HU183877B

HU183877B - Plastic net structure as well as method for producing same

Info

Publication number: HU183877B
Application number: HU821013A
Authority: HU
Inventors: Frank B Mercer
Original assignee: Plg Res
Priority date: 1981-04-03
Filing date: 1982-04-02
Publication date: 1984-06-28
Also published as: AU547339B2; YU74182A; MY8700253A; BR8201880A; SU1238727A3; HK22887A; ES284311Y; JPH0315533B2; US4574100A; DE3273902D1; AU8231782A; GR76469B; CA1201565A; ES284311U; ZA822296B; KR830010253A; ATE23056T1; JPS5812737A; GB2096531A; ES284310U

Description

A találmány tárgya műanyag hálószerkezet orientált molekulaszerkezetű gerincekkel és általuk körülzárt nyílásokkal, ahol a gerincek csatlakozózónában metszik egymást, a csatlakozózónánál villás elágazások vannak, amelyek molekulaszerkezetének orientáltsága a villás elágazás alakját követi. Tárgya még a találmánynak az olyan műanyag hálószerkezet is, amelynek egymással párhuzamos gerincekből álló sorai és csatlakozási helyekből álló sorai, valamint a gerincek és a csatlakozási helyek között nyílásai vannak, és ahol a sorok iránya merőleges a gerincek irányára, az egyik sorban lévő gerinc lényegében egy vonalba esik a következő sor egyik gerincével, a csatlakozási helyeknek olyan zónái vannak, amelyeknek anyaga kevésbé orientált, mint a gerincek középpontjainak anyaga. Vonatkozik a találmány az ilyen műanyag hálószerkezet előállításának eljárására is, ahol sík műanyaglapból indulunk ki, amibe szabályos alakzatban lyukakat vagy bemélyedéseket készítünk, nyújtjuk a lapot, ezzel orientáljuk anyagának molekulaszerkezetét, gerinceket és ezek csatlakozási helyeit hozzuk létre. Tárgya még a találmánynak az olyan eljárás is, ahol szintén sík műanyaglapból indulunk ki, amibe szabályos alakzatban lyukakat vagy bemélyedéseket készítünk, ezeknek középpontjait azonban tetszőleges, paralelogramma alakú rácsra helyezzük, a lapot egy tengely irányában nyújtjuk és kialakítjuk a háló szerkezetet, benne az orientált gerinceket, ezek csatlakozási helyeit a nyújtás tengelyére merőleges irányú sorban, kevésbé orientált anyagú részeket és nyílásokat.

A találmány szempontjából orientált anyag alatt orientált molekulaszerkezetű anyagot értünk. Ha például orientált anyagú gerincről beszélünk, az orientáltság iránya jellemzően a gerinc hosszirányával esik egybe.

A találmány tárgyában megjelölt műanyag hálószerkezetet és az előállítására szolgáló élj árast a 2 035 191 és a 2 073 090 sz. brit szabadalmi leírás ismerteti. Ezek között a műanyag háló szerkezetek között egy tengely, de két tengely mentén nyújtott szerkezetek is vannak. Hátrányos az esetükben azonban, hogy viszonylag kis húzószilárdsággal rendelkeznek. A Young-modulusuk is viszonylag kicsi. A hosszú idő alatt fellépő kúszással, elhajlással szemben is kisebb az ellenállóképességük. Ráadásul viszonylag merevek és az egy méter szélességükre eső kilónkénti húzóerő is kedvezőtlen.

A találmánnyal megoldandó feladat az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése és olyan műanyag háló szerkezet, valamint az előállításukra szolgáló olyan eljárás létrehozása, ami egyszerűen és gyórsan megvalósítható , a műanyag hálószerkezet pedig nagyobb szüárdsággal rendelkezik és így szélesebb körben alkalmazható.

Az orientált molekulaszerkezetű gerincekkel és az általuk körülzárt nyílásokkal rendelkező műanyag hálószerkezettel kapcsolatban a továbbfejlesztés, azaz a találmány az, hogy a nyílások nyolcszögle tűek és legalább kétfélék, az egyik féle nyílás nagyobb, mint a másik féle, a csatlakozási zónákban pedig három gerinc kapcsolódik egymáshoz.

Az egyik célszerű kiviteli alak értelmében az alakját követően orientált villás elágazás olyan zónával rendelkezik, aminek anyaga kevésbé orientált, mint a villás elágazásnál találkozó orientált gerincek középpontjai.

Az egymással párhuzamos gerincekből álló sorokkal és csatlakozási helyekből álló sorokkal, valamint a gerincek és a csatlakozási helyek között nyílásokkal rendelkező műanyag háló szerkezettel kapcsolatban a találmány szerinti továbbfejlesztés az, hogy a gerincekből orientált anyagú második gerincek ágaznak el és kétféle nyílás van, az egyik féle nyílások a csatlakozási helyekkel vannak egyvonalban, és egyenként két első gerinc, valamint a belőlük kiágazó második gerincek közül négy, továbbá két csatlakozási hely határolja őket, a második féle nyílások a csatlakozási helyeknél első gerincekkel vannak egyvonalban és a belőlük kiágazó második gerincek határolják őket.

Célszerű az a kiviteli alak, amely esetében a csatlakozási helyekbe két egy sorban lévő első gerinc két-két második gerince torkollik, amik között a második féle nyílások vannak kialakítva.

' Célszerű továbbá, ha a csatlakozási helyekbe két egymás melletti első gerincből kiágazó egy-egy második gerinc torkollik, a csatlakozási hely egyik oldalán vele egyvonalban első féle nyílás, a másik oldalán vele egyvonalban harmadik féle nyílás van, a harmadik féle nyílásokat az első gerincekkel egyirányú két harmadik gerinc határolja, amik két szomszédos sor csatlakozási helyeit kötik össze, a második féle nyílások a harmadik féle nyílások mellett, velük egysorban vannak kialakítva, egymással váltakozva és a harmadik gerincek választják el őket egymástól.

Más célszerű kiviteli alak esetében a csatlakozási helyek középső részének anyaga kevésbé orientált, mint az első gerincek középpontjának anyaga, széleinek anyaga pedig az első gerincek irányában van orientálva, ezzel a háló szerkezet egész anyaga sávonként orientálva van az első gerincek irányában, minden sáv első gerinc, második gerinc és a csatlakozási hely széle ciklusos ismétlődéséből van felépítve, ahol a sáv anyagának vastagsága megközelítően állandó.

