HU186629B - Process for producing polivinilchlorid shape-bodies strengthened with fibreglass - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás formatesteknek üvegszálerősítésű poli(vinil-klorid)-masszákból extrudálással történő előállítására, mely massza poli(vinil-klorid)-ot, üvegszálat és az üvegszáltól eltérő szervetlen töltőanyagokat és adott esetben szokásos adalékanyagokat, mint anyagot, stabilizátort, feldolgozási segédanyagot, színezéket vagy hasonló anyagot tartalmaz.

A műanyagipar területén régóta fáradoznak azon, hogy a klasszikus termoplasztok skáláját a töltőanyagoknak és az eró'sítőanyagoknak a kombinációjával kiszélesítsék. Ennek során egyrészt azon fáradoznak, hogy a szilárdságot és a keménységet növeljék, másrészt a költségek csökkentését kívánják elérni. Inaktív töltőanyag általában olyan szilárd adalékanyag, amely összetételét és szerkezetét tekintve különbözik a műanyagmátrixtól. Ezek általában szervetlen anyagok, amelyeket extender töltőanyagoknak is neveznek. Ilyen például a kálciumkarbonát, a hidratált alumínium-oxid és az alumíniumszilikát. Aktív töltőanyagok azok, amelyek a műanyagok meghatározott mechanikai és fizikai tulajdonságait javítják. Ezeket gyakran nevezik erősítő töltőanyagoknak is. A legjobb töltőanyagok általában szálszerkezetűek, a leggyakrabban alkalmazott erősítőanyag az üvegszál. Míg az inaktív töltőanyagok a legtöbb esetben inkább csökkentik a műanyag szilárdságát és szívósságát, kémiailag inaktívak és olcsók, az erősítő műanyagokkal, mint üvegszállal a kémiai inaktivitás mellett merevítési hatás és kis zsugorodás mellett jó erőeloszlás érhető el. Az erősítő műanyagoknak, így az üvegszálnak hátránya az anizotrópia, valamint a műanyagmassza feldolgozása során fellépő orientáció.

Megkíséreltünk a 10 86 032 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás szerint mechanikai szempontból merevebb és nagyobb szilárdsággal rendelkező üreges műanyagprofilokat előállítani ablak- és ajtó keretek céljára. A keretként összeállított üreges profilt folyékony vagy képlékeny töltőmasszával töltöttük ki, melynek következtében a kikeményedés után a keret darabjai mér rögzítődtek egymáshoz. Töltömassza· ként például fenolgyantáí vagy xiolitot alkalmaztunk. A 411 301 számú svájci szabadalmi leírás szerint is úgy alakítanak ki rugalmas műanyagokból, különösen poli(vinil-kiorid)-ból ablak- vagy ajtókeretként szolgáló üreges profilokat, hogy azt műgyantabeton alapú keményedő töltőmasszával - például cement adalékot tartalmazó habosított polisztirollal vagy szemcsés anyagot, így homokot, aluiníniumhulladékot vagy vermikulitot tartalmazó epoxidgyantával — töltik meg a szilárdság növelése céljából. A 19 94 127 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli használati minta szerint építési szegolécprofilként olyan olcsó anyagból, például kevésbé értékes műanyagból összepréselt fahulladékból készített magot alkalmaznak, amelyet jó minőségű műanyagból kialakított bevonattal vesznek körül. A 23 26 911 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátás! irat szerint is állítottunk elő műanyaggal bevont ablakkeretprofilokat, melynél a magot habosított műanyag képezte és ezt vette körül egy kompakt műanyagköpeny cs a mag merevségének növelése céljából könnyűfém csövekből vagy műanyagcsövekből készült erősítöbetéteket alkalmaztunk. Szintén kompakt építési szegőlécprofilt ismertet a 28 27 851 számú Német Szövetségi Köztársaságbeli közrebocsátási irat, amelynél az üreges műanyagprofilt, különösen poli(vini!-klorid)-profilt metil-metakrilát mátrixból készített műanyagborítással veszik körül 2 és üreges szilikátgolyókkal töltik meg, továbbá a szegőlécprofil hosszirányú merevségének növelése céljából üvegszálakat ágyaznak be. Az ismertetett többrétegű szegőlécprofiloknál azonban mindig nehéz volt a sarkoknál és a szegőlécprofilok érintkezési pontjainál olyan kifogástalan tömítést kialakítani, amely a vízzel és a széllel szemben megfelelően tömít, továbbá ugyancsak nem lehetett megfelelő szilárdságot elérni és előállításukra nem voltak alkalmazhatók az ismert eljárások.

Az 1 602 375 számú francia szabadalmi leírásból kétrétegű üreges szegőlécprofilok váltak ismertté. Ezek üvegszállal erősített poliészterből készült magból állnak, amelyet kívülről műgyantával átitatott üvegszál borit. Ennél a profilnál is nehéz azonban a sarkokon és az érintkezési pontokon kifogástalan tömítést létrehozni.

A 25 40 639 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi iratból poralakú, üvegszállal erősített, poli(vinil-klorid) alapú, extrudálással feldolgozható massza vált ismertté, mely 15-30 súlyrész, legfeljebb 50 μτη átlagos szemcseméretű ásványi töltőanyagot, 1,5—3 súlyrész, legalább egy kenőanyagot és 15-30 súlyrész üvegszálat tartalmaz 100 súlyrész poli(vinil-klorid)-ra számítva. Ebből a masszából előállíthatok extrudálással sima felületű, homogén szerkezetű erősített tárgyak.

Mint azt a 25 40 639 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi iratban és egyéb irodalmi helyeken is leírják, számos probléma lép fel, ha nagyobb mennyiségű üvegszálat homogénen akarunk bedolgozni a termoplasztikus műanyagba, különösen a poli(vinilklorid)-ba. Ebben az esetben nemcsak a feldolgozóberendezések, így a csiga, a keverő, az extruder nagymértékű kopása lép fel, hanem problémák lépnek fel az üvegszálnak a termoplasztban való egyenletes eloszlatása és az üvegszál és a termoplaszt közötti tapadás vonatkozásában is. Ezért az üvegszálat felületi kezeléssel viszik fel. A legismertebb ilyen eljárás a szilanizálás, így a műanyag tapadását megnövelik [(B. W. Lipinsky, Silane lösen Haftprobleme, 28, 5, 207-211 (1974)]. Az 1 345 841 számú nagy-briianniai szabadalmi leírás olyan üvegszálerősítésű termoplasztikus masszát ismertet, amely 100 súlyrész termoplasztikus műanyagra számítva 5-150 súlyrész üvegszálai és 0,5-1,5 súlyrész speciális, metallocén alapú tapadásközvetítőt tartalmaz.

