HU196049B - New process for producing phenyl-acetones - Google Patents
New process for producing phenyl-acetones Download PDFInfo
- Publication number
- HU196049B HU196049B HU832786A HU278683A HU196049B HU 196049 B HU196049 B HU 196049B HU 832786 A HU832786 A HU 832786A HU 278683 A HU278683 A HU 278683A HU 196049 B HU196049 B HU 196049B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- starting material
- reaction
- propylene
- palladium
- alkyl
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D317/00—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having two oxygen atoms as the only ring hetero atoms
- C07D317/08—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having two oxygen atoms as the only ring hetero atoms having the hetero atoms in positions 1 and 3
- C07D317/44—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having two oxygen atoms as the only ring hetero atoms having the hetero atoms in positions 1 and 3 ortho- or peri-condensed with carbocyclic rings or ring systems
- C07D317/46—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having two oxygen atoms as the only ring hetero atoms having the hetero atoms in positions 1 and 3 ortho- or peri-condensed with carbocyclic rings or ring systems condensed with one six-membered ring
- C07D317/48—Methylenedioxybenzenes or hydrogenated methylenedioxybenzenes, unsubstituted on the hetero ring
- C07D317/50—Methylenedioxybenzenes or hydrogenated methylenedioxybenzenes, unsubstituted on the hetero ring with only hydrogen atoms, hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals, directly attached to atoms of the carbocyclic ring
- C07D317/54—Radicals substituted by oxygen atoms
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C201/00—Preparation of esters of nitric or nitrous acid or of compounds containing nitro or nitroso groups bound to a carbon skeleton
- C07C201/06—Preparation of nitro compounds
- C07C201/12—Preparation of nitro compounds by reactions not involving the formation of nitro groups
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C221/00—Preparation of compounds containing amino groups and doubly-bound oxygen atoms bound to the same carbon skeleton
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C43/00—Ethers; Compounds having groups, groups or groups
- C07C43/30—Compounds having groups
- C07C43/303—Compounds having groups having acetal carbon atoms bound to acyclic carbon atoms
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C43/00—Ethers; Compounds having groups, groups or groups
- C07C43/30—Compounds having groups
- C07C43/315—Compounds having groups containing oxygen atoms singly bound to carbon atoms not being acetal carbon atoms
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C45/00—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds
- C07C45/27—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by oxidation
- C07C45/28—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by oxidation of CHx-moieties
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C45/00—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds
- C07C45/51—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by pyrolysis, rearrangement or decomposition
- C07C45/511—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by pyrolysis, rearrangement or decomposition involving transformation of singly bound oxygen functional groups to >C = O groups
- C07C45/515—Preparation of compounds having >C = O groups bound only to carbon or hydrogen atoms; Preparation of chelates of such compounds by pyrolysis, rearrangement or decomposition involving transformation of singly bound oxygen functional groups to >C = O groups the singly bound functional group being an acetalised, ketalised hemi-acetalised, or hemi-ketalised hydroxyl group
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C49/00—Ketones; Ketenes; Dimeric ketenes; Ketonic chelates
- C07C49/20—Unsaturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms
- C07C49/213—Unsaturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms containing six-membered aromatic rings
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C49/00—Ketones; Ketenes; Dimeric ketenes; Ketonic chelates
- C07C49/20—Unsaturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms
- C07C49/24—Unsaturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms containing hydroxy groups
- C07C49/245—Unsaturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms containing hydroxy groups containing six-membered aromatic rings
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C49/00—Ketones; Ketenes; Dimeric ketenes; Ketonic chelates
- C07C49/20—Unsaturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms
- C07C49/255—Unsaturated compounds containing keto groups bound to acyclic carbon atoms containing ether groups, groups, groups, or groups
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
Description
A találmány tárgya eljárás fenil-aceton és származékai előállítására.
A fenil-aceton és származékai (továbbiakban az egyszerűség kedvéért, fenil-acetonok) hasznos köztitermékek különböző, a mezőgazdaságban hasznosított vegyszerek és gyógyászati készítmények hatóanyagai előállításánál. így például a 4-hidroxi-3-metoxi-fenil-acetont (HMPA), 3,4-dimetoxi-fenil-acetont (DMPA) és a 3,4-metiléndioxi-fenil-acetont a magas vérnyomás csökkentésére elteriedten hasznosított L-alfa-metil-dopa előállításánál kőztitermékként használják így a fenil-acetonok a gyakorlat szempontjából is fontos vegyületek előállításukra ipari szempontból is megfelelő eljárás mindezideig azonban nem ismeretes.
így például az 1 119 612. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásból ismeretes olyan eljárás DMPA előállítására amelynek során először l-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilént peroxidokkal, például perecetsavval reagáltatnak, majd az így kapott, diói típusú terméket savas anyaggal, például cink-kloriddal kezelik. Ez az eljárás azonban nem kielégítő az ipari alkalmazás szempontjából, mert a savas anyaggal végzett kezelés hozama alacsony és különleges óvintézkedéseket igényel a peroxidok kezelésére robbanásra való készségükre tekintettel.
A Journal of the American Chemical Society (J. A. C. S.), 77. 700 (1965) szakirodalmi helyről ismeretes egy további eljárás DMPA előállítására, amelynek során 3.4-dimetoxi-fenil-acetonitrilt nátrium-e tiláttal reagáltatnak oldószerben, például etil-acetátban, majd az így kapott acetilezett terméket hidrolízisnek vetik alá. Ennek az eljárásnak azonban a következő hátrányai vannak: a nátrium-etilát használata miatt annak hidrolizálását megelőzendő a reakciórendszertől a vizet teljesen távol kell tartani, a hidrolízises lépésnél az előállítani kívánt termék hozama alacsony és a teljes eljárás megvalósításához nagyszámú műveletre van szükség, ha figyelembe vesszük azokat a műveleteket is, amelyekre szükség van a kiindulási 3.4-dimetoxi-fenil-acetonitril előállításához könnyen hozzáférhető nyersanyagból.
Célul tűztük ki a fenti nehézségek kiküszöbölésével olyan eljárás kidolgozását, amellyel a fenil-acetonok könnyen hozzáférhető nyersanyagokból kiváló hozammal állíthatók elő. Célul tűztük ki továbbá, hogy az eljárás erőteljes reakciókörülmények alkalmazása nélkül, nagy reakciósebességgel legyen végrehajtható.
Felismertük, hogy az (I) általános képletű fenilacetonok - a képletben X, Y és Z egymástól függetlenül hidrogén, hidroxil-, 1-4 szénatomos alkil- vagy
1-4 szénatomos alkoxi-csoportot jelentenek, vagy X, Y és Z közül bármely kettő a benzolgyűrűvel együtt 5-7 tagú, 1 vagy 2 oxigénatomot tartalmazó heterociklusos gyűrűt alkothat - a fenti célkitűzések teljesülésével állíthatók elő, ha
a) valamely (II) általános képletű 3-fenil-propilén-származékot - a képletben X, Y és Z jelentése az (1) általános képletnél megadott, — valamely (III) általános képletű alkil-nitrillel - a képletben R jelentése 1-10 szénatomos alkil- vagy fenil-(l-4 szénatomos) alkilcsoport — reagáltatunk víz, egy alkohol és egy palládiumkatalizátor jelenlétében, vagy
b) valamely (II) általános képletű 3-fenil-propilén származékot - a képletben X, Y és Z jelentése az (I) általános képletnél megadott - valamely (III) általános képletű alkil-nitrittel — a képletben R jelentése az a) eljárásnál megadott - reagáltatunk víz, egy alkohol, egy palládiumkatalizátor és egy amin vagy rézvegyület jelenlétében, vagy
c) valamely (II) általános képletű 3-fenil-propilénszármazékot - a képletben X, Y és Z jelentése az (I) altalános képletnél megadott - valamely (III) általános képletű alkil-nitrittel — a képletben R jelentése az a) eljárásnál megadott — reagáltatunk egy alkohol és egy palládiumkatalizátor jelenlétében, majd egy így kapott (IX) általános képletű 2-fenil-2,2-dialkoxi-propán-származékot - a képjetben X, Y, Z és R jelentése a korábban megadott - hidrolizálunk, vagy
d) valamely (II) általános képletű 3-fenil-propilén-származékot — a képletben X, Y, és Z jelen tése az (I) általános képletnél megadott - valamely (III) általános képletű alkil-nitrittel - a képletben R jelentése az a) eljárásnál megadott - reagáltatunk egy alkohol, egy palládiumkatalizátor és egy amin vigy egy rézvegyület jelenlétében, majd egy így kapott reakcióterméket hidrolizálunk.
A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt (II) általános képletű 3 fenil-propilén-származékok - a képletben X, Y és Z egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy hidroxú-, 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szénatomos alkoxi- vagy benziloxicsoportot jelentenek, vagy X, Y és Z közül bármely kettő a benzolgyűrűvel együtt 5-7 tagú, 1 vagy 2 oxigénatomot tartalmazó heterociklusos gyűrűt alkothat, - könnyen előállíthatók természetes eredetű növényi olajok extrahálása útján vagy egy megfelelő benzol-származékot egy allil-halogeniddel (például CH2=CH-CH2Br-dal) reagáltatva.
A találmány szerinti eljárásban ugyancsak kiindulási anyagként használt (III) általános képletű alkil-nitritek esetében R jelentése (például metil-, et 1-, propil-, butil-, pentil-, hexil-, heptil-, oktil-, nonil-, vagy decilcsoport vagy pedig benzilcsoport. R jelentéseként különösen előnyösek a telített alifás 1-4 szénatomos alkilcsoportok, így a metil-, etil-, n-propil- izopropil-, η-butil-, izobutil-, és a szekbutilcsoport.
Bár a találmány szerinti eljárásban használt alkil-nitritek mennyisége széles határok között · változhat 1 mól 3-fenil-propilén-származékra vonatkoztatva mennyiségük általában 2 mól vagy több, célszerűen
2-5 mól, előnyösen 2.1-3,5 mól.
A találmány szerinti a) és b) eljárások értelmében a 3-fenil-propilén-származék és az alkil-nitrit reagáltatisát víz, alkohol, palládiumkatalizátor és adott esetben egy amin vagy egy rézvegyület jelenlétében hajtjuk végre.
A vízből a kiindulási 3-fenil-propilén-származék egy mólnyi mennyiségére vonatkoztatva a reakcióelegybe 1-300 mólt, célszerűen 10-100 mólt adagolunk. Túl kis mennyiségű víz használata csökkenti az előállítani kívánt fenil-acetonok hozamát. Ugyanakkor a kelleténél nagyobb mennyiségű víz használata nem javít a reagáltatás eredményein és a reakció befejeződését követően az alkohol nehézkes módon végrehajtható elkülönítését teszi szükségessé.
\z alkil-nitriteknek és a víznek a reakció során kifejtett hatását nem értjük teljesen, de feltételezzük - a találmányt erre a mechanizmusra semml-21
196 049 képpen sem korlátozva hogy a 3-fenil-propilén-származék és az alkil-nitrit-l-fenil-2,2-dialkoxi-propánt képeznek, amely azután vízzel hidroÚzáí az előállítani kívánt fenil-acetonokat képezve.
Az a) és a b) eljárásban tehát az A reakcióvázlatban ábrázolt alapreakció megy végbe. Ez az alapreakció jó hatásfokkal megy végbe egy alkohol és palládiumkatalizátor, illetve adott esetben egy amin vagy egy rézvegyület jelenlétében.
Az e célra alkalmazható alkoholokra jellegzetes példaként említhetjük az 1-10 szénatomot tartalmazó alkoholokat, például a metanolt, etanolt, propanolt, butanolt, pentanolt, hexanolt, heptanolt, oktanolt nonanolt, dekanolt és a benzilalkoholt. RQH általános képletű alkoholok - ahol R jelentése az alkil-nitrit alkilcsoportjával azonos alkilcsoport -- célszerűen alkalmazhatók a reagáltatáshoz azért, mert a reagáltatást követően ilyenkor az alkohol egyszerűen különíthető el és használható fel újra. Az alkoholokat egy mól 3-fenil-propilén-származékra vonatkoztatva célszerűen 0,5-10 liter mennyiségben használjuk. Használhatunk víztartalmú alkoholokat is.
Az alkoholok ebben a reakcióban oldószerként is szolgálhatnak. Használatunk azonban a reagáltatás során más közömbös oldószereket is. Az ilyen oldószerekre példaképpen említhetjük a rövidebb szénláncú alkán-karbonsavak észtereit (például az etil-acetátot vagy a butil-acetátot), étereket (például a dixoánt, dibutil-étert vagy a tetrahidrofuránt), aromás szénhidrogéneket (például a benzolt, toluolt vagy a xilolt), aliciklusos szénhidrogéneket (például a ciklohexánt) és az alifás szénhidrogéneket (például az n-hexánt).
A találmány szerinti eljárásban alkalmazható palládiumkatalizátorok lehetnek palládiumsók és palládiumkomplexek. A katalizátorként hasznosítható palládiumsókra jellegzetes példaként megemlíthetjük a palládium-kloridot, palládium-bromidot, palládium-jodidot, palládium-acetátot, palládium-szulfátot és a palládium-nitrátot. Ezek közül a palládium-halogenidek, igy a palládium-klorid és a palládium-bromid használata célszerű. A palládiumkomplexekre jellegzetes példaként említhetjük a palládium(II)-diklór-etilén dimerjét. a palládium(II)-diklór-propilidén dimerjét, a palládium(II)-dibróm-etilén dimerjét, a bisz(acetonitrilt)-palládium(H)-kloridot, a bisz(acetonitril)-palládium(Il)-bromidot, a bisz(benzonitril)-palládium(II)-kloridot, a bisz(dimetil-szulfoxid)-palládium(II)-kloridot, a bisz(N,N-dimetil-formamid)-palládium(Il)-kloridot, a bisz(N,N’-dimetil-acetamid)-palládium(II)-kloridot, a tetrakisz(acetonitril)-paltódium(H)-perklorátot, a bisz(acetil-acetonát)-palládium(II)-t, a nátrium-tetraklór-palladát(H)-ot, a litium-tetrabróm-pa!ladát(H)-ot, a litium-bisz(oxaláto)· -palladát(II)-ot és a nátrium-tetranitro-palladát(H)-ot
A palládiumkatalizátorok mennyisége 1 mól kiindulási 3-fenil-propilén-származékra vonatkoztatva célszerűen 0,001-0,2 mól, még inkább célszerűen 0,005—0,1 mól. Túlságosan kis mennyiségű palládiumkatalizátor használata esetén a kívánt reakció sebessége nem megfelelő. Túl nagy mennyiségű palládiumkatalizátor használata viszont már nem növeli a reakciósebességet, ugyanakkor a reagáltatást követően a katalizátor elkülönítésének művelete nehézkessé válik és ennek a < műveletnél a során fellépő katalizátorveszteség nem kívánt módon megnő. Előnyös a találmány szerinti b) eljárás alkalmazá5 sa azért, mert a súlyegységnyi palládiumkatalizátora vonatkoztatott termékmennyiség tovább növelhető egy amin vagy egy rézvegyület jelenlétében. Így tehát a költséges palládiumkatalizátor haszná'andó mennyisége csökkenthető.
A ko-katalizátorként adott esetben hasznosít-.
ható aminokra jellegzetes példaként említhetjük az (V) általános képlettel — a képletben R1, R2 és R3 azonos vagy eltérő jelentéssel hidrogénatomot vagy 1-6 szénatomos alkilcsoportot jelentenek, vagy 1 ettő közülük alkiléncsoportot képezhet és így együtt j g gyűrűt alkothat jellemezhető aminokat.
A találmány szerinti eljárásban hasznosítható aminokra jellegzetes példaként említhetünk tercier aminokat (így például a trimetil-amint, trietil-amint, tipropil-amint, tributil-amint, tripentil-amint vagy a t ihexil-amint), szekunder aminokat (például a di20 metil-amint, dietil-amint, dipropil-amint, dibutil-amint. dipentil-amint és a dihexil-amint), primer aminokat, (így például a metil-amint, etil-amint, propil-ímint,’ butil-amint, pentii-amint és a hexil-amint) é. ciklusos aminokat (így például a piperidint, N-metil-piperidint, N-etil piperidint, N-propil-piperidint, h-pentil-piperidint, N-hexil-piperidint, pirrolidint, N-i íetil-pirrolidint, N-etil-pirrolidint, N-propil-pirrolid nt, N-pentil-pirrolidint vagy az N-hexil-pirrolidint).
Ezeket az aminokat 1 mól palládiumkatalizátorra vonatkoztatva 0,1-2 mól, célszerűen 0,2-1 mól __ mennyiségben használjuk. Túl kis mennyiségű amin 130 használata esetén az elérni kívánt ko-katalitikus hatás nem jelentkezik. Ezzel szemben túl nagy mennyiségű amin használata nem növeli az elérni kívánt hatást, hanem sokkal inkább az aminok veszteségét növeli azok visszanyerése során.
A ko-katalizátorként adott esetben hasznosítható ré «vegyületekre jellegzetes példaként említhetjük a réí-halogenideket, réz-szulfátokat, réz-nitrátokat, ré í-hidroxidokat és réz oxidokat. Ezek közül különcsen előnyös a réz-halogenidek, például a réz(l)-k'orid, réz(H)-klorid, réz(l)-bromid vagy a réz(ll)40 -bomid használata. Ha réz-halogenidektől eltérő ré; vegyületet használunk, akkor a rézvegyülettel együtt célszerű mintegy 0,1-5 mól hidrogén-halogenid használata, 1 mól rézvegyületre vonatkoztatva.
mól palládiumkatalizátorra vonatkoztatva a rézvegyületek mennyisége 1-30 mól, célszerűen 3-10 mól lehet. Túl kis mennyiségű rézvegyület használata esetén az elérni kívánt ko-katalitikus hatás nem jelentkezik, túl nagy mennyiségű rézvegyület használati viszont már nem növeli a katalitikus hatást, hanem sokkal inkább a katalizátorok elkülönítését
5Q és visszanyerését nehezíti. A palládiumkatalizátorok • és a rézvegyületek gyakorlati szempontból leginkább célszerűen alkalmazható kombinációjaként említhetjük a PdCl2-CuCl és PdClj-CuClj. kombinációkat, hiszen ezek a kombinációk egyrészt könnyen hozzáférhetők, másrészt igen gazdaságosak.
A találmány szerinti a) és b) eljárást célszerűen 0-150°C különösen célszerűen 10-90°C hőmérsékleti n hajtjuk végre.Túl magas reakcióhőmérséklet alkdmazása esetén nem kívánatos mellékreakciók, például izomerizálódási reakciók mehetnek végbe, mig túl alacsony reakcióhőmérsékletek gyakorlati θθ okokból nem praktikusak, hiszen ilyenkor a reakció-31 sebesség is lecsökken. A reakcióidő célszerűen 10 perc és 5 óra közötti, bár nagy mértékben függ a többi reakciókörülménytől. A reagáltatás során 9,81 . 104Pa és 1,96 . 107Pa közötti értékű nyomáson dolgozhatunk, bár a nyomás vonatkozásában nincs semmiféle specifikus korlátozás.
A találmány szerinti a) és b) eljárások gyakorlati végrehajtásakor a következőképpen járunk el: például a kiindulási 3-fenil-propilén-származékot, a vizet az alkoholt, a palládiumkatalizátort és adott esetben az amint vagy a rézvegyületet reakcióedénybe bemérjük, majd a keverékhez hozzáadjuk az alkil-nitritet, így beindítva az előre meghatározott körülmények között végbementő reakciót. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a reaktánsok és a katalizátorok adagolási sorrendje nem lényeges.
A reakció befejeződése után a képződött nitrogén-oxid (NO) gázt, a reagálatlan kiindulási anyagokat, a vizet, az alkoholt, az előállítani kívánt terméket (azaz a fenil-acetonokat) és az adott esetben használt amint vagy rézvegyületet csökkentett nyomáson desztilláljuk és így szeparáltan különítjük el.
A visszanyert reagálatlan kiindulási anyagokat, az alkoholokat (amelyek vizet nem tartalmazhatnak) és az adott esetben használt aminokat és rézvegyületeket keringtetve hasznosíthatjuk. Továbbá a nitrogén-oxid gázt felhasználhatjuk az alkil-nitritek előállítására.
A találmány szerinti c) és d) eljárások értelmében a 3-fenil-propilén-származékokat és az alkil-nitriteket alkohol és palládiumkatalizátor, továbbá adott esetben egy amin vagy egy rézvegyület jelenlétében reagáltatjuk, majd a köztitermékként képződő 1-fenil-2,2-dialkoxi-propán-származékokat hidrolízisnek vetjük alá. Ezt a két reagáltatást a B és a C reakcióvázlatokban mutatjuk be.
A B reakcióvázlat szerinti reagáltatást célszerűen a korábban felsorolt alkoholok és palládiumkatalizátorok. továbbá adott esetben az ugyancsak korábban felsorolt aminok vagy rézvegyületek jelenlétében hajtjuk végre. A reakcióhőmérsékletet 0°C és 15O°C. célszerűen -10oC' és 90°C közé állítjuk be és adott esetben a korábban felsorolt közömbös oldószerek valamelyikét használjuk a reagáltatáshoz. Túl magas reakcióhőmérséklet alkalmazása esetén nem kívánatos mellékreakciók, például izomerizálódási reakciók mehetnek végbe, míg túl alacsony reakcióhőmérsékletek gyakorlati okokból nem praktikusak, hiszen ilyenkor a reakciósebesség is lecsökken. A reagáltatás során a .rendszer nyomása 9,81 . 10 ra és mint 1.96 . 10 ra között változhat. A reakcióidő célszerűen 10 perc és 5 óra közötti, bár a többi reakciókörülménytől függ.
