HU186300B - Compositions containing heterocyclic compounds with fungicide, herbicide and plant growth regulating activity and process for preparing the active substance - Google Patents
Compositions containing heterocyclic compounds with fungicide, herbicide and plant growth regulating activity and process for preparing the active substance Download PDFInfo
- Publication number
- HU186300B HU186300B HU801776A HU177680A HU186300B HU 186300 B HU186300 B HU 186300B HU 801776 A HU801776 A HU 801776A HU 177680 A HU177680 A HU 177680A HU 186300 B HU186300 B HU 186300B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- phenyl
- formula
- found
- pyridyl
- alkyl
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D213/00—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
- C07D213/02—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
- C07D213/04—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having no bond between the ring nitrogen atom and a non-ring member or having only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atom
- C07D213/24—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having no bond between the ring nitrogen atom and a non-ring member or having only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atom with substituted hydrocarbon radicals attached to ring carbon atoms
- C07D213/44—Radicals substituted by doubly-bound oxygen, sulfur, or nitrogen atoms, or by two such atoms singly-bound to the same carbon atom
- C07D213/53—Nitrogen atoms
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D213/00—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
- C07D213/02—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
- C07D213/04—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having no bond between the ring nitrogen atom and a non-ring member or having only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atom
- C07D213/60—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having no bond between the ring nitrogen atom and a non-ring member or having only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atom with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
- C07D213/72—Nitrogen atoms
- C07D213/74—Amino or imino radicals substituted by hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D213/00—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
- C07D213/02—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
- C07D213/04—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having no bond between the ring nitrogen atom and a non-ring member or having only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atom
- C07D213/60—Heterocyclic compounds containing six-membered rings, not condensed with other rings, with one nitrogen atom as the only ring hetero atom and three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members having no bond between the ring nitrogen atom and a non-ring member or having only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atom with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
- C07D213/72—Nitrogen atoms
- C07D213/75—Amino or imino radicals, acylated by carboxylic or carbonic acids, or by sulfur or nitrogen analogues thereof, e.g. carbamates
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D237/00—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazine or hydrogenated 1,2-diazine rings
- C07D237/02—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazine or hydrogenated 1,2-diazine rings not condensed with other rings
- C07D237/06—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazine or hydrogenated 1,2-diazine rings not condensed with other rings having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
- C07D237/10—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazine or hydrogenated 1,2-diazine rings not condensed with other rings having three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
- C07D237/20—Nitrogen atoms
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Pyridine Compounds (AREA)
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
- Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
Description
A találmány fungicid, herbicid és növekedésszabályzó hatású biológiailag aktív készítményekre vonatkozik, melyek hatóanyaga valamely (I) általános képietű heterociklusos vegyület, illetve e vegyület savaddíciós sója, N-oxidja vagy fémsó komplexe.
Carelli et al. cikke, amely a Farmaci (Pavia) Ed. Sci. 16. kötet, 375—81. old. (1961) című folyóiratban jelent meg, leírja, hogy a N-pirimidin-metil-anilinnek bizonyos N-acil származékai gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek. A 4.082.851 lajstromszámú egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint az SO2NH2 csoporttal szubsztituált benzil-anilin-heterociklusos vegyületek is gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek.
Azt találtuk, hogy bizonyos heterociklusos vegyületek N-acil származékai fungicid, herbicid és növekedésszabályzó tulajdonságokkal rendelkeznek.
A találmány szerinti fungicid, herbicid, illetve növekedésszabályzó kompozíciók hatóanyagát képező (I) általános képietű vegyüietekben, illetve azok savaddíciós sóiban N-oxid, vagy fémkomplex sóiban
Rj és R2 közül egyik jelentése piridil-, pirazinil-, pirid azinil- vagy pirimidinilcsoport, amikoris Rj és R2 közül a másik szubsztituens jelentése vagy a fenti csoportok egyike, vagy adott esetben 1 vagy 2 halogénatommal vagy 1—3 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, továbbá
R3 jelentése —COX általános képietű csoport, a képletben X jelentése adott esetben halogénatommal, vagy 1—6 szénatomos alkilcsoporttal monoszubsztituált fenilcsoport; 1, 2 vagy három halogénatommal vagy 1—4 szénatomos alkoxi-, 2—4 szénatomos alkoxi-karbonil- fénil- vagy fenoxicsoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkilcsoport; 2—6 szénatomos alkenilcsoport; adott esetben 1 vagy 2 halogénatommal és/vagy 1 vagy 2 metilcsoporttal szubsztituált 3—6 szénatomos cikloalkilcsoport; vagy 2—4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport,
R4 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport.
Az Rj vagy R2 által képviselt heteroaromás csoport lehet valamely adott esetben szubsztituált pirimidinilcsoport, pírazinilcsoport, vagy célszerűen piridil-, vagy piridazinilcsoport; a heteroaromás vagy fenilgyűrű, melyet az Rj vagy R2 képvisel, lehet szubsztituált vagy szubsztituálatlan. A heteroaromás gyűrű célszerűen szubsztituálatlan és a fenilgyűrű célszerűen mono-, vagy diszubsztituált.
Ha az R, és R2 közül valamelyik, vagy mindkettő jelentése piridilgyűrű, ez a gyűrű a. molekula NR3—CHR4 részéhez a nitrogénatomhoz képest célszerűen 3-helyzetben kötődik. Különösen azok az (I) általános képietű vegyületek fontosak, amelyben Rj jelentése adott esetben szubsztituált fenilcsoport és R2 jelentése valamely adott esetben szubsztituált piridilcsoport, különösen 3-piridil-csoport. Ezek a vegyületek különösen erős fungicid hatással rendelkeznek.
Az (I) általános képietű vegyületek másik célszerű csoportjában R j jelentése valamely adott esetben szubsztituált pírazinilcsoport, R2 jelentése valamely adott esetben szubsztituált fenilcsoport. Ezeknek a vegyületeknek különösen erős növekedésszabályzó hatása van. Az ilyen vegyületben a pírazinilcsoport célszerűen szubsztituálatlan és a fenilcsoport célszerűen egy vagy több, célszerűen egy vagy kettő szubsztituenst tartalmaz, melyek közül a fent említettek előnyösek. Különösen az olyan (1) általános képietű vegyület előnyös, amelyben Rj jelertése pírazinilcsoport, R2 jelentése 4-klór-fenilcsoport, R3 jelentése terc-butil-karbonil-csoport és R4 jelentése hidrogénatom, illetve ezek savaddíciós sói, vagy N-oxidjai.
Az (I) általános képietű vegyületek N-oxidokat alkothatnak; savaddíciós sókat, például ásványi savakkal, mint kér sav, vagy sósav továbbá szerves savakkal, mint például t itromsav vagy borkősav, és komplex vegyületeket fémsókkal. Az (I) általános képietű vegyületek komplex sói közül megemlítjük a haloidokat, a kalciumés/vagy vas-sókat, melyben az arány 2:1, 1:1 vagy 1:2. Ezeket a származékokat az (I) általános képietű vegyületekből, az egyébként ismert módszerek szerint állíthatjuk elő.
A találmány szerinti kompozíciók a különböző gombák, különösen a gabona-lisztharmat elleni küzdelemben használhatók. Továbbá tekintve, hogy az (I) általános képietű vegyületeknek herbicid és növekedés-szabályzó hutása van, a kompozíciót alkalmazhatjuk még bizonyos növények növekedésének szabályozására vagy a gyomnövények ellen. A növekedésszabályzó tulajdonság, mellyel a különböző (I) általános képietű vegyületek rendelkeznek, eredményezhet növekedés csökkenést, mély zöld leveleket, a normálisnál nagyobb szikleveleket, illetve széles, rövid leveleket. Ezeket a tulajdonságokat az alábbiak során használhatjuk ki, bizonyos kompozíciókat bizonyos alkalmazási feltételek között alkalmazva: csökkenthetjük a növényi szövetek feszültségét ; megakadályozhatjuk a gabonafélék túl magasra növését; rövelhetjük a felület egységre eső fotoszintézist a nagy on sötét zöld levelek kifejlődése következtében ; fényszegény helyeken jobb növekedési feltételeket biztosíthatunk; silózott terményeket készíthetünk a normálisnál alacsonyabb víztartalom következtében; befolyásolhatjuk a kerti növények alakját pl. a krizanténum és a karácsonyi csillag esetében; megakadályozhatjuk a nem hasznos virágok vagy indák növekedését gyapot, dohány, lucerna, cukorrépa vagy eper földeken; elősegíthetjük a cukornád beérését azáltal, hogy az évszak végén meggátoljuk annak növekedését. Bizonyos vegyületek elősegíthetik a terméshozam növekedését is, például a szójabab esetében.
Az (I) általános képietű vegyületek közül némelyek a növények n övekedését befolyásolják. Ha ezeket a vegyületeket tartalmazó készítményeket a növényekre, magokra, vagy arra a talajra juttatjuk ki, amelyben a növények teremnek, vagy amelybe majd azokat vetjük, a növények erősen csökkentett mértékben fognak növekedni. Ez hasznos tehet például a talaj vegetációjának korlátozására ültet tényekben, gyümölcsöskertekben, a vízinövények korlátozásában, gabonafélék esetében és hasznos lehet ób an értelemben is, hogy a begyepesített területeket ritkábban kell nyírni („kémiai kaszálás”).
Bizonyos körülmények között az (I) általános képietű vegyületek rövekedésgátló hatását, amely gyakran nagyon hosszan tartó, módosíthatjuk, vagy visszafordíthatjuk növényi hormonok, mint például auxinok, citokininek, citoszterolok és különösen gibberellinsav alkalmazásával. Ezt a hatást hasznosíthatjuk például magok kezelésénél. Λ termények magjait bevonhatjuk gibberellin-savval, majd szokásos körülmények között elvetjük. Ha a termőrerületet a növényi növekedést csökkentő vagy herbicic hatású (I) általános képietű vegyületet tartalmazó készítménnyel kezeljük, a gyomok növekedését
-2186300 visszaszoríthatjuk, de ez a hatás a gibberellinsav lokális környezete miatt a termény magjait nem befolyásolja.
Ezt a lehetőséget előnyösen hasznosíthatjuk például cukorrépa esetében, ahol a gyomként jelenlévő egynyári cukorrépát a szokásos herbicid kezeléssel úgyszólván 5 lehetetlen visszaszorítani.
A kereskedelemben kapható növekedésszabályzó vegyületek közül némelyeknek olyan hatása van, hogy a kezelt növények nagyon érzékenyek lesznek a gombás fertőzésre. Ha tehát olyan növekedésgátló vegyületet 10 használunk, amelyeknek a növekedésszabályozás mellett gombaölő hatása is van, ez nagyon előnyös lehet.
Az (I) általános képletű vegyületek, vagy ennek savaddíciós sóit, illetve N-oxidjait tartalmazó kompozíciókat 0,1—3 kg/hektár dózisban célszerű használni a ke- 15 zelendő helyen.
Az (I) általános képletű vegyületek közül némelyek új vegyületek. Az (I) általános képletű vegyületek, valamint azok savaddíciós sói és N-oxidjai közül azok az új vegyületek, amelyekben R,, R2, R3 és R4 jelentése a 20 fenti; feltéve, hogy ha Rt jelentése valamely tetszőlegesen szubsztituált piridilcsoport, R2 jelentése egy tetszőlegesen szubsztituált heteroatomos gyűrű; ha R, jelentése valamely adott esetben szubsztituált fenilcsoport,
R3 jelentése szükségszerűen acilcsoport, melyet az adott 25 esetben szubsztituált benzoesavtól eltérő savból származtathatunk; ha R( jelentése szubsztituálatlan fenilcsoport, R2 jelentése valamely szubsztituálatlan 2-, vagy 3-piridinil-csoport és R3 jelentése CH3CO—,
C2H5CO—, (fenil)2CH. CO— vagy fenil. CH=CH. CO 30 csoport, és R4 jelentése metiiesoport.
