HU206325B - Process for producing allyl-aminp-ethyl-azol derivatives and fungicide compositions containing them as active components - Google Patents

Process for producing allyl-aminp-ethyl-azol derivatives and fungicide compositions containing them as active components Download PDF

Info

Publication number
HU206325B
HU206325B HU893711A HU371189A HU206325B HU 206325 B HU206325 B HU 206325B HU 893711 A HU893711 A HU 893711A HU 371189 A HU371189 A HU 371189A HU 206325 B HU206325 B HU 206325B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
compound
dichlorophenyl
compounds
optionally
Prior art date
Application number
HU893711A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT51602A (en
Inventor
Karl Schermanz
Gerald Saischek
Dietmar Kores
Josef Graf
Gerhard Haas
Kurt Martetschlaeger
Original Assignee
Hafslund Nycomed Pharma
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Hafslund Nycomed Pharma filed Critical Hafslund Nycomed Pharma
Publication of HUT51602A publication Critical patent/HUT51602A/hu
Publication of HU206325B publication Critical patent/HU206325B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D231/00—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings
    • C07D231/02—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings
    • C07D231/10—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D231/12—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms, hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P31/00—Antiinfectives, i.e. antibiotics, antiseptics, chemotherapeutics
    • A61P31/04—Antibacterial agents
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P31/00—Antiinfectives, i.e. antibiotics, antiseptics, chemotherapeutics
    • A61P31/10—Antimycotics
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D233/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings
    • C07D233/54—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D233/56—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms or radicals containing only hydrogen and carbon atoms, attached to ring carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D249/00—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • C07D249/02—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms not condensed with other rings
    • C07D249/08—1,2,4-Triazoles; Hydrogenated 1,2,4-triazoles

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Oncology (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Communicable Diseases (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Preparation Of Fruits And Vegetables (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás új allil-amino-etil-azol-származékok, valamint az ilyen vegyületeket tartalmazó gombaölő készítmények előállítására.
Az EP-A-0 061798 számú szabadalmi bejelentésből olyan szubsztituált 2-fenil-etil-amino-l,2,4-triazolok ismertek, melyek fungicid hatással rendelkeznek. Az allil-amino-etil-azolok felépítési elvét nem ismertették.
Váratlanul olyan új allil-amino-etii-azolokat találtunk, melyek erős fungicid és antimikotikus hatással tűnnek ki.
A találmány szerinti eljárással előállított új allil-amino-etil-azolok (I) általános képletben X nitrogénatom vagy CH-csoport,
R hidrogénatom vagy 1-5 szénatomos alkilcsoport,
Ar 1 vagy 2 halogénatommal helyettesített fenilcsoport, naftil- vagy tienilcsoport és
Ar’ szubsztituálatlan nitrocsoporttal, 1-3 szénatomos alkilcsoporttal vagy 1-3 szénatomos alkoxicsoporttal egyszeresen vagy halogénatommal egy- vagy kétszeresen szubsztituált fenilcsoport, vagy szubsztituálatlan vagy egy halogénatommal szubsztituált tienilcsoport, azzal jellemezve, hogy
a) egy (II) általános képletű vegyületet - mely képletben
X és Ar az előzőekben megadott jelentésű egy (III) általános képletű vegyülettel - mely képletben Ar’ az előzőekben megadott jelentésű adott esetben inért oldószerben egy (IV) általános képletű vegyületté, vagy
b) egy (V) általános képletű vegyületet - mely képletben
X és Ar az előzőekben megadott jelentésű egy (VI) általános képletű vegyülettel - ahol
Ar’ az előzőekben megadott jelentésű -, adott esetben inért oldószerben egy (VII) általános képletű vegyületté reagáltatunk, és ezt követően a keletkezett (IV) általános képletű vegyületet, vagy a keletkezett (VII) általános képletű vegyületet inért hígítószer jelenlétében, redukálószer hozzáadása közben (I) általános képletű vegyületté redukáljuk - mely képletben
R hidrogénatom és kívánt esetben olyan (I) általános képletű vegyületté alkilezünk, mely képletben R 1-5 szénatomos alkilcsoportot jelent, majd kívánt esetben az (1) általános képletű vegyületeket valamely sav, adott esetben oldószerben történő hozzáadásával, nővényfiziológiailag vagy gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sókká alakítjuk.
Az (I) általános képletben
X nitrogénatom vagy CH-csoport, előnyösen CHcsoport,
R hidrogénatom vagy 1-5 szénatomos alkilcsoport, előnyösen hidrogénatom.
Ar főként előnyösen egy halogénatommal szubsztituált fenilcsoportot jelent. Ar’ előnyösen fenilcsoport, mely adott esetben 1-3 szénatomos alkilcsoporttal, 13 szénatomos alkoxicsoporttal vagy halogénatommal szubsztituált lehet.
Alkilcsoportként a megadott szénatomszámtól függően, például a következő csoportok egyike értendő: metilcsoport, etil-, propil-, butil-, pentilcsoport stb., valamint ezek izomerjei, például az izopropil-, izobutil-, tere-butil-, izopentilcsoport és más hasonlók.
Alkoxicsoportként a megadott szénatomszámtól függően például a következők említendők: metoxicsoport, etoxi-, propoxi- vagy izopropoxiesoport.
Halogénatomként a fluor-, klór-, bróm- és jódatom, főként a klóratom jön számításba.
Különösen előnyösek a következő vegyületek: 1-(2-(2,4-diklór-feniI)-2-(3-fenil-alIiI-amino)]-etiI-lHimidazol,
1-(2-(2,4-diklór-fenil)-2-[3-(4-metoxi-fenil)-allil-amino] }-etil-1 H-imidazol,
1-(2-(2,4-diklór-fenil)-2-[3-(4-metil-fenil)-allil-amino] }-etil-I H-imidazol, l-(2-(2,4-diklór-fenil)-2-[3-(2-klór-fenil)-allil-amino])-etil-l H-imidazol,
1-(2-(2,4-diklór-fenil)-2-[3-(4-klór-fenil)-allil-amino]}-etil-lH-triazol.
Az új vegyületekből növényfiziológiailag vagy gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sók állíthatók elő.
Savaddíciós sókként szervetlen és szerves savak sói jönnek számításba, például a hidrokloridok, -bromidok és -jodidok, nitrátok, hidrogén-szulfátok, metoszulfátok, trifluor-metil-szulfonátok, tozilátok, acetátok, trifluor-acetátok, laktátok, malátok és benzoátok. Az új vegyületeket fémkomplexeikké is átalakíthatjuk.
A (II) általános képletű vegyületek (III) általános képletű vegyületekkel, illetve az (V) általános képletű vegyületek (VI) általános képletű vegyületekkel történő reakcióját célszerűen szerves hígítószerben végezzük.
Hígítószerekként az alifás vagy aromás szénhidrogének - melyek klórozottak lehetnek -, így például benzinfrakciók, perklóretilén, benzol, toluol, klórbenzol, xilol, éterek, például a dibutil-éter, dioxán, alkoholok, például a butanol, pentanol, etilénglikol, savamidok, például a dimetil-formamid, vagy a fent említett hígítószerek elegyei megfelelőek. Előnyösen toluolt használunk.
A reakciót körülbelül 0 °C és 180 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen a mindenkori hígítószer forráspontjánál végezzük. A reakció során képződött vizet előnyösen azeotróp desztillációval távolítjuk el. A kiindulási anyagokat általában sztöchiometrikus arányban reagáltatjuk. Egyik vagy másik komponens feleslegben történő alkalmazása egyes esetekben éppenséggel előnyös lehet. Egy előnyös kiviteli mód szerint a kiindulási anyagokat sztöchiometrikus arányban, toluolban oldjuk vagy szuszpendáljuk. Ezután vízleválasztót alkalmazva visszafolyatás közben forraljuk addig, míg reakcióvíz már nem képződik.
A keletkezett (IV), illetve (VII) általános képletű imino-vegyületeket a hígítószer eltávolítása után tisztítás nélkül redukáljuk (I) általános képletű vegyületekké, melyekben R hidrogénatomot jelent. A reakciót úgy
HU 206 325 Β végezzük, hogy az imino-vegyületeket egy szerves hígítószerben oldjuk vagy szuszpendáljuk, és ehhez adjuk a redukálószert. Hígítószerekként az alkalmazott redukálószer jellegétől függően alkoholok, például a metanol, etanol és más, hasonlók, éterek, például dietil- 5 éter, diizopropil-éter'vagy tetrahidrofurán megfelelőek.
Redukálószerekként komplex fémhidridek, például a nátrium-, lítium- vagy alumínium-bór-hidrid, nátrium- vagy lítium-ciano-bórhidrid, lítium-alumíniumhidrid és más, hasonlók jönnek számításba, de az is 10 lehetséges, hogy a hidrogénezést hidrogénnel megfelelő katalizátor jelenlétében végezzük. Előnyösen nátrium-bór-hidriddel redukálunk metanolos közegben, és a fémhidridet szokásosan 1,1-20-szoros feleslegben alkalmazzuk. A reakciót körülbelül -20 °C és az alkal- 15 mázott oldószer forráspontja közötti hőfokon végezzük, előnyösen -5 °C és 65 eC közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reakció befejeződése után a felesleges fémhidridet sav, előnyösen sósav hozzáadásával megbontjuk, adott esetben az oldószert a sav hozzáadása 20 előtt vagy után távolítjuk el, A további feldolgozás úgy történik, hogy alkália, előnyösen vizes nátrium-hidroxid-oldat hozzáadásával a (IV) vagy (VII) általános képletű bázist felszabadítjuk és egy szerves, vízzel nem elegyedő oldószerrel, például etil-acetáttal vagy diklór- 25 metánnal extraháljuk. Szárítás és a szerves oldószer eltávolítása után az (I) általános képletű vegyületet, melyben R hidrogénatomot jelent, szokásos alkilezési módszerek alkalmazásával olyan (I) általános képletű vegyületté alakíthatjuk, melyben R egy 1-5 szénato- 30 mot tartalmazó alkilcsoportot jelent.
Ennél a reakciónál például RY általános képletű alkilező reagenseket használhatunk, mely képletben R egy alkilcsoportot jelent és Y egy leváló csoport, például klorid, bromid, jodid vagy egy benzolszulfonil-, to- 35 luolszulfonil- vagy metánszulfonil-csoport vagy más, hasonló. Olyan (I) általános képletű vegyületek metilezését, melyekben R hidrogénatomot jelent, úgy is végezhetjük, hogy vizes formaldehid-oldatban egy redukálószer, például hangyasav jelenlétében reagáltatunk. 40
Az (I) általános képletű vegyületek tisztítása átkristályosítással, oszlop-kromatografálással vagy a savaddíciós sók képzésével és kicsapásával történhet. A savaddíciós sók képzéséhez az (I) általános képletű vegyületeket szerves oldószerben, például dietil-éter- 45 ben, etil-acetátban, acetonban vagy izopropil-alkoholban oldjuk, és szervetlen vagy szerves sav hozzáadásával a megfelelő savaddíciós sót kicsapjuk, ezt izoláljuk és adott esetben egy szerves oldószerből, például etilacetátból, izopropanolból, etanolból vagy más, hason- 50 lóból átkristályosítjuk.
Minden reakciónál a kiindulási anyagokat szokásos módon sztöchiometrikus arányban alkalmazzuk. Egyik vagy másik reakciókomponens feleslegben történő reagáltatása egyes esetekben éppenséggel előnyös lehet. 55
A (Π) általános képletű kiindulási anyagok ismertek, és a Drug Research 29(11), Nr.10, 1511 (1979) vagy a J.
Med. Chem., Vol. 24, 67 (1981) helyen ismertetett módon előállíthatók. A (II) általános képletű ketonok (V) általános képletű aminokká történő átalakítása pedig példa- 60 ul a J. Med. Chem., 12.790 (1969) és a J. Med. Chem. 18, 531 (1975) helyen leírtak szerint történhet.
A (III) általános képletű kiindulási vegyületeket például Róbert Walter jun. által a J. Am. Chem. Soc., 74, 5185 (1952) helyen ismertetett módon a megfelelő fahéjaldehidekből állíthatjuk elő. (VI) általános képletű szubsztituált fahéjadehidek például Straus által, a Liebig’s Annáién d. Chemie, 393, 311 (1858) helyen ismertetett módon nyerhetők.
Az új (I) általános képletű allil-amino-etil-azolok és sóik kiváló fungicid hatással rendelkeznek, és ezáltal választékbővítést szolgálnak. Patogén növényi gombák széles skálája, így például Comycetes, Ascomycetes, Basidomycetes és Deuteromycetes ellen hatásosak.
A növények jó tűrőképessége és a növényi betegségek kezeléséhez szükséges koncentrációkban a szisztemikus hatásmód lehetővé teszi a növények és szaporítóanyagok föld feletti növényi részeinek kezelését
Növényekként például gabonafélék, így búza, árpa, rozs és köles, továbbá kukorica, földieper, dísznövények, burgonya, valamint zöldségfélék, például uborka, bab vagy paradicsom említendők.
A találmány szerinti szereket különösen jó eredményekkel használhatjuk a következő növényi betegségekkel szemben:
Botryotinia fuckeliana (szürkepenész) földiepeméi
Cercospora beticola (répalevélfoltosság) répánál
Pseudocercosporella herpotrichodies (szártörés) gabonaféléknél
Cochliobolus sativus (Helminthosporiose) gabonaféléknél
Pyrenophora teres (nedvesfoltosság) árpánál
Phaeosphaeria nodorum (barnapelyvásodás, levélhervadás) gabonaféléknél
Septoria apiicola (zellerlevélfoltosság) zellernél
Venturia inaequalis (levélvarasodás) almánál
Fusarium culmorum (szalmatő megbetegedés) gabonaféléknél
Altemaria altemata (fekete gombásodás) gabonaféléknél
Aspergillus niger (fekete kannapenész)
Monographella nivaiis (hópenész) gabonaféléknél
Az új hatóanyagok a felhasználási területüktől függően a szokásos szerekké, például oldatokká, permetporokká, emulzió-koncentrátumokká, emulizókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aerosolokká, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagokká, polimer anyagokban és borító anyagokban finoman kapszulázott alakúakká, szaporítóanyagok kezelésére, továbbá égőtöltettel készített alakúakká, például füstpatron, -doboz, -spirál alakúakká, és más, hasonlókká, valamint ULVhideg és melegköd alakúvá alakíthatók át.
HU 206 325 Β
Ezeket a készítményeket az önmagában ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagokat töltőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal keverjük össze, adott esetben tenzidek, tehát emulgeátorok és/vagy diszpergálószerek és/vagy nedvesítő szerek és/vagy habképző anyagok alkalmazása közben. Abban az esetben, ha töltőanyagként vizet használunk, segédanyagokként szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerekként lényegében a következők jönnek számításba: aromás vegyületek, például xilol, toluol vagy alkil-naftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, például klór-benzolok, klór-etilének vagy a metilén-klorid, alifás szénhidrogének, például a ciklohexán vagy paraffinok, például kőolajfrakciók, alkoholok, például a butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei, ketonok, például az aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, például a dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint a víz. Cseppfolyósított, gáz alakú töltőanyagok vagy hordozóanyagok az olyan folyadékok, melyek normál hőmérsékleten és nyomáson gáz alakúak, például egy aerosol-hajtógáz, például halogénszénhidrogének, valamint a bután, propán, nitrogén és széndioxid; szilárd hordozóanyagokként a következők említhetők: természetes kőzetlisztek, például a kaolin, timföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatómaföld és szintetikus termékek, például erősen diszpergált kovasav, alumíniumoxid és szilikátok; granulátumok előállításánál megfelelő szilárd hordozóanyagok, például az aprított és frakcionált természetes kőzetek, például a kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, valamint szervetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, továbbá szerves anyagok granulátumai, például fűrészpor, kókuszdióhéj, kukoricacső és dohányszár; emulgeálószerekként és habosítóanyagokként a következők jönnek számításba: nemionos és ionos tenzidek, például poli(oxi-etilén)-szorbitánfaggyúolajészter, nátrium-oleil-metil-taurid, poli(oxietilénj-zsírsav -észterek, poli(oxi-etilén)-zsíralkoholéterek, például alkil-aril-poliglikol-éterek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfátok és aril-alkil-szulfonátok, valamint fehérje-hidrolizátumok; diszpergálószerekként a következők említhetők: lignin-szulfonátok vagy ári 1-szulfonátok és a formaldehid kondenzációs termékek.
A készítmények víz- és sűrítő-anyagokat, például karboxi-metil-cellulózt, metil-cellulózt, természetes és szintetikus por, szemcse és latex alakú polimereket, például gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vini l-acetát)-ot tartalmazhatnak.
A készítmények előállításánál színezőanyagokat, például pigmenteket, például vasoxidot, titánoxidot, vasciánkéket és szerves színezőanyagokat, például alizarin-, azo- és fém-ftálo-cianin-színezékeket, nyomelemeket, például mangán-, vas-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksókat használhatunk.
A készítmények általában 0,1—95 tömeg%, előnyösen 0.5-50 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.
A hatóanyagokat mint ilyeneket, készítményeik alakjában vagy az ezekből további hígításokkal nyert alakokban, például kész oldatok, emulziók, szuszpenzók, porok, paszták és granulátumok alakjában használhatjuk. A felhasználás a szokásos módon, például öntözéssel, merítéssel, fecskendezéssel, permetezéssel, ködösítéssel, gőzöléssel, injektálással, iszapolással, porzással, szórással, száraz csávázással, nedves csávázással, vizes csávázással, habos csávázással vagy bevonással történik.
A növényi részek kezelésénél a felhasználási alakokban a hatóanyagkoncentrációt széles határok közt változtathatjuk. így a hatóanyagkoncentráció általában 1-0,0001 tömeg%, előnyösen 0,5-0,001 tömeg%.
Gombafertőzések kezelésénél a hatóanyagmennyiség 0,015-4 kg/ha.
A fák és gyümölcsök felületi védelmére a hatóanyagokat alkalmazhatjuk műanyagdiszperziókkal együtt is, a diszperzió tömegére vonatkoztatva 0,25-5 tömegbe koncentrációban.
A szaporítóanyagok kezelésére általában 0,00150 g, előnyösen 0,01-10 g hatóanyag szükséges 1 kg szaporítóanyagra számítva.
Talaj kezelésénél a szükséges hatóanyagkoncentráció 0,00001-0,1 tömeg%, előnyösen 0,0001-0,02 tőmeg%.
Továbbá váratlan módon az új (I) általános képletű vegyületek, főként az olyanok, melyekben X CH-csoportot jelent és savaddíciós sóik is kiemelkedő antimikotikus hatásokkal rendelkeznek. Kiváló hatásúak olyan kórokozókkal szemben, melyek embereknél és állatoknál gombás megbetegedéseket okozhatnak, így például élesztővel, penészgombával és dermatofitákkal szemben, és ezért gyógyszerként alkalmazhatók, például gyógyászati készítmények alakjában, melyek a találmány szerinti vegyületeket egy, topikus, enterális vagy parenterális adagolásra alkalmas, gyógyászati, szerves vagy szervetlen hordozóanyaggal keverve tartalmazzák.
Gyógyászatilag elfogadható nem-toxikus hordozóanyagok vagy excipiensek, melyeket normál módon szilárd készítmények készítésénél használnak, a trikalcium-foszfát, kalcium-karbonát, kaolin, bentonit, talkum, zselatin, laktóz, keményítők és más hasonlók; félig-szilárd készítmények előállításánál megfelelő hordozóanyagok vagy excipiensek például a poii-alkilén-glikolok, vazelin, petrolátum, és más kenőcs-alapanyagok, folyékony készítmények előállításához vizet, növényi olajokat és alacsonyabb forráspontú oldószereket, például izopropanolt, hidrogénezett naftalinokat és más, hasonlókat használhatunk.
A gyógyászati készítmények szilárd, például tabletta, drazsé, kúp, kapszula alakúak, folyékony, például oldat, szuszpenzió vagy emulzió alakúak, vagy félig-folyékony, például krém. balzsam, gél vagy kenőcs alakúak lehetnek. Ezek a készítmények adott esetben sterilizáltak és/vagy segédanyagokat, például tartósító-, stabilizáló- vagy emulgeálószereket, az ozmózisnyomás szabályozására sókat vagy puffért tartalmazhatnak. Ezenkívül a készítményeket más, gyó4 ι
HU 206 325 Β gyászatilag értékes anyagokkal együtt is adagolhatjuk.
A gyógyászati készítmények általában 0,1-99,9 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.
Topikus adagolásra alkalmas készítményeknél a mennyiség a teljes készítmény 0,1—10%-a, ezzel szemben más készítményeknél a mennyiség 5-95%-ot vagy ennél többet is kitehet.
A gyógyászatban a topikus adagolás előnyös. Ehhez a gombákkal vagy baktériumokkal fertőzött felületet vagy a gomba- vagy baktériumfertőzéssel szemben védendő felületet a találmány szerinti vegyűletekkel, vagy az ezeket tartalmazó szerekkel bepúderezzük, becsepegtetjük, spray-vel befújjuk, öblítjük, keféljük, fürösztjük, bekenjük, bevonjuk, impregnáljuk, vagy más, hasonló módon kezeljük.
A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek és szerek gyógyászati adagolásának pontos előírása függ szükségszerűen az egyes esetek igényétől, a kezelés módjától - mely például megelőző vagy gyógyító lehet -, az illető organizmus jellegétől és természetesen a kezelendő betegség okozójától.
Példák (a %-értékek tömegszázalékot jelentenek)
1. példa l-[2-(2,4-Diklór-fen!l)-2-(3-fenil-allil-amino)-etil]IH-imidazol
a) I-[2-(2,4-Diklór-fenil)-2-(3-fenil-allil-imino)etll]-IH-imidazol
12,34 g (0,048 mól) l-(2,4-diklór-fenil-karbonil-metil)-imidazolt és 6,66 g (0,05 mól) fahéjamint (cinnamilamin) 100 ml toluolban szuszpendálunk, és vízleválasztó alkalmazása közben annyi ideig forraljuk visszafolyatás közben, míg több reakcióvíz már nem válik le. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, így 17,4 g (az elméletileg számított 98%-a) viszkózus, olajos anyagot nyerünk.
b) ]-[2-(2,4-DikIór-fenil)-2-(3-fenil-allil-amino)etil]-lH-imidazol
17,4 g (0,047 mól), az a) pontban leírtak szerint előállított terméket körülbelül 400 ml metanolban oldjuk, az oldatot 0 °C-ra hűtjük le, és 6,5 g (0,17 mól) nátrium-bór-hidridet adunk hozzá részletekben úgy, hogy a hőmérséklet ne emelkedjék 5 °C fölé. A hűtés megszüntetése után a reakcióelegyet két órán át keverjük tovább 20-30 °C-on, az oldószert ezután lepároljuk és a kocsonyás maradékhoz 150 ml félig tömény sósavat adunk, hogy a nátrium-bór-hidrid felesleget megsemmisítsük. Ezután a pH-t 40%-os, vizes nátrium-hidroxid-oldattal 13-14 értékre állítjuk, és a vizes, bázikus oldatot többször extraháljuk diklór-metánnal. A szerves fázisokat vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk.
Az olajos maradékot acetonban oldjuk, és tömény salétromsavat adunk hozzá, melynek eredményeként a vegyület dinitrátja kristályos alakban kiválik.
Termelés: 11,2 g (az elméletileg számított 49%-a).' Olvadáspont: 190-192 “C.
2. példa
7-/2-(2,4-Diklór-fenil)-2 -[3-(4-klór-fenil)-allil-amino]-etil}-lH-J ,2,4-triazol
a) l-{2-(2,4-Diklór-fenil)-2-[3-(4-klór-ferül)-2propilidén-imino]-etil}-lH-l ,2,4-triazol
9,0 g (0,035 mól) l-[2-amino-2-(2,4-diklór-fenil)etil]-lH-l,2,4-triazolt és 5,83 g (0,035 mól) 4-klór-fahéj-aldehidet szuszpendálunk 80 ml toluolban és vízleválasztó alkalmazásával addig forraljuk visszafolyatás közben, míg több reakcióvíz már nem képződik. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, az olajos maradékot metanollal felkeverjük, így 14 g (az elméletileg számított 98,5%-a) kristályos terméket nyerünk, mely 144147 °C-on olvad.
b) J-{2-(2,4-Diklór-fenil)-2-[3-(4-klór-fenil)-allllamino]-etil}-lH-l ,2,4-triazol
11,8 g (0,029 mól) az a) pontban leírtak szerint előállított terméket 500 ml metanolban szuszpendálunk, a szuszpenziót 0 °C-ra hűtjük le és 3,78 (0,1 mól) nátrium-bór-hidridet adunk hozzá részletenként úgy, hogy a hőmérséklet ne emelkedjék 5 °C fölé. Eközben tiszta oldat képződik. A hűtés megszüntetése után, még körülbelül egy órán át folytatjuk a keverést 20-30 °C-on, az oldószert vákuumban eltávolítjuk és a nátrium-bórhidrid felesleget félig-tömény sósav hozzáadásával bontjuk el. A reakcióelegyhez ezután 40%-os, vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk úgy, hogy a pH-érték 13-14 legyen, a vizes, bázikus oldatot többször extraháljuk diklór-metánnal, a szerves fázisokat vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. Az olajos maradékot acetonban felvesszük, és koncentrált salétromsavat adva hozzá, a vegyület dinitrátját kristályos alakban leválasztjuk.
Termelés: 10,9 g (az elméletileg számított 80%-a). Olvadáspont: 195-197 °C.
Az előzőekben ismertetett eljárásváltozatok egyike szerint, a megfelelő kiindulási anyagok alkalmazásával állítjuk elő a következő vegyűleteket:
(l) általános képletű vegyületek
Vegyület száma Ar X R Ar’ Só Olvadáspont ’C
3. 2,4-diklór-fenil CH metil fenil 2HNO3 135-137
4. 2,4-diklór-fenil CH H 4-tolil 2HNO3 170-176
5. 2,4-diklór-fenil CH H 4-metoxi-fenil 2HNO3 168-173
6. 2,4-diklór-fenil CH H 2-klór-fenil 2HNO3 170-195
7. 2,4-diklór-fenil CH H 4-klór-fenil 2HNO3 184-190
8. 2,4-diklór-fenil CH metil 4-klór-fenil bázis olaj
HU 206 325 Β
Vegyület száma Ar X R Ar' Só Olvadáspont °C
9. 2,4-diklór-fenil CH H 2,4-diklór-fenil 2HNO3 190-221
10. 1-naftil CH H fenil 2HNO3 166-168
11. 2-tienil CH H fenil bázis olaj
12. 2,4-diklór-fenil CH propil fenil bázis olaj
13. 2,4-diklór-fenil N H fenil 2HNO3 139-149
14. 2,4-diklór-fenil N metil fenil 2HNO3.H2O 125-132
15. 2,4-diklór-fenil N H 4-tőül 2HNO3 165-173
16. 2,4-diklór-fenil N H 4-metoxi-fenil 2HNO3 163-167
17. 2,4-diklór-fenil N H 2-klór-fenil 2HNO3 174-185
18. 2,4-diklór-fenil N metil 2-klór-fenil 2HNO3 119-124
19. 2,4-diklór-fenil N H 4-klór-fenil- bázis 77-110
20. 2,4-diklór-fenil N metil 4-klór-fenil 2HNO3 137-142
21. 2,4-diklór-fenil N H 2,4-diklór-fenil hno3 184-220
22. 2,4-diklór-fenil N metil 2,4-diklór-fenil bázis olaj
23. 2,4-diklór-fenil N H 2,6-diklór-fenil HNO3 167-179
24. 2,4-diklór-fenil N H 3,4-diklór-fenil hno3 181-204
25. 2,4-diklór-fenil N H 2-nitro-fenil hno3 193-205
26. 2,4-diklór-fenil N H 3-nitro-fenil 2HNO3.H2O 173-178
27. 2,4-diklór-fenil N H 4-bróm-2-tienil 2HNO3 123-147
28. példa (itt és a további példákban a % értékek tömeg%-ot jelentenek)
Emulgeálhatő koncentrátum
10% hatóanyag (3. számú vegyület)
25% 4-butirolakton
55% xilol
10% Atlox 3335-B [ICI, Speciality Chemicals, Nagy-Britannia; Ca-dodecil-benzolszulfonát és poli(oxi-etilén)-szorbitán-taliolaj-észter keveréke].
29. példa
Emulgeálhatő koncentrátum
25% hatóanyag (2. számú vegyület)
20% etoxilezetí dinolil-feno! (40 mól etilén-oxid/mól nonil-fenol)
65% dimetil-szulfoxid.
Ez a koncentrátum vízzel bármely, kívánt koncentrációjú emulzióvá hígítható.
30. példa
Permetpor
20% hatóanyag (1. számú vegyület)
50% kaolin
20% Wessalon „SV”
10% Arkopon TR.
31. példa Permetpor
50% hatóanyag (2. számú vegyület)
30% kaolin
10% Wassalon „SV” (Degussa, NSZK; szintetikus, kicsapott kovasav)
10% Arkopon TR (Hoechst, NSZK; N-oleoil-N-metil-taurid-Na-só).
A hatóanyagot egy keverős készülékben az adalékanyagokkal alaposan összekeverjük, és a hengerszéken és malomban eldörzsöljük; így olyan, kiválóan nedvesíthető permetport nyerünk, melyet vízzel bármely kívánt koncentrációjú szuszpenzióvá hígíthatunk.
A következő, A-G kísérleti példák az új allil-aminoazolok mezőgazdaságban fungicidekként történő felhasználására vonatkoznak.
A példa
In vitro vizsgálatok
a) Lehűtött táptalajt a vizsgált gomba hifa-részeinek és/vagy konidiospóráinak vizes szuszpenziójával oltottunk be. A hatóanyag 31. példa szerint formált alakjából készített 0,001-0,2%-os diszperziójával 5 mm átmérőjű szűrőlemezkéket itattunk át, és a beoltott táptalajra helyeztük. A kiértékelés során meghatároztuk a minimális gátló koncentrációt (MHK). Ez annak a hatóanyagkoncentrációnak felel meg a diszperzióban, mely a gomba növekedését teljesen gátolja.
A kísérletek során az alábbi összehasonlító anyagokat használtuk:
A tiabendazol: 2-(4-tiazolil)-benzímidazol
B propikonazol: 1 -[2-(2,4-diklór-feniI)-4propil-l,3-dioxolan-2-ilmetil]-1 Η-1,2,4-triazol
C prokloraz: l-(N-propil-N-[2-(2,4,6triklór-fenoxi)-etil]-karbamoil}-imidazol
Az alkalmazott táptalajok összetétele a következő volt:
HU 206 325 Β
I. táptalaj: pepton, maláta, agar
II. táptalaj: élesztőkivonat, agar
III. táptalaj: répaextraktum, burgonyaextraktum, agar
IV. táptalaj: maláta, agar
V táptalaj: élesztőextraktum, glükóz, agar
VI. táptalaj: pepton, maláta, agar.
A kísérletek során az alábbi eredményeket kaptuk:
MHK (ppm) Tápta- laj
1) Altemaria altemata
C összehasonlító anyag 10 II
1. számú vegyület 10
2) Aspergillus niger A összehasonlító anyag 100 I
1., 6. számú vegyületek 25
5., 7. számú vegyületek 50
3) Botryotinia fuckeliana A összehasonlító anyag 50 I
1. számú vegyület 10
4., 7., 15. számú vegyületek 25
4) Cercospora beticola C összehasonlító anyag 5-10 III
2., 3., 5., 6., 19.. 20., 27. számú vegyületek 1.. 4., 15., 16., 17. számú vegyületek 1 2,5
9., 14. számú vegyületek 5
4. számú vegyület 10
5) Cochliobolus sativus
C összehasonlító anyag 10 IV
19. számú vegyület 5
1.,2., 13. számú vegyületek 10
6) Fusarium culmorum
A összehasonlító anyag 100
1., 3., 4., 5., 6. számú vegyületek 25
7) Fusarium oxysporum A összehasonlító anyag 100 Π
1., 14. számú vegyületek 50
8) Gibberella avenacea
A összehasonlító anyag 100 11
1. számú vegyület 10
9) Gibberella pulicaris A összehasonlító anyag 100 II
1. számú vegyület 50
10) Monographella nivalis A összehasonlító anyag 80 II
1., 6„ 9. számú vegyületek 25
11) Phaesophacria nodorum B összehasonlító anyag 50 V
MHK (ppm) Tápta- laj
1., 4., 5., 16., 19., 20. számú vegyületek 2,5
2„ 3„ 7., 14., 16. számú vegyületek 5
6., 13., 15. számú vegyületek 10
12) Pseudocosporella herpotrichoides A összehasonlító anyag 10 II
13. számú vegyület 10
13) Pyrenophora teres A összehasonlító anyag 10 V
3., 4., 5., 6., 7. számú vegyületek 1
1., 27. számú vegyületek 10
14) Venturia inaequalis B összehasonlító anyag 10 VI
1., 15., 17., 24. számú vegyületek 25
B példa
Védőhatás valódi lisztharmattal (Erysiphe cichoracearum) szemben napos uborkapalántákat a 28. példa szerint formált hatóanyag vizes hígításával permeteztünk be. A permedé megszáradása után a növényeket fertőzött uborkáról származó konidium-spórákkal fertőztük. A kezelt növényeket ezután meghatározott körülmények között melegházban tartottuk.
nappal a mesterséges fertőzés után meghatároztuk az Erysiphe cichoracearum fertőzés mértékét
A fenti kísérletben például az 1. és 13. számú vegyület 50-100 ppm koncentrációban a betegség kifejlődését teljesen meggátolta.
C példa
Védőhatás gabonalisztharmattal (Erysiphe graminis) szemben búzán és árpán Korai kétleveles állapotban lévő árpa- és búzapalántákat a 28. példa szerint formált hatóanyag vizes hígításával csepegésig nedvesítettünk. A permedé megszáradása után a növényeket fertőzött növényekről származó konidiospórákkal fertőztük. A kezelt növényeket ezután meghatározott körülmények között melegházban tartottuk.
8-10 nappal a mesterséges fertőzés után meghatároztuk az Erysiphe graminis fertőzés mértékét.
A fenti kísérletben az 1., 13., 24. és 25. számú vegyületek 100 ppm koncentrációban a betegség kifejlődését teljesen meggátolták,
D példa
Védőhatás búza barnarozsdával (Puccinia recondita) szemben búzán
Korai kétleveles állapotú búzapalántákat a 28. példa szerint formált hatóanyag vizes hígításával csepegésig nedvesítettünk. A permetlé megszáradása után a növényeket fertőzött növényekről származó uredospórákkal fertőztük. Ezután a növényeket 24 órán át 20 °C hő7
HU 206 325 Β mérsékleten, körülbelül 95%-os nedvességtartalmú levegőjű klímakamraban ínkubáltuk.
A kísérleti növényeket addig tartottuk a melegházban, míg a kontrollnövényeken a betegség teljesen ki nem fejlődött.
A fenti kísérletek például az 1., 2., 7., 10. és 13. számú vegyületek 50-200 ppm koncentrációban teljesen meggátolták a kísérleti növényeken a fertőzést.
E példa
Védőhatás árpa kalászrozsda (Puccinia coronata) ellen árpán
Korai kétleveles állapotú árpapalántákat a 28. példa szerint formált hatóanyag vizes hígításával csepegésig nedvesítettünk. A permedé megszáradása után a növényeket fertőzött növényekről származó uredospórákkal fertőztük. Ezután a növényeket 24 órán át 20 °C hőmérsékleten és körülbelül 95%-os nedvességtartalmú levegőjű klímakamrában ínkubáltuk.
A kísérleti növényeket addig tartottuk a melegházban, míg a kontrollnövényeken a betegség teljesen ki nem fejlődött.
A fenti kísérletben például az 1., 10. és 13. számú vegyületek 50-200 ppm koncentrációban megfelelően gátolták a gombafertőzést.
F példa
Védőhatás búza levélhervadással (Phaeosphaeria nodorum) szemben búzán
Korai kétleveles állapotú búzapalántákat a 28. példa szerint formált hatóanyag vizes hígításával csepegésig nedvesítettünk. A permedé megszáradása után a növényeket Phaeosphaeria nodorum piknidiospóráinak vizes szuszpenziójával fertőztük. Ezután a kísérleti növényeket 36-48 órán át 20 °C hőmérsékleten körülbelül 95%-os nedvességtartalmú levegőjű klímakamrában tartottuk.
A kísérleti növényeket addig tartottuk a melegházban, míg a kontrollnövényeken a betegség teljesen ki nem fejlődött.
A fenti kísérletben például az 1., 6. és 13. számú vegyületek 200 ppm koncentrációban teljesen, illetve megfelelően gátolták a fertőzés kifejlődését.
G példa
Védőhatás Helminthosporiosis (Cochliob o lus sativus) ellen búzán
Korai kétleveles állapotú búzapalántákat a 28. példa szerint formált hatóanyag vizes hígításával csepegésig nedvesítettünk. A permedé megszáradása után a növényeket Cochliobolus sativus vizes konidiospóra-szuszpenziójáva! fertőztük. Ezután a növényeket 24 órán át 20 °C hőmérsékleten körülbelül 95% nedvességtartalmú levegőjű klímakamrában tartottuk.
A növényeket addig tartottuk a melegházban, míg a kontrollnövényeken a fertőzés teljesen ki nem fejlődött.
A fenti vizsgálatban például az L, 6. és 17. számú vegyület 200 ppm koncentrációban teljesen vagy megfelelő mértékben meggátolta a fertőzés kifejlődését.
H példa
A vegyületek antimikotikus hatása élesztők, kalapos gombák és Dermatophyták ellen A hatóanyagokat dimetil-szulfoxidban oldottuk, és steril vízzel különböző koncentrációjúra hígítottuk (0,19-100 pg/ml). Ezekből a hígításokból 0,5 ml-eket adtunk a folyékony táptalajokhoz.
A különböző törzseket Sabouraud-sör-ferde agaron tartottuk fenn, és alkalmazásuk előtt módosított Sabouraud folyékony táptalajra oltottuk át, majd a sejteket elválasztottuk, és kalapos gombák és élesztők esetén McFaerland 3, Dermatophyták esetén McFaerland 4-5 szuszpenzióvá dolgoztuk fel.
Kísérleti csövenként 100 μΐ feldolgozott anyagot inokuláltunk (beoltási sűrűség: élesztőknél körülbelül 10~3/ml, kalapos gombáknál és Dermatophytáknál körülbelül lO^/ml), A folyékony tápközeg pH-értéke 6,0 volt. Az inokulálást követően a gombákat 22 °C hőmérsékleten 14 napig tenyésztettük.
A vegyületek antimikotikus hatásának meghatározására az MHK-értéket használtuk, annál a hígítást koncentrációnál, ahol makroszkopikusan nem volt kimutatható növekedés.
Összehasonlító anyagként az A vegyületet, l-{2(2,4-diklór-fenil)-2-[(2,4-dikIór-fenil)-metoxi-etil]-lHimidazol-nitrát}-ot használtuk.
Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
MHK-érték (pg/ml)
VegyQle t száma
1. 7. 9. A.
Trichophyton mentagrophytes 0,78 156 0,78 156
Trichophyton rubrum 0,78 0,78 0,39 6,25
Trichophyton verrucosum 0,78 1,56 0,78 6,25
Microsporum canis 0,78 6,25 3,12 6,25
Epidermophyton floccosum 0,78 0,78 0,39 156
Microsporum gypseum 0,78 3,12 3,12 3,12
Candida albicans 12,5 12,5 12,5 125
Candida tropicalis 6,25 6,25 6,25 125
Aspergillus fumigatus 0,78 12,5 25 3,12
Mucor mucedo plus 0,78 6,25 3,12 125
Mucor mucedo minus 0,78 6,25 3,12 12,5
Absidia ramosa 6,25 6,25 12,5 12,5

Claims (7)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás (I) általános képletű allil-amino-etil-azolszánnazékok - mely képletben
    HU 206 325 Β
    X nitrogénatom vagy CH-csoport,
    R hidrogénatom vagy 1-5 szénatomos alkilcsoport,
    Ar 1 vagy 2 halogénatommal helyettesített fenilcsoport, naftil- vagy tienilcsoport és
    Ar’ szubsztituáltan nitrocsoporttal, 1-3 szénatomos alkilcsoporttal vagy 1-3 szénatomos alkoxicsoporttal egyszeresen vagy halogénatommal egy- vagy kétszeresen szubsztituált fenilcsoport, vagy szubsztituálatlan vagy egy halogénatommal szubsztituált tienilcsoport és savaddíciós sóik előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) egy (II) általános képletű vegyületet - mely képletben
    X és Ar az előzőekben megadott jelentésű egy (III) általános képletű vegyülettel - mely képletben
    Ar’ az előzőekben megadott jelentésű adott esetben inért oldószerben egy (IV) általános képletű vegyületté, vagy
    b) egy (V) általános képletű vegyületet - mely képletben
    X és Ar az előzőekben megadott jelentésű egy (VI) általános képletű vegyülettel - ahol Ar’ az előzőekben megadott jelentésű -, adott esetben inért oldószerben egy (VII) általános képletű vegyületté reagáltatunk, és ezt követően a keletkezett (IV) általános képletű vegyületet vagy a keletkezett (VII) általános képletű vegyületet inért hígítószer jelenlétében, redukálószer hozzáadása közben (I) általános képletű vegyületté redukáljuk - mely képletben
    R hidrogénatom -, és kívánt esetben olyan (I) általános képletű vegyületté alkilezzük, mely képletben R 1-5 szénatomos alkilcsoportot jelent, majd kívánt esetben az (I) általános képletű vegyületeket valamely sav - adott esetben oldószerben történő - hozzáadásával, növényfiziológiailag vagy gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sókká alakítjuk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (II) vagy (V) általános képletű vegyületet reagáltatunk, mely képletben
    X CH-csoportot jelent.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (U) vagy (V) általános képletű vegyületet reagáltatunk, mely képletekben
    Ar 2,4-dikIór-fenil-csoportot jelent.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (III) vagy (VI) általános képletű vegyületet reagáltatunk, mely képletekben
    Ar’ 2,4-diklór-fenil-csoportot jelent.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (III) vagy (VI) általános képletű vegyületet reagáltatunk, mely képletben
    Ar’ 4-klór-fenil-csoportot jelent.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (III) vagy (VI) általános képletű vegyületet reagáltatunk, mely képletben
    Ar’ fenilcsoportot jelent.
  7. 7. Eljárás patogén gombák elleni szerelőállítására, azzal jellemezve, hogy legalább egy, az 1. igénypont szerint előállított (I) általános képletű - mely képletben X, R, Ar és Ar’ az 1. igénypontban megadott jelentésű - allil-amino-etil-azolt vagy egy ilyen vegyület növényfiziológiailag vagy gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóját a szokásos hordozó- és segédanyagokkal keverjük.
HU893711A 1988-07-22 1989-07-21 Process for producing allyl-aminp-ethyl-azol derivatives and fungicide compositions containing them as active components HU206325B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
AT187588 1988-07-22

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT51602A HUT51602A (en) 1990-05-28
HU206325B true HU206325B (en) 1992-10-28

Family

ID=3522903

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU893711A HU206325B (en) 1988-07-22 1989-07-21 Process for producing allyl-aminp-ethyl-azol derivatives and fungicide compositions containing them as active components

Country Status (18)

Country Link
US (2) US4965277A (hu)
EP (1) EP0351696A3 (hu)
JP (1) JPH0288563A (hu)
KR (1) KR900001662A (hu)
CN (4) CN1054594A (hu)
AU (1) AU615087B2 (hu)
DD (2) DD284006A5 (hu)
DK (1) DK361189A (hu)
FI (1) FI893291A (hu)
HU (1) HU206325B (hu)
MY (1) MY104048A (hu)
NO (2) NO169486C (hu)
NZ (1) NZ229783A (hu)
PH (1) PH26233A (hu)
PT (1) PT91221A (hu)
RU (1) RU1834661C (hu)
YU (1) YU146589A (hu)
ZA (1) ZA895341B (hu)

Families Citing this family (2)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB8728418D0 (en) * 1987-12-04 1988-01-13 Jenkins T C Nitro-substituted aromatic/hetero-aromatic compounds for use in cancer treatment
US5183824A (en) * 1989-11-09 1993-02-02 Kao Corporation Azole derivatives and antifungal drugs containing the same as an active component

Family Cites Families (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
SU557755A3 (ru) * 1968-08-19 1977-05-05 Янссен Фармасьютика Н.В. (Фирма) Способ получени производных имидазола
DE2910976A1 (de) * 1979-03-21 1980-10-02 Bayer Ag Substituierte n-allyl-acetanilide, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als fungizide
JPS56152446A (en) * 1980-04-28 1981-11-26 Nippon Nohyaku Co Ltd Alpha-substituted fatty acid amid and their salt
CA1189857A (en) * 1981-03-27 1985-07-02 Janssen Pharmaceutica Naamloze Vennootschap Antimicrobial triazole derivatives
EP0084236A3 (en) * 1981-12-22 1983-08-03 Fbc Limited Fungicidal heterocyclic compounds and compositions containing them
DE3201359A1 (de) * 1982-01-19 1983-08-04 Memminger Gmbh, 7290 Freudenstadt "fadenliefervorrichtung fuer textilmaschinen"
DE3644616A1 (de) * 1986-12-29 1988-07-07 Lentia Gmbh Imidazolderivate, verfahren zur herstellung und deren verwendung

Also Published As

Publication number Publication date
EP0351696A2 (de) 1990-01-24
DD283917A5 (de) 1990-10-31
NO893006L (no) 1990-01-23
PT91221A (pt) 1990-02-08
CN1054594A (zh) 1991-09-18
NZ229783A (en) 1990-12-21
DD284006A5 (de) 1990-10-31
NO912122D0 (no) 1991-06-03
CN1016170B (zh) 1992-04-08
PH26233A (en) 1992-04-01
CN1054593A (zh) 1991-09-18
FI893291A0 (fi) 1989-07-06
MY104048A (en) 1993-10-30
YU146589A (en) 1991-06-30
NO912122L (no) 1990-01-23
RU1834661C (ru) 1993-08-15
KR900001662A (ko) 1990-02-27
NO893006D0 (no) 1989-07-21
CN1054774A (zh) 1991-09-25
ZA895341B (en) 1990-04-25
CN1039587A (zh) 1990-02-14
DK361189A (da) 1990-01-23
EP0351696A3 (de) 1990-04-18
DK361189D0 (da) 1989-07-21
JPH0288563A (ja) 1990-03-28
NO169486C (no) 1992-07-01
US4965277A (en) 1990-10-23
FI893291A (fi) 1990-01-23
HUT51602A (en) 1990-05-28
AU615087B2 (en) 1991-09-19
AU3827789A (en) 1990-01-25
NO169486B (no) 1992-03-23
US5051439A (en) 1991-09-24

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU195907B (en) Fungicidal composition comprising 1-triazolyl-2-phenyl-3-cyclopropyl-propan-2-ol derivative as active ingredient and process for producing 1-azolyl-2-phenyl-3-cyclopropyl-propan-2-ol derivatives
CS203098B2 (en) Fungicide and agent for growth plants regulator and process for preparing efective compound
IL44793A (en) 1-phenoxy-1-(1,2,4-triazolyl)-alkanols their preparation and fungicidal compositions containing them
US4264772A (en) Combating fungi with 1-phenyl-1-oximino-2-(1,2,4-triazol-1-yl)-ethanes
EP0097469B1 (en) Triazole antifungal agents
US4255434A (en) Combatting fungi with 1-(azol-1-yl)-4-halo-(1)-phenoxy-butan-2-ones and -ols
IE44040B1 (en) 1-phenyl-2-triazolyl-ethyl ether derivatives and their use as fungicides
EP0029355B1 (en) Azolyl ketals, their preparation and use and microbicidal agents containing them
EP0096569A2 (en) Triazole antifungal agents
NZ204500A (en) Hydroxyalkynylazoles and fungicidal compositions
JPS6337764B2 (hu)
US4366152A (en) Combatting fungi with metal salt complexes of 1-phenyl-2-(1,2,4-triazol-1-yl)-ethanes
US4331675A (en) Combating fungi with triazolyl-alkenes
PL143223B1 (en) Process for preparing novel derivatives of bis-triazole
EP0195557A2 (en) Triazole antifungal agents
HU206325B (en) Process for producing allyl-aminp-ethyl-azol derivatives and fungicide compositions containing them as active components
EP0126581B1 (en) Antifungal triazole derivatives
US4742071A (en) Novel 2-aryl-2-azolylmethyl-1,3-dioxepine fungicides
US4622334A (en) Combating fungi with 3-cycloalkyl-1-(1,3-dioxan-5-yl)2-(1,2,4-triazol-1-yl)-propan-1-ones and propan-1-ols
IL45178A (en) 1-phenoxy-1-(3(5)-halo-1,2,4-triazol-1-yl)-3,3-dimethyl-butan-2-one derivatives their preparation and their use as fungicides
CS214752B2 (en) Fungicide means and method of making the active component
GB1568350A (en) Azolyl-alkane-carboxylic acid derivatives and their use as fungicides
US4771065A (en) Fungicidal novel substituted phenethyl-triazolyl derivatives
US4466974A (en) Bistriazole antifungal agents
US4312880A (en) Fungicidal imidazolyl-enol ethers

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee