HU198240B

HU198240B - Device for separating liquids e.g. condensate from pressurized gases particularly pressure air

Info

Publication number: HU198240B
Application number: HU864123A
Authority: HU
Inventors: Kurt Stoll
Original assignee: Festo Kg
Priority date: 1985-10-01
Filing date: 1986-09-26
Publication date: 1989-08-28
Also published as: ATA253486A; DE3534932A1; JPS6288899A; HUT47718A; AT397295B; US4722744A

Description

A találmány tárgya szerkezet folyadékok, példaképpen kondenzátum leválasztáséra sűrített gázokból, különösen nyomólevegöből, mely sűrített gáz vezetékébe beépíthető és a leválasztott folyadék felvételére szolgáló házat tartalmaz, a ház belső terébe torkollóan egy a környezettel összeköttetésben álló szelepszerkezettel együttműködő összegyűlt folyadék eltávolítására szolgáló ürltönyílás van elhelyezve, miközben szelepszerkezete egy szeleptag, mely egy az ürítőnyílást lezáró első kapcsolóállés és egy az üritónyilést szabadon hagyó és ezáltal a ház belső terét a környezettel összekötő második kapcsolóéllés között· elmozdítható, és működtetése egy a ház belső terében elhelyezett a házban öszszegyűlt leválasztott folyadék mennyiség folyadékszintjétől többé vagy kevésbé megemelt úszó által történik, miközben szeleptagja az úszó lesüllyedt nyugalmi helyzetében tömitőfelületének legalább egy részével az üritőnyilást tökéletesen lezárni képes, továbbá az úszó megemelt helyzetében szabad átfolyást biztosit.

Ismeretesek, különösen a DE-GM 7 036 144 sz. leírásból hasonló szerkezetek, melyek nagynyomású vezetékben áramló sűrített gázokból, különösen nyomólevegöből a folyadékrészecskéket leválasztják. Ezeknél a szelepszerkezet alulról kivül a házhoz van erősítve, és az üritönyiléshoz egy szeleptagot tartalmazó szelepkamra van kapcsolva. A szeleptagot első kapcsolóállásban egy rugó a szelepülékre szorítja, miáltal zárja az üritőnyilást. Továbbá a szeleptag egy vezérlődugattyúval mechanikusan össze van kötve, melynek felülete egy vezetéken át nyomás alá helyezhető. Ez a vezeték egy a ház belsejében levő segédszelephez vezet, amely az úszó nyugalmi helyzetében zárva, egy meghatározott libegő helyzetében pedig nyitva van. Amennyiben a ház belsejében összegyűlt folyadék elér egy meghatározott szintet, úgy nyit a segédszelep, és a működtető dugatytyút a ház belsejében levő nyomás a rugóerő ellenében elmozdítja, ezáltal a szeleptag felemelkedik a szelepülékröl és az üritőnyilás szabaddá válik. Az így távozó folyadék következtében süllyed a folyadékszint és az úszó, zár a segédszelep és ennek következtében zárul az üritőnyilás.

Az eddig ismert szerkezetek nagy számú alkatrészből állnak, igy üzembiztos működésük költséges gyártást igényel. Ezért ezek a szerkezetek drágák, és meghibásodásra hajlamosak. Példaképpen a segédvezeték gyakran eldugul, ami a szeleptag működését hátráltatja.

A találmány célja olyan szerkezet kialakítása, mely egyszerű felépítésű, gazdaságosan gyártható, és meghibásodásra nem hajlamos.

A kitűzött célt olyan tárgyi kialakítással érjük el, hogy szelepszerkezetét egy lényegében a ház belső terében lazán elhelyezett szeleptag képezi, mely úszóként van kialakítva és azzal egy működtető- és zérótestet megvalósító szerkezeti egységet alkot, továbbá a ház belső terében egy vezetőszerkezet vari elhelyezve, mely által biztosított a működtető- és zárótest nyugalmi helyzetébe történő süllyedése közben az üritőnyilás torkolatához való központosított hozzá vezetése úgy, hogy a tömitöfelület az üritőnyilás torkolatát nyugalmi helyzetében tömitő hatást kifejtő módon lezárni képes.

Célszerűnek bizonyult a találmány szerinti szerkezet olyan kiviteli alakja, amelynél a szelepszerkezet csupán a működtető- és zárótestből áll, ami az üritőnyilás torkolatával együttműködik. A szerkezetben gyakorlatilag nem lép fel kopás, és működése gyakor'atilag zavarmentes, mivel az úszó emelkedése közbülső szerkezetek nélkül rögtön az üritőnyilás nyitását eredményezi.