Az egymással párhuzamos gerincekből álló sorokkal és csatlakozási helyekből álló sorokkal, valamint a gerincek és a csatlakozási helyek közötti nyílásokkal ellátott műanyag hálószerkezet más továbbfejlesztése is elképzelhető, amely esetében a találmány értelmében a második gerincek orientált anyagúak és a szomszédos sorokban egyvonalba esnek, orientált anyagú első gerincek csatlakoznak hozzájuk, és kétféle nyílás van, a csatlakozási helyekbe az egymás melletti második gerincek végei csatlakoznak, az egysorban lévő egymás melletti második gerincek az egymás melletti sorban lévő csatlakozási helyeket kötik össze és ezzel meghatározzák a második féle nyílásokat, amiket két csatlakozási hely és két második gerinc határol, a második féle nyílások egysorban vannak, a különböző sorokban lévő második féle nyílások egy vonalban vannak a gerincek irányában, az egymás után következő sorokban lévő második féle nyílások pedig lépcsősen vannak elhelyezve a gerincek irányában, az első gerincek végei két szomszédos sorban lévő csatlakozási helybe torkollanak, amik lépcsősen vannak elhelyezve a gerincek irányában, ezzel meghatározzák az első féle nyílásokat, amiket két első gerinc, ugyanabban a sorban két második gerinc, két szomszédos sorban lévő négy csatlakozási hely és valamelyik oldalon ezen sorok melletti következő sorban lévő csatlakozási hely határol.

Célszerű, ha a csatlakozási helyeknek olyan középső zónájuk van, amelynek anyaga kevésbé orientált. De eljárhatunk úgy is, hogy a második gerincek anyagának orientáltsága megegyezik az első gerincek anyagáéval.

A műanyag hálószerkezet előállítását célzó eljárással kapcsolatban a találmány szerinti továbbfejlesztés az, hogy másodlagos lyukakat vagy bemélyedéseket is létre-21

183 877 hozunk a sík műanyaglapban, amik viszont lényegesen kisebbek, mint a kiindulási anyagban kialakított elsődleges lyukak vagy bemélyedések, a csatlakozási helyeknél pedig csak három gerincet csatlakoztatunk.

Célszerű az a foganatositási mód, amely értelmében a csatlakozási helyeknél olyan zónát alakítunk ki, amelynek anyagát kevésbé orientáljuk, mint a csatlakozási helyekbe torkolló gerincek középpontjának anyagát .

A műanyag hálószerkezet előállítását célzó más eljárás esetében a továbbfejlesztés az, hogy másodlagos lyukakat vagy bemélyedéseket is létrehozunk a kiindulási anyagban kialakított elsődleges lyukak vagy bemélyedések között, amiknek középpontját a rács átlója mentén két elsődleges lyuk vagy bemélyedés távolságának felével eltolva helyezzük el, a hálószerkezetben pedig első féle nyílásokat és második féle nyílásokat, valamint a csatlakozási helyek megszakításos sorait hozzuk létre.

A találmány tehát egy tengely mentén nyújtott négyzet alakú vagy rombusz alakú hálószerkezet kialakítását teszi lehetővé, ahol mind a két esetben ugyanolyan anyagból indulunk ki. A kiindulási anyag egysíkú és szabályos módon elsődleges lyukak vagy bemélyedések,közöttük pedig másodlagos lyukak és bemélyedések vannak. A másodlagosak lényegesen kisebbek, mint az elsődleges lyukak vagy bemélyedések. Az egy tengely irányában nyújtott négyzet alakú hálószerkezet kiinduló anyaga esetében az elsődleges lyukak vagy bemélyedések négyzetes rácson helyezkednek el, a nyújtást pedig a rács egyik oldalával párhuzamosan végezzük. Az ilyen kiindulási anyagot négyzetes alakú kiindulási anyagnak foguk nevezni, a létrehozott hálószerkezetet pedig négyzetes alakú háló szerkezetnek. A rombusz alakú, egy tengely irányában nyújtott hálószerkezet kiindulási anyagában az elsődleges lyukak vagy bemélyedések paralelogramma rácson vannak elhelyezve, a nyújtást pedig a rács átlójával párhuzamosan végezzük. Az ilyen kiindulási anyagot rombusz alakú kiindulási anyagnak, a létrehozott hálószerkezetet pedig rombusz alakú hálószerkezetnek fogjuk nevezni.

Annak köszönhetően, hogy egy csatlakozási helynél három gerinc csatlakozik csak, nagymértékben megnövekszik a hálószerkezet szilárdsága, és olyan szerkezet alakítható ki, amelyben a gerincek fognak elszakadni és nem a csatlakozási helyek. Ez is mutatja, hogy a csatlakozási helyek erősebbek, mint maguk a gerincek. Az elsődleges és másodlagos nyílásokat körülvevő elágazások anyagát is lehet orientálni olyan módon, hogy itt gyűrű alakul ki az orientált anyagból a nyílások körül. Az egész szerkezet tehát az orientált anyagból kialakított gyűrűkből áll, Az orientáltság mértéke viszont igen nagymértékű lehet, ha szükséges. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a csatlakozási helyeknél lényegesen kevésbé, vagy akár egyáltalán nem orientált anyagú részeket hagyunk meg, mert ez a zóna felveszi a csatlakozási helyet terhelő szakítóerőt.

A két tengely mentén nyújtott hálószerkezet sok felhasználás szempontjából igen célszerű lehet. Nagyon könnyű szerkezetet belőlük létrehozni, alkalmas például kerti háló gyanánt, ahol a szép megjelenés fontos. Nehezebb szerkezetek is elképzelhetők azonban, például halászhálók vagy kerítések számára. A két tengely irányában nyújtott szerkezet aszfalt erősítését is szolgálhatja, a közlekedés mozgására keresztirányban azonban nagyobb az anyag orientáltsága. Aszfalt erősítés céljára a legnagyobb húzószilárdság keresztirányban szükséges az aszfalt megrepedezésének elkerülése érdekében, de elegendő szilárdság kell a közlekedés mozgásának irányában is a hálószerkezet szétszakadásának elkerülése érdekében.

