HU181582B

HU181582B - Cereal weed killer preparation

Info

Publication number: HU181582B
Application number: HU78EA184A
Authority: HU
Inventors: Zsolt Dombay; Jozsefne Grega; Anna Kovasznay; Ferenc Havelka
Original assignee: Eszakmagyar Vegyimuevek
Priority date: 1978-01-20
Filing date: 1978-01-20
Publication date: 1983-10-28
Also published as: CS203941B2; BE873521A; CA1117781A; AU520259B2; GB2014853B; GB2014853A; IN149373B; RO77050A; AT364193B; DE2902099A1; GR66456B; ATA30979A; PL212865A1; FR2414874B1; FR2414874A1; PT69084A; AU4350879A; IT1111001B; IE790128L; DD141777A5

Description

A találmány olyan gyomirtószer készítmény, amely két herbicid hatóanyag: S-etil-N,N-hexametiIén-tiokarbamát (Molinate) és 2-terc. butilamino-4-etiIamino-6-metiltio-l,3,5-triazin (Terbutryne) keveréke, s amely előnyösen irtja a gabonafélékben az Avena fatua és az Apera spica-venti gyomokat.

A nagyüzemi gabonatermesztés agrotechnikájában hazánkban mintegy huszonöt éve alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. A kialakult növényvédelmi technológia szerint a védekezésben a hormonhatású herbicideket alkalmazzák posztemergens kezeléssel és őszi vetésű gabonákban, s a gyomirtószer kipermetezését kora tavasszal végzik. A legelterjedtebben alkalmazott herbicidek a 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D) és a 2-meti1-4-klór-fenoxi-ecetsav (MCPA) hatóanyagokat tartalmazó különféle készítmények.

Azonban a hormonhatású szerek hosszabb időn keresztül történő alkalmazása eltolódást okozott a gabonafélék gyomflórájában, s egyre jobban elszaporodtak a fenoxi-ecetsav származékoknak ellenálló egyszikű gyomnövények.

Már Kádár rámutatott 1971-ben (Növényvédelem VII. évf. I. szám 34—36. old.), hogy megváltozott a gabonafélék gyomflórája, s felvetette annak gondolatát, hogy át kell alakítani a védekezés módszereit mind a használt gyomirtószerek, mind a kezelés időpontja tekintetében.

Külkedi [Magyar Mezőgazdaság XXXII. 13, 12. old. (1977)] átfogóan vizsgálta az őszi búza vegyszeres gyomirtásának külföldi és hazai tapasztalatait, s kiemelte a hormon hatású szerek két nagy hátrányát. Egyik ezek közül, hogy ezek hatékonysága nagymértékben függvénye a hőmérsékletnek, s csak szűk hőmérséklethatárok: 16—22 °C között kedvező.

Másik hátrányuk, hogy a gyomflóra jelentősen megváltozott, s nagymértékben elterjedtek az ellenálló egyszikű gyomok, mint a vadzab (Aventa fatua), nagy széltippan (Apera spica-venti). A gabona vegyszeres gyomirtásának problémáival foglalkozó szakirodalmi köziéit) mények a hormonhatású herbicidek fent ismertetett hátrányai mellett behatóan vizsgálják, hogy milyen hátrányokat jelent az őszi gabonák tavaszi növényvédelme, s többnyire megállapítják, hogy a vetés utáni közvetlen védekezés terméstöbblettel jár, s ezért célszerűnek tar15 tanák az áttérést a preemergens védekezésre.

Ezt méginkább indokolja az, hogy a búza a fejlődés kezdetén legérzékenyebb a gyomkártételre, s termőképességére a fiatalkori gyomosodás mértéke döntő hatá20 sú. Az őszi búza időben történő elvetése esetében még az ősz folyamán a gyomok lényeges mennyisége kel ki és fejlődik, megerősödik, majd a téli fagyok elmúltával jelentős fejlődésnek indul, s ilyenkor már az ellenük való védekezés csak csökkent hatású lehet.

