HU183782B - Machine movable on track as well as method for packing track ballast - Google Patents

Description

A találmány tárgya vágányon menesztheti» gép vágányágyazat tömörítésére, előnyösen vágánystabilizáló gépegységgel ellátott, vágányalátömékelő-szintező és kiigazítógép, amelynek futóműveken ágyazott gépváza és legalább egy, a gépvázon magassági értelemben állíthatóan kialakított és az ágyazatba besüllyeszthető, egymáshoz képest állítható vibrációs alátömékelő-szerszámokkal ellátott alátömékelő gépegysége, valamint ez előtt elrendezett vágányemelő- és előnyösen kiigazító gépegysége van és amelynek vágánystabilizáló gépegysége legalább egy vágányon menesztett, saját kerékpárral, előnyösen vezetőgörgőkkel a vágány mindkét sínéhez formazáróan kapcsolhatóan, szerszámkerete pedig vibrátorokkal gyakorlatilag vízszintesen lengően és a gépvázzal kapcsolt hengerdugatytyús hajtással függőlegesen terhelhetően van kiképezve, továbbá amelynek legalább egy szintező- és adott esetben vonatkozási rendszere van.

A 173 638 számú magyar szabadalmi leírásból ismert olyan vágányon meneszthető gép, amelynek futóművei között vágánystabilizáló gépegységek vannak elrendezve. Ilyen gépek általában vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógépekhez csatlakoztatva, vagyis közvetlenül a vágány megmunkálása után a vágánynak mélyebb szintre való süllyesztésére, valamint ágyazatának jobb tömörítésére kerülnek felhasználására. Ezekkel a gépekkel és eljárással egyrészt a vágány kezdeti, a vágányalátömékelése utáni, vasúti forgalom terheléséből adódó vágány utóülepedéseket kívánják kiküszöbölni, másrészt a keresztaljaknak a vágány hosszirányára merőleges keresztirányú elmozdulását gátló keresztirányú elmozdulási ellenállását kívánják az ágyazat jobb tömörítésével növelni. Az ilyen vágánystabilizáló gépegységek a vágány mindkét sínfejére alakzáróan csatlakoztatható duplakúpos kerekekkel ellátott szerszámkeretekkel vannak ellátva, amelyek vibrátorokkal a vágány hosszirányára merőleges, keresztirányú lengésekbe hozhatók. A vágánystabilizáló gépegység ezen kívül a szerszámkerethez és a gépvázhoz csatlakoztatott hidraulikus henger útján függőleges terhelőerővel is terhelhető. Ezáltal a duplakúpos kerekek útján lengésbe hozott és függőlegesen terhelt vágánykeret mintegy bedörzsölődik az ágyazó anyagba, miután a vágány keret azt előzőleg lengéseivel folyási állapotba hozva az ágyazóanyag kő, illetve kavics szemcséi szorosan egymáshoz illeszkedve és tömörödve új helyzetbe rendeződnek. Ezáltal egyrészt a már előzőleg vibrációs alátömékelő szerszámokkal alátömékelt kersztaljak alatt és azok végén az ágyazatot képező kő, illetve kavics tömörödési foka lényegesen megnő, másrészt a vágány szintje az ágyazóanyag tömörödéséből adódó térfogatcsökkenése következtében mélyebbre kerül. Ezek a vágánystabilizáló gépegységekkel ellátott meneszthető gépek a gyakorlatban kiválóan beváltak, mivel használatukkal különösen nő a vágányhelyzet tartóssága, illetve stabilitása.

Az osztrák 336 663 szabadalmi irat is egy szintező vágányalátömékelő gépet ismertet, amelynek alátömékelő gépegységei a gépváz elején, annak a futómű túlnyúló részén helyezkednek el, és amely az alátömékelő gépegységek mögött, a két futómű között, a vágányhelyzet stabilizálására vágánystabilizáló gépegységgel rendelkezik. Ezzel az ismert kombinált szerkezeti kialakítással is biztosíthatók a már leírt előnyök, azaz a vágánynak a már alátömékelt 2 és l ivánt tervezett helyzetben oldal- és magassági értelemben rögzítésének és ebben a helyzetben való tartós stabilizálhatóságának lehetősége. Az ilyen fájta saját menesztőgéppel, illetve saját vázszakaszokon elredezett vágánystabilizáló gépegységek természetesen költségesek és viszonylag nagy beruházást igényelnek.

A találmány célja a bevezetésben leírtak szerinti vágányén meneszthető, vágány kavicságyazatának tömörítésére szolgáló gép kialakítása, amely felépítésében egyszerűbb és használat során még hatásosabb stabil vágány, illetve ágyazat kialakítást biztosít.

A találmány tehát abban van, hogy a bevezetésben leírt vágányon menesztett gép vágánystabílizáló gépegysége a gépvázon, a munkavégzés irányát tekintve, az alátömékelő gépiegység mögött, az alátömékelő gépegységtől, a legközelebbi hátsó futóműig terjedő, hosszirányú, a hátsó futómű szakaszát is befoglaló gépszakaszon belül van elrendezve. Ez az éppen olyan egyszerű, mint meglepően hatékony szerkezeti kialakítás azon a felismerésen alapszik, hogy az alátömékelő szerszámoknak, valamint a vízszintesen lengésbe hozott és függőlegesen terhelt, a vágány stabilizálására szolgáló szerszámok közvetlenül egymást követő elrerdezésével ezen szerszámok hatásterülete előnyös egymá sra telepíthető, ami azután mindkét munkafolyamat haték onyságát növeli. Ezek az átfedések főleg a vágánystabilizál ó gépegység útján a vágány vázon át az ágyazati anyag kővagy kavicsdarabjának átadott vibrációs lengő mozgásaiból adódik, amelyek mélyen benyúlnak az alátömékelési szakaszba, ami azután a folyási állapotba került ágyazati kő. illetve kavics darabjainak legszorosabb egymáshoz val ó újbóli rendeződését, a lehető legszorosabb egymáshoz val ó illeszkedését és ebből adódóan a lehető legnagyobb törne rödési hatásfokú alátömékelést biztosít az alátömékelési szakaszban. Ez az átfedésből adódó tömörítési hatás az alátömékelendő keresztaljak tartományában erősíti és növeli a rezgésbe hozott alátömékelő szerszámok fogószerű m< zgásából adódó alátömítés hatásait és az együttesen, mélyen az alátömékelési zónába behatoló vibrációs rezgések és a vágány egyidejű járulékos függőleges terhelése a vágány stabilizáló gépegység munka szakaszán maximális tömörítést biztosít a keresztaljak alatti ágyazati felfekvésének. A keresztaljak megerősített, „bedörzsölés” szerű, beszorítása a lényegesen nagyobb hatásfokkal tömörített ágyazatba, még tartósabb és állandóbb vágányhelyzetet biztosít, főleg az oldalirányú elmozdulásokkal szemben.

3zen_túlmenően az új, találmány szerinti elrendezésből adódó, gépkombinációval különösen az egy célra szolgáló gépekhez viszonyítva jelentős költség- és létszámmegtakarítís érhető el. Előnytjelentaz is, hogy a vágány összefüggő megmunkálási szakaszát a gépkezelőszemélyzet teljes hosszában áttekintheti, és az esetenként szükségessé válható szerszám átállítás a gépkezelő észrevételei után azonnal végrehajtható, ami az utólagos kiigazítási munkát a már megmunkált vágányszakaszon feleslegessé teszi. Végezetül különös előnyt jelent, hogy a találmány szerinti gép számos, a gyakorlatban már bevált alátömékelési, valamint a vágánystabilizáló gépegységekből, azok lényeges átalakítása nélkül is, kialakítható.

A találmány szerint különösképpen kialakított vágányai ítömékelő-szintező és adott esetben kiigazító géppel ellá-21

183 782 tott vágánystabilizáló gépegységkombináció számos lehetőséget ad olyan gépek megszerkesztésére, amely a kompakt, valamennyi fontos gépegységet magábafoglaló és szerkezetileg viszonylag egyszerű felépítési mód számos előnyét biztosítja. A találmány továbbá számos új lehetőséget ad az egyes gépegységek alkalmazására, illetve üzemeltetésére, különösen a vibrátorok és a vibrációs hajtások, valamint a függőleges terhelést adó hengerdugattyús hajtások tekintetében azzal a célkitűzéssel, hogy a vágány előírt követelményeknek megfelelő, pontos tartósan állandó vágányhelyzet, illetve a vágány ágyazat maximális tömörítettsége biztosítható legyen. Ennek az új, vágányalátömékelő gépegységgel ellátott vágánystabilizáló gépegység kombináció lényeges előnye — ami valamennyi következő kiviteli példából is felismerhető — abban van, hogy a vágányváznak bevibrálással való bedörzsölését és lesüllyesztését az ágyazott kő-, illetve kavicsanyagába, az alátömékelő és emelő, illetve adott esetben a kiigazítási munkák károsan nem befolyásolják. Ezáltal a találmány első ízben egy munkamenetben és közel egyidőben az alátömékelő gépegység és a vágánystabilizáló gépegység útján lehetővé teszi egy összefüggő kompakt vágányágyazat kialakítását.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint előnyös, ha vágánystabilizáló gépegysége közvetlenül az alátömékelő gépegység mögött, azzal szomszédosán a lehető legközelebb van elrendezve. Ez a szerkezeti elrendezés a legmesszabbmenően teljesíti a közepestől a legnagyobb teljesítményű vágányalátömékelőgépek konstrukciós összkoncepcióját, azaz a két gépegységnek egymással közvetlen szomszédos, a hátsó legközelebbi gép futóműnél való elhelyezését, valamint a kezelőfülkékből ezek együttes felügyeletének lehetőségét. A találmány szerinti elrendezésnél a gépsúly viszonylag nagy hányada a stabilizáló gépegység elrendezési területére jut, miáltal a stabilizációs gépegység szerszámkerete viszonylag nagy függőleges terhelőerőkkel terhelhető. A találmány szerinti elrendezésnél a vágánystabilizáló gépegység vibrációi az alátömékelési eljárás során különösen hatékonyak, aminek következtében a vágánynak minőségében nagyobb értékű alátömékelése biztosított.

A találmány egy különösen előnyös kiviteli változata abban van, hogy a munkavégzés irányát tekintve az alátömékelő gépegység mögött elrendezett vágánystabilizáló gépegység az alátömékelő gépegységgel, valamint az ez előtt elrendezett vágányemelő és kiigazító gépegységgel együtt van a gépvázon a gép két futóműve között elrendezve. Ezzel a szerkezeti kialakítással a vágányalátömékelő, a vágányemelő és kiigazító szerszámoknak a gép futóművei közötti elrendezéséből adódó előny, amely a vágány lehető legnagyobb mértékű emeléséből adódik, továbbra is biztosított, mert ezzel a találmány szerinti kiviteli változattal is, egy mélyen a kívánt szint alá süllyedt vágányszintről a vágány az előírt szint fölé emelhető, majd ezt követően a vágánystabilizáló gépegységgel a végleges kívánt vágányszintre sülylyeszthető. Ez a találmány szerinti szerkezeti kialakítás egy vágánykiigazító gépegységgel ellátott különösen előnyös kompakt vágányelőtömékelő-szintező és kiigazító gépet ad,amelynélamodemnagyteljesítményűgépekgépegységeinek valamennyi előnye azok elhelyezhetőségéből adódóan biztosított, így például oldalkiigazító gépegységek is elhelyezhetők a gép két futóműve között.

A találmány egy másik kiviteli alakja szerint megvan a lehetőség arra, hogy az alátömékelő gépegység után elrendezett vágánystabilizáló gépegység, az alátömékelő gépegységgel együttesen, a gépváznak az első futóművön túlnyúló részén van elhelyezve, a gépváz eleje pedig egy további futóművel alátámasztott, vágányemelő és kiigazító gépegységet hordó, hossztartóval van összekötve. Ez az önmagában ismert, kinyúlóan felépített, géptípus az emelő és kiigazító szerszámokat hordó hossztartójának saját futóműre való alátámasztásával lehetővé teszi, hogy a nagyobb vágány emelésekhez alkalmas emelő és kiigazító gépegységek közvetlenül az alátömékelő és stabilizáló gépegységekből á ló szerszámcsoportok előtt kerüljenek elhelyezésre. A találmány előnye ennél az ismert szerkezeti kialakításnál is biztosított azáltal, hogy az előrenyúló gépvázvég szakaszán a gépsúly jelentős hányada terhelőerőként jelenetkezik, ami a vágánystabilizáló gépegység leterhelésére nagyobb függőleges terhelő erőt biztosít. Az ilyen úgynevezett segédhossztartókkal és azok elején járulékos futóművel ellátott gépek különösen alkalmasak már meglevő vágánya'átömékelő gépekkel való összeépítéshez, illetve azoknak kiegészítéséhez.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint előnyös, fa vágánystabilizáló gépegysége a gép legközelebb következő hátsó futóművével azonos gépkeresztmetszeti tartományban, — adott esetben azzal közös — mechanikai egységként összekötve van kiképezve. Ilyen szerkezeti kialakítás különösen a vágány hosszirányban jelent helymegtakarítást. Előnyös ez a kialakítás abból a szempontból is, hogy a vonatkozó futóműre eső tengelynyomás nagy része a vágánystabilizáló gépegység függőleges terhelését növeli.

A találmány egy további fejlesztése során vágánystabilizáló gépegysége egy alátömékelő gépegység után van elrendezve, amelynek vibrációs hajtása aláverőszerszámairal géphosszirányba, illetve keresztirányba mutató lengések átadására alkalmasan van összekötve. Ez a kialakítás remcsak azt a lehetőséget biztosítja, hogy az ágyazati snyag, illetve az ágyazás összefüggő hosszú szakaszon rezgésbe hozható és ezáltal még jobban tömöríthető, mint az £ különleges alátömékelő és stabilizáló gépegységekkel megoldható volna, hanem egy további előnyt is ad azzal, fogy az ágyazóanyagban egy egységes, a vágány hossziráryára merőleges keresztirányú vibrációs mozgás kelthető, £ mely még jobb és még nagyobb tömörítő hatást biztosít az ágyazatban.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakja szerint az £ látömékelő gépegység vibrációs hajtása a vágánystabilizá15 gépegység vibrátorai az alátömékelő szerszámoknak és £ vágánystabilizáló gépegység szerszámkeretének azonos fázisú vibrálómozgást átadóan van kiképezve. Az ágyazó£ nyagnak fazisazonos lengésbe hozatala az alátömékelő és stabilizáló szerkezetek egymást keresztező, illetve egymást átfedő hatás területén ugyancsak az egész megmunkálási s zakasz-hosszban biztosítja a legnagyobb tömörítési hatásfokot, illetve a tömörítés egyenletességét.

A találmány egy továffci előnyös kiviteli alakja abban van, hogy függőleges terhet átadó henger-dugattyús hajtása és/vagy a vágánystabilizáló egység vibrátorai vezérlőberendezés és előnyösen szintező vonatkozási rendszer útján vannak vezérelve, amely adott esetben az alátömékelő gép3

183 782 egységgel, illetve az az előtt elrendezett vágányemelő és/vagy kiigazító gépegységgel is kapcsolva van. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a stabilizáló eljárással a vágány süllyesztésnek mértéke az alátömékelési tartományban a szintező-vonatkozási rendszer útján megállapított, a kívánt szinthez viszonyított vágánymagasság különbséggel úgy legyen szabályozható, hogy a már készre bedolgozott vágány magasságszintje azonos legyen a már előzőleg megtervezett, illetve megadott kívánt magassági szinttel. Amenynyiben vágányemelő és vágánystabilizáló gépegységhez ugyanazt a szintező-vonatkozási rendszert használjuk, úgy megvan a lehetőség arra is, hogy a szükséges vágányemelés mértékének megállapítása, illetve annak előre való beállítása egy, a vonatkozási rendszerhez tartozó, szabályozó, illetve vezérlőszerkezeten keresztül különösen egyszerűen megoldható legyen.

Különösen előnyös az a találmány szerinti kialakítás, amelynél vágánystabilizáló gépegység egy alátömékelő gépegység után van elrendezve, amely magassági értelemben állítható, valamint a kívánt magassági helyzetben rögzíthető, a vonatkozó sín felső részével együtt dolgozó vállal kiképzett határolószerkezettel van ellátva, amely előnyösen önállóan, a vezérlőszerkezeten át, a vonatkozási rendszerhez viszonyítva elállíthatóan, illetve ahhoz beállíthatóan van kiképezve. A találmány szerinti gép ilyen kialakítása különösen akkor előnyös, ha a tényleges vágányszint lényegében változatlanul megmaradhat, illetve a vágánynak csak igen kismértékű emelésére van szükség, ami általában nagy vontatási sebességre méretezett vágányoknál, vagy pedig viszonylag helyes vágányszinten elhelyezkedő vágányszakaszoknál fordul elő. Mivel ilyen esetekben a vágányemelés túlnyomóan, vagy kizárólag az úgynevezett tömékelési nyomás felhajtóerejével, azaz az alátömékelőszerszámoknak felfelé irányuló emelőhatásából adódik, az emelés mértéke a határolószerkezet megfelelő beállításával nagy pontossággal megadható és a vágánystabilizáló gépegység beállításával úgy egyeztethető, hogy az alátömékeléssel biztosított vágányemelés és az azt követő vágánysüllyesztés azonos mértékű legyen.

A találmány egy különösen előnyös ismérve abban van, hogy a vágánystabilizáló gépegység vibrátorai és a függőleges terhelést biztosító henger-dugattyús hajtás a vágány tulajdonságainak függvényében, előnyösen a vezérlőszerkezeten át nagyobb, vagy alacsonyabb frekvenciával és/vagy nagyobb, vagy kisebb erővel terhelhetően és/vagy az alátömékelő gépegységek vibrátorhaj tása az alátömítés ciklusától függően rá- és lekapcsolhatóan vannak kiképezve. Ez a szerkezeti kialakítás a vágány megmunkálás további előnyeit biztosítja különös tekintettel a különböző vágányállapontokhoz való illeszthetőségre. Ez szilárd, illeve megkeményedett kavicságy esetében például előnyös lehet, ha a vágánystabilizáló gépegységet magasabb frekvenciával és kisebb erővel üzemeltetjük, ami az alátömékelő szerszámok behatolását a kavicságyba lényegesen könyebbé teszi. Másrészt előnyös lehet az is, ha a vágánystabilizáló gépegységet alacsony frekvenciával, de nagyobb erővel üzemeltetjük, különösen ha egy viszonylag „puha” kavicságyat munkálunk meg, vagy ha egy vágányszakaszt fokozottabb mértékben kell lesüllyeszteni.

A találmány egyben eljárás kiigazítandó vágány ágyazatának tömörítésére vágányon meneszthető géppel, amelynek során adott esetben előzőleg megkívánt magassági helyzetig felemelt vágányt a kavicságyba süllyesztett és a mindenkori alátömékelendó keresztaljhoz beállított szerszámmal alátömékeljük. A találmány lényege abban van, hogy a vágányt, egy a vágányhosszirányban az alátömékeléfi zónával közvetlenül szomszédos helyen, tengelyére merőleges, keresztirányú lengésbe hozzuk és ezzel egyidőben az ágyazati anyagot a lengésbe hozhott vágány szakaszán , — előnyösen az alátömékelési zónáig az ágyazati anyag legszorosabb ágyazását biztosító, — folyási mozgásállapotba hozva, a vágányt a tömörített ágyazat csökkentett térfogatának megfelelően egy meghatározott kívánt magassági helyzetbe süllyesztjük és azt ebben a helyzetben megtartjuk, vagy egy következő futóművel folyamatosan megtartjuk, illetve terheljük. A találmány szerinti eljárás tehát egy teljesen új, az eddigiektől eltérő bedolgozási technológiát ad főleg egy vágánytest ágyazatának tömörítésére, azzal, hogy elsőízben az alátömékelő zónához közvetlenül csatlakozva, a szomszédos, előzőleg már alátömékelt szakaszokat egymásbanyúló, ismételt tömörítésnek veti alá. Ebből adódóan a vágány hossztengelyének irányában, annak hosszabb vágányszakaszán lényegesen nagyobb összefüggő tömítési zónák keletkeznek. A vágányszakasz a vágánystabilizáló gépegység környezetében és a gép legközelebbi futóművének szakaszán ezalatt folyamatos terhelés alatt áll, ami a már leírtakkal együtt a vágány fekvés nagyobb szilárdságát hosszú időre biztosítja. A kölcsönös hatásolckal és egymással legmesszebbmenőkig egyeztetett eljárási léjtések útján lehetségessé válik egy munkafolyamatban, különösen hosszú vágányszakaszon ideális vágány, illetve ágyazat állapotot biztosítani, ami nemcsak a megmunkált vágányszakasz azonnali üzembehelyezését teszi lehetővé, hanem — egyben a vágányszakasz maximális élettartamú stabilitását is biztosítja, mert a vágány stabilitásával a vágány használatbavételével jelentkező kezdeti, ez ideig elkeni 'heteden, süllyedései elmaradnak. Ilyen bedolgozási eljá' ás különösen előnyös nagy vontatási sebességekre méretezett vágányszakaszon. Ez a géphez kapcsolt eljárás első ízben biztosít kompakt összefüggő tömörítési zónát, amely egyrészt a vágányalátömékelő-szintezőgéppel való megmunkálással és ugyanabban a munkamenetben az alátömékeíés útján, másrészt a vágánystabilizáló gépegységgel a vágány lesüllyesztésével és a különleges tömörítésével valósul meg. A találmány szerinti eljárási lépések mindenkor biztosítják, hogy a vágány stabilizáló gépegység hatása, — az oldal vibrálás, és az egyidejű terhelés —, függetlenül, de az alátömékeléssel összefüggően megmaradjon.

A találmány szerinti eljárás egy másik változata abban vai, hogy a vágányt az az alátömékeíőszerszám alátömékelő ny másának felfelé ható erejével egy előre választott magassági helyzetbe emeljük, és ebben a magassági helyzetben tartóerők ellenében a kívánt tömörítési fokig alátömékeljük, majd ezt követően a vágánystabilizáló gépegység szakasza mentén, a vágány tengelyére merőlegesen irányított keresztirányú lengésekkel, valamint függőleges terheléssel a vágányt a kívánt szintre süllyesztjük. Ennek az eljárásnak alkalmazása különösen nagy vontatási sebességre méretezett vágányok esetében előnyös, amelyek csak minimá-41

183 782 lis emelést igényelnek. Ezek a nagy vontatási sebességre méretezett vágányok ezzel a bedolgozási eljárással a legpontosabb szinttartással igen hosszú élettartamúvá válnak, ami különösen nagy forgalmat lebonyolító vágányok esetében jelent külön előnyt.

A találmány szerinti eljárás különösen előnyös változatánál a vágányt rendeletése szerint, a vonatkozási rendszer útján , meghatározott mértékkel egy első kívánt magassági érték fölé emeljük és ebben a magassági helyzetben alátömékeljük, majd ezt követően a következő futómű terhelési helyén a vágány tengelyre merőlegesen átadott keresztirányú lengésekkel és a függőleges terheléssel a vágányt a kívánt végleges magassági szintre süllyesztjük. Ez az eljárási foganatosítás összefüggésben a teljes alátömékelési és stabilizálási ciklussal különösen racionális munkafolyamatot biztosít. Ez az eljárási változat is főleg kisebb vágány emeléseknél, vagy viszonylag nagy kezdeti süllyedésének korrekciójára alkalmazható, amelyek gyakran jelentkeznek egy-egy vágányszakasz különböző helyein. Ilyen fajta nagyobb süllyedések esetén a találmány szerinti új eljárással nagyobb szakaszok munkálhatok meg, mert a viszonylag hosszú szakaszok nagyobb ágyazatianyag mennyisége nagyobb ülepedések, illetve vágánysüllyedések kiegyenlítésére is elegendő. Ez a géphez kötött eljárás, mind határolószerkezettel, mind anélkül is alkalmazható.

Végezetül a találmány szerinti eljárás hatásos és gyors lebonyolítása során előnyös, ha a vágány valóságos magassági helyzetét az alátömékelés előtt és után megmérjük, majd a mérési eredményeket összehasonlítjuk a kívánt magassági értékkel, és az összehasonlításból adódó értékekkel az emelést a szükséges, illetve megengedett mértékben elvégezzük, majd ezt követően a vágányt lesüllyesztjük, az emelő és süllyesztő művelet vezérlését pedig egy közös vonatkozási egyenes útján biztosítjuk.

A találmányt részletesen kiviteli példákon rajz alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy találmány szerinti vágányon meneszthető gép oldalnézete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti gép szerszámelrendezésének részbeni vázlatos felülnézete, a

3. ábra egy további találmány szerinti gép ugyancsak vázlatos oldalnézete, a

4. ábra a 3. ábra IV—IV. vonal menti részmetszete, az

5. ábra egy alátömékelő gépegység után elrendezett vágánystabilizáló gépegység 1. ábrán ábrázolt kivitelének nagyított rész oldalnézete, a

6. ábra az 5. ábra rész elölnézete, a VI. nyíl irányából nézve, a

7. ábra egy további hossztartókkal és járulékos elülső futóművel ellátott találmány szerinti kiképzésű vágánytömékelő szintező és kiigazítógép nézete, a

8. ábra egy másik további találmány szerint kialakított vágánytömékelő, szintező és kiigazítógép rész oldalnézete, amelynél a vágánystabilizáló hajtás a gép hátsó futóművének tartományában van elrendezve, a

9. ábra ismét egy további kiviteli változat egy oldalvibráló alátömékelő gépszerkezettel ellátott alátömékelő gépegység rész metszete, a

10. ábra a 9. ábra X .—X. vonal menti keresztmetszete és a

11. ábra a 9. ábra szerinti gép vázlatos felülnézete a vágánystabilizáló gépegység és a tömörítőszerszámok vázlatosan ábrázolt vibrációs zónáival.

Az 1. ábrán ábrázolt 1 gép 2 valamint 3 futóművekkel aláTámasztott, — 4 sínekből és 5 keresztaljakból kialakított vágányon 6 menesztőhajtással meneszthető —, 7 gépvázból áll. A 7 gépváz munkavégzés irányát mutató nyíllal je: ölt elején 9 kezelőfülke, valamint az 1 gép hajtó- és energiaszükségletét biztosító 10 berendezés helyezkedik el. Ez utóbbi, valamint a hátsó, forgózsámolyos 3 futómű közötti szakaszon egymásután egy vágányemelő és kiigazító 11 gépegység, előnyösen sínszálanként egy alátömékelő 12 gépegység, valamint egy ezzel közvetlenül szomszédos vágánystabilizáló 13 gépegység helyezkedik el. A 7 gépváz hátsó részén egy további 14 kezelőfülke van kiképezve, amelybe az 1 gép üzemeltetéséhez és működtetéséhez szükséges kezelőszerkezetek, valamint a 11, 12 és 13 gépegységek közös 15 vezérlőszerkezetei helyezkednek el.

Az 1 gép egy szintező vonatkozási 16 rendszerrel is el van átva, amely a kiviteli példa esetén egy-egy 4 sínhez tartozó 17 dróthuzalból áll, amelynek eleje 18 tapintószerv útján i még kiigazítatlan vágányrészen magassági értelembe elnozdulóan van vezetve, míg vége a 3 futómű,—ugyancsak apintószervet képező — hátsó 19 tengelyére támaszkodik fel. Kiviteli változatkénttermészetesen meg van a lehetőség irra is, hogy a 17 dróthuzal vége magassági értelemben elnozdulóan egy a már kiigazított vágányon vezetett külön kialakított tapintószervvel legyen alátámasztva. A vágányemelő és kiigazító 11 gépegység és az alátömékelő 12 gépegység között egy további 20 tapintószerv helyezkedik el, ímelynek felső végén egy a 17 dróthuzallal kapcsolt 21 mérési érzékelő van elrendezve. A 21 mérési érzékelő 15 vezérlőszerkezettel 22 vezeték útján van összekötve. A vágánystabilizáló 13 gépegység ugyancsak egy a 17 dróthuzalial kapcsolt 23 mérési érzékelővel rendelkezik, amely a 15 vezérlőszerkezettel 24 vezeték útján van összekötve.

A 11, 12 és 13 gépegységek mindegyike, — a 15 vezérlőszerkezettel 28,29 és 30 hidraulikus vezetékek útján összekötött 7 gépvázhoz, mint hidraulikus hengerdugattyús 25, 26,27 hajtásukkal magassági értelemben külön-külön állíthatóan vannak csatlakoztatva.

A vágányemelő és kiigazító 11 gépegység 31 emelőgörgőkkel és 32 szabályozógörgőkkel van ellátva, amelyek a vágány egy-egy 4 sínéhez alakzáróan csatlakoztathatók. A hidraulikus hengerdugattyús 25 hajtásból a 31 emelőgörgőre adódó a vágányt emelő erő irányát 33 nyíllal jelöltük.

Az alátömékelő 12 gépegység páronként elrendezett, egymáshoz képest állítható 34 tömékelőszerszámokkal van ellátva, amelyek mindegyike egy hidraulikus-hengerdugatty ús 35 hajtás útján egy közös, középen elrendezett 36 vibrációs hajtáshoz vannak csatlakoztatva.

A vágány-stabilizáló 13 gépegység saját, vágányon meneszthető nyomkarimás 37 vezetőgörgők alakjában, valamint a vágány hossztengelyére merőlegesen oldalirányba be- és kitéríthető mindenkori 4 sín sínfejének alsó részével, annak külső oldalához alakzáróan csatlakoztatható 38 fogógörgők alakjában kiképzett kerékpár egységekkel van ellátva. Ezenkívül el van látva kiegyensúlyozatlan tömegű rázógépes 39 vibrátorokkal, amelyek a vágány hossztengelyére merőleges, keresztirányú, lényegében vízszintes rezgéseket állítanak elő. Ezek a rezgések, valamint a hidrauli5

183 782 kus henger-dugattyús 27 hajtásokból a vágánystabilizáló 13 gépegységre átadott, a40 nyíllal jelölt, lefelé mutató függőleges terhelőerők a 4 sínekkel alakzáróan kapcsolt 37 vezetőgörgők, valamint a 3 8 forgógörgők útján adódnak át a vágánykeretnek.

A 2. ábrán a vágányemelő és kiigazító 11 gépegységnek a 32 kiigazítógörgők útján a 4 sínekre átadott oldalkiigazító erők irányát 41 nyilakkal jelöltük. Ugyancsak jelöltük az egy-egy 4 sínhez tartozó alátömékelő 12 gépegységek 43 nyilak irányába beállítható és a kettős 44 nyilak irányába, — a kiviteli példa esetében a vágány 45 hossztengelyének irányában vibrálható 34 tömékelőszerszámaival a zúzalékba, illetve a kavicsba süllyesztett 42 tömékelőkrampácsait. Aterületeket, amelyekben az ágyazatot képező kőzúzalék, illetve kavics a 34 tömékelőszerszámok vibráló mozgása következtében rendeződik, szaggatott 46 vonalakkal határoltuk.

A 2. ábrán láthatók a vágánystabilizáló 13 gépegységnek vezető görgői, valamint az azokkal görgősfogót képező, a mindenkori 4 sín sínfejét, annak külső alsó részén aláfogó 38 fogógörgői, valamint feszítő-rögzítő 47 hajtásai, amelyekkel az egymással mindenkor szembefekvő 37 vezetőgörgők nyomkarimáikkal holtjátékmentesen csatlakoztathatók a vonatkozó 4 sínnel. A vágánystabilizáló 13 gépegységnek 39 vibrátorai által keltett vízszintes, a vágány 45 hossztengelyére merőleges, keresztirányú és a 37 vezetőgörgők, illetve 38 fogógörgők útján a 4 sínekre átadott vibrációs mozgásokat a kettős 48 nyilak jelölik. A 4 sínek a vibrációs mozgások következtében a vágányemelő és kiigazító 11 gépegység és a hátsó 3 futómű közötti szakaszon, amint azt torzítottan szaggatott vonalakkal jelöltük, felváltva a bal, illetve a jobb vágányoldal felé rugalmasan kitérnek. Ezek a lengések a 4 keresztaljakon keresztül átadódnak az ágyazóanyagnak, amely ezáltal folyási mozgás állapotba kerül és az egyidejű, a hidraulikus hengerdugattyús 27 hajtással kifejtett függőleges terhelőerő hatására az ágyazati anyag kőzúzalék, illetve kavics darabjai egymás oldalfelülete mentén szorosan illeszkednek, illetve egymáshoz a legszorosabban préselődve, tömörödnek. Aterületet, amelyen belül a vibrációs lengések átadódnak, illetve amelyen belül az ágyazóanyagot képező kőzúzalék, illetve kavics folyási mozgási állapotot vesz fel, szaggatott 49 vonalakkal határoltuk körül. Látható, hogy a kőzúzaléknak, illetve kavicsnak egyrészt a 34 tömékelőszerszám, másrészt a vágánystabilizáló 13 gépegység útján keltett vibráló mozgásokkal rezgésbe hozott területei egymást keresztezik, egymásba folynak, illetve egymást átfedik, aminekkövetkeztében megközelítőleg folyással egymásba átmenő növekvő ágyazati tömörödési zóna keletkezik, amelynek tömörödési foka a hátsó 3 futómű tartományában, — ennek a futóműnek tengelynyomásával járulékosan terhelve —, maximális értéket vesz fel.

Az 1. illetve 2. ábrán ábrázolt 1 gép az alábbiak szerint üzemel:

az 1 gépet a munkavégzés irányát jelölő nyíl irányában lépésenként az egyik alátömékelési helyről a másik alátömékelési helyig vándoroltatjuk. Az alátömékelő 12 gépegységeket lesüllyesztjük, majd a vágányt a hidraulikus hengerdugattyús 25 hajtással, valamint a vágányemelő és kiigazító 11 gépegység két oldalkiigazító 50 hajtásával keltett a 33 és 6 nyil értelmében támadó erőkkel magassági oldalirányban kiigazítjuk. A vágány tényleges magassági helyzetét a vágányemelő és kiigazító 11 gépegység, valamint az alátömékelő 12 gépegységek szakaszai között a 20 tapintószerv érzékeli és a 21 mérési érzékelő a szintező-vonatkozási 16 rendszer által megadott, kívánt magassági értékkel összehasonlítja. A kapott érték a 22 vezetéken át a 15 vezérlőszerkezethez jut, amely azonban — figyelembe véve a vágánystabilizáló 13 gépegység szakaszán várható vágánysüllyedést — a vágányemelő és kiigazító 11 gépegység hidraulikus-hengerdugattyús 25 hajtását csak akkor állítja le, ha szintező-vonatkozási 16 rendszer által a vágány előre meghatározott kívánt szintjét egy előre beállított, előnyösen empirikusan meghatározott különbségértékkel túllépi. Egyidejűleg, illetve az alátömékelés befejezése után a vágány magassági helyzetét a lengésbe hozott és függőlegesen terhelt vágánystabilizáló 13 gépegység szakaszán a 23 mérési érzékelő összehasonlítja a szintező-vonatkozási 16 rendszerbe előre betáplált kívánt vágányszinttel és a kapott különbségi érték a 24 vezetéken át a 15 vezérlőszerkezethez jut. Amennyiben a vágány tényleges és kívánt magassági helyzete egymással megegyezik, a vágánystabilizáló 13 gépegység vibrálása és terhelése változatlan marad. Amennyiben a tényleges és kívánt vágányszint között különbség mutatkozna, úgy a 15 vezérlőszerkezeten kére iztül a vágánystabilizáló 13 gépegység beállítható értékei éspedig a hidraulikus közegnek a hidraulikus-hengerdigattyús 27 hajtáshoz való bevezetési munkanyomása és'vagy a 39 vibrátorok vibrálási frekvenciája olymódon változik, hogy a készre munkált vágány magassági helyzete pontosan megfeleljen a kívánt szintnek. A 15 vezérlőszerkezetnek megfelelő elektronikus, valamint hidraulikus vezérlő és szabályozó tagokkal való ellátásával az egész eljárás a legmesszebbmenőkig automtizálható.

A 3. ábrán ábrázolt másik kiviteli alaknál vágányt al.ítömékelő-szintező52 gép két 53, illetve 54 futóműve között munkagépegységek, mégpedig egy vágányemelő és kiigazító 55 gépegység, két egy-egy 56 sínhez tartozó alátömákelő 57 gépegység, valamint egy vágánystabilizáló 58 gépegység van elhelyezve. Mindegyik alátömékelő 57 gépegységhez egy 59 határolószerkezet tartozik, amely hi draulikus henger-dugattyús 60 hajtás útján a 61 gépvázzal kapcsolt, magassági értelemben állítható és tetszés szerinti magassági helyzetben rögzíthető a hozzá tartozó 56 sínre villával támaszkodó hosszgerendából áll.

Az 52 gép, — az előző kiviteli alaktól eltérően — két 63, illetve 64 dróthuzalból kialakított szintező-vonatkozási 65, illetve 66 rendszerből áll. Ennek megfelelően a 63 dróthuzílnak, — a munkavégzés irányát jelölő 67 nyíl irányát tekintve —, eleje a még kiigazítatlan vágány mindkét sínén vezetett és magassági értelemben elmozduló 68 tapintószervvel van megtámasztva. A másik 64 dróthuzal eleje, valamint a 63 dróthuzallal kapcsolt 69 mérési-érzékelő egy további 70 tapintószerwel van összekötve, amely a vágányemelő és kiigazító 55 gépegység és az alátömékelő 57 gépegység között helyezkedik el. Mind a 63, mind a 64 dróthuz« J hátsó vége az 54 futómű első 71 tengelyére támaszkodik fel. A vágánystabilizáló 58 gépegység 72 kapcsolóérzékeló vel van összekötve, amely a 63 dróthuzallal együtt villamos áramkört nyit, vagy zár.

183 782

Amint az a 4. ábrán látható a vágánystabilizáló 58 gépegység hidraulikus henger-dugattyús 73 hajtása magassági értelemben állíthatóan van kialakítva, függőlegesen terhelhető 74 szerszámkerete pedig kiegyenlítetlen tömegű rázógépként kiképzett 75 vibrátorokkal van ellátva, amelyekkel a 74 szerszámkeret a vágány hossztengelyére merőleges, keresztirányú vízszintes lengésbe hozható.

A 3. és 4.ábrán ábrázolt 52 gépnél a vágány maximális emelési mértéke az alátömékelő 57 gépegység szakaszán az 59 határolószerv beállításával pontosan rögzített. Az 59 határolószerkezet használata különösen akkor előnyös, ha a vágányt egyáltalán nem, vagy csak kismértékben keli megemelni és az emelést kizárólag az alátömékelő szerszámok tömékelőnyomásának felhajtóerejével végezzük. A 69 mérési érzékelő, amely normál esetben a vágányemelést az emelő és kiigazító 55 gépegység útján vezérli, járulékosan korrekciós szerkezetként is felhasználható az 59 határolószerkezetnek a szintezési-vonatkozási 65 rendszer utáni magassági helyzetének folyamatos szabályozására. A sülylyesztési eljárásnak vezérlése a második szintező-vonatkozási 66 rendszer útján, a kiviteli példa esetében úgy történik, hogy a vágánystabilizáló 58 gépegység 72 kapcsolóérzékelője a vágány kívánt szintjét meghatározó 64 dróthuzallal érintkezve villamosáramkört zár, amely a függőleges terhelést és/vagy a vágánystabilizáló 58 gépegység vibrációs üzemét lekapcsolja, ha az alatta fekvő vágány az előírt kívánt szintre süllyed.

Az 5. és a 6. ábrán egy az 1. ábra szerinti géphez összfelépítésében hasonló kialakítású találmány szerinti vágányalátömékelő-szintezőgép szerkezeti részletei láthatók. Ennek a gépnek vágánystabilizáló 76 gépegysége, amely 77 gépvázzal hidraulikus-henger-dugttyús 78 hajtással magassági értelemben állíthatóan a függőlegesen terhelhetően van kapcsolva, 79 szerszámkerettel van ellátva. A 79 szerszámkeret lényegileg két lemezként kialakított 80 tartótagból áll, amelyekhez mereven kiegyensúlyozatlan tömegű rázógépként kiképzett 81 vibrátorok vannak kapcsolva, és amelyekhez a 82 sínek felett elrendezett, a 77 gépvázzal csuklósán kapcsolt hidraulikus-hengerdugattyús 78 hajtások egy a vágány hosszirányába mutató 83 tengely körül lengően vannak ágyazva. A 84 fogógörgők 85 házban elfordulóan vannak ágyazva. A 85 ház a 80 tartótagok között egy a vágány hosszirányába mutató 86 tengely körül lengően van ágyazva. Mindegyik 80 tartótag külső végén 88 tengely körül 87 vezetőelem van lengően ágyazva, amelynek egyik karvége a 84 fogógörgők 85 házával 89 heveder útján van csuklósán kapcsolva, másik karvége pedig egy hidraulikus-hengerdugattyús 90 hajtáshoz van csuklósán csatlakoztatva. A hidraulikus-henger-dugattyús 90 hajtás másik végével a 80 tartótagon ugyancsak csuklósán van ágyazva. Ezzel a 90 hajtással a 84 fogógörgő a vonatkozó 82 sín sínfejének alsó-külső oldalára ráfeszíthető, illetve azzal csatlakoztatható, vagy fordítva a csatlakozás megszüntethető. A 84 fogógörgő és a két 91 vezetőgörgő holtjátékmentes alakzáró kapcsolatot biztosít a 79 szerszámkeret és a vágány 82 sínéi között, amely kapcsolattal a 81 vibrátorokkal keltett vízszintes lengések és a hidraulikus hengerdugattyús 78 hajtások függőleges terhelőerői átvihetők a 82 sínekre. A 79 szerszámkeret csuklósán csatlakoztatott húzó, illetve nyomó 92 rudak útján, — hasonlóan, amint azt az 1. ábrán bemutattuk —, van a 77 gépvázzal összekötve. A 81 vibrátoroknak a 82 síneken és a 93 keresztaljakon át a kavicságynak átadott vibrálólengések hatásirányát a kettős 94 nyilak jelölik.

A 82 sínekhez tartozó, az 5. illetve 6. ábrán csak részben bemutatott, alátömékelő 95 gépegység a gép 96 nyíllal jelelt munkavégézési irányát tekintve a vágánystabilizáló 76 gépegység előtt helyezkedik el. A hidraulikus-hengerdugattyús 97 hajtás útján az alátömékelő 95 gépegység 98 q v brációs hajtásával összekötött 99 alátömékelőszerszámokat az ábrán egy 100 keresztaljközben lesüllyesztett helyzetben ábrázoltuk. A 101 nyíl a 99 alátömékelő-szerszáir oknak beállítási irányát mutatja egy keresztaljhoz viszonyítva , mégpedig egy vonalkázottan ábrázolt szerszám ny í15 ír helyzetében, illetve a szerszám teljes vonallal ábrázolt záróhelyzetében. A 99 tömékelőszerszámok vibrációs irozgását kettős 102 nyilak jelzik.

A 7. ábrán egy találmány szerinti gép további úgynevezett e őrenyúló felépítésű kiviteli alakja látható. A saját 107 me20 nesztőhajtással ellátott 103 gép 104 és 105 futóművekkel aátámasztott 106 gépváza, a munka végzési irányát jelölő 108 nyílhoz viszonyított első 104 futóműn előre túlnyúló 109 vázvéggel van kiképezve, amelyen 110 sínenként egy-egy hidraulikus-henger-dugattyús 111 hajtás 25 útján magassági értelemben állítható alátömékelő 112 gépegység helyezkedik el. Az alátömékelő 112 gépegység és az első 104 futómű között egy vágánystabilizáló

113 gépegység van elrendezve, amelynek szerkezete és működése lényegében azonos az előzőekben ismerte30 tett példákban leírtakéval. A 109 váz végén lényegében a vágány hosszirányában kiterjedő 114 hossztartó van ágyazva, amely a 106 gépvázhoz függőleges 115 tengely körül elfordulóan van kapcsolva és elejével egy saját 116 támasztófutóművön van feltámasztva. Ezen a 114 hossztartón a 103 gép vágányemelő és kiigazító 117 gépegysége helyezkedik el, amelynek emelőszervei a kiviteli példa esetében 118 fogóhorgokként vannak kiképezve. A vágányemelő és kiigazító 117 gépegység emelőhajtást képező h idraulikus-henger-dugattyús 119 hajtással van ellátva és húzó, illetve nyomó 120 rudakkal van a 114 hossztartóval csszekötve.

A 103 gép dróthuzalokból kialakított szintezővonatkozási 121 rendszerrel van ellátva, amely a

114 hossztartót alátámasztó 116 támasztófutómű45 t«rl a 103 gép első futóművéig terjed. Ez a szintező-vonatkozási 121 rendszer két 122 és 123 mérésiérzékelővel rendelkezik, amelyek közül az egyik a mérésiérzékelő egy a vágányemelő és kiigazító 117 gépegység és az alátömékelő 112 gépegység között elrendezett

24 tapintószervvel és a másik a 123 mérésiérzékelő, a vágánystabilizáló 113 gépegységgel van összekötve, Terméfzetesen az ismertetett anyagi szintező vonatkozási rendszerek helyett más, például optikai vonatkozási rendszerek, vagy egyéb, például infravörös-, illetve lézerelvre felé55 | u'tett és ezekre megszólaló mérőérzékelőkkel rendelkező, ' onatkozási rendszerek is alkalmazhatók, anélkül, hogy a gép működési elve megváltozna.

Ennél a 103 gépnél is — központosán elrendezett 125 vibrációs hajtással és 126 tömékelőszerszámokhoz csatlakozθθ tatott közös 127 beállítóhajtásokkal ellátott — alátömékelő 7

183 782

112 gépegységek és a vágánystabilizáló 113 gépegység közvetlenül egymás mellett, legközelebbi szomszédságban helyezkednekel. Ezáltal egy kiterjedt, de összefüggő ágyazást 128 zóna adódik, amelyben a 126 tömékelőszerszámok és a vágánystabilizáló 123 gépegység 129 vibrátorainak lényegében a vágány hosszirányára merőleges keresztirányú vízszintes vibrációs mozgásai ágyazást anyagot rezgésbe hozzák, aminek következtében az ágyazás anyagát képező kő, illetve kavics darabok oldalaikkal egymáshoz illeszkedve a legszorosabban egymáshoz szorulnak, ami azután az ágyazatnak nagyfokú tömörítést biztosít. A 103 gépnek ezt követő 104 és 105 futóművei ezt az igen jó tömörített 128 zónát terhelésükkel még tovább szilárdítják, ami a vágány helyzetét aztán tartósan stabilizálja.

A 7. ábrán ábrázolt 103 gép, dacára előrenyúló felépítésének, viszonylag nagy vágányemeléseket biztosít, míg a hidraulikus-henger-dugattyús 119 hajtásból a 114 hossztartón függőleges terhelésként jelentkező emelőerő a vágánystabilizáló 113 gépegység függőleges, a hidraulikus hengerdugattyús 130 hajtásából adódó, terhelőerejét járulékos terhelésként növeli.

A 8. ábra egy további a találmány szerint kialakított vágányalátömékelő-szintező és kiigazító 131 gépetábrázol. Az ábra a 132 nyíllal jelölt munkavégzési irányát tekintve, a 134 gépváznak hátsó egy forgóvázas 133 futóművel alátámasztott részletére korlátozódik. A 134 gépváz ezen szakaszán egy vágányemelő és kiigazító 135 gépegység, egy a 131 gépnek szintező-vonatkozási 136 rendszeréhez tartozó és egy ezzel kapcsolt 137 mérési érzékelővel ellátott 138 tapintószerv, továbbá a két 139 sínhez tartozó, egy-egy alátömékelő 141 gépegység, valamint egy, a 133 futómű keresztmetszeti tartományában elrendezett, vágánystabilizáló gépegység van a munkavégzés irányával ellentétesen egymás mögött elrendezve. A 135, 140 és 141 gépegységek a 134 gépvázzal, megfelelő hidraulikus-henger-dugattyús 142,143 és 144 hajtás útján magassági értelemben állíthatóan vannak összekötve. A 145 vezetőfülke, a benne elrendezett 146 vezérlőszerkezettel, a 133 futómű felett az alátömékelő 140 gépegységgel közvetlenül szomszédosán helyezkedik el. A vágánystabilizáló 141 gépegység a forgóvázas 133 futóművel egy szerkezeti egységet képez, azonban az — a 133 futóműnek mindkét 147 kerékpárjától függetlenül —, 148 vezetőgörgőivel és 149 fogógörgőivel a vágány mindkét 132 sínének hosszában holtjátékmentesen van vezetve. A vágánystabilizáló 141 gépegység, a vágány hosszirányára merőleges, keresztirányú, lényegében vízszintes lengések előállítására 150 vibrátorokkal, valamint egy szintezővonatkozási 136 rendszerrel kapcsolt a 151 mérési érzékelővel van ellátva, amely a vágánystabilizáló 141 gépegységgel 152 rudazat útján van összekötve. A szintezővonatkozási 136 rendszer hátsó vége, egy további 153 tapintószerv útján, a már kiigazított vágányon van vezetve. A 137 és 151 mérési érzékelők 154, illetve 155 mérésivezetékkel, a hidraulikus-henger-dugattyús 142, 143 és 144 hajtások 156, 157 és 158 hidraulikus vezetékkel vannak a 146 vezérlőszerkezettel összekötve.

A hidraulikus-henger-dugattyús 142 hajtásoknak a vágányemelő és kiigazító 135 gépegység 159 emelőgörgői útján mindkét 139 sínre átadandó emelőerők irányát 160 nyíllal jelöltük.

Minden egyes alátömékelő 140 gépegység középen elrendezett 161 vibrációs hajtással van ellátva, amelyekhez a vágány hosszirányában egymás mögött elrendezett, mindkét 162 tömékelőszerszám saját hidraulikus-hengerg dugattyús 160 hajtásával van csuklósán kapcsolva. A két 162 tömékelőszerszámokat lesüllyesztett helyzetben az alátömékelendő 164 keresztaljjal szomszédos két 165 és 166 keresztaljközben ábrázoltuk.

Avágánystabilizáló 141 gépegységnek a hidraulikus hen1 o ge rdugattyús 144 hajtásai útján a vágány 139 sínjeire átadott függőleges terhelőerő irányát 167 nyíllal jelöltük.

A 8. ábra szerinti 131 gépnél az ágyazati 168 zóna, — amelyben az ágyazat anyagát képező kő, illetve kavics, a 162 tömékelőszerszámok útján átadott vibrációs rezgéseire 15 rátevődnek a vágánystabilizáló 141 gépegység 150 vibrátora: útján keltett, a vágánytestre átadott, arra merőleges, keresztirányú lengéseiből adódó rezgések, — az alátömékelő 143 gépegység középrészétől a 131 gép hátsó 133 futóművéig terjed.

A vágánystabilizáló 141 gépegységnek a 133 futómű szakaszába való elrendezése lehetővé teszi, hogy a 133 futómű 147 kerékpárjainak messzemenő tehermentesítése mellett a 41 gépegység a hidraulikus hengerdugattyús 144 hajtás után nagy függőleges terhelőerőkkel terhelhető legyen.

Ezáltal fennáll a lehetőség, hogy a vágány a vágányemelő és kiigazító 131 gépegységgel jelentősen a kívánt szint fölötti magassági szintre legyen emelhető, majd alátömékelés útin a stabilizáló 141 gépegységgel annak hatókörzetében a szintező-vonatkozó 136 rendszer, illetvea 151 mérésiérzé30 kelők által megadott magassági korrekciós értékekkel pontosan az előírt kívánt vágányszintre süllyeszhető legyen.

A 9. ábra egy további találmány szerinti vágány tömékelőszintező és kiigazító 169 gépegy rész oldalnézetét mutatja. A177 gépváz vasúti fútóműveken van ágyazva, amelyek kö35 zi 1 kizárólag, — a 171 nyíllal jelölt munkavégzés irányát fig) elembe véve —, a hátsó forgóvázas 172 futóműve látható. A 170 gépvázon — a 171 nyíl irányával ellentétes irányban — egy vágányemelő és kiigazító 173 gépegység, egy 175 mérésérzékelővel ellátott 174 tapintószerv, 176 sínenként ej y-egy alátömékelő 177 gépegység, valamint egy vágánystabilizáló 178 gépegység van közvetlenül egymás után elrendezve. A 173, 177 és 178 gépegységek a 170 gépvázzal megfelelő hidraulikus-hengerdugattyús 179,180 és 181 hajtással magassági értelemben állíthatóan vannak összeköt45 ve. A 169 gép szintező-vonatkozási 182 rendszerrel van ellátva , amelynek hátsó vége 183 tapintószervvel a már kiiga zrott vágányon van vezetve, és amelyhez a 175 mérésiérzéke lő, valamint egy további, a vágány stabilizáló 178 gépegységgel összekötött 184 mérésiérzékelő van kapcsolva.

A vágányemelő és kiigazító 173 gépegység 185 emelőgörgójével és 186 kiigazító görgőjével azonos kialakítású a már leírt kiviteli alakokkal. A hidraulikus henger-dugattyús 179 hajtással a vágányra átadott emelőerő irányát 187 nyíllal jelöltük.

A következőkben még közelebbről ismertetett alátöméke lő 177 gépegység — az előző kiviteli alakoktól eltérően — a hozzátartozó 188 tömékelőszerszámok részére a vágányhosszirányára merőleges, keresztirányú vibrációs mozgásokat kelt. A vibrációs mozgásokat keltő 189 vibrá60 ciós hajtásokat, valamint két-két a vágány hosszirányában

183 782 egymás mögött elrendezett 188 tömékelőszerszámok közös beállító 190 hajtását a 9. ábrán csak vázlatosan ábrázoltuk.

A vágánystabilizáló 178 gépegység szerkezeti kialakításában megegyezik az 5. illetve 6. ábrán ismertetett megoldással. Ez a 178 gépegység a vágányokra merőleges keresztirányú lengések előállítására 191 vibrátorokkal, valamint 192 vezetőgörgőkkel, továbbá oldalirányban be-, illetve kifordítható 193 fogógörgőkkel rendelkezik. A hidraulikus hengerdugattyús 181 hajtásról a vágány 176 sínéire átadandó függőleges terhelőerő irányát a 194 nyíl jelöli.

Amint az a 10. ábrán jobban látható mindkét a 176 sínek egyik oldalán a kavics, illetve kőzúzalékba besüllyesztett 188 tömékelőszerszámai közösen 195 lengőtartón vannak ágyazva, a 195 lengőtartó pedig az alátömékelő gépegységen, illetve annak szerszámtartóján, a vágány hosszirányába mutató 196 tengelyen vanágyazva. A189 vibrációshajtás a sínek külső oldalán elrendezett 195 lengőtartó felső végéhez van mereven kapcsolva. A sín belső oldalához tartozó 195 lengőtartó a vágány hossztengelyére merőleges keresztirányú 197 karral a 189 vibrációshajtás 198 excenger tengelyéhez van csuklósán kapcsolva. A vonatkozó 195 lengőtartón a vágánytengelyre merőleges keresztirányú 199 tengelyen elforduló és ezáltal a vágány hosszirányába beállíthatóan ágyazott 188 tömékelőszerszámokat a 189 vibrációshajtás a vágány tengelyére merőleges keresztirányú vibráló mozgásaival a kettős 200 nyíl irányába rezegteti. Ebből következően a lengések gyakorlatilag ugyanolyan irányúak, mint amilyenek a vágánystabilizáló 178 gépegység 191 vibrátoraival keltett a 201 nyíllal jelölt lengések, amelyek a jobb áttekinthetőség céljából vonalkázottan ábrázolt hidraulikus-henger-dugattyús 181 hajtással előállított függőleges terhelőerővel is terheltek.

A 11. ábrán látható az alátömékelő 177 gépegységnek és avágánystabilizáló 178 gépegységnek hatás-, illetve lengéstartományainak átfedése. A 169 gép munkavégzési irányának a 202 nyíllal jelölt irányában, a vágány mindkét 176 sínjét a vágányemelő és kiigazító 173 gépegység az előre megadott szintig emeli és azokat a két oldalkiigazító 203 hajtás a 186 kiigazítógörgőkkel oldalirányban kiigazítja. A vágányra ható oldalkiigazító erők irányát a 204 nyíl jelöli.

A két alátömékelő 177 gépegységnek csak a 10. ábrán megjelölt lesüllyesztett helyzetű 205 krampácsait ábrázoltuk. A 205 krampácsok beállítási irányát az alátömékelendő keresztalj felé a 206 nyilak jelölik. A szaggatott 207 vonalakkal az ágyazat azon területét jelöltük, amelyen belül az ágyazat anyagát képező kőzúzalék, illetve kavics a 188 tömékelőszerszámokkal, illetve 205 krampácsokkal keresztirányú vibrációs lengések útján folyási állapotba jut. A vágánystabilizáló 178 gépegység hatásterületén, amelyben az ágyazat a 191 vibrátorok útján, a kettős 201 nyíllal jelölt keresztirányú lengésbe hozott vágánykeret rezgései által, folyási állapotba kerül, szaggatott 208 vonalakkal határoltuk. Ez a terület mélyen benyúlika tulajdonképpeni tömékelési zónába úgy, hogy az alátömékelő 177 gépegység és a vágánystabilizáló 178 gépegység által keltett lengések az ágyazatban átfedődnek. Ez az átfedés és ebből adódóan az ágyazat anyagát képező kő, illetve kavics folyási mozgásállapota növelhető, ha az alátömékelő 177 gépegység 189 vibrációshajtásait és a vágánystabilizáló 178 gépegység 191 vibrátorait azonos vibrációs frekvenciával, fázisazonosan üzemeltetjük.

A vágányemelő és kiigazító 173 gépegység és a 169 gép h átsó 172 futóműve közötti szakaszán ez alatt egy kiterjedt, összefüggő növelt ágyazó anyag folyási állapot, valamint fokozott ágyazó anyag tömörödés következik be, amelyet a lövető 172 futómű terhelése még tovább növel, illetve tirtósít.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Vágányon meneszthető gép, vágány ágyazatának tömöí ítésére, előnyösen vágánystabilizáló gépegységgel ellátott ''ágányalátömékelő-szintező és kiigazítógép, amelynek futóműveken ágyazott gépváza és legalább egy, a gépvázon magassági értelemben állíthatóan kialakított és a kavicsba besüJlyeszthető, egymáshoz képest állítható vibrációs alátömékelő szerszámokkal ellátott alátömékelőgépegysége, ' alamint ez előtt elrendezett vágányemelő- és előnyösen kiigazítógépegysége van és amelynek vágánystabilizáló gépegysége legalább egy vágányon menesztett, saját kerékpárral, előnyösen vezetőgörgőkkel a vágány mindkét sínéhez formazáróan kapcsolhatóan, szerszámkerete pedig vibrátorokkal gyakorlatilag vízszintesen lengően és a gépvázzal kapcsolt henger—dugattyús hajtással függőlegesen terhelhetően van kiképezve, továbbá, amelynek legalább egy szintező- és adott esetben vonatkozási rendszere van, azzal jellemezve, hogy a vágánystabilizáló gépegysége (13,58,76,

   13,141,178) a gépvázon (7,61,77,106,134,170), a munkavégzés irányát tekintve, az alátömékelő gépegység (12, 57,

   95.112.140.177) mögött, az alátömékelő gépegységtől (12,

   57.95.112.140.177) , a legközelebbi hátsó futóműig (3,54, 04,133,172) terjedő, hosszirányú hátsó futómű szakaszát is magába foglaló gépszakaszon van elrendezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakj a, azzal jellemezve, hogy vágánystabilizáló gépegysége (13, 58, 76, 113, :78) közvetlenül az alátömékelőgépegység(12,57,95,112, 177) mögött, azzal szomszédosán a lehető legközelebb van elrendezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a munkavégzés irányát tekintve az aláTömékelő gépegység (12,57,95,177) mögött elrendezett vágánystabilizáló gépegység (13,58, 76, 178) az alátömékelő gépegységgel (12,57,95,112,140,177), valamint az ez előtt elrendezett vágányemelő és kiigazító gépegységgel (11,55, 173) együtt van a gépvázon (7,61, 77, 170) a két futómű (2, 3, 53, 54, 172) között elrendezve.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alátömékelő gépegység 1.112) után elrendezett vágánystabilizáló gépegység (113), az ilátömékelő gépegységgel (112) együttesen a gépváznak 106) az első futómű (104) túlnyúló részén van elhelyezve, a gépváz (106) eleje pedig egy további futóművel (116) alátámasztott, a vágányemelő és kiigazító gépegységet (117) hordó, hossztartóval (114) van összekötve.
5. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy vágánystabilizáló gépegysége (141) a gép (131) legközelebb következő hátsó futóművével (133) azonos gép keresztmetszeti tartományban, — tdott esetben azzal közös,—mechanikai egységként összekötve van kiképezve.

   183 782
6. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vágánystabilizáló gépegysége (13,58,76,113,141,178) egy alátömékelő gépegység (12,

   57,95,112,140,177) után van elrendezve, amelynek vibrációs hajtása (36, 98, 125, 161, 189) aláverőszerszámaival géphosszirúnyba, illetve keresztirányba mutató lengések átadására alkalmasan van összekötve.
7. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alátömékelő gépegység (177) vibrációs hajtása (189) és a vágány-stabilizáló gépegység (178) vibrátorai (191) az alátömékelő szerszámoknak (188) és a vágánystabilizáló gépegység (178) szerszámkeretének azonos fázisú vibrálómozgást átadóan vannak kiképezve.
8. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy függőleges terhet átadó hengerdugattyús hajtása (27,73,78,130,144,181) és/vagy a vágánystabilizáló gépegység (13,58,76, 113,141,178) vibrátorai (39,75,81,129,150,191) vezérlőberendezés (15,146) és előnyösen szintező-vonatkozási rendszer (16, 65, 66, 121, 136, 182) útján vannak vezérelve, amely adott esetben az alátömékelő gépegységgel (12,57,95,112,140,177), illetve az azelőtt elrendezett vágányemelő és/vagy kiigazító gépegységgel (11, 55, 117, 135, 173) is kapcsolva van.
9. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vágánystabilizáló gépegysége (58) egy alátömékelő gépegység (57) után van elrendezve, amely magassági értelemben állítható, valamint a kívánt magassági helyzetben rögzíthető, a vonatkozó sín (56) felső részével együtt dolgozó vállal kiképzett határolószerkezettel (59) van ellátva, amely előnyösen önállóan, a vezérlőszerkezeten (15) át, a vonatkozási rendszerhez (65) viszonyítva elállíthatóan, illetve ahhoz beállíthatóan van kiképezve.
10. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vágánystabilizáló gépegység (13,58,76,113,141,178) vibrátorai (39,75, 81,129,150, 191) és a függőleges terhelést biztosító hengerdugattyús hajtás (27,73,78,130, 144, 181) a vágány tulajdonságainak függvényében, előnyösen a vezérlőszerkezeten (15,146) át nagyobb vagy alacsonyabb frekvenciával és/vagy nagyobb vagy kisebb erővel terhelhetően és/vagy az alátömékelő gépegységek (12,57,95,112,140,177) vibrátorhajtása (36, 98,125,161,189) az alátömítés ciklusától függetlenül rá- és lekapcsolhatóan vannak kiképezve.
11. 11. Eljárás kiigazítandó vágány ágyazatának tömörítésére, főleg az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti vágányon meneszthető géppel, amelynek során adott esetben előzőleg kívánt magassági helyzetig felemelt vágányt a kavicságyba süllyesztett és a mindenkori alátömékelendő keresztaljhoz beállított alátömékelő szerszámmal alátömékeljük, azzal jellemezve, hogy a vágányt, egy a vágány hosszirányában az alátömékelési zónával közvetlenül szomszédos helyen, tengelyére merőleges, keresztirányú lengésbe hozzuk és ezzel egyidőben az ágyazati anyagot a lengésbe hozott vágány szakaszán, — előnyösen az alátötrékelési zónáig az ágyazati anyag legszorosabb ágyazását biztosító,—folyásszerű mozgás állapotba hozva, avágányt a tömörített ágyazat csökkentett térfogatának megfelelően egy meghatározott kívánt magassági helyzetbe süllyesztjük és azt ebben a helyzetben megtartjuk, vagy egy következő futóművel folyamatosan megtartjuk, illetve terheljük.
12. 12. A11. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vágányt az alátömékelőszerszám alátömékelő nyomásának felfelé mutató erejével egy előre viílasztott magassági helyzetbe emeljük, és ebben a magassági helyzetben tartóerő ellenében a kívánttömörítési fokig a! átömékeljük, majd ezt követően a vágánystabilizálő gépegység szakasza mentén, a vágány tengelyére merőlegesen irányított lengésekkel, valamint függőleges terheléssel a vágányt a kívánt szintre süllyesztjük.
13. 13. A11. vagy 12. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vágányt rendeltetése szerint, a vonatkozási rendszer útján, meghatározott mértékkel egy első kívánt magassági érték fölé emeljük és ebben a magassági helyzetben alátömékeljük, majd ezt követően a kivetkező futómű terhelési helyén, a vágány tengelyére merőlegesen átadott lengésekkel és a függőleges terheléssel a vágányt a kívánt végleges magassági szintre süllyesztjük.
14. 14. A 11—13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzaljellemezve, hogy a vágány valóságos magassági helyzetét az alátömékelés előtt és után megmérjük, majd amérési eredményeket összehasonlítjuk a kívánt magassági értékkel, és az összehasonlításból adódó értékekkel az emelést a szükséges, illetve megengedett mértékben elvégezzük, majd ezt követően a vágányt lesüllyesztjük, az emelő és süllyesztőművelet vezérlését pedig, egy közös vonatkozási egyenes útján biztosítjuk.