HU200679B - Device for helping the work of heart - Google Patents

Description

(57) KIVONAT

A szív munkájának támogatására szolgáló készülék a beteg mellüregébe helyezhető és a beteg szívének legalább a kamra-részét körülvevő, ahhoz illeszkedő köpenyt (10) tartalmaz. A köpenynek (10), egymáshoz képest elmozdító, egymással összekötött belső fala (11) és külső fala (12) van, amelyek között hermetikusan zárt közbenső tér (13) található. Legalább a belső fal (11) olyan mértékben rugalmas, hogy a készülék behelyezett állapotába a belső fal (11) körülveszi a szivet (H) és pontosan illeszkedik a mozgó szívfái külső oldalához. A közbenső térben (13) abelső fal (11) és külső fal (12) relatív elmozdulásakor elmozduló közeg van. (1. ábra)

A leírás terjedelme: 5 oldal, 2 ábra

HU 200 679 B

-1HU 200679 Β

A találmány tárgya a szív munkájának támogatására szolgáló, intrakorporálisan - testen bellii - alkalmazható készülék. Pontosabban, a találmány tárgya olyan, a szív munkájának támogatására alkalmas készülék, mely a beteg mellüiegébe helyezhető, és amely a beteg szívének legalább a kamra részét körülvevő, ahhoz illeszkedő köpenyt tartalmaz.

Amint azt Lundback S. „A srívpumpa működése és a kamra sövény szerepe (Cardiac Pumping and

Function of the Ventricular Septum), (Stockholm, 10 1986) című munkájában leírja, az emberi szív szivattyúszerű működése és annak szabályozása az elfogadott nézetektől eltérő módon megy végbe.

Az idézett közlemény szerint az egészséges szív anélkül fejti ki szivattyúzó tevékenységét, hogy köz- 15 ben lényegesen megváltoztatná külső alakját és térfogatát

A részleteket tekintve az történik, hogy a kamrai szisztolé - a szívciklus aktív, expulzív fázisa - során az úgynevezett billentyűsík - azaz a pitvar-kamrai 20 szívbillentyűk sikja - a szívcsúcs felé mozdul el, és a kamrákban lévő vért a tüdőkeringésbe és a szisztémás vérkeringésbe nyomja, ugyanakkor a billentyűsík mozgása következtében vér áramlik be a pitvarokba.

A kamrai diasztolé - a szívciklus azon fázisa, 25 melyben a szívizomzat elemyed - alatt a billentyűsík a kiindulási helyzetébe tér vissza azon impulzus hatására, amelyet a beáramló vér a billentyűsíknak a kamrai szisztolé alatti, lefelé irányuló mozgása következtében nyer. 30

A közlemény - azon megfigyelés alapján, hogy a szív külső térfogata és alakja lényegében állandó a szívciklus folyamán - azt is ismerteti, hogy a szívnek azon képessége, miszerint változtatni tudja a jobb és bal kamra relatív térfogat-kapacitását, csak a közös 35 kamrafalnak, azaz a kamrai sövénynek tulajdonítható, nevezetesen a szívizom elernyedésének stádiumában észlelhető rugalmasságának. A kamrai szisztolé során a kamrai sövény mindig körkörös keresztmetszetű alakzatot vesz fel, és a diasztolé alatti alakjától 40 és helyzetétől függetlenül, eltérő helyzetet foglal el.

Ennek az az oka, hogy a kamrai szisztolé alatt a bal kamrában uralkodó nyomás mindig nagyobb a jobb kamrában uralkodó nyomásnál. Amennyiben a kamrai sövény diasztolé - az elemyedési stádium - alatti 45 konfigurációja és helyzete különbözik az aktív stádium, a szisztolé alatti konfigurációtól és helyzettől, akkor a membrán-szivattyúként működő kamrai sövény nagyobb pulzustérfogatot (szisztolé-térfogatot) biztosít az egyik kamra, és ennek megfelelően csökkent 50 pulzustérfogatot a másik kamra számára, üy módon a kamrai sövény kettős szabályozó működést fejt ki a keringési rendszer két ága (a tüdőkeringés és a szisztémás keringés) közötti egyensúly biztosítása érdekében. 55

A szívműködés és a szabályozás ezen módja számos előnnyel jár, és e működési mód megértése választ ad a szív élettanára vonatkozó, eddig még következetesen meg nem válaszolt kérdésekre is.

Ahhoz, hogy a szív képes legyen szivattyúzó mun- 60 káját és a szabályozást állandó alak és térfogat mellett végezni, arra van szükség, hogy a kamrai sövény izomereje ne csökkenjen lényegesen a bal kamra izomzatúnak többi részéhez képest, ami például a kamrai sövényt érintő infarktus esetén megtörténhet 65

Az ilyenfajta károsodás következtében a kamrai sövény nem képes sem ellenállni a bal kamrában uralkodó nyomásnak, sem pedig megfelelő szabályozó funkció ellátásáráa. Ily módon, a kamrai sövény, en5 gedve a bal kamrában uralkodó nyomásnak, rendellenesen megnövekedett pulzustérfogatol biztosít a szív jobb oldalán, és ennek megfelelően csökkent pulzustérfogatot ház létre a bal oldalon. Ennek következtében több vér pumpálódik a tüdőkeringésbe, mint a szisztémás vérkeringésbe. Ez viszont-a kamra sövény csökkent vagy megszűnt szabályozó működése miatt-a vér pangását idézi elő a tüdőben, s ez tüdővizenyő kialakulásához vezet Az események ilyen láncolata életveszélyes következményekkel járhat Nyitott mellkasban - azaz levegővel körülvéve működő szívű állatokon végzett kísérletek azonban azt mutatják, hogy a kamrai sövényen létrehozott mesterséges infarktusok nem járnak a fent ismertetett katasztrofális következményekkel.

E kísérleti körülmények között a szív más típusú dugattyús szivattyúként működik, nevezetesen olyan pumpaként, mely munkáját külső térfogatának és alakjának változtatásával végzi. Ez azt is jelenti, hogy a diasztolé alatt a kamrák nemcsak a kamrai sövény elmozdulásának eredményeként változtathatják térfogatukat, hanem a kamrafal többi részének elmozdulása miatt is. Szisztolé során tehát a kamrák különböző pulzustérfogatot biztosíthatnak anélkül, hogy egymás működését túlságosan befolyásolnák. A szivattyúzás és a szabályozás e módja összhangban áll a testbe zárt szív működési módjára vonatkozó elfogadott nézetekkel.

A találmány alapgondolatául annak felismerése szolgál, hogy a test belsejében elhelyezkedő szív eltérő módon működik a nyitott mellkasban, levegővel körülvett szívtől. Az elsőként említett esetben a kamrai sövény súlyos infarktusai katasztrofális keringési zavarok kialakulását eredményezhetik, míg a levegővé körülvett szív kamrai sövényén mesterségesen létrehozott infarktusét nem hoznak létre ilyen fatális keringési rendellenességeket.

Ismeretesek olyan készülékek, amelyeket a paciens testébe behelyezve külső erőt fejtenek ki a szívre annak összenyomása céljából annak érdekében, hogy csökkentsék a kamra térfogatát, vagy, hogy serkentsék, támogassák a szívizom működését

Ilyen készüléket ismertet például az US 4 536 893 sz. szabadalmi leírás, amelynél a beteg szívének kamra-részét legalább részben körülvevő tömlőszerű részeket alkalmaznak, melyek belső felüleltéhez membránok kapcsolódnak. Az így kialakított tömlőszerű részek szivattyúkamrákat alkotnak a belső felületük és a szívfal között. Ezen szivattyúkamrákat azután váltakozva folyadéknyomás alá helyezik, igy a megfelelő kamra kitágul és nyomást gyakorol a szívfalra.

A találmány értelmében a szívizom támogatására szolgáló készüléket, mely a beteg mellüregébe helyezhető és olyan köpenyt tartalmaz, mely a beteg szívének legalább a kamrai részét körülveszi, úgy alakítjuk ki, hogy a köpenynek egymáshoz képest elmozdítható, egymással összekötött belső és külső fala van, melyek között hermetikusan zárt közbenső tér található, ahol legalább a belső fal olyan mértékben rugalmas, hogy a készülék behelyezett állapotában

-2HU 200679 Β körülveszi a szívet és pontosan illeszkedik a mozgó szívfal külső oldalához, továbbá, hogy a közbenső térben a belső és külső fal relatív elmozdulásakor elmozduló folyadék van.

Amintaztatovábbiakban részletesebben kifejtjük, a találmány szerinti készülék alkalmas arra, hogy a mellüregbe elhelyezkedő szívnek legalább a kanurai része számára megfelelő támogatást biztosítson. E megfelelő támogatás következtében a beteg mellüregébe zárt szív képesség válik arra, hogy a szívverések ritmusa szerint változó külső alak és térfogat mellett működjék.

A találmány szerinti készülék mindenekelőttolyan esetekből alkalmas terápiás célok elérésére, amikor a beteg szívének kamrai sövényén infarktus keletkezett, és ezáltal képtelenné vált a tüdőkeringés és a szisztémás vérkeringés közötti egyensúlyt fenntartó, normális szabályozó funkció ellátására.

A találmány szerinti köpeny lehetővé teszi, hogy a bal kamra falának a köpeny belső falával körülvett része kifelé mozduljon el a bal kamrában uralkodó, növekvő diasztolés telődési nyomás hatására. Lehetséges tehát, hogy a bal kamra ne csak a kamrai sövénynek a jobb kamra felé történő elmozdulása révén növelje pulzustérfogatát, hanem a kamrafal többi részének kifelé irányuló mozgása segítségével is.

Ábel kamra falának kifelé történő elmozdulása és a keletkező megnövekedett telődési és pulzustérfogat a köpeny belső falának a külső fel felé való elmozdulását eredményezi. E külső fel igen szilárdan támaszkodik a mellüreg vele szomszédos szerveihez, azaz a beteg testének azon részeihez, melyek a szívet befogadó üreget körülhatárolják. Következésképpen, a folyadék köpenyen belüli elmozdulása a jobb kamra telődési és pulzustérfogatának csökkenését eredményezi azáltal például, hogy a jobb kamra falának a köpeny által körülvett része befelé mozdul el. E kölcsönhatás hozzájárul a kamrákból történő vérkiáramlás egyensúlyának kialakulásához.

Más szavakkal, a találmány szerinti készülékkel a kamrai sövény szabályozó funkciója a bal kamra falának azon részére tevődik át, melyet a köpeny belső fala körülvesz.

Előnyösen a köpeny belsejébe zárt folyadék vagy legalábbis annak egy része összenyomható. Folyadék bevitele vagy eltávolítása céljából egy rugalmas vezeték egyik végét csatlakoztathatjuk a közbenső térbe, a vezeték másik végét pedig öntömítő végződéssel láthatjuk el, melyen keresztül fecskendő segítségével folyadékot juttathatunk be a köpeny belsejébe, illetve a folyadékot távolíthatunk el onnan. Előnyösen ezt a végződést a beteg bőre alatt helyezzük el.

A találmány további kiviteli alakjánál a köpenyt olyan táguló tartállyal látjuk eL mely kapcsolatban áll a köpeny közbenső tőével, és amely e közbenső térbe» uralkodó folyadéknyomás ellenőrzésére alkalmas szerkezetet is tartalmazhat

A szívnek csupán a kamrai részét magába foglaló köpeny megfelel a gyakorlati céloknak, és előnyös tulajdonsága szerkezetének és a szívre történő alkalmazásának egyszeűsége. Amennyiben a köpeny úgy van kialakítva, hogy lényegében az egész szívet körülfogja, ez funkcionális előnyökkel jár. Például a szív kamrai részét körülvevő köpenyrész térfoganatának változásai felhasználhatók arra, hogy változásokat hoz4 zunk létre a szívpitvarak térfogatában, a kamratérfogatok változásainál ellenkező fázisban.

A köpeny olyan egységes vagy egyrészes szerkezet lehet, mely úgy hajtható össze, hogy csak a kamrai részt, illetve az egész szívet magába foglalja. Más esetben a köpeny készíthető két vagy több különálló részből is, melyeket a szív körtil illeszthetünk össze.

Amennyiben a köpeny oly módon van kialakítva, hogy az egész szívet körülveszi, akkor a köpeny szélén előnyösen megfelelően elhelyezett nyílások találhatók abból a célból, hogy a szív felé haladó és onnan elvezető vérerek számára átvezető járatok legyenek kialaköhalóak.

Ha a köpeny két vagy több különálló részből áll, a részek felai között található zárt tereket egymással folyadékáramlásos kapcsolatba hozhatjuk oly módon, hogy a folyadék a részek között hátrafelé és előre mozgatható legyen.

A köpenynek a testbe történő behelyezésekor szükségessé válhat a kamrai sövénynek megfelelő anyaggal való megerősítése. Ezt előnyösen a jobb kamrával szemközti oldalon végezzük, hogy a megerősítő anyag miatt esetleg keletkező vérrögöket a szisztémás vérkeringésbe jutását megakadályozzuk.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák keretében ismertetjük részletesebben. A mellékelt rajzok a szív munkáját támogató találmány szerinti készülék alkalmazását mutatják be az emberi szív munkájának „in situ körülmények között történő támogatására.

Az l.ábra metszetben mutatja be azt a kiviteli alakot, amelynél a készülékhez tartozó köpeny csak a szív kamrai részét veszi körül.

A 2. ábra hasonló metszeti képet ad arról a kiviteli alakról, melynél a készülékhez tartozó köpeny az egész szívet körülveszi, és rajta nyílások vagy átvezető járatok találhatók, a szív felé haladó, illetve onnan elvezető vérerek számára.

A 3. ábra a 2. ábrán látható kiviteli alak felülnézeti képe, amely szemlélteti a köpeny két félre, illetve \ részre tagozódását, melyek összeillesztésük révén körbefogják a szívet

A rajzokon, elősosrban az 1. és 2. ábrán látható, hogy a beteg H szívét befogadó mellüreg falát T-vel jelöltük. Az ábrákon lálható továbbá az S felső gyűjtőér (véna cava superior) és az I alsó gyűjtőér (véna caba infericr), melyek az RA jobb pitvarba szájadzanak,ez pedig az RVjobb kamrába nyílik,az RAV jobb pitvar-kamrai billentyűn keresztül. A P tüdőverőér (artéria pulmonalis) a vért az RV jobb kamra fdől kapja, a PV tüdőveíőér-billentyűn keresztül; a V tüdővénák az LA bal pitvarba szájadzanak, mely az LV bal kamrába nyílik, az LAV bal pitvar-kamrai billentyűn keresztül. Az A aorta a vért az LV bal kamra felől kapja, az AV aorta-billentyűn keresztül. Akétkamrát a W kamrai sövény választja el egymástól·

AT mellüreg-fel és a H szív közé illesztve hdyezkedik el a szív munkáját támogató találmány szerinti készülék tűmlőszerű köpenye. E köpenyt az 1. ábrán 10-es számmal, a 2. és 3. ábrán pedig lOa-val jelöltük.

Az 1. ábrán látható, hogy a 10 tömlőszerű köpeny kehely-alakú, és belső íve megfelel a H szív kamrai része formájának. A 11 belső fal vékony, rugalmas, biokompatibilis, előnyösen teljesen vagy részben sugarat át nem eresztő anyagból készült lemez, mely

-3HU 200679 Β könnyen hozzáidomul és pontosan illeszkedik a szív kamrai részének külsejéhez és felveszi annak alakját Ily módon a 11 belső fal képes aira, hogy együtt mozduljon el a szív kamrai részének külső falával.

Előnyösen a 12 külső fal is vékony, rugalmas, biokompatibilis anyagból készült lemez, és így a 10 tömlőszerű köpenynek a mellüregbe helyezésekor a 12 külső fal megfelelően illeszkedik az azt körülvevő T mellíireg-fal síkjához.

All belső fal és a 12 külső fal között elhelyezke- 10 dó, légmenetesen zárt 13 közbenső teret - az ábrán pontokkal jelölt - megfelelő közeggel töltjük fel, mely lehet valamilyen gáz vagy folyadék, illetve részben gáz és részben folyadék. Előnyösen a folyadéknak legalább egy része valamilyen gáz. 15

A folyadék a 11 belső falat és a 12 külső falat egymástól távol tartja, legalábbis azon terület legnagyobb része felett, ahol all belső fal körülveszi a H szívet, és így az RV jobb kamra és LV bal kamra külső falai képesek elmozdulni a köpeny 12külsófalaés 20 ezáltal a T mellűregfal felé, illetve attól távolodva.

Hacsak a 11 belső fal és 12 külső fal anyaga önmagában nem rendelkezik megfelelően alacsony súrlódási tulajdonságokkal, a 13 közbenső térben lévő folyadék részeként valamilyen alkalmas síkosító 25 anyagot kell használni folyadék vagy folyadékszuszpenzió formájában, vagy pedig all belső fal és 12 külső fal felszínét valamilyen előnyös síkosító szerrel kell bevonni annak érdekében, hogy all belső fel könnyen elcsúszhasson a 12 külső fal mentén 30 abban az esetben, ha a 10 tömlőszerű köpeny használata során falai érintkeznének egymással·

Az egyébként légmentesen zárt 10 tömlőszerű köpenyhez egy 14 hajlékony vezeték csatlakozik, melyen keresztül a 13 közbenső tér összeköttetésben áll 35 egy légmentesen zárt, implantálható 15 tágulótartállyal. Látható, hogy e 15 tágulótaitályon lóbevezető szelep, illetve 17 kivezető szelep található, melyek automatikusan elzáró szelepek, és úgy vannak beállítva, hogy a 15 tágulótartály és a 13 közbenső tér kö- 40 zött fellépő meghatározott nyomáskülönbség hatására nyíljanak ki. E szelepek azonban nem nélkülözhetetlenek.

Amint az az 1. ábrán látható, a 15 tágulótartály tartalmaz egy olyan tasakot vagy tömlőt is, mely össze- 45 nyomható, illetve tágulásra képes, térfogatának megváltoztatása érdekében.

Mivel a H szív kamrai részét a 11 belső fel megfelelő módon támogatja-iugalmasan, amennyiben legalább a folyadék egy része összenyomható-, a H szív 50 kamrai falai lényeges korlátozás nélkül mozdulhatnak el, és így a H sáv a fent ismertetett módon fejtheti ki szivattyúzó működését, azaz oly módon, hogy az RV jobb kamra és LV bal kamra nemcsak a W kamrai sövény közvetítése révén kerülhet egymással köl- 55 csönhatásba, hanem a többi kamrafalrész segítségével is, ami szükségessé válik a W kamrai sövény károsodása esetén, a szabályozó funkció fenntartása érdekében. A15 tágulótartály méretét úgy alakítjuk ki, hogy a 13 közbenső tér térfogatának változása ne 60 eredményezzen indokolatlan nyomásváltozásokat.

A2. és 3. ábrán látható 10a tömlőszerű köpeny abban különbözik az 1. ábrán láthatótól· hogy az egész H szívet tokszerűen körülölelt Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a 10a tömlőszerű köpeny felhe- 65 lyezését a H szívre, a 10a tömlőszerű köpenyt két, lOal és 10b2 részből készíthetjük, melyek a H szív körül összehajthatok, illetve összeillesztbetők, és megfelelő 18 rögzfiők segítségével kapcsolhatók 5 össze, amint az a 3. ábrán látható. AkétlOal és 10a2 részt 16al és 16a2 nyílásokkal látjuk el azon szélek mentén, melyeket egymással össze kívánunk kapcsolni, illetve amelydc a lOal és 10a2 részeknek a H szív köré illesztésekor egymás közelébe kerülnek. A 16al és 16a2 nyílások úgy vannak elhelyezve és olyan alakúak, hogy átvezető járatokat képezhetnek az S felső gyűjtőér (véna cava superior), az I alsó gyűjtőér (véna cava inferior), - az ábrán nem látható - a P tüdőveiőér (artéria puhnonalis), a V tüdővénák (venae pulmonales) és az A aorta számára.

A különböző részek 13a közbenső terei légmentesen zártak, de egymással összeköttetésben állnak, illetve egymással összeköttetésbe hozhatók, valamilyen alkalmas 19 vezeték segítségével oly módon, hogy a folyadék a részek között elmozdulhasson.

Amint az a 2. ábra alapján nyilvánvaló, az RVés LV jobb és bal kamra külső felárnak befelé irányuló mozgása megnöveli a 10a tömlőszerű köpeny azon részének térfogatát, mely az RV jobb kamrát és LV bal kamrát körülveszi, az RA jobb pitvar és LA bal pitvar külső falait körülvevőköpenyrész térfogatában pedig a fentieknek megfelelő csökkenést eredményez. E térfogatcsökkenés és ennek következtében a folyadéknak a 10a tömlőszerű köpenyen belüli elmozdulása az RA jobb pitvar és LA bel pitvar külső falainak kifelé irányuló mozgását, azaz a pitvarok vo lumettikus (térfogat>kapacitásának növekedését eredményezi Hasonló módon, a kamrák külső falainak kifelé való elmozdulása a pitvarok külső falainak befelé történő elmozdulását eredményezi. Az ilyen, ellenkező fázisú elmozdulások javítják a H szív szivattyúzó tevékenységét

A 2. ábrán látható kiviteli alak nem tartalmaz tágulótartályt E helyett a 14 hajlékony vezeték külső végét önámítóén átlyukasztható 21 diafiagmával rendelkező implantálható 20 végszerkezettel látjuk et melyen keresztül folyadék juttatható be. illetve távolítható el a 13 közbenső terekből· fecskendő segítségével, melynek tűjével lyukasztjuk át a 21 diafragmáL Természetesen, a 20 végszerkezet helyezett, vagy azon kívül az 1. ábrán látható 15 tágulótartálynak megfelelő tágulótartály is alkalmazható. Hasonlóképpen, az 1. ábrán látható kiviteli alak esetében a 15 tágulótartály helyett, vagy azon kívül egy, a 20 végszerkezetnek megfelelő végszerirezet is alkalmazható.

Egy harmadik, az ábrákon nem látható kiviteli alak esetében a tömlőszerű köpeny hasonlóképpen veszi körül az egész szívet. E kiviteli alaknál a (ömlőszerű köpeny tartalmaz egy abó részt, amely az 1. ábrán látható 10 tömlőszerű köpennyel azonos (a 15 tágulótartállyal együtt, vagy anélkül), továbbá egy felső részt, mely úgy van kialakítva, hogy a szív felső, vagy pitvari részét fogja körül· A felső köpenyrész két alrészből, illetve felhelyezését megkönnyítsük, és így felülnézetben a 3. ábrán látható 10a tömlőszerű köpeny egy részéhez hasonlít. A harmadik kiviteli alak metszeti képe többé-kevésbé azonos lenne a 2. ábrán bemutatottakkal·

A harmadik kiviteli alak felső és alsó részét szűk-4HU 200679 Β ség esetén összekötő vezetékekkel láthatjuk el, melyeken keresztülarészek belseje összeköttetésbe hozható egymással. Az ilyenfajta összeköttetés azonban nélkülözhető is.

Meg kell jegyezni, hogy a találmány szerinti készülék valamennyi kiviteli alakjába légmentesen zárt rendszert alkot, melyen belül a folyadék elmozdítható, és hogy a készülék használata során a szabályozó funkció fenntartása érdekében, - ami normális esetben a kamrai sövény feladata volna, a kamrai sövény infraktusa következtében azonban a kamrafala többi részére tevődik át-nem fejtünk ki erőhatást a szívre a köpeny közvetítésével, a testen kívülőL Következésképpen a találmány szerinti készüléket meg kell különböztetünk azon készülékektől, melyek alkalmazásakor külső erőt fejtünk ki a szívre, amik összenyomása céljából, például annak érdekében, hogy csökkentsük a kamrák térfogatát, vagy serkentsük a szívizomzat működését

Claims (8)

1. Készülék a szív munkájának támogatására, amely a beteg mellüregébe helyezhető és a beteg szívének legalább a kamra-részét körülvevő, ahhoz illeszkedő köpenyt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a köpenynek (10,10a) egymáshoz képest elmozdítható, egymásai összekötött belső fala (11) és külső fala (12) van, amelyek között hermetikusan zárt közbenső lér (13,13a) található, továbbá, hogy a belső fal (11) oly mértékből rugalmas, hogy a készülék behelyezett állapotában a belső fal (11) körülveszi a szívet (H) és pontosan illeszkedik a mozgó szívtál kül8 só oldalához, végül, hogy a közbenső térben (13,13a) a belső fal (11) és külső fal (12) relatív elmozdulásakor elmozduló közeg van.

2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jelle5 mezve, hogy a köpeny (10a) úgy van kialakítva, hogy behelyezett állapotában lényegileg az egész szívet (H) körülveszi

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a köpeny (10a) legalább két olyan

10 részből (lOal, 10a2) áll, melyek egymással - célszerűm rögzítők (18) útján-összekapcsoltan a szív (H) körül elhelyezkedő Kárként vannak kialakítva.

4. A3. igénypont szerinti készülék, azzűí/eZkmezve, hogy az egyes részek (lOal, 10a2) belső fala (11)

15 és külső fala (12) közötti zárt közbenső terek (13a) össze vannak kötve egymással, illetve valamennyi rész közbenső terével (13a).

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a köpeny (10,10a) belső

20 fala (11) és külső fala (12) között elhelyezkedő közbenső tér (13,13a) folyadékáramlást biztosító összeköttetésben áll egy tágulótartállyal (15).

6. Az 5. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a tágulótartály (15) változtatható térfo25 gattal van kialakítva.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a közegnek legalább egy része összenyomható.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti készü30 lék, azzal jellemezve, hogy a köpenyhez (10a) hatékony vezeték (14) egyik vége csatlakozik, másik vége pedig öntömítően átlyukasztható diafragmával (21) ellátott, implantálható végszerkezettel (20) van ellátva.

-5. HU 200679 Β