HU186884B - Fungicide compositions with activity of controlling growth of plants containing azole compounds as active agents, and process for producing the active agents - Google Patents

Fungicide compositions with activity of controlling growth of plants containing azole compounds as active agents, and process for producing the active agents Download PDF

Info

Publication number
HU186884B
HU186884B HU811407A HU140781A HU186884B HU 186884 B HU186884 B HU 186884B HU 811407 A HU811407 A HU 811407A HU 140781 A HU140781 A HU 140781A HU 186884 B HU186884 B HU 186884B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
alkyl
active ingredient
plants
choh
Prior art date
Application number
HU811407A
Other languages
English (en)
Inventor
Hubert Sauter
Eberhard Ammermann
Costin Rentzea
Bernd Zeeh
Johann Jung
Ernst-Heinrich Pommer
Original Assignee
Basf Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Basf Ag filed Critical Basf Ag
Publication of HU186884B publication Critical patent/HU186884B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D231/00—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings
    • C07D231/02—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings
    • C07D231/10—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D231/12—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms, hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D233/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings
    • C07D233/54—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D233/56—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms or radicals containing only hydrogen and carbon atoms, attached to ring carbon atoms
    • C07D233/60—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms or radicals containing only hydrogen and carbon atoms, attached to ring carbon atoms with hydrocarbon radicals, substituted by oxygen or sulfur atoms, attached to ring nitrogen atoms
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/48—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with two nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • A01N43/50—1,3-Diazoles; Hydrogenated 1,3-diazoles
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/64—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • A01N43/647—Triazoles; Hydrogenated triazoles
    • A01N43/653—1,2,4-Triazoles; Hydrogenated 1,2,4-triazoles
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C43/00—Ethers; Compounds having groups, groups or groups
    • C07C43/02—Ethers
    • C07C43/20—Ethers having an ether-oxygen atom bound to a carbon atom of a six-membered aromatic ring
    • C07C43/225—Ethers having an ether-oxygen atom bound to a carbon atom of a six-membered aromatic ring containing halogen
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D233/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings
    • C07D233/54—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D233/56—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms or radicals containing only hydrogen and carbon atoms, attached to ring carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D249/00—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • C07D249/02—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms not condensed with other rings
    • C07D249/08—1,2,4-Triazoles; Hydrogenated 1,2,4-triazoles

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Heterocyclic Carbon Compounds Containing A Hetero Ring Having Nitrogen And Oxygen As The Only Ring Hetero Atoms (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Fertilizers (AREA)
  • Low-Molecular Organic Synthesis Reactions Using Catalysts (AREA)
  • Pretreatment Of Seeds And Plants (AREA)

