hatlapú 163 részt mutatja, amelyben a 141 menetes rúd befogadására alkalmas 164 menetes furat van Qe belső átmérővel. A 161 menetes rész köpeny felületének mintegy a közepén, egy, a hossztengelyre merőleges 165 furat van, melybe egy a 14. ábrán látható 171 rögzítő csap, példaképpen egy hernyócsavar csavarozható be, hogy beépített állapotban a 161 menetes betétet megvezesse. A

HU 209 735 B

141 menetes rúd végén 143 átmenő furat van, amelybe a 171 rögzítő csapot képező hernyócsavar van becsavarva.

A 141 menetes rúd, hatlapú 151 hüvely és 161 menetes betét szerelése a következőképpen történik a 14. ábra alapján szemléltetve:

A 141 menetes rudat, melynek QB külső menetátmérője megfelel alól menetes betét Qe belső átmérőjének, a 121 hüvely és 130 fej belső furatán keresztül (lásd 9. és 10. ábrák) az állványrúd belsejébe vezetjük, míg MH' hosszú része átjut a 121 hüvelyből és a 130 fejből kiképzett menetes betéten, miközben a 141 menetes rúd ezen a menetes betéten belül szabadon elfordulhat, mivel a 121 hüvely belső átmérője valamivel nagyobb mint a 141 menetes rúd QB külső átmérője. A 141 menetes rúd a 142 fejjel támaszkodik fel a 121 hüvely véglapjára.

Ezután a hatlapú 151 hüvelyt 153 fenéklapjával előre a 141 menetes rúd kinyúló részére húzzuk, ami akadálytalanul történik, ugyanis a 141 menetes rúd QB külső átmérője kisebb mint a hatlapú 151 hüvely 153 fenéklapja furatának Qp átmérője, mely ráadásul nem is mentes. Egy további lépésként egy 172 rugót lazán a 141 menetes rúdra vezetünk és a 141 menetes rudat a 161 menetes betét 164 menetes furatába csavarozzuk. Ezáltal elértük, hogy a 161 menetes betét és a 141 menetes rúd egymáshoz viszonyítva tengelyirányban rugózva elmozdulhat, mégpedig úgy, hogy noha a 141 menetes rúd forgómozgása közben egyidejűleg tengelyirányban is elmozdulhat, ugyanakkor a hatlapú 151 hüvely tengely irányban nem mozdul el. A 172 rugó előnyösen hengeres csavarrugó.

A172 rugó lehet más kialakítású is, és példaképpen el lehet helyezni a vezető 151 hüvely belső terén kívül is.

A következő ábrákon a csomóponti csatlakozószerkezet néhány részletét mutatjuk be.

Az 1. ábrán vázlatosan szemléltetett 3 csomóponti elem lehet gömbalakú is, mint azt a 15. ábrán ábrázolt példaképpeni gömbalakú 210 csomóponti elem is mutatja. A gömbalakú 210 csomóponti elemnek több, síkfelületre lelapolt 201, 202 csatlakozó része van, melyek mindegyikén egy menetes furat van. Ezekbe állványrudak csavarozhatok be, és így több rúdból és csomóponti elemből rácsos szerkezet állítható össze.

A 16. ábrán metszetben látható egy lényegében véve hengeres 209 állványrúd, amely végigmenő 211, 212 hosszanti hornyokkal van ellátva.