Az egy tengely irányában nyújtott négyzetes hálószerkezet igen nagy szilárdsággal rendelkezhet a gerincek hányában, hiszen az anyag a hálószerkezet elejétől a végéig folyamatosan orientálva van. Ha ezt a 2 073 090 sz. brit szabadalmi leírásban ismertetett egy tengely irányában nyújtott hálószerekezettel hasonlítjuk össze, a találmány szerinti megoldásban a hálószerkezetet sokkal jobban orientálhatjuk, hiszen nagyobb nyújtást hajthatunk végre, az egységenkénti súly is kisebb lesz, nagyobb viszont a húzószilárdság, a kúszással szembeni ellenállóképesség és kedvezőbb a terhelés hatására előálló nyúlás. Nagy előny az ismert megoldás esetében az, hogy a kelet-nyugat irányú gerincek megszakítással rendelkeznek, rincs tehát folyamatos rész kelet-nyugat irányban. Ilyen nődön a szerkezetet észak-dél irányban összehajthatjuk anélkül, hogy orientáció nélküli anyagot kellene meghajlítani (ami nagyon nehéz), vagy az orientált anyagot olyan vonal mentén kellene meghajlítani, amelyik párhuzamos az orientáció irányával. Az összehajtás szokásos esetben a második gerincek meghajtásával történik, ahol a hajtás szöges nagy az orientációhoz képest, ez pedig nem veszélyezteti a második gerinceket. A hálószerkezetet tehát nagymértékű orientálással lehet ellátni annak a ve- , szélye nélkül, hogy a gerincek eltörnének, nem kell őket finoman kezelni, köves talajra is lehet őket fektetni,mert s hálószerkezet nem szakad szét az észak-dél irányú hajtás vagy az ilyen irányú nyíróerők következtében.

Az egy irányban nyújtott hálószerkezet másik alkalmazási területe cement vagy beton erősítése szerkezetek létrehozása céljából. A háló szerkezetet megfelelő merevsége következtében nemcsak a betonszerkezet repedésének ellenőrzésére használhatjuk, de az erősítést is szolgálhatja, feltéve, hogy elég nagy modulussal rendelkezik.

Az egy tengely irányában nyújtott hálószerkezetet gátak, bevágások, stabilizálására is alkalmazhatjuk. A szerkezet itt jó húzószilárdságával, a szakadással és a kúszással szembeni ellenállóképességével tűnik ki.

Az egy tengely irányában nyújtott rombusz alakú hálószerkezet jó megjelenésű és húzószilárdsága nagy a gerincek irányában. Szolgálhat például ámyékolóanyagként, terményvédő hálóként vagy akár gátstabilizálóként.

A találmány további részletét kiviteli példák kapcsán & rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az la—ld. ábra két irányban nyújtott négyzet alakú hálószerkezet találmány szerinti kialakításának négy lépcsőjét mutatja vázlatosan, a

2a—2c. ábra a két irányban nyújtott szerkezet gyártásának három lépcsőjét mutatja nagyobb léptékben, a

2d-2f. ábra a 2b. ábra három metszete, a

2g—2h. ábra más egy tengely irányában nyújtott szerkezetet mutat, a

2i. ábra más két tengely irányában nyújtott szerkezeiét mutat, a

3a—3b. ábra két tengely irányában nyújtott szerkezet gyártásának két lépcsőjét szemlélteti, a

3c. ábra második féle nyílást mutat viszonylag nagyobb léptékben, a

4a-7b. ábra további négyzetes kiindulási anyagokat és a belőlük létrehozott egy tengely irányában nyújtott szerkezeteket, valamint néhány két tengely irányában nyújtott szerkezetet mutat, a

8a-8c. ábra a két tengely irányában nyújtott rom3

183 877 busz alakú szerkezet gyártásának három lépcsőjét mutatja vázlatosan egy tengely irányában nyújtott szerkezettel mint közbülső termékkel, a

9a-9c. ábra két tengely irányában nyújtott rombusz alakú szerkezet három gyártási lépcsőjét mutatja, a

9d. ábra más kiindulási anyagot mutat, a

9e. ábra második típusú nyílást mutat nagyobb léptékben, a

10. ábra a kiindulási anyag lyukait vagy bemélyedéseit szemlélteti.

Az la—ld. ábra vázlatos. A 2b., 2d., 2e., 2g., 2h., 2i., 3b., 3c., 4b. és 5b. ábra laboratóriumi mintákról készült, a minták szélessége változó volt. A többi, egy vagy két tengely irányában nyújtott szerkezetet mutató ábra elméleti ábrázolás.

Az ábrákon a szerkezet profilját mutató vonalak a lejtésvonalon haladnak a legnagyobb gradiens vonalát követve, merőlegesek tehát a hagyományos kontúrvonalakra.

Az ábrákon bemutatott kiindulási anyagok egysíkúak, sima, párhuzamos felületük van, a belőlük létrehozott egy vagy két tengely irányában nyújtott szerkezetek pedig szintén egy síkban maradnak.

Először a négyzetes kiindulási anyagból létrehozott négyzetes szerkezeteket mutatjuk be. Az la. ábrán látható 1 kiindulási anyag szabályos alakzatban elsődleges 2 lyukakkal vagy bemélyedésekkel van ellátva, amiknek a középpontjai tetszőleges, paralelogramma alakú rácson vannak. Az elsődleges 2 lyukak vagy bemélyedések között másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések vannak, amiknek középpontjai lényegében ugyanazon a rácson vannak, de eltolva a rács átlója irányában legalább az átló irányban egymás mellett lévő két elsődleges 2 lyuk vagy bemélyedés közötti távolság felével. Ilyen módon egy másodlagos 3 lyuk vagy bemélyedés négy elsődleges 2 lyuk vagy bemélyedés közepén van. Az la. ábra történetesen négyzetes rácsot mutat.

A találmány szerinti hálószerkezet létrehozásához az 1 kiindulási anyagot észak-dél irányba nyújtjuk, azaz a rács egyik oldalával párhuzamosan és azt az egy tengely irányában nyújtott hálószerkezetet hozzuk létre, amelyik az lb. ábrán látható. Ennek a szerkezetnek ilyen módon kétféle 4 és 5 nyílásai lesznek, amik közül az első féle 4 nyílások lényegesen nagyobbak, mint a második féle 5 nyílások.

A hálószerkezetet ezután kelet-nyugat irányban nyújtjuk és azt a két irányban nyújtott hálószerkezetet hozzuk létre, amelyik az le. ábrán látható. Ha ezt ismét észak-dél irányban nyújtjuk meg, akkor jön létre az ld. ábrán ábrázolt hálószerkezet.

A műanyagok nyújtásával kapcsolatos technikai háttér vonatkozásában a 2 035 191 és a 2 073 090 sz. brit szabadalmi leírásra utalunk, amelyből az orientált anyagú gerincek létrehozása megismerhető.

A 2b. ábra az lb. ábra részletét mutatja nagyobb léptékben. Jóllátható, hogy az első nyújtási művelet után (amelynek pontos részleteit a későbbi táblázat 5. szerkezetének létrehozásához ismertetjük) olyan középső 6 rész marad, ahol az anyag nincsen orientálva. Van továbbá villás 7 szétágazás, ahol az anyag vagy orientáltság nélküli vagy sokkal kevésbé orientált, nint a létrejövő első 8 gerinc anyaga. A középső 6 rész és a 7 szétágazás sokkal vastagabb, mint a 8 gerinc és görbe felülettel rendelkezik (amit árnyékvonalakkal érzékeltetünk), ahol az orientált anyagú 8 gerinccel találkozik. A példaként be4 mutatott esetben a középső 6 rész legnagyobb vastagsága az 1 kiindulási anyag vastagságával egyezik meg. Felhívjuk a figyelmet a 2d. és 2e. ábrára, ahol a 6 rész és a 7 szétágazás alakját figyelhetjük meg. A 2b. ábrán a szerkezet különböző pontjaiban a vastagságot is beírtuk milliméterekben. A baloldali tizedestörtek ezek a vastagságok milliméterben. A 7 szétágazás jótékony hatása, hogy akadályt jelent a húzófeszültség számára, ami azonban nem minden esetben elkerülhetetlenül fontos.

Az orientáltság nélküli középső 6 részt keskeny, orientált anyagú 9 szél veszi körbe. A 6 rész és a 9 szél együttesen képezi a szerkezet csomópontjait a csatlakozási helyeket. Az első 8 gerinceket rövid második 10 gerincek kötik a csatlakozási helyekhez. Látható, hogy az orientált anyagú 9 szélek tulajdonképpen egybekötik az egyvonalban lévő első 8 gerinceket. Az 1 kiindulási anyag elsődleges 2 lyukai vagy bemélyedései által kialakított sorok közötti anyagát nemcsak orientáltuk, hanem meg is nyújtottuk a második 10 gerincek létrehozása céljából. Ezek a második 10 gerincek lényegesen rövidebbek, mint az első 8 gerincek.

Viszonylag nagymértékű nyújtást közöltünk tehát az 1 kiindulási anyag folytonos észak-dél irányú sávjával, amit első 8 gerincből, második 10 gerincből, 9 szélből és második 10 gerincből álló ciklusok alkotnak. Mint ahogy a sáv egy ciklusán végighaladó szaggatott vonal (2b. ábra) mentén készített metszet (2f. ábra) szemlélteti, kismértékű vastagodás van a 9 széleknél, amit megszüntethetünk úgy, hogy az 1 kiindulási anyagban a második 10 gerincek anyagát megváltoztatjuk. Mindazonáltal a szerkezetet meghajlíthatjuk bármelyik észak-dél irányú vonal mentén az el törés veszélye nélkül. Ennek során a 6 részek nem hajlanak meg, mert nem folyamatosak kelet-nyugat irányban, a második 10 gerincek pedig hossztengelyükre nézve mintegy 45°-os szög alatt szenvednek hajlítást.

A 2h. ábra kismértékben megváltoztatott egy tengely irányában nyújtott hálószerkezetet mutat, aminek az alapanyaga nagy sűrűségű polietilén. A 2a. ábrán látható I kiindulási anyagból készítjük ezt a szerkezetet, aminek a pontos részleteit a későbbi táblázat 4. szerkezetével kapcsolatban írjuk le. Azt tapasztaltuk, hogy a nagy sűrűségű polietilénből való ilyen szerkezet előállításához 5 :1 és 8 :1, célszerűen 7 :1 és 8 :1 közötti nyújtási arányt kell alkalmazni, amire a lehetőséget a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések jelenléte teremti meg. Éneikül a maximális nyújtás mértéke 4,5 ·. 1 körül lehetne. Most az első 8 gerincekl2 :1 és 15 :1 közötti nyújtási arányt szenvednek el. A második 10 gerincek valamivel rövidebbek, mint a 2b. ábrán, amit a nagy sűrűségű polietilénnek a polipropilén helyett történő alkalmazása okoz.

A 2 a. ábrán a második 10 gerinceket sokkal kevésbé kellett megnyújtani, mint az első 8 gerinceket. Lényegében azonos nyújtási arányt lehet azonban elérni a 8 és 10 gerinceken, (azaz a 8 és 10 gerinceket körülbelül azonos mértékben lehet orientálni), ha a 2 és 3 lyukakat vagy bemélyedéseket megfelelő alakkal látjuk el, úgyhogy az első 8 gerinceket létrehozó rész x szélessége (2a. ábra) kb. kétszerese legyen a második 10 gerinceket létrehozó rész y szélességével. A gyakorlat azonban megmutatta, hogy x két y-nál kisebb is lehet, mert a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések szétosztják a feszültséget.

A 2b. ábrán bemutatott, egy tengely irányában nyújtott szerkezettel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a

-4183 877 nyújtás közben rövidülés léphet fel a kelet-nyugat irányban és a második féle 5 nyílások szélessége csökkenhet, A 2g. ábrát azért készítettük, hogy szemléltessük ezt a jelenséget és bemutassuk azt, hogy ez a csökkenés olyan mértékű is lehet, hogy az 5 nyílás összezárul középen, vagy akár zárt rés jön létre.

A 2c. ábra az le. ábra részletét mutatja. A második féle 5 nyílás alakja megváltozott. A középső 6 rész (2a. ábra) 11 gerinccé változott. A 7 szétágazások kinyúltak (vagy közvetlenül a 6 részek előtt vagy közvetlenül azok után). Az egyetlen vastagabb rész 12 hivatkozási számmal van jelölve a második féle 5 nyílások végeinél, ami a 9 szélek kialakításakor már orientált anyagú lesz az első nyújtási folyamat során (2b. ábra), anyaga azonban mégsem annyira orientált, mint a 8 és 11 gerincek anyaga. Az átlagos nyújtási arány a második nyújtási műveletben (kelet-nyugat) 7 :1 lehet, ha az első nyújtási műveletben (észak-dél) az átlagos nyújtási arány 3 :1 volt. Ennek során először egyvonalba kerülnek a második 10 gerincek és azután orientálódnak, a 11 gerincek pedig ugyanolyan mértékben nyúlnak, mint az első 8 gerincek. Célszerű, ha ugyanaz a nyúlás a 8 és 11 vagy akár az Összes 8,10 és 11 gerincben. A 2c. ábrán látható és korábban leírt két tengely irányában nyújtott szerkezet létrehozása érdekében észak-dél irányban nem szabad akadályozó erőt működtetni a kelet-nyugati irányú nyújtás során.

A 2c. ábrán látható észak-dél irányú csatlakozásnál mindhárom elágazás nagymértékben orientált az elágazás alakját követő módon. A kelet-nyugat irányú csatlakozásnál két elágazás van nagymértékben orientálva az elágazás alakját követő módon, de a harmadik elágazás kisebb mértékű orientáltsággal rendelkezik az elágazás alakját követve. Ez utóbbi tartalmazza a kevésbé orientált 12 részt. A vastagabb 12 részeket a második féle 5 nyílások orientált kelet-nyugati oldalai alkotják, amik visszanyerik korábbi orientáltságukat bizonyos mértékig a kelet-nyugati nyújtás során. A 12 rész jótékony hatása, hogy csökkenti a húzó feszültséget és megszünteti all gerinc középső felrepedését. A szerkezetet újabb nyújtásnak lehet alávetni (legfeljebb 20 %-osnak, azaz 1,2:1 arányúnak a második 10 gerincek irányának visszaállítása érdekében) az eredeti irányban (ld. ábra) és ezzel kisimíthatjuk a 12 részeket és nagymértékben orientált anyagot alakíthatunk ki, aminek az orientáltsága körbejátja az 5 nyílásokat és a 4 nyílásokat is.

A 2i. ábrán látható két tengely irányában nyújtott szerkezetet ugyanúgy készítettük, mint a 2c. ábrán láthatót, az észak-déli korlátozó erő azonban kisebb volt a második kelet-nyugati nyújtásnál méghozzá a laboratóriumi minta közepénél. Itt szembetűnő a kelet-nyugati irányba való egy vonalba esés. A különböző vastagságokat is megadtuk milliméterben a minta különböző pontjainál.

A 3a. és 3b. ábra az la. és le. vagy ld. ábrának felel meg, más azonban az 1 kiindulási anyag. A másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések még mindig viszonylag messze vannak annak a 3 ’ képzeletbeli zónának a határvonalaitól, ami belülről érinti az elsődleges 2 lyukakat vagy bemélyedéseket. Ezt a 3a. ábrán szaggatott vonallal jeleztük. A 8, 10 és 11 gerincek vastagsága a 3c. ábrán nem egyforma, mégpedig all gerinc vékonyabb, mint a 8 és 10 gerinc, a 13 résznél pedig hirtelen vastagodás lép fel. Ráadásul az 5 nyílások sarkainál lévő elágazásoknál valamelyest vastagabb 14 részek vannak, habár ezek az elágazások mind viszonylag nagy orientáltsággal rendelkeznek az elágazás alakját követően.

A 4a—5b. ábra különböző 1 kiindulási anyagokat és az ezekből kialakított különböző, egy tengely irányában nyújtott szerkezeteket mutat, ahol az egy tengely irányában nyújtott szerkezet határvonalait ámyékvonalakkal jeleztük. Különösebb részletezésre nincs szükség, de megemlítjük, hogy az 5 a. ábrán látható kelet-nyugat irányú másodlagos 3 lyuk hatása az erőteljesebb 7 szétágazás az egy irányban nyújtott szerkezet (5b. ábra). Ez különösen akkor lehet előnyös, ha a két tengely irányában nyaljtott szerkezetet hozunk létre.

A két tengely irányában nyújtott szerkezet létrehozásához nincs arra szükség, hogy olyan, egy tengety irányában nyújtott szerkezetet hozzunk létre, amilyen az lb. vagy 2b. ábrán látható. A 2c. ábrán látható, két tengely irányában nyújtott szerkezetet a már bemutatott úton hoztuk létre, mert teljes mértékű észak-dél irányú relaxációt engedtünk meg a második kelet-nyugati nyújtás során. Az első észak-dél irányú nyújtás során is volt bizonyos mértékű kelet-nyugati kontrakció, aminek következtében nagyobb nyújtási arányt lehetett alkalmazni. A gyártás során előnyösebb lehet, ha az első észak-déli nyújtás a gép irányába eső nyújtás, a második, kelet-nyugati nyújtás pedig erre keresztirányú nyújtás. Ez gyakorlatilag teljes gátoltságot hozhat létre.

Meg kell jegyeznünk, hogy a bemutatott vastagitások vagy a húzóerőt csökkentő részek ellenére is bizonyos körülmények között fennáll annak veszélye, hogy a kelet-nyugati nyújtás szétszakíthatja a második 10 gerinceket és felhasíthatja a közepüknél az első 8 gerinceket is. Ezt a nehézséget kerülhetjük el azáltal, hogy a 2a. ábrán bemutatottt 1 kiindulási anyagot használjuk. Az alkalmazott átlagos nyújtási aránynak megfelelően az orientálás végighalad a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések oldala mentén vagy éppen eléri azokat vagy csak részben húzza ki a második 10 gerinceket, vagy megáll közvetlenül a második 10 gerincek között, úgyhogy ezek nem alakulnak ki. Az utóbbi két lehetőség olyan anyagot hoz létre, amiből jó két tengely irányában nyújtott szerkezetet lehet kialakítani, habár a nyúlás nem lesz kiegyensúlyozott (kelet-nyugat irányban nagyobb lesz, mint észak-dél irányban). Ezt a kiegyenlítetlenséget valamelyest korrigálni lehet további észak-dél irányú nyújtással.

Jobban tudjuk azonban a folyamatot ellenőrizni, ha a kelet-nyugati kiteqedés kisebb az elsődleges 2 lyukak vagy bemélyedések esetében, ahogy ez a 6a. ábrán látható. A csökkentett kelet-nyugati kiterjedés megakadályozza, hogy az első 8 gerincek zavarják a kelet-nyugati korlátot, mert az első 8 gerincek túlságosan keskenyek ahhoz, hogy kihúzzák az y-nal jelölt részt. Itt tehát maga az anyag jelent korlátot az átlagos nyújtási arány számára az első nyújtási lépcsőben, mindazonáltal jó minőségű, két tengely irányában nyújtott szerkezetet (mint amilyen például a 3c. ábrán látható) lehet kialakítani a második nyújtás során. A területi nyújtási arány viszonylag jó. A példa kedvéért az átlagos nyújtási arány 3 :1 és 7 :1 lehet az első és a második nyújtás során, a terület-e eső nyújtási arány pedig 21:1 lehet. Némely alkalmazás esetében a kiegyensúlyozatlanság a kéttengely irányában nyújtott szerkezetben éppen kívánatos.

A 7a. és 7b. ábra olyan 1 kiindulási anyagot mutat, amelyet elsősorban egy tengely irányában nyújtott szerkezet létrehozásához lehet felhasználni és ezt az egy tengely irányában nyújtott szerkezetet is láthatjuk. Ezekről az ábrákról sem kell külön szólnunk, mindössze annyit

183 877 jcgyzünk meg általában, hogy a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések közötti részt kisebbítettük, illetve gyengítettük további 17 lyukakkal. Ennek következtében ez a rész észak-dél irányban nyúlik és a 17 lyukakból további 18 nyílások lesznek. Ebben az esetben a 6 rész és a 9 szél a csatlakozási helyeknél csak két második 10 gerinchez kapcsolódik, amik két egymás mellett első 8 gerincből ágaznak ki ugyanabban a kelet-nyugati sorban. A csatlakozási hely egyik oldalán első féle 4 nyílás,másik oldalán pedig 18 nyílás van. A csatlakozási helyek nagyjából egy vonalban vannak észak-déli irányban az első féle 4 nyílással és a 18 nyílással. Ebben a példakénti esetben célszerű a 17 lyuk kialakítása és vékony membrán maradhat meg a 18 nyílásban. Látható, hogy mindegyik csatlakozási hely a következő kelet-nyugati sor csatlakozási helyével van összekötve, két, lényegében párhuzamos, orientált anyagú harmadik 19 gerinccel az észak-dél irányban. A kelet-nyugati sorokban az 5 és 18 nyílások felváltva követik egymást. Az 5 és 18 nyílások 19 gerincekkel vannak egymástól elválasztva.

Vizsgáljuk most a rombusz alakú 1 kiindulási anyagot és a rombusz alakú hálószerkezetet. A 8a-8c. ábra esetében az 1 kiindulási anyag a 2 és 3 lyukakkal vagy bemélyedésekkel rombusz alakban van ellátva. Az 1 kiindulási anyagot (lásd a 9a. ábrát) először észak-dél irányban nyújtjuk, és létrehozzuk a 9b. ábrán látható szerkezetet, ahol a ferde (azaz átló) irányú 22 részeket a kiinduló 2 és 3 lyukak vagy bemélyedések között hosszú első 23 gerincekké nyújtjuk. Az elsődleges 2 lyuk és a másodla10 gos 3 lyuk közötti észak-déli irányú 24 részt rövid, második 25 gerinccé nyújtjuk. A csatlakozási hely közepén középső 26 rész alakul ki, amelynek az anyaga nincs orientálva. Ez a 26 rész eredetileg az elsődleges 2 lyuk és észak-dél irányban a szomszédos másodlagos 3 lyuk kö15 zötti 27 rész volt. A középső 26 részt 28 szél veszi körül, aminek az anyaga erősen orientált. Ilyen módon itt is keletkezik olyan folyamatos sáv, aminek az anyaga orientált és egyes 23 gerincből, 28 szélből és második 25 gerincből álló ciklusokból tevődik össze.

Ezután a 8b. vagy 9b. ábrán látható szerkezetet

Szerkezet	Anyag	Lapvas- vastagság (mm)	Felső átlagos nyújtási arány	Csúcs- terhelés	Nyúlás csúcster- helésnél (N)	Súly (g/m²)	Csúcsterhelés/1 m szélesség (KN)	KN/mjkg gyanta	Relatív merevség
1	HDPE	4,5	4,25 :1	1790	15,0	938	79,0	84,2	4,1
2	HDPE	4,5	6,1 :1	2030	10,5	582	89,3	153,5	7,0
3	HDPE	4,5	65:1	1976	11,9	546	86,94	159,2	7,7
4	HDPE	4,5	6,5 :1	2190	9,2	572	96,36	168,5	9,1
5	PP	4,5	7,6 :1	2688	7,5	455	118,2	259,7	12,1

A következő táblázat adatokat szolgáltat a különböző egy tengely irányában nyújtott, négyzet alakú szerkezetek létrehozásához. Az 1. szerkezet a 2 073 090 sz. brit szabadalmi leírás szerint készült, a 2—5. szerkezetek pedig sorrendben a 4b., 5b., 2h. és 2b. ábrán bemutatottaknak felel meg. Mindenesetben a lyukak (1. szerkezet) vagy az elsődleges 2 lyukak vagy bemélyedések (2-5. szerkezetek) az 1 kiindulási anyagban áthaladtak azon köralakúak voltak és négyzetes rácson helyezkedtek el, kiterjedésük pedig minden irányban az átmérő kétszerese volt. Ezeknek a lyukaknak az átmérője 12,7 mm. A 2-5. szerkezetek esetében a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések áthaladtak az anyagon, középpontjuk azonos távolságra volt a körülöttük lévő elsődleges 2 lyukak középpontjától. A rés alakú másodlagos 3 lyuk főtengelyének hossza a 2. és 3. szerkezet esetében 6,3 mm volt. A másodlagos 3 lyukak kis tengelyének hossza a 2. és 3. szerkezet esetében és a másodlagos 3 lyukak átmérője a 4. és 5. szerkezetek esetében 3,175 mm volt. Az egyes kiindulási anyagokat 99 °C hőmérséklet mellett nyújtottuk. A viszonylagos merevség (gigaPa-ban, ami Newton/m²xl0⁹nek felel meg) a csúcsterhelés 40 %-ánál van meghatározva és megközelítően a Young-modulusnak felel meg. N Newtont, kN kilo-Newtont jelent.

A táblázat a találmány szerinti megoldás előnyeit szemlélteti a 2 073 090 sz. brit szabadalomban ismertetett megoldáshoz képest. Az 5. szerkezet viszonylag jó tulajdonságainak az az oka, hogy a második 10 gerincek orientáltsága megegyezik az első 8 gerincekével. Általánosan fogalmazva az elsődleges 2 lyukak vagy bemélyedések középpontjai 2w távolságra vannak a négyzetes rácsban, szélességük (kelet-nyugat) és hosszúságuk (észak-dél) w. A másodlagos 3 lyukak lényegesen kisebbek voltak, szélességük és hosszuk w/4.

kelet-nyugat irányban nyújthatjuk, aminek során a középső 26 részekből további rövid 29 gerincek keletkeznek (9c. és 9e. ábra), amiknek az anyaga szintén orientált a 4, illetve az 5 nyílások alakját követően. Ha kívánatos, a 29 gerinceket ugyanolyan nyújtási aránnyal lehet igénybe venni, mint a másodlagos 25 gerinceket. Célszerű, hogy a 9a. ábrán látható nyilakkal jelzett két méret megközelítőleg azonos legyen, hogy a 25 és 29 gerincek hossza megközelítően azonos legyen.

Általánosságban fogalmazva akiindulási anyagban lévő lyukak vagy bemélyedések alakja bármilyen megfelelő alak lehet, amit a későbbiekben még részletesen kifejtünk. A második féle nyílásokat eredményező lyukaknak vagy bemélyedéseknek rendkívül kicsiknek kell lenniük. A nyújtott hálószerkezet alakja, a kezdeti lyukak vagy bemélyedések alakjától, méretétől, elhelyezkedésétől és elrendezésétől, a kiindulási anyag vastagságától és az alkalmazott nyújtási aránytól függ. Meg kell jegyeznünk, hogy az első és második gerincek hossza azonos lehet, de célszerű, ha a második gerincek rövidebbek, mint az első gerincek.

A 10. ábrán olyan 2 és 3 lyukakat vagy bemélyedéseket látunk, amik célszerűen használhatóak.

Mint ahogy már említettük, a 2,3,17 lyukak nyílásokat eredményezhetnek a végleges szerkezetben, de lehetnek bemélyedések is, aminek révén membrán keletkezik a nyújtás során, ami felszakad. Ezáltal szintén nyílások jönnek létre a végleges szerkezetben. Úgy is eljárhatunk, hogy legalább a másodlagos 3 lyukakat vagy bemélyedéseket rendezzük el úgy, hogy nem hatolnak át az 1 kiindulási anyagon és a megmaradó membrán a végleges szerkezetben is benne lesz. Ilyen esetben célszerű, ha a membrán a két szélső felület között középen van. A szer15 kezet célszerűen egy síkú, és az egy síkú 1 kiindulási

183 877 anyagból egy síkú tennék is jön létre, ha a nyújtást a találmány szerint végezzük.

Célszerű példa, amelyben az la. és 5a ábra szerinti kerek lyukakat használjuk, az anyag nagy sűrűségű polietilén, vastagsága 4,5 mm, az elsődleges 2 lyukak 6 mm átmérőjűek, csúcspontjuk 12 mm-re van egymástól, a kisebb másodlagos 3 lyukak 3 mm átmérőjűek vagy szélességűek, illetve 2 mm átmérőjűek vagy szélességnek. A 2 és 3 lyukak létrehozásához lyukasztást alkalmazhatunk.

A kiindulási anyag vastagsága bármilyen megfelelő vastagság lehet, mégis a 0,125 és 12 β mm közötti vastagság a célszerű, itt is a 0,75 és 6 mm közötti vastagság. Akiindulási anyag bármilyen alkalmas műanyag lehet, mint például a nagy sűrűségű polietilén, a kis sűrűségű polietilén, a polipropilén, a nagy sűrűségű polietilén és polipropilén kopolimerei és poliamidok. Általában a nyújtásnak kitett anyag minden részét azonos hőmérséklet éri. Az alkalmazott hőmérséklet általában a műanyag második átmeneti hőmérséklete felett van, de lényegesen alacsonyabb a lágyulási pontnál. Nagy sűrűségű polietilén esetében ez például 95 és 110 °C között és polipropilén esetében 98 és 120 °C között van. A nyújtás után a szerkezetet bármilyen ismert módon beégethetjük, utólagos hőkezelésnek vethetjük alá.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Műanyag hálószerkezet orientált molekulaszerkezetű gerincekkel és általuk körülzárt nyílásokkal, ahol a gerincek csatlakozó zónában metszik egymást, a csatlakozó zónánál villás elágazások vannak, amelyek molekulaszerkezetének orientáltsága a villás elágazás alakját követi, azzal jellemezve, hogy a nyílások (4,5) nyolcszögletűek, és legalább két félék, az egyik féle nyílás (4) nagyobb, mint a másik féle nyílás (5), a csatlakozási zónákban pedig három gerinc (8, 10, 11) kapcsolódik egymáshoz.
2. Az 1. igénypont szerinti hálószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alakját követően orientált villás elágazás olyan résszel (12) rendelkezik, amelynek anyaga kevésbé orientált, mint a villás elágazásnál találkozó orientált gerincek (8, 10, 11) középpontjai.
3. Műanyag hálószerkezet egymással párhuzamos gerincekből álló sorokkal és csatlakozási helyekből álló sorokkal, valamint nyílásokkal a gerincek és a csatlakozási helyek között, ahol a sorok iránya merőleges a gerincek irányára, az egyik sorban lévő gerinc lényegében egy vonalba esik a következő sor egyik gerincével, a csatlakozási helyeknek olyan zónái vannak, amelyeknek anyaga kevésbé orientált, mint a gerincek középpontjai, azzal jellemezve, hogy a gerincekből (8) két orientált második gerinc (10) ágazik el és két féle nyílás (4,5) van, az egyik féle nyílások (4) a csatlakozási helyekkel vannak egyvonaiban és egyenként két első gerinc (8), valamint a belőlük kiágazó második gerincek (10) közül négy, továbbá két csatlakozási hely határolja őket, a második féle nyílások (5) a csatlakozási helyeknél első gerincekkel (8) vannak egyvonalban és a belőlük kiágazó második gerincek (10) határolják őket.
4. A 3. igénypont szerinti hálószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatlakozási helyekbe két egy sorban lévő első gerinc (8) két-két második gerince (10) torkollik, amik között a második féle nyílások (5) vannak kialakítva.
5. A 3. és 4. igénypont szerinti hálószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatlakozási helyekbe két egymás melletti első gerincből (8) kiágazó egy-egy második gerinc (10) torkollik, a csatlakozási hely egyik oldalán, vele egyvonalban első féle nyílás (4), a másik oldalán, vele egyvonalban harmadik féle nyílás (18) van, a harmadik féle nyílásokat (18) az első gerincekkel (8) egyirányú két harmadik gerinc határolja, amik két szomszédos sor csatlakozási helyeit kötik össze, a második féle nyílások (5) a harmadik féle nyílások (18) mellett, velük egysorban egymással váltakozva vannak kialakítva és a harmadát gerincek választják el őket egymástól.
6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti hálószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatlakozási helyek középső részének (6) anyaga kevésbé orientált, mint az első gerincek (8) középpontjának anyaga, széleinek (9) anyaga pedig az első gerincek (8) irányában van orientálva, ezzel a hálószerkezet egész anyaga sávonként orientálva van az első gerincek (8) irányában, minden sávelső gerinc, második gerinc és a csatlakozási hely széle (9) ciklusos ismétlődéséből van felépítve, ahol a sáv anyagának vastagsága megközelítően állandó.
7. Műanyag hálószerkezet egymással párhuzamos ge rincekből áló sorokkal és csatlakozási helyekből álló sorokkal, valamint nyílásokkal a gerincek és a csatlakozási helyek között, ahol a sorok iránya merőleges a gerincek irányára, az egyik sorban lévő gerinc lényegében egyvonalba esik a következő sor egyik gerincével, a csatlakozási helyeknek olyan részei vannak, amelyeknek anyaga kevésbé orientált, mint a gerincek középpontjai, azzal jellemezve, hogy a második gerincek (25) orientált anyagúak és a szomszédos sorokban egyvonalba esnek, orientált anyagú első gerincek (23) csatlakoznak hozzájuk és két féle nyílás (4, 5) van, a csatlakozási helyekbe az egymás melletti második gerincek (25) végei csatlakoznak, az egy sorban lévő egymás melletti második gerincek (25) az egymás melletti sorban lévő csatlakozási helyeket kötik össze és ezzel meghatározzák a második féle nyílásokat (5), amiket két csatlakozási hely és két második gerinc (25) határol, a második féle nyílások egy sorban vannak, a különböző sorokban lévő második féle nyílások (5) egyvonalban vannak a gerincek (23,25) irányában, az egymás után következő sorokban lévő második féle nyílások (5) pedig lépcsősen vannak elhelyezve a gerincek (23,25) irányában, az első gerincek (23) végei két szomszédos sorban lévő csatlakozási helybe torkoljanak, amik lépcsősen vannak elhelyezve a gerincek (23, 25) irányában, ezzel meghatározzák az első féle nyílásokat (4), amiket két első gerinc (23), ugyanabban a sorban két második gerinc (25), két szomszédos sorban lévő négy csatlakozási hely és valamelyik oldalon ezen sorok nelletti következő sorban lévő két csatlakozási hely határol.
8. A 7. igénypont szerinti hálószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatlakozási helyeknek olyan középső' részük (26) van, amelynek anyaga kevésbé orientált, széleinek (28) anyaga pedig az első gerincek (23) irányában van orientálva, ezzel a hálószerkezet egész anyaga sávonként orientálva van az első gerincek (23) irányában, minden sáv első gerinc (23), második gerinc (25) és a csatlakozási hely széle (28) ciklusos ismétlődéséből van felépítve.
9. A 3—8. igénypontok bármelyike szerinti hálószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második gerincek (10, 25) anyagának orientáltsága megegyezik az első gerincek (8,23) anyagának orientáltságával.

183 877
10. Eljárás műanyag hálószerkezet előállítására, ahol sík műanyaglapból indulunk ki, amibe szabályos alakzatban lyukakat vagy bemélyedéseket készítünk, nyújtjuk a lapot, ezzel orientáljuk anyagának molekulaszerkezetét, gerinceket és ezek csatlakozási helyeit hozzuk létre, azzal jellemezve, hogy másodlagos lyukakat vagy bemélyedéseket is létrehozunk, amik lényegesen kisebbek, mint a kiindulási anyagban kialakított elsődleges lyukak vagy bemélyedések, a csatlakozási helyeknél pedig csak három gerincet csatlakoztatunk.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csatlakozási helyeknél olyan zónát alakítunk ki, aminek anyagát kevésbé orientáljuk, mint a csatlakozási helyekbe torkolló gerincek középpontjainak anyagát.
12. Eljárás műanyag hálószerkezet előállítására, ahol sík műanyaglapból indulunk ki, amibe szabályos alakzatban lyukakat vagy bemélyedéseket készítünk, ezeknek középpontját tetszőleges, paralelogramma alakú rácsra helyezzük, a lapot egy tengely irányában nyújtjuk és kialakíthatjuk a hálószerkezetet, benne az orientált gerinceket, ezek csatlakozási helyeit a nyújtás tengelyére merőleges irányú sorban, kevésbé orientált anyagú részeket és nyílásokat, azzal jellemezve, hogy másodlagos lyukakat vagy bemélyedéseket is létrehozunk a kiindulási anyagban kialakított elsődleges lyukak vagy bemélyedések között, amiknek középpontjait a rács átlója mentén két elsődleges lyuk vagy bemélyedés távolságának felével eltolva helyezzük el, a hálószerkezetben pedig első féle nyílásokat és második féle nyílásokat, valamint a csatlakozási helyek megszakításos sorait hozzuk létre.