Description

A ^lálmány hatóanyagként új azol-származékokat tartalmazó gombaölő és növényi növekedést szabályozó készítményekre, valamint a hatóanyagok előállítási eljárására vonatkozik.
Ismert, hogy az imidazol-származékokat, például az I-[(2,4-diklór-fenil)-(P-allil-etil)-éter]-imidazolt (2 063 857 számú német szövetségi köztársaságbelí nyilvánosságra hozatali irat) és triazol-származékokat, például a 2,2-dimetil-4-(l, 2, 4-triazolí-il)-5-fenil-pentanon (3)-t (2 638 470 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat) tartalmazó készítmények jó gombaölő hatást mutatnak. Hatásuk azonban alacsony felhasznált mennyiségek és alkalmazási koncentrációk esetén nem mindig kielégítő. Ezenkívül a készítmények gombaölő hatása gyakran nagy fitotoxicitással párosul igy a növényvédelemben gombák, például a rozsdásodást előidéző gombák kiirtásához szükséges koncentrációkban a haszonnövényeket is károsítják. Ezért növényvédőszerként, gombák irtására nem mindig és nem minden növényfajta esetén alkalmasak.
Ismert továbbá, hogy kvaterner ammóniumvegyületeket, például a klór-kolin-klorídot (J. Bioi. Chem., 235., 475. 1960.) és bizonyos triazol-származékokat, például a 3-(l, 2, 4-triazoÍ-l-il)-l-(4klór-fenil)-4,4-dimetil-pentanon-(l)-t (2 739 352 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat) tartalmazó készítmények haszonnövények növekedésére hatnak és növényi növekedést szabályozó szerekként alkalmazhatók. Az ilyen készítmények növényi növekedést szabályozó hatása azonban, különösen alacsony felhasznált mennyiségek esetén nem mindig kielégítő.
Azt tapasztaltuk, hogy bizonyos új vegyületeket tartalmazó készítmények nagyon erős gombaölő hatást mutatnak, ugyanakkor a növények kitünően elviselik őket. Ezenkívül az ilyen készítmények alacsony felhasznált mennyiségek esetén is erős, növényi növekedést szabályozó hatást mutatnak és a növények jól elviselik őket.
A találmány szerinti készítmények hatóanyagként az (I) általános képletű azol-származékokat vagy azok savaddíciós sóit tartalmazzák, amelyeknek a képletében
X hidrogénatomot, halogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, 1-4 szénatomos alkoxicsoportot, trifluor-metil-csoportot vagy fenilcsoportot jelent, m értéke 1 vagy 2, és az egyes X csoportok azonosak vagy eltérőek lehetnek, ha m értéke 2;
n értéke 2, 3, 4 vagy 5;
Z jelentése nitrogénatom vagy -CH— csoport és
Y =CO csoportot vagy ==CR'OR2 általános képletű csoportot jelent, amelynek a képletében R’ hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot és
R2 hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkil-, 2-4 szénatomos alkenil-, 2-4 szénatomos alkinil vagy 1-4 szénatomos alkanoilcsoportot jelent.
Az (I) általános képletű vegyületekben az azolilcsoporttal helyettesített szénatom királis, ennek következtében a vegyületek enantiomerelegyek alakjában keletkeznek, amelyek az optikailag aktív vegyületekre választhatók szét. Alkoholok, éterek vagy észterek esetén (Y =CR1OR2 általános képletű csoportot jelent) a további királis centrum következtében diasztereomerelegyek keletkeznek, ezek a szokásos módokon, például kristályosítással vagy kromatografálással bonthatók az egyes komponensekre. Ha azonban ezeket a vegyületeket_ gombaölő szerek vagy növényi növekedést szabályozó szerek hatóanyagaiként alkalmazzuk, általában nincs szükség az enantiomerek vagy diasztereomerek szétválasztására.
A fenoxicsoport például az alábbi - xm csoportokat hordozhatja a felsorolt módon: hidrogénatom, 3-metil-,
2-fluor-, 4-metil-,
4-fluor-, 3-terc-butil-,
2- klór-, 4-terc-butil-,
3- kIór-, 2-metoxi-,
4- klór-, 3-metoxi-,
4-bróm-, 4-metoxi-,
2.4- diklór-, 3,5-dimetoxi-,
3.5- diklór-, 3-n-butoxi-,
2-klór-4-fenil-, 4-n-butoxi-,
2-metii-4-klór-, 2-metoxi-4-metil-,
2-metil-, 3-trifluor-metiI.
R* például hidrogénatomot, metil-, etil-, n-prodil-, izopropil- vagy n-butilcsoportot jelent.
R2 jelentése például hidrogénatom, metil-, etil-, η-propil-, prop-2-enil-(l)-, prop-2-inil-(l)-, n-butil-, 2-metil-prop-2-enil-(l)-, acetil-, propionil-, butirilvagy izobutirilcsoport.
Alkalmas savaddíciós sók például a bromidok, szulfátok, nitrátok, foszfátok, oxalátok vagy dodecil-benzol-szulfonátok. A sókat tartalmazó készítmények hatékonysága a kationra vezethető vissza, így az anion megválasztása tetszőleges.
A találmány tárgyát képezi az (1) általános képletű vegyületek előállítása is, amelynek értelmében úgy járunk el, hogy (II) általános képletű ketonokat - amelyeknek a képletében Z a fenti jelentésű
- vagy azok alkáli-enolátjait egy (III) általános képletű ú)-(aril-oxi)-alkil-halogeniddel reagáltatjuk
- amelynek a képletében X, m és n a fenti jelentésű és Hal klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel, adott esetben oldó- agy hígítószer és/vagy szervetlen vagy szerves bázis jelenlétében, 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, és az így kapott, (I) általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében Y =CO csoportot jelent, ezt követően adott esetben komplex hidriddel vagy hidrogénnel, hidrogénező katalizátor jelenlétében, adott esetben egy oldó- vagy hígitószer jelenlétében, 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, (I) általános képletű, olyan szekunder alkoholokká alakítjuk, amelyeknek a képletében Y —CHOH-csoportot jelent vagy (IV) általános képletű Grignard-vegyülettel reagáltatjuk - amelyeknek a képletében R’ 1-4 szénatomos alkilcsoportot és Hal klór-, bróm- vagy jódatomot jelent - adott esetben oldó- vagy hígítószer jelenlétében és adott esetben magnézium- vagy tetraalkil-ammóniumhalogenid jelenlétében, 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten és az így keletkező alkoholátokat ezután tercier alkoholokká hidrolizáljuk, és az így kapott szekunder vagy tercier alkoholokat - kívánt esetben - egy 1-4 szénatomos alkanoil-kloriddal vagy egy 1-4 szénatomos alkanoil-anhidriddel rea-21 gáltatjuk adott esetben oldó- vagy hígítószer és/ vagy szervetlen vagy szerves bázis és/vagy acilező katalizátor jelenlétében, 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, vagy ezeket vagy ezek alkáli- vagy kvaterner ammóniumsóit egy (V) általános képletű alkilezőszerrel reagáltatjuk - amelynek a képletében R2 1-4 szénatomos alkil-, 2-4 szénatomos alkenil- vagy 2-4 szénatomos alkinilcsoportot és L egy nukleofil úton kiszorítható, kilépő csoportot jelent adott esetben oldó- vagy hígítószer és/vagy szervetlen vagy szerves bázisok és/vagy a reakciót gyorsító anyag jelenlétében, 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, és az így kapott (I) általásos képletű vegyületeket ezután adott esetben savaddíciós sókká alakítjuk.
Azokat az (1) általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében Y ==CO csoportot jelent (la általános képletű vegyületek), úgy állítjuk elő, hogy (II) általános képletű, ismert ketonokat (2 638 470 számú német szövetségi köztársaságbeii nyilvánosságra hozatali irat) vagy azok alkáli-enolátjait (III) általános képletű φ-aril-oxi-alkil-halogenidekkel, adott esetben egy bázis és/vagy oldó- vagy hígítószerjelenlétében az (la) általános képletű ketonokká alakítjuk (ezt az eljárást az [Aj reakcióegyenlet mutatja be.)
Ennek az eljárásnak a folyamán a (II) általános képletű ketonokat először alkáli-enolátokká alakítjuk oly módon, hogy azokat - előnyösen poláris, protonmentes oldószer, így dimetilformamid, acetonitril vagy tetrahidrofurán jelenlétében - 0,8-1,2 egyenérték, előnyösen 1,0 egyenérték alkáli fémszármazékká alakító reagenssel, így nátriumhidriddel, lítium-diizopropil-amiddal vagy n-butillítiuminai reagáltatjuk, 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen 10 ’C és 50 °C közötti hőmérsékleten. Ezután hozzáadunk 0,8-2,0, előnyösen 1,0 egyenérték (III) általános képletű (ü-(arii-oxi)-alkil-halogenidet, és a reagáltatást 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen 5 ’C és 30 °C közötti hőmérsékleten végezzük, így (I) általános képletű ketonokat kapunk.
Ennek az eljárásnak az egyik változata szerint a (II) általános képletű ketonokat 0,8-1,2, előnyösen 1,0 egyenérték bázis, például kálium-terc-butilát, nátrium-metilát vagy kálium-hidroxid jelenlétében reagáltatjuk a (III) általános képletű q)-(aril-oxi)alkil-halogenidekkel, és a reagáltatást célszerűen oldó- vagy hígítószer jelenlétében végezzük, 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen 5 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten.
Oldó- vagy hígítószerként itt is dipoláris, protonmentes oldószereket alkalmazhatunk, azonban alkoholokat is, így metanolt vagy terc-butanolt, használhatunk.
A (111) általános képletű (p-(aril-oxi)-halogenidek ismert vegyületek vagy ismert eljárásokkal, például fenolok alifás dihalogén-alkánokkal, például l,2tdíbróm-etánnal, 1,3-diklór-propánnal, 1,4-dibróm-butánnal vagy 1,5-dibróm-pentánnaí végzett monoalkilezésével könnyen előállíthatok (lásd Houben-Weyl: Methoden dér Organischen Chemie, 6/3. kötet, 54-59. oldal, Thieme-Verlag, Stuttgart, 1965., valamint az 1. b. és 5. példa).
Az olyan (I) általános képletű szekunder alkoholokat, amelyeknek a képletében Y OH csoporH tót jelent, (Ib általános képletű vegyületek), úgy állítjuk elő, hogy az (la) általános képletű ketonokat - amelyeknek a képletében Y = CO csoportot jelent - redukciónak vetjük alá, például komplex hidridekkel, előnyösen nátrium-bórhidriddel redukáljuk poláris oldószer, például alkohol, előnyösen metanol vagy etanol jelenlétében, 0 ’C és 100 ’C közötti hőmérsékleten, majd bázisok vagy savak vizes oldataival hidrolizáljuk, vagy pedig hidrogénező katalizátor, így platina vagy Raney-nikkel jelenlétében és poláris oldószer, így metanol, etanol vagy etil-acetát jelenlétében hidrogénnel redukáljuk, 20 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten és 1-100 bar nyomáson (ezt az eljárást a [B] reakcióegyenlet szemlélteti).
Az (I) általános képletű tercier alkoholokat (amelyeknek a képletében Y OH általános kép
-ΟΙ
R1 letű csoportot jelent, amely csoportban R’ 1-4 szénatomos alkilcsoportot képvisel, azonban nem jelenthet hidrogénatomot) úgy állítjuk elő, hogy az (la) általános képletű ketonokat (amelyeknek a képletében Y=C0 csoportot jelent) 0,8-1,2 egyenérték (IV) általános képletű Grignard-vegyülettel reagáltatjuk - amelynek a képletében R1 1-4 szénatomos alkilcsoportot és Hal klór-, bróm- vagy jódatomot jelent -, előnyösen oldószer jelenlétében és adott esetben, a kitermelést fokozó só jelenlétében (ezt az eljárást a [C] reakcióegyenlet szemlélteti).
Oldószerként előnyösen étereket alkalmazunk, így dietil-étert, di-n-propil-étert, tetrahidrofuránt vagy anizolt, továbbá tercier aminokat, így N,Ndietil-anilint, valamint foszforsav-trisz(dimetilamid)-ot; a reagáltatást adott esetben ezeknek az oldószereknek és alifás vagy aromás szénhidrogének, így n-hexán vagy toluol elegyében is megvalósíthatjuk. A kitermelést fokozó sókként, amelyek visszaszorítják a szokásos mellékreakciókat, különösen vízmentes magnézium-halogenideket, így vízmentes magriézium-bromidot vagy vízmentes tetraalkil-ammónium-halogenideket, így például tetra-n-butil-ammönium-kloridot használhatunk. A reakcióhömérséklet az alkalmazott oldószernek megfelelően 0 °C és 100 °C között változhat, előnyösen 0 °C és 60 °C közötti. A reakció során elsődlegesen keletkező magnézium-alkoholátokat ezután híg vizes sav-oldatokkal, így sósav-, kénsavvagy előnyösen ecetsav-oldattal vagy különösen előnyösen vizes ammónium-klorid-oldattal végzett hidrolízissel alkoholokká alakítjuk, és ezeket a vizes fázis eltávolítása után - kívánt esetben - a szokásos módon extrahálással, átkristályosítással vagy kromatografálással tisztítjuk.
Az (I) általános képletű észtereket (amelyeknek a képletében Y R2 általános képletű csoportot
C i
R1
-3186 884 jelent, amelyben R2 acetil-, propionil-, n-butiril- vagy izobutirilcsoportot képvisel) úgy állítjuk elő, hogy az (1) általános képletű szekunder vagy tercier alkoholokat (amelyeknek a képletében Y OH általános
Οι
R>
képletű csoportot jelent) a megfelelő sav-kloridokkal vagy savanhidridekkel reagáltatjuk, adott esetben - savmegkötőszer jelenlétében és protonmentes oldó- vagy hígítószer jelenlétében, valamint előnyösen acilezŐ katalizátor jelenlétében, 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen 10 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten; savmegkötőszerként szervetlen bázisokat, így nátrium-amint vagy különösen előnyösen piridint alkalmazhatunk legalább egyenértéknyi mennyiségben. Acilező katalizátorként célszerűen imidazolt vagy 4-(dimetil-amino)-piridint használunk 0,01-0,4 egyenérték mennyiségben, ha a piridin nincs már jelen. Oldószerként szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy toluolt, étereket, így dietilétert, tetrahidrofuránt vagy dioxánt, ketonokat, így acetont vagy dietil-ketont alkalmazhatunk vagy a savmegkötőszerként használt aminok, így a trietilamin vagy a piridin fölöslegét is.
Az (I) általános képletű étereket (amelyeknek a képletében Y OR2 általános képletű csoportot
R’ jelent, amely csoportban R2 1-4 szénatomos alkii-, 2-4 szénatomos alkenil vagy 2-4 szénatomos aikinilcsoportol képvisel) úgy állítjuk elő, hogy az (1) általános képletű szekunder vagy tercier alkoholokat (amelyeknek a képletében Y OH általános
Οι
R1 képletű csoportot jelent) vagy azok alkálifém- vagy kvaterner ammónium-sóit (V) általános képletű alkilezőszerrel reagáltatjuk, adott esetben oldó- vagy higítószer jelenlétében, adott esetben szervetlen vagy szerves bázisok és/vagy a reakciót gyorsító anyag jelenlétében, 0 °C és 100 C közötti hőmérsékleten.
A fenti eljárásban a nukleofil úton kiszorítható, L kilépő csoport példáiként megnevezzük az alábbiakat: halogénatom, előnyösen klór-, bróm- vagy jódatom; alkil-szulfáí, előnyösen metil-szulfátcsoport; adott esetben helyettesített alkil-szulfoniloxi-csoportok, előnyösen metán-szulfonil-oxivagy trifluor-metán-szulfonil-oxi-csoportok vagy aril-szulfonil-oxi-csoportok, előnyösen tozilátcsoport.
Alkalmas szervetlen vagy szerves bázisok, amelyek adott esetben savmegkötőszerként is használhatók például az alkálifém- és alkálíföldfém-hidroxidok, így a nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, kálcium-hidroxid, az alkáliföldfém-karbonátok, így a kálium- és nátrium-karbonát az alkálifémhidridek, így a nátrium-hidrid, az alkálifém- vagy alkáliföldfém-alkoholátok,így a nátrium-metilát, magnézium-metilát vagy nátrium-izopropilát vagy a tercier aminok, így a trimetil-amin, trietil-amin, ' Ν,Ν-dimetil-anilin, Ν,Ν-dimetÍl-ciklohexil-amin, N-meti!-piperidin vagy piridin. Alkalmazhatunk azonban más ismert bázisokat is.
Alkalmas bázisokkal, így például alkálífém5 hidriddei, így nátrium-hidriddel vagy alkilezett lítium-vegyületekkel, így butii-lítiummal vagy pedig alkálifém- vagy alkáliföldfém-alkoholátokkal, így nátrium-metiláttal a (II) általános képletű alkoholokat először alkoholátjaikká alakíthatjuk, majd 10 ezeket vihetjük reakcióba.
Az előnyös oldó-, illetve hígítószerekhez tartoznak a halogénezett szénhidrogének, így például a metilén-klorid, kloroform, 1,2-diklór-etán, klórbenzol; az alifás vagy aromás szénhidrogének, így 15 a ciklohexán, petroléter, benzol, toluol vagy xilolok; az észterek, így az etil-acetát; az amidok, így a dimetil-formamid; a nitrilek, így az acetonitril; a szulfoxidok, így a dimetil-szulfoxid; a ketonok, így az aceton vagy a metil-etil-keton; az éterek, így a dietil-éter, tetrahidrofurán vagy dioxán vagy a megfelelő elegyek.
A reakciót gyorsító anyagként előnyösen fémhalogenidek, így a kálium-jodid, a koronaéterek, kvaterner ammónium-vegyületek, így a tetrabutil5 ammónium-jodid vagy savak vagy ezeknek a reakciót gyorsító anyagoknak a kombinációi, jönnek szóba.
A találmány szerinti reakciókat általában 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten végezzük és a reagál30 tatást 1—60 órán át végezzük, atmoszferikus nyomáson vagy nyomás alatt, szakaszosan vagy folyamatosan.
A találmány szerinti eljárásokban keletkező termékeket a szokásos módokon különítjük el, általában nincs szükség további tisztításukra, azonban ismert módszerekkel, így átkristályosítással, extrahálással, desztillációval vagy kromatografálással tovább tisztíthatok.
Kívánt esetben az (I) általános képletű vegyülete40 két szervetlen vagy szerves savakkal sókká is alakíthatjuk, így például a sósav, hidrogén-bromid, salétromsav. oxálsav, ecetsav, kénsav, foszforsav vagy dodecil-benzolszulfonsav sóivá. A sók hatékonysága a kationra vezethető vissza, így az aniont tetszés 4Í2 szerint választhatjuk meg.
Az (I) általános képletű vegyületek előállítását az alábbi példákkal szemléltetjük.
50 I. példa
a) Az l-bróm-4-fenoxi-bután közbenső termék előállítása
329 g fenol, 484 g száraz kálium-karbonát, 756 g 55 1,4-dibróm-bután és 1000 ml ciklopentanon elegyét keverés közben 24 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A szilárd anyagok kiszűrése után a szürletet vákuumban bepároljuk, az olajszerű maradékot 1500 ml diklór-metánban felvesszük 60 és tízszer, 200-200 ml 15%-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal extraháljuk. A szerves fázist elválasztjuk, kétszer, 300-300 ml vízzel extraháljuk, majd magnézium-szulfát fölött megszárítjuk, leszűrjük és vákuumban bepároljuk. A maradékból 92-98 °C65 on és 0,4 mbar nyomáson 395 g színtelen l-bróm-4-41 .186884 fenoxi-butánt desztillálunk le, amely a szedőben megdermed (olvadáspont: 33-36 ’C).
b) A 2,2-dimetil-4-(l,2,4-triazol-l-il)-8-fenoxioktanon-(3) végtermék előállítása
2,3 g nátrium-hidrid 20 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójához keverés közben, száraz nitrogén atmoszférában hozzácsöpögte tjük 14,3 g 2,2-dimetil-4-(l,2,4-triazol-l-il)-butanon-(3) (2 638 470 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat) 20 ml dimetil-formamiddal készített oldatát, miközben a reakcióelegy hőmérsékletét hűtéssel 20 °C és 30 ’C között tartjuk, majd további 20 órán át szohahőmérsékleten keverjük. Ezután keverés és jeges hűtés közben,
5-10 ’C-on hozzácsöpögteljük 19,5 g l-bróm-4fenoxi-bután 20 ml dimetil-formamiddal készített oldatát. Az adagolás befejezése után a reakeióelegyet még 10 órán keresztül 5-10 ’C-on tovább keverjük, majd hozzáadunk 200 ml vizet, és az elegyet kétszer, 100-100 ml diklór-metánnal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokból vízzel való kirázással, magnézium-szulfát fölötti szárítással és az oldószer vákuumban történő eltávolításával olajszeru anyagot nyerünk ki, amelyből 20 ml diizopropil-éterrel való eldörzsöléssel 17 g színtelen kristályok válnak ki, olvadáspontja 59-62 ’C.
2. példa
2,2-Dimetil-4-(l, 2, 4-triazol-1-il)-8-fenoxi-oktanol-(3)
600 g 2,2-dimetil-4-(l, 2, 4-triazol-l-il)-8-fenoxioktanon-(3) 1000 ml metanollal készített oldatához keverés közben részletekben hozzáadunk 72 g szilárd nátrium-bórhidridet, eközben az elegy forráspontja melegszik. Az exoterm reakció lejátszódása után az elegyet vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot 500 ml vízzel összekeverjük és három alkalommal, 300-300 ml diklór-metánnal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat magnéziumszulfát fölött megszárítjuk, leszűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A 200 ml diizopropil-éterrel elkevert maradékból 360 g színtelen, kristályos anyagot különítünk el, olvadáspontja 79-81 ’C.
3. példa
2,2 Dimetil-3-metoxi-4-(l, 2, 4-triazol-1 -il)-8fenoxi-oktán
1,6 g nátrium-hidrid 50 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójához hozzécsöpögtetjük 15,4 g
2,2-dimetil-4-(l, 2,4-triazol-l-il)-8-fenoxi-oktanol(3) 50 ml dimetil-formamiddal készített oldatát. Ezután az elegyet 2 órán át forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alkalmazásával. Szobahőmérsékletre való lehűlés után hozzáadunk 3,7 ml metil-jodidot, majd az elegyet 5 órán át forraljuk keverés közben, visszafolyató hütő alkalmazásával. Ezt követően hozzáadunk 200 ml vizet, majd a reakcióelegyet három alkalommal, 100-100 ml dietil-éterrel extraháljuk, az egyesített extraktumokat háromszor, 50-50 ml vízzel mossuk, magnéziumszulfát fölött megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradék 2,2 g sárgásszínű, gyantaszerü anyag.
IR-spektrum (film): 2930, 2862, 1588, 1576, 1486, 1460, 1264, 1233, 1126, 1080,1005, 745, 682, 5 670 cmH.