Az üritőnyilás keresztmetszete viszonylag nagyra választható, így az eldugulás veszélye kicsi. A találmány szerinti szerkezet nagyon üzembiztos, és előnyösen nincs szükség külön berendezésre, ami a működtető- és zárctestet nyugalmi helyzetében a torkolatnak szorítja. A zárótestet kizárólag a házban uralkodó nyomás szorítja a torkolathoz, csupán az összenyomó irányt kell vezetöszerkezett.el befolyásolni. Célszerűen a műkődtetőés zárótest gömb alakú, miközben külső felülete a tömítőfelületet képezi. Amennyiben ez a gömb alakú test a torkolat fölé kerül, úgy azt tőmítetten lezárja. Előnyösen a torkolat a házhoz képest oldalt helyezkedik el, igy az üritőnyilás a működtető- és zárótest megemelkedésekor fokozatosan vélik szabaddá, miközben a működtető- és zárótest a ház belső falán legördül. Az ilyen elhelyezés javítja a szelepszerkezet érzékenységét, és lényegesen csökkenti a torkolat nyitáséhoz szükséges működtető erőt. A működtető- és zárótestet a torkolathoz szorító nyomóerő ebben az esetben az emelés irányára keresztben hat, és nem annak ellenében. A működtető- és zérótestet továbbá nyugalmi helyzetében a vezetöszerkezet vezetőfelületei előnyösen szilárdan rögzítik, igy a stabil tömitőhelyzet biztosított. Ennek ellenére a működtető- és zárótest úszó helyzetében a vezetőszerkezethez képest játékkal helyezkedik el, így szabadon elfordulhat. Ennek előnye, hogy a test egyes helyzetei között könnyen elmozdulhat. Egyidejűleg a torkolat nyitásakor sűrített géz kerüli meg a eárótestet, és a torkolatot tartó oldalfalhoz nyomja, igy a működtető- és zárótest alsó oldala és a torkolat között szívóhatás keletkezik a kapillaritás következtében, ami a kondenzátumot magéval ragadja és az üritönyiléshoz sodorja. Eközben előnyős a vezetőezerkezet vezetőfelületeinek egyikét a ház oldalfalén közvetlenül a torkolat fölött elhelyezni, miközben a szemközti oldalon a gömb alakú test ée ι a ház fala között egy közbülső tér keletkezik

HU 198210 Β mely a sűrített gázokat a mdüködtető- és zárótest megkerülése közben irányítja. Amenynyiben az elmozdulás bekövetkezik, az összegyűlt kondenzétum az ürítönyíláshoz sodródik. Célszerű továbbá a házat a vezetőfelületekkel és adott esetben a vezetőbordakkal egy darabból készíteni, hogy példaképpen öntéssel egy műveletben történhessen az előállítás.

A találmányt az alábbiakban célszerű példaképpeni kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra egy találmány szerinti szerkezet első kiviteli alakjának hosszmetszete, amelynél a működtető és zárótest nyugalmi helyzetben van, a

2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet II-TI irányú metszete, a

3. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet egy részlete, amelynél a működtető és zárótest úszó helyzetben van, és a kivált kondenzátum szintje maximális, a

4. ábra a folyadék kiválásának folyamata, az

5. ábra pedig az 1. ábra szerinti szerkezet kinagyított részlete, ami a működtető- és zárótestet nyugalmi helyzetben ábrázolja.

A találmány szerinti szerkezet folyadékok, példaképpen kondenzátum leválasztására szolgál sűrített gázokból, különösen nyomólevegőből. A szerkezetet a sűrített gázt tartalmazó 2 csővezetékbe építik be, és egy a gáz által átáramoltatott 1 házat tartalmaz. Az 1 házon való átáramlás közben annak 3 belső terében kiválik a gáz által tartalmazott 4 kondenzátum, és összegyűlik a 3 belső tér 5 fenékrészében.

A vázolt kiviteli alaknál az 1 ház két részből van összeállítva, miközben az 6 oldalfalak és a 7 fenék egy edényt képeznek, melynek nyitott 8 felső oldala egy 9 zárófedél által gáztőmören le van zárva.

A 9 zárófedél előnyösen a 6 oldalfalakból és 7 fenékből összeállított 10 alsó részre oldható módon van récsavarozva, mely célból a 10 alsó rész 8 felső oldalának külső kerülete egy 14 menetet tartalmaz, amelyre a 9 zárófedél menetes része rácsavarozható. A 9 zárófedélen két 15, 16 átómlőcsatorna hatol ét, melyek mindegyike egyrészt a 3 belső térbe, másrészt a 9 zárófedél külső oldalára torkollik. A külső betorkollások egyike a 17 anyagbeőmlés, a másik pedig a 18 anyagkiömlés, melyek mindegyikéhez csatlakoztatható a 2 csővezeték.

A sűrített géz a 17 anyagbeömlésen és 15 átömlőcsatornán át az 1 ház 3 belső terébe kerül, ott a kondenzátum kiválik, majd a sűrített gáz a 16 átömlőcsatornán és 18 anyagkiömlésen ét elhagyja a házat. A 9 zárófedél belső oldalára a 15, 16 átömlöcsatornák fölé egy szaggatott vonallal jelölt IS szűrőberendezés szerelhető, mely a sűrített gázt a szennyezőanyagoktól megtisztítja.

A vázolt kiviteli alaknál a 6 oldalfal 20 belső kontúrja körhenger alakú, és a 7 fenék 3 belső tér felé mutató 21 belső oldala befelé homorú félgömb. Ezen félgömb sugara megfelel a körhenger alakú 20 belső kontúr belső sugarának, így a két belső felület egymásba lépcsózésmentesen illeszkedik. Célszerűen a 10 alsó rész külső kontúrja a belső kontúrnak megfelelően van kiképezve, ami megkönnyíti a gyártást. A 10 alsó rész 7 fenéktől 9 zárófedélig húzódó 22 hossztengely menti hosszmetszete U-alakú.

A 10 alsó rész falán egy helyen egy 23 ürltónyílás hatol át, mely egyrészt a környezetbe, másrészt a 3 belső térbe torkollik. Az ürítőnyiláson át távozik el az 1 házban összegyűlt kondenzátum.

A belső térbe nyíló 24 torkolat egy a 3 belső térben elhelyezett 25 működtető- és zárótesttel működik közre, mely egy úszó és egy szelep zárótagjának összeépített egysége, és e két egység összes funkcióját teljesíteni képes. így a 25 működtető- és zárótest egy szelepszerkezet zárótagjaként működik, és egy a 23 űritönyilást záró első, és egy azt nyitott helyzetben tartó második helyzet között állítható kivitelű. Másrészt ez a Lest egy úszó szerepét is betölti, amennyiben a házban összegyűlt 4 kondenzátum szintjétől függően többé vagy kevésbé felemelt, azaz a 7 fenéktől különböző mértékben eltávolodott helyzetet vehet fel. A találmány szerinti megoldás szerint egyetlen szerkezeti egység (25 működtető- és zárótest) mindkét funkciót aképp egyesíti, hogy a 25 működtető- és zárótest egy alsó nyugalmi helyzetében, azaz viszonylag alacsony folyadékszintnél a 23 ürítőnyilást tökéletesen lezárja, azonban ebből a nyugalmi helyzetből kimozdított, azaz megemelt úszó állapotában azt részben vagy egészben nyitott helyzetben tartja.

A 23 úrítőnyílás 25 működtető- és zérótest által történő lezárása egy a testen kiképzett 29 tömítőfelület segítségével történik aképp, hogy az a 24 torkolatot nyugalmi helyzetében felületének legalább egy 30 részével lezárja.

A 25 működtető- és zárótest az 1 ház 3 belső terében lazán van elhelyezve, arait egy 31 vezetőszerkezet biztosít. Ez a 25 működtető- és zárótestet nyugalmi helyzete felé süllyedése közben központosán vezeti meg, és így biztosított, hogy a 24 torkolatot a test nyugalmi helyzetében a 29 tömítőfelület lefedi. A zéróerö, azaz a 25 működtető- és zárótestet 29 tömitőfelületével a 24 torkolatra szorító erő kizárólag a 3 belső térben uralkodó, sűrített gáz nyomásától függ.

Könnyen belátható, hogy a találmány szerinti szerkezet, mely kevés szerkezeti egységből áll, amiből a 25 működtető- és zárótest több funkciót is ellát, rendkívül

HU 198240 Β üzembiztos. A 25 működtető- és zárótest anyagának és alakjának megválasztásával, az összegyűlt 4 kondenzátumba való maximális merülési mélység előre meghatározható, igy a nyitási időpont, ami a 24 torkolatot legalább részben nyitja, könnyen szabályozható. Ezután ha a 4 kondenzátum folyadékszintje a 7 fenékhez viszonyítva egy bizonyos magasságot elér, miközben a 25 működtető- és zárótest a 4 kondenzátumba bemerül, a súlyerö és a felhajtóerő egyensúlyba kerül, ezáltal elérkezik az az időpont, amikor a 25 működtető- és zárótest nyugalmi helyzetéből eltávolodik és úszó helyzetbe megy át. Ezzel egyidejűleg a 29 tömi tőfelület 30 része a 24 torkolatról felemelkedik, és az összegyűlt 4 kondenzátum a környezetbe távozik. Célszerű a szerkezetet úgy kialakítani, hogy a 25 működtető- és zárótest nyugalmi helyzetéből csak akkor mozduljon el, ba a 4 kondenzátum folyadékszintje a 24 torkolatot legalább elérte. A 24 torkolat nyitása bizonyos meghatározott körülmények mellett előbb megtörténhet, amire a következőkben még részletesen visszatérünk.

Alapjában a 24 torkolat elhelyezésére több lehetőség van. Ez vagy a 7 fenéken, vagy a 10 alsó rész 6 oldalfalán helyezhető el. A 7 fenéken való elhelyezésnek több lehetősége van, miszerint a 24 torkolat vagy a gömbfelület alsó csúcspontjában, vagy attól többé vagy kevésbé eltolva helyezhető el. Megállapítható, hogy a 24 torkolat elhelyezése annál kedvezőbb, mennél inkább a 24 torkolat szegélyén ótfektetett képzelt sík a hossztengellyel való párhuzamosságot megközelíti. Ennek oka abban keresendő, hogy a 25 működtető- és zárótestre ható felhajtóerő mindig függőlegesen fölfelé, a vázolt kiviteli alaknál tehát a 22 hossztengely irányában hat, a sűrített gázból a 25 működtető- és zárótestre irányuló záróerő pedig a 24 torkolatra merőlegesen hat. A 25 működtetőés zérótest 29 tömltöfelületének a 24 torkolatról való felemelése akkor igényli a legnagyobb erőhatást, amikor a záróerő és a felhajtóerő iránya egymással ellentétes, mely akkor történik, amikor a 24 torkolat a 32 csúcspontba kerül. Ehhez járul még, hogy a 24 torkolat oldalsó elhelyezésénél a 25 működtető- és zárótestre alulról és felülről is gyakorlatilag azonos nyomás hat, igy a test mozgatásához csekély felhajtóerő szükséges. A torkolat csúcsponton való elhelyezése esetén bizonyos tapadást is le kéne győzni, mely a torkolat lökésszerű nyitását eredményezné. A torkolat lökésszerű nyitása által a ház belsejében erős nyomáscsökkenés következne be, ami az egyenletes, állandó kondenz kiválást hátrányosan befolyásolná.

A működtető- és zárótesthez viszonyítva oldalt elhelyezett torkolat kiképzéssel tehát a úritönyilás nyitásához kisebb felhajtóerő szükséges, mivel egyidejűleg a 25 működtető- és zárótest optimális mozgása is biztosított. Előnyösen ennél a megoldásnál a 25 működtető- és zérótest csekély folyadékmennyiségnél is megemelkedik, igy a találmány szerinti szerkezetnél mindig csak csekély konderizátum marad a házban.

Ennél az oknál fogva a 24 torkolatot a vázolt kiviteli alaknál a 6 oldalfalon, a félgömb alakú 7 fenék szomszédságában helyezik el. A 25 működtető- és zárótest emelkedése nyugalmi helyzetéből a 24 torkolat nyitását nem lökésszerűen, hanem fokozatosan eredményezi, ami a fent leirt előnyökkel jár,

A találmány szerinti kiviteli alaknál a 25 működtető- és zárótest 29 tömítőfelülete előnyösen kifelé domború, és legalább egy része gömbfelületként kiképzett. Előnyösen a 29 tömitöfelület egy tökéletes gömbfelület, melyet a 25 működtető- és zárótest külső felülete alkot, mely test ebből a célból gömbként van kiképezve. Ezáltal elérhető, hogy a 29 tömitöfelület 24 torkolatot lefedő 30 része középső 33 részével kismértékben benyúlik a 23 üritónyilásba (5. ábra), miáltal a tömitőfelület a 24 torkolat 34 peremén minden olda’ról felfekszik. Ez egy központosítást biztosít, mely a 25 működtető- és zérótestet nyugalmi helyzetében rögzíti.

Annak biztosítása érdekében, hogy a sűrített gázból kiválasztott 4 kondenzátum ténylegesen a 25 működtető- és zárótest alatti 5 fenékrészbe kerüljön, a 10 alsó rész hossztengelyre merőleges belső átmérője a 6 oldalfalnál nagyobb, mint a gömb alakú 25 működtető- és zárótesté. Azonban azért, hogy ez mégis pontosan a 24 torkolat elé kerüljön, a 3 belső térben a már említett 31 vezetőszerkezet van kiképezve. Ez több vezetőfelületet tartalmaz, melyek mentén a 25 működtető- és zérótest emelkedése ill. sülylyedése mentén elcsúszhat vagy legördülhet. Belátható, hogy ezek a felületek a 25 működtető- és zárótest felé néznek.

Egy első 35 vezetőfelületet az 1 ház 20' belső kontúrjának 24 torkolat feletti része alkot. Ezen első vezetőfelület hossziránya a 22 hossztengellyel párhuzamos egyenes, és keresztmetszete a 2. ábrán látható módon egy ívelt, a 25 működtető- és zérótest felől nézve homorú felület. Ezen 35 vezető felület 22 hossztengelyre merőleges méretét, azaz ívhosszát a 25 működtető- és zárótest felfekvófelülete határozza meg. Mivel a 25 működtető- és zárótest görbületi sugara kisebb mint a 20 belső kontúré, ezért külső felületének csupán egy felülnézeti ívével fekszik fel a 20 belső kontúron, és ezen 36 érintőiv hossza megfelel az első 35 vezetőfelület szélességének. A 2. ébrén ezt a szakaszt két szaggatottan rajzolt, képzeletbeli 37, 37’ sugérvonal határolja. Az első 35 vezetőfelület tehát egy henger palástrésze.

A szerkezeten további, második 38, 38* vezetőfelületek vannak kiképezve, melyek a

2. ábra szerinti keresztmetszeten a 25 mű5

HU 198240 Β ködtetó- és zárótest első vezetőfelülettel átellenes oldalán vannak elhelyezve. Tehát a 25 működtető- és zárótest az első és másqdik 35, 38, 38’ vezetőfelületek között helyezkedik el. Ezek ugyancsak az 1 ház hossztengelyével egyirányúak, a 22 hossztengelyhez viszonyítva azonban enyhén ferdék, miközben a 9 zárófedél felől a 7 fenék felé nézve a 22 hossztengelyhez közelítenek. Keresztmetszeti kontúrjuk ugyancsak előnyösen a gömb alakú 25 működtető- és zárótest körvonaléhoz illeszkedik, miközben szélességi méretük viszonylag csekély, Így a második vezetófelületek hosszirányukra merőlegesen síkok lehetnek. ·

Hosszanti irányban nézve a második 38, 38’ vezetőfelületek ferdén haladó egyenes 39 részeihez a 24 torkolat magasságában a 7 fenék felé irányuló iveit 40 részek csatlakoznak, melyek görbületi sugarai célszerűen azonosak a 25 működtető- és zárótestével. Ezek az iveit 40 részek határozzák meg a 25 működtető- és zárótest nyugalmi helyzetét, és ebben a helyzetben a 25 működtető- és zérótest mellett, az alá benyúlva helyezkednek el.

Előnyösen két második 38, 38’ vezetőfelület van kiképezve, melyek mindegyike 44 vezetöbordékon van elhelyezve, és ezek a 10 alsó rész belső falán egy darabból vannak kialakítva. Ezek a bordák a belső faltól sugárirányban befelé állnak, és a sugárirányban befelé mutató bordaoldalak képezik a második 38, 38’ vezetőfelületeket.

A 2. ábra szerinti keresztmetszeten látható, hogy a 44, 44’ vezetöbordék a 25 működtető- és zárótest kerülete mentén egymástól távközzel el vannak osztva, miközben átlósan az első 35 vezetőfelület széleivel szemben helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy a 25 működtető- és zárótestet főköre mentén három helyen támasztják meg 35, 38, 38’ vezetőfelületek. A 24 torkolat fölött elhelyezett szomszédos vezetöfelületek a 22 hossztengelyhez viszonyítva egymással 120“-os szöget zárnak be.

Azáltal, hogy a második vezetőfelületeket 44, 44’ vezetőbordákon helyezik el biztosított, hogy a 25 működtető- és zárótest az első 35 vezetőfelület kivételével nem érintkezik a 10 alsó rész belső falával. Ezáltal elérjük, hogy a 25 működtető- és zárótestet a kiváló kondenzátum mindenkor körül és alááramolja, ami a találmány szerinti szerkezet biztonságos működésének alapfeltétele.

A találmány szerinti szerkezet működésmódja az alábbi:

A kiválasztási folyamat kezdetekor a golyó alakú 25 működtető- és zárótest nyugalmi helyzetben van, miközben tömítőfelűlete 30 részével lefedi a 24 torkolatot, és a két második vezetőfelület iveit 40 részein fekszik fel. A ház belsejében leválasztott kondenzátum a 4. ábra 46 nyila szerint az 5 fenékrész felé halad, és a 25 működtető- és zéró6 testet a három 47, 47', 48 közbülső téren ét megkerüli. Ezen közbülső tereket a 6 oldalfal 20 belső 20 kontúrja és a 25 működtető- éa zárótest vele szemben fekvő külső felülete határolja, és egymástól a 44, 44’ vezetőbordák és az első 35 vezetőfelület 25 működtető- és zárótesten felfekvó szakasza választja ókét el. Amennyiben az összegyűlt 4 kondenzátum egy olyan szintet ér el, ami a nyugalmi helyzetben levő 25 működtető- és zárótestre megfelelő felhajtóerőt közöl, úgy az megemelkedik, és úszó helyzetbe megy át. Eközben a tömítőfelület 30 része fokozatosan szabaddá teszi a 24 torkolatot. A 25 működtető- és zárótest felemeléséhez szükséges felhajtóerő nagyon csekély, és mivel a második 38, 38' vezetöfelületek távolsága az első 35 vezetőfelülettöl a 7 fenéktől távolodva nő, a 25 működtető- és zárótest beszorulási veszélye a vezetöfelületek között kizárt. Ezáltal fennáll annak a lehetősége, hogy a 25 működtető- és zárótest emelkedése közben 29 tömitöfelületével a 35 vezetőfelületen legördüljön, aminek következtében a 29 tömítőfelület központi 33 része a 23 ürítőnyilástól eltávolodik.

Már a 24 torkolat nyitási folyamata közben folyadék lép ki a 23 ürítőnyíláson a környezetbe, feltéve, hogy a folyadékszint a torkolat nyitása előtt magasabb volt annak alsó élénél. Amennyiben ezután a 23 ürítőnyílás többé vagy kevésbé szabaddá válik, addig folyik ki a 4 kondenzátum, míg a 49 folyadékszint a 24 torkolat alsó élét eléri (3. ábra). Ebben az időpontban a 25 működtetóés zárótest úszó helyzetében hézaggal helyezkedik el a vezetöfelületek között, ennek következtében szabadon elfordulhat. Ebből adódik, hogy a nyitott 23 ürítőnyíláson sűrített gáz is kilép ami a 25 működtető- és zárótestet a 47, 47', 48 közbülső tereken át megkerüli és a 23 üritőnyiláshoz kerül. Ezen áramlás következtében a 25 működtető- és zárótest az első 35 vezetöfelűletnek szorul, és alatta a 24 torkolat közelében a kapillaritás következtében szívás keletkezik, ami vizet ragad magával és a 23 ürítőnyíláson át a szabadba sodorja. Ezáltal a folyadékszínt tovább süllyed, míg a 24 torkolatot a 25 működtető- és zárótest ismét lezárja. Ezt követőleg az egész folyamat elölről kezdődik.

Belátható, hogy a 24 torkolat szelepülékként is kiképezhető, és/vagy tömítőgyűrűvel látható el, hogy a tömítőfelület felfekvő 30 részével biztos tömítést adjon. A működtető- és zárótest kiviteli alakja nem korlátozódik gömbre, hanem az 1 ház megfelelő kiképzése mellett körhenger is lehet, melynek köpenyfelülete alkotja a tömitőfelületet. Természetesen ebben az esetben a henger hossztengelye merőleges a 22 hossztengelyre.

A találmány lényegének rövid összefoglalása a következő:

Tárgy szerinti találmány a leválasztott kondenzátum automatikus elvezetésére szol-59

ΗΠ 198240 Ρ gál, miközben úszó szerepét betöltő működtető- és zárótestet alkalmazunk, hogy a folyadékot az ürítőnyíléson át kisodró szívóhatást létrehozzunk. Célszerűen ezen folyamat közben a 3 belső térben uralkodó nyomás lényegében változatlan marad.

A találmány szerinti megoldásnál a költséges szelepek és emelős áttételi szerkezetek elhagyhatók, így egyszerű, gyakorlatilag kopásra nem hajlamos szerkezetet nyerünk. Továbbá minimális felhajtóerő szükséges a működtető- és zárótest felfelé mozgatásához, amit az oldalt elhelyezett, viszonylag nagy átmérőjű, tehát eldugulásra nem hajlamos üritőnyilás eredményez (egy a 25 működtetöés zárótest alatt elhelyezett nagy keresztmetszetű torkolat kevésbé előnyös, mert igy aránytalanul nagy felhajtóerő szükséges a tömitőfelület torkolati nyilasról való felemeléséhez).

Mialatt tehát a 15, 16 átömlőcsatornákon sűrített gáz áramlik az 1 házon ét, és az 5 fenékrészen kondenzviz gyűlik össze, a 24 torkolat fokozatosan kinyílik, és az összegyűlt víz kilép. Eközben egy előre meghatározott folyadékszint alakul ki. A 44, 44’ vezetőbordák a 25 működtető- és zárótestet a torkolathoz irányítják, ha a víz egy meghatározott folyadékszint alá süllyed, mely ott a torkolati nyílást lezárja. Ha viszont a folyadékszint emelkedik, a gömb alakú 25 működtető- és zárótest forgásba jön és annyi kondenzvízet kienged, amennyi a ház belső terébe kerül. Továbbá a 24 torkolat szabad helyzetében sűrített gáz is távozik a 23 üritönyiláson, ami a kapillaritás következtében szívóhatást eredményez, és ennek következtében további kondenzviz távozik a ház belsejéből.

Az 5. ábrán látható módon a gömb alakú működtető- és zárótest D átmérője a 24 torkolat d átmérőjéhez előnyösen úgy van megválasztva, hogy a 25 működtető- és zárótest nyugalmi helyzetéből való megemelkedése közben az 52 nyíl szerinti legördülés a középső 33 részen kezdődik.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Szerkezet folyadékok, példaképpen kondenzátum leválasztására sűrített gázokból, különösen nyomólevegőből, amely sűrített gázt szállító nyomóvezetékbe beiktatható, a sűrített gázzal átáramoltatott és a leválasztott folyadék összegyűjtésére alkalmas gyűjtőedényként kialakított házat tartalmaz, ahol a ház belső terét a külső környezettel egy szelepszerkezet útján vezérelten zárható-nyitható, az összegyűjtött folyadék időszakos eltávolítására alkalmas ürítő-nyilas köti össze, a szelepszerkezetnek egy az ürítőnyilást tömítetten záró első állás és egy az üritőnyilás nyitása ill. nyitva tartása révén a ház belső tere és a ház külső környezete között áramló keresztmetszetet létesítő második állás között elmozdulóén kialakított, tömitőfelülettel rendelkező szeleptagja, valamint egy a ház belső terében elrendezett, a szeleptagot vezérlő, az összegyűlt folyadék szintjétől függő, változó magassági helyzetű úszója van, azzal jellemezve, hogy a szeleptag és az úszó ugyanazon szerkezeti elembe foglaláséval kialakított, a ház (1) belső terében (3) laza illesztéssel elhelyezkedő, folyadékszint-követő működtető- és záróteste (25) van, és a házban (1) egy a működtető- és zárótest (25) tömítőfelületét (29) az üritőnyilás (23) záró alsó állásban az üritőnyilás (23) torkolatára (24) központosító vezetőszerkezet (31) van kiképezve.
2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az üritőnyilás (23) torkolata (24) a ház (1) fenekén (7) van kialakítva, és tömitófelületével (29) alsó állásban a torkolatra (24) felülről illeszkedő működtető- és záróteste (25) van.
3. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az üritőnyilás (23) torkolata (24) a ház (1) oldalán van kialakítva, és tömítőfelületével (29) alsó állásban a torkolatra (24) oldalirányból illeszkedő működtető- és zéróteste (25) van.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az üritőnyílást (23) záró alsó állásban a torkolatba (24) benyúló központi résszel (33) kialakított görbült tömítőfelületű (29) működtető- és záróteste (25) van.
5. A 4. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy kifelé domború tömitőfelületű (29) működtető- és záróteste (25) van.
6. Az 5. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy tömítőfelülete (29) egy körhenger palástfelületeként vagy palástfelületének egy részeként van kiképezve, és a működtető- és zárótest (25) célszerűen egy körhenger alakú testként van kialakítva, amelynek palástfelüiete alkotja a tömitőfelületet (29) és amelynek hossztengelye előnyösen derékszögben vagy megközelítőleg derékszögben van elhelyezve a működtető- és zárótest (25) emelési és süllyesztési elmozdulási irányára.
7. Az 5. igénypont szerinti ezerkezet, azzal jellemezve, hogy gömb alakú működtetőés záróteste (25) van, és a tömitőfelületet (29) ennek gömbfelülete képezi.
8. A 7. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gömbfelület egy része képezi a tömitőfelületet (29).
9. Az 1-8. igénypontok szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy fokozatosan bővülő áramlási keresztmetszettel kialakított üritö-nyilása (23) van.
10. A 4-9. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az ürítőnyílást (23) tömilelten lezáró alsó álláson kívüli bármely

-611

HU 198240 Β helyzetében a házfal belső kontúrjának (20) torkolat (24) feletti rászán (35) legördülő tömítőfelülettel (29) kialakított működtető- és zárótest (25) van.
11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az űrítónyilást (23) tömitetten lezáró alsó álláson kívüli minden helyzetében tőmitőfelületének (29) vagy tömitőfelületen (29) kívüli külső felületének legalább egy részével a házfal belső kontúrjának (20) torkolat (24) feletti részével (35) érintkező működtető- és zéróteste (25) van.
12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az űritőnyílást (23) tömitetten záró alsó álláson kívüli bármely helyzetében a ház (1) belső terében (3) elmozdulóan, különösen szabadon elfordulóan elhelyezkedő működtető- és záróteste (25) van.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy vezetőszerkezete (31) a működtető- és zárótest (25) mozgáspályáját meghatározó legalább egy vezetőfelülettel (35, 38, 38’) van ellátva.
14. A 13. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy vezetőszerkezetének (31) egy a házfal belső kontúrján (20) az üritőnyílás (23) torkolata (24) feletti részen, előnyösen ezen belső kontúr (20) egy tartományaként kialakított első vezetőfelülete (35) van.
15. A 14. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az első vezetőfelület (35) a működtető- és zárótest (25) emelkedési ill. süllyedési elmozdulási irányéra keresztirányban a gömb alakú működtetőés zárótest szomszédos, határos kontúrgörbéjét kiegészítő görbületi felületszakaszokkal van kialakítva.
16. A 15. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a háza (1) egy köralakú belső keresztmetszeti szelvénnyel kialakított kondenzátumgyűjtő ház (1).
17. A 16. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gömb alakú műkődtetóés zárótest (25) átmérőjénél nagyobb belső átmérőjű henger alakú belső teret képező oldalfal (6) tartománnyal rendelkező kondenzátumgyűjtő házában (1) a vezető szerkezet (31) első vezetőfelületet (35) egy, az üritőnyilás (23) torkolata (24) fölötti szalagszerű falszakasz képezi.
18. A 17. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az első vezetőfelülethez (35) képest átmérősen vagy szelóirányban szemben a működtető- és zérótest (25) túloldalén kialakított második vezetőfelületei (38, 38’) is vannak, és a működtetőés zárótest (25) mozgéspélyája ezen első ás második műkódtetőfelület(ek) (35, 38, 38’) közötti tartományban van.
19. A 18. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a második vezetőfelületek (38, 38’) a ház (1) belső terében a házanyagból kiképzett benyúló vezetőbordékon (44, 44’) vannak kialakítva.
20. A 18. vagy 19. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a vezetőfelületek (35, 38, 38') hosszirányai a torkolat (24) feletti házrészben lényegében egymással párhuzamosak.
21. A 18. vagy 19. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a torkolattal (24) szemben fekvő tartománytól indulva a fenéktől (7) felfelé az első vezetőfelülettől (35) fokozatosan távolodó második vezetőfelületei (38, 38') vannak, míg az első és második vezetőfelületek (35, 38, 38') a fenék (7) irányába haladva az üritőnyílást (23) záró alsó állásban a működtető- és zárótest (25) tőinitőfelületét (29) a torkolatra (24) központosító, fokozatosan szűkülő vezetőpályát határoznak meg.
22. A 19-21. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a kondeuzál.uingyűjtó ház (1) hossztengelye (22) ill. a gömb alakú működtető- és zárólest (25) emelési vagy süllyesztési elmozdulási irányával egyezően egymáshoz képest távolságtartóan futó két vezetőbordája (44, 44’) van, és a működtető- és zárótest (25) a legnagyobb gőmbkerületen felfekvő három tartományban van megvezetve.
23. A 18-22. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az ürítőnyilást (23) záró alsó állásban a működtető- és zárótestet (25) alulról megtámasztó, az utóbbi kontúrjához illeszkedően kiképzett görbületű első és/vagy második vezetőfelülete(i) (35, 38, 38’) van(nak).
24. A 23. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a vezetőbordák (44, 44’) és az azokon levő második vezetőfelületek (38, 38’) a torkolat (24) alatti héztartományban a működLető- és zárótest (25) kontúrjának megfelelően ív alakban vannak kiképezve.
25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy felül egy zárófedéllel (9) lefedett, az oldalfal (6) tartományában körhenger alakú belső tértartománnyal, míg a fenék (7) tartományéban gömbsüveg alakú, célszerűen a működtető- és zérótest (25) görbületi sugaránál nagyobb belső görbületi sugárral kialakított kondenzátumgyűjtő háza (1) van.
26. A 25. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az üritőnyilás (23) torkolata (24) a gömbsüveg alakú fenék (7) csúcspontjától oldalirányban eltolva, előnyösen az oldalfal (6) fenékkel (7) határos részén van kialakítva.
27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a torkolat (24) a működtető- és záróelem (25) tömítőfelületé vei (29) együttdolgozó, célsze-713

HU 198240 R rűen egy tömítőgyűrűvel körülvett szelepünkként van kialakítva.
28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a kondenzátumgyűjtő ház (1) belső terének (3) keresztmetszete a működtető- és záróelem (25) keresztmetszeténél nagyobb, és a vezetőbordák (44, 44’) közti közbülső terek útján a működtető- és zárótest (25) alatti és fölötti belső tértartományok egymással

5 össze vannak nyitva.