A találmány szerinti új vegyületekben Rp R2, R3 és R4 célszerű jelentései azok, amelyeket a találmány szerinti eljárás leírásánál megadtunk, a szükséges kizárásokat természetesen figyelembevéve. 35
Az új vegyületek előállítására vonatkozó találmány szerinti eljárás értelmében valamely (II) általános képletű vegyületet, amelyben Rp R2és R4 jelentései azonosak mint az (I) általános képletű vegyületeknél, alkalmas acílezőszerrel acilezzük. 40
Acilezőszerként használhatunk például valamely karbonsavat, vagy savanhidridet, célszerűen savhalogenidet, melyeket karbonsavakból származtathatunk. A savkloridok különösen alkalmasak és a reakciót ilyen esetben célszerűen, valamilyen savmegkötőszer jelenlétében 45 végezzük, mely lehet szerves vagy szervetlen bázis. Szerves aminok, pl. trietil-amin, szintén használható savmegkötőszerként. A reakciót célszerűen valamely közömbös oldószerben végezzük, pl. valamely' szénhidrogénben, mint benzol, 50—150 °C közötti hőmérsékleten, 50 célszerűen 60—100 °C között. A reakciót általában viszszafolyató hűtő alkalmazása mellett végezzük.
A (II) általános képletű vegyületet előállíthatjuk pl. valamely (IV) általános képletű vegyület redukciójával, amelyben R,, R2 és R4 jelentése azonos, mint az (I) ál- 55 talános képletű vegyület esetében. A redukciót végezhetjük pl. gázalakú hidrogénnel és katalizátor jelenlétében, vagy hangyasav segítségével.
A (III) általános képletű vegyületeket ismert módon állíthatjuk elő pl. úgy, hogy valamely R’NH2 általános 60 képletű vegyületet egy R2COR4 általános képletű vegyülettel összekapcsolunk.
Mint fent mondottuk, növények növekedésének viszszaszorítására, vagy annak szabályozására olyan kompozíciókat használhatunk, melyek hatóanyagként (I) ál- 65 4 taláros képletű vegyületeket tartalmaznak, alkalmas hordozók kíséretében. A találmány tárgyát képezik tehát olyan biológiailag aktív kompozíciók, melyek a találmány szerint előállított új vegyületeket tartalmazzák. A hatóanyag mennyisége ezekben a kompozíciókban 0,05 —90 tömeg%-ig terjedhet.
A találmány szerinti kompozíciókban hordozóként bármely olyan anyag használható, amellyel a hatóanyagot 4 keverve, annak felhasználását a kezelendő helyen, — amely lehet például maga a növény, a mag, vagy termőtalaj —, vagy annak tárolását, szállítását, vagy kezelését megkönnyíti ük. A hordozó lehet szilárd vagy cseppfolyós beleértve azokat az anyagokat is, amelyek normál körülmények között gázhalmazállapotúak, de amelyek nyomás alatt folyadékká alakíthatók, bármely olyan anyag, amelyet a mezőgazdasági kompozíciók elkészítésénél felhasználhatunk.
Szilárd halmazállapotú hordozók lehetnek például természetes és szintetikus anyagok és szilikátok, például természetes szilikátok mint diatomaföldek; magnézium -sziIlkátok, például talkum; magnézium-alumínium-sz Ilkátok, például attapulgitek és vermikulitek; alumínii m-szilikátok, például kaolinitek, montmorillonitek és csillámok; kalcium-karbonátok; kalcium-szulfát; szintetikus hidráit szilícium-oxidok és szintetikus kaiéit m- vagy alumínium-sziiikátok; elemek, például szén és kén; semleges és szintetikus gyanták, például kumarir gyanták, poli(vinil-klorid) és sztirol polimerek és kopolimerek; szilárd poliklór-fenolok; bitumen; viaszok pl méhviasz, paraffinviasz és klórozott ásványi viaszok; továbbá szilárd halmazállapotú műtrágyák, például sz íperfoszfátok.
Alkalmas cseppfolyós hordozó például a víz; alkoholok, például izopropanol és glikolok; ketonok, például aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton és ciklohexanol ; éterek; aromás vagy alifás szénhidrogének, például benzol, toluol és xilol; kőolajszármazékok, példáiul kerozin és könnyű ásványi olajok; klórozott szénhidrogének, például szén-tetraklorid, perklór-etilén és triklór-etán. Különböző folyadékok elegyét is gyakran használják.
A mezőgazdaságban használatos kompozíciókat gyakran tömény formában készítik el és szállítják, melyeket felhasználás előtt hígítani kell. Hordozóként kis mennyiségű felületaktív anyag megkönnyíti a hígítás folyamatát.
Felületaktív anyagok lehetnek például emulgeálószerek, diszpergálószerek, vagy nedvesítőszerek; ezek leletnek nemionosak, vagy ionosak. Az alkalmas felületa ktív anyagokra példaként megemlítjük a poliakrilsavak r átrium- vagy kálciumsóit és ligninszulfonsavakat; zsírsavak vagy alifás aminok, illetve a molekulában legalább 12 szénatomot tartalmazó amidoknak etilén• oxiddal és/vagy propilén-oxiddal képzett kondenzációs lermékeit. A glicerin, szorbitán, szukróz vagy pentaerit; itol zsírsavas észtereit; ezek etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal képzett kondenzációs termékeit, zsíralkoholoknak, vagy alkil-fenoloknak például p-oktil-fenol vagy p-oktii-krezolnak etilén-oxiddal és/vagy propilénoxiddal alkotott kondenzációs termékeit; ezen kondenzációs termékek szulfátjait, vagy szulfonátjait, alkálivagy alkáliföldfémek sóit, célszerűen kénsavval, vagy a molekulában legalább 10 szénatomot tartalmazó szulfonsavval képzett nátriumsókat, például nátrium-lauril-szulfát, nátrium-szekunder-alkil-szulfátok, szulfonált
-3186300 ricinusolaj nátriumsóit, és nátrium-alkil-aril-szulfonátokat mint például nátrium-dodecil-benzol-szulfonát; továbbá etilén-oxid és propilén-oxid polimerjeit és kopolimerjeit.
A találmány szerinti kompozíciók elkészíthetők nedvesíthető porok, füstök, granulátumok, oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók és aeroszolok formájában. A nedvesíthető porok rendszerint 25, 50 és 75 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak, ezenkívül tartalmaznak rendszerint valamely szilárd közömbös hordozót 3—10 tömeg%-nyi diszpergáló anyagot és szükség szerint 0—10 tömeg0/) stabilizátort és/ /vagy más additívet, mint például ragasztóanyagot vagy hajtóanyagokat. A porokat, melyeknek összetétele hasonló a nedvesíthető porokhoz, rendszerint porkoncentrátum formájában készítjük el, de diszpergáló anyag nélkül és a mezőn további szilárd hordozóval hígítjuk úgy, hogy a hatóanyag tartalma 1/2—10 tömeg% legyen. A granulumokat rendszerint 1,676—0,152 mm szemcseméretűre készítjük és előállításuk agglomerációval vagy impregnálással történik. A granulumok általában 1/2—25 tömeg/) aktív hatóanyagot és 0—10 tömeg/) additívet tartalmaznak. Ilyenek például a stabilizátorok, vagy a hatóanyag lassú felszabadulását biztosító módosító anyagok, valamint kötőanyagok. Az emulgeálható koncentrátumok az oldószeren és szükség esetén segédoldószeren kívül 10—50 tömeg/tf% aktív hatóanyagot, 2—20 tömeg/tf/) emulgeálószert és 0— 20 tömeg/tf% egyéb additívet tartalmaznak, például stabilizátorokat, korróziógátló anyagokat és hajtóanyagokat. A szuszpendálható koncentrátumokat úgy készítjük el, hogy stabil, nem ülepedő folyékony halmazállapotú terméket kapjunk, és ezek rendszerint 10—75 tömeg/) hatóanyagot, 0,5—15 tömeg/) diszpergálószert, 01—10 tömeg/) szuszpendáló anyagot, például védőkolloidot és tixotróp anyagokat, 0—10 tömeg/) egyéb additívet, például habzásgátlókat, korróziógátlókat, stabilizátorokat, hajtóanyagokat és ragasztókat tartalmaznak. Továbbá vizet, vagy valamely szerves folyadékot, amelyben a hatóanyag lényegében oldhatatlan; bizonyos szerves anyagok, vagy szervetlen sók is jelen lehetnek oldott állapotban a készítményben, melyek megakadályozzák a kiülepedést, csökkentik a viz fagyáspontját.
A vizes diszperziók és emulziók, melyeket például a találmány szerinti koncentrátumok vagy nedvesíthető porok vízzel való hígításával kapunk, szintén a· találmány tárgyát képezik. Az ilyen emulziók lehetnek víz az olajban, vagy olaj a vízben típusú emulziók és sűrű majonéz konzisztenciájuk lehet.
A találmány szerinti kompozíciók összekeverhetők olyan egyéb vegyületekkeí, amelyek inszekticid, herbicid, növekedés-szabályzó, vagy gombaölő sajátosságokkal rendelkeznek.
A következő példák a találmány szerinti eljárást illusztrálják.
1. példa
N-(t-butil-karbonil)-3-(3'-piridil-metil-amino)-piridin előállítása
a) 18,3 g (0,1 mól) 3-(3'-piridiI-imino-metil)-piridin 50 ml vízmentes toluolos oldatához 1,8 g 98%-os hangyasavat adunk és az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazása mellett, melegítve, 16 óráig keverjük. A toluolt és a hangyisavat ezután vákuumban eltávolítjuk, a maradékhoz pedig 100 ml 10%-os sósavat és 100 ml toluolt adunk. Összerázás után a vizes fázist elválasztjuk és tömény vizes kálium-hidroxid-oldat hozzáadásával meglúgosítjuk. A terméket metilén-kloriddal extraháljuk és az extraktumokat magnézium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után a terméket oszlopkromatográíiával tisztítjuk (semleges alumínium-oxid) 5% metanol-dietii-éterben és ledesztilláljuk. A tiszta 3-(3'piridil-metl-amino)-piridint 27%-os kitermeléssel színtelen anyrg formájában kapjuk meg. Forráspont 173—178 °C, 1,3 mbar nyomáson. Olvadáspont 66— 69 °C.
Analízis N3 C„H„ számított: C: 71,35%, H: 5,95%, N: 22,7;% talált: C: 71,7%, H: 6,3%, N:23,0%.
b) 50 ml vízmentes benzolban feloldunk 3,7 g (0,02 mól) 3-(3'-piridil-metil-amino)-piridint és az oldathoz keverés közben 15 ml vízmentes benzolban oldott 2,8 g (0,024 mól) trímetil-acetil-klorídot adunk, majd ezt követően 10 ml vízmentes benzolban oldott 2,6 g (0,024 mól) vízmentes trietil-amint. Az elegyet 7 óráig keverjük, visszafolyató hűtő alkalmazása mellett, melegítve. Lehűtés után reakcióelegyet háromszor vízzel mossuk, és magnézium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk és a maradékot semleges alumínium-oxidon kromatografáljuk, 5% metanolt tartalmazó dietil-éterrel eluálva. N-(t-butil-karbonil)-3-(3'-piridiI-metil-amino)· piridint kapunk, színtelen, szilárd anyag formájában, melynek olvadáspontja 69—70 °C. Kitermelés 61%.
Analízis (N3OC16H19) számított: C: 71,38%, H: 7,06%, N: 15,61%: talált: C: 71,1%, H:7,5%, N: 15,6%.
2. példa
N-benzoil-4-fluor-N-(3'-piridil-metil)-anilin előállíts sa
a) 200 ml vízmentes toluolban feloldunk 67,0 g (0,335 mól) 3-(4'-fluor-fenil-imino-metil)-piridint és az oldathoz 36,18 g 98%-os hangyasavat adunk. Az elegyet viszszafolyató hűtő alkalmazása mellett melegítve 20 óráig keverjük. A toluolt és a hangyasavat vákuumban eltávolítjuk, ε maradékhoz pedig 120 ml 10%-os sósavat adunk. Toluollal való extrahálás után a vizes fázist szétválasztjuk és tömény vizes kálium-hidroxid-oldat hozzáadásával meglúgosítjuk. A terméket dietil-éterrel extraháljuk és az extraktumokat magnézium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után a maradékot oszlopkromatográfiának vetjük alá (semleges alumínium-oxid/dietil-éter). A tiszta 4-fluor-N-(3'-piridil-metil)-anilint 10% kitermeléssel kapjuk meg, színtelen, szilárd anyag formájában. Olvadáspont 85—87 °C.
Analízis (NjFC^Hjj) számított: C: 71,29%, H: 5,45%, N: 13,86% ; talált: C: 71,2%, H: 5,8%, N: 14,0%.
-4186300
b) 50 ml vízmentes benzolban feloldunk 3,03 g (0,015 mól) 4-fluor-N-(3'-piridil-metil)-anilint és az oldathoz keverés közben 15 ml vízmentes benzolban oldott 2,4 g (0,017 mól) benzoil-kloridot adunk, majd ezt követően 10 ml vízmentes benzolban oldott 1,8 g (0,018 mól) vízmentes trietil-amint. Az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazása mellett melegítve 16 óráig keverjük. Lehűtés után a reakeióelegyet vízzel háromszor mossuk és magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradékot pedig kevés éterrel trituráljuk. A szilárd terméket leszűrjük, kis mennyiségű éterrel mossuk és szárítjuk. Tiszta N-benzoil-4-fluor-N-(3'-piridil-metil)-anilint kapunk, 89%-os kitermeléssel. Olvadáspont 162—163 °C.
Analízis (N2OFC19H15) számított: C: 74,51%, H: 4,90%, N: 9,15%; talált: C: 74,4%, H: 4,8%, C: 9,1%.
3. példa
N-(t-butil-karbonil)-N-(4 '-klór-fenil-metil-amino)-pirazin előállítása
a) 50 ml vízmentes toluolban 21,75 g (0,1 mól) 4-klór-(pirazinil-imino-metil)-benzolt szuszpendálunk és a szuszpenzióhoz 10,8 g 98%-os hangyasavat adunk és az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazása mellett melegítve, 16 órát keverjük. A toluolt és a hangyasavat vákuumban eltávolítjuk, a maradékot pedig 100 ml 10%-os sósavhoz adjuk. 100 ml toluollal extraháljuk, a vizes fázist elválasztjuk és tömény vizes kálium-hidroxid-oldat hozzáadásával meglúgosítjuk. A terméket dietil-éterrel extraháljuk és az extraktumokat magnézium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után a terméket oszlopkromatográfiával tisztítjuk (semleges alumínium-oxid/dietil-éter). A tiszta N-(7'-klór-fenil-metil)-amino-pirazint 27%-os kitermeléssel kapjuk meg, színtelen anyag formájában. Olvadáspont 86—87 °C.
Analízis (N3C1ChH10) számított: C: 60,14%, H: 4,56%, N: 19,13%,
Cl: 16,17%;
talált: C: 60,4%, H: 4,8%, N: 19,2%,
Cl: 16,0%.
b) 30 ml vízmentes benzolban feloldunk 2,2 g (0,01 mól) N-(4'-klór-fenil-metil)-amino-pirazint és az oldathoz keverés közben 10 ml vízmentes benzolban oldott, 1,4 g (0,012 mól) trimetil-acetil-kloridot adunk. Ezt követően 10 ml vízmentes benzolban oldott 1,3 g (0,013 mól) trietil-amint (vízmentes) adunk az oldathoz. Az elegyet keverjük, és visszafolyató hűtő alkalmazása mellett, 22 óráig melegítjük.
Lehűtés után a reakeióelegyet háromszor vízzel mossuk és magnézium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk és a maradékot oszlopkromatográflával tisztítjuk, semleges aluminium-oxidon, és dietil-éter/hexán 3 :1 arányú elegyével eluáljuk. N-(t-butil-karbonil)-N-(7 '-klór-fenil-metil)-amíno-pirazint kapunk, színtelen szilárd anyag formájában, melynek olvadáspontja 65—68 °C. Kitermelés 58%.
Analízis (N3OC1C16H18) számított: C: 63,26%, H: 5,93%, N: 13,84%; talált: C: 63,3%, H:5,9%, N: 13,9%.
4. példa
Nformil-N-(4'-klór-fenil-metil)-3-amino-piridin előállítása
5C ml vízmentes toluolban feloldunk 21,65 g (0,1 mól) 4-kl(,r-(3'-piridil-imino-metil)-benzolt és az oldathoz 10,8 g 98%-os hangyasavat adunk. Az elegyet visszafolyato hűtő alkalmazása mellett melegítve, 16 óráig keverjük. A toluolt és a hangyasavat vákuumban eltávolítjuk, a maradékhoz pedig 100 ml 10%-os sósavat adunk. 100 ni toluollal extrahálva a vizes fázist elválasztjuk és tömény vizes kálium-hidroxid-oldat hozzáadásával megtúgosítjuk. A terméket dietil-éterrel extraháljuk, és az extraktumokat magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után a maradékot oszlopkromatográfiásan tisztítjuk (semleges alumfaium-oxid/dietil-éter). A gyorsabban eluálódó anyag N-(4'-klór-fenil-metil)-3-amino-piridin, míg a kívánt termék az N-formil-N-(4'-klói -fenil-metil)-3-amino-piridin, melyet mint lassabban eluálódó anyagot, olaj formájában kapunk meg. Kitermelés 13,5%.
Analízis (N2OClC13Hn) számított: C: 63,29%, H: 4,46%, N: 11,36%; talál:: C: 63,3%, H:4,8%, N: 11,4%.
'f-NMR (CDC13): 4,93 (2H, m); 7,0—7,67 (6H, m); 8,47 (m) és 8,53 (s) (összesen 3H); ppm.
5. példa
N(t-butil-karbonil)-N-(4'-klór-fenil-metil)-3-amino-pjridin előállítása ml vízmentes benzolban feloldunk 4,5 (0,0206 mól) N-(4'-fenil-metil)-3-amino-piridint és az oldathoz 15 ml vízmentes benzolban oldott, 2,9 g (0,024 mól) trimetil-acetil-kloridot adunk. Ezt követően 10 ml vízmentes benzolban oldott, 2,6 g (0,026 mól) vízmentes trietil-amint adunk hozzá. Az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazása mellett melegítve, 6,5 óráig keverjük. Lehűtés után a reakeióelegyet háromszor mossuk vízzel és magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldószert vákuumban oltávolítjuk, a maradékot pedig kevés dietil-éterrel trituráljuk. A szilárd anyagot leszűrjük, kevés dietil-éterrel mossuk és megszárítjuk. Hexánból átkristályosítva tiszta N-(t-butil-karbonil)-N-(4'-klór-fenil-metil)-3-aniino-piridint kapunk, színtelen, szilárd anyag formájában. Kitermelés 41%. Olvadáspont 100—102 °C.
Ar· alízis (N2OC1C j 7H j 9) számított: C: 67,44%, H: 6,28%, N: 9,26%; talál·: C:67,6%, H: 6,4%, N: 9,2%.
6—24. példa
Az 1—5. példákban leírtakkal analóg módszerekkel a következő (I) általános képletü vegyületeket állíthatjuk elő:
-5186300
I. táblázat
Példa száma | Az (I) általános képletben | Elemanalízis eredmények C (%), H (%), N (%) | Olvadás- pont | ||||||
Rx | | R2 | | R3 | | R« | ||||||
6. | 2-piridil | 4-klór-fenil | -CO-fenil | H | számított | 70,7 | 4,7 | 8,68 | 106—109 |
talált | 70,4 | 4,7 | 8,6 | ||||||
7. | 2-piridil | 4-klór-fenil | -CO-t-butil | H | számított | 67,4 | 6,3 | 9,26 | 55—57 |
talált | 67,3 | 6,5 | 9,3 | ||||||
8. | 3-piridil | 4-klór-fenil | -CO-fenil | H | számított | 70,7 | 4,7 | 8,68 | 98—99 |
talált | 71,3 | 4,8 | 8,8 | ||||||
9. | 4-klór-fenil | 3-piridil | -CO-fenil | H | számított | 70,7 | 4,7 | 8,68 | 128—129 |
talált | 70,3 | 4,6 | 8,7 | ||||||
10. | 3-piridil | 3-piridil | -CO-fenil | H | számított | 74,7 | 4,7 | 8,68 | 122—124 |
talált | 75,0 | 5,3 | 8,7 | ||||||
11. | 4-klór-fenil | 3-piridil | -CO-t-butil | H | számított | 67,4 | 6,3 | 9,26 | 82—83 |
talált | 67,5 | 6,4 | 9,4 | ||||||
12. | pirazinil | 4-klór-fenil | -CO-fenil | H | számított | 66,7 | 4,3 | 13,0 | 91—92 |
talált | 66,5 | 4,4 | 13,0 | ||||||
13. | 3-piridil | 4-fluor-fenil | -CO-t-butil | H | számított | 71,3 | 6,6 | 9,7 | 61—62 |
talált | 70,7 | 6,8 | 9,8 | ||||||
14. | 4-fluor-fenil | 3-piridil | -CO-t-butil | H | számított | 71,3 | 6,6 | 9,7 | 103—105 |
talált | 71,1 | 6,9 | 9,8 | ||||||
15. | 3-piridil | 4-fluor-fenil | -CO-fenil | H | számított | 74,5 | 4,9 | 9,1 | 85—86 |
talált | 74,5 | 5,1 | 9,2 | ||||||
16. | 3-piridil | 3-piridil | -CO-(4-klór-fenil) | H | számított | 66,7 | 4,3 | 12,9 | 93—94 |
talált | 66,7 | 4,4 | 13,0 | ||||||
17. | 3-piridil | 4-fluor-fenil | —CO—ch2— | H | számított | 65,6 | 5,4 | 10,2 | 57—59 |
—och3 | talált | 63,8 | 5,4 | 10,2 | |||||
18. | 4-klór-fenil | 3-piridil | —co—ch2och3 | H | számított | 61,9 | 5,1 | 9,6 | olaj |
talált | 62,0 | 5,5 | 9,6 | ||||||
19. | 4-klór-fenil | 3-piridil | -CO-(4-klór-fenil) | H | számított | 63,8 | 3,9 | 7,8 | 66—69 |
talált | 64,1 | 4,0 | 7,9 | ||||||
20. | 4-klór-fenil | 3-piridil | -CO—CH2-t-butil | H | számított | 68,2 | 6,6 | 8,8 | 75—76 |
talált | 68,5 | 6,7 | 8,9 | ||||||
21. | 4-klór-fenil | 3-piridil | -CO-(2-metil-fenil) | H | számított | 71,3 | 5,0 | 8,3 | 75—78 |
talált | 71,4 | 5,1 | 8,4 | ||||||
22. | 3-klór-fenil | 3-piridil | -CO-(2-fluor-fenil) | H | számított | 66,9 | 4,1 | 8,2 | 90—96 |
talált | 67,1 | 4,3 | 8,0 | ||||||
23. | pirazinil | 4-fluor-fenil | -CO-t-butil | H | számított | 66,9 | 6,2 | 14,6 | 41—42 |
talált | 67,9 | 6,7 | 14,3 | ||||||
24. | pirazinil | 4-fluor-fenil | -CO-fenil | H | számított | 70,3 | 4,5 | 13,6 | 78—80 |
talált | 71,3 | 4,8 | 13,7 | ||||||
25. | 4-klór-fenil | 3-piridil | -CO-(2-fluor-fenil) | H | számított | 46,15 | 2,75 | 7,69 | 57—58,5 |
talált | 47,0 | 2,8 | 7,9 | ||||||
26. | 4-klór-fenil | 3-piridil | -CO—CH2—O- | H | számított | 68,09 | 4,82 | 7,94 | 68—70 |
-fenil | talált | 68,5 | 5,0 | 8,0 | |||||
27. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO-(4-klór-fenil) | H | számított | 60,34 | 3,63 | 11,73 | 89—91 |
talált | 62,4 | 3,8 | 11,8 | ||||||
28. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO-CH2-t-butil | H | számított | 64,25 | 6,3 | 13,23 | 53—55 |
talált | 64,8 | 6,6 | 13,1 | ||||||
29. | 4-klór-fenil | 2-pirazinil | -CO-t-butil | H | számított | 63,26 | 5,93 | 13,84 | 90—92 |
talált | 63,1 | 6,1 | 13,8 | ||||||
30. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO-(1 -metil-ciklo- | H | számított | 63,7 | 5,3 | 13,9 | olaj |
propil) | talált | 63,4 | 5,6 | 13,9 | |||||
31. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO-(2-metil-fenil) | H | számított | 67,56 | 4,74 | 12,44 | olaj |
talált | 68,3 | 5,0 | 12,2 | ||||||
32. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -co—ch2—och3 | H | számított | 57,63 | 4,80 | 14,41 | olaj |
talált | 58,0 | 5,3 | 13,5 | ||||||
33. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO—CC13 | H | számított | 42,74 | 2,47 | 11,51 | 74—76 |
talált | 41,5 | 2,8 | 10,7 | ||||||
34. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -co—ch3 | H | számított | 59,66 | 4,59 | 16,06 | olaj |
talált | 60,9 | 5,0 | 16,0 |
-6186300
1. táblázat folytatása
Példa száma | Az (I) általános képletben | Elemanalízis eredmények C(%), Π | Olvadás- pont | ||||||
R, | R2 | Ra | r4 | ||||||
35. | 4-fluor-feniI | 3-piridil | -CO—CH2—O- | H | számított | 71,43 | 5,06 | 8,33 | 61—63 |
-fenil | talált | 68,9 | 5,1 | 8,4 | |||||
36. | 3-piridil | 4-klór-fenil | -CO—CH2—O- | H | számított | 68,09 | 4,82 | 7,94 | 109—111 |
-fenil | talált | 67,3 | 4,8 | 8,1 | |||||
37. | 3-piridil | 4-klór-fenil | -CO-(2-metil-feniJ) | H | számított | 71,32 | 5,05 | 8,32 | 108—110 |
talált | 71,9 | 5,4 | 8,3 | ||||||
38. | 3-piridil | 4-klór-fenil | -CO—CC13 | H | számított | 46,15 | 2,75 | 7,69 | 83—85 |
talált | 46,3 | 2,8 | 7,8 | ||||||
39. | 4-klór-fenil | 3-piridil | -CO-(2,2-diklór- | H | számított | 56,32 | 4,43 | 7,30 | 70—72 |
-2,3-dimetiI- -ciklopropil) | talált | 56,5 | 4,4 | 7,5 | |||||
40. | 3-piridil | 4-klór-fenil | -CO-(2-fluor-fenil) | H | számított | 66,96 | 4,11 | 8,22 | 109—111 |
talált | 68,9 | 4,1 | 8,6 | ||||||
41. | 3-piridil | 4-fluor-fenil | -CO—CH2—O-ftni | ÍH | számított | 71,43 | 5,06 | 8,33 | 91—92,5 |
talált | 73,4 | 5,3 | 8,4 | ||||||
42. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO—CH2—O- | H | számított | 64,50 | 4,53 | 11,88 | 62—63 |
-fenil | talált | 65,00 | 4,7 | 11,7 | |||||
43. | 2-pirazinil | 3,4-diklór-fenil | -CO-t-butil | H | Számított | 56,80 | 5,03 | 12,43 | 71—73 |
talált | 56,7 | 5,4 | 12,4 | ||||||
44. | 2-pirazinil | 4-metiI-fenil | -CO-t-butil | H | számított | 72,08 | 7,42 | 14,84 | 79—80 |
talált | 72,1 | 7,8 | 14,8 | ||||||
45. | 2-pirazinil | 2,4-diklór-fenil | -CO-t-butil | H | számított | 56,80 | 5,03 | 12,43 | olaj |
talált | 57,1 | 5,4 | 12,3 | ||||||
46. | 2-pirazinil | fenil | -CO-t-butil | H | számított | 71,38 | 7,06 | 15,61 | 53—55 |
talált | 71,9 | 7,5 | 15,7 | • | |||||
47. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO-ciklohexil | H | számított | 65,55 | 6,07 | 12,75 | olaj |
talált | 65,0 | 6,5 | 12,5 | ||||||
48. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO—CH2—CHj | H | számított | 60,98 | 5,08 | 15,25 | olaj |
talált | 61,3 | 5,3 | 15,1 | ||||||
49. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO—CH—(CH ,)2 | H | számított | 62,18 | 5,53 | 14,51 | 91—92 |
talált | 62,6 | 5,6 | 14,7 | ||||||
50. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO—(CH2)2— | H | számított | 62,18 | 5,53 | 14,51 | 58—60 |
-ch3 | talált | 62,1 | 6,2 | 14,6 | |||||
51. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO—CH^-fenil | H | számított | 67,56 | 4,74 | 12,44 | 86—88 |
talált | 67,8 | 4,7 | 12,4 | ||||||
52. | 2-pirimidinil | 2-klór-fenil | CO-t-butil | H | számított | 63,3 | 5,9 | 13,8 | 61—62 |
talált | 63,9 | 6,3 | 14,0 | ||||||
53. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO—ch2— | H | számított | 63,26 | 5,93 | 13,84 | 84—86 |
-CH(CH3)2 | talált | 64,0 | 6,4 | 14,00 | |||||
54. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | -CO—(CH2)4— | H | számított | 64,25 | 6,3 | 13,23 | 29—30 |
-CHj | talált | 64,4 | 6,6 | 13,0 | |||||
55. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | —CO(CH2)3— | H | számított | 63,26 | 5,93 | 13,84 | 60—62 |
-ch3 | talált | 63,0 | 6,1 | 13,8 | |||||
56. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | —co—co2c2h5 | H | számított | 56,3 | 4,4 | 13,1 | olaj |
talált | 56,8 | 4,9 | 12,9 | ||||||
57. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | —co—ch2— | H | számított | 57,6 | 4,8 | 12,6 | 111—112 |
—co2c2h5 | talált | 55,7 | 4,8 | 12,6 | |||||
58. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | —CO-(4-t-butil- | H | számított | 69,57 | 5,80 | 11,07 | 124—127 |
-fenil) | talált | 69,8 | 6,1 | 11,0 | |||||
59. | 2-pirazinil | fenil | —CO-t-butil | CH3 | számított | 72,08 | 7,42 | 15,0 | 41—42 |
talált | 72,2 | 7,9 | 15,0 | ||||||
60. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | —CO—CH= | H | számított | 63,68 | 5,31 | 13,93 | 54—58 |
=C(CH3)2 | H | talált | 63,9 | 5,4 | 13,6 | ||||
61. | 3-piridazinil | 4-klór-fenil | —CO-t-butil | H | számított | 63,26 | 5,93 | 13,84 | 134—136 |
talált | 62,8 | 5,8 | 13,8 | ||||||
62. | 2,4-diklór-fenil | 3-piridil | —CO-t-butil | H | számított | 60,53 | 5,34 | 8,31 | 45—47 |
talált | 62,6 | 5,3 | 8,5 |
-7186300
1. táblázat folytatása
Példa száma | Az (I) általános képletben | Elemanalizis eredmények C(%),H(%),N(%) | Olvadás- pont | |||
Rí | Rí | r3 | ||||
63. | 3,4-diklór-fenil | 3-piridil | —CO-t-butil | H | számított 60,53 5,34 8,31 talált 60,7 5,5 8,2 | 63—65 |
64. | 2,4-difluor-fenil | 3-piridil | —CO-t-butil | H | számított 67,11 5,92 9,21 talált 67,1 6,1 9,0 | 73,5—75,5 |
65. | 3-kIór-4-fluor- -fenil | 3-piridil | —CO-t-butil | H | számított 63,65 5,62 8,74 talált 64,0 5,8 8,7 | 61—62 |
66. | 4-piridazinil | 4-klór-fenil | —CO-(4-kIór-fenil) | H | számított 60,3 3,6 11,7 talált 60,7 3,3 11,6 | 118—120 |
67. | 4-piridazinil | 4-klór-fenil | —CO-t-butil | H | számított 63,26 5,93 13,84 talált 62,5 6,2 13,7 | 104—105 |
68. | fenil | 3-piridil | —CO-t-butil | H | számított 76,12 7,46 10,45 talált 76,0 7,9 10,6 | 38—40 |
69. | 4-bróm-fenil | 3-piridil | —CO-t-butil | H | számított 58,79 5,7 8,07 talált 58,8 5,7 8,1 | 90—92 |
70. | 2-pirazinil | 4-klór-fenil | —CO-C(CH3)2Br | H | számított 48,8 4,1 11,4 talált 48,9 4,2 11,3 | 74—75 |
71. | 4-klór-fenil | 3-piridil | —CO-t-butil | CIt3 | számított 68,25 6,64 8,85 talált 69,2 7,2 8,9 | olaj |
72—77. példák
Az ismert módszerekkel analóg módon az alábbi származékokat készítjük el az (I) általános képietű vegyületből:
Példa száma | Vegyület | Elemanalíziseredmények | Olvadáspont, C° | |||
c | H | N | ||||
72. | A 43. példa vegyületének N-oxidja | számított | 54,24 | 4,80 | 11,86 | 106—109 |
talált | 54,1 | 5,0 | 11,7 | |||
73. | A 3. példa szerinti vegyület N-oxidja | számít ott | 60,09 | 5,63 | 13,15 | 121—123 |
talált | 60,4 | 5,8 | 13,2 | |||
74. | A 46. példa szerinti vegyület két móljának és | számít ott | 57,10 | 5,65 | 12,49 | 186—188 |
réz(II)klorid egy móljának komplexe | talált | 57,1 | 5,6 | 12,2 | ||
75. | A 21. példa szerinti vegyület két móljának és | számított | 59,44 | 4,21 | 6,93 | 117—119 |
réz(ll)klorid egy móljának komplexe | talált | 58,3 | 4,4 | 6,8 | ||
76. | A 3. példa szerinti vegyület két móljának és | számított | 51,79 | 4,86 | 11,33 | 145—147 |
réz(II)klorid egy móljának komplexe | talált | 51,7 | 4,8 | 11,4 | ||
77. | A 65. példa szerinti vegyület borkősav addíciós | számított | 55,51 | 5,29 | 6,17 | 114—116 |
sója | talált | 54,3 | 5,2 | 6,0 |
78. példa
Az (I) általános képietű vegyületek fungicid hatását az alábbi vizsgálatokkal tanulmányoztuk.
a) Peronoszpóra elleni hatás vizsgálata (Plasmopera viticola Pv. a.)
A vizsgálat során, mely közvetlenül a spórák elpusztítását célozza, Ievélpermetet használunk. 0,4% hatóanyagot víz és aceton 1: 1 elegyében oldunk, az oldat felületaktív anyagként 0,04% Triton X—155-et (alkil-fenol/etilén-oxid kondenzátum) tartalmaz. A szőlőtőke leveleinek alsó oldalát ml-enként 105 zoosporangiumot tartalmazó yizes szuszpenzióval beoltottuk, 4 nappal a vizsgálandó vegyülettel való kezelés előtt. A beoltott növényeket 24 óráig nagy nedvességtartalmú térben, óráig üvegházban környezeti hőmérséklet és nedvességtartalom mellett tároltuk, és ismét 24 órára a magas nedvességtartalmú térbe helyeztük vissza. A növényeket ezután meg szárítottuk és a fertőzött leveleket elkülönítettük, majd azok alsó felét bepermeteztük. Hektáronként 620 1 permetlével 1 kg hatóanyagot hordunk fel. Száradás után a permetezett levelek nyelét vízbe mártottuk és ismét nagy nedvességtartalmú térbe helyeztük további 72 órára, majd ezt követően megvizsgáltuk. A vizsgálat ílapjául az szolgált, hogy a levél hány százalékát fedi sporuláció a kontroli-levelekhez képest.
b) Peronoszpóra elleni hatékonyság vizsgálata (Plasir opera viticola Pv. t.)