4. példa 10 2,2-Dimetil-3-acetoxi-4-(l,2,4-triazol-l-il)-fenoxi-oktán g 2,2-dimetil-4-( 1,2,4-triazol- l-il)-8-fenoxioktanol-(3), 20 ml ecetsav-anhidrid és 1 g imidazol elegyét 18 órán át forraljuk visszafolyató hűtő al15 kalmazásával. Szobahőmérsékletre való lehűlés után az elegyet 150 ml diklór-metánban felvesszük, és ötször, 50-50 ml vízzel, ötször, 50-50 ml telített vizes nátrium-karbonát-oldattal, majd újra vízzel kirázzuk. A szerves fázist vákuumban bepárolva 2θ 7,9 g barnásszínű, gyantaszerű anyagot kapunk.
IR-spektrum (film): 2938, 2860, 1730, 1588, 1576, 1487, 1462, 1361, 1264, 1225, 1162, 1128, 1011, 745, 682, 671 cm-'.
5. példa
2,2-Dimetil-4-( 1,2,4-triazol-1 -il)-6-fenoxil-hexanon-(3) 3θ Az 1. b) példában leírt módon 2,6 g nátriumhidridet, 16,7 g 2,2-dimetil-4-( 1,2,4-triazol- 1-il)butanon-(3)-t és 20,1 g l-bróm-2-fenoxid-etánt reagiltatunk egymással.
Hozam: 11,4 g; olvadáspont: 37-40 ’C.
6. példa
2,2,3-Trimetil-4-( 1,2,4-triazol-1 -il)-6-fenoxihexanol-(3)
5,4 g metil-magnézium-bromid 28 ml tetrahidrofuránnal készített oldatához hozzácsöpögtetjük 6,0 g
2,2-dimetil-4-(l,2,4-triazol-l-il)-6-fenoxi-hexanon45 (3) 50 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát, és az elegyet a gyengén exoterm reakció lejátszódása után még 24 órán keresztül szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután 1000 ml 10%-os vizes ammónium-klorid-oldatba öntjük és kétszer, 200-200 ml
5θ diklór-metánnal extraháljuk. A szerves fázist mossuk, magnézium-szulfát fölött megszárítjuk, majd a diklór-metánt vákuumban lepároljuk. A 10 ml diizopropil-éterrel összekevert maradékból 1,5 g fehér, kristályos anyagot különítünk el; olvadás55 pontja: 118-120’C
Az I általános képletű vegyületek további példáit az alábbi I. táblázatban soroljuk fel.
A példa serszáma
I. táblázat
Op. (’C)
7. —H 4 Cll CO
K. H 4 =CH — — CHOH
9. - H 2 =N— =CHOH gyantaszerű anyag 87 89 84-88
-5ι
A példa sorszáma X,„ .r Z Y Op. (’C)
10. 11. —H 2 ==N—=C(n—C3H7) OH 4—CL 2 =N—==CO 62-66
12. 4—Cl 2 =N—=CHOH 96-100
13. 2,4—Cl2 2 =N—=CO 56-58
14. 2,4—Cl2 2 =N—=CHOH 101-105
15. ' —H 3 =N—=CO 55-58
16. —H 3 =N—=CHOH 79-82
17. 4—Cl 3 =N—=CO 59-60
18. 4—Cl 3 =N—=CHOH 121-126
19. 4—Cl 4 =N—=CO 37-38
20. 4—Cl 4 ==N—=CHOH 76-78
21. 3—CF3 2 =N—==CO 36-37
22. 3-CF2 2 =N— =CHÖH 89-92
23. 2—Cl, 2 =N—=CO 109-113
24. 4—fenil 2—Cl, 2 =N— — CHOH 105-107
25. 4-fenil 3—CH3 2 =N— =CO 46-48
26. 3—CH3 2 =N— =CHOH 104-107
27. —H 3 =N—=C(CH3)OH 162-163
28. 2—F 2 =N— =CO gyantaszerű
29. 2—F 2 =N— =CH0H anyag 83-87
30. 4—F 2 =N—=CO gyantaszerű
31. 4—F 2 =N—=CHOH anyag 77-82
32. 3—Cl 2 =N—=CO 56-60
32. 3—Cl 2 =N—=CHOH 85-88
34. 3—Cl 3 =N— =CO gyantaszerű
35. 3—Cl 3 =N—=CHOH anyag 74
36. 2,4—Cl2 3 =N— —CO 57
37. 2,4—Cl2 3 —N—=CHOH 82-84
38. 2,4—Cl2 4 =N =CO 76-77
39. 2,4—0- 4 —N—=CHOH 91-93
40. 3,5—Cl2 2 ==N— =CO 108-113
41. 3,5—Cl2 2 —N--=CHOH 80-84
42. 3—CH, 3 —N——CO gyantászerű
43. 3—CH3 3 =N—=CHOH anyag 62
44. 3—CF3 3 =N—=CO gyantaszerű
45. 3—CF3 3 =N——CHOH anyag 65-69
46. 2—OCH3 2 =N— =CO gyantaszerű
47. 2—OCH3 2 =-N~=CH0H anyag gyanlaszerű
48. 3—OCHj2 —N—-CO anyag 90-92
49. 3—OCHj 2 ==N— =CHOH 101-104
50. 4—OCH32 =N— =CO 89-72
51. 4—OCHj 2 =N—==CHOH 92-94
52. 4—OCHj 3 =N—=CO 84-85
53. 4—OCHj 3 =N—=CHOH 104-108
54. 3,5—(OC 2 =N—=CO 91-95
55. H3)2 3,5—(OC 2 =N—=CHOH 104-105
56. ^3)2 , —H 4 —N—: =C(n—CH40H
57. —H 5 =N—=CO 61-63
58. —H 5 =N~~ =CHOH 88-91
59. 3—OCH33 —N—=CO gyantaszerű
60. 3—OCHj 3 —N—=CHOH anyag 69-72
61. —H 4 =N— =CH— gyantaszerü
Ο—CH2—CH anyag
62. —H 4 =ch2 =N— =CH—
63. —H 4 O—Hj—OCH =N—=C(nC4 Hj OH
64. —H 4 =N— =C(CHj)OH 114-117
65. —H 5 =N— =CHOCHj gyantaszerü
66. —H 5 =N— =CH— anyag gyantaszerű
O—CH2—CH =CH2 anyag
67. 2—OCHj 3 =N—=CO
68. 2—OCHj 3 =N— =CHOH 53-54
69. 2—F 3 =N-=CO
70. 2—F 3 =N—=CHOH 76-77
71. 3—F 2 =N— =€0 55-56
72. 3—F 2 —N— =CHOH
73. 3—F 3 —N— =CO 49-50
74. 3—F 3 —N— =CHOH 89-90
75. 4—F 3 ==N—=CO
76. 4—F 3 =N—=CHOH 110-112
77. 4—F 4 =N--=CHOH 86-88
78. 4—F 4 =N— =C(CHj)OH 117-119
79. —H 4 —CH— =C(CHj)OH 66-69~
80. 4—Cl 4 =N—=C(CH,)OH 118-120
81. 3-CI 4 —N— =C(CHj)OH 90
82. 3-CFj 4 =N—==C(CHj)OH 80
83. 4—CHj 2 —N— =CHOH 103 (HCI)
84. 2.* Ι Hj)2 2 —N— =CHOH 118
Az (I) általános képletű vegyületeket és azok sóit
és fémkomplexeit tartalmazó szerek kitűnő hatást mutatnak számos növényi patogén gombával, különösen az Ascomycetesek és Basidiomycetesek osztályába tartozó gombákkal szemben. Részben szisztémikusan hatnak és levél- és talajfungicidekként használhatók.
A találmány szerinti szerek különösen jól alkalmazhatók gombaölőszerként számos gomba irtására különböző haszonnövényeken vagy azok magvain, különösen búzán, rozson, árpán, zabon, rizsen, kukoricán, gyapoton, szóján, kávén, cukornádon, gyümölcsökön és dísznövényeken a kertészetben, valamint zöldségféléken, így uborkán, babon vagy tökféléken.
Az új szerek különösen az alábbi növényi kártevők irtására alkalmasak:
Erysiphe graminis (valódi lisztharmat) gabonában,
Erysiphe cichoriacearum (valódi lisztharmat) tökféléken,
Podosphaera leucotricha almafákon,
Uncinula necator szőlőn,
Erysiphe polygony babon,
Sphaerotheca pannosa irtáson,
Puccinia-félék gabonán,
Rhizoctonia solani gyapoton, valamint
Helminthosporium-félék gabonán,
Ustilago-félék gabonán és cukornádon,
Rhynchosporium secale gabonán és különösen
Venturia inaequalis (almavarasodás)
A szerek közül gombaölőszerként különösen azok az előnyösek, amelyek hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületeket tartalmaznak, amelyeknek a képletében Xm hidrogénatomot, 4klór-, 2,4-diklór- vagy 3-trifluor-metil-csoportot jelent.
A találmány szerinti szerekkel bepermetezhetjük vagy beporozhatjuk a növényeket vagy a növények magvait kezelhetjük velük. Áz alkalmazás a növények vagy magok gombák általi megfertőzése előtt vagy után történhet.
A hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, porozószerekké, pasztákká és szemcsékké. A felhasználási formák az alkalmazás céljához igazodnak: arra van szükség, hogy minden esetben a készítmény finom és egyenletes eloszlását biztosítsák. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal keverjük össze, adott esetben emulgálószerek és diszpergálószerek alkalmazásával; ha higítószerként vizet használunk, más szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Segédanyagként lényegében oldószerek, így aromás oldószerek (például xilol és benzol), klórozott aromás oldószerek (például klórbenzolok), paraffinok (például ásványolajfrakciók), alkoholok (például metanol és butanol), aminok vagy amidok (például etanol-amin, dimetil-formamid) és víz; hordozóanyagok, így természetes kőlisztek, például kaolinok, agyagföldek, talkum, kréta és szintetikus kőlisztek (például nagy diszperzitású kovasav, szilikátok); emulgálószerek, így nem ionos és anionos emulgátorok (így például polioxietilén-zsíralkohol-éterek, alkil-szulfonátok és aril-szulfonátok) és diszpergálószerek, így lignin, szulfitszennylugok és metilcellulóz alkalmazhatók.
A gombaölő készítmények 0,1-95 súly%, előnyösen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak.
A felhasznált mennyiség a kívánt hatástól függően hektáronként 0,02-3 kg hatóanyagnak megfelelő vagy ennél nagyobb mennyiség. Az új szereket anyagok megvédésére is használhatjuk, így például a fa nyersanyagot károsító gombák, így a Coniophora puteanea és a Polystictus versicolor irtására. Az új hatóanyagokat olajos favédőszerek gombaölő hatású alkotórészeként is alkalmazhatjuk a fa nyersanyag fát elszínező gombákkal szembeni megvédése céljából. Az ilyen szereket például úgy alkalmazhatjuk, hogy a fát átitatjuk vagy bekenjük velük.
A készítményeket, illetve az azokból előállított, alkalmazásra kész készítményeket, így oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, porokat, porozószereket, pasztákat és szemcséket ismert módokon alkalmazhatjuk, így például permetezéssel, porlasztással, porozással, beszórással, csávázással vagy öntözéssel.
Az ilyen szerek például az alábbiak.
súly% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk.
III. példa súlyrész 3. példa szerinti hatóanyagot feloldunk 40 súlyrész ciklohexanon, 30 súlyrész izobutanol és 20 súlyrész, 40 mól etilén-oxidból és l mól ricinusolajból készített addiciós tennék elegyében. Az oldatot 100000 súlyrész vízbe öntve és abban finoman eloszlatva 0,02 súly% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk.
IV. példa súlyrész 4. példa szerinti hatóanyagot feloldunk 25 súlyrész ciklohexanol, 65 súlyrész, 210-280 °C forráspontú ásványolajfrakció és 10 súlyrész, 40 mól etilén-oxidból és 1 mól ricinusolajból készített addiciós termék elegyében. Az oldatot 100000 súlyrész vízbe öntve és abban finoman eloszlatva 0,02 súly% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk.
V. példa súlyrész 7. példa szerinti hatóanyagot jól öszszekeverünk 3 súlyrész diizobutil-naftil-a-szulfonsav-nátriumsóval, 17 súlyrész, szulfitszennylúgból előállított ligninszulfonsav-nátriumsóval és 60 súlyrész poralakú kovasavgéllel, és a keveréket kalapácsos malomban megőröljük. A keveréket 20 000 súlyrész vízben finoman eloszlatva 0,1 sűly% hatóanyagot tartalmazó permetlevet kapunk.
VI. példa súlyrész 2. példa szerinti hatóanyagot alaposan összekeverünk 97 súlyrész finom szemcseméretű kaolinnal. így 3 súly% hatóanyagot tartalmazó porozószert kapunk.
I. példa súlyrész 1. példa szerinti hatóanyagot összekeverünk 10 súlyrész N-metil-a-pirrolidonnal, és így olyan oldatot kapunk, amely kis csöppek alakjában alkalmazható.
VIL példa «
súlyrész 1. példa szerinti hatóanyagot alaposan összekeverünk 92 súlyrész poralakú kovasavgélnek és 8 súlyrész, ennek a kovasavgélnek a felületére permetezett paraffinolajnak a keverékével, így jó tapadóképességű készítményt kapunk.
II. példa súlyrész 2. példa szerinti hatóanyagot feloldunk egy 80 súlyrész xilol, 10 súlyrész, 8-10 mól etilén-oxidból és 1 mól olajsav-N-mono-etanolamidból készített addiciós termék, 5 súlyrész dodecil-benzolszulfonsav-kalcium-só és 5 súlyrész, 40 mól etilén-oxidból és l mól ricinusolajból készített addiciós termék elegyében. Az oldatot 100 000 súlyrész vízbe öntve és abban finoman eloszlatva 0,02
Vili. példa súlyrész 3. példa szerinti hatóanyagot alaposan összekeverünk 10 rész fenolszulfonsav-karbamid-formaldehid kondenzátum nátriumsóval, 2 rész kovasavgéllel és 48 rész vízzel. így stabil vizes diszperziót kapunk. Ezt 100000 súlyrész vízzel felhígítva 0,04 súly% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk.
-7I
IX. példa rész 4. példa szerinti hatóanyagot alaposan összekeverünk 2 rész dodecil-benzolszulfonsavkalciumsóval, 8 rész zsíralkohol-poliglikoléterrel, 2 rész fenolszulfonsav-kajbamid-formaldehid kondenzátum nátriumsóval és 68 rész paraffinos ásványolajjal.'így stabil olajos diszperziót kapunk.
A találmány szerinti szereket más növényvédőszerek hatóanyagaival is összekeverhetjük, így például gyomirtószerek, rovarölőszerek, növekedést szabályozó szerek és más gombaölőszerek hatóanyagaival vagy pedig műtrágyákkal és így együtt alkalmazhatjuk őket. Más gombaölőszerekkel öszszekeverve sok esetben a hatásspektrum növekedése is megfigyelhető.
A kombinációs lehetőségek szemléltetése céljából felsorolunk néhány olyan gombaölőszer hatóanyagot, amelyekkel a találmány szerinti szerek kombinálhatok, a lehetőségeket azonban nem korlátozzuk ezekre:
kén, ditiokarbamátok és származékaik, így vas(III)-dimetiI-ditiokarbamát, cink-dimetil-ditiokarbamát, mangán-etilén-bisz-ditiokarbamát, mangán-cink-etilén-diamin-bisz-ditiokarbamát és cink-etilén-bisz-ditiokarbamát, tetrametil-tiurám-diszulfidok, a cink-(N, N-etilén-bisz-ditiokarbamát) és N, N’polietilén-bisz-(tiokarbamoil)-diszulfid ammóniakomplexe, cink-(N, N’-propilén-bisz-ditiokarbamát), cink-(N, N’-propilén-bisz-ditiokarbamát) és N, N’polipropilén-bisz-(tiokarbamoil)-diszulfid ammónia-komplexe;
nitro-származékok, így dinitro-(l-metil-heptil)-fenil-krotonát, 2-szek-butíl-4,6-dinitro-fenil-3,3-dimetil-akrilát, 2-szek-butil-4,6-dinitro-fenil-izopropil-karbonát;
heterociklusos vegyületek, így N-(l, 1,2, 2-tetraklór-etil-tio)-tetrahidroftálimid, N-triklór-metil-tio-tetrahidroftálimid, N-triklór-metil-tio-ftálimid,
2-heptadecil-2-imidazoIin-acetát,
2,4-diklór-6-(o-klór-anilino)-s-triazin,
0,0-dietil-ftálimido-foszfono-tioát,
5-amino-1 -(bisz-(dimetil-amino)-foszfinil)-3-fenil1, 2, 4-triazol,
5-etoxi-3-triklór-metil-l, 2, 4-tiadiazol,
2.3- diciano-1,4-di tioantrakinon,
2-tio-1,3-ditio-(4,5-b)-kínoxalin,
1- (butil-karbamoil)-2-ben7Ímidazol-karbaminsavmetilészter,
2- metoxi-karbonil-amino-benzimidazol, 2-rodán-metil-tio-benztiazol,
4-(2-klór-fenil-hidrazono)-3-metil-5-izoxazolon, piridi n-2-ti ο-1 -oxid,
8-hidroxi-kinolin illetve réz-sója,
2,3-dihidro-5-karboxanilido-6-metil-1,4-oxatrÍn4.4- dioxid,
2,3-dihidro-5-karboxanilido-6-metil-1,4-oxatiin, 2-jfuril-(2)]-benzimidazol, piperazin-l,4-diil-bisz-[l-(2, 2, 2-triklór-etiI)formamid], ':-[tiazolil-(4)]-benzimidazol,
5-butil-2-(dimetil-amino)-4-hidroxi-6-metil-pirimidin, bisz-(p-klór-fenil)-3-piridin-metanoI, i,2-bisz-(3-etoxi-karboniI-2-tioureido)-benzol, i ,2-bisz-(3-metoxi-karbonil-2-tioureidó)-henzol, és további anyagok, így dodecil-guanidin-acetát,
3-[3-(3,5-dimetil-2-oxi-ciklohexil)-2-hidroxi-etil]glutár-amid, hexaklór-benzol,
N-diklór-fluor-metil-tio-N’, N’-dimetil-N-fenilkénsav-diamid,
2.5- dimetil-furán-3-karbonsav-anilid,
2.5- dimetil-furán-3-karbonsav-ciklohexilamid,
2-cián-N-(etil-amino-karbonil)-2-(metoxi-imino)acetamid,
2-metil-benzoesav-aniIid,
2-jód-benzoesav-anilid, i-(3,4-diklór-anilino)-l-formil-amíno-2, 2, 2-triklór-etán,
2.6- dimetil-N-tridecil-morfolin, illetve sói,
2.6- dimetil-N-ciklododecil-morfolin, illetve sói;
DL-metil-N-(2,6-dimetil-fenil)-N-furoil(2)-alaninát,
DL-N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(2’-metoxi-acetil)alanin-metil-észter,
5-nitro-izoftálsav-di-izopropil-észter,
-(1 ’, 2’, 4'-triazolil-r)-l-(4’-klór-fenoxi)-3,3-dimetd-bután-2-on,
Ι-(Γ, 2’, 4’-triazolil-l’)-l-(4’-kIór-fenoxi)-3,3-dimetíl-butan-2-ol,
N-(2,6-dimetil-fenil)-M-klór-acetil-D, L-2-aminobutiro-lakton,
N-(n-propii)-N-(2, 4, 6-triklór-fenoxi-etiI)-N’imidazolil-karbamid.
Az alábbi A-D példák a találmány szerinti új szerek gombaölő hatását mutatja be. összehasonlító anyagként az (l-[2’-(2”, 4”-diklór-fenil)-2’-(2”propenil-oxi)-etil] -lH-imidazoI)-t (Imazalil), valamint a 2,2-dimetil-4-(l, 2, 4-triazol-l-il)-5-fenilpentanon-(3)-t (2 638 470 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságra hozatali irat) tartalmazó szerek szolgáltak.
A. példa
Búzalisztharmattal szembeni hatékonyság
Cserepekben nevelt, „Jubilar” fajtájú búzanövények leveleit bepermeteztük 80 súly% hatóanyagból és 20% emulgálószerből álló vizes emulziókkal, és a permedé megszáradása után beporoztuk őket a búzalisztharmat (Erysiphe graminis var. triticí) spóráival. Ezután a növényeket 20-22 ’C hőmérsékletű és 75-80% relatív páratartalmú melegházba helyeztük. 10 nap múlva kiértékeltük a lisztharmatfertőzöttség mértékét.
Ebben a kísérletben különösen az !., 2., 9., 11-13.,15-22., 24., 26., 29-34., 39., 4145., 47., 49. és 50. példa szerinti vegyületeket tartalmazó szerek matattak jobb hatást, mint az Imazalil. (II. táblázat).
-8.186 884
B. példa
Búza barnarozsdával szembeni hatékonyság
Cserepekben nevelt, „Caribo” fajtájú búzanövények leveleit bepermeteztük a barnarozsda (Puccinia recondita) spóráival. Ezután a cserepeket 24 órára 20-22 °C hőmérsékletű, 90-95% páratartalmú kamrába helyeztük. Ezalatt az idő alatt a spórák kicsíráztak és behatoltak a levélszövetbe. A megfertőzött növényeket ezután a szárazanyagban 80% hatóanyagot és 20% ligninszulfonátot tartalmazó, 0,025, 0,006 és 0,0015 súly%-os vizes permetlevekkel csuromvizesre permeteztük. A permetlé megszáradása után a növényeket 20-22 °C hőmérsékletű és 65-70% relatív páratartalmú melegházba helyeztük. 8 nap múlva a leveleken kiértékeltük a rozsdagomba fertőzöttség mértékét.
Ebben a kísérletben például különösen a 2.,
16-20., 22., 35., 38., 43., 44. és 45. példa szerinti vegyületeket tartalmazó szerek mutattak jobb hatást, mint a 2,2-dimetil-4-( 1, 2, 4-triazoI-l-il)-5fenil-pentanon-(3)-t tartalmazó szer. (III. táblázat).
C. példa
Paprikán Botrytis cinerea elleni hatás
4-5 leveles paprikasarjakat („Neusiedler Ideál
Elité” fajta) alaposan megpermeteztünk 80 % hatóanyag és 20 s% emulgeálószer keverékéből vízzel való hígítással készült 0,05 s%-os permedével. A permetréteg száradása után a növényeket beszórtuk a Botrytis cinerea spóraszuszpenziójával, és 22—24 °C-os, nagy páratartalmú kamrába helyeztük. öt nap elteltével a fertőzés a kezeletlen kontrollnövényeken olyan mértékű volt, hogy a nekrózisok a levelek túlnyomó részét ellepték.
Az eredményeket a IV. táblázatban ismertetjük.
D. példa
Almafa-varasodás elleni hatás
Dézsában nevelt almacsemeték („Golden Delicious” fajta) fiatal leveleit alaposan megpermeteztük 80 s%-os hatóanyag és 20 s% emulgeálószer keverékéből vízzel való hígítással készült 0,0075 s%-os permedével. A permetréteg száradása után a leveleket beszórtuk Venturia inaequalis spóraszuszpenziójával, majd a fertőzött növényeket 20-22 °C-os klimakamrában 95% relatív páratartalom mellett 10 napig tartottuk. Ezután meghatároztuk a gombafertőzés mértékét.
Az eredményeket az V. táblázatban ismertetjük.
A találmány szerinti új készítmények a növények metabolizmusába is beavatkoznak, ezért növényi növekedést szabályozó szerekként alkalmazhatók.
A növényi növekedést szabályozó szerek hatásmódjára az eddigi tapasztalatok szerint az érvényes, hogy egy szer e növényeken egy vagy akár több különféle hatást is kifejthet.
A növényi növekedést szabályozó szerek hatékonyságának sokrétegüsége mindenekelőtt
a) a növény fajtájától és fajától,
b) az alkalmazásnak a növény fejlettségi fokához viszonyított időpontjától és az évszaktól,
c) az alkalmazás helyétől és módjától (magcsávázás, talajkezelés vagy levélen történő alkalmazás),
d) a geoklimatikus tényezőktől, például a napsütés tartamától, az átlaghőmérséklettől, a csapadék mennyiségétől,
e) a talaj minőségétől (beleértve a trágyázást),
f) a hatóanyag kiszerelési, illetve alkalmazási formájától, végül
g) a hatóanyag koncentrációjától, illetve a felhasznált mennyiségtől függ.
A növekedést szabályozó szerek minden esetben a kívánt módon, pozitívan befolyásolják a haszonnövényeket.
A találmány szerinti, növényi növekedést szabályozó szereknek a növénytermesztésben, a földművelésben és a kertészetben történő sokféle felhasználási lehetősége közül néhányat az alábbiakban megemlítünk.
A. A találmány szerinti szerekkel erősen gátolhatjuk a növények vegetatív növekedését, ez különösen a hossznövekedés csökkenésében jelentkezik. Ennek megfelelően a kezelt növények alacsony növésűek lesznek; ezenkívül a levelek sötétebb színűek lesznek.
A gyakorlat szempontjából előnyös például, hogy az utak szélén és csatornák oldalán, valamint a gyepeken, így parkokban, sportpályákon és gyümölcsösökben, díszgyepeken és repülőtereken csökken a fűnövekedés, így csökkenthető a munkaés költségigényes fűnyírás.
Gazdaságosság szempontjából értékes, hogy megnő a megdőlésre érzékeny haszonnövények, így a gabonafélék, kukorica, napraforgó és szója állóképessége. Minthogy a szer hatására megrövidül és megerősödik a növényszár, a betakarítás előtti kedvezőtlen időjárási körülmények között csökken vagy elhárul a megdőlés veszélye.
Gyapot esetében is fontos a növekedést szabályozó szereknek a hosszirányú növekedés gátlása és az érés folyamatának az időleges megváltoztatása céljából történő felhasználása. Ezáltal lehetővé válik ennek a fontos haszonnövénynek a teljesen gépesített betakarítása.
A növekedést szabályozó anyagok alkalmazásával a növények oldalirányú elágazása is fokozható vagy gátolható. Ez például olyan esetben fontos, amikor például a dohány növények esetén áz oldalhajtások kifejlődését kell gátolni a levélnövekedés elősegítése céljából.
A növekedést gátló szerekkel való terméshozam növelés egy további mechanizmusa abban áll, hogy a tápanyagok nagyobb mértékben szolgálják a virág és gyümölcsképzést, ugyanakkor a vegetatív növekedés lecsökken. Továbbá a viszonylag csekély levél, illetve növénymejnnyiség következtében megelőzhetők a különböző, különösen a gombás növényfertőzések.
Növekedést gátló szerekkel jelentősen növelhető például a téli repce faggyal szembeni ellenállóképessége is. Ennek során egyrészt a szer gátolja a hosszirányú növekedést és a túl buja (és ezáltal a fagyra különösen érzékeny) levél-, illetve növénymennyiség kifejlődését; másrészt a fiatal repcenövé9
-9186884 nyékét elvetés után és a téli fagyok beállta előtt a kedvező növekedési feltételek ellenére a vegetatív fejlődés állapotában tartja. Ezáltal az olyan növények fagy általi veszélyeztetése is elhárul, amelyek hajlamosak arra, hogy a virágzás gátlást korán csökkentsék és a generatív fázisba menjenek át. Más kultúrnövények, például az őszi gabonák esetében is előnyös, ha az állományt a találmány szerinti szerekkel való kezeléssel ősszel ugyan megállítjuk, azonban az állomány a télnek nem túl buja állapotban megy neki. Ezáltal megelőzhető a fagygyal szembeni megnövekedett érzékenység és - a viszonylag csekély levél, illetve növénymennyiség következtében - a különböző megbetegedések (például gombás megbetegedések).
A vegetatív növekedés gátlása ezenkívül sok haszonnövény esetében lehetővé teszi a sűrűbb beültetést, így növelhető a talaj felületre számított terméshozam. A találmány szerinti szerek számos haszonnövény, így a búza, rozs, zab, kukorica, napraforgó, földimogyoró, paradicsom, különféle dísznövények, így krizantémok, Poinsethia és hibiszkusz, gyapot és különösen a szója, repce, árpa, rizs és füfélék vegetatív növekedését gátolják.
Az új szerekkel mind az egyes növényrészek, mind a növények belső anyagának a hozama is növelhető. így például lehetővé válik, hogy nagyobb mennyiségű bimbó, virág, levél, gyümölcs, mag, gyökér és gumó növekedését indukáljuk, növeljük a cukorrépa, cukornád, valamint a citrusfélék cukortartalmát, a gabonafélék vagy a szója proteintartalmát vagy elősegítsük a gumifák megnövekedett látextermelését.
Ennek során az új szerek oly módon érik el a terméshozam növelést, hogy beavatkoznak a növények anyagcseréjébe, illetve elősegítik vagy gátolják a vegetatív és/vagy generatív növekedést.
C. A növényi növekedést szabályozó szerekkel végül mind a növények növekedési stádiumainak lerövidülését, illetve meghosszabbodását, mind a betakarított növényrészek érésének meggyorsítását, illetve megakadályozását elérhetjük betakarítás előtt vagy után.
Gazdaságossági szempontból fontos például, hogy lehetővé válik a betakarítás oly módon való megkönnyítése, hogy citrusfélék, olajfák vagy más magvas és héjas gyümölcsök esetében csökkenthető a gyümölcsök fákon való kötődése vagy bizonyos időre koncentrálható a lehullásuk. Ugyanez a mechanizmus, azaz a gyümölcs, illetve levél és a növény hajtásrészei között levő kötőszövet képződésének az elősegítése a fák jól kontrollálható lombtalanítása szempontjából is lényeges.
A találmány szerinti szereket a magokon keresztül (mint vetőmagcsávázószereket), mind a talajon át, azaz a gyökereken keresztül, valamint - különösen előnyösen - a levelek bepermetezésével juttathatjuk a haszonnövényre.
Minthogy a növények a szereket jól elviselik, a felhasznált mennyiség széles határokon belül változtatható.
Vetőmagkezelés esetén 1 kg vetőmagra számítva általában 0,001-50 g előnyösen 0,01-10 g hatóanyagnak megfelelő szerre van szükség.
Levél- és talajkezeléshez hektáronként általában
0,001-12 kg, előnyösen 0,01-3 kg hatóanyagnak megfelelő szermennyiség bizonyul kielégítőnek.
A hatóanyagokat ugyanúgy készíthetjük el növényi növekedést szabályozó szerekké, mint amikor - a fentiekben leírt módon - gombaölőszerekké alakítjuk őket. Az így előállított szereket, illetve az azokból készített alkalmazásra kész készítményeket, így oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, porokat, porozószereket, pasztákat vagy szemcsés készítményeket ismert módon , például kikelés előtt vagy után vagy pedig csávázószerként alkalmazhatjuk.
A találmány szerinti, növekedést szabályozó szerek ezekben az alkalmazási formákban más hatóanyagokkal együtt is előfordulhatnak, így például gyomirtószerek, rovarölőszerek, más növekedést szabályozó szerek és gombaölőszerek hatóanyagaival vagy pedig műtrágyákkal. Más növekedést szabályozó szerek hatóanyagaival való összekeverés esetén sok esetben nő a szer hatásspektruma. Néhány ilyen növekedést szabályozó hatóanyagkeveréket tartalmazó szer esetén színenergetikus hatások is fellépnek, azaz a kombinációs szer hatékonysága nagyobb, mint az egyes komponenseket tartalmazó szerek additív hatékonysága.
A találmány szerinti szerek közül különösen azok használhatók előnyösen növényi növekedést szabályozó szerekként, amelyek hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületeket tartalmaznak, amelyeknek a képletében n értéke 2 vagy 3, különösen előnyösen 2, Z jelentése nitrogénatom és Y ==CO vagy =CHOH csoportot jelent.
A szerek növekedést szabályozó tulajdonságainak meghatározása céljából a vizsgálandó növényeket megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmazó, körülbelül 12,5 cm átmérőjű műanyag edényekben levő szubsztrátumban neveltük.
Kikelés előtti kezelés esetén a vizsgálandó hatóanyagokat tartalmazó vizes készítményeket (készült az V. példa szerint) az elvetés napján öntöttük a szubsztrátumra.
Kikelés utáni kezelés esetén a vizsgálandó hatóanyagokat tartalmazó vizes készítményeket (készült az V. példa szerint) a növényekre permeteztük. A növekedést szabályozó hatást a kísérlet végén a növény magasságának a megmérésével értékeltük ki. Az így mért értékeket a kezeletlen növények magasságához viszonyítottuk. Összehasonlító szerekként a 3-(l, 2, 4-triazol-l-il)-l-(4-klór-fenil)-4,4dimetil-pentanon-(l)-et (2 739 352 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali írar), illetve a (2-klór-etil)-trimetil-ammóniumkloridot (CCC) tartalmazó szerek szolgáltak.
A nyári árpán, rizsen, füveken, nyári repcén és szóján végzett ilyen kísérletekben különösen azok a szerek mutattak jobb hatást, mint az összehasonlító szerek, amelyek L, 9., 12., 13,, 14., 16., 17., 19., 22., 26., 27. és 29-35. példákban szereplő vegyületeket tartalmazták hatóanyagként (VI-XI. táblázatok).
-101
II. táblázat
Hatóanyag Levelek fertőzöttsége száma 0,ö25 s% 0.0006 s% 0,0015 s%
-os permedével való kezelés után
1. 1 1 3
2. 0 0 0
3. , 1 1 3-4
9. 1 1 2
11. 0 0 2-3
12. 0 2 2
13. 0 0 2
15. 0 1 3
16. 0 0 1
17. 0 0 2-3
18. 0 0 2
19. 0 0 1
20. 0 0 0
21. 0 0 2
22. 0 0 0
24. 0 1 2-3
26. 0 0 1
29. 0 2 3
30. 1 1 2-3
31. 0 0 2-3
32. 1 2 3
33. 1 2 2
34. 1 2-3 3
39.* 1 2-3 3
41. 1 2 2-3
45. 1 2 2-3
47. 0 2 3
49. 1 1 2
50. 0 2-3 3
56. 2 2 3
58. 1 2 3
68.2. 1 1 2
68.** 1 1 2
70. 0 0 3
72. 0 0 3
74. 2 1 2
Imazalil (ismert) kezeletlen kontroll 2 4 5 5
Hatóanyag száma
Levelek fertőzöttsége 0,025 s% 0,006 s% 0,0015 s%
-os permedével való kezelés után
37. 0 3 3-4
38. 1 2 3
41. 1 3 3-4
42. 0 3 3-4
43. 0 2 3-4
44. 0 0 3-4
45. 0 0 3
51. 1 2-3 3
56. 1 2 3-4
61. 0 3 3-4
62. 0 1 4
73. 1 — —
Imazalil 3 5 5
(ismert) 5 kezeletlen kontroll = mncs gombafertőzés - 5 = teljes fertőzés * hidroklorid ** szulfát
III. táblázat
Hatóanyag Levelek fertőzöttsége száma 0,025 s% 0,006 s%
0,0015 s%
2. 0 0 2
3. 0 3 3
16. 0 1 1
17. 0 0 1
18. 0 0 1
19. 0 0 2
20. 0 1 2-3
22. 0 1 3
34. 0 2 4
35. 0 0 3^1
nincs fertőzés - 5 = teljes fertőzés
Hatóanyag száma IV. táblázat Levelek fertőzöttsége
1. 1
2. 0
16. 0
18. 2
19. 2
20. 1
26. 1
56. 0
58. 0
61. 1
62. 1
64. 0
kezeletlen 5
0 = nincs fertőzés - 5 = teljes fertőzés
Hatóanyag száma V. táblázat Levelek fertőzöttsége
1. * 0
2. 0
56. 0
58. 1
ΊΊ. 0
ΊΖ. 1
kezeletlen 5
0 = nincs fertőzés — % = teljes fertőzés
Tavaszi árpa („Union” VI. táblázat fajta), kikelés előtti
kezelés
Hatóanyag mg hatóanyag/c Növekedési
száma edény magasság, %
CCC (ismert) 3 89,6
12 77,7
A (ismert) 3 93,6
12 67,7
-11t
Hatóanyag mg hatóanyag/ Növekedési száma _edény_ magasság, %
9. 3....... 12 67.7 47.8
12. 3 87,7
12 75,7
16. 3 79,9
12 72,2
29. 3 84,9
12 53,5
31. 3 78,6
12 53,5
70. 3 86,7
12 53,3
72. 3 80,0
35,0 kezeletlen 100
VII. táblázat
Rizs („Gerona” fajta); kikelés utáni kezelés
Hatóanyag száma mg(hatóanyag) edény Növekedési magasság, %
CCC (ismert) 1,5 101,2
6,0 97,3
A(ismert) 1,5 101,2
6,0 101,2
6. 1,5 85,6
6,0 85,6
9. 1,5 66,9
6,0 63,0
70. 1,5 89,5
6,0 88,0
72. 1,5 89,5
6,0 86,5
83. 1,5 91,6
6,0 85,6
84. 1,5 93,1
6,0 90,1 kezeletlen 100
Vili. táblázat
Gyep, kikelés utáni kezelés
Hatóanyag száma mg hatóanyag/ edény Növekedési magasság, %
CCC (ismert) 1,5 98,9
6,0 98,9
A (ismert) 1,5 101,3
6,0 97,2
9. 1,5 82,4
6,0 60,4
29. 1,5 67,6
6,0 49,5
31. 1,5 49,5 .
6,0 31,5
70. 1,5 89,6
6,0 66,0
Kezeletlen 100
IX. táblázat
Nyári gyep („Petranova” fajta); kikelés előtti kezelés
Hatóanyag mg hatóanyag/ Növekedési száma edény magasság, %
CCC (ismert) 3 12 92,9 88,5
A (ismert) 3 82,9
12 73,2
6. 3 75,2
12 64,2
9. 3 53,7
12 19,5
12. 3 73,2
12 34,2
16. 3 39,2
12 19,6
22. 3 71,1
12 46,6
26. 3 71,1
12 36,8
27. 3 70,8
12 53,1
29. 3 62,0
12 50,9
31. 3 • 44,3
12 17,7
33. 3 70,8
12 62,0
70. 3 47,7
12 28,4
72. 3 47,4
12 19,0
74. 3 66,4
12 40,3
76. 3 66,4
12 40,3
83. 3 40,9
12 24,2
84. 3 81,8
12 48,3
Kezeletlen 100
X. táblázat
Nyári gyep („Petranova” fajta:) kikelés utáni
Hatóanyag száma kezelés mg hatóanyag / edény Növekedési 'magasság, %
CCC (ismert) 1,5 88,4
6,0 88,4
A (ismert) 1,5 93,0
6,0 93,0
1. 1,5 86,1
6,0 79,1
6 1,5 88,0
6,0 83,3
Í2. 1,5 76,6
6,0 74,2
14. 1,5 83,7
6,0 76,6
!6. 1,5 79,1
6,0 74,4
17. 1,5 97,7
6,0 74,4
-12186 88η
Hatóanyag száma mg hatóanyag/ edény Növekedési magasság, %
19. 1,5 88,4
6,0 79,1
26. 1,5 88,4
6,0 79,1
27. 1,5 85,7
6,0 78,7
28. 1,5 83,3
6,0 78,7
29.* 1,5 83,3
6,0 67,1
30. 1,5 88,0
6,0 69,4
31. 1,5 78,7
6,0 67,1
32. 1,5 78,7
6,0 67,1
33. 1,5 83,3
6,0 69,4
34. 1,5 74,1
6,0 62,5
35. 1,5 69,4
6,0 67,1
36. 1,5 83,0
6,0 74,7
41. 1,5 85,1
6,0 72,6
44. 1,5 83,0
6,0 62,2
70. 1,5 72,8
6,0 56,3
72. 1,5 79,8
6,0 54,0
74. 1,5 68,1
6,0 68,1
76. 1,5 77,5
6,0 72,8
83. 1,5 90,6
6,0 70,9
84. ' 1,5 86,6
6,0 63,0 * oxalát
XI. táblázat
Szója („Gíeso” fajta); kikelés utáni kezelés
száma mg hatóanyag/ edény magasság, %
CCC (is- 0,5 99,3
mert) 1,5 94,9
9, 0,5 66,2
1,5 65,5
12. 0,5 64,0
1,5 62,9
13. 0,5 77,3
1,5 64,0
14. 0,5 66,2
1,5 64,0
Kezeletlen 100
Szabadalmi igénypontok

Claims (2)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Gombaölő, illetve növényi növekedést szabályozó készítmény azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1-95 s% (I) általános képletű azolvegyületet vagy mezőgazdaságilag elfogadható savaddíciós sóját tartalmazza - a képletben
    X hidrogénatomot, halogénatomot 1-4 szénatomos alkilcsoportot, 1-4 szénatomos alkoxicsoportot, trifluor-metil-csoportot vagy fenilcsoportot jelent;
    m értéke 1 vagy 2, és az egyes X csoportok azonosak vagy eltérőek lehetnek, ha m értéke 2;
    n értéke 2, 3, 4 vagy 5;
    Z jelentése nitrogénatom, és
    Y =CO csoportot vagy =CR’OR2 általános képletű csoportot jelent; utóbbi csoportban
    R1 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot és
    R2 hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkil-, 2-4 szénatomos alkenil- vagy 2-4 szénatomos alkinilcsoportot jelent szilárd vagy folyékony hordozó-, illetve hígítóanyag - előnyösen természetes vagy mesterséges ásványi őrlemény, alifás, aromás vagy ciklusos szénhidrogén, ásványolaj-frakció - és felületaktív adalék - előnyösen ionos vagy nemionos diszpergá1Ó-, emulgeáló- vagy nedvesítőszer - legalább egyikével együtt.
  2. 2. Eljárás az (I) általános képletű azol-vegyületek és savaddíciós sóik előállítására - a képletben X, Y, Z, m és n az 1, igénypontban megadott jelentésűek, és Z —CH= csoportot is, Y jelentésében R2 1-4 szénatomos alkanoilcsoportot is jelenthet - azzal jellemezve, hogy (II) általános-képletü ketont - Z a fenti jelentésű - alkálifém-hidriddei poláris oldószerben alkálifém-enolátjává alakítjuk, máj (III) általános képletü(p-(aril-oxÍ)-alkil-halogeniddel X, m és n a fenti jelentésű, Hal klór^, bróm- vagy jódatom - 0-100°C-on reagáltatjuk kívánt esetben a kapott olyan (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében Y=CO csoport, komplex alkálifém-hidriddel, poláris oldószer jelenlétében, 0-100 ’C-on redukáljuk, vagy (IV) általános képletű Grignard-vegyülettel - R1 1-4 szénatomos alkilcsoport és Hal klórss, bróm- vagy jódatom - poláris oldó- vagy higitószer jelenlétében, 0-100 °C-on reagáltatjuk, a kapott szekunder vagy tercier alkoholt kívánt esetben poláris oldószerben acliező katalizátor-előnyösen imidazol - jelenlétében, 0-100 °C-on 1-Á szénatomos alkanoil-anhidriddel reagáltatjuk, vagy (V) általános képletű alkilezőszerrel R2 1-4 szénatomos alkil-, 2-4 szénatomos alkenilvagy 2-4 szénatomos alkinilcsoport és L halogénatom - poláris oldó- vagy higítószerben és szervetlen vagy szerves bázis jelenlétében, 0-100 °C-on reagáltatjuk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet savaddíciós sójává átalakítjuk.
HU811407A 1980-05-19 1981-05-18 Fungicide compositions with activity of controlling growth of plants containing azole compounds as active agents, and process for producing the active agents HU186884B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19803019049 DE3019049A1 (de) 1980-05-19 1980-05-19 Neue azolverbindungen

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU186884B true HU186884B (en) 1985-10-28

Family

ID=6102758

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU811407A HU186884B (en) 1980-05-19 1981-05-18 Fungicide compositions with activity of controlling growth of plants containing azole compounds as active agents, and process for producing the active agents

Country Status (18)

Country Link
US (1) US4380546A (hu)
EP (1) EP0040350B1 (hu)
JP (1) JPS5716870A (hu)
KR (1) KR850000494B1 (hu)
AT (1) ATE4710T1 (hu)
AU (1) AU539440B2 (hu)
BR (1) BR8103029A (hu)
CA (1) CA1163638A (hu)
CS (1) CS225838B2 (hu)
DD (1) DD158845A5 (hu)
DE (2) DE3019049A1 (hu)
DK (1) DK160937C (hu)
HU (1) HU186884B (hu)
IL (1) IL62749A (hu)
NZ (1) NZ197127A (hu)
PH (1) PH17873A (hu)
PL (1) PL127553B2 (hu)
ZA (1) ZA813281B (hu)

Families Citing this family (38)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3126022A1 (de) * 1981-07-02 1983-01-13 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Azolverbindungen, verfahren zu ihrer herstellung und diese enthaltende fungizide
DE3200414A1 (de) * 1982-01-09 1983-07-21 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Azolyl-thioether-derivate, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als fungizide und pflanzenwachstumsregulatoren
DE3209431A1 (de) * 1982-03-16 1983-09-22 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Phenoxypropyltriazolyl-ketone und -carbinole, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide
DE3211850A1 (de) * 1982-03-31 1983-10-06 Basf Ag Triazolverbindungen, verfahren zu ihrer herstellung und diese enthaltende fungizide
DE3369131D1 (en) * 1982-04-22 1987-02-19 Ici Plc Antifungal azolyl phenyl substituted alicyclic alcohols
DE3321023A1 (de) * 1983-06-10 1984-12-13 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Triazolylalkohole, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide
US4648988A (en) * 1983-12-21 1987-03-10 Janssen Pharmaceutica, N.V. Water-dilutable wood-preserving liquids
DE3400829A1 (de) * 1984-01-12 1985-07-18 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Alpha-halogen-phenoxyalkylketone, phenoxyalkylketone, verfahren zu ihrer herstellung, sowie ihre verwendung als zwischenprodukte zur herstellung von fungiziden
CA1249832A (en) * 1984-02-03 1989-02-07 Shionogi & Co., Ltd. Azolyl cycloalkanol derivatives and agricultural fungicides
DE3511922A1 (de) 1985-04-01 1986-10-09 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Azolverbindungen, verfahren zu ihrer herstellung und mittel zur regulierung des pflanzenwachstums
DE3415486A1 (de) * 1984-04-26 1985-10-31 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Azolverbindungen, verfahren zu ihrer herstellung und diese enthaltende fungizide
DE3416444A1 (de) * 1984-05-04 1985-11-07 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Verfahren zur diastereoselektiven reduktion von (alpha)-triazolylketonen zu ss-triazolylcarbinolen
IL75017A (en) * 1984-05-04 1989-07-31 Basf Ag Diastereoselective reduction of alpha-triazolylketones to beta-triazolylcarbinols
DE3420227A1 (de) * 1984-05-30 1985-12-05 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Vinylazole, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung bei der bekaempfung von pilzen
DE3437919A1 (de) * 1984-10-17 1986-04-17 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Benzyloxyalkylazole und diese enthaltende fungizide
DE3515309A1 (de) * 1985-04-27 1986-10-30 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen 1,3-dioxan-5-yl-alkyltriazole, ihre herstellung, ihre verwendung zur regulierung des pflanzenwachstums und mittel dafuer
DE3702301A1 (de) * 1986-03-06 1987-09-10 Bayer Ag 2-hydroxyethyl-azol-derivate
EP0254797B1 (de) * 1986-03-06 1990-07-04 Bayer Ag 2-Hydroxyethyl-azol-Derivate
DE3642632A1 (de) * 1986-12-13 1988-06-23 Basf Ag Verfahren zur herstellung von phenoxysubstituierten estern und zwischenprodukte hierfuer
DE3709806A1 (de) * 1987-03-25 1988-10-06 Basf Ag Mittel zur regulierung des pflanzenwachstums
DE3813129A1 (de) * 1987-07-01 1989-01-12 Bayer Ag Hydroxyethyl-azolyl-derivate
DE3721695A1 (de) * 1987-07-01 1989-01-12 Bayer Ag 1-phenoxy-3-triazolyl-1-hexen-derivate
DE3800306A1 (de) * 1988-01-08 1989-07-20 Basf Ag Tert.-butylalkinole, verfahren zu ihrer herstellung und deren verwendung
US20110172096A1 (en) * 2008-09-09 2011-07-14 Basf Se Triazole Compounds, The Use Thereof and Preparations Containing These Compounds
CN102149693A (zh) * 2008-09-09 2011-08-10 巴斯夫欧洲公司 三唑化合物、其应用以及含有这些化合物的试剂
BRPI0919142A2 (pt) * 2008-09-09 2015-12-08 Basf Se composto, composição de composto ativo, semente, métodos para controlar fungos fitopatogênicos e para preparar um antimicótico, e, medicamento
WO2010029003A1 (de) * 2008-09-09 2010-03-18 Basf Se Triazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
WO2010029028A1 (de) * 2008-09-09 2010-03-18 Basf Se Imidazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
JP2012501995A (ja) * 2008-09-10 2012-01-26 ビーエーエスエフ ソシエタス・ヨーロピア イミダゾール及びトリアゾール化合物、それらの使用及び前記化合物を含む薬剤
JP2012501997A (ja) * 2008-09-10 2012-01-26 ビーエーエスエフ ソシエタス・ヨーロピア 殺菌剤としてのイミダゾールおよびトリアゾール化合物
WO2010031721A1 (de) * 2008-09-22 2010-03-25 Basf Se Imidazol- und triazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
WO2010031848A1 (de) * 2008-09-22 2010-03-25 Basf Se Imidazol- und triazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
JP2012502958A (ja) * 2008-09-22 2012-02-02 ビーエーエスエフ ソシエタス・ヨーロピア イミダゾールおよびトリアゾール化合物、その使用ならびにそれらを含む薬剤
WO2010040718A1 (de) * 2008-10-07 2010-04-15 Basf Se Triazol- und imidazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
WO2010040717A1 (de) * 2008-10-07 2010-04-15 Basf Se Triazol- und imidazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
JP2013056832A (ja) * 2010-01-12 2013-03-28 Univ Of Tokyo ストリゴラクトン生合成阻害剤
WO2011110583A2 (en) * 2010-03-10 2011-09-15 Basf Se Fungicidal mixtures comprising triazole derivatives
CN116082245A (zh) * 2022-12-26 2023-05-09 武汉工程大学 一种恩康唑晶体及其制备方法和应用

Family Cites Families (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3658813A (en) * 1970-01-13 1972-04-25 Janssen Pharmaceutica Nv 1-(beta-aryl-beta-(r-oxy)-ethyl)-imidazoles
DE2324010C3 (de) * 1973-05-12 1981-10-08 Bayer Ag, 5090 Leverkusen 1-Substituierte 2-Triazolyl-2-phenoxyäthanol-Verbindungen, Verfahren zu ihrer Herstellung und ihre Verwendung zur Bekämpfung von Pilzen
DE2423987C2 (de) * 1974-05-17 1986-01-16 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Metallkomplexe von Azolyläthern, Verfahren zu ihrer Herstellung sowie ihre Verwendung als Fungizide
DE2429513A1 (de) * 1974-06-20 1976-01-15 Bayer Ag Eckige klammer auf 1-imidazolyl-(1) eckige klammer zu-eckige klammer auf 2-(4'(4''-chlorphenyl)-phenoxy eckige klammer zu -4,4-dimethyl-pentan-3-on und seine salze, ein verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als arzneimittel
DE2431073A1 (de) * 1974-06-28 1976-01-15 Bayer Ag Fungizides mittel
GB1535777A (en) * 1975-08-26 1978-12-13 Ici Ltd Imidazole and 1,2,4-triazole compounds and their use as pesticides
DE2600799A1 (de) * 1976-01-10 1977-07-14 Bayer Ag Acylierte triazolyl-0,n-acetale, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide
GB1601453A (en) * 1977-05-05 1981-10-28 Ici Ltd Triazole and imidazole derivatives useful in agriculture
DE2720949A1 (de) * 1977-05-10 1978-11-23 Bayer Ag Azolylaether-derivate, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als fungizide
DE2738725A1 (de) * 1977-08-27 1979-03-08 Basf Ag Azolylalkohole
JPS6053018B2 (ja) * 1977-09-07 1985-11-22 住友化学工業株式会社 アゾ−ル系化合物、その製造法および該化合物からなる殺菌剤
DE2800544A1 (de) * 1978-01-07 1979-07-19 Bayer Ag Carbamoyl-triazolyl-o,n-acetale, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide
DE2832234A1 (de) * 1978-07-21 1980-01-31 Bayer Ag Alpha -azolyl-keto-derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide
DE2842137A1 (de) * 1978-09-28 1980-04-17 Bayer Ag Halogenierte 1-azolyl-1-fluorphenoxy- butan-derivate, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als fungizide

Also Published As

Publication number Publication date
PL127553B2 (en) 1983-11-30
DE3019049A1 (de) 1981-12-03
ZA813281B (en) 1982-06-30
JPH0420911B2 (hu) 1992-04-07
DK160937B (da) 1991-05-06
IL62749A0 (en) 1981-06-29
AU7067381A (en) 1981-11-26
PH17873A (en) 1985-01-14
BR8103029A (pt) 1982-02-09
KR830006225A (ko) 1983-09-20
KR850000494B1 (ko) 1985-04-11
DD158845A5 (de) 1983-02-09
DK217681A (da) 1981-11-20
DK160937C (da) 1991-10-21
AU539440B2 (en) 1984-09-27
NZ197127A (en) 1983-04-12
US4380546A (en) 1983-04-19
ATE4710T1 (de) 1983-10-15
CS225838B2 (en) 1984-02-13
IL62749A (en) 1984-11-30
DE3160937D1 (en) 1983-10-27
CA1163638A (en) 1984-03-13
EP0040350B1 (de) 1983-09-21
JPS5716870A (en) 1982-01-28
PL231192A2 (hu) 1982-01-18
EP0040350A1 (de) 1981-11-25

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU186884B (en) Fungicide compositions with activity of controlling growth of plants containing azole compounds as active agents, and process for producing the active agents
FI89854C (fi) Foerfarande foer inverkande pao vaexters vaextlighet med hjaelp av azolylmetyloxiraner och i foerfarandet anvaendbar komposition
JPH02167270A (ja) １―ヒドロキシエチル―アゾール誘導体
CS241482B2 (en) Plant growth regulation agent and fungicide and method of active component production
HU192150B (en) Fungicides and regulating the growth of plants compositions containing derivatives of azolile keton or alcohol and process for production of these active substances
CA1167452A (en) Halogenated triazolylvinyl keto derivatives and carbinol derivatives, a process for their preparation and their use as plant growth regulators and fungicides
EP0112292B1 (de) Neue Wuchsregulatoren und Mikrobizide
US4507141A (en) Triazolylalkyl-thioether plant growth regulators and fungicides
US4384879A (en) 4-(1H-Azolylmethyl)-1,3-dioxolan-5-one derivatives, production thereof and use thereof as growth regulators and/or microbicides
US4515617A (en) Benzyl-pyrimidinylalkyl-ethers as plant growth regulators and fungicides, and corresponding pyrimidinylcarbinols
HU188580B (en) Fungicides containing derivatives of 2,2-dimethil-phenoxi-4-azolil-oktan-3-ol and process for production of the reagents
US4699645A (en) Azolyl-thioether derivatives as fungicides and plant growth regulators
CA1171417A (en) 1,3-dioxyn-5-yl-alkenyltriazoles, their preparation, their use in regulating plant growth, and regulators containing these compounds
US4584373A (en) 1-(substituted-phenoxy)-3-methyl-2-(pyrimidin-5-yl)-butan-2-ol useful as plant growth regulating agents
HU186414B (en) Plant growth regulating compositions containing 1,3-dioxin-5-yl-alkyl-triazole derivatives and process for the preparation of the active ingredients
JPS6224426B2 (hu)
US4515616A (en) Triazolyl ketone-oximes and triazolyl dioximes, their preparation and their use as plant growth regulators
CA1189515A (en) Azolyl-alkenols, a process for their preparation and their use as fungicides
JPS6337102B2 (hu)
JP2888881B2 (ja) アゾリルメチルシクロプロパン、該化合物を含有する殺菌剤および成長調整剤
JPS59130875A (ja) 置換フルオロアゾリルプロパン誘導体，その製法並びに該誘導体を含有する殺菌剤および植物生長調節剤
US4622064A (en) Triazolo-(3,2-c)perhydroxazin-8-one derivatives and use as fungicides and plant growth regulators
JPS5815964A (ja) 置換２−ヒドロキシ−３−アゾリルプロパン誘導体、その製法ならびに該誘導体を含有する殺菌剤および生長調節剤
HU188295B (en) Plant growth regulating and fungicide compositions and process for preparing halogenated triazolyl-vinyl-keto-and triazolyl-vinyl-carbonyl derivatives as active substances thereof
HU182643B (en) Fungicide and plant growth regulating compositions containing derivatives of /1-phenyl-2-triazolyl-ethyl/-thioether as active substances and process for preparing the active substances

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628