HU207453B - Method for producing eimare tanella polypeptide, recombinant vector molecule coding the same and host organism transformed with the same - Google Patents

Method for producing eimare tanella polypeptide, recombinant vector molecule coding the same and host organism transformed with the same Download PDF

Info

Publication number
HU207453B
HU207453B HU896767A HU676789A HU207453B HU 207453 B HU207453 B HU 207453B HU 896767 A HU896767 A HU 896767A HU 676789 A HU676789 A HU 676789A HU 207453 B HU207453 B HU 207453B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
polypeptide
acid sequence
dna
tenella
same
Prior art date
Application number
HU896767A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT55640A (en
HU896767D0 (en
Inventor
Arno Vermeulen
Rein Dijkema
Jacobus Johannes Kok
Den Boogaart Paul Van
Original Assignee
Akzo Nv
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from ZA894726A external-priority patent/ZA894726B/xx
Application filed by Akzo Nv filed Critical Akzo Nv
Publication of HU896767D0 publication Critical patent/HU896767D0/hu
Publication of HUT55640A publication Critical patent/HUT55640A/hu
Publication of HU207453B publication Critical patent/HU207453B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09Recombinant DNA-technology
    • C12N15/11DNA or RNA fragments; Modified forms thereof; Non-coding nucleic acids having a biological activity
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K14/00Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • C07K14/435Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • C07K14/44Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans from protozoa
    • C07K14/455Eimeria
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00Medicinal preparations containing antigens or antibodies

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Gastroenterology & Hepatology (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)

Description

A találmány tárgya Eimeria tenella polipeptid előállítása.
A találmány közelebbről Eimeria tenella polipeptidet kódoló nukleinsav (DNS) szekvencia, egy ilyen nukleinsav szekvenciát tartalmazó rekombináns nukleinsav molekula, az említett nukleinsav szekvenciát tartalmazó vektor vagy gazdasejt, valamint Eimeria tenella polipeptid előállítására vonatkozik.
A coccidiosis olyan betegség, amelyet az Apicomplexa suphylumba és Eimeria nemzetségbe tartozó intracelluláris paraziták és protozoák okoznak. Ezek a paraziták a gazdaállataik gasztrointesztinális traktusának és emésztőszerveinek sejtjeiben szaporodnak.
Az egyre fokozódó intenzív termelés következtében a baromfiiparban ezen paraziták által okozott kár riasztóan megnőtt az utolsó tíz évben. Hollandiában a baromfitermelők kára évente millió gulden nagyságrendű, 1986-ban a kár kb. 13 millió gulden volt. Ugyanabban az évben az Amerikai Egyesült Államokban a kár 300 millió dollár körül volt, a coccodiostatikumok alkalmazása ellenére.
Csirkék esetén a coccidiosist okozó patogének kilenc típusba oszthatók, éspedig Eimeria acervulina, E. maxima, E. tenella, E. necatrix, E. brunetti, E. mitis, E. praecox, E. mivati és E. hagani. Néhányan azonban kétségbe vonják a két utolsó típus létezését. Ezeknek a típusoknak csak a csirke a gazdaállata, és ezek magas szövet-fajlagosságot mutatnak. Az említett típusok életciklusa azonban hasonló.
Az Eimeria paraziták életciklusuk során számos formán mennek át. A fertőző forma (spórás oociszta) orálisan jut a csirkék gyomrába, ahol az emésztés hatására a ciszta héja felnyílik. Az oocisztában található négy darab sporociszta kiszabadul, és a duodénumba jut, így ezek epe- és emésztőenzimeknek vannak kitéve. Ennek hatására a sporociszta falon egy nyílás keletkezik, így a sporocisztában található sporozoiták kiszabadulnak. Ezek a sporozoiták mozgékonyak, és alkalmas gazdasejtet, például epitéliumsejtet keresnek, ahová behatolnak és ott szaporodnak. A típustól függően ez az első reprodukciós fázis 20-48 óra hosszat tart, és néhányszor tíztől százig terjedő merozoita képződik, amelyek mindegyike új gazdasejtbe hatol be, és reprodukálódik. Kettőtől néhányszor ötig terjedő ilyen aszexuális reprodukciós ciklus után az intracelluláris merozoiták szexuális formába, hím és női gametociták formájába mennek át. Miután egy hím gaméta megtermékenyít egy női gamétát, egy zigóta képződik, amely maga körül cisztafalat képez. Ez az oociszta elhagyja a gazdasejtet, és a fekáliával kiürül. Ha a csirke testén kívül a hőmérséklet és a nedvességtartalom viszonylag magas, és ugyanakkor elegendő oxigén van a levegőben, az oociszta spórát képez, és fertőző formába alakul.
így intermedier gazdaállat nem szükéges ahhoz, hogy a parazita egyik csirkéből a másikba jusson, A területegységre jutó csirék számával tehát a csirkefarmon a fertőzési veszély gyorsan növekszik.
A parazita különböző módokon küzdhető le.
A jótartás mellett a coccidiosis különböző coccidiosis elleni szerekkel küzdhető le, amelyeket többnyire a takarmányhoz vagy az ivóvízhez kevernek. Ezek a szerek azonban az utóbbi években vesztettek hatékonyságukból, részben azért, mert a parazita nagy genetikai kapacitásánál fogva rezisztenciát tud kifejleszteni a különböző coccidiosis elleni szerekkel szemben. Emellett ezen szereknek a maradéka megjelenik a húsban, amely fogyasztási problémákat okoz.
Ezért az immunológiai profilaxis jobb leküzdési módszer lenne. Ismeretes, hogy azok a csirkék, amelyek egy kellően nagy fertőzést átéltek, ellenállóak az ugyanolyan típusú Eimeria fertőzéssel szemben. Eimeria elleni rezisztencia kifejleszthető úgy is, hogy az állatokat néhányszor kisebb dózisú oocisztával vagy gyengített (nem patogén) törzs oocisztájával fertőzzük. A kontrollált adagolás azonban különösen nagyszámú vágóállat esetén szinte leküzdhetetlen probléma. így az egyetlen megoldásnak látszik az inaktivált vakcina.
Az inaktivált vakcina a parazitából származó antigénből áll, adott esetben adjuvánssal kombinálva.
A parazitából izolált antigén helyett alkalmazhatunk rekombináns DNS technológiával előállított terméket.
Ezenkívül a vakcinálást végezhetjük úgy, hogy élő gazdaszervezetet adagolunk, például baktériumot, gombát vagy vírust, amely az antigént kódoló gént tartalmazza. Ez a szervezet azután az antigén kellően hosszú ideig tartó szintézisét biztosítja, így a csirke immunrendszere kellően stimulálódik.
Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az antigént vagy annak részeit szintetikusan állítsuk elő, és adagoljuk az állatoknak immunológiailag felismerhető és stimuláló formában, például egy hordozó fehérjéhez kötve, adjuváns jelenlétében.
Eimeria tenella antigén előállítását, illetve DNSszekvenciáját számos helyen ismertetik, így például a WO 86/00528 és WO 88/06629 számon közrebocsátott PCT szabadalmi bejelentések; Brothers és munkatársai [Mól. Biochem. Pasrasit. 28, 235-247 (1988)]; Files és munkatársai [UCLA 42, 713-721 (1987)]; Clarké és munkatársai [UCLA 42, 701-711 (1987)]; Profous-Juchelka és munkatársai [Mól. Biochem. Párásítói. 30, 233-241 (1988)], ezek szekvenciája azonban a találmány szerintitől eltérő.
A találmány szerinti eljárással előállított nukleinsav-szekvencia, amely lényegében az Eimeria tenella proteinek legalább egy részét kódolja - ezen protein egy részének aminosav-szekvenciáját a 2. ábra szemlélteti -, olyan vakcina előállítására használható, amely baromfiak coccidiosis elleni immunizálására alkalmazható. A „nukleinsav-szekvencia” kifejezés nukleotidok bármilyen hosszúságú polimer formáját jelenti, mégpedig mind ribonukleinsav szekvenciákat, mind dezoxiribonukleinsav szekvenciákat. A kifejezés alapvetően a molekula elsődleges szerkezetére utal. A kifejezés tehát magában foglalja mind a kettősszálú, mind az egyszálú DNS-t, valamint a kettőszálú és egyszálú RNS-t és ezek módosulatait.
Az Eimeria tenella protein egy részét - amelynek aminosav-szekvenciáját a 2. ábra szemlélteti (amelyet Etl Al jellel jelölünk) - kódoló nukleinsav szekvencia a XgtlOEtlAl fágban van jelen. Ezt a fágot az Escheri2
HU chia coli BNN102 törzsben helyeztük letétbe a Centraal Buieau voor Schimmelcultures, Baam, Hollandia intézetnél a CBS 286.89 számon.
A XgtlOEtlAl fágot úgy állítottuk elő, hogy először cDNS könyvtárat készítettünk spórázott E. tenella oocisztákból. A cDNS könyvtár átvizsgálását pEalA plazmidban lévő 296 bp hosszúságú, jelzett EcoRl próbával végeztük. A pEalA plazmiddai Escherichia coli K12JA221 törzset transzformáltuk, és a Centraal Bureau voor Schimmelcultures, Baam, Hollandia intézetnél letétbe helyeztük, CBS 143.88 számon.
Ezután a találmány szerinti nukleinsav szekvenciát tartalmazó E. tenella kiónt plakk-tisztításnak vetettük alá. Ebből a fág klónból izolálható a XgtlOEtlAl-be beiktatott DNS-szekvencia. Elkészítettük a EtlAl restrikciós enzim térképét (1. ábra).
A nukleotid szekvenciát, amelyet az említett inszert cDNS szekciója esetén meghatároztunk, a 2. ábrán mutatjuk be, bemutatjuk továbbá az abból levezetett aminosav szekvenciát.
Az említett szekvenciák Eimeria tenella proteinnek csak egy részét képviselik. A nukleotid szekvenciát illetően az E. tenella proteint kódoló gén 5’-vége nincsen jelen, az N-terminális valószínűleg hiányzik az E. tenella protein aminosav szekvenciájából.
Az E. tenella protein 2. ábrán jelen nem lévő 5’ nukleinsav szekvenciáját szokásos rekombináns DNS módszerekkel előállíthatjuk, így például úgy, hogy E. tenella RNS-t izolálunk, ezt az RNS-t a találmány szerinti eljárással előállított nukleinsav-szekvencia 5’végéből származó printerrel hibridizáljuk, és ezt a prímért például reverz transzkriptáz segítségével meghosszabbítjuk. Azután az újonnan szintetizált DNS-t szokásos géntechnológiai módszerekkel kettős szálúvá alakíthatjuk, klónozhatjuk egy alkalmas vektorba, és meghatározhatjuk szekvenciáját.
Egy másik lehetőség szerint arra, hogy cDNS könyvtárat a találmány szerinti eljárással előállított nukleinsavszekvencia 5’-végéből származó restrikciós fragmenssel átvizsgáljuk, izoláljuk azokat a kiónokat, amelyek olyan DNS-szekvenciát tartalmaznak, amelyek átfedést mutatnak a 2. ábrán szemléltetett nukleinsav-szekvenciával, de még 5’-szekvenciát is tartalmaznak.
Az E. tenella protein egy részét kódoló dezoxinukleinsav-szekvenciát a 2. ábra szemlélteti. Ez a cDNS szekvencia 1970 nukleotid hosszúságú (beleértve a stop kodont). Egy olyan nukleinsav-szekvencia, amely lényegében véve az említett cDNS-szekvenciából, vagy annak egy fragmenséből áll, valamint egy olyan nukleinsav-szekvencia, amely az említett cDNS vagy annak fragmensei mellett további, az E. tenella proteinnek megfelelő nukleotidokat tartalmaz, például az E. tenella proteint kódoló komplett gént, a találmány tárgykörébe tartozik.
Amint az a technika állása szerint ismert, a genetikai kód degenerációja lehetővé teszi, hogy egy kodonban a bázisokat úgy cseréljük ki, hogy egy másik kodon képződjön, amely azonban ugyanazt az aminosavat kódolja, így például a glutaminsavat a GAT és a GAA kodon kódolja. Nyilvánvaló tehát, hogy egy, a 2. ábrán bemutatott
453 B aminosav-szekvenciával rendelkező polipeptid vagy annak egy antigén fragmense egy ilyen alternatív, a 2. ábrán bemutatott nukleinsav szekvenciától eltérő kodon kompozícióval kifejezhető.
A találmány tárgykörébe tartozik továbbá az olyan nukleinsav-szekvencia is, amely legalább 95%-ban homológiát mutat a 2. ábrán bemutatott nukleinsav szekvenciával vagy annak egy részével, de nukleotid helyettesítést, mutációt, beiktatást, törlést, inverziót tartalmaz, és olyan proteint vagy polipeptidet kódol, amely funkcionálisan ekvivalens a 2. ábrán bemutatott polipeptiddel vagy annak egy fragmensével.
A találmány tárgya továbbá eljárás olyan polipeptid előállítására, amelyet a fenti nukleinsav-szekvencia kódol, és amely baromfiak coccidiosis elleni immunizálására alkalmazható.
A találmány tárgykörébe tartozik továbbá az olyan polipeptid, amely lényegében a 2. ábrán bemutatott aminosav-szekvencia legalább egy részét tartalmazza.
A „polipeptid” kifejezés aminosavak lánc alakú molekulát jelenti, és nem jelent egy bizonyos hoszszúságot a termék esetén. így többek között peptidek, oligopeptidek és proteinek beletartoznak a polipeptid meghatározásba.
Nyilvánvaló, hogy a 2. ábrán bemutatott polipeptidnek természetes variációi léteznek. Ezekben a variációkban egy vagy több aminosav különbség lehet a teljes szekvenciában, vagy a polipeptidben lehetnek törlések, helyettesítések, beiktatások, inverziók vagy egy vagy több aminosav hozzáadása.
Ezenkívül a rekombináns DNS technológia alkalmazásában benne rejlik a lehetőség, hogy a 2. ábrán bemutatott polipeptid különböző olyan származékát állítsuk elő, amelyek egy vagy több aminosav helyettesítésével, törlésével, hozzáadásával vagy kicserélésével módosítva vannak. Minden, a 2. ábrán bemutatott polipeptid említett módosításával készült származék vagy annak fragmense, valamint az olyan polipeptid, amely ilyen származékot vagy annak fragmensét tartalmazza, a találmány tárgykörébe tartozik mindaddig, míg megtartja a 2. ábrán bemutatott polipeptid vagy annak antigén fragmense alapvető jellemzőit és aktivitását.
Emellett az ezen polipeptidek fragmensei, amelyek baromfiak coccidiosis elleni immunizálására alkalmazhatók, szintén a találmány tárgyát képezik.
Különböző módszerek ismeretesek az ilyen alkalmazható polipeptid fragmensek (epitópok) kimutatására ismert vagy nem ismert aminosav-Szekvencián belül. Egy ismert aminosav-szekvencia alapján ezek az epitópok kísérleti úton átvizsgáló módszerekkerl meghatározhatók, mint amelyeket például a WO 84/03564 és a WO 86/06487 számú közzétett PCT szabadalmi bejelentések ismertetnek.
Emellett a polipeptid számos, az említett aminosav-szekvenciával rendelkező területen epitópként jelölhető meg elméleti megfontolások alapján és a jelenleg ismeretes epitópokkal való strukturális megegyezés alapján. Ezen területek meghatározását a J. P. Hopp és K. R. Wodds szerinti [proc. Natl. Acad. Sci. USA 78,38243828 (1981)] hidrofilitási kritériumok és a P. Y. Chou és
HU 207 453 Β
G. D. Fasman szerinti [Advances in Enzymology 47, 49148 (1987)] másodlagos strukturális szempontok kombinációja alapján határoztuk meg,
T-sejt epitópok, amelyek szükségesek lehetnek, hasonlóképpen elméleti alapon levezethetők a Berzofskyféle amfifilitási kritériumok alapján. [Μ. E Good és munkatársai, Science 235, 1059-1062 (1987)].
A találmány értelmében coccidiosis elleni immunizálásra alkalmazhatók továbbá például az anti-idiotípusos antitestek vagy azok antigénmegkötő fragmensei. Az ilyen antitestek azon antitestek idiotípusa ellen képződnek, amelyek viszont a találmány szerinti polipeptid ellen képződnek. A találmány szerinti polipeptid immunogén ekvivalensei alatt többek között az ilyen anti-idiotípus antitestet értjük.
A találmány szerinti eljárással előállított nukleinsav-szekvencia ligálható különböző kifejeződést eredményező DNS-szekvenciához, amelyek adott esetben más polipeptid, például β-galaktozidáz részét kódoló szekvenciát tartalmaznak, így úgynevezett rekombináns nukleinsav molekulát kapunk, amely alkalmas gazdaszervezet transzformálására használható. Ilyen hibrid DNS molekulákat előnyösen például plazmidokból vagy bakteriofágokban vagy vírusokban jelen lévő nukleinsav-szekvenciákból készítünk. A „transzformálás” kifejezés azt jelenti, hogy egy gazdasejtbe hcterológ nukleinsav-szekvenciát vezetünk be, tekintet nélkül az alkalmazott módszerre, amely lehet például közvetlen felvétel vagy transzdukció. A heterológ nukleinsavszekvencia fenntartható autonóm replikációval, vagy integrálható a gazdaszervezet genomjába. A rekombináns DNS molekulák előnyösen alkalmas szabályozó szekvenciát is tartalmaznak, amelyek kompatíbilisek az alkalmazott gazdaszervezettel. A kontroll szekvenciák szabályozzák a beiktatott nukleinsav-szekvencia kifejeződését.
Az alkalmas gazdasejt olyan sejt, amely a polipeptidet kódoló nukleinsav-szekvenciával vagy egy ilyen nukleinsav-szckvenciát tartalmazó rekombináns nukleinsav molekulával transzformálható, és amellyel az említett nukleinsav szekvenciával kódolt polipeptid kifejezhető. A gazdasejt lehet prokarióta eredetű, például baktérium, mint például E. coli, B. subtilis és Pseudomonas fajok; vagy eukarióta eredetű, mint például az élesztő, például Saccharomyces cerevisiae vagy magasabb rendű eukarióta sejtek, mint például rovarok, növények vagy emlőssejtek, beleértve a HeLa sejteket és a kínai hörcsög petefészek (CHO) sejteket.
A kívánt immunizálás elérhető például úgy, hogy a polipeptidet vagy vagy annak immunogén szekcióját vagy ekvivalensét adagoljuk az állatoknak, vagy elérhető úgy, hogy az immunizálandó állatoknak olyan mikroorganizmust adagolunk, amelyet rekombináns DNS-sel genetikailag módosítottunk, és amely képes a polipeptidet vagy annak immunogén szekcióját vagy ekvivalensét in situ termelni. A találmány értelmében baromfiak coccidiosis elleni immunizálása elérhető úgy, hogy egyrészt a polipeptidet vagy annak fragmensét vagy immunogén ekvivalensét adagoljuk az állatoknak, vagy másrészt úgy, hogy olyan genetikailag manipulált mikroorganizmust adagolunk az állatoknak, amely a polipeptid termelésére képes. Az első esetet „alegység vakcináknak”, míg a második esetet „vektor vakcináknak” nevezik. A továbbiakban mi is alkalmazzuk ezt a nómenklatúrát.
Alegység vakcinák általában polipeptideket tartalmaznak tisztított formában, adott esetbern farmakológiailag elfogadható hordozó jelenlétében. A polipeptid adott esetben egy nemrokon proteinhez lehet kötve kovalensen, amely például a fúziós termék tisztításánál lehet előnyös. Ilyenek például a β-galaktozidáz, protein-A, prokimozin, Xa véralvadásfaktor stb.
Az ilyen célra alkalmazott polipeptidek ismert módon állíthatók elő, például E. acervulina fajból történő izolálással, rekombináns DNS technikával vagy peptid szintézissel.
Kívánt esetben a polipeptidek in vivő vagy in vitro módosíthatók, például glikozilezéssel, amidálással, karboxilezéssel vagy foszforilezéssel.
Vektor vakcinák esetén a találmány szerinti polipeptid terméket genetikailag manipulált szervezetek készítik, amelyeket magukat adagolunk az immunizálandó egyednek, és amelyek bizonyos ideig fenntartják magukat, sőt reprodukálódnak a testben. Ilyen célra gazdaként különböző szervezetek alkalmazhatók, mint például baktériumok, mint például baktériumok, például Escherichia coli, Bacillus vagy Salmonella vagy vírusok, például szarvasmarha vagy szárnyas himlővírusok. Ilyen típusú gazdaszervezettel a polipeptid felületi antigénként fejeződik ki. Ilyen összefüggésben az adott polipeptid és OMP proteinek vagy Escherichia coli pilus proteinjei vagy a szervezet által felismert szignál és kötőhely szekvenciák szintetikus formái közötti fúzió képzelhető el. Az is lehetséges, hogy az adott immunogén polipeptid kívánt esetben egy nagyobb egésznek a részeként kerül az immunizálandó állatba. Mindezen esetekben az is lehetséges, hogy egy vagy több immunogén tennék fejeződik ki, amelyek különböző patogének és/vagy az adott patogén különböző antigénjei ellen alakítanak ki védettséget.
Tekintettel arra az alapvető homológiára, amely a találmány szerinti eljárással előállított nukleinsavszekvencia és az E. acervulinából származó, egy védő polipeptidet kódoló DNS fragmens (2. példa) között fennáll, feltételezhető, hogy az említett nukleinsavszekvencia vagy egy annak megfelelő polipeptid baromfik más Eímeria fajok elleni, különösen E. acervulina elleni vakcinálására alkalmazható.
Nyilvánvaló, hogy azok a madarak, amelyek már E. tenellával fertőzöttek, kezelhetők az említett E. tenella elleni antitestekkel. A találmány szerinti eljárással előállított polipeptid elleni antiszérum vagy antitestek alkalmazhatók coccidiosis terápiás kezelésére. Az említett antiszérum vagy antitestek úgy állíthatók elő, hogy az említett polipeptiddel állatot immunizálunk, és abból antiszérumot izolálunk.
A találmány szerinti eljárássl előállított polipeptid elleni monoklonális antitestek szintén alkalmazhatók E. tenellával fertőzött madarak kezelésére. Monoklonális antitestek a techn ika állása szerint ilyen célra szolgáló mód4
HU szerekkel állíthatók elő, például úgy, hogy említett polipeptiddel egereket immunizálunk, az egerek lépsejtjeit immortalizáljuk, és kiválogatjuk a hasznos antitesteket termelő hibridómákat. Immortalizált, antitestet termelő sejtvonalakat úgy is készíthetünk, hogy B limfocitákat onkogén DNS-sel közvetlenül transzformálunk, vagy Epstein-Barr vírussal fertőzünk.
Monoklonális antitestek különösen használhatók olyan célra, hogy a technika állása szerinti ismert módszerrel anti-idiotípusos antitesteket állítsurtk elő. Ezek az anti-idiotípusos antitestek szintén alkalmazhatók madaraknál coccidiosis megelőzésére.
Az említett antiszérum és monoklonális antitestek alkalmazhatók E. tenellával fertőzött madarak immunológiai diagnosztizálására is.
A találmány szerinti megoldás előnye, hogy olyan antigén proteinek előállítását teszi lehetővé, amelyek coccidiosis elleni vakcinák előállítására alkalmazhatók. A transzformált gazdaszervezetet vagy annak részét tartalmazó vakcina előnye, hogy védelem érhető el vele a vakcinálásból eredető fertőzés veszélye nélkül. A protein szekvenciájának ismerete lehetővé teszi, hogy ezt egy vírus vektorba juttassuk be, és coccidiosis elleni vektor vakcinát állítsunk elő.
A találmány szerinti eljárást a következő ábrákkal és példákkal szemléltetjük a korlátozás szándéka nélkül.
Az 1. ábra XgtlOEtlAl fágba beiktatott, EtlAl jelű DNS fragmens restrikciós térképe.
A 2. ábra a XgtlOEtlAl fágba beiktatott DNS nukleotid szekvenciája, és az abból levezetett aminosavszekvencia.
I. példa
E. tenella oociszták spóraképzése
5xl08 E. tenella oociszta 60 ml 10-4 mól/l-es nátrium-ditionittel készült szuszpenzióját lecentrifugáljuk, az üledéket 100 ml steril vízzel mossuk. Eztuán a sejteket 500 ml 2%-os kálium-bikromátban szuszpendáljuk, majd erős levegőztetés közben 7 óra hosszat 30 °C-on inkubáljuk. Ezután az oocisztákat centrifugálással összegyűjtjük, és 3x200 ml steril vízzel mossuk.
RNS izolálása
Az RNS izolálásához [J. Pastemakés munkatársai. Mól. & Bioch. Pár. 3, 133-142 (1918)] a sejtüledéket 2,8 ml pufferrel felvesszük, amelynek összetétele mmól/1 tris-acetát (pH=7,6), 75 mmól/1 nátriumacetát, 1% nátrium-dodecil-szulfát, 2 mmól/1 EDTA, 0,2 mg/ml proteináz-K és 10 mmól/1 vanadil-ribonukleozid-komplexek. Az oocisztákat 13 g, 0,15 mm átmérőjű üveggyöngy jelenlétében 60 másodpercig végzett keveréssel szétzúzzuk. Ezután hozzáadunk 5 ml fenolt és az elegyet további 60 másodpercig erőteljesen keverjük. Centrifugálás után a felülúszót lepipettázzuk, és újra extraháljuk fenol, kloroform és izoamil-alkohol
15:24:1 térfogatarányú, azonos térfogatú mennyiségével. Az RNS-t 2,5 térfogatnyi etanollal kicsapjuk, a kapott csapadékot 800 pl, 10 mmól/1 trist és 0,1 mmól/1 EDTA-t tartalmazó oldattal (T10E01, pH=7,6) feloldjuk, majd a terméket azonos térfogatú fenol, kloroform
453 B és izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú elegyével kétszer, és kloroform és izoamil-alkohol 24:1 térfogatarányú elegyével kétszer extraháljuk, majd etanollal kicsapjuk. A poliA+-RNS-t-oligo(dT)-cellulóz kromatográfiával izoláljuk [Maniatil és munkatársai: Molecular Cloning (Cold Spring Harter Labratory) 1982)] 5xl0-8 oocisztából kb. 100 pg poliA+-RNS-t izolálunk.
cDNS szintézise
A poliA+-RNSt-t cDNS-sé alakítjuk MMLV (Moloney Murine Leukémia Vírus) reverz transzriptáz segítségével. Ehhez 25 pg poliA+-RNS-t feloldunk 90 μΐ vízben, és 5 percig 20 °C-on merkuri-metil-hidroxid 10 mmól/1 koncentrációig történő adagolásával denaturáljuk, majd az elegyhez β-merkapto-étanolt adagolunk 45 mmól/1 koncentrációig, és az elegyet további 3 percig 20 °C-on inkubáljuk. Az enzimreakciót 190 μΐ puffer-oldatban hajtjuk végre, amelynek összetétele 4 pg oligo(dT)15, 150 egység RNSsinI. * * * * * * * * (R), 20 mmól/1 Tris (pH=7,6) 30 mmól/1 KC1, 4 mmól/1 ditiotreitol (DTT), 2 mmól/1 MgCl2, 1-1 mmól/1 dNTP és 3000 egység MMLV reverz transzkriptáz. A reakcióelegyet 1 óra hosszat 37 °C-on inkubáljuk, majd 10 pl 0,5 mmól/l-es EDTA-val leállítjuk a reakciót. Ezután azonos térfogatú fenol, kloroform és izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú elegyével extraháljuk és az RNS/DNS hibridet ammóniüm-acetát 2 mól/1 koncentrációig történő adagolásával és 2,5-szeres térfogatú etanollal kicsapjuk. A második szál szintézisét DNS-polimeráz I és RN-áz H [U. Gulbber és munkatársai, Gene 25, 263269 (1983)] kombinációjával végezzük. Áz előbbi csapadékot 960 pl pufferben oldjuk, amelynek összetétele 20 mmól/1 Tris (pH=7,6), 5 mmól/1 MgCl2, 100 mmól/1 (NH4)2SO4,0,6 mmól/1 β-NAD, 16 egység RN-áz H, (Pharmacia gyártmány) 200 egység DNSpolimeráz I és 20 egység DNS-ligáz (F. coli). Az inkubálást 12 °C-on egy óra hosszat, majd 22 °C-on egy óra hosszat végezzük, ezután a reakciót azonos térfogatú fenol, kloroform és izoamil-alkohol 25:24: 1 térfogatarányú elegyével leállítjuk, és etanollal kicsapjuk.
Mielőtt a cDNS-t egy alkalmas vektorba klónozzuk, előbb azt módosítjuk. 5 pg cDNS-t feloldunk 100 pl pufferben, amelynek összetétele 30 mmól/1 nátrium-acetát (pH=5,6), 50 mmól/1 NaCl, 1 mmól/1 ZnSO4 és 21 egység Mung bab nukleáz (Pharmacia gyártmány), A reakcióelegyet 37 °C-on 30 percig inkubáljuk, majd a reakciót EDTA 10 mmól/1 koncentrációig és Tris 25 mmól/1 koncentrációig történő adagolásával leállítjuk. Extreakciót végzünk fenol, kloroform és izoamil-alkohol 25: 24:1 térfogatarányú elegyével, és az elegyet Sephadex G50 oszlopon sómentesítjük.
125 pl eluátumhoz a következő anyagokat adjuk: Tris (pH=7,6) 50 mmól/l-ig, EDTA 2,5 mmól/l-ig, DTT 5 mmól/l-ig, S’-adenozil-metionin 0,5 mmól/l-ig és 100 egység EcoRI-metiláz. Az elegyet 37 °C-on 30 percig inkubáljuk, majd 15 percig 65 °C-ra melegítve a reakciót leállítjuk, ezután 1/10 térfogatnyi következő összetételű oldatot adjuk hozzá: Tris-HCl 100 mmól/1, MgCl2 100 mmól/1 és NaCl 500 mmól/1
HU 207 453 Β (pH=7,5), ugyanakkor hozzáadunk 1-1 mmól/1 dNTP-t és 12,5 egység Klenow DNS-polimerázt.
A reakciót azonos térfogatú fenol, kloroform, izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú elegy adagolásával leállítjuk, miután 22 °C-on 60 percig inkubáltunk. A felülúszó folyadékot 350 pl víz, 50 μΐ 3 mól/l-es nátrium-acetát (pH=5,6) és 500 μΐ izopropanol adagolásával kicsapjuk. A csapadékot 100 μΐ vízben feloldjuk, és Sephadex G50 oszlopon sómentesítjük, az eluátumot etanollal kicsapjuk.
A csapadékot 24 μΐ vízben feloldjuk, és a ligálást 50 μΐ térfogatban hajtjuk végre, amelyhez a következő anyagokat adjuk: 2 pg EcoRI linker, Tris-HCl (pH=8,0) 30 mmól/l-ig, MgCl2 10 mmól/l-ig, ditiotreitol 10 mmól/l-ig, ATP 1 mmól/l-ig, zselatin 0,1 mg/ml-ig és 10 egység T4DNS-ligáz. A reakcióelegyet 16 óra hosszat 4 °C-on inkubáljuk, majd 15 percig 70 °C-on melegítve a reakciót leállítjuk. Ezután EcoRI endonukleázzal hasítunk 210 μΐ pufferben, amelynek összetétele: 100 mmól/1 Tris-HCl (pH=7,6), 50 mmól/1 NaCl, 10 mmól/1 MgCl2, 2,5 mmól/1 DTT és 500 egység EcoRI. A reakcióelegyet 37 °C-on 90 percig inkubáljuk, majd a reakciót azonos téfogatú fenol, kloroform, izoamil-alkohol 25:24:1 térfogatarányú eleggyel történő extrakcióval leállítjuk. A felülúszó folyadékot 2,5-szeres térfogatú etanollal kicsapjuk, majd nátrium-acetátot (pH=5,6) adunk hozzá 300 mmól/1 koncentrációig, majd a cDNS-t és a linkereket Biogel A15m oszlopon elválasztjuk. A cDNS-t etanollal kicsapjuk, majd a csapadékot 10 mmól/1 Tris-HClot és 0,1 mmól/1 EDTA-t tartalmazó oldattal (pH=7,6) feloldjuk. A cDNS molekulákat ezután XgtlO fágba klónozzuk. [T. V. Huynh és munkatársai: DNA Cloning Techniques: A Practical Approach; D. Glower Oxford (1984)].
2. példa
E. tenella cDNS könyvtár átvizsgálása E. acervulina DNS-sel pUC18/EalA (CBS 14388) 296 bp EcoRI fragmensét digoxigenin-dUTP-vel jeleztük random színezéssel, pontosan követve a Bochringer, Mannheim gyártmányú DNS jelölő és detektáló készlet (nemradioaktív, 1093 657 katalógusszám) használati utasítását.
A fenti E. tenella CDNS könyvtárból származó immobolizált DNS-t tartalmazó szűrőket állítottunk elő Maniatis és munkatársai előírása szerint (id. h.), és a frissen denaturált (10 perc 95 °C-on), jelzett E. acervulina fragmenssel vizsgáltuk 16 óra hosszat 42 °C-on az előállító instrukciói szerint. A szűrőket ezután mostuk a következő oldatokkal: kétszer 15 percig szobahőmérsékleten 2xSSC (nátrium-citrátos sóoldat) 0,1 töm/térfogat% (lxSSC): 0,015 mól/1 nátrium-citrát, pH=7,0 0,16 mól/1 NaCl), kétszer 15 percig 68 °C-on lxSSC, 0,1 töm/térfogat%, SDS, kétszer 30 és egyszer 15 percig 68 °C-on, 0,lxSSC, 0,1 töm/térfogat% SDS, és kétszer 15 percig szobahőmérsékleten PBS-Tween (7,65 g/1 NaCl, 0,91 g/1 Na2HPO4x 2 H2O, 0,21 g/1 KH2PO4, 0,05 térfogat% Tween 80, pH = 7,3).
A szűrőket ezután 30 percig szobahőmérsékleten alkalikus foszfatázzal kapcsolt poliklonális birka antidigoxigenin fragmensek PBS-Tweennel készült 1:5000-szeres hígításával reagáltatunk. Ezután a szűrőket négyszer 15 percig szobahőmérsékleten PBSTweennel és 15 percig a következő oldattal mostuk: 0,01 mól/1 Tris-HCl (pH = 8,0) +0,15 mól/1 nátriumklorid. Az alkalikus foszfatáz szűrőkhöz való kapcsolódását a következő oldatban történt inkubálás után detektáltuk:
0,33 g/1 nitrokék-tetrazólium és 0,17 g/1 5-bróm-4klór-3-indolil-foszfát 0,1 mól/1 Tris-HCl (pH = 9,6), 0,1 mól/1 nátrium-klorid, 0,01 mól/l magnézium-klorid tartalmú oldatban. Minden 400 XgtlO E. tenella kiónból egy reagált az E. acervulina próbával, ebből tízet, amelyeket a következő jellel láttunk el: E. tenellalAl10 (Á.gtlOEtlAl-10), plakk-tisztításnak vetettünk alá. A XgtlOEtlAl-et az Escherichia coli BNN102 törzzsel együtt Centraal Bureau voor Schimmelcultures, Baarn (Hollandia) intézetnél helyeztünk letétbe, CBS 286.89 számon. A DNS inzert PGEM4Z plazmidban (beszerezhető ProMega-tól) vagy az M 13 bakteriofágban készített szubklónjainak a teljes nukleotid szekvenciáját meghatároztuk a gyártó előírásai szerint (USB szekvenciameghatározó kit), és így a 2. ábrán megadott szekvenciát kaptuk.

Claims (7)

1. Eljárás Eimeria tenella immunogén aktivitással rendelkező polipeptidet kódoló rekombináns vektor molekula előállítására, azzal jellemezve, hogy
- E. tenellából DNS-t állítunk elő, amely tartalmazza a 2. ábrán bemutatott DNS-szekvenciát,
- a kapott E. tenella DNS-t és egy vektor DNS-t restrikciós enzimmel hasítunk,
- a kapott DNS-eket ligáljuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vektorként lambda-gtlO fágot használunk.
3. Eljárás Eimeria tenella immunogén aktivitással rendelkező polipeptidet kódoló rekombináns vektor molekulával transzformált gazdaszervezet előállítására, azzal jellemezve, hogy egy alkalmas gazdaszervezetet egy, az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárással előállított vektor molekulával transzformálunk.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás, hogy gazdaszervezetként prokariota szervezetet transzformálunk.
5. Eljárás Eimeria tenella immunogén aktivitással rendelkező, a 2. ábra szerinti aminosav-szekvenciájú, polipeptid előállítására, azz.al jellemezve, hogy valamely a 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárással transzformált gazdaszervezetet tenyésztünk, és kívánt esetben a kapott polipeptidet a tenyészközegből kinyerjük.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gazdaszervezetként a CBS 143.88 számon deponált E. coli törzset tenyésztjük.
7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás a 2. ábrán bemutatott aminosav-szekvenciával 95% homológját mutató polipeptid előállítására,, azzal jellemezve, hogy' a megfelelő gazdaszervezetet tenyésztjük.
HU896767A 1989-06-21 1989-12-22 Method for producing eimare tanella polypeptide, recombinant vector molecule coding the same and host organism transformed with the same HU207453B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
ZA894726A ZA894726B (en) 1988-06-27 1989-06-21 Coccidiosis vaccine

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU896767D0 HU896767D0 (en) 1990-02-28
HUT55640A HUT55640A (en) 1991-06-28
HU207453B true HU207453B (en) 1993-04-28

Family

ID=26121432

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU896767A HU207453B (en) 1989-06-21 1989-12-22 Method for producing eimare tanella polypeptide, recombinant vector molecule coding the same and host organism transformed with the same

Country Status (12)

Country Link
US (1) US5637487A (hu)
EP (1) EP0403698B1 (hu)
JP (1) JP3076050B2 (hu)
KR (1) KR0152245B1 (hu)
AT (1) ATE94208T1 (hu)
AU (1) AU626366B2 (hu)
CA (1) CA2006412C (hu)
DE (1) DE68909041T2 (hu)
ES (1) ES2059711T3 (hu)
HU (1) HU207453B (hu)
NZ (1) NZ231918A (hu)
ZA (1) ZA899853B (hu)

Families Citing this family (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
NZ227597A (en) * 1988-01-15 1991-11-26 Merck & Co Inc Eimeria tenella group b immunogens and their production
US5891432A (en) * 1997-07-29 1999-04-06 The Immune Response Corporation Membrane-bound cytokine compositions comprising GM=CSF and methods of modulating an immune response using same
US7354593B2 (en) 2002-12-09 2008-04-08 Merial Limited Coccidial vaccine and methods of making and using same
WO2004052393A1 (en) * 2002-12-09 2004-06-24 University Of Georgia Research Foundation, Inc. Coccidial vaccine and methods of making and using same
WO2005089262A2 (en) 2004-03-12 2005-09-29 University Of Georgia Research Foundation, Inc. Novel peanut skin extract as a vaccine adjuvant

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4874705A (en) * 1985-05-16 1989-10-17 Solvay & Cie, S.A. DNA encoding an antigenic protein derived from Eimeria tenella and vaccines for prevention of coccidiosis caused by Eimeria tenella
ATE145245T1 (de) * 1987-03-06 1996-11-15 Amgen Boulder Inc Polypeptide zur verwendung bei der diagnose von kokkidien-infektion und rekombinant-dns, verfahren zur herstellung derselben
NZ227595A (en) * 1988-01-15 1991-11-26 Merck & Co Inc Recombinant production of eimeria tenella antigens and their use
US4973551A (en) * 1988-01-15 1990-11-27 Merck & Co., Inc. Vector for the expression of fusion proteins and protein immunogens
US5122471A (en) * 1988-02-12 1992-06-16 The United States Of America As Represented By The Secretary Of Agriculture Cloned genes coding for avian coccidiosis antigens which induce a cell-mediated immune response
ZA893740B (en) * 1988-06-03 1990-02-28 Hoffmann La Roche Recombinant coccidiosis vaccines
ZA894726B (en) * 1988-06-27 1990-03-28 Akzo Nv Coccidiosis vaccine
ZA902147B (en) * 1989-03-28 1990-12-28 Akzo Nv Coccidiosis vaccine

Also Published As

Publication number Publication date
KR0152245B1 (ko) 1998-10-01
HUT55640A (en) 1991-06-28
KR910001055A (ko) 1991-01-30
CA2006412A1 (en) 1990-12-21
JPH0330675A (ja) 1991-02-08
AU626366B2 (en) 1992-07-30
US5637487A (en) 1997-06-10
CA2006412C (en) 2002-06-25
ES2059711T3 (es) 1994-11-16
EP0403698A1 (en) 1990-12-27
ATE94208T1 (de) 1993-09-15
HU896767D0 (en) 1990-02-28
DE68909041D1 (de) 1993-10-14
NZ231918A (en) 1992-03-26
ZA899853B (en) 1990-10-31
DE68909041T2 (de) 1994-01-13
JP3076050B2 (ja) 2000-08-14
EP0403698B1 (en) 1993-09-08
AU4728089A (en) 1991-01-10

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JP2907813B2 (ja) コクシジウム症予防用抗原性蛋白質およびそれを含有するワクチン
JPH07508879A (ja) アミノペプチダーゼ酵素をコードする組換えdna分子および蠕虫感染に対するワクチンの調製におけるその用途
JPH09157293A (ja) 免疫活性ポリペプチド及びその製法
AU621903B2 (en) Coccidiosis vaccine
EP0567512A1 (en) Sperm cell surface protein ph-20. use in a contraceptive vaccine
HU213419B (en) Method for preparation of vaccine against poultry coccidiosis
KR0165115B1 (ko) 콕시듐증 백신
ES2339227T3 (es) Acidos nucleicos que codifican antigenos recombinantes de 56 y 82 kda de gametocitos de eimeria maxima y sus usos.
JP4116680B2 (ja) 家禽コクシジウム症ワクチン
KR100244828B1 (ko) 콕시디아증 백신
JPH07196690A (ja) コクシジウム症家禽ワクチン
HU207453B (en) Method for producing eimare tanella polypeptide, recombinant vector molecule coding the same and host organism transformed with the same
JP2811190B2 (ja) ワクチン
HU221123B1 (en) Coccidiosis poultry vaccine
US20070071776A1 (en) Recombinant Vaccine Against Fish Infectious Diseases
JP2001524803A (ja) インフルエンザ菌(Haemophilus influenzae)のNucAタンパク質およびそのタンパク質をコードする遺伝子
US6235283B1 (en) DNA encoding a cell membrane glycoprotein of a tick gut
US7335759B2 (en) Recombinant immunogens for the generation of antivenoms to the venom of scorpions of the genus Centruroides
US20040131633A1 (en) Parasite antigens
JPS63503512A (ja) 新規ワクチン
JPS61502586A (ja) クロ−ン遺伝子とその作成法および利用法
JPH05271293A (ja) コクシジオーシス鶏ワクチン
CA2281913A1 (en) A vaccine against piscirickettsia salmonis based on a recombinant 17 kd protein

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee