HU191718B

HU191718B - Flexible container first for transporting and storing bulk materials

Info

Publication number: HU191718B
Application number: HU843269A
Authority: HU
Inventors: Eirik Myklebust; Anders Juel; Odd F Rasmussen
Original assignee: Norsk Hydro As
Priority date: 1983-09-01
Filing date: 1984-08-30
Publication date: 1987-03-30
Also published as: BR8404345A; ZA846248B; DK417884A; PT79139B; HUT39395A; MA20219A1; FI70864B; PL249404A1; EP0134575A1; ES289577U; CA1210711A; RO90574A; NO152870C; ES289577Y; DK152711B; US4584705A; DK417884D0; JPH0451434B2; MX161584A; DE3469880D1

Description

(57)KIVONAT

A találmány tárgya hajlítható konténer elsősorban ömlesztett anyagok szállításához és tárolásához, amelynek legalább egy emelőfüle, egységes szerkezetű oldal- és fenéklapjai vannak, és legalább egyik alapanyaga sík- vagy körszövésű szövet, továbbá fenékrésze legalább négy, páronként egybevágó, lehajtható az oldafalakkal szerkezetileg egységes lapból van kialakítva.

A találmány lényege abban van, hogy a fenéklapok (4) az alapanyag (1) szabási vonalaival (a, b) (c, d), (a , B ) és (c’ d’) vannak kialakítva és ahol a megfelelő szabási vonalak (a, b) (c, d) (a’, b’) és (c’, d’) közötti fenéklap (4) csúcszögek (a és β) a fenékrész középpontja irányába szimmetrikusan elrendezettek, továbbá a fenéklapok (4) csúcsszögeinek (« 0) összege kisebb, mint 360 °, és ezáltal a fenékvarrásokkal öszszekötött fenéklapok (4) enyhén kúpos, illetve tölcsérformájú fenékrészt alkotnak.

A találmány tárgya hajlítható konténer elsősorban ömlesztett anyagok szállításához és tárolásához, amelynek legalább egy emelőfüle, egységes szerkezetű oldal- és fenéklapjai vannak, és legalább egyik alapanyaga sík- vagy körszövésű szövet, továbbá fenékrésze legalább négy, páronként egybevágó, lehajlítható, az oldalfalakkal szerkezetileg egységes lapból van kialakítva.

A fentiekben leírt típusú konténereket, amelyeket ömlesztett intermedier konténereknek is hívnak, huzamosabb ideje használják és azok megfelelőnek bizonyultak bizonyos konkrét felhasználási célokra. A konténereket gyakran vízzáró belső béléssel alakítják ki, és mielőtt a konténerek ömlesztett önsúlyánál fogva szabadon szóródó anyaggal töltenék fel, először általában levegővel feltöltik. A 138 134 sz. norvég szabadalmi leírás (amely a 2 729 155 sz. NSZK szabadalmi leírásnak felel meg) olyan konténert ismertet, amelyet dupla fenékrésszel alakítottak ki. A hivatkozott konténert két emelőfüllel alakították ki, amelyeknek teljes szélessége kb. megegyezik a konténer kerületi méretének felével, ezáltal a konténer anyagának összes hosszirányú rostja kapcsolódik az emelőfülek szektorához. A konténer pl. egy, az 1 505 582 sz. brit szabadalmi leírásban ismertetett töltőberendezéssel tölthető, miközben alaplapra helyezéssel vagy aliplapra való helyezés nélkül töltik. A konténer emelöfüleit általában emelőhoroghoz csatlakoztatják, mielőtt a konténert levegővel feltöltenék, vagy ömlesztett anyagot juttatnának bele. Feltöltés után a konténer azonnal továbbszállítható. A konténert zárják és az emelőfüleknél fogva emelőhorogra vagy hasonló emelőszerkezetre helyezik, ezt megelőzően természetesen az emelőfülek egymáshoz zárásáról és rögzített helyzetének biztosításáról gondoskodnak. Másik megoldásoknál a konténert az ömlesztett anyaggal való töltés előtt állandó felhasználását lehetővé tevő emelőfogantyúval látják el.

Az ismert és felsorolt konténerek alkalmazásánál számos hiányosságot tapasztaltak. Pl. konkrétan porszerű anyagok töltésénél a konténerben lévő levegőkiszorító porszerű anyag keveredett az ömlesztett anyaggal. A porszerű anyaggal erősen szennyezett levegő hátrányosan hat a töltőberendezés környezetére. Ha az ömlesztett anyag porképződésre hajlamos, akkor előbb egy porleválasztó berendezéssel, amelyet a töltőcsőhöz csatlakoztattak, el kellett távolítani egy porszűrőhöz vezetve, hogy a berendezés környezetében a levegő tiszta legyen. Az ilyen porleválasztó berendezések bonyolultabbá tették a töltőberendezések szerkezetét és mérsékelték a töltési hatékonyságot. Továbbá az a tény, hogy a töltőberendezések általában nem minden esetben tartalmaznak, vagy szerelhetők fel további porleválasztó berendezéssel meghatározzák az ilyen konténerek felhasználási lehetőségét.

Ismeretes továbbá, hogy a középső összekötő csomóval kialakított fenékrészű konténerek feltölthetők fluidizálható, porszerű ömlesztett anyagokkal a konténer előzetes levegővel való feltöltése nélkül, egyszerűen olymódon, hogy a konténert emelőfüleinél emelőhorogra helyezik töltés előtt. A konténer fenékrészén kialakított középső összekötő csomó helyzete, automatikusan biztosítja azt, hogy az ömlesztett anyág a töltési folyamat kezdetén a konténer fenékrészének közepén helyezkedik el, és ezáltal a konténer fenékrészét egyenletesen tölti ki, anélkül, hogy a konténer alakja aszimmetrlkusvagy egyoldalúan eloszló teher által kialakított torzfofmájú lenne,

A hivatkozott számú norvég szabadalmi leírásban ismertetett konténer feltöltésénél egyes esetekben levegővel való előzetes feltöltés nélkül is sikeresen zajlott le a rakomány, illetve az ömlesztett anyag betöltése. Néhány esetben azonban azt tapasztaltuk, hogy a betöltés után az anyag egyenlőtlenül helyezkedett el a konténer fenékrészén, amely egyoldalú tehereloszlás miatt deformált alakot öltött. További problémát jelentetett, hogy főleg konkrétan fluidizálható ömlesztett anyagoknál a belső bélés a fenékrészt alkotó fenéklapok közé szorult dupla fenékrészű konténerek esetében. A konténerek felhasználásával szerzett tapasztalatok és hiányosságok a feltalálókat további megoldások kifejlesztésére ösztönözték. Az egyik hiányosság a már említett levegővel való feltöltés szükségessége volt. További hiányosságot jelentett az, hogy még a fenékrészén középső összekötő csomóval kialakított konténerek is további előnytelen jellemzőket mutattak,

A szóbanforgó típusú konténerek ürítésénél, amelyet általában olymódon végezték, hogy a konténer fenékrészét késsel, vagy más vágószerszámmal megnyitották, a következő jelenségeket tapasztalták:

- (a): a teljes középső összekötő csomó eltávozott az ömlesztett anyaggal,

- (b): a konténer anyagából viszonylag nagy mennyiségű rost távozott az ömlesztett anyaggal és szennyezte azt,

- (c): a vágószerszámmal felnyitott fenékrész közelében a konténer anyaga felhidlámosodott, illetve zsebesedések keletkeztek, amelyek jelentősen szűkítették az átömlési, illetve kifolyási keresztmetszetet.

A találmánnyal célunk az említett hiányosságok kiküszöbölése, azaz a hajlítható konténer olyan továbbfejlesztése, amely lényegesen jobb hatásfokkal jellemezhető, mint az ismert megoldások.

A találmánnyal feladatunk olyan hajlítható konténer kialakítása, amely levegővel való előzetes feltöltés nélkül egyenletes tehereloszlással jellemezve, állandó keresztmetszetű ürítéssel, valamint a konténer ürítésénél a konténer alapanyagrostjainak jelentős mértékű hozzákeveredése nélkül működtethető.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat a bevezetőben leírt típusú konténernél megoldódik, ha a konténer szerkezeti elemeit, azok összeillesztését újszerű, a feladat megvalósítását lehetővé tevő alakot eredményező és mechanikai igénybevételeit módosított formában felvevő konstrukcióval alakítjuk ki.

A kitűzött feladatot a bevezetőben leírt típusú konténernél a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a fenéklapok az: alapanyag szabási vonalaival vannak kialakítva és ah ol a megfelelő szabási vonalak közötti fenéklap csúcsí zögeik a fenékrész középpontja irányába szimmetrikusan elrendezettek, továbbá a fenéklapok csúcsszögeinek összege kisebb, mint 360° és ezáltal a fenékvarrásokkal összekötött fenéklapok enyhén kúpos, illetve tölcsérformájú fenékrészt alkotnak.

Célszerű az olyan kiviteli alak, hogy fenékrészének négy egybevágó, szabási vonalak által meghatározott fenéklapja van: ahol a fenéklapok csúcsszögei azonosak és nagyságuk kisebb, mint 90° és nagyobb vagy egyenlő 7(r-al, továbbá a fenékrész alakja négyzetes.

A termelékenység fokozása végett előnyös, ha fenékrészének hat egybevágó fenéklapja van, a fenéklapok csúcsszögei azonosak, nagyságuk kisebb, mint 60° és nagyobb vagy egyenlő 40 -al, továbbá a fenékrész alakja hatszögletű.

A technológia egyszerűsítése végett előnyös, ha a konténer fenékrésze téglalapalakú és csúcsszögei nem azonosak.

A technológia további tökéletesítése céljából előnyös, hogy az. egyik fenékvarrás sem terjed a fenékrész csúcsáig cs a fenékrész csúcsa közelében semmilyen varrás nincs.

A találmány szempontjából továbbá előnyös, ha fenékrésze egymáshoz rögzített fenéklapokból van kialakítva, továbbá a fenéklapok csúcsszögeinek összege a 24O°-28O°-ig terjedő' tartományban és a 360°-os érték között vau.

A találmány a továbbiakban részletesen rajzon, példa segítségével ismertetjük.

A rajzon az ábra A síkszövésű szövetből négy fenéklappal, négyszögletes fenékrésszel kialakítható konténer kiterített alaprajza, a

2. ábra a síkszövésű szövetből hat fenéklappal, hatszögletű fenékrésszel kialakított hajlítható konténer kiterített, szimmetria vonahnenti alaprajza, a

3. ábra a síkszövésű szövet alapanyagból kialakított, téglalapalakú fenékrészű konténer kiterített, szimmetria vonal menti vázlata,a

4. ábra az I. ábra szerinti kiterített rajz alapján összeállított konténer, az

5. ábra a 3. ábra szerinti kiterített rajznak megfelelő összeállított konténer a

6. ábra a konténer fluidizált ömlesztett anyaggal való töltését mutatja, a

7. ábrán egy felfüggesztett, meglökött konténer látható.

Az 1. ábrán a 2 hajlítási él mentén kiterített 1 alapanyag rajza látható. Szemléltettük a 3 töltőnyílás részére kialakított bemetszést és a 4 tenéklapok kialakításához szükséges (a, b), (c, b), (a’, b’) és (c’_ d ) szabást vonalakat. A szabást vonalakkal a 4 fenéklapokat a csúcsszöggel alakítottuk ki. Valamennyi 4 fenéklap egybevágó, ezáltal a fenékrész alakja négyzetes.

A 2. ábrán a konténer egy másik kiviteli alakjának kiterített rajzát ábrázoltuk, ahol látható az 1 alapanyag a benne kialakított 3 töltőnyflással, a 6 oldalvar rásokkal és az 5 nyílással az emelőfül kialakításához. A kiterített alapanyag mindkét oldalát szimmetrikusan 3-3 összesen hat egybevágó 4 fenéklapot alakítottunk ki a csúcsszőgekkeí. Varrással rögzítve egymáshoz, az 1 alapanyag megfelelő részeit hatszögletes alakú fenékrészt nyerünk, ahol valamennyi a szög azonos és a kialakításhoz 6 darab 7 fenékvarrás szükséges. Ezek fenékrészen átmenő 3 darab 7 fenékvarrást alkotnak, amelyeknek meghosszabbítása a konténer 6 oldalvarrásában folytatódik.

A 3. ábrán egy téglalap keresztmetszetű fenékrész szel kialakított konténer 1 alapanyagának kiterített rajza látható, finnél a változatnál az a és β szögek nem azonosak és a központi 4 fenéklap rövidebb és szélesebb, mint a két szélső 4 fenéklap és ennek megfelelően az ábrán látható varrások létrehozásával téglalapalakú fenékrésszcl kialakított konténert nyerünk. Ennél a kiviteli változatnál a dósa szabási vonalak a/2 szögei zárnak be megfelelő 6 oldalvarrásukkal.

A 4. ábrán az 1 alapanyaggal kialakított és a 2 hajlítási él mentén hajlított, valamint a 6 oldalvarrásokkal és 7 fenékvarrásokból kettőt, a 6 oldalvarrások meghosszabbítását. Ha az: í alapanyagot két függőleges irányban elrendezett egymáshoz rögzített darabból állítjuk össze, a konténernek 4 darab 7 oldavarrása lesz, amelyek páronként a 6 oldalvarrások meghosszabbításai.

A 6. ábrán egy felfüggesztett és fluidizált ömlesztett anyaggal pl. cemenettel részben feltöltött konténer látható, amely egy emelőhorgon nyert elhelyezést, Amint az ábrán jól látható a konténer fenékrésze jellegzetesen kúpos formát ölt, és a bevezetett fluidizált ömlesztett anyag központosán és egyenletesen helyezkedik el a konténerben.

A 7. ábra egy felfüggesztett és ömlesztett anyaggal feltöltött konténer metszeti rajzát láthatjuk, amely a konténert szállításra vagy tárolásra kész állapotban mutatja. Jól látható a konténer fenékrészének jellegzetesen kúpos, illetőleg tölcsérszerű alakja. Az ábrázolt konténert négy darab fenéklappal és kb. 80°-os értékű a csúcsszögekkel alakítottuk ki.

Az 1 alapanyagot olymódon is kialakíthatjuk, hogy több, mint 6 darab 4 fenéklap keletkezik, konkrétan pl. 8 vagy több darab 4 fenéklap szintén kialakítható.

Abban az esetben, ha a konténer alapanyagát körszövésű szövetből alakítjuk ki olyan megoldás is létrehozható, amelynél sem oldavarrás, sem emelőfül varrások nincsenek vagy olyan konténer is kialakítható, amelynek van emelőiül varrása, de nincsenek oldalvarrásai.

A szabási vonalak és ezáltal a 7 fenékvarrások alakja az. egyenses vonaltól eltérhet, és tartalmazhat görbe vonalrészeket, ebben az esetben az. a vagy β szögek nagyságát az egyenes vonalak, illetve a görbevonalrészek érintői zárják be.

A találmány szerinti megoldás egyik további kiviteli alakjánál a 7 fenékvarrásokat úgy alakítjuk ki, hogy a fenékrész csúcsa közelében semmilyen varrás nincs, azaz a fenékrész csúcsközeli része teljesen varrásmentes. Az ilyen speciális kiviteli alak előnye, abban mutatkozik meg, hogy a konténer ürítés alkalmával könnyebben kialakítható a kifolyó nyílás.

A találmány szerinti megoldással létrehozott konténerek és a technika áJásában ismertetett 138 134 sz. norvég szabadalmi leírásnak megfelelő konténer mechanikai igénybevétel nyomán fellépő feszültség értékeinek változását összevető vizsgálatot végeztünk, amelyeket az 1. táblázatban foglaltunk össze.

A konténert először mintegy 950 kg tömegű ömlesztett anyaggal terheltük, és egy állványon kialakított emelőhorogra függesztettük fel. Az ömlesztett anyag tetejére a konténer belsejében egy acéltárcsát helyeztünk el, amelyhez egy, a talajjal összekötött acélrudat kapcsoltunk össze. Az emelőhorgot függőleges mentén emelhetően és süllyeszthetően alakítottuk ki, amely mozgatást hidraulikus hengerrel oldottuk meg. Ilymódon az ömlesztett anyagra, illetve a konténerre változó nagyságú terhelést, mechanikai igénybevételt fejtettünk ki, amelyet az emelőhorog és a hidraulikus henger között elhelyezett, digitális leolvasóval ellátott mérőegységgel mértük.

A konténereket először a feltételezhető szakítószilárdság 2/5-nek megfelelő teherrel terheltük. A továbbiak folyamán a terhelést addig növeltük, amíg a sza-31

191.718 kadás bekövetkezett. A szakításnak megfelelő mechanikai igénybevételt, illetve a szakadás helyét (fenékrész, vagy felsőrész) a táblázatban rögzítettük, ahol a 6 különböző próba alá vont konténerek húzószilárdsági feszültségét is megadtuk a 138 134 sz. norvég szabadalom szerinti leírásnak megfelelő konténerével összehasonlítva. A próba alá vont következő konténerek ,

3, 1,4, 3,3, 3,4, 3,5 és 3,6 a találmány oltalmi teqedelmén kívül esnek, mert az a, illetve β csúcsszögek '^ynagyobbak, mvagy egyenlőek 90°-kai. A 3,11 és 3,12 sz. próba konténerek, amelyek 6 darab 7 fenékvarrással vannak kialakítva és a, illetve (3 csúcsszögeik egyenlőek 80°-al olyan négy fenéklap kialakítással rendelkeznek, mint amilyet a 3. ábrán ábrázoltunk.

A próba alá vont 1,1—1,6 jelzésű tesztkonténereket polipropilén szövetből készítettük, és 160 x 212 cmes szélesség és hosszúság mellett és nettó térfogatuk kb. 0,8 m³.

Az 1,1 és 1,2 jelzésű konténerek a 138.134 sz. norvég szabadalmi leírásnak megfelelő gyártói szabvány- 20 nak megfelelő konténerek.

Az 1,3-1,6 jelzésű próba alá vont teszt konténerek ugyanilyen típusúak, azzaz az eltéréssel, hogy fenékrészük konstrukciója módosított, azaz fenékrészek egyréteges kialakítású, átmérő mentén átfutó 7 fenékvarrásokkal. 23

A 3,1-3,12 jelzésű próba alá vont tesztkonténerek az 1,1-1,6 jelzésű próbakonténerektől eltérő minőségű polipropilén szövetből készültek, viszont méreteik azonosak. Valamennyi próba alá vont tesztkonténer 4 darab 4 fenéklappal kialakított fenékrésszel készült.

A mérési eredményeket, mint fentebb említettük az ^J

1. táblázat tartalmazza.

A mérési próbákból világosan látható, hogy a tésztáié vont konténerek az új fenékrész konstrukciónak megfelelően nagyobb terhelést, illetve teherbírást tesznek lehetővé, mint az ismert, technika állásában 35 hivatkozott 138.134 sz. norvég szabadalmi leírásnak megfelelő konténerek, és a többletterhelés mértéke, mintegy 8—16%-os. Négy darab 7 fenékvarrás esetén legalább ugyanolyan mechanikai igénybevételt bír ki 4 darab egybevágó 4 fenéklappal megoldott szerkezet esetén. 40

Továbbá a tesztek eredményeiből megállapítható, hogy a szerkezeti elemek geometriai kialakítása és egymáshoz‘rendelése milyen hatással van a konténer teherbíróképességére. Konkrétan leszögezhető, hogy a 90° mái kisebb fenéklap csúcsszögek, illetve a 360°nál kisebb fenéklap csúcsszög összegek esetén a találmány szerinti megoldással létrehozott konténer, mint egy 18-25%-kal magasabb terhelést képes kiállni, mint azok a konténerek, amelyeket 90°-os fenéklapcsúcsszöggel konstruáltak.

A további vizsgálódások, amelyek a csúcsszögek konkrét határértékének megállapítására irányultak, arra vezettek, hogy túlzottan éles határvonal nem mutatkozik. A gyakorlati alsó határérték az említett csúcsszög összegekre célszerűen mintegy’ 240-280°-ig terjed. Felső határként a találmány szerinti előnyös hatást a 360°-os csűcsszőg összeg érték alatt mutatkozott.

A gyakorlati próbák alkalmával, amelyeknél fluidizált cementet töltöttünk a találmány szerinti hajlítha tó konténerekbe, a konténer levegővel való előzetes fel töltése nélkül azt tapasztaltuk, hogy a konténer fenékrésze a töltés kezdetén felveszi kúpos, illetve tölcsésszerű alakját, amely a továbbiakban automatikusan központosítja a terhet és egyenletessé teszi a konténer tehereloszlását, amint az a 6. ábrán látható. Az ömlesztett anyag betöltését megelőző levegővel való feltöltés nélkül tölthető találmányunk szerint konténerek esetében, pl. fluidizált cementnél olyan csekély mértékű por képződött, hogy felesleges lett volna külön porleválasztó berendezést a töltőcsőhöz csatlakoztatni,

A találmány szerinti megoldással kialakított konténerek esetében a konténer teljes mértékben üríthető közbenső kézimunkával való rásegítés nélkül és elhanyagolható mértékű volt a konténer rostjával való szennyeződés.

A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a konténerek levegővel való előzetes feltöltés nélkül terhelhetők, a teher eloszlása a rakodási folyamat kezdeténél klindulóan központos, illetve a konténer keresztmetszetéhez képest szimmetrikus, a konténer közbenső kézimunkával történő beavatkozás nélkül könnyen üríthető, ürítésnél a tárolt anyag konténer rostokkal csekély mértékben szennyeződik, szerkezete és gyártása egyszerűbb, előállítási költsége alacsonyabb, teherbíróképessége jóval magasabb.

A talámány szerinti megoldás további előnye, hogy vékonyabb és ezáltal alacsonyabb költségű anyagból előállítható, amely bőven, kiegyenlíti az előállításánál jelentkező mintegy 15%-os többletvarráshosszúságból adódó ráfordítás többletet.

191.718

I. táblázat

Konténer test mintaszám	Konténerkonstrukció	Szakadás helye	Szakító terhelés kN	Átlagos szakító- terhelés	Szakítóterhelés 138134 sz. norvég szab. szerinti megoldáshoz képest
1,1	138134 sz. norvég szab.	fenékrész	57,7
	szerinti megoldás			67,1	100,0%
1,2	ua	felsőrész	56,6
13	fenékrész átmérőmenti	fenékrész	52,9
	fenékvarrásokkal a=0=9O°			62,3	9,25%
	ua	felsőrész	51,8
1,5	fenékrész átmérőmenti	felsőrész	79,9
	fenékvarrásokkal a=0=8O°			78,0	116,0%
	ua	fenékrész	76,2
3,1	138,134 sz. norvég sza-	fenékrész	-59,1
	badalom szerinti			70,2	100,0%
3,2	ua	felsőrész	713
33	fenékrész átmérőmenti	fenékrész	56,6
	fenékvarrásokkal a=0=98°			59,2	84,0%
3,4	ua	fenékrész	51,8
3,5	fenékrész átmérőmenti	felsőrész	6,34
	fenékvarrásokkal a=0=9O°			64,8	92,0%
3,6	ua	felsőrész	66,3
3,7	fenékrész átmérőmetni	felsőrész	75,3
	fenékvarrásokkal ft=0=85°			76,9	109,5%
3,8	ua	fenékrész	78,6
3,9	fenékrész átmérőmenti	felsőrész	78,5
	fenékvarrásokkal a=fi=80°			75,9	108,0%
3,10	ua	fenékrész	73,4
3,11	fenékrész átmérőmenti	fenékrész	72,1
	fenékvarrásokkal 0=0=80°			713	101,5%
3,12	ua	fenékrész	'0,5

Szabadalmi igénypontok

Claims

1. Hajlítható konténer elsősorban ömlesztett anyagok szállításához és tárolásához, amelynek legalább egy emelőfüle, egységes szerkezetű oldal- és fenéklapjai vannak, és legalább egyik alapanyaga sík-, vagy 46 körszövésű szövet, továbbá fenékrésze legalább négy páronként egybevágó, lehajtható, az oldafalakkal szerkezetileg egységes lapból van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a fenéklapok (4) az alapanyag (1) szabási vonalaival (a, b) (c, d) a’, b ) és (e , d ) vannak gr kialakítva és ahol megfelelő szabási vonalak (a, b) (c, d) (a , b ) és (c , d ) közötti fenéklap (4) csúcsszögek(a és 0)a fenékrész középpontja irányába szimmetrikusan elrendezettek, továbbá a fenéklapok (4) csúcsszögeinek (a 0) összege kisebb, mint 360° és ezáltal a fenékvarrásokkal összekötött fenéklapok (4) 55.

enyhén kúpos, Illetve tölcsérformájú fenékrészt alkotnak.

2. Az 1. igénypont szerinti konténer, azzal Jellemezve , hogy Tenékrészének négy egybevágó szabási vonalak (a, b) (c, d) (a’, b’) és (c, d’) által meghatározott fenéklapja (4) van, ahol a fenék- 60 lapok (4) csúcsszögei (a 0) azonosak és nagyságuk kisebb, mint 90°, és nagyobb, vagy egyenlő 70°-al, továbbá a fenékrész alakja négyzetes.

3. Az 1. igénypont szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy fenékrészének hat egybevágó fenéklapja (4) van, a fenéklapok csúcsszőgei (a 0) azonosak, nagyságuk kisebb, mint 60° és nagyobb vagy egyenlő 40° kai, továbbá a fenékrész alakja hatszögletű.

4. Az 1. igénypont szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a konténer fenékrésze téglalapalakú és csúcsszögei (a 0) nem azonosak.

5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy egyik fenékvarrás (7) sem teijed a fenékrész csúcsáig és a fenékrész csúcs közelében semmily en varrás nincs.

6. Az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti konténer.azzal jellemezve, hogy fenékrésze egymáshoz rögzített fenéklapokból (4) van kialakítva, továbbá a fenéklapok csűcsszögeinek (a 0) összege a 240-280°-ig teijedő tartomány és a 360°-os érték kö-