HU189495B - Herbicides containg as reagent derivatives of 2-halogen acetanilid - Google Patents
Herbicides containg as reagent derivatives of 2-halogen acetanilid Download PDFInfo
- Publication number
- HU189495B HU189495B HU81687A HU68781A HU189495B HU 189495 B HU189495 B HU 189495B HU 81687 A HU81687 A HU 81687A HU 68781 A HU68781 A HU 68781A HU 189495 B HU189495 B HU 189495B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- active ingredient
- methyl
- chloroacetanilide
- active
- ethyl
- Prior art date
Links
Classifications
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
- A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
- A01N37/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids
- A01N37/18—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids containing the group —CO—N<, e.g. carboxylic acid amides or imides; Thio analogues thereof
- A01N37/26—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids containing the group —CO—N<, e.g. carboxylic acid amides or imides; Thio analogues thereof containing the group; Thio analogues thereof
Landscapes
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Agronomy & Crop Science (AREA)
- Pest Control & Pesticides (AREA)
- Plant Pathology (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Dentistry (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Wood Science & Technology (AREA)
- Zoology (AREA)
- Environmental Sciences (AREA)
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
Description
A találmány hatóanyagként 2-halogén-acetanilideket tartalmazó herbícid készítményekre vonatkozik.
A találmánnyal kapcsolatban számos 2-halogén-acetanilid-származékot ismertető közlemény jelent meg. Ezek az anilid nitrogénatomján vagy fenilgyűrűjén egyaránt lehetnek helyettesítetlenek vagy például alkil-, alkoxi-, alkoxi-alkil-, halogén- stb. csoportokkal helyettesítettek.
A találmány szerinti hatóanyagok azzal jellemezhetők, hogy alkoxi-metil-csoport van a nitrogénen, alkoxicsoport van az egyik orto-helyzetben, alkilcsoport pedig a másik ortohelyzetben. A találmányhoz legközelebb álló ismereteket közöl a 3 442 945. és 3 547 620. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, melyekben a 2’-(terc-butil)-2-klór-N-(metoxi-metil)-6’-metoxi-acetanilidet és ennek bróm-analógját (a 3 547 620. számú szabadalmi leírásnak a 18. és 34. példája, valamint a 3 442 945. számú szabadalmi leírásnak a 18. és 36. példája) ismertetik.
A 4 070 389. és a 4 152 137. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások közölnek olyan általános képleteket, melyek magukban foglalják az említett 3 442 945. és a 3 547 620. számú szabadalmi leírásokban leírt típusú hatóanyagokat. E vegyületek alkilcsoportot tartalmaznak az egyik orto-helyzetben, alkoxicsoportot a másik ortohelyzetben, és alkoxi-etil-csoportot az anilid nitrogénatomján.
A 810 763. számú belga szabadalmi leírás és a 2 402 938. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás olyan hatóanyagokat ismertet, melyek a nitrogénatomon olyan alkoxi-alkilcsoportot tartalmaznak, ahol 2 vagy több szénatom van nitrogénatom és az alkoxicsoport oxigénatomja között. Az említett 810 763. számú belga és 2 402 983. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban leírt, a találmány szerinti hatóanyagokhoz legközelebb álló vegyületekben etoxi-etil-csoport van az anilid nitrogénatomján, metoxi- vagy etoxicsoport az egyik orto-helyzetben és metil- vagy etilcsoport a másik orto-helyzetben.
A fent említett szabadalmi leírások ismertetnek ugyan herbícid eredményeket bizonyos gyomok esetén, nem közölnek azonban hatástani adatokat a nehezen kiirtható, évelő gyomok, például a tarackbúza és a sárga palka, valamint az egynyári gyomok, így nehezen kiirtható egynyári széleslevelű gyomok, mint például a tüskés rostmályva, pillangósvirág, maszlag stb. és olyan egynyári fűgyomok, mint például a fenyércirok, rezgőnád pauicum fajok (Texas, Fali és vadköles) és vörösrizs valamint más, ártalmas évelő és egynyári gyomok, például a borsos keserűfű, libatop, disznóparéj, muharok, pirókujjas mohar és kakaslábfű esetén.
Herbícid készítményekkel szemben követelmény, hogy a hatásukat hosszú időtartamon keresztül fenntartsák. Sok ismert herbícid készítmény hatása csak két-három hétig megfelelő. Néhány kiugró esetben 4-6 hétig őrzi meg a hatóanyag a fitotoxikus tulajdonságait. Ennek megfelelően, a legtöbb, korábban ismert herbícid készítmény egyik hátránya a viszonylag rövid élettartam talajban. A másik hátrány, hogy erős esőzés esetén a herbícid elveszti gyomnövények fejlődését gátló képességét, mert az eső sok herbícídet inaktivál. További hátrány, hogy használatuk csak bizonyos talajfajtákra korlátozott. Néhány herbícid kevés szerves anyagot tartalmazó talajokban hatásos más herbicidek meg éppen ilyen talajokban hatástalanok. Természetesen az az előnyös, ha egy herbícid mindenfajta talajban hasznilható, a könnyű szervestől a nehéz agyagig és komposztig.
Sok, korábban ismert herbícid készítménynek még az is hátránya, hogy csak bizonyos alkalmazási mód esetén hatásos, azaz például kikelés előtt alkalmazva a talaj felületén vagy talajba keverve. r
Végül, néhány herbícid speciális adagolási eljá- , rást igényel, mivel az anyagok mérgező tulajdonsá- * gai az eloszlás egyenletessége és az alkalmazás egészségügyi biztonsága alapvető követelmény. *
A találmány célkitűzése tehát olyan herbícid kidolgozása, amely nem rendelkezik hátrányokkal.
A találmány célkitűzése továbbá olyan herbícid készítmények kidolgozása, melyek olyan nehezen irtható évelő, valamint egynyári gyomnövények ellen hatásosak, mint például a tarackbúza, sárga palka, fenyércirok, tüskés rostmályva, pillangósvirág, rezgőnád, köles-fajok és vörös rizs, ezenkívül jó hatással rendelkeznek olyan elterjedt gyomok ellen, mint például a borsos keserűfű, lipatop, disznóparéj, maszlag, muhar, kakaslábfű és pirókujjas mohar, továbbá rezisztens gyomnövények, például a vadkender, selyemmályva, hajnalka és párlófű ellen, és egyidejűleg haszonnövényekkel - például szójabab, gyapot, amerikai mogyoró, repce és/vagy fehérbab - szemben nem fitotoxikusak.
A találmány célkitűzése továbbá olyan herbícid készítmény, mely a talajban legalább 18 hétig hatásos, egyben ellenáll a lemosódásnak, valamint a magas nedvességtartalmú körülmények között az esőzés által okozott hígulásnak.
A találmány szerinti herbicidek sokféle talajon, azaz könnyű, szerves táptalajokon, nehéz agyagon és komposzton egyaránt hatásosak, kikelés előtti felületi kezeléssel és talajbakeveréssel egyaránt alkalmazhatók.
A találmány szerinti készítmények hatóanyagainak körét a (I) általános képlettel adtuk meg. A (I) általános képletben: R etil-, η-propil-, izopropil-, izobutil-, szek-butil-, ciklopropil-metil-, allil- vagy propargilcsoport, metil-, etil-, n-propil- vagy izopropilcsoport, és R2 hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport, azzal a feltétellel, hogy:
- ta R2 hidrogénatom, akkor Rj etil- és R allilcsoport:
- ha R2 etilcsoport, Rx metil- és R izopropilcsoport:
- ha Rj metilcsoport, akkor R etil-, izopropil-, izobutil-, szek-butil- vagy ciklopropil-metilcsoport;
- ha Rj etilcsoport, akkor R szek-butil-, allilvagy propargilcsoport;
- ha Rj n-propil-csoport, akkor R etilcsoport, és
- ha Rj izopropil-csoport, akkor R etil- vagy n-propilcsoport.
E hatóanyagok közül különösen előnyös 2’-metoxi-6’-metil-N-(izopropoxi-metil)-2-klór-acetanilid.
189 495
További nagyon aktív hatóanyagok a következők:
2’-metoxi-6’-metil-N-(etoxi-metil)-2-kIór-acetanilid,
2’-metoxi-6’-metil-N-(l-szek-butoxi-metil)-2-kiór-acetanilid,
2’-etoxi-6’-metil-N-(allil-oxi-metil)-2-klór-acetanilid,
2’-etoxi-6’-metil-N-(propargil-oxi-metil)-2-klór-acetanilid,
2’-etoxi-N-(allil-oxi-metil)-2-klór-acetanilid
2’-metoxi-6’-etil-N-(izopropoxi-metil)-2-klór-acetanilid,
2’-etoxi-6’-metil-N-(l-metil-propoxi-metil)-2-klór-acetanilid,
2’-(n-propoxi)-6’-metil-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilid,
2’-izopropoxi-6’-metil-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilid, és
2’-izopropoxi-6’-metil-N-(n-propoxi-metil)-2-klór-acetanilid.
A találmány szerinti készítmények hatóanyagai több úton állíthatók elő. Például előállíthatjuk azokat „azometin-szintézissel” melyet a 3 442 945, és 3 547 620. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások ismertetnek. Az eljárás szerint a megfelelő primer anilint formaldehiddel reagáltatjuk a megfelelő metilén-anilin (helyettesített fenil-azometin) előállítására, melyet azután halogén-acetilező szerrel - például klór-acetil-kloriddal vagy klór-acetil-anhidriddel - reagáltatunk, így kapjuk a megfelelő N-alkoxi-metil-2-klór-acetanilidet.
Egy további eljárás változat szerint a megfelelő N-(metilén-éter)-2-halogénacetanilidet átészterezzük a kívánt alkohollal és így a megfelelő átészterezett N-hidroxi-karbil-metil-2-halogén-acetanilidet kapjuk.
Egy további eljárás szerint a megfelelő szekunder-2-halo-acetanilid anionját lúgos körülmények között N-alkilezzük.
1. példa ’-metoxi-ő ’-metil-N- (izopropoximetil) -2-klór-acetanilid előállítása
0,025 mól 2’-metoxi-6’-metiI-N-(metoxi-metil)-2-klór-acetanilidet oldunk 0,02 mól metánszulfonsavat tartalmazó 100-150 ml izopropil-alkoholban, és Soxhlet extrakciós berendezésben refluxáljuk. A berendezés hüvelye aktivált 3A Molekula Szitát (25 g) tartalmaz, hogy a felszabaduló metanolt elnyelje. A reakció lefutását gázkromatográfiás módszerrel követjük. Amikor a reakció teljesen lejátszódik, az alkohol felesleget vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot éterben vagy kloroformban oldjuk fel. Az oldatot 5 t%-os nátrium-karbonát-oldatial mossuk, szárítjuk magnézium-szulfáton és. bepároljuk. A terméket golyóshűtős desztillációval tisztítjuk. A kitermelés 55%. Halványborostyánszínű, szilárd anyagot kapunk, melynek olvadáspontja 40-41 ’C.
Elemanalizis a C14H2oC1NO3 képlet alapján [t%] számított: C: 58,84, H: 7,05, N: 4,90, Cl: 12,41; talált: C: 58,55, H: 7,08, N: 4,89, Cl: 12,45.
2-9. példák
A reakciót alapjában véve az 1. példában leírt körülmények között, ugyanazzal az eljárással és ugyanolyan mennyiségi arányok mellett hajtjuk végre, de más alkoholt használunk az átészterezésre. így végtermékként az 1. táblázatban szereplő
N-(hidrokarbil-oxi-metil)-2-halogén-acetanilidszármazékokat kapjuk.