Külkedi [Növénytermelés Tóm. 26. No. 4. 299—303. (1977)] szerint az 1974., 1975. és 1976. években végzett kísérletek bebizonyították, hogy az alkalmazott kilencféle hormonhatású szer nem biztosít védelmet a vadzab (Avena fatua) és a nagy széltippan (Apera spica-venti) 30 ellen.

-1181582

Szekeres [Növénytermelés Tóm. 26. No. 4. 285—297. (1977)] szerint az Apera spica-vemi elleni védekezés kísérleteiben legkedvezőbb hatást a Chlortoluron [N (3-klór-4-me il-fenil)-N,N-dime.il-karbamid] mutatta, azonban más gyomokkal szemben (különösen a kétszikűekkel szemben) kevéssé volt hatásos.

Az Avena fatua elleni védekezésben a Shell cég a Suffix gyomirtószgrt ajánlja, melynek hatóanyaga N-benzoil-N-(3,4-diklórfeiiíí)-alanin,s posztemergens szerként tavasszal juttátfiató/ki.

Bár a. szer .valóban hatékony az Avena fatua ellen, hátrányos a tavaszi felhasználás, mert mint az előzőekben említésre került, az őszi búza vetés utáni gyomkártételét nem szüntetheti meg.

A gabona vegyszeres gyomirtásában kísérleteznek több éve a 2-terc. butilamino-4-etilamino-6-metiltio-1,3,5-triazin (Terbutryne) hatóanyagú szerekkel [Szekeres: Növénytermelés Tóm. 26. No. 4. 285—297. (1977)]. Megállapították, hogy a 4 kg/ha dózisban, szerkombinációba való beépítése a nehezen irtható kétszikű gyomfajok kiirtására nyújt lehetőséget. A szelektivitás biztonsága szempontjából azonban nem célszerű túllépni a 4 kg/ha kezelést.

Az Apera spica-ventivel szemben azonban a 4 kg/ha dózis mellett sem érhető el biztonságos védettség, s Ieg5 alább 20% gyom továbbra is megmarad a posztemergens kezelés után. A szakirodalomból ismeretes [Pesticide Manual. Fourth edition p. 361. British Crop Protection Council (1974)], hogy a rizskultúrákban az Echinocloa spp. gyomok ellen hatásos az S-etil-N,N-hexametilén10 -tiokarbamát (Molinate) 2—4 kg/ha hatóanyag dózisban, a növények palántázása előtt, vagy a rizs elárasztása után.

A 74—11066 számú japán szabadalmi leírás (C. A. 82, 12278 c.) az S-etil-N,N-hexametilén-tiokarbamát 15 (Molinate) és a 2,4-dietilamino-6-metiltio-l,3,5-triazin (Simetryne) kombinációját ismerteti, melyet árasztásos területek gyomirtására használnak. Megvizsgáltuk a két hatóanyagnak külön-külön, valamint kombinációjukban mért, az Avena fatuára kifejtett gyomirtóhatását, 20 preemergens (vetést követő 10 nap) kezelésnél, tenyészedényekben vizsgálva. A kísérletek eredményeit az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

Simetryne	Molinate	Kombináció
dózis kg/ha	gyomirtó hatás -A	dózis kg/ha	gyomirtó hatás /	Simetryne dózis kg/ha	Molinate dózis kg/ha	összes hatóanyag dózis kg/ha	gyomirtó hatás
		3,0	85,0
0,5	0	2,5	68,0	0,5	2,5	3,0	71,0
1,0	10,5	2,0	51,0	1,0	2,0	3,0	54,0
1,5	24,5	1,5	34,0	1,5	1,5	3,0	43,0
2,0	40,0	1,0	17,0	2,0	1,0	3,0	41,0
2,5	58,0	0,5	0	2,5	0,5	3,0	56,0
3,0	67,0		—	—	—	—	—

A kísérleti adatokból megállapítható, hogy a Símetryne és a Molinate hatóanyagok kombinációjának az Avena fatuára kifejtett hatása nem mutat szinergizmust.

Kísérleteink során vizsgáltuk, hogy a Symetryne és a Molinate 1:4 arányú kombinációja milyen dózisig nem mutat fitotoxicitást a gabonára. A kísérleteinkben a Simetryne és Molinate hatóanyagok aránya 1: 4 volt, s csak az alkalmazott dózist változtattuk.

A kísérletek eredményeit a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat

Kombináció dózis kg/ha	Toxicitás
búza	árpa	egyszikű gyom	kétszikű gyom
prc-.	post-	pre-	post-	pre-	post-	pre-	post-
2,0	0	0	0	0	40	38	0	0
2,5	0	0	0	0	50	48	13	9
3,0	5	10	Ί	8	54	53	24	17
3,5	10	11	10	15	55	56	30	27
4,0	13	15	14	17	62	61	38	34
4,5	18	20	19	21	77	75	43	42
5,0	25	30	25	35	84	80	49	47

A táblázat adataiból megállapítható, hogy a kombináció már 3,0 kg/ha hatóanyagdózisnál kezd fitotoxicitást mutatni úgy a búza, mint az árpa esetében, bár ez csekély mértékű. Az őszi gabonák (pl. őszi búza) ellenálló egyszikű gyomféleségeinek (Avena fatua, Apera spica-venti) irtására irányuló kutatásaink során azt találtuk, hogy ha az S-etil-N,N-hexametilén-tiokarbamátot (Molinate) és a 2-terc. butilamino-4-etilamino-6-metilmerkapto-l,3,5-triazint (Terbutryne) megfelelő arány65 bán kombinálvaalkalmazzuk.teljesvédelmetérhetünkel.

-2181582

Azt találtuk, hogy a két hatóanyag kombinációja szinergizmust mutat, mert míg a Molinate 3 kg/ha kezelés esetén csak 80% gyomirtóhatást mutat, s a Terbutryne pedig ugyancsak 3 kg/ha kezelés esetén éri el a 90% gyomirtóhatást, addig a két hatóanyag kombinációja 5 3 kg/ha összes hatóanyag esetében, a két hatóanyag megfelelő arányánál 95—100%-os gyomirtóhatást biztosít.

A Simetryne és a Molinate, valamint a Terbutryne és Molinate hatóanyagok kombinációjának gyomirtóha- 10 tását az alábbi módon vizsgáltuk:

Kísérleteinket 4 dm² felületű hajtatóedényekben végeztük minden esetben, négyszeres ismétlésekben. A hajtatóedényekbe bemértünk 1000 g átszitált agyagos, barna erdőtalajt, majd a magok (kultúrnövény és gyomnö- 15 vény magvak) beleszámolása után 500 g erdőtalajjal borítottuk azt.

A hajtatóház hőmérséklete 10—15 'C között változott, a relatív páratartalom 75—98% volt. — A bemért talajt az optimális vízkapacitás mértékéig folyamatosan 20 öntöztük.

Tesztnövényként a kísérleteinkben őszi búzát (Triticum, Auróra fajta) és árpát (Hordeum) mint kultúrnövényeket és az alábbi gyomnövényeket alkalmaztuk: magról kelő egyszikűek: Setaria viridis, Setaría glauca, 25 Poa annua, Avena fatua, Apera spica-venti; magról kelő kétszikűek: Chenopodium album, Amaranthus retroflexus, Viola arvensis, Stellaria média.

A kísérleteinknél alkalmazott gabona- és gyommagvak 95%-os csírázó képességűek voltak. A gyomirtószerekkel történő preemergens kezeléseket a vetést követő 10 napon végeztük, s az értékelést a kezelést követő huszadik napon végeztük állományfelvételezéssel, a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. A posztemergens kezeléseket a búza, ill. árpa 2—3 leveles állapotában végeztük, azonban ezt megelőzően állományfelvételezést végeztünk, majd a kezelést követő két héttel a hatást ugyancsak állomány fel vételezéssel értékeltük a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva.