A B reakcióvázlat szerinti reagáltatást a következőképpen hajthatjuk végre: például a kiindulási
3-fenil-propilén-származékot, az alkoholt, a palládiumkatalizátort és az adott esetben használt amint vagy rézvegyületet reakciódénybe mérjük, majd hozzáadjuk az alkil-nitritet az így kapott keverékhez, miáltal előre meghatározott reakciókörülmények között beindul a kívánt reakció. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy az említett reaktánsok és katalizátorok adagolásának sorrendje nem lényeges.
A reakció befejeződése után a képződött nitrogén-oxid gázt, a reagálatlan kiindulási anyagokat, az alkoholt, az előállítani kívánt köztitermék 1-fenil-2,2-dialkoxi-propán-származékot és az adott esetben használt amint vagy rézvegyületet csökkentett nyomáson végzett desztillálással különítjük el.
Az így elkülönített reagálatlan kiindulási anyagok, alkoholok és adott esetben használt aminok vagy rézvegyületek újra felhasználhatók. A nitrogén-oxidot alkil-nitritek előállításához hasznosíthatjuk.
Az így kapott l-fenil-2,2-dialkoxi-propán-szárma·: zékot ezután a C reakcióvázlatban bemutatott reakcióegyenlet értelmében víz jelenlétében hidrolizáljuk elkülönítése után vagy elkülönítése nélkül. A hidrolizáláshoz használt víz mennyisége stöchiometrikusan 1 mól 1 mól l-fenil-2,2-dialkoxi-propánra, célszerűen azonban 3 500 mólt hasznosítunk 1 mól 1-fenil-2,2-dialkoxi-propánra. Abban az esetben, amikor a reakciórendszerben lévő víz mennyisége csekély, a víztől eltérő oldódszer alkalmazása kívánatos. Még nagy mennyiségű víz használata esetén is célszerű víztől eltérő oldószerek alkalmazása azt figyelembe véve, hogy a kiindulási 1 -fenil-2,2-dialkoxi-propánok nem oldódnak készségesen vízben.
Az l-fenil-2,2-dialkoxi-propánok hidrolizálásához használható oldószerek azok, amelyek egyaránt jól oldják az l-fenil-2,2-dialkoxi-propánokat és a vizet, és amelyek lényegében közömbösek a hidrolizálódással szemben. Az e célra alkalmazható oldószerekre jellegzetes példaként említhetjük a rővidszénláncú alkoholokat (például a metanolt, etanolt, propánok és butanolt), étereket (például a dioxánt vagy a tetrahidrofuránt) és a karbonsavakat (például az ecetsavat vagy a propionsavat). Az említett oldószerek közül különösen célszerű a metanol, etanol, propanol, butanol, dioxán és a tetrahidrofurán alkalmazása. Dioxánnal és tetrahidrofuránnal kombinációban kis mértékben vízoldható alkoholok, például pentánok hexanol vagy heptanol is használható.
Ezeket az oldószereket célszerűen 0,5-10 liter mennyiségben használjuk 1 mól l-fenil-2,2-dialkoxipropán-származékra vonatkoztatva.
A hidrolizálást célszerűen semleges vagy savas és nem bázikus körülmények között hajtjuk végre, minthogy bázikus körülmények között a reakciósebesség kisebb. Adott esetben a reakcióelegy két 4-7-re állítjuk be ásványi savval, például hidrogén kloriddal vagy kénsavval. A hidrolízis általában 5-90 percen belül teljes 0°C és 80°C közötti hőmérsékleten. A képződött fenil-acetonok a reakcióelegyből bármely szokásos elkülönítési módszerrel, így például desztillálással vagy extrahálással kinyerhetők.
A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. A példákban a kiindulási anyagok konverzióját, az előállítani kívánt köztitermékek vagy végtermékek hozamát és a palládiumra vonatkoztatott termelékenységi számot (a következőkben az egyszerűség kedvéért rövidítve: P J-számot) a következőképpen számítjuk ki: a kiindulási anyag konverziója (%) = = i kiindulási anyag reakcióba lépett mennyisége (mól . 100 a kiindulási anyag bemért mennyisége (mól) ar előállítani kívánt köztitermék vagy végtermék hozama (%) az előállítani kívánt köztitermék vagy végtermék képződött mennyisége (mól) . 100 a kiindulási anyag bemért mennyisége (mól) az előállítani kívánt köztitermék vagy végtermék képződött mennyisége (mól)
Pd=szám = a palládiumkatalizátor bemért mennyisége (mól)
1. példa
Reakcióedénybe bemérünk 0,1 mól 3-fenil-propilént, 0,25 mól metil-nitritet, 0,5 liter: metanolt, 36 g vizet és 0,008 mól (1,42 g) palíádium-klorid katalizátort, majd a reakcióelegyet 25°C-on tartjuk 2 órán át.
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá a reagálatlan kiindulási anyag és a képződött végtermék mennyiségének kvantitatív megállapítása céljából. Árelemzés eredményeképpen megállapítható, hogy a kiindulási anyag konverziója 100% és az előállítani kívánt termék (fenil-aceton) hozama 90%. Forráspontja 216°C.
2. példa
Az 1. példában ismertetett módon fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy n-butil-nitritet és n-butanolt használunk metil-nitrit és metanol helyett, illetve a reakcióhőmérsékletet 55°C-ra állítjuk be.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában említett módon kvantitative meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállítani kívánt termék hozama 87%.
3. példa
4-Hidroxi-fenil-acetont állítunk elő az 1. példában ismertetett módon, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4-hidroxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállítani kívánt termék hozama 83%.
4. példa
4-Hidroxi-fenil-acetont állítunk elő a 2. példában ismertetett módon, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4-hídroxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállítani kívánt termék hozama 80%.
5. példa
4-Metoxi-fenil-acetont állítunk elő az 1. példában ismertetett módon, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén- helyett kiindulási anyagként 3-(4-metoxí-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállítani kívánt termék hozama 95%. Forráspontja: 145°C. 3,33 Pa nyomáson.
6. példa
4-Metoxi-fenil-aceiont állítunk elő a 2. példában ismertetett módon, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4-me'toxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállítani kívánt termék hozama 90%.
7. példa
Az 1. példában ismertetett, módon 4-hidroxi-3-metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1 példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 1007c és az előállított termék hozama 85%. Forráspontja: 124-1265C, 1,33-102-2,66.102 Pa nyomáson.
8. példa .
Az 1. példában ismertetett módon 4-hidroxí-3-metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy metil-nitrit és metanol helyett etil-nitritet, illetve etanolt használunk
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 82%.
9. példa
A 2. példában ismertetett módon 4-hidroxi-3-. -metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel. hogy 3-fenil-propilén-belyett kiindulási anyagként 3-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 80%.
10. példa
Az 1. példában ismertetett módon 3,4-dimetoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-feníl-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3,4 dimetoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk, A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 93%. Fonáspontja: 164-168°C 2.26.103 Pa nyomáson.
11. példa
A 8. példában ismertetett módon 3,4-dimetoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálaífan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatároz-51 zuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 91%.
12. példa
A 2. példában ismertetett módon 3,4-dimetoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén- helyett kiindulási anyagként 3-(3 4-dimetil-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 89%.
' 13. példa
Az 1. példában ismertetett módon 4-metoxi-3-nitro-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4-metoxi-3-nitro-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 79%.
14. példa
A 2. példában ismertetett módon 4-metoxi-3-nitro-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4 metoxi-3-nitro-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kündulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 76%.
15. példa
Az 1. példában ismertetett módon 3-amino-4-metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 2-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3-amino-4-metoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 83%.
16. példa
A 2. példában ismertetett módon 3-amíno-4-metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3-amino-4-metoxi-fenil)-propilént használunk.
λ reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 79%.
17. példa
Az 1. példában ismertetett módon 3-klór-4-metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3-klór-4-metoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk, A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 85%.
1 18. példa
A 2. példában ismertetett módon 3-klór-4-metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3-klór-4-metoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 82%. ’
19. példa
Az 1. példában ismertetett módon 3-bróm-4-etoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3*(3-bróm-4-etoxi-fenil)-pr0pilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kündulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 88%.
20. példa
A 2. példában ismertetett módon 3-bróm-4.-etoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3-bróm-4-etoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 81%.
21. példa
Az 1. példában ismertetett módon 4-metoxi-3-metil-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4-metoxi-3-metil-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejezése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kündulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 90%.
22. példa
A 2. példában ismertetett módon 4-metoxi-3-metil-fenilacetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3 (4-metoxi-3-metil-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 88%.
23. példa
Az 1. példában ismertetett módon 4-metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén- és palládium-klorid helyett kiindulási anyagként, illetve katalizátorként 3-(4-metoxi-fenil)-propÜént és azonos mennyiségű (0,008 mól) palládium-bromidot használunk.
A reakció befejezése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 96%.
24. példa
Az 1. példában ismertetett módon 3,4-metiléndioxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén- és palládium-klorid helyett kiindulási anyagként, illetve katalizátorként 3-(3 4-metiléndioxi-fenil)-propilént és azonos menynyiségű (0,008 mól) palládium-bromidot használunk.
Ά reakció befejezése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 95%. Forráspontja: 149 151 C
1,33 . 103 Pa nyomáson.
25. példa
Az 1. példában ismertetett módon 2-hidroxi-feml-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(2-hidroxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejezése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 85%.
26. példa
Az 1. példában ismertetett módon 2-metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(2-metoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejezése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 93%. Forráspontja: 127-130 C.
1,33 . 103Pa nyomáson.
27-29. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0.1 mól 3-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilént, továbbá 0,25 mól metil-nitritet, 0,5 liter metanolt, 36 g vizet és 0,008 m21, a következőkben megadott minőségű katalizátort. Az így kapott reakcióelegyet 25°C-on tartjuk 2 órán át.
A reakció befejeződését követően a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt 4-hidroxi3-metoxi-fenil-aceton mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk.
A kapott eredményeket az 1. táblázatban adjuk meg:
30-32. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt, 36 g vizet és 0,008 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort. Az így kapott reakcióelegyet 25°C-on tartjuk 2 órán át.
A reakció befejeződését követően a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt 3,4-dimetoxifenil-aceton mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk.
A kapott eredményeket a 2. táblázatban adjuk meg.
2. táblázat
| A példa Katalizátor | A kiindu- | A termék | |
| száma | lási anyag konverziója | hozama | |
| 30 | pailádium-bromid | ióö% | —55%- |
| 31 | palládium-aeetát | 66% | 28% |
| 32 | palládium-nitrát | 71% | 34% |
33. és 34. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(3-klór-4-metoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0.5 liter metanolt, 36 g vizet és 0.008, a következőkben megadott minőségű katalizátort. Az így kapott reakcióelegyet 25 °Con tartjuk 2 órán át.
A reakció befejeződését követően a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt 3-klór-4-metoxi-íenil-aceton mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk.
A kapott eredményeket a 3. táblázatban adjuk meg.
3. táblázat
| A példa Katalizátor | A kílndulá- | ~A termék | |
| száma | si anyag konverziója | hozama | |
| 33 | palládium-bromid | 100% | 5ü% |
| 34 | palládium-szulfát | 52% | 21% |
35. és 36. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(4-metoxi-3-nitro-fenil)-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt, 36 g vizet és 0,008 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort. Az így kapott reakcióelegyet 25°C-on tartjuk 2 órán át.
A reakció befejeződését követően a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt 4-metoxi-3-nitro-fenil-aceton mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk.
A kapott eredményeket a 4. táblázatban adjuk meg.
1. táblázat
| A példa száma | ι Katalizátor | A kiindu- lási anyag konverzióX, | A termék hozama |
| 2?- | palládium-bromid | 100% | 52% |
| 28 | palládium-nitrát | 55% | 22% |
| 29 | palládium-nitrát | 70% | 30% |
4. táblázat
| A példa Katalizátor száma | Á kiindulá- si anyag konverziója | A termék hozama | |
| 35 | palládium-bromid | 100% | 83% |
| 36 | palládium-nitrát | 62% | 33% ' |
| 7 |
37. és 38. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(3-amino-4-etoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt, 36 g vizet és 0.008 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort. Az így kapott reakcióelegyet 25°C'-on tartjuk 2 órán át.
A reakció befejeződése után a kiindulási reagálatlan anyag és az előállítani kívánt 3-amino-4-etoxi-fenil-aceton mennyiségét az 1. példában ismertetett módon meghatározzuk.
A kapott eredményeket az 5. táblázatban adjuk meg.
* 5. táblázat
| A példa Katalizátor | A kiinduld- | A termék |
| száma | lási anyag konverziója | hozama |
| 37 palládium-bromid | 100% | 86% |
| 38 palládium-nitrát | 63% | 33% |
39. példa
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-fenil-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt, 36 g vizet, 0,00025 mól trimetil amint és 0,005 mól palládium-klorid katalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet 20°C-on tartjuk 1( 5 órán át.
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségének kvantitatív megállapítása céljából. Eredményként megállapítható, hogy a kiindulási anyag konverziója 92%, az előállítani kívánt fenil-aceton hozama 80% és a Pd-szám 160.
példa
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(3 4-dimetoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt, 26g vizet, 0 00025 mól trietil-amint és 0,0005 mól palládium-klorid katalizátort, majd az így kapott elegyet 20°C-on tartjuk 1,5 órán át.
A reakció befejeződése után a reakcióelegy elemzésével megállapítjuk a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt 3,4-dimetoxi-fenil-aceton mennyiségét és a Pd-számot, a 39. példában ismertetett módon. A kapott eredményeket a 6. táblázatban adjuk meg.
41—49. példák \ 40. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy trietil-amin helyett a 6. táblázatban felsorolt különböző aminok 0,00025— 0,00025 mólos mennyiségeit használjuk.
A kapott eredményeket a 6. táblázatban adjuk meg.
| A pél- da száma | Amin | Kiindu- lási1 anyag konver- ziója (%) | A tér* mékz hoza- ma (%) | “Fa- szám |
| 40 | trietil-amin | 93 | Hó | 172 |
| 41 | trimetil-amin | 94 | 85 | 170 |
| 42 | tripropil-ainin | 91 | 82 | 164 |
| 43 | tributil-amin | 88 | 78 | 156 |
| 44 | dimetil-amin | 92 | 83 | 166 |
| 45 | die til-amin | 92 | 83 | 166 |
| 46 | dipropil-aniin | 90 | 81 | 162 |
| 47 | me til-amin | 92 | 81 | 162 |
| 48 | etil-amin | 92 | 82 | 164 |
| 49 | propil-amin | 90 | 79 | 158 |
1) Kiindulási anyag: 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilén
2) Termék 3,4-dimetoxi-fenil-aceton példa
A 39. példában ismertetett módon 4-hidroxi-3-metoxi fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként a 3-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét a 39· példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 86%, az előállítani kívánt termék hozama 73% és a Pd-szám 146.
51. példa
A 39. példában ismertetett módon 3,4-metiléndioxo fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3,4 metiléndioxi-fenil)-propilént használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét a 39. példában ismertetett módon meghatározzuk, A kiindulási anyag konverziója 92%, az előállítani kívánt termék hozama 83% és a Pd-szám 166.
52-58. példák
A 40. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként a 7. táblázatban felsorolt különböző 3-fenil-propilénszármazékok közül 0,1-0,1 mólt használunk. A kapott eredményeket a 7. táblázatban adjuk meg.
196 049
| A példa sorszáma | Kiindulási 3-fenil-propilén | Az előállítani kívánt fenil-aceton | |||
| Név | Konverzió (%) | Név | Hozam | Pd-szám | |
| 52 | 3 (4-hidroxi-fenil)-propilén | 89 | 4-hidroxi-fenil-aceton | 78 | 156 |
| 53. | 3-(4-metoxi-fenil)-propilén | 93 | 4-metoxi-fenil-aceton | 82 | 164 |
| 54 | 3 -(4-hi droxi-3 -me toxi-fe nil)-propilén | 88 | 4-hi droxi-3-metoxi-fenil- -aceton | 77 | 154 |
| 55 * | 3-(3,4-metilén dioxi-difenil)-propilén | 93 | 3,4-metilén dioxi-fenil-aceton | 03 | 166 |
| 56 | 3-(3-benziloxi-4-metoxi-fenil)- -propilén | 90 | 3-benziloxi-4-metoxi-fenil-aceton | 80 | 160 |
| 57 | 3-(4-benziloxi-3-metoxi-fenil)- -propilén | 87 | 4-benziloxi-3-metoxi-fenil-aceton | 76 | 152 |
| 58 | 3 (4-etil-fenil)-propilén | 92 | 4-etil-fenil-aceton | 81 | 162 |
59-61 példák
A 39. példát megismételjük azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 0,1-0,1 mól mennyiségbe a 8. táblázatban felsorolt különböző 3-fenil-propilén-származékokat és 0,00025-0,00025 mól meny· nyiségben az ugyancsak a 8. táblázatban felsorolt különböző aminokat, továbbá katalizátorként palládium-klorid helyett 0,0005-0,0005 mól palládium30 -bromidot használunk.
A kapott eredményeket a 8. táblázatban adjuk meg.
8, táblázat
| A példa sorszáma | Amin | Kiindulási 3-fenil-propilén | Az előállítani kívánt fenil-aceton Név | Hozam (%) | Pd-szám | |
| Név | Konverzió (%) | |||||
| 59 | piperidin | 3-(3,4-dímetoxi-fenil)- -propilén | 95 | 3,4-dimetoxi-fenÍl-aceton | 86 | τη. |
| 60 | N-metil- -piperidin | 3-(3,4-metiléndioxi- -fenil)-propilén | 95 | 3,4-metiléndioxi-fenil-aceton | 85 | 170 |
| 61 | pirrolidin | 3 -(4-hidroxi-3 -metoxi-fenil)-propilén | 90 | 4-hidroxi-3-ffietoxi-fenil-aceton | 78 | 156 |
62-64. példák 55
Reakcióedénybe bemérünk a 9. táblázatban felsorolt különböző 3-fenil-propilén-származékok közül egyből-egyből 0,1 mól, 0,25 mól n-butil-nitritet,
0,5 liter n butanolt, 36 g vizet, 0,00025 mól trietilamint és 0,0005 mól palládium-kloridot, majd az fgy kapott reakcióelegyet 60°C-on tartjuk 1,5 órán 60
U l< t
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt fenil-acetonok mennyiségét megállapítjuk és a Pd-számot kiszámítjuk a 39 példában ismertetett módon.
A kapott eredményeket a 9. táblázatban adjuk meg.
196 049 .^.-táblázat.
| A példa sorszáma | Kiindulási 3-fenil-propilén Név | Konverzió (%) | Az előállítani kívánt tenil-aceton | Pd-szám | |
| Név | Hozam ' (%) | ||||
| 62 | 3-(3,4'metiléndioxi-fenil)-propilén | 69 | 3,4-metiléndioxi-fenil)-aceton | 58 | 116 |
| 63 | 3 -(3,4-dime toxi-fenil)-propilén | 76 | 3,4-dimetoxi-fenil-aceton | 65 | 130 |
| 64 | 3-(4hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilén | 65 | 4-hidro ci-3 -me toxi-fenil-aceton | 53 | 106 |
65. példa
Kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt, 36 g vizet és 0,003 mól (0,006 mól palládiumnak felel meg) dimer palládium(II)-diklór-etilént mint katalizátort bemérünk reakcióedényben, majd a reakcióelegyet 20°C-on tartjuk
1,5 órán át.
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségének kvantitatív meghatározása céljából. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállítani kívánt 3,4 dimetoxi-fenil-aceton hozama 90%.
66. példa
A 65, példában ismertetett módon 3,4-dímetoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy katalizátorként 0,006 mól bisz(acetonitril)-palládium(II)-kloridot használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét a 65. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 89%.
67. példa
A 65. példában ismertetett módon 4-hidroxi-3-metoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel. hogy kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(4-hidroxí-3-metoxi-feniI)-propilént és katalizátorként 0,006 mól bisz(acetonitril)-palládium(U)-kloridot használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét a 65· példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 82%.
68. példa
A 65. példában ismertetett módon 3,4-metiléndioxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel hogy kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(3,4-metiléndioxi-fenil)-propilént és katalizátorként 0,006 mól bisz(benzonitri()-palládium(ll)-kloridot használunk.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét a 65, példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállított termék hozama 88%.
69. példa
A 65. példában ismertetett módon 3,4-dimetoxi-fenil-acetont állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy metil-nitrit helyett 0,25 mól n-butil-nitritet és metanol helyett n-butanolt használunk, továbbá a reakcióhőmérsékletet 60°C-ra állítjuk be.
\ reakció befejezése után a reagálatlan kündulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségét a 65. példában ismertetett módon meghatározzuk. A kiindulási anyag konverziója 100% és az előállí~„ tott termék hozama 83%.
70. példa
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-fenil-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt, 36 g vizet, 0,0005 mól
4Q palládium-kloridot és 0,0025 mól réz(H)-kloridot, majd az így kapott reakcióelegyet 20°C-on tartjuk
1,5 órán át.
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá a reagálatlan kiindulási anyag és az előállítani kívánt termék mennyiségének meghatározása céljából. A kiindulási anyag konverziója 94%, az előállítani kívánt termék hozama 83%, és a Pd-szám 166.
71-76. példák
A 70 példában ismertetett módon járunk el, az50 zal a különbséggel, hogy egyik kiindulási anyagként ' a 10. táblázatban felsorolt különböző 3-fenil-propilén-származékokból 0,1-0,1 mólt, továbbá rézvegyületként 0,0025 mól réz(Il)-kloridot vagy réz(l)kloridot használunk.
_ A kapott eredményeket a 10. táblázatban adjuk meg
-101
196 049
JŰJáhlázak
A példa Kiindulási 3-fenil-propilén Az előállítani kívánt fenil-aceton
| sorszáma | Név | Konverzió (%) | Rézvegyület | Név | Hozam (%) | Pd-szám |
| 71 | 3-(4-hidroxi-3-metoxi- | 92 | CuCl2 | 4-hidroxi-3-metoxi- | 82 | 164 |
| 72 | -feníiypropílén | 93 | CuCl | -fenil-aceton | 82 | 164 |
| 73 | 3-(3,4-dimetoxi -fenil)- | 96 | CuCl2 | 3,4-dimetoxi-fenil- | 86 | 172 |
| 74 | -propilén | 95 | CuCl | -aceton | 85 | 170 |
| z 75 | 3-(3,4-metilén -dioxi- | 93 | CuCl7 | 3,4-metilén-dioxi- | 84 | 168 |
| 76 | -fenil)-propilén | 93 | CuCl | -fenil-aceton | 85 | 170 |
77—79. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként a
11. táblázatban felsorolt 3-fenil-propilén-származékok valamelyikéből 0,1 mólt és 0,25 mól n-butil-nitritet 0,5 liter n-butanolt, 36 g vizet, 0,0025 mól réz(II)-kloridot rézvegyületként és 0,0005 mól palládium-kloridot katalizátorként, majd az így kapott reakcióelegyet 60°C-on tartjuk 1,5 órán át.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag konverzióját, az előállítani kívánt termék hozamát és a Pd-számot a 70. példában ismertetett módon megállapítjuk.
A kapott eredményeket all. táblázatban adjuk meg.
11, táblázat
| A példa sorszáma | Kiindulási 3-fenil-propilén Név | Konverzió (%) |
| 77 | 3-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilén | 63 |
| 78 | 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propÍlén | 72 |
| 79 | 3 -(3,4-me tiléndioxi-fenil)-propilén | 65 |
Az előállítani kívánt fenil-aceton
| Név | Hozam (%) | Pd-szám |
| 4-hidroxi-3-metoxi-fenil-aceton | 52 | 104 |
| 3,4-dímetoxi-fenil-aceton | 63 | 126 |
| 3 Á-metiléndioxi-fenibaceton | 56 | 112 |
80-85. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként a
12. táblázatban felsorolt 3-fenil-propilén-származékok valamelyikéből 0,1 mólt és 0,25 mól metíl-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt. 36 g vizet, 0,0005 mól palládium-kloridot katalizátorként és 0,0025 mól réz(ll)-kloridot, majd az így kapott reakcióelegyet
20uC-on tartjuk 1.5 órán át.
A reakció befejeződése után a reagálatlan kiindulási anyag konverzióját, az előállítani kívánt termék hozamát és a Pd-számot a 70. példában ismertetett módon megállapítjuk.
A kapott eredményeket a 12. táblázatban adjuk meg.
12, táblázat
| A példa sorszáma | Kiindulási 3-fenil-propilén Név | Konverzió (%) | Az előállítani kívánt fenil-aceton Név | Hozam (%) | Pd-szám |
| 80 | 3 (4-hidroxi-fenil)-propilén | 94 | 4-bidroxi-fenil-aceton | 85 | 170 |
| 81 | 3-(2-metoxi-fenil)-propilén | 96 | 2-netoxi-fenil-aceton | 87 | 174 |
| 82 | 3 (4-me til-fenil)-propilén | 93 | 4-metiI-feniI-aceton | 81 | 162 |
| 83 | 3-(4-nitro-fenil)-propilén | 95 | 4-nitro-fenil-aceton | 82 . | 164 |
| 84 | 3 -(4-klór-fen il)-propilén | 92 | 4-klór-fenil-aceton | 80 | 160 |
| 85 | 3-(4-benziloxi-fenil)-propilén | 92 | 4-b Ínziloxi-fenil-aceton | 83 | 166 |
-111
86. példa
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(4-hidroxi-fenil)-propilént és 0,25 mól metil-nitritet. továbbá 0.5 mól metanolt és katalizátorként 0,006 mól palládium(II)-kloridot, majd az így kapott reakcióelegyet 20°C-on tartjuk 1,5 órán át,
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá a reagálatlan kiindulási anyag és a képződött köztitermék l-(4-hidroxi-fenil)-2 2-dimetoxi-propán mennyiségének kvantatív meghatározása céljából. A kiindulási anyag konverziója 100% és a köztitermék hozama 85%.
A köztiterméket tartalmazó reakcióelegyet ezután 20?C-on 60 percen át hirdolizáljuk 36 g víz adagolásával.
A hidrolízis befejeződése után az előállítani kívánt 4-hidroxi fenil-aceton mennyiségét meghatározzuk gázkromatográfiás elemzéssel. Hozama 84%.
87. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilént használunk
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 85% és az előállítani kívánt 4-hidroxi-3metoxi-fenil-acetoné 84%.
88. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 3(4 hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilént használunk.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék 1(3 4 dimetoxi-fenil)-2 2-dimetoxi-propán hozama 93% és az előállítani kívánt 3,4-dimetoxi-fenilacetoné 92%.
89. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-fenil-propilént használunk.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-fenil-2,2-dimetoxi-propán hozama 88% és az előállítani kívánt fenil· acetoné 87%.
90. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy metil-nitrit és metanol helyett n-butil-nitritet és n-butanolt használunk, a reakcióhőmérsékletet 60°C-ra és a hidrolízislépésnél a hőmérsékletet 55°C-ra és a reakcióidőt 80 percre állítjuk be.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(4-hidroxi-fenil)-2,2-di(n-butoxi)-propán hozama 82% és az előállítani kívánt 4-hidroxi-fenil-acetoné 80%<.
91. példa
A 90, példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 3J4-hidroxi-fcnii)-propilén helyett 3-(4-metoxi-fenil) -propilént használunk.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(4 metoxi-fenil)-2,2-di(n-butoxi)-propán hozama 89% és az előállítani kívánt 4-metoxi-fenil-acetoné 87%»
92. példa
A 90, példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilént használunk.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-2,2-di(n-butoxi) -propán hozama 80% és az előállítani kívánt 4-hidroxi-3-metoxi-fenil-acetoné 78%
93. példa
A 90. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3,4-dimetoxifenil)-propilént használunk.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztiternék 1 (3,4-dimetoxi-fenil)-2,2-di(n-butoxi)-propán hozama 87% és az előállítani kívánt 3,4-dimetoxifenil-acetonét 85%.
94. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(4-metoxi-fenil)-propilént használunk és a hidrolízísidőt 30 percre állítjuk be.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(4-metoxi-fenil)-2 2-dimetoxi-propán hozama °4% és az előállítani kívánt 4-inetoxi-fenil-acetoné °3%.
95. példa
A 94. példában ismertetett módon járunk el, az yal a különbséggel, hogy 3-(4-metoxi-fenil)-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3,4-metiléndioxi-fenilj-propilént használunk.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(3 4 metiléndioxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 92% és az előállítani kívánt 3,4-metiléndioxi-fenil-acetoné 91%.
96. példa
A 86. példában Ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilént, továbbá metil-nitrit és metanol helyett n-propil-iiitritet és n-propanolt használunk, valamint a hőmérsékletet 30°C-ra és a hidrolízisidőt 60 percre állítjuk be,
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-2,2-di(n-propoxi)propán hozama 83% és az előállítani kívánt 4-hidroxi-3-metoxi-fenil-acetoné 82%.
97. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-proptlén helyett 3-(3 4-dimetoxi-fenil)-propilént, továbbá metil-nitrit és metanol helyett etil-nitritet és etanolt használunk, valamint a reakcióhőmérsékletet 30°C-ra, a hidrolízis hőmérsékletét 50 Cra és a hidrolízisidőt 60 percre állítjuk be.
-121
196 049
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék 1-(3,4 dimetoxi-fenil)-2,2-dietoxi-propán hozama 90% és az előállítani kívánt 3,4-dimetoxi-fenil-acetoné 89%.
98. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(4-hidroxi-5-metoxi-3-nitro-fenil)-propilént használunk, továbbá a hidrolízis hőmérsékletét 50°C-ra és a hidrolízisidőt 60 percre állítjuk be.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a közti termék l-(4-hidroxi-5-metoxi-3-nitro-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 83% és az előállítani kívánt 4-hidroxi-5metoxi-3-nitro-fenil-acetoné 81%.
*
99. példa
A 90. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(4 hidroxi-5-metoxi-3-nitro-fenil)-propilént használunk, továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át hajtjuk végre.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a közti termék l-(4-hidroxi-5-metoxi-3-nitro-fenil)-2,2-di-(n butoxi)-propán hozama 78% és az előállítani kívánt 4-hidroxi-5-metoxi-3-nitro-fenil-acetoné 75%.
100. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(4,5-dimetoxi-3-nitro-fenil)-propilént használunk, továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át hajtjuk végre.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék 1-(4,5 dimetoxi-3-nitro-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 86% és az előállítani kívánt 4,5-dimetoxi-3-nitro-fenil-acetoné 84%.
lül. példa
A 90 példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(4,5-dimetoxi-3-nitro-fenil)-propilént használunk* továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át hajtjuk végre.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék 1 -(4,5 -dime toxi-3-η itro-fe nil)-2,2-di(n -butoxi)•propán hozama 82%, és az előállítani kívánt 4,5-dimetoxi-3-nitro-fenil-acetoné 79%.
102. példa
A 90. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(3-klör-4-metoxi-fenilj-propílént használunk. továbbá a hidrolizálást 50 C-on 60 percen át hajtjuk végre.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a közti termék 1 -(3-klór-4-metoxi-fenil)-2,2-di(n-butoxi)-propán hozama 89% és az előállítani kívánt 3-klór-4-metoxi-fenil-acetonét 86%.
103. példa
A 86 példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(3-klór-4-i<*toxi-fenil)-propilént, továbbá mctil-nitrit és metanol helyett n-hexil-nitritet és n-hexanolt használunk valamint a reakcióhőmérsékletet 60°C-ra a hidrolízis hőmérsékletét 50°C-ra és, a hidrolízisidőt 60 percre állítjuk be.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék 1 (3-klór-4-metoxi-fenil)-2,2-di(n-hexiloxi)-propán hozama 85% és az előállítani kívánt 3-klór-4-metoxi-fenil-acetoné 82%.
104. példa •θ A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(3-bróm-4-etoxi-fenil)-propilént használunk, továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át hajtjuk végre.
jg A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(3-bróm-4-etoxi-fenil)-2.2-dimetoxi-propán hozama 90% és az előállítani kívánt 3-bróm4-etoxi-fenil-acetoné 88%.
105. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén metil-nitrit és metanol helyett 3-(3-bróm-4-etoxi-fenil)-propilént, benzil-nitrilt és benzilalkoh^lt használunk továbbá a reakcióhőmérsékletet 60 Cra a hidrolízis hőmérsékletét 50°C-ra és a hidrolízis25 időt 60 percre állítjuk be.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(3-bróm-4-etoxi-fenil)-2,2-di(benziíoxi)-propán hozama 84% és az előállítani kívánt 3-bróm-4-etoxi-fenil-acetoné 81%.
106. példa
A 90. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(4-metoxi-3-metil-fenil)-propilént használunk, továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen gg át hajtjuk végre.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék 1 -(4-metoxi-3-metil-fenil)-2,2-di(n -butoxi)-propán hozama 88% és az előállítani kívánt 4-metoxi-3-metil-fenil-acetoné 86%.
107. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén, metil-nitrit és metanol helyett 3-(4-metoxi-3-metil-fenil)-propilént, n-pentil-nitritet és n-pentanolt használunk, továbbá a reakcióhőmérsékletet 60°C45 ra a hidrolízis hőmérsékleteiét 50°C-ra és a hidrolízisidőt 60 percre állítjuk be.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(4-metoxi-3-metil-fenil)-2,2-di(n-pentoxi)-propán hozama 86% és az előállítani kívánt 4-metoxi__ -3 metil-fenil-acetoné 84%.
bü
108. példa
A 90. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-fenil-propilént használunk, továbbá gg a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át hajtjuk végre.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-fenil-2,2-di(n-butoxi)-propán hozama 85% és az előállítani kívánt fenil-acetoné 83%.
109. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el,
-131 azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(3-amino4-metoxi-fenif)-propilént használunk továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át végezzük.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(3-amino4-metoxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 86% és az előállítani kívánt 3-amino4-metoxi-fenil-acetoné 84%.
110. példa
A 90. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(3-amino4-metoxi-fenil)-propilént használunk, továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át végezzük.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék 1 -(3-amino-4-metoxi-fenil)-1,2-di(n-butoxi)-propán hozama 81% és az előállítani kívánt 3-amino4 metoxi fenil-acetoné 78%.
111. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(2-hidroxi-fenil)-propilént használunk, továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át végezzük.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék 1 -(2-hidroxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 86% és az előállítani kívánt 2-hidroxi-fenil-acetoné 85%.
112. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(2-metoxi-feníl)-propílént használunk, továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át hajtjuk végre,
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(2-metoxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 92% és az előállítani kívánt 2-metoxi-fenil-acetoné 91%.
113. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(4-benziloxi-3-metoxi-fenil)-propilént használunk, továbbá a hidrolizálást 50öC-on 60 percen át hajtjuk végre.
A kiindulási anyag konverziója 100% a köztitermék l-(4-benziloxi-3-metoxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 90% és az előállítani kívánt 4-benziloxi-3-metoxi-feniI-acetoné 88%.
114. példa
A 86. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-(4-hidroxi-fenil)-propilén helyett 3-(4-metoxi-3-benziloxl-fenil)-propilént használunk, továbbá a hidrolizálást 50°C-on 60 percen át hajtjuk végre.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék 1 -(4-metoxi-3-benziloxi-fenil)-2,2-dimetoxipropán hozama 90% és az előállítani kívánt 4-metoxi-3-benziloxi-fenil-acetoné 88%.
115-118, példák
Reakcióedénybe bemérünk 0,1 mól 3-(4-hidroxí
3-metoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól n-butil-nitritet kiindulási anyagként továbbá 0,5 liter n-butanolt és 0,006 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort, majd a reakcióelegyet 60°C-on tartjuk '1,5 óránQát Ezt követően a reakcióelegyet 36 g vízzel és 50°C-on 60 percen át hidrolizáljuk.
A kapott eredményeket a 13. táblázatban adjuk meg.
13. táblázat
| A példa száma | Katalizátor | A kiindulási anyag konverziója | A köztitermék1 hozama | A tett mék2 hozama |
| 115 | palládium-bromid | 100% | ~S4^~ | ~W |
| 116 | palládium-acetát | 53% | 19% | 18% |
| 117 | palládium-nitrát | 73% | 29% | 28% |
| 118 | palládium-szulfát | 50% | 18% | 17% |
1) l-(4-hidroxi-3-metoxi-feníI)-2 2-di(n-butoxi)-propán
2) 4 hidroxí-3-metoxi-fenil-aceton
119-122. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól n-butil-nitritet, továbbá 0,5 mól n-butanolt és 0/)06 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort, majd a reakcióelegyet 60°C-on tartjuk
1,5 órán át. Ezt követően a reakcióelegyet 36 g vízzel 55°C-on 80 percen át hidrolizáljuk.
A kapott eredményeket a 14. táblázatban adjuk meg.
14. táblázat
| A példa sorszáma | Katalizátor | A kiindulási anyag konverziója | A köztitermék1 hozama | A tett mék^ hozama |
| 119 | palládium-bromid | 100% | W | |
| 120 | palládium-acetát | 60% | 23% | 22% |
| 121 | palládium-nitrát | 77% | 36% | 35% |
| 122 | palládium-szulfát | 56% | 23% | 22% |
1) l-(3,4-dimetoxi-fenil)-2,2-di(n-butoxi)-propán
2) 3-4-dimetoxi-fenil-acetát
123. és 124. példák
Reakcióedénybe bemérünk 0,1 mól 3-(3-klór-4-metoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól n-butil-nitritet kiindulási anyagként, továbbá 0,5 liter n-butanolt és 0,006 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort, majd a reakcióelegyet 60°C-on tartjuk V5 órán át. Ezt követően a reakcióelegyet 36 g vízzel 50°C-on 60 percen át hidrolizáljuk.
A kapott eredményeket a 15. táblázatban adjuk meg.
-141
196 049
A pél- Katalizátor A kiin- A közti· A teu da sor- dulási termék* 1 mék^ száma anyag hozama hoza- ' konver- ma __ ziója_
123 palládium-bromid 100% 92% 89%
124 palládium-acetát 62% 28% 27%
1) l*(3-klór-4-metoxi-fenil)-2,2-di(n-butoxi)-propán
2) 3-klór-4-metoxi-fenil-aceton
125. és 126. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként Ojl mól 3-(4-etoxi-2-metil-fenil)-propilént és 0,25 mól n-butil-nitritet, továbbá 0,5 liter n-butanolt és 0,006 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort, majd a reakcióelegyet 60°C-on tartjuk,
1,5 órán át. Ezt követően a reakcióelegyet 36 g vízzel 50°C-on 60 percen át hidrolizáljuk.
A kapott eredményeket a 16. táblázatban adjuk
| meg. | 16. táblázat | ||
| A pél- | Katalizátor A kiin- | A köztitermék1 | A ter.mékz |
| da sor- | dulási | ||
| száma | anyag konver- ziója | hozama | hoza- |
T25 palládium-bromid í00% 87% 85%~
126 palládium-nitrát 66% 31% 30%
1) l-(4-etoxi-2-metil-fenil)-2,2-di(n-butoxi)-propán
2) 4-etoxi-2-metil-fenil-aceton
127. és 128. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(4,5-dimetoxi-3-nitro-fenil)-propilént és 0,25 mól n-butil-nitritet, továbbá 0,5 liter n-butanolt és 0,006 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet 60<°C-on tartjuk 1,5 órán át. Ezt követően a reakcióelegyet 36 g vízzel 50°C-on 60 percen át hidrolizáljuk.
A kapott eredményeket a 17. táblázatban adjuk
| meg. | |||
| A pél- | 17. táblázat Katalizátor Akiin- | A közti | A tei.mék^ |
| da sor- | dulási, | termék1 | |
| száma | anyag | hozama | hoza- |
| konver- | ma |
___ ziója___
127 palládium-nitrát 70%~ 34% 38%
128 palládium-szulfát 58% 27% 26%
1) 1 (4,5-dimetoxi-3-nitro-fenil)-2,2-di(n-butoxi)-propán
2) 4,5-dimetoxi-3-nitro-feniI-aceton
129. és 130. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-fenil-propilént és 0,25 mól n-butil-nítritét, tovább 0,5 liter n-butanolt és 0,006 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet 60°C-on tartjuk 1,5 órán át Ezt követően a reakcióelegyet 36 g vízzel hidrolizáljuk 50°C-on 60 percen át.
A kapott eredményeket a 18. táblázatban adjuk meg.
18, táblázat
| A pél- Katalizátor | A kiin- | A közti | A teu |
| da sor- | dulási | termék1 | mék2 |
| száma | anyag | hozama hoza- | |
| konver- | ma | ||
| zióía | |||
| 129 palládium-bromid | 100% | 9Ö$T~ | 88% |
| 130 palládium-acetát | 56% | 22% | 21% |
| 1) l-fenil-2 2-di(n-butoxi)-propán | |||
| 2) fenil-aceton |
jc 131. és 132. példák
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként
0,1 mól 3-(3-amino-4-metoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól n-butil-nitritet, továbbá 0,5 liter n-butanolt és 0,006 mól, a következőkben megadott minőségű katalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet 60°C20 on tartjuk 1,5 órán át. Ezt követően a reakcióelegyet 36 g vízzel hidrolizáljuk 50°C-on 60 percen át.
A kapott eredményeket a 19. táblázatban adjuk meg.
19. táblázat
A pél- Katalizátor A kiinda sor- dulási száma anyag konverziója
A közti.- A ter< termék1 mék“ hozama hozama palládium-bromid 100% 88% 86%
132 palládium-nitrát 71% 35% 34%
1) l-(3-amino-4-metoxi-fenil)-2,2-di(n-butoxi)-propán
2) 3-amino-4-metoxi-fenil-aceton
133. példa
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3-fenil-propilént és 0,15 mól metil-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt, 0,00025 mól trimetil-amint és 0,0005 mól palládium-kloridot katalizátorként, majd az így kapott reakcióelegyet 20°C-on tartjuk 1,5 órán át.
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá a reagálatlan kiindulási anyag és a képződött köztitermék 1-fenil-2,2-dimetoxi-propán mennyiségének megállapítása céljából. Megállapítható, hogy a kiindulási anyag konverziója 95%, a köztitermék hozama 85%, és a Pd45 szám 170.
A köztiterméket tartalmazó reakcióelegyet 36 g vizzel 50°C-on 60 percen át hidrolizáljuk, majd a reakcióelegyet ismételten gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá az előállítani kívánt fenil-aceton _n hozamának megállapítása céljából. A hozam 84%.
134. példa
Reakcióedénybe bemérünk kiindulási anyagként 0,1 mól 3 (3,4-dimetoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0,5 liter metanolt,
0,00025 mól trietil-amint és katalizátorként 0,0005 mól palládium(ll)-kloridot, majd az így kapott reakcióelegyet 20°C-on tartjuk 1,5 órán át
Ezt követően a reakcióelegyet 36 g vízzel 50°C-on 60 percen át hidrolizáljuk.
A kapott eredményeket a 20. táblázatban adjuk meg.
-151
196 049
135-143. példák
A 124. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy trietil-amin helyett a 20. 5 táblázatban felsorolt különböző aminokat használjuk
A kapott eredményeket ugyancsak a 20. táblázatban adjuk meg.
20. táblázat
| A példa sorszáma | Amin | Kiindulási anyagi (%) | Közti termák7) hozama (%) | Pd-szám | Termék3) hozama (%) |
| 134 | trietil-amin | 97 | 91 | Ϊ53 | 90 |
| 135 | trimetil-amin | 97 | 89 | 178 | 89 |
| 136 | tripropil-amin | 96 | 89 | 178 | 88 |
| 137 | tributil-amin | 93 | 84 | 168 | 83 |
| 138 | dimetil-amin | 96 | 88 | 176 | 87 |
| 139 | dietil-amin | 96 | 88 | 176 | 86 |
| 140 | dipropil-amin | 96 | 87 | 174 | 86 |
| 141 | metil-amin | 96 | 87 | 174 | 86 |
| 142 | etil-amin | 96 | 88 | 176 | 87 |
| 143 | propil-amin | 95 | 85 | 170 | 83 |
1) 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilén
2) 1 (3,4-dimetoxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán
3) 3,4-dimetoxi-fenil-aceton
144. példa
A 133. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett 3/4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilént használunk.
A kiindulási anyag konverziója 90%, a köztitermék 1 -(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 78%, a Pd szám 156 és az előállítani kívánt 4-hidroxi-3-metoxi-fenil-aceton hozama 77%.
145. példa
A 133. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3-fenil-propilén helyett kiindulási anyagként 3-(3,4-metiléndioxi-fenil)-propilént használunk.
__ A kiindulási anyag konverziója 95%, a köztitermék J'5 l-(3,4-metiléndioxi-feni])-2,2-dimetoxi-propán hozama 88%, a Pd-szám 176 és az előállítani kívánt 3,4-metiléndioxi-fenil-aceton hozama 87%.
146-152. példák
4θ A 134. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 3/3,4-dimetoxi-fenil)-propilén helyett a 21. táblázatban felsorolt különböző 3-fenil-propilén-származékokat használjuk kiindulási anyagént.
A kapott eredményeket a 21. táblázatban adjuk meg.
-16196 049
21. táblázat
-171
196 040
153-155. példák
A 133. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy az ott említett megfelelő anyagok helyett a 22. táblázatban felsorolt különböző 3-fenil-propiIén-származékokból 0,1-0,1 mólt és az ugyancsak a 22. táblázatban felsorolt különböző aminokból 0,00025—0,00025 mólt, illetve palládium-klorid helyett katalizátorként 0,005 mól palládium5 -bromidot használunk.
A kapott eredményeket a 22. táblázatban adjuk 'meg.
SO
OO ε ·ο kx Λ. Λ1 ra c
o c
VU oo '§
4>
φ fC ι
g
Γ4
C-
1 ’£J Ο (N
E r-í ·3 rí a 4 i £ A ij? J’g £ ^<2 Ύ <2 o, σ\
O\ r00 '3 o
*a o
a ο. x o.
eless
-ω E o, a o«
Ν', jií, vy ζ~ jj!
„rn O rn e B τ' fe τ' .5 '-ι' j3 m rrn m 4 ’C &
o .5
-181
196 049
156-158. példák
Reakcióedénybe bemérünk a 23. táblázatban felsorolt kiindulási 3-fenil-propilén-származékok vala melyikéből 0.1 mólt, 0,25 ml n-butil-nitritet, 0,5 liter n-butanolt, 0,00025 mól trietil-amint és 0,005 mól palládium-klorid katalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet 60°C-on tartjuk 1,5 órán át. Ezt követően a reakcióelegyet 36 g vízzel 50°C-on 60 percen át hidrolizáljuk.
A kapott eredményeket a 23. táblázatban adjuk meg.
ra a
·§
Μ-» ro 'á s s £ 2 2 8 A « rx kW
A ra a
ex o
Ut <X
A
X o
♦-» a
ΓΟ
A ra a
ex o
i_ ex
A '3 o
+-» a
a ? '52 ro O 'á 1 o -? ;§ ,5 ·?
CN • 1—| »a a £ e § :2
A ra a
<υ
4—1
Ή o
ro § -S ró ε ο o _ 3 £-43 -S
4.
ro £ ’t O v S v a ro ro |9
-191
159. példa
Reakcióedénybe bemérünk 0,1 mól 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilént és 0,25 mól metil-nitritet, továbbá 0.5 liter metanolt és katalizátorként 0,003 mól (0,006 mól palládiumatomnak felel meg) dimer palládium(ll)-diklór-etilént, majd az így kapott reakcióelegyet 20°C-on tartjuk 1,5 órán át.
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá a reagálatlan kiindulási anyag és a képződött köztitermék 1-(3,4-dimetoxi-feniI)-2.2-dimetoxi-propán mennyiségének megállapítása céljából. A kiindulási anyag konverziója 100% és a köztitermék hozama 92%.
A köztiterméket tartalmazó reakcióelegyet ezután 36* g vízzel 50°C-on 60 percen át hidrolizáljuk. A reakció befejeződése után a képződött 3,4-dimetoxi-fenil-aceton mennyiségét gázkromatográfiás elemzéssel állapítjuk meg. Hozama 91%
160. példa
A 159. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy katalizátorként 0,006 mól bísz(acetonitril)-palládium(ll)-kloridot használunk.
A kiindulási 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propilén konverziója 100%, a közti termék l-(3,4-dimetoxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 91% és az előállítani kívánt 3,4-dimetoxi-fenil-acetoné 90%.
161. példa
A 159. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-propilént és katalizátorként 0,006 mól bisz-(acetonitril)-palládium-(II)-kloridot használunk.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(4-hidroxi-3-metoxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 85% és az előállítani kívánt 4-hidroxi-3-metoxi-fenil-acetoné 84%.
162. példa
A 159. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 0,1 mól 3-(3,4-metiléndioxi-fenil)-propilént és katalizátorként 0 006 mól bisz(benzonitril)-palládium(II)-kloridot használunk.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztiternék l-(3,4-metiléndioxi-fenil)-2,2-dimetoxi-propán hozama 90% és az előállítani kívánt 3,4-metiléndioxifenil-acetoné 89%.
163 .példa
A 159, példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy metil-nitrit és metanol helyett Of25 mól n-butil-nitritet és 0,5 liter n-butanolt használunk továbbá a reakcióhőmérsékletet <>0°C-ra állítjuk be.
A kiindulási anyag konverziója 100%, a köztitermék l-(3 4-dimetoxi-fenil)-2,2-di(n-butoxí)-propán hozama 86% és az előállítani kívánt 3,4-dimetoxifenil-acetoné 85%.
164. példa
Reakcióedénybe bemérünk 0 1 mól 3-fenil-propilént és 0 25 mól metil-nitritet kiindulási anyagként, továbbá 0,5 liter metanolt 0,0005 mól palládiumkloridot továbbá 0,5 liter metanolt, 0,0005 mól palládium-kloridot, és 0,0025 mól réz(I)-kloridot, majd az így kapott reakcióelegyet 20°C-on tartjuk
1,5 órán át.
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá a reagálatlan kiindulási anyag és a köztitermékként képződött 1-fenil-2,2-dimetoxi-propán mennyiségének megállapítása céljából. A kiindulási anyag konverziója 96%, t. köztitermék hozama 86% és a Pd-szám 172.
A köztiterméket tartalmazó reakcióelegyet ezután 36 g vízzel 50°C-on 60 percen át hidrolizáljuk. A teakció befejeződése után a képződött fenil-aceton mennyiségét gázkromatográfiás elemzéssel állapítjuk meg. Hozama 95%.
165-170. példák
A 164, példában ismertetett módon járunk el, rzzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként a 24. táblázatban felsorolt 3-fenil-propilén-származékok mindegyikéből 0,1-0 1 mólt, továbbá rézvegyületként 0.0025 mól réz(II)-kloridot vagy réz(I)-kloridot használunk
A kapott eredményeket a 24. táblázatban adjuk meg
-201
196 049 .§ η
oo
00 Q t-~ 00 00 Os 00 •δ ζ
§ ® § ί 8
Ο «Ο s
J h* •g >§ § e 2 4^ 8 <*> 7
171-173. példák
Reakcióedénybe bemérünk a 25. táblázatban fel5 sorolt 3-fenil-propilén-származékok valamelyikéből 0,1 mólt, 0,25 mól n-butil-nitritet, 0,5 liter n-butanőit, 0,0025 mól réz(II)-kloridot rézvegyületként és 0,0005 mól palládium-klorid katalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet 60°C-on tartjuk 1,5 órán át
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet a továbbiakban a 159. példában ismertetett módon kezeljük.
A kapott eredményeket a 25. táblázatban ismertetjük.
•a ooo oo o oo C' t-· oo r-~ W-4 00 « J2
-O
Oh Oh O O\ O0 OO O\ 00
Vi vi
Tj·
Oh O\ a
o *5 ν' hO hO
Ν Ό Oh O“> Oh Oh
O 00 Oh o \ű \o r*
-211
196 049 g
4>
C £ 2 τί 8 Λ ? ro ©
ro ’3 o
I c
4>
Tt ro ©
C4 ©
Go , &
. Λ 7 ’? 3 a c o S fi sc3 « O Oh j i 3 £ h C- Ο Λ a £ ‘3
Ρ Γ4 £ O n -3 3 c
C ro ox¥
C-J
U3
A« c
5» «» • c 'a
ΓΟ Ό o TZJ +-* cl 2 ο ε
C4 rí ra q
L-« .4, q r80
Λ ra •p cl -5 43 te s Í^- +t, a. ^, &. > 4 c co o ro o '» 'T <5 Τ' b τ'
Z ro 'T ro τ' ro
Claims (17)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK5 í. Eljárás az (1) általános képletű fenil-acetonok- a képletben 'X, Y és Z egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy hidroxil-, 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szénatomos alkoxiesoportot jelentenek, vagy X,Y és Z közül bármely kettő a benzolgyűrűvel 10 együtt 5-7 tagú, 1 vagy 2 oxigénatomot tartalmazó heterociklusos gyűrűt alkothat — előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű 3-fenil-propilén-származékot- a képletben X, Y és Z jelentése a tárgyi körben <e megadott - valamely (Ilii) általános képletű alkil-nitrittel - a képletben R jelentése 1-10 szénatomos alkil- vagy fenil-(l-4 szénatomos) alkilcsoport — reagáltatunk.a) víz, egy alkohol, egy palládiumkatalizátor és adott esetben egy amin vagy egy iézvegyület jelen2Q létében vagyb) egy alkohol, egy palládiumkatalizátor és adott esetben egy amin vagy egy rézvegyület jelenlétében, majd egy így kapott (IV) általános képletű 1-fenil2 2-dialkoxi-propán-származékot — a képletben X, Y, Z és R jelentése a korábban megadott — hidroli25 /álunk (Elsőbbsége: 1983.08.05).
- 2. Eljárás az (!) általános képletű fenil-acetonok- a képletbenX, Y és Z egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy hidroxil-, 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szénatomos alkoxiesoportot jelentenek, vagy X,Y és Z közül bármely kettő a benzolgyűrűvel együtt 5-7 tagú, 1 vagy 2 oxigénatomot tartalmazó heterociklusos gyűrűt alkothat — előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű
- 3-fenil-propilén-szárog mazékot — a képletben X, Y és Z jelentése a tárgyi körben megadott - valamely (III) általános képletű alkil-nitrittel -a képletben R jelentése 1-10 szénatomos alkil- vagy fenil-(l-4 szénatomos) alkilcsoport- reagáltatunk víz, egy alkohol és egy palládiumkata’izátor jelenlétében. (Elsőbbsége: 1982.08.06)40 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy palládiumkataíizátorként egy palládiumsót használunk. (Elsőbbsége: 1982.08.06.)
- 4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy palládiumkatalizátorként egy palládiumkomplexet használunk. (Elsőbbsége: 1983. 06.45 06.)
- 5. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan alkoholt használunk, amelynek alkilrésze azonos az alkil-nitrit alkilrészével. (Elsőbbsége: 1982.08 06.)
- 6 Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal j e 1 1 e50 m e z v e, hogy a reagáltatást Ó°C és 150°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. (Elsőbbsége: 1982. 08.06.)
- 7 Az 1, igénypont szerinti a) eljárás, azzal jellemezve, hogy a reagáltatáshoz egy amint is hasznácg lünk (Elsőbbsége: 1983.06.09.)
- 8 A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy aminként egy (V) általános képletű amint — a képletben R1, Rf és R3 azonos vagy eltérő jelentéssel hidrogénatomot vagy 1-6 szénatomos alkil-csoportot jelentenek, vagy kettő közülük alkilén60 csoportot képezhet és így együtt gyűrűt alkothat —-221196 049 használunk (Elsőbbsége: 1983. 06.09.)
- 9. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás, azzal jellemezve, hogy a reagáltatáshoz egy rézvegyületet is 5 használunk. (Elsőbbsége: 1983.05.26.)
- 10. Eljárás az (I) általános képletű feníl-acetonok — a képletbenX, Y és Z egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy hidroxil-, 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szénatomos aíkoxicsoportot jelentenek, vagy X, ' 0 Y és Z közül bármely kettő a benzolgyűrűveí együtt 5-7 tagú, 1 vagy 2 oxigénatomot tartalmazó heterociklusos gyűrűt alkothat előállítására azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű 3-fenil-propilén-származékot -jg — -a képletben X, Y és Z jelentése a tárgyi körben megadott — valamely (IH) általános képletű alkilnitrittel - a képletben R jelentése 1-10 szénatomos alkil- vagy fenil-(l-4 szénatomos alkilcsoport - reagáltatunk egy alkohol és egy palládiumkatalizátor jelenlétében majd egy így kapott (IV) általános kép- 20 letű l-fenil-2,2-dialkoxi-propán-származékot - a képletben X, Y, Z és R jelentése a korábban megadott — hidrolizálunk. (Elsőbbsége: 1982. 08.10.)
- 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy palládiumkatalízátorként egy palládiumsót használunk. (Elsőbbsége: 1982. 08.10.)
- 12. A 10· igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve. hogy palládiumkatalizátorként egy palládiumkomplexet használunk. (Elsőbbsége: 1983. 01. Ί1.)
- 13. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan alkoholt használunk, amelynek alkilrésze azonos az alkil-nitrit alkilrészével. (Elsőbbsége: 1982.08.10.)
- 14. A 10 igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reagáltatást 0°C és l50 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. (Elsőbbsége: 1982. 08.10.)
- 15. Az 1. igénypont szerinti b) eljárás, azzal j e 11 e mezve, hogy a reagáltatáshoz egy amint is használunk. (Elsőbbsége: 1982. 12.07.)
- 16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jelleme zve, hogy aminként egy (V) általános képletű amint - a képletben Rl, R4 és R3 azonos vagy eltérő jelentéssel hidrogénatomot vagy 1-6 szénatomos alkilcsoportot jelentenek, vagy kettő közülük alkiléncsoport ot képezhet és így együtt gyűrűt alkothat használunk (Elsőbbsége: 1982. 12,07.)
- 17. Az 1. igénypont szerinti b) eljárás azzal jellemezve, hogy a reagáltatáshoz egy rézvegyületet is használunk. (Elsőbbsége: 1983. 01.13.)
Applications Claiming Priority (8)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| JP57136346A JPS5927846A (ja) | 1982-08-06 | 1982-08-06 | フエニルアセトン類の製造方法 |
| JP57138024A JPS5929631A (ja) | 1982-08-10 | 1982-08-10 | フエニルアセトン類の製造方法 |
| JP57213324A JPS59104337A (ja) | 1982-12-07 | 1982-12-07 | １−フエニル−２，２−ジアルコキシプロパン類の製造方法 |
| JP58001744A JPS59128343A (ja) | 1983-01-11 | 1983-01-11 | １−フエニル−２，２−ジアルコキシプロパン類の製造方法 |
| JP58002854A JPS59128344A (ja) | 1983-01-13 | 1983-01-13 | １−フエニル−２，２−ジアルコキシプロパン類の製造方法 |
| JP58091474A JPS59216844A (ja) | 1983-05-26 | 1983-05-26 | フエニルアセトン類の製造法 |
| JP58099579A JPS59225126A (ja) | 1983-06-06 | 1983-06-06 | フエニルアセトン類の製造法 |
| JP58101665A JPS59227837A (ja) | 1983-06-09 | 1983-06-09 | フエニルアセトン類の製造方法 |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU196049B true HU196049B (en) | 1988-09-28 |
Family
ID=27571450
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU832786A HU196049B (en) | 1982-08-06 | 1983-08-05 | New process for producing phenyl-acetones |
Country Status (4)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4638094A (hu) |
| EP (1) | EP0101223B1 (hu) |
| DE (1) | DE3370616D1 (hu) |
| HU (1) | HU196049B (hu) |
Families Citing this family (2)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| HU230352B1 (hu) * | 2001-06-12 | 2016-02-29 | Wellstat Therapeutics Corporation | Metabolikus rendellenességek kezelésére adható vegyületek és ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények |
| FR2972454B1 (fr) | 2011-03-08 | 2013-03-01 | Servier Lab | Nouveaux derives dihydro-oxazolobenzodiazepinones, leur procede de preparation et les compositions pharmaceutiques qui les contiennent |
Family Cites Families (9)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CA625138A (en) * | 1961-08-08 | Strong Bernard | Machines for blowing bottles and other hollow articles from organic plastic materials | |
| US2542985A (en) * | 1947-01-31 | 1951-02-27 | Houdry Process Corp | Preparation of acetophenone from alpha-methyl styrene |
| US3384669A (en) * | 1962-07-25 | 1968-05-21 | Celanese Corp | Process and catalyst for oxidizing olefins to carbonyl compounds |
| GB1154038A (en) * | 1965-12-24 | 1969-06-04 | Ici Ltd | Oxidation Process |
| US3671590A (en) * | 1968-09-09 | 1972-06-20 | Exxon Research Engineering Co | Process for forming carbonyl compounds |
| US3850990A (en) * | 1968-11-12 | 1974-11-26 | Union Oil Co | Oxidation of olefins |
| JPS57106635A (en) * | 1980-12-23 | 1982-07-02 | Ube Ind Ltd | Preparation of acetal |
| JPS57106634A (en) * | 1980-12-23 | 1982-07-02 | Ube Ind Ltd | Preparation of acetal |
| US4481373A (en) * | 1981-07-01 | 1984-11-06 | Toa Nenryo Kogyo Kabushiki Kaisha | Method of manufacturing ketones |
-
1983
- 1983-07-28 EP EP83304362A patent/EP0101223B1/en not_active Expired
- 1983-07-28 DE DE8383304362T patent/DE3370616D1/de not_active Expired
- 1983-07-29 US US06/518,691 patent/US4638094A/en not_active Expired - Fee Related
- 1983-08-05 HU HU832786A patent/HU196049B/hu not_active IP Right Cessation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| US4638094A (en) | 1987-01-20 |
| DE3370616D1 (en) | 1987-05-07 |
| EP0101223B1 (en) | 1987-04-01 |
| EP0101223A3 (en) | 1984-08-29 |
| EP0101223A2 (en) | 1984-02-22 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| KR20020063004A (ko) | 트리메틸올알칸의 제조 방법 | |
| US4723042A (en) | Alpha,beta-substituted acroleins and their preparation | |
| HU196049B (en) | New process for producing phenyl-acetones | |
| CN110002952B (zh) | 一种α,β-不饱和醇和/或α,β-饱和醇的制备方法 | |
| US5744648A (en) | Process for the manufacture of 1, 3-cyclohexanedione | |
| US5994592A (en) | Process for producing 2,2'-bis(hydroxymethyl)alkanal and 2,2'-bis(hydroxymethyl)alkanoic acid | |
| JPH0157102B2 (hu) | ||
| JPS59134788A (ja) | ジオキサングリコ−ルの製造法 | |
| JP4550492B2 (ja) | フッ素含有アセトフェノンの製造方法およびその使用 | |
| JPH09169737A (ja) | Ｎ−メチルイミダゾール類の製造法 | |
| JP2830210B2 (ja) | α，β―不飽和ケトン類の合成法 | |
| US6979751B2 (en) | Processes for the preparation of higher molecular weight ketones | |
| EP1028952B1 (en) | Vinyl ether derivatives | |
| JP2006265127A (ja) | ホモアリルアルコール化合物の製造方法 | |
| HU192144B (en) | Process for preparing 2,2-dimethyl-3-aryl-cyclopropane-carboxylic acid derivatives | |
| KR20000068405A (ko) | 알킨 디올, 또는 알킨 디올과 알킨 모노올의 혼합물의 제조방법 | |
| CN110573488B (zh) | 制备戊烯酸酯的方法 | |
| CN109790093B (zh) | 在无机碱存在下联合生产多元醇的方法 | |
| US6323376B1 (en) | Process for preparing alkoxy or arylmethoxy aroxyethanes | |
| JPH0153654B2 (hu) | ||
| JP2001252571A (ja) | キラル鉛触媒と不斉アルドール反応方法 | |
| WO1999006346A1 (en) | Production of alkoxynaphthyl-substituted ketones from naphthaldehydes | |
| HU208688B (en) | Process for producing polyalkyl-2-alkoxy-79-hydroxychroman derivatives | |
| SU960155A1 (ru) | Способ получени 1,6-дифенилгексатриена-1,3,5 или его производных | |
| KR100935016B1 (ko) | 1-(2-하이드록시페닐)부타-2-엔-1-온 또는 크로만-4-온 유도체의 제조방법 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 | ||
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |