HU202295B - Method for dyeing cellulose fibres with reactive dyestuffs - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás cellulózszálak (cellulózrostok) festésére reaktív színezékekkel.

Ha cellulózszálat a technika jelenlegi állása szerint ismert módon reaktív színezékekkel festenek, akkor gyakran fennáll az a veszély, hogy a festés egyenetlen, különösen abban az esetben, ha a festést erősen reaktív színezékekkel végzik az alkalikus szer hozzáadása után, amely a cellulózszállal végbemenő kölcsönhatáshoz szükséges; fixálás nagy sebességgel megy végbe, és rövid időn belül magas értéket ér el. Ha görbén ábrázoljuk a fixálás értékeit egy ilyen festési eljárás során úgy, hogy a végső fixálás százalékos mennyiségét a festés időtartamának a függvényében adjuk meg, akkor a fixálás karakterisztikája igen meredek; ez annyit jelent, hogy az alkalmazott reaktív színezék aránytalanul nagy része a festés időtartamának aránytalanul csekély hányada alatt kötődik. Erre példaként megemlíthetjük a Levafix-Brillantgelb E-GA típusú rajzpapirt (LeH1350 jelű papír, gyártója a Bayer AG).

Abból a célból, hogy megfelelő egyenletességet biztosítsanak még nehéz festési körülmények között is, szükséges, hogy a fixálás meredek növekedését a festési folyamat kezdeti fázisában csökkentsék, és a szállal (rosttal) végbemenő reakciót úgy befolyásolják, hogy a fixálás legalább megközelítőleg a festés időtartamával arányosan menjen végbe.

Ez megvalósítható például úgy, hogy az alkalikus szert a kérdéses reaktív színezék szempontjából nem az optimális festési hőmérsékleten alkalmazzák, hanem a lehető legalacsonyabb induló hőmérsékleten, például 20 °C-on, és ezt követően lassan melegítik a szálat a festés hőmérsékletére. Mivel a reakció sebessége a hőmérséklettől függ, a fixálás kezdetben lelassul, és igy egyenletesebb fixálási karakterisztika érhető el.

E műveletnek azonban lényeges hátrányai vannak. Számos esetben nem dolgozhatnak kielégítően alacsony kezdeti hőmérsékleten: például a trópusokon, ahol a művelet során szükséges viz hőmérséklete jelentősen magasabb. A jelenleg széles körben elterjedt, melegen festő reaktív színezékek esetében a festési művelet javasolt hőmérséklete 40-50 °C, s így a kivánt hőmérsékleti hatások nem tarthatók be, mivel a kezdeti és a festési hőmérséklet között nem áll fenn elegendő hőmérsékletkülönbség. Továbbá, ha a kezelést alacsony hőmérsékleten végzik, akkor ez a jó minőséget más úton lerontja: a festendő termék szálai a permetezve festő berendezésekben csak kevéssé nyílnak szét, ás torzulásra hajlamosak. A csévéző festőberendezésekben az anyag fürdőn való áthaladása akadályozott, ha alacsony hőmérsékleten dolgoznak.

Ha azonban - a fenti hátrányok kiküszöbölése céljából - az alkalikus szert az optimális festési hőmérsékleten adagolják, akkor ezt teljesen pontos adagokban kell végezni, különben - amint ezt fentebb megjegyeztük - a fixálási görbe túlságosan meredekké válik. Az adagolást nagyon gondosan kell kiszámítani, és pontosan ellenőrzött intervallumokban kell elvégezni, hogy a fixálásban hirtelen előrehaladás ne történjék, mert ez a festést egyenetlenné teszi. Ez az eljárásmód a festés időtartamát megnyújtja, és a termelési kapacitást csökkenti; továbbá ez az eljárásmód munkaerőigényes, és a művelet helytelen kivitelezésének veszélyét rejti magában.

Az eddig ismert hátrányok kiküszöbölése céljából további javaslatokat tettek a célzott, egyenletes festés megvalósítására. A 0 126 042 számú EP szabadalmi leirás szerint a reaktív színezéket elektrolitot és alkalikus szert tartalmazó fürdőbe vezetik olyan módon, hogy a festési eljárás végén fixált színezéknek 10%-nál kisebb hányada fixálatlan, reaktív alakban van jelen a festékfürdőben. Ezt az eljárást azonban mindeddig nem lehetett a gyakorlatba bevezetni, s ez annak a következménye, hogy egy reaktív színezék festékfürdóben fennálló koncentrációjának folyamatos mérése vagy vizsgálata rendkívül költséges (nagynyomású folyadékkromatogréfiát vagy külön-külön végzett sorozatvizsgálatot igényel).

Ismert továbbá egy izoterm festési eljárás, amelyet gyakorlatban is megvalósítottak, és amelynek során a színezéket és elektrolitot tartalmazó fürdőhöz automatikusan és fokozatosan adják a reaktív színezék fixálásához szükséges alkalikus szert (lásd a 0 126 042 számú EP szabadalmi leírást). Ennek az eljárásnak a megvalósításához számítógéppel ellenőrzött adagolóberendezés szükséges, amely folyamatosan vagy lényegében folyamatosan adagolja az alkalikus szert előre meghatározott időtartamon át olyan módon, hogy a folyamat kezdő fázisában az alkalikus szer mennyisége csekély, majd a folyamat során fokozatosan növekszik, az alkalikus szer teljes mennyiségének a beadagolásáig.

A 0 126 042 számú EP szabadalmi leirás szerint az adagolási eljárás olyan ütemben valósítható meg, hogy az alkalikus szer hozzáadása exponenciális függvény szerint történjék. így különböző lépésekben az adagolás egyrészt matematikai szempontból lineárisan, másrészt exponenciálisan történik (lásd a 0 126 042 számú EP szabadalmi leirás 4. ábráját). E szabadalmi leírásban igényelt eljárást a festési gyakorlatban kedvezően fogadták. Megmutatkozott azonban, hogy ennek az eljárásnak - összes előnye mellett - bizonyos hátrányai is vannak. Az 1. ábrában bemutatjuk egy szulfato-etil-szulfon típusú színezék jellemző fixálási karakterisztikáját. Ez a karakterisztikus görbe azonban azt mutatja, hogy a fixálás fő része lényegében lineárisan megy végbe. A görbének hajlott ré3

HU 202295 Β sze az adagolás kezdetén, majd a görbének ellaposodó része a festési időszak végén a festés időtartamának nem feltétlenül szükséges megnyúlását idézi eló [lásd: Ungerman, tpi 39(1984), 495. old., 8. ábra). Ennek következtében a görbe az ideális lefutástól előre meg nem jósolható módon eltér. Ezt az 1. ábrában szaggatott vonallal ábrázoltuk. Ha az előző fixálási eljárást követjük, akkor a görbe kezdő és befejező szakaszának a megváltoztatásával nyilvánvalóan időmegtakarítás érhető el. Mivel az alapkövetelmény az időszükséglet, egyenletesebb fixálási karakterisztika kapható, ha ezt az időtartamot ideálisan kihasználjuk; ez egyrészt a festés nagyobb egyenletességében, másrészt nagyobb műveleti biztonságban mutatkozik meg. Az 1. ábra szerinti fixálási görbét az adagolás ütemének az optimális megválasztásával valósíthatjuk meg.

Ha az alkalikus szert lassú ütemben adagoljuk, akkor a festés időtartama bizonyos határok között csökken, azonban a fixálás nem kivánt módon meredekebb görbe szerint megy végbe, es ennek következtében az egyenetlen festódés veszélye jelentősen megnő [lásd: Ungerman, tpi 39(1984), 495. old., 6. ábra).

Az adagolás időtartamának csökkentése során a festés időtartama csak úgy csökken, hogy a görbe lefutása meredekebbé válik az adagolás üteme szerint.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a technika jelenlegi állása szerint ismert és a 0 126 042 számú EP szabadalmi leírásban ismertetett adagolási módszerrel a fixálás nem befolyásolható olyan módon, hogy a fixálás folyamata ideális görbe szerint vagy tökéletesebb módon menjen végbe.

Meglepő módon azt találtuk, hogy a fixálási folyamatot a kívánt módon irányíthatjuk (befolyásolhatjuk) úgy, hogy az adagolást két különböző ütemben végezzük. Ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy egy előre meghatározott időtartam után az adagolást változtatjuk: azaz az adagolást egy bizonyos ütemben kezdjük, majd megváltoztatott ütemben folytatjuk. Ezen az úton az adagolással olyan görbe szerint dolgozhatunk, amely a technika jelenlegi állása szerint nem volt elérhető.

A találmány tárgya tehát eljárás cellulózszálból vagy cellulózt tartalmazó szálból készült textília egyenletes festésére reaktív, a cellulózhoz alkalikus körülmények között fixálható színezékkel vizes közegben kimerítő módszerrel, amelynek során a színezék fixálásához szükséges alkalikus szert a fixálás hőmérsékletén nem-folyamatos módon adagoljuk a fürdőhöz, amely a festendő anyagot, legalább egy színezéket és a fixáló alkalikus szeren kívül a festéshez szükséges összes segédanyagot tartalmazza, az adagolást előre meghatározott időintervallumon belül, egyenletes időközökben, változó mennyiségben vé4 gezzük. A találmány értelmében az eljárásra jellemző, hogy az alkalikus szert a fürdőhöz a fixálás elején 15-25 percig fokozatosan 20%-ról 60%-ra emelkedő ütemezéssel, majd azután 20-30 percig 80%-ról 100%-ra emelkedő ütemezéssel adagoljuk.

A találmány szerinti eljárás egyik előnyös megvalósítási módja szerint az eljárást állandó hőmérsékleten végezzük.

A találmány szerinti eljárás egy másik előnyős megvalósítási módja szerint festeni kívánt anyagként cellulózszálból és nemcellulózszálból álló keveréket alkalmazunk.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös megvalósítási módja szerint olyan reaktív színezékeket alkalmazunk, amelyek eredeti formában vagy az alkalikus behatás következtében egy vagy több vinil-szulfonvagy vinil-szulfonil-amino-klór-triazin-csoportot tartalmaznak.

A találmány szerinti eljárás egy még további előnyös megvalósítási módja szerint alkalikus szerként alkálifém-hidroxidot vagy a szénsav, kovasav vagy foszforsav alkálifémsóit alkalmazzuk.

A találmány szerinti eljárás egy még további előnyös megvalósítási módja szerint az alkalikus szerek egymással alkotott keverékét vagy alkáli-megkőtőszerekkel alkotott keverékét alkalmazzuk.

Az alábbiakban röviden ismertetjük a csatolt rajzokat.

Az 1. ábra különböző fixálási görbéket mutat; a 2-4. ábrák a találmány szerint különböző ütemben végzett adagolások kombinációjának eredményeként kapott görbéket ábrázolnak.

A 2. ábrában az 1. ábra görbéjéhez hasonló adagolási görbét mutatunk be, amelyet úgy valósítunk meg, hogy az alkalikus szert előre meghatározott időtartamon át adagoljuk olyan módon, hogy - a 0 126 042 számú EP szabadalmi leírásnak megfelelően - a lineáris és exponenciális lefutást kombináljuk. Az idézett szabadalmi leírás terminológiája szerint ez 50%-os ütemű adagolási görbét eredményez. Ha időtartamként 60 percet veszünk 100%-nak (lásd a 2. ábra vízszintes tengelyén), akkor a szulfato-etil-szulfon tipusú színezék 1. ábrában bemutatott fixálási görbéjét kapjuk.

Ha az adagolás időtartamát annak 80%-ára kívánjuk csökkenteni, és igy a festés időtartamát is csökkenteni óhajtjuk, akkor az adagolást a 2. ábra 2 görbéje szerint kell végeznünk. A festés időtartamának a csökkentésével azonban együttjár a fixálási folyamat nemkivánt gyorsulása. Ha viszont két különböző ütem szerint adagolunk, és 80%-ról 60%-ra csökkentjük az adagolás teljes időtartamát, akkor a 3 adagolási görbét kapjuk (a 2. ábrában), amely jelentős mértékben követi az 1 görbét, és a 80%-os adagolási időtartam befejeződése előtt közvetlenül eléri a

HU 202295 Β maximális értéket. Ha a 2 görbe alkalmazásával járunk el, akkor az adagolási időtartam 70%-ánál az alkálitartalom több mint 50%-kal magasabb, mint abban az esetben, ha a 3 görbe szerint járunk el. Ezen az úton jelentős mértékben megvalósítható az 1. ábrában bemutatott fixálási görbe. Az alkálit gyorsabb ütemben és csökkentett időtartamon ét csak akkor adagoljuk, ha a fixálási görbe az ellaposodáshoz közeledik. Ezen az úton a fixálási görbe felső szakasza megnyúlik, és a festés időtartama csökken anélkül, hogy ez a festés egyenletességére káros hatást fejtene ki.

Ha kezdetben lassú ütemben adagolunk vagy kezdetben lineárisan vagy degressziven végezzük az adagolást, akkor az 1. ábrában bemutatott fixálási görbe kezdeti elhajló részét kiküszöbölhetjük. A 3. ábra mutatja két görbe kombinációját, amelyek közül az első görbe a teljes adagolási időtartam 15%-ára terjed ki, és ezt kőveti egy gyorsabb ütemű adagolási görbe. A kezdő fázisban fölös alkálit adagolunk s ennek eredményeként a fixálási görbe felszálló szakasza meredekebb. Ezután az alkáli adagolását csökkentett ütemben folytatjuk mindaddig, amíg az eredeti adagolási görbét ismét el nem érjük. Ez a módszer is a festés időtartamának csökkenését eredményezi a festés egyenletességének károsítása nélkül, mivel a fixálási folyamat lényegében nem változik. A bevezető fázisban a túlságosan lassú fixálás meggyorsul.

Végül megfelelő adagolási görbék alkalmas kombinációjával a fentebb leírt előnyök kombinálhatok. Ha rövid időtartamon át az adagolást lineárisan végezzük, majd ezt erősen progresszív, rövid időtartamú adagolás követi, akkor a 4. ábrában bemutatott adagolási folyamat megvalósítható.

Az alkáli gyorsított hozzáadásának útján az induló fázisban a fixálási görbe görbült szakasza csökkenthető vagy kiküszöbölhető. Ennek eredményeként a fixálási görbe segítségével az alkáli koncentrációja az adagolási görbéhez viszonyítva 50%-kal csökkent, s ez optimálisnak tekinthető (a 0 126 042 számú EP szabadalmi leírásban ismertetett,, progresszív adagolási módszerrel) úgy, hogy az 1. ábrában bemutatott fixálási görbe kisebb gradiens szerint emelkedik.

Ennek az előnyösebb fixálási görbének az ellaposodása a festési folyamat vége felé és ennek következtében a szükségtelen időveszteség - elkerülhető, ha csökkentett időtartamon át az arányosnál gyorsabb ütemben adagoljuk az alkalikus szert.

A két adagolási görbe megfelelő választásával és kombinációjával, valamint a váltás megfelelő időpontjának kiválasztásával lehetőségünk van arra, hogy a technika jelenlegi állása szerint nem teljesen kielégítő fixálási görbéket mindeddig ismeretlen és gyakorlatban nem alkalmazott módon úgy befolyásoljuk, hogy azok rendkívül szorosan megközelítik az ideális fixálási folyamatot.

Mindezek alapján a találmány szerinti eljárás az eddig ismert eljárásokhoz képest nyilvánvaló haladást jelent. A 0 126 042 számú EP szabadalmi leírásban ismertetett két görbe - vagy legalább két görbe - kombinációjával mindeddig nem volt lehetséges az adagolási eljárás variációja széles keretek között és annak ellenőrzése olyan módon, hogy annak eredményeként mind a festés egyenletessége, mind az időigény optimális legyen.

A jelen találmány szerinti eljárás felhasználható cellulózszálak és cellulózszálakat tartalmazó keverékek festésére a kezelés bármely fázisában; így például a keverék alkatrésze lehet gyapjú vagy gyapjúhulladék·, a találmány szerinti festési eljárás végezhető gyapjúhulladékon, szövött és kötöttárukon is, minden e célra alkalmas berendezésben. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható reaktív színezékek tartalmazhatnak komplexképző fémeket vagy lehetnek e fémektől mentesek; és lehetnek monoazopoliazo-, antrakinon-, formazán-, ftalocianin- vagy oxazintipusú színezékek.

A reaktív színezék lehet mono- vagy polifunkcionális, és tartalmazhat például egy vagy több monoklór-triazin-, diklór-triazin-, diklór-kinoxalin-, triklór-pirimidin-, monoklór-difluor-pirimidin-, monofluor-triazin-, vinil-szulfon- vagy vinil-6zulfonil-fenil-araino-klór-triazin-csoportot; a legutóbbi két szerkezeti típusban a reakcióképes csoport védett formában is lehet, például szulfato-etil-szulfon vagy szulfato-etil-ezulfonil-fenil-amino-klór-triazin alakjában.

Alkalikus szerként a reaktív színezékek alkalmazása során általában használt alkáliák alkalmazhatók, például nátrium-hidroxid, nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-karbonát, trinátrium-foszfát, nátrium-szilikát és más alkálifémek megfelelő vegyületei, valamint a fenti vegyületek keverékei, továbbá a fenti vegyületek alkalikus kötőszerekkel alkotott keverékei.

A találmány szerint az alkalikus szer adagolását például a 0 126 042 számú EP szabadalmi leírásban ismertetett eszközzel végezhetjük, amelyet a kívánt adagolási görbe megvalósítása céljából programozunk.

A találmány szerinti eljárást az alábbi nemkorlátozó jellegű példákban részletesen ismertetjük.

1. példa

A 0 126 042 számú EP szabadalmi leirás 1. példája szerint festést végzünk olyan módon, hogy előbb 300 kg apróra vágott, szövött pamutterméket 1:10 fürdóarányban permetező festékberendezésben 2,5% Cl Nr. 61 200 reactive blue RB 19 reaktív színezékkel kezelünk (amely nehezen kezelhető festési sajátságairól ismert) 50 g/liter nátrium'5

HU 202295 Β

-szulfáttól mentes viz hozzáadásával. A hőmérséklet 40 °C-ra való beállítása után 100 1-re hígított 2 ml/1 32,5%-os nátronlúgot adunk hozzá 10 perces eloszlási fázis után. A leírt módszerrel ellentétben az alkalikus szert nem 60 perc alatt adjuk hozzá 60%-os ütemezéssel, hanem 20%-os kezdeti ütemezéssel, majd 15 perc múlva adjuk hozzá az alkálioldat maradékát 30 perc alatt 90%-os ütemezéssel, s igy az adagolás teljes időtartama 45 perc. A festést a nátronlúg teljes mennyiségének hozzáadása után 20 perccel fejezzük be. Ennek eredményeként, mivel ez az adagolás optimálását jelenti, a festés egyenletessége kitűnő. A kezelés teljes időtartama indulástól számítva mindössze 65 perc az előzőekben leírt 90 perccel szemben. Ha a festést úgy végezzük, hogy az alkalikus szert 60 perc alatt adagoljuk egyszerű adagolási görbének megfelelően 60%-os ütemezéssel, akkor az időszükséglet 40%-kal több.

2. példa

Ha az 1. példában alkalmazott pamutáru helyett 50% pamutból és 50% poliészterből álló terméket alkalmazunk, és az 1. példában alkalmazott reaktív színezék helyett az (1) képletű színezéket használjuk, akkor a termék pamutrésze teljesen egyenletes vörös színű lesz, és ha ismételt festést hajtunk végre a szokásos diszperziós színezékekkel a poliészter részen, akkor egyszínű terméket kapunk.

3. példa

Egyik oldalán cirkuláltatott fürdővel felszerelt fonalfestó berendezésbe 500 kg mercerizált pamutfonalat töltünk. A kezelésre alkalmazott fürdő 3200 liter vízben oldott 175 kg nátrium-kloridot tartalmaz. Ehhez 10 perc alatt 100 liter olyan oldatot adunk, amely 5 kg (2) képletű és 10 kg (3) képletű színezéket tartalmaz. Az 50 °C-os festési hőmérsékletet ellenőrizzük, és szükség esetén ismételten szabályozzuk. Ezután 200 1 olyan oldatot adagolunk, amely 35 kg trikálium-foszfát-heptahidrátot tartalmaz ügy, hogy programozással szabályzott szivattyúval kezdetben 20 perc alatt lineáris ütemben 1,2 1/perc sebességgel adagolunk, majd az oldat maradékát 100%-os ütemezésben 30 perc alatt adagoljuk.

perc eltelte után a festés befejeződik. A nehezebb festési sajátságok ellenére viszonylag rövid kezelési időtartammal egyenletes olajzöld fonalat kapunk, amely szövött áruk gyártására alkalmas.

4. példa

Cirkuláltatás nélküli festőberendezésben 200 kg pamutot festünk 1:20 fürdőarány megtartásával. A fürdőbe 60 g/1 nátrium-kloridot helyezünk, majd teljes eloszlás után 3%

C. I. Nr. 20 505 Reactive Black 5 színezéket és 0,65% (4) képletű színezéket adunk hozzá oldat formájában. A festési hőmérséklet 40 °C-ra való beállítása után 100 1 olyan alkálioldatot adunk hozzá, amely 1,5 ml/1 50°Bé koncentrációjú nátronlúgot tartalmaz (átszámítva 4000 1 össztérfogatra) olyan módon, hogy az adagolás összes időtartama 45 perc, és a programváltást 25 perc után hajtjuk végre. Az első szakaszban az adagolás görbéje 60%-os ütemű, majd 25 perc eltelte után a maradék alkálioldatot 80%-os ütemezésű adagolási program szerint hajtjuk végre a hátralévő 20 perc alatt. Az adagolási folyamat befejezése után 20 perccel a festés befejeződik; tökéletesen egyenletes, mély tengerkék színt kapunk, és a festés teljes időtartama rövid.

Ha ezt az adagolási görbét, amelyet úgy kapunk, hogy az adagolás ütemezését váltjuk, összehasonlítjuk a technika jelenlegi állása szerint optimálisnak tekintett standard görbével, amelyet 60 perces adagolási időtartam alatt 60%-os ütemezéssel kapunk, akkor megállapíthatjuk, hogy az ütemezés váltásával elért űj adagolási görbe a standard görbét legfeljebb 40 perc alatt eléri. Ezen az ütőn az előzőleg ismert fixálási görbe nagymértékben megtartható, azonban a fixálási görbe ellaposodása csökkenthető, s igy a festés időtartamának szükségtelen megnyúlása kiküszöbölhető.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás cellulózszálból vagy cellulózt tartalmazó szálból készült textília egyenletes festésére reaktív, a cellulózhoz alkalikus kó- 5 rulmények között fixálható színezékkel vizes közegben kimerítő módszerrel, amelynek során a színezék fixálásához szükséges alkalikus szert a fixálás hőmérsékletén nem-folyamatos módon adagoljuk a fürdőhöz, amely a 10 festendő anyagot, legalább egy színezéket és a fixáló alkalikus szeren kívül a festéshez szükséges összes segédanyagot tartalmazza, az adagolást előre meghatározott időintervallumon belül, egyenletes időközökben, változó 15 mennyiségben végezzük, azzal jellemezve, hogy az alkalikus szert a fürdőhöz a fixálás elején 15-25 percig fokozatosan 20%-ról 60%-ra emelkedő ütemezéssel, majd utána 20-30 percig 80%-ról 100%-ra emelkedő ütemezéssel 20 adagoljuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adagolási folyamatokat állandó hőmérsékleten végezzük.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljá- 25 rás, azzal jellemezve, hogy festeni kívánt anyagként cellulózszálból és nem cellulózszálból álló keveréket alkalmazunk.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan 3° reaktív színezékeket alkalmazunk, amelyek eredeti formában vagy az alkalikus behatás következtében egy vagy több vinil-szulfonvagy vinil-szulfonil-amino-klór-triazin-csoportot tartalmaznak. 35
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alkalikus szerként alkáli-hidroxidot vagy a szénsav, kovasav vagy foszforsav alkálifémsóit alkalmazzuk. 40
6. 6. Az 5. igénypont ezerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alkalikus szerek egymással alkotott keverékét vagy alkáli-megkötóezerekkel alkotott keverékét alkalmazzuk.