HU191080B - Group control for lifts with apparatus for controlling dowawerds peak traffic - Google Patents

Description

A találmány szerinti felvonók lefelé irányuló csúcsforgalmának irányítására szolgáló csoportvezérlő berendezéssel az utasok emeleteken való várakozási idejéből, és a visszameneti időből származó időveszteség minimalizálható. E célból a találmány a berendezés megválasztásához számítási alapokat ad, amellyel meghatározható a kabinok beszállást megállásainak azon száma, amelynél az időveszteségek minimális értékűek. A beszállást megállások ezen száma kontrollszámlálókban (CC) kerül tárolásra, amelyek a kabinok lefelé irányuló emeleti hívásokhoz való hozzárendelését kabinonként a tárolt számra korlátozzák. A lefelé irányuló emeleti hívásokból kapcsolóáramkör (14) képez a kontrollszámlálóban (CC) tárolt szám aktuális értékének megfelelő nagyságú csoportot az időbelileg egymás után beadott hívásokból. Ekkor a hívások számának emelkedésekor először a legrégebbi híváscsoport lesz megnövelve, utoljára pedig a legutolsó, mikoris a növelés mindig egy hívásnak a soronkövetkező későbbi híváscsoportból való átvételével történik, és az időben legutóbbi híváscsoportba lesz besorolva, és így mindig azonos nagyságú hívási csoportok lesznek képezve, a kontrollszámláló (CC) állásának eléréséig. A találmány szerinti berendezés híváscsoportokat úgy rendeli hozzá a kabinokhoz, hogy az utasok átlagos veszteségideje minimális értékű lesz (1. ábra).

191 080

A találmány tárgya csoportvezérlő berendezés felvonókhoz lefelé irányuló csúcsforgalmának vezérlésére, amellyel felvonócsoport minden egyes kabinjához meghatározott számú lefelé irányuló emeleti hívás rendelhető hozzá.

Ilyen jellegű berendezéssel ellátott csoportvezérléseknek az a céljuk, hogy extrém, lökésszerű, és a földszint vagy valamely más kitüntetett szint felé irányuló csúcsforgalom esetén, például lépcsőzetlcn munkabcfejezcskor irodaépületekben vagy kórházakban látogatási idő végén, a csoport felvonóinak oly módon való vezérlése, hogy az utasok várakozási ideje rövid és kiegyenlített legyen. Emellett a berendezés kapcsolóórával, vagy a forgalomnak a kitüntetett szint felé való alakulását figyelő mérőberendezéssel hozható működésbe, amellyel egyidejűleg a felfelé irányuló hívások teljesítése csökkenthető, vagy teljes egészében szüneteltethető.

A 18 03 658 számú NSZK-beli közrebocsátási iratból olyan csoportvezérlő berendezés ismerhető meg, amely az emeleteket csoportosan rögzített zónákra osztja fel. A felvonólétesítmény lefelé irányuló csúcsüzemre vált át, lia a lefelé irányuló hívások egynél több zónában egy meghatározott számot túllépnek vagy ha valamelyik lefelé menő kabin teljesen tele van. Emellett kijelölő szerkezet hasonlítja össze a tudomásul vett lefelé irányuló hívásokat az ezek teljesítéséhez üzembe állított kabinok számával. Ha a két szám hányadosa egy meghatározott értéket túllép, akkor esetenként még egy további kabin kerül üzembeállításra.

Λ vezérlés oly módon működik, hogy az első kabin, amelyik például valamelyik felső zónához van rendelve, ahonnét lefelé irányuló hívások érkeztek, a zónában lévő legmagasabban lévő hívási helyhez megy, míg a másik, ugyancsak ehhez a zónához rendelt kabin ugyanezen zóna alsóbb szakaszának legmagasabb hívási helyét szolgálja ki. Az első kabinnak a felső zónához való hozzárendelését a lefelé irányuló csúcsforgalom kikapcsolja, és valamelyik alsóbb zónában egyidejűleg fennálló lefelé irányuló hívások esetén a második kabin lesz az alsóbb zónához beosztva, és ennek a zónának a legfelsőbb hívását fogja kiszolgálni, annak ellenére, hogy a felső zónában a lefelé irányuló hívások száma az előre meghatározott értéket túllépi. Ezúton a zónák váltakozó, kitüntetett kiszolgálását és egyenletes várakozási időt kívánnak elérni.

Ezzel a vezérléssel minden kabinhoz csak meghatározott számú lefelé irányuló hívás kiszolgálását szándékoznak hozzárendelni, mikoris ezen meghatározott szám, és ezzel a kabinonként! beszállást megállások megállapításakor a zónák váltakozó, kitüntetett kezelését feltételezik, valamint minimális várakozási időket kívánnak elérni. Azonban az előzőekben leírtakból kiderül, hogy az egyes kabinokra előzetesen megállapított beszállás! megállások száma néhány esetben tekintélyes mértékben túlléphető, aminek következtében aligha várható cl minimális várakozási idő. További hiányosságnak tekintendő, hogy a felső zónaszakaszok lefelé irányuló hívásainak kiszolgálása következtében megtelő kabinok az alsó zónaszakaszok már meglévő lefelé irányuló hívásait már nem tudják kielégíteni, és így ezen hiányosságok kiküszöbölésére járulékos eszközöket kell alkalmazni.

Az ilyenfajta vezérlési koncepcióval kapcsolatos nehézséget jelent a kabinonként! beszállást megállások 2 optimális számának meghatározása. Mivel ebben a tekintetben bizonyos bizonytalanságok merülnek fel, ezért a gyakorlatban kicsi számból, például kettőből indulnak ki, és egyúttal tudomásul veszik, hogy ezt a számot adott esetben lényegesen túllépik.

A találmánnyal elérendő cél az előzőekben ismertetett hiányosságok kiküszöbölése, a kabinonkénti beszállást megállások optimális számának megállapításánál tapasztalható nehézségek megszüntetése, amelynek eléréséhez megoldandó feladat a kabinokhoz megfelelő számú lefelé irányuló emeleti hívás oly módon való hozzárendelése, hogy a közepes várakozási időből, és a visszatérési időből álló átlagos utasonként! rendszeridő gyűjtőüzem esetén, például valamely épület kiürítése érdekében, a lel ető legkisebb értékű legyen, és a felvonócsoport szállítáíi teljesítménye növekedjen.

A találmány a feladat megoldásához olyan számításokon alapuló berendezést javasol, amelyek segítségével meghatározhatók azok a kabinonkénti beszállás! megáll ísszámok, amelyekkel minimális átlagos rendszeridő értékek érhetők el. Ezen beszállást megállások legnagyobb számértéke kontrollszámlálóban kerül tárolásra, an ely segítségévei történik a lefelé irányuló emeleti hívások hozzárendelése, illetve kiosztásának korlátozása a kontrollszámlálóban tárolt kabinonkénti számra. Az emeleti hívásokból kapcsolóáramkör képez csoportokat. A csoportokba annyi időben egymás után beadott hívás ke ül, mint amennyi a kontrollszámlálóban tárolt szám, és a hívősi csoportokhoz mindig az a kabin kerül hozzárendelésre, amelyik a hívási csoport legfelső hívását a leggyorsabban ki tudja elégíteni. A hívási csoportok képzése úgy történik, hogy a hívási szám emelkedésekor először mindig a legrégebbi, legvégül a legutolsó hívási csoport kerül növelésre, és a növelés valamely hívásnak az eggyel korábbi hívási csoportból való átvételével történik, valamint a legutóbbi, hívás mindig az időbelileg legutolsó, azaz legfiatalabb hívási csoportba lesz besorolva, és azonos nagyságú hívási csoportok lesznek képezve, mindaddig, amíg az ellenőrző számláló állását el lem érik.

A találmány szerinti berendezéssel elérendő előnyös hatásnak az tekintendő, hogy hívási csoportokat képző kapcsoló áramkörrel alacsony átlagos rendszeridő érhető el, és a találmány szerinti számítási alapok segítségével meghatározható a legkedvezőbb számú beszállás! megáll is az egy utasra vonatkoztatott legrövidebb átlagos rendszeridő eléréséhez. A számítási alapokból előnyösen kikövetkeztethető, hogy a várakozási idő csökkentése a beszállást megállások növelése útján értelmetlen vólna, nnrt ez esetben a rendszeridő erősen megnövekedne. További előny érhető el a találmánnyal azáltal, hogy a leggyakrabban előforduló beszállószám és ezzel a várható érkezési terhelés meghatározásával a hívási csoportok nagysága a mindenkori forgalomhoz fog igazodni, ami ált.il lehetőivé válik közel azonosan alacsony rendszeridő mellett a lelvonócsoport szállítási teljesíményének emelése.

A találmányt a továbbiakban a rajzon ábrázolt példáké iti kiviteli alak kapcsán ismertetjük,részletesebben. A ajzon az l.ábra a találmány szerinti berendezést mutatja három felvonóból álló felvonó csoport egyik felvonójához, vázlatos ábrázolásban;

-2191 086 ·

a 2. ábra átviteli egység kapcsolási elrendezését mutatja, lefelé irányuló emeleti hívások beadásuk időbeli sorrendjében való továbbítására;

a 3. ábra híváscsoportok különböző időpontokban történő képzését szemlélteti vázlatos ábrázolásban,· a 4. ábra a HC szállítási teljesítmény, a közepes W várakozási idő, a T visszatartási idő, és.az utasonként] átlagos D rendszeridőt ábrázolja a felvonókabin B beszállás! megállásainak mindenkori számának függvényében;

az 5. ábra a kabin RTT körbefutási idejének és a W várakozási időnek változását ábrázolja a B beszállás) megállások függvényében, L — 3, 6 és 12 kiszálló függvényében;

a 6. ábra az átlagos D rendszeridő diagramját mutatja be a B beszállás! megállások függvényében, L - 2, 3, 4, 6, 8, 10, 12 és 13 kiszálló esetén.

Az 1. ábrán valamely felvonócsoportnak például három a, b, és c felvonója van, amelyek közül az „a” felvonó 1 felvonóaknája van ábrázolva. Az 1 felvonóaknában megvezetett 4 kabint 3 hajtókötél kapcsolja 2 hajtómotorhoz. A példaként választott felvonólétcsílmény tizenöt E1-E15 emeletet szolgál ki. A 2 hajtómotort a 0 026 406 számú európai közrebocsátási iratból ismert hajtásvezérlés vezérli, amelynek 5 mikroszámítógép-rendszere végzi az alapjelképzést, a vezérlést és a megállítást, mérő- és állítótagja pedig ÍF1 első illesztőn át van összekötve az 5 mikroszámítógép-rendszerrel. Az egyes a, b, c felvonók 5 mikroszámítógép-rendszerei egymással összehasonlítón és második 1F2 illesztőn, 8 adatátviteli rendszeren (party-line) és harmadik IF3 illesztőn vannak egymáshoz kapcsolva, és ilyen kialakításban a 0 032 213 számú európai közrebocsátási iratból ismert csoportvezérlőt képeznek. Ezzel a csoportvczérlővcl az a, b, c felvonók időbelileg kedvezően rendelhetők hozzá az emeleti hívásokhoz, amelyek RAM1 emeleti hívástárban kerülnek tárolásra. Ekkor az 5 mikroszámítógép-rendszer CPU mikroprocesszora RL letapogató letapogatási ciklus közben — amelynek során vizsgálja, hogy valamely emeleten van-e emeleti hívás vagy sem — az emelet és R3 szelektor által jelezett kabinhelyzet távolságából, az ezen a távolságon belül várható közbülső megállásokból, és a pillanatnyi kabinterhelésből a várakozó utasok időveszteségeivel arányos összeget számol ki. Eközben a számítás időpontjában fennálló kabin terhelés olymódon kerül korrigálásra, hogy a valószínűleg várható, a múltbeli ki- és beszállók számából levezetett ki- és bcszállószám a jövő megállásoknál figyelembevételre kerül. Ez az egyébként kiszolgálási ráfordításnak is nevezett . veszteségidő-összeg RAM2 ráfordítástárban kerül tárolásra. A ráfordítások második R2 letapogatóval végzett összehasonlítási ciklusa során 7 összehasonlító az összes felvonó kiszolgálási ráfordításait összehasonlítja, és azon felvonó RAM3 rendelőtárába, amelyhez a legkisebb kiszolgálási ráfordítás tartozik 1 bites adatszó formájában hozzárendelési utasítás tárolható, amely utasítás azt az emeletet jelöli, amelyhez a vonatkozó a, b, c felvonó időbelileg a legkedvezőbben rendelhető hozzá.

Az emeleti hívások 5 mikroszámítógép-rendszerbe való , 1 · - · t beadására szolgáló 9 emeletkapcsolás 10 perifériaegységből, 11 letapogató- és összehasonlítóból, valamint DMAeiemből áll. A 10 perifériaegység a lefelé irányuló csúcsforgalom ideje alatt a 2. ábra kapcsán részletesebben ismertetett, az emeleti lefelé irányuló hívásokat beadásuk időbeli sorrendjében továbbító 12 átviteli szerkezeten át emeleti Ic-irányú 13 hívásjelzőkkel vau összekötve. A 10 perifériaegység továbbá az 5 mikroszámítógép-rendszer AB címbuszára és soros CRU be- és kiviteli buszának CRUIN adatbeviteli vonalára van rákapcsolva. A 11 letapogató- és összehasonlító az AB cimbusszal, a CRUIN adatbeviteli vonallal, a második IF2 illesztővel,és a DMADMA-elcmmeJ van összekötve, amely a soros CRU be-és kis Ítéli busszal, a cimbusszal és az 5 mikroszámítógéprendszer STB vezérlőbuszával van kapcsolatban. A 9 emeletkapcsolás úgy működik, hogy az 5 mikroszámítógép CPU mikroprocesszora engedélyezőjellel jelzi készségét megszakítások elfogadására. Az engedélyezőjel aktivizálja a 11 letapogató- és összcliasonlítót, valamint a DMA-DMA-elcmet, majd a 10 periferiaegység bemenetel a DMA-R DMA-címregiszter címei segítségével letapogatásra kerülnek. Ekkor az emeleti le-irányú 13 hívásjelző kapcsolási állapota lesz all letapogató- és összehasonlítóban ugyanezen cím alatt tárolt kapcsolási állapottal összehasonlítva. Egyenlőtlenség esetén az emeleti hívás behásálioz vagy törléséhez megszakításkérés jön létre, és a tárolt kapcsolási állapot hozzá lesz igazítva az emeleti le-irány 13 hívásjelzőhöz.

Lefelé irányuló csúcsforgalomra való átkapcsolás után 14 kapcsolóáramkör hívási csoportokat képez. A 14 kapcsolóáramkör író-olvasó tárként kialakított, a lefelé irányuló hívások címeit a hívások időbeli sorrendjében tároto RAM4 várakozólistából a híváscsoport hívásainak, iliebe a kabin beszállás) megállásainak számát határoló CC kontrollszámláló ból és PC prioritásszámlálóból áll. amelynek segítségével az a, b, c felvonók prioritásának meghatározása történik összehasonlítás során meghatározóit legkedvezőbb kiszolgálási ráfordításra vonatkoztatva. A 14 kapcsolóórámkor, továbbá a RAM4 várakozólistában táróit címek AB címbuszhoz való továbbításához második DC2 adatszámlálóval és a DMA-címregiszter címeinek a RAM4 várakozólistába való továbbításához közbülső ZS tárolóval van ellátva. A RAM4 várakozólista és a ZS tároló, a CC kontrollszámláló, PC prioritásS7.ámláló, DCl, DC2 adatszámlátok az AB címbuszon, az STB vezórlőbuszon és DB adatbusz.on át össze vannak kötve az 5 mikroszámítógép-rendszerrel, továbbá a CC konfrollszámláló, PC prioritásszámláló, DCl, DC2 adatszámlálók például a CPU mikroprocesszor regiszterei, vagy i CC kontrollszámláló, PC prioritásszámláló RAM (áiolórckcszck is lehetnek.

A 4 kabinban elrendezett 15 terhelésmérő az IFI illesztőn át van az 5 mikroszámítógép-rendszerrel összekötve. A 14 terhelésmérő által közölt adatokból lefelé irányuló csúcsforgalom esetén minden beszállás! megállásnál terhelési különbségek lesznek kiszámítva, és a terhelési különbségek összegéből és a beszáilási megállások számából kiszámított számtani középértékből kerül meghatározásra a beszálló utasok beszállás! megállásonként! átlagos száma - másként BR beszállószám. A leggyakrabban előforduló BR beszállószám a 14 kapcsolóórámkor RAM5 tárolórekeszében kerül tárolásra, hogy — amint a későbbiekben a 4—6. ábrák kapcsán 3

191 080 részletesebben is ismertetjük — a hívási csoportok hívásszámának, illetve a beszállási megállások meghatározásába belevonható legyen.

A 12 átviteli szerkezet, amely a lefelé irányuló emeleti hívások beadásuk időbeli sorrendjében való továbbítására szolgál, a 2. ábrán bemutatottak szerint 16 léptetőregiszterekből áll, amelyek mindegyike például tizenkét JK-flip-flopból áll, és az emeleti le-irányú 13 hívásjelzőhöz van hozzárendelve. Az emeleti le-irányú 14 hívásjelzők .egyrészt a 16 léptetőregiszterek D bemenetéivel, másrészt tápegység pozitív pólusával vannak összekötve. Λ 16 léptetőregiszter minden JK-flip-flopjához cgy-cgy 17 NOR-kapú, egy 18 VAGY-kapu, egy további 19 VAGY-kapu, az utolsó JK-flip-flop kivételével mindegyikhez egy 20 ÉS-kapu van társítva, ahol a 17, 18, 20 N0R-, VAGY- és ÉS-kapuk mindegyikének két bemenete, a további 19 VAGY-kapunak a 16 léptetőregiszterek számának megfelelő számú bemenete van. A 17 NOR-kapu egyik bemenete Ó órajelet vezető 21 vezetékre, másik bemenete a 20 ÉS-kapu kimenetére van csatlakoztatva. A 17 NOR-kapu kimenete a 18 VAGY-kapu egyik bemenetén át a 16 léptetőregiszter JK-flip-flopjainak C órajel bemenetével van összekötve, míg a 18 VAGY-kapuk másik bemenete a DMA-DMAelem egyik kimenetével van kapcsolatban. A 16 léptetőregiszter JK-flip-flopjainak Q kimenetéi a további 19 VAGY-kapuk bemenetelre vannak kötve, amelyek kimenetei a 20 ÉS-kapuk egyik bemenetével vannak összekapcsolva, miközben a 20 ÉS-kapuk másik bemenetel mindig a megelőző 20 ÉS-kapu kimenetével állnak kapcsolatban. A 16 léptetőregiszter utolsó JK-flip-flopjainak Q kimenetei továbbá a 10 periféria egységen lévő RS-flipflopok S beíró bemenetéivel (set) vannak összekötve, amelyek a 10 perifériaegység 23 mátrixainak keresztezést pontjaihoz vannak hozzárendelve, A 22 RS-flip-flopok kimenetei mindig egy kétbemenetű 24 ÉS-kapu egyik bemenetére csatlakoznak, amelyek másik bemenetel a 23 mátrix ZL sorvczctékérc, kimenetéi annak SL oszlopvezetékére csatlakoznak. A ZL oszlopvezetékct 25 sorvezérlő működteti, miközben a 21 RS flip-flopok információit 26 oszlopvevő veszi át, amelynek kimenetei 27 multiplexer bemenetéivel állnak kapcsolatban.

A 12 átviteli szerkezet és a 14 kapcsolóáramkör a következőkben részletezett módon működik:

A lefelé irányuló csúcsforgalomra való átkapcsolás, és például az E13, E14, EJ5 emeleteken lévő le-irányú hívásjelzők E14-E13-E15 időbeli sorrendben való működtetése után először A E14 emelethez tartozó 16 lépte tő regiszter Q kimenete billen magas szintre. Ekkor az utolsó JK-flip-flophoz tartozó 17 NOR, 18 VAGY, és a további 19 VAGY-kapuk lévén ezek a JK-flipflop Φ órajele megszakításra kerül úgy, hogy kimenete továbbra is magas szinten marad. Az E13 emeletről érkező időbelileg soronkövetkező információ beérkezésekor a vonatkozó utolsó előtti JK-flip-flop Q kimenetén a hozzátartozó kapukkal a hozzáérkező Φ órajel megszakításra kerül. Ugyanilyen módon kerül rögzítésre az E15 emeletről érkező soronkövetkező információ a vonatkozó, hátulról a harmadik JK-flip-flop Q kimenetén. A DMA-R DMA-címregiszter címeinek segítségével történő letapogatás során a 27 multiplexer Z kimenetein megjelenő és az E14 emelethez tartozó információ 28 buszírón át a CRU1N adatbeviteli vonalra kerül. Tételez4 zük fel, íogy az E14 emeletre vonatkozóan még nem volt táró a adat. Ez esetben megszakításkérés kerül előállításra, is ez az emeleti hívás interrupt-program során a RAM1 emeleti hívástárba kerül beírásra, A DMA-R DM A-cín, égisz tér végső címének elérésekor képződő jel segítségével a 16 léptetőregiszter információi a 18 V/\GY-k. púkon át egy fokozattal továbblépnek. Ezzel az E14 e lelethez tartozó 16 léptetőregiszter Q kimenete alacsony és az El3 emelethez tartozóé magas szintre ke ül, é: ezáltal az időben második helyen álló hívás átvéielre 1 isszé válik.