I. Táblázat
| A példa sorszáma | Vegyület | Tapasztalati képlet | Fp °C (pa) | Elem | Analízis Számított [t%] | Talált |
| 2. | 2’-metoxi-6’-metil-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilid | C,3H18C1NO3 | 170 | C | 57,46 | 57,19 |
| (13) | H | 6,67 | 6,70 | |||
| N | 5,16 | 5,11 | ||||
| Cl | 13,05 | 13,09 | ||||
| 3. | 2’-metoxi-6’-metil-N-(l-metiI-propoxi-metil)-2-klór-acetaniiid | C„HmC1NO3 | c | 60,10 | 59,90 | |
| H | 7,40 | 7,36 | ||||
| N | 4,67 | 4,62 | ||||
| Cl | 11,83 | 11,97 | ||||
| 4. | 2’-etoxi-6’-metil-N-(alIil-oxi-metil)-2-klóracetanilid | c,h20cino3 | 110 | c | 60,50 | 60,30 |
| (9,1) | H | 6,77 | 6,80 | |||
| N | 4,70 | 4,64 | ||||
| Cl | 11,91 | 11,69 | ||||
| 5. | 2’-etoxi-6’-metil-N-(propargiIoxi-metil)-2-klór-acetanilid | Cj3H18C1NO3 | 140 | c | 60,91 | 60,98 |
| (13) | H | 6,13 | 6,14 | |||
| N | 4,74 | 4,74 | ||||
| Cl | 11,99 | 11,94 | ||||
| 6. | 2’-etoxi-6-metil-N-( 1 -metil-propoxi-metiI)-2-klór-acetanilid | C16HmC1NO3 | 135 | c | 61,24 | 60,98 |
| (11,7) | H | 7,71 | 7,69 | |||
| N | 4,46 | 4,42 | ||||
| Cl | 11,30 | 11,22 |
189 495
I. Táblázat folytatása
| A példa sorszáma | Vegyület | Tapasztalati képlet | Analízis | |||
| Fp’C (pa) | Elem | Számított [t%] | Talált | |||
| 7. | 2’-metoxi-6’-metil-metiI-N-(izobutoxi-metil)-2-klór-acetanilÍd | C1!H22C1NO3 | 140 | C | 60,10 | 59,88 |
| (13) | H | 7,40 | 7,41 | |||
| N | 4,67 | 4,62 | ||||
| Cl | 11,83 | 11,82 | ||||
| 8. | 2’-metoxi-6’-metil-N-(ciklopropil-metoxi-metil)-2-klór-acetani- | C!5H20C1NOj | 145 | c | 60,50 | 60,26 |
| lid | (13) | H | 6,77 | 6,77 | ||
| N | 4,70 | 4,66 | ||||
| Cl | 11,91 | 11,80 | ||||
| 9. | 2’-metoxi-6’-etil-N-(izopropoxi-metil)-2-klór-acetanilid | c!5h22cino3 | olaj | c | 60,10 | 59,81 |
| H | 7,40 | 7,46 | ||||
| N | 4,67 | 4,61 | ||||
| Cl | 11,83 | 11,71 |
10. példa ’-metoxi-6 ’-metil-N- (metoxi-metil)-2-klór-acetanilid előállítása
Ebben a példában az 1-9. példákban előállított végtermékek kiindulási anyagaként használt N-(metoxi-metil)-tercier-anilid kiindulási anyagok előállítását írjuk le.
Az 1-9. példákban kiindulási anyagként használt N-metilén-éterrel szubsztituált 2-klór-2-acetanilideket a megfelelő szekunder 2-halogén-acetanilidszármazékok alkilezésével állítottuk elő, a fent említett N-alkilezési eljárással. Ezt az eljárást a példában bemutatjuk, az 1. példában szereplő kiindulási anyag előállítása kapcsán.
0,025 mól 2’-metoxi-6’-metil-2-klór-acetanilidet,
0,05 mól bróm-metil-metil-étert és 2 g benzil-trietil-ammónium-bromidot oldunk 70 ml diklór-metánban. Ezután 40 ml 50 t%-os nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá részletekben, keverés közben, és a hőmérsékletet hűtéssel 20 és 25 ’C hőmérséklet között tartjuk. Mintán az adagolást befejeztük, a reakcióelegyet további másfél órán át kevertetjük. Ezután 100 ml vizet adunk hozzá hűtés közben, és a rétegeket elválasztjuk. A diklór-metános réteget 2 x 30 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk magnézium-szulfáton és ledesztilláljuk.
A maradék terméket kristályosítjuk vagy csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, így egy sárga folyadékot kapunk, amelynek forráspontja: 140 °C/15,6 Pa. Elemanalízis a C12H,6C1NO3 képlet alapján [t%] számított: C: 55,92, H: 6,26, N: 5,44; talált: C: 56,15, H: 6,33, N: 5,36.
Hasonló módon, a 2-9. példákban szereplő
N-metilén-éterrel helyettesített 2-klór-acetanilid- .55 származékokat a megfelelő szekunder anilid bróm-metil-metil-éterrel való alkilezésével állítjuk elő.
Az analóg klór-metil- és jód-metil-metil-étereket szintén használhatjuk.
Az ebben a példában szereplő tercier-N-(meto- 60 xi-metil)-szárn,az ':k előállítására kiindulási anyagként használt zek .inder anilidet a megfelelő primer amin klór-acr aliezésével állítjuk elő a következőképpen :
0,03 mól 2-metoxi-6-metil-anilint 30 ml diklór-metánban erősen kevertetünk 10 t%-os nátrium-hidroxid-oldattal (0,05 mól), mialatt 0,033 mól klór-acetil-klorid 20 ml diklór-metánnal készített 25 oldatát adjuk hozzá és külső hűtéssel a hőmérsékletet 15-25 ’C között tartjuk. Miután az adagolást befejeztük, a reakcióelegyet további 30 percig kevertetjük, a rétegeket elválasztjuk, és a diklór-metános réteget vízzel mossuk, szárítjuk, majd csökken30 tett nyomáson ledesztilláljuk. A terméket megfelelő oldószerből kristályosítjuk. Fehér, tűs kristályokat nyerünk, op.: 130-131 ’C.
Elemanalízis a Ci0Hi2C1NO2 képlet alapján [t%] számított: C: 56,21, H: 5,66, N: 6,56, Cl: 16,59; 35 talált: C: 56,16, H: 5,66, N: 6,57, Cl: 16,55.
A 2-9. példákban kiindulási anyagként használt szekunder anilideket hasonló módon állítjuk elő.
A szekunder anilidek előállítására használt primer aminokat szintén ismert módszerekkel állíthat40 juk elő: például, a megfelelően helyettesített nitrobenzol katalitikus redukciójával, etanolban, platina-oxid katalizátort használva.
Mint a fentiekben említettük, a találmány szerinti hatóanyagokat előállíthatjuk közvetlenül is a sze45 kunder anilidekből az N-alkilezési eljárás használatával, anélkül, hogy először előállítanánk az N-hidrokarbil-oxi-metil intermediert (amint az a 10. példában le van írva), melyet azután átészterezünk a végtermékké, amint azt az 1. példában ír50 tűk le.
A 11-14. példák bemutatják a találmány szerinti hatóanyagok előállítását az említett N-alkilezési eljárással.
11. példa (n-propoxi )-6’-metil-N-( etoxi-metil) -2-klór -acetanilid előállítása
4,35 g 2’-n-propoxi-6’-metil-2-klór-acetanilidet,
3,4 g klórmetil-etilétert, 1,5 g benzil-trietil-ammónium-kloridot összekeverünk 250 ml diklór-metánban és lehűtünk. A keverékhez 50 ml 50 t%-os nátrium-hidroxidot adunk 15 °C-on, és két óráig
189 495 .
kevertetjük, majd 100 ml vizet adunk hozzá. A rétegeket elválasztjuk, vízzel mossuk, majd magnézium-szulfát felett szárítjuk és ledesztilláljuk. A terméket golyóshűtős desztillációval tisztítjuk és így
4,8 g (89%-os kitermelés) tiszta folyadékot kapunk, melynek forráspontja: 130 ’C/9 Pa.
Elemanalízis a C15H22C1NO3 képlet alapján [t%] számított: C: 60,10, H: 7,40, Cl: 11,83; talált: C: 59,95, H: 7,39, Cl: 11,79.
12. példa ’~izopropoxi-6 ’-metil-N- (etoxi-metil) -2-klór-acetanilid előállítása
5,55 g 2’-izopropoxi-6’-metil-2-klór-acetanilidet,
4,4 g (klór-metil)-etil-étert, 2,5 g benzil-trietil-ammónium-kloridot összekeverünk 250 ml diklór-metánban és 0 °C-ra hűtünk. A keverékhez 50 ml 50 %-os nátrium-hidroxid-oldatot adunk egyszerre, miközben a hőmérsékletet 15 °C alatt tartjuk. A keveréket 2 órán át kevertetjük, hűtjük, majd 100 ml vizet adunk hozzá. A rétegeket elválasztjuk, vízzel mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, majd ledesztilláljuk, és így 4,7 g (69 %-os kitermelés) terméket kapunk, sárga olaj formájában. Elemanalízis a C15H22ClNO3-ra [t%] számított: C: 60,10, H: 7,40, N: 4,67, Cl: 11,83, talált: C: 60,10, H: 7,40, N: 4,64, Cl: 11,73.
13. példa ’-izopropoxi-6-metil-N- (n-propoxi-metil) -2-klór-acetanilid előállítása
A 11. és a 12. példában leírtak szerint járunk el, de alkilezőszerként (klór-metil)-propil-étert használunk, és így 5,0 g (88%-os kitermelés) sárga olajat kapunk.
Elemanalízis a C16H24C1NO3 képlet alapján [t%] számított: C: 61,24, H: 7,71, N: 4,46, Cl: 11,30, talált: C: 61,18, H: 7,76, N: 4,43, 0:11,31.
14. példa ’-etoxi-N- (allil-oxi-metil) -2-klór-acetanilid előállítása
A 11-13. példákban leírtak szerint járunk el, de a megfelelő szekunder anilidből és halogén-metil-allil-éterből indulunk ki, és így egy sárga olajat kapunk, melynek forráspontja: 134 °C/10,4 Pa. Elemanalízis a C14H18C1NO3 képlet alapján [t%] számított: C: 59,26, H: 6,39, N: 6,94, Cl: 12,49, talált: C: 59,20, H: 6,41, N: 6,95, Cl: 12,52.
A találmány szerinti herbicid készítmények kiváló peemergens herbicid tulajdonságot mutatnak, amely különösen a nehezen kiirtható évelő és egynyári gyomok fejlődését szelektív gátlásában mutatkozik meg, olyan évelők esetében, mint például a tarackbúza és a sárga palka; az egynyári széleslevelű gyomok, így a tüskés rostmályva, pillangósvirág, maszlag, borsos keseríífű, libatop-félék, disznóparéj és az egynyári füvek, mint a fenyércirok, rezgőnád, Brachiaria plantaginea, Texas köles, vörös rizs, vadköles, zászpa, muharok (például zöld és óriás), kakaslábfű és pirókujjas mohar.
A szakirodalomban előzőleg ismertetett acetanilid-típusú herbicidhez képest sikerült a gyomnövények ellenállóképességét csökkenteni más, rezisztens fajoknál, így például a parlagfű, selyemmályva, hajnalka és párlófű esetében. Számos terménynél - idetartozik a szójabab, gyapot, amerikai mogyoró, repce és futóbab - azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények megnövekedett és szelektív gátlást fejtenek ki a fent említett gyomnövények fejlődésére. Bizonyos esetekben szelektivitás jelentkezett cukorrépánál, kukoricánál, édeskukoricánál, árpánál és ciroknál·is, azonban ezek a tei.nények általában kevésbé tűrik a találmány szerinti herbicid készítményeket, mint az előbb említettek. A szakember számára érthető, hogy nem mindegyik (I) általános képletű hatóanyag képes az összes fent említett gyomnövény fejlődését gátolni szelektíven minden időjárási körülmény között, minden talajban, valamint különböző alkalmazási módnál.
A találmány szerinti herbicidszerek kiváló tulajdonságainak bizonyítására összehasonlító vizsgálatokat végeztünk növényházban és szabadföldön.
- a szakirodalomban leírt, a találmány szerinti készítmények hatóanyagaihoz kémiai szerkezet szerint legközelebb álló vegyületekkel;
- a szakirodalomban leírt, más szerkezetű hatóanyagokat tartalmazó kiváló herbicid tulajdonságú készítményekkel és
- kémiai szerkezetüket tekintve a találmány szerinti hatóanyagokhoz közel álló kereskedelmi gyomirtószerekkel összehasonlítva.
Az összehasonlító vizsgálatokban használt vegyületek általában szubsztituált· fenil-N-(alkoxi-al. il)-2-halogén-acetanilidek. A szakirodalomban leírt hatóanyagokat a táblázatokban a következő betűkkel azonosítjuk:
A. 2’-metoxi-6’-(terc-butil)-N-(metoxi-metil)-2-klór-acetanilid; (a 3 442 945. és 3 547 620. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 18. példája).
B. 2’-metoxi-6’-(terc-butil)-N-(metoxi-metil)-2-bróm-acetanilid; (az említett 3 547 620. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 34. példája, valamint az említett 3 442 945. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 36. példája).
C. 2’,6’-dietil-N-(metoxi-metil)-2-klór-acetanilid (az említett 3 547 620. számú és 3 442 945. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások 5. példája; az általános név „alachlor”, a kereskedelmi herbicid LASSO aktív hatóanyaga, amely a Monsanto Company bejegyzett terméke).
D. 2’-metíl-6’-etil-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilid (az említett 3 547 620. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 53. példája, általános neve „acetochlor”).
E. 2’ ,6’ -dimetil-N-(izopropoxi-metil)-2-klór-acetanilid (az említett 3 547 620. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 31. példája, és az említett 3 442 945. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 33: példája).
-5189 495
F. 2’-metoxi-6’-metil-N-(metoxi-etil)-2-klór-acetanilid (az említett 810 763. számú belga szabadalmi leírás 6. számú hatóanyaga).
G. 2’-metoxi-6’-metil-N-(etoxi-etiI)-2-klór-acetanilid (a 810 763. számú belga szabadalmi leírás 7. számú hatóanyaga).
H. 2’-metoxi-6’-metil-N-(l-metoxi-prop-2-il)-2-klór-acetanilid (az említett 810 763. számú belga szabadalmi leírás 9. számú hatóanyaga), és
I. 2’-metil-6’-etil-N-(l-metoxi-prop-2-il)-2-klór-acetanilid (a 3 937 730. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; általános név „metolachlor”; ez a „Dual” kereskedelmi herbicid készítmény hatóanyaga, mely a Ciba-Geigy Corporation bejegyzett terméke).
A preemergens herbicid vizsgálatokban különböző évelő és egynyári gyomokon összehasonlítottuk a találmány szerinti hatóanyagokat a szakirodalomban szereplő A-I vegyületekkel, fő hangsúlyt helyezve a nehezen kiírható gyom fajtákra, mint a szójabab, gyapot, amerikai mogyoró, repce és fehérbab ültetvényeken. A vizsgálat eredményeit az alábbiakban mutatjuk be.
Az alábbiakban a „GR15” és a „GR85” herbicidhasználhatósági értékeket kg/ha-ban adjuk meg. A GR15 érték (terménybiztonsági faktor) azt a maximális herbicid mennyiséget határozza meg, amely legfeljebb 15%-osan károsítja a terményt. A GRg5 érték azt a minimális herbicid mennyiséget határozza meg, amely 85%-ban irtja a gyomokat. A GR1S és GR85 értékeket általánosan használják herbicidek értékelésére. Érthető természetesen, hogy a megfelelő, kereskedelemben kapható herbicid készítmények nagyobb, több-kevesebb növényi kárt okozhatnak ésszerű határokon belül.
A hatóanyagok -- mint szelektív herbicidek további jellemzője a „szelektivitási faktor” („SF”), adott termény és gyomok esetén. A szelektivitási faktor a termény kímélése és a gyom károsítása közötti arány, és a GR1S/GR85 hányadossal fejezzük ki.
Az alábbi táblázatokban a szelektivitási faktorok idézőjelben vannak a gyom után;
A „NS” jel jelzi azt, hogy a „nemszelektív”; a kötőjel a gyom után csekély vagy meghatározatlan szelektivitást mutat, és az üres hely azt mutatja, hogy a növényfaj nem szerepelt abban a bizonyos vizsgálatban, vagy nem végeztünk kiértékelést.
Mivel a termény tűrőképessége és a gyom irtása összefüggésben vannak, általában kívánatos, hogy a herbicid tűrőképességi értékek nagyok legyenek, mivel a herbicid hatóanyaga magasabb koncentrációja gyakran kívánatos lehet. Ezzel ellentétében kívánatos, ha a gyomirtás hatásos koncentrációja kicsi.
A preemergens vizsgálatok során üvegházi és szabadtéri vizsgálatokat végeztünk. Az üvegházi vizsgálatok során a herbicidet a talaj felületén használjuk - miután a magokat vagy a vegetatív szaporítóanyagokat elültettük - vagy meghatározott mennyiségű talajba keverjük, amelyet azután tálcákban lévő földre helyezett magokra rétegezünk. A szabadtéri vizsgálatok során a herbicidet használhatjuk a növények vetése előtt a talajba keverve („N.E.B.”). Ebben az esetben a herbicideket a talaj felületére szórjuk, majd a talajba keverjük és ezután vetjük el a magokat. Úgy is eljárhatunk, hogy a magok elültetése után adagoljuk a herbicidet.
A talaj felületére történő felvitel esetén a vizsgálati eljárást üvegházban a következőképpen hajtjuk végre:
A tartályokat - például 23,13 cm x 13,34 cm x 6,99 cm méretű alumínium edényeket; vagy 9,53 cm x 9,53 cm x 7,62 cm méretű műanyag cserepeket, melyek alja lyukas, szintig töltjük üledékes, márgás talajjal. A talajt a fazekak tetejétől számított 1,27 cm szintig tömörítjük. A fazekakat ezután a vizsgált növények magvaival beültettük, és a beletett talajok 1,27 cm vastag rétegével borítjuk. A herbicidet ezután a talaj felületére juttatjuk; 187 1/ha mennyiségben, 7 104 Pa nyomáson működő szóróval, a hatóanyag megfelelő mennyiségének actonos vagy dimetil-szulfoxidos, vízzel hígított oldataként. Más szóróeszközök például DeVilbiss szóró- alkalmanként ugyancsak használhatók. Minden edény 0,64 cm vizet kap felületi öntözéssel, majd a fazekakat üvegházi polcokra helyezzük, szükség esetén újból megöntözzük. Alternatív eljárásként a felületi öntözést elhagyhatjuk. A herbicid hatások megfigyelését a kezelés után körülbelül 3 héttel végezzük.
A talajbakeveréses herbicid kezelést a növényházi vizsgálatok során a következőképpen végezzük:
jó minőségű felső talajréteget helyezünk alumíniumfazekakba, és a fazék tetejétől számított 1-1,5 cm mélységig tömörítjük. A talaj felszínére különböző növényfajták előre meghatározott számú magvait vagy vegetatív szaporítóanyagait helyezzük. A vetés vagy a vegetatív szaporító anyagok beültetése után a fazék teljes feltöltéséhez szükséges talajmennyiséget külön edénybe mérjük. A talajt és a hatóanyag oldatban vagy nedvesíthető porkeverékben lévő ismert mennyiségét alaposan összekeverjük, és ezzel fedjük be a fazékban lévő magokat. Kezelés után 6,4 mm-nek megfelelő vízzel locsoljuk a fazekakat felülről, majd a sarjadzáshoz és növekedéshez szükséges mennyiségű nedvesség biztosítására alulról öntözzük. Égy másik eljárás szerint a felülről végzett locsolást elhagyjuk. A megfigyeléseket a vetés és kezelés után 2 és 3 héttel végezzük.
A 2. táblázatban a vizsgálatok első sorozatában a preemergens herbicid aktivitásokra vonatkozó adatokat mutatjuk be, összehasonlítva a találmány szerinti hatóanyagok relatív hatásosságát az irodalomban szereplő hatóanyagokéval, a sárga palka és tarackbúza ellen, szójabab, gyapot és kukorica kultúrákban.
189 495 ,
II. Táblázat
| Hatóanyag | GR85 érték (kg/ha) | GR,sérték | (kg/ha) | ||
| Palka | Tarackbúza | Szójabab | Gyapot | Kukorica | |
| A | >2,24 | 1,57 | 3,14 (-) 0,28 (NS) | > 2,84 (-) | 0,17 (NS) 0,27 (NS) |
| B C | 0,69 0,45 | 2,8 0,56 | 0,56 (NS) 1,12 (NS) 1,7 (4) 1,12(2) | 2,21 (2,0) | 0,04 (NS) 0,07 (NS) 0,78 (2) 0,84(1,5) |
| D | 0,22 | 0,18 | 0,39 (1,5) 0,39 (2) | 0,25(1) | 0,22 (1) 0,22 (1) |
| E | 0,17 | 0,21 (1) | 0,48 (3) | 0,09 (NS) | |
| F | 0,34 | 0,27 | 0,21 (NS) 0,21 (NS) | 0,21 (NS) | <0,22 (NS) <0,22 (NS) |
| G | 0,25 | 0,20 | <0,07 (NS) <0,07 (NS) | 0,39 (1,5) | <0,07 (NS) <0,07 (NS) |
| H | 1,46 | 0,36 | 2,19(1,5) 2,15(6) | 2,91 (2) 2,68 (7,5) | <1,46(NS) 1,25 (3,5) |
| I | 1,7 | 0,90 | <1,7 (NS) 1,5 (1,5) | < 1,7 (NS) 1,5 (1,5) | <1,7 (NS) <0,9 (NS) |
| 1. példa | 0,10 | 0,20 | 0,28 (3) 0,28 (1,5) | 0,28 (3) | <0,07 (NS) <0,07 (NS) |
| 2. példa | 0,17 | 0,07 | 0,17 (1) 0,13 (2) | 0,17(1) 0,07 (I) | <0,17 (NS) <0,07 (NS) |
| 3. példa | 0,26 | 0,13 | 0,77 (3) 0,81 (6) | 0,77 (3) | <0,26 (NS) <0,13 (NS) |
| 4. példa | 0,34 | 0,22 | 1,0 (3,0) 1,0 (4,5) | 1,0 (3,0) | <0,34 (NS) <0,22 (NS) |
| 5. példa | 0,28 | 0,28 | 3,36 (12,0) 3,36 (12,0) | 2,8 (10,0) | <0,28 (NS) <0,28 (NS) |
| 6. példa | 0,26 | 0,28 | 1,8 (8,0) 2,24 (8,0) | 2,58 (10,0) | <0,26 (NS) <0,28 (NS) |
| 8. példa | 0,22 | 0,56 | 0,90 (4,0) 0,90(1,6) | 1,46 (6,5) | 0,15 (NS) 0,15 (NS) |
| 9. példa | 0,37 | 0,17 | 0,56 (1,5) 0,56 (3,3) | 0,72 (1,9) | <0,13 (NS) <0,13 (NS) |
| 10. példa | 0,56 | 0,47 | 5,6 (10,0) 5,6 (11,9) | 1,7 (3,0) | <0,28 (NS) <0,28 (NS) |
| 12. példa | 0,12 | 0,11 | 0,28 (2,5) 0,28 (2,5) | 0,25 (2,0) | <0,12 (NS) <0,11 (NS) |
| 13. példa | 0,22 | 0,28 | 0,45 (2,0) 0,56 (2,0) | 2,69 (12,0) | <0,22 (NS) <0,28 (NS) |
| 14. példa | 0,36 | 0,50 | >5,6 (>15,6) >5,6 (>11,1) | 1,40(3,9) | 5,6(15,6) ’ 5,6 (11,1) |
A 2. táblázatban szereplő adatokból láthatjuk, hogy általában, a találmány szerinti hatóanyagok jóval aktívabbak, mind sárga palka, mind tarackbúza ellen, és magasabb terménybiztonsági értéket mutatnak szójababnál és gyapotnál, mint a referencia hatóanyagok.
Részletesebben a sárga palka fejlődésének gátlását vizsgálva meg kell jegyezni, hogy minden, találmány szerinti hatóanyag a vizsgálat során kimagaslóan aktívabb volt a sárga palka ellen, mint az A és B hatóanyagok, melyek szerkezetileg legközelebb állnak az (I) általános képletű hatóanyagokhoz, 50 A H hatóanyag hatástani szempontból közelebb áll a találmány szerinti hatóanyagokhoz, mint a C, D,
E és I hatóanyagok. Meg kell jegyezni, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag, amelynek GR85 értéke 0,10 kg/ha körülbelül kétszer olyan aktív volt, mint 55 a legaktívabb vonatkozási hatóanyag az E vegyűlet (GR85 értéke: 0,17), míg háromszor olyan nagy terménybiztonsági faktorral rendelkezik, mint az E hatóanyag a szójababnál, míg ezek az értékek megegyeznek gyapotnál. A 2. és 12. példa szerinti hatóanyagok szintén megegyező illetve nagyobb aktivitással rendelkeznek sárga palka ellen, mint az E hatóanyag. Sőt, jóllehet az F és G vonatkozási hatóanyagok valamivel magasabb aktivitással rendelkeznek, egyik hatóanyag sem volt szelektív sár- 65 40 ga palka ellen a szójababnál, és az F hatóanyag nem volt szelektív a gyapotnál. A G hatóanyag szelektíven gátolta a palka fejlődését gyapot esetén, a termény biztonsági faktora alacsonyabb volt, mint bármelyik, találmány szerinti hatóanyagé kivéve a 2. példa hatóanyagát - és lényegesen ki45 sebb volt, mint az 5., 6. és 13. példák hatóanyagaié. A 10. és 14. példa szerinti hatóanyagok szelektivitási faktora palka ellen szójababnál kiemelkedően magas volt.
A tarackbúza gátlását tekintve a 2. példa hatóanyaga körülbelül háromszor olyan aktív, mint a legaktívabb vonatkozási vegyűlet, a D hatóanyag, míg ugyanolyan GR15 értékkel rendelkezik a szójababnál. A 3. példa hatóanyaga szintén magasabb aktivitással rendelkezik a tarackbúzával szemben, és termény biztonsági tényezője, a D hatóanyagénak háromszorosa. Mindegyik tarackbúza ellen vizsgált, találmány szerinti hatóanyag kimagaslóan jó aktivitással rendelkezik az A és B hatóanyagokhoz viszonyítva, melyek szerkezetileg a legközelebb 60 állnak hozzájuk. Bár a H hatóanyag aktivitása tarackbúza ellen kissé magasabb volt, mint a 10. és 14. példa hatóanyagaié, az utóbbi hatóanyagok szelektivitási faktora szójababnál körülbelül kétszer akkora volt, mint a H hatóanyagé. Az A, B,
189 495
F és G vonatkozási hatóanyagok nem voltak szelektívek tarackbúza ellen szójababnál.
További megjegyzésre érdemes megfigyelések a
2. táblázat adatai alapján: az összes vizsgált hatóanyag közül az 5., 6., 14. és 10. példa szerinti hatóanyagok rendelkeznek a legmagasabb biztonsági faktorral szójababnál mind sárga palkára, mind tarackbúzára vonatkoztatva. Az 5., 6. és .13. példa hatóanyagai gyapotra messze a legmagasabb faktorúak, sárga palkával szemben. Megállapítható továbbá, hogy az 5., 6., 10., 13. és 14. példa szerinti hatóanyagok kiemelkedő terménybiztonsági faktorait nagyon alacsony GR85 értékek kísérik, jelezve a magas aktivitást sárga palka és tarackbúza ellen. A fenti vizsgálatokban a legtöbb, találmány szerinti hatóanyag nem volt szelektív kukoricánál, míg a vonatkozási hatóanyagok közül három kivételével mindegyik szelektív volt. A 14. példa szerinti hatóanyag kimagaslóan jó szelektivitást mutatott kukoricánál mind tarackbúza, mind sárga palka ellen.
További vizsgálatok során a C és D vonatkozási hatóanyagok valamint az 1. példa szerinti hatóanyag herbicid aktivitását vizsgáltuk különböző egynyári, széleslevelű gyomok ellen 3,36 kg/ha alkalmazási értéknél. A megfigyeléseket 6-7 héttel a vizsgálat után végeztük (HVU), és a gyomnövényfejlődés gátlásának %-os értékét feljegyeztük. A vizsgálatokból származó adatokat a III. táblázatban mutatjuk be.
III. Táblázat
Egynyári széleslevelű gyomgátlás, megjelenés előtt 6-7 HVU
| Gyom | Százalékos gátlás 3,36 kg/ha értéknél A hatóanyag sorszáma | ||
| 1. | C. | D. | |
| Tüskés rostmályva | 93 | 35 | 73 |
| Pillangósvírág | 100 ' | 0 | 69 |
| Disznóparéj | 83 | 62 | 88 |
| Borsos keserűfű | 88 | 64 | 76 |
| Libatop | 75 | 61 | 81 |
| Parlagfű | 72 | 53 | 43 |
| Csattanó maszlag | 98 | 68 | 98 |
AIII. táblázat adataiból világos, hogy az I. példa hatóanyaga kimagaslóan jó aktivitást mutatott a C hatóanyaghoz viszonyítva minden évelő, széleslevelű gyomnövénnyel szemben a vizsgálat során. Hasonlóan, az 1. példa hatóanyaga magas aktivitást mutatott a D hatóanyaghoz viszonyítva, tüskés rostmályva, pillangósvirág, borsos keserűfű és parlagfű ellen, míg megegyező aktivitást mutatott csattanó maszlag ellen, és kissé alacsonyabb aktivitású volt disznóparéj és libatop ellen.
Szántóföldi vizsgálatokat végeztünk, hogy meghatározzuk az 1. példa hatóanyagának preemergens herbicid aktivitását és szelektivitását a C, D és E, valamint I referencia hatóanyagokhoz viszonyítva, kakaslábfű, tüskés rostmályva és pillangósvirág ellen szójababnál. Ezeket a vizsgálatokat elkülönített agyagos parcellákon végeztük, ahol a talaj 2,0 t% szerves anyagot tartalmazott. A parcellákat a herbicidek különböző koncentrációjú mennyiségével kezeltük, és a herbicideket emulziókoncentrátumként alkalmaztuk 280,5 kg/ha dózisban. A megfigyeléseket 4 és 7 héttel a kezelés után végeztük. Három ismétlés alapján a vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a háromhetes megfigyelés során csak az 1, példa szerinti hatóanyag gátolta szelektíven pillangósvirágot; ilyen gátlást (GR85) már 1,96 kg/ha értékkel értünk el, míg ez a GR85 érték mind a C, mind az E, mind az I hatóanyagokra 5,6 kg/ha és 5,0 kg/ha a D hatóanyagra. A GR15 érték szójababnál 3,9 kg/ha, amely kétszeres biztonsági értéket eredményezett az 1. példa szerinti hatóanyagnál. így szójababnál körülbelül háromszor annyi referencia hatóanyagra volt szükség - szelektivitás nélkül - ugyanazon GR85 érték elérésére, mint az 1. példa szerinti hatóanyagnál.
A C és D hatóanyagok nem voltak szelektívek tüskés rostmályva ellen szójababnál 7 hetes kísérletsorozatban. Az I hatóanyagból 4,2 kg/ha és az E hatóanyagból 2,8 kg/ha volt szükséges, hogy elérjük az 1,1 GR85 értéket, és 1,5 szelektivitási faktort. Ezzel szemben az 1. példa hatóanyaga a GR85 értéke 0,8 kg/ha és a szelektivitási faktor
4,7-szeres szójababnál.
A C, D és E hatóanyagok nem voltak szelektívek kakaslábfű ellen szójababnál 7 hetes kísérletsorozatnál. Az I hatóanyag és az 1. példa hatóanyaga lényegében megegyező termény biztonsági faktorral rendelkezik. (1,5, illetve 1,4).
így a fenti, szántóföldi vizsgálatok azt mutatják, hogy az 1. példa hatóanyaga lényegesen alkalmasabb a C, D, E és I hatóanyagoknál a három egynyári gyomnövény szelektív gátlására szójababnál, 7 hetes kísérletsorozatban. Az egyetlen kivétel, hogy az I hatóanyag összehasonlítható mértékben gátolja a kakaslábfüvet.
A herbicid aktivitás és szelektivitás hosszabb időtartam során történő meghatározására az előző vizsgálatokban alkalmazott herbicideket használtuk szántóföldi körülmények között, különböző talajú parcellákon. A talaj 3,0-3,5% szerves anyagot tartalmazó üledékes agyag és üledékes-agyagos márga volt. Párhuzamos vizsgálatokban a megfelelő herbicidek emulzió koncentrátumait a preemergens alkalmazással 280,5 kg/ha mennyiséget permeteztünk a talajra vagy beforgattuk, még vetés előtt. Ezekben a kísérletekben a herbicidek tarackbúza, valamint egynyári széleslevelű gyomnövények, parlagfű, disznóparéj és borsos keserűfű elleni hatását vizsgáltuk szójababnál. A vizsgálatok során a nagy esőzések következtében 4,45 cm esett a kezelés utáni 5. napon, („KUN”) és 2,29 cm, 1,52 cm, 1,27 cm és 1,27 cm eső az ezt követő napokon. A vizsgálatok eredményeit a IV. táblázatban mutatjuk be.
189 495
IV. Táblázat Preemergens aktivitás
| Hatóanyag | HVU | Tarackbúza | GRe5 (kg/ha) vetés előtt bedolgozva | or15 Borsos keserűfű | (kg/ha) Szójabab | |
| Parlagfű Disznóparéj | ||||||
| 1. példa | 3 | 2,24 | 1,68 | |||
| 6 | 2,24 | 5,88 | 2,24 | 2,52 | 2,52 | |
| 9,5 | 2,52 | >6,72 | 3,36 | >3,36 | ||
| C | 3 | >6,72 | >4,48 | |||
| 6 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | >4,48 | |
| 9,5 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | >4,48 | ||
| D | 3 | 5,6 | 3,92 | |||
| 6 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | 5,6 | 4,20 | |
| 9,5 | 6,72 | >6,72 | >6,72 | 4,48 | ||
| E | 3 | >6,72 | 2,24 | |||
| 6 | >6,72 | >6,72 | 4,20 | 4,48 | 2,8 | |
| 9,5 | >6,72 | >6,72 | 4,48 | 4,20 | ||
| I | 3 | >6,72 | 1,68 | |||
| 6 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | 3,92 | |
| 9,5 | >6,72 | >6,72 | 5,88 | 5,04 | ||
| 1. példa | 3 | 2,52 | felületi alkalmazás | 1,68 | ||
| 6 | 2,52 | 4,42 | 4,48 | 3,36 | 3,36 | |
| 9,5 | 4,48 | 5,04 | 3,36 | 4,76 | 4,20 | |
| C | 3 | 5,88 | 3,92 | |||
| 6 | >6,72 | >6,72 | 4,48 | >6,72 | 2,24 | |
| 9,5 | >6,72 | >6,72 | 5,04 | 5,88 | >4,48 | |
| D | 3 | >6,72 | 0,34 | |||
| 6 | >6,72 | >6,72 | 6,72 | 7,00 | 3,92 | |
| 9,5 | >6,72 | >6,72 | 5,04 | 6,72 | 5,32 | |
| E | 3 | 5,6 | 1,96 | |||
| 6 | >6,72 | >6,72 | 5,6 | 4,48 | 1,96 | |
| 9,5 | >6,72 | >6,72 | 5,04 | 5,6 | 4,76 | |
| I | 3 | >6,72 | 4,48 | |||
| 6 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | 4,48 | |
| 9,5 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | >6,72 | 4,48 |
A IV. táblázat adataiból látható, hogy azokban a vizsgálatokban, ahol a növényvédőszert a vetés előtt a talajba forgattuk, a referencia hatóanyagok egyike sem mutatott szelektív gátlást a vizsgált gyomnövények ellen szójababnál, egészen 6,7 kg/ ha koncentrációig azaz a maximális vizsgált értékig, sem a 6 hetes, sem a 9,5 hetes megfigyeléseknél.
A szelektivitást 1,0 vagy nagyobb szelektivitás faktorral jellemezzük, azaz a GR,5/GR8J aránnyal, minél nagyobb az az érték, annál nagyobb a szelektivitás. Az 1. példa szerinti hatóanyaga szelektíven gátolja a tarackbúza, a libatop és a borsos keserűfü fejlődését a 6 hetes megfigyelések során, illetve a tarackbúza és a borsos keserűfű fejlődését a 9,5 hetes kísérlet során. Az 1. példa szerinti hatóanyag herbicid aktivitása körülbelül háromszor nagyobb, mint a referencia hatóanyagoké tarackbúza és libatop ellen (kivéve a D hatóanyagot) és legalább kétszer olyan hatékony, mint a referencia hatóanyagok, kivéve a D hatóanyagot a 6 és 9,5 hetes, valamint az E hatóanyagot a 9,5 hetes kísérlet során. Egyik herbicid sem gátolta szelektíven a parlagfű fejlődését, de az 1. példa szerinti hatóanyag jóval aktívabb volt, mint a referencia hatóanyagok a 6 hetes kísérlet során.
A felületi alkalmazás során kapott adatok szerint a referencia hatóanyagok egyike sem gátolta egyik gyomnövényt sem szelektíven szójabab mellett 6,72 kg/ha vagy alacsonyabb értéknél a 6 hetes vagy 9,5 hetes kísérletsorozatban kivéve a D hatóanyagot libatop ellen a 9,5 hetes kísérletnél. Ugyanakkor az 1. példa szerinti hatóanyag szelektíven gátolta a tarackbúzát és borsos keserűfüvet a 6 hetes kísérlet során, és a libatopot a 9,5 hetes kísérlet során; a terménybiztonsági faktor ebben az esetben valamivel magasabb volt (1,3), mint a D hatóanyagé (1,1). Az 1. példa szerinti hatóanyag ismét lényegesen magasabb herbicid aktivitást mutatott ezekben a vizsgálatokban, mint a referencia hatóanyagok.
A IV. táblázat adataiból nyilvánvaló, hogy gyomnövények elleni aktivitás, a szójababnak a herbicidekkel szemben mutatott tűrőképessége terménybiztonsági faktor, valamint a herbicid alkalmazási lehetősége szempontjából az 1. példa szerin45 ti hatóanyag lényegesen jobbnak bizonyult preemergens alkalmazás esetén, mint a használt referencia hatóanyagok.
Az 1. példa szerinti hatóanyag erős esőzés után is hatékony volt, ebből látható, hogy a hatóanya50 got nem lehet könnyen lemosni.
További összehasonlító szántóföldi kísérletek során az 1. példa szerinti hatóanyag, valamint a D és E referencia hatóanyagok hatását vizsgáltuk tüskés rostmályva és pirókujjas mohar fejlődésének szelektív gátlása szempontjából gyapotnál, felületi alkalmazással, illetve vetés előtti beforgatással, illetve sárga palka esetén vetés előtti beforgatásos alkalmazási móddal. Ezekben a vizsgálatokban a talaj 1,7196 szerves anyagtartalmú üledékes márga volt. A kiértékelést 2, 6 és 9 héttel a kezelés után végeztük. Három párhuzamos vizsgálat alapján a felületi alkalmazási vizsgálatokból nyert adatok azt mutatják, hogy az 1. példa hatóanyaga kb. kétszer akkora aktivitással rendelkezik tüskés rostmályvá-91
189 495 val szemben, mint a D és E hatóanyagok a 6 hetes, és 1,5-ször akkora aktivitással a 9 hetes kiértékelésnél. A D hatóanyag tüskés rostmályvával szemben gyapotnál a 6 és 9 hetes kiértékelés szerint nem volt szelektív. Az E hatóanyag szelektív értéke a 6 és 9 hetes kiértékelésnél 1,1, illetve 1,2 volt, szemben az 1. példa szerinti hatóanyagok 3,3, illetve 1,8 értékével. Bár a vizsgált hatóanyagok aktivitása pirókujjas moharral szemben lényegében azonos volt a 6 hetes kiértékelésnél a 9 hetes megfigyelésnél az 1. példa szerinti hatóanyag jóval aktívabb volt az E hatóanyagnál és szelektívebb (azaz SF >4,0), mint a D hatóanyag, melynek SF-értéke 2,8.
