HU208831B - Process for producing heterocyclic nmda antagonist and pharmaceutical preparatives containing them - Google Patents

Process for producing heterocyclic nmda antagonist and pharmaceutical preparatives containing them Download PDF

Info

Publication number
HU208831B
HU208831B HU911649A HU164991A HU208831B HU 208831 B HU208831 B HU 208831B HU 911649 A HU911649 A HU 911649A HU 164991 A HU164991 A HU 164991A HU 208831 B HU208831 B HU 208831B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
alkyl
piperidine
carboxylic acid
ester
Prior art date
Application number
HU911649A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT59150A (en
HU911649D0 (en
Inventor
Jeffrey Paul Whitten
Original Assignee
Merrell Dow Pharma
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Merrell Dow Pharma filed Critical Merrell Dow Pharma
Publication of HU911649D0 publication Critical patent/HU911649D0/hu
Publication of HUT59150A publication Critical patent/HUT59150A/hu
Publication of HU208831B publication Critical patent/HU208831B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/547Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom
    • C07F9/553Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom having one nitrogen atom as the only ring hetero atom
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/547Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom
    • C07F9/553Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom having one nitrogen atom as the only ring hetero atom
    • C07F9/576Six-membered rings
    • C07F9/59Hydrogenated pyridine rings
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P25/00Drugs for disorders of the nervous system
    • A61P25/04Centrally acting analgesics, e.g. opioids
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P25/00Drugs for disorders of the nervous system
    • A61P25/20Hypnotics; Sedatives
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P29/00Non-central analgesic, antipyretic or antiinflammatory agents, e.g. antirheumatic agents; Non-steroidal antiinflammatory drugs [NSAID]
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P43/00Drugs for specific purposes, not provided for in groups A61P1/00-A61P41/00
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/547Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom
    • C07F9/553Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom having one nitrogen atom as the only ring hetero atom
    • C07F9/572Five-membered rings