AJ- kapcsolóáramkör RAM4 várakozólistájának feltöltése . ly módon történik, hogy az interrupt-program lefolyási során az E14 emeleti legrégebbi hívás beírása után 5 mikroszámítógép-rendszer EPROM olvasótáiábai tárolt kezdő Al cím betöltésre kerül az első DC1 adatszámlálóba. Ezután a legrégebbi hívás címét — ariely a leírás egyszerűsítése érdekében azonos lehet az E14 emelet számával — a DMA-R DMA regiszter átveszi a közbülső ZS Iáiba, és beírja a RAM4 várakozólista DC1 adatszámláló által kijelölt rekeszébe (lásd az

1. ábrát). Ezután a DC1 adatszámláló tartalma megnövekszik, amely ezután A2 címet mutat. A leírás alapjául választott három a, b, c felvonóból álló felvonócsoportnál az interrupt-program a DC1 adatszámláló = 3 állásnál lezárul, így az éppen félbeszakított program folytatható.

A három hívás El4, El3, El5 emelet címének a RAM4 várakozólista Al, A2, A3 címeire való beírása után és a DC1 adatszámláló DC1 = A4 állásakor az E14 emeletről származó legrégebbi hívást a három a, b, c fel/onók egyikéhez optimálisan hozzárendelő program keiül felhívásra. Az eljárás hasonló, mint a bevezetőben lei t, ezúttal azonban a kiszolgálási ráfordítás kiszámítása, és ennek kizárólag a vonatkozó emeletre való összehasonlítása történik meg. Legyen például a b felvonó kiszolgálási ráfordítása a legkisebb, ekkora hozzátartozó R?M3 rciidelőtárbun az E14 emelet címe alatt hozzárei delési utasítás íródik be, és PC prioritásszámlálója az első prioritásra áll be. A további két a, c felvonónak a második legrégebbi E13 emeleti híváshoz való ezt követő hozzárendelésnél legyen például az a felvonó a legkedvezőbb, erre ennek RAM3 rendelőtárába az E13 emelet címe alá hozzárendelési utasítás kerül beírásra, PC prioritásszámlálója második prioritásra állítódik be (1. ábra). Az E15 emeletről száinazó legújabb hívás ezzel a c felvonóhoz lesz hozzárendelve, miközben a hozzátartozó RAM3 rendelőtárba ιιζ E15 emelet címe alá hozzárendelési utasítás kerül beírásra, és a PC prioritásszámláló a harmadik prioritásra áll be.

Λ beszállási megállások maximális B számát mutató CC kontroli-számláló CC = 1 állásánál a lefelé irányuló emeleti hívásoknak az előzőekben ismertetett hozzárendelése és ezzel a hívási csoportok képzése be is fejeződne. A beérkező további lefelé irányuló emeleti hívásokhoz nem kerülne beírásra hozzárendelési utasítás az a, b, c felvonók RAM3 rendelőtáraiba. Tegyük fel azonban, hogy a CC kontroli-számláló B = 3 beszállási incgállásszámot mutat, mikoris ezek meghatározása a 4-5. ábrák leírása kapcsán a későbbiekben részletezett módon történik. Negyedik, lefelé irányuló emeleti hívás beérkezése esetén és a DC1 adatszámláló A5-tel egyenlő állasánál ezért az a, b, c felvonók által hozzárendelt

Ί

191 080 egynél több hívással rendelkező híváscsoport képzésé. Irez program kerül felhívásra, amely időbelileg egymást követő hívásokból híváscsoportokat képez.

A híváscsoportok képzését a 3. ábra kapcsán részletezzük. A példa kedvéért feltételezzük, hogy további i hat lefelé irányuló emeleti hívás érkezik E10-E8-E12 . Eli—E7 emeletekről időbeli egymásutánban.

Az E10 emeletről érkező negyedik hívásnak a RAMJ emeleti hívástárba való beírása után az E13 emeletről származó második legrégebbi híváshoz a b felvonó lesz , hozzárendelve, amelyet az első prioritást mutató saját PC prioritásszámlálója azonosít. Ez oly módon történik, ' hogy a RAM4 várakozólista A2 címén tárolt E13 emeletein a második DC2 adatszámlálón át az AB címbuszára kerül, ás a RAM3 rendelőtár oly módon megcímzett rekeszébe egy bites adatszó formájában „I” hozzárendelési utasítás íródik (1 időpont). A harmadik prioritással rendelkező c felvonónak a harmadik legrégebbi hívásra vonatkozó hozzárendelési utasítása törlődik, és az E10 emeletről érkezett negyedik híváshoz hozzárendelési utasítás kerül beírásra (I időpont). A harmadik prioritással rendelkező c felvonónak a harmadik legrégebbi hívásra vonatkozó hozzárendelési utasítása törlődik, és helyére az E10 emeletről érkezett negyedik híváshoz hozzárendelési utasítás kerül beírásra (I időpont).

Az E8 emeletről érkező ötödik hívás RAM1 emeleti hívástárba való beírása után és a DC1 adatszámláló DC1 = A6 állása esetén az a'felvonó RAM3 rendelőtárba az RIO emeletről származó negyedik hívásra vonatkozó hozzárendelési utasítás íródik (II időpont). A c felvonónál az erre a hívásra vonatkozó hozzárendelési utasítás törlődik, és ilyen utasítás lesz beírva az E8 emeletről származó hívásra vonatkozóan (II időpont).

Az EI2 emeletről érkező hívás RAM1 emeleti hívástárba való beírása után és a DC1 adatszámláló DC1 = A7 állása esetén a c felvonó RAM3 rendelőtárába erre a hívásra vonatkozó hozzárendelési utasítás lesz beírva (III időpont).

Az előbbiekben vázolt módon kiválasztott példák alapján hívási csoportok képezhetők, amelyek az a felvonónál az E10, F8, E12 emeletekről, a b felvonónál az E14, E13, E15 emeletekről, a c felvonónál az E9, Eli, E7 emeletekről érkező hívásokra vonatkozó hozzárendelési utasításokból állnak (VI időpont).

Az egy csoportra tartozó emeleti hívások kiszolgálásánál a 4 kabin először mindig a csoport legfelső hívását szolgálja ki. Ez olyan módon történik, hogy az eJőrcsiető R3 szelektor állásának irányával meg nem egyező egybeesés! és az emeleti hívások meg lesznek számolva, és összegül a CC kontrollszámláló állásával össze lesz hasonlítva, mikoris az egybeesések számának a CC kontrollszámláló állásával való egyenlősége esetén található meg a csoport legfelső emelete.

A_; CC kontrollszámláló állásának csökkentésekor, például túl magas átlagos BR bcszállószáin miatt, a hívási csoportok csökkentésére irányuló program aktivizálódik. A fentiekben leírt példára támaszkodva, ha a beszállás! megállások száma B = 3 értékről B = 2-re változik, a b felvonónál, akkor a harmadik hívás az a felvonóhoz, az ehhez rendelt hatodik hívás a c felvonóhoz lesz hozzárendelve. A c felvonó hívási csoportjában lévő kilencedik hívás a megfelelő hozzárendelési utasítás törlésével kimarad, de rajtamarad azonban a RAM4 várakozólistán.

A hívási csoport átalakításának lezárása után a DC1 adatszámláló egy hellyel, a DC1 = A9 állásra csökken. így tehát a hívási csoportok az a felvonónál az E15, E10, E8 emeletekről, a b felvonónál az E14, E13 emeletek5 ről, és a c felvonónál az El 2, E9, Eli emeletekről érkezett hívásokhoz tartozó hozzárendelési utasításokból állnak. A RAM4 várakozólista összes hívásának elintézése után az E7 emeletről érkezett és a DC1 adatszámláló DC1 = A9 állásával jelölt hívás a RAM4 várakozólista 10 DC1 ~ A1 címére lesz beírva. Ezután szabadíthatok fel a 12 átviteli rendszerben tárolt hívások az 5 mikroszámítógép-rendszerbe való beadáshoz és ezután tölthető fel újra a RAM4 várakozólista.

A 4. ábrán a vízszintes tengelyen a felvonócsoport 15 kabinjainak B beszállás! megállásai, a függőleges tengelyen a fclvonócsoport IIC szállítási teljesítménye van feltüntetve szcmély/pcr egységben. Λ B beszállás! megállások és a HC szállítási teljesítményt HC görbék ábrá2Q zolják, és amelyet a következő összefüggés ad meg:

HC = n·L·60 RTT ahol RTT = (F + B) + t(B+l) + L 25 v (I) (II) a kabin körbefutási idejét, továbbá egyenként n a kabinok számát a felvonócsoportban,

L a földszinten kiszállók számát, h az cmclctinagassúgol, v a kabinok haladási sebességét,

F a földszint feletti emeletek számát,

B a földszint feletti beszállás! megállások számát, t a kabinok megálláson kén ti időveszteségét je35 lenti.

A függőleges tengelyen másodpercekben van feltüntetve az utasok kabinba való beszállásáig számított átlagos W várakozási ideje, a földszintre való T visszajutást idő, és az átlagos D rendszeridő, amelyet az utasok egé40 szén a kiszállásig a felvonórendszerben töltenek. Ezen időknek a beszállás! megállások B számával való összefüggését a W, T és D görbék ábrázolják, matematikailag a következő kifejezések írják le:

⁴⁵ _W = RTT F 2-n B

T = (F + B) + -(B + 1) + ^ 4 v 2 2

D = W + T (III) (IV) (V) ahol az egyes betűknek ugyanaz a jelentésük, mint HC szállítási teljesítményt kifejező első I kifejezésnél. A harmadik III egyetlenéi, amely alapján a kabinok felső terhelési tartományában a W várakozási idő számítható, az — faktor egy gyakorisági szám, amely valamely kiB választott beszállási B megállásszám esetén azt adja meg, hány körbefutásra van szükség valamennyi F föjdszint feletti emelet kiszolgálásához. A szállítási teljesítmény diagramban BR-rel vannak jelölve az azonos beszállási részletek vonalai, ahol beszállási részlet alatt a beszállási g5 megállásonként! átlagos beszállószám értendő.

191 080

A B beszállási megállások azon számértéke, amelynél az átlagos rendszeridő minimális értéket vesz fel, a d_D ₌ dW ₊ dT dH dl I dH (VI) differenciálhányadosból és annak nullává tétele alapján határozható meg a következő szerint.

Fgjí+t+q n \ v / h

2-v (VII)

A 4. ábrán látható, HC, W, T és D volt példaként az alapja egy olyan felvonócsoportnak, amely v + 2,5 m/s haladási sebességű és L= 13 maximális kiszállószámmal rendelkező kabinnal 13 földszint feletti cmelclct szolgál ki. A különböző HC karakterisztikák L = 2, 3, 4, 6, 8, 10, 12 és 13 kiszálló számhoz tartozó HC szállítási teljesítményre vonatkoznak. A W, T és D karakterisztikák L= 13 kiszállószámhoz tartoznak. Kisebb kiszállószámok esetén ettől lefelé eltérő W, T és D karakterisztikák adódnak, míg a W várakozási idő és a D rendszeridő karakterisztikái a későbbiekben az 5. és 6. ábra kapcsán leírtak szerint határozhatók meg.

Az 5. ábrán a vízszintes tengelyen a felvonócsoporthoz tartozó kabinok beszállási B megállásainak száma, a függőleges tengelyen a kabinok RTT körbefutási ideje, és az utasok kabinba való beszállásáig tartó átlagos W várakozási ideje van feltüntetve másodpercekben. A kabin RTT körbefutási ideje és a beszállási megállások B száma közötti összefüggést a második II kifejezés adja meg, és az RTT₃, RTT₆ és RTT_U karakterisztikák ábrázolják L = 3, 6 és 12 kiszállószám esetén. Az ábrán BR-rel azonos beszállási részlethez tartozó egyenesek vannak jelölve, mikoris beszállási részlet alatt a beszállási megállásonkénti beszállók száma értendő, akárcsak a 4. ábrán bemutatott szállítási teljesítmény grafikonnál. A BR egyenesek Pl pontban metszik egymást, amelynek ordinátája a második II kifejezésnek megfelelően

B = 0-nal RTT = F - + t.

v

Az átlagos W várakozási idő és a beszállási megállások B száma közötti összefüggést 12 kiszálló esetén a harmadik III kifejezés adja meg és a W₁₂ karakterisztika ábrázolja. Feltételezve, hogy hasonlóan, mint a kabinok RTT körbefutási idejének diagramjánál, várakozási idő diagram esetén is azonos beszállási részlethez egymást úgyszintén egy pontban metsző BR' egyenesek tartoznak, a tizenkét kiszállóhoz tartozó W_n karakterisztikából grafikus úton további, kevesebb kiszállóhoz tartozó karakterisztikák határozhatók meg. így például a beszállási megállások B = 1, 2, 3, 6 számának és a BR' = 6, 3, 2, 1 egyenesek metszéspontjai megadják hal kiszálló esetére a W₆ karakterisztikát. A BR' egyenesek P2-vel jelzett metszéspontjának ordinátája abból a meggondolásból adódik, hogy egyetlen kiszálló esetén a várakozási idő közelítőleg

W sí RTT (VIII) értékűre vehető. P2 pont ordinátája B = 0 esetén 6

RTT - F í + t kifejezésből W = í (F —+ t). v 2 v

A 6. ábrán a vízszintes tengelyen ismét a kabinok 5 beszállási megállásainak B száma van feltüntetve, míg a függőleges tengelyre a D rendszeridő van felvive másodpercekben. Dn-mal tizenhárom kiszállóhoz tartozó rendszeridő karakterisztika és a V kifejezés szerinti rendszeridő karakterisztika van jelölve. További Du, Dio>

¹θ D₈, D₆, D₄, E)₃, D₂ rendszeridő görbék határozhatók meg L= 12, 10, 8, 6, 4, 3 és 2 kiszállóhoz hasonlóan, mint az. 5. ábra esetén a W várakozási idő karaktcrlszsikák az azonos beszállási részletekhez tartozó BR egyenesekkel határozhatók meg, mikoris a BR egyenesek egymást P3 pontban metszik, amely a beszállási megállások B = 0 számánál az ötödik V kifejezés szerint

i) = F—- + t ordinátaértékkel rendelkezik. Ezenkívül 4v ,, , , kisebb L kiszállószámok esetén a D rendszeridő számítással is meghatározható, amennyiben az V kifejezésbe ez 5. ábra alapján grafikusan meghatározott W várakozási idők belielyettesíthetők. A rendszeridő karakterisztikák 'ληΐιι minimumai m egyenesen helyezkednek el, amely ez időtengellyel hegyesszöget zár be. Ebből belátható, hogy a beszállási megállások optimális B száma az L kiszállószám függvényében egytől négyig terjedő beszállási megállásszám tartományba esik.

Az ilyenfajta felvonórcndszerck vezérlésének koncepciójánál az előzőekben leírt számítási alapclvekből a hetedik VII kifejezésnek megfelelően a kezdetben megállapított B = 3,6 kabinonként! beszállási megállásszám adódik. Feltételezve, hogy lefelé irányuló csúcsforgalom35 i ál az utak 50%-a esetén maximális L kiszállószámmal lehet számolni, a többinél az utolsó B beszállási megállás elmarad, ekkor a maximális L kiszállószám egy BR beszállásra csökken, az átlagos kiszállószám átlaga « L'=L„„-^ (IX) értékre adódik, ahol L_max a kabin névleges terhelhetőségét jelenti. Ha például az 5 mikroszámítógép-rendszerben (lásd 1. sz. ábrát) kiszámított és tárolt BR beszállási részlet BR = 3, 2, akkor a kilencedik IX kifejezés szerint az átlagos kiszállószám L' = 11,4 lesz. Az első öt I—V kifejezés segítségével tehát meghatározható a HC szállítási teljesítmény, a W várakozási idő és a D rendszeridő B = 3, 6 beszállási megállásszám esetén (P4, P5 és P6 pontok a 4. ábrán).

A beszállási megállások E = 3, 6 számánál legyenek az a, b, c felvonók 14 kapcsolóáramköreinek CC kontroliszámlálói a felfűzött (partyline) 8 átviteli rendszeren (1. ábra) át B = 8-ra állítva. Ekkor tehát az előbbi feltételezésnek megfelelően az átlagos BR beszállási részlet FR = 3, 2 és így a várható megérkezési terhelés L_mnx nem haladja meg a tizenhárom személyt, és ennek következtében a beszállási megállások B = 4 száma és ezzel a kabinonként! hozzárendelt hívások száma a vezérlési folyamat további lefolyása során megtartható. Amennyiben például a megállapított, átlagos beszállási részlet BR = 3, 6, akkor négy beszállási megállás esetén a megérkezési terhelés a megengedhető L_nlax 7—13 személyt meghaladná. Ez esetben az 5 mikroszámítógép-rendszer

-6π

191 030 megfelelő programjának felhívása útján a CC kontrollszámláló állása B = 3 beszállás! megállásszámra csökken, amely érték úgyszintén a D rendszeridő alacsony értékű tartományában van. Ezáltal javul a HC szállítási teljesítmény, a W várakozási idő csekély mértékben növekszik, és a D rendszeridő kevéssel csökken (P4', P5', és P6' pontok a 4. ábrán).

Λ szabályozás előzőekben leírt összefüggések figyelembevétele nélküli alkalmazása és a beszállási megállások számának empirikus szempontok szerint például B = 3 értékre való választása esetén, akkor — hivatkozva az előzőekben megadott példára, ahol a beszállási részlet BR = 3, 2 — a kabin nem lesz kihasználva, és ennek megfelelően a HC szállítási teljesítmény kisebb lesz (P7 pont a 4. ábrán). BR = 5 beszállási részlet esetén például csak két beszállási megállásra lesz lehetőség, és ennek következtében a harmadikként hozzárendelt emeleti híváson a kabin megállás nélkül áthalad.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (6)

1. Berendezés felvonócsoport lefelé irányuló csúcsforgalmának vezérlésére, amellyel a felvonócsoport minden egyes kabinjához (4) meghatározott számú lefelé irányuló emeleti hívás rendelhető hozzá, azzal jellemezve, hogy — a lefelé irányuló csúcsforgalom vezérlésére szolgáló berendezés kabinonként (4) kapcsolóáramkörrel (14) van ellátva, amelynek meghatározott számú lefelé irányuló emeleti hívásokat tárolni képes, és a vonatkozó kabin (4) beszállási megállásait (B) önmagában tárolt számra korlátozó kontrollszámlálója (CC) van, — a kapcsolóórámkor (14), amely a lefelé irányuló emeleti hívásokat a beadás időrendi sorrendjében tároló várakozólistával (RAM4) van ellátva, ; - a kapcsolóáramkör (14) rendelőtárral (RAM4) van összekötve, amely emeleti hívástár (RAM1) tárolóhelyeihez hozzárendelt és a kontrollszámláló (CC) állása által korlátozott számú hozzárendelési utasítások tárolása útján híváscsoportokat képző tárolóhelyekkel van ellátva, — a kapcsolóáramkörnek (14) a vonatkozó kabinhoz (4) elsőként hozzárendelt hívás óta eltelt idővel megfelelő prioritási számra beállítható prioritásszámlálója (PC) van, továbbá a kapcsolóáramkör (14) a rendelőtárral (RAM3) összekapcsolt és annak tárolóbclyeit megismerő és az egymás után beérkező és a kabinokhoz prioritásisorrendben hozzárendelt további hívások címeit rendre tartalmazó adatszámlálóval (DC2) van ellátva.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy — a kapcsolóáramkör (14) minden beszállási megállásnál az érkezési és indulási terhelés különbségét ki5 számító, és az utolsó beszállási megállások terheléskülönbségéből számtani közép képzésével átlagos beszállási részletei (BR) meghatározó számolóegységgel van összekötve, és minden kabinnak a számolóegységre kapcsolt terheiésmérője (15) van,

10 — az átlagos beszállási részletet (BR) tároló tárolóhellyel van ellátva, továbbá — a kapcsolóáramkör (14) az átlagos beszállási részlet (BR) és a kontrollszámláló (CC) által mutatott beszállási megállások számának (B) szorzatát határértékkel hasonlító és a határérték túllépése esetén a beszállási megállások kontrollszámláló (CC) által mutatott megállások számát (B), csökkentő komparátorra csatlakozik.

3. Az l. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle2Q mezve, hogy író-olvasó tárként kialakított, a lefelé irányuló emeleti hívások emeletekhez hozzárendelt címeket tároló és adalszáinlálóval (DCl) címzett tárolóhelyeket tartalmazó várakozólistája (RAM4) van.

4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle2g mezve, hogy író-olvasó tárként kialakított, a hozzárendelési utasításokat 1-bites adatszavak formájában tároló rendelőtára (RAM3) van.

5. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy' a számolóegység és a kom30 parátor mikroszámítógép-rendszerből (5) van kiképezve, amelybe a várakozólista (RAM4), a rendelőtér (RAM3), a kontrollszámláló (CC), a prioritásszámláló (PC) és az adatszámlálók (DCl, DC2) bele vannak integrálva.

6. Az J. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle35 mezve, hogy lefelé irányuló emeleti hívásoknak vagy a beszállási megállásoknak kabinonként a

B =

2-v összefüggés alapján meghatározott számát tároló kont45 rollszámlálója (CC) van, ahol:

F a földszint feletti emeletek számát, n a felvonócsoport kabinjainak számát,

Ji az emeletmagasságot, v a kabinok utazósebességét,

50 t a kabinok megállásonként} időveszteségét és

L a földszinten kiszállók számát jelenti.

5 db rajz, 6 db ábra

Kiadja az Országos Találmányi Hivatal