A 17. ábrán a találmány szerinti csatlakozószerkezetnek egy másik kiviteli példáját mutatjuk be, ami a 14. ábrán ismertetett kiviteli alaktól a találmány lényegét nem érintve, csupán néhány részelem kiviteli alakjában tér el. Állványaidként az előbbi 16. ábrán bemutatott, hornyokkal ellátott 209 állványaidat alkalmazunk, amelybe a peremmel ellátott 122 menetes betétet csavarozzuk be. Szerkezeti funkcióját tekintve a 122 menetes betét megfelel a 14. ábrán látható 121 hüvelyből és 130 fejből összeállított menetes betétnek. A 141 menetes rúd 142 feje rátámaszkodik a 122 menetes betét belső végére, és a 141 állványrúd menetes vége pedig a csomóponti elembe való becsavarozásra alkalmasan a 151 hüvelyből kinyúlik. A 141 menetes rúd menetmentes részén egy 172 rugó van. A 14. ábrán a 151 hüvelybe egy 161 menetes betétet helyeztünk, amelyet elfordulás ellen a 171 rögzítő csappal biztosítottunk. A17. ábra szerinti kiviteli alaknál 261 menetes betét van, amelyet a 151 hüvely 152 nyílásában egy 173 rögzítő csavarral biztosítjuk elfordulás ellen.

A leírtak alapján világosan érthető, hogy az 1. ábrán szemléltetett fekvő 7 állványrúd be- és kiszerelése az álló 1, 2 állványrudak közé hogyan valósul meg a találmány szerinti szerkezettel, a beépített rugó ellenében történő enyhe nyomással és a 61 borító köpeny megfelelő irányú forgatásával.

A17. ábrán szemléltetett kiviteli alak lényegében véve a 14. ábrán látható megoldásra mutatnak be olyan példát, amely csak az egyes alkatrészek kialakításában, és azok összeszerelésében különbözik. Ezekkel a kiviteli példákkal a csatlakozószerkezet találmány szerinti megvalósítására további variációkat kívánunk bemutatni.

A találmány továbbfejlesztésével a csőalakú vezetőhüvelyeken kialakított különböző vezető nyílásokra mutatnak be példákat. A találmány szerint vezetőhüvelyek palástján kialakított vezető nyílás egyrészt egy meghatározott tengelyirányú elmozdulást enged meg, másrészt a nyílás egyik vagy mindkét végét, a tengelyiránytól eltérő horony vég határolja a tengelyirányú elmozdulást. A bevezetőben leírtak szerint az állványrudak ki- és beszerelésénél az állványrúd egyes szerkezeti részeinek tengelyirányú elmozdulás elengedhetetlen ahhoz, hogy a már összeszerelt állványrudak közé újabb állványrudakat tudjunk befűzni vagy kivenni.

A 18. ábrán látható 221 vezetőhüvely csőalakú és palástján hosszanti 222 nyílás van. A 222 nyílás végei egymással ellentétes irányba, a forgástengelyre merőlegesen meg vannak hosszabbítva, miközben előnyösen az egyik meghosszabbított 223 horonyvégen köralakú, a másik 224 horonyvégen pedig félkör alakú kiszélesítés van.

A 18-21. ábrák szerinti 221, 225, 227 és 229 vezetőhüvelyek nyílásai végükön a tengelyiránytól elhajlanak. A 18. ábrán nem jelöltük a fenéklapot, mint például a hatlapú 151 hüvely 153 fenéklapját a 12. ábrán.

A 19. ábra szerinti csőalakú 225 vezetőhüvelynél a hosszanti 226 nyílás egyik végén a 226' horonyvég a 225 vezetőhüvely forgástengelyéhez viszonyítva W szöggel be van hajlítva, és a W szög értéke 0° és 90° között tetszőleges értékű lehet.

A 20. ábrán vázolt csőalakú 227 vezetőhüvelynek

228 nyílása két darab, a forgástengelyhez hegyesszögben hajló 228' horony véggel van ellátva, így a 228 nyílás közelítőleg S-alakot mutat. A 21. ábrán a 229 vezetőhüvelynek ferdén futó hosszanti 230 nyílása van, melynek egyik végén visszahajlított 231 horony vég van kialakítva. Ennél a megoldásnál a 230 nyílás iránya a forgástengely irányától eltér, így a benne megvezetett csap vagy csavar a