Vetés előtti beforgatásos módszert alkalmazva a 9 hetes kiértékelésnél az 1. példa hatóanyagának több mint kétszer hatékonyabb volt sárga palka ellen, csaknem kétszer hatékonyabb pirókujjas mohar ellen, és több mint 1,ló-szor hatékonyabb tüskés rostmályva ellen, mint a referencia vegyületek.
Ezekben a szántóföldi vizsgálatokban az 1. példa szerinti hatóanyag szelektíven gátolta a sárga palkát gyapot mellett még 6 héttel a kezelés után is, míg a referencia hatóanyagok már a 2 hetes kiértékelésnél mutattak szelektivitást. Jóllehet, a vizsgált vegyületek egyike sem gátolta szelektíven a tüskés rostmályva fejlődését az 1. példa szerinti hatóanyag jóval közelebb állt a szelektivitáshoz, mint a többi hatóanyag. Az 1. példa szerinti, valamint az E hatóanyag enyhén gátolta a pirókujjas mohart a 2 hetes kiértékelésnél, de ezután nem voltak szelektívek; a D hatóanyag egyik kiértékelés szerint sem volt szelektív pirókujjas mohar ellen.
A fent említett gyapotföldön végzett kísérletekből megállapítható, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag jóval hatékonyabb volt a sárga palka és 5 tüskés rostmályva ellen, mint a referencia hatóanyagok, hosszabb ideig tartotta meg ezt az aktivitását, és jóval nagyobb szelektivitási faktorral rendelkezik ezekkel a gyomokkal szemben.
További összehasonlító kísérletet végeztünk az E hatóanyag, a D hatóanyag, valamint az 1. példa 0 szerinti hatóanyag alkalmazásával, hogy meghatározzuk sárga palka és a tarackbúza elleni relatív herbicid aktivitásukat és élettartamukat a talajban. A D és E hatóanyagok a legaktívabb 2-halogén-acetanilid-típusú szelektív herbicidek voltak, és 5 standardnak is alkalmazták azokat más herbicidek számára palka, tarackbúza és más gyomnövényekkel szembeni hatás vizsgálatokban. A jelen kísérlet során minden kezelést két párhuzamosban végez2n tünk, 25 sárga palka gumóval, és 25 tarackbúza 0 rizóma-törmelékkel. A herbicideket a talaj borítórétegébe dolgoztuk be olyan mennyiségben, hogy meghatározhassuk a GR50 értéket, azaz azt a minimális dózist (kg/ha), amely a gyomnövények fejlődésének 50%-os gátlásához szükséges. Az alkalma25 zott dózisoknál 11,2 kg/ha volt a maximum, és 1,4 kg/ha a minimális használt mennyiség. A kiértékelést 3, 6, 12 és 18 héttel a kezelés után végeztük. Minden kiértékelés után a talaj felső rétegét eltávolítottuk, az idős gumókat és rizóma-fragmentumo30 kát átültettük, majd üvegházban helyeztük el. Kísérleti eredményeket az V. táblázatban mutatjuk be; a „HKU” rövidítés a kezelés után eltelt hetek számát jelenti.
V. Táblázat Élettartam talajban
| Hatóanyag | GRS0 (kg/ha) Sárga palka | Tarackbúza | HKU |
| 1. példa | <1,4 | < 1,4 | 3 |
| <1,4 | <1,4 | 6 | |
| 1,4 | 1,4 | 12 | |
| 8,4 | 11,2 | 18 | |
| D | <1,4 | <1,4 | 3 |
| 1,12 | <1,4 | 6 | |
| 5,9 | 5,6 | 12 | |
| >11,2 | >11,2 | 18 | |
| E | 1,4 | <1,4 | 3 |
| 1,4 | 1,7 | 6 | |
| 7,8 | 11,2 | 12 | |
| >11,2 | >11,2 | 18 |
Az V. táblázatnak a sárga palka gátlására vonatkozó adatai azt mutatják, hogy 3 héttel a kezelés után minden hatóanyag GR50 értéke kisebb volt, mint 1,40 kg/ha ugyanakkor 6 hét elteltével már eltérés jelentkezett. 12 hetes megfigyelésnél az 1. példa szerinti hatóanyagból csak 1,40 kg/ha volt szükséges a gyom fejlődésének 50%-os gátlásához, míg a D hatóanyagnál ehhez 5,9 kg/ha-ra az E hatóanyagnál 7,8 kg/ha-ra volt szükség. Hasonlóképpen a 18 hetes kiértékelésnél az első példa szerinti hatóanyagból csak 8,4 kg/ha volt szükséges a palka fejlődésének 50%-os gátlásához, míg a D és E hatóanyagokból, a maximálisan alkalmazott 11,2 kg/ ha-nál is többre lett volna szükség. Az V. táblázatnak a tarackbúzára vonatkozó adatai szerint 6 héttel a kezelést követően az 1. példa szerinti hatóanyag és a D hatóanyag valamivel hatékonyabb volt, mint az E hatóanyag. 12 héttel a bevetés után azonban az 1. példa szerinti hatóanyagból csak 1,40 kg/ha volt szükséges ugyanolyan gátlás eléréséhez, amelyhez a D hatóanyagból 5,6 kg/ha az E hatóanyagból 11,2 kg/ha volt szükséges. Az 1. példa szerinti hatóanyag kimagasló herbicid aktivitása 18 héttel a kezelés után is megmutatkozott.
A találmány szerinti herbicid készítmény előnye, hogy igen sokféle talajtípusban is hatékony.
A VI. táblázat az 1. példa szerinti hatóanyag sárga palka fejlődésére kifejtett hatását mutatja gyapot és szójabab mellett, különböző szervesanyag-tartalmú és agyagtartalmú talajokon. A kísérletet a herbicidnek talajba keverésével végeztük, a növényeket 0,95 cm mélyre ültettük, majd 0,64 cm felületi öntözést kaptak. A megfigyeléseket 18 nappal a kezelés után végeztük.
-101
189 495
VI. Táblázat
| Hatóanyag | Típus | Szervesanyag, t% | Agyag tartalom t% | GRS, érték (kg/ha) | GR,, érték (kg/ha) | |
| Sárga palka | Gyapot | Szójabab | ||||
| 1. példa | Ray márga üledék | 1,0 | 9,6 | 0,22 | 0,73 | 0,56 |
| Sarpy agyag üledék | 2,3 | - | 0,07 | 0,95 | 0,95 | |
| Georgeville márgás agyag üledék | 2,9 | 37,0 | 0,12 | 0,47 | 0,56 | |
| Wabash agyag üledék | 4,3 | 33,0 | 0,22 | 0,12 | 0,95 | |
| Drummer márgás agyag üledék | 6,0 | 37,0 | 0,22 | 0,95 | 0,87 | |
| Florida homok | 6,8 | 1,8 | 0,27 | 0,56 | 0,48 |
A VI. táblázatból látható, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag hatása lényegében független a talajtípustól, valamint annak szervesanyag tartalmától, és szelektíven gátolja a sárga palka fejlődését, mind gyapot, mind szójabab mellett olyan talajokban, melyek 1,0-6,8 t% szerves anyagot, és 1,8-9,6 t% agyagot tartalmaznak. A szelektivitási értékek legnagyobbak a Sarpy agyagüledékben.
További vizsgálatokat végeztünk az 1. példa szerinti hatóanyag herbicid hatásának megállapítására nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmazó talajokban. Három párhuzamos szántóföldi kísérletben az 1. példa szerinti hatóanyag aktivitását vizsgáltuk libatop-félék fejlődésének gátlására szójabab mellett, komposzt talajban, összehasonlító anyagként C, D, E és I hatóanyagokat vizsgáltuk. A kísérleteket vetés előtt beforgatva és felületi kezelési móddal egyaránt elvégeztük, 23 t% szerves anyagot tartalmazó komposzt talajban. Mindkét kezelési mód esetén az 1. példa szerinti hatóanyag mutatta a legmagasabb aktivitást libatop-félékkel szemben 4 héttel a kezelés után vetés előtti beforgatásos módszernél a legmagasabb szelektivitási faktort szójababnál (> 3,0) kaptuk, szemben a C és D hatóanyagok 1,23-as értékével; az E és I hatóanyagok nem voltak szelektívek 4 hét elteltével. Egyik hatóanyag sem volt szelektív libatop-félékkel szemben 7 héttel a kezelés után; az E hatóanyag kevésbé volt hatékony 7 hét elteltével, mint az 1., példa szerinti hatóanyag. Libatop-félékkel szemben a D hatóanyagnak volt a legmagasabb aktivitása és szelektivitási értéke (1,9) 7 hét elteltével, felületi alkalmazási mód esetén a D hatóanyag szelektivitási értéke körülbelül kétszer akkora volt, mint az 1. példa szerinti hatóanyagé, valamint az E hatóanyagé. A többi hatóanyag közül egyik sem gátolta szelektíven a libatop-félét. Az 1. példa szerinti hatóanyag (SF: 2,0) és a C, valamint E hatóanyagok (SF: 1,0) szelektíven gátolták a libatopféléket 7 héttel a kezelés után beforgatásos adagolási módszer esetén.
A fenti vizsgálatokban tehát agyagos talajban libatop-félékkel szemben és szójabab mellett a legjobb szelektivitást az 1. példa szerinti hatóanyag mutatta vetés előtti beforgatásos módszer mellett; a vizsgált hatóanyagok közül ennek volt a legmagasabb aktivitása és szelektivitási értéke 4 héttel kezelés után. Az 1. példa szerinti hatóanyag még 7 héttel a kezelés után és azt követően is szelektíven gátolta a libatop-félék fejlődését felületi alkalmazás esetén és több, mint 4 hét elteltével beforgatásos alkalmazási mód esetén. A legjobb gátlást libatop-félék fejlődésére a D hatóanyag mutatta mindkét alkalmazási mód esetén, 7 héttel a kezelés után.
Ezért az 1. példa szerinti hatóanyag és a D hatóanyag aktivitását agyagos talajban tovább megvizsgáltuk alacsonyabb szervesanyag tartalmú talajokban is (például 3,0-3,5 t%), ahol az 1. példa szerinti hatóanyag kimagasló aktivitást és talaj beli élettartamot mutatott és egyidejűleg szójababban szelektivitást mutatott, mind a felületi kezeléses, mind a beforgatásos alkalmazási módokban, amint azt a IV. táblázatban bemutattuk.
összefoglalva, a találmány szerinti hatóanyagok igen eredményesen gátolják az évelő és egynyári széleslevelű gyomok fejlődését szójabab és gyapot mellett. Kakaslábfű és pirókujjas mohar esetén bemutattuk, hogy ugyanakkor egynyári keskenylevelű gyomok ellen is hatékonyak. Az alábbiakban azt szemléltetjük, hogy egynyári füvekkel szemben a találmány szerinti hatóanyag ugyancsak előnyösebbek, mint a legtöbb ismert és/vagy kereskedelmi forgalomban lévő 2-halogén-acetanilid adatokból nyilvánvaló lesz. Vannak ugyan esetek, ahol az ismert 2-halogén-acetanilidek bizonyos egynyári gyomnövényekkel szemben bizonyos körülmények jobb herbicid hatást mutatnak, általában azonban a találmány szerinti hatóanyagok aktivitása legalábbis megegyezik a legaktívabb 2-haIogén-acetílidekével, de mindenképpen lényegesen szelektívebbek, gátolják az egynyári és évelő keskenylevelű gyomok fejlődését szójabab, gyapot, amerikai mogyoró és hasonló termények mellett.
Üvegházban végzett preemergens kísérlet során az 1. példa és a 11. példa szerinti hatóanyagok és a C és I hatóanyagok herbicid hatását hasonlítottuk össze egynyári keskenylevelű gyomnövények, például fűfélék ellen, szójabab mellett. A herbicideket vetés előtt a talajba forgattuk, a megfigyeléseket 17 nappal a kezelés után végeztük; a vizsgálat adatai a VII. táblázatban láthatók, és két párhuzamos kísérlet átlagát jelentik.
-111
VII. Táblázat
| Hatóanyag | Fenyércirok | Rezgőnád | GR85 érték (kg/ha) Brachiaria | Vadköles · | Vörösrizs | Zászpa | GR1S érték (kg/ha) Szójabab |
| l. példa | 0,140 | 0,84 | 0,28 | 0,56 | 0,96 | 0,84 | -1,12 |
| 11. példa | 0,28 | 0,28 | 0,140 | 0,56 | 1,12 | 0,28 | >1,12 |
| C | 0,56 | 0,28 | 0,28 | 0,56 | 1,12 | 0,12 | >1,12 |
| I | 1,12 | 1,12 | 0,56 | > 1,12 | >1,12 | >1,12 | >1,12 |
A VII. táblázat adatai alapján a következő megfigyeléseket tehetjük:
1) Az I hatóanyag mutatta a legkisebb aktivitást és szelektivitást az összes gyom ellen, és nem volt szelektív szójababban vadköles, vőrösrizs és zászpa esetén:
2) a C hatóanyag és az 1. és 11. példa szerinti hatóanyagok egyformán hatottak vadkölesre, rezgőnádra és;
3) az 1. és 11. példa szerinti hatóanyagok hatásosabban gátolták fenyércirok és zászpa fejlődését, és
4) a 11. példa szerinti hatóanyag sokkal aktívabb volt alexandergrass ellen, és az 1. példa szerinti hatóanyag sokkal aktívabb volt vörösrizs ellen, mint a referencia hatóanyagok.
összefoglalva egyik vagy másik, vagy mindkét találmány szerinti hatóanyag legalább olyan herbicid aktivitást mutatott, mint a legaktívabb referencia hatóanyag két egynyári keskenylevelű gyomnövénnyel szemben (rezgőnád és vadköles), és lényegesen aktívabb volt 4 további keskenylevelű gyomnövénnyel szemben (fenyércirok, Brachiaria, vő1θ rösrizs és zászpa). Különösen említésre méltó az 1. példa szerinti hatóanyag magas aktivitása fenyércirokkal szemben [GR85 = 0,14 kg/ha], és kimagasló szelektivitási értéke (8,0) szójababban, szemben a legjobb referencia hatóanyaga a C hatóanyag 2,0 15 értékével.
Áll, példa szerinti hatóanyag kimagasló aktivitást mutatott Brachiaria, valamint zászpa ellen, 8,0, illetve 4,0 szelektivitási faktor mellett szójababban. A C vegyület megfelelő szelektivitási faktora 4,0 és
2θ 1,0 volt ez esetben.
További kísérletben szójabab mellett Texas és Fali kölesmagokat, valamint más az előző vizsgálatban említett egynyári füveket vetettünk, és az 1., valamint 12, példa szerinti hatóanyagok preemer25 gens hatását hasonlítottuk össze a C, D és I hatóanyagokéval. A herbicideket a talajba forgattuk és szükség esetén a talajt öntöztük. A vizsgálatban használt legmagasabb herbicid mennyiség 1,12 kg/ ha volt. A megfigyeléseket 2 héttel a kezelés után 30 végeztük. A kísérlet eredményei a VIII. táblázatban láthatók.
Vili. táblázat
| Hatóanyag | Köles | Fenyércirok | Rezgőnád | GR85 érték , Brachiaria | ; (kg/ha) Vadköles | Köles | Vörösrizs | Zászpa | GRu érték (Lb/A) Szójabab |
| 1. példa | 1,12 | <0,07 | 0,14 | 0,56 | 0,56 | <0,07 | 0,28 | 0,56 | >1,12 |
| 12. példa | 0,28 | <0,07 | 0,14 | 0,14 | 0,56 | <0,07 | 0,21 | 0,07 | >1,12 |
| C | 0,56 | 0,07 | 0,28 | 0,56 | 1,12 | <0,07 | 0,28 | >1,12 | >1,12 |
| D | 0,140 | 0,07 | 0,28 | 0,07 | 0,56 | <0,07 | <0,07 | 0,56 | 1,12 |
| 1 | >1,12 | 0,28 | 0,50 | 0,50 | 1,12 | <0,07 | 0,56 | 0,24 | >1,12 |
A VIII. táblázatból látható, hogy az 1. és 12. példa szerinti hatóanyagok mutatták a legmagasabb aktivitást fenyércirok és rezgőnád ellen; a 12. példa szerinti hatóanyag volt a leghatékonyabb és legnagyobb szelektivitású zászpa ellen. Az 1., valamint
12. példa szerinti hatóanyagok és a D hatóanyag aktivitása azonos volt vadköles és Fali köles ellen, azonban a találmány szerinti hatóanyagok szelektívebbek voltak szójabab esetén vadköles ellen.
Látható tehát, hogy az egynyári füvek ellen a találmány szerinti hatóanyagok herbicid hatása nagyobb az ismert hatóanyagokénál például kakaslábfű, pirókujjas mohar (beforgatásos módszer) rezgőnád és zászpa ellen, és közel megegyező például pirókujjas mohar (felületi kezelés) a kölesek, Brachiaria és vőrösrizs ellen.
Üvegházban és/vagy szántófoldön végzett további kísérletekben kimutattuk, hogy a találmány szerinti hatóanyagok szelektíven gátolják más gyomnövényfajták fejlődését is szójababnál, gyapotnál és/vagy más terményeknél. Például az 1. példa szerinti hatóanyag szelektíven gátolja a bíborpalka és óriásmuhar fejlődését gyapot mellett, valamint az óriásmuhar és selyemmályva fejlődését szójabab mellett. Továbbá, összehasonlítva a meg45 felelő, szakirodalomban előzőleg leírt acetanilid herbicidekkel az 1. példa hatóanyaga nagyobb herbicid hatást mutatott rezisztens gyomok, így a parlagfű, hajnalka és párlófü ellen, mint az ismert halogénacetanilidek. Ugyancsak hatékonyak a ta50 lálmány szerinti készítmények mezei ászát, apró mezei szulák, szőrös rozsnok, szulákkeserüfű stb. ellen is.
Az eddigi kísérletek elsősorban a szójabab és gyapot melletti gyomnövény-gátlásra vonatkoztak. 55 További vizsgálatokat végeztünk más haszonnövényekkel is, az alábbiak szerint:
Üvegházi kísérletben a 11. és 12. példa szerinti hatóanyagok preemergens herbicid hatását vizsgáltuk beforgatásos eljárással tarackbúza ellen, repce, futóbab, cirok és búza mellett. Mindkét vizsgált hatóanyag szelektíven irtotta a tarackbúzát a repce és futóbab mellett. All. példa szerinti hatóanyag szelektivitási faktora 3,5, a 12. példa szerinti hatóanyag szelektivitási faktora 3,0 volt mindkét terménynél. Ebben a vizsgálatban egyik hatóanyag.
-121
189 495 sem volt szelektív tarackbúza ellen cirok és búza mellett.
Üvegházi vizsgálatban az 1. példa szerinti hatóanyag hatását vizsgáltuk sárga palka és tarackbúza ellen repce, amerikai mogyoró, cukorrépa, cirok, búza és árpa mellett; a herbicidet talajba forgatásos eljárással alkalmazzuk. Ezekben a vizsgálatokban referencia hatóanyagként a D hatóanyagot használtuk tarackbúza ellen és az E hatóanyagot sárga palka ellen. A tarackbúza elleni vizsgálat során a megfigyeléseket 19 nappal a kezelés után végeztük; a sárga palka esetén 18 nappal a kezelés után.
5 A vizsgálat adatai a IX. táblázatban láthatók. A herbicidek szelektivitási faktorai zárójelben láthatók a GR,s értékek mellett a megfelelő terményekre.
IX. táblázat
| Hatóanyag | Gyomnövény GRe5 (kg/ha) Tarackbúza | Amerikai mogyoró | Repce | Termény GR1S (kg/ha) Cukorrépa | Cirok | Búza | Árpa |
| 1. példa | 0,045 | 0,28 | 0,13 | 0,28 | <0,03 | 0,06 | 0,07 |
| (6,0) | (3,0) | (6,0) | (NS) | (1,0) | (1,5) | ||
| D | 0,034 | 0,034 | 0,06 | 0,06 | <0,03 | 0,03 | 0,11 |
| (1.0) | (1,5) | (1,5) | (NS) | (1,0) | (3,0) | ||
| 1. példa | Sárga palka 0,12 | 0,86 | 0,47 | 0,02 | 0,13 | 0,13 | 0,28 |
| (7,0) | (4,0) | (NS) | (1,0 | (1,0) | (2,0) | ||
| E | 0,12 | 0,90 | 0,86 | 0,02 | 0,01 | 0,04 | 0,13 |
| (8,0) | (7,0) | (NS) | (NS) | (NS) | (1,0) |
A IX. táblázatból látható, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag és a D hatóanyag szelektíven gátolta a tarackbúza fejlődését amerikai mogyoró, repce, cukorrépa, búza és árpa mellett, de az 1. példa hatóanyagának szelektivitási értéke lényegesen magasabb volt, mint a D hatóanyagé amerikai mogyorónál, repcénél és cukorrépánál, megegyező búzánál és kisebb árpánál. Az 1. példa hatóanyaga szelektíven gátolta a sárga palkát mindegyik haszonnövény esetén, kivéve a cukorrépát, míg az E hatóanyag nem gátolta szelektíven a sárga palka fejlődését cukorrépánál, ciroknál és búzánál.
D és E hatóanyagokra megállapított, hogy az 1. látható magas aktivitása általában a rövid időtartamú üvegházi vizsgálatokra jellemző (2-6 hét) tarackbúza és sárga palka ellen. Azonban mint már említettük mind üvegházban, mind szántóföldön a D és E hatóanyagokra megállapított, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag lényegesen aktívabb és szelektívebb tarackbúza és sárga palka ellen, mint a D és E hatóanyagok, hosszú időn át is.
Megemlítjük, hogy
1) a IV. táblázat szerint, amely 9,5 hétig tartó összehasonlító szántóföldi vizsgálat adatait tartalmazza tarackbúza és más gyomnövények esetén szójabab mellett; itt sem a D, sem az E hatóanyag nem gátolta szelektíven a tarackbúza fejlődését szójabab mellett, még 3 héttel a kezelés után sem;
2) sem a D hatóanyag, sem az E hatóanyag nem gátolta szelektíven a sárga palka fejlődését gyapotban, még 2 héttel a kezelés utáni megfigyelésnél sem, 9 hetes szántóföldi kísérletekben.
3) az V. táblázat adatokat tartalmaz az 1. példa szerinti hatóanyag a D és E hatóanyag sárga palka és tarackbúza ellen 3., 6., 12. és 18. héten mért hatástartamára (itt az 1. példa szerinti hatóanyag aktívabb volt, mint a D és E hatóanyag 3 héttel a kezelés után megfigyelve és ugyanígy 12 héttel kezelés után megfigyelve).
Az 1. példa szerinti hatóanyag preemergens hatását további szántóföldi kísérletben vizsgáltuk néhány egynyári gyomnövény ellen, különböző hatóanyagok mellett. Párhuzamos kísérletekben a herbicideket a talaj felületére vittük, illetve vetés előtt 25 beforgattuk. A megfigyeléseket 33 nappal a vetés előtti beforgatással végzett kezelés után és 34 nappal a kezelés után a felületi alkalmazást követően végeztük·. Mindkét vizsgálatban az 1. példa szerinti hatóanyag szelektíven gátolta a kakaslábfű és zöld 30 muhar fejlődését kukorica, valamint szójabab, gyapot, fehérbab és földimogyoró mellett, a libatopféléket szintén irtotta szójabab mellett. A vetés előtti beforgatással végzett vizsgálat során a kakaslábfű és a muhar fejlődését szintén szelektíven gá35 tolta cirok és édes kukorica mellett.
összefoglalva megállapítható, hogy a találmány szerinti hatóanyagok váratlan és kimagaslóan jó herbicid aktivitást mutatnak mind abszolút értékben, mind a szerkezetileg közel álló hatóanyagokkal 40 valamint más, hatástani és analógokkal valamint az irodalomban leirt és kereskedelmi forgalomban kapható 2-halogén-acetanilid-származékokkal öszszehasonlítva is. A találmány szerinti hatóanyagok kiváló aktivitást, talajbeli élettartamot és termény45 biztonság-értéket mutatnak az évelő és egynyári széleslevelű és keskenylevelű gyomnövényekkel szemben szójabab, gyapot, amerikai mogyoró, repce, futóbab és más termények esetén. Kimagasló herbicid aktivitást mutatnak az évelő sárga palka és tarackbúza ellen; egynyári széleslevelű gyomnövények, például pillangósvirág, tüskés rostmályva, libatop-félék és borsos keserűfű ellen, valamint egynyári keskenylevelű gyomnövényekkel, például kakaslábfüvel, pirókujjas moharral, rezgőnáddal és zászpáva’ szemben. A találmány szerinti hatóanyagok egyenértékűek az irodalomban leírt legjobb hatóanyagokkal, más egynyári füvek, mint a fenyércirok, pirókujjas mohar (felületi alkalmazás), a muharfélék, Texas köles, Fali köles és vadköles,
Brachieria és vörösrizs, valamint az egynyári széleslevelű gyomnövények, mint libatop és csattanó maszlag fejlődésének gátlása szempontjából is. Végül a találmány szerinti hatóanyagok igen hatékonyak olyan rezisztens, egynyári széleslevelű gyo13
-131
189 495 mok ellen, mint a hajnalka, párlófű, parlagfű és selyemmályva.
Az 1. példa hatóanyagának toxikológiai vizsgálata azt mutatta, hogy a hatóanyag kezelése teljesen biztonságos. Enyhén toxikus volt az emésztőrendszerbe jutva (egyszeri dózis OLDso-2600 mg/kg), bőrre juttatva enyhén toxikus (DLDSO-5,010 mg/kg), a szemet és a bőrt enyhén irritálja. A normális elővigyázatosságon kívül semmi különös kezelési előírást nem tartunk szükségesnek.
A találmány szerinti herbicid készítmények beleértve a használat előtt hígítást igénylő koncentrátumokat - legalább egy-egy hatóanyagot és segédanyagot tartalmaznak, folyadék vagy szilárd formában. A készítményeket a hatóanyagok megfelelő segédanyaggal - ideértve a hígító- töltőanyagokat, vivőanyagokat és kondicionáló anyagokat - összekeverésével állítjuk elő, és a készítményt finoman eloszlatott, szemcsés, szilárd anyagok, granulátumok, labdacsok, oldatok, diszperziók formájában állítjuk elő.
