HU183513B - Improved-quality products containing fibrous materials and method for producing same - Google Patents

Improved-quality products containing fibrous materials and method for producing same Download PDF

Info

Publication number
HU183513B
HU183513B HU812018A HU201881A HU183513B HU 183513 B HU183513 B HU 183513B HU 812018 A HU812018 A HU 812018A HU 201881 A HU201881 A HU 201881A HU 183513 B HU183513 B HU 183513B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
fibers
composition
vermiculite
suspension
fibrous
Prior art date
Application number
HU812018A
Other languages
English (en)
Inventor
Peter J Briggs
Kevin Mcaloon
Original Assignee
Ici Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=10514695&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU183513(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Ici Ltd filed Critical Ici Ltd
Publication of HU183513B publication Critical patent/HU183513B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B41/00—After-treatment of mortars, concrete, artificial stone or ceramics; Treatment of natural stone
    • C04B41/45—Coating or impregnating, e.g. injection in masonry, partial coating of green or fired ceramics, organic coating compositions for adhering together two concrete elements
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B18/00—Use of agglomerated or waste materials or refuse as fillers for mortars, concrete or artificial stone; Treatment of agglomerated or waste materials or refuse, specially adapted to enhance their filling properties in mortars, concrete or artificial stone
    • C04B18/04—Waste materials; Refuse
    • C04B18/18—Waste materials; Refuse organic
    • C04B18/24—Vegetable refuse, e.g. rice husks, maize-ear refuse; Cellulosic materials, e.g. paper, cork
    • C04B18/28—Mineralising; Compositions therefor
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B26/00—Compositions of mortars, concrete or artificial stone, containing only organic binders, e.g. polymer or resin concrete
    • C04B26/02—Macromolecular compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B30/00—Compositions for artificial stone, not containing binders
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B30/00—Compositions for artificial stone, not containing binders
    • C04B30/02—Compositions for artificial stone, not containing binders containing fibrous materials
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
    • D21H—PULP COMPOSITIONS; PREPARATION THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASSES D21C OR D21D; IMPREGNATING OR COATING OF PAPER; TREATMENT OF FINISHED PAPER NOT COVERED BY CLASS B31 OR SUBCLASS D21G; PAPER NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D21H13/00—Pulp or paper, comprising synthetic cellulose or non-cellulose fibres or web-forming material
    • D21H13/36—Inorganic fibres or flakes
    • D21H13/38—Inorganic fibres or flakes siliceous
    • D21H13/40—Inorganic fibres or flakes siliceous vitreous, e.g. mineral wool, glass fibres
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
    • D21H—PULP COMPOSITIONS; PREPARATION THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASSES D21C OR D21D; IMPREGNATING OR COATING OF PAPER; TREATMENT OF FINISHED PAPER NOT COVERED BY CLASS B31 OR SUBCLASS D21G; PAPER NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D21H13/00—Pulp or paper, comprising synthetic cellulose or non-cellulose fibres or web-forming material
    • D21H13/36—Inorganic fibres or flakes
    • D21H13/38—Inorganic fibres or flakes siliceous
    • D21H13/44—Flakes, e.g. mica, vermiculite
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
    • D21H—PULP COMPOSITIONS; PREPARATION THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASSES D21C OR D21D; IMPREGNATING OR COATING OF PAPER; TREATMENT OF FINISHED PAPER NOT COVERED BY CLASS B31 OR SUBCLASS D21G; PAPER NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D21H27/00—Special paper not otherwise provided for, e.g. made by multi-step processes
    • D21H27/30—Multi-ply
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
    • D21H—PULP COMPOSITIONS; PREPARATION THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASSES D21C OR D21D; IMPREGNATING OR COATING OF PAPER; TREATMENT OF FINISHED PAPER NOT COVERED BY CLASS B31 OR SUBCLASS D21G; PAPER NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D21H5/00—Special paper or cardboard not otherwise provided for
    • D21H5/12—Special paper or cardboard not otherwise provided for characterised by the use of special fibrous materials
    • D21H5/18—Special paper or cardboard not otherwise provided for characterised by the use of special fibrous materials of inorganic fibres with or without cellulose fibres
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B27—WORKING OR PRESERVING WOOD OR SIMILAR MATERIAL; NAILING OR STAPLING MACHINES IN GENERAL
    • B27N—MANUFACTURE BY DRY PROCESSES OF ARTICLES, WITH OR WITHOUT ORGANIC BINDING AGENTS, MADE FROM PARTICLES OR FIBRES CONSISTING OF WOOD OR OTHER LIGNOCELLULOSIC OR LIKE ORGANIC MATERIAL
    • B27N3/00—Manufacture of substantially flat articles, e.g. boards, from particles or fibres
    • B27N3/04—Manufacture of substantially flat articles, e.g. boards, from particles or fibres from fibres
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02W—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
    • Y02W30/00—Technologies for solid waste management
    • Y02W30/50—Reuse, recycling or recovery technologies
    • Y02W30/91—Use of waste materials as fillers for mortars or concrete
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10S428/92—Fire or heat protection feature
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/24—Structurally defined web or sheet [e.g., overall dimension, etc.]
    • Y10T428/24802—Discontinuous or differential coating, impregnation or bond [e.g., artwork, printing, retouched photograph, etc.]
    • Y10T428/24826—Spot bonds connect components
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/25—Web or sheet containing structurally defined element or component and including a second component containing structurally defined particles
    • Y10T428/251—Mica
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/2927—Rod, strand, filament or fiber including structurally defined particulate matter
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/2933—Coated or with bond, impregnation or core
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/2933—Coated or with bond, impregnation or core
    • Y10T428/2938—Coating on discrete and individual rods, strands or filaments
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/2933—Coated or with bond, impregnation or core
    • Y10T428/294—Coated or with bond, impregnation or core including metal or compound thereof [excluding glass, ceramic and asbestos]
    • Y10T428/2958—Metal or metal compound in coating
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/2933—Coated or with bond, impregnation or core
    • Y10T428/2964—Artificial fiber or filament
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/298—Physical dimension
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/20—Coated or impregnated woven, knit, or nonwoven fabric which is not [a] associated with another preformed layer or fiber layer or, [b] with respect to woven and knit, characterized, respectively, by a particular or differential weave or knit, wherein the coating or impregnation is neither a foamed material nor a free metal or alloy layer
    • Y10T442/2221—Coating or impregnation is specified as water proof
    • Y10T442/223—Organosilicon containing
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/20—Coated or impregnated woven, knit, or nonwoven fabric which is not [a] associated with another preformed layer or fiber layer or, [b] with respect to woven and knit, characterized, respectively, by a particular or differential weave or knit, wherein the coating or impregnation is neither a foamed material nor a free metal or alloy layer
    • Y10T442/25—Coating or impregnation absorbs sound
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/20—Coated or impregnated woven, knit, or nonwoven fabric which is not [a] associated with another preformed layer or fiber layer or, [b] with respect to woven and knit, characterized, respectively, by a particular or differential weave or knit, wherein the coating or impregnation is neither a foamed material nor a free metal or alloy layer
    • Y10T442/2615—Coating or impregnation is resistant to penetration by solid implements
    • Y10T442/2623—Ballistic resistant
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/20—Coated or impregnated woven, knit, or nonwoven fabric which is not [a] associated with another preformed layer or fiber layer or, [b] with respect to woven and knit, characterized, respectively, by a particular or differential weave or knit, wherein the coating or impregnation is neither a foamed material nor a free metal or alloy layer
    • Y10T442/2762—Coated or impregnated natural fiber fabric [e.g., cotton, wool, silk, linen, etc.]
    • Y10T442/277—Coated or impregnated cellulosic fiber fabric
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/30—Woven fabric [i.e., woven strand or strip material]
    • Y10T442/3049—Including strand precoated with other than free metal or alloy
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/40—Knit fabric [i.e., knit strand or strip material]
    • Y10T442/419—Including strand precoated with other than free metal or alloy
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/50—FELT FABRIC
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/60—Nonwoven fabric [i.e., nonwoven strand or fiber material]
    • Y10T442/603—Including strand or fiber material precoated with other than free metal or alloy
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/60—Nonwoven fabric [i.e., nonwoven strand or fiber material]
    • Y10T442/603—Including strand or fiber material precoated with other than free metal or alloy
    • Y10T442/604—Strand or fiber material is glass
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T442/00—Fabric [woven, knitted, or nonwoven textile or cloth, etc.]
    • Y10T442/60—Nonwoven fabric [i.e., nonwoven strand or fiber material]
    • Y10T442/637—Including strand or fiber material which is a monofilament composed of two or more polymeric materials in physically distinct relationship [e.g., sheath-core, side-by-side, islands-in-sea, fibrils-in-matrix, etc.] or composed of physical blend of chemically different polymeric materials or a physical blend of a polymeric material and a filler material

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Ceramic Engineering (AREA)
  • Structural Engineering (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Civil Engineering (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Paper (AREA)
  • Chemical Or Physical Treatment Of Fibers (AREA)
  • Materials For Medical Uses (AREA)
  • Fireproofing Substances (AREA)
  • Laminated Bodies (AREA)
  • Treatments For Attaching Organic Compounds To Fibrous Goods (AREA)
  • Inorganic Fibers (AREA)
  • Multicomponent Fibers (AREA)
  • Silicates, Zeolites, And Molecular Sieves (AREA)
  • Compositions Of Macromolecular Compounds (AREA)
  • Glass Compositions (AREA)
  • Surface Treatment Of Glass Fibres Or Filaments (AREA)
  • Sampling And Sample Adjustment (AREA)
  • Solid Fuels And Fuel-Associated Substances (AREA)
  • Reinforced Plastic Materials (AREA)
  • Inorganic Compounds Of Heavy Metals (AREA)
  • Saccharide Compounds (AREA)
  • Artificial Filaments (AREA)
  • Building Environments (AREA)
  • Seasonings (AREA)