229 vezetőhüvelyt kis mértékű elfordulásra is kényszeríti. A19-21. ábrákon ismertetett 225,227 és 229 vezetőhüvelyek is helyettesíthetik a korábban bemutatott 51, 151 hüvelyeket és a 181 és 197 vezetőperselyeket, miközben ilyen esetben a 172 csavarrugó és a 153 fenék5

HU 209 735 Β lap el is maradhat, mert a 225, 227 vagy 229 vezetőhüvely forgatásakor a 226', 228' horony végekbe vagy a 229 vezetőhüvely esetében a 231 horony végbe benyúló vezetőcsap vagy 245 reteszelő csap (az ábrán egy hemyócsavar) automatikusan előretolódik.

A 22. ábrán látható csőalakú 241 vezetőhüvelyt egy 242 merevítőhüvely veszi körbe. A 241 vezetőhüvely be van tolva a 242 merevítőhüvely belsejébe úgy, hogy a 241 vezetőhüvely külső átmérője azonos a 242 merevítőhüvely belső átmérőjével. A 241 vezetőhüvely és a 242 merevítőhüvely egymáshoz való rögzítése történhet csavarkötéssel, ragasztással, sajtolással vagy egyéb hasonló eljárással. Adott esetben relatív elmozdulásuk egy 243 csavarral is megakadályozható. A 241 vezetőhüvelynek egy tengelyirányú hosszanti 240 nyílása van, a 242 merevítőhüvelynek pedig lehet egy kerek, vagy átlósan meghosszabbított 244 nyílása, amelyen keresztül a 246 menetes rúdba a 245 reteszelő csavar be van csavarozva.

A 241 vezetőhüvelyen és 242 merevítőhüvelyen összeszerelt állapotban egy közös 247 furat van, amelyen át szintén behajtható a 245 reteszelő csap a 246 menetes rúdon kialakított zsákfuratba.

A 18-22. ábrákon ismertetett 221, 225, 227, 229 vagy 242 vezetőhüvellyel ellátott 8, 9, 11 és 12 csatlakozószerkezet működésmódja majdnem azonos a már leírtakkal. A különbség az, hogy a 246 menetes rúd, 3, 4 csomóponti elembe való becsavarásához szükséges erőt a 245 reteszelő csap viszi át, amit ennek megfelelően kell méretezni. A 14. ábra szerinti 171 menetes rúd ezzel ellentétben arra szolgál, hogy a 141 menetes rudat ujjunkkal, előnyösen hüvelykujjunkkal kívánt helyzetben tartsuk.