A kísérleteink során a Terbutryne hatóanyagot önmagában 50 WP, a Molinate hatóanyagot önmagában 70 EC formulációban alkalmaztuk.

A Terbutryne és Molinate hatóanyagok kombinációjának gyomirtóhatását vizsgáló kísérletek eredményeit a következő táblázatok tartalmazzák.

A 3. táblázat a két hatóanyagot külön-külön, valamint kombinációjukban mért, az Avena fatuára kifejtett gyomirtóhatás értékeit mutatja be, preemergens (vetést követő 10 nap) kezelésnél, tenyészedényekben vizsgálva. A kombináció esetében az 1. példa szerint előállított készítményt használtuk fel 4,6 kg/ha dózisban, változtatva a hatóanyagok arányát.

3. táblázat

Terbutryne	Molinate	Kombináció
dózis kg/'ha	gyomirtó hatás %	dózis kg/ha	gyomirtó hatás 0/	Terbutryne dózis kg/ha	Molinate dózis kg/ha	összes hatóanyag dózis kg/ha	gyomirtó hatás 7.
		3,0	85,0
0,5	0	2,5	68,0	0,5	2,5	3,0	99,0
1,0	1,5	2,0	51,0	1,0	2,0	3,0	93,0
1,5	23,5	1,5	34,0	1,5	1,5	3,0	82,0
2,0	46,0	1,0	17,0	2,0	1,0	3,0	76,0
2,5	68,5	0,5	0	2,5	0,5	3,0	73,0
3,0	90,0	—	—	—	—	—	—

A kísérletek adatait grafikusan is ábrázoltuk (lásd 1. ábra). Ebből jól látható, hogy a Terbutryne 1,25 kg/ha hatóanyag dózisnál mutat 10%-os gyomirtóhatást az Avena fatuára, ennél kisebb dózis esetén hatástalan. A Molinate esetében a 0,75 kg/ha hatóanyag dózisnál jelentkezik 10%-os hatás, s a 3 kg/ha dózisnál is 85%-os maximális gyomirtóhatás.

Ugyanakkor a két hatóanyag kombinációja, mint azt a grafikon igen jól mutatja, jelentős többlethatást, szinergizmust mutat meghatározott arányuknál. A szinergista tartományban a Terbutryne és a Molinate aránya 1 : 11 és 1 : 2 között van.

Legkedvezőbb a hatás az 1 : 5—1 : 3 arányok esetében. Mint a grafikus ábrázolás ezt jól mutatja, a két hatóanyag additív hatásánál lényegesen: 20—30%-kal magasabb a kombinációk hatása ezen tartományban, amely egyértelműen a szinergizmust bizonyítja.

A további kísérleteinkben megvizsgáltuk, hogy a két hatóanyag külön-külön és együttesen milyen hatást fejt ki az egyszikű és a kétszikű gyomokra, preemergens kezelésnél. Kombináció esetén az 5. példa szerint előállí60 tott készítményt alkalmaztuk 4,6 kg/ha dózisban, változtatva a hatóanyagok arányát.

Kísérleteinkben a következő gyomnövényeket alkalmaztuk :

magról kelő egyszikűek: Setaria viridis, Setaria glauca, Poa annua, Avena fatua, Apera spica-venti;

magról kelő kétszikűek: Chenopodium album, Amaranthus retroflexus, Viola arvensis, Stellaria média.

A kísérletek eredményeiből jól látható, hogy a 0,5 kg Terbutrynét és 2,5 kg Molinatét tartalmazó kombináció az egyszikűeket 99%-os hatással irtja, míg az 1 kg Terbutrynét és 2 kg Molinatét tartalmazó kombináció 94%-os és 98%-os hatást mutat. Ugyanakkor a 0,5 kg Terbutryne az egyszikűekre teljesen hatástalan, s a kétszikűekre is csak 10%-os hatást gyakorol, az 1,0 kg dózisnál az egyszikűekre hatástalan, s a kétszikűekre is csak 30%-os hatást mutat. A Molinate 2 kg dózisnál az egyszikűeket 50%-os mértékben, míg a kétszikűeket lényegesen csekélyebb mértékben, 17%-ban irtja; a

2,5 kg dózisnál az egyszikűeket 58%-ban, a ketsziküeket pedig 23%-ban irtja.

-3181582

4. táblázat

Terbutryne

Molinate

Kombináció

dózis kg/ha	Gyomirtóhatás °/o	dózis kg/ha	gyomirtóhatás %	Terbutryne dózis kg/ha	Molinate dózis kg/ha	ossz, hatóanyag kg/ha	gyomirtóhatás %
egyszikű	kétszikű	egyszikű	kétszikű	egyszikű	kézrtskű
0		—	3,0	80	30
0,5	0	10	2,5	58	23	0,5	2,5	3,0	99	95
1,0	1,5	30	2,0	50	17	1,0	2,0	3,0	94	98
1,5	24	60	1,5	41	13	1,5	1,5	3,0	80	90
2,0	40	78	1,0	20	5	2,0	1,0	3,0	76	83
2,5	50	85	0,5	0	0	2,5	0,5	3,0	74	80
3,0	85	96	0	—	—	—	—	—	—	—

A 4. táblázat kísérleti eredményei is bizonyítják, hogy a két hatóanyag találmány szerinti kombinációja szignifikánsan jobb gyomirtóhatást mutat, mint a két hatóanyag gyomirtóhatásának összege, hiszen a Terbutryne az egyszikű gyomokra 1,25 kg/ha-nál kisebb kezelés esetén teljesen hatástalan, s ugyanakkor a Molinate

2,5 kg dózisnál is csak 58%-os hatást mutat. A kétszikűek esetében a Terbutryne 1 kg-os dózisa is csak 30%-os hatást, míg a Molinate 2 kg-os dózisa alig

17%-os hatást mutat, ugyanakkor a kombinációjuk 98%-os hatékonyságú.

Vizsgáltuk kísérleteink során, hogy a találmány szerinti szinergista hatású kombináció milyen dózisig nem 20 mutat fitotoxicitást a gabonára. Kísérleteinkben a 6. példa szerinti előállított készítményt alkalmaztuk, a Terbutryne és a Molinate aránya 1: 4 volt, s csak az alkalmazott dózist változtattuk.

A kísérletek eredményeit az 5. táblázat tartalmazza.

5. táblázat

Kombinációs dózis kg/ha	Toxícitás °/_a
búza	árpa	egyszikű gyom	kétszikű gyom
pre-	post-	pre-	post-	pre-	\| post-	pre-	post-
2,0	0	0	0	0	90	00 Ui	70	75
2,5	0	0	0	0	98	97	96	95
3,0	0	0	0	0	99	98	95	97
3,5	0	0	0	0	99	98	98	99
4,0	0	0	0	0	100	100	100	100
4,5	5	5	0	0	100	100	100	100
5,0	13,5	12	12,5	0	100	100	100	100

A táblázatból megállapítható, hogy a találmány szerinti kombináció a búza esetében 4,5 kg/ha hatóanyagdózisnál kezd fitotoxicitást mutatni, bár ez csekély mér- 45 tékű. Az árpa esetében csak az 5,0 kg/ha hatóanyag dózisnál mutatkoznak fitotoxikus tünetek. Ugyanakkor a gyomokkal szembeni hatékony adagolás a 2,5—4,0 között van, ahol az egyes dózisok között nem szignifikáns a különbség. 50

Az eddig ismertetett kísérletek eredménye alapján vizsgáltuk a találmány szerinti kombináció hatékonyságát posztemergens kezelésnél, a kezeléseket a búza

2—3 leveles állapotában végeztük. Kombináció esetén az 1. példa szerint előállított készítményt alkalmaztuk

4,6 kg/ha dózisban, változtatva a hatóanyagok arányát.

6. táblázat

Terbutryne	Molinate	Kombináció
dózis kg/ha	gyomirtóhatás %	dózis kg/ha	gyomirtóhatás %	Terbutryne dózis kg; ha	Molinate dózis kg/ha	összes hatóanyag kg/ha	gyomirtóhatás °/₀
egyszikű	kétszikű	egyszikű	kétszikű	egyszikű	kétszikű
0			3,0	75	30
0,5	0	10	2,5	58	25	0,5	2,5	3,0	99	98
1,0	2	34	2,0	50	20	1,0	2,0	3,0	98	97
1,5	28	62	1,5	38	10	1,5	1,5	3,0	84	90
2,0	48	80	1,0	17	0	2,0	1,0	3,0	80	80
2,5	65	90	0,5	0	0	2,5	0,5	3,0	73	76
3,0	70	96	0	—	—	—	—	—	—	—

-4181582

A táblázat adataiból jól megállapítható, hogy a kombinációban a két hatóanyag 1 : 2—1 : 5 aránytartományában leghatásosabb a posztemergens kezeléseknél is.

Kísérleteinket 4 dm² hajtatóedényben végeztük, négyszeres ismétlésekben. A hajtatóedénybe bemérünk 1000 g átszitált agyagos, barna erdőtalajt, majd a magok (kultúrnövény és gyomnövény magvak) beleszámolása után 500 g erdőtalajjal borítottuk azt. A hajtatóház hőmérséklete + 10—15 °C között változott, a relatív páratartalom 75—98% volt. — A bemért talajt az optimális vízkapacitás mértékéig folyamatosan öntöztük.

A kísérleteknél alkalmazott gabona és gyommagvak 95%-os csírázóképességűek voltak. A gyomirtószerekkel történő preemergens kezeléseket a vetést követő 10 napon végeztük, s az értékelést a kezelést követő huszadik napon végeztük állományfelvételezéssel, a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. A posztemergens kezeléseket a búza, ill. árpa 2—3 leveles állapotában végeztük, azonban ezt megelőzően állományfelvételezést végeztünk, majd a kezelést követő két héttel a hatást ugyancsak állományfelvételezéssel értékeltük a kezeletlen kontröllhoz viszonyítva. A találmány szerinti két hatóanyagból szinergista arányban történő gyomirtószer készítését az itt következő példákon mutatjuk be, melyekre nem korlátozódik a szabadalmi igény.

1. példa

2500 ml-es keverővei, adagolóval és szellőzővel ellátott lombikba bemérünk 500 g S-etil-N,N-hexametilén-tiokarbamátot, 72 g Atlox 4857 B, 36 g Atlox 4868 B és 12 g Renex 30 emulgeátort, majd keverés közben hozzáadunk 256 ml vizet.

Tovább folytatva a keverést 250 g 2-terc. butilamino-4-etilamino-6-metiltio-l,3,5-triazint adagolunk be, majd elkeverés után a szuszpenziót MK—95/R típusú Fryma nedvesőrlőn 0,1-es fokozatra őröljük egy óráig.

Ezután beadagolunk 12 g Attagel 40 hordozóanyagot és tovább őröljük még fél óráig. 65% hatoanyagtartalmú vizes szuszpenziót kapunk, amely vízzel hígítva permetezhető ki a 6 kg/ha dózissal.

Az Atlox 4857 B polioxi-etilén-alkil-fenol és dodecil-benzol-szulfonsavas-kalcium keveréke; az Atlox 4868 B polioxi-etilén-glicerid és dodecil-benzol-szulfonsavas-kalcium keveréke; a Renex 30 polioxi-etilén-alkiléter, az Atlas Chemie GmbH gyártmányai.

vizet. További keverés közben hozzáadagolunk 200 g

2-terc. butiIamino-4-etilamino-6-metikio-l,3,5-triazint, majd elkeverés után a szuszpenziót MK—95/R típusú Fryma nedvesőrlőn, 0,1-es fokozatra beállítva őröljük egy óráig. 10 g Attagel 40 hordozóanyag hozzáadása után még fél óráig őröljük.

3. példa

1000 ml-es keverővei, adagolóval és szellőzővel ellátott lombikba bemérünk 40 g 2-terc. butilamino-4-etilamino-6-metiltio-l,3,5-triazint, s hozzáadunk 160 g oldószerelegyet (amely o-xilol és metilénklorid 2: 1 arányú elegye), majd 15 perc kevertetés után beadagolunk 160 g S-etil-N,N-hexametiIén-tiokarbamátot, 28 g Atlox 4857 B és 12 g Atlox 3400 B emulgeátort, s tovább kevertetjük az elegyet szobahőmérsékleten 15 percig. Az oldatot ezután redős szűrőn megszűrjük. 50% hatóanyagtartalmú emulzióképző koncentrátumot kapunk.

4. példa

Egy 600 ml hasznos térfogatú laboratóriumi szakaszos üzemelésű gyöngymalomba bemérünk 104 g S-etil-N,N-hexametilén-tiokarbamátot, 26 g 2-terc. butilamino-4-etilamino-6-metiltio-l,3,5-triazint, 46 g vizet, valamint 8 g Atlox 4857 B és 12 g Atlox 4868 B emulgeátort. A készülékbe belehelyezünk 400 g üveggyöngy töltetet (1,5—2 mm 0) és hűtés közben 2 órán át őröljük 775 ford/perc sebességgel. Az őrlés befejezése előtt negyed órával beadagolunk 4 g Attagel 40 töltőanyagot. Az őrlés befejezése után az üveggyöngyöket 1 mm-es szitán választjuk el. 65% hatóanyagtartalmú szert kapunk.

5. példa

Egy 600 ml hasznos térfogatú laboratóriumi szakaszos üzemelésű gyöngymalomba bemérünk 88 g S-etil-N,N-hexametilén-tiokarbamátot, 44 g 2-terc. butilamino-4-etilamino-6-metiltio-l,3,5-triazint, 44 g vizet, valamint 6 g Atlox 4857 B és 14 g Atlox 4868 B emulgeátort. Hozzáadunk 400 g üveggyöngy töltetet (1,5—2 mm 0) és hűtés közben két órán át 775 ford/perc sebességgel őröljük. A befejezés előtt negyed órával beadagolunk 4 g Attagel 40 töltőanyagot. Az őrlés befejezése után az üveggyöngyöket 1 mm-es szitán választjuk el. 65%-os FW-t kapunk.

2. példa

6. példa

2500 ml-es keverővei, adagolóval és szellőzővel ellátott lombikba bemérünk 600 g S-etil-N,N-hexametilén-tiokarbamátot, 66 g Atlox 4857 B, 42 g Atlox 4868 B és 12 g Renex 30 emulgeátort, majd keverés közben 220 ml 65

2500 ml-es keverővei, adagolóval és szellőzővel ellátott lombikba bemérünk 40 g 2-terc. butilamino-4-etil· amino-6-metiltio-l,3,5-triazint, hozzáadunk 320 g oldó-5181582 szerelegyet (amely o-xilol és metilénklorid 2 : 1 arányú elegye), majd 15 perc kevertetés után beadagolunk 160 g

S-etil-N,N-hexametilén-tiokarbamátot, 28 g Atlox 4857 B és 12 g Atlox 3400 B emulgeátort, s tovább kevertetjük az elegyet még negyed óráig, majd redős szűrőn meg- 5 szűrjük.

25% hatóanyagtartalmú emulzióképző koncentrátumot kanunk.

Claims

Szabadalmi igénypont

Gabona gyomirtószer készítmény, azzal jellemezve, hogy a gyomirtószerek szokásos hordozó-, hígítóanyagai, diszpergálószerei mellett 20—70%-ban S-etil-N,N-hexametilén-tiokarbamát és 2-terc. butilamino-4-etilamino-6-metiltio-l,3,5-triazin hatóanyagokat 2:1— 11:1, előnyösen 3 : 1—5 : 1 arányban tartalmaz.