HU182927B - Herbicide compositions containing phenoxy-propionic acid derivatives as active substances and process for preparing - Google Patents

Herbicide compositions containing phenoxy-propionic acid derivatives as active substances and process for preparing Download PDF

Info

Publication number
HU182927B
HU182927B HU79BA3756A HUBA003756A HU182927B HU 182927 B HU182927 B HU 182927B HU 79BA3756 A HU79BA3756 A HU 79BA3756A HU BA003756 A HUBA003756 A HU BA003756A HU 182927 B HU182927 B HU 182927B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
alkoxy
alkyl
optionally
amino
Prior art date
Application number
HU79BA3756A
Other languages
English (en)
Inventor
Heinz Foerster
Ludwig Eue
Robert R Schmidt
Original Assignee
Bayer Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Bayer Ag filed Critical Bayer Ag
Publication of HU182927B publication Critical patent/HU182927B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D295/00—Heterocyclic compounds containing polymethylene-imine rings with at least five ring members, 3-azabicyclo [3.2.2] nonane, piperazine, morpholine or thiomorpholine rings, having only hydrogen atoms directly attached to the ring carbon atoms
    • C07D295/16—Heterocyclic compounds containing polymethylene-imine rings with at least five ring members, 3-azabicyclo [3.2.2] nonane, piperazine, morpholine or thiomorpholine rings, having only hydrogen atoms directly attached to the ring carbon atoms acylated on ring nitrogen atoms
    • C07D295/18—Heterocyclic compounds containing polymethylene-imine rings with at least five ring members, 3-azabicyclo [3.2.2] nonane, piperazine, morpholine or thiomorpholine rings, having only hydrogen atoms directly attached to the ring carbon atoms acylated on ring nitrogen atoms by radicals derived from carboxylic acids, or sulfur or nitrogen analogues thereof
    • C07D295/182—Radicals derived from carboxylic acids
    • C07D295/185—Radicals derived from carboxylic acids from aliphatic carboxylic acids
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N39/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing aryloxy- or arylthio-aliphatic or cycloaliphatic compounds, containing the group or, e.g. phenoxyethylamine, phenylthio-acetonitrile, phenoxyacetone
    • A01N39/02—Aryloxy-carboxylic acids; Derivatives thereof
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/72—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with nitrogen atoms and oxygen or sulfur atoms as ring hetero atoms
    • A01N43/74—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with nitrogen atoms and oxygen or sulfur atoms as ring hetero atoms five-membered rings with one nitrogen atom and either one oxygen atom or one sulfur atom in positions 1,3
    • A01N43/78—1,3-Thiazoles; Hydrogenated 1,3-thiazoles
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C243/00—Compounds containing chains of nitrogen atoms singly-bound to each other, e.g. hydrazines, triazanes
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C323/00—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C43/00—Ethers; Compounds having groups, groups or groups
    • C07C43/02—Ethers
    • C07C43/257—Ethers having an ether-oxygen atom bound to carbon atoms both belonging to six-membered aromatic rings
    • C07C43/295—Ethers having an ether-oxygen atom bound to carbon atoms both belonging to six-membered aromatic rings containing hydroxy or O-metal groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C59/00—Compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms and containing any of the groups OH, O—metal, —CHO, keto, ether, groups, groups, or groups
    • C07C59/40—Unsaturated compounds
    • C07C59/58—Unsaturated compounds containing ether groups, groups, groups, or groups
    • C07C59/64—Unsaturated compounds containing ether groups, groups, groups, or groups containing six-membered aromatic rings
    • C07C59/66—Unsaturated compounds containing ether groups, groups, groups, or groups containing six-membered aromatic rings the non-carboxylic part of the ether containing six-membered aromatic rings
    • C07C59/68—Unsaturated compounds containing ether groups, groups, groups, or groups containing six-membered aromatic rings the non-carboxylic part of the ether containing six-membered aromatic rings the oxygen atom of the ether group being bound to a non-condensed six-membered aromatic ring
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D277/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings
    • C07D277/60—Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings condensed with carbocyclic rings or ring systems
    • C07D277/62—Benzothiazoles
    • C07D277/68—Benzothiazoles with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached in position 2
    • C07D277/82—Nitrogen atoms

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Thiazole And Isothizaole Compounds (AREA)

Description

A találmány hatóanyagként új fenoxi-propionsavszármazékokat tartalmazó herbicid készítményekre, valamint a hatóanyagok előállítási eljárására vonatkozik.
Ismeretes már, hogy a 3-(4-klór-fenoxi)-a-fenoxi-propionsav-etil-észter alkalmas gyomnövények irtására (2 716 189. sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi közrebocsátási irat). Ennek az anyagnak a hatékonysága azonban - különösen kisebb adagok alkalmazása esetén - gyakran nem teljesen kielégítő.
A találmány értelmében az (I) általános képletű új fenoxi-propionsav-származékokat - a képletben R jelentése hidroxilesoport, adott esetben 1-2 szénatomos alkoxi-, (1-2 szénatomos alkifl-tio-, (1-2 szénatomos alkoxi)-karbonil-, fenil-(metil-amino)karbonil-csoporttal vagy klóratommal helyettesített
1—4 szénatomos alkoxicsoport, továbbá amino-, hidrazino-csoport, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy di(l—4 szénatomos alkil)-amino-csoporttal helyettesített (1-4 szénatomos alkil)-amino-csoport, di(l-4 szénatomos alkil)-amino-csoport, legfeljebb 4 szénatomos alkenil-amino-csoport, fenil-aminovagy N-fenil-N-(1 —4 szénatomos alkil)-amino-csoport és a két utóbbi szubsztituensben a fenilcsoport egyszeresen vagy kétszeresen 1-4 szénatomos alkil-,
1-4 szénatomos alkoxi-, (1—4 szénatomos alkoxi)karbonil-csoporttal, nitrocsoporttal és/vagy klóratommal lehet helyettesítve, valamint jelenthet nitrogénatomon keresztül kapcsolódó 2-metil-piperidinil-csoportot vagy az (I/a) képletű csoportot úgy állítjuk elő, hogy
a) a (II) képletű fenoxi-propionsav-klorid-származékot (III) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk — a képletben R jelentése a már megadott - adott esetben savmegkötőszer és adott esetben hígítószer jelenlétében; vagy
b) az R helyén metoxiesoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyület előállítására a (IV) képletű difeniléter-származékot az (V) képletű o-bróm-propionsavmetil-észterrel reagáltatjuk adott esetben savmegkötőszer és adott esetben hígítószer jelenlétében; vagy
c) az R helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyület előállítására az (Γ) képletű vegyületet hígítószer jelenlétében bázissal kezeljük, majd a kapott reakcióterméket megsavanyítjuk; vagy
d) az R helyén egynél több szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására az (Γ) képletű vegyületet (VI) általános képletű alkohollal reagáltatjuk - a képletben R1 egynél több szénatomos alkilcsoportot képvisel - adott esetben alkoholét és adott esetben hígítószer jelenlétében.
Az (I) általános képletű fenoxi-propionsav-származékok igen jó herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek, így ezek a vegyületek különösen erős hatásúak a Cyperus (palka) fajtájú gyomnövények ellen. Emellett igen jól alkalmazhatók gyomnövényeknek a leküzdésére gabona-, kukorica- és rizskultúrákban is.
A találmány szerinti vegyületek (I) általános képletében R előnyösen hidroxilcsoportot vagy 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkoxicsoportot képvisel, amely 1-2 szénatomos alkoxicsoporttal, (1-2 szénatomos alkil)-tio-csoporttal, (1-2 szénatomos alkoxi)karbonil-csoporttal, fenil-metil-amino-karbonil-csoporttal, valamint klóratommal lehet helyettesítve.
Az (I) általános képletben R további előnyös jelentése amino-, hidrazinocsoport, adott esetben 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy az alkil-részekben 1-4 szénatomot tartalmazó dialkil-amino-csoporttal helyettesített 1-4 szénatomos alkil-amino-csoport, az alkilrészekben 1-4 szénatomos dialkil-amino-csoport, legfeljebb 4 szénatomos alkenil-amino-csoport, fenil-aminocsoport, az alkilcsoportban 1-4 szénatomot tartalmazó N-fenil-N-alkil-amino-csoport, amelyben a fenilcsoport
1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, az alkoxi-részben 1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoporttal, fluor-, klór-, brómatommal és/vagy nitrocsoporttal lehet helyettesítve.
Ha a találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagkén t 3- [2,6-diklór4- (trifluor-metil) -fenoxi]-a -fenoxipropionsav-kloridot és dietil-amint alkalmazunk, az a) eljárásváltozat szerinti reakció lefolyását az (A) reakcióvázlat szemlélteti.
Ha 2,6-dik]ór-4-(trifluor-metil)-3'-hidroxi-difenil-étert és o-bróm-propionsav-metil-észtert alkalmazunk kiindulási anyagként, a találmány szerinti b) eljárásváltozat szerinti reakció lefolyását a (B) reakcióvázlat szemlélteti.
3-(2,6-Diklór4-trifluor-metil-íenoxi)-a-fenoxi-propionsav-metil-észter és nátrium-hidroxid kiindulási vegyületként történő alkalmazása esetén a c) eljárásváltozat szerinti reakció a (C) reakcióvázlat szerint megy végbe.
Ha kiindulási vegyületként 3-[2,6-diklór4-(trifluormetil-fenoxi]-a-fenoxi-propionsav-metil-észtert és n-butanolt alkalmazunk, a találmány szerinti d) eljárásváltozat értelmében a reakció a (D) reakcióvázlattal szemléltetett módon folyik le.
A találmány szerinti a) eljárásváltozatban kiindulási vegyületként felhasználható fenoxi-propionsav-kloridszármazékot a (II) képlet pontosan meghatározza. Ez a (II) képletű vegyület eddig nem volt ismeretes, elvben ismert eljárásokkal azonban könnyen előállítható. így például a (II) képletű fenoxi-propionsav-klorid-származékot kapjuk, ha a megfelelő (Γ) képletű savat klórozószerrel, például tionil-kloriddal reagáltatjuk, adott esetben hígítószer, például diklór-etán jelenlétében, 0 °C és 50 °C közötti - előnyösen 10 °C és 30 °C közötti - hőmérsékleten.
A (I) képletű fenoxi-propionsav-származék eddig szintén nem volt ismeretes. Ezt a vegyületet ugyancsak könnyen előállíthatjuk elvben ismert eljárások szerint, így például a (I) képletű helyettesített fenoxi-propionsav-származékhoz jutunk, ha a megfelelő (I) képletű metil-észtert erős bázissal, például nátrium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal reagáltatjuk, adott esetben hígítószer, például metanol vagy víz jelenlétében, 20 °C és 100 °C közötti - előnyösen 40 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten.
A (I) képletű helyettesített fenoxi-propionsav-metilészter sem volt eddig ismeretes. Ez a vegyület is könynyen előállítható elvben ismert eljárásokkal; így például a (I1) képletű helyettesített fenoxi-propionsav-metilésztert kapjuk, ha a (IV) képletű helyettesített difenilétert az (V) képletű a-bróm-propionsav-metil-észterrel reagáltatjuk, savmegkötőszer - például nátrium-metilát, nátrium-etilát vagy kálium-karbonát - poláros hígítószer - például metanol vagy acetonitril - jelenlétében, 20 °C és 100 °C közötti - előnyösen 30 °C és 80 °C közötti - hőmérsékleten.
Nem volt ismeretes eddig a (IV) képletű helyettesített difenil-éter sem, amely azonban szintén egyszerű
182 927 módon előállítható elvben isméit eljárásokkal. így például a (IV) képletű helyettesített difenil-éterhez jutunk, ha (VII) általános képletű halogénezett trifluor-metilbenzolt - Hal klór-vágy brómatomot képvisel - a (VIII) képletű rezorcinnal reagáltatunk, savmegkötőszer, valamint hígítószer jelenlétében, 20 °C és 200 °C közötti előnyösen 50 °C és 150 °C közötti - hőmérsékleten.
A fenti reakciók lefolytatásához savmegkötőszerként bármely szokásos bázis alkalmazható. Előnyösen alkálifém-hidroxidok, mint nátrium-hidroxid vagy káliumhidroxid, továbbá alkáliföldfém-hidroxidok, mint kalcium-hidroxid alkalmasak erre a célra.
Higitószerként bármely szokásos, a reakció szempontjából közömbös, aprotikus poláros .oldószer tekintetbe jöhet. Ilyen oldószerek elsősorban az amidok - így a hexametil-foszforsav-triamid, a dimetil-formamid és a dimetil-acetamid - továbbá a szulfoxidok - így a dimetil-szulfoxid - a ketonok - így a metil-etil-keton — a nitrilek - így az acetonitril valamint a szulfolán.
A (VII) általános képletű halogénezett trifluor-metilbenzolok már ismert vegyületek.
A találmány szerinti a) eljárásváltozatban további kiindulási anyagként a (III) általános képletű vegyületeket alkalmazzuk.
A (III) általános képletű vegyületek már ismert anyagok. Az ilyen vegyületek példáiként az alábbiak említhetők:
- víz,
- metanol,
- etanol,
- propanol,
- izopropanol,
- n-butanol.
- terc-butanol,
- 2-metoxi-etanol,
- 2-etoxi-etanol,
- 2-(metil-tio)-etanol,
- etoxi-karbonil-metanol,
- 2-(etoxi-karbonil)-etanol,
- 2-[fenil-(metil-amino)-karbonil]-etanol,
- 2-klór-etanol,
- ammónia,
- hidrazin,
- metil-amin,
- etil-amin,
- n-propil-amin,
- izopropil-amin,
- 2-metoxi-etil-amin,
- 2-(dimetil-amino)-etil-amin,
- dimetil-amin,
- dietil-amin,
- di-n-propil-amin, buten-2-il-amin,
- anilin- fenil-metil-amin,
- 4-metil-anilin,
- 4-metoxi-anilin,
- 4-(etoxi-karbonil)-anilin,
- 4-klór-anilin,
- 4-nitro-anilin,
- 2-metil-piperidin,
- 2-benzo-tiazolil-metil-amin.
A találmány szerinti a) eljárásváltozatban hígítószerként bármely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer alkalmazható. Alkalmas hígítószerek elsősorban a ketonok - így a dietii-keton és a metil-izobutil-keton továbbá a nitrilek - így az acetonitril vagy a propionitril -, az éterek - így a tetrahidrofurán vagy a dioxán - ezeken túlmenően az alifás vagy az aromás szénhidrogének — így a petroléter, a benzol, a toluol és a xilol --, a halogénezett szénhidrogének - így a diklór-metán, a tetraklór-metán, a kloroform és a klórbenzol -, valamint az észterek így az etil-acetát - és a formamidok — így a dimetil-formamid.
Ha a (III) általános képletű vegyület folyékony halmazállapotú, felesleges lehet higítószer hozzáadása. Kívánt esetben azonban ilyenkor is dolgozhatunk hígítószer jelenlétében.
Savmegkötőszerként a találmány szerinti a) eljárásváltozatban valamennyi szokásos szervetlen vagy szerves savmegkötőszer alkalmazható. Az ilyen szerek előnyös példáiként az alkálifém-karbonátok - így a nátriumkarbonát, a kálium-karbonát vagy a nátrium-hidrogénkarbonát továbbá a rövidszénláncú tercier alkil-aminok,az aralkil-aminok, az aromás aminok vagy a cikloalkil-aminok így például a trietil-amin, a dimetilbenzil-amin, a piridin és a diaza-biciklooktán - említhetők.
Ha (III) általános képletű vegyületként amint alkalmazunk, akkor ez az amin feleslegben alkalmazva egyúttal savmegkötőszerként is szerepelhet.
A találmány szerinti a) eljárásváltozatban alkalmazható reakcióhőmérséklet széles határok között változhat. Általában 20 °C és 100 °C közötti - előnyösen 30 °C és 80 °C közötti - hőmérsékleten dolgozhatunk.
A találmány szerinti a) eljárásváltozat kivitelezése során 1 mól fenoxi-propionsav-klorid-származékot előnyösen 1-2 mól vagy esetleg ennél is nagyobb feleslegben alkalmazott (III) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, adott esetben 1-2 mól savmegkötőszer alkalmazása mellett.
A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket a szokásos módszerekkel különíthetjük el a reakcióelegyből. Általában oly módon dolgozunk, hogy a reakció befejeződése után a reakcióelegyhez közvetlenül vagy csökkentett nyomáson történő részleges bepárlás után szerves oldószert - például toluolt vagy diklór-metánt adunk majd a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk.
A találmány szerinti b) eljárásváltozatban kiindulási anyagként felhasználásra kerülő helyettesített difenilétert a (IV) képlet pontosan meghatározza.
Ez a (IV) képletű helyettesített difenil-éter eddig nem volt ismeretes, azonban könnyen előállítható például olyan módszerrel, amilyent az a) eljárásváltozat kiindulási anyagának előállításával kapcsolatban már részletesen ismertettünk.
A találmány szerinti b) eljárásváltozatban további kiindulási anyagként felhasználásra kerülő (V) képletű α-bróm-propionsav-metil-észter már ismert vegyület.
A találmány szerinti d) eljárásváltozat kivitelezése során alkalmazható reakciókörülmények, valamint az alkalmazható savmegkötőszerek és hígítószerek ugyanazok lehetnek, mint amilyeneket a találmány szerinti
a) eljárásváltozat kiindulási anyaga esetén már részletesen ismertettünk.
A találmány szerinti b) eljárásváltozat kivitelezése során 1 mól (IV) képletű helyettesített difenil-étert előnyösen 1—2 mól (V) képletű a-bróm-propionsavmetil-észterrel reagáltatunk, 1-2 mól savmegkötőszer 3
182 927 jelenlétében. A reakciótermék elkülönítése a b) eljárásváltozat esetében is a szokásos módszerekkel történhet. Általában oly módon dolgozunk, hogy a reakció befejeződése után a reakcióelegyet bepároljuk, a kapott maradékot szerves oldószerben, például diklór-metánban oldjuk, az oldatot leszűrjük, mossuk, szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk.
A találmány szerinti eljárás c) változatában kiindulási anyagként a (í) képlettel pontosan meghatározott helyettesített fenoxi-propionsav-metil-észter kerül alkalmazásra.
A (I') képletű helyettesített fenoxi-propionsav-metilészter eddig nem volt ismeretes, azonban könnyen előállítható önmagukban ismert eljárásokkal. így például az a) eljárásváltozat kiindulási anyagainak előállítására már ismertetett eljárásokkal a (í) képletű vegyület is előállítható.
A találmány szerinti c) eljárásváltozat kivitelezése során alkalmazható reakciókörülmények, valamint a reakcióhoz alkalmazható bázisok és hígítószerek ugyanazok lehetnek, mint amelyeket a találmány szerinti a) eljárásváltozatban alkalmazható kiindulási anyagok előállításával kapcsolatban már részletesen ismertettünk.
A találmány szerinti c) eljárásváltozat kivitelezése során 1 mól (Γ) képletű helyettesített fenoxi-propionsav-metil-észtert előnyösen 1-2 mól bázissal reagáltatunk. A reakciótennék elkülönítése a c) eljárásváltozat esetében is a szokásos módszerekkel történhet. így például oly módon dolgozhatunk, hogy a reakció befejeztével a reakcióelegyet vízbe öntjük, az oldatot leszűrjük, majd a szűrletet megsavanyíljuk és az ennek hatására szilárd alakban kiváló savat leszívatással leszűrjük.
A találmány szerinti d) eljárásváltozatban kiindulási vegyületként ugyanazt a (Γ) képletű helyettesített fenoxi-propionsav-metil-észtert alkalmazzuk, amelyet a
c) eljárásváltozat ismertetése során már említettünk.
A találmány szerinti d) eljárásváltozatban további kiindulási anyagként felhasználásra kerülő alkoholokat a (VI) általános képlettel határoztuk meg. A (VI) általános képletben R1 előnyösen 2—4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot képviselhet.
A fenti célra alkalmas (VI) általános képletű vegyületek példáiként a következőket említhetjük meg:
etanol, n-propanol, izopropanol, izobutanol, n-butanol, szek-butanol, terc-butanol.
A (VI) általános képletű alkoholok már ismert vegyületek.
A találmány szerinti d) eljárásváltozatban a (VI) általános képletű reakciókomponensek feleslegben történő alkalmazásuk esetén egyúttal hígítószerül is szolgálhatnak. Dolgozhatunk azonban oly módon is, hogy a reakció szempontjából közömbös szerves oldószert alkalmazunk hígítószerként.
A találmány szerinti d) eljárásváltozatban a reakciót előnyösen alkoholét - például nátrium-metilát - jelenlétében folytatjuk le.
A reakcióhőmérséklet a d) eljárásváltozat esetében széles határok között változhat. Általában 20 °C és 200 °C közötti - előnyösen 60 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten dolgozhatunk.
A találmány szerinti d) eljárásváltozat kivitelezése során 1 mól (Γ) képletű helyettesített fenoxi-propionsav-metil-észtert a (VI) általános képletű alkohol feleslegével reagáltatunk, célszerűen katalitikus mennyiségű alkoholát jelenlétében.
A reakcióterméknek a reakcióelegyből való elkülönítése a szokásos módszerekkel történhet. Általában úgy dolgozunk, hogy a reakció befejeztével a reakcióelegyet bepároljuk, a kapott maradékot szerves oldószerrel elkeverjük, az így kapott oldatot leszűrjük, mossuk, szárítjuk és bepároljuk.
A találmány szerinti eljárással előállítható új hatóanyagok befolyásolják a növények fejlődését és így defoliáns (levéltelenítő), deszikkáns (szárító), a növényt elölő, a csírázást gátló és különösen a gyomokat irtó szerekként kerülhetnek alkalmazásra. Ebből a szempontból „gyomok” alatt a legtágabb értelemben mindenfajta olyan növényt értünk, amely olyan helyen növekszik, ahol az illető növény jelenléte nem kívánatos. A szer alkalmazott mennyiségétől függ lényegileg az, hogy a találmány szerinti hatóanyagokkal totális vagy szelektív hatást érünk-e el.
A találmány szerint előállítható hatóanyagokat például az alább felsorolt növényekkel szemben alkalmazhatjuk:
Kétszikű gyomnövények: Sinapis (mustár), Lepidium (zsázsa), Galium (galaj), Stellaria (csillaghúr), Matricaria (székfű), Anthemis (pipitér), Galinsoga (gombvirág), Chenopodium (libatop), Urtica (csalán), Senecio (aggófű), Amaranthus (disznóparéj), Portulaca (porcsin), Xanthium (szerbtövis), Convolvulus (szulák), Ipomoea (hajnalka), Polygonum (keserűfű), Sesbania, Ambrosia (parlagfű), Cirsium (ászát), Carduus (bogáncs), Sonchus (csorbóka), Lindemia (iszapfű), Lamium (árvacsalán), Veronica (veronika), Abutilon (selyemmályva), Emex, Datura (maszlag), Viola (ibolya), Galeopsis (kenderkefű), Papaver (pipacs, mák), Centaurea (imola).
Kétszikű kultúrnövények: Gossypium (gyapot), Glycine (szójabab), Béta (répa), Daucus (murok), Phaseolus (bab), Pisum (borsó), Solanum (burgonya), Linum (len), Ipomoea (hajnalka), Vicia (bükköny), Nicotiana (dohány), Lycopersicon (paradicsom), Arachis (földimogyoró), Brassica (káposzta), Lactuca (saláta), Cucumis (uborka, dinnye), Cucurbita (tök).
Egyszikű gyomnövények: Echinochloa (kakaslábfű), Setaria (muhar), Panicum (köles), Digitaria (ujjasmuhar), Phleum (komócsin), Poa (perje), Festuca (csenkesz), Eleusine (aszájfű), Brachiaria, Lolium (vadóc), Bromus (rozsnok), Avena (zab), Cyperus (palka), Sorghum (cirok), Agropyron (tarackbúza), Cynodon (csillagpázsit), Monocharia, Fimhristylis, Sagittaria (nyílfű), Eleochalis (csetkáka), Scirpus (erdeikáka), Paspalum, Ischaemum, Spenoclea, Dactyloctenium, Agrostls (tippan), Alppecurus (ecsetpázsit), Apera (széltippan).
Egyszikű kultúrnövények: Oryza (rizs), Zea (kukorica), Tritieum (búza), Hordeum (árpa), Avena (zab), Secale (rozs), Sorghum (cirok), Panicum (köles), Saccharum (cukorrépa), Ananas (ananász), Asparagus (spárga), Album (hagyma).
A találmány szerinti hatóanyagok alkalmazása azonban egyáltalán nem korlátozódik a fent példaként felsorolt növényfajokra, hanem e hatóanyagok ugyanilyen módon alkalmazhatók másfajta növényekre isi
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek az alkalmazott koncentrációtól függően vagy teljes
182 927 növényirtásra alkalmasak, például ipartelepeken, vasúti pályatesteken, fákkal szegélyezett vagy anélküli utakon és tereken, vagy felhasználók gyomirtásra kultúrnövények között, például erdőkben, ligetekben, gyümölcs-, szőlő-, citrus-, dió-, banán-, kávé-, tea-, gumi-, olajpálma-, kakaó-, bogyós gyümölcs-, komló-ültetvényekben, valamint szelektív gyomirtásra egynyári növénykultúrákban.
Különösen alkalmasak a találmány szerinti hatóanyagok a Cyperus (palka) fajtájú gyomnövények irtására. Emellett azonban jól használhatók gyomirtásra gabona-, kukorica- és rizskultúrákban is.
A találmány szerinti hatóanyagok önmagukban vagy más ismert herbicid hatóanyagokkal kombináltan alkalmazhatók gyomirtásra a szokásos kiszerelési alakokban; felhasználhatók ilyen célra előzetesen elkészített, vivőanyagokat és adalékanyagokat tartalmazó készítmények, valamint közvetlenül a felhasználás előtt készített oldatok, szuszpenziók stb.
A találmány szerinti hatóanyagokat a mezőgazdasági gyakorlatban szokásos készítmények alakjában használhatjuk; így például oldatok, emulziók, permetezőporok, szuszpenziók, porozószerek, paszták, oldható porok, szemcsézett készítmények, szuszpenziós illetőleg emulziós koncentrátumok, a hatóanyaggal átitatott természetes vagy szintetikus anyagok, valamint polimer anyagokkal kapszulázott készítmények használhatók ilyen célokra.
Az ilyen készítményeket a szokásos módon állítjuk elő, például a hatóanyag hígítószerrel, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd vivőanyagokkal való összekeverése útján, adott esetben felületaktív anyagok, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergálószerek és/vagy habképzőszerek hozzáadásával. Ha hígítószerként vizet alkalmazunk, szerves oldószereket alkalmazhatunk segédoldószerként.
Folyékony oldószerekként lényegileg a következők jönnek tekintetbe: az aromás oldószerek — így a xilol vagy a toluol az alkil-naftalinok, a klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének -- így a klór-benzol, a klóretilén vagy a diklór-metán az alifás szénhidrogének
- így a ciklohexán vagy a paraffinok, például ásványolaj-frakciók az alkoholok - így a butanol vagy a glikol valamint ezek éterei és észterei, a ketonok
- így az aceton, a metil-etil-keton, a metil-izobutilketon vagy a ciklohexanon —, az erősen poláros oldószerek - igy a dimetil-formamid vagy a dimetil-szulfoxid valamint a víz.
Szilárd vivőanyagokként a következők jönnek tekintetbe: a természetes kőzetlisztek, — így a kaolin, a timföld, a talkum, a kréta, a kvarc, az attapulgit, a montmorillonit vagy a diatomaföld —, a szintetikus kőzetlisztek - így a nagydiszperzitású kovasav, az alumíniumoxid és szilikátok. Granulátumoknál alkalmazott szilárd vivőanyagok az őrölt és frakcionált természetes kőzetek
- így a kalcit, a márvány, a horzsakő, a szepiolit, a dolomit - valamint a szervetlen és szerves lisztfinomságúra őrölt anyagokból készült szintetikus granulátumok, a szerves anyagokból - így fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből vagy dohányszátból készült granulátumok.
Emulgeáló- és/vagy habképzőszerekként nem ionos és anionos emulgeátorok - így a poli(oxi-etilén)-zsírsavészterek, a poli(oxi-etilén)-zsiralkohol-éterek, például az alkil-szulfátok, az aril-szulfonátok, valamint a fehéijehidrolízátumok alkalmazhatók. Diszpergálószerekként például lignin-szulfitszennylúg vagy metil-cellulóz jönnek tekintetbe.
A készítményekben tapadásfokozószerek - így a karboximetií-cellulóz, a természetes és szintetikus szemcsés vagy latex-szerű polimerek, például az arabmézga, a poli (vinil-alkohol) vagy a poli(vinil-acetát) is alkalmazhatók.
Alkalmazhatunk továbbá a készítményekben szervetlen pigmenteket, például vas-oxidot, titán-dioxidot, ferrociánkék színezéket és szerves színezékeket - igy alizarin- vagy azo-fém-ftalocianin-színezékeket -, továbbá nyom-tápanyagokat - így vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksókat - is.
A készítmények általában 0,5-50 súly % hatóanyagot tartalmazhatnak.
A találmány szerinti hatóanyagokat az ilyen készítményekben másfajta ismert hatóanyagokkal, például fungieid, inszekticid vagy akaricid szerekkel is kombinálhatjuk.
A hatóanyagokat önmagukban vagy az említett típusú készítményekben vagy az ezekből elkészített, közvetlen felhasználásra kész alakokban, például közvetlen felhasználásra alkalmas oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták vagy granulátumok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módszerekkel, például permetezéssel, szórással, porozással, hintéssel vagy öntözéssel történhet.
A találmány szerinti hatóanyagokat illetőleg az ezeket tartalmazó készítményeket mind kikelés után, mind kikelés előtt felhasználhatjuk. Ha a hatóanyagokat kikelés előtt használjuk fel, jobb szelektivitást mutatnak, mint kikelés utáni felhasználásban.
A gyakorlati felhasználás során alkalmazásra kerülő hatóanyag-mennyiségek széles határok között változhatnak. A felhasználandó hatóanyag-mennyiség elsősorban a kívánt hatástól függ. Általában hektáronként 0,1-25 kilogramm, előnyösen 0,25-10 kg hatóanyagot alkalmazhatunk.
A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagok nemcsak jó herbicid tulajdonságokat mutatnak, hanem fungieid hatással is rendelkeznek.
Készitményelőállítási példák
1. Porozószer előállítása
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából összekeverünk 5 súlyrész 1. példa szerinti hatóanyagot 95 súlyrész természetes kőzetliszítel és a keveréket porfinomságúra őröljük. A kapott készítményt mindig a kívánt mennyiségben szórjuk a növényekre vagy azoknak életterébe.
2. Szórható por (diszpergálható por) előállítása
a) Készítmény folyékony hatóanyagból
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából összekeverünk 25 súlyrész 2. példa szerinti hatóanyagot 1 súlyrész dibutil-naftalin-szulfonáttal, 4 súlyrész ligninszulfonáttal, 8 súlyrész nagy diszperzitásfokú kovasawal és 62 súlyrész természetes kőzetliszttel és a keveréket porfinomságúra őröljük. Alkalmazás előtt a kapott nedvesíthető port annyi vízzel keveijük el, hogy a kapott keverék a hatóanyagot mindig a kívánt koncentrációban tartalmazza.
b) Készítmény szilárd hatóanyagból
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából 5
182 927 összekeverünk 50 súlyrész 3. példa szerinti hatóanyagot 1 súlyrész dibutil-naftalin-szulfonáttal, 4 súlyrész ligninszulfonáttal, 8 súlyrész nagy diszperzitásfokú kovasawal és 37 súly rész természetes kőzetliszttel és a keveréket porfinomságúra őröljük. Alkalmazás előtt a kapott nedvesíthető port annyi vízzel keverjük el, hogy a kapott keverék a hatóanyagot mindig a kívánt koncentrációban tartalmazza.
3. Emulgeálható koncentrátum előállítása
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából 25 súlyrész 4. példa szerinti hatóanyagot 55 súlyrész xilol és 10 súlyrész ciklohexanon elegyében oldunk. A kapott oldathoz emulgeátorként hozzáadunk 10 súlyrész - kálcium-dodecil-benzolszulfonátot és nonil-fenolpoliglikol-étert tartalmazó - keveréket. Alkalmazás előtt az így kapott emulgeálható koncentrátumot annyi vízzel keverjük el, hogy a kapott keverék a hatóanyagot mindig a kívánt koncentrációban tartalmazza.
4. Granulátumok előállítása
a) Készítmény folyékony hatóanyagból
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából 1 súlyrész 27. példa szerinti hatóanyagot 9 súlyrész granulált, jó szívóképességű agyagra poriasztunk. A kapott granulátumokat mindig a kívánt koncentrációban szórjuk a növényekre vagy azoknak életterébe.
b) Készítmény szilárd hatóanyagból
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából 91 súly rész 0,5-1,0 mm szemcseméretű homokhoz hozzáadunk 2 súlyrész orsóolajat, majd 7 súlyrész finomra őrölt hatóanyag-előkeveréket, amely 75 súlyrész 21. példa szerinti hatóanyagot és 25 súlyrész természetes kőzetlisztet tartalmaz. A kapott anyagot addig keverjük megfelelő keverőberendezésben, amíg egyenletes, szabadon folyó, nem porozódó granulátumokat kapunk. A granulátumokat mindig a kivánt mennyiség5 ben szóljuk a növényekre vagy azoknak életterébe.
A találmány szerinti hatóanyagok jó herbicid hatásosságát az alább következő példák szemléltetik:
10 A) példa
Kikelés előtti felhasználással végzett kísérlet Oldószer: 5 súlyrész aceton
Emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poliglikol-éter
A hatóanyag célszerű kiszerelési alakjának elkészítése 15 céljából 1 súlyrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószenei keverünk össze, majd hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és az így kapott koncentrátumot vizzel a kivánt koncentrációra higitjuk.
A kísérleti növények magvait közönséges talajba 20 vetjük el és 24 óra múlva a hatóanyag-készítménnyel öntözzük. Ennek során a felúletegységre öntözött vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A hatóanyagnak a készítményben való koncentrációja nem játszik szerepet, lényeges szerepe csupán a felúletegy25 ségenként alkalmazott hatóanyag-mennyiségnek van. Három hét múlva értékeljük a kikelt növények károsodást fokát, a kezeletlen kontrollnövényekkel összehasonlítva. A kísérlet során fölhasznált hatóanyagokat, azok alkalmazott mennyiségét, a kezelt növények faj30 táját és a kísérlet eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze; a táblázatban
0% - nincs hatás (mint a kezeletlen kontroll),
100% = a növények teljes elhalása
A) táblázat
Kikelés előtti alkalmazással végzett kísérletek
A hatóanyag, az előállítási példa száma A hatóanyag mennyisége kg/ha Sinapis Matri- caria Gallin- soga Stel- laria Cheno- podium Cyperus Búza Zab Gyapot Kuko- rica
(1) 5 90 100 100 100 90 100 20 40 60 20
(2) 5 90 100 100 100 100 100 0 0 60 0
(3) 5 90 100 100 100 100 100 0 0 40 0
(21) 5 60 100 100 80 80 - 0 0 0 0
(22) 5 80 100 100 60 80 20 0 0 0
(23) 5 60 90 80 40 60 - 0 0 0 0
(9) 5 80 - 100 80 90 - 0 0 0 0
(10) 5 90 - 100 90 80 - 0 0 0 40
(4) 5 80 100 100 100 100 — 40 40 40 0
(27) 5 0 70 60 20 60 - 0 0 0 0
B) példa
Kikelés utáni felhasználással végzett kísérlet Oldószer: 5 súlyrész aceton
Emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poliglikol-éter
A hatóanyag célszerű kiszerelési alakjának elkészítése céljából 1 súlyrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel keverünk össze, majd ehhez hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és az így kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
A fenti módon elkészített hatóanyag-készítménnyel olyan kísérleti növényeket permetezünk, amelyek már
5-15 cm magasságot értek el; a permetezést úgy végezzük, hogy a talaj felületegységére a táblázatban meg60 adott hatóanyag-mennyiségek kerüljenek felhasználásra. A kísérletben alkalmazandó permetlé koncentrációját úgy választjuk meg, hogy hektáronként 2000 liter víz felhasználásával a B) táblázatban megadott hatóanyagmennyiségek kerüljenek felhasználásra. Három hét 65 elteltével értékeljük a növények károsodási fokát, a
182 927 kezeletlen kontiollnövények fejlődési állapotához viszonyított %-ban kifejezve. A táblázatban megadott számértékek jelentése:
0% - nincs hatás (mint a kezeletlen kontroll)
100% - a növények teljes elhalása.
A 0 és 100 közötti számértékek a kontrolihoz viszonyított károsodás mértékét mutatják.
A kísérlet során alkalmazott növényfajtákat, hatóanyagokat és azok felhasznált mennyiségeit, valamint a 5 kísérleti eredményeket a B) táblázatban foglaltuk össze.
Bj táblázat
Kikelés előtti alkalmazással végzett kísérletek
A hatóanyag, az előállítási példa száma A hatóanyag mennyisége kg/ha Cheno- podiüm Sinapis Galin- soga Stel- laria Matri- caria Cyperus Zab Búza Kuko- rica Rizs
(1) 1 100 100 100 100 100 100 40 40 80 10
(2) 1 90 100 100 90 80 100 40 40 80 10
(3) 1 60 100 40 60 60 100 0 40 80 20
(24) 1 60 90 80 40 60 — 0 40 40 -
(21) 1 80 100 60 60 60 40 40 40 -
(22) 1 90 100 100 0 60 — 60 0 60 -
(23) 1 90 100 80 40 0 - 40 0 40 -
(9) 1 100 100 100 60 90 - 60 60 80 -
(10) 1 60 100 100 60 80 - 40 60 60
(20) 1 90 100 100 60 90 - 40 0 60 -
(Π) 1 40 90 80 0 40 - 40 40 40 -
(4) 1 90 100 100 100 100 - 90 90 80 -
(12) 1 80 100 100 0 100 - 60 20 60 -
(19) 1 0 80 0 0 0 - 0 0 40 -
(27) 1 80 100 100 60 80 - 0 60 80 -
C) példa
A levelek lehullása és kiszáradása gyapotnál, valamint növekedésgátlás
Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid
Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurát
Célszerű hatóanyag-készítmény előállítása céljából összekeverünk 1 súlyrész hatóanyagot a megadott menynyiségű oldószerrel és emulgátorral és a keveréket vízzel 40 a kívánt koncentrációra töltjük fel.
Gyapotnövényeket az ötödször képződő levelek teljes kifejlődéséig üvegházban nevelünk. Ekkor csuromvizesre permetezzük a növényeket a hatóanyag-készítménnyel. Egy hét elteltével meghatározzuk a lehullott 45 levelek mennyiségét és a levelek kiszáradási fokát és azt a kontrollnövényekhez viszonyítjuk. Az eredményeket a C) táblázatban adjuk meg, az alkalmazott jelölések a következők:
a levelek nem száradnak ki, nem hullanak le, ♦ a levelek enyhe kiszáradása, kis mennyiségű levél lehullása + + a levelek erős kiszáradása, nagy mennyiségű levél lehullása + + ♦ a levelek nagyon erős kiszáradása, nagyon nagy 55 mennyiségű levél lehullása
Három hét elteltével méljük a növények növekedését és a növekedésgátlást a kontrollnövény növekedéséhez viszonyítva %-ban adjuk meg. 100%-os növekedésgátlás azt jelenti, hogy a növekedés megáll, 0% azt jelenti, hogy θθ a növekedés a kontrollnövény növekedésével azonos.
A növekedésgátlás annak a mértéke, hogy a levelek elvesztése illetve kiszáradása után milyen gyorsan tud a növény ismét kihajtani. Az ismételt kihajtás megakadályozása, azaz gátlása a gyakorlatban nagy jelentőségű. 65
C) táblázat
A hatóanyag, az előállítási példa száma A hatóanyag koncentrációja % A levelek lehullása, illetve kiszáradása A növekedésgátlás %
(1) 0,05 + + + 100
(2) 0,05 + + + 85
(23) 0,05 85
(7) 0,05 + + 85
(9) 0,05 + + + „ *)
0,025 + + __ *)
0,0125 + _ *)
(10) 0,05 + 35
(8) 0,05 + + 60
(20) 0,05 + + + 100
(11) 0,05 + 70
(4) 0,05 + + 65
(12) 0,05 + + 85
(27) 0,05 + + + 100
*1 nem mértük
A találmány szerinti új hatóanyagok kémiai előállítási eljárását közelebbről az alábbi példák szemléltetik.
1. példa
A (IX) képletű vegyület előállítása g (0,3 mól) 2,6-diklór-4-(trifluor-metil)-3'-hidroxidifenil-éter és 17,8 g nátrium-metilát 400 ml metanollal készített oldatához 45—50 °C hőmérsékleten 2 óra alatt 7
182 927 hozzácsepegtetünk 55,1 g a-bróm-piopionsav-metil-észtert. Az elegyet 41-50 °C hőmérsékleten 3 óra hosszat keveijük, majd bepároljuk, a bepárlási maradékot 1 liter diklór-metánban oldjuk, az oldatot leszűrjük és a szűrletet híg vizes nátrium-hidroxid-oldattal, majd vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. Ily módon 59,0 g
3- [2,6-diklór-4-(trifluor-metil)-fenoxi] -a- fenoxi-propionsav-metil-észtert (az elméleti hozam 64,4%-a) kapunk barnás színű olajszerű termék alakjában; n“ = 1,5206.
Elemzési adatok: a CnNi3Cl2F3O4 képlet alapján: számított értékek: C:49,9s%, H: 3,2 s%, Cl: 17,4 s%; talált értékek: C:49,6s%, H:3,6s%, Cl: 16,8 s%.
A fenti eljárás során kiindulási vegyületként felhasználásra kerülő (IV) képletű 2,6-diklór-4-(trifluor-metil)3 '-hidroxi-difenil-éter előállítása a következő módon történik:
330 g (3 mól) rezorcin és 111 g (1,5 mól) kálciumhidroxid 2 liter dimetil-szulfoxiddal készített elegyébe 120-130 °C hőmérsékleten 7 óra alatt belecsepegtetünk 358 g (1,5 mól) 3,4,5-triklór-benzotrikloridot. Ezután a reakcióelegyet 130 °C hőmérsékleten 8 óra hosszat keveijük, majd szobahőmérsékletre történő lehűlés után 7 liter vízbe öntjük, amikoris a reakciótermék olaj alakjában kiválik. Az elegyet 3 liter toluollal extraháljuk, a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk. A kapott maradékot vákuumban desztilláljuk. Ily módon 350 g 2:6-dikJór4-(trilluor-metil)3'-hidroxi-difenil-étert (az elméleti hozam 73 %-a) kapunk, 64-65 °C-on olvadó szilárd termék alakjában; fp.: 123-130 °C/0,15 Torr.
Elemzési adatok a Ci3H7Cl2F3O2 képlet alapján: számított értékek: C:48,3s%, H: 2,2 s%, Cl: 22,0 s%; talált értékek: C: 48,3 s%, H: 2,3 s%, Cl: 21,8 s%.
2. példa
A (X) képletű vegyület előállítása
20.5 g (0,05 mól) 3-[2,6-diklór-4-(trifluor-metil)fenoxij-a-fenoxi-propionsav-meul-észter, 0,1 g nátriummetilát és 150 ml izobutanol elegyét 9 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután az izobutanol feleslegét légköri nyomáson ledesztilláljuk. A további feldolgozás során a reakcióelegyet még' tovább bepároljuk, a kapott maradékot 500 ml diklór-metánnal elkeverjük, majd vízzel kétszer mossuk, az elkülönített szerves oldószeres fázist szárítjuk és bepároljuk. Ily módon 17,5 g 3-[2,6-diklór4-(trifluor-metIl)-fenoxi]-afenoxi-propionsav-izobutil-észtert (az elméleti hozam 77,6%-a) kapunk sárgás olajszerű termék alakjában.
Elemzési adatok a C20Hi9Cl2F3O4 képlet alapján: számított értékek: C: 53,2 s%, H: 4,2 s%, Cl: 15,7 s%; talált értékek: C: 53,í s%, H: 4,5 s%, Cl: 15,4 s%.
3. példa
A (Xl) képletű vegyület előállítása
27.5 g (0,067 mól) 3-[2,6-diklór4-(trifluor-metil)fenoxi]-a-fenoxi-propionsav-metil-észter és 70 ml metanol elegyéhez 30 ml vizet és 10 ml tömény nátrium-hidroxid oldatot adunk, majd az elegyet 50—60 °C hőmérsékleten 5 óra hosszat keveijük. A reakcióelegyet ezután 1 liter vízbe öntjük, a kapott oldatot leszűijük, megsavanyítjuk és a kristályos alakban kivált terméket leszívatással leszűrjük. Ily módon 21,7 g 3-[ 2,6-diklór4- (trifluor-metil)-fenoxi ]-a-fenoxi-propionsavat kapunk 8 elefántcsontszínű szilárd tennék alakjában, amely 151 °C on olvad. Hozam: 82,0%.
4. példa
A (XII) képletű vegyület előállítása
11,3 g (0,05 mól) (2-amino-etil)-metil-éter 10 ml piridinnel készített oldatához 0-5 °C hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 20,7 g 3-[2,6-diklór4-(trifluor-metil)-fenoxi]-a-fenoxi-propionsav-klorid 30 ml toluollal készített oldatát. Az elegyet szobahőmérsékleten éjjelen át keverjük, majd a feldolgozás során 350 ml toluolt adunk a reakcióelegyhez és ezt az elegyet előbb híg vizes nátriumhidroxid-oldattal, majd semleges reakcióig vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. Maradékként 19,7 g 3-[2,6-diklór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-a-fenoxi-propionsav-(2-metoxi-etÜamidot (az elméleti hozam 87,2%-a) kapunk, 90—100 °C-on olvadó színtelen szilárd termék alakjában.
A fenti eljárás során kiindulási anyagként felhasználásra kerülő (II) képletű 3-[2,6-diklór4-(trifluor-metil)fenoxij-a-fenoxi-propionsav-kloridot az alábbi módon állítjuk elő:
98,2 g (0,249 mól) 3-[2,6-diklór-4-(trifluor-metil)fenoxi]-a-fenoxi-propionsav és 3 ml dimetil-foTmamid 200 ml diklór-etánnal készített oldatához szobahőmérsékleten hozzácsepegtetünk 38,5 g (0,298 mól) tionilkloridot. A reakcióelegyet ezután lassan forrásig melegítjük és 4 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután a kapott reakcióelegyet leszűijük és bepároljuk. Maradékként ily módon 88,5 g 3-[2,6-diklór4-(trifluor-metil)-fenoxi] -a-fenoxi-propionsav-kloridot kapunk narancsszínű olajszerű termék alakjában.
Elemzési adatok:
számított értékek: C: 46,4 s.%, H:2,4s.%, Cl: 25,8 s.%; talált értékek: C: 45,7 s.%, H: 3,0 s.%, Cl: 26,0 s.%,
A fenti példákban leírt eljárásokkal állítjuk elő továbbá a következő táblázatban felsorolt és fizikai állandókkal jellemzett további (I) általános képletű vegyületeket is:
Példa Olvadáspont, °C, sor- R illetőleg törésszám mutató
5. 2-benzotiazolil-metil-amino- 136
6. etil-(3-metil-fenil)-amino- 77
7. etil-(2-klór-fenil)-amino- 1,5476
8. metil-(2-metil-fenil)-amino- 1,5585
9. 2-etil-tio-etoxi- 1,5342
10. di- (etoxi-metil) -metoxi- 1,5062
11. metil-(fenil-ammo)-karbonil-metoxi- 67-68
12. allil-amino- 120
13. 2,4-diklór-fenil-amino- 100
14. 4-metoxi-fenil-amino- 149
15. 4-nitro-fenil-amino- 63-64
16. 2-(metoxi-karbonil)-fenil-amino 116
17. 2-metil-6-klór-fenil-amino- 161
18. 3-klór4-metoxi-fenil-amino- 188
19. 2-(dietil-ammo)-etil-ainino- 39-40
20. 1,3-diklór-izopropil-oxi- 95
21. amino- 114-115
22. dimetil-amino- 89-90
182 927
Példa Olvadáspont, °C, sor- R illetőleg törésszám mutató ng1
23. fenil-amino- 105-106 5
24. fenil-metil-amino- 82-84
25. 2-metil-piridil-l - 1,5393
26. hidrazino- 95
27. etoxi-karbonil-metoxi- 1,5167 10
SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (3)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy ható- 15 anyagként 0,5-50 súly%-ban olyan fenoxi-propionsavszármazékot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében
    R jelentése hidroxilcsoport, adott esetben 1-2 szénatomos alkoxi-, (1-2 szénatomos alkil)-tio-, (1-2 20 szénatomos alkoxi)-karbonil-, fenil-(metil-amino)karbonil-csoporttal vagy klóratommal helyettesített
    1-4 szénatomos alkoxicsoport, aminocsoport, 1-4 szénatomos alkoxi- vagy di(l—4 szénatomos alkil)amino-csoporttal helyettesített (1-4 szénatomos 25 alkil)-ammo-csoport, dí(l-4 szénatomos alkil)amino-csoport, legfeljebb 4 szénatomos alkenilamino-csoport, fenil-amino-csoport vagy N-fenilN-(l-4 szénatomos alkil)-amino-csoport és a két utóbbi szubsztítuensben a fenilcsoport 1-4 szén- 30 atomos alkilcsoporttal vagy klóratommal lehet helyettesítve, szilárd hordozóanyagokkal, így természetes vagy mesterséges kőzetlisztekkel és/vagy folyékony hígítószerekkel, így adott esetben halogénezett szénhidrogénekkel, rövid 35 szénláncú dialkil-formamidokkal vagy dimetil-szulfoxiddal és adott esetben felületaktív anyagokkal - célszerűen emulgeálószerekkel, így poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterekkel, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éterekkel, alkil-szulfonátokkal vagy fehéqe-hidrolizátumokkal és/vagy diszper- 40 gálószerekkel, így ligninnel, szulfitszennylúggal vagy metil-cellulózzal - összekeverve.
  2. 2. Eljárás olyan új fenoxi-propionsav-származék előállítására, amelynek (I) általános képletében
    R jelentése hidroxilcsoport, adott esetben 1-2 szénatomos alkoxi-, (1-2 szénatomos alkil)-tio-, (1-2 szénatomos alkoxi)-karbonil-, fenil-(metil-amino)karbonil-csoporttal vagy klóratommal helyettesített
    1-4 szénatomos alkoxi-csoport, továbbá amino-, hidrazinocsoport, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy difi—4 szénatomos alkil)-amino-csoporttal helyettesített (1-4 szénatomos alkil) -amino-csoport, di(l-4 szénatomos alkil)-amino-csoport, legfeljebb 4 szénatomos alkenil-amino-csoport, fenil-aminovagy N-fenil-N-(l-4 szénatomos alkil)-amino-csoport és a két utóbbi szubsztítuensben a fenilcsoport egyszeresen vagy kétszeresen 1-4 szénatomos alkil-,
    1-4 szénatomos alkoxi-, (1-4 szénatomos alkoxi)karbonil-csoporttal, nitrocsoporttal és/vagy klóratommal lehet helyettesítve, valamint jelenthet nitrogénatomon keresztül kapcsolódó 2-metil-piperidinil-csoportot vagy az (1/a) képletű csoportot, azzal jellemezve, hogy
    a) a (II) képletű fenoxi-propionsav-klorid-származékot (III) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk - a képletben R jelentése a már megadott - adott esetben savmegkötőszer és adott esetben hígítószer jelenlétében, vagy
    b) az R helyén metoxicsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyület előállítására a (IV) képletű difenil-éter-származékot az (V) képletű a-bróm-propionsav-metil-észterrel reagáltatjuk adott esetben savmegkötőszer és adott esetben hlgítószer jelenlétében, vagy
    c) az R helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására az (I') képletű vegyületet hígítószer jelenlétében bázissal kezeljük, majd a kapott reakcióterméket megsavanyítjuk, vagy
    d) az R helyén egynél több szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó (I) áltálános képletű vegyületek előállítására az (í) képletű vegyületet (VI) általános képletű alkohollal reagáltatjuk - a képletben R1 jelentése egynél több szénatomos alkilcsoport - adott esetben alkoholét és adott esetben hígítószer jelenlétében.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2- [2,6diklór4-(trifluoi-metil)-fenoxi]-a-fenoxi-propionsav-kloridot tartalmaz.
HU79BA3756A 1978-02-13 1979-02-13 Herbicide compositions containing phenoxy-propionic acid derivatives as active substances and process for preparing HU182927B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19782805981 DE2805981A1 (de) 1978-02-13 1978-02-13 Phenoxypropionsaeure-derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als herbizide

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU182927B true HU182927B (en) 1984-03-28

Family

ID=6031806

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU79BA3756A HU182927B (en) 1978-02-13 1979-02-13 Herbicide compositions containing phenoxy-propionic acid derivatives as active substances and process for preparing

Country Status (12)

Country Link
EP (1) EP0003584B1 (hu)
JP (1) JPS54122239A (hu)
AT (1) AT363713B (hu)
BR (1) BR7900838A (hu)
CS (2) CS207765B2 (hu)
DD (1) DD141988A5 (hu)
DE (2) DE2805981A1 (hu)
DK (1) DK58379A (hu)
HU (1) HU182927B (hu)
IL (1) IL56634A (hu)
PL (1) PL116325B1 (hu)
TR (1) TR20653A (hu)

Families Citing this family (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE2950401A1 (de) * 1979-12-14 1981-07-02 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Phenoxybenzoesaeure-derivate, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als herbizide und pflanzenwuchsregulatoren
US4599442A (en) * 1981-06-16 1986-07-08 Rhone-Poulenc, Inc. (Bisalkoxycarbonyl)alkyl 5-[2-chloro-4-(trifluoromethyl)phenoxy]-2-nitrobenzoates
DE3319290A1 (de) * 1983-05-27 1984-11-29 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Optisch aktive phenoxypropionsaeure-derivate
EP0179015B1 (en) * 1984-09-17 1988-04-13 Schering Aktiengesellschaft 7-(aryloxy)-2-naphthoxyalkanecarboxylic acid derivatives, processes for the preparation of these compounds, as well as agents having herbicidal activity containing these compounds
DE3434447A1 (de) * 1984-09-17 1986-03-27 Schering AG, 1000 Berlin und 4709 Bergkamen 7-(aryloxy)-2-naphthyloxy-alkancarbonsaeurederivate, verfahren zur herstellung dieser verbindungen sowie diese enthaltende mittel mit herbizider wirkung
JPS62267275A (ja) * 1986-05-16 1987-11-19 Aguro Kanesho Kk プロピオン酸チオ−ルエステル誘導体
FR2632618A1 (fr) * 1988-06-08 1989-12-15 Commissariat Energie Atomique Dispositif de transport sur coussin d'air avec guidage magnetique
AR057455A1 (es) 2005-07-22 2007-12-05 Merck & Co Inc Inhibidores de la transcriptasa reversa de vih y composicion farmaceutica
CN114957166B (zh) * 2022-05-26 2023-07-25 湖南省农业生物技术研究所 一种苯乙酰胺类化合物及其制备方法与应用

Family Cites Families (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB1563195A (en) * 1975-08-20 1980-03-19 Sori Soc Rech Ind Derivating of phenoxy-alkylcarboxylic acids
US4070178A (en) * 1975-09-03 1978-01-24 Rohm And Haas Company Herbicidal diphenyl ethers
NZ181994A (en) * 1975-09-27 1978-09-20 Ishihara Sangyo Kaisha (2-chloro-4-trifluorom-ethylphenoxy)-phenoxy acids,esters,ethers,amides and nitriles and herbicidal compositions
JPS5828262B2 (ja) * 1976-03-17 1983-06-15 石原産業株式会社 フエノキシフエノキシアルカンカルボン酸誘導体及びそれらを含有する除草剤
GB1565972A (en) * 1976-04-15 1980-04-23 Sori Soc Rech Ind M-substituted phenoxypropionic acid dervatives
AU2716177A (en) * 1976-07-21 1979-01-25 Ciba Geigy Ag Herbicides
CH626318A5 (hu) * 1977-03-08 1981-11-13 Ciba Geigy Ag

Also Published As

Publication number Publication date
TR20653A (tr) 1982-03-25
DD141988A5 (de) 1980-06-04
IL56634A0 (en) 1979-05-31
IL56634A (en) 1982-09-30
DK58379A (da) 1979-08-14
CS207765B2 (en) 1981-08-31
EP0003584A1 (de) 1979-08-22
DE2805981A1 (de) 1979-08-16
CS207766B2 (en) 1981-08-31
BR7900838A (pt) 1979-09-04
PL116325B1 (en) 1981-06-30
JPS54122239A (en) 1979-09-21
EP0003584B1 (de) 1981-01-21
PL213377A1 (hu) 1980-03-24
AT363713B (de) 1981-08-25
ATA102179A (de) 1981-01-15
DE2960083D1 (en) 1981-03-12

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JPH0245475A (ja) Ｎ‐イソプロピルヘテロアリールオキシアセトアニリド
PL142086B1 (en) Herbicide and fungicide
JPS6353176B2 (hu)
JPH0267262A (ja) 硫黄を経て結合した置換基をもつ（ヘテロ）アリールオキシナフタレン
JPH02233655A (ja) 置換フエノキシベンゾニトリル誘導体、その製造法、及びその除草剤及び植物成長調整剤としての使用
HU193917B (en) Herbicides and fungicides containing 5-halogene-alkyl-1,3,4-thiadiazol-2-yl-oxy-acetamides as agent and process for the production of the agents
HU182927B (en) Herbicide compositions containing phenoxy-propionic acid derivatives as active substances and process for preparing
HU189543B (en) Herbicide compositions containing phenoxy-cinnamoic acid derivativers and process for producing the active agents
JPH0369906B2 (hu)
JPS63132880A (ja) 置換２−フェニルイミノーオキサゾリジン化合物およびその製造方法
JPH0336826B2 (hu)
CS214701B2 (en) Herbicide means and method of making the active substance
US4384881A (en) Herbicidally active novel benzazol-2-yloxyacetanilides
JPH0245403A (ja) ジフルオロメチル‐チアジアゾリル‐オキシアセトアミドの選択除草剤としての使用
US4402731A (en) Herbicidally active novel substituted tetrahydropyrimidinones
HU190748B (en) Herbicide compositions containing opically active phenoxy - propionic acid derivatives as active agents and process for producing the active agents
JP2805199B2 (ja) 複素環式置換スルフアミン酸フエニルエステル、それらの製造方法および除草剤および植物成長調整剤としてのそれらの用途
KR930011685B1 (ko) 5-클로로-1,3,4-티아디아졸-2-일옥시-아세트아미드의 제조방법
JP2693583B2 (ja) ５‐クロロ‐４―シアノ‐チアゾル‐２‐イル‐オキシアセトアミド
US4391629A (en) 2-Pyridyloxyacetanilides and their use as herbicides
JPH0234945B2 (hu)
JPH029588B2 (hu)
HU203834B (en) Herbicide compositions containing sulfonyl-amino-guanidino-azine derivatives as active components and process for producing the active components
HU190555B (en) Herbicidal compositions comprising 2-aryl-2-/alkyl halide/-oxirane-derivatives as active substance and process for preparing the active substances
JPH05132473A (ja) シアノチアゾール誘導体