Az ismertetett állványrúd-csatlakozószerkezet alkalmazásával rugós elmozdulással és az állványrúd borító köpenyének egyik vagy másik irányba való forgatásával a behelyezni kívánt állványrúd menetes vége a csatlakozó csomóponti elem megfelelő furatába becsavarozható vagy kivehető, anélkül, hogy a csomóponti elemhez tartozó másik állványrudat korábbi helyzetéből el kellene mozdítani.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Csomóponti csatlakozószerkezet rúdelemek csatlakoztatására, amelynél állványrudak végein elforgathatóan szerelt menetes csap vagy menetes rúd van, amely axiális átmenő furattal ellátott hüvelyen át van fűzve, azzal jellemezve, hogy a menetes rúdhoz (41, 141) egy rögzítő csap (43, 171) van rögzítve úgy, hogy a rögzítő csap (43, 171) egyik vége a menetes rúdból (41,141) kinyúlik, továbbá a hüvely (51,151) köpenyfelületén egy hosszanti nyílás (52, 152) van kialakítva, és a rögzítő csap (43, 171) a hüvely (51, 151) köpenyfelületének hosszanti nyílásán (52, 152) lazán át van vezetve. (Elsőbbsége: 1987. 09. 03.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti csatlakozószerkezet, azzal jellemezve, hogy menetes rúdja (141) egy menetes betéttel (161) össze van kötve, a menetes betét (161) pedig a hüvely (151) belsejében és a hüvely (151) belső fala által megvezetve van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1987. 09. 03.)
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti csatlakozószerkezet, azzal jellemezve, hogy a menetes betét (161) és a hüvelyhez (121) rögzített fej (130) között a megvezető hüvelyben (151) egy rugó (172) van beépítve, a rugó (172) pedig előnyösen hengeres csavarrugó. (Elsőbbsége: 1987. 09. 03.)
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozószerkezet, azzal jellemezve, hogy a menetes betét (161) furatán (165) keresztül a menetes rúd (141) átmenő furatában (143) egy rögzítő csap (171) oldható módon van rögzítve. (Elsőbbsége: 1987.09.03.)
5. 5. Az 1. igénypont szerinti csatlakozószerkezet, azzal jellemezve, hogy az állványrúd (20) végének furatában (21) menetes betét (31) van rögzítve, a menetes betétnek (31) menetes rudat (41,141) befogadó átmenő furata (23) van, a menetes betét (31) az állványrúd (20) végére feltámaszkodó fejjel (32) rendelkezik. (Elsőbbságe: 1987.09.03.)
6. 6. Az 1. igénypont szerinti csatlakozószerkezet, azzal jellemezve, hogy az állványrúd (20) végén szerelhető menetes hüvely (121) és a hüvelyhez (121) rögzített fej (130) van, a hüvely (121) és a fej (130) pedig a menetes rudat (41, 141) keresztülvezető, átmenő furattal van kialakítva. (Elsőbbsége: 1987.09. 03.)
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypontok szerinti csatlakozószerkezet, azzal jellemezve, hogy a menetes rúdnak (41, 141) hengeres, sima része van, amelynek hossza (LE') nagyobb mint a menetes betét (31) vagy pedig a fej (130) és a hüvely (121) együttes hossza (LE). (Elsőbbsége: 1987. 09. 03.)
8. 8. Csomóponti csatlakozószerkezet rúdelemek csatlakoztatására, amelynél állványrudak végein elfogadhatóan szerelt menetes csap vagy menetes rúd van, amely axiális átmenő furattal ellátott hüvelyen át van fűzve, azzal jellemezve, hogy csőalakú vezetőhüvelye (221, 225, 227, 229, 241) van, a vezetőhüvely (221, 225, 227, 229, 241) legalább egy hosszanti nyílással (222, 226, 228, 230, 240) van ellátva, és a vezetőhüvelyen (221, 225, 227, 229, 241) átfűzött menetes rúd (246) a vezetőhüvellyel (221, 225,227,228, 241), annak hosszanti nyílásán (222, 226, 228, 230, 240) átvezetett reteszelő csap (245) útján össze van kötve. (Elsőbbsége: 1988.04.21.)
9. 9. A 8. igénypont szerinti csatlakozószerkezet, azzal jellemezve, hogy a vezetőhüvely (221,225,227,229) hosszanti nyílása (222,226,228,230) legalább egyik végén a hosszanti iránytól elhajló horonyvéggel (224, 226', 228', 231) rendelkezik. (Elsőbbsége: 1988.04.21.)
10. 10. A 8. igénypont szerinti csatlakozószerkezet, azzal jellemezve, hogy a hosszanti nyílással (240) ellátott vezetőhüvely (241) egy merevítőhüvelybe (242) van behelyezve, és a merevítőhüvellyel (242) oldhatóan egy csavarral (243) vagy pedig oldhatatlanul sajtolással vagy ragasztással össze van kötve. (Elsőbbsége: 1988.04.21.)
11. 11. Az 1. vagy 10. igénypont szerinti csatlakozószerkezet, azzal jellemezve, hogy hüvelye (51, 151) vagy merevítőhüvelye (242) vagy vezetőhüvelye (221, 225, 227, 229) borító köpennyel (61) le van fedve és össze van kötve. (Elsőbbsége: 1988. 04. 21.)