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Pain & Pain Management (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Neurology (AREA)
  • Neurosurgery (AREA)
  • Anesthesiology (AREA)
  • Rheumatology (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Nitrogen And Oxygen Or Sulfur-Condensed Heterocyclic Ring Systems (AREA)
  • Nitrogen Condensed Heterocyclic Rings (AREA)
  • Hydrogenated Pyridines (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás (I) általános képletű 3(funkcionalizált alkil-foszfono)-piperidin és -pírról idin-vegyületek, iomerjeik és sóik előállítására, valamint eljárás gyógyszerkészítmény előállítására, amely ezeket a fenti vegyületeket hatóanyagként tartalmazza.
A találmány szerinti eljárással előállított (I) képletű vegyületek, gyógyszerészetileg elfogadható sók és izomerjeik NMDA antagonista hatással rendelkeznek.
Az (I) általános képletben
R, jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomszámú alkilcsoport,
A jelentése (63) vagy (64) általános képletű csoport, ahol R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomszámú alkilcsoport, R5 jelentése hidrogénatom vagy lineáris 1-4 szénatomoszámú alkilcsoport.
A 4746653 számú US szabadalom leírása olyan
NMDA antagonista hatású piperidino-származékokat ismertet, melyek a 3-helyen alkil-foszfono-csoportokat tartalmaznak.
Az „1-4 szénatomszámú alkilcsoport” elnevezés alatt 1-4 szénatomot tartalmazó egyenes vagy elágazó szénláncú csoportokat értünk, amelyek lehetnek például metilcsoport, etilcsoport, propilcsoport, izopropilcsoport, butil-csoport, izobutil-csoport stb.
A „gyógyszerészetileg elfogadható sók” alatt gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós vagy bázis addíciós sókat értünk.
Gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós sók elnevezés alatt az (I) általános képletű bázikus vegyület vagy közbenső termékei nem-toxikus szerves vagy szervetlen savakkal képzett addíciós sóit értjük. Alkalmas sókat képező szervetlen savak például a sósav, a hidrogénbromid, a kénsav és a foszforsav, és savas fémsók, mint például a nátríummonohidrogénortofoszfát, és a kálium-hidrogénszulfát. Alkalmas sókat képező szerves savak például a mono-, a di-, vagy a trikarbonsavak, mint például az ecetsav, a glikolsav, a tejsav, a piruvinsav, a borostyánkősav, a malonsav, a glutársav, a fumársav, az almasav, a borkősav, a citromsav, az aszkorbinsav, a maleinsav, a hidroxi-maleinsav, a benzoesav, a hidroxi-benzoesav, a fenil-ecetsav, a fahéjsav, a szalicilsav, a 2-fenoxi-benzoesav, a p-toluol-szulfonsav, és a szulfonsavak, mint például a metánszulfonsav és 2-hidroxi-etán-szulfonsav. Ezek a sók hidrát formájúak, vagy lényegében vízmentes formájúak lehetnek. Általában a találmány szerinti vegyületek savaddíciós sói vízben és különféle hidrofil oldószerekben oldhatóak, és a bázis addíciós sókkal, valamint a szabad bázis formával összehasonlítva magasabb olvadásponttal rendelkeznek.
Gyógyszerészetileg elfogadható bázis addíciós só elnevezés alatt az (I) általános képletű vegyületek, vagy bármely közbenső termékül nem-toxikus szerves vagy szervetlen bázisokkal képzett sóit értjük. Ilyen alkalmas sók képzésére használható bázisok például az alkálifém és alkáliföldfém hidroxidok, mint például a nátriumhidroxid, a kálium-hidroxid, a kalcium-hidroxld, a magnézium-hidroxid, vagy a bárium-hidroxid; az ammónia és az alifás aliciklusos, vagy aromás szerves aminok, mint például a metilamin, a dimetilamin, a trimetilamin és a pikolin.
Valamennyi (I) általános képletű vegyület legalább két aszimmetria centrumot tartalmaz és diaszetereomer formában létezik. Valamennyi találmány szerinti vegyületbe és intermedierjeibe beleértjük a racém keveréket, az adott optikai izomereket és az enantiomer párokat. Az egyes optikai izomereket az alább bemutatottak szerint állíthatjuk elő, vagy szakirodalomban ismert eljárásokkal, mint például királis stacionáris fázisú kromatográfia vagy királis sóképzés és ezt követő szelektív kristályosítás segítségével végzett reszolválás alkalmazásával választhatjuk el egymástól. Nagy nyomású ioncserélő kromatográfia csak diasztereomerek elválasztására alkalmazható.
Az (I) általános képletű vegyületek körét áttekintve kitűnik, hogy egyes vegyületek a piperidin gyűrű, vagy pirrolidin gyűrű 3-helyzetéhez kapcsolódó alkilláncban karbonilcsoportot tartalmaznak. Ezek a vegyületek tautomer egyensúlyi formában léteznek, amelyben minden egyes karbonilcsoport keto-enol egyensúlyi reakcióban vesz részt. A tautomer egyensúlyt például a (67 a)+= (67b), illetve a (68a) x (68b) egyensúlyokkal írhatjuk le.
A molekulák enol-formája geometriai izomerek formájában, cisz- és transz-izomer formában létezik.
A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek például az alábbiak:
3- (foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav; etil-3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karboxilát; d,l-transz-3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav; d, 1 -cisz-3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav; metil-3-(S)-[(dÍetoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-(R)karboxilát;
metil-3-(S)-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-4-metil-4-metil-2-(R)-karboxilát;
metil-3(R)-[(dietoxi-foszfinil)-acetiI]-piperidin-4-metil-2(S)-karboxilát;
3(S)-(foszfono-acetil)-piperidin-2(R)-karbonsav;
(R)-meti 1-3 (S)-(foszfono-acetil)-piperidin-2-(R)-karbonsav;
3(R)-(foszfono-acetil)-4-piperidin-2(R)-karbonsav;
3(R)-(foszfono-acetil)-3(R)-metil-4-piperidin-2(R)karbonsav;
4- metiI-d,l-cisz-3-(foszfono-acetil)-pirroIidin-2-karbonsav;
4-metil-d,l-transz-3-(foszfono-acetl)-pirrolidin-2-karbonsav;
d, 1 -cisz-3-(foszfono-acetil)-pirrolidin-2-karbonsav; d,l-transz-3-(foszfono-acetil)-pirrolidin-2-karbonsav.
Előnyös ha R5 jelentése hidrogénatom és ha a vegyület 2R,3S izomer.
Az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben telített piperidin gyűrű található és R5 jelentése hidrogénatom, a szakirodalomban ismert eljárásokkal állíthatjuk elő. Egy találmány szerinti előállítási eljárást mutatunk be ilyen vegyületekre az A) reakcióvázlaton. Az A) reakcióvázlaton valamennyi szubsztituens a korábban megadott valamennyi szubsztituenst jelentése hacsak másképp nem jelöljük.
HU 208 831 Β (1)
A) reakcióvázlat redukció
a) reakciólépés dehidratálás (3) c) reakciolepes védőcsoport bevezetés
b) reakciólépés kapcsolás (4)+(5)
d) reakciólépés védőcsoport bevezetés védőcsoport eltávolítás (6)--> (7)-->
e) reakciólépés f) reakciólépés védőcsoport eltávolítás (8)-;-->
kívánt esetbeni g2 reakciolépés védőcsoport eltávolítás kívánt esetbeni g, reakció lépés (10) védőcsoport eltávolítás kívánt esetbeni h2 reakciólépés védőcsoport eltávolítás (9) -;-> (12) kívánt esetben ι raekciólépés észterképzés kívánt esetbeni h[ reakciólépés (11)
Pg = védőcsoport
R, = 1-4 szénatomszámú alkilcsoport,
R2 = 1-4 szénatomszámú alkilcsoport,
R2 = metil-fenil-csoport, vagy 1-4 szénatomszámú alkilcsoport
Az A) reakcióvázlat olyan általános eljárást mutat be, amely alkalmas az (I) általános képletű találmány szerinti vegyületek, amelyekben R5 jelentése hidrogénatom, valamint a (4) képletű kiindulási vegyület előállítására.
Az a) reakciólépésben az (1) általános képletű megfelelő piridin-2,3-dikarbonsav-származékot redukáljuk és így a (2) általános képletű megfelelő pirperidin-2,3dikarbonsav-származékot állítjuk elő a szakirodalomban jól ismert eljárások alkalmazásával.
Például az (1) általános képletű piridin-2,3-dikarbonsav-származékot megfelelő redukálószerrel, mint például nikkel/alumínium, palládium, vagy platina katalizátorral hidrogéngázzal előnyösen nikkel/alumínium katalizátorral és hidrogéngázzal reagáltatjuk. A reaktánsokat jellemzően vizes bázisban, mint például nátrium-hidroxidban reagáltatjuk. A reaktánsokat jellemzően 6 óra 5 nap időtartamon át körülbelül 2038 °C hőmérsékleten keverjük. A (2) általános képletű piperidin-2,3-dikarbonsav-származékot a reakcióelegyből a katalizátor leszűrésével izoláljuk. A termék oldat formában izolálás nélkül is alkalmazható a következő reakciólépésben, vagy extrakcióval és kromatográfia segítségével végzett tisztítással izolálható.
A b) reakciólépésben a (2) általános képletű megfelelő piperidin-2,3-dikarbonsav-származékot védőcsoporttal látjuk el, és a (3) általános képletű megfelelő N-védett-piperidin-2,3-dikarbonsav-származékot állítjuk elő. Különféle védőcsoportokat, mint például ben60 ziloxi-karbonil-csoportot (CBZ) alkalmazhatunk. Más alkalmas védőcsoport, mint például szubsztitutált karbarnátok, például t-butoxi-karbonil-csoport és fenilfluorenil-csoport (PhF) is alkalmazhatók.
A védőcsoportot a nítrogénatomra a szakirodalomban ismert eljárásokkal vihetjük. Amennyiben például a védőcsoport benziloxi-karbonil-csoport (CBZ), a (2) általános képletű megfelelő piperidin-2,3-dikarbonsav-származékot moláris feleslegű benzil-klór-formiáttal, vagy 2[(terc-butoxi-karboniloxi)-imino]-2-fenil-acetonitrillel, vagy 9-fenil-fluorenil-bromiddal reagáltatjuk. A reaktánsokat jellemzően alkalmas szerves oldószerben, mint például vizes dioxánban elegyítjük. A reaktánsokat jellemzően szobahőmérsékleten 2-24 órán keverjük. A (3) általános képletű N-védett-piperidin-2,3-dikarbonsav-származékot a reakcióelegyből szakirodalomban ismert extraktív eljárásokkal izoláljuk. A termék átkristályosítás segítségével tisztítható.
Más eljárás szerint, amennyiben a védőcsoport N(9-fenil-fluorfenil)-csoport, például a megfelelő (2) általános képletű piperidin-2,3-dikarbonsav-származékot moláris feleslegű 9-fenil-fluorén-bromiddal moláris feleslegű alkalmas bázissal, mint például diizopropil-etil-aminnal és kevesebb, mint mólekvivalens ólomnitráttal reagáltatjuk. A reaktánsokat jellemzően alkalmas szerves oldózerben, mint például acetonitrilben elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően szobahőmérsékleten 2-24 órán át keverjük. A (3) általános képletű N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-2,3-dikarbonsavszármazékot a reakcióelegyből szakirodalomban ismert extrakcióval izoláljuk. A termék szilikagélen kromatográfia segítségével tisztítható.
A c) reakciólépésben a (3) általános képletű a megfelelő N-védett-piperidin-2,3-dikarbonsav-származék
2.3- dikarbonsav funkciós csoportján dehidratálási reakciót hajtunk végre és a megfelelő (4) általános képletű N-védett-piperidino anhidrid származékot állítjuk elő.
Például a (3) általános képletű N-védett-piperidin2.3- dikarbonsav-származékot moláris felesleg ecetsavanhidriddel reagáltatjuk. A reakcióelegyet jellemzően 20-100 °C hőmérsékleten, inért atmoszférában például nitrogén atmoszférában 2-3 napon át keverjük. A (4) általános képletű N-védett-piperidino anhidrid származékot a reakcióelegyből az oldószer elpárologtatásával nyerjük ki.
A d) reakciólépésben a (4) általános képletű N-védett-piperidino anhidrid származékot a megfelelő (5) általános képletű foszfonát-észterrel kapcsolási reakcióban reagáltatjuk és a megfelelő (6) általános képletű N-védett-3-[(dialkiloxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsavat állítjuk elő. A megfelelő (5) általános képletű foszfonát-észter olyan vegyület, amelyben R, jelentése 1-4 szénatomszámú alkilcsoport. Ezek az alkilcsoportok mint védőcsoportok szerepelnek a kapcsolási reakció során. Egyik ilyen R, csoportot a kívánt esetben végzett h2 reakciólépésben védőcsoport eltávolítás! reakcióban távolíthatjuk el az alább leírtak szerint; és a második csoportot kívánt esetben az i) reakciólépésben az alábbiaknak megfelelően hidroli3
HU 208 831 Β zálhatjuk kívánt esetben a g, reakciólépésben az alább leírtak szerint. Mint a szakember számára nyilvánvaló az alkalmazott védőcsoportok meg kell feleljenek annak, hogy a végtermékben mi a kívánatos, amennyiben abban R, jelentése nem hidrogénatom.
Például az (5) általános képletű megfelelő foszfonát-észtert először mólekvivalens erős bázis reagenssel, mint például butil-lítiummal reagáltatjuk. A reaktánsokat jellemzően alkalmas szerves oldószerben, mint például tetrahidrofuránban inért atmoszférában, mint például nitrogén atmoszférában elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően körülbelül -78 °C hőmérsékleten 10-20 percen át keverjük. Ekkor hagyjuk az elegy hőmérsékletét körülbelül -10 °C értékre melegedni, majd mólekvivalens mennyiségű megfelelő (4) általános képletű N-védett-piperidino anhidrid származékot adunk az elegyhez. A kapott reakcióelegyet jellemzően -70-(-20) °C közötti hőmérsékleten 1-3 órán át keverjük. A (6) általános képletű N-védett-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsavat szakirodalomban ismert eljárásokkal izoláljuk. Ezután kromatográfia segítségével tisztíthatjuk.
Az e) reakciólépésben a (6) általános képletű N-védett-3-[(dialkoxi-foszfíniI)-acetil]-piperidin-2-karbonsav 2-karbonsav csoportját benzilészter, vagy 1-4 szénatomszámú alkilészter formában védőcsoporttal látjuk el, és így a (7) általános képletű megfelelő N-védett-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilésztert, vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert állítunk elő. Ezeket a védőcsoportokat a molekulába szakirodalomban ismert eljárásokkal vezethetjük be.
Például a megfelelő (6) általános képletű N-védett3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsavat móláris felesleg R2” Br általános képletű alkilbromiddal, ahol az általános képletben R2 jelentése 1-4 szénatomszámú alkilcsoport vagy benzilcsoport, reagáltatjuk és a reakcióban moláris feleslegű megfelelő nem nukleofil bázist, mint például diciklohexil-amint is alkalmazunk. A reaktánsokat jellemzően megfelelő aprotikus oldószerben, mint például dimetil-formamidban, inért atmoszférában, mint például nitrogén atmoszférában elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően 20-65 °C közötti hőmérsékleten 1-4 órán át keverjük. A (7) általános képletű N-védett-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]piperidin-2-karbonsav benzilésztert, vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert a reakcióelegyből a szakirodalomban jól ismert extrakciós eljárásokkal nyerjük ki. A termék kromatográfía segítségével tisztítható.
Az f) reakciólépésben a (7) általános képletű, megfelelő N-védett-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilészterből, vagy 1-4 szénatomszámú alkilészterből az N-védőcsoportot eltávolítjuk és a megfelelő (8) általános képletű 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilésztert, vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert állítjuk elő.
Például a megfelelő (7) általános képletű N-védett3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilésztert, vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert moláris felesleg megfelelő savval, mint például vizes sósavval, trifluorecetsavval, vagy sósav és dioxán keverékkel reagáltatjuk. A reakcióelegyet jellemzően 1-5 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A (8) általános képletű megfelelő 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilésztert, vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert a reakcióelegyből annak propilénoxid segítségével történt semlegesítése után szűrés és kromatográfía segítségével nyerjük ki.
A kívánt esetben végzett g, reakciólépésben a (8) általános képletű megfelelő 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilészter, vagy 1-4 szénatomszámú alkilészter molekulából a 2-karbonsav észter és a foszfonát észter csoportokat egyaránt eltávolítjuk és így a (9) általános képletű 3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsavat állítjuk elő.
Például a megfelelő (8) általános képletű 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilésztert, vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert jellemzően 3-6 mólekvivalens mennyiségű sósavval reagáltatjuk. A reakcióelegyet jellemzően 1-30 órán át szobahőmérséklet és visszafolyatás mellett forrás hőmérséklet közötti hőmérsékleten keverjük. A (9) általános képletű 3-(foszfonoacetil)-piperidin-2-karbonsavat a reakcióelegyből a szakirodalomban ismert eljárásokkal nyerjük ki, mint például propilén-oxid segítségével csapadékként szabad bázis formában leválasztjuk. A terméket ezután oldószerelegyből végzett, amely lehet például etanol/izopropanol elegy, átkristályosítás segítségével tisztíthatjuk.
A kívánt esetben végzett g2 reakciólépésben a (8) általános képletű megfelelő 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilészterből, vagy 1-4 szénatomszámú alkilészterből a 2-karbonsav-észter csoportot eltávolítjuk, és így a (10) általános képletű 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsavat állítjuk elő.
Például a megfelelő (8) általános képletű 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilésztert, vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert jellemzően 1-3 mólos sósavoldattal reagáltatunk. A reakcióelegyet jellemzően 1-18 órán át szobahőmérséklet és visszafolyatás melletti forrás hőmérséklet között keverjük. A (10) általános képletű 3-[(dialkoxi-foszfinil)acetil]-piperidin-2-karbonsavat a reakcióelegyből szakirodalomban ismert eljárásokkal izoláljuk, például propilén-oxid segítségével szabad bázis formában csapadékként leválasztjuk. A terméket ezután kívánt esetben oldószerelegyből, mint például etanol/izopropanol oldószerelegyből történő átkristályosítás segítségével tisztíthatjuk.
A kívánt esetben végzett h, reakciólépésben a megfelelő (9) általános képletű 3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav 2-karbonsav funkciós csoportját ismét észterré alakítjuk, és így a (11) általános képletű 3(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav észtert állítjuk elő.
Például a megfelelő (9) általános képletű 3-(foszfonoacetil)-piperidin-2-karbonsavat a kívánt alkohol oldatával reagáltatjuk. A reakcióelegyet jellemzően 224 órán át visszafolyatás mellett forraljuk. A (11) általános képletű 3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbon4
HU 208 831 Β sav észtert a reakcióelegyből szakirodalomban ismert extrakciós eljárásokkal nyerjük ki. A terméket kromatográfia segítségével tisztíthatjuk.
Más eljárás szerint a megfelelő (9) általános képletű 3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsavat R2Br általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, ahol R2 jelentése a kívánt R2 szubsztitens. A reaktánsokat jellemzően dimetil-formamidban valamely bázis, mint például diciklohexil-amin jelenlétében elegyítjük.
A (11) általános képletű 3-(foszfono-metil)-piperidin-2-karbonsav észtert a reakcióelegyből a szakirodalomban ismert extrakciós eljárások segítségével izoláljuk. A terméket kromatográfia segítségével tisztíthatjuk. Más alkalmas újraészterezési eljárások is alkalmazhatók.
Az egyik R( foszfonát észter védőcsoportot eltávolítjuk és a védőcsoport eltávolítására alkalmazott reakciótól függően a másik ugyancsak R, csoporttal jelzett védőcsoportot is eltávolítjuk.
A kívánt esetben végzett h2 reakciólépésben a (10) általános képletű megfelelő 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav egyik foszfonát-észter csoportját hidrolizáljuk és így a megfelelő (12) általános képletű 3-[(monoalkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2karbonsavat állítjuk elő.
Például a megfelelő (10) általános képletű 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsavat jellemzően 2-5 mólos sósavoldattal reagáltatjuk. A reakcióelegyet jellemzően 1-18 órán át szobahőmérséklet és visszafolyatás melletti forrás hőmérséklet között keverjük. A (12) általános képletű 3-[(monoalkoxifoszfinil)-acetil]-piperÍdin-2-karbonav vegyületet a reakció elegyből szakirodalomban ismert eljárással, például propilén-oxiddal szabad bázisként történő lecsapással nyerjük ki. A terméket oldószerelegyből, például etanol/izopropanol elegyből történő átkristályosítással tisztíthatjuk.
A kívánt esetben végzett i) reakciólépésben a (12) általános képletű megfelelő 3-[(monoalkoxi-foszfinil)acetil]-piperidin-2-karbonsav maradék foszfonát-észter csoportját eltávolítjuk hidrolízis segítségével és így a (9) általános képletű 3-(foszfono-acetil)-piperidin-2karbonsavat állítjuk elő.
Például a megfelelő (12) általános képletű 3-[(monoalkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsavat jellemzően 3-6 mólos sósavoldattal reagáltatjuk. A reakcióelegyet jellemzően 1-30 órán át 60 ’C visszafolyatás melletti forrás hőmérsékleten keverjük. A (9) általános képletű 3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav vegyületet a reakcióelegyből szakirodalomban ismert eljárásokkal izoláljuk, például szabad bázis formában propilén-oxid segítségével csapadékként leválasztjuk. A terméket oldószerelegyből, mint például etanol/izopropanol elegyből történő átkristályosítás segítségével tisztíthatjuk.
Más eljárás szerint mind a négy védőcsoportot (azaz a Pg· az R”2 és a két R j csoportot egy időben távolítjuk el az f) és a g2 reakciólépések kombinációjával és a (7) általános képletű megfelelő N-védett-3[(dialkoxi-foszfinil)-acetl]-piperidin benzilésztert, vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert erélyes savas hidrolízis körülményei között reagáltatjuk. Ezt úgy végezhetjük el, hogy például a (7) általános képletű megfelelő N-védett-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilésztert, vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert 6 mólos ásványi sav, mint például sósav oldattal reagáltatjuk 18-24 órán át szobahőmérséklet és visszafolyatás melletti forrás hőmérséklet közötti hőmérsékleten. A (9) általános képletű 3-(foszfonoacetil)-piperidin-2-karbonsavat a reakcióelegyből szakirodalomban ismert eljárással, mint például szabad bázis formában propilén-oxid segítségével történő csapadékként való leválasztással végezhetjük. A terméket oldószerelegyből, mint például etanol/izopropanol elegyből történő átkristályosítás segítségével tisztíthatjuk.
Ugyancsak azokban az esetekben, amikor a (8) általános képletű megfeleő 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilészterben, vagy 1-4 szénatomszámú alilészterben és észtercsoport benzilészter, vagy terc-butil-észter mindkét foszfonát-észter csoport egy időben eltávolítható és így a (11) általános képletű 3-(foszono-acetil)-piperidin-2-karbonsav benzilészter vagy terc-butuil-észter állítható elő.
Például a megfelelő (8) általános képletű 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-2-karbonsav benzilésztert, vagy terc-butil-észtert moláris felesleg trimetil-szilil-bromiddal, vagy trimetil-szilil-jodiddal reagáltatjuk. A rektánsokat jellemzzően alkalmas szerves oldószerben, például diklór-metánban vagy acetonitrilben elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően 4-24 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A (11) általános képletű 3(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav benzilésztert, vagy terc-butil-észtert a reakcióelegyből szakirodalomban ismert eljárásokkal, például propilén-oxid segítségével szabad bázis formában csapadékként történő leválasztással izolálhatjuk. A terméket ezután oldószerelegyből, például etanol/izopropanol elegyből történő átkristályosítással tisztíthatjuk.
Az a) redukciós reakciólépésben alkalmazható megfelelő (1) képletű piridin-2,3-dikarbonsav-származékokat leírtak például a J. Med. Chem. 70,1065,1974 közleményben, és bizonyos (5) általános képletű foszfonát-észtereket leírtak a Tetrahedron Letters 22, 2829-31, 1976 közleményben.
Az alábbi példákban részletesen bemutatjuk a találmány szerinti, A) reakcióvázlatnak megfelelő eljárást. Az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: „g” gramm, „mmól” millimól, „ml” milliliter, „op.” olvadáspont, „’C” Celsius-fok, „Pa” pascal „mikro 1” mikroliter, „mikro g” mikrogramm és „mikro m” mikromólos.
7. példa
3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav (69)
a) reakciólépés: piperidin-2,3-dikarbonsav g (120 mmól) piridin-2,3-dikarbonsavat oldunk 900 ml 0,5 n vizes nátrium-hidroxid oldatban. Az oldathoz 3 óra alatt részletekben nikkel/alumínium port adagolunk (45 g). Az elegyet 4 napon át keverjük, majd a katalizátort leszűrjük és a címbeli vegyület
HU 208 831 Β tiszta oldatát nyerjük. A kapott szabad amint nem izoláljuk.
b) reakciólépés: N-(karbobenzoxi)-piperidin-2,3-dikarbonsav
A fenti 120 mmól piperidin-2,3-dikarbonsav oldatához párhuzamosan 20 ml (167 mmól) benzil-klórformiátot és 200 ml dioxánt adagolunk. A reakcióelegyet éjjelen át keverjük, majd 6 n sósavval 1 pH-értékre savanyítjuk. Az elegyet ezután 400 ml diklórmetánnal és ezután 200 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldatot magnézium-szulfáton megszárítjuk és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk.
35,9 g (98% termelés) tiszta, olajos anyagot kapunk, amelyet kloroformból átkristályosítjuk. így 10,9 g terméket kapunk, amely főképp transz-D,L-vegyületek keveréke. A kristályosítás maradékát bepároljuk és félszilárd fehér címbeli vegyületet nyerünk, amely körülbelül 2 : 1 arányú cisz/transz izomer keverék.
Ή-NMR spektrum (300 MHz, d6DMSO) ppm 12,9 (bs), 7,35 (m), 5,2 (m), 4,5 (s), 3,9 (d), 2,6 (s), 3,4 (m), 3,15 (s), 3,1 (m), 2,8 (m), 2,6 (m), 2,1 (m), 1,9 (m), 1,6 (m), 1,45 (m).
c) reakciólépés: N-karbobenziloxi-piperidin-2,3-dikarbonsav anhidrid g 2: 1 arányú cisz/transz N-karbobenziloxi-piperidin-2,3-dikarbonsav diasztereomer keveréket oldunk 500 ml ecetsav-anhidridben, majd a reakcióelegyet nitrogén atmoszférában éjjelen át keverjük. Az ecetsavanhidridet vákuumdesztilláció segítségével eltávolítjuk és így 11,1 g (59% termelés) üveges, piros színű címbeli vegyületet nyerünk.
'H-NMR spektrum (90 MHz, CDC13) ppm 7,3 (s), 5,4 (m), 5,2 (s), 4,0 (m), 3,1 (m), 2,9 (m), 2,2 (m), 1,7 (m).
d) reakciólépés: N-karbobenziloxi-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav
5,5 g (36,4 mmól) metil-dietil-foszfonátot oldunk száraz nitrogén atmoszférában vízmentes 150 ml tetrahidrofuránban. Ezután az oldatot -78 °C hőmérsékletre hűtjük, és 14 ml (2,6 mólos oldat, 36,4 mmól) butil-lítiumot adunk hozzá. Az elegyet 10 percen át keverjük, majd gyorsan hozzáadunk 11 g (3,8 mól) N-karbobenzíloxi-piperidin-2,3-dikarbonsav anhidrid vízmentes 150 ml tetrahidrofuránban készült, előre -60 °C hőmérsékletre hűtött oldatot. A reakcióelegyet 2 órán át -78 °C hőmérsékleten keverjük, majd 1,5 óra alatt hagyjuk -20 °C hőmérsékletre melegedni. A reakcióelegyet 1,5 1 1,0 n sósavba öntjük és a kapott elegyet 2x500 ml diklórmetánnal extraháljuk. A szerves oldatokat egyesítjük, magnézium-szulfáton megszárítjuk és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A címbeli vegyületet kapjuk.
e) raekciólépés: N-karbobenziloxi-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilészter
36,4 mmól N-karbobenziloxi-3-[(dietoxi-foszfinil)acetil]-piperidin-2-karbonsavat oldunk 200 ml dimetilformamidban és az oldatot nitrogén atmoszférába helyezzük. Ezután 10,5 ml (81 mmól) benzil-bromidot és
16,2 ml (89 mmól) diciklohexil-amint adunk hozzá, majd 65 °C hőmérsékletre melegítjük. Ezután az elegyet hagyjuk lassan szobahőmérsékletre hűlni, majd leszűrjük. A szűrletet 1,5 1 vízbe öntjük, majd az elegyet 2x500 1 etil-acetáttal extraháljuk. A szerves oldatokat egyesítjük és magnézium-szulfáton megszárítjuk. Az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, és a kapott barna olajos maradékot gyorskromatográfia segítségével (etil-acetát eluens) tisztítjuk. így 3,6 g (19% termelés) címbeli, sárga olajos terméket kapunk.
f) reakciólépés: 3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav
3,6 g N-karbobenziloxi-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav benzilésztert és 400 ml 6 n sósavat elegyítünk, majd az elegyet 24 órán át visszafolyatás mellett forraljuk. Ezután nitrogénárammal átÖblítjük és desztilláljuk, majd a maradékot 75 ml száraz etanol és 75 ml izopropanol elegyében oldjuk. Ezután leszűrjük, majd annyi propilén-oxidot adunk hozzá, amíg a csapadékkiválás megkezdődik. Ezután a csapadékot leszűrjük, izopropanollal mossuk, majd megszárítjuk, 1,55 g (91% termelés) fehér, porszerű terméket kapunk.
MS spektrum (FAB/glicerol) 252 (M+H);
Ή-NMR spektrum (300 MHz, D2O) ppm 4,6 (m), 4,4 (m) 4,3 (m), 4,3 (m), 4,15 (d), 4,05 (d), 3,85 (m),
3,75 (d), 3,7 (d), 3,65 (q), 3,45 (m), 3,4 (m), 3,1 (m), 3,05 (d), 3,0 (d), 2,85 (d), 2,45 (m), 2,4 (m),
2,2 (m), 2,1 (m), 2,05 (m), 1,95 (m), 1,85 (m), 1,8 (m), 1,75 (m), 1,6 (m), 1,55 (m), 1,45 (m), 1,2 (d),
1,115 (t).
I3C-NMR spektrum ppm 212,0, 211,9, 211,7, 174,1,
173,8, 60,3, 60,2 59,3, 59,2, 50,7, 50,0, 46,7, 45,8,
27,2,26,4,25,8,22,6,21,0,19,5.
3iP-NMR spektrum (lecsatolt) ppm: 12,56 és 12,42. Elemanalízis a C8H|4NO6Pxl,5 H2O képlet alapján: számított: C, 34,54; H, 6,07; N, 5,11;
mért: C, 34,76: H,5,58; N,4,69.
Az (I) általános képletű találmány szerinti piperidin vegyületek, ahol az általános képletben R5 jelentése hidrogénatom, diaszteromer párokra választhatók szét a B) reakcióvázlat szerinti eljárással, ahol valamennyi szubsztituens, hacsak másképp nem jelezzük, a fent megadott.
B) reakcióváziat (13) elválasztás * — (14b)
A B) reakcióvázlatban egy általános eljárást mutatunk be.
Például a megfelelő (13) általános képletű 3-[(funkcionalizált-foszfinil)-acetíl]-piperidin-2-karbonsavszármazék keveréket nagy nyomású folyadékkromatográfia segítségével szétválaszthatjuk (HPLC) és a megfelelő (14a) általános képletű d,l-transz-3-[(funkcionált-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav származékot, valamint a megfelelő d,l-cisz-3-[(funkcionalizált-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav-származékot állíthatjuk elő.
Az elválasztási eljárásban alkalmazható megfelelő kiindulási anyag a (13) általános képletű (I) általános képletű vegyületek körébe tartozó vegyület, ahol az
HU 208 831 Β általános képletben R, és R2 jelentése a végtermékben megadottal megegyező.
Az alábbi példákban részletesen bemutatjuk a B) reakcióvázlatnak megfelelő találmány szerinti eljárást.
2. példa d,l-transz-3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav és d,l-cisz-3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav (70a és 70b)
A d,l-transz-3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsavat és a d,l-cisz-3-(foszono-acetil)-piperidin-2karbonsavat az alábbi kromatográfiás körülmények között választjuk szét:
Oszlop: 10-mikro m Whatman Partisii SAX (250x4,6 nm)
Mozgó fázis: 10/90 (tf/tf) acetonitril/víz, amely
0,025 m töménységben sósavtartalmú.
Áramlási sebesség: 1 ml/perc.
Érzékelés: lambda=210 nm.
Injektálás: 2 ml 1 mg/ml koncentrációjú vizes oldat.
A diasztereomereknek megfelelő frakciókat a detektorból kiáramló szelep elfordításával gyűjtjük. Ezeket a szelepeket a HPLC rendszer szabályozza. A gyűjtött frakciókat fagyasztva szárítjuk, és így a címbeli elválasztott vegyületeket kapjuk.
d,l-transz-3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav ‘H-NMR spektrum (300 MHz, NaOD) ppm 3,16 (d,
J=9,9), 3,10 (m), 3,04 (m), 2,98 (m), 2,78 (m), 2,55 (t, J = 12,1), 2,14 (dm, J= 12,4), 1,68 (dm, J = 12,3),
1,56 (qm, J= 12,4), 1,46 (m). d,l-cisz-3-(foszfono-acetil)-piperidin-2-karbonsav Ή-NMR spektrum (300 MHz, D2O), ppm 3,78 (d, 1),
3,69 (m, 1), 3,38 (m, 1), 3,22-2,93 (m, 3), 2,32 (m,
1), 1,95 (m, 1), 1,79 (m, 1), 1,52 (m, 1).
Más eljárást ismertet a d,l-cisz- vagy a 2(R),3(S) és 2(S),3(R) tiszta enantiomer formájú (I) általános képletű piperidin vegyületek, ahol az általános képletben R5 jelentése hidrogénatom, előállítására az E) reakcióvázlat, ahol - hacsak másképp nem jelezzük - a szubsztituensek jelentése a fent megadott.
E) reakcióvázlat védőcsoport bevezetés (19)-->
a) reakciólépés + (5) kapcsolás (24)-->
b) reakciólépés védőcsoport eltávolítás (25)--> (26)
c) reakciólépés elválasztás kívánt esetben végzett d) reakciólépés (27) (23b)
9-PhF=(71)
R”2 = metilcsoport vagy etilcsoport,
RJ = 1-4 szénatomszámú alkilcsoport.
Az a) reakciólépésben a (19) általános képletű megfelelő d,l-cisz-piperidin-2,3-dikarbonsav diészter származékba védőcsoportot vezetünk be, és a megfelelő (24) általános képletű d(l-cisz-N-védett5 piperidin-2,3-dikarbonsav diészter származékot állítjuk elő az A) reakcióvázlat b) reakciólépésének eljárása szerint.
A b) reakciólépésben a megfelelő (24) általános képletű d,l-cisz-N-védett-piperidin-2,3-dikarbonsav diészter származékot a megfelelő (5) általános képletű megfelelő foszfonát-észterrel kapcsoljuk és az A) reakcióvázlat d) reakciólépése szerinti eljárással a megfelelő (25) általános képletű megfelelő d,l-ciszN-védett-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil)-piperidin-215 karbonsav észter származékot állítjuk elő.
A c) reakciólépésben a megfelelő (25) általános képletű d,l-cisz-N-védett-3-[(dialkoxi-foszfinil)acetil]-piperidin-2-karbonsav észter származékból az A) reakcióvázlat f) reakciólépése szerinti eljárás20 sál a védőcsoportot eltávolítjuk és a megfelelő (26) általános képletű d, 1 -cisz-3-[(dialkoxi-foszfinil)acetil]-pieridin-2-karbonsav észter származékot állítjuk elő.
A kívánt esetben végezhető d) reakciólépésben a megfelelő (26) általános képletű d,l-cisz-3-[(dialkoxifoszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav észter származékot a megfelelő (27) általános képletű 3(S)-(-)[(dialkoxi-foszfínil)-acetil]-piperidin-2(R)-karbonsavra és a (23b) általános képletű 3(R)-[(dialkoxi-foszfi30 nil)-acetil]-piperidin-2(S)-karbonsav észterre választjuk valamely ismert eljárás szerint.
A megfeleő (27) általános képletű 3(S)-[(dialkoxifoszfinil)-acetil]-piperidin-2(R)-karbonsav származékot tovább átalakíthatjuk más származékokká az A) reakcióvázlat g, és 1η-i) reakciólépései szerinti eljárásokkal.
A megfelelő (23b) általános képletű 3(R)-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2(S)-karbonsav észter származékot további származékokká alakíthatjuk az
A) reakcióvázlat g,-i) reakciólépései szerinti eljárásokkal.
A megfelelő (I) általános képletű a fenti E) reakcióvázlat szerinti eljárással előállított d,l-cisz-3[(funkcionalizált-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbon45 sav származékok, továbbá 3(S)- [(funkcionalizáltfoszfin i 1)-aceti 1 ] -piperid in-2(R)-karbonsav származékok és a 3(R)-[(funkcionalizált-foszfinil)-acetil]-piperidin-2(S)-karbonsav származékok ugyancsak tovább alakíthatók az (I) általános képletű megfelelő d,l-cisz-3-(l-imino-2-foszfono-etil)-piperidin-2-karbonsav származékokká, továbbá 3(S)-(l-imino-2foszfono-etil)-piperidin-2(R)-karbonsav származékokká és 3(R)-(l-imino-2-foszfono-etil)-piperidin2(S)-karbonsav származékokká.
Az E) reakcióvázlat szerinti eljárásban alkalmazott kiindulási anyagok szakember számára könnyen hozzáférhetők.
Az alábbi példákban részletesen bemutatjuk a jellemző E) reakcióvázlat szerinti eljárást.
HU 208 831 Β
3. példa d,l-cisz-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2karbonsav metilészter (77)
a) reakciólépés: d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-2,3-dikarbonsav dietil-észter
5,0 g (24,8 mmól) d,l-cisz-piperidin-2,3-dikarbonsav dietilésztert és 3,5 g (41,8 mmól) diizopropil-etilamint oldunk 90 ml acetonitrilben. Az elegyhez 8,8 g (27,3 mmól) fenil-fluorenil-bromidot és 8,2 g (24,8 mmól) ólomnitrátot adunk és a reakcióelegyet argon atmoszférában éjjelen át keverjük. Ezután az elegyet 150 ml diklór-metánnal hígítjuk, majd celite szűrési segédanyagon leszűrjük. A szűrletet 2xtelített vizes nátrium-hidrogénkarbonát oldattal, majd telített sóoldattal mossuk. Ezután magnéziumszulfáton megszárítjuk és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk.
12,5 g piros színű, habos maradékot kapunk, amelyet szilikagélen kromatográfia segítségével 9:1 hexán/dietil-éter -7: 3 hexán/dietil-éter gradiens eluenst alkalmazva tisztítunk. 8,7 g fehér szilárd címbeli vegyületet kapunk. Op.: 177-177,5 °C (hexán/dietil-éter).
b) reakciólépés: d,l-cisz-N-(9-feniI-fluorenil-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2-karbonsav etilészter
2,28 g (15 mmól) dietil-metil-foszfátot oldunk 10 ml vízmentes tetrahidrofuránban és az oldatot -78 °C hőmérsékletre hűtjük. Ezután argon atmoszférában 8 ml (1,6 m oldat, 15 mmól) butil-lítium oldatot csepegtetünk hozzá, és a kapott elegyet 20 percen át -78 °C hőmérsékleten keverjük. Ezt követően az elegyhez 2,21 g (5 mmól) d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-2,3-dikarbonsav dietil-éter 5 1 vízmentes tetrahidrofuránban készült oldatát adagoljuk, majd a kapott reakcióelegyet 0,5 órán át -78 °C hőmérsékleten keverjük. Ezután a reakciót 2 ml ecetsav hozzáadással leállítjuk, majd az elegyet szobahőmérsékletre melegítjük, és ezután 50 ml vízzel hígítjuk. Az elegyet 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az oldószert vákuumban elpárologtatjuk és a maradékot etil-acetátból átkristályosítjuk. így 0,8 g fehér, szilárd terméket kapunk, amelyet szilikagélen kromatográfia segítségével etil-acetát eluens alkalmazásával tisztítunk, és a címbeli vegyületet kapjuk (0,5 g).
'H-NMR spektrum (300 MHz, CDC13) ppm 7,69 (dd, 2),
7,15-7,45 (m, 9), 4,1 (tn, 4), 3,78 (d), 3,49 (dt, 1),
2,95-3,3 (m, 4), 2,85 (s, 3), 1,7-2,15 (m, 4), 1,3 (m, 6).
c) reakciólépés: d,l-cisz-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]piperidin-2-karbonsav etil-észter g d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetiI]-piperidin-2-karbonsav etil-észtert oldunk 7 ml acetonitril és 1 ml víz elegyében. Az elegyet 0 °C hőmérsékletre hűtjük, majd 7 ml trifluor-ecetsavat csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet 1 órán át 0 °C hőmérsékleten, majd 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután az elegyet 10x100 ml etil-acetáttal extraháljuk, az oldószert vákuumban elpárologtatjuk és a címbeli vegyületet kapjuk.
Ή NMR spektrum (300 MHz, CDC13) ppm 4,15 (m,
4), 3,71 (m, 19), 3,69 (s, 3), 2,9-3,4 (tn, 4), 2,70 (m,
1), 1,9-2,2 (m, 4), 1,5 (m, 2), 1,32 (m, 6).
Más eljárást mutatunk be az F) reakcióvázlatban az (I) általános képletű tiszta enantiomer formájú 2(R),3(S) (I) általános képletű telített piperidin származék vegyületek előállítására. Az F) reakcióvázlatban hacsak másképp nem jelezzük, valamennyi szubsztituens jelentése a korábban megadott.
F) reakcióvázlat védőcsoport bevezetés védőcsoport bevezetés (28) -> (29)-->
a) reakciólépés b) reakciólépés +(31) alkilezés védőcsoport bevezetés (30) -> (32) >
c) reakciólépés d) reakciólépés halogéncsere ciklizálás (33) -> (34) ->(35)
e) reakciólépés f) reakciólépés +(5) kapcsolás védőcsoport eltávolítás
-> (36) ->(37)
g) reakciólépés h) reakciólépés
Rj= 1-4 szénatomszámú alkilcsoport,
R’2= benzilcsooprt, vagy 1-4 szénatomszámú alkilcsoport
9-PhF= (71)
Az F) reakcióvázlaton bemutatunk egy általános eljárást az (I) általános képletű, ahol az általános képletben R5 jelentése hidrogénatom, tiszta enantiomer formájú 2(R),3(S) telített piridin származékok és a kiindulási vegyületek előállítására.
Az a) reakciólépésben a (28) általános képletű Daszparaginsavat a D) reakcióvázlat a) reakciólépésének eljárása szerint megfelelő védőcsoporttal látjuk el, és a megfelelő (29) képletű béta-metil-D-aszparátot állítjuk elő.
A b) reakciólépésben a (29) képletű béta-metil-Daszpartátba védőcsoportot vezetünk be, és a megfelelő (30) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-D-aszparátt-ecetsavas sót állítjuk elő, ahol észterképző csoportként előnyös csoport a terc-butil-csoport.
Például a (29) képletű béta-metil-aszparátot moláris felesleg terc-butil-acetáttal és enyhe moláris felesleg megfelelő savval, mint például perklórsavval reagáltatjuk. A reakcióelegyet jellemzően 1-24 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A kapott (30) általános képletű alfa-terc-butil-béta-metil-D-aszparát sót a reakcióelegyből szakirodalomban ismert extrakciós eljárással izoláljuk.
A c) reakciólépésben a (30) általános képletű megfelelő alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-bétametil-D-aszpartát ecetsavas sót a megfelelő (31) általános képletű 1 -bróm-3-klór-propán származék segítségével alkilezzüik, és a megfelelő (32) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, benzil-béta-metil-N-(3klór-propil)-D-aszpartátot állítjuk elő.
Például a megfelelő (30) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-D-aszpartát ecetsavas sót mólekvivalens mennyiségű megfe1
HU 208 831 Β lelő (31) átalános képletű l-bróm-3-klór-propánnal és moláris felesleg megfelelő bázissal, mint például trietil-aminnal reagáltatjuk. A reakcióelegyet jellemzően megfelelő oldószerben, mint például acetonitrilben 224 órán át szobahőmérséklet és 80 °C közötti hőmérsékleten keverjük. A kapott (32) általános képletű alfa1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-N(3-klór-propil)-D-aszpartátot a szakirodalomban ismert extrakciós eljárásokkal izoláljuk. A termék szilikagélen végzett kromatográfia segítségével tisztítható.
A megfelelő (31) általános képletű l-bróm-3-klórpropán, amelyben R3 jelentése a kívánt végtermékbeni jelentéssel megegyező.
Ad) reakciólépésben a megfelelő (32) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metilN-(3-klór-propil)-D-aszpartátba az A) reakcióvázlat b) reakciólépésének megfelelő eljárással védőcsoportot vezetünk be és a (33) általános képletű megfelelő alta-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-N-(3-klórpropil)-N-(9-feniI-fluorenil)-D-aszpartátot állítjuk elő.
Az e) reakciólépésben a megfelelő (33) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-N-(3-klór-propil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartát klorid csoportját helyettesítjük és a megfelelő (34) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-N-(3-jód-propil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartátot állítunk elő.
Például a megfelelő (33) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-N-(3-klórpropil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartátot moláris felesleg jódforással, mint például nátrium-jodiddal reagáltatjuk. A reaktánsokat jellemzően alkalmas szerves oldószerben, mint például acetonitrilben elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően 2-24 órán át szobahőmérséklet és 65 °C hőmérséklet közötti hőmérsékleten keverjük. A kapott (34) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-N-(3-jód-propil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszparátot a reakcióelegyből szakirodalomban ismert extrakciós eljárásokkal nyerjük ki. A terméket átkristályosítás segítségével tisztíthatjuk.
Az f) reakciólépésben a megfelelő (34) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta metil-N-(3-jód-propil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartát vegyületet ciklizáljuk és a megfelelő (35) általános képletű N-védett-piperidin-2(R)-l-4 szénatomszámú alkil, vagy benzilészter-3(S)-metilészter vegyületet állítjuk elő.
Például a megfelelő (34) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-N-(3-jódpropil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartátot alkalmas bázissal, mint például lítium-diizopropil-aminnal reagáltatjuk. A reaktánsokat jellemzően alkalmas szerves oldószerben, mint például tetrahidrofuránban elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően 2-20 órán át -78 °C(-20) °C közötti hőmérsékleten keverjük. A kapott (35) általános képletű N-védett-piperidin-2(R)-l-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-észter-3(S)-metiIészter vegyületet a reakcióelegyből alacsony hőmérsékleten protonforrással, mint például diizopropil-fenollal végzett reakció leállítással, majd ezt követő megsavanyítással és szakirodalomban ismert extraciós eljárással izolálhatjuk. A termék szilikagélen végzett kromatográfia segítségével tisztítható.
A g) reakciólépésben a megfelelő (35) általános képletű N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-2(R) 1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzilészter-3(S)-metilésztert a megfelelő (5) általános képletű foszfonát-észterrel kapcsoljuk az A) reakcióvázlat d) reakciólépése szerinti eljárással és a (36) általános képletű megfelelő N-(9fenil-fluorenil)-3(S)-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-2(R)-karbonsav benzil- vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert állítjuk elő.
A h) reakciólépésben a (36) általános képletű megfelelő N-(9-fenil-fluorenil)-3(S)-[(dialkoxi-foszfinil)acetil]-piperidin-2(R)-karbonsav benzil- vagy 1-4 szénatoszámú alkilészterből a védőcsoportot eltávolítjuk és az A) reakcióvázlat f) reakciólépése szerinti eljárással a megfelelő (37) általános képletű 3(S)-[(dialkoxifoszfinil)-acetil]-piperidin-2(R)-karbonsav benzilvagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert állítjuk elő.
A megfelelő (37) általános képletű 3(S)-[(dialkoxifoszfinil)-acetil]-piperidin-2(R)-karbonsav benzilvagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert tovább átalakíthatjuk a korábban leírt A) reakcióvázlat gt-i) reakciólépések szerinti eljárásokkal.
A fenti F) reakcióvázlat szerinti eljárással előállított (I) általános képletű 3(S)-[(funkcionalizált-foszfínil)-acetil]piperidin-2(R)-karbonsav származékok továbbá átalakíthatók a megfelelő (I) általános képletű 3(S)-(l-imino-2foszfono-etil)-piperidin-2(R)-karbonsav származékká.
Hasonlóképpen a megfelelő (I) általános képletű tiszta enantiomer formájú 2(S),3(R) (I) általános képletű telített piperidin származékok állíthatók elő az F) reakcióvázlatnak megfelelő eljárással, amennyiben a (28) képletű D-aszparaginsav helyett L-aszparaginsavat alkalmazunk.
Az F) reakcióvázlat szerinti eljárásban alkalmazott kiindulási anyagok szakember számára könnyen hozzáférhetők.
Az alábbi példákon részletesen bemutatjuk az F) reakcióvázlat szerinti eljárást.
4. példa
3(S)-[(foszfono-acetil)-piperidin-2(R)-karbonsav (78)
a) reakciólépés: béta-metil-D-aszpartát hidroklorid
525 ml metanolt -20 °C hőmérsékletre hűtünk és nitrogén atmoszférába helyezünk. Ezután 80 ml tionilkloridot csepegtetünk hozzá. Az elegyhez egy adagban 100 g (0,75 mól) D-aszparaginsavat adunk, majd hagyjuk körülbelül 1 óra alatt szobahőmérsékletre melegedni. Az elegyet 50 percen át szobahőmérsékleten keverjük, majd 1,25 1 száraz éterbe öntjük. A kivált csapadékot leszűrjük, majd részben 500 ml meleg etanolban újraoldjuk és újra leszűrjük. A leszűrt anyagot
1,5 1 dietl-éterhez adjuk, majd a csapadékot ismét leszűrjük. A szilárd anyagot megszárítjuk és 85,3 g (62% termelés) címbeli vegyületet kapunk.
Ή-NMR spektrum (300 MHz, CDC13) ppm 4,22 (t, 1),
3,67 (s, 3), 2,96 (dd, 2).
b) reakciólépés: alfa-terc-butil-béta-metil-D-aszparát ecetsavas só
HU 208 831 Β g (0,22 mól) béta-metil-D-aszpartát hidrokloridot oldunk 1,5 1 terc-butil-acetátban, majd 20,7 ml (20% oldat, 0,24 mól) perklórsavat adunk hozzá. Az elegyet argon atmoszférában szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. Ezután az elegyet telített vizes nátrium-hidrogénkarbonát oldatba öntjük, majd addig adunk hozzá szilárd nátrium-hidrogénkarbonátot, amíg bázikussá nem válik. Ezután az elegyhez etil-acetátot adunk, és a szerves fázist elválasztjuk. A vizes fázist dietil-éterrel extraháljuk, az egyesített szerves oldatokat magnézium-szulfáton megszárítjuk. Az oldószert vákuumban elpárologtatjuk és 34 g világos olaj formájú címbeli vegyületet kapunk.
Ή-NMR spektrum (300 MHz, CDC13) ppm 5,64 (bs,
3), 3,78 (dd, 1), 3,76 (s, 3), 2,8 (m, 2), 2,04 (s, 3),
1,46 (s, 9).
c) reakciólépés: alfa-terc-butil-béta-metil-N-(3-klórpropil)-D-aszpartát g (0,196 mól) alfa-terc-butil-béta-metil-D-aszpartát ecetsavas sót, 90 g l-bróm-3-klór-propánt, 40 g trietil-amint és 150 ml acetonitrilt elegyítünk. Az elegyet 80 ’C hőmérsékleten 16 órán át keverjük. Ezután az oldószert elpárologtatjuk, és a kapott maradékot 250 ml etil-acetátban oldjuk. Az elegyet 100 ml telített sóoldattal, 100 ml telített nátrium-hidrogénkarbonát oldattal, és ismét 100 ml telített sóoldattal mossuk. A szerves oldatot nátrium-szulfáton megszárítjuk és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A maradékot szilikagélen (1:1 etil-acetát/hexán) kromatográfia segítségével tisztítjuk és 32 g címbeli vegyületet kapunk. Ή-NMR spektrum (90 MHz, CDC13) ppm 3,74 (s, 3),
3,6 (m, 2), 2,8 (m, 1), 2,65 (m, 2), 1,9 (m, 2), 1,5 (s,
9).
d) reakciólépés: alfa-terc-butil-béta-metil-N-(3-klórpropil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartát
24.8 g (88,6 mmól) alfa-terc-butil-béta-metil-N-(3klór-propil)-D-aszpartátot oldunk 150 ml száraz acetonitrilben és az oldatot nitrogén atmoszférába helyezzük. Az oldathoz erős keverés közben 24,8 g (74,8 mmól) ólomnitrátot adunk, és párhuzamosan 5 órán át 32 g (99,6 mmól) 9-fenil-fluorenil-bromid 100 ml kloroformban készült oldatát és 20,4 ml (117 mmól) diizopropil-etil-amin acetonitrilben készült oldatát csepegtetjük. Az elegyhez ezután 250 ml diklór-metánt adunk, leszűrjük, majd a szűrlethez további 300 ml diklórmetánt adunk. Az oldatot 2x 250 ml telített nátriumhidrogén-karbonát oldattal, lx 250 ml telített sóoldattal és lx 250 ml telített nátrium-hidrogénkarbonát oldattal mossuk. Ezután nátrium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot szilikagélen (10% hexán-tartalmú diklórmetán) kromatográfia segítségével tisztítjuk és 26 g címbeli vegyületet kapunk.
Ή-NMR spektrum (300 MHz, CDC13) ppm 7,2-7,7 (m, 13), 3,79 (dd, 1), 3,6-3,4 (m, 2), 3,48 (s, 3), 3,2 (m, 1), 2,85 (m, 1), 2,62 (dd, 1), 1,85-2,1 (m, 2),
1.8 (m, dd), 1,43 (s, 9).
e) reakciólépés: alfa-terc-butil-béta-metil-N-(3-jódpropil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartát g (0,05 mól) alfa-terc-butil-béta-metil-N-(3klór-propil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartátot, 50 g nátriumjodidot és 250 ml száraz acetonitrilt elegyítünk, majd az elegyet nirogénatmoszférában 16 órán át 65 °C hőmérsékleten keverjük. Ezután az elegyet lehűtjük, és 250 ml diklór-metánt adunk hozzá, majd leszűrjük, és az oldószert elpárologtatjuk, A maradékot 300 ml diklór-metánban oldjuk, az oldatot 100 ml vízzel, 5%-os nátriumtioszulfáttal, 100 ml vízzel és 100 ml telített sóoldattal mossuk. A szerves oldatot nátrium-szulfáton megszárítjuk és bepároljuk. A maradékot dietil-éterből átkristályosítjuk, és 21,5 g címbeli vegyületet kapunk. Ή-NMR spektrum (300 MHz, CDC13), ppm 7,2-7,8 (m, 13), 3,79 (dd, 1), 3,48 (s, 3), 2,95-3,2 (m, 3),
2,88 (m, 1), 1,8-2,3 (m, 2), 1,79 (dd, 1), 1,43 (s, 9).
f) reakciólépés: N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-2(R)terc-butil-észter-3(S)-metilészter ml (85,6 mmól) diizopropil-amint száraz tetrahidrofuránban oldunk, majd az oldatot inért atmoszférában -78 ’C hőmérsékletre hűtjük. Az oldathoz 52 ml (1,6 m hexános oldat, 83,2 mmól) butil-lítiumot adunk, majd 20 percen át -78 ’C hőmérsékleten keverjük. Ezután 20 g (32,7 mmól) alfa-terc-butil-béta-metil-N-(3jód-propil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartát 50 ml száraz tetrahidrofuránban készült oldatát csepegtetjük az elegybe, majd azt 1 órán át -78 ’C hőmérsékleten és 3 órán át -38 ’C hőmérsékleten keverjük. Ezután ismét -78 ’C hőmérsékletre hűtjük, majd kanülön keresztül
30,8 g (0,17 mól) diizopropil-fenol 200 ml tetrahidrofuránban készült -78 ’C hőmérsékletű oldatához adagoljuk. Az elegyet 1 órán át keverjük, majd 5,2 ml ecetsavat adunk hozzá. Ezután a keveréket szobahőmérsékletre melegítjük, majd a reakciót 100 ml víz hozzáadásával leállítjuk. A keveréket 500 ml diklórmetán és 300 ml víz között megosztjuk, a szerves fázist elválasztjuk. A szerves oldatot nátrium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot szilikagélen (10% hexán tartalmú diklórmetán) kromatográfia segítségével tisztítjuk és 13,8 g címbeli vegyületet kapunk.
Ή-NMR spektrum (CDC13) ppm 7,2-7,8 (m, 13), 3,82 (d, 1), 3,69 (td, 1), 3,55 (s, 3), 3,11 (m, 1), 2,91 (m,
1), 2,08 (m, 1), 1,6-1,9 (m, 2), 1,31 (m, 1), 1,03 (m,
9)·
g) reakciólépés: N-(9-fenil-fluorenil)-3-(S)-[(dietoxifoszfinil)-acetil]-piperidin-2(R)-karbonsav terc-butil-észter
0,57 g dietil-metil-foszfátot 10 ml száraz tetrahidrofuránban oldunk, majd az oldatot argon atmoszférában -78 ’C hőmérsékletre hűtjük. Ezután 2,34 ml (1,6 m oldat) butil-lítiumot csepegtetünk hozzá, majd 20 percen át-78 ’C hőmérsékleten keverjük. Az elegyhez 0,6 g (1,24 mmól) N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin2(R)-terc-butilészter-3(S)-metilészter 10 ml száraz tetrahidrofuránban készült oldatát adagoljuk, majd a keveréket 2 órán át -78 ’C hőmérsékleten keverjük. Azután a reakciót 1 ml ecetsav beadagolással leállítjuk, az elegyet szobahőmérsékletre melegítjük, A keveréket 100 ml etil-acetátba öntjük, majd az oldatot 100 ml telített sóoldattal, 100 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát oldattal mossuk. Az oldószert elpárologtatjuk és a
HU 208 831 Β maradékot szilikagélen (etil-acetát eluens) kromatográfia segítségével tisztítjuk. 0,45 g címbeli vegyületet kapunk.
Ή-NMR spektrum (300 MHz, CDC13) ppm 7,2-7,8 (m, 13), 4,13 (m, 4), 3,79 (d, 1), 3,73 (m, 1), 3,23 (m, 1), 3,09(m, 1),3,03 (dd, 1).
h) reakciólépés: 3(S)-(foszfono-acetil)-piperidin-2(R)karbonsav ml trifluor-ecetsavat elegyítünk 10 ml acetonitrillel, majd az elegyet jegesen hűtött 3,5 g (5,8 mmól) N-9-(fenil-fluorenil)-3(S)-[(dietoxi-foszfinil)-acetiI]-piperidin-2(R)-karbonsav terc-butil-észter 40 ml acetonirilben és 4 ml vízben készült jegesen hűtött oldatához csepegtetjük. Az elegyet 15 percen át keverjük, majd szobahőmérsékletre melegítjük és további 1 órán át keverjük. A reakcióelegyet ezután telített vizes nátrium-hidrogénkarbonát oldatba (500 ml) öntjük, és a kapott keveréket 3x 200 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot bepároljuk és a maradékot 20 ml etil-acetát és 20 ml diklór-metán elegyben oldjuk. Az oldathoz nitrogén atmoszférában 5 ml (35 mmól) trimetil-szililkloridot adunk, majd éjjelen át keverjük, és ezután vizet adunk hozzá. A keveréket 15 percig keverjük, majd nitrogén alkalmazásával maradékká pároljuk. A maradékot 100 ml vízben oldjuk, és az oldatot 5 xlOO ml toluollal mossuk. Az oldatot ezután fagyasztva szárítjuk, majd a maradékot 10 ml metanol és 5 ml izopropanol elegyben oldjuk. Az elegyhez 5 ml propilén-oxidot adunk, majd a kivált csapadékot leszűrjük, és a címbeli vegyületet kapjuk.
‘H-NMR spektrum (300 MHz, D2O) ppm 3,88 (d, I),
3,73 (m, 1), 3,41 (m, 1), 3,14 (dd, 2), 3,01 (m, 1),
2,87 (m, 1), 1,98 (m, 1), 1,82 (m, 1), 1,44 (m, 1).
Az (I) általános képletű 2(R),3(S) telített piperidin származékok, ahol az általános képletben R5 jelentése lineáris 1-4 szénatomszámú alkilcsoport, és a (41) képletű kiindulási vegyületek előállítási eljárást a H) reakcióvázlaton mutatjuk be.
H) reakcióvázlat alkilezés; ciklizálás +(5) kapcsolás (34) -> (41)--> (42)
a) reakciólépés b) reakciólépés védőcsoport eltávolítás
--> (43)
c) reakciólépés
9-PhF= (71)
Rj= 1-4 szénatomszámú alkilcsoport,
R2= 1-4 szénatomszámú alkilcsoport
A H) reakcióvázlat általános eljárást mutat be a (I) általános képletű 2(R),3(S) telített piperidin származékok előállítására, ahol az általános képletben R5 jelentése lineáris 1-4 szénatomszámú alkilcsoport.
Az a) reakciólépésben a megfelelő (34) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-N-(3-jód-propil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartátot alkilező ciklizálási reakcióban reagáltatjuk az R5-Hal általános képletű alkilezőszerrel, ahol Hal jelentése brómatom vagy jódatom, és így a megfelelő (41) általános képletű N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin2(R)-1—4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-észter3(R)-alkil-3(S)-metilészter származékot állítjuk elő. A megfelelő alkalmazható R5-Hal általános képletű alkilezőszer, amelyben Hal jelentése brómatom vagy jódatom és Rs jelentése a végtermékbeni jelentésnek megfelelő.
Például a megfelelő (34) általános képletű alfa-1-4 szénatomszámú alkil, vagy benzil-béta-metil-N-(3-jódprop i 1) -N-(9-fen il -fi uoren i l)-D-aszpartátot reagáltatjuk valamely bázissal, mint például lítium-diizopropilaminnal. A reaktánsokat jellemzően alkalmas szerves oldószerben, mint például tetrahidrofuránban elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően 2-20 órán át-78 °C(-20) °C közötti hőmérsékleten keverjük. A (41) általános képletű N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-2(S)-l-4 szénatomszámú alkil vagy benzilészter-3(R)-alkil3(S)-metilészter vegyületet a reakcióelegyből úgy nyerjük ki, hogy az elegyet alacsony hőmérsékleten valamely R5-Hal általános képletű alkilezőszerbe öntjük, és így a korábbi reakciót leállítjuk, majd az elegyet megsavanyítjuk, és ezt követően a terméket szakirodalomban ismert extrakciós eljárásokkal izoláljuk. A termék szilikagélen kromatográfia segítségével tisztítható.
A b) reakciólépésben a megfelelő (41) általános képletű N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-2(R)-l-4 szénatomszámú alkil, vagy benzilészter-3(R)-alkil-3(S)metilésztert a megfelelő (5) általános képletű foszfonát-észterrel reagáltatjuk kapcsolási reakcióban, és az A) reakcióvázlat d) reakciólépése szerinti eljárással a megfelelő (42) általános képletű N-(9-fenil-fluorenil)3(S)-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-3(R)-alkil2(R)-karbonsav benzil- vagy 1-4 szénatomszámú alkilésztert állítjuk elő.
A c) reakciólépésben a megfelelő N-(9-fenil-fluorenil)-3(S)-[(dialkoxi-foszfiníl)-acetil]-3(R)-alkil-2(R)karbonsav benzil- vagy 1-4 szénatomszámú alkilészterből a védőcsoportot eltávolítjuk, és a megfelelő (43) általános képletű 3(S)-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-3(R)-alkil-2(R)-karbonsav 1-4 szénatomszámú alkilésztert állítjuk elő.
A megfelelő (43) általános képletű 3(S)-[(dialkoxifoszfonil)-acetil]-3(R)-alkil-2(R)-karbonsav benzilvagy 1-4 szénatomszámú alkilészter vegyületek a korábbi A) reakcióvázlat gj—i) reakciólépései szerinti eljárásokkal további származékokká alakíthatók.
A megfelelő 3(S)-[(funkcionalizált-foszfinil)-acetil]-piperidin-3(R)-alkil-2(R)-karbonsav-származékot, amelyek az (I) általános képletű vegyületek a korábbi C) reakcióvázlat a) reakciólépése szerinti eljárással további (I) általános képletű megfelelő 3(S)-(l-imino-2foszfono-eti!)-piperidin-3(R)-alkil-2(R)-karbonsavszármazékok alakíthatjuk át.
Más eljárás szerint a H) reakcióvázlat szerinti eljárással (I) általános képletű tiszta enantiomer forma 2(S),3(R) telített piperidin származékokat, ahol az általános képletben R5 jelentése lineáris 1-4 szénatomszámú alkilcsoport, vagy fenil-alkil-csoport állíthatunk elő, amennyiben a megfelelő N-(9-fenil-flu11
HU 208 831 Β orenil)-piperidin-2(S)-l-4 szénatomszámú alkil, vagy benzilészter-3(R)-metilészter vegyülettel helyettesítjük az eljárásban a (35) általános képletű megfelelő N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-2(R)-l-4 szénatomszámú alkil-észter-3(S)-metilészter vegyületet. A megfelelő N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin2(S)-1—4 szénatomszámú alkil-észter-3(R)-metilészter az F) reakcióvázlat szerinti eljárással állítható elő a (28) képletű D-aszparaginsavat L-aszparaginsavval helyettesítve.
A H) reakcióvázlat eljárásban alkalmazott kiindulási anyagok a szakember számára könnyen rendelkezésre állnak.
Az alábbi példákon részletesen bemutatjuk a H) reakcióvázlat szerinti eljárást.
5. példa
3(S)-(foszfono-acetil)-piperidin-3-metil-2(R)-karbonsav (80)
a) reakciólépés: N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-3(R)metil-2(R)-terc-butil-észter-3(S)-metilészter 0,73 ml diizopropil-amint 10 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldunk, majd az oldatot inért atmoszférában 0 °C hőmérsékletre hűtjük. Ezután 3,11 ml (1,6 m oldat hexánban) butil-lítiumot csepegtetünk hozzá, majd az elegyet 15 percen át 0 °C hőmérsékleten, majd 15 percen át-78 °C hőmérsékleten keverjük. Ezután a keverékhez 1,22 g alfa-terc-butil-béta-metil-N-(3-jód-propil)-N-(9-fenil-fluorenil)-D-aszpartát 10 ml vízmentes tetrahidrofuránban készült oldatát csepegtetjük. A reakcióelegyet 1 órán át -78 °C hőmérsékleten, majd 3 órán át -38 °C hőmérsékleten keverjük. Az elegyet -78 °C hőmérsékletre hűtjük, majd kanülön át 3 ml jód-metán 10 ml tetrahidrofuránban készült oldatához adjuk. Az elegyet 3 órán át -78 °C hőmérsékleten keverjük, majd a reakciót ecetsav hozzáadással leállítjuk és az elegyet szobahőmérsékletre melegítjük. Az oldatot bepároljuk és a maradékot szilikagélen (diklórmetán eluens) kromatográfia segítségével tisztítjuk, így szennyezett címbeli vegyületet kapunk.
0,35 ml (2,5 mmól) diizopropil-amint oldunk vízmentes tetrahidrofuránban, majd az oldatot inért atmoszférában 0 °C hőmérsékletre hűtjük. Ezután az oldathoz 1,4 ml (1,6 m oldat hexánban 2,5 mmól) csepegtetünk és az elegyet 0,5 órán át 0 °C hőmérsékleten keverjük. Az elegyet -78 °C hőmérsékletre hűtjük, majd 0,43 ml (2,5 mmól) hexametil-foszforamidot, majd 0,8 g (1,7 mmól) N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-2(S)-terc-butil-észter-3(S)-metil-észter 5 ml vízmentes tetrahidrofuránban készült oldatát adagoljuk. Az elegyet 0,5 órán át keverjük, majd 0,42 ml (6,8 mmól) jód-metánt adunk hozzá. A kapott reakcióelegyet -78 °C hőmérsékleten éjszakán át keverjük, majd a reakciót ecetsav hozzáadásával leállítjuk, és a keveréket szobahőmérsékletre melegítjük. Az oldószert elpárologtatjuk és a maradékot szilikagélen (80 : 20 diklórmetán/hexán eluens) kromatográfia segítségével tisztítjuk, így 0,56 g címbeli vegyületet kapunk.
Ή-NMR spektrum (300 MHz, CDC13) ppm 7,18-7,75 (m, 13), 3,93 (s, 1), 3,88 (s, 3), 3,82 (m, 1), 3,08 (m,
1), 2,59 (m, 1), 2,14 (m, 1), 1,98 (m, 1), 1,78 (m, 1),
1,62 (m, 1), 1,08 (s, 9).
b) reakciólépés: N-(9-fenil-fluorenil)-3(S)-[(dietoxifoszfinil)-acetil]-piperidin-3(R)-metil-2(R)-karbonsav terc-butil-észter
1,14 g (7,5 mmól) dietil-metil-foszfonátot oldunk vízmentes 10 ml tetrahidrofuránban, majd inért atmoszférában az oldatot -78 °C hőmérsékletre hűtjük és 4,68 ml (1,6 m hexános oldat, 7,5 mmól) butil-lítiumot csepegtetünk hozzá. Az elegyet 20 percen át keverjük, majd 0,55 g (1,1 mmól) N-(9-fenil-fluorenil)-piperidin-3(R)-metil-2(R)-terc-butilészter-3(S) -metilészter 10 ml száraz tetrahidrofuránban készült oldatát adjuk hozzá. A keveréket 4 órán át -48 “C hőmérsékleten keverjük, majd 2 ml ecetsavat adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegítjük és bepároljuk. A maradékot szilikagélen etil-acetát eluens alkalmazásával tisztítjuk és 0,33 g címbeli vegyületet kapunk.
'H-NMR spektrum (300 MHz, CDC13) ppm 7,18-8,75 (m, 13), 4,10 (m, 4), 3,54 (m, 1), 3,51 (s, 1), 3,15 (m, 1), 2,99 (m, 2), 2,48 (m, 1), 1,98 (m, 1), 1,29 (m, 6), 0,92 (s, 9).
c) reakciólépés: 3(S)-(foszfono-acetil)-piperidin-3(R)meti l-2(R)-karbonsav
0,35 g N-(9-fenil-fluorenil)-3(S)-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-piperidin-3(R)-metil-2(R)-karbonsav tercbutil-észtert oldunk acetonitrilben, az oldatot 0 °C hőmérsékletre hűtjük, erősen keverjük és 20 1 trifluorecetsav 2 ml vízzel készült elegyét csepegtetjük hozzá. A reakcióelegyet 15 percen át szobahőmérsékleten keverjük, majd szobahőmérsékletre melegítjük, és 3 órán át keverjük. Az oldatot ezután bepároljuk és a szilárd maradékot 100 ml vízben oldjuk. Az oldatot 100 ml toluollal mossuk. Ezután fagyasztva szárítjuk és a vizes fázisból fehér szilárd anyagot kapunk. A szilárd anyagot 10 ml acetonitril és 10 ml diklór-metán elegyben oldjuk. Ezután enyhe nitrogénáramot vezetünk át az oldaton és 2 ml trimetil-szilil-kloridot adunk hozzá. Az elegyet 6 órán át keverjük, majd a reakciót víz hozzáadással leállítjuk. Az elegyet 5x100 ml toluollal mossuk. Ezután a vizes fázist fagyasztva szárítjuk és a kapott sárga, szilárd maradékot 5 ml metanol és 2,5 ml izopropanol elegyben oldjuk. Az oldathoz 2,0 mi propilén-oxidot adunk, és 2 órán át keverjük. A csapadékot leszűrjük, és a címbeli vegyületet kapjuk.
1 H-NMR spektrum (300 MHz, D2O) ppm, 3,69 (s, 1),
3,32 (m, 1), 2,9 (m, 1), 2,28 (m, 1), 1,4-1,8 (m, 3),
1,53 (s, 3).
Az (I) általános képletű találmány szerinti pirrolidin vegyületeket, ahol az általános képletben R5 jelentése hidrogénatom, és a kiindulási vegyületek előállítására alkalmas általános eljárást mutatunk be a K) reakcióvázlatban. A K) reakcióvázlatban, hacsak másképp nem jelezzük, valamennyi szubsztituens jelentése a korábban megadott.
HU 208 831 Β
K) reakcióvázlat jódozás helyettesítés alkilezés (51)--> (52)-~>(53) —-->
a) reakciólépés B) reakciólépés + (54)
c)reakciólépés ciklizálás védőcsoport bevezetése (55)--> (56)-->(57)
d) reakciólépés e) reakciólépés kapcsolás +(5) védőcsoport eltávolítás
-> (58)--) (59a)+(59b)
f) reakciólépés g) reakciólépés
Bz = benzil-csoport CHn-CUL
9-PhF = (71A)
R i 1-4 szénatomszámú alkilcsoport,
R2“ 1-4 szénatomszámú alkilcsoport
R7 = etilcsoport, vagy terc-butil-csoport
A K) reakcióvázlat általános eljárást mutat be az (I) általános képletű, ahol az általános képletben R5 jelentése hidrogénatom, pirrolidin vegyületek előállítására.
Az a) reakciólépésben a megfelelő (51) általános képletű etil-4-klór-butirát 4-klór-csoportját jódatomra cseréljük és a megfelelő (52) általános képletű etil-3jód-butirátot állítjuk elő az F) reakcióvázlat e) reakciólépése szerinti eljárással.
A b) reakciólépésben a megfelelő (52) általános képletű etil-4-jód-butirát 4-jód-csoportját dibenzilaminnal helyettesítjük, és a megfelelő (53) általános képletű etil-4-(dibenzil-amino)-butirátot adunk.
Például a megfelelő (52) általános képletű etil-4jód-butirátot mólekvivalens dimetil-aminnal és mólekvivalens alkalmas bázissal, mint például kálium-karbonáttal reagáltatjuk. A reaktánsokat jellemzően alkalmas szerves oldószerben, mint például etanolban elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően 2-24 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az (53) általános képletű etil4-(dibenzil-amino)-butirátot a reakcióelegyből az oldószer elpárologtatásával nyerjük ki. A terméket kívánt esetben szilikagélen kromatográfia segítségével tisztíthatjuk.
A c) reakciólépésben a megfelelő (53) általános képletű etil-4-(dibenzil-amino)-butirátot megfelelő (54) általános képletű dialkil-oxaláttal alkilezzük és így a megfelelő (55) általános képletű etil-4-(dibenzilamino)-2-(alkil-oxilil)-butirátot állítjuk elő.
Például a megfelelő (53) általános képletű etil-4(dibenzil-amino)-butirátot mólekvivalens megfelelő (54) általános képletű dialkil-oxaláttal és mólekvivalens bázissal, mint például káliumkarbonáttal reagáltatjuk. A reaktánsokat jellemzően alkalmas szerves oldószerben, mint például etanol/benzol elegyben elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően 2-24 órán át szobahőmérséklet és visszafolyatás melletti forrás hőmérséklet közötti hőmérsékleten keverjük. Az (55) általános képletű etil-4-(dibenzil-amino)-2-(alkil-oxilil)-butirátot a reakcióelegyből annak megsavanyításával, majd az oldószer elpárologtatásával nyerjük ki. A termék szilikagélen kromatográfia segítségével tisztítható.
A d) reakciólépésben az (55) általános képletű etil4-(dibenzil-amino)-2-(alkil-oxilil)-butirátot ciklizáljuk, és a megfelelő (56) általános képletű d,l-cisz-2-(alkilkarboxilát)-3-(etil-karboxilát) pirrolidin vegyületet nyerjük.
Például a megfelelő (55) általános képletű etil-4(dibenzil-amino)-2-(alkil-oxilil)-butirátot katalitikus mennyiségű hidrogénező katalizátorral, mint például palládium-hidroxiddal elegyítjük. A reaktánsokat jellemzően alkalmas szerves oldószerben, mint például etanolban elegyítjük. A reakcióelegyet jellemzően 3050 psi hidrogénnyomás alkalmazásával 2-16 órán át szobahőmérsékleten rázatjuk. Az (56) általános képletű d,l-cisz-2-(alkil-karboxilát)-3-(etil-karboxilát) pirrolidin terméket a reakcióelegyből szűréssel és az oldószer elpárologtatásával nyerjük ki. A termék szilikagélen kromatográfia segítségével tisztítható.
Az e) reakciólépésben a megfelelő (56) általános képletű d,l-cisz-2-(alkil-karboxilát)-3-(etil-karboxilát) pirrolidin vegyületbe védőcsoportot vezetünk be az A) reakcióvázlat b) reakciólépése szerinti eljárásnak megfelelően és az (57) általános képletű, d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-2-(alkil-karboxilát)-3-(etil-karboxiIát) pirrolidin vegyületet állítjuk elő.
Az f) reakciólépésben az (57) általános képletű megfelelő d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-2-(alkil-karboxilát)-3-(etil-karboxilát) pirrolidin vegyületet a megfelelő (5) általános képletű foszfonát-észterrel kapcsoljuk és a megfelelő (58) általános képletű d,l-cisz-N-(9fenil-fluorenil)-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsav észtert állítjuk elő, az A) reakcióvázlat
d) reakciólépése szerinti eljárással.
A g) reakciólépésben a megfelelő (58) általános képletű d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-3“[(dialkoxifoszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsav észter származékból a védőcsoportot az A) reakcióvázlat f) reakciólépése szerinti eljárással eltávolítjuk és a megfelelő (59a) általános képletű d, l-cisz-3-[(dialkoxi-foszfinil)acetil]-pirrolidin-2-karbonsav észter származékot és az (59b) általános képletű d,l-transz-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsav észter származékot állítjuk elő.
A megfelelő (59a) általános képletű d,l-cisz-3[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsav észter származékok és (59b) általános képletű d,l-transz3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsavészter származék diasztereomer párjaira választható szét a B) reakcióvázlat szerinti eljárással.
Más eljárás szerint a K) reakcióvázlat szerinti eljárással előállíthatjuk a tiszta enantiomer 3(S)-[(dialkoxifoszfinil)-acetil]-pirrolidin-2(R)-karbonsav észter és a tiszta enantiomer 3(R)-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2(S)-karbonsav észtert úgy, hogy megfelelő d,l-cisz-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsav észtert (59a) és a d,l-transz-3-[dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsav észtert (59b) az E) reakcióvázlat kívánt esetben végzett d) reakciólépése szerinti eljárással enzimatikus hidrolízisnek vetjük alá.
Ezen túlmenően a tiszta enantiomer forma 3(S)[(dialkoxi-foszfinil)-acetiI]-pirrolidin-2(R)-karbonsav13
HU 208 831 Β észtert és a tiszta enantiomer forma 3(R)-[(dialkoxifoszfinil)-acetil]-pirrolidin-2(S)-karbonsav észtert a K) reakcióvázlat szerinti eljárással állíthatjuk elő, d,lcisz-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsav észtert (59a) az E) reakcióvázlat kívánt esetben végzett d) reakciólépése szerinti eljárással enzimatikus hidrolízisnek vetjük alá.
Hasonlóan a tiszta enantiomer forma 3(S)-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2(S)-karbonsav észtert és a tiszta enantiomer forma 3(R)-[(dialkoxi-foszfinil)acetil]-pirrolidin-2(R)-karbonsav észtert állíthatjuk elő a K) reakcióvázlat szerinti eljárással úgy, hogy a megfelelő d, l-transz-3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsav észtert a korábban leírt enzimatikus hidrolízisnek vetjük alá.
A megfelelő (I) általános képletű 3-[(dialkoxi-foszfinil)-acetil)-pirrolidin-2-karbonsav észtert, amelyet a K) reakcióvázlat szerinti eljárással állítottunk elő, a korábbi A) reakcióvázlat g|-i) reakciólépései szerinti eljárásokkal további származékokká alakíthatjuk.
A megfelelő (I) általános képletű K) reakcióvázlat szerinti eljárással előállított 3-[(funkcionalizált-foszfin il)-acetil] -pirrolidin-2-karbonsav-származékokat a megfelelő (I) általános képletű 3-(l-imino-2-foszfonoetil)-pirrolidin-2-karbonsav-származékokká alakíthatjuk.
A K) reakcióvázlat szerinti eljárásban alkalmazható kiindulási anyagok a szakember számára könnyen rendelkezésre állnak.
A K) reakcióvázlat szerinti eljárást az alábbi példákon részletesen bemutatjuk.
6. példa d, 1 -cisz-3-(foszfono-acetil)-pirrolidin-4-metil-2karbonsav (84a) és d,l-transz-3-(foszfono-acetil)pirrolidin-4-metil-2-karbonsav (84b)
a) reakciólépés: etil-4-jód-3-metil-butirát g etil-4-klór-3-metil-butirátot, 400 ml acetont és 100 g nátrium-jodidot elegyítünk és az elegyet 8 órán át visszafolyatás mellett forraljuk. Ezután az elegyet lehűtjük és 400 ml diklórmetánt adunk hozzá. A reakcióelegyet leszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékot 200 ml diklór-metán és 300 ml víz között megosztjuk. A szerves fázist elválasztjuk, magnézium-szulfáton megszárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. Az olajos maradékot desztilláció segítségével tisztítjuk és a címbeli vegyületet kapjuk.
b) reakciólépés: etil-4-(dibenzil-amino)-3-metil-butirát
4,61 g (0,18 mmól), 35,5 g (0,18 mmól) dibenzilamin, 24,9 g (0,18 mmól) kálium-karbonát és 4Á molekulaszitán szárított 114 ml etanol elegyét 24 órán át visszafolyatás mellett forraljuk, majd 48 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyhez ezután 100 ml diklór-metánt adunk, majd leszűrjük. Az szűrletet bepároljuk és a maradékot szilikagélen kromatográfia segítségével tisztítjuk, így a címbeli vegyületet kapjuk.
c) reakciólépés: etil-4-(dibenzil-amino)-3-metil-2(terc-butil-oxilil)-butirát
20,5 g (63 mmól) etil-4-(dibenzil-amino)-3-metilburirát, 10 g (63 mmól) terc-butil-oxalát, 9,3 g káliumkarbonát, 5 ml etanol és 150 ml benzol elegyét éjszakán át nitrogén atmoszférában szobahőmérsékleten keverjük. Ezután 10 ml etanolt adunk hozzá, majd további egy órán át keverjük. A reakciót ecetsav hozzáadásával leállítjuk addig, amíg a sötét szín világossárgává válik. Ezután az elegyet celite szűrési segédanyagon leszűrjük, majd a szűrletet bepároljuk. Az olajos maradékot szilikagélen kromatográfia segítségével tisztítjuk és a címbeli vegyületet kapjuk.
d) reakciólépés: d,l-cisz-4-metil-2-(terc-butil-karboxilát)-3-(etil-karboxilát)-pirrolidin g etil-4-(dibenzil-amino)-3-metil-2-(terc-butiloxílil)-butirát 1 g 20%-os aktív szénre felvitt palládium-hidroxid és etanol elegyét Paar hidrogénezőbe helyezzük és 206 kPa hidrogénnyomás alkalmazásával 3 órán át hidrogénezzük. Az elegyet ezután leszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. Az olajos maradékot szilikagélen kromatográfia segítségével tisztítjuk és a címbeli vegyületet kapjuk.
e) reakciolépés: d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-4-metil2-(terc-butil-karboxilát)-3-(etil-karboxilát)-pirrolidin g d,l-cisz-4-metil-2-(terc-butil-karboxilát)-3(etil-karboxilát)-pirrolidin, 8,39 g (26 mmól) 9-fenilfluorenil-bromid, 3,9 g (24 mmól) ólomnitrát, 5 ml (28 mmól) diizopropil-etil-amin és 100 ml acetonitril elegyét 4 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 200 ml diklórmetánt adunk hozzá. Az elegyet szilikagélen leszűrjük, majd bepároljuk. Az olajos maradékot szilikagélen kromatográfia segítségével tisztítjuk, és a címbeli vegyületet kapjuk.
f) reakciólépés: d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-4-metil-2-karbonsav terc-butil-észter
9,25 g (60 mmól) dietil-metil-foszfonátot oldunk 50 ml vízmentes tetrahidrofuránban és az oldatot inért atmoszférában -78 °C hőmérsékletre hűtjük. Ezután
37,5 ml (1,6 m hexános oldat, 60 mmól) butil-lítiumot adunk hozzá és 0,5 órán át keverjük. Ezután 10,2 g (20 mmól) d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-4-metil-2(terc-butil-karboxilát)-3-(etil-karboxilát)-pirrolidin 50 ml tetrahidrofuránban készült oldatát adagoljuk az elegyhez, majd 1 órán át -78 °C hőmérsékleten keverjük. A reakciót ecetsav hozzáadással leállítjuk, majd 100 ml telített sóoldatba öntjük az elegyet. A keveréket 2x 100 ml etil-acetáttal exraháljuk, majd az extraktumot megszárítjuk. A terméket szilikagélen kromatográfiás eljárással tisztítjuk. A címbeli vegyületet kapjuk.
g) reakciólépés: d,l-cisz-3-(foszfono-acetil)-pirrolidin-4-metil-2-karbonsav és d,l-transz-3-(foszfonoacetil)-pirrolidin-4-metil-2-karbonsav g d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-3-[(dietoxifoszfinil)-acetil]-pirrolidin-4-metil-2-karbonsav tercbutil-észtert 30 ml trifluor-ecetsavval és 1 ml vízzel elegyítünk. Az elegyet keverjük, majd nitrogén átbuborékoltatással bepároljuk. A maradékot 120 ml vízben oldjuk, majd 75 ml etil-acetáttal mossuk. A vizes fázist fagyasztva szárítjuk és a sárga olajos maradékot 20 1 acetoniril és 20 ml diklórmetán elegyben oldjuk. Az oldathoz 3,5 ml (24 mmól) trimetil-szilil14
HU 208 831 Β jodidot adunk, majd 5 órán át keverjük. Ezután 250 ml vízbe öntjük, majd a vizes elegyet 3x250 ml toluollal mossuk. A vizes fázist fagyasztva szárítjuk és szilárd maradékot kapunk. A maradékot 10 ml metol és 5 ml izopropanol elegyben oldjuk, az elegyhez 2 ml propilén-oxidot adunk és 1 órán át keverjük. A csapadékot leszűrjük és szárítjuk, a címbeli vegyületet kapjuk. A terméket nagy nyomású folyadékkromatográfia segítségével P/10 SAX M(20-24) (Whatman) oszlopon 0,0025 m sósav/acetonitril eluens alkalmazásával alkotóira választjuk szét és a címbeli vegyületeket kapjuk.
7. példa d,l-cisz-3-(foszfono-acetil)-pirrolidin-2-karbonsav és d, l-transz-3-(foszfono-acetil)-pirrolidin-2-karbonsav (85a és 85b)
a) reakciólépés: etil-4-jód-butirát g etil-4-klór-butirát, 400 ml aceton és 100 g nátrium-jodid elegyét 8 órán át visszafolyatás mellett forraljuk. Ezután az elegyet lehűtjük és 400 ml diklór-metánt adunk hozzá. A keveréket leszűrjük és a szűrletet bepároljuk. A maradékot 200 ml diklórmetán és 200 ml víz között megosztjuk, a szerves fázist elválasztjuk. Ezután a szerves oldatot magnézium-szulfáton megszárítjuk, bepároljuk és az olajos maradékot desztilláció segítségével tisztítjuk. 86 g címbeli vegyületet kapunk. fp.: 64 °C/0,5 Hgmm.
b) reakciólépés: etil-4-(dibenzil-amino)-butirát
43.5 g (0,18 mól) etil-4-jód-butirát, 35,5 g (0,18 mól) dibenzil-amin, 24,9 g (0,18 mól) káliumkarbonát és 4A molekulaszitán szárított 114 ml etanol elegyét 24 órán át visszafolyatás mellett forraljuk, majd 48 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután 100 ml diklór-metánt adunk hozzá és leszűrjük. A szűrletet bepároljuk és a maradékot szilikagélen diklór-metán eluens alkalmazásával kromatográfia segítségével tisztítjuk. 47 g címbeli vegyületet kapunk.
Ή-NMR spektrum (90 MHz, CDC13) ppm 3,95 (q, 2),
4,35 (s, 4), 2,40 (t, 2), 2,25 (t, 2), 1,75 (q, 2), 1,1 (t,
3).
c) reakciólépés: etil-4-(dibenzil-amino)-2-(terc-butiloxilil)-butirát
19.5 g (63 mmól) etil-4-(dibenzil-amino)-butirát, 10 g (63 mmól) terc-butil-metil-oxalát, 9,3 g káliumkarbonát, 5 ml etanol és 150 ml benzol elegyét éjjelen át nitrogén atmoszférában szobahőmérsékleten keverjük. Ezután 10 ml etanolt adunk hozzá és további egy órán át keverjük. A reakciót ecetsav hozzáadásával leállítjuk, amíg a sötét szín világossárgára nem változik. Az elegyet celite szűrési segédanyagon leszűrjük és bepároljuk. Az olajos maradékot etil-acetát/hexán eluens alkalmazásával kromatográfia segítségével tisztítjuk. A címbeli vegyületet kapjuk.
d) reakciólépés: d,l-cisz-2-(terc-butil-karboxilát)-3(etil-karboxilát)-pirrolidin g etil-4-(dibenzil-amino)-2-(terc-butil-oxilil)butirát, 1 g 20%-os aktív szénre felvitt palládium-hidroxid és etanol elegyét Paar hidrogénezőbe helyezzük, és 3 órán át 30 psi hidrogénnyomás alkalmazásával hidrogénezzük. Az elegyet leszűrjük és a szűrletet bepároljuk. Az olajos maradékot szilikagélen 90 : 10 etilacetát/hexán eluens alkalmazásával tisztítjuk és 5,2 g címbeli vegyületet kapunk.
e) reakciólépés: d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-2-(tercbutil-karboxilát)-3-(etil-karboxilát)-pirrolidin g d,l-cisz-2-(terc-butil-karboxilát)-3-(etil-karboxilát)-pirrolidin, 8,39 g (26 mmól) 9-fenil-fluorenilbromid, 3,9 g (24 mmól) ólomnitrát, 5 ml (28 mmól) diizopropil-etil-amin és 100 ml acetonitril elegyét 4 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután 200 ml diklór-metánt adunk hozzá, majd szilikagélen leszűrjük és bepároljuk. Az olajos maradékot szilikagélen 70% etil-acetát/hexán eluens alkalmazásával kromatográfia segítségével tisztítjuk. 9,5 g címbeli vegyületet kapunk.
f) reakciólépés: d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolídin-2-karbonsav tercbutil-észter
9,25 g (60 mmól) dietil-metil-foszfonátot 50 ml száraz tetrahidrofuránban oldunk, és az oldatot inért atmoszférában -78 °C hőmérsékletre hűtjük. Ezután
37,5 ml (1,6 m hexános oldat, 60 mmól) butil-lítiumot adunk hozzá és 0,5 órán át keverjük. Ezután 9,5 g (20 mmól) d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-2-(terc-butilkarboxilát)-3-(etil-karboxilát)-pirrolidin 50 ml tetrahidrofuránban készült oldatát adjuk az elegyhez és azt 1 órán át -78 °C hőmérsékleten keverjük. A reakciót ecetsav hozzáadással leállítjuk, majd a reakcióelegyet 100 ml telített sóoldatba öntjük. Az elegyet 2x 100 ml etil-acetáttal extraháljuk és megszárítjuk az extraktumot. A terméket szilikagélen 70:30 etil-acetát/hexán eluens alkalmazásával kromatográfia segítségével tisztítjuk, így 3,2 címbeli vegyületet kapunk.
Ή NMR spektrum (300 MHz, CDC13) ppm 7,2-7,75 (m, 13), 4,05 (m, 4), 3,64 (d, 1), 3,32 (t, 1), 3,15 (m,
2), 2,92 (dd, 1), 2,79 (m, 1), 2,35 (m, 1), 1,8 (m, 1),
1,29 (s, 9), 1,22 (m, 6).
g) reakciólépés: d,l-cisz-3-(foszfono-acetil)-pirrolidin-2-karbonsav és d,l-transz-3-(foszfono-acetil)pirrolidin-2-karbonsav g d,l-cisz-N-(9-fenil-fluorenil)-3-[(dietoxi-foszfinil)-acetil]-pirrolidin-2-karbonsav terc-butil-észtert 30 ml trifluor-ecetsavval és 1 ml vízzel elegyítünk, és az elegyet keverjük. Ezután nitrogén átbuborékoltatással az oldatot bepároljuk és a maradékot 120 ml vízben oldjuk. Ezt az oldatot 75 ml etil-acetáttal mossuk. A vizes fázist fagyasztva szárítjuk, és a kapott sárga olajos maradékot 20 ml acetonitril és 20 ml diklór-metán elegyében oldjuk. Az oldathoz 3,5 ml (24 mmól) trimetil-szilil-jodidot adunk és 5 órán át keverjük. Az elegyet 250 ml vízbe öntjük, majd a keveréket 3x 250 ml toluollal mossuk. A vizes fázist fagyasztva szárítjuk, majd a szilárd maradékot 10 ml metanol és 5 ml izopropanol elegyben oldjuk. Az oldathoz 2 ml propilén-oxidot adunk és 1 órán át keverjük. A csapadékként kivált címbeli vegyületeket leszűrjük (1,0 g). A címbeli vegyületeket nagy nyomású folyadékkromatográfia segítségével P/10 SAX M/20-24/Whatman) oszlopon 0,025 m sósav/acetonitril eleuns alkalmazásával szét15
HU 208 831 Β választjuk és így a transz-izomert először eluálva a címbeli vegyületeket kapjuk.
transz 1 H-NMR spektrum (300 MHz, D2O) ppm 4,8 (d, 1), 3,95 (m, 1), 3,55 (m, 1), 3,2-3,5 (m, 3), 2,51 (m, 1),2,28 (m, 1).
cisz ’H-NMR (300 MHz, D2O) ppm 4,59 (d, 1), 4,19 (m, 1), 3,51 (m, 1), 3,2-3,5 (m, 3), 2,49 (m, 1), 2,41 (m, 1).
Az (I) általános képletű pirrolidin vegyületeket, ahol az általános képletben R5 jelentése lineáris 1-4 szénatomszámú alkilcsoport, a szakirodalomban jól ismert eljárásokkal állíthatjuk elő.
A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek élénkítő hatású aminosavak antagonistái, így gátolják a szóban forgó aminosavak által az NMDA receptorra kifejtett hatást. Elsődlegesen az NMDA komplex receptorban található glutamát kötési helyhez kötődnek. Számos betegség kezelésére alkalmazhatók.
A vegyületek görcsoldó hatással rendelkeznek, és alkalmasak epilepszia kezelésére. Alkalmasak epilepsziás roham, petit mai roham, pszihomotoros roham és automatikus rohamok kezelésére. Egyik eljárás, amellyel epilepszia ellenes hatásuk kimutatható a DBA/2 által egerekben kiváltott audiogén görcs inhibiálása. A tesztvizsgálatot az alábbi eljárás szerint végezzük.
Jellemzően 6-8 hím DBA/2J audogén gyanús egérnek egy csoportban körülbelül 0,01 pg - körülbelül 100 pg tesztvizsgálati vegyületet adagolunk. A vizsgált vegyületet intracerebrálisan az oldalsó agykamrába adagoljuk. Egy azonos kontrollcsoportnak ugyanilyen úton fiziológiás sóoldatot adagolunk. 5 perc elteltével az egereket üvegtartóba helyezzük és 30 másodpercen át 110 decibel hang ingernek vetjük alá. Minden egeret megfigyelünk a hanghatás ideje alatt roham szempontjából. A kontrollcsoport statisztikailag nagyobb rohamjeleket mutat, mint a tesztvizsgálati vegyülettel kezelt csoport.
Más eljárás a találmány szerinti vegyületek epilepszia ellenes hatásának kimutatására a kinolinsav adagolásra létrejövő roham kialakulásának csökkentésében (inhibiálásában) kifejtett hatásuk. A tesztvizsgálatot az alábbiak szerint végezzük.
egérből álló csoportnak a találmány szerinti vegyület 0,01-100 mikro g mennyiségét adagoljuk intracerebrálisan 5 mikroliter izotóniás sóoldatban. A kontroll azonos számú egeret tartalmazó csoportnak azonos mennyiségű fiziológiás sóoldatot adagolunk ugyanezen az úton. Körülbelül 5 perc elteltével mindkét csoportnak intracerebrálisan az agykamrába 7,7 mikro g kinolinsavat adagolunk 5 mikro 1 izotóniás sóoldatban. Az állatokat 15 perc múlva megfigyeljük, milyen clonusos rohamot mutatnak. A kontrollcsoport statisztikusan nagyobb clonusos rohamot mutat, mint a kezelt csoport.
Az (I) általános képletű találmány szerinti vegyületek alkalmasak arra, hogy megelőzzék, vagy minimálisra csökkentsék a CNS-en belül található idegsejtek sérülését ischaemiás, hypoxiás, vagy hypoglycaemiás körülmények között. Ilyen ischaemiás, hypoxiás, vagy hypoglycaemiás körülmények lépnek fel például gutaütés, vagy agyér sérülések, szénmonoxid mérgezés, hyperinsulinaemia, szívmegállás, fulladások, fizikai trauma, fulladásos roham, és újszülötti anoxiás trauma során. A találmány szerinti vegyületeket a hypoxiás, ischaemiás, vagy hypoglycaemiás körülmények beállása után 24 órán belül kell adagolni ahhoz, hogy a CNS sérülést a betegben minimálisra csökkentsék.
A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek alkalmazhatók idegrendszeri lebomlási betegségek, mint például Huntington-kór, Alzheimer-kór, szenilis elmebaj, I típusú glutár-acidózis, többszöri infarctus elmebaj, Parkinson-kór és nem kezelt rohamokkal járó idegi károsodások kezelésére. A vegyületek alkalmazása az ilyen betegségekben szenvedő betegnek, vagy megelőzi, hogy a beteg további idegi lebomlást szenvedjen, vagy csökkenti ennek az idegszöveti lebomlásnak előrehaladási sebességét.
A szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti vegyületek nem javítanak meg semmiféle, már bekövetkezett CNS-károsodást, amely akár betegség, akár oxigénhiány, vagy cukorhiány következtében már létrejött. A leírásban alkalmazott „kezelés” azt jelenti, hogy a találmány szerinti vegyületek alkalmasak a további sérülés megelőzésére, vagy a további sérülés előrehaladási sebességének csökkentésére.
A találmány szerinti vegyületek félelemcsökkentő hatással rendelkeznek, így félelemérzés kezelésére alkalmazhatók. Ezt a félelemérzet csökkentő hatást újszülött patkányokban az aggódási hangképzést megszünteti. A tesztvizsgálatot azon az alapon dolgoztuk ki, hogy amikor az újszülött patkányt kiveszik a fészekből, az ultrahang jelet ad. A félelemkezelő szerek ezt a hangképzést blokkolják. A tesztvizsgálati eljárást Gardner C, R., Distress vocalization in rat pups; a simple screening method fór anxiolytic drugs, J. Pharmacol. Methods, 14, 181-187 (1985) közleményében és Insel és mtsai. Rat púp ultrasonic isolation calls: Possible mediation by the benzodiapine receptor complex, Pharmacol. Biochem. Behav., 24, 1263-1267 (1986) közleményében írták le. A találmány szerinti vegyületek továbbá fájdalomcsillapító hatást is kifejtenek és fájdalom csillapítására is alkalmasak. A vegyületek továbbá megelőzően is alkalmazhatók migrén megelőzésére, vagy alkalmazhatók migrén megállítására is.
A találmány szerinti vegyületeket ahhoz, hogy ezeket a hatásokat kifejtsék megfelelő mennyiségben kell adagolni, amely hatásosan inhibiálja az NMDA komplex receptor rendszeren az élénkítő aminosavak hatását. A hatásos dózis, amelyben a találmány szerinti vegyületek ezt az inhibiáló hatást kifejtik függ a kezelendő betegség típusától, a betegség súlyosságától, a kezelendő betegtől, az adagolt adott vegyület típusától, az adagolás útjától és más, a betegben jelen levő súlyosbító betegségek jelenlététől stb. Jellemzően a találmány szerinti vegyületeket, hogy terápiás hatásukat kifejtsék, körülbelül 0,01 mg/kg/nap - körülbelül 500 mg/kg/nap dózisban adagoljuk bármely fent felso16
HU 208 831 Β rolt betegség esetében. Az ismételt napi adagolás kívánatos lehet, és a fent leírt körülményektől függően ez változhat.
A találmány szerinti vegyületeket a betegnek több úton adagolhatjuk. Hatásosak orális adagolás esetében. A vegyületek továbbá adagolhatok parenterális (azaz szubkután, intravénás, intramuszkuláris, intraperitoneális, vagy gerincvelőbe) úton is.
A találmány szerinti gyógyszerkészítményt úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyag hatásos mennyiségét gyógyszerészetileg elfogadható hordozóanyagokkal összekeverjük.
Orális adagolás céljára a találmány szerinti vegyületek formálhatók folyékony vagy szilárd készítménynyé, mint például kapszula, pirula, tabletta, labdacs, olvadék, por, szuszpenzió, vagy emulzió formává alakíthatók. Az egységdózisforma lehet például normális típusú zselatinkapszula, amely például felületaktív anyagokat, kenőanyagokat és inért töltőanyagokat, például laktózt, szukrózt és kukoricakeményítőt tartalmaz, vagy lehetnek fenntartott hatású formált alakok. Más eljárás szerint az (I) általános képletű vegyületeket tablettává alakíthatjuk szokásos tabletta alapanyaggal, mint például laktózzal, szukrózzal vagy kukoricakeményítővel, továbbá kötőanyagokkal, mint például akáciával, kukoricakeményítővel, vagy zselatinnal, dezintegráló szerekkel, mint például burgonyakeményítővel vagy alginsavval, és kenőanyagokkal, mint például sztearinsavval vagy magnézium-sztearáttal. Folyékony készítményt úgy állíthatunk elő, hogy az aktív hatóanyagot valamely vizes, vagy nemvizes gyógyszerészetileg elfogadható oldószerben oldjuk, amely továbbá tartalmazhat szuszpendálószereket, édesítőanyagokat, ízesítőanyagokat, és tartósító anyagokat, amelyek mind a szakirodalomban ismertek.
Parenterális adagolás céljára a találmány szerinti vegyületeket fiziológiailag elfogadható hordozóanyagban oldjuk és oldat, vagy szuszpenzió formában adagoljuk. Alkalmas gyógyszerészetileg elfogadható hordozóanyagok, például a víz, az izotóniás sóoldat, dextróz oldatok, fruktóz oldatok, az etanol, vagy állati, növényi vagy szintetikus olajok. A gyógyszerészeti hordozóanyag továbbá tartalmazhat tartósítószereket, puffereket stb. amelyek a szakirodalomban ismertek. Amennyiben a vegyületeket gerincvelőbe adagolható formává alakítjuk, ezeket agy-gerincvelői folyadékban oldhatjuk a szakirodalomban ismert módon.
A leírásban az alábbi elnevezéseket alkalmazzuk:
a) beteg elnevezés alatt melegvérű állatokat, mint például tengerimalacot, egeret, patkányt, macskát, nyulat, kutyát, majmot, csimpánzt és embert értünk;
b) a kezelés elnevezés alatt azt értjük, hogy a találmány szerinti vegyületek képesek a beteg betegségének enyhítésére, javítására, megelőzésére, vagy előrehaladásának lassítására;
c) az idegszöveti lebomlás elnevezés alatt azt értjük, hogy az idegsejtek fokozatosan eltűnnek és elhalnak, ami bizonyos betegségekre jellemző módon történik és agyszövetsérüléshez vezet.
A találmány szerinti vegyületek adagolhatók bármely inért hordozóanyaggal együtt és alkalmazhatók laboratóriumi kísérletekben, abból a célból, hogy a vegyületek koncentrációját a vérszérumban, a vizeletben stb. a betegben a szakirodalomban ismert módon meghatározzuk.
Az idegszöveti lebomlásos betegségek jellemzően az NMDA receptorok elvesztésével együtt járnak. így az (I) általános képletű vegyületek diagnosztikai célokra is alkalmazhatók, ami elősegíti, hogy az orvos az idegszöveti lebomlásról diagnózist alakítson ki. A vegyületek izotópokkal radioaktívan jelezhetők a szakirodalomban ismert eljárásokkal és képalkotó diagnózisban alkalmazhatók. Ekkor abból a célból adagolhatók a betegnek, hogy meghatározzák vajon a beteg csökkent számú NMDA receptorai rendelkezik-e és ez a vesztés vajon milyen sebességgel halad előre.

Claims (5)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás (I) általános képletű vegyületek, ahol a képletben
    Rj jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport,
    A jelentése (63) vagy (64) általános képletű csoport, melyeknél
    R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport,
    R5 jelentése hidrogénatom vagy lineáris 1-4 szénatomos alkilcsoport, valamint gyógyszerészetileg elfogadható sóik és optikai izomerjeik előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) egy (4) általános képletű vegyületet, ahol Pg jelentése amino-védőcsoport, egy (5) általános képletű foszfonát észterrel, ahol R[ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, kapcsolási reakcióba viszünk, majd a védőcsoportot lehasítjuk;
    b) Egy (65) vagy (66) általános képletű vegyületet, ahol Pg jelentése amino-védőcsoport, R5 jelentése a fenti, és R”2jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, egy (5) általános képletű foszfonát észterrel, ahol R j jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, kapcsolási reakcióba viszünk, majd a védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és kívánt esetben
    - a kapott vegyület 2-karbonsav-csoportját alkil-észterré alakítjuk, és/vagy
    - a kapott vegyület foszfonát-észter csoportjáét hidrolizáljuk, és/vagy
    - az optikai izomerek előállítására a racém elegyet ismert módon az egyes izomerekké szétválasztjuk, vagy a megfelelő izomer kiindulási vegyületet alkalmazzuk, és/vagy
    - a kapott vegyületet sav- vagy bázisaddíciós sóvá alakítjuk. (Elsőbbsége: 1991. 05. 16.)
  2. 2. Eljárás (I) általános képletű vegyületek, ahol a képletben
    R, jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport,
    A jelentése (63) általános képletű csoport, melynél
    HU 208 831 Β
    R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport,
    R5 jelentése hidrogénatom vagy lineáris 1-4 szénatomos alkilcsoport, valamint gyógyszerészetileg elfogadható sóik és optikai izomerjeik előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) egy (4) általános képletű vegyületet, ahol Pg jelentése amino-védőcsoport, egy (5) általános képletű foszfonát észterrel, ahol Rj jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, kapcsolási reakcióba viszünk, majd a védőcsoportot lehasítjuk;
    b) egy (65) általános képletű vegyületet, ahol Pg jelentése amino-védőcsoport R5 jelentése a fenti és R'2jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, egy (5) általános képletű foszfonát észternél, ahol R’, jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, kapcsolási reakcióba viszünk, majd a védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és kívánt esetben
    - a kapott vegyület 2-karbonsav-csoporját alkil-észterré alakítjuk, és/vagy
    - a kapott vegyület foszfonát-észter csoportjáét hidrolizáljuk, és/vagy
    - az optikai izomerek előállítására a racém elegyet ismert módon az egyes izomerekké szétválasztjuk, vagy a megfelelő izomer kiindulási vegyületet alkalmazzuk, és/vagy
    - a kapott vegyületet sav- vagy bázisaddíciós sóvá alakítjuk. (Elsőbbsége: 1990.05.17.)
  3. 3. Eljárás (I) általános képletű vegyületek, ahol a képletben
    R, jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport,
    A jelentése (64) általános képletű csoport, melynél R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport,
    R5 jelentése hidrogénatom vagy lineáris 1-4 szénatomos alkilcsoport, valamint gyógyszerészetileg elfogadható sóik és optikai izomerjeik előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (66) általános képletű vegyületet, ahol Pg jelentése amino-védőcsoport R5 jelentése a fenti és R'2 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, egy (5) általános képletű foszfonát-észterrel, ahol R, jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, kapcsolási reakcióba viszünk, majd a védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és kívánt esetben
    - a kapott vegyület 2-karbonsav-csoporját alkil-észterré alakítjuk, és/vagy
    - a kapott vegyület foszfonát-észter csoportjá(i)t hidrolizáljuk, és/vagy
    - az optikai izomerek előállítására a racém elegyet ismert módon az egyes izomerekké szétválasztjuk, vagy a megfelelő izomer kiindulási vegyületet alkalmazzuk, és/vagy
    - a kapott vegyületet sav- vagy bázisaddíciós sóvá alakítjuk. (Elsőbbsége: 1991.03.28.)
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R, és R2 jelentése az 1. igénypontban megadott. A jelentése (63) vagy (64) általános képletű csoport, ahol R5 jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1991.05.16.)
  5. 5. Eljárás NMDA antagonista hatású gyógyszerkészítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületet, ahol A és R| jelentése az 1. igénypontban megadott, gyógyszerészetileg elfogadható vivőanyaggal, és kívánt esetben adalékanyagokkal összekeverve gyógyszerkészítménnyé alakítjuk. (Elsőbbsége: 1991.05. 16.)
HU911649A 1990-05-17 1991-05-16 Process for producing heterocyclic nmda antagonist and pharmaceutical preparatives containing them HU208831B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US52529090A 1990-05-17 1990-05-17
US07/675,156 US5194430A (en) 1990-05-17 1991-03-28 Heterocyclic-nmda antagonists

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU911649D0 HU911649D0 (en) 1991-11-28
HUT59150A HUT59150A (en) 1992-04-28
HU208831B true HU208831B (en) 1994-01-28

Family

ID=27061745

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU911649A HU208831B (en) 1990-05-17 1991-05-16 Process for producing heterocyclic nmda antagonist and pharmaceutical preparatives containing them

Country Status (20)

Country Link
US (2) US5194430A (hu)
EP (1) EP0457324B1 (hu)
JP (1) JP2977950B2 (hu)
KR (1) KR100196239B1 (hu)
CN (1) CN1027695C (hu)
AT (1) ATE131172T1 (hu)
AU (1) AU641657B2 (hu)
CA (1) CA2042473C (hu)
DE (1) DE69115116T2 (hu)
DK (1) DK0457324T3 (hu)
ES (1) ES2083478T3 (hu)
FI (1) FI97388C (hu)
GR (1) GR3019047T3 (hu)
HU (1) HU208831B (hu)
IE (1) IE70437B1 (hu)
IL (1) IL98148A (hu)
NO (1) NO300502B1 (hu)
NZ (1) NZ238124A (hu)
PT (1) PT97692B (hu)
TW (1) TW308596B (hu)

Families Citing this family (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5260286A (en) * 1992-10-16 1993-11-09 Japan Tobacco, Inc. 2-piperidinecarboxylic acid derivatives useful as NMDA receptor antagonists
EP1436258A4 (en) * 2001-03-08 2005-03-23 Univ Emory ANTAGONISTS OF THE NMDA RECEPTOR DEPENDENT OF PH
EP2170334B1 (en) * 2007-06-29 2021-03-17 Emory University Nmda receptor antagonists for neuroprotection
CN102952130B (zh) * 2011-08-24 2016-03-23 重庆华邦胜凯制药有限公司 手性合成(s,s)-2,8-二氮杂双环壬烷的方法
CN102952065A (zh) * 2011-08-24 2013-03-06 重庆华邦胜凯制药有限公司 一种拆分顺式2,3-吡啶二甲酸酯的方法

Family Cites Families (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2706194A (en) * 1951-05-14 1955-04-12 Shell Dev Esters of phosphonic acids
NL299936A (hu) * 1963-10-30 1965-08-25
JPS5251028A (en) * 1975-10-22 1977-04-23 Nippon Tokushu Noyaku Seizo Kk Herbicide
US4094974A (en) * 1977-02-24 1978-06-13 Stauffer Chemical Company Isoxazole phosphates and phosphonates
US4139708A (en) * 1977-05-24 1979-02-13 Sk&F Lab Co. Intermediates and processes useful for preparing medicinal agents imidazolemethylphosphonium salts
CA1248531A (en) * 1984-04-17 1989-01-10 Jeffrey C. Watkins 4-substituted piperazine-2-carboxylic acids
US4906621A (en) * 1985-05-24 1990-03-06 Ciba-Geigy Corporation Certain 2-carboxypiperidyl-alkylene phosphonic acids and esters thereof useful for the treatment of disorders responsive to N-methyl-D-aspartate receptor blockade
PH23848A (en) * 1985-05-24 1989-11-23 Ciba Geigy Ag Certain phosphonic acids and derivatives
US4746653A (en) * 1986-02-28 1988-05-24 Ciba-Geigy Corporation Certain hetero phosphonic acid derivatives of 2-piperidine or 2-tetrahydropyridinecarboxylates and esters thereof which are useful for the treatment of disorders responsive to blockade of the NMDA receptor in mammals
US4657899A (en) * 1986-04-09 1987-04-14 Nova Pharmaceutical Corporation Antagonists of specific excitatory amino acid neurotransmitter receptors
ATE60776T1 (de) * 1986-11-21 1991-02-15 Ciba Geigy Ag Ungesaettigte phosphonsaeure und derivate.
SE9003652D0 (sv) * 1990-11-15 1990-11-15 Astra Ab New heterocyclic compounds

Also Published As

Publication number Publication date
CN1027695C (zh) 1995-02-22
HUT59150A (en) 1992-04-28
US5470844A (en) 1995-11-28
DE69115116D1 (de) 1996-01-18
TW308596B (hu) 1997-06-21
AU641657B2 (en) 1993-09-30
CN1056499A (zh) 1991-11-27
EP0457324B1 (en) 1995-12-06
FI912382A (fi) 1991-11-18
EP0457324A1 (en) 1991-11-21
US5194430A (en) 1993-03-16
ATE131172T1 (de) 1995-12-15
FI912382A0 (fi) 1991-05-16
NO911916D0 (no) 1991-05-16
DK0457324T3 (da) 1996-01-02
FI97388B (fi) 1996-08-30
ES2083478T3 (es) 1996-04-16
PT97692B (pt) 1998-09-30
CA2042473A1 (en) 1991-11-18
JP2977950B2 (ja) 1999-11-15
NZ238124A (en) 1993-09-27
KR910020023A (ko) 1991-12-19
NO300502B1 (no) 1997-06-09
AU7649891A (en) 1991-11-21
PT97692A (pt) 1992-02-28
DE69115116T2 (de) 1996-06-13
HU911649D0 (en) 1991-11-28
NO911916L (no) 1991-11-18
JPH0812691A (ja) 1996-01-16
IL98148A (en) 1996-10-16
FI97388C (fi) 1996-12-10
IE70437B1 (en) 1996-11-27
CA2042473C (en) 2002-01-01
IE911676A1 (en) 1991-11-20
KR100196239B1 (ko) 1999-06-15
GR3019047T3 (en) 1996-05-31

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JP4171702B2 (ja) 新規α−アミノ−N−(ジアミノホスフィニル)ラクタム誘導体
EP0539503B1 (en) Excitatory amino acid antagonists
JPH06172178A (ja) モルホリン及びチオモルホリンタチキニンレセプタ ーアンタゴニスト
EP0539057B1 (en) Benzimidazole phosphono-amino acids
CZ277997A3 (cs) Indolové deriváty, způsob jejich výroby a farmaceutický prostředek s jejich obsahem
EP0526478B1 (en) 3-indolyl thioacetate derivatives
JP3168566B2 (ja) Nmda拮抗剤
HU208831B (en) Process for producing heterocyclic nmda antagonist and pharmaceutical preparatives containing them
CA2323047C (en) Prodrugs of benzofuranylmethyl carbamate nk, antagonists
EP0362941B1 (en) 4-Methyl and 4-ethyl substituted pyrrolidin-2-ones
EP0418863B1 (en) NMDA antagonists
HU198937B (en) Process for producing indolopyrazino benzodiazepine derivatives and pharmaceutical compositions comprising same
KR100757787B1 (ko) 진통제로서의 데카히드로이소퀴놀린-3-카르복실산의 에스테르 유도체
US4900860A (en) Process for preparing phosphonyloxyacyl amino acids
HU210202A9 (hu) Az átmeneti oltalom az 1-12. és 20. igénypontra vonatkozik.
MXPA99001557A (en) Tetrahydroquinoline derivatives as eaa antagonists

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee