HU201650B

HU201650B - Process for regulating the growth of cultivated plants by 7-chloro-8-carboxy-qunoline-derivatives

Info

Publication number: HU201650B
Application number: HU875163A
Authority: HU
Inventors: Henning Rosenbrock; Johann Jung; Wilhelm Rademacher; Max Luib; Volker Fischer; Helmut Hagen; Rolf-Dieter Kohler; Juergen Markert; Akihide Watanabe
Original assignee: Basf Ag
Priority date: 1986-11-21
Filing date: 1987-11-20
Publication date: 1990-12-28
Also published as: IL84479A; DE3639837A1; IL84479A0; EP0270889A1; JPS63141903A; HUT45843A; GR3000552T3; KR880005862A; DE3762565D1; US4857103A; EP0270889B1; ES2014290B3; JPH0822804B2; KR950009513B1

Description

A találmány tárgya eljárás a haszonnövények növekedésének szabályozására a 7-klór-8-karboxi-kinolinszármazékokat hatóanyagként tartalmazó készítményekkel.

A 7-klór-8-karboxi-kinolinszármazékok ismertek a

429. és a 104 389. számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentésekből, mint gyomirtó hatású vegyületek.

Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű 7-klór-8-karboxi-kinolinszármazckok - a képletbe R fluor-, klór-, brómatomot, vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent - alkalmasak a haszonnövények növekedésének szabályozására. Ezek a vegyületek kis mennyiségben (subletalis dózisban) való alkalmazásuk esetén a haszonnövényeknél bioszabályzó effektusokat, például termésnövekedést tudnak okozni.

Az (I) általános képletben az R szubsztituensnek a következő jelentései lehetnek: fluor-, klór- és brómatom, előnyösen fluor- és klóratom, különösen előnyösen klóratom, egyenes vagy elágazó szénláncú 1-4 szénatomos alkilcsoport, így metil-, etil-, η-propil-, izopropil-, η-butil-, izobutil-, szek-butil- és tcrc-butilcsoport, előnyösen 1-3 szénatomos alkilcsoport, így metil-, etil-, cs n-propilcsoport, különösen előnyösen metil- és etilcsoport. .

A bioszabályzó hatás szempontjából különösen előnyösek azok az (I) általános képletű 7-klór-8-karboxi-kinolinszármazékok, amelyek képletében R klóratomot, metil- vagy etilcsoportot jelent.

Az (1) általános kcplctű 7-klór-8-karboxi-kinolinszármazékokat a 60 429. és a 104 389. számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentésekben leírt eljárások segítségével állíthatjuk elő.

Kis mennyiségben alkalmazva az (I) általános képletű 7-klór-8-karboxi-kinolinszármazckok bioszabályzós értelemben a növénynek gyakorlatilag minden fejlődési stádiumát befolyásolni tudják, anélkül azonban, hogy a kívánt eredmény kárt okozna.

A bioszabályozós vegyületek hatásának sokfélesége mindenekelőtt a következőktől függ:

a) a növény fajtájától és helyétől

b) a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatott alkalmazás időpontjától és az évszaktól

c) az alkalmazás helyétől és az alkalmazási eljárásoktól (magcsávázás, gumókezelés, gyökéren cs levélen való alkalmazás, egyes virágok vagy virágzatok kezelése)

d) geoklimatikus faktoroktól, például megvilágítás erősségétől, a nappalok hosszától, hőmérséklettől, a csapadék mennyiségétől

e) a talaj állapotától (beleértve a trágyázást is)

f) a hatóanyag kiszerelésétől, illetve alkalmazási formájától

g) a hatóanyag koncentrációjától.

A 7-klór-8-karboxi-kinolinszármazékok különböző alkalmazási lehetőségei közül felsorolunk néhányat:

A) A hatóanyaggal többlettcrmést lehet elemi, mind a növényi részeket, mind pedig a növények extrakttartalmát tekintve. így például lehetséges nagyobb mennyiségű bimbó, virág, levél, gyümölcs, mag, gyökér és gumó kifejlődését kiváltani. Különösen jelentős, hogy a zöldségnél és a gyümölcsnél nagyobb és értékesebb terményt kapunk.

B) Ezen kívül ezekkel a hatóanyagokkal el lehet érni, hogy klimatikusan kedvezőtlen évszakokban is a gyümölcsképződést biztosítsuk és meggyorsítsuk.

C) Ezekkel a hatóanyagokkal indukálni lehet a partenokarp gyümölcsök képződését is.

Különösen előnyös alkalmazási terület a termésfokozás például a burgonyafclck (Solanales) rendjébe tartozó haszonnövényeknél, így a padlizsánnál, a paradicsomnál, burgonyánál és a paprikánál, a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe tartozó haszonnövényeknél, így az őszibaracknál, mandulánál, almánál, körténél és a szamócánál, a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó haszonnövényeknél, így a szójánál, borsónál és a különböző babfajoknál, a mályvafélck (Malvales) rendjébe tartozó haszonnövényeknél, így a gyapotnál és az okránál.

A találmány szerinti eljárással felhasználandó hatóanyagokat a növényekhez juttathatjuk a vetőmagvak csávázásával vagy a talajon, azaz a gyökereken át. Különösen előnyös eljárás a levelek permetezése vagy a fiatal tcrmésállomány célzott bepermetezése, vagy bemártása.

A vetőmagcsávázáshoz szükséges hatóanyagmenynyiseg 0,0001-10, előnyösen 0,0001-1, különösen előnyösen 0,001-0,1 g/kg vetőmag.

A bemártásos kezeléseknél (például a dugványok meggyökereztetésére, a burgonyanövénynél illetve a vctőburgonyánál való alkalmazásnál, illetve egyes virágok vagy virágzatok célzott kezelésénél) a megfelelő hatóanyagkoncentráció 0,01-500, előnyösen 0,1-100, különösen előnyösen pedig 0,1-80 ppm volt.

A levél- és talajkezelésnél a 0,001-500, előnyösen 0,01-100, különösen előnyösen 0,1-50 g hatóanyag/ha hatóanyagkonccntrációnál nagyobbra általában nem volt szükség.

Az (I) általános képletű vegyületeket a szokásos készítmények, így oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok alakjában használhatjuk. Az alkalmazási formák teljesen a felhasználáshoz igazodnak; minden esetben a hatóanyagok egyenletes és finom eloszlatása a cél. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagnak oldószerrel és/vagy hordozóanyaggal való hígításával, adott esetben emulgeáló- és diszpergálószert is használva, és ha hígítószerként vizet alkalmazunk, úgy a készítmény más szerves oldószert is tartalmazhat. A készítményekben segédanyagokként szerepelhetnek az oldószerek, így az aromás szénhidrogének (például a xilol, toluol és a benzol), a klórozott aromás szénhidrogének (például a klór-benzol), az alifás szénhidrogének (például az ásványolajfrakciók), az alkoholok (például a metanol és a butanol), az aminok (például az clanol-amin), az Ν,Ν-dimetil-formamid cs a víz; a szilárd hordozóanyagok, így a természetes kőzclporok (például a kaolin, agyag, talkum, kréta) és a szintetikus kőporok (például a nagyon diszperz kovasav, szilikátok); az emulgcálószerek vagy más hasonló felületaktív szerek, így a nem ionos és az anionos emulgeátorok (például a polioxi-ctilcn-zsíralkohol-éter, alkil-szulfonátok), a diszpcrgálószerck, így a lignin, szulfitszennylúgok és a metil-ccllulóz. Előnyös a találmány szerinti hatóanyagokat vizes oldatban használni, az oldathoz adott esetben vízzel elegyedő szerves oldószert, így metanolt vagy más kis szénatomszámú alkoholt, acetont, NJM-dimetil-formamidot vagy N-metilpirrolidint adva. A készítmények hatóanyagtartalma 0,01-95, előnyösen 0,05-90, különsen előnyösen 0,0520 tömegszázalék.

HU 201 650 Β

A készítményeket, illetve az ezekből előállított közvetlenül felhasználható készítményeket, így az oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, porokat, pasztákat vagy granulátumokat ismert módon alkalmazhatjuk, például kikelés előtti, kikelés utáni kezelésben vagy csávázószerként.

Példák a haszonnövények növekedését szabályzó készítmények előállítására:

I. példa tömegrész 1. számú hatóanyagot 3 tömegrész diizobutil-naftalin-a-szulfonsav nátrium sóval, 17 tömegrész szulfitszennylúgból származó ligninszulfonsav nátrium sóval és 78 tömegrész porított kovasavgéllel jól összekeverünk, és kalapácsos malomban összeőrlünk. A keveréket 20 000 tömegrész vízben finoman eloszlatva 0,01 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú permedét kapunk.

II. példa tömegrész 1. számú hatóanyagot 97 lömegrész finomszemcsés kaolinnal összekeverünk. így 3 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú porozószert kapunk.

III. példa tömegrész 2. számú hatóanyagot alaposan elkeverünk 92 tömegrész porított kovasavgél és 8 tömegrész paraffinolaj elegyével, amely elegyet úgy nyerjük, hogy a porított kovasavgél felületére a paraffinolajat ráporlasztjuk. Ez az eljárás jó (apadóképcsségú hatóanyag előkészítésére szolgál.

IV. példa tömegrész 1. számú hatóanyagot 20 tömegrész fcnolszulfonsav(karbamid)formaldchid kondenzátum nátrium sóval, 4 tömegrész Kicsclgéllcl és 72 tömegrész vízzel alaposan elkeverünk. így stabil vizes diszperziót kapunk, amit 100000 tömegresz vízzel hígítva 0,004 tömcgszázalékos hatóanyagtartalmú vizes diszperziót nyerünk.

V. példa tömegrész 3. számú hatóanyagot 2 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav kalcium sóval, 8 tömegrész zsíralkohol-poliglikoléterrcl, 2 tömegrész fcnolszulfonsav/karbamid/formaldchid kondenzátum nátrium sóval és 86 tömegrész paraffinos jellegű ásványolajjal alaposan összekeverve stabil olajos diszperziót kapunk.

VI. példa tömegrész 2. számú hatóanyagot elkeverünk 10 tömegrész N-metil-oc-pirrolidonnal, és így olyan oldatot kapunk, ami a legfinomabb cseppckrc eloszlatva alkalmazható.

VII. példa

0,2 tömegrész 1. számú hatóanyagot feloldunk 80 tömegrész xilolból, 8-10 mól etilénoxidnak és 1 mól olajsav-N-monoctanolamidnak 10 tömegrésznyi rcakciótcrmékcből, 5 tömegresz dodccil-bcnzolszulfonsav kalcium sóból és 40 mól etilénoxidnak és 1 mól ricinusolajnak 5 tömegrésznyi rcakciótermékéből álló clcgybcn. A kapott oldatot 100 000 lömegrész vízbe öntve és finoman eloszlatva 0,0002 lömegszázalékos hatóanyagtartalmú vizes diszperziót nyerünk.

VIII. példa

0,1 tömegrész 2. számú hatóanyagot feloldunk 40 tömegrész ciklohexanonból, 30 tömegrész izobutanolból, 7 mól etilénoxidnak és 1 mól izooktil-fenolnak 20 tömegrésznyi rcakciótermékéből és 40 mól etilénoxidnak és 1 mól ricinusolajnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. A kapott oldatot 100 000 tömegrész vízbe öntve és finoman eloszlatva 0,0001 tömegszázalékos (1 ppm) hatóanyagtartalmú vizes diszperziót nyerünk.

IX. példa

0,1 lömegrész 1. számú hatóanyagot feloldunk 25 tömegrész ciklohcxanolból, 65 tömegrész 210-280 ’C forráspont-inlcrvallumú ásványolajfrakciőból és 40 mól etilénoxidnak és 1 mól ricinusolajnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. A kapott oldatot 10 000 tömegrész vízbe öntve és finoman eloszlatva 0,001 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú vizes diszperziót nyerünk.

A 7-klór-8-karboxi-kinolinszármazékokat, illetve az ezeket a vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítményeket más hatóanyagokkal, például rovarölő-, más növényi növekedést szabályzó-, gombaölő hatóanyagokkal vagy akár műtrágyával keverve is felhasználhatjuk.

Példák a haszonnövények növekedésének a szabályozására:

A következő (I) általános képletű vegyületek hatását vizsgáltuk:

1. számú hatóanyag: 3,7-dikIór-8-karboxi-kinoIin

2. számú hatóanyag: 7-klór-3-metil-8-karboxi-kinolin

3. számú hatóanyag: 7-klór-3-etil-8-karboxi-kinolin

Összehasonlítás céljából a következő ismert, növényi növekedést szabályozó hatóanyagokat is vizsgáltuk:

A hatóanyag: 4-(2-metiM-klór-fcnoxi)-vajsav, a „MADEC” kereskedelmi áru hatóanyaga B hatóanyag: Gibberellin A3 C hatóanyag: 4-klór-fcnoxi-eccLsav, a „TOMATUTONE” kereskedelmi áru hatóanyaga

1. példa

A padlizsán tertnésképződésének mennyiségi és minőségi javulása (egyszeri alkalmazás) „Kurokoma” fajtájú padlizsánnövényekct 30,5 x x 27,0 cm méretű műanyag edényekben, üvegházi körülmények közölt termesztettük. Szubszlrátumként stadnard talajt használtunk. A kísérlet minden egyes növényét szükség szerint, egyenletesen öntöztük és trágyáztuk.

A virágzás kezdetén a növényeket a találmány szerinti készítménnyel egyszer cscppncdvesre permeteztük; az 1. táblázatban ppm-ben megadott mennyiségek a hatóanyag koncentrációját jelentik a vizes oldatban. Ennél 1 ppm megfelel a 0,8 g hatóanyag/ha koncentrációnak.

nap múlva kiértékeltük a kísérletet. Az eredmény az volt, hogy bár az 1. számú hatóanyag következtében a termések száma csökkent, azonban az össztermés és főleg a 12 centiméternél hosszabb cs legalább 50 g-os értékes termések aránya jelentősen megjavult. A 250 ppm feletti koncentrációk további javulást már nem okoztak. (A megadott termések középértékek, amelyek mindig öt növényre vonatkoznak.)

HU 201 650 Β

1. táblázat

Hatóanyag	Permedé koncentrációja (ppm)	Termések darabszáma	Termések tömege (g)
Összesen	több, mint 50 g/termés	összesen több, mint 50 g/termés
Kontroll	0	58	0	250	0
1.	10	16	14	1052	1018
1.	50	19	15	1243	1229
1.	250	18	10	834	681
1.	750	17	7	844	679
B.	50	42	4	462	309

2. példa

A padlizsán termésképződésének mennyiségi és minőségi javulása (kétszeri alkalmazás) „Kurokoma” fajtájú padlizsánnövényeket az 1. példában leírtak szerint termesztettük.

A virágzás kezdetén, majd 66 nap múlva a növényeket a permedével cseppnedvesre permeteztük (1 ppm megfelel 0,8 g hatóanyag/ha mennyiségnek). A virágzást követő 85. napon a kísérletet kiértékeltük. Az eredmény az volt, hogy az 1. számú hatóanyag alkalmazása esetén a 12 cm-nél hosszabb és legalább 50 g-os értékesíthető gyümölcsök aránya lényegesen megemelkedett. A következő, 2. táblázat mutatja a kapott értékeket (a terméshozamokat mindig átlagoltuk, és ezek öt növényre vonatkoznak).

A padlizsán termésképződésének mennyiségi és minőségi javulása (háromszori alkalmazás) „Senryo” fajtájú padlizsánnövényeket az 1. példában leírtak szerint termesztettünk. A növényeket három alkalommal mindig cseppnedvesre permeteztük (1 ppm megfelel 1,25 g hatóanyag/ha mennyiségnek).

1. permetezés: a palánták átültetését követő 20. napon

2. permetezés: a palánták átültetését követő 30. napon

3. permetezés: a palánták átültetését követő 40. napon

Az első permetezést követő 42. napon a kísérletet kiértékeltük. Az eredmény az volt, hogy az 1. és 2. számú hatóanyag alkalmazása (5 és 10, illetve 5 ppm) jelentős terméstöbbletet eredményezett. Ennél a kísérletnél főleg az 50 grammnál nagyobb tömegű termések aránya volt nagyobb, mint az összehasonlító kísérletben. A következő 3. táblázatban megadott értékek ádagoltak, és mindig hat növényre vonatkoznak.

4. példa

A paradicsom termésképződésének mennyiségi és minőségi javulása (az egész hajtás kezelése) „Homarc 114” fajtájú paradicsomnövényeket 30,5 x x 27,0 cm méretű műanyag edényekben, üvegházi körülmények között termesztettük. Szubsztrátumként

2. táblázat

Hatóanyag	Permedé koncentrációja (ppm)	Termések darabszáma	Termések tömege (g)
összesen	több, mint 50 g/termés	összesen több, mint 50 g/termés
Kontroll	0	141	24	2073	1196
1.	5	116	19	1831	1179
1.	10	112	30	2040	1484
1.	20	102	38	2501	2152
1.	40	100	36	2393	2146
A.	40	118	26	2104	1563

3. táblázat

Hatóanyag	Permetlé koncentrációja (ppm)	Termések darabszáma	Termések tömege (g)
összesen	több, mint 50 g/termés	összesen több, mint 50 g/termés
Kontroll	0	32	9	971	550
1.	5	21	14	1380	1109
1.	10	27	13	1315	1013
1.	20	20	13	1004	889
1.	40	23	15	1214	1116
2.	5	22	13	1230	957
2.	20	32	14	1266	911
2.	40	29	16	1361	1034
A.	40	16	8	789	636

-4Ί

HU 201 650 Β

4. táblázat

Hatóanyag	A permetlé koncentrációja (ppm)	A termés darabszáma	Össztermés (g)	A termés átlagtömcge (g)
Kontroll	0	107	3797	35,5
1.	1	88	4318	49,1
1.	5	39	4605	118,1
1.	10	39	4915	126,0

5. táblázat

Hatóanyag	A permetlé koncentrációja (ppm)	A termés darabszáma	össztermés (g)	A termés átlagtömege (g)
Kontroll		107	3797	35,5
1.	10	82	4514	55,0
1.	20	72	4571	63,5
C.	20	97	3970	40,9

standard talajt használtunk. A kísérlet minden egyes növényét szükség szerint, egyenletesen öntöztük és trágyáztuk. A szokásos gyakorlatnak megfelelően az oldalhajtásokat eltávolítottuk. Az első termésállomány virágzásának időpontjában a növényeket a hatóanyag oldalával cseppncdvesie permeteztük. Ebben a kísérletben 1 ppm 1 g hatóanyag/ha koncentrációnak felelt meg. 75 nap múlva a kísérletet kiértékeltük. A kísérlet eredménye az volt, hogy az 1. számú hatóanyaggal való kezelés a termések darabszámút, különösen a fiatalabb virágzatoknál jelentősen csökkentette. A terméseknek azonban jelentősen nagyobb egyedi- és össztömegc volt, mint a kezeletlen növények termésének, és ez kedvező értékesítési lehetőséget kínál. A következő, 4. táblázatban megadott számértékek mindig öt növényre vonatkoznak.

5. példa

A paradicsom termésképződésének mennyiségi és minőségi javulása (a termésállomány kezelése)

A paradicsomnövényeket a 4. példában leírtak szerint termesztettük. Az első termésállomány virágzásának időpontjában minden termésálíományt a hatóanyag oldatával cseppnedvcsre permeteztünk. Ebben a kísérletben 1 ppm 0,1 g hatóanyag/ha koncentrációnak felelt meg. 75 nap múlva a kísérletet kiértékeltük.

Az egész növény kezelésével (4. példa) ellentétben ebben a kísérletben az 1. számú hatóanyaggal való kezelés a termés darabszámút csak körülbelül 25-30 százalékkal csökkentette. A termés össztömege azonban ennél a kísérletnél is jelentősen nagyobb volt, amelynek fő része az öregebb tcrmésállományra jutott Ezenlo'vül a kezelés emelte a termések egyedi súlyát is.

A következő, 5. táblázatban megadott terméshozamok mindig öt növényre vonatkoznak.

6. példa

A paradicsom termésének minőségi javulása „Curabel” fajtájú paradicsomnövényeket a szokásos évszakban, szántóföldi körülmények között termesztettünk. A növények termesztése a szokásos gyakorlatnak megfelelően történt. A virágzás idején a növényeket a találmány szerinti hatóanyagokból előállított vizes készítményekkel bcpermctczlük (összesen öt, egymást követő kezelés).

A 4. és 5. példákkal analóg módon a találmány szerinti vegyületek hatására itt is többlcttermés keletkezett. További vizsgálatok azt mutatták, hogy a találmány szerinti vegyületek hatására mag nélküli gyümölcsképződés (partenokarpia) ment végbe. Továbbá a paradicsomból állománya szilárdabb lett például az 1„ illetve 2. számú hatóanyagok befolyásúra. Ezeknek a hatásoknak az alapján mind az étkezési, mind a konzervipari paradicsomnál minőségjavulás várható.

7. példa

A padlizsán termésképződésének gyorsítása „Kurokoma” fajtájú padlizsánnövényekct az 1. pél35 dában leírtak szerint termesztettünk. A kísérletet ősszel és télen hajtottuk végre, tehát olyan évszakban, amelyben a padlizsán tetmésképződése csak nehezen megy végbe. A növények vetése szeptember 27-én történt, a kezelés pedig december 25-én. A kezelés során a növé40 nyékét a vizes készítményekkel cseppnedvcsre permeteztük (1 ppm megfelelt 0,6 g hatóanyag/ha koncentrációnak).

A növényeket az 1. számú hatóanyaggal kezelve kiderült, hogy bár a növény virágainak száma csökkent ugyan, azonban a terméskepződes lényegesen felgyorsult.

6. táblázat

Egy kísérlethez húsz egységes méretű, egyenként körülbelül 80 g-os paradicsomot használtunk fel.

Hatóanyag	Felhasznált mennyiség (g hatóannyag/ha)	Egy termésben a magok átlagos száma
Kontroll	0	109
1.	0,315	110
1.	0,625	58
1.	1,250	35
1.	2,500	19
1.	5,000	5
2.	5,000	70
C	12,500	80

-5HU 201 650 Β

7. táblázat

Ható A permetlé . a növényenként! terméshozam (g)

anyag	Kunucnua (ppm)	^c,üja 1.24.	H.4.	ΙΠ. 10.	összesen
Kontroll	0	0	0	0	0
1.	10	94,2	81,7	27,6	203,5
1.	50	124,0	66,0	43,7	233,7
1.	250	97,5	8,8	29,8	136,1
1.	750	93,2	33,1	9,4	135,7
B	50	15,8	45,9	0	61,7

8. példa ₁,

A gyapot termésfokozása „Delta Pinc” fajtájú gyapotnövényeket Grcenvillebcn (Mississippi állam, USA) szántóföldi körülmények között termesztettünk. A fővirágzás idején a virágokat cs a bimbókat a találmány szerinti hatóanyagoldattal célzottan permeteztük be.

Az 1. számú hatóanyag alkalmazása jelentős többlettermest okozott. A kapott eredményeket a következő, 8. táblázat mutatja.

8. táblázat

Hatóanyag	Felhasznált mennyiség (g hatóanyag/ha)	Termés (kg/ha)
Kontroll	0	2725
1.	10	3018
1.	30	3588
1.	60	2997
1.	80	3074

anyagok vizes készítményével cscppncdvesre permeteztünk (750 ml oldal/fa). Az őszibarack termesztése egyébként a szokásos körülmények között történt. Ugyanígy a gyümölcsöket a szokásos időpontban szüreteltük le.

Minteza 10a. és 10b. táblázatból látható, a hatóanyagokkal való kezelés hatására megnő a gyümölcstermés tömege. A „Red Haven” fajtájú őszibaracknál ezen kívül meggyorsult a gyümölcsérés is, amire sok esetben szükség van. A 2. számú hatóanyag az „Elbcrta Queen” fajtájú őszibaracknál a gyümölcsök nagyságának körülbelül 10%-os növekedését okozta, ami jobb értékesítési lehetőségeket kínál.

A táblázatokban felsorolt adatok átlagértékek, és mindig egy fára vonatkozank.

10a. táblázat „Red Haven” fajtjájú őszibarack

Ható anyag

Permetlé koncentrációja (ppm)

A leszürctclt gyümölcsök száma, % éretlen, % érett

Átlagos gyümölcstömeg (g)

Össztermés (kg)

Kontroll	0	148,7	60	40	85	12,64
1,	5	154,0	55	45	87	13,40
1.	10	190,0	41	59	70	13,30
2.	20	183,4	27	73	83	15,22

10b. táblázat „Elbcrta Queen” fajtájú őszibarack

9. példa

A burgonya gumósodásának mennyiségi és minőségi javulása „Kennebcc” fajtájú burgonya vetőgumókat kiültetés 40 előtt körülbelül 10 percig a találmány szerinti hatóanyag vizes oldatába helyeztük, majd az így kezelt gumókat kiültettük. A burgonyanövény termesztése egyébként a szokásos körülmények között történt.

Például a 2. számú hatóanyaggal való kezelésnél 45 mind a burgonyagumók össztömege, mind pedig az értékesíthető, azaz több mint 8 cm átmérőjű gumók aránya jelentősen megnövekedett.

A kapott eredményeket a kövclkező, 9. táblázat mutatja és az adatok 13 n?-es parcellára vonatkoznak: 50

9. táblázat

Ható 4 kezelésre használt Gumók száma Gumók tömege (kg) anyag °^^al konccnt- össz. értékesít- össz. értékesít- 55 rációja(ppm) hclö hclö

Kontroll	0	339	86	16,5	10,3
2.	1	378	110	19,5	12,8
2.	10	361	112	18,7	12,4

10. példa

Az őszibarack gyümölcstermésének javulása „Red Haven” cs „Elbcrla Quccn” fajtájú 3 eves őszibarackfákat a virágzás idején a találmány szerinti ható- 65 szama, % éretlen,

Kontroll	0	47,0	23	77	125	5,88
1.	5	69,0	28	72	124	8,56
1.	20	53,3	26	74	125	6,66
2.	10	43,7	15	85	136	5,94
2.	20	47,0	28	72	140	6,58
2.	40	57,0	25	75	138	7,83

11. példa

A földieper termésfokozása (a palánták bemártásos kezelése) „Earliglow” fajtájú földieper palánták gyökérzetet közvetlenül a palánták kiültetése előtt a találmány szerinti hatóanyagok vizes készítményébe mártottuk. A növények további termesztése a szokásos szabadtéri feltételek között történt. Az érés megkezdődése után az érett gyümölcsöket mindig négy naponként szüreteltük le. A szokásos gyakorlatnak megfelelően összesen négy leszüretelés volt. Az ezután beérő gyümölcsök betakarítása már nem bizonyult volna gazdaságosnak.

Mint ez a 11. táblázatból kiderül, az ilyen kezelés nagyobb össztermést eredményez, amit főleg a gyümölcsök számának megnövekedése okoz. Előnyös továbbá az is, hogy a kezelt növények gyümölcsei hamarabb beérnek.

All. táblázat adatai mindig 6,5 m²-es parcellán 25 növényre vonatkoznak.

-611

HU 201 650 Β

11. táblázat

Hatóanyag	Kontroll	2.	2.
A kezelésre használt oldat koncentrációja (ppm)	0	1	10
Első szüretnél
a gyümölcsök száma	15,0	18,5	23,3
A gyümölcsök tömege (g)	116,0	169,4	196,0
Második szüretnél
a gyümölcsök száma	77,0	96,3	95,5.
A gyümölcsök tömege (g)	482,0	583,2	554,3
Harmadik szüretnél
a gyümölcsök száma	57,5	72,5	55,2
A gyümölcsök tömege (g)	167,0	205,4	173,7
Negyedik szüretnél
a gyümölcsök száma	39,0	41,7	36,7
A gyümölcsök tömege (g)	104,0	99,8	104,0
Az össztermés darabszáma	188,5	229,0	210,7
(g)	869,0	1057,8	1027,7

12. példa

A földieper termésfokozása (levélkezelés)

Szokásos szabadtéri körülmények között felnevelt, egyéves „Earliglow” fajtájú földieper-növényeket a fővirágzás idején a találmány szerinti hatóanyagok vizes 25 készítményével kezeltünk (375 liter/ha).

Mint ez a 12. táblázatból látható, ez a kezelés a termést jelentősen fokozza. Éppen úgy, mint a 11. példánál a terméstöbblctct itt is főleg a nagyobb gyümölcsszám okozta. 30

Az adatok mindig 10 növényre vonatkoznak.

12. táblázat

Ható- anyag	Felhasznált mennyiség (g hatóanyag/ha)	Az össztermelés
darabszáma	tömege (g)
Kontroll	0	70,8	335,0
1.	0,125	72,9	345,1
1.	0,250	82,1	395,3
1.	0,500	76,5	368,5
2.	0,125	72,9	351,8
2,	0,250	74,3	361,8

13. példa 45

A szója termésfokozása „Sertaneja” és „IAS 5” fajtájú szójanövényeket a szokásos szabadtéri körülmények között termesztettünk. A növényeket a kezdődő virágzás idején a találmány szerinti hatóanyagok vizes készítményével leper- 50 meteztük. Mint ez a 13. táblázatból látható, ez a kezelés a magtermést jelentősen fokozza.

13. táblázat

- ₅₅

Ható- Felhasznált mennyiség Az összes magtermes (l/ha) ket a fővirágzás idején a találmány szerinti hatóanyagok vizes készítményével bcpcnncteztük(35O liter/ha).

Mint ez a 14. táblázatból látható, ez a kezelés a babszemek számát és ez által a termés tömeget is jelentősen fokozza.

A táblázat adatai mindig 7,5 m² nagyságú kísérleti parcellára vonatkoznak:

14. táblázat

Ható anyag	Felhasznált mennyiség (g hatóanyag/ha)	Babszemek száma	Termés tömege (kg)
Kontroll 0	1128	3,86
1.	1,0	1282	4,31
2.	1,0	1222	3,96
2.	2,0	1365	4,44

15. példa

A limabab termésének javulása (vetőmagcsávázás) .Jackson Wondcr” fajtájú limabab magjait vetés előtt a találmány szerinti hatóanyagok vizes készítményével csáváztuk. A babnövényeket 6,5 m²-es parcellákban a szokásos szabadtéri körülmények között termesztettük. A babszemek számát és érettségi fokát a szokásos betakarítási időben, 10 szabadon választott növényből állapítottuk meg. Mint ez a 15. táblázatból látható, a találmány szerinti hatóanyagok alkalmazása a babszemek számának jelentős emelkedését okozta, ami az össztermés tömegének jelentős növekedésével járt. A táblázatból az is látható, hogy a találmány szerinti hatóanyagok befolyására a termes gyorsabban beérik.

anyag	(g hatóanyag/ha)	„Sertaneja	„IAS 5
Kontroll	0	3,07	1,68
1.	1	3,32	1,78
1.	5	3,22	1,81	60

14. példa

A limabab termérfokozása (levélkezelés)

Jackson Wondcr” fajtájú limababot a szokásos szabadtéri körülmények közöli termesztettünk. A növénye- 65

15. táblázat

Ható- anyag	Felhasznált mennyiség (g hatóanyag/100 kg)	A babszemek száma
éretlen	érett	összesen
Kontroll 0	30	280	310
1.	0,01	39	364	403
1.	0,10	28	412	440
2.	0,01	32	308	340
3.	0,10	29	339	368
3.	1,00	28	347	375
3.	5,00	29	344	373

-713

HU 201 650 Β

16. táblázat

Hatóanyag	Kontroll	1.	2.	2.
Felhasznált mennyiség (g hatóanyag/100 kg)	0	0,1	0,1	0,1
Szántóföldön elvetett gyapot százalékos kikelése
a vetés utáni 6. napon	50	56	61	62
a vetés utáni 10. napon	86	82	86	84
Szántóföldön elvetett kukorica százalékos kielése
a vetés utáni 6. napon	36	48	44	51
a vetés utáni 10. napon	99	100	98	98

16. példa

Szántófőldön elvetett gyapot és kukorica kikelésének gyorsítása „Stoncville 825” fajtájú gyapot és „Funk’s 4733” fajtájú kukorica vetőmagvait a találmány szerinti hatóanyagok vizes készítményével csáváztuk. A kikelés mértékét a vetést követő 6. és 10. napon határoztuk meg. Mint ez a

16. táblázatból látható, a találmány szerinti hatóanyagok meggyorsítják a vetőmagvak kikelését. Ezáltal a növények gyorsabban fejlődnek, és ugyanakkor nagyobb terméshozam is várható.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás haszonnövények növekedésének szabályozására, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként (I) általános kcpletű 7-klór-8-kinolin-származékot - a képletben R fluor-, klór-, brómatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent - tartalmazó vizes készítménnyel csávázzuk a haszonnövények vetőmagját 1 kg vetőmagra 0,0001-10 g hatóanyag arányban, vagy a haszonnövények leveleit és/vagy életterüket kezeljük 1 hektárra

5 0,001-500 g hatóanyag arányban vagy a haszonnövények palántáit, gumóit vagy virágzatát bemártással vagy célzott permetezéssel kezeljük 0,01-500 ppm hatóanyag koncentrációban.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve,

10 hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű 7-klór-8-karboxi-kinolin-származékot tartalmazó készítményt használunk, amelynek képletében R klóratomot, metil-vagy etilcsoportot jelent.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jel15 lemezve, hogy a burgonyafélék (Solanales), a rózsa virágúak (Rosales), a hüvelyesek (Fabalcs) és a mályvafélék (Malvales) rendjébe tartozó haszonnövényeket, illetve vetőmagvukat vagy gumóikat kezeljük.