HU205365B - Process for producing lysosphingolipid derivatives and pharmaceutical compositions comprising such compounds - Google Patents

Process for producing lysosphingolipid derivatives and pharmaceutical compositions comprising such compounds Download PDF

Info

Publication number
HU205365B
HU205365B HU896336A HU633689A HU205365B HU 205365 B HU205365 B HU 205365B HU 896336 A HU896336 A HU 896336A HU 633689 A HU633689 A HU 633689A HU 205365 B HU205365 B HU 205365B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
sphingosine
acid
szfingozin
preparation
acyl
Prior art date
Application number
HU896336A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT52107A (en
Inventor
Francesco Della-Valle
Aurelio Romeo
Original Assignee
Fidia Spa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Fidia Spa filed Critical Fidia Spa
Publication of HUT52107A publication Critical patent/HUT52107A/hu
Publication of HU205365B publication Critical patent/HU205365B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07H—SUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H15/00—Compounds containing hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals directly attached to hetero atoms of saccharide radicals
    • C07H15/02—Acyclic radicals, not substituted by cyclic structures
    • C07H15/04—Acyclic radicals, not substituted by cyclic structures attached to an oxygen atom of the saccharide radical
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C215/00—Compounds containing amino and hydroxy groups bound to the same carbon skeleton
    • C07C215/02—Compounds containing amino and hydroxy groups bound to the same carbon skeleton having hydroxy groups and amino groups bound to acyclic carbon atoms of the same carbon skeleton
    • C07C215/04—Compounds containing amino and hydroxy groups bound to the same carbon skeleton having hydroxy groups and amino groups bound to acyclic carbon atoms of the same carbon skeleton the carbon skeleton being saturated
    • C07C215/06—Compounds containing amino and hydroxy groups bound to the same carbon skeleton having hydroxy groups and amino groups bound to acyclic carbon atoms of the same carbon skeleton the carbon skeleton being saturated and acyclic
    • C07C215/10—Compounds containing amino and hydroxy groups bound to the same carbon skeleton having hydroxy groups and amino groups bound to acyclic carbon atoms of the same carbon skeleton the carbon skeleton being saturated and acyclic with one amino group and at least two hydroxy groups bound to the carbon skeleton
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P25/00—Drugs for disorders of the nervous system
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P25/00—Drugs for disorders of the nervous system
    • A61P25/28—Drugs for disorders of the nervous system for treating neurodegenerative disorders of the central nervous system, e.g. nootropic agents, cognition enhancers, drugs for treating Alzheimer's disease or other forms of dementia
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C215/00—Compounds containing amino and hydroxy groups bound to the same carbon skeleton
    • C07C215/02—Compounds containing amino and hydroxy groups bound to the same carbon skeleton having hydroxy groups and amino groups bound to acyclic carbon atoms of the same carbon skeleton
    • C07C215/22—Compounds containing amino and hydroxy groups bound to the same carbon skeleton having hydroxy groups and amino groups bound to acyclic carbon atoms of the same carbon skeleton the carbon skeleton being unsaturated
    • C07C215/24—Compounds containing amino and hydroxy groups bound to the same carbon skeleton having hydroxy groups and amino groups bound to acyclic carbon atoms of the same carbon skeleton the carbon skeleton being unsaturated and acyclic
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C233/00—Carboxylic acid amides
    • C07C233/01—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms
    • C07C233/16—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms
    • C07C233/17—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by an acyclic carbon atom
    • C07C233/18—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by an acyclic carbon atom having the carbon atom of the carboxamide group bound to a hydrogen atom or to a carbon atom of an acyclic saturated carbon skeleton
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C233/00—Carboxylic acid amides
    • C07C233/01—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms
    • C07C233/16—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms
    • C07C233/17—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by an acyclic carbon atom
    • C07C233/20—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by an acyclic carbon atom having the carbon atom of the carboxamide group bound to a carbon atom of an acyclic unsaturated carbon skeleton
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C235/00—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by oxygen atoms
    • C07C235/02—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by oxygen atoms having carbon atoms of carboxamide groups bound to acyclic carbon atoms and singly-bound oxygen atoms bound to the same carbon skeleton
    • C07C235/04—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by oxygen atoms having carbon atoms of carboxamide groups bound to acyclic carbon atoms and singly-bound oxygen atoms bound to the same carbon skeleton the carbon skeleton being acyclic and saturated
    • C07C235/08—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by oxygen atoms having carbon atoms of carboxamide groups bound to acyclic carbon atoms and singly-bound oxygen atoms bound to the same carbon skeleton the carbon skeleton being acyclic and saturated having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to an acyclic carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C237/00—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by amino groups
    • C07C237/02—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by amino groups having the carbon atoms of the carboxamide groups bound to acyclic carbon atoms of the carbon skeleton
    • C07C237/22—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by amino groups having the carbon atoms of the carboxamide groups bound to acyclic carbon atoms of the carbon skeleton having nitrogen atoms of amino groups bound to the carbon skeleton of the acid part, further acylated
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C255/00—Carboxylic acid nitriles
    • C07C255/01—Carboxylic acid nitriles having cyano groups bound to acyclic carbon atoms
    • C07C255/19—Carboxylic acid nitriles having cyano groups bound to acyclic carbon atoms containing cyano groups and carboxyl groups, other than cyano groups, bound to the same saturated acyclic carbon skeleton
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C323/00—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups
    • C07C323/50—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups containing thio groups and carboxyl groups bound to the same carbon skeleton
    • C07C323/51—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups containing thio groups and carboxyl groups bound to the same carbon skeleton having the sulfur atoms of the thio groups bound to acyclic carbon atoms of the carbon skeleton
    • C07C323/57—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups containing thio groups and carboxyl groups bound to the same carbon skeleton having the sulfur atoms of the thio groups bound to acyclic carbon atoms of the carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by nitrogen atoms, not being part of nitro or nitroso groups
    • C07C323/58—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups containing thio groups and carboxyl groups bound to the same carbon skeleton having the sulfur atoms of the thio groups bound to acyclic carbon atoms of the carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by nitrogen atoms, not being part of nitro or nitroso groups with amino groups bound to the carbon skeleton
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07F—ACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00—Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02—Phosphorus compounds
    • C07F9/06—Phosphorus compounds without P—C bonds
    • C07F9/08—Esters of oxyacids of phosphorus
    • C07F9/09—Esters of phosphoric acids
    • C07F9/10—Phosphatides, e.g. lecithin
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07H—SUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H15/00—Compounds containing hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals directly attached to hetero atoms of saccharide radicals
    • C07H15/02—Acyclic radicals, not substituted by cyclic structures
    • C07H15/04—Acyclic radicals, not substituted by cyclic structures attached to an oxygen atom of the saccharide radical
    • C07H15/10—Acyclic radicals, not substituted by cyclic structures attached to an oxygen atom of the saccharide radical containing unsaturated carbon-to-carbon bonds

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Crystallography & Structural Chemistry (AREA)
  • Neurosurgery (AREA)
  • Neurology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Psychiatry (AREA)
  • Hospice & Palliative Care (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Saccharide Compounds (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Ultra Sonic Daignosis Equipment (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)

Description

(57) KIVONAT
A találmány tárgya az új, szialinsavaktól mentes (I) általános képletű N-acil-lizoszfingolipid-származékok -ahol
A jelentése -CH=CH- csoport;
ni jelentése egész szám 6-tól 16-ig;
n2 jelentése egész szám 11-től 15-ig;
X jelentése hidrogénatom glükozil-, galaktozil-, laktozil- vagy foszforil-koün-csoport;
R jelentése karboxi-(2-7 szénatomos alkenil)-karbonil-csoport, vagy
2-20 szénatomos telített alkanoilcsoport, amelyhez egy vagy több poláris szubsztituensként kapcsolódik klór-, bróm- és/vagy fluoratom, hidroxilcsoport, cianocsoport, (1-7 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport, aminocsoport,
2-7 szénatomos alkanoil-amino-csoport,
1-4 szénatomos alkoxicsoport,
1-7 szénatomos alkil-tio-csoport, fenil-(l-3 szénatomos alkil)-tio-csoportaz N-(7-amino-butiríl)-szfingozin és N-diklór-acetil-szfingozin kivételével, valamint e vegyületek sóinak az előállítására.
E vegyületek a protein-kináz C enzimet gátolják, s így központi idegrendszeri zavarok, például az agyvérzés, vitustánc, epilepszia, valamint szívizominfarktus és koszorúér-szűkület kezelésére alkalmazhatók.
A leírás terjedelme: 16 oldal (ezen belül 1 lap ábra) CHs A-CH-CH-CHj-Ο-X
OH NH I
R
0)
HU 205 365 B
HU 205 365 Β
A találmány tárgya eljárás új, szialinsavaktől mentes Iizoszfingolipid-száimazékok, valamint hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. Közelebbről a találmány eljárás az (I) általános képletú N-acil-lizoszfingolipid-száimazékok -ahol
A jelentése -CH=CH-csoport;
n jelentése egész szám 6-tól 16-ig;
X jelentése hidrogénatom, glükozil-, galaktozil-, laktozil- vagy foszforil-kolin-csoport;
R jelentése karboxi-(2-7 szénatomos alkenil)-karbonií-csoport, vagy
2-20 szénatomos telített alkanoilcsoport, amelyhez egy vagy több poláris szubsztituensként kapcsolódik klór-, bróm- és/vagy fluoratom, hidroxilcsoport, cianocsoport, (1-7 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport, aminocsoport,
2-7 szénatomos alkanoil-amino-csoport,
1-4 szénatomos alkoxicsoport,
1-7 szénatomos alkil-tio-csoport, fenil-(l-3 szénatomos alkil)-tio-csoportaz N-(y-amino-butiril)-szfingozin és N-(diklór-acetil)-szfíngozin kivételével, valamint e vegyületek sóinak az előállítására.
A találmány továbbá azoknak a gyógyászati készítményeknek az előállítására is vonatkozik, amelyek hatóanyagként egy vagy több, a fentiekben meghatározott N-acil-lizoszfingolipid-származékot vagy azok sóit egy vagy több gyógyászati szempontból elfogadható vivőanyaggal összekeverve tartalmazzák.
A szfíngolipidek felépítésében természetes szfíngozinok vesznek részt, ezért tekintjük e vegyületeket „lizoszfingolipideknek”. Ez utóbbiakat a szfingozin szerkezeti egység C-1 helyzetében kapcsolódó primer bidroxilcsoport következtében fennálló poláris szerkezet szerint osztályozzák. Mivel ebben a helyzetben számos különböző cukor, oligoszacharid-, foszfát-észter-csoportés egyéb poláris csoportok kötődhetnek, a szfingolipideknek számos változatos típusa van. A szfingolipidekben a szfingozin C-2 helyzetében kapcsolódó aminocsoport valamilyen zsírsavval szubsztítuált; a szfingozin bázisos aminocsoportja tehát természetes eredetű savamid alakjában van jelen. Mivel egyugyanazon szfíngolipidben számos különböző zsírsav és szfíngozinegység található, valamennyi természetes eredetű szfingolipidet homogénnek tekintik, ha poláris részük és zsírsavkomponensük (azaz szfingozin- és zsírsavegységük) vonatkozásában közeli rokonságban álló vegyületek (komplex) keverékei.
A fentiek alapján az (I) általános képletű vegyületek (a továbbiakban esetenként a találmány szerinti vegyületek) tehát a természetes szfíngolipidek különleges analógjait képviselik, amelyek változatossága az aminocsoporthoz kapcsolódó acilcsoportban áll: ez az acilcsoport - a természetes eredetű termékekkel ellentétben - poláris csoportokkal szubsztítuált. Ennek értelmében a találmány szerinti új vegyületek félszintetikus szfíngolipidek, amelyeket úgy kapunk, hogy az R acilcsoportot a „lizoszfíngolipidek” bázisos nitrogénatomjához kapcsoljuk. Ezen leírásban „lizoszfingolipideknek tekintjük az (I) általános képletű vegyületeknek megfelelő azon alapvegyűleteket, amelyek az R acilcsoportot nem tartalmazzák; ezek végállású hidroxilcsoportja vagy szabad alakban van, mint a szfíngozinszármazékok esetében; vagy X csoporttal szubsztítuált, azaz a végállású hidroxilcsoport glikozidkötéssel kapcsolódik egy monoszacharid- vagy diszacharídcsoporttal - így egyes szfíngolipidek esetében - vagy foszforil-kolin-csoporttal kapcsolódik, mint a lizoszfíngomielin vagy lizodihidroszfingomielin esetében.
A találmány szerinti eljárásban lizoszfingolipidekként az ([) általános képletű N-acil-lizoszfingolipidszármazékok előállítása során előnyösen alkalmazhatók a szialinsavaktől mentes, természetes eredetű szfíngolipidek dezacilezésével kapható vegyületek: ezek az utóbbiak különböző hosszúságú szénláncot tartalmazó vegyületek keverékei. A találmány azonban az (I) általános képletű egyedi vegyületek előállítására is vonatkozik.
Az (I) általános képletben X csoportnak, mint monovagy diszacharidcsoportnak a jelentése glükozil-, galaktozil-, laktozil- vagy foszforil-kolin-csoport lehet.
A „természetes”, szialinsavtől mentes lizoszfíngolipidek közül - amelyek a találmány szerinti új vegyületek kiindulóanyagai (báziskomponensei) - figyelemre méltók az alábbiak:
- a (E) általános képletű szfingozinok, ahol a (E) képletben n értéke 6-tól 16-ig terjedő egész szám;
- a (IV) általános képletű pszikozinok (galaktozilszfingozinok), ahol az (V) képletben n értéke 6-tól 16-ig terjedő egész szám;
- a foszforil-kolin-egységet tartalmazó lizoszfingomielin.
E vegyületek természetes eredetű szfingolipidekből állíthatók elő [R. W. Leeden és R. K. Yu: „Structure and Enzymatic Degradation of Sphingolipids in Lysosomes and Storage Disease”, Academic Press, 105145. old. (1973)], vagy az irodalomban leírt módszerekei szintetikusan készíthetők Dásd a 62 39 597 (1987), 63 207 247 (1987) számú publikált japán szabadalmi bejelentéseket, valamint: Agric. Bioi. Chem. 51, 82 (1987), J. Org. Chem. 52,2838 (1987), Carbohydr. Rés 158, 101 (1987), Chem. Phys. Lipids 42, 199 (1986), valamint Chem. Phys. Lipids 3,59 (1969)].
A találmány szerinti vegyületek új termékek. Úgy látszik, hogy néhány szfingolipidN-acilcsoportja - a szfingozin természetes eredetű acilszármazékai közül - alifás hidroxisav, amelynek szénatomszáma egyes találmány szerinti vegyületek acilcsoportjának szénatomszámához hasonló, ezeket a zsírsavakat néhány természetes szfingolipid hidrolízistermékei között kimutatták; az ilyen acilcsoportokat tartalmazó szfingolipideket azonban mindeddig nem izolálták, és nem írták le, ezért azokat a találmány szerinti vegyületeket, amelyek N-hidroxi-acilszármazékok, is újaknak kell tekinteni.
A találmány szerinti új lizoszfingolipid-származékok érdekes farmakológiai tulajdonságokat mutatnak:
HU 205365 Β közelebbről gátolják a protein-kináz C enzim aktiválását, amely utóbbi a normális idegingerület-átviteli (neurotranszmissziós) mechanizmusok egyensúlyára bizonyos körülmények között nemkívánt negatív hatást fejthet ki. A protein-kináz C aktiválódása a serkentő (ingerlő) hatású aminosavak - így a glutaminsav és/vagy aszparaginsav - megnövekedett koncentrációjának a következménye. Ilyen abnormális körülmények között e savak közvetlen toxikus hatást gyakorolnak az idegsejtekre (neuronokra). A jelen találmány szerinti vegyületek egyik nagy előnye - amely más protein-kináz C gátló anyagoktól, például a szfingozinoktól és gangliozidoktól megkülönbözteti a találmány szerinti vegyületeket - abban áll, hogy ezt a neurotoxikus hatást képesek megelőzni vagy kivédeni.
A találmány szerinti új vegyületek továbbá csak sokkal nagyobb dózisokban neurotoxikusak, mint amilyen dózisokban a protein-kináz C enzimet gátolják. Atalálmány szerinti félszintetikus szfingolipidek különböző kóroktani eredetű idegrendszeri zavarok, például agyvérzés, trauma, vitustánc, aggkori idegrendszeri zavarok, epilepszia, az idegrendszer neurodegeneratív zavarai, valamin szívizominfarktus és koszorúér-szűkület kezelésére alkalmazhatók.
Az új N-acil-lizoszfingolipid-származékok farmakológiai hatásait az alábbiakban az N-(difluor-acetil)szfingozin és N-(trifluor-acetil)-szfingozin példáján mutatjuk be. E vegyületek neurotoxicitását a glutamáttal kiváltott sejttoxikusság alapján vizsgáltuk és a kapott eredményeket az ismert szfingozinnal hasonlítottuk össze. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Táblázat
Az N-(difluor-acetil)-szfingozin és N-(trifluor-acetil)szfingozin védőhatása a glutamáttal okozott neuronális toxikusság és benső neurotoxikusság ellen, a szfingozin hatásával összehasonlítva
Vizsgált hatóanyag Sejttúlélés glutamát hozzáadása után (%) Neurotoxikusság 24 óra alatt (pmól)
Kontroll (hatóanyag nélkül) 100
Glutamát (50 μΜ) 41
Glutamát (50 μΜ) + -szfingozin (100 μΜ) 9 toxikus
Glutamát (50 μΜ) + N-(difluor-acetil)-szfingozin (100 μΜ)) 72x) >100
Glutamát (50 μΜ) + N-(trifluor-acetil)-szfingozin (100 μΜ) Ί&> >100
x> P 0,01 glutamáttal szemben (DUNNET-teszt)
A fenti táblázatban megadott kísérletek során az alábbiakban ismertetett módszereket alkalmaztuk:
Sejttenyészetek:
napos Sprague-Dawley-patkányokból (Zivic Miller) vett granulasejtekből elsődleges tenyészeteket készítettünk. E tenyészetek granulasejt-tartalma 90%-nál nagyobb, 5% GABA-erg neuront [Proc. Natl. Acad. Sci. USA 79,7919 (1982)] és 5%-nál kevesebb gliasejtet [J. Neurosci. 7. 65 (1987)] tartalmaznak. Ezeket a tenyészeteket in vitro vizsgálatainkban a 8. és 9. napon alkalmaztuk.
A tenyészetekhez adott vegyületek, valamint az adagolás módja és paraméterei:
A tenyészetekhez a 8. és 9. napon in vitro különböző koncentrációkban (1-100 μΜ) szfingozinokat és N(difluor-acetil)-szfingozinokat adagoltunk. Közelebbről a granulasejtból álló egyréteget (monoréteget) e vegyületekkel Locke-oldatban (1 ml) 2 órán át 37 ’Con előinkubáltuk. A szfingozint etanolban oldottuk, és szarvasmarha-szérumalbuminnal alkotott ekvimoláris komplex alakjában (zsírsavak nélkül) tároltuk, majd közvetlenül a sejtek előinkubálásához alkalmazott Locke-oldattal hígítottuk. Az N-(difluor-acetil)-szfingozint dimetil-szulfoxidban oldottuk, és közvetlenül hígítottuk Locke-oldattal. A hígított oldat alikvot részeit nitrogénáramban szárítottuk, majd a kívánt koncentráció eléréséhez szükséges mennyiségben Locke-oldatban oldottuk.
A PKC glutamát-előidézte transzlokációja: a [3H]forbol-észter-kötés megállapítása ép sejtekben.
Miután a sejteket, a vegyületekkel együtt vagy a vegyületek nélkül (lásd fentebb) 2 órán át 37 ’C-on inkubáltuk, a monorétegeket egyszer mostuk, és megállapítottuk a 4-B-[3H]-forbol-12,13-dibutirát kötődését 1 μΜ glutamát jelenlétében, Mg2+ nélkül. A granulasejteket 35 mm méretű lemezeken tenyésztettük, majd egyszer mostuk Locke-oldattal (154 mM nátrium-klorid, 5,6 mM kálium-klorid, 3,6 mM nátriumhidrogén-karbonát, .2,3 mM kalcium-klorid, 1 mM magnézium-klorid, 5,6 mM glükóz és 5 mM Hepes, pH=7,4), majd 1 ml 4-B-[3H]-forbol-12,13-dibutirátot tartalmazó Locke-oldattal inkubáltuk (a triciált vegyület aktivitása 12,5 Ci/mmól; 1 Ci=37 GBq; beszerzési helye a New England Nuclear) 0,1%-os szarvasmarhaszérumalbumin-oldatban zsírsavak nélkül. Előzetes kísérletek arra utaltak, hogy az egyensúly 10 percen belül elérhető, ezért a monorétegeket a 4-B-[3H]-forbol12,13-dibutiráttal 15 percig 22 ’C-on inkubáltuk. Ezt követően a kötés legfeljebb 1 órán át változatlanul fennállt. Az inkubálás után a sejteket háromszor mostuk hideg Locke-oldattal, majd 0,1 n nátronlúg-oldatban szuszpendáltuk. A szuszpenzió alikvot részeit használtuk fehérjemeghatározásra és folyadékszcintillációs méréshez. A nem specifikus kötést 2 μΜ forbol12-tetradekanoát-13-acetát jelenlétében határoztuk meg.
A glutamáttal előidézett neurotoxicitás vizsgálata:
Ép granulasejtekből álló monorétegeket különböző vegyületek különböző koncentrációinak a jelenlétében 2 órán át 37 ’C-on előinkubáltunk. A vegyületek feleslegének az eltávolítása és ismételt kimosás után a sejte3
HU 205 365 B két 50 μΜ glutamáttal Mg2+ nélkül 15 percig szobahőmérsékleten. inkubáltuk. Ezután három mosást alkalmaztunk, majd. a monorétegeket ismét a tenyésztőközegbe helyeztük. A sejtek túlélését 24 óra elmúltával hisztokémiai eljárással határoztuk meg. Közelebbről a sejt életképességét úgy állapítottuk meg, hogy a sejteket fluoreszceinnel festettük, amely zöld fluoreszcenciát eredményez az élő sejteken és vörös fluoreszcenciát ad az elpusztult sejtekkel.