A találmányunk feladatául tűztük ki olyan üvegszálerősítésű, poli(vinil-klorid) alapú kompozíció kidolgozását, amely a 25 40 639 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási irat szerint az extrudálásos feldolgozásnál alkalmazott üvegszál mennyiségénél nagyobb mennyiségű üvegszálat tartalmaz és nem tartalmazza az 1 345 841 számú hagy-britanniai szabadalmi leírás szerinti tapadásközvetítő anyagokat, ezen túlmenően javított mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik és problémamentesen homogén formatestekké dolgozható fel. Különösen nagy mechanikai erősségű és jó időjárásáilóságú profilokat kívánunk előállítani.

A találmány szerint ezt a feladatot olyan massza kidolgozásával oldjuk meg, amely 100 súlyrész 55-75 Kérttíkű poli(vlnil-klorid)-ra számítva 40-100 súlyrész, 5 25 μιη átlagos átmérőjű, legfeljebb 12 mm hosszú üvegszálat, és 0 25 súlyrész, különösen 1- 20 súlyrész, legfeljebb 50 μιη átlagos szemcseméretű ásványi töltőanyagot tartalmaz. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy' viszonylag kis mennyiségű poralakú ásványi töltőanyag és viszonylag nagy mennyiségű üvegszál felhasználásával olyan erősített poli(vinil-klorid)-masszát kapunk,

-2186 629 amely jól feldolgozható, különösen exírudálással és kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Különösen megnő a nem-erősített poli(vínil-klorid)-hoz képest a rugalmassági modulusz. A találmány szerinti masszából extrudálással előállított termékek rugalmassági modulusza DIN 53457 szerint legalább 8000 N/mm².

A poli(vinil-klorid) alatt a találmány szerint tömbpolimerizációs, szuszpenziós polimerizációs vagy emulziós polimerizációs poli(vinil-klorid)-ot, melynek K-értéke 55 és 75 közötti, továbbá poli(vinilidén-klorid)-ot, 1 utánklórozott poli(vinil-klorid)-ot, valamint klórozott monomerből és legalább egy ezzel kopolimerizálí monomerből álló kopolimert, például homopoíimert vagy etilén-vinil-acetát kopollmerrel, akriláttal, vinil-acetáttal, klórozott polietilénnel, butadiénnai, poliolefinekkel kép- 1 zett ojtásos polimert vagy kopolimert, valamint ezek keverékét értjük.

Az ásványi töltőanyagok az alkalmazott kis mennyiségben nem a kompozíció olcsóbbá tételére szolgálnak, hanem javítják a feldolgozhatóságot, ezzel szemben a 2 massza mechanikai tulajdonságait csak alig befolyásolják. A túl nagy mennyiségű ásványi töltőanyag a tulajdonságokban az üvegszál alkalmazása révén elért javulást negatívan befolyásolja. Töltőanyagként ásványi töltőanyagokat, például természetes vagy kicsapással előállí- 2 tott krétát, kovasavkrétát, kolloid kovasavat, alumíniumszilikátokat vagy hidratált alumínium-oxidot alkalmazunk megfelelő felületkezeléssel vagy anélkül, magukban vagy egymással keverve. A töltőanyagok szemcsemérete lehetőség szerint nem lehet nagyobb lényegesen az üveg- é szál szálátmérőjénél, azaz a töltőanyag legnagyobb szemcseátmérője 50 jum alatti, előnyösen 20 jum alatti.

Az üvegszálak kiindulási anyagaként előnyösen 5 és 25 μηι közötti szálátmérőjű, a feldolgozás módjától függően végtelenített vagy vágott üvegszálat alkalmazunk. 2 Vágott szálaknál a kiindulási hossz legalább 0,5 mm, előnyösen 3 és 12 mm közötti. A feldolgozás során a kiindulási szálhosszt mintegy 0,3- 1,5 mm méretűre törjük össze például extrudáiással. A találmány szerint általában minden olyan típusú üvegszál alkalmazható, ^t amely a poli(vinil-kíorid)-dal összeférhető. Előnyösen azonban olyan szálakat alkalmazunk, amelyeket tapadásközvetítőkkel, például vinil-szilánnal, helyettesített alkilszilánokkal — így kiór-alkil-, amino-alkil-, diamino-alkiiszilánokkal - előzetesen felületkezeltünk. Ezt az elő- ^L kezelést általában az üvegszálak előállításánál végezzük, nem pedig a poli(vinil-klorid)-massza feldolgozásánál. 100 súlyrész poli(vinil-klorid)-ra számítva 40-100 súlyrész üvegszál alkalmazásával a kész termék rugalmassági modulusza legalább 8000 N/mm². ^!

A nem-módosított poli(vinií-kíorid) jó fajlagos ütőmunkával rendelkezik, ezzel szemben bemetszett próbatesten ez a tulajdonsága gyenge. Az üvegszál alkalmazásával ez a tulajdonság csak kismértékben befolyásolható, ugyanakkor a fajlagos ütőmunka is a bemetszett próba- ^! testen mért értékre csökken le. Ebből kifolyólag a találmány szerint a poli(vinil-klorid)-ot módosítjuk, például etilén-vinil-acetát kopolimerrel, akriláttal, klórozott polietilénnel, akril-butadién-sztirol kopolimerrel, metakrilbutadién-sztirol kopolimerrel, amelyekből 100 súlyrész ' poli(vinil-klorid)-ra számítva legfeljebb 30 súlyrészt alkalmazunk.

A poli(vinil-klorid) feldolgozásánál alkalmazott csúsztató anyaghoz képest a találmány szerinti kompozícióban lényegesen nagyobb mennyiségű csúsztató anyag szükséges. Ez a mennyiség előnyösen 2,5-5,5 súlyrész 100 súlyrész poli(vinil-klorid)-ra számítva és mennyisége az üvegszál és a töltőanyag mennyiségének növekedésével nő. Csúsztatőanyagként a poli(vinii-klorid)-nál illetve a poli(vinil-kloríd) tartalmú masszáknál alkalmazott csúsztatóanyagokat alkalmazzuk. Ilyenek az úgynevezett belső, azaz a poli(vinil-klorid)-dal jól összeférhető és az úgynevezett külső, azaz a poli(vinil-klorid)-daí kevésbé jól Összeférhető anyagok keverékei. A belső csúsztatóanyag például glicerin, természetes vagy oxidált karbonsavaknak 12-40 zsíralkoholokkal képzett mono-, dívagy triésztere, semleges vagy bázisos fémszappanok, előnyösen ólom-, kalcium-, bárium-, magnézium- vagy kad nium-sztearát, 10-40 szénatomos alkoholok 12—36 szénatomos savakkal képzett észterei, hosszú szénláncú alkoholok ftálsavészterei. A külső csúsztatóanyag például 12-40 szénatomos, adott esetben helyettesített (oxidált) zsírsav, paraffinolaj és szilárd paraffin, polietilén és oxidált polietilén, zsírsavamid és szilikonolaj.

A fentieken kívül alkalmazhatók a ipoSi(vinil-klorid) tartalmú keverékek feldolgozásánál szokásosan alkalmazót!. adalékanyagok, így a stabilizátorok, például báriumkadmiumszappanok komplexei, óíomsók illetve ólomszappanok, kálcium-cink-szappanok komplexei, alkil-ónmerkapíovcgyületek vagy alki’-őn-karboxilátok, továbbá szerves stabílizátorok, így epoxidált olajok vagy észterek, difenil-tio-karbamidok, fenil-indol, aril-, alkil- vagy aralkil-foszfitok külcn-külön vagy keverékeik alakjában. A kompozíció tartalmazhat ezer. felül a módosított polimerek illetve kopolimerek vagy ojtásos polimerek stabilizálására ismert antioxidánsokat, így szférikusán gátolt fenolokat vagy b/szfenolokat. A stabilizátor 100 súlyrész. poii(vinil-kíorid)-ra számítva 1-5 súlyrész.

További ismert adalékanyagok a feldolgozási segédanyagok, a lágyítók, a plasztifikálószerek és a színezékek.

A találmány szerinti kompozíció 100 súlyrész 55-75 K értékű po’i(vinil-klorid)-ra számítva előnyösen 40— 80 súlyrész 5-25 pm átmérőjű, 0,5-12 mm hosszú üvegszálat, 1-15 súly rész legfeljebb 50 Mm szemcseátmérőjű poralakú ásványi anyagot, 2,5-5,0 súlyrész csúsztatóanyagot és legfeljebb 30 súlyrész módosító vegyületet tartalmaz.

A találmány szerinti kompozíció számos előnnyel rendelkezik. így különösen jól alkalmazható formatesteknek előnyösen extrudáiással történő előállítására. A formatest az extrudálás irányában 23 °C hőmérsékleten legalább 8000 N/mm² rugalmassági modulusszaJ rendelkezik. Az eió'állított formatestek az üvegszál és a töltőanyag mennyiségétől függően nagyon finom mikroporózus felülettel rendelkeznek, így jó a tapadásuk a különböző bevonatokhoz, például poli(vinil-klorid) vagy más termoplaszt bevonatokhoz. A találmány szerinti kompozíció alkalmazható nagy mechanikai erősségű és szilárdságú magok előállításához, melyeket ezután vagy egyidejűleg nem-erősített termoplaszttal vagy más anyaggal veszünk körül, például extrudáiással, laminálással vagy mártással. Bevonhatjuk a formatestnek csak egy részit is. A felület kialakítására főként a poü(vinil-klorid)dal összeférhető anyagok jönnek számításba, melyek egyidejűleg időjárásállók is. Ilyenek az akrilátok, a poliészterek, a poiimetakrilátok, az akril tartalmú polimerek. Többszörös bevonatokat is alkalmazhatunk, különböző anyagokból.

A találmány szerinti kompozíciókból az ismert nemeiosített műanyagokból előállított formatestekhez ké-3186 629 pest sokkal jobb mechanikai tulajdonságú termékek állíthatók elő. A formatestek, jói használhatók fel a különböző konstrukciókban és nem szükséges a műanyagiparban a profilszerkezetek erősítésére általában alkalmazott fém erősítéseket felhasználni illetve csökkenthető a profil falvastagsága.

A találmány szerinti kompozíció felhasználásának előnyös területe az ablakoknál és ajtóknál használt szegőlécprofilok előállítása. A magprofil adott esetben üreges lehet és a magot műanyag bevonat veheti körül. Ennél a legfontosabb feladat olyan szegőiécprofil kialakítása ablak- és ajtókeretek céljára, amelyek az időjárásállósági követelményeknek megfelelnek, jó a mechanikai szilárdságuk és merevségük, és könnyen, különösen hegesztéssel keretté alakíthatók, drágább anyagok felhasználásával is gazdaságossá teszik a tömegtermelést és viszonylag könnyen feldolgozhatok.

A találmány szerint ezt a feladatot olyan szegőiécprofil kialakításával oldjuk meg, amelyben a magprofil üvegszálerősítésű kompozícióból áll, ami 100 súlyrész 55-75 K-értékű poli(vinii-klorid)-ra számítva 40-100 súlyrész 5—25 μιη átmérőjű, legfeljebb 12 mm hosszú ságú üvegszálat és 0—25 súlyrész legfeljebb 50 pm át la gos szemcseméretű ásványi töltőanyagot tartalmaz, és mikroporózus, enyhén érdesített felülettel rendelkezik és a poli(vinil-k!orid)-dal összeférhető, a mag fajlagos ütőmunkáját meghaladó fajlagos ütőmunkávai rendelkező műanyagbevonaítal van. ellátva.

A találmány szerinti üvegszálerősítésö poli(viniiklorid) alapú, üreges magprofil alkalmazásával merev, szilárd idom alakítható ki, melynek nagy a rugalmassági modulusza, dimenzióstabil, azaz a masszának szegőlécprofillá való feldolgozásánál 100 °C-ig terjedő hőmérsékleten sem szabadulnak fel a bennrejlő feszültségek. Mivel a magprofil a nagy üvegszáltartalom miatt rosszul színezhető, azaz az üvegszál jelenléte következtében lényegében szürkéssárga színű, a köpeny nemcsak a profil színét adja, hanem a sima felületet is így alakítjuk ki. Ennek alapján lényeges felismerése találmányunknak, hogy a kombinált profil — melynek magja a nagy űvegszáltartalom miatt viszonylag rideg - fajlagos ütőmunkáját úgy növelhetjük, hogy a köpeny kialakítása céljára megfelelő ütésáílóságú anyagot választunk. Különösen előnyös, ha a magprofii a nagy űvegszáltartalom következtében érdes, mikroporózus felülettel rendelkezik, amelyhez a műanyagköpeny különösen jól rögzíthető és nagyon jó tapadás illetve tapadási szilárdság érhető el a magprofil és a köpeny között külön adalékanyag alkalmazása nélkül. A viszonylag kis mennyiségű poralakú ásványi töltőanyagot és viszonylag nagy menynyiségű üvegszálat tartalmazó találmány szerint alkalmazott üvegszállal erősített polí(vinil-kíorid)-massza extrudálással jól feldolgozható és kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Az extrudálási irányban rugalmassági modulusza DIN 53 457 szerint legalább 8000 N/mm’.

Különösen előnyösek a köpeny elkészítésére a poli(vinil-klorid), poli(viniiidén-klorid), utánklórozott poli(vinil-klorid), klórozott monomerből és legalább egy, ezzel polimerizálható monomerből - Így etllén-vlnllacetátból, akrilátból, vinil-acetátbol, klórozott polietilénből, butadiénből, poliolefinekből — előállított kopolimerek, így homo-, kopolimerek vagy ojtásos polimerek vagy ezek keverékei, melyek stabilizátorokat, csúsztatóanyagokat, színezékeket, UV abszorbereket, feldolgozási segédanyagokat és módosító anyagokat tartalmaznak. 4

A köpeny elkészítésére alkalmas termoplasztikus műanyagok másik csoportját az akrilát vagy poli(metilmetakriiát), akril-butadién-sztiroí vagy metakril-butadién-sztirol, poliészter, poli(vinil-fluorid) vagy poli(vinilidén-flucrid) alapú műanyagok illetve ezek keverékei képezik.

A kevesebb anyagfelhasználás céljából a magprofút üreges porofilként képezzük ki, ennek falvastagsága 1,0-10 mm, előnyösen 2,0—4 mm. A köpenynek a falvastagsága 0,2-4 mm, különösen 0,3-1,5 mm. Ennek a szerepe a megfelelő felület kialakítása és adott esetben az ütősziiárdság és az időjárásállóság növelése. A köpenyt kialakíthatjuk két egymástól különböző anyagból, például a profil látható oldalát egy „A” anyaggal vonjuk be, a profil többi oldalát pedig egy „B” anyagból készült bevonattal látjuk el vagy a különböző részeket különbözőképpen színezzük.

A találmány szempontjából előnyös lehet, ha a köpenyt legalább részben különböző anyagokból többrétegesen építjük fel. így a különböző anyagok előnyös tulajdonságait kombinálhatjuk és így figyelembe vehetjük a termékeknél elérni kívánt különböző követelményeket, melyre különben nem lenne lehetőség.

A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítás! módja szerint a köpenyt részben szintén időjárásáiló, jól színezhető ugyanolyan bevonattal, előnyösen akrilát alapú bevonattal borítjuk 0.1-1,2 mm vastagságban. Ezt a bevonatot felvihetjük koextrudálássai, fóliával való laminálással vagy felkenéssel.

Mivel a nagy üvegszáltartalom miatt a magprofii viszonylag rideg, ennek ellenére a nagy merevség és szilárdság mellett kevéssé zsugorodik, a többrétegű profil ütőszilárdságát előnyösen a köpeny megfelelő kialakításával növeljük. Ennek érdekében a köpeny a műanyag legfeljebb 20 súly% ütési szilárdságot módosító anyagot, így etilén-vinil-acetát kopolimert, klórozott polietilént, metakril-butadién-sztirol kopolimert, poli(butil-akrilát) kopolimert, akrilátot tartalmaz.

Az üvegszálerősítésű poli(vinil-klorid)-ból készült magprofii feladata lényegében, hogy a szegőlécprofil merevítő körzetijének szerepét átvegye. A találmány szerint a köpenyt előnyösen ellátjuk a szegőléc profilírozásaíval, például hornyokkal, kiszögelésekkel, bordákkal.

A találmány szerinti többrétegű szegőlécprofilt előnyösen koextrudálássai állítjuk elő, ennek során a termék külső méretét megfelelően méretezzük, a visszamaradó zsugorodás 0.5%-nál kisebb, különösen 0,3% alatti. A találmány szerinti többrétegű profil a kemény poii(vinil-klorid)-ból készített profilhoz képest sokkal nagyobb rugalmassági modulusszal és ezzel együtt nagyobb merevséggel és hajlítási szilárdsággal, nagyobb szilárdsággal rendelkezik, ennek következtében stabilabb töréssel szemben és rendkívül kicsi a termikus zsugorodása. Nagy hőmérséklet-különbségeket felmutató klímazónába való beépítésnél elkerülhető a hő hatására fellépő vetemedés és a hőtágulási együttható lényegesen javítható, ennek következtében lényegesen lecsökkennek a keretek előállításánál fellépő tűrési problémák és a feldolgozási problémák.

A találmány szerinti többrétegű szegőiécprofilok előállításából adódik az az előny, hogy az üvegszálerősítésű poli(vinil-klorid) alapú magprofilban csak a poli(vinilklorid)-ot kell hőstabilizálni, míg a köpenynek az időjárásállósági stabilizátorokat, UV-abszorbereket és színezékeket is tartalmaznia kell. Így tehát a kevesebb drága

-4186 629 anyag fejhasználása révén a termék olcsóbbá válik, ezzel egyidej űleg pedig különösen a mechanikai tulajdonságok nagy mértékben javulnak.

Mivel a találmány szerinti, üvegszálerősítésű poli (vinilklorid}-magprofilt tartalmazó profilok nagyon kis mértékben zsugorodnak, jobban kitehetők az időjárás hatásainak, azaz jobban felmelegedhetnek a nap sugárzásának hatására anélkül, hogy a profi] nem-megengedhető mértékben zsugorodna. A találmány szerinti többrétegű profilokat a köpenyben illetve a bevonatban sötétre — például barnára, feketére, sötét zöldre - is színezhetjük, amit esztétikai okokból szívesen alkalmaznak építkezéseknél. Sötét színezés kemény poli(vinil-klorid)profuokkal nem lehetséges, mert ezekből bizonyos hőmérséklet felett felszabadulnak a feszültségek és így zsugorodnak, aminek következtében a keretek felhasadnak.

Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti üvegszálerősítésű magprofiílal rendelkező szegőlécprofilok a nagy üvegszáltartalom ellenére jól hegeszthetők és jó hegesztési tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a tulajdonságok különösen az ablak- és ajtókeretek előállításánál lényegesek.

Találmányunkat a rajzokon néhány példa segítségével mutatjuk be.

1-6. ábrák: Különböző találmány szerinti többrétegű szegŐlécprofílok keresztmetszete.

Az 1. ábrán egy (1) üvegszálerősítésű poli(vinií-klorid) üreges magprofilt mutatunk be, amely a külső oldalon (2) termoplasztikus műanyagból, például kemény poli(vinil-klorid)-ból vagy ABS polimerből készített vékony köpennyel van ellátva. A köpeny egy része egy további (3) fedőbevonattal van ellátva, amelynek anyaga a (2) köpeny anyagától különböző, például időjárásálló műanyag, így pcli(metil-metakrilát). Laminálással például nagyon vékony poli(vinilidén-fluorid)- vagy po!i(vinilfluorid)-fólia is felvihető.

A 2. ábrán (1) üvegszálerősítésű üreges magprofilt mutatunk be, amelynek külső oldalát (2) köpeny borítja, ez (2a) és (2b) különböző anyagokból vagy azonos anyagból, különböző színezéssel készülhet.

A 3. ábra merevítő belső körzetiként üvegszálerősítésű poli(vinil-klorid)-ból készült (la) és (lb) magprofilokat tartalmazó szegőlécprofilt mutat be, a magot (2) stabil termoplasztikus, profilt adó köpeny borítja, anyaga például kemény poli(vinil-klorid). A profilt adó (2) köpeny a külső alak profilját követi, beleértve a (21) kiszögellést is.

A 4. ábrán T-alakú szegőJécprofilt mutatunk be, amely üvegszálerősítésű poli(vinil-klorid)-ból készült (1) többkamrás magprofiílal rendelkezik és ez biztosítja a profil szükséges merevségét, szilárdságát, hajlítási merevségét és rugalmassági moduluszát. Az (1) magprofilt termoplasztikus műanyagból készült (2) köpeny veszi körül, a köpeny további profilt adó alakzatokat, például (21) kiszögellést tartalmaz. A profilt az időjárásnak ki tett felületen például még további (3) fedőbevonattal láthatjuk el, melynek anyaga különösen időjárásálló és színe a (2) köpeny színétől eltérő. A 4. ábra szerint előnyösen olyan profilt alakítunk ki együttes extrudálással, amelynél az (1), (2) és (3) rétegek tapadáskövetítő nélkül kapcsolódnak egymáshoz és az (1), (2) és (3) többrétegű profil egy berendezésben alakítható ki, feltéve, hogy anyagaik egymással Összeférhető termoplasztikus anyagok.

Az 5. ábra a találmányunk szerinti formatestek egy további kialakítási módját és alkalmazását mutatja. Itt egyszerű, derékszögű, üreges profilú (1) magprofilt bonyolult profilkialakítást képviselő, megfelelő műanyagból készült (2) köpennyel veszünk körül. Az ilyen profil is előnyösen koextrudálással állítható elő.

A 6, ábra a találmány szerinti formatestek másik kialakítási módját mutatja be, melyből látható, hogy üvegszálerősítésű poli(vinil-k!orid)-ból bonyolult profilírozású, többkamrájú (1) magprofil is kialakítható, melynél a (2) köpeny az (1) magprofil profilírozását követi. Itt is felvihető a felületet simábbá tevő (3) bevonat, amely a profil egy részét vagy a profilt teljesen beboríthatja.

Az ábrák ismertetéséből látható, hogy a hordozó profil a magprofil, amely üvegszálerősítésű poíi(vinilklor,d)-ból készült. A köpeny nem-erősített, üvegszáltól mentes termoplasztikus műanyag, például kemény poli(vind-klorid), akrilát és a magprofil tulajdonságainak javítása céljából adott esetben más anyagból készült és adó t esetben máshogy színezett bevonattal rendelkezhet. A többrétegű profilt előnyösen extrudáljuk. A különböző rétegek vastagsága különböző lehet és méretük az anyagréteg statikai igénybevételének és a tulajdonságok optimális kihasználásának felei meg. Mivel az üvegszálerősítésű poli(vinfl-klorid)-ból készült magprofil nagyon jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, a kemény poli(vinil-klorid)-hoz képest egyszerűbb keresztmetszetű profilok alakíthatók ki.

A köpeny rétegeinek a feladata nemcsak az, hogy adott esetben a magprofil porózus, érdes felületét simítsák illetve a pórusokat tömítsék, hanem hogy tetszetősebb külalakot és jobb időjárásállóságot biztosítsanak. A többrétegű profilok kialakításánál a termoplasztikus köpennyel ellátott profil kevésbé veszi igénybe a szerszám falát, mintha az üvegszálerősítésű anyagból közvetlenül alakítanánk ki a végleges profilt. A köpenyezéssel csökkenthető a fémszerszámok kopása is.

A 7. ábrán a találmány szerinti többrétegű profilok koextrudálással történő előállítására szolgáló extrudálóberendezést mutatjuk be vázlatosan. A (10) főextruder szolgál az üvegszálerősítésű poli(vinil-klorid)-masszából készült magprofil előállítására, ehhez kapcsolódik a magprofil alakjának megfelelő (12) extrudálószerszám. Ehhez a (13) extrudálószerszám kapcsolódik, amely a (2) köpeny alakját adja, a köpeny/ anyagát képező műanyagot a (14) extruderen vezetjük át. Ezekhez kapcsolódik még a harmadik réteg kialakítására szolgáló (15) extruder, amelyhez a (16) extruderen át vezetjük az anyagot. Az extrudálóberendezést elhagyó (11) többrétegű profilt a (17) berendezésbe vezetjük, ahol az ezen való áthaladás után a szegőlécprofii végső méretét alakítjuk ki és hűíjiik le az anyagot. A kapott terméket a (18) b<rendezés segítségével vezetjük el. A profilt hűlhetjük belülről is, például vízzel.

A találmány szerinti kompozíció komponenseit előzetesen homogenizálhatjuk is és ezután extrudáljuk a keveréket.

A következő 1-19. példákkal a találmányunkat részletesen mutatjuk be. Az 1--5., 8. és 19. példák Összehasonlító példák, illetve nem a találmányunkat szemléltetik. A példákat a következő táblázatokban mutatjuk be. A kompozíció előállításához a komponenseket összeőrőlhetjük száraz poralakban, majd a keveréket plasztifik iljuk, ennek céljából például egyorsós csigás extruderen mintegy 500 mm, mintegy 4 mm széles lemezt extrudílunk. Az extrudálásnál a hengerhomérsékíet 160 °C 5

-5186 629 és 190 °C között emelkedő, a szerszám hőmérséklete 195 °C. Ezekből a lemezekből készítjük a vizsgálatokhoz a próbatesteket.

A példákban a kompozíciók komponenseit súlyrészben adjuk meg, az 1—13. és a 19. példában 64 K-értékű, a 14-18. példákban pedig 57 K-értékű szuszpenziós poli(vinil-klorid)-ot alkalmazunk. A 10—19. példákban alkalmazott módosító anyagokat megfelelő rövidítéssel jelöljük.

A tulajdonságokat az extrudált lemezeken vizsgáljuk, mégpedig mindig hossz- és keresztirányban. A rugalmassági moduluszt DIN 52 457 szerint, az ütőszilárdságot ASTM D 256 izodinamikus vizsgálat szerint, a szakadási nyúlást DIN 53 455 szerint és az „A” formatartósságot °C-ban ISO R 75 szerint határozzuk meg.

Az 1. példa szerinti kompozíció nem-erősített poli(vinil-klorid)-massza, amely nem tartalmaz további töltőanyagot. Az 1. példa összehasonlító példa. A 3. és 6. példában alkalmazott kompozíciók 30 illetve 50 súlyrész üvegszálat tartalmazó erősített masszák, további töltőanyagot nem tartalmaznak. Ezekből látható, hogy az üvegszál alkalmazásával a rugalmassági modulusz megnő, ezzel szemben a lépési szilárdság kis mértékben csökken. Kis mennyiségű ásványi töltőanyag alkalmazásával, mint azt a 7. példában a kálcium-karbonát adagolásával bemutatjuk, a 6. példával ellentétben, ahol ásványi töltőanyagot nem alkalmaztunk, mind a rugalmassági modulusz, mind az egyéb mechanikai tulajdonságok, még a nyúlás is lényegesen javul.

A 19. példa adalékanyagot nem tartalmazó ütésállóan módosított poli(vinÍl-klorid)-massza tulajdonságait mutatja.

A 2., 5. és 9. példa azt mutatja, hogyan változnak a nem-erősített poIi(viniÍ-klorid) mechanikai tulajdonságai, ha állandó ásványi töltőanyag jelen esetben kálcium-karbonát mennyiség mellett az erősítés céljából folyamatosan üvegszálat adagolunk. Különösen a 7. és 9. példa eredményeinek összehasonlításából látható, hogy nagyobb mennyiségű ásványi töltőanyagnak az üvegszálhoz való adagolásával a tulajdonságok nem javulnak számottevő mértékben, hanem a találmány szerinti arányoknál közel egyensúly áll be, azaz az ásványi töltőanyag nélküli termékhez (6. példa) viszonyítva kissé csökkenő rugalmassági modulusz és ütési szilárdság, de még növekvő szakítás! szilárdság mellett jó tulajdonságok érhetők el. A 4. és a 8. példa összehasonlításából az állapítható meg, hogy túl kis mennyiségű üvegszál alkalmazásával még nem tapasztalható az erősített polí(vinil-klorid)-massza alapú formatesteknél a találmány szerint célul kitűzött merevítő hatás.

A 10. példa szerinti kompozícióban az ütésállóság növelése céljából ütésálló adalékanyagot tartalmazó kompozíciót mutatunk be, ez azonban különösen a rugalmassági modulusz és a lépési szilárdság rovására megy. Ezek megnövelhetők all. példának megfelelően kis mennyiségű ásványi töltőanyag, mint kalcium-karbonát adagolásával. A 12. és 13. példa nagyobb mennyiségű módosító anyag adagolását mutatja be, amelyek azonban az ütési szilárdság növelése mellett azonban még mindig rontják a mechanikai tulajdonságokat. A 14. és 18. példában kis mennyiségű módosító anyagot adagolunk az ütési szilárdság növelése céljából, ezen kívül állandó, kis mennyiségű kalcium-karbonátot és növekvő mennyiségű üvegszálat használunk. Ezekből a példákból látható, hogy a rugalmassági modulusz az üvegszál mennyiségének növelésével javul, ugyanakkor megfelelő az ütési szilárdság és a lépési szilárdság.

A 8. ábra a kompozícióban lévő üvegszál és ásványi töltőanyag mennyiségének függvényében mutatja a rugalmassági modulusz változását. Az la és íb görbék az 1., 3. és 6. példák szerinti kompozíciók hossz- és keresztirányban mért rugalmassági moduluszát mutatják 0 súlyrész kálcium-karbonát alkalmazása esetén, a 2a és 2b görbék a 4. és 8. példa szerinti kompozíciók rugalmassági moduluszát mutatják 15 súlyrész kálcium-karbonát alkalmazásával, a 3a és 3b görbék a 2., 5. és 9. példa szerinti kompozíciók rugalmassági moduluszát mutatják 25 súlyrész kálcium-karbonát alkalmazása esetén.

A 9. ábrán a tépési szilárdság változását mutatjuk be az üvegszál és az ásványi töltőanyag mennyiségének változása függvényében. A la és 1b görbék az 1., 3. és 6. példa szerinti, a 2a és 2b görbék a 4. és 8. példa szerinti, a 3a és 3b görbék a 2., 5. és 9. példa szerinti kompozíciók tulajdonságait mutatják. A görbékből látható, hogy az üvegszál mellett a találmány szerinti előnyös kis mennyiségű ásványi töltőanyag egyrészt javítja a massza feldolgozhatóságát, másrészt azonban negatívan befolyásolja a mechanikai tulajdonságokat és lényeges javulást érünk el az üvegszál alkalmazásával elérni kívánt erősítési tulajdonságokban.

Meglepő a találmány szerinti kompozíciók jó feldolgozhatósága, amelynek során a nagymennyiségű üvegszál ellenére homogén termék keletkezik és ez jó mechanikai tulajdonságokkal és kis zsugorodással (0 körüli érték) rendelkezik.

A kis zsugorodás azt jelenti, hogy a találmány szerinti masszáknak profilokká illetve csövekké való feldolgozása során bennmaradó feszültségek a termékeknek magasabb hőmérsékleten történő igénybevétele során nem válnak szabaddá. Ez például a 100 °C hőmérsékleten végzett hőtárolásos vizsgálattal bizonyítható.

-6186 629

Példa	1	2	3	4	5
S-PVC, K-érték 64 (57)		100	100	100	100	100
Stabilízátorkeverék		3	3	3	3	3
Módosító			—
Üvegszál, 6 mm hosszú, Φ 10 μη\		-	-	30	15	30
CaCO3 (átlagos szemcse Φ < 10 μηί)	__	25	_	15	25
1,2-Hidroxi-sztearinsav			—	—	0,3	0,6
Oxidált PE-viasz		0,3	0,3	0,5	0,5	0,5
Kálcium-sztearát		0,5	0,5	0,5	0,5	1,0
C 16/18-viaszészter/epoxidált szójabab	1,0	1,0	1,0	1,0	1,0
Rugalmasság: modulusz	keresztirány	2 990	3 700	4 100	3 960	4 540
N/mm2 23 °C	hosszirány	3 020	3 900	8 940	6 500	9 010
Fajlagos ütőmunka izodinamikus	keresztirány	55	54	35	36	33
vizsgálat J/m	hosszirány	65	67	54	45	45
Tépés: szilárdság N/mm2,	keresztirány	35,0	33,0	37,1	40,1	39,5
	hosszirány	39,8	36,0	105,1	72,3	70,4
Tépési nyúlás %		28	43	7	8	5
		49	53	3	2	2
„A” formaállóság °C	keresztirány	75	75	73	73	72
ISO R 75 szerint	hosszirány	76	77	79	77	81
3U
Példa		6	7	8	9	10
S-PVC, K-érték 64 (57)		100	100	100	100	85
Stabilízátorkeverék		3	3	3	3	3
Módosító			—	—	—	15 MBS
Üvegszál, 6 mm hosszú, Φ 10 μιη		50	50	30	50	50
CaCO3 (átlagos szemcse Φ < 10 μηί)	_	5	15	25	—
1,2 Hidroxí-sztearinsav		0,3	0,3	0,6	0,6	0,3
Oxidált PE-viasz		0,5	0,5	0,5	0,7	0,5
Kálcium-sztearát		1,0	1,0	1,0	1,0	1,0
C 16/18-viaszészter/epoxidált szójabab	1,0	1,0	1,0	2,0	1,0
Rugalmassági modulusz	keresztirány	4 680	5 010	4 380	4 890	3 660
N/mm2 23 °C	hosszirány	12 160	11 360	8 460	11 500	10 260
Fajlagos ütőmunka izodinamikus	keresztirány	36	41	39	39	44
vizsgálat J/m	hosszirány	56	69	58	73	82
Tépési szilárdság N/mm2	keresztirány	27,3	36,3	31,4	38,2	29,2
	hosszirány	78,8	86,8	78,1	73,7	70,1
Tépési nyúlás %	keresztirány	8	2	6	2	2
	hosszirány	2	2	2	2	2
„A” formaállóság °C	keresztirány	73	81	71	78	78
ISO R 75 szerint	hosszirány	86	86	83	84	87

-7186 629

Példa	11	12	13	14	15
S-PVC, K-érték 64 (57)		85	70	80	100 (K57)	100 (K5 7)
Stabilizátorkeverék		3	3	3	4	4
Módosító		15 MBS	30 MBS	20 CPE	10 (ÉVA)	10 (ÉVA)
Üvegszál, 6 mm hosszú, Φ 10 μτη		5C<	50	50	50	60
CaCO3 (átlagos szemcse Φ < ΙΟμπι)	5	__	—	5	5
1,2-Hidroxi-sztearinsav		0,3	0,3	0,3	0,2	0,2
Oxidált PE-viasz		0,5	0,5	0,5	-	-
Kálcium-sztearát		1,0	1,0	1,0	1,0	1,0
C 16/18-viaszészter/epoxidált szójabab	i,o	1,0	1,3	3	3
Rugalmassági modulusz	keresztirány	4 070	3 150	3 580	4 230	4 550
N/mm2 23 °C	hosszirány	11 730	8 750	10 480	10 790	10510
Fajlagos ütőmunka izodinamikus	keresztirány	43	54	69	37	37
vizsgálat J/rn	hosszirány	91	176	133	69	75
Tépési szilárdság N/mm2,	keresztirány	31,4	25,4	24,6	33,9	32,4
	hosszirány	98,9	72,7	64,6	83,8	91,2
Tépési nyúlás %	keresztirány	2	2	2	2	2
	hosszirány	2	2	2	2	2
„A” formaállóság °C	keresztirány	71	67	72	68	67
ISO R 75 szerint	hosszirány	79	77	77	72	72

3C

Példa	16	17	18	19
S-PVC, K-érték 64 (57)		100 (K 57)	100(K57)	100 (K57)	100
Stabilizátorkeverék		4	4	4	3
Módosító		10 (ÉVA)	10 (ÉVA)	10 (ÉVA)	5 (ÉVA)
Üvegszál, 6 mm hosszú, Φ 10 μηι	70	80	100	-
CaCOj (átlagos szemcse	Φ < ΙΟμπι)	5	5	5	....
1,2 Hidroxi-sztearinsav		0,2	0,3	0,4	-
Oxidált PE-viasz		—	—	—	0,3
Kálcium-sztearát		1,0	1,0	1,0	0,5
C 16/18-viaszészter/epoxidált szójabab	3	3,5	3,8	1,0
Rugalmassági modulusz	keresztirány	4 860	4 880	5 870	2 700
N/mm? 23 °C	hosszirány	12 730	15 560	20 670	2 800
Fajlagos ütőmunka izo-	keresztirány	39	39	53	95
dinamikus vizsgálat J/m	hosszirány	80	59	72	130
Tépési szilárdság N/mm2	keresztirány	28,4	21,3	20,7	32
	hosszirány	88,6	75,7	66,6	35,4
Tépési nyúlás %	keresztirány	2	2	2	32
	hosszirány	2	2	2	55
„A” formaállóság °C	keresztirány	66	69	66	74
ISO R 75 szerint	hosszirány	75	77	76	75

186 629

A találmány szerint felépített ajtókhoz és ablakokhoz alkalmazott szegőlécprofilokkal az ismert, műanyagokból készült profilokhoz viszonyítva elérhető tu'ajdonságjavulást a 6. ábra szerint koextrudálással előállított, (3) fedőbevonattal nem rendelkező termékeken vizsgáltuk. Magprofilként a 14. példa szerinti, adalékanyag nélkül; üvegszálerősítésű poli(vinil-klorid)-ból készült profilt alkalmaztuk, a magprofil falvastagsága 3 mm. A magprofilra ezt követően a 19. példa szerinti kemény poli(vinilkloridj-keverékből készült köpenyt koextrudáltuk, amelynek falvastagsága 0,5 mm. A profilt ezen kívül a 6. ábra szerint csak a 19. példa szerinti kemény poli(vinil-klorid)-keverékből is extrudáltuk.

A. profilokon mértük a lényeges tulajdonságokat és az adatokat a következő ,,A” táblázatban adjuk meg. Ezek alapján világosan látható a találmány szerinti üvegszálerősítésű poli(vinil-klorid)-ból készült roagprofilból és kemény poli(vinil-klorid)-ból álló termék kiváló tulajdonsága, például a csak kemény poli(vinil-klorid)-ból készült profillal összehasonlítva. A találmány szerinti profilterméknek a hajlítási és torziós merevségi vizsgálatban lényegesen jobb a rugalmassági moduiusza, mint „A ” táblázat

Tulajdonság	Dimenzió	19. példa szerinti keverékből előállított profil	14. példa szerinti keverékből előállított maggal cs 19. példa szerinti keverék- ből előállított köpennyel rendelkező profil
Szakítószilárdság	N/mm2	47	75
Tépési nyúlás	%	35	5
Rugalmassági modulusz 23 °C	N/mm2	2800	9000
Esőgolyós kísérlet, 1 m K, 1 Kp, 23 °C (RAL szerint) 0°C	KJ/m2	nem törött nem törött	nem törött nem törött
Zsugorodás 1 h 100 °C-on levegőn	%	1,7	0,12
100 cm-es alátámasztásnál 3,3 mm behajlí tásnál mért erő	N	175	440
Sarokszilárdság hegesztett	N	7200	7200
Behajlás hőmérsékletváltozásos terhelésnél	mm/m	-3,0	-0,1
Fajlagos ütőmunka 23 °C	KJ/m2	nem törött	26
-20 °C		nem törött	30

a tisztán kemény poli(viml-klorid)-ból készült terméké, így tehát a találmány szerinti szegőlécprofilokkal merevebb (kevésbé hajlítható) ablak- és ajtókeretek állíthatók elő, ezek jobban bírják a terhelést és nem szükséges ezeknél fémerősítés alkalmazása. Az előnyös tulajdonságok a szakítószilárdságnál és a behajlítás! vizsgálatban is megírni atkoznak. A behajlítás! vizsgálatot 100 cm távolságú alátámasztással végeztük, ebben a vizsgálatban a találmány szerinti próbatestnél több, mint kétszeres erő volt szükséges. A találmány szerinti profilnak csak a fajlagos ütemunkája volt kisebb a tiszta termoplaszthoz viszonyítva, ez a merev üvegszálerősítésű poli(vinil-klorid) magprofil következménye.

Különösen előnyös a találmány szerinti profilok kis zsugorodása. Ez nagy dimenzióstabilitásra utal és különösen előnyös ablak- és ajtókeretként történő beépítésnél az egyoldali melegedés esetén. A találmány szerinti profilok kis zsugorodása és nagy rugalmassági moduiusza következtében minimálisra csökken a keretek illetve keretprofilok konkáv behajlása és így a keretek zavarmentesen tudnak funkcionálni.

Meglepő a találmány szerinti profilokkal elérhető hegesztési szilárdság, az úgynevezett sarokszilárdság. Ez az érték gyakorlatilag azonos a kemény poli(vinilklcrid)-dal elérhető értékkel.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás formatesteknek üvegszálerősítésű poli(vinilklorid)-masszából különösen extrudáiással történő előállítására, mely massza poli(vinil-klorid)-ot, üvegszálat, az üvegszáltól különböző szervetlen töltőanyagot, adott esetben ismert adalékanyagot, így csúsztatószert, stabilizátort, feldolgozási segédanyagot, színezéket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy 100 súlyrész 55—75 K-értékű poli(vinil-klorid)-ot_: 40-100 súlyrész 5-25 pm átmérőjű, legfeljebb 12 mm hosszúságú üvegszálat és 0-25 súly rész, különösen 1-20 súlyrész legfeljebb 50 pm átlagos szemcseniéretű ásványi töltőanyagot tartalmazó masszát plasztifikáíunk és az extrudálás irányában 23 C hőmérsékleten legalább 8000 N/mm² rugalmassági modu'ussza! rendelkező formatestté extrudálunk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy olyan masszát alkalmazunk, amely legfeljebb 30 súlyrész módosító anyagot is tartalmaz.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítani módja, azzal jellemezve, hogy olya . masszát alkalmazunk, amely 2,5-5,5 súlyrész síkosítóanyagot is tartalmaz.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 100 súlyrész 55—75 K-értékű poli(vinll-klorid)-ot, 40—80 súlyrész 5-25 pm átmérőjű, 0,5-12 mm hosszúságú üvegszálat 1-15 súlyrész legfeljebb 50 pm átlagos szemcseméretű poralakú ásványi töltőanyagot, 2,5-5,0 súlyrész síkosítóanyagot és legfeljebb 30 súlyrész módosító anyagot tartalmazó masszát alkalmazunk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerint előállított szegőléc pro fii, mely alkalmas ablak- és ajtókeretek előállítására és amely erősített műanyagból készült, adott esetben üreges magprofilból és a magprofilt körülvevő műanyagköpenyből áll, azzal jellemezve, hogy a magpiofil 190 súlyrész 55—75 K-értékű poli(vinil-klorid)9

   186 629 ból, 40-100 súlyrész 5-25 μιη átmérőjű, legfeljebb 12 mm hosszúságú üvegszálból és 0-25 súlyrész legfeljebb 50 μτη átlagos szemcseméretű ásványi töltőanyagból álló poli(vinil-klorid)-kompozícióból épül fel, enyhén érdes mikroporózus felületű és a poli(vínil-klorid)-dal összeférhető, a magprofilnál nagyobb fajlagos ütőmunkával rendelkező műanyaggal van bevonva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti szegőlécprofil kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magprofil 100 súlyrész 55—75 K-értékű poli(vinil-klorid)-ot, 40—80 súlyrész 5-25 gm átmérőjű, 0,5 -12 mm hosszúságú üvegszálat, 1—15 súlyrész legfeljebb 50 fim átlagos szemcseméretű poralakú ásványi töltőanyagot, 2,5-5,0 súlyrész csúsztatóanyagot és legfeljebb 30 súlyrész módosító anyagot tartalmaz. , 5
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti szegőíécprofil kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magprofil falvastagsága 1,0-10 mm, előnyösen 2,0-4,0 mm és a köpeny falvastagsága 0,2-4,0 mm, előnyösen 0,3-1,5 mm.
8. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti szegőlécprofil kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a köpeny anyaga poli(vinil-klorid), po!i(vinilidén-klorid), utáiiklórozott poli(vinil-klorid), klórozott monomerből és legalább egy ezzel kopolimerizáihaíó monomert tartalmazó kopolimerből, így etilén-vinil-acetáttal, akrilátíal, vinil-acetáttal, klórozott polietilénnel, butadiénnel, poliolefinekkei, akriláttaí akril-but.adién-sztirol vagy MBS 5 kopolimerrel, poliészterekkel, PVF-dal, PVDF-dal képzett homo- vagy kopolimerből vagy ojtásos polimerből álló polimer vagy ezek keveréke, mely ezen kívül adalékanyagokat, így' stabilizátorokat, csúsztatóanyagokat, színezékeket, UV-abszorbereket, feldolgozási segédanya10 gokat, módosító anyagokat tartalmaz.
9. 9. Az 5-8. igénypontok bármelyike szerinti szegőlécek kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a köpeny részben két különböző anyagból illetve legalább részben különböző anyagokból felépülő több rétegből áll.
10. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerint szegőlécprofilok kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a köpeny a szegőlécprofil profilírozásaival, így hornyokkal, kiszögellésekkel, bordákkal rendelkezik.
11. 11. Az 5-10. igénypontok bármelyike szerinti szegc20 lécprofil kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a köpenyt részben beborító fedőréteggel van ellátva 0,1 1,2 rnm vastagságban, melynek anyaga időjárásálló műanyag, különösen akrilát alapú.