HU198352B - Method for making electric lamp and device for implementing said method - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás villamos lámpa előállítására, amely lámpának üvegből levő csőrésze és ennek hossztengelye van, amely csőrész egy lezáró elemmel van lezárva, és az eljárás során a csőrész egyik végének hevítésével egy gallérral ellátott, összeszűkülő részt alakítunk kl, amelyhez a lezáró elemet gáztömören rögzítjük.

A találmány tárgya továbbá ezzel az eljárással előállított villamos lámpa, és az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is.

Ilyen eljárás általánosan Ismert, különösen a csőalakú, kisnyomású higanygőz kisülő lámpák gyártásánál. Egy lezáró elemnek, mint például egy állványnak a rögzítésére a kisülő cső végén összeszűkülő részt alakítanak ki az üvegfal végének hevítésével, amikoris az üveg meglágyul, és ezt követően az üvegfal végén egy profilozó szerszám segítségével a kívánt alakot hozzák létre oly módon, hogy egy gallér keletkezik. A kisülő csövet gáztömören lezárják, majd ezt követően az állványban lévő leszívó csövön keresztül leszivatytyúzzák, amint az például az 1,475,458 számú GB-PSben Ismertetve van. Állvány alatt egy olyan üveg alkatrészt, értünk, amely tartalmazza a leszívó csövet, valamint elektródacsúcsokat, amelyek között egy elektróda van elrendezve.

Az ismert eljárás szerint a csövet a kívánt hosszúságúra levágják egy első rögzítésben, majd ezután egy második rögzítésben alakítjuk kl a beszűkülő részt a gallérral együtt. A két különböző rögzítés alkalmazásával a csőalakú rész végének alakja és mérete könynyen pontatlansághoz vezethet. Ez különösen tömeggyártásnál hátrányos, mivel egy lezáró elemmel létrehozott megbízható lezárás csak elégtelenül hozható létre.

A találmány elé célul tűztük kl egy olyan üvegből levő csőrésszel rendelkező villamos lámpa gyártási eljárásának kidolgozását, amelynél a csőrész egy olyan lezáró elemmel van lezárva, amely a csőrészt a tömeggyártás során megbízhatóan lezárja.

A kitűzött célt a bevezetőben körülírt eljárással a találmány szerint úgy értük el, hogy a csőrészen az összeszűkülő részt a végétől távolabb alakítjuk ki, majd ezt követően ugyanezen rögzített helyzetben az összeszűkülő rész megolvasztásával a csőrészt szétválasztjuk, és az összeszűkülő falrész két oldalán levő két falrészt tengelyirányban egymástól eltávolítjuk.

Az egyetlen rögzítésnek az alkalmazásával a lezáró elemet magába foglaló csőrész végének az alakjával és méreteivel szemben támasztott követelmények jól kielégíthetők. Egy gallérral rendelkező, beszűkülő véggel rendelkező csőrész jól reprodukálható. Egyazon rögzített helyzetben a vágás helyett megolvasztást alkalmazva, nagyobb termelékenységet érhetünk el, miközben a beszűkülő rész és a gallér méreteit a cső átmérőjétől függetlenül határozhatjuk meg.

Az eljárás egy lehetséges foganatosítás! módja szerint, amelynek sorána a csőrészt az összeszűkülő rész kialakítása és megolvasztása alatt forgatjuk, a megömlesztés alatt a csőrészt gyorsabban forgatjuk, mint az összeszűkülő rész kialakítása alatt.

Az összeszűkülő részt előnyösen úgy alakítjuk ki, hogy a csőrész üvegfalát először meglágyítjuk, majd ezt követően az üvegfalat befelé préseljük egy profllos szerszámmal, amely lehet például egy profllos görgő, miközben a csőrészt körbeforgatjuk. A beszűkülő rész alakját megtartja a csőrész viszonylagosan kis forgási sebessége következtében. Valójában a forgás következtében fellépő centrifugális erő, amely a beszűkülő rész meglágyult üvegére hat, nem lehet túlságosan nagy. A megolvasztás közben a csőrész forgási sebessége nagyobb, annak érdekében, hogy a csőrész kerületén egyenletes hőmérsékletet biztosítsunk. A megolvadt üveg kifelé is nyomódik (az ekkor fellépő nagyobb centrifugális erő következtében), így az üvegfal külső oldalán egy kiugró peremet kapunk. Ez nagyon lényeges a lámpa további gyártási eljárása során, nevezetesen a lumineszcens anyag szuszpenziójának bevitelekor egy csőalakú kisnyomású higanygőz kisülő lámpa gyártása során.

A találmány szerinti eljárásnak egy gyakorlatban kialakult foganatosítás! módja szerint a csőrész forgási sebessége a megolvasztás alatt hozzávetőlegesen a kétszerese az összeszűkülő rész kialakítása közbeni forgási sebességnek. Ezt az eljárást alkalmazva, a csőrész végén levő peremnek optimális méretei lesznek. Ekkor a lezáró elemet minden nehézség nélkül tudjuk beforrasztani.

Az eljárás egy további foganatosítás! módja szerint a csőrésznek az összeszűkülő részén az üvegfal egy keskeny zónáját a szétválasztás közben hevítjük, és ezzel egyidejűleg ezen zóna két oldalán levő üvegfal részeket hütjük.

A keskeny zónának a csőrészek szétválasztása közbeni hevítésével és a közvetlenül szomszédos üvegfal hűtésével, valamint az összeszűkülő rész két oldalán levő falrészek egymástól tengelyirányban történő eltávolítása során csak a hevített keskeny zóna részén vékonyodik el jobban az üvegfal, miközben az üvegfal végei a megolvasztás után sima felületűek lesznek. Nem-kívánt egyenetlenségek ily módon elkerülhetők. Egy gyakorlati megvalósítás során a keskeny zóna szélessége legfeljebb 5 mm.

A találmányt előnyösen csőalakú, kisnyomású higanygőz kisülő lámpák gyártása során alkalmazzuk.

A szintén a találmány tárgyát képező, az említett gyártási eljárás foganatosítására szolgáló berendezést a találmány szerint az jellemzi, hogy a berendezés két égőkészletet és az összeszűkülő rész két oldalán levő és a csőrészt megfogó rögzítőket tartalmaz, a rögzítők az égőkhöz képest elforgathatok, és a csőrész hossztengelyének Irányában egymáshoz képest mozgathatók, és az egyik égőkészlet az összeszűkülő rész kialakítására, és a másik égőkészlet a megolvasztáshoz van beállítva.

A berendezés a csőrész hevítésére szolgáló égőket tartalmaz abból a célból, hogy meglágyítsa az üveg falát, és így az összeszűkülő rész kialakítható, továbbá égőket tartalmaz arra a célra, hogy a csőrészeket egymástól megolvasztással válasszuk szét. A csőrésznek az összeszűkülő rész két oldalán történő rögzítésével a csőrész sokkal kevésbé hajlik el, amikor egy befogó készüléket nyomunk a meglágyult üvegfalhoz az öszszeszűkülő részen, mint amikor a csőrész csak az egyik oldalán van rögzítve. Mivel a csőrész kisebb mértékben hajlik el, jó minőségű összeszűkülő rész alakítható ki.

A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a megömlesztéshez beállított égők ceruza égőkként vannak kialakítva, és mindegyik ceruza égő mindegyik oldalán résalakú nyílások vannak, amely nyílások a hevítendő üvegfallal szomszédos falrészeket hűtő betáplá-21 lására szolgálnak.

Pontszerű véggel rendelkező égő alkalmazásával, amelyben három résalakú nyílás van, egyidejűleg lehetővé válik a keskeny zóna hevítése, és az ezzel közvetlenül szomszédos falrészeknek a hűtése. A középső nyílás egy éghető gázkeverék bevezetésére szolgál, amellyel az üvegfalat hevítjük. A gázáram bevezetésére szolgáló külső nyílások biztosítják, hogy a hevített zónához közvetlenül csatlakozó üvegfalat hűteni lehet.

A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajzokon is bemutatott kiviteli példák kapcsán Ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra egy csőalakú kisnyomású higanygőz kisülő lámpát mutat vázlatosan, amelyet a találmány szerinti eljárás segítségével állítottunk elő, a

2. ábra az ismert eljárás szerint előállított csőalakú kisnyomású higanygőz kisülő lámpa különböző gyártási lépéseit szemlélteti vázlatosan, a

3. ábra a csőrésznek az ismert eljárás szerinti rögzítését mutatja, a

4. ábra az ismert eljárás szerint kialakított összeszűkülő résznek és gallérnak a csőrész végén történő kialakítását mutatja, az

5. ábra a találmány szerinti gyártási eljárás különböző lépéseit mutatja be csőalakú kisnyomású higanygőz kisülő lámpa esetén, a

6. ábra azt mutatja, hogy a találmány szerinti eljárással hogyan rögzítjük a csőrészt, a

7. ábra a csövön az összeszűkülő résznek a találmány szerinti eljárással történő kialakítását szemlélteti, a

8. ábra a csőrésznek a találmány szerinti eljárás segítségével történő szétválasztását mutatja, és a

9. ábra a végrésznek a találmány szerinti eljárással történő kialakítását tünteti fel.

Az 1. ábrán egy kisnyomású higanygőz kisülő lámpa metszete látható vázlatosan, amelynek csőalakú, üvegből levő 1 kisülő edénye van, amelynek a belső oldalán lumineszcens 2 réteg van felvive. A csőalakú, üvegből levő 1 kisülő edény végeibe 3 és 4 állvány van gáztömören rögzítve, amely végeket a találmány szerint eljárás segítségével alakítottuk ki. A 3 és 4 állványokban 5 és 6-elektródák; vannak, amelyek között a lámpa működése közben kisülés áll fenn. A lámpa kis mennyiségű higanyt és gyújtógázként egy nemesgázt tartalmaz.

A 2. ábrán látható A hosszú üvegcső végeit az ismert eljárás szerint az első lépés során levágják. Ekkor a kívánt hosszúságú B csövet kapják. A második gyártási lépés során a B csövön egy gallérral rendelkező, összeszűkülő végeket alakítanak ki, amikoris a C csőalakot kapják. Ezen művelet alatt a cső végeit rögzítik. A 3. ábrán látható, amint a 12 rögzítők megfogják a 11 csövet. Miután a végeken az összeszűkülő részt a gallérral együtt kialakították, az 1 kisülő edény belső falára ismert módon lumineszcens réteget visznek fel, majd a lezáró elemeket rögzítik gázzáró módon.

Az összeszűkülő résznek a gallérral együtt történő kialakítására vonatkozó ismert eljárási lépések részletesebben nyomonkövethetők a 4. ábrán. A 4. ábrán az üvegből Tevő 11 csövet 12 rögzítők fogjákjneg. A 11 cső végét hevítéssel meglágyítjuk. Ezt követően a 11 cső végéta kívánt alakrahozzák profilos 13 görgőkkel’, valamint egy 14 mag segítségével. A 13 görgők biztosítják, hogy a 11 csövön az összeszűkülő rész kialakuljon, valamint egy 15 gallér keletkezzen;, mivel a 13 görgők a 14 mag irányában mozognak. A 14 mag biztosítja, hogy a 11 cső fala nem nyomódjon túlságosan be. A P nyíl jelzi a 13 görgők forgási irányát.

Az 5. ábrán egy a cső látható, amely hasonló a 2. ábra szerinti A hosszú üvegcsőhöz. A találmány szerinti eljárás bemutatott lépései során az első lépésben egy üvegvágó segítségével a b csövet alakítjuk ki. A b cső hosszabb, mint a 2, ábra szerinti B cső. A második gyártási lépés során az említett végektől kis távolságra összeszűkülő részeket alakítunk ki (c cső). A csövet ekkor az összeszűkülő részeken széválasztjuk, és annak szabad végeit eltávolítjuk, miután a d csövet kapjuk. Ez a művelet egyazon rögzített helyzetben történik, A d cső alakja és hosszúsága megfelel a 2. ábrán látható C csőalaknak. Annak érdekében, hogy az összeszűkülő rész kialakításakor a cső ne deformálódjon vagy görbüljön el a proíllozó szerszámtól, a csövet először mindkét oldalon rögzítjük azon a helyen, ahol az összeszűkülő részt ki kell alakítani. Ez a 6, ábrán látható. A 6. ábrán láthatóan, sa 21 csövet (amelynek az alakja a b csőének felel meg) azon hely két oldalán fogjuk meg a 22 és 23 rögzítőkkel, ahol az összeszűkülő részeket kell kialakítani.

A 7. ábra részletesen mutatja az összeszűkülő rész kialakítását eey proíllozó szerszám segítségével, amely egy 24 profuozó görgőből áll. A -21 cső a 22 és 23 rögzítőkben van megfogva. A P nyilak jelzik a 21 cső forgatási irányát. A 21 cső falát az összeszűkülő rész kialakításának helyén meglágyítjuk. A proíllozó 24 görgőnek a meglágyított üvegfalhoz történő nyomásával kialakítjuk a 25 összeszűkülő részt.

A 8. ábra részletesen is bemutatja, hogy ezt követően hogyan választjuk szét a csövet 101 és 102 részekre. A 103 és 104 rögzítők megfelelnek a 7. ábra szerinti 22 és 23 rögzítőknek. A P nyilak mutatják a csőnek a 103 és 104 rögzítőkkel együtt való forgási irányát. A csőnek az összeszűkülő részen történő szétválasztásával, és a 102 résznek az eltávolításával a 101 részt kapjuk, amelyen egy összeszűkülő rész és 105 gallér van. A csövet megolvasztással választjuk szét.

Az e célra szolgáló égőnek három 106, 107 és 108 nyílása van. A 106 nyílás egy 109 tápcsatornán keresztül az üvegfal hevítésére szolgáló éghető gázkeveréket kap. A 107 és 108 nyílásokon a 110 és 111 tápcsatornákon keresztül hűtő gázáram lép ki. A hűtő gázáram a hevített zónával közvetlenül kapcsolódó üvegfalat hűti. A 102 részt a megolvasztás közben a csőtől el kell húzni. Ennek irányát a rajzon balramutató Q nyíl jelzi. Mivel a csövet a megolvasztás közben Forraljuk, a megolvadt üveg kismértékben kifelé nyomódik. Ez látható a 9. ábrán. A 201 cső végén kifelé álló 203 perem alakul ki, az összeszűkülő rész 202 gallérján. A lumineszcens anyagot tartalmazó szuszpenzió bevezetésekor (ami gyakran a cső függőleges helyzetében történik), ilymódon megelőzhető, hogy a folyadék egy befelé álló perem körül összegyűljön. Ez akkor hátrányos, amikor a lezáró elemet, az úgynevezett állványt egy későbbi lépés során behelyezzük.

Egy gyakoriatban is megvalósított csőalakú kisnyomású higanygőz kisülő lámpánál az összeszűkülő részek végei közötti távolság 1200 mm volt. Az összeszűkülő részen az üvegfal vastagsága hozzávetőlegesen 2 mm. A gallér részén a belső átmérő 23 mm, A lám-31

198.352 pa többi részén a belső átmérő 26 mm, és a gallér magassága hozzávetőlegesen 6 mm.

Claims (5)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás villamos lámpa előállítására, amely lámpának üvegből levő csőrésze és ennek hossztengelye van, amely csőrész egy lezáró elemmel van lezárva, és az eljárás során a csőrész egyik, végének hevítésével egy gallérral ellátott összeszűkülő részt alakítunk ki, amelyhez a lezáró elemet gáztömören rögzítjük, a z zal jellemezve, hogy a csőrészen az összeszűkülő részt (25) a végétől távolabb alakítjuk ki, majd ezt követően ugyanezen rögzített helyzetben az összeszűkülő rész (25) megolvasztásával a csőrészt szétválasztjuk, és az összeszűkülő rész (25) két oldalán levő két falrészt tengelyirányban egymástól eltávolítjuk.
2. 2. Az 1. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csőrészt az összeszűkülő rész (25) kialakítására és megolvasztása alatt forgatjuk, és a megolvasztás alatt a csőrészt gyorsabban forgatjuk, mint az összeszűkülő rész (25) kialakítása alatt.
3. 3. A 2. Igénypont szerinti eljárás, azzal Jellemezve, hogy a csőrész forgási sebessége a megolvasztás alatt a kétszerese az összeszűkülő rész (25) kialakítása közbeni forgási sebességnek.
4. 5 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csőrésznek az összeszűkülő részén (25) az üvegfal egy keskeny zónáját a szétválasztás közben hevítjük, és ezzel egyidejűleg ezen zóna két oldalán levő üvegfal részeket hűt10 ^íük· ^v 5. Berendezés az 1—4. Igénypontok bármelyiké szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy két égőkészletet, és az összeszűkülő rész (25) két oldalán levő és a csőrészt megfogó rögzítőket (103, 104) tartalmaz, a rögzítők (103, 104) az •jg égőkhöz képest elforgathatók, és a csőrész hossztengelyének irányában egymáshoz képest mozgathatók, és az egyik égőkészlet az összeszűkülő rész (25) kialakítására, és a másik égőkészlet a megolvasztáshoz van beállítva.
5. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal

   20 jeli e m e z v e , hogy a megolvasztáshoz beállított égők ceruza égőkként vannak kialakítva, és mindegyik ceruza égő mindegyik oldalán résalakú nyílások (107, 108) vannak, amely nyílások (107, 108) a hevítendő üvegfallal szomszédos falrészeket hűtő gázáram kifúvatására szolgálnak.