A ciíotoxicitás megállapítása a neurotoxicitás és hemolízis vizsgálata útján:
A vegyületek esetleges citotoxicitását agysejttenyészetekre glutamát távollétében kifejtett toxicitásuk alapján értékeltük ki. E célra a fentiekben leírt vizsgálati módszereket alkalmaztuk, azzal a különbséggel, hogy glutamátot nem adtunk a vizsgálati rendszerhez. Kiértékeltük továbbá a vegyületek hemolitikus hatását is. E célra 4 önkéntes egyéntől vérmintát vettünk, minden egyes mintát 3 kémcsőbe osztottunk el, és a következőképpen jártunk el:
1.1 mlvér+l mlN-(difíuor-acetil)-szfíngozin-oldat
2.1 ml vér+1 ml D-szfingozin-oIdat
3.1 ml vér+1 ml plazma ugyanazon önkéntes egyéntől (negatív kontroll).
Az N-(difluor-acetil)-szfingozint és a D-szfíngozint különböző koncentrációkban adtuk a mintákhoz (lásd a fentebb leírt kísérleteket). Ezután a kémcsöveket 45 percig 37 °C-on inkubáltuk, majd centrifugáltuk. A hemoglobint a felülúszóban mennyiségileg határoztuk meg a ciano-methemoglobin módszerrel. Ebben a próbában az inkubált hemoglobin mennyiségének azonosnak vagy kisebbnek kell lennie, mint a negatív kontrolion mért érték.
A fenti táblázatban összefoglalt és a fent leírt módszerekkel végzett farmakológiai összehasonlító kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált új vegyületeknek a citotoxikussága többszörösen előnyösebb, a glutamát által kiváltott neuronális toxikusság elleni védőhatása pedig lényegesen jobb, mint az összehasonlításul alkalmazott szfíngoziné.
A 0 072 286 számú európai kőzrebocsátási irat olyan szfíngozinszármazékokat ismertet, amelyek nitrogénatomján különleges, a központi és perifériás idegrendszerre in vitro hatásos, in vivő azonban hatástalan karbonsavnak megfelelő acilcsoport kötődik. A hatás hiányának oka az, hogy e sav nehezen hatol át a véragy-gáton, és nehezen jut az idegrendszer perifériás részeibe. Ha ilyen savakat savamidkötés útján lizoszfingolipidekkel kapcsolnak, akkor képesekké válnak a vér- agy-gát átlépésére, s így in vivő hatást képesek kifejteni. Az idézett európai kőzrebocsátási irat tehát ismerteti azt a vívőszerepet, amelyet a lizoszfingolipidek a központi idegrendszerre ható savakkal kapcsolva betöltenek. Másrészt a jelen találmány értelmében a szfingolipideket úgy módosítjuk, hogy természetes acilcsoportjaikat „mesterséges” acilcsoportokkal helyettesítjük, s így a szfingolipidek biológiai hatását különlegesen módosítjuk. Ez a hatás lényegében a protein-kináz C enzim gátlása, amelyet az irodalom számos helyen ismertet [lásd Y. A. Hannun és munkatársai: „Sphingosine Ihhibition of Protein- kinase C Activity and of Phorbol Dibutyrate B inding in vitro and in Humán Platelets”, J. Bioi. Chem. 261, 12604 (1986); A. H. Merrill és munkatársai: „Inhibition of Phorbol Ester-dependent Differentiation of Humán Promyelocytic Leukemic (HL-60) Cells by Sphinganine and Other Long-chain Bases, J. Bioi. Chem. 261, 12610 (1986); E. Wilson és munkatársai: „Inhibition of the Oxidative Burst in Humán Neutrophils by Sphxngoid Long-chain Bases”, J. Bioi. Chem. 261,12616 (1986); Y. A. Hannun és munkatársai: „Lysosphingolipids inhibit Protein Kinase C: ímplications fór the Sphingolipidoses”, Science 235, 670 (1987)].
A találmány szerinti új szfingolipidszármazékok előnye az ismert protein-kináz C gátló anyagokkal szemben abban áll, hogy védőhatást fejtenek ki az ingerlő (serkentő) hatású aminosavak toxikus hatásával szemben, s így alkalmasak hatásos gyógyszerek előállítására.
A fentebb idézett európai kőzrebocsátási iratban említett egyik sav, amelynek idegrendszeri hatása van, a γ-amino- vajsav (GABA), amely a jelen találmányt jellemző savakhoz hasonló szerkezetű, de minthogy az idézett iratból már ismertté vált, nem tartozik a találmányunk szerint előállítható új vegyületek közé.
A találmány szerinti új vegyületek közül kizárjuk az N-(diklőr-acetil)-szfingozint Is, amelyet előzőleg leírtak [Biochemistry 21, 928 (1982)]. Ismert vegyület az N-(diklór-acetil)- dihidroszfingozin is, amelyet előzőleg közöltek [J. Org. Chem. 28,2157 (1963)].
A fentiekben definiált, jelen találmány szerinti új vegyületekre jellemző N-acilcsoport 2-20 szénatomos alifás savakból ered; e savak lehetnek több bázisúak, előnyösen azonban csak egy karboxilcsoportot tartalmaznak, és előnyösen egyenes szénláncúak. Az elágazó szénláncú csoportokban az oldalláncok előnyösen legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó rövid szénláncú alkilcsoportok, elsősorban metilcsoportok. Az alkilrészek - különösen az elágazó szénláncú alkilrészek előnyösen legfeljebb 12 szénatomosak, még előnyösebben legfeljebb 6 szénatomot tartalmaznak.
Az N-acilcsoporthoz kötődő poláris csoportok száma előnyösen 1-3, és azonosak vagy különbözők lehetnek. Előnyösek azok a vegyületek, amelyek a-helyzetben alkilcsoportot tartalmaznak. A szubsztituensként alkalmazható poláris csoportok típusait az R aciloldallánc fentebb adott meghatározásában foglaltuk össze.
Az N-acilcsoportnak megfelelő, fentiekben meghatározott számú szénatomot tartalmazó rövid szénláncú savak közül példaként említjük a halogénezett, különösen klór- vagy fluorszárraazékokat, és ezek közül is különösen az α-helyzetben mono-, di- vagy trihalogénezett savakat; ilyenek például a monoklór-ecetsav, a triklór-ecetsav, a mono-, di- és trifluor-ecetsav és ezek brőmanalógjai; hosszabb láncú halogénezett savak, mint 2,2-dikIőr-propionsav, 2,2-diklór-n-vajsav, 2,2diklór-valeriánsav, 2-klór-izovaIeriánsav, 2,3-dildórvaleriánsav; pentafluor-propionsav, 3,3-diklór-pivalin4
HU 205 365 Β sav, 3-klór-2,2-dimetil-propionsav; klór-difluor-ecetsav, 2,2-diklór-kapronsav; 2-monoklór-propionsav, 2monoklór-n-vajsav, 2-monoklór-valeriánsav; a 2-monoklór-kapronsav; ezek fluor- és brómanalógjai; valamint a 2-klór-palmitinsav, 2-klór-sztearinsav és 4-klórfenoxi-ecetsav.
Az N-acilcsoportnak megfelelő savak további példáiként említjük: a hidroxisavakat, ilyenek például a 2hidroxi-propionsav (tejsav), 3-hidroxi-propionsav, 2hidroxi-vajsav, 2-hidroxi-valeriánsav, 3-hidroxi-valeriánsav, 2,3-dihidroxi-vajsav és 2,3-dihidroxi-valeriánsav; továbbá a 2-metoxi-ecetsav, 12-hidroxi-sztearinsav, 2-(4-hidroxi-fenoxi)-propionsav, 2-hidroxi-izokapronsav, 2-hidroxi-izovajsav, 4-fluor-fenoxi-ecetsav, etoxi-ecetsav; a ciano-ecetsav, 2-ciano-propionsav, 2ciano-vajsav, 2-ciano-valeriánsav; az amino-ecetsav, 2amino-propionsav, 2-amino-vajsav, 3-amino-vajsav, 2amino-valeriánsav, 4-amino-valeriánsav; továbbá etionin, dimetil-glicin, 3-(dietil-amino)-propionsav, kamitin és ciszteinsav is alkalmazható.
A találmány szerinti új vegyületek fémsóit azokból az (I) általános képletéi vegyületekből állíthatjuk elő, amelyek szabad karboxilcsoportot tartalmaznak, és ezeknek a fémsóknak, valamint a savaddíciós sók képzésére alkalmas bázisos csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóinak az előállítása szintén a találmány tárgyátképezi.
A találmány szerinti N-acil-lizoszfingolipid-származékok savaddíciós sóinak előállítására alkalmas savak például: különösen a halogén-hidrogénsavak, így a sósav, bróm-hidrogénsav, foszforsav, kénsav; legfeljebb 7 szénatomos alifás savak, például a hangyasav, ecetsav, a propionsav, borostyánkősav és maleinsav.
A terápiásán nem alkalmazható savak vagy bázisok, - például a pikrinsav - adott esetben felhasználhatók az új N-acil-lizoszfingolipid-száimazékok tisztítására, és ezek a savaddíciós sók is a találmány tárgyát képezik. Mivel a találmány szerinti vegyületek szabad alakja és sóformái között szoros kapcsolat áll fenn, e leírásunkban tett megállapítások mind a szabad formákra, mind a sóikra vonatkoznak, ha erre vonatkozóan külön megjeyzést nem teszünk.
A találmány szerinti (I) általános képletű N-acillizoszfingolipid-származékok ismert úton, a fentebb említett alapvegyületek acilezésével állíthatók elő.
A találmány szerinti új N-acil-lizoszfingolipid-származékok különösen figyelemre méltó példáiként felsoroljuk a fentiekben konkrétan említett savakkal N-acilezet szfingozin-, pszikozin- és lizoszfingomielin-származékokat.
Ezek közül is kiemeljük az
N-(klór-acetil)-szfingozint, N-(hidroxi-acetil)-szfingozint, N-(trifluor-acetil)-szfÍngozint, N-(triklór-acetil)-szfingozint, N-(merkapto-acetil)-szfingozint, Nmaleoil-szfingozint, N-(12-hidroxi-sztearoil)-szfingozint, N-(2-hidroxi-butiril)-szfingozint, N-(fluor-acetil)szfingozint, N-(difluor-acetil)-szfingozint, N-(3-amino-propionil)-szfingozint, N-(ciano-acetil)-szfingozint, N-(3-dietil-amino-propionil)-szfingozint és az N-(amino-acetil)-szfingozint; továbbá a glükozil-szfingozin
N-(diklór-acetil)-, N-(klór-acetil)-, N-(trifluor-acetil)-, N-(fluor-acetil)-származékait; továbbá a laktozil-szfingozin N-(diklór-acetil)-, N-(trifluor-acetil)-, és N-(3dietil-amino-propionil)-szánnazékát.
A találmány szerinti eljárás értelmében az (I) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy valamely az R helyén hidrogénatomot tartalmazó, egyébként az (I) általános képlet fentebb adott meghatározásának megfelelő vegyületet az R szubsztituens fentebb adott meghatározásának megfelelő acilcsoportú szerves karbonsavval vagy ennek valamely reakcióképes származékával acilezűnk, adott esetben az acilező komponensben jelen lévő funkciós csoportok átmeneti megvédése, majd a védőcsoportnak az acilezett származékból való eltávolítása mellett; és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet sóvá, különösen savaddíciós sóvá alakítjuk.
A találmány szerinti eljárás megvalósítása során az N-acilezést a szokott úton végezhetjük, például úgy, hogy a kiindulóanyagot valamilyen acilezőszerrel, előnyösen a megfelelő sav reakcióképes funkciós származékával reagáltatjuk. Reakcióképes savszármazékként például a sav halogenidje vagy anhidridje jöhet számításba. Az acilezést előnyösen tercier bázis — például piridin vagy koliidin - jelenlétében végezzük. Ennek során vízmentes körülmények között, szobahőmérsékleten vagy melegítés alkalmazásával dolgozhatunk, de előnyösen alkalmazhatjuk a Schotten-Baumann-módszert is víz és valamilyen szervetlen bázis jelenlétében. Egyes esetekben előnyösen alkalmazhatók a megfelelő savak reakcióképes észterei. Az acilezést a peptidkémiában általánosan alkalmazott aktivált karbonsavszármazékokkal - például vegyes savanhidriddel, vagy karbodiimidszármazékokkal vagy izoxazolsókkal képzett származékokkal - is megvalósíthatjuk.
Számos előállítási módszer közül legcélszerűbben azokat alkalmazhatjuk, amelyek szerint lizoszfíngolipid-származékot i) a megfelelő savanhidridjével, vagy ii) a megfelelő savkloriddal, vagy iii) a megfelelő savval valamely karbodiimid, előnyösen diciklohexil-karbodiimid és adott esetben 1hidroxi-benztriazol jelenlétében, vagy · ' iv) a megfelelő sav valamely fenollal, előnyösen 4-nitro-fenollal képezett észterével, vagy
v) a megfelelő sav valamely sójának l-metil-2-klórpiridinium-jodiddal vagy hasonló aktív észterképző vegyülettel képezett észterével acilezzük.
A találmány továbbá azoknak a gyógyászati készítményeknek az előállítására is vonatkozik, amelyek hatóanyagként egy vagy több új, találmány szerinti vegyületet - különösen a fentebb kiemelt vegyületeket tartalmaznak.
A találmány szerinti vegyületek orális, rektális, parenterális, helyi (lokális) vagy bőrön át (transzdermálisan) történő adagolásra alkalmas gyógyászati készítményekké alakíthatók. E készítmények lehetnek szilárdak vagy félszilárdak - például tabletták, pilulák, zselatinkapszulák, kapszulák, végbélkúpok vagy lágy zse5
HU 205 365 Β latinkapszulák. A parenterálisan alkalmazható készítmények intramuszkuláris, szubkután vagy transzdermális adagolásra alkalmasak; vagy infúziók vagy intravénás injekciók, amelyeket vagy a hatóanyagok oldatának alakjában vagy a hatóanyagok liofilizálással kapott por alakjában szerelünk ki; utóbbi esetben a liofilizált hatóanyagot felhasználás élőit egy vagy több gyógyászati szempontból elfogadható vivő- vagy hígítószerrel elegyítjük, ügyelvén arra, hogy a készítmény ozmózisnyomása a testfolyadékokkal összeegyeztethető legyen. Helyi (lokális) alkalmazás céljára peimetet, például orrpermetet vagy krémeket vagy kenőcsöket állíthatunk elő; bőrön át történő adagolásra megfelelő módon kezelt tapaszokat alkalmazhatunk.
A találmány szerinti készítmények embereknek vagy állatoknak adagolhatok; a hatóanyagot oldatok, pennetek, kenőcsök és krémek esetében 0,01 tömeg%-tól (az alábbiakban röviden: t%) 10 t%-ig terjedő mennyiségben, szilárd készítmények esetében 1 t%-tól 100 t%-ig, előnyösen 5 t%-tól 50 t%-ig teq'edő mennyiségben tartalmazzák. A szükséges adag mennyisége egyedi feltételektől, a kívánt hatástól és az adagolás választott módjától függ. A találmány szerinti N-acil-Iizoszfíngolipid-származékok napi adagja emberek számára, injekciós, transzdermális vagy orális adagolás esetében 0,05 mg/testtömeg kg [az alábbiakban röviden: mg/kg] és 6 mg/kg között változik.
A találmányt az alábbi, nem korlátozó jellegű példákban részletesen ismertetjük. A 6-24. példákban bemutatjuk a találmány szerinti új vegyületek előállítását; a 25-28. példákban gyógyászati készítmények előállítását újuk le. Az 1-5. példák ismertetik a találmány szerinti eljárás kivitelezéséhez szükséges kiindulóanyagok előállítását
l.példa
Pszikozin-tartarát (FG-S2) előállítása szarvasmarhaagyszövet extrakciőjával
Szarvasmarha-agyvelőt 6,8 pH-értékő foszfátpufferoldatban homogenizálunk, majd kétszeres térfogatú diklór-metánt adunk hozzá, és az így kapott keveréket centrifugáljuk. Az alsó fázist elválasztjuk, és néhány napig 0 °C hőmérsékleten tartjuk; a szilárd terméket (ceroszfing) azután szűrjük, és vákuumban szárítjuk. A ceroszfing körülbelül 30% cerebrozidot tartalmaz.
kg ceroszfíngot 3 liter jéghideg ecetsavval összekeverve, megfelelő reaktorban körülbelül 60 ’C hőmérsékleten feloldunk. Teljes oldódás után az oldatot másnapig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A csapadékot összegyűjtjük, és ezzel a csapadékkal a műveletet megismételjük. Az így kapott újabb csapadékot acetonnal mossuk, és vákuumban szántjuk (FG-S1 termék). 1000 g FG-S1 terméket állandó hőmérsékletet (130 ’C) biztosító reaktorban 7200 ml n-butanollal és 480 ml vízzel összekeverünk. A keveréket visszafolyatő hűtő alatt forraljuk, és közben lassú ütemben 560 g káliumhidroxid 320 ml vízzel készült oldatát adagoljuk hozzá. A lúg adagolásának befejezése után a reakcióelegyet 5 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd 35 ’C-ra hűtjük, és 6 liter vizet adunk hozzá. Elkülönülés után az alsó fázist elvetjük, a felső fázist ötször mossuk 3 liter n kálium-hidroxid-oldattal. Az alsó fázisokat ismét elvetjük A felső fázishoz 5 liter vizet adunk, és pH-értékét körülbelül 250 ml 5 n kénsavoldat hozzáadásával 7,3-7,5-re állítjuk, majd 2 liter 0,1 M 7,2 pH-értéku foszfátpuffer-oldattal mossuk, amely 1,25% konyhasót tartalmaz, és utána további 2500 ml 2,5%-os konyhasóoldattal mossuk. Ezután az oldatot 2 liter térfogatra töményítjük, és előbb 3 liter n-hexánt, utána 2 Éter metanolt és 700 ml vízben oldott 250 g borkősavat adunk hozzá. Az alsó fázist elkülönítjük és félreteszszük, a felső fázist kétszer mossuk 500 ml olyan eleggyel, amely 75% metanolt és 25% vizet tartalmaz. Ezután a felső fázist elvetjük, az előbbi két alsó fázist egyesítjük, 1500 ml vizet adunk hozzá, és 2 Éter n-hexánnal megoszlatjuk. Az n-hexános fázist 250 ml víz hozzáadása után a harmadik alsó fázissal visszarázzuk, majd a hexános réteget elvetjük.
Az alsó fázisok elegyéhez 1250 ml vizet és 750 ml kloroformot adunk, majd a metanolos-vizes fázist kétszer mossuk egyenként 400 ml 50:20 arányú kloroform/metanol eleggyel.
A három alsó fázis elegyéhez 1250 ml vizet és 750 ml kloroformot adunk, majd a metanolos-vizes fázist kétszer mossuk 400 ml 50:2 arányú kloroform/metanol eleggyel.
A három alsó fázis elegyét 1 Éter 1:1 arányú metanol/víz eleggyel mossuk, a két alsó fázis elegyéhez 500 ml kloroformot és annyi 10 n nátrium-hidroxid-oldatot adunk, hogy a pH-értéke 12-re áUjon be. A folyamatot 250 ml kloroformmal ismételjük. A felső fázist elvetjük.
Az alsó fázisok elegyét 1000 ml olyan eleggyel mossuk, amely 1:1 arányban metanolt és 2,5%-os konyhasóoldatot tartalmaz, s utána 500 ml 2,5%-os konyhasóoldattal mossuk.
Az elegy víztartalmát vízmentes nátrium-szulfáton eltávohtjuk, majd ötszörös térfogatú, 150 g borkősavat tartalmazó acetonos oldatot adunk hozzá. A csapadékot szűrjük, s így 500 g pszikozin- tartarátot (FG-S2 jelű tennék) kapunk.
Szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfia (a továbbiakban VRK) során kloroform/metanol/víz/ammónium-hidroxíd 70:35:5:1 arányú eleggyel kifejlesztve Rf-értéke 0,5.
2. példa
Pszikozin-bázis előálEtása g di-(FG-S2) terméket 500 ml metanolban oldunk, és szobahőmérsékleten 100 ml 32%-os ammónium-hidroxid-oldatíal kezeljük. A keveréket éjszakán át keverjük, majd szűrjük, és a csapadékot metanollal mossuk. A metanolos oldatokat azonos térfogatú konyhasőoldattal kezeljük, majd 200 ml kloroformmal megoszlatjuk. így olajszerű alsó fázist kapunk, amelyet szilikagélen kromatografálva tisztítunk.
Az eluáláshoz az alábbi oldószereket (oldószerelegyeket) alkalmazzuk:
1. kloroform;
2. klorofonn/metanol/ammónium-hidroxid 85:15:1 arányú elegye;
HU 205 365 Β
3. kloroform/metanol/ammónium-hidroxid 65:30:5 arányú elegye.
így 20 g kromatográfiásan tiszta terméket kapunk, amelynek szilikagélen végzett VRK során az Rf-értéke 0,5 (a kifejlesztést kloroform/metanol/víz/ammóniumhidroxid 70:35:5:1 arányú elegyével végezzük).
3. példa
Szfingozin-szulfát [(FG-S3) jelű termék] előállítása
500 g FG-S2 terméket 2 liter metanolban diszpergálunk, és ehhez a diszperzióhoz 2 liter metanolban oldott 1500 g p-toluolszulfonsav-monohidrátot adunk, majd a reakcióelegyet egy reaktorban 90 °C hőmérsékleten 7 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Ezután 5-10 ’C-ra hűtjük, és 7500 g jeget és körülbelül 800 ml 10 n nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá a 12-es pH-érték elérésére. A szfingozin-bázist 700 ml diklórmetánnal extraháljuk, és a felső fázist még kétszer mossuk 500 ml 60:30 arányú diklór-metán/etanol eleggyel. A felső fázisokat három választótölcsérben visszafolyató hűtő alatt forralva egyenként 500 ml olyan eleggyel mossuk, amely 2,5 %-os konyhasóoldatot és etanolt 75:25 arányban tartalmaz. A felső fázisokat elvetjük, az alsó fázisok keverékét forgóbepárló készülékben beszárítjuk. A maradékot 1500 ml izopropanolban felvesszük, és 50 ’C-ra melegítve feloldjuk. Az így kapott oldathoz 2 M izopropanolos kénsavoldatot csepegtetünk, amíg az oldat kémhatása 25 ’C állandó hőmérsékleten kongóvörös indikátorral észlelve semlegessé válik. A csapadékot előbb szobahőmérsékleten, majd 4 ’C-on hűtve elkülönülni hagyjuk, elválasztjuk, acetonnal mossuk és vákuumban 40 ’C-on 60 órán át szárítjuk. így 250 g cím szerinti FG-S3 terméket kapunk, amely VRK során szilikagélen 0,65 Rf-értéket mutat (a kifejlesztést kloroform/metanol/víz/ammónium-hidroxid 80:20:1,7:0,3 arányú elegyével végezzük)
4. példa
Szfingozin-bázis előállítása g FG-S3 terméket 300 ml metanolban oldunk, és 100 ml 32%-os ammónium-hidroxíd-oldattal kezeljük. Az elegyet egy órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd másnapig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A csapadékot szűrjük, és 100 ml metanollal mossuk. A metanolos oldatok elegyét azonos térfogatú konyhasóoldattal betőményítjük, majd 100 ml kloroformmal megoszlatjuk. Az első fázist elkülönítjük, és szilikagélen kromatografálva tisztítjuk. Az eluáláshoz az alábbi oldószereket használjuk:
1. kloroform;
2. kloroform/metanol/ammónium-hidroxid 90:10:1 arányú elegye;
3. kloroform/metanol/ammónium-hidroxid 70:25:5 arányú elegye.
Az így kapott terméket VRK során szilikagélen kloroform/metanol/víz/32%-os ammónium-hidroxid 80:20:1,70:0,3 arányú elegyével kifejlesztve vizsgáljuk.
5. példa
Lizoszfingomielin előállítása g szarvasmarha-agy velőből előállított szfingomielinhez 180 ml olyan elegyet adunk, amely 1:1 arányban n-butanolt és 6 n sósavoldatot tartalmaz. Az elegyet gondosan termosztált 100 ’C hőmérsékletű fürdőben tartjuk 45 percig, utána lehűlni hagyjuk, kétszer mossuk 10% n-butanolt tartalmazó, azonos térfogatú vízzel. A vizes oldatokat ismét 10 ml n-butanollal mossuk. A butanolos oldatokat egyesítjük, és forgóbepárlón kis térfogatra töményítjük vákuumban, körülbelül 40 ’C hőmérsékleten, A maradékhoz 1 liter acetont adunk, az így kapott csapadékot szűrjük, és vákuumban szárítjuk. így 7,5 g cím szerinti terméket kapunk. E nyers tennéket szilikagélen kromatografálva tisztítjuk. Az eluáláshoz kloroform/metanol/l,6%-os ammónium-karbonát-oldat 60:50:12 arányú elegyét használjuk. A tiszta terméket tartalmazó frakciókat összegyűjtjük: e feltételnek azok a frakciók felelnek meg, amelyek VRK során kloroform/metanol/ecetsav/víz 25:15:4:2 arányú elegyével kifejlesztve 0,1 Rrértéket mutatnak.
6. példa
N-Maleoil-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 100 ml piridinben 1,7 g (17,70 mmól) maleinsavanhidriddel reagáltatunk. Á reakcióelegyet szobahőmérsékleten 24 órán át állni hagyjuk, majd az oldószert lepároljuk, és az így kapott nyers terméket szilikagéloszlopon kromatografáljuk, Eluálószerként diklór-metán és metanol 85:15 arányú elegyét alkalmazzuk. Az eluátumot bepároljuk, és a maradékot 95%-os etanolból kristályosítjuk. Az így kapott terméket vákuumban szárítva szilárd anyagot kapunk, amely 228-230 ’C-on olvadás nélkül elszenesedik. Hozama 4,0 g VRK során szilikagélen kloroform/metanol/32%-os ammóniumhidroxid 70:30:2 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf- értéke 0,40.
7. példa
N-(3-Klór-pivaloil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 150 ml kloroformban oldva 2,7 g (17,54 mmól) 3-klór-pivaloil-kloriddal és 3,5 g (25,11 mmól) trietilaminnal szobahőmérsékleten 24 órán át reagáltatunk. Ezután a kloroformos oldatot többször mossuk vízzel, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és a szárítószer eltávolítása után vákuumban szárazra pároljuk, A maradékot dietil-éterből háromszor átkristályosítjuk, és vákuumban szárítjuk, így 4,2 g fehér, cím szerinti terméket kapunk, op.: 41 ’C; VRK során szilikagélen diklór-metán/etil- acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,58.
8. példa
N-(Tribróm-acetil)-pszikozin előállítása
5,0 (10,83 mmól) 2. példa szerint előállított pszikozint 150 ml dimetil-formamidban 3,4 g (11,37 mmól)' tribróm-ecetsavval és 2,7 g (13,00 mmól) diciklohexil7
HU 205 365 Β karbodiimiddel 60 °C-on 24 órán át reagáltatunk, utána az oldószert lepároljuk, és a maradékot kloroformban felvéve másnapig -20 °C-on tartjuk. Szűrés után a szerves oldatot vákuumban bepároljuk, és a maradékot szilikagélből készült oszlopon preparatív kromatográfiának vetjük alá. Eluálószerként diklór-metán és metanol 80:20 arányú elegyét használjuk. A megfelelő frakciókat bepároljuk, és a maradékot etil-acetátból háromszor átkristályosítjuk, majd a kapott terméket vákuumban szárítjuk. így 3,5 g hozammal jutunk a cím szerinti vegyülethez, op.: 219 “C; VRK során szilikagélen klorofonn/metanol/víz/32%-os ammónium-hidroxid 80:20:1,7:0,3 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke Q,61.
9. példa
N-(Diklór-acetil)-pszikozin előállítása
5,0 g (10,83 mmól) 2. példa szerint előállított pszikozint 60 ml kloroformban oldunk 2,25 ml (16,23 mmól) trietil-amint, majd 2,05 g (13,9 mmól) diklór-acetil-kloridot adunk hozzá, és a reakcióelegyet 24 órán át szobahőmérsékleten tartjuk. Ezután a kloroformos oldatot vízzel többször mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és a szárítószer kiszűrése után kapott oldatot vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot preparatív kromatográfiával tisztítjuk, eluálószerként kloroform/metanol/víz 110:25:0,3 arányú elegyét alkalmazzuk. A kapott terméket acetonitrilből kétszer átkristályosítjuk, és vákuumban megszárítjuk. így fehér por alakjában 5,9 g cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 161 °C. VRK során szilikagélen kloroform/metanol/víz 110:40:6 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,7.
10. példa
N-(Diklór-acetil)-lizoszfingomielin előállítása 5,0 g (10,35 mmól) 5. példa szerint készített lizoszfíngomielin és 60 ml kloroform oldatához 2,25 ml (16,23 mmól) trietil-amint, majd 2,05 g (13,9 mmól) diklór-acetil-kloridot adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten tartjuk 24 órán át. Ekkor a kloroformos oldatot vízzel többször mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot preparatív kromatográfiával tisztítjuk, eluálószerként kloroform/metanol/víz/izopropanol 90:10:4:1,6 arányú elegyét használjuk. így 6 g cím szerinti vegyületet kapunk, amely VRK során szilikagélen kloroform/metanol/víz/ecetsav 25:15:2:4 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen 0,25 Rf-értékű foltot ad.
11. példa
N-(Triklór-acetil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint készített szfingozin és 100 ml kloroform oldatához 3,5 ml trietil-amint (25,11 mmól) és 3,9 g (21,44 mmól) triklór-acetil-kloridot adunk, és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 24 órán át állni hagyjuk, majd a kloroformos oldatot vízzel többször mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A lepárlási maradékot acetonitrilből kristályosítjuk, és a kapott terméket vákuumban szárítjuk. így fehér színű termék alakjában 6,5 g cím szerinti vegyületet kapunk, amely VRK során, szilikagélen diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen 0,7 Rf-értékű foltot ad.
12. példa
N-(Monoklór-acetil)-szfíngozin
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfíngozin és 100 ml kloroform oldatához 3,5 ml (25,11 mmól) trietil-amint és 2,65 g (21,44 mmól) klór-acetil-kloridot adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten 24 órán át reagáltatjuk. Ezután a kloroformos oldatot vízzel többször mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szántjuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. A lepárlási maradékot preparatív kromatográfiával tisztítjuk, eluálószerként kloroform és metanol 90:10 arányú elegyét használjuk. Az így kapott terméket diizopropil-éterből kétszer átkristályosítjuk, és vákuumban szántjuk. így 6,0 gkristályos cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 88 °C. VRK során szilikagélen etil-acetát/metanol 80:20 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,67,
13. példa
N-(12-Hidroxi-sztearoil)-szfingozin előállítása 3,0 g (10,01 mmól) 4. példa szerint előállított szfíngozint 70 ml dimetil-formamidban 3,2 g (10,51 mmól) DL-12-hidroxi-sztearinsavval és 2,5 g (12,01 mmól) diciklohexil-karbodiimiddel 60 °C hőmérsékleten 24 óráig reagáltatunk, majd az oldószert lepároljuk, és a maradékot kloroformban felvéve másnapig -20 °C-on tartjuk. A szerves oldatot szűrjük, vákuumban bepároljuk, és a maradékot preparatív kromatográfiával tisztítjuk. Ennek során szilikagéloszlopot és eluálószerként diklór-metán/etíl-acetát/metanol 70:30:3 arányú elegyét alkalmazzuk. A megfelelő frakciók lepárlásával kapott terméket háromszor átkristályosítva 3,5 g szilárd, cím szerinti, vegyületet kapunk, op.: 104 “C; VRK során szilikagélen diklór-metán/etíl-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,40.
14. példa
N-(Metoxi-acetil)-szfmgozin előállítása
3,0 g (10,01 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 70 ml dimetil-formamidban 0,95 g (10,51 mmól) metoxi-ecetsawal és 2,5 g (12,01 mmól) diciklohexilkarbodiimiddel 60 °C-on 24 órán át reagáltatunk, utána az oldószert lepároljuk, és a maradékotklorofoimban felvéve másnapig -20 °C hőmérsékleten tartjuk. A szerves oldatot szűrjük, és vákuumban bepároljuk. Amaradékot szilikagéloszlopon preparatív kromatográfiával tisztítjuk, ehhez eluálószerként diklőr-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyét alkalmazzuk. A megfelelő frakciók bepárlásával kapott maradékot dietil-éterből háromszor átkristályosítva 3,2 g cím szerinti vegyületetkapunk, op.: 104 °C; VRK során szilikagélen diklór-metán/etilacetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,45.
HU 205 365 Β
75. példa
N-(Ciano-acetil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 100 ml dimetil-formamidban 1,5 g ciano-ecetsavval (17,54 mmól) és 4,1 g (20,04 mmól) diciklohexil-karbodiimiddel 60 ’C hőmérsékleten 24 óráig reagáltatunk, majd az oldószert lepároljuk, a maradékot kloroformban felvesszük, és másnapig -20 ’C-on tartjuk. A szilárd terméket kiszűrjük, és az így kapott nyers terméket szilikagéloszlopon kromatográfiával tisztítjuk. Eluálószerként diklór-metán/etü-acetát/metanol 70:30:2 arányú elegyét alkalmazzuk. Az így (bepárlás után) kapott terméket háromszor átkristályosítjuk etilacetátból, és vákuumban szárítjuk. így 3,0 g szilárd, cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 113 ’C. VRK során szilikagélen diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,46.
16. példa
N-(Difluor-acetil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 100 ml dimetil-formamidban 1,7 g (17,70 mmól) difluor-ecetsavval és 4,1 g (20,04 mmól) diciklohexil-karbodiimiddel 60 ’C hőmérsékleten 24 órán át reagáltatunk, utána az oldószert lepároljuk, és a maradékot kloroformban felvéve másnapig -20 °C-on tartjuk. A szilárd terméket szűrjük, és kromatográfiával tisztítjuk. E célra szilikagéloszlopot és eluálószerként diklór-metán és etil-acetát 70:30 arányú elegyét alkalmazzuk. A bepárlás után kapott terméket dietil-éterből háromszor kristályosítjuk, és vákuumban szárítjuk. így 5,0 g szilárd, cím szerinti terméket kapunk, op.: 87 ’C; VRK során szilikagélen diklór-metán/etil- acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,61.
17. példa
N-(Trifluor-acetil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 150 ml dimetil-foimamidban 2,0 g (17,54 mmól) trifluor-ecetsavval és 4,1 g (20,04 mmól) diciklohexilkarbodiimiddel 60 ’C hőmérsékleten 24 órán át reagáltatunk, utána az oldószert lepároljuk, és a maradékot kloroformban felvéve másnapig -20 ’C hőmérsékleten tartjuk. A szerves oldatot szűrjük, és vákuumban bepároljuk. A maradékot szilikagéloszlopon preparatív kromatográfiával tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán/etil- acetát/metanol 70:30:5 arányú elegyét alkalmazzuk. A bepárlás után kapott terméket dietil-éterből háromszor átkristályosítjuk, és vákuumban szárítjuk. így 6,2 g szilárd, cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 86 ’C; VRK során szilikagélen diklór- metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,7.
18. példa
N-(Pentafluor-propionil)-szfingozin előállítása 5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 150 ml piridinben 5,7 g (18,37 mmól) pentafluorpropionsavanhidriddel szobahőmérsékleten 24 órán át reagáltatunk, majd a reakcióelegyet forgóbepárlón betöményítjük, a maradékot kloroformban felvesszük, és vízzel bőségesen mossuk. Az alsó fázist szántjuk, és az így kapott nyers terméket kromatografálva tisztítjuk. Eluálószerként diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:1 arányú elegyét alkalmazzuk. A cím szerinti terméket tartalmazó frakciót foigóbepárlón betöményítjük, és a maradékot Folch módszere szerint megoszlatjuk. Az így kapott terméket dietil-éterből átkristályosítva 6,8 g cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 98 ’C; VRK során szilikagélen diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke megközelítőleg 0,67.
19. példa
N-(N’-Acetil-glicil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfíngozint, 2,1 g (18,37 mmól) N-acetil-glicint és 3,8 g (18,40 mmól) diciklohexil-karbodiimidet 150 ml kloroformban melegítés közben másnapig reagáltatunk. Ezután a reakcióelegyet hűtőszekrényben tartjuk, majd a kapott diciklohexil-karbamidot szűrjük, és a kloroformos szúrletet vízzel mossuk. Az így kapott nyers terméket kromatográfiával tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán/etil- acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyét alkalmazzuk. A cím szerinti vegyületet tartalmazó frakciót forgóbepárlón betöményítjük, és a maradékot Folch módszere szerint megoszlatjuk. Az így kapott terméket etil-acetátból átkristályosítva 5,2 g cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 135 ’C (129 ’C-on lágyul); VRK során szilikagélen diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rrértéke 0,16.
20. példa
N-Etionil-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 150 ml etanolban 7,6 g N-ftaloil-L-etionin-pnitro-fenil-észerrel (18,37 mmól) másnapig melegítés közben reagáltatunk. Ezután az oldószert lepároljuk, és a maradékot kloroformban felvesszük, és előbb 10%os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd vízzel mossuk. Az így kapott nyers terméket LC 500/A/Waters oszlopon preparatív kromatográfiával tisztítjuk, eluálószerként diklór- metán/etil-acetát/metanol 70:30:1 arányú elegyét használjuk.
Az így kapott 5,0 g tömegű terméket 70 ml etanolban 1 ml 80%-os hidrazin-hidráttal melegítve reagáltatjuk, majd lehűtés után 2 n sósavoldat hozzáadásával semlegesítjük. Az így kapott keveréket bepároljuk, és a nyers maradékot kromatográfiásan tisztítjuk. Eluálószerként diklór-metán/metanol/30%-os ammónium-hidroxid 95:5:0,2 arányú elegyét alkalmazzuk. A bepárlási maradékot Folch módszere szerint megoszlatjuk. Az így kapott terméket etil- acetátból átkristályosítva 2,8 g kristályos, szilárd, cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 92 ’C; VRK során szilikagélen klorofoim/metanol/víz/30%-os ammónium-hidroxid elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rrértéke 0,57.
HU 205365 Β
21. példa
N-(R)-(3-Hidroxi-butiril)-szfingozin előállítása 5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 100 ml piridinben. 1,8 g (R)-(-)-3-hidroxi-vajsawal (17,54 mmól) és 4,1 g (20,04 mmól) diciklohexil-karbodümiddel szobahőmérsékleten 24 órán. át reagáltatunk, utána az oldószert lepároljuk, a maradékot kloroformban felvesszük, és vízzel mossuk. Az alsó fázist vízmentesítjük, és a szerves oldatot vákuumban bepároljuk. Az így kapott nyers terméket preparatív LC 500/A/Waters alkalmazásával szilikagéloszlopon tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:3 arányú elegyét alkalmazzuk 150 ml/perc áramlási sebességgel. A megfelelő frakció bepárlásával kapott terméket Folch szerint megoszlatjuk, és az így kapott terméket etil-acetátból háromszor átkristályosítjuk, majd vákuumban szántjuk. így 6,0 g szilárd, cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 86 ’C; VRK során szilikagélen diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,41; kloroform/metanol/30%-os ammónium-hidroxid 95:5:0,2 arányú elegyéyel kifejlesztve Rf-értéket megközelítőleg 0,08.
22. példa
N-(Fluor-acetil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingözint 80 ml dimetil-formamidban 2,1 g (20,88 mmól) fluor-ecetsav-nátríumsőval 5,3 g (20,88 mmól) 2-klőr1-metil-piridinium-jodid és 5,8 ml (42,00 mmóljtrietilamin jelenlétében másnapig szobahőmérsékleten reagáltatunk. Az oldószer lepárlása után kapott maradékot diklór-metánban felvesszük, vízzel mossuk, szárítjuk, és a bepárlás után kapott terméket kromatográfiával tisztítjuk. Eluálószerként diklőr-metán/etil-acetát/metanol 70:30:1 arányú elegyét alkalmazzuk. A tiszta terméket tartalmazó frakciót forgóbepárlón bepároljuk, kloroformban felvesszük, és Folch módszere szerint megoszlatjuk. Az így kapott terméket dietil-éterből háromszor átkristályosítva 1,2 g szilárd, cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 87 ’C; VRK során szilikagélen diklór-metán/etil-acetát/metanoi 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke megközelítőleg 0,52.
23. példa
N-(Etil-adipoil)-szfíngozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 150 ml etanolban 5,4 g (18,37 mmól) adipinsav(p-nitrofenil)-észter-monoetil-észterrel másnapig melegítés közben reagáltatunk, majd a reakciőelegyet bepároljuk, a maradékot kloroformban felvesszük, és előbb 10%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd vízzel mossuk. A terméket kromatográfiával tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:3 arányú elegyét alkalmazzuk. A tiszta terméket tartalmazó frakciót a Folch-mődszer szerint konyhasőoldattal megoszlatjuk. A kapott terméket etil-acetátból háromszor átkristályosítva 6,0 g cím szerinti vegyületet kapunk, op.; 64 ’C; VRK során diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve egyetlen foltot ad, amelynek Rf-értéke 0,54.
24. példa
N-(Klór-difluor-acetil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól)‘4. példa szerint előállított szfingozint 100 ml piridinben 5,3 g (22,00 mmól) klór-difluor-ecetsavanhidriddel reagáltatunk szobahőmérsékleten 24 órán át, majd az oldószert lepároljuk, és a nyers terméket szilikagéloszlopon preparatív kromatográfiával tisztítjuk. Eluálószerként diklór-metán és etil-acetát 70:30 arányú elegyét alkalmazzuk. A bepárlás után kapott terméket (terc-butil)-metil-éterből kristályosítjuk, vákuumban szárítjuk, s így 3,5 g hozammal kapjuk a cím szerinti vegyületet szilárd alakban, op.: 95 ’C.
Szilikagélen végzett VRK során a kifejlesztésre diklór- metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyét alkalmazva egyetlen foltot kapunk, amelynek Rf-értéke 0,76.
25. példa
N-(3,3-Diklór-pivaloil)-szfíngozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozín, 5,1 g (17,54 mmól) 3,3-diklór-pivalinsav(4-nitro-fenil)-észter és 150 ml etanol elegyét 24 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd bepároljuk, és a maradékot kromatográfiás úton tisztítjuk. Eluálószerként diklór-metán és etil-acetát 80:20 arányú elegyét alkalmazzuk. A bepárlás után kapott terméket dietil-éterből kristályosítjuk, és vákuumban szárítjuk, így 3,2 g szilárd, cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 49’C.
Szilikagélen végzett VRK során, a kifejlesztésre diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyét alkalmazva egyetlen foltot kapunk, amelynek Rfértéke 0,70.
26. példa
N-(Fluor-acetil)-szfíngozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 80 ml dimetil-formamidban 2,1 g (20,88 mmól) fluor-ecetsav-nátriumsóval 5,3 g (22,88 mmól) 2-klór1-metil-piridinium-jodid és 5,8 ml (42,00 mmól) trietilamin jelenlétében szobahőmérsékleten 24 órán át reagáltatunk. Az oldószer lepárlása után kapott nyers terméket kromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:2 elegyét alkalmazzuk. A bepárlás után kapott terméket dietil-éterből kristályosítjuk, és vákuumban szárítjuk. így 1,2 g szilárd, cím szerinti vegyületet kapunk, op.: 87 ’C.
Szilikagélen végzett VRK során, a kifejlesztésre diklór- metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyét használva 0,52 Rrértéku foltot kapunk,
27. példa
N-(Pentafluor-propionil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 100 ml piridinben 5,7 g (18,37 mmól) pentafiuor-propionsavanhidriddel szobahőmérsékleten 24 órán át reagáltatunk, utána az oldószert lepároljuk, és az így
HU 205 365 Β kapott nyers terméket preparatív kromatográfíával tisztítjuk. E célra szilikagéloszlopot és eluálószerként diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:1 arányú elegyét alkalmazzuk. A bepárlás után kapott terméket dietiléterből kristályosítjuk, és vákuumban szárítjuk. így
6.8 g hozammal jutunk a szilárd, cím szerinti vegyülethez, op.: 98 °C.
E termék VRK során szilikagélen diklór-metán/etilacetát/metán 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve Ö,67 Rf-értékű foltot ad.
28. példa
N-(S-Benzil-tio-glikolil)-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozin, 3,2 g (17,54 mmól) S-benzil-tio-glikolsav, 4,1 g (20,04 mmól) diciklohexil-karbodiimid és 150 ml kloroform elegyét 24 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd az oldatot -20 °C-on tartjuk 24 órán át, utána szűrjük, és a szűrietet vákuumban bepároljuk. A maradékot kromatográfiás úton tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:5 arányú elegyét alkalmazzuk. Bepárlás után a kapott terméket etil-acetátból kristályosítjuk és vákuumban szárítjuk, így 5,5 g hozammal szilárd alakban kapjuk a cím szerinti vegyületet, op.: 71 °C.
E termék VRK során szilikagélen diklór-metán/etilacetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve 0,54 Rrértékű foltot ad.
29. példa
N-[(L)-Etionil]-szfíngozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozin, 7,6 g (18,37 mmól) N-ftaloil-(L)-etionin-(4-nitro-fenil)-észter és 150 ml etanol keverékét 24 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, utána bepároljuk, és a maradékot kromatográfiás úton tisztítjuk. Eluálószerként diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:1 arányú elegyét alkalmazzuk. Az így kapott, 5,0 g tömegű terméket 70 ml etanolban 1 ml 80%-os hidrazin-hidráttal 2 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, utána lehűtjük, és semleges kémhatásig 2 n sósavoldatot adunk hozzá. Ezután az elegyet bepároljuk, és az így kapott nyers terméket kromatografáljuk. Eluálószerként kloroform/metanol/30%-os ammónia 95:5:0,2 arányú elegyét alkalmazzuk. Bepárlás után a kapott terméket etilacetátból kristályosítjuk, és vákuumban szárítjuk. így
2.8 g hozammal, szilárd alakban kapjuk a cím szerinti vegyületet, op.: 92 °C.
E termék VRK során szilikagélen klorofoim/metanol/víz/30%-os ammónia 80:20:1,7:0,3 arányú elegyével kifejlesztve 0,57 Rf-értékű foltot ad.
30. példa
N-Glikoloil-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 100 ml piridinben 2,4 g (17,70 mmól) glikolsavanhidriddel szobahőmérsékleten 24 órán át reagáltatunk, majd az oldószert lepároljuk, és az így kapott nyers terméket preparatív kromatográfíával szilikagéloszlopon tisztítjuk. Az eluálásra diklór-metán/etil-acetát/metanol
70:30:5 arányú elegyét alkalmazzuk. A bepárlás után kapott terméket etil-acetátból kristályosítjuk, és vákuumban szárítjuk. így 3,5 g hozammal jutunk a cím szerinti, szilárd termékhez, op.: 157 °C.
E tennék VRK során szilikagélen diklőr-metán/etilacetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve 0,29 Rrértékű foltot ad.
31. példa
N-[(R)-3-Hidroxi-butiril]-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozint 100 ml piridinben 1,8 g (17,54 mmól) (R)-3-hidroxi-vajsavval és 4,1 g (20,04 mmól) diklór-hexil-karbodiimiddel 24 órán át szobahőmérsékleten reagáltatunk, utána az oldószert lepároljuk, és az így kapott nyers maradékot kromatográfíával tisztítjuk. Az eluálásra diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:3 arányú elegyét alkalmazzuk. Az így kapott terméket etil-acetátból átkristályosítjuk és vákuumban szárítjuk. így 6,0 g hozammal szilárd alakban kapjuk a cím szerinti vegyületet, op.: 107 °C.
E termék VRK során szilikagélen diklór-metán/etilacetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve 0,41 Rrértékű foltot ad.
32. példa
N-(N’-Acetil-glicil)-szfíngozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozin 2,1 g (18,37 mmól) N-acetil-glicin, 3,8 g (18,40 mmól) diklór-hexil-karbodiimid és 150 ml kloroform keverékét 24 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd az így kapott elegyet 24 órán át -20 °C-on tartjuk, utána szűrjük és a szűrietet vákuumban bepároljuk. A maradékot kromatográfiával tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyét alkalmazzuk. A lepárlás után kapott terméket etil-acetátból kristályosítjuk és vákuumban szárítjuk. így 5,2 g hozammal kapjuk a cím szerinti szilárd terméket, op.: 135 °C.
E vegyület VRK során szilikagélen diklór-metán/etil-acetát/metanol 70:30:10 arányú elegyével kifejlesztve 0,16 Rf-értékű foltot ad.
33. példa
N-Glicil-szfingozin előállítása
5,0 g (16,70 mmól) 4. példa szerint előállított szfingozin 6,0 g (18,37 mmól) N-ftaloil-glicin-(4-nitro-fenil)-észter és 150 ml etanol elegyét 4 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, utána bepároljuk és a maradékot etanolból átkristályosítjuk. Az így kapott, 4,0 g tömegű terméket 70 ml etanolban, 0,7 ml 80%-os hidrazin-hidráttal 2 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd lehűtjük, semleges kémhatásig 2 n sósavoldatot adunk hozzá, bepároljuk és a nyers terméket kromatográfiával tisztítjuk. Az eluálásra kloroform/metanol/30%-os ammónia 95:5:0,2 arányú elegyét alkalmazzuk. A bepárlás után kapott terméket etilacetátból átkristályosítjuk és vákuumban szárítjuk. így
2,8 g hozammal jutunk a cím szerinti, szilárd vegyülethez, op.: 144 °C.
HU 205 365 Β
E tennék VRK során, szilikagélen kloroform/metanol/víz/30%-os ammónia 80:20:1,7:0,3 arányú elegyével kifejlesztve 0,28 Rf-értékű foltot ad.
34. példa
N-Glicil-pszikozín előállítása
5,0 g (10,83 mmól) 2. példa szerint előállított pszichozin, 3,9 g (11,91 mmól) N-ftaloil-glícin-(4-nitro-fenil)észter és 200 ml etanol elegyét visszafolyató hőtő alatt 24 órán át forraljuk, majd bepároljuk és a maradékot etanolból átkristályosítjuk. Az így kapott, 6,0 g tömegű terméket 100 ml etanolban 1,1 ml 80%-os hidrazin-hidráttal 2 órán át visszáfolyató hűtő alatt forraljuk, utána a reakcióelegyetlehűtjükés semleges kémhatásig 2 n sósavoldatot adunk hozzá, bepároljuk, és a nyers maradékot kromatográfiával tisztítjuk. Az eluálásra kloroform/metanol/30%-os ammónia 95:5:0,2 arányú elegyét alkalmazzuk. A bepárlás után kapott terméket absz. etanolból kristályosítjuk és vákuumban szántjuk. így 2,3 g hozammal kapjuk a cím szerinti szilárd vegyületet, amely bomlás közben 230 °C-on olvad.
E vegyület VRK során szilikagélen kloroform/metanol/víz/30%-os ammónia 70:35:5:1 arányú elegyével kifejlesztve 0,30 Rf-értékű foltot ad.
Gyógyászati készítmények előállítása
35. példa
Injekciós oldatok előállítása
1. számú készítmény:
Egy 2 ml-es ampulla tartalma:
Hatóanyag 50 mg ·
Nátrium-klorid 16 mg
Pirogénmentes desztillált vízzel készült,
6-os pH-értékű citrátpufferrel kiegészítve 2 ml-re.
A hatóanyag a 6. példa szerint előállított szfmgozinszármazék.
2. számú készítmény:
Egy 4 ml-es ampulla tartalma:
Hatóanyag 100 mg
Nátrium-klorid 32 mg
Pirogénmentes desztillált vízzel készült,
6-os pH-értékű citrátpufferrel kiegészítve 4 ml-re.
A hatóanyag a 7. példa szerint előállított szfingozinszármazék.
Az 1. és 2. számú készítmény állatoknak vagy embereknek parenterálisan adagolható. A fenti készítmények egyéb, gyógyászati hatású anyagokat is tartalmazhatnak.
36. példa
Kettős flakonban kiszerelt gyógyászati készítmények előállítása
Az ezen példában bemutatott készítményeket kettős flakonokban szereljük ki. Az egyik flakon tartalmazza a hatóanyagot liofílizált por alakjában, amelynek hatóanyag-mennyisége 10 és 90 tömeg% között változik, a fennmaradó rész gyógyászati szempontból elfogadható vivőanyag, például glicin vagy mannit. A másik flakon oldószert - például nátrium-klorid-oldatot és citrátpuffert-tartalmaz.
A két flakon tartalmát közvetlenül felhasználás előtt összekeverve a hatóanyag liofílizált pora gyorsan feloldódik, s így befecskendezhető (injekciós) oldatot kapunk. A hatóanyagot liofílizált por alakjában tartalmazó flakon a találmány szerint előállított gyógyászati készítmények egyik előnyös kiviteli alakja.
1. számú rendszer
a) Egy 3 ml-es fiola liofílizált tartalma:
Hatóanyag 50 mg
Glicin 25 mg
b) Egy 3 ml-es oldószerampulla tartalma:
Nátrium-klorid 24 mg
Desztillált vízzel készült citrátpufferrel kiegészítve 3 ml-re.
A hatóanyag a 6. példa szerint előállított szfingozinszármazék
2. számú rendszer
a) Egy 3 ml-es fiola liofílizált tartalma:
Hatóanyag 50 mg
Mannit 20 mg
b) Egy 3 ml-es oldószerampulla tartalma:
Nátrium-klorid 24 mg
Desztillált vízzel készült citrátpufferrel kiegészítve 3 ml-re.
Ahatőanyag a 8. példa szerint előállított szfingozinszármazék.
37. példa
Transzdermális (bőrön át történő) adagolásra alkalmazható gyógyászati készítmények előállítása
1. számú készítmény:
Egy tapasz az alábbi komponenseket tartalmazza:
Hatóanyag 100 mg
Gicerin 1,6 mg
Poli(vinil-alkohol) 200 mg
Poli(vinil-piirolidon) 100 mg
A transzdermális felszívódástelősegítő
vivőanyag 20 mg
víz 1,5 g.
Hatóanyagként a 7., 9. vagy 10. példák szerint előállított szfingozinszánnazékok egyikét alkalmazzuk.
2. számú készítmény:
100 g kenőcs az alábbi komponenseket tartalmazza:
Hatóanyag (5 g kevert foszfolipid-
-liposzőmákban) 4,0 g
Polietílénglikol-monosztearát 1,5 g
Glicerin 1,5 g
p-Hidroxi-benzoesav-észter 125 mg
Víz 72,9 g
Hatóanyagként a 8., 11. vagy 13. példák szerint
előállított szfingozinszánnazékok egyikét alkalmazzuk.
HU 205 365 Β
38. példa
Orális adagolásra alkalmazható gyógyászati készítmények előállítása
1. számú készítmény:
Egy tabletta az alábbi komponenseket tartalmazza:
Hatóanyag 20 mg
Mikrokristályos cellulóz 150 mg
Laktóz 20 mg
Keményítő 10 mg
Magnézium-sztearát 5 mg.
Hatóanyagként a 14. vagy 17. példában leírt szfingozinszármazékok egyikét alkalmazzuk.
2. számú készítmény:
Egy pilula az alábbi komponenseket tartalmazza:
Hatóanyag 30 mg (Karboxi-metil)-cellulóz 150 mg
Keményítő 15 mg
Sellak 35 mg
Szacharóz 0,5 mg
Színezék 0,5 mg.
Hatóanyagként a 12. vagy 14. példában leírt szfingozinszármazékok egyikét alkalmazzuk.
3. számú készítmény:
Egy zselatinkapszula az alábbi komponenseket tartalmazza:
Hatóanyag 40 mg
Laktóz 100 mg
A gyomomedvvel szemben ellenálló bevonat 5 mg.
Hatóanyagként a 12. vagy 14. példában leírt szfíngozinszármazékok egyikét alkalmazzuk.
4. számú készítmény:
Egy lágy zselatinkapszula az alábbi komponenseket tartalmazza:
Hatóanyag 50 mg
Növényi olaj 200 mg
Méhviasz . 20 mg
Zselatin 150 mg
Glicerin 50 mg
Színezék 3 mg.
Hatóanyagként a 12. vagy 14. példában leírt szfingozinszármazékok egyikét alkalmazzuk.

Claims (8)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás az (I) általános képletú N-acil-lizoszfingolipid- származékok - ezekben a képletekben A jelentése -CH-CH- csoport; n jelentése egész szám 6-tól 16-ig;
    X jelentése hidrogénatom, glükozil-, galaktozil-, laktozil- vagy foszforil-kolin-csoport;
    R jelentése karboxi-(2-7 szénatomos alkenil)-kar-bonil-csoport, vagy
  2. 2-20 szénatomos telített lakanoilcsoport, amelyhez egy vagy több poláris szubsztituensként kapcsolódik klór-, bróm és/vagy fluoratom, hidroxilcsoport, cianocsoport, (1-7 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport, aminocsoport,
    2-7 szénatomos alkanoil-amino-csoport,
    1-4 szénatomos alkoxicsoport,
    1-7 szénatomos alkil-tio-csoport, fenil-(l-3 szénatomos alkil)-tio-csoportaz N-(7-amino-butlril)-szfingozin és az N-(diklóracetil)-szfingozln kivételével valamint e vegyületek sóinak az előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely R helyén hidrogénatomot tartalmazó, egyébként az (I) általános képlet fenti meghatározásának megfelelő vegyületet az R fenti meghatározásának megfelelő acilcsoportú szerves karbonsavval vagy ennek valamely reakcióképes származékával acilezünk, adott esetben az acilező komponensben jelen lévő funkciós csoportok átmeneti megvédése, majd a védőcsoportnak az acilezett származékból való eltávolítása mellett;
    és kívánt esetben a kapott (I) általános képletú vegyületet sóvá, különösen savaddíciós sóvá alakítjuk.
    2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az acilezést
    i) a megfelelő sav andhidridjével, vagy ii) a megfelelő savkloriddal, vagy iii) a megfelelő savval valamely karbodiimid, előnyösen diciklohexil-karbodiimid és adott esetben 1-hidroxi-benztriazol jelenlétében, vagy iv) a megfelelő sav valamely fenollal, előnyösen 4nitro-fenollal képezett észterével, vagy
    v) a megfelelő sav valamely sójának l-metil-2-klórpiridinium-jodiddal vagy hasonló aktív észterképző vegyülettel képezett észterével végezzük.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletú N-acil-lioszfíngolipid-származékok ahol A, X és n jelentése egyezik az 1. igénypontban megadottal - előállítására, amelyekben az R N-acilkomponens egyenes szénláncú, legfeljebb 12 szénatomos, az 1. igénypontban leírt módon helyettesített alkanoilcsoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulóanyagokat alkalmazzuk.
  4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletú N-acil-lizoszfingolipid-származékok ahol A, X és n jelentése egyezik az 1. igénypontban megadottal - előállítására, amelyekben az R N-acilkomponens oldalláncként legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoportokat tartalmazó, elágazó szénláncú, legfeljebb 12 szénatomos, az 1. igénypontban megadott módon helyettesített alkanoilcsoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulóanyagokat alkalmazzuk.
  5. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletú N-acil-lizoszfingolipid-származékok ahol A, X és n jelentése egyezik az 1. igénypontban megadottal - előállítására, amelyekben az R N-acilkomponens 1-3 poláris szubsztituenst tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulóanyagokkal alkalmazzuk.
    HU 205365 Β
  6. 6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás olyan (I) vagy (Π) általános képletű N-acil-lizoszfingolipid-származékok - ahol A, X és n jelentése egyezik az 1. igénypontban megadottal-előállítására, amelyekben az R N-acil-komponens 2-10 szénatomos mono-, di- vagy trifliior-alkanoil-csoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelőkiindulóanyagokat alkalmazzuk.
  7. 7. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás
    N-maleoil-szfingozin,
    N-(3-klór-pivaloil)-szfingozin,
    N-(3,3-diklór-pivaloil)-szfingozin,
    N-(monoklőr-acetil)-szfingozin,
    N-(triklór-acetil)-szfingozin,
    N-(12-hidroxi-sztearoil)-szfingozin,
    N-glikolil-szfingozin,
    N-(metoxi-acetil)-szfingozin,
    N-(ciano-acetil)-szfingozin,
    N-(fluor-acetil)-szfingozin,
    N-(difluor-acetil)-szfingozin,
    N-(trifl.uor-acetil)-szfingozin,
    N-(pentafluor-propionil)-szfingozin,
    N-(3-hídroxi-butiril)-szfingozin,
    N-(klór-difluor-acetil)-szfmgozin,
    N-glicil-szfingozin,
    N-(N’-acetil-glicil)-szfíngozin,
    N-etionil-szfingozin,
    N-(etil-adipoil)-szfingozin,
    N-(tribróm-acetil)-pszikozin,
    N-(diklór-acetil)-pszikozin,
    N-glicil-pszikozin vagy
    N-(diklór-acetil)-lizoszfingomielin előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulóanyagokat alkalmazunk.
  8. 8. Eljárás a protein-kináz C enzimet gátló hatású, központi idegrendszeri zavarok, így agyvérzés, vitustánc, epilepszia, valamint szívizominfaiktus és koszorú-
HU896336A 1988-12-02 1989-12-01 Process for producing lysosphingolipid derivatives and pharmaceutical compositions comprising such compounds HU205365B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
IT8848619A IT1235162B (it) 1988-12-02 1988-12-02 Derivati di lisosfingolipidi

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT52107A HUT52107A (en) 1990-06-28
HU205365B true HU205365B (en) 1992-04-28

Family

ID=11267672

Family Applications (3)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU913514A HU209561B (en) 1988-12-02 1989-12-01 Process for preparing pharmaceutical preparations containing n-(dichloro-acetyl)-sphingosine or n-(dichloro-acetyl)-dihydro-sphingosine as active ingredients
HU896336A HU205365B (en) 1988-12-02 1989-12-01 Process for producing lysosphingolipid derivatives and pharmaceutical compositions comprising such compounds
HU913514A HU913514D0 (en) 1988-12-02 1989-12-01 Process for the production of medical preparations containing n-(dichloracetyl)-sphingosine or n-(dichloracetyl)-dihydrosphingosine as active agents

Family Applications Before (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU913514A HU209561B (en) 1988-12-02 1989-12-01 Process for preparing pharmaceutical preparations containing n-(dichloro-acetyl)-sphingosine or n-(dichloro-acetyl)-dihydro-sphingosine as active ingredients

Family Applications After (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU913514A HU913514D0 (en) 1988-12-02 1989-12-01 Process for the production of medical preparations containing n-(dichloracetyl)-sphingosine or n-(dichloracetyl)-dihydrosphingosine as active agents

Country Status (16)

Country Link
US (2) US5519007A (hu)
EP (1) EP0373038B1 (hu)
JP (1) JP3004297B2 (hu)
KR (1) KR910009631A (hu)
AT (1) ATE149506T1 (hu)
AU (1) AU632771B2 (hu)
CA (1) CA2004190A1 (hu)
DE (1) DE68927821T2 (hu)
DK (1) DK589789A (hu)
FI (1) FI895766A0 (hu)
HU (3) HU209561B (hu)
IL (1) IL92511A0 (hu)
IT (1) IT1235162B (hu)
NO (1) NO894819L (hu)
NZ (1) NZ231590A (hu)
TW (1) TW204300B (hu)

Families Citing this family (24)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
IT1235011B (it) * 1988-07-26 1992-06-16 Fidia Farmaceutici Sintesi di derivati di glicosfingolipidi ed in particolare di gangliosidi utilizzabili per la preparazione di immunoadsorbenti ed adsorbenti per affinita' impiegabili per la purificazione di anticorpi e di tossine specifiche, e per uso diagnostico
US5466675A (en) * 1992-02-04 1995-11-14 Piljac; Goran Immunological activity of rhamnolipids
TW261533B (hu) * 1992-07-16 1995-11-01 Kirin Brewery
FR2711138B1 (fr) * 1993-10-12 1995-11-24 Oreal Céramides, leur procédé de préparation et leurs applications en cosmétique et en dermopharmacie.
DE69433062T2 (de) * 1993-10-28 2004-06-17 Cosmoferm B.V. Ceramid i analoge auf basis von phytosphingosine
US5663151A (en) * 1994-03-04 1997-09-02 Bristol-Myers Squibb Company Sulfated α-glycolipid derivatives as cell adhesion inhibitors
US5651981A (en) * 1994-03-29 1997-07-29 Northwestern University Cationic phospholipids for transfection
DE69514306T2 (de) * 1994-04-27 2000-06-21 Dsm Nv Kurzkettige 2-hydroxycarbonsäurederivate von ceramiden
US6428999B1 (en) 1994-07-21 2002-08-06 Takara Shuzo Co., Ltd. Sphingolipid ceramide N-deacylase, methods for producing sphingolipids and sphingolipid derivatives, and spingolipid ceramide N-deacylase gene
EP0707063B1 (en) * 1994-07-21 1998-06-17 Takara Shuzo Co. Ltd. Glycolipid ceramide deacylase
JP4101320B2 (ja) * 1996-10-11 2008-06-18 高砂香料工業株式会社 一級アミド誘導体の製造方法
JP3485232B2 (ja) * 1997-01-31 2004-01-13 高砂香料工業株式会社 光学活性化合物及びその製造方法
US6063387A (en) * 1997-04-17 2000-05-16 Elizabeth Arden Co., Division Of Conopco, Inc. Anhydrous cosmetic composition with ceramides for firming skin
EP1159256A1 (en) * 1999-03-09 2001-12-05 Cosmoferm B.V. Sphingoid base derivatives and uses thereof
EP1435972B1 (en) 2001-08-29 2016-03-09 Seneb Biosciences Inc. Novel synthetic ganglioside derivatives and compositions thereof
FR2839310A1 (fr) * 2002-05-03 2003-11-07 Pasteur Institut Nouveau procede de preparation d' alpha-glycosylceramides, nouveaux derives alpha-glycosylceramide et leurs applications
ES2325260T3 (es) * 2003-01-20 2009-08-31 Nederlandse Organisatie Voor Toegepast-Natuurwetenschappelijk Onderzoek Tno Utilizacion de esfingolipidos para reducir los niveles de triacilglicerol y colesterol en el plasma.
NL1022443C2 (nl) 2003-01-20 2004-07-22 Tno Sphingolipiden voor verbetering van de samenstelling van de darmflora.
AU2004220087A1 (en) 2003-03-06 2004-09-23 Seneb Biosciences, Inc. Methods and compositions for the enzymatic synthesis of gangliosides
ATE500752T1 (de) * 2004-03-16 2011-03-15 Tno Verwendung von sphingolipiden bei der behandlung und vorbeugung von typ-2-diabetes mellitus, insulinresistenz und metabolismussyndrom
JP2008521888A (ja) 2004-11-30 2008-06-26 ネーデルランドセ オルガニサティエ フォール トエゲパストナトールヴェテンシャッペリク オンデルゾエク ティエヌオー 脂肪症の、又は肝毒性及びその後遺症の治療及び予防におけるスフィンゴ脂質
EP2410846B1 (en) 2009-03-25 2016-09-07 Seneb Biosciences, Inc. Glycolipids as treatment for disease
WO2018200931A1 (en) * 2017-04-28 2018-11-01 University Of Virginia Patent Foundation Compositions and methods for treating cancer
KR102640816B1 (ko) 2021-02-17 2024-02-23 곽영민 식별선이 구비된 파이프라인

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
IT1171432B (it) * 1981-08-03 1987-06-10 Fidia Farmaceutici Amidi organiche derivate da lipidi azotati utilizzabili come farmaci
AU546872B2 (en) * 1982-06-16 1985-09-26 Unilever Plc Skin treatment compositions containing a fatty acid or ester
CH679209A5 (en) * 1983-12-05 1992-01-15 Solco Basel Ag New neutral glyco-sphingolipid derivs.
EP0146810A3 (de) * 1983-12-05 1987-05-13 Solco Basel AG Verfahren zur Herstellung von Sphingosinderivaten
DD261165A5 (de) * 1985-08-13 1988-10-19 Solco Basel Ag,Ch Neues verfahren zur herstellung von sphingosinderivaten
EP0212400B1 (de) * 1985-08-13 1992-01-02 Solco Basel AG Neues Verfahren zur Herstellung von Sphingosinderivaten
JPH0692349B2 (ja) * 1986-03-06 1994-11-16 和光純薬工業株式会社 光学活性不飽和アミノアルコール誘導体の新規な製法
US4937232A (en) * 1986-09-15 1990-06-26 Duke University Inhibition of protein kinase C by long-chain bases
US4816450A (en) * 1986-09-15 1989-03-28 Duke University Inhibition of protein kinase C by long-chain bases

Also Published As

Publication number Publication date
NZ231590A (en) 1992-12-23
EP0373038B1 (en) 1997-03-05
CA2004190A1 (en) 1990-06-02
US5519007A (en) 1996-05-21
IL92511A0 (en) 1990-08-31
DE68927821T2 (de) 1997-09-25
KR910009631A (ko) 1991-06-28
AU632771B2 (en) 1993-01-14
IT1235162B (it) 1992-06-22
TW204300B (hu) 1993-04-21
EP0373038A3 (en) 1992-01-08
JP3004297B2 (ja) 2000-01-31
FI895766A0 (fi) 1989-12-01
NO894819D0 (no) 1989-12-01
DK589789A (da) 1990-06-03
DE68927821D1 (de) 1997-04-10
US5792858A (en) 1998-08-11
HU913514D0 (en) 1992-01-28
ATE149506T1 (de) 1997-03-15
AU4566489A (en) 1990-06-21
NO894819L (no) 1990-06-05
HUT52107A (en) 1990-06-28
DK589789D0 (da) 1989-11-23
HU209561B (en) 1994-07-28
IT8848619A0 (it) 1988-12-02
EP0373038A2 (en) 1990-06-13
JPH02200691A (ja) 1990-08-08

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU205365B (en) Process for producing lysosphingolipid derivatives and pharmaceutical compositions comprising such compounds
EP0433112B1 (en) Modified gangliosides and the functional derivatives thereof
EP0072286B2 (en) Organic amide compounds derived from nitrogenous lipids
TWI230162B (en) Geranyl group-containing compounds
HU199860B (en) Process for producing ganglioside derivatives and pharmaceutical compositions comprising such active ingredient
EP0373039B1 (en) New lysoganglioside derivatives
EP0285178B1 (en) Mannobiose derivatives
US5484775A (en) Semisynthetic ganglioside analogues
US5523294A (en) Di-lysoganglioside derivatives
JP2535048B2 (ja) 新規ジサッカライド誘導体及びその塩
US6407072B1 (en) Lysoganglioside derivatives
US5677285A (en) Derivatives of neuraminic acid
Charon et al. Synthesis and in vitro activities of a spacer-containing glycophospholipid ligand of a lipopolysaccharide receptor involved in endotoxin tolerance
US5432267A (en) Amino sugar derivatives
JPH02142765A (ja) ３‐デメチルチオコルヒチンのエステル及びｎ‐アシル類似体

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee