HU196831B

HU196831B - Process for producing new pregnan-21-oic acid derivatives and pharmaceutical compositions comprising them

Info

Publication number: HU196831B
Application number: HU865302A
Authority: HU
Inventors: Paul H Andersson; Per T Andersson; Bengt I Axelsson; Ralph L Brattsand; Bror A Thalen; Jan W Trofast
Original assignee: Draco Ab
Priority date: 1985-12-19
Filing date: 1986-12-18
Publication date: 1989-01-30
Also published as: PT83984B; DE3675378D1; ZA868750B; CA1318664C; PH23237A; DK605186D0; FI84488C; AU591950B2; AR242797A1; GR3001052T3; IL80679A; CN1016508B; LTIP1682A; EP0232690A1; KR940004067B1; MY100750A; LV10959B; NO164243B; PL263041A1; IE863245L

Description

A találmány tárgya eljárás pregnán-21-sav-származékok, valamint a hatóanyagként ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. Az új vegyületek farmakológiailag hatásosak és gyulladások, allergiák és bőrbetegségek kezelésére alkalmazhatók.

Közelebbről, a találmány olyan glükokortikoszteoridok előállítására vonatkozik, amelyek igen hatásos helyi gyulladdsgátlók és szisztémás glükokortikosz.teroid hatásuk kicsi.

A glókokortikoszteroidok (rövidítésük a továbbiakban GCS) a legértékesebb vegyületek az asztma és a rhinitis kezelésére. Széles körben elismerik, hogy a GCS-ok terápiás hatásukat a légutakban és a tüdöszövetben kifejtett gyulladásgátló és anti-anafilaxiás hatásuk révén fejtik ki. A GCS-ok hosszú ideig tartó orális alkalmazását a jüdő környékén kívül fellépő súlyos mellékhatások gátolják. Emiatt jelenleg az asztmában vagy rhinitisben szenvedő betegeknek csak egy kis része részesül orális GCS terápiában. Az adagolás biztonságossága növelhető úgy, hogy a GCS-ot aeroszolos készítmények bclélegeztetésével adják be. A klinikailag jelenleg széles körben alkalmazott, hatásos, belélegzett GCS-bechlomethasone-17a,21-dipropionát és a budesonide — biztonsági margója is meglehetősen szűk azonban és az általános keringésben fellépő mindkét nem kívánt GCS hatást leírták a belélegzésre javasolt legnagyobb dózisoknál (Löfdahl, C.-G., Mellstrand, T., Svedmyr, N.: Eur. J. Respir, Dis. Suppl., 136, 65, 69 /1984/, Jobansson, S.-A., Andersson, K.-E.,Brattsand, R., Gruvstad, E., Hedner, P.: Eur. J. Clin. Pharmacol., 22, 523 /1982/, Toogood, J. H., Baskerville, J. C., Jennings, B., Lefcoe, N. M., Johansson, S-A., J. Allegy Clin. Immunoi., 70, 288 /1982/). Ez azzal lehet kapcsolatos, hogy az ilyen vegyületek abszorpció utáni felezési ideje a plazmában 2 óra vagy annál kevesebb, és főleg a májban inaktiválódnak (Pauwels, R.., van dér Straeten, M.: Eur. J. Respir. Dis. Suppl., 122, 63, 83, /1982/, Ryrfeldt, A., Andersson, P., Edsbacker, S.. Tönnesson, M., Davies, D., Pauwels, R.: Eur. J. Respir. Dis. Suppl., 122, 63, 86, /1982/). Ezzel összhangban a budesonide szelektivitása modellrendszerben a légutakban való alkalmazásra kicsi (Brattsand, R., Kallström,

L., Jobansson, U., Dahlback, M.: Glucocorticosteroids Inflammation and Bronchial Hyperreactivity, J. C. Hogg, R. Elliel-Micallef és R. Brattsand, Excerpta Medica 1985, Amsterdam, 150-153. oldal). Az utóbbi időben leírták más kémiai szerkezetű GCS-ok, például fluocortin-butilészter (FBC) alkalmazását kísérleti rendszerekben (Kapp, J.-F., Kocn, H., Topért, M., Kessler, H. J., Gerhards, E.: Arzneim, Forsch,, 27, 2230 /1977/). Ezek a vegyületek a májon kívül is képesek inaktiválódni hidrolízis révén lezajló biotranszformációval, de Mützel vizsgálatai szerint (Arzneim.-Forsch. 27, 2191, /1977/). az. EBC felezési ideje a plazmában ugyanolyan hosszú, mint a budesonide-é. Kisebb hatékonysága következtében az FBC-t a budesonide-nál vagy a BDP-nél lényegesen nagyobb dózisokban kell alkalmazni (Burge, P. S., Efthimiou, J., Turncr-Warwich, M., Nelmes, P. T. J.: Clinical Allergy, 12, 523 /1982/).

Találmányunk egyik tárgya belélegzéssel alkalmazható új GCS-ok előállítása. Az új vegyületeknek megfelelő helyi gyulladásellenes és anti-anafilaxiás hatása van a légutakban, és különösen fontos az, hogy a hatékonyságuk és a kezelt területen kívül fellépő GCS hatások kiváltására irányuló hatásuk közötti kapcsolat az ismert vegyietekénél lényegesen kedvezőbb.

A találmányunk szerinti pregnánsavészterek helyi gyulladásellenes és anti-anafilaxiás hatékonysága nagy, de glókokortikoid szisztémás hatásuk kicsi. Az új vegyületek gyulladásos, allergiás vagy immunológiai megbetegedések kezelésére és ellenőrzésére alkalmazhatók a légutakban, a bőrön, az ízületekben vagy a belekben.

A találmány szerinti vegyületek (I) általános képletében R, jelentése 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-csoport.

Az R_t csoport jelentése különösen előnyösen metil-, etil-, η-propil-, i-propil, η-butil-, i-butil-, vagy szek-butil-csoport.

A fenti (I) általános képletű szteroidkeverékben jelenlevő egyes sztereoizomereket az (la) általános képlettel - S epimer - illetve az (Ib) általános képlettel — R epimer - szemléltethetjük.

Az előnyös epimer a 22-R-izomer.

Az új vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a) a (II) képletű aldehidet, hidrátját, vagy hemiacetálját cianidionok és egy R,-OH általános képletű alkohol — a képletben R, jelentése a fenti — jelenlétében oxidáljuk.

A (II) képletű kiindulási anyagot (III) képletű 21-lúdröxi-sztcoridból állíthatjuk elő oxigén (vagy levegő) és egy katalizátor, úgymint egy réz(II)-sóalkalmazásával, alkoholos oldatban.

Ehhez a reakcióhoz réz(ll)-sóként megfelelőek a szervetlen vagy szerves savak vízoldható sói, ilyenek például — de nem kizárólag — a réz(n)-formiát, a réz(H)-acetát, a réz(II)-propionát vagy a réz(II)-butilát.

Az ebben a reakcióban alkalmazható alkoholok R]0H általános képletében Rj jelentése megegyezik az (I) általános képlet vonatkozásában megadottal. Különösképpen előnyösen alkalmazható alkohol a metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, izobutanol vagy szek-butanol.

A kiindulási anyag előállítását előnyösen 0-40°C reakcióhőmérsékleten hajtjuk végre. A reakcióidő a reakcióhőmérséklettől függően 5-60 perc, szobahőmérsékleten előnyösen 40 perc.

Attól függően, hogy a kiindulási anyag előállítását vizes vagy vízmentes alkoholban végezzük, a reakció során a megfelelő hidrát, hemiacetál vagy azok elegye képződik. A kapott termék jellege a következő reakció szempontjából fontos. A végtermék előállításának reakciólépésében előnyösen ugyanazt az alkoholt alkalmazzuk.

b) A (II) képletű aldehid (V) általános képletű acetál- vagy hemiacetálszármazékát oxidálással közvetlenül átalakíthatjuk az (I) általános képletű pregnánsavészterré. A kívánt észternek megfelelő alkoholt alkalmazzuk az acetálképzési lépésben. Az oxidációt hipoklórsawal végezzük, amelyet alkálifém-hipokloritból, például nátrium- vagy kálium-hipokloritból, és egy savból, előnyösen ecetsavból állítunk elő 0-25°Ε, előnyösen 0°C hőmérsékleten. Megfelelő oldószerek a ketonok, például aceton, metil-etil-keton, vagy az alkoholok.

A (II) képletű szteroid-aldeliid átalakítása az (I) általános képletű pregnánsavészterekké számos oxidál^szerrel végrehajtható.

így például a (II) képletű vegyületet vagy addíciós származékait pregnánsavészterekké alakíthatjuk alkoholokkal és szerves oxidálószerekkel, úgymint ammónium-pcrszulfáttal, N-bróm-szukcinimiddel, 5,6-diklór-2,3-diciano-benzokinonnal vagy trifenil-tetrazólium-kloriddal.

A (II) képletű szteroid-aldehidet oxidáló hatású fém-oxidokkal vagy fémsókkal, úgymint mangán-oxiddal, ezüst-oxiddal, króm-oxíddal, permanganátokkal és más hasonló vegyületekkel is oxidálhatjuk alkoholok és előnyösen savak jelenlétében. A 01) képletű szteorid-aldehidet légköri oxigénnel is reagáltathatjuk egy alkohol és cianidionok jelenlétében.

Ha az a) eljárás analógiájára* 20-0 X-21-savat állítunk elő, a savat (I) általános képletű észterré alakíthatjuk, a d) eljárás szerint.

A leggyorsabb reakciót és a legnagyobb kitermelést akkor érhetjük el, ha oxidáló hatású nehézfémoxidokat használunk alkohol és cianidionok jelenlétében. A végtermék előállítását annak az alkoholnak az alkalmazásával hajtjuk végre, amelyet az észtercsoport részeként akarunk, és amelyet a kiindulási anyag előállításánál is alkalmaztunk. Ha a kiindulási anyag előállításánál más alkoholt használunk, az ezzel az alkohollal képzett észter szennyezésként lesz jelen abban a termékben, amelyet a (lí) képletű aldehid (I) általános képletű észterré alakításakor kapunk, mivel ezt az alkoholt az aldehid-hemiacetállal bevisszük a végtermék előállítási lépésbe. Az alkohol feleslege egyidejűleg oldószerként is alkalmazható a reakcióban, bár természetesen az is lehetséges, hogy az alkoholokon kívül közömbös oldószert keverjünk a reakcióelegyhez. Megfelelő közömbös oldószerek például - de nem kizárólag - a szénhidrogének, például benzol, ciklohexán, toluol, a klórozott szénhidrogének, például metilén-klorid, kloroform, tetraklór-etán, az éterek, például dietil-éter, di(i-propil)-éter, dibutil-éter, glikol-dimetil-éter, dioxán, tetrahidrofurán, a dipoláris aprotikus oldószerek, például dimetil-formamid, N-metil-acetamid vagy N-metil-pirrolidon.

A végtermék előállításához alkalmazható oxidok lehetnek például — de nem kizárólag — ezüst-oxidok, ólom(IV)-oxidok, minium (Pb₃O₄), vanádium(V)-oxid vagy mangán(IV)-oxid. Az ehhez a reakciólépéshez alkalmazott katalizátorok a cianidionok, amelyeket előnyösen alkálifémcianidokból, például nátrium- vagy káliuni-cianidból állítunk elő. Haclanidion-forrásként alkálifém-cianidokat alkalmazunk, a reakciót megfelelően végrehajthatjuk úgy, hogy a reakcióelegyhez a pH-nak körülbelül 2,0 és 6,0 közötti értéken tartására egy sav, például ásványi sav, úgymint kénsav, foszforsav vagy sósav, vagy egy szulfonsav, úgymint p-toluolszulfonsav, vagy egy karbonsav, úgymint hangyasav vagy ecetsav, a lúgot semlegesítő mennyiségét adjuk.

A reakciót megfelelően végrehajthatjuk 0 és ♦50°C közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőfokon. A reakcióidő a reakcióhőmérséklettől függően 15-120 perc, előnyösen 50 perc szobahőmérsékleten.

Ha a leírt reakciót hosszabb ideig, például 48 óránál tovább hagyjuk lezajlani, akkor a főtermék az (Ic) általános képletű 20-hidroxi-21-sav-észter lesz.

A c) eljárás értelmében az (Ic) általános képletű vegyület - a képletben R, jelentése a fenti - 20-hidroxi-csoportját oxidáljuk, A 20-hidroxi-csoport lehet a- vagy β-helyzetű, és az eljárást közömbös oldószerben hajtjuk végre egy oxidáló fém-oxiddal vagy fémsóval.

A c) eljárásban alkalmazható közömbös oldószer lehet szénhidrogén, például ciklohexán, benzol, toluol, xilol, klórozott szénhidrogén, például metilén-klorid, kloroform, szén-tetraklorid, egy éter, eul dietil-éter, di(i-propil)-éter, dibutil-éter, tetrafurán, dioxán, glikol-dimetil-éter, ketonok, például aceton, metil-etil-keton, metil-Ii-butil)-keton, egy alkohol, például metanol, etanol, izopropanol, t-butanol, vagy ezeknek az oldószereknek a keverékei.

A c) eljárás szerinti oxidációt végezhetjük mangán-(V()-oxid, ólom (IV)-oxid vagy ólom(IV)-acetát alkalmazásával. Nagy kitermelés elérésére előnyösen aktív mangán(IV)-oxidot alkalmazhatunk.

Az oxidációt előnyösen 0-150°C reakcióhőmérsékleten hajtjuk végre, végezhetjük szobahőmérsékleten vagy az alkalmazott oldószer forráshőmérsékletén.

A 20-hidroxl-csoport konfigurációja a kiindulási anyagban nem bír jelentőséggel a találmány szerinti eljárásban. Ezért mind a 20a-mind pedig a 20/3-hidroxi-epimer, továbbá keverékük is oxidálható egy (I) általános képletű pregnánsavszármazékká.

Az új vegyületek előállítására szolgáló d) eljárás értelmében a (IV) képletű karbonsavat egy R,-0H általános képletű vegyülettel - a képletben R| jelentése a fenti - vagy annak funkcionálisan ekvivalens származékával észterezzük.

A (IV) képletű vegyületet a (II) képletű aldehidet vay annak hidrátját vagy hemiacetálját oxidálószerrel oxidálva állítjuk elő.

A d) eljárásban alkalmazott 20-oxo-21-savakat egy (II) képletű vegyületet egy oxidáló fém-oxiddal — előnyösen ezüst-oxiddal, amelyet ezüst-nitrátból és egy alkálifém-hidroxidból, például nátrium- vagy kálium-hidroxidból vizes oldatban frissen készítettünk oxidálva állíthatjuk elő. Más alkalmazható oxidálószerek a tetrabutil-ammónium-permanganát, ezüst(II)-komplexek, kloritok és más hasonló vegyületek.

Egy másik megoldás szerint a (II) képletű cianohidrin-származékot oxidálhatjuk metilénkékkel vagy egy fém-oxiddal, például mangán-oxiddal vagy ezüst-oxiddal.

A 20-oxo-21 -savak elvileg előállíthatók az (I) általános képletű 21-észterek - a képletben Rj jelentése alkilcsoport — elszappanosításával is. Az elszappanosítás szokásos módszerekkel végezhető, például az észter elszappanosításával vízben vagy vizes alkoholban savkatalizátor, például sósav, kénsav vagy p-toluolszulfonsav, vagy bázisos katalizátor, például kálium-hidrogén-karbonát, kálium-karbonát, nátrium- vagy kálium-hídroxid jelenlétében.

A (IV) általános képletű szabad savak észterezését szokásos módszerekkel végezzük. így a szabad savat reagáltathatjuk egy alifás 1-4 szénatomos diazovegyülettel, például diazo-metánnal vagy diazo-etánnal, így a megfelelő metil-, illetve etilésztert kapjuk. Általában alkalmazható az az eljárás, hogy a szabad savat alkohollal reagáltatjuk N,N-karbonil-diimidazol, diciklohexil-karbodiimid, anioncserélő gyanta, polimerrel védett alumínium-triklorid, pirridiumsó, H⁵-BOj-HjSO,,, BF₃ Et₂O, molekulasziták-kénsav 1,1 '-(karbonil-dioxiídibenzotriazol, 6-klór-l -(p-klórbenzol-szulfonil-oxi)-benzotriazol, trifluorecetsavanhidrid, fázisátmeneti katalizátor, trimetil-klór-szílán, N,N-bisz(2-oxo-3-oxazolidinil)-foszfordiamid-klorid vagy más hasonló vegyületek jelenlétében. A savat vegyes anhidriddé is alakíthatjuk, például i-butil-klór-karbonáttal, és reagáltathatjuk a kiválasztott alkohollal, vagy ezüstsójává alakíthatjuk, és ezt reagáltathatjuk egy alkil-halogeniddel.

Egy másik megoldás szerint a 20-oxo-21-sav egy alkálifémsóját, például lítium-, nátrium- vagy káliumsóját, vagy egy aminnal képzett sóját, például trietil- vagy tributil-aminnal képzett sóját, egy biciklusos amidinnel, például l,5-diázabiciklo(5.4.0) undecénnel képzett sóját, egy kvaterner ammóniumvegyülettel képzett sóját, például tetrabutil-ammóniumsót vagy trikapril-metil-animóniumsót reagáltathatjuk egy megfelelő alkilezőszerrel, például egy alkil-halogeniddel vagy dialkil-szulfáttal, például dimetil· vagy dietil-szulfáttal, előnyösen egy poláros oldószeres közegben, úgymint acetonban, metil-etil-ketonba, dimetil-formamidban, dimetil-szulfoxidban, metilén-kloridban vagy kloroformban,- célszerűen 25—100°C hőmérsékleten. A reakciót egy koronaéter jelenlétében is végrehajthatjuk.

Az (I) általános képletű észterek előállításának másik módszere a szabad sav átalakítása a megfelelő dimetil-formamid-alkil-acetállá. A szabad savakat egy erős savkatalizátor, például hidrogén-klorid, kénsav, perklórsav, (trifluor-metil)-szulfonsav vagy p-toluolszulfonsav jelenlétében reagáltathatjuk egy alkohollal vagy a kiválasztott alkohol egy rövidszénláncú alkánkarbonsavészterével. A szabad karbonsavakat savkloridjaikká vagy savanhidridjeikké is alakíthatjuk és a kiválasztott alkohollal egy bázisos katalizátor jelenlétében reagáltatjuk.

A találmány szerinti vegyületeket a továbbiakban úgy állítjuk elő, hogy egy kapott (Id) általános képletű észtert — a képletben R₂ jelentése metil- vagy etilcsoport - egy R,OH általános képletű alkohollal — a képletben R! jelentése a fenti — átészterezünk.

Az átészterezést előnyösen savas vagy bázisos katalizátor jelenlétében hajtjuk végre.

Az eljárás során az (Id) általános képletű észtert a kívánt R,-OH általános képletű alkohollal egy előnyösen savas vagy vízmentes bázisos katalizátor jelenlétében reagáltatjuk.

Az előnyösen alkalmazható bázisos katalizátorok az alkálifém- alkáliföldfém- és alumínium-alkoholátok és az előnyösen alkalmazható savas katalizátor a^toluolszulfonsav. A reakciót előnyösen 0-180 C hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció során az alkoholt fölöslegben alkalmazzuk. Az alkoholt egy közömbös oldószerrel hígíthatjuk is. A megfelelő oldószerek lehetnek éterek, például di(n-butil)-éter, tetrahidrofurán, dioxán vagy glikol-dimetil-éter, vagy dipoláros aprotikus oldószerek, például dimetil•formamid, N-metil-acetamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolídon vagy acetonitril.

Az eljárásban (Id) általános képletű észterként előnyösen rövidszénláncú pregnánsavésztereket, például metil- vagy etilésztert alkalmazunk.

Az a)—d) eljárások bármelyikében alkalmazhatunk kiindulási anyagként C-22 epimer keveréket, amely az eljárás befejezése után kívánt esetben R és S Izomerieire (C-22) rezolválható. Egy másik lehetőség az a)-d) eljárások bármelyikének végrehajtása egy R vagy S-izomerből kiindulva, amely esetben az eljárás végtermékét R- illetve S-izomer alakjában kapjuk.

A találmány szerinti vegyületek különböző módokon alkalmazhatók helyileg a gyulladás helyétől függően, így például perkután, parenterálisan vagy helyileg a légzőrendszerben belélegzéssel. A készítmény megtervezésének fontos célja a szteroid-hatóanyag lehető legjobb biológiai hasznosíthatóságának (bioavailability) elérése. A perkután készítményeknél ezt előnyösen úgy érjük el, hogy a szteroidot feloldjuk egy nagy termodinamikai aktivitású közegben. Ez megfelelő oldószerrendszer alkalmazásával valósítható meg, amely megfelelő glikolokat, úgymint propilénglikolt vagy 8,3-butándiolt tartalmaz egymagában vagy vízzel együtt.

A szteroidot részben vagy egészben feloldhatjuk egy lipofil fázisban is egy szolubilizálószerként alkalmazott felületaktív anyag segítségével. A perkután készítmény lehet kenőcs, olaj-a-vízben típusú krém, víz-az-olajban típusú krém vagy oldat. Az emulziós közegek közül az oldott hatóanyagot tartalmazó lehet akár a diszpergált, akár a folytonos fázis. A szteroid tehát a fenti készítményben mikronizált szilárd anyagként is jelen lehet.

A túlnyomásos szteroid-aeroszolok órális vagy nazális alkalmazásra készülnek. Az aeroszolrendszert úgy tervezzük meg, hogy mindegyik dózisban ΙΟΙ 000 μ%, előnyösen 20-250 μ% szteroidhatóanyag legyen. A leghatásosabb szteroidokat a dózistartomány alsó részének megfelelő mennyiségben alkalmazzuk. A mikronizált szteorid 5 jum-nél lényegesen kisebb részecskékből áll, amelyeket egy propellens keverékben szuszpendálunk egy diszpergálószer, úgymint szorbitán-trioleát, oleinsav, lecitin vagy nátrium-dioktil-szulfoszukcinát segítségével.

A mikronizált szteroidot összekeverhetjük egy hordozóanyaggal, úgymint laktózzal vagy glükózzal is. A porkeveréket kemény zselatin kapszulákba töltjük úgy, hogy mindegyik a kívánt szteoriddózist tartalmazza. Felhasználáskor a kapszulát egy porinhaláló készülékbe helyezzük és a por dózisát a légutakba belélegeztetjük.

A találmány szerinti megoldást a következő nem korlátozó példákkal szemléltetjük. A példákban a preparatjy kromatográfiás futtatásoknál 2,5 ml/cm²x h'¹. áramlási sebességet alkalmazunk. Eiektrobombázásos tömegspektrometriával határozzuk meg, az vadáspontokat pedig Leitz-Wetzlar melegíthető tárgylemezes mikroszkóppal. Minden HPCL (nagyteljesítményű folyadékkromatográfiás) elemzést Waters Bondapak Cjg oszlopon (300 x 3,9 mm belső átmérő), 1,0 ml/perc áramlási sebességgel végzünk, és amennyiben mást nem adunk meg, etanol és víz 50:50-60:40 arányú elegyét alkalmazzuk mozgó fázisként.

1. példa

0,18 g réz(II)-acetát 100 ml metanollal készített oldatát hozzáadjuk 0,825 g (22R)-16 a. 17 a

-(butilidén-dioxi)-6 α 9 a -difluor-1Ιβ 21-dihidroxi-pregna-1,4-dién-3,20-dion 50 ml metanollal készített oldatához. A reakcióelegyen levegőt buborékoltatunk át 40 percig szobahőmérsékleten. A metanol túlnyomó részét eltávolítjuk és a maradékot feloldjuk 150 ml metilén-kloridban, 10%-os vizes ammónium-klorid-oldattal és vízzel mossuk és szárítjuk. A bepárlással kapott maradékot kicsapjuk metilén-kloridból petroléterrel, így 0,837 g /22R/-16a, 17a -(butilidén-dioxi)-6 a 9 ct-difluor-11/3 hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dién-21-aldehid-metil-hemiacelált kapunk, amelynek HPCL-vel meghatározott tisztasága 98,5%.

Az aldehid 100 mg-ját feloldjuk 1,25 ml dimctil-formamidban. Az oldathoz 13 mg kálium-cianidot, 175 mg inangán(IV)-oxidot, 0,5 ml metanolt és 0,1 ml tömény ecetsavat adunk és a reakcióelegyet 50 percig keverjük szobahőmérsékleten. A mangán(IV)-oxidot szűréssel eltávolítjuk és a szürlethez 25 ml metilén-kloridot adunk. Az oldatot 5%-os vizes kálium-karbonát-oldattal és vízzel mossuk, szárítjuk, az oldószert lepároljuk és a maradékot átkristályosítjuk aceton és víz elegyéből, így 66 mg /22R/-16a, -17 a -(butilidén-dioxi)-6 a 9 a-difluor-11 β -hidroxl-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dién-2l-sav-metilésztert kapunk, amelynek HPLC-vel meghatározott tisztasága 94,7%, olvadáspontja: 225-236°C. [<W = *72,0° (c = 0,400, diklór-metánban). A molekulatömeg 494.

2. példa g /22R/-16 a, 17 a-(butilidén-dioxi)-6 a, 9 ct -difluor-11 β , 21-dihidroxi-pregna-i ,4-dién-3,20-dion 200 ml metanollal készített oldatához 0,5 g réz(Il)-acetátot adunk és az elegyet 3 napig keverjük szobahőmérsékleten. Ezután oxigént vezetünk bele 3 óra hosszat és az elegyet még 8 napig keverjük. Az oldószert lepároljuk és a maradékot feloldjuk 300 ml metilén-kloridban, négyszer 25 ml 10%-os ammónium-hidroxid-oldattal, majd kétszer 25 ml vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot kromatográfiásan tisztítjuk Sephadex LH-20 oszlopon (72 x 6,3 cm) mozgó fázisként kloroformot alkalmazva. A 2550-3000 ml (A) és a 3150-3825 ml (B) közötti frakciókat összegyűjtjük és bepároljuk. Az A részből 102 mg szilárd anyagot kapunk, amit /22R/-16a , 17 a-(butilidén-dioxi)-6a , 9a-difluor-1 ] β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dién-21-sav-metilészterként azonosítunk, a B részből 568 mg /22R/· -16 a , 17 a-(butilidén-dioxi)-6a , 9a-difluor-H3 , 20-dihidroxi-3-oxo-pregna-l,4-dién-21-sav-metilészfert különítünk el és azonosítunk.

Az utóbbi vegyület 100 mg-jának oldatához 200 mg mangán(IV)-oxidot adunk és a reakcióelegyet 16 órát keverjük szobahőmérsékleten. A mangánIIV)-dioxodit Celite-n szűrve eltávolítjuk és az oldószert lepároljuk. A maradékot feloldjuk kloroformban és Sephadex LH-20 oszlopon (72x6,3 cm) kromatografáljuk mozgó fázisként kloroformot alkalmazva. A 2190-2560 ml közötti frakciót összegyűjtjük, bepároljuk és Sephadex LH-20 oszlopon (72 x 6,3 cm) újra kromatografáljuk mozgó fázisként heptán : kloroform — etanol = 20 : 20 : 1 arányú elegyét alkalmazva. Az 5130-5745 ml közötti frakciót összegyűjtjük és bepároljuk, így 35 mg /22R/-16 α, 17β (butilidén-dioxi)-6a 9a-difluor-l 1/3 -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav-metilésztert kapunk, amelynek HPCL-vel meghatározott tisztasága 95,5%, olvadáspontja: 223-235°C, molekulatömege 494.

3. példa

0,45 g réz(ll)-acetát 100 ml abszolút etanollal készített oldatát hozzáadjuk 2,0 g/22R/-16 O·, 17a-(butilidén-dioxi)-6a , 9 adifluor-1 Ιβ , 21 -dihidroxi-pregna-1,4-dién-3,20-dion 300 ml abszolút etanollal készített oldatához és a reakciót és a termék elkülönítését az 1. példában leírt módon végezzük, így 2,0 g /22R/-16a, 17 a-(butilidén-dioxi)-6a , 9 adifluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxi-pregna-l,4-df ’-21-aldehid-etil-hemiacetált kapunk. ....Az aldehidet az 1. példában leírt körülmények között reagáltatjuk metanol helyett etanolt alkalmazva. 1,77 g nyersterméket kanunk, amelyet Sephadex LH-20 oszlopon tisztítunk (76,5 x 6,3 cm) mozgó fázisként heptán: kloroform: etanol = 20 : 20 : 1 arányú elegyét alkalmazva. A 2655-3150 ml közötti frakciót összegyűjtjük és bepároljuk. A maradékot etanolból átkristályosítva 1,03 g/22R/-16a, 17a-(butilidén-dioxi)-6 a, 9 adifluor-1 Ιβ -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-1,4-dién-21-sav-etilésztert kapunk, amelynek HPCL-vel meghatározott tisztasága 97%, olvadáspontja: 227—235°C, [α]λ⁵ = 67,2^tt (_c = 0,180, diklór-metánban). A molakulatömeg 508.

4. példa

0,35 g réz(ll)-acetát 150 ml propanollal készített oldatát hozzáadjuk 0,30 g /22R/-16u , 17a-(butilidén-dioxi)-6 a , 9 α -dífluor-118 , 21-dihidroxi-pregna-l,4-dién-3,20-dion 100 ml propanollal készített oldatához és a reakciót és a termék elkülönítését az 1. példában leírt módon végezzük, így 0,95 g /22R/-16 O| 17 a(butilidén-dioxi)-6 a, 9a-difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dién-21-aldehid-propil-hemiacetált kapunk.

Az aldehidet az 1. példában leírt körülmények között reagáltatjuk metanol helyett propánok alkalmazva. A nyersterméket Sephadex LH-20 oszlopon (76,5 x 6,3 cm) tisztítjuk mozgó fázisként heptán : kloroform-etanol = 20 : 20 : 1 arányú elegyét alkalmazva. A 3450-3990 ml közötti frakciót összegyűjtjük és bepároljuk, a maradékot metilén-kloridból petroléterrel kicsapjuk, így 0,38 g /22R/-16a , 17 a -(butilidén-dioxi)-6a, 9 a-difiuor-11 β-hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dién-21-sav-n-propilesztert kapunk, amelynek HPCL-vel meghatározott tisztsága 98,%, olvadáspontja: 192—195°C. = * 66,4° (c - 0,256, diklór-metánban). A molekulatömeg: 522.

5. példa

0,45 g réz(II)-acetát 150 ml metanollal készített oldatát hozzáadjuk 1,0 g /22R/-16a , 17a -(butilidén-dioxi)-6a , 9a -difluor-1 Ιβ , 21-dihidroxi-pregna-l,4-dién-3,20-dion 150 ml metanollal készített oldatához és a reakciót és a termék elkülönítését az 1. példában leírt módon végezzük. A terméket feloldjuk 15 ml izopropanolban és bepároljuk. Ezt az eljárást kétszer megismételjük, így 1,2 g /22R/-16 a, 17 a-(buti!idén-dioxi)-6a , 9 a-difiuor-11 β -hidroxi-3,20-dioxi-pregna-l,4-dién-21-aldehid-izopropil-hemiacetált kapunk.

Az aldehidet az 1. példában leírt körülmények között reagáltatjuk metanol helyett izopropanolt alkalmazva. A nyersterméket Sepha'dex LH-20 oszlopon (71,5 x 6,3 cm) tisztítjuk mozgó fázisként kloroformot alkalmazva. Az 1845-2800 ml közötti fázist összegyűjtjük, és bepároljuk, így 0,42 g szilárd anyagot kapunk, amelyet metilén-kloridból petroléterrel kicsapunk. 0,41 g /22R/-16ct, 17a-(butilidén-dioxi)- 6a, 9 a-difluor-11 ö-hidroxi-3,20-dioxo-pregna-1,4-dién-2l-sav-izopropií-észtert kapunk, amelynek HPLC-vel meghatározott tisztasága 96,5%, olvadáspontja: 198-210°C'1^¾⁵ = *62,0° (0,292 diklór-metánban). A molakuletömag 522.

6. példa mg réz(II-acetát 25 ml metanollal készített oldatát hozzáadjuk 200 mg /22R/-16a , 17a(butilidén-dioxi)-6a 9 α-difluor-11 (3, 21 -dihitlroxi-pregna-1,4-dién-3,20-dion 25 ml metanollal készített oldatához és a reakciót és a termék elkülönítését az 1. példában leírt módon végezzük. 250 mg /22R/-16a, 17a-(butilidén-dioxi)-6 a ,9a -difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dién-21-aldehid-metil-hemiacetált kapunk.

Az aldehidet az I. példában leírt körülmények között reagáltatjuk metanol helyett butanolt alkalmazva. A nyersterméket Sephadex LH-20 oszlopon (875 x 2,5 cm) tisztítjuk mozgó fázisként heptán : kloroform : etanol - 20 : 20 : 1 arányú elegyét alkalmazva. A 610-674 ml közötti frakciót összegyűjtjük, bepároljuk és metilén-kloridból petroicterrel kicsapjuk, így 76 mg /22R/-16 α , 17a -(butilidén-dioxi)-6a , 9 a -difluor-11/3 -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-1,4-dién-21-sav-butilésztert kapunk, amelynek HPLC-vel meghatározott tisztasága 97,0%, olvadáspontja: 185-188°C. [ö]p = ⁺ 63,3° (c = 0,300, diklór-metánban). A molekulatömeg 536

7. példa

185 mg /22R/-16<t, 17 a(butilidén-dioxi)-6 a, 9a-difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-aldehid-metil-hemiacetál 10 ml dimetil-formamiddal készített oldatához 40 ml kálium-cianidot és 2,0 ml jégecetet adunk. 15 perc keverés után a reakcióelegyhez 0,5 g mangán(IV)-oxidot adunk, szobahőmérsékleten keverjük még 2 órát, a mangán(IV)-oxidot kiszűrjük, a maradékot 50 ml vízbe öntjük és etil-acetáttal alaposan extraháljuk.

A vizes oldatot sósavval megsavanyítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot szárítjuk és bepároljuk. A maradékot kromatográfiásan tisztítjuk Sephadex LH-20 oszlopon (88 x 2,5 cm) kloroform : etanol : jégecet = 95 : 5 : 0,25 arányú elegyét használva mozgó fázisként. A 985-1125 ml közötti frakciót összegyűtjtük és bepároljuk, így 60 mg /22R/-16 a, 17 a-(butilidén-dioxi)-6a , 9 a-difluor-11 /3-hidroxí-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dién-21 -savat kapunk, amelynek HPLC-vel meghatározott tisztasága 99,0%. Tömegspektrum (kémiai ionizálás). 481 /MII*/- HF/, 409 /MH⁺-/CO/₂O/.

8. példa

680 mg ezüst-nitrát 1,2 ml vízzel készített oldatához keverés közben 4 ml 2 M nátrium-hidroxid-oldatot adunk. A felülúszót 15 perc múlva centrifugáljuk és az oldószert dekantáljuk. A képződött ezüst(I)-oxidot szuszpendáljuk 3 ml 0,01 M nátrium-hidroxid-oldatban és hozzáadunk 185 mg /22R/-16 a, 17a-(butilidén-dioxi)-6 a , 9 a -difluor-11 /3 -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-aldehid-metil-hemiacetált. A szuszpenziót szobahőmérsékleten keverjük 1 órát, centrifugáljuk és a felülúszót 3 ml 0,01 M nátrium-hídroxidban szuszpendáljuk és háromszor centrifugáljuk. Az egyesített lúgos fázisokat metilén-kloriddal extraháljuk, 2 M sósavoldattal megsavanyítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az oldószert lepároljuk és a maradékot kromatográfiásan tisztítjuk Sephadex LH-20 oszlopon (88 x 2,5 cm) mozgó fázisként kloroform : etanol : jégecet = 95 : 5 : 0,25 arányú elegyét alkalmazva. A 900—1010 ml közötti frakciót összegyűjtjük és bepároljuk, így 85 mg /22R/-16 a , 17 a-(butilidén-dioxi)-6a, 9 a-difluor-11 P -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-savat kapunk.

9. példa

130 mg /22R/-16 α , 17 α -(butilidén-dioxi)-6a, -9 a -difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21 -aldehid-metil-hemiacetált 1,5 ml acetonnal készített oldatához 3 ml 0,1 M vizes trinátrium-foszfátot és 1 mg kálium-cianidot adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük 30 percig. Metilkék 1%-os vizes oldatát csöpögtetjük hozzá, amíg a szín megmarad. A reakcióelegyet még 30 percig keverjük, körülbelül 2 ml térfogatra sűrítjük be és hozzáadunk 25 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot. Az elegyet metilén-kloriddal mossuk, 2 M sósavoldattal megsavanyítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot szárítjuk, bepároljuk és a maradékot kromatográfiásan tisztítjuk Sephadex LH-20 oszlopon (88 x 2,5 cm) mozgó fázisként kloroform : etanol : jégecet = 95 : 5 : 0,25 arányú elegyét alkalmazva. A 900-1005 ml közötti frakciót összegyűjtjük és bepároljuk, így 27 mg /22R/-16 a, 17 a -(butilidén-dioxi)-6 a, 9 a -difluor-11β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-savat kapunk.

10. példa

100 mg /22R/-16 a , 17a -(butilidén-dioxi)-6a , -9 a -difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav és 35 mg kálium-hidrogén-karbonát 10 ml dimetil-formamiddal készített oldatához 285 mg metil-jodidot adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük egy éjszakán át, hozzáadunk 50 ml vizet és az elegyet metilén-kloriddal extraháljuk. A szerves fázist elválasztjuk, 10 ml telített vizes nátrium-tioszulfáttal, és kétszer 10 ml vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot kromatográfiásan tisztítjuk Sephadex LH-20 oszlopon (72 x 6,3 cm), mozgó fázisként kloroformot alkalmazva. A 2116-2550 ml közötti frakciót összegyűjtjük és bepároljuk. A maradékot feloldjuk metilén-kloridban és 40-60°C forráspontú petroléterrel kicsapjuk, így 88 mg/22R/-16a, 17a -(butilidén-dioxi)-6 a , 9 a-difluor-11β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav-metilésztert kapunk, amelynek HPLC-vel meghatározott tisztasága 96,2%, olvadáspontja 227-235°C molekulatömege 494.

11. példa

100 mg /22R/-16 á>17a-(butÍlidén-dioxi)-6a, 9 a -difluor-11 /3 -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dién-61

-21-sav 10 ml dimetil-formamiddal készített oldatához 0,2 ml trietil-amint és 0,5 ml metil-jodidot adunk. A reakcióelegyet 45°C-on keverjük 4 órát, szobahőmérsékletre hűtjük, 50 ml metilén-kloriddal hígítjuk, vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot kromatográfiásan tisztítjuk Sephadex LH-20 oszlopon (88 x 2,5 cm) mozgó fázisként kloroform : etanol: jégecet = 95 :0,25 arányú elegyét alkalmazva. A 265-320 ml közötti frakciót Összegyűjtjük, bepároljuk és a maradékot metilén-kloridból 40-60°c forráspontú petroléterrel kicsapjuk. 89 mg /22R/-16 a, 17 0-(butilidén-dioxi)-6a , 9 a-difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav-metilésztert kapunk, amelynek tisztasága HPLCvel meghatározva 98,8%, olvadáspontja: 231—236°C, molekulatömege 494.

12. példa

100 mg /22R/-16 a, 17a(butilidén-dioxi)-6 a, 9 a -difluor-110 -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-1,4-dién-21-sav 15 ml benzollal készített oldatához 65 ml, 1,5-diaza biciklo(5.4.0)-undecén-5-öt és 0,5 ml metil-jodidot adunk. A reakcióelegyet 50oC-ra keverjük 4 órát, 50 ml metilén-kloriddal hígítjuk, vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot Sephadex LH-20 oszlopon (88 x 2,5 cm) tisztítjuk mozgó fázisként kloroform : etanol : jégecet 95 : 5 : 0,25 arányú elegyét alkalmazva. A 295—335 ml frakciót összegyűjtjük és bepároljuk, a maradékot metilén-kloridban oldjuk és 40-60°C forráspontú petroléterrel kicsapjuk, így 93 mg /22R/-16a, 17 a -(butilidén-dioxi)-6a, 9a -difluor-110-hidroxi-3,2--dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav-metilésztert kapunk, amelynek HP-LC-vel meghatározott tisztasága 98,9%, olvadáspontja 231—236°C, molekulatömege 494.

13. példa

0,5 ml 1 M nátrium-hidroxid-oldathoz 100 mg /22R/-16a , 17 a-(butilidén-dioxi)-6 a, 9 a-difluor-11 0-hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-savat és 100 mg tetrabutil-ammónium-szulfátot adunk, majd az elegyhez 0,5 ml metil-jodid 10 ml metilén-kloriddal készített oldatát adjuk. Az elegyet egy éjszakán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt, lehűtjük, hozzáadunk még 20 ml metilén-kloridot, és a két réteget elválasztjuk. A szerves réteget kétszer 1Ö ml vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiásan tisztítjuk Sephadex LH-20 oszlopon (72 x 6,3 cm) mozgó fázisként kloroformot alkalmazva. A 2130—2550 ml közötti frakciót összegyűjtjók, bepároljuk és a maradékot metilénkloridból 40-60°C forráspontú petroléterrel kicsapjuk. 106 mg /22R/-16Ó, 17a-(butilidén-dioxi)-6 a, 9 a-difluor-110-hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav-metilésztert kapunk, amelynek HPLCvel meghatározott tisztasága 93,9%, olvadáspontja 225-235°C, molekulatömege: 494.

14. példa

100 mg/22R/-16a, 17 a(butilidén-dioxi)-6a, 9a· -difiuor-11 0 -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dlén-21-savat és 80 mg trikapril-metil-ammónium-kloridot (Aliquat 336) adunk, 2,5 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldathoz, majd hozzáadjuk 0,5 ml metil-jodid 10 metilén-kloriddal készített oldatát. Az elegyet 45°C-on keverjük 20 órán át, lehűtjük és 20 ml metilén-kloriddal hígítjuk. A két réteget elválasztjuk, a szerves réteget háromszor 5 ml vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiásan tisztítjuk Sephadex LH-20 oszlopon (88 x 2,5 cm) kloroform : etanol : jogecet = 95 : 5 : 0,25 arányú elegyét alkalmazva mozgó fázisként. A 300—350 ml közötti frakciót össszegyűjtiük, bepároljuk és a maradékot kicsapjuk metilén-Kloridböl 40-60^öC forráspontú petroléterrel. 28 mg /22R/-16 a, 17 a -(butilidén-dioxi)-6α . 9 a -difiuor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l ,4-dién-21-sav-metilésztert kapunk, amelynek HPLC-vel meghatározott tisztasága 98,7%, olvadáspontja: 231 — 236°C, molekulatömege 494.

15. példa

100 mg /22R/-16a, 17a.(butilidén-dioxi)-6a, 9 0. -difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-savat feloldunk 5 ml metilén-klorídban és összekeverjük 5 ml éteres diazo-metán oldattal. 10 perc múlva ecetsavat csöpögtetünk hozzá, amíg a sárga szín el nem tűnik. Az elegyet bepároljuk, a maradékot feloldjuk metilén-klorídban és 40-60°C forráspontú petroléterrel kicsapjuk, 76 mg /22R/-16 α , 17 a -(butilidén-dioxi)-6 a, 9 a-difluor-11 -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav-inetilésztert kapunk, amelynek tisztasága HPCL-yel meghatározva 96,7%, olvadáspontja: 228—235^ÖC, molekulatömege 494.

16. példa α 82 mg/22R/-16 ,17 -(butilidén-dioxi)-60, 9a -difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-aldehid-metil-hemiacetál 25 ml metanollal készített oldatát jeges fürdőn lehűtjük, hozzáadunk 0,06 ml jégecetet, majd keverés közben lassan 0,5 ml 2 M vizes nátrium-hipoklorit-oldatot. A reakcióelegyet még 1 órát keverjük, hozzáadunk 150 ml metilén-kloridot és az oldatot 10%-os vizes kálium-karbonát-oldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist szárítjuk és bepároljuk, a maradékot feloldjuk metilén-kloridban és ldcsapjuk 40-60°C forráspontú petroléterrel, így 9 mg /22R/-16 a, 17 a-(butilidén-dioxi)-6 a, 9 a-difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna- 1,4-dién-21-sav-metilésztert kapunk, amelynek HPLC-vel meghatározott tisztasága 93,8%, olvadáspontja: 225— 235°C, molekulatömege 494.

17. példa

100 mg/22R/-16 ,17 -(butilidén-dioxi)-6a, 9 ά-difluor-11 β -hidroxi-3,2--dioxo-pregna-l,4-dién-21-'' -sav-metilészter 12 ml n-propanollal készített oldatához 20 mg kálium-t-butilátot adunk. A reakcióelegyet argonatmoszférában forraljuk visszafolyató hűtő alatt 1 óra hosszat, lehűtjük, 25 ml jeges vízbe öntjük és metilén-kloriddal extraháljuk. Az extraktumot telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, szárítjuk és bepároljuk. 28 mg /22R/-16 a, 17 a-(butilidén-dioxi)-6 α 9 α-difluor-11 fi •hidroxi-3,20-dioxo-pregna-1,4-dién-21 -sav-propilésztert kapunk, amelynek HPCL-vel meghatározott tisztasága 99,2%, olvadáspontja: 262-270°C, molekulatömege 566.

18. példa

0,13 g réz(ll)-acetátnak 50 ml metanollal készült oldatát hozzáadjuk 0,61 g /22S/-16 α 1 la-(butilidén-dioxi)-6a , 9 a-difluor-1 Ifi , 21-dihidroxi-pregna-l,4-dién-3,20-dion 75 ml metanollal készült oldatához. A reakcióelegybe szobahőmérsékleten 40 percig levegőt vezetünk. A terméket az 1. példában leírt módon elkülönítve 0,56 g /22S/-16 a , 17 a -(butilidén-díoxi) -6α , 9 a-difluor-1 Ifi -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-1,4-dién-21-al-metil-hemiacetált kapunk.

A kapott aldehid 7,5 ml dimetil-formamiddal készült oldatát az 1. példában leírt módon 0,09 g kálium-cianiddal, 1,0 g mangán(JV)-oxiddal, 3 ml metanollal és 0,3 ml tömény ecetsawal reagáltatjuk. A kapott 0,62 g nyersterméket 76,5 . 6,3 cm-es Sephadex LH-20 oszlopon tisztítjuk mozgó fázisként heptán, kloroform és etanol 20 : 20 : 1 tf. arányú elegyét használva. A 4980 éí 5340 ml közötti frakciót összegyűjtjük és bepároljuk. A bepárlási maradékot metilén-klorid és petroléter elegyéből leválasztva 128 g /22S/-16_a, 17_a -(butilidén-aioxi)-6 a, 9 a -difluor-llfi -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav-metilésztert kapunk. HPLC-vel meghatározott tisztasága 99,6%. Olvadáspontja: 237— 244 C [a]p = +34,0° (c = 0,200, diklór-metánban). Molekula tömege: 494.

19. példa

0,15 g réz(Il)-acetátnak 75 ml metanollal készült oldatát hozzáadjuk 0,25 g /22RS/-16,a,-16a -(butiIidén-dioxi)-6a, 9adifluor-ll β, 21-dih'idroxi-pregna1,4-dién-3,20-dion 50 ml metanollal készült oldatához. A reakcióelegybe 40 percig szobahőmérsékleten levegőt vezetünk. A terméket az 1. példában leírt módon elkülönítve 0,33 g /22RS/-16 a, 17 a -(butilidén-dioxi)-6 a, 9adifiuor-ll fihidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-al-metil-hemiacetált kapunk.

A kapott aldehid 4 ml dimetil-formamiddal készült oldatát az 1. példában leírt módon 0,06 g kálium-cianiddal, 0,8 g mangán(lV)-oxiddal, 1,4 ml metanollal és 0,4 ml tömény ecetsawal reagáltatjuk. A kapott 0,15 g nyersterméket 85..2,5 cm-es Sephadex LH 20 oszlopon tisztítjuk mozgó fázisként heptán, kloroform és etanol 20 : 20 : 1 tf. arányú elegyét használva. A 850 és 945 ml közötti frakciót össszegyűjtjük és bepároljuk. A bepárlási maradékot metilén-klorid és petroléter elegyéből leválasztva 100 mg /22RS/-16 α , 17 β -(butilidén-dioxi)-6a, 9 a-difluor-11 β -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav-metilésztert kapunk. HPLC-vel meghatározott tisztasága 97,3%. Olvadáspontja: 225—237°C. = +67,2° (c = 0,238 diklór-metánban), Molekulatömege: 494.

20. példa

0,05 g réz(II)-acetátnak 20 ml metanollal készült oldatát hozzáadjuk 0,15 g /22S/-16 a, 17 a~(butilidén-dioxi)-6 a 9 a-difluor-11 fi 21-dihidroxi-pregna-l,4-dién-3,20-dion 20 ml metanollal készült oldatához. A reakcióelegybe 40 percig szobahőmérsékleten levegőt vezetünk. A terméket az 1. példában leírt módon elkülönítve 0,16 g /22S/-16 Q·, 17 a -(butilidén-dioxi)-6 a, 9 adifluor-11 fihidroxi-3,20-dioxo-pregna-1,4-dién-21-al-metil-hemiacetált kapunk.

A kapott aldehid 1,5 ml dimetil-formamiddal készült oldatát az 1. példában leírt módon 0,03 g kálium-cianiddal, 0,33 g mangán(IV)-oxiddal, 0,6 ml butanollal és 0,2 ml tömény ecetsawal reagáltatjuk. A kapott 0,64 g nyersterméket 87,5 . 2,5 cm-es Sephadex LH-20 oszlopon tisztítjuk mozgó fázisként, heptán, kloroform és etanol 20 : 20 : 1 tf. arányú elegyét használva. A 675 és 740 ml közötti frakciót összegyűjtjük és bepároljuk. A bepárlási maradékot metilén-klorid és petroléter elegyéből leválasztva 38 mg /22S/-16 a , 17 a(butilidén-dioxi)-6a .9 adifluor-Ufi -hidroxi-3,20-dioxo-pregna-l,4-dién-21-sav-butilésztert kapunk. HPLC-vel meghatározott tisztasága 98,7%. Olvadáspontja: 216219°C. [tt]£>^{S = + 20 * * * * 25}>⁷°C (c = 0,210, diklór-metánban). Molekulatömege: 536.

21. példa

Gyógyszerkészítmények előállítása A következő példák a különböző helyileg alkalmazható gyógyszerkészítmények előállítását szemléltetik. A perkután készítményekben a szteroidhatóanyag mennyisége általában 0,001-0,2 tömeg%, előnyösen 0,01—0,1 tömeg%.

1. készítmény - kenőcs mikronízált szteroid 0,025 g folyék3ny paraffin 10,0 g lágy fehér paraffin 100,0 g-ig

2. készítmény - kenőcs szteorid 0,025 g propilénglikol 5,0 g szorbitán-szeszkvioleát 5,0 g folyékony paraffin 10,0 g lágy fehér paraffin 100,0 g-ig

3. készítmény - olaj-a-vízben típusú krém szteorid 0,025 g cetanol 5,0 g gliceril-monosztearát 5,0 g folyékony paraffin 10,0 g

Cetomacrogol 1000 2,0 g citromsav 0,1 g nátrium-citrát 0,2 g propilénglikol 35,0 g víz 100,0 g-ig

4. készítmény - olaj-a-vízben típusú krém mikronízált szteroid 0,025 g lágy fehér paraffin 15,0 g folyékony paraffin 5,0 g

Cetanol 5,0 g

Sorbimacrogol-sztearát 2,0 g szorbitán-monosztearát 0,5 g szorbinsav 0,2 g citromsav 0,1 g nátrium-citrát 0,2 g víz 100,0g-tg

5. készítmény - víz-az-olajban típusú krém szteorid 0,025 g lágy fehér paraffin 35,0 g folyékony paraffin 5,0 g szorbitán-szeszkvioleát 5,0 g szorbinsav 0,2 g citromsav 0,1 g nátrium-citrát 0,2 g víz 100,0g-íg

6. készítmény-oldat szteorid 0,25 mg izopropanol 3 mg karboxi-vinil-polimer 3 mg nátrium-hidroxid szükséges mennyiség víz 1,0 g-ig

7. példa - Injekcióban beadható szuszpenzió mikronizált szteorid 0,05-10 mg nátrium-karboxi-metil-cellulóz 7 mg nátrium-klorid 7 mg f>oli/oxi-etilén/-20-szorbitán-monooleát 0,5 mg enil-karbonil 8 mg steril víz l,0ml-ig

8. példa - orális és nazális belélegzésre alkalmas aeroszol tnikronizált szteorid 0,1 tömeg % szorbitán-trioleát 0,7 tömeg% triklór-fluor-metán 24,8 tömeg% diklór-tetrafluor-metán 24,8 tömeg% diklór-difhior-metán 49,6 tömeg%

9. készítmény — prolasztható oldat szteorid 7,0 mg propilénglikol 5,0 g víz 10,0 g-ig

10. példa — belélegeztető por

Egy zselatin kapszulát megtöltünk a következő keverékkel:

mikronizált szteorid 0,1 mg laktóz 20 mg

A port inhaláló eszköz segítségével lehet belélegezni.

Farmakológia

Gyulladásellenes hatás

A gyulladásellenes hatás szelektivitását az alkalmazás helyén, a tüdőben, modellrendszerben vizsgáljuk patkányokon, a glükokortikoszteorid intrabronchiális beadása után.

Sephadex gyöngyök bevitele a patkányok tüdejébe bronchiális és alveoláris gyulladáshoz vezet. Ez intersticiális tüdőödémát vált ki, amely növeli a tüdő tömegét és a gyulladást úgy lehet értékelni, mint a tüdő tömegének növekedését az oldószeres közeggel kezelt kontrollcsoporthoz képest. A tüdőödéma képződését meggátolhatjuk glükokortikoszteroiddal végzett előkezeléssel, előnyösen helyi alkalmazással, mint intrabronchiális beadással vagy belélegzéssel. A legkedvezőbb az lenne, ha a gyulladásellenes hatás csak a glükokortikoszteroid alkalmazási helyén lépne fel a tüdőben, de ezen a területen kívül nem, mivel ez a hosszú ideig tartó kezelés a terápia lehetőségét korlátozó szisztémás mellékhatásokhoz vezethet.

A glükokortikoszteroidnak a kezelt tüdőrégióban és az ezen a területen kívül kifejtett hatása közötti különbséget a következő vizsgálati jegyzőkönyv szerint vizsgáltuk. 225 g tömegű Sprague-Dawley patkányokat éterrel enyhén anesztetizáltunk, és a vizsgálandó glükokortikoszteroid-készítményt 0,5 ml/kg mennyiségben adjuk be egyenesen a bal tüdőlebenybe. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy egy vékony és iveit acélkatéterrel a szájon és a légcsövön keresztül egyenesen a bal lebenybe juttatjuk (ennek az alkalmazási módnak a szelektivitását, azaz a pontosan a bal lebenybe való bejuttatást, külön kísérletekkel igazoltuk Evans kékkel, amelynek során azt találtuk, hogy a beadott anyagnak több mint 95%-a bal lebenyben és kevesebb mint 5%-a a jobb lebenyben van). 30 perccel később egy Sephadex szuszpenziót (5 mg/kg 1 ml/kg térfogatban) adunk be a légcsőbe jóval bifurkáció fölött, úgy, hogy a szuszpenzió elérte a bal és a jobb tüdőlebenyt is. 20 óra múlva a patkányokat megöltük, a bal és jobb tüdőlebenyt kivettük és külön megmértük. Rögzítettük a csecsemőmirigy tömegét is. A kontrollcsoportok a glükokortikoszteroid-készítmény helyett oldószert, és a Sephadex szuszpenzió helyett konyhasóoldatot kaptak a gyógyszer által nem befolyásolt Sephadex ödéma tömegének illetve a normál tüdőtömegnek a meghatározására. Mindegyik glükokortikoszteroid-készítményt legalább 3-dózisban vizsgáljuk meg a 0,0110 mg/kg tartományban és mindegyiket legalább 6 párhuzamossal dózisonként. A glükortikoszteroidokat egy 0,75% karboxi-metil-cellulóz-nátriumot, 0,04% Tween 80-at és a száz százalékig terjedő menynyiségben 0,7% nátriuni-hidroxid-oldatot tartalmazó közegben szuszpendáljuk.

A légúti megbetegedések szigorúan helyi kezelésére egy vegyület legmegfelelőbb profilja az, hogy gátolja a gyulladást a helyileg kezelt bal tüdőlebenyben, de a jobb tüdőfélben — amelyről feltételezzük, hogy a glükokortikoszteroid csak a szisztémás keringésen keresztül érheti el a bal tüdőből való abszorpció után — nem. A kívánt, a jobb illetve a bal tüdőben mért ED_S „-értékek (az ödémát 50%-kal csökkentő dózisok) aránya paraméterként használható alkalmazási .helyre vonatkoztatott szelektív aktivitás becslésére. Egy ideális glükokortikoszteroid esetében ez a szelektivitási arány nagy.

A végrehajtott vizsgálatok eredményei az 1. táblázatban láthatók, ahol a felső rész mutatja a korábban ismert glükokortikoszteroid-típusokkal kapott eredményeket. A budesonide semmilyen szelektivitást nem mutat a tüdőben levő alkalmazási helyre, mivel a kívánt ED_S „-értékek a bal és jobb tüdőfelekre meglehetősen hasonlók (szelektivitási arány körülbelül 1,5). A vizsgált legnagyobb dózisban (03 mg/kg) a budesonide a csecsemőmirigy tömegét körülbelül 22%-kal csökkenti (p < 0,01). A korábban ismert FBC glükokortikoszteroid mutat némi szelektivitást, mivel az ödéma csökkenéséhez a jobb tüdőfélben körülbelül 2-3-szor nagyobb dózis szükséges, mint a bal tüdő ödéma gátlásához szükséges dózis.

A találmány szerinti új vegyületek meglepő módon sokkal jobb hatásszelektivitást mutatnak a közvetlenül helyileg kezelt bal tüdőlebenyben (1. táblázat). A szelektivitási arány eléri a 6-ot vagy annál is nagyobb. Ezekkel a vegyületekkel a bal tüdő ödémája legalább 60%-ban gátolható anélkül, hogy a jobb tüdőfél ödémájára lényegesen hatnának. 10 mg/kg dózisnál az 1. és 5. példák szerinti vegyületek egyáltalán nem befolyásolják a csecsemőmirigy tömegét, míg a 3. példa szerinti vegyület ugyanilyen dózisban a csecsemőmirigy tömegének enyhe csökkenését (15%kal, p < 0,05) váltja ki.

Valamennyi új vegyület gyulladásellenes hatása az alkalmazás helyén (ED₅ „-érték a bal tüdőlebenyben < 5 mg/kg) nagyobb, mint az FBC-re kimutatott kis hatékonyság (10 mg/kg).

196 831

1. táblázat

Vizsgált glükokortikoszteroidok hatása a Sephadex modellben. Az eredményeket a megfelelő kontrollcsoporthoz viszonyítva adjuk meg, amelynek Scphadex-et adtunk.

Az alkalmazott vegyület (neve	^ED50 -érték* a bal a bal tü-	Szelektivitási arány EDcq ^a	A csecsemőmirigyre kifejtett hatás
vagy a példa	dőlebeny-	a jobb tü-	(dózis mg/kg)
száma)	ben	dőben
	(mg/kg)	^ED5Q^abal tüdő-
		ben
budesonide	0,2	1,4	22 (0,3)
FCB	10	2,5	6(10)
1	1,5	6,0 ,	-3(10)
3	1,7	5,9	15(10)
5	5	10,0	-1(10)
4	<1	>10	6(10)
*EÜ™ = az	ödéma 50%-kal való	csökkentéséhez

szükséges glükokortikoszteroíd-dózis

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK 25

1. Eljárás az (I) általános képletű pregnán-21-savszármazékok — a képletben R, jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú 1-4 szénatomos alkilcsoport - epimerjeik vagy epimerkeverékeik alakjában — előállítására, azzal jellemezve, hogy 30

a) a (II) képletű aldehidet, hidrátját vagy egy hemiacetálját cianidionok és egy Rj-OH általános képletű alkohol -· a képletben R, jelentése a tárgyi körben megadott — jelenlétében oxidáljuk, vagy

b) egy (V) általános képletű vegyületet — a képletben A jelentése -CH(0R,)₂ általános képletű acetál- 35 csoport vagy -CH(OH)ORj általános képletű hemiacetálcsoport, amelyekben Rj jelentése a tárgyi körben megadott - hipoklórossawal vagy ezüstoxiddal oxidálunk, vagy

c) egy (Ic) általános képletű vegyület - a képletben jq Rj jelentése a tárgyi körben megadott — 20-hidroxi-csoportját oxidáljuk, vagy

d) a (IV) képletű karbonsavat egy R,0H általános képletű vegyülettel - a képletben Rj jelentése a tárgyi körben megadott — vagy funkcionális származékával, vagy egy R,’-CH₂=N₂ általános képletű diazovegyülettel - a képletben Rj’ jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 3 szénatomos alkilcsoport - észterezzük.

kívánt esetben egy kapott (Id) általános képletű észtert — a képletben R₂ jelentése metil- vagy etilcsoport — egy R,-0H általános képletű alkohollal — a képletben Rj jelentése a tárgyi körben megadott - átészterezünk.
2. Az 1. igénypont szerinti a)-d) eljárások bármelyike olyan (I) általános képletű vegyület előállítására, amelynek képletében Rj jelentése metilcsoport, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.
3. Az 1. igénypont szerinti a)-d) eljárások bármelyike olyan (I) általános képletű vegyület előállítására, amelynek képletében Rj jelentése etilcsoport, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.
4. Az 1. igénypont szerinti a)—d) eljárások bármelyike olyan (1) általános képletű vegyület előállítására, amelynek képletében Rj jelentése n-propilcsoport, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.
5. Az 1. igénypont szerinti a)-d) eljárások bármelyike olyan (1) általános képletű vegyület előállítására, amelynek képletében Rj jelentése i-propilcsoport, azzal j e 11 e m e z v e, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.
6. Az 1. igénypont szerinti a)—d) eljárások bármelyike olyan (I) általános képletű vegyület előállítására, amelynek képletében Rj jelentése n-butilcsoport, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.
7. Eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy egy az 1. igénypont szerinti a)—d) eljárások bármelyikével előállított (l) általános képletű glükokortikoszteroidot - a képletben Rj jelentése az 1. igénypont tárgyi körében megadott — a gyógyszertechnológiában szokásos hordozó- és/vagy segédanyagokkal összekeverünk és a keveréket gyógyszerkészítménnyé alakítjuk.