Description

A találmány javított minőségű, rostos anyagokat tartalmazó készítményekre és azok előállítására vonatkozik. A találmány szerinti készítmények szervetlen anyagokkal bevont vagy szervetlen anyagokba beágyazott, és ily módon javított minőségű rostos anya- 5 gokat tartalmaznak.
Ismert, hogy a rostok és a rostos anyagokból készített termékek nagy része tűz hatására károsodik vagy tönkremegy. A szerves anyagokat tartalmazó, természetes eredetű vagy szintetikus rostok, például a gyap- 10 jú-, gyapot-, viszkóz-, cellulóz-acetát-, poliészter-, poliamid- és lignincellulóz-rostok általában éghető anyagok és igen könnyen gyulladnak. A szervetlen anyagokból kialakított rostok, például az üvegrostok általában éghetetlenek ugyan, olvadáspontjuk azon- 15 bán viszonylag alacsony, így tűz esetén megolvadnak. Mindkét típusba tartozó rostos anyagok közös hátránya, hogy csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek megakadályozni a tűz tovaterjedését, és nem lángállóak. A magasabb olvadáspontú szervetlen 20 rostanyagok, így az úgynevezett kerámia-rostok (például alumíniumszilikát-rostok, ásványi gyapot- és polikristályos alumíniumoxid-rostok) az előző anyagoknál lényegesen jobban ellenállnak a tűz károsító hatásának, ezek a szervetlen rostanyagok azonban a rosto- 25 kát igénylő legtöbb alkalmazási terület szempontjából túl költségesek.
Igen sok felhasználási területen, így például a textil-, bútor- és építőiparban komoly igény van arra, hogy javítsák a rostanyagok (elsősorban a viszonylag 30 olcsó, alacsony olvadáspontú szervetlen rostanyagok) tűzbiztonsági jellemzőit, például azok tűz- és lángállóságát. A rostos anyagok tűzbiztonsági jellemzőinek javítására eddig már igen sokféle kezelési módszert javasoltak, amelyek szerint a rostokat tűzbiztos anyag- 35 gal vonják be, illetve tűzbiztos anyagba ágyazzák be, vagy a rostszerkezetbe tűzálló anyagot építenek be. Minden tekintetben kielégítő megoldást azonban eddig még nem sikerült kidolgozni; így különösen nem sikerült olyan eljárást találni, amellyel a rostanyagok 40 elfogadható költséggel megfelelően tűzbiztosakká tehetők, ugyanakkor azonban a rostanyagok és az azokból készített termékek megtartják rugalmasságukat.
A találmány rostos anyagokat tartalmazó készítményekre vonatkozik, amelyek éghetetlen rostokat és valamely rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéit tartalmazzák. A találmány szerinti készítményekben a rostanyag mennyisége előnyösen a készítmény összsúlyára 5U vonatkoztatva legalább 15 súly°/o, célszerűen legalább 20 súly% lehet.
A találmány tárgya továbbá eljárás rostos anyagokat tartalmazó készítmények előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a rostanyagra 55 valamely rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéit visszük fel előnyösen egy közömbös folyékony hordozóanyaggal készített szuszpenzió formájában.
A találmány szerinti eljárással egyúttal javítjuk az éghetetlen rostok tűzállósági és tűzbiztonsági jellem- GO zőit.
Rétegszerkezetű ásványi anyagként előnyösen vermikulitot használunk fel. A „vermikulit” megjelölésen a leírásban és az igénypontsorozatban az ásványtanilag és kereskedelmileg vermikulitnak nevezett g;
összes rétegszerkezetű ásványi anyagot értjük, köztük a klorit-vertikulitokat is.
A „rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéi” megjelölésen a leírásban és az igénypontsorozatban az ásványi anyag rétegszerkezetének kémiai megbontása révén kialakított, nagy hossz/magasság arányú, finom lemezkéket vagy részecskéket értjük. A „vermikulitlemezkék” megjelölésen például a vermikulit rétegszerkezetének kémiai megbontásával előállított, 0,5 mikronnál kisebb (rendszerint 0,05 mikronnál, előnyösen 0,005 mikronnál is kisebb) vastagságú, finom lemezkéket értjük, amelyek hossz/magasság (vagy szélesség/magasság) aránya legalább 10, célszerűen legalább 100, különösen előnyösen legalább 1000 (például 10 000). Az egyéb rétegszerkezetű ásványi anyagok rétegszerkezetének kémiai megbontása révén kapott lemezkék méretei hasonlóak a vermikulit-lemezkék méreteihez.
Rétegszerkezetű ásványi anyagként előnyösen vermikulitot használunk fel, azonban egyéb rétegszerkezetű ásványi anyagokat, például montmorillonitot, kaolinitet, kaolinit-tartalmú agyagokat (így kaolinokat és képlékeny agyagokat), szepiolitot és a rétegszerkezet kémiai megbontása révén lemezkékké vagy lapszerű részecskékké alakítható egyéb rétegszilikátokat is alkalmazhatunk.
A találmány szerinti, rostos anyagokat tartalmazó készítmények megjelenési formája igen változatos lehet, és a készítmény a rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéit a készítményt alkotó egyedi rostokon képezett bevonatként, a rostokat beágyazó rétegként, a rostos anyag (például szövet vagy nemezlap) bevonataként vagy egyik vagy mindkét oldalán elhelyezkedő külső burkolórétegként, továbbá a rostos anyagok rétegei között elhelyezkedő közbenső rétegként egyaránt tartalmazhatja. A „rostos anyagokat tartalmazó készítmény” megjelölésen például a következő megjelenési formájú termékeket értjük:
— Egyik vagy mindkét oldalán lemezke-réteggel borított rostréteg.
— Több (például 100—1000) elemi szálból álló fonal, ahol az elemi szálak és/vagy a fonal lemezkékkel van(nak) bevonva.
— Több fonal összetekerésével, cérnázásával vagy összefonásával kialakított előfonat, ahol az elemi szálak és/vagy a fonalak és/vagy a fonat lemezkékkel van(nak) bevonva.
— Lemezkékkel összekapcsolt rostokból álló réteg.
— Rostos anyagokból felépített tömb, ahol a rostokat érintkezési pontjaikon a rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéi kapcsolják össze, és ahol az egyedi rostok, illetve rostcsoportok előnyösen lemezke-bevonatot is hordoznak. A rostok véletlenszerű elrendeződésben helyezkedhetnek el a tömbökben; az így kialakított, nyitott háromdimenziós szerkezetű tömbök könnyű anyagok és jó hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek.
— Többrétegű szerkezetek, ahol két vagy több, a fentieknek megfelelő rostos anyagokat tartalmazó réteget (például bevont vagy impregnált szövetet vagy nemezlapot) valamely ismert ragasztóanyag vagy — előnyösen — a rétegszerkezetű ásványi anyag lemez-21 kéi kapcsol(nak) össze. Az ilyen többrétegű szerkezetek közül példaként a konyhai tűzhelyeket körülvevő felületekre felszerelhető hőálló lapokat említjük meg.
Nyilvánvaló, hogy mindazok a termékek, amelyek rostréteget tartalmaznak, több rostrétegből is kialakíthatók, és a rostrétegek laza rostokból vagy például szövéssel, kötéssel, tűzéssel, nemezeléssel vagy egyéb módon egyesített rostokból egyaránt állhatnak. Nyilvánvaló az is, hogy a rostos anyagokat tartalmazó készítményekben a rostok egybefüggő szerkezetet (például rosthálót vagy rostszövedéket) is alkothatnak, azonban különálló szerkezetek, például egyedi rostok, rostcsomók vagy rost-agglomerátumok formájában is jelen lehetnek. Ezekre a rostszerkezetekre példaként az üveggyapotot és az üvegrost-szalagokat említjük meg.
A rostos anyagra felviendő lemezkék súlyaránya széles határok között változhat; a súlyarányt többek között az elérni kívánt tűz- és hőállóság mértéke, a készítmény rugalmasságával szemben támasztott követelmények, a tűznek kitett és a tűznek ki nem tett készítmények szerkezetének egybefüggőségével szemben támasztott követelmények, továbbá az a tény szabja meg, hogy a lemezkéket bevonat vagy külső burkolat formájában visszük-e fel a rostos anyagokra. A rostos anyagra felvitt lemezkék részarányának növelésével általában fokozódik a készítmény tűz- és hőállósága. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a rostanyag tűzbiztonságának és magasabb hőmérsékletekkel szembeni ellenállóképességének jelentős javításához elegendő, ha a rostokra igen vékony (például 1 mikronnál vékonyabb) bevonat formájában visszük fel az ásványianyag-lemezkéket. Csupán tájékoztatásként közöljük, hogy a készítmény a rostok súlyára vonatkoztatva általában 0,05—100 súly%, rendszerint 0,1—20 súly % mennyiségben tartalmazza az ásványianyag-lemezkéket. Az ásványianyag-lemezkék részaránya természetesen a megadottaknál lényegesen nagyobb is lehet, így például a készítmény a rostok súlyával azonos vagy annál is nagyobb mennyiségben tartalmazhatja az ásványianyag-lemezkéket (ekkor a készítmény lényegében már rostanyaggal erősített lemezke-rétegnek minősül). Ilyen összetételű készítményeket általában akkor állítunk elő, ha nincs szükség arra, hogy a készítmény rugalmas legyen, illetve ha merev, rugalmatlan szerkezeteket kívánunk kialakítani. Az ilyen szerkezetekben a rostos anyag mennyisége a készítmény összsúlyára vonatkoztatva legalább 15 súly%, előnyösen például 20—50 súly°/o lehet.
A rostokra felvitt lemezkék mennyiségétől függően bizonyos mértékben módosulnak azok a károsodások, amelyek láng vagy a rost olvadáspontjánál magasabb hőmérséklet hatására érik a rostokat. A vékony lemezke-réteggel borított, olvadékony rostok láng vagy magas hőmérséklet hatására megolvaszthatok, míg a lemezke-réteg vastagságának növelésével csökken a rostok olvadékonysága. A találmány szerinti készítményeket a gyakorlatban általában olyan területeken használjuk fel, ahol a készítmény rostanyaga láng vagy magas hőmérséklet hatásának lehet kitéve, amelynek hatására a rostok károsodhatnak, sőt esetenként teljesen meg is olvadhatnak. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a találmány szerinti készítmények szigetelő és tűzbiztonsági jellemzői — elsősorban azok tűz- és lángállósága — még ilyen körülmények között sem romlik súlyos mértékben.
A vermikulit-lemezkékkel bevont, alacsony olvadáspontú üvegrostok például tűz hatására meglágyulhat nak, sőt meg is olvadhatnak, a meglágyult vagy megolvadt üveg azonban a burkolaton belül marad, és a készítmény lehűlésekor az olvadékból újból kialakul az üvegrost.
Ismert, hogy vermikulit-lemezkéket tartalmazó szuszpenziőkból vékony lapok és papírszerű termékek alakíthatók ki, amelyek előnyösen használhatók fel éghető szerves habanyagok bevonására tűzvédelem céljából. Ilyen termékeket ismertet többek között a 2007153 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás. Azt tapasztaltuk azonban, hogy ezek a lapok és papirszerű termékek tűz hatásának kitéve összepöndörödhetnek és összetöredezhetnek, így nem gátolják megfelelő méitékben a lángok tovaterjedését, és nem biztosítanak megfelelő tűzvédelmet az azokkal beburkolt éghető anyagok számára. Ezzel ellentétben meglepő módot azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti, rostos anyagokat tartalmazó készítmények láng hatására még akkor sem pöndörödnek össze vagy repedeznek meg, ha rendkívül vékony bevonat formájában tartalmazzák a lemezkéket. A találmány szerinti, rostos anyagokat tartalmazó készítmények tehát a kizárólag ásványianyag-lemezkékből kialakított készítményekénél jobb tűzvédő hatással rendelkeznek.
A rostos anyagokat tartalmazó készítményeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő ros'os szubsztrátumra valamely rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéit visszük fel. A lemezkéket rendszerint hordozófolyadékkal képezett szuszpenzió formájában visszük fel a rostokra; hordozófolyadékként például szerves folyadékokat, vizet vagy egyéb vizes közegeket alkalmazhatunk. A rostos anyagokat tartalmazó készítmények előállításához a rétegszerkezetű ásványi anyagok szerkezetének kémiai megbontásakor képződő szuszpenziókat közvetlenül is felhasználhatjuk; kívánt esetben azonban úgy is eljárhatunk, hogy a szabadon folyó száraz por (például a OOC9.311A számú közzétett Európa-szabadalmi bejelentésben ismertetett por) alakjában rendelkezésre álló lemezkéket megfelelő hordozó folyadékban szuszper.dáljuk, és így visszük fel a rostos szubsztrátumra. A szuszpenzió szilárdanyag-tartalma (azaz a lemezkék koncentrációja) nem döntő jelentőségű tényező, és széies határok között változhat. A találmány szerinti eljárásban a lemezkék bármilyen stabil szuszpenzióját felhasználhatjuk. A szuszpenziók rendszerint legföljebb 40 súly% szilárd anyagot tartalmazhatnak; abban az esetben azonban, ha igen vékony bevonatot kívánunk kialakítani, néhány % (például 2 súly%) szilárd anyagot tartalmazó szuszpenziókat is felhasználhatunk. A szuszpenziók szilárdanyag-tartalma a legtöbb esetben előnyösen 10—20 súly% lehet; tömbalakú készítmények előállításához azonban esetenként ennél nagyobb (például 50 súly%-ig terjedő) szilárdanyag-tartalmú szuszpenziókat célszerű felhasználnu ík. Miután a rétegszerkezetű ásványi anyag lemezűéinek szuszpenzióját felvittük a rostos szubsztrátumra, a hordozófolyadékot (rendszerint elpárologtatóssal) eltávolítjuk. Ekkor a lemezkék a rostos szubsztrátumra rakódnak le, és azon célszerűen egybefüggő ré3 teget képeznek. Kívánt esetben a hordozófolyadék fölöslegét először kipréseljük vagy kicsorgatjuk a masszából, és ezután melegítéssel távolítjuk el a masszából a hordozófolyadék maradékát. A szuszpenziót a hordozófolyadék forráspontjáig terjedő, sőt esetenként annál magasabb hőmérsékleteken is felvihetjük a rostokra, feltéve természetesen, hogy a rostok a kezelés hőmérsékletén stabilok. A szuszpenziót azonban előnyösen legföljebb a hordozófolyadék forráspontjáig terjedő hőmérsékleteken visszük fel a rostokra, ennél magasabb hőmérsékletek alkalmazásakor ugyanis a gyors ütemű gázfejlődés következtében romolhatnak a késztermék jellemzői, ami csak megfelelő óvintézkedések alkalmazásával küszöbölhető ki.
A szuszpenziót bármilyen ismert módszerrel, például ecseteléssel, permetezéssel, kenéssel, mángorlással, bemerítéssel, áztatással, levonókéses módszerrel, hengerléssel vagy impregnálással felvihetjük a rostos szubsztrátumra, sőt laza rostok esetén a rostos anyagokat és a rétegszerkezetű ásványi anyagot egyszerre választjuk le. A kívánt vastagságú bevonat kialakításához szükséges szuszpenzió-koncentrációt és felviteli módszert szakember általános ismeretei alapján könnyen megválaszthatja.
A rétegszerkezetű ásványianyag-lemezkék felviteli módja esetenként az előállítandó készítmény megjelenési formájától függően is változhat; így például előfordulhat, hogy egyedi rostok, fonalak és fonatok kezeléséhez, szőtt, nemezeit vagy más módon egyesített rostos anyagok bevonásához, illetve rostanyagú tömbök kialakításához más és más felviteli módszert célszerű alkalmaznunk.
Kívánt esetben a lemezkék szuszpenziójából gázkezeléssel habot képezhetünk, cs ezt a habot vihetjük fel a rostos szubsztrátumra. Ebben az esetben a kialakított készítmény az ásványianyag-lemezkéket sejtes szerkezetű, merev hab-mátrix formájában tartalmazza. A vermikulit-lemezkéket tartalmazó szuszpenziókat például az 1585104 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett eljárással alakíthatjuk merev habokká.
Egyedi rostok, cérnák vagy fonalak bevonása esetén a találmány értelmében eljárhatunk úgy is, hogy a bevonatot a rost, cérna, vagy fonal gyártási folyamata során visszük fel. így például a rostok (például üvegrostok) fonási műveletébe iktathatjuk be a bevonási lépést, például úgy, hogy a nyers, frissen extrudált rostokat közvetlenül bevonjuk a lemezkék szuszpenziójával (a szuszpenziót például a fonófej nyílása(i) alatt megfelelő távolságban elhelyezett fuvókával permetezhetjük a rostokra), vagy a rostokat a bevonó szuszpenziót tartalmazó fürdőbe fonjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy az extrudálással kapott, még ragacsos nyers rostokat a lemezkéket tartalmazó porral szórjuk be; figyelembe véve azonban a lemezkék (elsősorban a vermikulit-lemezkék) öntapadóképességét, előnyösebben járunk el akkor, ha a lemezkéket nem száraz por, hanem szuszpenzió formájában visszük fel a kezelendő rostokra.
A lemezkéket továbbá textilipari írezőszerekként is felvihetjük szuszpenzióikból a kezelendő rostokra, így például az üvegrostokra a 2016993 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban vagy K. L. Loewenstein „The Manufacturing Technology of Continous Glass
Fibre” című kézikönyvében (Elsevier-kiadás) ismertetett írezési módszerekkel vihetjük fel a szuszpenziót.
A következő felviteli módszert elsősorban akkor alkalmazhatjuk, ha nedves leválasztással vagy papíripari technológiákkal alakítunk ki rostszövedékeket úgy, hogy a rostokat hordozófolyadékkal (rendszerint vízzel) készített szuszpenzióból választjuk le. Ekkor a rostokat és a lemezkéket együtt tartalmazó szuszpenziót készítünk például úgy, hogy a rostokat a lemezkék szuszpenziójában szuszpendáljuk, a lemezkéket a rostok szuszpenziójában szuszpendáljuk, vagy a lemezkék szuszpenzióját a rostok szuszpenziójával keverjük össze, és ezután egyszerre választjuk le a szuszpenzióból a rostokat és a lemezkéket. Ebben az esetben a képződő rostszövedék kezelhetőségének javítása érdekében kis mennyiségű szerves kötőanyagot, például gumi-latexet vagy polimer latexet adhatunk a szuszpenzióhoz. Kívánt esetben a szerves kötőanyagot utólag égetéssel eltávolíthatjuk a készítményből, ezt a módszert természetesen csak akkor alkalmazhatjuk, ha a rostok az égetés körülményei között stabilok maradnak.
Miután felvittük a lemezkék szuszpenzióját a rostos szubsztrátumra, a nedves szubsztrátumból előnyösen préseléssel vagy kalanderezéssel eltávolítjuk az esetlegesen a rostszerkezetbe jutott levegőt (elsősorban a légbuborékokat). Ezzel az intézkedéssel esztétikusabb külső megjelenést biztosíthatunk a készterméknek, javíthatjuk a készítmény kezelhetőségét, és visszaszoríthatjuk a bevonat felhólyagzását tűz esetén.
A találmány szerinti rostanyagú készítmények az azonos rostokból előkezelés nélkül kialakított készítményekénél lényegesen jobb tűz- és hőállósági jellemzőkkel rendelkeznek, annak ellenére, hogy a kezelt rostok K-értéke rendszerint kissé meghaladja a kezeletlen rostok K-értékét. A találmány szerinti kezeléssel az alacsony hőmérsékleteken olvadó rostokat magasabb hőmérsékleteken is hőállókká tehetjük; így például ha alacsony hőmérsékleteken olvadó üvegrostokra vermikulit-lemezkéket viszünk fel, az azbesztrostok, ásványi gyapot és kerámia-rostok hőállóságát megközelítő vagy elérő hőstabilitású termékekhez juthatunk. A találmány szerinti kezeléssel tovább fokozhatjuk a magasabb olvadáspontú rostok (például azbeszt-, ásványi gyapot és kerámia-rostok) hőállóságát. A találmány szerinti kezeléssel általánosan elérhető előny az, hogy a rétegszerkezetű ásványi anyagok lemezkéinek felvitele révén bármilyen éghetetlen rost vagy rostanyag tűz- és hőállóságát javíthatjuk.
Miként már korábban közöltük, rétegszerkezetű ásványi anyagként előnyösen vermikulitot használunk fel. Ennek oka az, hogy a vermikulitot — azon túlmenően, hogy a rostos anyagokat tartalmazó készítményeknek jó tűz- és hőállóságot biztosít — kiváló öntapadóképességgel is rendelkezik. Ez a tulajdonság a rétegszerkezet kémiai megbontásával kialakított, vizes szuszpenzióból leválasztott vermikulit-lemezkékre jellemző elsősorban. A vermikulit-lemezkéket tartalmazó szuszpenziókból a hordozófolyadék (például víz) eltávolítása után visszamaradó lemezkék egymáshoz tapadnak és viszonylag szilárd vermikulit-réteget képeznek; a vermikulit-lemezkék öntapadóképessége folytán javul az azokat tartalmazó készítmények szilárdsága és tartóssága. A rostokra rakódott vermikulit-lemezkék ragasztóként viselkednek, azaz egymás4
183 513 hoz tapasztják a rostos szubsztrátum egyedi rostjait, illetve lehetővé teszik a késztermék egyéb anyagokhoz történő ragasztását például rétegelt termékek előállítása esetén.
A rostokra felvitt bevonat — azon túlmenően, hogy növeli a rostok tűz- és hőállóságát — gőzállóságot (elsősorban vízgőzállóságot) is biztosíthat a lemezkeszuszpenziókból leválasztott rostos filmeknek. Az ásványiagyag-lemezkék (elsősorban a vermikulit-lemezkék) vízgőz-átbocsátási együtthatója ugyanis igen kis érték; így az ásványianyag-lemezkéket hordozó rostanyagú készítményeket igen előnyösen használhatjuk fel vízgőz hatására károsodó anyagok (például habok, ahol a vízgőz behatolása az idő előrehaladtával csökkentheti a habok szigetelőképességét) vagy vízzel elbontható anyagok védelmére.
Az éghetetlen rostok lemezkékkel történő bevonásának hatására a rostok lángállósága is fokozódik. Figyelembe véve azonban, hogy a láng szétterülhet a készítmény felületén, kívánt esetben a készítmény anyagához lángmentesítő adalékanyagokat, például halogénvegyületeket, antimon-trioxidot, alumínium-trihidrátot, borátot és/vagy foszfátokat is adhatunk.
Rendkívül előnyös az is, hogy a rostokon kialakított lemezke-bevonat kémiailag inért, pontosabban ellenáll a savak és lúgok károsító hatásának. A találmány szerinti eljárással tehát a lúgos körülmények között egyébként fel nem használható rostokat (például üvegrostokat) ilyen területeken való felhasználásra is alkalmasakká tehetjük. A találmány szerinti rostalapú készítmények egy speciális kiviteli alakjának tekinthetők azok az alkáli-rezisztens üvegrostok, amelyek rétegszerkezetű ásványi anyag (elsősorban vermikulit) lemezkéiből álló bevonatot hordoznak.
A korábbiakban ismertetett, rétegszerkezetű ásványi anyagok lemezkéiből álló, módosítatlan bevonatot hordozó rostokból készített termékeket igen széles körben használhatjuk fel. Olyan alkalmazási területeken azonban, ahol a késztermék folyékony víz hatásának lehet kitéve, előnyösen úgy járunk el, hogy a bevonatot a vízállóság fokozása érdekében módosítjuk. A módosítatlan bevonatok folyékony víz hatására széteshetnek, megfelelő módosító kezeléssel azonban igen könnyen vízállókká tehetők. A vermikulit-lemezkéket tartalmazó anyagkeverékeket és készítményeket magnéziumsó (például magnézium-klorid) oldatával (például telített oldatával), ammóniával vagy alkilamin-gőzökkel végzett kezeléssel tehetjük vízállókká, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a rostos szubsztrátumra felviendő lemezke-szuszpenzióhoz vízállóságot fokozó adalékanyagot adunk. Ilyen megoldást ismertet a 0009310 Al sz. közzétett Európa-szabadalmi bejelentés. Vízállóságot javító adalékanyagokként vízben gyengén oldódó és vízzel lúgosán reagáló szemcsés anyagokat, például kalcium-oxidot és magnézium-oxidot használhatunk fel.
Vízállóságot javító adalékanyagként előnyösen magnézium-oxidot alkalmazunk, ez az adalékanyag ugyanis egyúttal a készítmény szilárdságát is növeli. A magnézium-oxidot különösen előnyösen adhatjuk a készítmény előállításához felhasznált gázkezelt (habosított) vermikulit-szuszpenziókhoz, ekkor ugyanis a magnézium-oxid a késztermék részét képező, sejtszerkezetü vermi kulit mátrix nyomószilárdságát is fokozza. A vízállóságot javító adalékanyagot rendszerint a lemezkék súlyára vonatkoztatva legföljebb 15 súly%, leggyakrabban körülbelül 10 súly% mennyiségben használjuk fel,
A termékek folyékony vízben mért stabilitásának (azaz vízállóságának) javítása érdekében úgy is eljárhatunk, hogy a lemezkék szuszpenziójához a felvitel előtt vagy a felvitel alatt valamely szilikon-polimer prekurzorát adjuk, majd a terméket víz jelenlétében savas gázzal kezeljük. Ékkor a prekurzor polimerizálódik, és a termékben vízállóságot fokozó szilikon-polimer képződik. Ilyen eljárást ismertet többek között a 81 03 459 sz. nagy-britanniai szabadalmi bejelentés. Eljárhatunk például úgy, hogy a szuszpenzióhoz nátrium-metil-szilikonátot adunk, majd a kapott terméket víz jelenlétében széndioxiddal kezeljük. A széndioxidos kezelést a szárítással egy időben is végezhetjük, azonban úgy is járhatunk, hogy a szárított termékei vízzel újra nedvesítjük és ekkor kezeljük széndioxiddal. A szuszpenzióhoz általában a lemezkék súlyára vonatkoztatva legföljebb körülbelül 5 súly%, leggyakrabban körülbelül 2 súly% szilikon polimerprekurzort adunk.
\ találmány szerinti eljárásban a rétegszerkezetű ásványi anyagok lemezkéinek bármilyen szuszpenzióját felhasználhatjuk. A rétegszerkezetű ásványi anyagok szerkezetének kémiai megbontására bármilyen ismert módszert alkalmazhatunk. A vermikulit rétegszerkezetének kémiai megbontására alkalmas eljárásmódokat ismertet többek között az 1015385, 1076786, 1 119305 és 1585 104 sz. nagy-britanni',': szabadalmi leírás, valamint a Micron 7, 247 (1976) közlemény. A rétegszerkezetű ásványi anyag szerkezetérek kémiai megbontása révén kapott lemezke-szuszpenziót előnyösen nedves osztályozásnak vetjük alá, amelynek során eltávolítjuk a nagyobb méretű ásvány-anyag-részecskéket. A vermikulit-lemezkék szuszpenzióinak nedves osztályozását például a 39510/76 és az 51 425/76 sz. nagy-britanniai szabadalmi bejelentés, valamint a 2741 859 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat ismerteti. A találmány szerinti eljárásban felhasználandó szuszpenziókból a nedves osztályozás során előnyösen az 50 mikronnál nagyobb méretű részecskéket távolítjuk el, azaz az eljárásban kolloid jellegű lemezke-szuszpenzickat használunk fel. Az 1 585 104 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban közöltek szerint előállított, mrjd nedves osztályozással 50 mikronnál kisebb részecskeméretre beállított vermikulit lemezke-szuszpenziókban általában a részecskék körülbelül 40%-át a C,4—5,0 mikron méretű lemezkék teszik ki. A találmány szerinti eljárásban előnyösen ezeket a szuszpenzickat használjuk fel. A találmány szerinti, rostos anyagokat tartalmazó készítményeket az adott rostanyag-készítmények valamennyi ismert, szokásos alka mazási területén felhasználhatjuk. További előnyt jelent, hogy a meghatározott célokra felhasználható rostanyagok körét jelentősen szélesíthetjük, azaz számos alkalmazási területen olyan rostanyagokat is felhasználhatunk, amelyeket kedvezőtlen tűzállóságuk miatt az adott célra eddig alkalmatlanoknak tartottak. Hőszigetelési és tűzvédelmi célokra például az eddig egyedül alkalmasnak tartott azbeszt- és kerámiarostokon kívül a kevésbé költséges, tűzállóvá tett üvegrostokat is felhasználhatjuk, míg a speciális, tűzálló rostok hőstabilitását a találmány szerinti kezelés5
183 513 sel tovább fokozhatjuk, így azokat szigorúbb követelményeket támasztó tűzvédelmi területeken is felhasználhatókká tehetjük.
A találmány szerinti, rostos anyagokat tartalmazó készítményeket például gyúlékony és/vagy alacsony olvadáspontú anyagok (igy gumi- és műanyag-habok, -lapok és -filmek, alumínium, fa, papír, kartonpapír, üveg és hasonlók) tűzvédelmére használhatjuk fel. Ilyen alkalmazási célokra a rostos anyagokat tartalmazó készítményeket a szubsztrátumhoz (azaz a védendő anyaghoz) nem kapcsolt, laza burkolat formájában is kialakíthatjuk, tapasztalataink szerint azonban a legjobb eredményeket akkor érhetjük el, ha a rostos anyagokat tartalmazó készítményeket a védendő anyaghoz kötjük vagy a védendő anyagra rétcgezzük. A készítményeket szokásos ragasztóanyagok felhasználásával rétegezhetjük a védendő anyagokra, abban az esetben azonban, ha a készítmények előállításához rétegszerkezetű ásványi anyagként vermikulitot használtunk fel, a vermikulit-lemezkék öntapadó jellege következtében esetenként további ragasztóanyag alkalmazására nincs szükség. így például ha a védendő anyagra nedves keveréket (azaz rostos anyagot és vermikulit-lemezkéket tartalmazó szuszpenziót) viszünk fel, a kialakuló készítmény rendszerint megfelelő mértékben fog a védendő anyaghoz tapadni. Eljárhatunk úgy is, hogy a rostos anyagokat tartalmazó készítményt közvetlenül a védendő anyag felületén alakítjuk ki például úgy, hogy a szubsztrátumot vermikulit-szuszpenzióval vonjuk be, majd rostos anyagot préselünk a nedves vermikulit-rétegre és -rétegbe. Kívánt esetben a rostos anyagra további vermikulitréteget vihetünk fel, és így a rétegelt termék mindkét oldalát vermikulit-lemezkékkel „burkolhatjuk be”.
A találmány szerinti készítmények adott esetben további adalékanyagokat, például a rostokra felvitt írezőszert, lubrikánst vagy kötőanyagot, továbbá hagyományos lángmentesítő anyagokat is tartalmazhatnak.
A találmány szerinti készítményeket olyan területeken is felhasználhatjuk, ahol a tűz- és hőállóság nem elsőrendű követelmény. A készítményeket például szerves és szervetlen anyagokba, így polimerekbe, gumikba, műanyagokba és cementekbe ágyazható erősítő rétegekként használhatjuk fel. Az egyik ilyen lehetséges alkalmazási terület az üvegszál-erősítésű műanyagok előállítása.
A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A példákban említett vermikulit-szuszpenziókat a következő általános módszer szerint állítjuk elő:
Vermikulit-szaszpenziók előállítása
150 súlyrész „Mandovel micron” minőségű dél-afrikai vermikulithoz 300 súlyrész telített vizes nátriumklorid-oldatot adunk, és az elegyet 30 percig 80 °C-on keverjük. A kapott szuszpenziót centrifugáljuk, és a szilárd fázist ionmentes vízzel mossuk. A nedves szilárd anyaghoz kétszeres mennyiségű 1,5 n n-butilamin-hidroklorid-oldatot adunk, és a szuszpenziót 30 percig 80 °C-on keverjük. A kapott szuszpenziót centrifugáljuk, s szilárd anyagot ionmentes vízzel mossuk, majd a nedves szilárd anyagot duzzasztótartályba töltjük, és ott ionmentes vízzel keverjük össze. A duz6 zasztás után kapott szuszpenzió körülbelül 20% szilárd anyagot tartalmaz, ahol a részecskék mérete véletlenszerű eloszlásban a 300—400 mikronos tartományba esik. A szuszpenziót kőjárat-típusú malomba töltjük, és a szuszpenzió őrlésével a részecskék kb. 50%-ának méretét 50 mikronnál kisebb értékre csökkentjük. Az őrölt szuszpenziót túlfolyós centrifugális osztályozóban osztályozzuk, és az 50 mikronnál kisebb méretű, apró részecskéket tartalmazó szuszpenziót elkülönítjük. Az így kapott, 18—21% szilárd anyagot tartalmazó szuszpenziót fotoszedimentométerrel és tányéros centrifugán végzett elválasztással elemezzük. Az elemzési adatok szerint a részecskék körülbelül 40%-ának mérete (ekvivalens gömb-átmérője) 0,4 és 1,0 mikron közötti érték. A szuszpenzió szilárdanyag-tartalmát víz hozzáadásával, illetve víz eltávolításával egyszerűen beállíthatjuk a kívánt értékre.
1. példa
A fenti eljárással 4 súly% vermikulit-lemezkét tartalmazó szuszpenziót állítunk elő. A szuszpenzióba F4/50/AG minőségű üvegrost-szövedéket (gyártja a Regina-Fibreglass Ltd.) merítünk, majd a szövedékből kiemelés után kipréseljük a szuszpenzió fölöslegét. Ezután a szövedéket éjszakán át levegőn szárítjuk. A szövedékbe 41,3 g/m2 vermikulit ágyazódik be.
Az F4/50/AG minőségű, 50 g/m2 sűrűségű üvegrost-szövedéket száraz eljárással állítják elő. Az elemi üvegszálakat ömlesztéssel készítik C-üvegből, majd 13 mikron átmérőjű fonallá fonják. A körülbelül 0,5 m hosszú üvegfonalakból álló mátrix fonalat 10% akril-típusú kötőanyaggal kapcsolják össze. A vermikulittal végzett kezelés fokozza a szerves kötőanyag kötésszilárdságát (az üvegrost-szövedék gyártásakor a kötőanyag vermikulittal is helyettesíthető).
A kezeletlen üvegrost-szövedék 200 x 110 mm méretű mintáját 40 mm átmérőjű körkörös fuvókával ellátott gázégő lángjába tartjuk. A mintát vasháromláb segítségével a fúvóka fölött 30 mm-rel helyezzük el. A láng hőmérséklete a mintával való érintkezés pontján 1075 °C. A kezeletlen minta azonnal felpöndörödik, és az üvegrostok megolvadnak. A láng — becslés szerint — 1—2 másodperc alatt hatol át a mintán.
A vermikulittal kezelt üvegrost-szövedék a fenti kísérletben megtartja méreteit, és a láng csak 42 másodperc elteltével, kis területen (kb. 4x2 mm-es területen) hatol át a mintán. 3 perces lángkezelés után a minta még lényegében sértetlen, és a láng a mintában további károsodást nem okoz.
2. példa
Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azonban rostanyagként Unifilo PS271 minőségű, folytonos iivegrost-kötelet (gyártja a Balzaretti Modigliani Spa, Olaszország) használunk fel. A kezeletlen minta 3—4 másodperc alatt teljesen átég, míg a vermikulittal kezelt, 16,4 g/m2 vermikulitot tartalmazó minta 3 perces lángkezelés után is lényegében sértetlen marad, és csak néhány szál végen figyelhető meg helyi olvadás. A láng hőmérséklete ebben az esetben is 1075 °C; a kiindulási iivegrost-kötél sűrűsége 120 g/m2.
-6183513
3. példa
Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azonban rostanyagként 32 kg/m3 sűrűségű szigetelő üvegrostlapot (gyártja a Newalls Insulation and Chemical Co. Ltd., Washington, Durham) használunk fel. Az 1075 °C hőmérsékletű lánggal végzett vizsgálat során a 150x 150 mm felületű, 15 mm vastag kezeletlen minta gyorsan átolvadt, és a láng mindössze 52 másodperc alatt áthatolt a rostlemezen. A vermikulittal kezelt üvegrost-lemez ezzel szemben nem égett át, és 10 perces lángkezelés után is láthatóan sértetlen volt.
4. példa
Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azonban 600 tex sűrűségű üvegrost-előfonatot (gyártja a TBA Industrial Products Limited, Rochdale, Lancashire) használunk fel. Az 1075 °C hőmérsékletű lángba tartott kezeletlen előfonat körülbelül 2 perc alatt átolvadt, míg a vermikulittal kezelt előfonat ugyanilyen körülmények között 7 másodpercig sértetlen maradt.
5. példa g/m2 sűrűségű, nedves technológiával gyártott, IE50U minőségű üvegrost-szövedékre (gyártja a Regina-Fibreglass Ltd.) két befogóhengerrel 18 súly% szilárd anyagot tartalmazó vermikulit szuszpenziót viszünk fel, majd a szövedéket szárítjuk. A kezeléssel 50 g/m2 vermikulitot hordozó, teljes mértékben impregnált, pormentes, rugalmas szövedéket kapunk. A kezeletlen üvegrost-szövedék 130x60 mm méretű mintája az 1. példában ismertetett, 1075 °C hőmérsékletű lánggal végzett kezelés során 5 másodperc alatt átégett, ezzel szemben a vermikulittal kezelt minta 4 perces lángkezelés után is gyakorlatilag sértetlen maradt.
6. példa g/m2 sűrűségű, nedves technológiával gyártott, IE70M minőségű üvegrost-szövedékre (gyártja a Regina-Fibreglass Ltd.) levonókéssel 18 $úly% szilárd anyagot tartalmazó vermikulit szuszpenziót viszünk fel, majd a szövedéket megszárítjuk. A kapott termék 70 g/m2 vermikulitot tartalmaz.
A kezeletlen üvegrost-szövedék 130x60 mm méretű mintája a 4. példában ismertetett, 1075 °C hőmérsékletű lánggal végzett kezelés során 4 másodpercen belül átégett. A vermikulittal kezelt üvegrost-szövedék felületén a lángkezelés során 3 másodperc alatt szétterjedt a láng, az üvegrost-szövedék azonban 4 perces lángkezelés után sem égett át. Ugyanilyen eredményeket észleltünk, amikor a vermikulit-réteget, illetve az üvegrost-réteget közvetlenül a gázégőhöz tartottuk.
7. példa
Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azonban E üvegrostból és körülbelül 18 súly% karbamid-formaldehid kötőanyagból előállított, 53 g/m2 sűrűségű, IF.50U minőségű üvegrost-szövedéket (gyártja a Regina-Fibreglass Ltd.) használunk fel. A szárított szövedék teljes mértékben átitatódik vermikulittal, és 8 g/nt2 vermikulitot tartalmaz.
A kezeletlen üvegrost-szövedék 100 x 60 mm méretű mintája 1075 °C hőmérsékletű gázláng hatására 0,5 másodpercen belül tüzet fogott, és 4 másodpercen belül átégett. Ezzel szemben a vermikulittal impregnált minta ugyanilyen körülmények között 3 perces kezelés után is merev és sértetlen maradt.
8. példa
IE50U minőségű üvegrost-szövedéket a szerves kötőanyag eltávolítása céljából kemencében 24 órán át 350 °C-on hőkezelünk. A kapott szövedéket 4 sály% vermikulitot tartalmazó szuszpenzióba mártjuk, majd a szuszpenzió fölöslegét hengerrel kipréseljük, és > szövedéket szárítjuk. A kapott mintákat az 1. példi· bán közöltek szerint 1075 °C-os láng hatásának tesszük ki. Az észlelt eredményeket az J. táblázatban közöljük.
1. táblázat
A minta A felvitt vermikulit A minta átégésének
jele mennyisége, g/m2 időtartama
(a) 0 2 másodperc
(b) 5 34 másodperc
(c) 19 3 percnél több
9. példa
63,5 g/m2 sűrűségű, IE50U minőségű üvegrost-fátyolra 10 súly% szilárd anyagot tartalmazó vermikulit-lemezke szuszpenziót viszünk fel, majd a kezelt fátylat éjszakán át szobahőmérsékleten és ezután 30 percig 80 °C-on szárítjuk. A fátyolra 58,7 g/m2 vermikulitot viszünk fel.
A kezelt fátyol mintáját Bunsen-égő állványára szereltük úgy, hogy a láng közvetlenül érintkezzen a mintával. A minta percekig tartó lángkezelés hatására sem égett át, és a fátyol rostszerkezete nem károsodott. Ezzel szemben a kezeletlen fátyol rostjai ugyanebben a kísérletben igen gyorsan megolvadtak, és a láng 3 másodpercen belül átégette a fátylat.
10. példa
A példa adataival azt szemléltetjük, hogy a 9. példában ismertetett, vermikulit-lemezkéket tartalmazó rostos anyag előnyösen alkalmazható alumínium-lemezek tűzvédelmére.
S.W.G. minőségű, körülbelül 1 mm vastag, 7,5 cm2 felületű alumínium lemezt homokkal tisztára sú7 rólunk, és a tiszta fémfelületre nátrium-szilikát oldatot viszünk fel. Ezután a még nedves fémfelületre a 9. példa szerint előállított, száraz, vermikulittal bevont üvegrost-fátylat helyezünk, és a rostfátylat a fémfelülethez préseljük. A kapott réteges testet éjszakán át levegőn száradni hagyjuk, majd teljes kiszárítás céljából 30 percre egy 60 °C-ra felfűtött kemencébe helyezzük. A száraz réteges testet lehűtjük. A rostfátyol szorosan tapad az alumínium-lemezhez.
A réteges testet az üvegrost-fátylat hordozó oldalával lefelé (láng felé) Bunsen-égő lángjába tartjuk úgy, hogy a lemez közvetlenül érintkezzen a lánggal. 4 óra elteltével a réteges test még mindig sértetlen volt, az alumínium nem olvadt meg, és az üvegrost-fátyol rostszerkezete nem károsodott.
Az összehasonlító kísérlethez felhasznált, a fentivel azonos méretű kezeletlen alumínium-lemez a láng hatására rövid időn belül megolvadt, és a láng 1 percnél rövidebb idő alatt átégette az alumínium-lemezt.
11. példa cmx 1,25 cm x 0,6 cm méretű alumínium rudat homokkal tisztára súrolunk, és a tiszta fémfelületet vizes nátrium-szilikát oldattal vonjuk be. A még nedves rudat a 9. példa szerint előállított száraz, vermikulittal bevont üvegrost-fátyolba csomagoljuk, és a terméket éjszakán át levegőn, majd 30 percig 60 °C-ra felfűtött kemencében száritjuk. A kapott mintát hajlító kísérletnek vetjük alá úgy, hogy az egyik végén rögzített, lényegében vízszintes rúd másik végére 1 kg-os súlyt függesztünk, és a mintát a középponthoz közel eső részen Bunsen-égő lángjával melegítjük.
A vermikulittal bevont üvegrost-fátyolba burkolt alumínium rúd 10 perces lángkezelés hatására nem hajlott meg észrevehető mértékben.
Ezzel szemben a vermikulittal bevont üvegrostfátylat nem hordozó, egyébként azonban azonos minőségű alumínium rúd a lángkezelés kezdetétől számított 5 percen belül meghajlott. Ugyanígy deformálódott az alumínium rúd akkor is, ha a nátrium-szilikát oldattal bevont rudat kezeletlen üvegrost-fátyolba burkoltuk.
12. példa
45,7 g/m2 sűrűségű alumínium fóliára dörzsöléssel, egyenletes réteg formájában 18 súly% szilárd anyagot tartalmazó vermikulit-szuszpenziót viszünk fel, cs a még nedves felületbe 50 g/m2 sűrűségű, F4/5O/AG minőségű üvegrost-szövedéket (gyártja a Regina-Fibreglass Ltd.) préselünk. A rétegelt testet 24 órán át szobahőmérsékleten szárítjuk, majd meghatározzuk a felvitt vermikulit súlyát. A termék 22,9 g/m2 vermikulitot tartalmaz. A vermikulit-réteg szoros kötést biztosít az üvegrost-szövedék és az alumínium fólia közölt.
Az így kapott rétegezett alumínium fóliát és egy bevonatlan alumínium fóliát 40 mm átmérőjű körkörös fúvókával felszerelt Calor gázégő lángjába helyezzük. A mintákat vasháromlábon helyezzük el a fúvókától számított 30 mm távolságban. Ezen a ponton a láng hőmérséklete 1075 °C.
A bevonatlan alumínium fólia 200x150 mm-es mintája 1—2 másodpercen belül átég, és a fólia a lánggal ellentétes irányban teljesen összepöndörödik.
A bevonatlan alumínium-felületével a láng felé elhelyezett, és hátoldalán vermikulittal kötött üvegrostszövedéket hordozó, 200 x 150 mm-es minta a lánggal közvetlenül érintkező területrészen ráncolódik ugyan, a hátoldalra vermikulittal tapasztott üvegrost-háló azonban 4 perces lángkezelés után is sértetlen marad. Egyéb változást akkor sem tapasztaltunk, ha a mintát hosszabb ideig tartottuk a lángban.
13. példa
A 12 példában közöltek szerint járunk el, azonban lazább szerkezetű, folytonos üvegrost-szalagot használunk fel (120 g/m2 sűrűségű, Unifilo PS 271 minőségű üvegrost-szalag, gyártja a Balzeretti Modigliani Spa, Olaszország). Az alumínium fóliára 41 g/m2 vermikulitot viszünk fel.
Az 1075 °C hőmérsékletű láng hatásának kitett mintában a vermikulit-üvegrost réteg még 10 perces lángkezelés után is sértetlen maradt, és a réteges test megtartotta merevségét. A 12. példában közöltekhez hasonlóan az alumínium fólia ebben az esetben is csak helyileg (a láng és a fólia érintkezési helyén 70 mm átmérőjű folton) károsodott.
14. példa
Nedves eljárással készített, 53 g/m2 sűrűségű, IE50U minőségű üvegrost-szövedékrc (gyártja a Regina-Fibreglass Ltd.) levonókéssel 21 súly% szilárd anyagot tartalmazó vermikulit szuszpenziót viszünk fel, majd a szövedéket szárítjuk. A száraz szövedék 80 g/m2 vermikulitot tartalmaz.
A kapott, vermikulittal kezelt üvegrost-szövedéken „Viking” típusú rétegképző berendezésen 4 m/perc sebességgel 30 mm vastag merev poliizocianurát-habréteget alakítunk ki. Az üvegrost-szövedéket adagoló hengerről folyamatosan vezetjük át a rétegképző berendezésen, és a vízszintesen elhelyezkedő üvegrostszövedékre keresztirányban oda-vissza mozgó permetező keverőfejből visszük fel a habképző folyékony vegyszer keveréket. A géppel érintkező hordozószalagként P2 típusú kartonpapírt (18 g/m2 kis sűrűségű polietilénnel bevont, 160 g/m2 sűrűségű papírt) használunk fel. A habképző vegyszerkeverék „A” és „B” komponensét (amelyek összetételét az alábbiakban közöljük) külön-külön vezetjük be a keverőfejbe, és a keverőfejből 5,3 kg/perc sebességgel juttatjuk a habképző vegyszerkeveréket az üvegrost-szövedékre.
Az „A” komponens összetétele a következő: Aktivátor-keverék* 36,2 súlyrész súlyrész etilén-glikolból, 20 súlyrész kálium-acetátból és 1,5 súlyrész vízből álló katalizátor-keverék 1,0 súlyrész
Arcton 11 20 súlyrész
A „B” komponens összetétele a következő:
MDí polimer (izocíanát-tartalom:
kb. 90%) 100 súlyrész
183 513 * Az „A” komponensben felhasznált aktivátor-keverék összetétele a következő:
Adipinsavból, etálsav-anhidridből, propilén-glikolból és glicerinből képezett poliészter (OHV-=250) 11,4 súlyrész
Oxipropilezett tolilén-diamin (OHV=480) és oxipropilezett trietanol-amin (OHV*=525) 50:50 arányú elegye 9,0 súlyrész
Etilénoxid/propilénoxid addukt 2,0 súlyrész
Cirrasol EN—MP (etilénoxid/oleil-cetil-alkohol addukt) 2,0 súlyrész
2. tablazat
620 °C felületi hőmérsékleten végzett lángkezelés eredményei
Burkoló réteg Kezelés ideje (pere) A réteges test súlycsökkenése, °/o Elszenesedés mélysége a minta középpontjában mm Repedések mélysége, mm Repedések szélessége, mm A minta külalakja a kezelés után
Vermikulit + 1 10,9 3 0 0 A
üvegrost 3 17,6 13 0 0 A
4 20,1 14 0 0 A
6 24,0 15 1—2 1—2 A
10 26,6 20 0,5—3 0,5-2 Al
Kartonpapír* 1 23,2 13 1 2 B
3 36,9 28 1 2 B
4 38,6 20 2 2 C
6 42,1 30 3 8 C
10 47,6 20 10 2—10 Cl
* Az összehasonlító kísérletben felhasznált valamennyi minta 5 másodperc alatt meggyulladt, és a papírburkolat azonnal szétesett.
A 2. táblázatban alkalmazott betűjelzések jelentése a következő:
A: A burkolat megtartja egybefüggő szerkezetét, és nem repedezik meg. A hab mérete nem változik.
Al: A burkolattal közvetlenül érintkező habfelületen repedések észlelhetők; egyébként a burkolat és a hab megtartja szerkezetét és méreteit.
B: Apró, körkörös repedések észlelhetők.
C: A minta repedezett, súlyosan sérült szerkezetű, sarkainál összezsugorodott szénné alakul.
Cl: A hab teljes egészében elszenesedik, még a hátoldalon is súlyos pörkölődés észlelhető. A minta szerkezete súlyosan sérült, sarkainál összezsugorodott.
75. példa
A 14. példában ismertetett eljárással poliizocionáthabot tartalmazó réteges testet állítunk elő. A 14. példában közűitektől annyiban térünk el, hogy a rétegképzési művelet egy része alatt Unifilo PS198 minőségű, a belső kötések feltörése érdekében előzetesen nyújtott, folytonos üvegrost-szalagot (gyártja a Balzaretti Modigliani SpA, forgalmazza a Vetrotex Ltd.) juttatunk a habképző keverőfej alá. így a hab magjában üvegrosttal erősített réteges testet állítunk elő.
A kapott réteges test két mintáját az építőanyagok felületi égési jellemzőinek vizsgálatára alkalmazott „Mini-Corner Fire Test” (kis sarki égési vizsgálat)
Triklór-propil-foszfát 10,0 súlyrész
Szilikon L5340 0,8 súlyrész
Λ kapott réteges testet 24 órás kikeményítés után „ISO Cone” vizsgálatnak vetjük alá; a mintákat vál5 tozó ideig tartjuk a lángkúpban. Összehasonlító anyagként azonosan előállított, azonban mindkét oldalán kartonpapírral borított réteges testet használunk fel. Az eredményeket a 2. táblázatban közöljük. Miként a 2. táblázat adataiból megállapítható, a ver10 mikulit-tartalmú üvegrost-szövedékből kialakított védőréteg kiváló tűzvédő hatást fejt ki. A védőréteg megakadályozza a hab meggyulladását, és a védőréteg minden kísérletben repedésmentes marad.
vizsgálatnak vetjük alá. Ezt a vizsgálati módszert a következő közlemények ismertetik:
(a) The Society of the Plastics Industry, Inc., Fac40 tc-ry Mutual Research, 22000.5 sz. közlemény, 1976.
február 3., és (b) ASTM D 20.30.03 sz. szabvány (1978. október). Ez a vizsgálati módszer a gyakorlati értékelés szempontjából igen jelentős, mert a sarkok — különleges 45 felületi geometriájuk következtében — a tűzbiztonság megítélése tekintetében kiemelt jelentőségűek. A három sík felület (két fal és a mennyezet) érintkezésénél kialakuló sarkokban a hő vezetés, áramlás és sugárzás ínján egyaránt terjed, így mindhárom jelenség hatása egyszerre lép fel és egyszerre vizsgálható. Az alkalmazót vizsgálati módszer jól megközelíti az épületek sarkain fellépő tűz esetén uralkodó körülményeket.
A vizsgálat elvégzésére alkalmas próbapadot az 1. ábrán szemléltetjük. A feltüntetett méretek a vizsgá55 landó mintadarabot már a mérési helyen tartalmazó próbapad adatai. A próbapad szögvasból készült 11 keretét két oldalfalán és a mennyezeti részen 6,4 mm vastag, azbesztcementből készült 13 lapok töltik ki. Az égetéshez felhasznált 15 gázégőnek sík 17 lemeze van, amelybe négyszögletes rácsszerkezei alakjában lyukak vannak vágva. A 2,4 mm átérőjű lyukak egymástól 7 mm távolságban helyezkednek el, a lemez hosszirányban és keresztirányban egyaránt 9 (összesen tehát 8!) lyukat tartalmaz. A gáz az ábrán fel nem tüntetett, henger alakú, 114 mm átmérőjű és 63 mm 9 magasságú keverőkamrából jut a gázégőhöz. Egy fordított „T” alakú csatlakozó cső két karján külön-külön propán-gázt és levegőt vezetünk a keverőkamrába; a gázok a kamra alján lépnek be, és a keverék a kamra tetején távozik. Amikor a gázkeveréket égetjük, a 2. ábrán bemutatott szabványos hőmérséklet/idő görbének megfelelően változtathatjuk a láng hőmérsékletét a vizsgálat ideje alatt. A vizsgálandó rétegelt hab-testet a 19 terelőlapokkal rögzítjük a próbatest fal- és mennyezeti részeihez; a csatlakozásokat kerámiacementtel zárjuk.
Mindkét minta kiállta az igénybevételt a teljes 15 perces vizsgálati időszakban, amikor a lángok csaknem minden esetben a saroktól számított 90 cm-es távolságon belül végződtek. Az égő eloltása után megvizsgáltuk az üvegrost/vermikulit fedőrétegeket, és azt tapasztaltuk, hogy a fedőrétegek megtartották egybefüggő szerkezetüket és nem repedeztek meg. A mennyezeti részen és a fali részek egyes helyein a hab megszenesedett. Az üvegszál-erősítést nem tartalmazó, megszenesedett habrészeken több repedést észleltünk, amelyek a saroktól számítva 15—16 cm-re nyúltak ki. Az üvegrost-erősítésű hab megszenesedett részeiben csak egy apró repedést észleltünk.
16. példa
63,5 g/m2 sűrűségű, IE50U minőségű íivegrostfátylakat kaolinagyag, montmorillonit, talkum, illetve megbontott rétegszerkezetű vermikulit 10 súly %-os vizes szuszpenziójába merítünk. A mintákból hengerléssel kipréseljük a folyadék fölöslegét, majd a mintákat éjszakán át szobahőrmérsékleten és ezután 30 percig 80 °C-ra felfűtött szárítószekrényben szárítjuk.
A száraz rostfátyol-mintákat Bunsen-égő lángjába tartottuk, és feljegyeztük azt az időpontot, amikor — a minta deformálódik, azaz a lánggal ellentétes irányban elhajlik vagy összepöndörödik, és — a láng átégeti a mintát.
A fenti vizsgálatot összehasonlítás céljából egy kezeletlen rostfátyol-mintával is elvégeztük. Az észlelt eredményeket a 3. táblázatban közöljük.
3. táblázat
Bevonat Deformálódásig eltelt idő, másodperc Átégésig eltelt idő másodperc
Kaolin 5 10
Montmorillonit 3 20
Talkum — 3
Vermikulit >600 >600
Bevonatlan <1 1
17. példa
Ebben a példában tömbök előállítását ismertetjük.
2287,5 g, 15 súly% szilárd anyagot tartalmazó, a korábbiakban közölt általános eljárásmóddal előállított és az 50 mikronnál nagyobb méretű részecskéktől nedves osztályozással elválasztott vermi kulit-lemezke szuszpenziót 881,3 g ionmentes vízzel és 0,92 g felületaktív anyaggal (Forafac) keverünk össze, és a keveréket habverővel felszerelt, Hobart típusú élelmiszeripari turmixgépben 4-es sebességi fokozattal 20 percig habbá verjük. Ezután a habverőt dagasztó alkatrészre cseréljük, és a nedves habba 12 perc alatt 412 g üveg5 rostot (9 mikron átmérőjű, 6 mm hosszúságú vágott szálköteg) keverünk. Ezután a nedves habkeverékhez 31 g magnézium-oxid por 310 g vízzel készített szuszpenzióját adjuk, és a keverést még egy percig folytatjuk.
A tésztaszerű keveréket azonnal egy körülbelül 32,5x32,5x6 cm méretű öntőmintába töltjük, 30 percig állni hagyjuk, majd a nedves tömböt kiemeljük az öntőmintából, és Melinex műanyaglapon éjszakán át egy 100—130 °C-ra felfűtött kemencében szárítjuk.
Könnyű súlyú (látszólagos sűrűség; 107 kg/m3), tömb alakú terméket kapunk, amelyben a vermikulitlemezkékkel bevont üvegrostok véletlenszerű eloszlásban helyezkednek el, és az üvegrostokat érintkezési pontjaikon vermikulit-lemezkék kapcsolják egymás20 hoz. A tömb folyékony víz hatásának ellenáll. A száraz tömb 25 °C-on mért K-értéke 0,0463.
18. példa 25
189 g vermikulit-lemezkét tartalmazó, a korábbiakban közölt általános eljárásmóddal előállított 994,7 g súlyú szuszpenzióhoz 459,3 g ionmentes vizet és 0,3 g felületaktív anyagot (Forafac) adunk, és az elegyet 30 habverővel felszerelt, Hobart típusú élelmiszeripari turmixgépben 4-es sebességi fokozattal 20 perc alatt habbá verjük. Ezután a habverőt dagasztó alkatrészre cseréljük, és a nedves habba 12 perc alatt 81 g üvegrostot (9 mikron átmérőjű, 6 mm hosszúságú vágott 35 szálköteg) keverünk. Ezután a nedves hab és az üvegrost keverékébe 30 másodperc alatt 18,9 g magnézium-oxid por 189 g vízzel készített szuszpenzióját keverjük. A kapott keveréket azonnal egy körülbelül 20 x 20 x 5 cm méretű öntőmintába töltjük. 30 perces 40 állás után a nedves tömböt kiemeljük a mintából, és éjszakán át egy 100 °C-ra felfűtött kemencében szárítjuk.
A kapott könnyű súlyú, száraz tömb sűrűsége 90,8 kg/m3, 25 °C-on mért K-értéke pedig 0,043. A tömb folyékony víz hatásának ellenáll.
19. példa 50
A 17. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy olyan vermikulit-lemezke szuszpenziót használunk fel, amelyből előzetesen nem távolítottak el nedves osztályozással az 50 mikronnál 55 nagyobb méretű részecskéket. A kapott száraz tömb sűrűsége 115 kg/m3, 25 °C-on mért K-értéke pedig
0,049.
20. példa
A 18. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy olyan vermikulit-lemezke szuszpenziót használunk fel, amelyből előzetesen nem tá65 volítottuk el nedves osztályozással az 50 mikronnál
-101 nagyobb méretű részecskéket. A kapott száraz tömb sűrűsége 95 kg/m3, 25 °C-on mért K-értéke pedig 0,046.
21. példa mikron névleges átmérőjű és 6 mm hosszú elemi szálakból álló, 2 g súlyú üvegrost-fonalat 3 percig vízzel keverve elemi szálaira oszlatunk szét. 0,4 súly% üvegrostot tartalmazó szuszpenziót állítunk elő.
140 g, a korábbiakban ismertetett általános eljárással előállított 7,1 súly%-os vermikulit-lemezke szuszpenziót, amelyből nedves osztályozással eltávolítottuk az 50 mikronnál nagyobb méretű részecskéket, 50 mikron száltávolságú szűrőn bocsátunk át, majd a szűrt szuszpenziót 30 másodperc alatt bekeverjük a fenti üvegrost-szuszpenzióba. A kapott szuszpenziót laboratóriumi papírkészítő berendezésben további 1 percig keverjük, majd dróthálóra öntjük, és gravitációs úton papírt készítünk a szuszpenzióból. A dróthálón lévő lapot kiemeljük, és a fölösleges víz eltávolítása és a lap megszilárdítása érdekében könnyedén hengereljük. Ezután a lapot óvatosan lefejtjük a dróthálóról, és 120 °C-ra felfűtött kemencében 10 percig szárítjuk.
A kapott száraz lap szilárdsága jó, rugalmassága kiváló, és jó tűzvédő sajátságokkal rendelkezik.
22. példa
3050 g osztályozott, 18% vermikulitot tartalmazó szuszpenzió, 1175 g ionmentes víz, 550 g üvegrost (9 mikron átmérőjű, 6 mm hosszúságú vágott szálak), 413 g vízben szuszpendált 41,3 g magnézium-oxid és 1,22 g felületaktív anyag (Foxafac) felhasználásával 32,5x32,5x6 cm méretű tömböket készítünk. A tömböket a 17. példában közölt eljárással állítjuk elő, azzal a különbséggel, hogy a Hobart-típusú turmixgépet 2-es sebességi fokozattal működtetjük. 97,1 kg/m3 sűrűségű száraz tömböt kapunk. A száraz tömböt 3 órára egy 900 °C-ra felfutott kemencébe helyezzük. A hőkezelés hatására a tömb csak 1,13%-os zsugorodást szenved, és a tömb rostszerkezete lényegében változatlan marad. Az azonos módszerrel, azonban „Rockwool” ásványgyapot-rostokból vermikulit felhasználása nélkül előállított tömb a lenti hőkezelés hatására 3,1%-os zsugorodást szenved. A vermiktilitot nem tartalmazó üvegrost-tömb 600 °C-on teljesen megolvad.
23. példa
A 17. példában közölt eljárással előállított, 193 kg/m3 sűrűségű üvegrost/vermikulit tömböt 67 órára egy 700 °C-ra felfűtött kemencébe helyezzük. A tömb mindössze 0,34 %-os zsugorodást szenved. Ugyanez a tömb 24 órán át 800 °C-on végzett hőkezelés hatására 1,2%-os zsugorodást szenved.
24. példa
101,25 g 19%-os vermikulit-szuszpenzió, 101,25 g Kaowool ásványi rost („B” minőség), 0,225 g felületaktív anyag (Forafac), 246 g ionmentes víz és 101 g vízben szuszpendált 10,1 g magnézium-oxid por felhasználásával 15x15x2,5 cm méretű tömböt készítünk. A tömböt a 17. példában ismertetett eljárással állítjuk elő, és éjszakán át 80°C-on szárítjuk. A kapott száraz tömb sűrűsége 211 kg/m3.
A tömböt kemencében hőkezeljük. 1 órán át 800 °C-on végzett hőkezelés hatására 0,5%-os zsugorodást, további 1 órán át 1000 °C-on végzett hőkezelés hatására pedig 0,94%-os zsugorodást észlelünk.

Claims (23)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Rostos anyagot tartalmazó készítmény, azzal jellemezve, hogy éghetetlen rostokat és egy rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéit tartalmazza.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább 20 súly% rostos anyagot tartalmaz.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéit legalább 20 súly% mennyiségben tartalmazza.
  4. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy rostokként üvegrostokat tartalmaz.
  5. 5. Az 1—4. igénypont bármelyike szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy rétegszerlezetű ásványi anyagként vermikulitot tartalmaz.
  6. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rostok súlyára vonatkoztatva legföljebb 100 súly% rétegszerkezetű ásványi anyagot tartalmaz.
  7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rétegszerkezetű ásványi anyag-lemezkéket lényegében teljes egészében 50 mikronnál kisebb részecskék formájában tartalmazza.
  8. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rostokat egyedi rostok formájában tartalmazza.
  9. 9. Alkáli-rezisztens üvegrostok, azzal jellemezve, hogy a 8. igénypont szerinti készítményben rostokként üvegrostokat tartalmaznak.
  10. 10. Az 1—7. igénypont bármelyike szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rostos anyagot rostanyag-réteg formájában tartalmazza.
  11. 11. Az 1—7. igénypont bármelyike szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a készítnény véletlenszerűen elrendezett rostokból felépített ömb, ahol a rostokat érintkezési pontjaikon a rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéi kapcsolják össze egymással.
  12. 12. A 11. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy rétegszerkezetű ásványi anyag lemezkéivel bevont rostokat tartalmaz.
  13. 13. Szálerősítésű polimer anyag, azzal jellemezve,
    -11183 513 hogy szálerősítésként az előző igénypontok bármelyike szerinti készítményt tartalmaz.
  14. 14. Az előző igénypontok bármelyike szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vízállóságot fokozó anyagot is tartalmaz.
  15. 15. A 14. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy rétegszerkezetű ásványi anyagként vermikulitot, vízállóságot javító anyagként pedig magnézium-oxidot tartalmaz.
  16. 16. Többréteges, rostos anyagot tartalmazó készít- 10 meny, azzal jellemezve, hogy az 1—7. igénypont bármelyikében meghatározott, lap formájában kiképezett készítményt tartalmaz.
  17. 17. Az előző igénypontok bármelyike szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ré- 15 tegszerkezetű ásványi anyagot száraz, merev hab formájában tartalmazza.
  18. 18. Eljárás rostos anyagokat tartalmazó készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy éghetetlen rostokra valamely rétegszerkezetű ásványi anyag le- 20 mezkéit tartalmazó szuszpenziót viszünk fél, majd eltávolítjuk a szuszpenzió folyékony közegét.
  19. 19. A 18. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szuszpenzióként vizes
    5 szuszpenziót használunk fel.
  20. 20. A 18. vagy 19. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szuszpenziót a rostok előállítása során visszük fel a rostokra.
  21. 21. A 18—20. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szuszpenziókat írezéssel visszük fel a rostokra.
  22. 22. A 18—20. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szuszpenziót papírgyártási eljárással visszük fel a rostokra.
  23. 23. A 18—22. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy olyan szuszpenziót használunk fel, amely lényegében csak 50 mikronnál kisebb méretű rétegszerkezetű ásványi anyag-lemezkéket tartalmaz.
HU812018A 1980-07-11 1981-07-10 Improved-quality products containing fibrous materials and method for producing same HU183513B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB8022713 1980-07-11

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU183513B true HU183513B (en) 1984-05-28

Family

ID=10514695

Family Applications (2)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU812018A HU183513B (en) 1980-07-11 1981-07-10 Improved-quality products containing fibrous materials and method for producing same
HU812020A HU183514B (en) 1980-07-11 1981-07-10 Improved-quality compositions consist of fibrous materials and method for producing same

Family Applications After (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU812020A HU183514B (en) 1980-07-11 1981-07-10 Improved-quality compositions consist of fibrous materials and method for producing same

Country Status (20)

Country Link
US (5) US4421815A (hu)
EP (3) EP0044161B1 (hu)
JP (3) JPS5747971A (hu)
AT (2) ATE22277T1 (hu)
AU (3) AU553942B2 (hu)
BR (2) BR8104403A (hu)
CA (2) CA1163759A (hu)
CS (1) CS229673B2 (hu)
DD (2) DD201765A5 (hu)
DE (3) DE3175341D1 (hu)
DK (2) DK158941C (hu)
ES (2) ES8204011A1 (hu)
FI (2) FI72914C (hu)
HU (2) HU183513B (hu)
IE (3) IE51253B1 (hu)
NO (3) NO151701C (hu)
NZ (3) NZ197583A (hu)
PL (2) PL232144A1 (hu)
ZA (3) ZA814542B (hu)
ZW (2) ZW15281A1 (hu)

Families Citing this family (86)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3268847D1 (en) * 1982-04-02 1986-03-13 Degussa Aqueous suspension for coating products that contain pyrogenic silica
GB8305318D0 (en) * 1983-02-25 1983-03-30 Ici Plc Vermiculite products
GB8315164D0 (en) * 1983-06-02 1983-07-06 Redland Technology Ltd Boards
JPS60208238A (ja) * 1984-04-02 1985-10-19 株式会社　興人 耐熱性シ−ト及びその製造法
JPS60208237A (ja) * 1984-04-02 1985-10-19 株式会社　興人 耐熱性シ−ト及びその製造方法
GB8414439D0 (en) * 1984-06-06 1984-07-11 Ici Plc Fibrous composite materials
US4762643A (en) * 1984-10-18 1988-08-09 Armstrong World Industries, Inc. Binders and fibers combined with flocced mineral materials and water-resistant articles made therefrom
DE3617055C2 (de) * 1985-05-21 1996-03-07 Toyoda Chuo Kenkyusho Kk Fasermaterial für Verbundmaterialien, Verfahren zu dessen Herstellung und Verwendung dieses Fasermaterials
DE3536625A1 (de) * 1985-10-15 1987-04-16 Gruenau Gmbh Chem Fab Brandschutzmaterial
IT1191661B (it) * 1986-01-31 1988-03-23 S I P A Spa Fibre acriliche a migliorata disperdibilita' in matrici organiche o inorganiche viscose
JPS62238216A (ja) * 1986-04-03 1987-10-19 Otsuka Pharmaceut Factory Inc ステロイドクリ−ム製剤
CA1333822C (en) * 1986-11-07 1995-01-03 Robert S. Beyersdorf Latex compositions useful as binders in composite board having dimensional stability and strength
US4710309A (en) * 1986-12-04 1987-12-01 American Sprayed-On Fibers, Inc. Lightweight soundproofing, insulation and fireproofing material and method
US4775586A (en) * 1987-02-17 1988-10-04 Armstrong World Industries, Inc. Paper, paper products, films composites and other silicate-polymer, construction materials
US4806620A (en) * 1987-03-30 1989-02-21 Ppg Industries, Inc. Polymeric compositions having flame retardant properties
US4784918A (en) * 1987-03-30 1988-11-15 Ppg Industries, Inc. Compositions and coatings of phosphorus-containing film formers with organo silane and coated substrates
US5137656A (en) * 1987-08-21 1992-08-11 Hercules Incorporated Water resistant mineral products
US4897291A (en) * 1988-04-28 1990-01-30 Georgia-Pacific Resins, Inc. Wood sealant composition
US4943465A (en) * 1988-10-24 1990-07-24 The Carborundum Company Thermal insulating, high temperature resistant composite
US5176794A (en) * 1988-12-28 1993-01-05 Hercules Incorporated Flame spread barrier made from mechanically delaminated vermiculite sheet
US5139615A (en) * 1988-12-28 1992-08-18 Hercules Incorporated Composite sheet made from mechanically delaminated vermiculite
US5230959A (en) 1989-03-20 1993-07-27 Weyerhaeuser Company Coated fiber product with adhered super absorbent particles
GB2230259B (en) * 1989-04-14 1993-11-17 Gen Electric Fibre reinforced ceramic matrix composite member and method for making
GB9013702D0 (en) * 1990-06-20 1990-08-08 Ici Plc Protective barriers
US5389166A (en) * 1990-12-17 1995-02-14 American Colloid Company Water barrier formed from a clay-fiber mat
DE69222115T2 (de) * 1991-10-31 1998-02-12 Tokiwa Denki Kakamigahara Kk Nicht-brennbares Papierblatt, nicht-brennbares laminiertes Papierblatt, nicht-brennbares Material mit Wabenstruktur, nicht-brennbarer Karton und nicht-brennbares geformtes Produkt und Verfahren zu deren Herstellung
US6340411B1 (en) 1992-08-17 2002-01-22 Weyerhaeuser Company Fibrous product containing densifying agent
US5352480A (en) * 1992-08-17 1994-10-04 Weyerhaeuser Company Method for binding particles to fibers using reactivatable binders
US5308896A (en) * 1992-08-17 1994-05-03 Weyerhaeuser Company Particle binders for high bulk fibers
US5589256A (en) * 1992-08-17 1996-12-31 Weyerhaeuser Company Particle binders that enhance fiber densification
US6391453B1 (en) * 1992-08-17 2002-05-21 Weyernaeuser Company Binder treated particles
US5807364A (en) * 1992-08-17 1998-09-15 Weyerhaeuser Company Binder treated fibrous webs and products
US5998032A (en) 1992-08-17 1999-12-07 Weyerhaeuser Company Method and compositions for enhancing blood absorbence by superabsorbent materials
US5543215A (en) * 1992-08-17 1996-08-06 Weyerhaeuser Company Polymeric binders for binding particles to fibers
US7144474B1 (en) 1992-08-17 2006-12-05 Weyerhaeuser Co. Method of binding particles to binder treated fibers
US5641561A (en) * 1992-08-17 1997-06-24 Weyerhaeuser Company Particle binding to fibers
US5538783A (en) * 1992-08-17 1996-07-23 Hansen; Michael R. Non-polymeric organic binders for binding particles to fibers
US5547541A (en) * 1992-08-17 1996-08-20 Weyerhaeuser Company Method for densifying fibers using a densifying agent
US5300192A (en) * 1992-08-17 1994-04-05 Weyerhaeuser Company Wet laid fiber sheet manufacturing with reactivatable binders for binding particles to fibers
DE69333678T2 (de) * 1992-08-17 2005-03-03 Weyerhaeuser Co., Tacoma Bindemittel für Partikel
US5336348A (en) * 1992-12-16 1994-08-09 W. R. Grace & Co.-Conn. Method for forming a vermiculite film
US5344866A (en) * 1993-05-21 1994-09-06 General Electric Company Fire resistant composites
GB2287722B (en) * 1994-03-25 1998-02-18 Rm Eng Prod Inc Shaped composite insulating material
NL9500414A (nl) * 1995-03-02 1996-10-01 Syncoglas Sa Nv Versterkingsmateriaal.
US5707734A (en) * 1995-06-02 1998-01-13 Owens-Corning Fiberglas Technology Inc. Glass fibers having fumed silica coating
US5800973A (en) * 1997-04-28 1998-09-01 Eastman Kodak Company Backing layers for imaging elements containing hard filler particles and crosslinked, elastomeric matte beads
US6419981B1 (en) 1998-03-03 2002-07-16 Ppg Industries Ohio, Inc. Impregnated glass fiber strands and products including the same
US8105690B2 (en) 1998-03-03 2012-01-31 Ppg Industries Ohio, Inc Fiber product coated with particles to adjust the friction of the coating and the interfilament bonding
GB9807180D0 (en) 1998-04-04 1998-06-03 Ecc Int Ltd Pigment products
DE10084442T1 (de) 1999-04-01 2002-05-02 Imerys Pigments Inc Kaolin-Pigmente, ihre Herstellung und Verwendung
DE10084441T1 (de) 1999-04-01 2002-03-21 Imerys Pigments Inc Koalinton-Pigmente, ihre Herstellung und Verwendung
US6554892B1 (en) 1999-07-02 2003-04-29 Imerys Kaolin, Inc. Compositions and methods for making a coarse platey, high brightness kaolin product
GB0020180D0 (en) 2000-08-17 2000-10-04 Imerys Minerals Ltd Kaolin products and their production
GB0020179D0 (en) * 2000-08-17 2000-10-04 Imerys Minerals Ltd Kaolin products and their use
US20020168492A1 (en) * 2001-03-30 2002-11-14 Nichias Corporation Sound and heat insulating material and method for manufacturing the same and articles made thereof
AU2002305182A1 (en) * 2001-05-14 2002-11-25 Precision Fabrics Group, Inc. Thermally protective flame retardant fabric
US8796162B2 (en) * 2001-05-14 2014-08-05 Precision Fabrics Group, Inc. Thermally protective flame retardant fabric
JP2002339561A (ja) * 2001-05-21 2002-11-27 West Japan Railway Co 天井点検口
US20030085012A1 (en) * 2001-09-07 2003-05-08 Jones J Philip E Hyperplaty clays and their use in paper coating and filling, methods for making same, and paper products having improved brightness
GB0121861D0 (en) * 2001-09-11 2001-10-31 Insulation Barriers Ltd Improvments in and relating to textile fabrics
US20030134553A1 (en) * 2002-01-14 2003-07-17 L.S.I. (420) Import Export And Marketing Ltd. Sound absorbing article
US6808559B2 (en) 2002-02-26 2004-10-26 Imerys Pigments, Inc. Kaolin clay pigments suited to rotogravure printing applications and method for preparing the same
FI20020521A0 (fi) * 2002-03-19 2002-03-19 Raisio Chem Oy Paperin pintakäsittelykoostumus ja sen käyttö
JP2005521767A (ja) * 2002-03-28 2005-07-21 イメリーズ ミネラルズ リミテッド 粒状粘土鉱物を含む難燃性ポリマー組成物
US20030224682A1 (en) * 2002-06-03 2003-12-04 Luerman William John Compressible gasket and flame shield
US20040058605A1 (en) * 2002-09-19 2004-03-25 Hansen Michael R. Polysaccharide treated cellulose fibers
US20040121152A1 (en) * 2002-12-19 2004-06-24 Certainteed Corporation Flame-resistant insulation
US8062746B2 (en) * 2003-03-10 2011-11-22 Ppg Industries, Inc. Resin compatible yarn binder and uses thereof
US20050000669A1 (en) * 2003-03-14 2005-01-06 Hugh West Saccharide treated cellulose pulp sheets
WO2004099491A2 (en) 2003-05-05 2004-11-18 Precision Fabrics Group, Inc. Heat and flame-resistant materials and upholstered articles incorporating same
US20050133180A1 (en) * 2003-12-19 2005-06-23 Hugh West Densification agent and oil treated cellulose fibers
US20050178518A1 (en) * 2004-02-13 2005-08-18 Hugh West Sodium sulfate treated pulp
NL1025846C2 (nl) * 2004-03-30 2005-10-03 Saint Gobain Syncoglas N V Versterkingsmaterialen, versterkingsdekens, en composieten omvattende deze versterkingsmaterialen.
US20060019568A1 (en) 2004-07-26 2006-01-26 Toas Murray S Insulation board with air/rain barrier covering and water-repellent covering
US7354641B2 (en) 2004-10-12 2008-04-08 Ppg Industries Ohio, Inc. Resin compatible yarn binder and uses thereof
US7878301B2 (en) * 2005-04-01 2011-02-01 Buckeye Technologies Inc. Fire retardant nonwoven material and process for manufacture
US7837009B2 (en) * 2005-04-01 2010-11-23 Buckeye Technologies Inc. Nonwoven material for acoustic insulation, and process for manufacture
CN101189380B (zh) 2005-04-01 2012-12-19 博凯技术公司 用于隔音的非织造材料和制造工艺
JP4762715B2 (ja) * 2005-12-28 2011-08-31 花王株式会社 繊維の改質方法
US20080022645A1 (en) * 2006-01-18 2008-01-31 Skirius Stephen A Tacky allergen trap and filter medium, and method for containing allergens
US7727915B2 (en) 2006-01-18 2010-06-01 Buckeye Technologies Inc. Tacky allergen trap and filter medium, and method for containing allergens
US20090019825A1 (en) * 2007-07-17 2009-01-22 Skirius Stephen A Tacky allergen trap and filter medium, and method for containing allergens
US20090114358A1 (en) * 2007-11-02 2009-05-07 Elite Furniture Co., Ltd. Sawdust-reinforced pulp material and method of producing the same
US9175147B2 (en) 2011-07-06 2015-11-03 National Research Council Of Canada Fire-resistant cellulosic material
MX368345B (es) * 2011-11-15 2019-09-30 Blh Tech Inc Metodo para formar un producto de fibra de vidrio, resistente a la fusion, y aparato asociado.
JP6086485B2 (ja) * 2013-05-24 2017-03-01 国立研究開発法人物質・材料研究機構 防燃性コーティング剤を用いた表面被覆方法

Family Cites Families (23)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2481391A (en) * 1945-05-15 1949-09-06 John M Campbell Process of making insulating and acoustical materials
GB627532A (en) * 1947-01-29 1949-08-10 James Bennie Improvements in or relating to constructional materials
BE518502A (hu) * 1952-03-20
US2782129A (en) * 1955-12-20 1957-02-19 Allied Chem & Dye Corp Fire retardant coated roofing sheet and process for preparing
FR1344978A (fr) * 1962-09-25 1963-12-06 Minnesota Mining & Mfg Procédé et revêtements d'isolation thermique
GB1119441A (en) * 1964-08-17 1968-07-10 English Electric Co Ltd Improvements in or relating to processes for the production of electrically insulating materials
GB1089879A (en) * 1964-12-21 1967-11-08 Foseco Int Fireproof heat insulating materials
US3434917A (en) * 1966-03-07 1969-03-25 Grace W R & Co Preparation of vermiculite paper
AU1196366A (en) * 1966-10-04 1968-04-04 Greigo Limited Manufacture of a lightweight insulating product
US3556819A (en) * 1968-03-14 1971-01-19 Monsanto Co Asphaltic based fire-resistant compositions utilizing vermiculite ore intumescing agent
US3540892A (en) * 1968-05-06 1970-11-17 Grace W R & Co Process for flameproofing combustible materials
GB1404001A (en) 1972-03-08 1975-08-28 Cape Universal Building Produc Building board
US3779860A (en) * 1972-03-09 1973-12-18 Grefco Thermal and acoustical structural insulating composition
US4045524A (en) * 1973-03-20 1977-08-30 Air-Industrie Installations for washing a polluted gas
US3916057A (en) * 1973-08-31 1975-10-28 Minnesota Mining & Mfg Intumescent sheet material
GB1498966A (en) 1974-12-30 1978-01-25 Cape Boards & Panels Ltd Moulding composition and building board made therefrom
NO146134C (no) * 1976-09-23 1982-08-04 Ici Ltd Fremgangsmaate til fremstilling av formede artikler av vermikulitt
DE2965506D1 (en) * 1978-08-17 1983-07-07 Ici Plc Dry powder composition comprising vermiculite lamellae, process for its production and process for making shaped articles therefrom
ATE3707T1 (de) * 1978-08-17 1983-06-15 Imperial Chemical Industries Plc Mischungen von vermiculitlamellen mit festen, teilchenfoermigen stoffen und verfahren zur herstellung von vermiculitartikeln.
JPS55121953A (en) * 1979-03-09 1980-09-19 Nippon Asbestos Co Ltd Inorganic elestic foam and its manufacture
US4271228A (en) * 1980-02-04 1981-06-02 Hollingsworth & Vose Company Sheet material containing exfoliated vermiculite
GB2079674B (en) * 1980-07-11 1984-05-16 Ici Ltd Foamed plastics laminates
EP0044129B1 (en) * 1980-07-11 1985-08-21 Imperial Chemical Industries Plc Foamed plastics laminates

Also Published As

Publication number Publication date
FI72914C (fi) 1987-08-10
JPS5747654A (en) 1982-03-18
IE52732B1 (en) 1988-02-03
JPS5747971A (en) 1982-03-19
BR8104403A (pt) 1982-03-30
ZA814729B (en) 1982-08-25
ATE22277T1 (de) 1986-10-15
NZ197621A (en) 1983-12-16
ZA814602B (en) 1982-08-25
JPS5742566A (en) 1982-03-10
JPH0139986B2 (hu) 1989-08-24
JPS6412223B2 (hu) 1989-02-28
ZW15281A1 (en) 1983-02-02
NZ197665A (en) 1984-10-19
EP0044178A3 (en) 1982-03-17
ES503853A0 (es) 1982-04-16
ATE7686T1 (de) 1984-06-15
US4532176A (en) 1985-07-30
US4442164A (en) 1984-04-10
DE3163869D1 (en) 1984-07-05
DK306281A (da) 1982-01-12
IE51160B1 (en) 1986-10-15
FI812171L (fi) 1982-01-12
FI70569C (fi) 1986-09-24
NO812360L (no) 1982-01-12
US4421815A (en) 1983-12-20
JPH0235067B2 (hu) 1990-08-08
PL232145A1 (hu) 1982-03-15
ES8204011A1 (es) 1982-04-16
NO154998B (no) 1986-10-20
CA1162357A (en) 1984-02-21
NO151701C (no) 1985-05-29
PL232144A1 (hu) 1982-03-15
US4472478A (en) 1984-09-18
CA1163759A (en) 1984-03-20
AU7267281A (en) 1982-01-14
EP0044160B1 (en) 1986-09-17
AU7272281A (en) 1982-01-14
IE811488L (en) 1982-01-11
NZ197583A (en) 1984-08-24
HU183514B (en) 1984-05-28
EP0044178A2 (en) 1982-01-20
AU554872B2 (en) 1986-09-04
US4543287A (en) 1985-09-24
AU553942B2 (en) 1986-07-31
DK158941B (da) 1990-08-06
EP0044161B1 (en) 1984-05-30
DD201765A5 (de) 1983-08-10
DK306381A (da) 1982-01-12
DD202836A5 (de) 1983-10-05
ZW15481A1 (en) 1983-02-23
IE51253B1 (en) 1986-11-12
FI812169L (fi) 1982-01-12
AU550451B2 (en) 1986-03-20
EP0044161A3 (en) 1982-03-17
CS229673B2 (en) 1984-06-18
DK158941C (da) 1991-01-21
EP0044160A1 (en) 1982-01-20
FI72914B (fi) 1987-04-30
NO852176L (no) 1982-01-12
FI70569B (fi) 1986-06-06
EP0044178B1 (en) 1984-09-12
ES503854A0 (es) 1982-04-16
NO812359L (no) 1982-01-12
NO154998C (no) 1991-05-30
EP0044161A2 (en) 1982-01-20
DE3166021D1 (en) 1984-10-18
IE811511L (en) 1982-01-11
ZA814542B (en) 1982-08-25
DE3175341D1 (en) 1986-10-23
ES8204012A1 (es) 1982-04-16
IE811512L (en) 1982-01-11
AU7251581A (en) 1982-04-22
NO151701B (no) 1985-02-11
BR8104432A (pt) 1982-03-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU183513B (en) Improved-quality products containing fibrous materials and method for producing same
FI72288C (fi) Eldfast laminat av skumplast.
CA1193149A (en) Fire resistant materials
US5972434A (en) Fire-resistant glass fiber products
USRE34020E (en) Fibrous composite materials and the production and use thereof
WO2022175394A1 (en) Ultralow density fire-retardant fiber composite foam formed material, product and manufacturing method thereof
US4678700A (en) Fibrous composite materials
NZ228312A (en) Process for making flame-retardant vegetable fibre material by treating with inorganic compounds
CA1173205A (en) Fibrous composite materials and the production and use thereof
KR100573335B1 (ko) 흡음단열 패널
TW200530463A (en) Flame-retarding fire-proof paper containing expanded graphite and manufacturing method thereof