HU190601B - Process for production of highly granulated aluminium-trihydroxid particles - Google Patents
Process for production of highly granulated aluminium-trihydroxid particles Download PDFInfo
- Publication number
- HU190601B HU190601B HU832692A HU269283A HU190601B HU 190601 B HU190601 B HU 190601B HU 832692 A HU832692 A HU 832692A HU 269283 A HU269283 A HU 269283A HU 190601 B HU190601 B HU 190601B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- unit
- zone
- aluminate solution
- suspension
- sodium aluminate
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01F—COMPOUNDS OF THE METALS BERYLLIUM, MAGNESIUM, ALUMINIUM, CALCIUM, STRONTIUM, BARIUM, RADIUM, THORIUM, OR OF THE RARE-EARTH METALS
- C01F7/00—Compounds of aluminium
- C01F7/02—Aluminium oxide; Aluminium hydroxide; Aluminates
- C01F7/04—Preparation of alkali metal aluminates; Aluminium oxide or hydroxide therefrom
- C01F7/14—Aluminium oxide or hydroxide from alkali metal aluminates
- C01F7/144—Aluminium oxide or hydroxide from alkali metal aluminates from aqueous aluminate solutions by precipitation due to cooling, e.g. as part of the Bayer process
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C01—INORGANIC CHEMISTRY
- C01P—INDEXING SCHEME RELATING TO STRUCTURAL AND PHYSICAL ASPECTS OF SOLID INORGANIC COMPOUNDS
- C01P2004/00—Particle morphology
- C01P2004/60—Particles characterised by their size
- C01P2004/61—Micrometer sized, i.e. from 1-100 micrometer
Description
A találmány tárgya eljárás nagy szemcseméretű alumínium-trihidroxid részecskék - ahol a részecskék legfeljebb 10 tömeg%-nak legkisebb mérete 45 μ alatti - nagy termelékenységű előállítására, bauxit Bayer-féle lúgos feltárásával kapott túltelített „n” számú egységből álló kaszkádrendszerű bontó zónában levő, nátrium-alumanátoldatából, oltókristályok hozzáadásával, oly módon, hogy az oltókristályok összes mennyiségét érintkezésbe hozzuk a nátrium-aluminát oldat összes mennyiségével, és a keletkezett szuszpenziót a bontó zónában előírt ideig cirkuláltatjuk, a nátrium-aluminát-oldatot megbontjuk, a kikevert szuszpenzió egy részét a bontó zónába visszacirkuláltatjuk, a maradékból a nátrium-aluminát-oldatot a szilárd anyagtól annak szemcseméret szerinti osztályozása után elválasztjuk.
A találmány szerinti eljárás során
a) „n” számú egységből álló bontó zóna legalább egy egységébe az elbontandó nátrium-aluminát-oldatot és a nem meghatározott szemcseméretű kristályos alufníniumtrihidroxid oltókristályokat vezetve az egység(ek)ben 1000 g/l-nél nagyobb szárazanyag-tartalmú szuszpenziót készítünk;
b) a bontó zónában legfeljebb 50 -80 °C hőmérsékleten annyi ideig cirkuláltatjuk az anyagot, amíg az oldott AI2 O3 -nak legalább 30 tömeg%-a elbomlik és így az oldott Al203 és a kausztikus Na2O tömegaránya legalább 0,7-re csökken, ezután a szuszpenziónak legfeljebb 50 térfogat %-át elvonjuk;
c) az elvont szuszpenziót az osztályozó egységbe vezetjük és az osztályozás után elvezetjük:
Cj - nagy szemcseméretű kristályos Al(0H)3-t és a c2 — szuszpenzió formájú részt, ezt a nem osztályozott maradékkal egyesítjük és
d) az egyesített szuszpenziót egy szilárd-folyadék elválasztó egységbe vezetjük, ahol a szilárd nem osztályozott szemcseméretű alumínium-trihidroxid kristályokat elválasztjuk és mint oltókristályt a Bayer-féle eljárás bontó zónájába visszacirkuláltatjuk, és a folyadékfázist elvezetjük.
Az alumínium olvadékelektrolizissel történő előállításához szükséges timföldet általában a technika állásából jól ismert Bayer-féle eljárással állítják elő. Az eljárás folyamán a bauxitot melegítés közben tömény nátrium-hidroxid oldattal kezelik, amikoris az alumínium-oxid nátriumaluminát formában feloldódik és így túltelített nátriumaluminát oldatot kapnak. Az oldatból eltávolítják a fel nem oldódott érc maradékot (vörösiszap), és a túltelített nátrium-aluminát oldatot kristályos alumínium-hidroxiddal beoltják, hogy az alumínium-trihidroxid kikristályosodjon.
A technika állásából számos különböző ipari eljárás ismeretes, amely Bayer-féle eljárással a bauxit lúgos oldásával állít elő alumínium-trihidroxidot. Ezeket az eljárásokat általában két csoportba szokás sorolni, az ún. európai és az ún. amerikai eljárások csoportjába.
Az európai eljárásban az alumínium-trihidroxid kicsapását a nátrium-aluminát oldat kikeverése néven ismert műveletben, a kausztikus Na2O nagy koncentrációja mellett - általában 130-150 g Na20/l nátrium-aluminátoldat — hajtják végre. A ,.kausztikus Na2O koncentrációja” kifejezés jelenti a Na2 O-nak g/l-ben kifejezett öszszes mennyiségét, amely a megbontandó nátrium-aluminát-oldatban van, részben kötött formában nátriumaluminátban, részben pedig mint szabad nátrium-hidroxid. Az eljárás szerint a nátríum-aluminát-oldatba 350600 g/1 A1(OH)3 oltókristályt visznek be, és az oldatot általában legfeljebb 55 °C hőmérsékleten bontják. Az eljárással a timföld kitermelése magas, eléri a 80 g A12O3/1 nátrium-aluminát-oldat értéket is, de az ily módon keletkező alumínium-hidroxid nagyon finom szemcsézetű. A kalcinálás után az ebből kapott alurnínium-oxid finom szerkezete a jelenlegi nézetek szerint problémát okoz az olvadékelektrolízisnél.
Az amerikai eljárásnál az alumínium-trihidroxid leválasztására kis koncentrációjú nátrium-aluminát-oldatot — nem több, mint 110 g Na2O/l — bontanak. E műveletnél a nátrium-aluminát-oldatba kevesebb A1(OH)3 oltókristályt \isznek be, mint az európai eljárás esetében. Az oltókristály mennyisége: 100 200 g/1 nátrium-aluminát-oldat. Az oldat bomlása az európainál magasabb hőmérsékleten 70 °C-on megy végbe. Az ily módon kapott alumínium trihidroxid durvább szemcsézetű, mint az európai eljárás során kapott.
Az alumínium-hidroxidot osztályozzák, majd kalcinálják. A kapott timföld „homokos ’ szemcseszerkezetű, amely előnyös az olvadékelektrolízisnél. Hátrányos viszont, hog\’ az A12O3 kitermelése sokkal kisebb, mint az európai eljárásnál, általában 50 g Al2O3/l nátrium-aluminát-oldat. Ismertek olyan kísérletek, amelyeknél megkísérelték nagyobb mennyiségű Al(0H)3 oltókristály beadagolásával, valamint a hőmérséklet csökkentésével a kitermelést növelni, de ilyenkor mindig számolni kell azzal, hogy a timföld „homokos” szemcse-szerkezete eltűnik és kisebb szemcsézett lesz.
Napjainkig a technika állásaként számos publikáció jelent meg, mind az európai, mind az amerikai eljárással kapcsolatban végzett olyan kísérletek ismertetésével, amelyek arra irányultak, hogy olyan eljárást dolgozzanak ki, ami nagy szemcseszerkezetű alumínium-trihidroxidot de egyúttal az európai eljárásnak megfelelő termelékenységi értéket eredményezne.
A 2 657 '778. számú egyesült államok-beli szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, melynek célja kedvező hozammal nagy szemcseszerkezetű alumínium-hidroxid előállítása. Az eljárás során az alumínium-trihidroxid oltókristályt két fokozatban (lépésben) adagolják be. Az első lépésben csak olyan mennyiségben adagolják az oltókristályt, hogy nagy szemcséjű kristályok kele tkezzenek, majd a második fokozatban friss oltókristályokat visznek be. Az ismeretetett eljárás hátránya, hogy nagyon rossz (48 g/1) kitermeléssel megy végbe, ami az ipari alkalmazhatóságát gátolja.
A 3 486 850. számú egyesült államok-beli szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelynek során egyidejűleg növelik a kitermelést és az alumínium-trihidroxid szemcseméretét. Az eljárásnál a túltelített nátrium-aluminát-oldatot egy több szakaszból álló bontó zónában cirkuláltaják, az alumínium-tirhídroxid cltókristályokat folyamatosan adagolják be az oldatba, majd az oldatot a bontó szakaszok között azonnal lehűtik. Az eljárásnak nincs gyakorlati jelentősége a szűk hőmérséklet-tartomány és a csekély termelékenységnövekedés miatt.
A 2 440 916. számú francia szabadalmi leírás a túltelített nátrium-aluminát-oldat bontására kétfázisú eljárást ismertet.
Az első fázisban a nátrium-aluminát-oldatba ellenőrzött mennyiségű finom oltókristály szuszpenziót visznek be, miközben a hőmérsékletet 77 °C-ról 66 °C-ra csökkentik.
A második fázisban az elsőnél kapott hideg szuszpenzióhoz nagyobb szemcseméretű oltókristályt visznek be, olyan mennyiségben, hogy a két lépcsőben beadagolt alumínium-trihidroxid mennyisége legalább 130 g/l elbomló oldat legyen, de ne haladja meg a 400 g/l koncentráció értéket. Az eljárás az amerikai eljáráshoz viszonyítva inkább a termelékenységet növeli meg és nem a szemcseméretet. A termelékenység növekedése a megbontandó nátrium-aluminát-oldat túltelítettségének következménye, amely részben a bauxit oldási műveletéből, részben pedig a bontási zónában eltöltött hosszú tartózkodási (45—100 óra) időből adódik, ugyanakkor az oldatba juttatott nagyobb oltóanyag mennyiség nem játszik döntő szerepet.
A 2 440 916. számú francia szabadalmi eljárás szerint nagyobb mennyiségű, de nem több, mint 400 g/l nátriumaluminát-oldat visszacirkuláltatott oltókristályt alkalmaznak a termelékenység és a szemcseméret növelésére.
A 4 305 913. számú egyesült államok-beli szabadalmi leírás szerint az európai eljárásban alkalmazott nagymenynyiségű oltókristály használata előnytelen és kisszemcséjű alumíníum-trihidroxidot eredményez. Az eljárás három részből (fázisból) áll, az első az agglomerációs-fázis, a második az agglomerátumok méretnövelésének fázisa, a harmadik az oltókristályok előállítása. A három fázis egymástól elkülönítetten, de egymáshoz kapcsolva működik. Az eljárás során alkalmazott hőmérséklet 74-85 °C között van, a beadagolt oltókristályok mennyisége 70— 140 g/l elbontandó nátrium-aluminát-oldat. Az eljárással az előállított timföld szemcsemérete kedvezőbb, de a kitermelési értékek az európai eljárás termelési szintje alatt vannak.
A technika állásában számos publikáció foglalkozik olyan kísérletek bemutatásával, amelyek azt célozzák, hogy az európai és az amerikai eljárások előnyeit összekapcsolva, azaz nagy szemcseméretű, „homokos” szemcseszerkezetű timföldet, nagy kitermeléssel előállító eljárást dolgozzanak ki.
Az eddigi kísérletek azt mutatták, hogy a javasolt eljárások nem teljes és nem kielégítő megoldásokat adnak, mivel ezeknél a szemcseméret növelésével egyúttal a timföld kitermelése jelentősen csökken, és ily módon ipari eljárásként nem alkalmazhatók.
Célunk az volt, hogy a fenti hátrányok kiküszöbölése mellett a Bayer-féle eljárással a bauxit alkalikus feloldásával kapott túltelített alkálifém-aluminát oldat megbontásával, nagy kitermeléssel, nagy szemcseszerkezetű — azaz legfeljebb a részecskék 10 tömeg%-ának a legkisebb mérete lehet 45 μ alatt - alumínium-trihidroxidot eredményező az iparban is használható eljárást dolgozzunk ki. Eljárásunk során a nátrium-aluminát-oldatba a technika állása szerint eddig még soha nem használt előnytelenül nagy mennyiségűnek tartott oltókristályt viszünk be.
A találmány szerinti eljárásnál a Bayer-féle eljárással kapott túltelített, „n” számú egységből álló kaszkádrendszerű bontó zónában levő, nátrium-aluminát-oldat ból, a nagy szemcseméretű Al(OH)3-t úgy állítjuk elő, hogy az oltókristályok összes mennyiségét érintkezésbe hozzuk a nátrium-aluminát oldat összes mennyiségével és a keletkezett szuszpeiziót a bontó zónában előírt ideig cikuláltatjuk, a nátrium-aluminát-oldatot megbontjuk, a kikevert szuszpenzió egy részét a bontó zónába visszacirkuláltatjuk, a maradékból a nátrium-aluminátoldatot a szilárd anyagtól annak szemcseméret szerinti osztályozása után elválasztjuk oly módon, hogy
a) ,41” számú egységből álló bontó zóna legalább egy egységébe az elbontandó nátrium-aluminát-oldatot és a nem meghatározott szemcseméretű kristályos alumíniumtrihidroxid oltókristályokat vezetve az egység(ek)ben 1000 g/l-nél nagyobb szárazanyag-tartalmú szuszpenziót készítünk;
b) a bontó zónában legfeljebb 50-80 °C hőmérsékleten annyi ideig cirkuláltatjuk az anyagot, amíg az oldott Al2 O3 -nak legalább 30 tömeg%-a elbomlik és így az oldott A12O3 és a kausztikus Na20 tömegaránya legalább 0,7re csökken, ezután a szuszpenziónak legfeljebb 50 térfogat%-át elvonjuk;
c) az elvont szuszpenziót az osztályozó egységbe vezetjük és az osztályozás után elvezetjük:
Cj — nagy szemcseméretű kristályos A1(OH)3 t és a c2 — szuszpenzió formájú részt, ezt a nem osztályozott maradékkal egyesítjük és
d) az egyesített szuszpenziót egy szilárd-folyadék elválasztó egységbe vezetjük, ahol a szilárd nem osztályozott szemcseméret ű alumíni jm-trihidroxid kristályokat elválasztjuk és mint oltókristályt a Bayer-féle eljárás bontó zónájába visszacirkuláltatjuk és a folyadékfázist elvezetjük.
A g száraz alumínium-trihidroxid/1 oldat, a túltelített elbontandó nátrium-aluminát-oldatból az oltóanyag beadagolására keletkező szuszpenzió szárazanyag-tartalmát jelenti, míg a kausztikus Na2O koncentrációja, az összes Na20 mennyiséget jelenti, amely akár kötött formában a nátrium-aluminátban, akár szabad formában, mint nátrium-hidroxid van jelen.
A találmány szerinti eljárás lényegét az 1. ábrán foglaltuk össze. Az 1. ábrán a nátrium-aluminát bontó zóna „n” számú bontó egységből áll, amely két részre oszlik. Egy A csoportra „p” számú egységgel és egy B csoportra (n—p) számú egységgel.
Az Ld túltelített alkálifém-aluminát összes mennyiségét a bontó zóna A vagy B csoportjában levő legalább egy bontó egységbe, például: Ldl, Ld2, ... , Ldp adagoljuk be az A csoport esetében. Természetesen az is lehetséges, hogy az oldat egy részét az A csoportnak legalább egy bontó egységébe és másik részét pedig a B csoport legalább egy bontó egységébe vezetjük be.
Hasonlóképpen adagoljuk be a nem meghatározott szemcseméretű alumínium-trihidroxid oltóanyagot (Saj, Sa2, ·· , Sap) teljes egészében vagy részben az aluminátoldat beadagolásával összhangban.
A találmány szerinti eljárással, nem meghatározott szemcseméretű — a szemcseméret tartomány széles ha-36 tárok közt változik - alumínium-trihidroxid oltókristályok alkalmazásával nagy szárazanyag-tartalmú — legalább 1000 g/1 nátrium-aluminát-oldat, szuszpenziót lehet előállítani, amely nagy hozammal, nagy szemcseméretű ún. „homokos” szemcséjű timföldet eredményez.
Az előálh'tott szuszpenzióban a szárazanyag koncentrációja előnyösen 1000 2000 g nem meghatározott méretű A1(OH)3/1 elbomló nátrium-aluminát-oldat.
A nagy szárazanyag-tartalmú szuszpenzió előnyösen a bontó zóna legalább (n-1) számú egységében, előnyösebben a zóna utolsó (η—1) számú egységében helyezkedik el. Ez utóbbi esetben a bontó zóna A csoportja egyetlen egységből áll.
Előnyös az is ha, a nagy szárazanyag-tartalmú szuszpenzió ,,n” számú bontó egységet foglal el. Ilyenkor az oltókristály összes mennyiségét egyidejűleg az alkálifémaluminát-oldattal az első bontó egységbe vezetjük be.
Az előállított nagy szárazanyag-tartalmú oltóanyag szuszpenzíó keletkezése után a bontó zónában marad. Itt 50—80 °C közötti hőmérsékleten tartjuk az anyagot, annyi ideig, amíg a feloldódott A12O3 és a kausztikus Na2O tömegarány a 0,7 lesz.
Ha a bontó zóna ji’ számú egységének legalább egyikében a nagy szárazanyag-tartalmú szuszpenzió hőmérsékletét 60—75 °C között választjuk meg, szükséges, hogy a többi (η— 1) egységben cirkuláló szuszpenziót oly módon lehűtsük, hogy maximális hőmérséklete legfeljebb 60 °C legyen.
Miután a bontó zónában elegendő ideig cirkulált a nagy szárazanyag-tartalmú szuszpenzió, Ln„j részét legfeljebb 50 térfogat%-át, előnyösebben 30 térfogat%-át — a C osztályozó zónába vezetjük, ahonnan eltávolítjuk a találmány szerinti eljárással előállított nagy szemcseméretű Al(OH)3-t, míg a másik Le szuszpenzió formájú részt az osztályozóból elvonva összekeverjük a bontó zónában cirkuláló szuszpenzióval.
A bontó zónából az Ln szuszpenziót a D szilárd-folyadék elválasztóba visszük, ahonnan az La folyadékfázist a Bayer-féle eljárás következő részébe vezetjük, míg az Sa szilárd fázist a találmány szerinti megoldás szerint, mint nem meghatározott szemcseméretű alumíniumtrihidroxid oltókristályt vísszacirkuláltatjuk a bontó zóna túltelített nátrium-ahiminát-oldatot tartalmazó legalább egy egységébe.
Az elbontandó nátrium-aluminát-oldatba az Sa szilárd fázist, mint oltókristályt szilárd formában, vagy a nátriumaluminát-oldat teljes egészével vagy egy részével előzőleg eldiszpergálva szuszpenzió formájában adagolhatjuk be.
Egy másik lehetséges megoldás szerint az alumíniumtrihidroxid oltókristályok kisebbik részét az első, a további részét pedig a második bontó egységbe vezetjük be.
Általában a második bontó-egységbe bevezetett alumínium-trihidroxid oltókristályok mennyisége a visszacirkuláltatott oltókristályoknak legalább 70 tömeg%-át teszi ki.
A fentieknek megfelelően az elbontandó nátrium-aluminát-oldat teljes egészét is bevezethetjük a bontó zóna első egységébe. Előnyös, ha a nátrium-aluminát-oldat legalább 20 térfogat%-át a bontó zóna első egységébe, míg a maradék részt a második egységbe vezetjük.
Az eljárás fent említett változatainak megfelelően a bontó zóna első egységében a maximális hőmérséklet 6580 °C között lehet, míg a második egységben 50-65 °C.
A találmány szerinti eljárást, melyben a túltelített nátrium-aluminát-oldat teljes mennyiségét nem meghatározott szemcseméretű oltókristállyal oltjuk be, végezhetjük folyamatosan és szakaszosan.
A folyamatos eljárásnál az oltóanyag folyamatosan jut az egyik bontó egységből a másikba. Az oltóanyag menynyiségét a cirkuláló szuszpenzió közepes tartózkodási ideje határozza meg.
A szakaszos eljárásnál, például egy bontó reaktor, az oltóanyag mennyiségét az egy bontási periódus időtartamára vonatkoztatva kell megállapítani.
A találmány szerinti eljárás előnyeit a következő példákon keresztül mutatjuk be.
1. példa
A példa a találmány szerinti eljárás bemutatására szolgál, amelyben nem meghatározott szemcseméretű kristályos alumínium-trihidroxid oltókristályok bevezetésével nagy szemcseméretű Al(OH)3 részecskéket, nagy termelékenységgel állítunk elő.
A timföld gyártásához az alábbi összetételű franciaországi és ausztráliai bauxitok egyenlő súlyú keverékét használjuk, melyet Bayer-féle eljárással 235 °C hőmérsékleten tárunk fel.
| Bauxitok | ||
| francia- országi | ausztráliai | |
| összetétel | tömegszázalék | |
| égetési veszteség | 13,47 | 23,88 |
| SiO2 | 5,30 | 5,30 |
| Al2O3 | 52,30 | 54,80 |
| Fe2O3 | 24,00 | 13,00 |
| TiO2 | 2,70 | 2,60 |
| CaO | 1,80 | 0,05 |
| V2OS | 0,08 | 0,04 |
| P2O5 | 0,20 | 0,08 |
| Szerves C | 0,15 | 0,25 |
| A kapott túltelített | nátrium-aluminát-oldat összetétele |
| a következő: | |
| Kausztikus Na2O | 160 g/1 |
| Karbonátos Na20 | 10 g/1 |
| A12O3 | 180 g/1 |
| Szerves C | 8 g/1 |
Ezt az elbontandó nátrium-aluminát oldatot, amelyben az oldott A’2O3 és a kausztikus Na2O kezdeti tömegaránya 1,125; 400 m3/óra sebességgel a bontó zónába vezetjük. A bontó zóna mechanikus keverővel ellátott nyolc egységből áll.
Az elbontandó nátrium-aluminát-oldat és az oltóanyag teljes mennyiségét az első bontó egységbe vezetjük.
A hőmérséklet az első egységben: 63 °C, az utolsóban 60 °C.
A folyamatos bontást három hónapos perióduson át, háromféle ipari vizsgálattal minősítjük. A vizsgálatokban a túltelített nátrium-aluminát-oldatot különféle A1(OH)3 oltókristályokkal bontjuk a következők szerint:
Az 1. vizsgálatban a technika állásából ismert szárazanyag-tartalmú A1(OH)3 szuszpenziót használunk, a találmány szerinti szárazanyag-tartalom legalacsonyabb értékénél kisebb koncentrációban.
A 2. vizsgálatban lényegesen megnövelt szárazanyagtartalmú A1(OH)3 szuszpenziót használunk.
A 3. vizsgálatban az osztályozás hatását vizsgáljuk meg oly módon, hogy a cirkuláló szuszpenzió egy részét az osztályozó zónán átvezetjük.
Mindhárom vizsgálatban a felhasznált oltókristály nem meghatározott szemcseméretű vagyis nem osztályozott szemcséjű. A vizsgálatok eredményeit az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat
Vizsgálatok
| 1. | 2 | 3. | |
| A1(OH)3 g/1 elbontandó nátrium-aluminát-oldat | 500 | 1400 | 1400 |
| 45 μ alatti oltóanyag mennyisége (tömeg%) | 50 | 19 | 17 |
| 45 μ-nál kisebb szemcséjű keletkezett A1(OH)3 (tömeg%) | 50 | 19 | 9 |
| Az osztályozóba kerülő A1(OH)3 szuszpnezió térfogat%-a | 0 | 0 | 17 |
| Közepes tartózkodási idő a bontó zónában (óra) | 50 | 35 | 35 |
| Hozam A12O3 g/1 | 80 | 80 | 80 |
| Oldott A12O3 és a kausztikus Na2O végső tömegaránya | 0,625 | 0,625 | 0,625 |
A táblázat adataiból jól látszik, hogy az oltóanyag mennyiségének növelése az elbontandó nátrium-aluminátoldatra vonatkoztatva a cirkuláló alumínium-trihidroxid szemcseméretének jelentős megnövekedését eredményezi. Az osztályozó egység beiktatása a szemcseméret növelésében további javulást okoz, mialatt a hozam változatlanul kedvező.
2. példa
A példa a találmány szerinti eljárás szakaszos foganatosítási módját mutatja be. A bontást egy 1600 m3 térfogatú keverővei ellátott bontóedényben végezzük. Az elbontandó, túltelített n átrium-a luminát -oldat megegyezik az 1. példa 3. vizsgálatában alkalmazott nátrium-aluminát oldattal. Az elbontandó oldatot franciaországi bauxit és ausztráliai bauxit egyenlő súlyú keverékéből 235 °C-on Bayer-féle eljárással feltárva kaptuk. A kapott, túltelített nátrium-aluminát-oldat összetétele a következő:
Kausztikus Na2 0 160 g/1
Karbonátos Na2O 10 g/J
A12O3 180 g/1
Szervese 8 g/1.
Ezt az elbontandó nátrium-aluminát-oldatot, amely ben az áldott A12O3 és a kausztikus Na2O tömegaránya 1,125 70 °C hőmérsékleten, 400 m3/óra sebességgel bevezetjük egy nyolc egységből álló ipari berendezés első egységébe, itt nem-osztályozott oltókristá’lya) 1700 g/1 szárazanyagtartalmú szuszpenziót készítünk, amit a reaktor alsó részen levő nyíláson átürítünk egy nagy kapacitású, 60 C hőmérsékleten tartott keverős bontó egységbe. A bontóedénybe 1400 m3 szuszpenziót viszünk át. A bontóedényben levő szuszpenziót állandóan kevertetjük.
A 4. vizsgálatban 1700 g/1 szárazanyag-tartalmú A(0H)3 szuszpenziót használunk. A szuszpenziót nem osztályozzuk. Az 5. vizsgálatban a 4. vizsgálatban alkalmazott szuszpenziót használjuk úgy, hogy a szuszpenzió 20 térfogati-át - amelyet a bontóegység alján levő nyíláson át veszünk le 34 órás bontási idő után, és amelyben az o dott A12O3 és a kausztikus Na2O tömegaránya 0,7-nál kisebb — osztályozzuk. A finom, osztályozott frakciót a bontóedény felső részébe fecskendezéssel visszacirkulált ltjuk. A vizsgálatok eredményeit a 2. táblázatban foglaljuk össze.
2. táblázat
Vizsgálatok
| 4. | 5. | |
| A1(OH)3 g/1 elbontandó nátrium-aluminát-oldat | 1700 | 1700 |
| 45 μ alatti oltóanyag mennyisége (tömeg%) | 17 | 17 |
| 45 p-nál kisebb szemcséjű keletkezett A1(OH)3 (tömeg%) | 17 | 8 |
| Az osztályozóba kerülő A1(OH)3 szuszpenzió térfogat%-a | 0 | 20 |
| Közepes tartózkodási idő a bontó zónában (óra) | 40 | 40 |
| Hozam Al2 O3 g/1 | 79 | 79 |
| Oldott A12O3 és a kausztikus Na20 végső tömegaránya | 0,63 | 0,63 |
A táblázat adatai megerősítik az 1. példában kapott eredményeket, azaz, hogy nagy szárazanyag-tartalmú oltókristály-szuszpenzió alkalmazása még szakaszos eljárás esetében is az alumínium-trihidroxid szemcseméretének lényeges megnövekedését eredményezi.
Ugyanígy az osztályozás beiktatása nagy szemcseméretű alumínium-trihidroxid részecskék termelődéséhez vezet. A hozam mindkét esetben nagy.
3. példa
A timföldgyártáshoz az alábbi összetételű diaszporos bauxitoí használjuk, melyet Bayer-féle eljárással 260 °Con tárunk fel.
-510
| Égetési veszteség | 14,40 |
| SiO2 | 3,00 |
| AFO3 | 56,00 |
| fe-O3 | 22.00 |
| TiÓ2 | 2,60 |
| CaO | 2,10 |
| P2O5 | 0,06 |
| Szerves C | 0,10 |
4. példa
A timföld gyártásához az alábbi összetételű Franciaországból és Afrikából származó bauxitok egyenlő súlyú keverékét használjuk, melyet Bayer-féle eljárással 245 °Con tárunk fel.
A kapott túltelített nátrium-aluminát-oldaf összetétele
| a következő: | |
| Kausztikus Na20 | 163 g/í |
| Karbonátos Na20 | 26 g/1 |
| Aí2 O3 | 177 g/1 |
| Szerves C | 4 g/1 |
Ezt az elbontandó nátrium-aluminát-oldatot, amelyben az oldott A12O3 és a kausztikus Na2O kezdeti tömegaránya í,O85, 800 m3,'óra sebességgel a bontó zónába vezetjük, A bontó zóna mechanikus keverővei ellátott tizenegy egységből áll.
Az elbontandó nátrium-aluminát-oldatot és az oltóanyag teljes mennyiségét az első bontó egységbe vezetjük. Az első egységben a hőmérséklet 58 °C, az utolsóban 56 °C. A folyamatos bontást három hónapos perióduson át, ipari vizsgálattal minősítjük.
A vizsgálatban a felhasznált A1(OH)3 szuszpenzió szárazanyag-tartalma a találmány szerinti előnyös koncentráció. Az alkalmazott oltókristály nem osztályozott szemcséjű. A vizsgálat eredményeit a 3. táblázat tartalmazza.
3. táblázat
Vizsgálatok
| 6. | |
| A1(OH)3 g/1 elbontandó | 6 |
| nátrium-aluminát -oldat | 1500 |
| 45 μ alatti oltóanyag mennyisége (tömeg%) | 12 |
| 45 μ-nál kisebb szemcséjű keletkezett A1(OH)3 (tömegyc) | 7 |
| Az osztályozóba kerülő A!(0H)3 szuszpenzió térfogat%-a ' | 15 |
| Közepes tartózkodási idő a bontó zónában (óra) | 32 |
| Hozam Al2 O3 g/1 | 77 |
| Oldott A12O3 és a kausztikus Na2 O végső tömegaránya | 0,61 |
A 3. táblázat adataiból jól látszik, hogy a találmány szerinti eljárással ~ azaz a túltelített nátríum-aluminátoldat megbontására nagy szárazanyag-tartalmú A1(OH)3 oltókristály szuszpenzió és osztályozás alkalmazásával — előnyösen nagy szem esem ere tű Al(OH)3-t, nagy hozammal állíthatunk elő.
| Bauxitok | ||
| francia- országi | afrikai | |
| égetési veszteség | 14.40 | 30.00 |
| SiO2 | 7.00 | 1.00 |
| A12O3 | 51,50 | 58,50 |
| Fe2O3 | 22,40 | 6,80 |
| TiO2 | 2,70 | 3,50 |
| CaO | 1,80 | 0,10 |
| Szervest' | 0,20 | 0,10 |
| A kapott túltelített | n átrium-aluminát-oldat ósszet é tele |
| a következő: | |
| Kausztikus Na20 | 155 g/1 |
| Karbonátos Na20 | 21 g/1 |
| AI2O3 | 178 g/1 |
| Szerves C | 14 g/1 |
Az elbontandó nátrium-aluminát-oldatot, amelyben az oldoti Al2Oa és a kausztikus Na20 kezdeti tömegaránya 1,15, 200 m3/óra sebességgel a bontó zónába vezetjük. A bontó zóna mechanikus keverővei ellátott nyolc egységből áll. A folyamatos bontást három hónapos perióduson át, háromféle ipari vizsgálattal minősítjük. A 7. vizsgálatban az elbontandó nátrium-aluminátoldatot és az. oltóanyag teljes mennyiségét az első bontó egységbe vezetjük.
A hőmérséklet az első egységben 60 °C, a második egységben 59 °C és az utolsóban 50 °C.
A 8. vizsgálatban 100 m3íóra sebességgel beadagolt, 75 °C hőmérsékletű túltelített nátrium-aluminát-oldatot bontunk meg az első bontó egységben, az oltókristály 10 tömeg%-ának a beadagolásával.
Ezután ugyancsak 100 m3/óra sebességgel a második egységbe vezetett 50 °C hőmérsékletű túltelített nátriumaluminát-oldatot bontunk meg az oltókristály maradék 90%-ának a beadagolásával. Az első egységből távozó anyagot is a második egységbe vezetjük. A hőmérséklet az első egységben 72 C, a másodikban 60 C és az utolsóban 51 °C.
A 9. vizsgálatban a bontást a 8. vizsgálatban ismertetett, módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a hetedik egységből távozó A1(OH)3 szuszpenzió 20 térfogat%-át az osztályozó egységbe vezetjük, míg a maradék részt visszacirkuláltatjuk a bontó zónába.
A vizsgálatok eredményét a 4. táblázat tartalmazza
-612
4. táblázat
Vizsgálatok
| 7. | 8. | 9. | |
| A1(OH)3 g/1 elbontandó nátrium-aluminát -oldat | 1000 | 1000 | 1000 |
| 45 μ alatti oltóanyag mennyisége (tömeg%) | 40 | 16 | 15 |
| 45 μ-nál kisebb szemcséjű keletkezett A1(OH)3 (tömeg%) | 40 | 16 | 8 |
| Az osztályozóba kerülő A1(OH)3 szuszpenzió térfogat%-a | 0 | 0 | 20 |
| Közepes tartózkodási idő a bontó zónában (óra) | 45 | 45 | 45 |
| Hozam A12O3 g/1 | 85 | 81 | 81 |
| Oldott Al2 O3 és a kausztikus Na2 O végső tömegaránya | 0,60 | 0,62 | 0,62 |
A vizsgálatok eredményeiből megállapíthatjuk, hogy ha a bontást a 9. vizsgálatnak megfelelő paraméterekkel, egyidejűleg két bontó egységbe elosztott oltókristály oldattal végezzük, kedvező hozammal nagy szemcseméretű alumínium-trihidroxidot kapunk.
5. példa
A példa a találmány szerinti eljárás legelőnyösebb foganatosítási módját mutatja be. A példa szerinti eljárást folyamatos formában valósítjuk meg ugyanazzal a túltelített nátrium-aluminát-oldattal, mint amelyet a 4. példa
7., 8. és 9. vizsgálatában használtunk. Ezt az oldatot úgy kaptuk, hogy egy afrikai bauxit és egy francia bauxit egyenlő súlyú keverékét a Bayer-e ljár ást követve 245 °Con feldolgoztuk.
A kapott túltelített nátrium-aluminát-oldat összetétele a következő:
Kausztikus Na2 Ο 155 g/1
Karbonátos Na2O 21 g/1
A12O3 178 g/1
SzervesC 14 g/1.
Ezt a túltelített nátrium-aluminát-oldatot, amelyben az oldott A12O3 és a kausztikus Na20 kezdeti tömegaránya 1,15, 65 °C hőmérsékleten 600 m3 óránkénti sebességgel egy tizenegy egységből álló kaszkádrendszerű bontózóna első egységébe vezetjük. Az egységek keverőberendezéssel vannak ellátva. A 10. vizsgálat során az elbontandó nátrium-aluminát-oldat összes mennyiségét és az oltókristályok összes mennyiségét is a 60 °C hőmérsékleten tartott első egységbe vezetjük be. Ott 1500 g/1 szárazanyag-tartalmú szuszpenziót készítünk. A kapott homogén szuszpenziót 56 °C-ra lehűtjük és ugyanezen a hőmérsékleten tartjuk a bontó zóna 10. egységéig. A szuszpenzió tartózkodási ideje a tíz bontóegységben 36 óra, ezalatt az oldott A12O3 és a kausztikus Na20 tömegaránya 0,65-re csökken és a szuszpenzió szárazanyag-tartalma a kicsapódott Al(0H)3-al együtt körülbelül 1620 g/l-re dúsult. A teljes szuszpenzió 20térfogat%-nyi mennyiségét (L10 frakció) osztályozzuk úgy, hogy a 45 μ-nál nagyobb átmérőjű dekantált részekből álló Lg-jelű szemcsés részt, amelynek a hozama körülbelül 612 g/1 osztályozás előtti szuszpenzió, elvonjuk. Az osztályozás után kapott finom részecskékből álló
Lc ízuszpenziót a 11. egységbe visszafecsekendezzük és ott 53 °C hőmérsékleten a 10. egységből eredő, 80 térfogata -ot kitevő nem-osztáiyozott szusspenzióval - aminek szárazanyag-tartalma körülbelül 1800 g/1 -elkeverjük.
Miután a ’ 1 egységben levő szuszpenzióban az oldott 10 A12O3 és a kausztikus Na20 tömegarányát 0,65-ről 0,63-18 csökkentjük, elvezetjük az LH 'zuszpenziót, aminek szárazanyag-tartalma 1500 g/1. A tizenegy egységből álló bontózonában az elbontandó oldat teljes tartózkodási ideje 40 óra. Az Li í szuszpenzió elválasz15 tás; t, azaz az La folyadékfázis és az Sa szilárd fázis elkülönítését, szűréssel valósítjuk meg. A nem-osztályozott oltókristályokat tartalmazó Sa fázis* mosás után a bontó zóna ί, egységébe cirkuláítatjuk vissza,
A izsgálaí eredményeit az 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat
Vizsgálatok
| 25 | 10. |
| A (OIi)3 elbontandó nátrium-aluminát-oldat | 1500 |
| 45 μ alatti oltóanyag 30 mennyisége (tömeg%) | 14 |
| 45 μ-nál kisebb szemcséjű keletkezett A1(OH)3 (tomeg%) | 6 |
| A z osztályozóba kerülő A1(OH)3 szuszpenzió 35 térfogat%-a | 20 |
| közepes tartózkodási idő a bontó zónában (óra) | 40 |
| I lozam Al2 O3 g/1 | 80 |
| Oldott A12O3 és a kausztikus 40 Na2 O végső tömegaránya | 0,63 |
A példákban bemutatott eredmények alapján megállapítható, hogy mind a hozamban, mind a szemcseméret45 ben a kitűzött célokat elértül;.
Claims (12)
- Szabadalmi igénypontok1. Eljárás nagy szemcseméretü alumínium-trihidroxid50 részecskék — ahol a része eskék legfeljebb 10 tőmeg%nak legkisebb mérete 45 μ alatti - nagy termelékenységű előállítására, bauxit Bayer-féle lúgos feltárásával kapott túltelített. ,jr” számú egységből álló kaszkádrendszerű bontó zónában leve, nátnum-aluminái-olGatábóí, oltó55 kristályok hozzáadásával, oly módon, hogy az oltókristályok összes mennyiségét érintkezésbe hozzuk a nátriumaluminát oldat összes mennyiségével és a keletkezett szuszpenzíót a bontó zónában előírt ideig cirkuláltatjuk, a nátrium-aluminát-oldatot megbontjuk, a kikevert szusz60 penzió egy részét a bonto zónába visszacirkuláltatjuk, a-714 maradékból a nátrium-aluminát-oldatot a szilárd anyagtól annak szemcseméret szerinti osztályozása után elválasztjuk, azzal jellemezve, hogya) „n” számú egységből álló bontó zóna legalább egy egységébe az elbontandó nátrium-aluminát-oldatot és a nem meghatározott szemcseméretü kristályos alumíniumtrihidroxid oltókristályokat vezetve az egység(ek)ben 1000 g/l-nél nagyobb szárazanyag-tartalmú szuszpenziót készítünk;b) a bontó zónában legfeljebb 50-80 °C hőmérsékleten annyi ideig cirkuláltatjuk az anyagot, amíg az oldott Al203-nak legalább 30 tömeg%-a elbomlik és így az oldott A12O3 és a kausztikus Na20 tömegaránya legalább 0,7re csökken, ezután a sz.uszpenziónak legfeljebb 50 térfogat %-át elvonjuk;e) az elvont szuszpenziót az osztályozó egységbe vezetjük és az osztályozás után elvezetjük:Ci -a nagy szemcseméretü kristályos A1(OH)3 t és a c2 -szuszpenzió formájú részt, ezt a nem-osztályozott maradékkal egyesítjük ésd) az egyesített szuszpenziót egy szilárd-folyadék elválasztó egységbe vezetjük, ahol a szilárd nem-osztályozott szemcseméretü alumínium-trihidroxid kristályokat elválasztjuk és mint oltókristályt a Bayer-féle eljárás bontó zónájába visszacirkuláltatjuk, és a folyadékfázisí elvezetjük.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a bontó zóna legalább egy egységébe legfeljebb 200 g/1 szárazanyag-tartalmú szuszpenziót készítünk.
- 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nagy szárazanyag-tartalmú szuszpenziót legalább az utolsó η -1 számú bontó egységben cirkuláltatjuk.
- 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalifém-aluminát-oldat összes mennyiségét és a visszacirkuláltatott oltókristályok összes mennyiségét egyidejűleg az első bontó egységbe vezetjük
- 5 és a keletkező nagy szárazanyag-tartalmú szuszpenziót ,,n” számú bontó egységben cirkuláltatjuk.5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bontó zónában legfeljebb 50-68 °C hőmérsékletet tartunk fönn.0
- 6. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bontó zónában legfeljebb 60 -75 °C hőmérsékletet tartunk fenn.
- 7. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bontó zónában szükséges hőmérsékletet hűtéssel5 biztosítjuk.
- 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bontó zónában cirkuláló nagy szárazanyag-tartalmú szuszpenziót legfeljebb 60 °C-Ta bűtjük le.
- 9. Az '. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezre, θ hogy a visszacirkuláltatott A1(OH)3 oltókiistályok legalább 70 lömeg%-át a második bontó egységbe vezetjük.
- 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az elbontandó nátrium-aluminát-oldat össszes mennyiségét az első bontó egységbe vezetjük.5
- 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elbontandó nátrium-aluminát-oldat 20 térfogatiját az első, a többi részét a második bontó egységbe vezetjük.
- 12. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve,0 hogy a bontó zóna első egységében legfeljebb 65-8O°C-t míg a második egységében 50-65 °C t tartunk fenn.
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| FR8212412A FR2529877A1 (fr) | 1982-07-08 | 1982-07-08 | Procede de production d'un trihydroxyde d'aluminium de grosse granulometrie |
| PCT/FR1983/000138 WO1984000355A1 (fr) | 1982-07-08 | 1983-07-06 | Procede de production d'un trihydroxyde d'aluminium de grosse granulometrie |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU190601B true HU190601B (en) | 1986-09-29 |
Family
ID=9276005
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU832692A HU190601B (en) | 1982-07-08 | 1983-07-06 | Process for production of highly granulated aluminium-trihydroxid particles |
Country Status (22)
| Country | Link |
|---|---|
| JP (1) | JPS59501207A (hu) |
| AU (1) | AU555347B2 (hu) |
| CA (1) | CA1205292A (hu) |
| CH (1) | CH654557A5 (hu) |
| DE (1) | DE3324378A1 (hu) |
| ES (1) | ES8403838A1 (hu) |
| FR (1) | FR2529877A1 (hu) |
| GB (1) | GB2123806B (hu) |
| GR (1) | GR79591B (hu) |
| HU (1) | HU190601B (hu) |
| IE (1) | IE55499B1 (hu) |
| IN (1) | IN158680B (hu) |
| IT (1) | IT1165460B (hu) |
| MX (1) | MX158908A (hu) |
| NL (1) | NL8302419A (hu) |
| NO (1) | NO840866L (hu) |
| NZ (1) | NZ204832A (hu) |
| OA (1) | OA07487A (hu) |
| PH (1) | PH19286A (hu) |
| WO (1) | WO1984000355A1 (hu) |
| YU (1) | YU43187B (hu) |
| ZA (1) | ZA834977B (hu) |
Cited By (1)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CN103736317A (zh) * | 2013-12-14 | 2014-04-23 | 中国铝业股份有限公司 | 一种种分过滤机供料方法 |
Families Citing this family (4)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| FR2551429B2 (fr) * | 1983-09-05 | 1985-10-18 | Pechiney Aluminium | Procede de production d'un trihydroxyde d'aluminium de granulometrie grosse et reguliere |
| US4511542A (en) * | 1984-05-24 | 1985-04-16 | Kaiser Aluminum & Chemical Corporation | Bayer process production of alumina hydrate |
| FR2573414B1 (fr) * | 1984-11-22 | 1989-12-01 | Pechiney Aluminium | Procede de mise en oeuvre d'un amorcage en deux temps pour l'obtention d'alumine a gros grains |
| FR2709302B1 (fr) * | 1993-08-26 | 1995-09-22 | Pechiney Aluminium | Procédé de fabrication de trihydrate d'alumine à teneur en sodium et granulométrie réglées. |
Family Cites Families (7)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| GB653741A (en) * | 1947-09-25 | 1951-05-23 | Viggo Harms | Improvements in and relating to a method and apparatus for precipitation of solids from solutions and the like |
| FR1223274A (fr) * | 1958-04-09 | 1960-06-16 | Pechiney Prod Chimiques Sa | Procédé pour la fabrication de l'alumine |
| US3649184A (en) * | 1969-05-29 | 1972-03-14 | Reynolds Metals Co | Precipitation of alumina hydrate |
| JPS5344920B2 (hu) * | 1972-05-08 | 1978-12-02 | ||
| DE2531646A1 (de) * | 1975-07-15 | 1977-02-03 | Ekato Werke | Verfahren und vorrichtung zur herstellung von tonerde |
| CH644332A5 (de) * | 1978-11-07 | 1984-07-31 | Alusuisse | Verfahren zur herstellung von grobem aluminiumhydroxid. |
| JPS5711821A (en) * | 1980-06-27 | 1982-01-21 | Nippon Light Metal Co Ltd | Preparation of both coarse granule and fine granule of alumina |
-
1982
- 1982-07-08 FR FR8212412A patent/FR2529877A1/fr active Granted
-
1983
- 1983-06-17 PH PH29071A patent/PH19286A/en unknown
- 1983-06-22 IN IN782/CAL/83A patent/IN158680B/en unknown
- 1983-07-06 CH CH3711/83A patent/CH654557A5/fr not_active IP Right Cessation
- 1983-07-06 YU YU1472/83A patent/YU43187B/xx unknown
- 1983-07-06 NZ NZ204832A patent/NZ204832A/en unknown
- 1983-07-06 DE DE19833324378 patent/DE3324378A1/de active Granted
- 1983-07-06 WO PCT/FR1983/000138 patent/WO1984000355A1/fr unknown
- 1983-07-06 JP JP58502223A patent/JPS59501207A/ja active Granted
- 1983-07-06 HU HU832692A patent/HU190601B/hu unknown
- 1983-07-06 AU AU17073/83A patent/AU555347B2/en not_active Expired
- 1983-07-07 ZA ZA834977A patent/ZA834977B/xx unknown
- 1983-07-07 ES ES523929A patent/ES8403838A1/es not_active Expired
- 1983-07-07 GB GB08318409A patent/GB2123806B/en not_active Expired
- 1983-07-07 IE IE1588/83A patent/IE55499B1/en not_active IP Right Cessation
- 1983-07-07 IT IT21975/83A patent/IT1165460B/it active
- 1983-07-07 CA CA000431991A patent/CA1205292A/fr not_active Expired
- 1983-07-07 GR GR71884A patent/GR79591B/el unknown
- 1983-07-07 OA OA58054A patent/OA07487A/xx unknown
- 1983-07-07 NL NL8302419A patent/NL8302419A/nl not_active Application Discontinuation
- 1983-07-07 MX MX197966A patent/MX158908A/es unknown
-
1984
- 1984-03-07 NO NO840866A patent/NO840866L/no unknown
Cited By (1)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CN103736317A (zh) * | 2013-12-14 | 2014-04-23 | 中国铝业股份有限公司 | 一种种分过滤机供料方法 |
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| IT8321975A0 (it) | 1983-07-07 |
| GB2123806B (en) | 1986-07-09 |
| AU1707383A (en) | 1984-02-08 |
| JPH02291B2 (hu) | 1990-01-05 |
| OA07487A (fr) | 1985-03-31 |
| FR2529877A1 (fr) | 1984-01-13 |
| NL8302419A (nl) | 1984-02-01 |
| PH19286A (en) | 1986-03-04 |
| DE3324378C2 (hu) | 1988-07-28 |
| CH654557A5 (fr) | 1986-02-28 |
| ES523929A0 (es) | 1984-04-01 |
| WO1984000355A1 (fr) | 1984-02-02 |
| AU555347B2 (en) | 1986-09-18 |
| GB8318409D0 (en) | 1983-08-10 |
| ZA834977B (en) | 1984-03-28 |
| IT1165460B (it) | 1987-04-22 |
| CA1205292A (fr) | 1986-06-03 |
| IE831588L (en) | 1984-01-08 |
| NO840866L (no) | 1984-03-07 |
| YU147283A (en) | 1986-02-28 |
| DE3324378A1 (de) | 1984-01-12 |
| JPS59501207A (ja) | 1984-07-12 |
| YU43187B (en) | 1989-04-30 |
| NZ204832A (en) | 1986-06-11 |
| FR2529877B1 (hu) | 1985-04-19 |
| MX158908A (es) | 1989-03-29 |
| GB2123806A (en) | 1984-02-08 |
| ES8403838A1 (es) | 1984-04-01 |
| IE55499B1 (en) | 1990-10-10 |
| IN158680B (hu) | 1987-01-03 |
| GR79591B (hu) | 1984-10-31 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| CA1148724A (en) | Process for producing coarse grains of aluminium hydroxide | |
| US4512959A (en) | Method for the recovery of alumina | |
| US4364919A (en) | Process for producing coarse grains of aluminum hydroxide | |
| EP0166053A1 (en) | Improvements in the bayer process production of alumina hydrate | |
| HU204735B (en) | Process for producing aluminium trihydrate containing grains smaller than 45 micrometers up to 10 mass per cent | |
| US4582697A (en) | Production of aluminum trihydroxide having median diameter of 2 to 100 microns | |
| AU660739B2 (en) | Process for producing low soda alumina | |
| US4614642A (en) | Method of producing an aluminium trihydroxide with a large, even particle size | |
| US3372985A (en) | Process for removing impurities from the precipitation system of the bayer process | |
| HU190601B (en) | Process for production of highly granulated aluminium-trihydroxid particles | |
| US4051222A (en) | Coarsening of partially calcined alumina dust | |
| US5118484A (en) | Desilication of bayer process solutions | |
| US4661328A (en) | Alumina from high silica bauxite | |
| US2692816A (en) | Process for preparing magnesium hydroxide | |
| US6296818B2 (en) | Method for processing bauxite rich in alumina monohydrate | |
| US2604379A (en) | Alumina extraction | |
| WO1996006043A1 (en) | Improved process for the extraction of alumina from bauxite | |
| EP1087908B1 (en) | Process for the removal of silica from an alkaline solution containing sodium aluminate | |
| AU691049B2 (en) | Process for the precipitation of aluminum trihydroxide from a supersaturated sodium aluminate solution | |
| AU669576B2 (en) | Hydrate precipitation and oxalate removal | |
| EP0631985A1 (en) | Production of alumina | |
| EP0714852B1 (en) | Process for the precipitation of aluminum trihydroxide from a supersaturated sodium aluminate solution | |
| HU200573B (en) | Process and equipment for modifying temperature of slurries | |
| HU204733B (en) | Process for producing aluminium hydroxide with grain diameter less than 20% micrometers up to 20 per cent |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 |