A találmány szerinti készítmények - különösen a folyadékok és nedvesíthető porok - előnyösen egy vagy több felületaktív anyagot tartalmaznak kondicionáló anyagként olyan mennyiségben, hogy az adott készítményt vízben vagy olajban könnyen diszpergálhatóvá tegyék. A felületaktív anyagok bekeverése a készítményekbe nagyban növeli hatékonyságukat. A „felületaktív anyag” kifejezés alatt nedvesítőanyagokat, diszpergálóanyagokat, szuszpendálóanyagokat és emulgeálóanyagokat értünk. Anionos, kationos és nemionos anyagokat egyformán előnyösen használhatunk.
Előnyösen használt nedvesítőanyagok az alkil-benzol- és alkil-naftalinszulfonátok, zsíralkohol-szulfonátok, aminok vagy savamidok, a nátrium-izotionát hosszúláncú savakkal alkotott észterei, a nátrium-szulfo-szukcinát észterei, szulfatált vagy szulfonált zsírsav-észterek, petróleumszulfonátok, szulfonált növényi olajok, ditercier-acetilén-gliko* lok, az alkil-fenolok, például izooktil-fenol és nonil-fenol poli(oxi-etilén)-származékai és a hexitol-anhidridek (például szorbitán) magasabb szénatomszámú, zsírsav-monoésztereinek poli(oxi-etilén)-származékai. Előnyösen alkalmazott diszpergálószer a metil-cellulóz, poli(vinií-alkohol), nátrium-ligninszulfonátok, polimer alkil-naftalin-szulfonátok, naftalinszulfonát-nátrium-só és a polimetilén-bisz-naftalin-szulfonát.
A nedvesíthető porok olyan, vízben diszpergálható készítmények, amelyek hatóanyagot, inért szilárd hordozóanyagot és nedvesítő- valamint diszpergálóanyagot tartalmaznak. Az inért szilárd hordozóanyagok általában ásványi eredetűek, mint például a természetes anyagok, a diatomaföld és a szilíciumból származó, szintetikus ásványok, és hasonlók. Az ilyen töltőanyagokra példa a kaolinit, az attapulgit agyag és a szintetikus magnéziumszilikát. A találmány szerinti készítményekből készült nedvesíthető porok általában 0,5-60 tömegrész, előnyösen 5-20 tömegrész hatóanyagot, 0,25-25, előnyösen 1-15 tömegrész nedvesítőanyagot, 0,25-25 (előnyösen 1,0-15) tömegrész diszpergálóanyagot és 5—95 (előnyösen 5-50) tömegrész inért, szilárd hordozóanyagot tartalmaznak. Kívánt esetben a szilárd, inért töltőanyag 0,1-2,0 tőmegrész mennyisége korróziógátló vagy habzásgátló anyaggal vagy mindkettővel helyettesíthető.
Más készítmények a porkoncentrátumok, amelyek 0,1-601% hatóanyagot tartalmaznak megfelelő töltőanyag mellett. Ezeket a porokat a használat során hígíthatjuk, 0,1-101% koncéntrációtartományon belül.
Vizes szuszpenziókat vagy emulziókat vízben oldhatatlan, hatóanyag, valamint emulgeálószer vizes elegyének homogenizálásával állíthatunk elő; így nagyon finom eloszlású stabil emulziót kapunk. Az így kapott, koncentrált vizes szuszpenziót a rendkívül kis részecskeméret jellemzi, úgy, hogy hígítás és permetezés után egyenletes borítottságot kapunk. Ezek a készítmények 0,1-60, előnyösen
5-50 t% hatóanyagot tartalmaznak, a felső határt a hatóanyagnak az adott oldószerben való oldhatósága szabja meg.
Ugyancsak vizes szuszpenziót kapunk, ha vízzel nemelegyedő herbicidet kapszulázunk; így mikrokapszulázott fázis keletkezik vizes fázisban diszpergálva. A kis kapszulákat például úgy készíthetjük, hogy ligninszulfonát emulgeálószert tartalmazó vizes fázist és vízben nemoldódó vegyületet, valamint polimetilén-polifenil-izocianátot keverünk össze a vízben nem oldódó fázisnak a vizes fázisban való diszpergálásával, majd polifunkciós amint adunk a keverékhez. Az izocianát és az aminszármazék reagál; így szilárd karbamid burkot hoz létre a vízzel nemelegyedő vegyület részecskéi körül (mikrokapszulák). Általában a mikrokapszulázott anyag koncentrációja 480-700, előnyösen 480-600 g/1.
A koncentrátumok általában a hatóanyagnak vízzel nemelegyedő, vagy vízzel korlátozottan elegyedő oldószerekkel készített oldatai, melyek felületaktív anyagokat is tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokhoz megfelelő oldószer a dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon, a 2 szénhidrogének és vízzel nem elegyedő éterek, észterek vagy ketonok. Azonban más, magas koncentrációjú folyadékkoncentrátumot készíthetünk, ha a hatóanyagot egy oldószerben oldjuk, majd hígítjuk, például kerozinnal, és így permetezzük a koncentrátumot.
Az említett, koncentrált készítmények általában 0,1-95, előnyösen 5-60 tömegrész hatóanyagot, 0,25-50, előnyösen 1-25 tömegrész felületaktív anyagot, és - kívánt esetben - 4-94 tömegrész oldószert tartalmaznak.
A granulátumok a hatóanyagot inért, finom részecskeeloszlású töltőanyaghoz kötve, vagy abban eloszlatva tartalmazó szilárd készítmények. A hatóanyagnak a részecskékből történő kimosódásának elősegítésére felületaktív anyag lehet jelen a készítményben. Szemcsés ásványi töltőanyagok például a természetes agyagok, pirofillitek, illit és vermikulit. Az előnyösen használható töltőanyagok porózus, abszorptív, előformált részecskék, így például az előformált és szitált szemcsés attapulgit, hőtágított szemcsés vermikulit, finomszemcsés agyagok, így például a kaolinanyagok, a hidráit attapulgit vagy a bentonitagyagok. A granulátum előállítására, ezeket a töltőanyagokat bepermetezik
-141
189 495 vagy keverik a hatóanyaggal, így nyerik a herbicid granulátumot.
A találmány szerinti granulált készítmények körülbelül 0,1-30, előnyösen 3-20 tömegrész hatóanyagot tartalmazhatnak 100 tömegrész agyagra vonatkoztatva, és körülbelül 5 tömegrész felületaktív anyagot tartalmazhatnak 100 súlyrész szemcsés agyagra vonatkoztatva.
A találmány szerinti készítményekhez keverhetők más anyagok is, például műtrágyák más herbicidek, pészticidek, antidotumok.
A találmány szerinti szerekkel kombinációban használható vegyületek közé tartoznak például a triazin-, karbamid-, karbamát-, acetamid-, acetanilid-, uracil-, ecetsav- vagy fenolszármazékok, tiolkarbamátok, triazol-, benzoesav-, nitril-, bifenil-éter-származékok;
Nitrogén!kén-tartalmú heterociklusos vegyületek
2-klór-4-(etil-amino)-6-(izopropil-amino)-s-triazin,
2-klór-4,6-bisz(izopropil-amino)-s-triazin,
2- klór-4,6-bisz(etil-amino)-s-triazin,
3- izopropil-1H-2,1,3-benzotiadiazin-4-(3H)-on-2,2-dioxid,
3-amino-1,2,4-triazol,'
6,7-dihidro-dipirido-(l,2-a : 2Ί’-c)-piridazinium-só,
5-bróm-3-izopropil-6-metil-uracil,
1,1 ’-dimetil-4,4’-dipiridinium-só. Karbamidszármazékok:
N’-(4-klór-fenoxi)-fenil-N,N-dimetil-karbamid, N,N-dimetil-N’-(3-klór-4-metil-fenil)-karbamid,
3-(3,4-diklór-fenil)-1,1 -dimetil-karbamid,
1.3- dimetil-3-(2-benzo-tiazoliI)-karbamid,
3-(p-klór-fenil)-1,1 -dimetil-karbamid,
-butil-3-(3,4-diklór-fenil)-1 -metil-karbamid.
Karbamát- és tiolkarbamát-származékok :
(2-klór-allil)-dietil-ditio-karbamát,
S-(4-klór-benzil)-N,N-dietil-tiolkarbamát,
Izopropil-N-(3-klór-fenil)-karbamát,
S-(2,3-diklór-allil)-N,N-diizopropil-tiol-karbamát, etil-N,N-dipropil-tiolkarbamát,
S-propil-dipropil-tiolkarbamát.
Acetamid-, acetanilid-, anilin- és amid-származékok :
2-klór-N,N-diallil-acetamid,
N,N-dimetil-2,2-difenil-acetamid,
N-(2,4-dimetil-5-{[(trifluor-metiI)-szulfonil]-amino}-fenil-acetamid,
N-izopropil-2-klór-acetanilid,
2’,6’-dietil-N-metoxi-metil-2-klór-acetanilid,
2’-metil-6’-etil-N-(2-metoxi-prop-2-il)-2-klór-acetanilid, a,a,a-trifluor-2,6-dinitro-N,N-dipropil-p-toluidm, N-(l, 1 -dimetil-propinil)-3,5-diklór-benzamíd. Savak, észterek és alkoholok:
2,2-diklór-propionsav,
2- metil-4-klór-fenoxi-ecetsav,
2.4- diklór-fenoxi-ecetsav, metil-2-[4-(2,4-diklór-fenoxi)-fenoxi]-propionát,
3- amino-2,5-diklór-benzoesav,
2-metoxi-3,6-diklór-benzoesav,
2,3,6-triklór-fenil-ecetsav,
N-1 -naftil-ftalaminsav,
5-[2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitro-benzoát-nátrium-só,
4.6- dinitro-o-(szek-butil)-fenol,
N-[foszfono-metil)-glicin, valamint ennek 1-6 szénatomos monoalkil-aminja és alkálifémsói, valamim ezek kombinációi.
Éterszármazékok:
2,4-diklór-fenil-(4-nitro-fenil)-éter,
2-klór-a,a,a-trifluor-p-tolil-(3-etoxi-4-nitro-difenil)-éter.
Vegyes:
2.6- diklór-benzo-nitril, metánarzonsav-monoátrium-só, dinátrium-metánarzonát.
A bejelentés szerinti szerekkel kombinálható műtrágya például az ammónium-nitrát, karbamid, kálisó és szuperfoszfát. Más, hasznos segédanyagok az olyan anyagok, amelyekben a növények meggyökereznek és nőnek, így például komposzt, trágya, humusz, homok. A fentiekben leírt herbicid készítmények összetétele például a következő lehet.
I. Emulgeálható koncentrátumok
| A. Az 1. példa szerinti hatóanyag kalcium-dodecilbenzol-szulfonát és poli(oxi-etilén)-éterek elegye (Atlox 3438F, Átlós Co gyártmánya) monoklórbenzol | t% 50,0 5,0 45,0 100,0 |
| B.A 12. példa szerinti hatóanyag kalcium-dodecil-szulfonát és alkil-aril-poliéter-alkohol elegy C9 aromás szénhidrogén oldószer | 85,0 4,0 11,0 100,0 |
| C.A 13. példa szerinti hatóanyag kalcium-dodecilbenzol-szulfonát és poli(oxi-etilén)-éterek keveréke Atlox 3437F xilol | 5,0 1,0 94,0 100,0 |
| II. Folyékony koncentrátumok | |
| A. Az 1. példa szerinti hatóanyag xilol | tömeg % 10,0 90,0 100,0 |
| B. A 2. példa szerinti hatóanyag dimetil-szulfoxid | 85,0 15,0 100,0 |
| C. A 4. példa szerinti hatóanyag N-metil-pirrolidon | 50,0 50,0 100,0 |
| D.A 4. példa szerinti hatóanyag etoxilezett ricinus olaj Rhodamine B dimetil-formamid | 5,0 20,0 0,5 74,5 100,0 |
| 15 |
-151
ΙΠ. Emulziók
A. Az 1. példa szerinti hatóanyag poli(oxi-etilén)-poli(oxi-propilén-tömb kopolimer butanollal (Tergitol XH, Union Carbide) víz
B. Az 5. példa szerinti hatóanyag Tergitol XH víz
| D.A 14. példa szerinti hatóanyag | 5,0 | |
| pirofillit (20/40) | 95,0 | |
| 40,0 | 100,0 | |
| 4,0 56,0 100,0 | 5 VIJ. Mikrokapszulak | |
| A. Az 1. példa szerinti hatóanyag | ||
| polikarbamid-burokba kapszulázva nátrium-lignit-szulfonát | 49,2 | |
| 5,0 3,5 91,5 | 1θ Reax 88B víz | 0,9 49,9 |
| 100,0 |
100,0
IV. Nedvesíthető porok
A. Az 1. példa szerinti hatóanyag nátrium-lignoszulfonát N-metil-N-oleioI-taurát-nátrium-só amorf szilikát (szintetikus)
B. A 6. példa szerinti hatóanyag nátrium-dioktil-szulfoszukcinát kalcium-lignoszulfonát amorf szilikát (szintetikus)
C.A 7. példa szerinti hatóanyag nátrium-lignoszulfonát N-metil-N-oleil-taurát-nátriumsó kaolinit agyag
25,0
3,0
1,0
71,0
100,0
80,0
1,25
2,75
16,0
100,0
10,0
3,0
1,0
86,0
100,0
| 15 | B. A 12. példa szerinti hatóanyag | |
| polikarbamid-burokba kapszulazva kálium-lignin-szulfonát (például Reax 21) víz | 10,0 0,5 89,5 100,0 | |
| 20 | C.A 13. példa szerinti hatóanyag | |
| polikarbamid-burokba kapszulázva | 80,0 | |
| ligninszulfát-magnéziumsó | 2,0 | |
| 25 | víz | 18,0 |
| 100,0 | ||
| D.Az 1. példa szerinti hatóanyag | 90,0 | |
| polikarbamid-burokba kapszulázva | 0,5 | |
| 30 | víz | 9,5 |
| 100,0 |
V. Porok
A. Az 1. példa szerinti hatóanyag attapulgit
B. A 8. példa szerinti hatóanyag montmorillonit
C. A 9. példa szerinti hatóanyag bentonit
D.A 12. példa szerinti hatóanyag diatómaföld
2,0
98,0
100,0
60,0
40,0
100,0
30,0
70,0
100,0
1,0
99,0
100,0
A folyékony és szilárd részecskékből álló készítményeket megszokott módszerekkel vihetjük a talajra, például motoros porszóróval, motoros és kézi 35 permetezővel, valamint porpermetezővel. A készítményeket alkalmazhatjuk repülőgépről is, por vagy permet formájában szórva, mivel alacsony koncentrációban is hatásosak. A herbicid készítményeknek vízinövényekre való alkalmazását általá40 bán úgy végezzük, hogy a készítményt a vízhez adagoljuk azon a területen, ahol a vízinövények irtása szükséges.
A szükséges hatóanyag pontos mennyisége különböző tényezőktől függ: ide tartozik a növények 45 fajtája, valamint fejlettségi állapota, a talaj típusa és állapota, az eső mennyisége és az alkalmazott acetanilid fajtája. Szelektív, preemergens alkalmazás esetén a növényekre vagy a talajra 0,02-11,2 kg/ha a dózis, előnyösen 0,04-5,6 kg/ha, célszerűen 50 1,12-5,6 kg/ha acetanilidet alkalmazunk. Néhány esetben több vagy kevesebb hatóanyag szükséges.
VI. Granulátumok A. Az 1. példa szerinti hatóanyag granulált attapulgit
B.A 12, példa szerinti hatóanyag diatómaföld (20/40)
C.A 13. példa szerinti hatóanyag bentonit (20/40)
15,0
85,0
100,0
30,0
70,0
100,0
0,5
99,5
100,0
Claims (12)
1. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,01-95 t% mennyiségben olyan 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmaz, amelyeknek (I) általános képletében R jelentése 60 etil-, η-propil-, izopropil-, izobutil-, szek-butil-, ciklopropil-metil-, allil- vagy propargilcsoport; R, jelentése metil-, etil-, n-propil- vagy izopropilcsoport; és R2 jelentése hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport; azzal a feltétellel, hogy 65
-161
189 495
- ha R2 hidrogénatom, akkor R, etilcsoport és R allilcsoport;
- ha R2 etilcsoport, akkor Rj metilcsoport és R izopropilcsoport;
- ha R, jelentése metil, akkor R jelentése etil-, 5 izopropil-, izobutil-, szek-butil- vagy ciklopropil-metilcsoport;
- ha Rt jelentése etilcsoport, akkor R jelentése szek-butil-, allil- vagy propargilcsoport;
- ha Rj jelentése n-propil- akkor R etilcsoport; 10 és
- ha Rj izopropil-, akkor R etil- vagy n-propilcsoport szilárd hordozó- és hígítóanyagok - előnyösen attapulgit, montmorillonit, bentonit és kovaföld - 15 folyékony hígító- és oldószerek - előnyösen monoklór-benzol, xilol, dimetil-szulfoxid és N-metilpirrolidon- és felületaktív szerek - előnyösen etoxilezett ricinusolaj, Ν-metil-N-oleil-taurát-, nátriumsó és kalcium-ligninszulfonát - közül legalább 20 eggyel együtt.
2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-metoxi-6’-metil-N-(izopropoxi-metil)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-metoxi-6’-metil-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
4. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-metoxi-6’-metil- 3θ -N-(1 -metil-propoxi-metil)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
5. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-etoxi-6’-metil-N-(allil-oxi-metil)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
6. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-etoxi-6’-metil-N-(propargil-oxi-metil)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
7. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2*-etoxi-6’-metil-N-(1 -metil-propoxi-metil)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
8. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-(n-propoxí)-6’-metil-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
9. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-izopropoxi-6’-metil-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilidet-tartalmaz.
10. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-izopropoxi-6’-metil-N-(n-propoxi-metil)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
11. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal 25 jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-etoxi-N-(allil-oxi-metiI)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
12. Az 1. igénypont szerinti készítmény azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2’-metoxi-6’-etíl-N-(izopropoxi-metil)-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| US13369580A | 1980-03-25 | 1980-03-25 |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU189495B true HU189495B (en) | 1986-07-28 |
Family
ID=22459883
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU81687A HU189495B (en) | 1980-03-25 | 1981-03-18 | Herbicides containg as reagent derivatives of 2-halogen acetanilid |
Country Status (32)
| Country | Link |
|---|---|
| JP (1) | JPS56145252A (hu) |
| AT (1) | AT374659B (hu) |
| AU (1) | AU536794B2 (hu) |
| BE (1) | BE887995A (hu) |
| BG (1) | BG35893A3 (hu) |
| BR (1) | BR8101604A (hu) |
| CA (1) | CA1221379A (hu) |
| CH (1) | CH645878A5 (hu) |
| CS (1) | CS226729B2 (hu) |
| DD (1) | DD157298A5 (hu) |
| DE (1) | DE3110525C2 (hu) |
| DK (1) | DK120581A (hu) |
| FI (1) | FI73971C (hu) |
| FR (1) | FR2479205A1 (hu) |
| GB (1) | GB2072175B (hu) |
| GR (1) | GR66542B (hu) |
| HU (1) | HU189495B (hu) |
| IE (1) | IE51103B1 (hu) |
| IL (1) | IL62409A (hu) |
| IT (1) | IT1144661B (hu) |
| LU (1) | LU83237A1 (hu) |
| MA (1) | MA19101A1 (hu) |
| NL (1) | NL8101327A (hu) |
| NO (1) | NO151586C (hu) |
| NZ (1) | NZ196540A (hu) |
| PL (1) | PL125377B1 (hu) |
| PT (1) | PT72678B (hu) |
| RO (3) | RO85530B (hu) |
| SE (1) | SE8101729L (hu) |
| TR (1) | TR20885A (hu) |
| ZA (1) | ZA811801B (hu) |
| ZW (1) | ZW5881A1 (hu) |
Families Citing this family (2)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| IT1144666B (it) * | 1980-03-25 | 1986-10-29 | Monsanto Co | Derivati di n-alcossimetil-2-aloacetanilidi erbicidi |
| FR2479201B1 (fr) * | 1980-03-25 | 1985-05-31 | Monsanto Co | Composes de n-hydrocarbyloxymethyl-2-haloacetanilides et compositions herbicides les renfermant |
Family Cites Families (4)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US3547620A (en) * | 1969-01-23 | 1970-12-15 | Monsanto Co | N-(oxamethyl)alpha-halo-acetanilide herbicides |
| US4258196A (en) * | 1978-04-17 | 1981-03-24 | Monsanto Company | Process for the production of tertiary 2-haloacetamides |
| IT1144666B (it) * | 1980-03-25 | 1986-10-29 | Monsanto Co | Derivati di n-alcossimetil-2-aloacetanilidi erbicidi |
| FR2479201B1 (fr) * | 1980-03-25 | 1985-05-31 | Monsanto Co | Composes de n-hydrocarbyloxymethyl-2-haloacetanilides et compositions herbicides les renfermant |
-
1981
- 1981-03-18 CS CS811978A patent/CS226729B2/cs unknown
- 1981-03-18 LU LU83237A patent/LU83237A1/fr unknown
- 1981-03-18 IE IE594/81A patent/IE51103B1/en unknown
- 1981-03-18 RO RO109606A patent/RO85530B/ro unknown
- 1981-03-18 JP JP3807481A patent/JPS56145252A/ja active Pending
- 1981-03-18 FI FI810833A patent/FI73971C/fi not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 BR BR8101604A patent/BR8101604A/pt unknown
- 1981-03-18 MA MA19307A patent/MA19101A1/fr unknown
- 1981-03-18 GB GB8108376A patent/GB2072175B/en not_active Expired
- 1981-03-18 BG BG051261A patent/BG35893A3/xx unknown
- 1981-03-18 FR FR8105443A patent/FR2479205A1/fr active Granted
- 1981-03-18 DK DK120581A patent/DK120581A/da not_active Application Discontinuation
- 1981-03-18 ZA ZA00811801A patent/ZA811801B/xx unknown
- 1981-03-18 PL PL1981230200A patent/PL125377B1/pl unknown
- 1981-03-18 DE DE3110525A patent/DE3110525C2/de not_active Expired
- 1981-03-18 NZ NZ196540A patent/NZ196540A/xx unknown
- 1981-03-18 IL IL62409A patent/IL62409A/xx unknown
- 1981-03-18 DD DD81228414A patent/DD157298A5/de unknown
- 1981-03-18 AU AU68483/81A patent/AU536794B2/en not_active Ceased
- 1981-03-18 NL NL8101327A patent/NL8101327A/nl not_active Application Discontinuation
- 1981-03-18 CA CA000373323A patent/CA1221379A/en not_active Expired
- 1981-03-18 IT IT8120411A patent/IT1144661B/it active
- 1981-03-18 RO RO109605A patent/RO85529B/ro unknown
- 1981-03-18 GR GR64438A patent/GR66542B/el unknown
- 1981-03-18 ZW ZW58/81A patent/ZW5881A1/xx unknown
- 1981-03-18 HU HU81687A patent/HU189495B/hu unknown
- 1981-03-18 PT PT72678A patent/PT72678B/pt unknown
- 1981-03-18 SE SE8101729A patent/SE8101729L/ not_active Application Discontinuation
- 1981-03-18 AT AT0126081A patent/AT374659B/de not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 RO RO81103727A patent/RO81726A/ro unknown
- 1981-03-18 BE BE0/204162A patent/BE887995A/fr not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 NO NO810926A patent/NO151586C/no unknown
- 1981-03-18 CH CH184881A patent/CH645878A5/de not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 TR TR20885A patent/TR20885A/xx unknown
Also Published As
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| JPS5838422B2 (ja) | 置換シクロプロピルメトキシアニライド及び除草組成物 | |
| HU189495B (en) | Herbicides containg as reagent derivatives of 2-halogen acetanilid | |
| US4622061A (en) | Herbicidal 2-haloacetamides | |
| US4345938A (en) | Herbicidal 2-haloacetanilides | |
| US4600433A (en) | Herbicidal 2-haloacetamides | |
| US4758263A (en) | 2-(2,5-difluorophenyl)-4-methyl-1,2,4-oxadiazolidine-3,5 diones | |
| US4761176A (en) | Herbicidal 2-haloacetanilides | |
| HU189498B (en) | Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active agents | |
| US4489010A (en) | Meta-anilide and meta-anilide urea and urea salt herbicidal compounds and methods of use | |
| US4557756A (en) | Meta-anilide and meta-anilide urea herbicidal compounds and methods of use | |
| US4606759A (en) | Herbicidal 2-haloacetanilides | |
| US4567299A (en) | Herbicidal 2-haloacetanilides | |
| HU189497B (en) | Herbicide compositions containing derivatives of 2-halo-acetanilides as active substances | |
| HU189496B (en) | Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active substances | |
| GB2072177A (en) | Herbicidal 2-Haloacetanilides | |
| GB2072183A (en) | Herbicidal 2-Haloacetanilides | |
| EP0174680A1 (en) | Substituted 4-fluorothiocarbanilide herbicidal compounds and methods of use | |
| JPS6056945A (ja) | 新規なクロロアセトアニリド誘導体および除草剤 | |
| JPH0653712B2 (ja) | Ｎ−（３−クロロ−４−イソプロピルフェニル）−２−メチルバレルアミド、その製造方法および選択性殺草剤 | |
| JPS59104355A (ja) | Ｎ−フエニルアルキルチオ−ルカ−バメ−ト誘導体、その製造法およびそれを有効成分とする除草剤 | |
| JPS61167653A (ja) | Ｎ−（３−ハロゲノ−４−イソプロピルフエニル）−２−メチル−２−ペンテン酸アミド誘導体および選択性殺草剤 | |
| EP0109723A1 (en) | 1-(Phenylcarbamyloxy)-2-butyne as a selective herbicide in broadleaf crops | |
| JPH01199951A (ja) | ２−シクロヘキセン−１−オン誘導体又はその塩類及び選択性除草剤 |