A transzlimináris védelmet célzó vizsgálat során levélpermetet használtunk. A szőlőtőke leveleinek felső ol9
-8186300 dalát az a) pont alatt ismertetett permetlével fújjuk be, hektáronként 1 kg hatóanyagot permetezve fel. A vizsgálandó vegyülettel való kezelés után 6 óra múlva a levelek alsó oldalát beoltottuk ml-enként 105 zoosporangiumot tartalmazó vizes szuszpenzióval történő perme- 5 tezés segítségével. A beoltott növényeket 24 óráig nagy nedvességtartalmú térbe helyeztük, majd 4 napig üvegházban környezeti hőmérsékleten és nedvességtartalmon tartottuk, majd ismét 24 órára nagy nedvességtartalmú térbe helyeztük vissza. A kiértékelés alapjául az szolgált, hogy a levél hány százalékát fedi sporuláció a kontroli-levelekhez képest.
c) Szürkerothadás elleni hatékonyság vizsgálata (Botrytis cinerea B. c.)
A vizsgálat során, melynek célja a gombák közvetlen elpusztítása volt, az a) pont szerinti levélpermetet használtuk. Az elkülönített szölőíevelek alsó oldalát beol- 20 tottuk ml-enként 5 · 105 konídiát tartalmazó vizes szuszpenzióval, melyből 5 cseppet pipettáztunk a levelekre.
A beoltott leveleket egy éjszakán át befedetlenül tartottuk, mialatt a gomba áthatolt a levélen és látható elváltozást okozott annak felületén ott, ahova az oltóanyagot 25 cseppentettük. A fertőzött területekre hektáronként 1 kg hatóanyagot viszünk fel. Miután a permet megszáradt, a leveleket petri-csészével lefedtük és a betegséget kifejlődni hagytuk, nedves körülmények között. A nekrotikus elváltozás kiterjedését, valamint a sporuláció mértékét a kontroli-levelekkel hasonlítottuk össze.
d) Burgonyavész elleni hatékonyság vizsgálata (Phytophthora infestans P. i. e.)
A vizsgálat során, melynek célja a gombák közé közvetlen elpusztítása volt, az a) pont szerinti levélpermetet használtunk. A burgonyapalánták leveleinek felső részét (12—18 cm magasan) ml-enként 5 103 zoosporangiumot tartalmazó vizes szuszpenzióval permetezve megfertőztük, a vizsgálandó vegyülettel való kezelés előtt 16—19 órával. A fertőzött növényeket egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú térben tartottuk, majd megszárítottuk. Száradás után soros permetező alkalmazásával 45 hektáronként 1 kg hatóanyagot vittünk fel. Permetezés után a növényeket visszahelyeztük a nagy nedvességtartalmú térbe, további 48 órára. A kiértékelés során összehasonlítjuk a betegség kifejlődését a kezelt és a kontroll növényeken.
e) Burgonyavész elleni hatékonyság vizsgálata (Phytophthora infestans P. i. p.)
A vizsgálat a levélen permet formájában alkalmazott találmány szerinti vegyületek közvetlen védőhatását méri. A kísérlethez egy cserépben levő 1—15 cm magas, Cultivar Ailsa Craig paradicsom palántákat használtunk. A teljes növényt bepermeteztük hektáronként 1 kg hatóanyag tartalmú a) pont szerinti oldattal. A növényt ezután a kezelés után 6 órával beoltjuk ml-enként 5 · 1013 zoosporangiumot tartalmazó vizes szuszpenzióval történő permetezéssel. A beoltott növényeket 3 napig nagy nedvességtartalmú térben tároltuk. A kiértékelés során összehasonlítjuk a betegségek kiterjedését a keze lt és a kontroll növényeken.
f Gabona lisztharmat elleni hatékonyság vizsgálata (Erysiphe graminis Eg.)
A vizsgálat során, mely a találmány szerinti vegyületek közvetlen spóraölő hatását vizsgálja, levélpermetet 10 alkalmaztunk. Minden vegyület céljára kb. 40 árpacsírát növesztettünk egy levél stádiumig, műanyag edényben, steril komposzt talajon. A beoltást úgy végeztük, hogy a leveleket Erysiphe graminis, spp. hordei konídiával beporoztuk. A beoltás után 24 órával a csírákat a vizs15 gálandó vegyület oldatával kezeltük. Az oldat a 0,47% hatóanyag mellett 50% acetont, 0,04% felületaktív anyagot és vizet tartalmazott. A permetezést soros permetezővel végeztük. A dózis hektáronként 1 kg hatóanyagnak felel meg. Az első vizsgálat során, mely a keze lés után 5 nappal történt, a kezelt növények levélzetéi kialakult sporuláció mértékét összehasonlítottuk a ke ntroll növényekével.
gj Gabonarozsda elleni hatékonyság vizsgálata (Puccinia recondita P. r.)
A vizsgálat során, mely közvetlenül a spórák elpusztítását célozta, levélpermetet használtunk. A tálakat, 30 melyek kb. 25 búzacsírát tartalmaztak az első levél állapotéban, ml-enként 105 spórát, valamint kevés Triton X—155 (Trade Mark), tartalmazó vizes szuszpenzióval történő permetezés segítségével oltottuk be. A beoltást a vizsgálandó vegyülettel való kezelés előtt 20—24 órával 35 végeztük. A beoltott növényeket egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú térben tároltuk, majd megszárítottuk és üvegházban környezeti hőmérsékleten tartottuk. Ezu'án hektáronként 1 kg hatóanyagot tartalmazó a) pon- szerinti oldattal permeteztünk. Kezelés után a nö40 vényeket üvegházban környezeti hőmérsékleten tartottuk, majd a kiértékelést a kezelés után 11 nap múlva végeztük. A kiértékelés úgy történt, hogy a kezelt növényeken meghatároztuk a sporuláció relatív mértékét a konroll növényekhez viszonyítva.
g, Bab-rozsda elleni hatékonyság vizsgálata (Uromyces fabae U. f.)
A vizsgálat során, melynek célja a transzlamináris spóra pusztulás meghatározása volt, a) pont szerinti levélpermetet használtunk. Edényenként 1—1 növényt beoltottunk ml-enként 5 · 104 spórát, valamint kevés Triton X—155-öt tartalmazó vizes szuszpenzióval történő permetezés segítségével. A beoltás a levelek alsó részén, a vizsgálandó vegyülettel való kezelés előtt 20—24 órával történt. A beoltott növényeket egy éjszakán át nagy ned'ességtartalmú térben tároltuk, majd üvegházban környezeti hőmérsékleten megszárítottuk és ismét per60 meteztük a levelek felső részén hektáronként 1 kg aktív anyagot tartalmazó oldattal. Kezelés után a növényeket üvegházi hőmérsékleten tartottuk, majd 11—14 nap múl ιά megvizsgáltuk. A növényeken kialakult sporulációs foltok realtív sűrűségét összehasonlítottuk a kont65 roll növényekkel.
-9186300
i) Rizslevélvész elleni hatékonyság vizsgálata (Pyricularia oryzae P. o.)
A vizsgálat során, melynek célja a gombák közvetlen elpusztítása volt, levélpermetet használtunk. A rizs palánták leveleit (edényenként kb. 30 palánta) ml-enként 105 spórát tartalmazó vizes szuszpenzióval permeteztük, 20—24 órával a vizsgálandó vegyülettel való kezelés előtt. A beoltott növényeket egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú térben tartottuk, majd megszáradni hagytuk, mielőtt a hektáronként 1 kg hatóanyagot tartalmazó a) pont szerinti oldattal permeteztük. Kezelés után a növényeket 25—30 °C-on nagy nedvességtartalmú térben tároltuk. A kiértékelést 4—5 nap múlva végeztük. A kiértékelés során a kezelt leveleken megjelenő nektorikus foltok sűrűségét és a hervadás mértékét öszszehasonlítottuk a kontroll növényekkel.
j) Rizs-üszög elleni hatékonyság vizsgálata (Pellicularia sasakii P. s.)
A vizsgálat során, melynek célja a gomba közvetlen elpusztítása volt, levélpermetet használtunk. A vizsgá10 landó vegyülettel való kezelés előtt 20—24 órával a rizs palántákat (kb. 30 palánta edényenként) bepermeteztük 5 ml vizes szuszpenzióval, amely ml-enként 0,2 gramm összemorzsolt sclerotia-mycelium-ot tartalmazott. A be5 oltott növényeket egy éjszakán át nedves kamrában tartottuk 25—30 °C-on, majd ezt követően hektáronként 1 kg hatóanyagot tartalmazó a) pont szerinti oldattal permezetük. A kezelt növényeket visszahelyeztük a nagy nedvességtartalmú kamrába további 3—4 napra. A betegséggel járó barna foltok a levelek tövénél kezdtek kifejlődni és terjedtek annak széle felé. A kiértékelés során az elváltozás mértékét és annak számát összehasonlítottuk a kontroll növényekkel.
A betegség korlátozásának mértékét az alábbiakban fejezzük ki:
0=kisebb mint 50%-os korlátozás = 50— 80%-os korlátozás
2=nagyobb mint 80%-os korlátozás
IS és 2S a szisziemikus aktivitást jelzi, ugyanilyen skálán mérve. A kapott eredményeket a II. táblázat tartalmazza.
II. táblázat
Néhány találmány szerinti vegyület fungicid hatása
Példa | Pv. a. | Pv. L | Be. | P. i. e. | P. i. p. | Eg. | P. r. | U.f. | P. o. | P.s. |
1 | 2 | 1 | ||||||||
2. | 1 | 2 | ||||||||
3. | 1 | 2 | 2/2S | |||||||
5. | 2 | |||||||||
6. | 0 | 2 | ||||||||
7. | 2 | |||||||||
9. | 2 | |||||||||
10. | 2 | |||||||||
11. | 2 | |||||||||
12. | 0 | 1 | ||||||||
13. | 2/2S | |||||||||
14. | 2 | |||||||||
15. | 1 | |||||||||
17. | IS | |||||||||
18. | 2 | 2/1S | ||||||||
19. | 2 | |||||||||
20. | 2 | |||||||||
21. | 2 | 1 | 2 | |||||||
22. | 2 | |||||||||
23. | 2 | 2/2S | ||||||||
24. | 2 | 2 |
79. példa
A további (I) általános képletü vegyületek gombaölő hatását a 78. példában leírt fajokkal végeztük azzal a különbséggel, hogy a Pellicularia sasakii helyett a két alábbi gombafajt vizsgáltuk.
k) Gyümöícslisztharmat elleni hatékonyság vizsgálata (Podosphaera leucotricha, P. 1.)
A vizsgálat a közvetlen spóraölő aktivitást méri, melynek során az alkalmazott vegyületet levélpermet formájában használtuk. Mindegyik vegyület esetében
-10186300 műanyag edényben, steril komposzt talajon növesztett almafa csemetét használtunk, melyeknek 3—5 levele volt. A beoltást úgy végeztük, hogy a leveleket bepermeteztük a vizsgálandó faj konídiumát tartalmazó vizes szuszpenzióval. A beoltás után 48 órával a csemetéket a III. táblázatban felsorolt vegyületeket 50% acetont, 0,04% felületaktív anyagot (Tensiofix AS, amely alkil-aril-szulfonátok és alkil-fenil-etoxilátok kereskedelemben kapható elegye) és vizet tartalmazó oldat hígításával készült permedével kezeljük. A dózis mértéke hektáronként 1 kg aktív anyagnak megfelelő volt. A betegség első kiértékelése 10 nap múlva történt, amikor a beoltott növények levelein kialakult sporulációt összehasonlítottuk a kontroll növények leveleivel.
I) Földimogyorólevél-foltosodás elleni hatékonyság 5 vizsgálata (Cercospora arachidicola C. a.)
A k) pontban leírt eljárást ismételtük meg földimogyoró palántákat használva, melyek magassága kb. 10 15 c n volt. A kiértékelést a kezelés után 14 nappal végezt ik. A 79. példa vizsgálatainak eredményét a III.
táblázatban közöljük.
III. táblázat
A találmány szerinti vegyületek fungieid hatása
Példa | Pv.a. | Pv. t. | Be. | P. i. e. | P. i. p. | Fg. | P- r. | U.f. | P. o. | P. I. | C.a. |
25. | 2 | 1 | 1 | ||||||||
26. | 2 | 2 | 2 | ||||||||
27. | 2 | 1 | |||||||||
28. | 1 | 2 | 1 | ||||||||
29. | 1 | 2/2S | 2 | ||||||||
30. | 1 | 1 | |||||||||
32. | IS | 2 | |||||||||
33. | 2 | 2 | 1 | ||||||||
34. | 1 | 1 | 2/1S | ||||||||
35. | 1 | ||||||||||
36. | 1 | 2 | 2 | ||||||||
37. | 1 | ||||||||||
38. | 2 | 2 | |||||||||
39. | 1 | 2 | 2 | ||||||||
40. | 2 | 1 | |||||||||
41. | 1 | 2/1S | 1 | ||||||||
42. | 2 | ||||||||||
43. | 1 | 2 | 2 | 1 | |||||||
44. | 2 | 1 | 1 | 2 | 2 | ||||||
45. | 2 | 2 | 2 | ||||||||
46. | IS | ||||||||||
47. | 2 | 2 | 1 | ||||||||
48. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||||
49. | 2 | 1 | 1 | ||||||||
50. | 2 | 2 | |||||||||
51. | 2 | 1 | |||||||||
52. | 1 | ||||||||||
53. | 2 | 2 | |||||||||
54. | 1 | 2 | 2 | í | |||||||
55. | 2 | 1 | 1 | 2 | |||||||
56. | 1 | 2 | 1 | ||||||||
57. | 2 | 1 | |||||||||
58. | 2 | ||||||||||
59. | 1/2S | IS | 1 | ||||||||
60. | 1 | 1 | |||||||||
61. | 2 | ||||||||||
62. | 2 | 2 | 2 | 2 | |||||||
63. | 2 | 2 | 2 | ||||||||
64. | 2/2S | 1 | 2 | ||||||||
65. | 2 | 1 | |||||||||
67. | 1 | ||||||||||
68. | 2 | 1 | |||||||||
69. | 2/1S | 1 | |||||||||
70. | 2/1S | 2 |
-11186300
III. folytatása
Példa | Pv. a. | Pv. t. | Be. | P. i. e. | P. i. p. | Eg. | P.r. | U. f. | P. o. | P.l. | C. a. |
71. | 2 | ||||||||||
72. | 2 | ||||||||||
73. | 1 | 1 | 2/2S | ||||||||
74. | 2 | 1 | 2S | ||||||||
75. | 2 | 2 | |||||||||
76. | 2 | 2 | 2 | ||||||||
77. | 1 | 2/1S | 1 | 2 |
80. példa
Herbicid hatékonyság
A találmány szerinti vegyületek herbicid hatásának kiszámítása céljából a következő növényekkel végeztünk vizsgálatokat; kukorica, Zea mays (Mz); rizs, Oryza sativa (R); kakaslábfű, Echinochloa crus galli (BG); zab, Avena sativa (O); Linum usitatissimum (L); mustár, Sinapis alba (M); cukorrépa, Béta vulgáris (SB) és szójabab, Glycine max (S). A vizsgálatokat levélpermet formájában végeztük, melynek során a növények palántáit a vizsgálandó vegyületet tartalmazó kompozíció oldatával permeteztük.
A vizsgálatoknál kertészeti termőtalajt használtunk.
A vizsgálatok során alkalmazott kompozíciót az alábbiak szerint készítettük el. A vizsgálandó vegyület víz-aceton 1 ; 1 elegyével készült oldatát, amely 0,4% alkil-fenol/etilén-oxid kondenzátumot tartalmazott (mely Triton X—155 kereskedelmi néven ismeretes), vízzel hígítottuk. Az acetonos oldatot vízzel hígítottuk és a kapott oldatot hektáronként 5 kg hatóanyagnak megfelelő koncentrációban használtuk. Ebből az oldatból hektáronként 650 liter szükséges. Kontroliképpen kezeletlen növényeket használtunk.
A találmány szerinti vegyületek herbicid hatását vizuálisan értékeltük ki a permetezés után 11 nap múlva. Az értékelést 0—9 számjegyű skálán végeztük. A zérus számjegy a kezeletlen növény növekedését jelzi, míg a 9-es számjegy elpusztulást jelent. A lineáris skálán egy értéknövekedés kb. 10% hatásfok-növekedést jelent. A vizsgálatok eredményeit a IV. táblázat tartalmazza.
IV. táblázat
A találmány szerinti vegyületek herbicid hatása
IV. táblázat folytatása
-12186300
IV. táblázat folytatása
A levélpermet-vizsgálatok mellett kikelés előtti vizsgálatokat is végeztünk, melynek során a vizsgálandó vegyületet a különböző növények magjait tartalmazó talajra permeteztük. A 3., 5., 8., 13., 23., 26., 28—30., 32— 34., 38., 43—50., 53—59., 62. és 70—76. példák szerinti vegyületek kikelés előtti herbicid hatást is mutatnak.
81. példa
Növekedésszabályzó hatás
A 80. példában leírt vizsgálatok során a találmány szerinti vegyülettel kezelt növényeken pontos megfigyeléseket végeztünk. A következő hatásokat figyelhettük meg.
1. Mindazon vegyületek, melyek herbicid hatást mutatnak, csökkentik a növekedés mértékét, azaz csökkentik a szár magasságát, néhány vagy az összes növényfaj esetében.
2. Sok vegyület túlszíneződést eredményezett a vizsgált növényeknél, azaz mélyzöld levelek fejlődtek ki.
Más egyéb hatásokat is megfigyeltünk a különböző vizsgálatok során. Ilyenek voltak például: megnagyobbodott sziklevél kifejlődése, csomópontok közti szakaszok lerövidülése és rövidebb, szélesebb levelek kifejlődése.
82. példa
Növekedésszabályzó hatás vizsgálata
A 3. példa szerinti vegyületet részletesen megvizsgáltuk, annak növekedésszabályzó hatása szempontjából.
A különböző növényfajták magjait elvetettük és a vizsgálandó vegyület 1:1 arányú aceton/vizes oldatának különböző dózisaival kezeltük. A növekedés mértékét hetenként ellenőriztük a permetezéstől számított 5 héten keresztül. A fűféléknél a növekményt időnként lekaszáltuk és annak friss súlyát feljegyeztük. Az összes vizsgálatot a nem kezelt növényekkel is elvégeztük.
A vizsgált növényfajok a következők voltak: kukorica, cirok, búza, árpa, abrak zab, héla zab, olaszperje, csenkesz, feketefű, kakaslábfű, tarack fű, bermuda fű, nutsedge, hajnalka, szójabab, cukorrépa, gyapot, lucerna, kelkáposzta, pelyhes selyemperje, mustár, redshank, lóhere, Pale persicaria, útilapu, tagétesz, tyúkhúr, pásztortáska, székfű, porcsin, disznóparéj.
A vizsgálandó vegyületek jelentős növekedésszabályzó h: tással rendelkeztek az összes faj esetében, a Nutsedge kivételével. A főbb szimptómák a következők voltak: depresszió (a növény magasságának csökkenése), túlszíneződés (sötétzöld levelek), a csomók közti távolság csökkenése (a levelek közelebb állnak egymáshoz a száron) és némely fű levele kiszélesedett (a kezelt növények levelei rövidebbek és szélesebbek a nem kezelt növényekhez viszonyítva, melyeken a levelek hosszabbak és vékonyabbak).
Az általános hatás a növekedés csökkenése volt.
A lekaszált füvek friss súlya azt mutatta, hogy a növekedés a kezeletlen kontroll növényekhez képest sokkal kisebb mértékű volt, és a hatás hosszantartó. A további vizsgálatok kimutatták, hogy ezt a hatást megszüntethetjük és a normális növekedést helyreállíthatjuk, ha a növényeket növényi hormonokkal, pl. gibberel’insawal kezeljük.
83. példa . Kémiai gyepnyírás”
A 3. példa szerint előállított vegyületnek a különböző fűfélékre gyakorolt növekedésszabályzó hatását összehasonlítottuk a kereskedelemben kapható növekedéscsökkentő szernek, a maleinsavhidrazidnak a hatásával.
A következő fűféléket, Barren Brome (Bromus sterilis, BB), Yorkshire Fog (Holcus lanatus, YO), Csenkesz (Festuca arundinacea, TF), Tippan (Agrostis tenuis, BT1 és Perje (Lolium perenne, LP) műanyag tálcán tenyésztettük és a képződött pázsitot 5-ször visszavágtuk a kezelés előtt.
A 3. példa szerinti 5 g vegyületet 25 : 75 arányú aceton,'víz elegyében feloldottuk és az oldathoz 0,2%-ban Triton X—155 felületaktív anyagot adtunk. Ezt az oldatot használtuk a vizsgálandó fajokhoz, mint gyökértápot 2,5; 5,0 és 1,0 kg/hektárnak megfelelő adagolásban Összehasonlítás céljából maleinsavhidrazidot és 0,2° o Triton X—155-öt tartalmazó vizes oldatot is használtunk a fentivel azonos dózisokban, mint levélpermetet a kereskedelemben ajánlott alkalmazás szerint.
A kiértékelést kétféle módon végeztük:
a; A pázsit kinézete szerint
A vizuális kiértékelést a kezelés utáni 25. napon végezt ik. Az értékelést egy 0—9 értékű lineáris skálán végeztük, ahol a zérus jelenti a kitűnő megjelenést és a 9 jelerti a teljesen elfogadhatatlan megjelenést. Az eredményeket a kontroll pázsit százalékos arányában adtuk meg ahol a nagyobb mint 100% azt jelenti, hogy a kezelt növények megjelenése kedvezőbb mint a kezeletlen kontroll növényeké.
-13186300 bj A vágási gyakoriság alapján
A Maleinsavhidrazidra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint egy nyírás rendszerint szükséges a kezelés után ahhoz, hogy az anyag növekedést befolyásoló hatása érvényesüljön. A kezelés után 11 nappal a nem kezelt kontroll növények már elég magasak voltak ahhoz, hogy lenyírjuk. Miután lemértük az összes fű magasságát, minden tálcán levő pázsitot lenyírtunk a talaj szintjétől számított 15 mm magasságig. Ezután az első nyírás után a pázsitot hagytuk növekedni egészen addig, amíg a nem kezelt kontroll pázsit eredeti magasságát elérte. Ez a magasság a különböző fajok esetében, azok növekedésmértékétől függött és a következő volt:
Barren Brome 100 mm;
Yorkshire Fog 70 mm;
Csenkesz 60 mm;
Tippan 40 mm;
Perje 60 mm.
Ezeket a magassági értékeket eléggé reálisnak véljük.
A nyírásra alkalmas magasság eléréséhez szükséges napok számát feljegyeztük.
Azt talál uk, hogy a 3. példa szerint előállított vegyület sokkal szebb megjelenésű, sötétzöld pázsitot produkál. Ugyanakkor a maleinsavhidrazid klorózisos és elhalásos tüneteket eredményezett, jelentős mértékben gyöngítve a növényeket. Egyik esetben az összes vizs15 gált növényi minta elpusztult. Az eredményeket az V. táblázat tai talmazza.
V. táblázat
Vizsgált vegyület | Dózis | Külső megjelenés, a kontroll %-ában kifejezve. A nagyobb mint 100% annál jobb megjelenésre utal | A vágásig eltelt napok száma | ||||||||
BB | YO | TF | BT | LP | BB | YO | TF | BT | IP | ||
3. példa szerinti | 5,0 | 118 | 108 | 117 | 123 | 118 | 42 | 30 | 31 | 22 | 34 |
vegyület | 2,5 | 114 | 122 | 117 | 119 | 114 | 34 | 29 | 29 | 20 | 31 |
1,0 | 100 | 101 | 100 | 109 | 100 | 29 | 24 | 19 | 14 | 17 | |
Maleinsavhidrazid | 5,0 | 41 | 21 | 67 | 17 | 31 | 34 | + | 35 | 22 | 31 |
2,5 | 92 | 38 | 77 | 71 | 83 | 17 | 24 | 27 | 20 | 27 | |
1,0 | 97 | 93 | 96 | 97 | 97 | 14 | 17 | 19 | 14 | 14 | |
Kontroll | — | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 14 | 14 | 14 | 14 | 14 |
+ =Az összes kezelt növény teljesen elpusztult.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a 3. példa szerinti vegyület sokkal alkalmasabb a „kémiai gyep nyírásra” mint a maleinsav-hidrazid.
84. példa
A 3. példa szerinti vegyületnek kakaslábfűre és lenmagra kifejtett hatását vizsgáljuk; a vizsgálathoz granu- 45 látumot használunk. A vizsgálatot a következőképpen végezzük: A gyomnövények magjait edényekbe mintegy két cm mélyre vetjük; az edények steril agyagföldet tartalmaznak. A palántákat üvegházban neveljük, majd mikor azok 1—-2 leveles stádiumban vannak, végezzük a 50 kezelést.
A granulátumot közvetlenül a talajra szórjuk fel, az értékelést 6—10 nappal a kezelést követően végezzükA kezeléshez ötféle összetételű granulátumot használ. 55 tünk:
A 10 g 3. példa szerinti hatóanyag g Polifon O (kötőanyagként alkalmazott nátrium-ligninszulfonát) agyag ad 1 kg;
B a) 50 ml xilol emulzió-koncentrátum, amely az alábbi komponenseket tartalmazza:
g hatóanyag
0,9 g Tensiofix AS (alkil-aril-szulfonát és alkil-fenil-etoxilát elegye), g Tensiofix NS (alkil-aril-szulfonát és alkil-fenil-etoxilát elegye)
Xilol ad 50 ml;
b) 0,2 g metilén-kék;
c) 986,8 g SYK 22/44S granulátum (kalcinált kálcium-montmorillonit)
C 10 g hatóanyag,
19,8 g Manucol Ester M (kötőanyagként profilénglikol-alginátot tartalmaz),
970.2 g gipsz (fehér, őrölt).
D 50 ml 3 aj pont alatt említett xilol-emulzió,
19,7 g Manucol Ester M,
967.3 g gipsz (őrölt, fehér).
E 10 g hatóanyag, g Manucol Ester M, gipsz (őrölt, fehér) ad 1 kg.
A gyom növekedésének 10, 50 és 90%-os csökkentésére alkalmas dózisértékeket (kg/ha) az A táblázatban 65 soroljuk fel.
-14186300
A táblázat
Készítmény | Gyomnövény | 6 nap után | 10 nap után | ||||
10% | 50% | 90% | 10% | 50% | 90% | ||
A | BG | 0,04 | 0,86 | 10 | 0,11 | 1,20 | 10 |
LI | 0,01 | 0,84 | 10 | 0,02 | 0,78 | 10 | |
B | BG | 0,05 | 1,25 | 10 | 0,10 | 1,07 | 10 |
LI | 0,02 | 1,22 | 10 | 0,02 | 0,91 | 10 | |
C | BG | 0,02 | 0,59 | 10 | 0,09 | 0,93 | 10 |
LI | 0,01 | 0,84 | 10 | 0,02 | 0,90 | 10 | |
D | BG | 0,04 | 0,86 | 10 | 0,10 | 1,02 | 10 |
LI | 0,01 | 0,58 | 10 | 0,01 | 0,59 | 10 | |
E | BG | 0,03 | 0,81 | 10 | 0,08 | 0,84 | 9,08 |
LI | 0,01 | 0,74 | 10 | 0,02 | 0,87 | 10 |
BG=kakaslábf ű. LI=lenmag.
85. példa
Nedvesíthető port készíthetünk az alábbi összetétel szerint:
800 g hatóanyag (3. példa szerinti vegyület), g Tamol 731 SD (poli-karbonsav-nátriumsó), g Empicol LZ (alkil-szulfát-nátriumsó) agyag ad 1 kg.
Fenti 80%-os készítményt használhatjuk a fentiek szerinti összeállításban, vagy tiszta száraz agyaggal hígítva, amikoris a hatóanyag koncentrációja értelemszerűen kisebb. Ezen készítményeket különféle kultúrákban alkalmazzuk a magokat tartalmazó földre felhordva ; a kezelést követően 12, 35 és 48 nappal ellenőrizzük 30 a növekedés %-os csökkenését. A kapott eredményeket a B táblázat foglalja össze.
B táblázat
Gyomnövény | Nedvesíthető porkészítmény koncentrációja | Dózis (súly%) | Napok száma vetés után | ||
12 | 95 | 48 | |||
%-os csökkenés | |||||
Perje | 80 | 1,4 | 100 | 100 | 100 |
15 | 0,27 | 100 | 100 | 96 | |
10 | 0,18 | 100 | 96 | 60 | |
Búza | 80 | 0,73 | 90 | 100 | 100 |
35 | 0,32 | 72 | 73 | 41 | |
10 | 0,10 | 62 | 62 | 28 | |
Kukorica | 80 | 1,4 | 95 | 62 | 64 |
18 | 0,32 | 90 | 33 | 20 | |
9 | 0,16 | 82 | 17 | 4 | |
Cukorrépa | 80 | 1,5 | 100 | 35 | 24 |
51 | 0,96 | 95 | 12 | 0 | |
19 | 0,36 | 91 | 0 | 0 | |
Olajrepce | 80 | 1,7 | 95 | 43 | 30 |
15 | 0,32 | 90 | 21 | 20 | |
6,6 | 0,14 | 82 | 15 | 1 |
Szabadalmi igénypontok
Claims (7)
1. Fungicid, herbicid és növekedésszabályzó hatású biológiailag aktív készítmény, szilárd hordozóanyagként 60 célszerűen porlasztott agyagot, folyékony hordozóanyagként célszerűen xilolt, valamint felületaktív anyagként előnyösen nátrium-alkil-szulfonátot vagy poliakrilsav-nátriumsót tartalmazva, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1—90 tömeg%-ban (I) általános képletű 65 vegyületet, illetve e vegyület savaddíeiós, előnyösen borkősavval képzett sóját, N-oxidját vagy réz(II)sókkal képzett komplexeit tartalmazza, a képletben Rj és R2 közül egyik jelentése piridil-, pirazinil-, piridazínil- vagy pirimidinilcsoport, amikoris Rj és R2 közül a másik szubsztituens jelentése vagy a fenti csoportok egyike vagy adott esetben 1 vagy 2 halogénatommal vagy 1—3 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, továbbá
-15186300
R3 jelentése —COX általános képietű csoport, a képletben X jelentése adott esetben halogénatommal vagy 1—6 szénatomos alkilcsoporttal monoszubsztituált fenilcsoport; 1, 2 vagy három halogénatommal vagy 1—4 szénatomos alkoxi-, 2—4 szénatomos alkoxi-karbonil- fenil- vagy fenoxicsoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkilcsoport; 2—6 szénatomos aikenilcsoport; adott esetben 1 vagy 2 halogénatommal és/vagy 1 vagy 2 metilcsoporttal szubsztituált 3—6 szénatomos cikloalkilcsoport; vagy 2—4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport,
R4 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, azzal a feltétellel, hogy (i) R1 és R2 közül legalább az egyik csoport jelentése a fent megadott heteroaromás csoportok egyike;
(ii) ha R1 jelentése fenil- vagy metil-fenil-csoport,
R3-ban X jelentése nem lehet fenilcsoport;
(iii) ha R1 jelentése szubsztituálatlan fenilcsoport, továbbá R2 jelentése piridilcsoport és R3-ban X jelentése metil-, etil-, sztiril- vagy benzhidrilcsoport, ez esetben R4 jelentése csak metilcsoport lehet.
2. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képietű hatóanyagban Rj jelentése piridil- vagy pirazinilcsoport vagy 1 vagy 2 halogénatommal helyettesített fenilcsoport.
3. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képietű hatóanyagban Rj jelentése adott esetben szubsztituált fenilcsoport és R2 jelentése adott esetben szubsztituált piridilcsoport.
4. Az 1. igénypont szerinti kompozíció azzal jellemezve, hogy az (I) általános képietű hatóanyagban az R3 szubsztituensben X jelentése 1—6 szénatomos alkilcsoport, R4 jelentése hidrogénatom.
5. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képietű hatóanyagban R( jelentése valamely szubsztituálatlan pirazinilcsoport, R2 jelentése 1-klór-fenil-csoport, R3 jelentése terc-butil-karbonil-csoport és R4 jelentése hidrogénatom.
6. Eljárás az (I) általános képletü vegyület, valamint savaddíeiós, előnyösen borkősavval képzett sóinak, N-oxidjainak és réz(II)-só-komplexeinek előállítására, a képiéiben Rt
Rj és R2 közül egyik jelentése píridil-, pirazinil-, piridazinil- vagy pirimidinilcsoport, amikoris Rj és R2 köziil a másik szubsztituens jelentése vagy a fenti csoportok egyike vagy adott esetben 1 vagy 2 halogénatommal vagy 1—3 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, továbbá
R3 jelentése —COX általános képietű csoport, a képletben X jelentése adott esetben halogénatommal vagy 1—6 szénatomos alkilcsoporttal monoszubsztituólt fenilcsoport; 1, 2 vagy három halogénatommal vagy 1—4 szénatomos alkoxi-, 2—4 szénatomos alkoxi-karbonil- fenil- vagy fenoxicsoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkilcsoport, 2—6 szénatomos aikenilcsoport; adott esetben 1 vagy 2 halogénatommal és/vagy 1 vagy 2 metilcsoporttal szubsztituált 3—6 szénatomos cikloalkilcsoport; vagy 2—4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport,
R4 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képietű vegyületet, amelyben Rj, R2 és R4 jelentése a fenti, acilezőszerrel acilezzünk.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy acilezőszer gyanánt savkloridot használunk és a reakciót savmegkötőszer jelenlétében hajtjuk végre.
1 rajz
Applications Claiming Priority (1)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
GB7925164 | 1979-07-19 |
Publications (1)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU186300B true HU186300B (en) | 1985-07-29 |
Family
ID=10506601
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU801776A HU186300B (en) | 1979-07-19 | 1980-07-16 | Compositions containing heterocyclic compounds with fungicide, herbicide and plant growth regulating activity and process for preparing the active substance |
Country Status (36)
Country | Link |
---|---|
US (3) | US4358446A (hu) |
JP (1) | JPS5616469A (hu) |
AT (1) | AT369950B (hu) |
AU (1) | AU536746B2 (hu) |
BE (1) | BE884340A (hu) |
BG (1) | BG35181A3 (hu) |
BR (1) | BR8004436A (hu) |
CA (1) | CA1231710A (hu) |
CH (1) | CH647649A5 (hu) |
CS (1) | CS266307B2 (hu) |
CU (1) | CU35278A (hu) |
DD (1) | DD154468A5 (hu) |
DE (1) | DE3026926A1 (hu) |
DK (1) | DK163907C (hu) |
ES (1) | ES8104990A1 (hu) |
FI (1) | FI76792C (hu) |
FR (1) | FR2461457A1 (hu) |
GR (1) | GR69690B (hu) |
HU (1) | HU186300B (hu) |
IE (1) | IE50011B1 (hu) |
IL (1) | IL60614A (hu) |
IT (1) | IT1132198B (hu) |
LU (1) | LU82630A1 (hu) |
MW (1) | MW2480A1 (hu) |
NL (1) | NL8004078A (hu) |
NO (1) | NO164451C (hu) |
NZ (1) | NZ194365A (hu) |
OA (1) | OA06692A (hu) |
PL (1) | PL225696A1 (hu) |
PT (1) | PT71564A (hu) |
RO (1) | RO84716B (hu) |
SE (1) | SE452544B (hu) |
SU (1) | SU1186073A3 (hu) |
TR (1) | TR21816A (hu) |
ZA (1) | ZA804285B (hu) |
ZM (1) | ZM5980A1 (hu) |
Families Citing this family (18)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US4501746A (en) * | 1981-12-18 | 1985-02-26 | Eli Lilly And Company | N,N-disubstituted carboxamide derivatives, and fungicidal use thereof |
US4518599A (en) * | 1982-09-30 | 1985-05-21 | Merck & Co., Inc. | 2-Amino-3-cyano-5-halo-6-(substituted)pyrazine |
US4517186A (en) * | 1982-09-30 | 1985-05-14 | Merck & Co., Inc. | 2-Amino-3,5-dicyano-6-(substituted)pyrazine antimicrobial compounds |
US4552960A (en) * | 1983-06-20 | 1985-11-12 | Eli Lilly And Company | Fungicidal amines |
US4571337A (en) * | 1984-05-10 | 1986-02-18 | Hunt-Wesson Foods, Inc. | Container and popcorn ingredient for microwave use |
EP0207000B1 (de) | 1985-06-21 | 1989-11-08 | Ciba-Geigy Ag | Mikrobizide |
US4797313A (en) * | 1985-11-08 | 1989-01-10 | Monsanto Company | Non-metallic polymeric twist tie |
US4742167A (en) * | 1986-05-30 | 1988-05-03 | The Dow Chemical Company | Biologically active N-pyrazinyl-haloacetamides |
US5006154A (en) * | 1986-07-24 | 1991-04-09 | Shell Oil Company | Method of synchronizing flowering in plants |
CH668969A5 (de) * | 1986-09-05 | 1989-02-15 | Ciba Geigy Ag | Verfahren zur bekaempfung unerwuenschten pflanzenwuchses sowie zur regulierung des pflanzenwachstums. |
US5364943A (en) * | 1991-11-27 | 1994-11-15 | Pfizer Inc. | Preparation of substituted piperidines |
WO1991018878A1 (en) * | 1990-05-31 | 1991-12-12 | Pfizer Inc. | Preparation of substituted piperidines |
WO1992002507A1 (en) * | 1990-08-10 | 1992-02-20 | Reilly Industries, Inc. | Processes for the synthesis of imines, aldehydes, and unsymmetrical secondary amines |
ES2164657T3 (es) * | 1992-05-18 | 2002-03-01 | Pfizer | Derivados aza-biciclicos puenteados como antagonistas de la sustancia p. |
AU4314693A (en) * | 1992-06-02 | 1993-12-30 | Ciba-Geigy Ag | Pyrimidinyl- and triazinyl- salicyl- and picolylamides and the use, as herbicides, and preparation thereof |
US5688804A (en) * | 1992-08-04 | 1997-11-18 | Pfizer Inc. | 3-Benzylamino-2-phenyl-piperidine derivatives as substance P receptor antagonists |
JP4877679B2 (ja) * | 1999-09-03 | 2012-02-15 | 雪印種苗株式会社 | 植物成長調整剤 |
JP4408630B2 (ja) * | 2001-04-11 | 2010-02-03 | バレント バイオサイエンシス コーポレーション | 濃縮された水溶性顆粒状植物成長調節剤配合物およびそれらの使用方法 |
Family Cites Families (19)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US2731470A (en) * | 1956-01-17 | N-pyrtoylmethyl | ||
US3055906A (en) * | 1960-10-19 | 1962-09-25 | Us Vitamin Pharm Corp | Pyridylethylated d-alpha-methylphenethylamines |
GB1188154A (en) * | 1966-05-28 | 1970-04-15 | Egyt Gyogyszervegyeszeti Gyar | New Pyridine Derivatives and process for their preparation |
ES368093A1 (es) * | 1968-07-16 | 1971-07-16 | Degussa | Procedimiento para la preparacion de bencilaminas n-hetero-ciclicamente sustituidas. |
US3674459A (en) * | 1969-06-30 | 1972-07-04 | Monsanto Co | Phytotoxic compositions |
US3819661A (en) * | 1971-11-01 | 1974-06-25 | Mobil Oil Corp | 2-chloro-n-furfuryl or tetrahydrofur-furylacetanilides and ring substituted derivatives |
US3880840A (en) * | 1974-02-01 | 1975-04-29 | Hoffmann La Roche | Pyrazino-1,4-diazepines |
US3946044A (en) * | 1974-08-01 | 1976-03-23 | Velsicol Chemical Corporation | N-alpha-chloroacetyl-n-(1,3-dioxolan-2-ylmethyl)-2-ethyl-6-methylaniline |
US3901917A (en) * | 1974-11-04 | 1975-08-26 | Velsicol Chemical Corp | N-thienylalkylacetanilides |
US3946045A (en) * | 1974-11-13 | 1976-03-23 | Velsicol Chemical Corporation | Dioxolane substituted anilids |
GB1533705A (en) * | 1975-03-10 | 1978-11-29 | Ici Ltd | Method of combating fungal infections in plants using imidazoles and 1,2,4-triazoles |
US4172893A (en) * | 1975-12-19 | 1979-10-30 | Rohm And Haas Company | Rodenticidal 3-pyridylmethyl phenyl carbamate metal salt complexes |
DD123049A1 (hu) * | 1975-12-23 | 1976-11-20 | ||
USRE30563E (en) | 1977-07-27 | 1981-03-31 | Eli Lilly And Company | Preparation of benzoylureas |
DE2744396A1 (de) * | 1977-10-03 | 1979-04-12 | Basf Ag | Acetanilide |
DE2862079D1 (en) * | 1977-10-26 | 1982-12-09 | Wellcome Found | Imidazoline derivatives and salts thereof, their synthesis, pesticidal formulations containing the imidazolines, preparation thereof and their use as pesticides |
DE2805757A1 (de) * | 1978-02-10 | 1979-08-16 | Bayer Ag | N-azolylalkyl-halogenacetanilide, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als herbizide |
US4293552A (en) * | 1978-02-27 | 1981-10-06 | Eli Lilly And Company | Novel 1-(mono-o-substituted benzoyl)-3-(substituted pyrazinyl) ureas |
DE2832940A1 (de) * | 1978-07-27 | 1980-02-14 | Basf Ag | Herbizide mittel |
-
1980
- 1980-06-03 CA CA000353294A patent/CA1231710A/en not_active Expired
- 1980-06-23 MW MW24/80A patent/MW2480A1/xx unknown
- 1980-06-26 CU CU8035278A patent/CU35278A/es unknown
- 1980-07-15 ZM ZM59/80A patent/ZM5980A1/xx unknown
- 1980-07-16 RO RO101724A patent/RO84716B/ro unknown
- 1980-07-16 CS CS805048A patent/CS266307B2/cs unknown
- 1980-07-16 OA OA57169A patent/OA06692A/xx unknown
- 1980-07-16 ES ES493416A patent/ES8104990A1/es not_active Expired
- 1980-07-16 GR GR62471A patent/GR69690B/el unknown
- 1980-07-16 AU AU60440/80A patent/AU536746B2/en not_active Ceased
- 1980-07-16 DK DK307780A patent/DK163907C/da not_active IP Right Cessation
- 1980-07-16 NO NO802135A patent/NO164451C/no unknown
- 1980-07-16 BG BG048518A patent/BG35181A3/xx unknown
- 1980-07-16 IE IE1477/80A patent/IE50011B1/en not_active IP Right Cessation
- 1980-07-16 NL NL8004078A patent/NL8004078A/nl not_active Application Discontinuation
- 1980-07-16 BR BR8004436A patent/BR8004436A/pt not_active IP Right Cessation
- 1980-07-16 DD DD80222670A patent/DD154468A5/de unknown
- 1980-07-16 CH CH5467/80A patent/CH647649A5/de not_active IP Right Cessation
- 1980-07-16 SE SE452544A patent/SE452544B/sv not_active IP Right Cessation
- 1980-07-16 NZ NZ194365A patent/NZ194365A/xx unknown
- 1980-07-16 IL IL60614A patent/IL60614A/xx unknown
- 1980-07-16 ZA ZA00804285A patent/ZA804285B/xx unknown
- 1980-07-16 BE BE0/201427A patent/BE884340A/fr not_active IP Right Cessation
- 1980-07-16 LU LU82630A patent/LU82630A1/de unknown
- 1980-07-16 DE DE19803026926 patent/DE3026926A1/de not_active Withdrawn
- 1980-07-16 FI FI802258A patent/FI76792C/fi not_active IP Right Cessation
- 1980-07-16 IT IT23496/80A patent/IT1132198B/it active
- 1980-07-16 FR FR8015679A patent/FR2461457A1/fr active Granted
- 1980-07-16 SU SU2950207A patent/SU1186073A3/ru active
- 1980-07-16 JP JP9632680A patent/JPS5616469A/ja active Granted
- 1980-07-16 PL PL22569680A patent/PL225696A1/xx unknown
- 1980-07-16 HU HU801776A patent/HU186300B/hu not_active IP Right Cessation
- 1980-07-16 TR TR21816A patent/TR21816A/xx unknown
- 1980-07-16 PT PT71564A patent/PT71564A/pt unknown
- 1980-07-16 AT AT0369180A patent/AT369950B/de not_active IP Right Cessation
-
1981
- 1981-06-02 US US06/269,173 patent/US4358446A/en not_active Expired - Fee Related
- 1981-06-02 US US06/269,174 patent/US4359576A/en not_active Expired - Fee Related
-
1982
- 1982-07-30 US US06/403,943 patent/US4441912A/en not_active Expired - Fee Related
Also Published As
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
RU2055070C1 (ru) | N-(4-пиридил- или 4-хинолинил)арилацетамидные производные | |
HU186300B (en) | Compositions containing heterocyclic compounds with fungicide, herbicide and plant growth regulating activity and process for preparing the active substance | |
UA72204C2 (uk) | Похідні 2-піридилметиламіну, фунгіцидна композиція на їх основі та спосіб боротьби з фітопатогенними грибами, проміжна сполука та спосіб її одержання | |
HU205903B (en) | Fungicide compositions containing pyridyl-imidate derivatives as active components and process for producing the active components | |
JPS6097962A (ja) | 1−置換イミダゾ−ル−5−カルボン酸誘導体,それらの製造方法ならびにそれらを含有する殺菌剤,除草剤および植物生長調整剤 | |
JPS58222072A (ja) | 1−プロピル−1,2,4−トリアゾリル誘導体およびそれらの塩の製造法 | |
JPS626548B2 (hu) | ||
JP4763195B2 (ja) | 農薬としてのテトラヒドロピリジン | |
JPH0463071B2 (hu) | ||
GB2056974A (en) | Heterocyclic acylamino compounds having fungicidal, herbicidal and plant-growth regulating properties | |
JP2001500470A (ja) | 新規ヒドロキサム酸誘導体 | |
EP0008145B1 (en) | Use of phenyliminomethylpyridine derivatives as fungicides and plant growth regulants compositions containing such derivatives and phenyliminomethylpyridine derivatives and their preparation | |
CS201517B2 (en) | Fungicide means | |
JPS6270364A (ja) | イミダゾ−ル、それらの調製方法およびそれらの殺菌剤としての用途 | |
JPS58116462A (ja) | 新規ピロ−ル誘導体、その製法及び該誘導体を有効成分として含有する殺菌剤組成物 | |
GB2124615A (en) | Heterocyclic compounds having fungicidal, herbicidal and plant- growth regulating properties | |
EA011548B1 (ru) | НОВЫЕ ПРОИЗВОДНЫЕ ФЕНЕТИЛАМИДОВ α-КАРБОНОВЫХ ИЛИ α-ТИОКАРБОНОВЫХ КИСЛОТ | |
US4846873A (en) | 1-carboalkoxyalkyl-3-alkoxy-4-(2'-carboxyphenyl)-azet-2-ones as plant growth regulators and selective herbicides | |
KR840000084B1 (ko) | 살균, 제초, 식물성장조절 특성을 가진 헤테로고리 화합물의 제조방법 | |
KR840000767B1 (ko) | 페닐이미노 메틸 피리딘 유도체의 제조방법 | |
US4357346A (en) | N-Haloalkyl thiobenzanilides and their use as fungicides | |
JPS61100553A (ja) | アクリル酸誘導体、その製造方法およびこれを含有する殺菌剤組成物 | |
RU2322439C2 (ru) | Производные 3-(2-феноксибензоил)пиридина и фунгицидная композиция на их основе | |
US4315030A (en) | N-Haloalkyl thiobenzcyanoanilides and their use as fungicides | |
EP0056314B1 (en) | N-haloalkyl thiobenzanilides, production thereof, compositions containing them and their use as fungicides |
Legal Events
Date | Code | Title | Description |
---|---|---|---|
HU90 | Patent valid on 900628 | ||
HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |