HU181476B - Movable line-packing machine - Google Patents

Description

A találmány tárgya mozgó gép, főleg vágányaláverő- és szintezőgép, vágány keresztaljai alatti kavics aláverésére, illetve tömörítésére, futóműveken ágyazott gépvázzal és legalább egy magassági irányban állítható aláverő-, illetve tömörítőgépcsoporttal, főleg sínenként párosával egymáshoz meneszthető és aláverőszerszámtartón ágyazott szerszámokkal és ezekkel társított vibrációs, előtoló és magasságállító hajtásokkal, valamint vágányemelő és adott esetben vágányoldalirányító szerkezetekkel.

Az ismert vágányaláverőgépeknek általában aláverögépcsoportok és szükséges további szerkezetek, illetve hajtások felfogására gépvázuk van, amelyek mintegy váz-, vagy rácsszerkezetként mindkét futómű kerületi körzetét határolják, vagy azokon túlnyúlnak. Ilyent ismertet például a 201 645 számú osztrák szabadalmi leírás. Ismeretesek úgynevezett kiugró építésmódok, amelyeknél az aláverőgépcsoportok a mellső tengelytől kiugró vázrészen vannak ágyazva. Ismeretesek továbbá az úgynevezett kompakt építési módok, amelyeknél az aláverőgépcsoportok a szükséges további emelő és hasonló szerkezetekkel a két futómű között vannak elrendezve. Ennek a vázépítési módnak hiányossága — noha a gyakorlatban évtizedek óta beváltak —, hogy konstrukciós szempontból viszonylag munkaigényes építési mód lévén, nagyobb a helyigénye. Hiányossága az ismert megoldásoknak az is, hogy az egyes berendezésekhez adott körülmények között gyakran nehezen lehet hozzáférni.

A 287 043 számú osztrák szabadalmi leírás is vágányaláverőgépet ismertet. Ennél csupán az aláverőgépcsoportok vannak a két vágány fölött elhelyezkedő említett gépvázon ágyazva. A további emelő, illetve oldalirányzó-szerkezetek a vágányaláverőgépnek a homlokoldalára csuklósán felerősített gerenda-alakú járulékos tartón vannak elrendezve. Ennek következtében legalább a járulékos szerkezetekhez jobban hozzá lehet férni. Ez az építési mód természetesen jelen5 tős többletráfordítást igényel és csak akkor előnyös, ha különösen jól felszerelt vágányaláverögépre van szükség, amely járulékos munkákat is végezhet, és amelynél egy ilyen kialakítás gazdasági szempontból legalább közelítőleg elfogadható.

A találmánnyal célunk a bevezetőben leírt mozgó vágányaláverőgép létrehozása, amely felépítésében viszonylag egyszerű és amelynél az egyes szerszámokhoz, illetve szerszámcsoportokhoz könnyen hozzá lehet férni, különös tekintettel arra a körülményre, hogy adott esetben kisebb javítási mun15 kákát a pályán is el lehessen megfelelően és gyorsan végezni. Ezáltal egy munkabevetés menetében zavarokat és megszakításokat lehetőség szerint megszüntessünk, illetőleg kiküszöböljünk. Ez a követelmény különösen fontos az egyre nagyobb vonatsebességek és rezgésszámok, valamint ennek 20 következtében az egyre kisebb szerelvényszünetek esetében, amely szerelvényszünetek a vágányok átdolgozásához rendelkezésre állnak.

A feladatot a találmány szerint az eddigi gyakorlattól eltérő módon, viszonylag egyszerűen oldottuk meg. A talál25 mány abban van, hogy az aláverő-, illetve tömörítőgépcsoport, valamint a vágányemelő és adott esetben a vágányoldalirányító szerkezetek felfogásához és ágyazásához a gépváz mintegy központosán és a gép hossztengelyében elhelyezkedő gerenda-alakú hossztartóként van kialakítva, ahol 30 az aláverő-, illetve tömörítőgépcsoport(ok) a hossztartó szel181476 vényen kívül van(nak) elrendezve. Ezzel az intézkedéssel, illetve kialakítással a legkülönbözőbb vágányaláverőgép típusokhoz, például pálya-, vagy váltóaláverőgépekhez nemcsak rendkívül egyszerű és áttekinthető felépítést teszünk lehetővé, hanem — különösen az aláverőgépcsoportokat illetően — könnyű hozzáférhetőséget biztosítunk. így a karbantartás, illetve a legkülönbözőbb szervizmunkák, például hidraulikus, vagy elektromos javítások adott esetben még a gép bevetése alatt is elvégezhetők, és nagyon le vannak egyszerűsítve. Ezen túlmenően, az aláverőgépcsoportok és a járulékos szerkezetek, például emelő-, vagy oldalirányzószerkezetek, vagy különböző mérőszerkezetek és hasonlók elrendezése egyszerűbb és áttekinthetőbb, úgyhogy a teljes ellenőrzés és karbantartás mind a pályán, mind pedig a tényleges karbantartó műhelyekben nagymértékben javítha- 15 tó és mindenekelőtt gyorsan elvégezhető.

Továbbá, különösen a hossztartó központos elrendezésével központi erőfelvételt, illetve eröelosztást értünk el, ahol ezen túlmenően a központos elrendezésű, gerenda-alakú hossztartó — a terhelések megfelelő elosztása révén — a konstrukciónak, illetve az elrendezésnek megfelelően viszonylag kisebb csúcsigénybevételeknek van kitéve. Nem utolsó sorban a találmány szerinti megoldással nagyobb űrszelvényszabadságot érünk el, ami különösen bányavasutaknál előnyös. 25

A találmány szerinti megoldás további jellegzetessége szerint — főleg egyenes szakaszokat bedolgozó vágányaláverőgépeknél — előnyös, ha a gerenda-alakú hossztartó különösen a két futóműve közötti körzetben lényegében vágánysikkal párhuzamosan, illetve vízszintesen van kiképezve, ahol 30 az aláverő-, illetve tömörítőgépcsoportok oldalt, a tartó egyik, vagy mindkét homlokoldala mellett vannak elrendezve. Ez a találmány szerinti kialakítás a legegyszerűbb és ilyen vágányaláverőgépekhez a legcélszerűbb, annak érdekében, hogy az említett előnyöket elérjük. 35

Váltóaláverőgépekhez további találmányi jellemző szerint célszerű, ha a gerenda-alakú hossztartónak főleg a két futóműve közötti körzetben és közvetlenül a hátsó futóműig a tartó vízszintes síkja felett végződő, mintegy U-, L-, vagy Valakú, alul nyitott munkakörzetet képző kitérése van, ame- 40 lyen belül a hossztartón ágyazott és vágányhosszirányban eltolható egy, vagy több aláverőgépcsoport és adott esetben vágányemelő és vágányoldalirányító szerkezetek vannak elrendezve. Ilyen kialakítás az ismeretes keret-, illetve rácsszerkezetű építésmódokkal szemben mindig lényegesen gazdasá- 45 gosabb és egyszerűbb, még akkor is, ha a hosszgerendát megfelelő kitéréssel kell ellátni, annak érdekében, hogy az aláverőgépcsoportok keresztirányú eltolhatóságát meghatározott tűréstartományban biztosítsuk. Ilyen kialakítással nemcsak a szerelési és ellenőrzési szempontból felsorolt elő- 50 nyöket érjük el, hanem további előnyök is adódnak. Ilyen például, hogy az aláverőgépcsoportok a kezelőhelyről megfigyelhetők, mivel a gépalváznak az aláverőgépcsoportok körzetében meglévő egyszerű kialakításával a kezelőszemély látását semmiféle más géprész nem zavarja. Ismét további 55 kiviteli alaknál a gerenda-alakú hossztartó a hátsó futóművel szemben villa-alakúra van kiképezve, amelynél mindkét tartó-villakar a hátsó egyes-futómütengelyen van támasztva és előnyösen a kitérésig és a kiképzett munkakörzeten át ér. Ez a megoldás is jó kilátást ad a kezelőszemély számára, és 60 emellett a szükséges javítási munkákhoz a könnyű hozzáférhetőség szempontjából fent leírt előnyöket is biztosítja. Ezek az előnyök különösen hidraulikus működtetésű szerszámgépcsoportoknál számottevőek, mivel például hidraulikus csővezetékek és/vagy szerkezetek nagyon előnyösen elrendezhetek úgy, hogy azok sem a szerszámok működését, sem pedig a kezelőszemély látását nem akadályozzák.

Ilyen kitéréssel ellátott hosszgerendával felszerelt vágányaláverőgép kialakításánál a találmány szerint előnyös lehet, 5 ha a gerenda-alakú hossztartónak a kitérés mindkét oldalán, illetve a létrehozott munkakörzet fölött a magassági- és oldalirányban állítható aláverőgépcsoportokat ágyazó oldalkarjai vannak. Ez a megoldás is sokféle konstrukciós variációra ad lehetőséget, amely variációk aláverőgépeknél, IC különösen váltóbedolgozó, azaz keresztirányban eltolható aláverőgépcsoportokkal ellátott vágányaláverőgépeknél jobb és áttekinthetőbb kezeléshez és javításhoz vezet.

A találmány további jellegzetessége, hogy a hossztartóval két, előnyösen a hossztartó azonos keresztmetszetsíkjában elrendezett és adott esetben a hossztartó hossztengelyére merőlegesen eltolható vezetöoszlopok, valamint két, a tartó jobb és balfelöli egy-egy aláverőgépcsoportját magasságállíthatóan ágyazó és megvezetö vezetőpályák, illetve vezetékel20 rendezések vannak társítva. Ezzel a megoldással az aláverőgépcsoportok különösen egyszerű ágyazását tesszük lehetővé. Ezen túlmenően az egyes aláverőgépcsoportok ágyazóés vezetőelemei többé, vagy kevésbé aszimmetrikusak, azaz ezeknek a gépcsoportoknak egyik oldalán vannak elrendezve. így az aláverőgépcsoportok nagyrészben szabadon hozzáférhetőek maradnak és ezekhez adott esetben könnyen hozzáférhetünk. A két vezetőoszlop kétoldali elrendezésével az az előny jár, hogy a hossztartóra ható erők (billentő nyomatékok, csavaró igénybevételek) jelentős mértékben redukálhatok és mindezt együttesen tekintve, a gépalváz igénybevételei még tovább csökkenthetők. A találmány szerint előnyös, ha a hossztartó géphossztengelyre merőleges szélessége a hossztartó bal és jobboldalán elrendezett két aláverőgépcsoport belső legkisebb távolságának megfelelően — egy-egy sín felett elrendezett aláverőgépcsoport belső űrszelvénytől független, magasságállítható vezetéséhez — van meghatározva, illetve kialakítva. A hossztartónak a találmány szerint ezt a szélességet elvileg nem szabad túllépnie, hogy a magassági irányban állítható aláverőgépcsoportokkal az ütközést elkerüljük. A két, aljhosszirányban szomszédos aláverőgépcsoport belső legkisebb távolsága szerinti kivitel ezen túlmenően a vágányaláverögépeknél fellépő erők felvételére elegendő, mivel a találmány szerinti gerendaszerű hossztartó méreteinek természetszerűleg viszonylag nagyobbnak kell lenniük, mint az ismert építésmódok tartó- és rácsmerevitéseinél. Az aláverőgépcsoportok ismert ágyazásával összehasonlítva, ennél a megoldásnál járulékos tartóelemek nem szükségesek.

Különösen előnyös, ha a hossztartónak jobb és/vagy bal hosszoldalával társított, valamint vibrációs- és előtolóhajtással ellátott minden aláverőgépcsoportnak sín kétoldalán szerszámpáronként összefogott és lényegében géphossztengelyirányban állítható, a kavicságyba meríthető aláverőszerszámai vannak, amelyek közös, a hossztartón főleg a kitérés körzetében ágyazott aláverő-szerszámtartón vannak elrendezve. Az aláverőgépcsoportoknak ez a speciális elrendezése, illetve kialakítása a gerenda-alakú hossztartón való elrendezéssel kombinálva jól karbantartható szerkezetet és különösen egyszerű megoldást biztosít. Továbbá célszerű lehet, ha minden aláverőszerszámtartó a hossztartó hosszoldalainak egyikén mintegy központosán a sín fölött van elrendezve és a vezetöoszlopot, illetve vezetéket átfogó vezetőcsúszkával, illetve vezetékelrendezéssel van összekötve, valamint két, egymáshoz billenthető, mintegy villa-alakúra kialakított alá65 verőszerszámbefogója van, amelynek oldalkarjain mindig

-218146 egy sínoldallal társított aláverőszerszámcsákányok vannak rögzítve.

A találmány szerinti megoldás előnyös kiviteli alakjánál a két vezetőoszlop, illetve vezeték az ezeken magasság- és adott esetben oldalállítható aláverőgépcsoportokkal a két futómütengely között, főleg a hátsó futóműtengelyhez közelebb fekvő munkakörzetben a hossztartón van elrendezve, valamint a vágányemelő és adott esetben a vágányoldalirányító szerkezetek adott esetben szintező-viszonyítórendszerhez szükséges érzékelő és leverőszervekkel munkairányban a hossztartón elhelyezett két vezetőoszlop előtt vannak elrendezve. Ez a kompakt építésmód különösen gerenda-alakú hossztartóval ellátott vágányaláverőgépekhez alkalmas, mivel ezáltal lényegében központos tartóterhelést érünk el és technológiai szempontból olyan gép alakítható ki, amely a legnagyobb igénybevételeknek is kitehető.

A találmány további ismérve szerint célszerű, ha a hossztartó minden vezetőoszlopa, illetve vezetékelrendezése az aláverőgépcsoport magasságállítható vezetéséhez saját, a vezetőoszloppal párhuzamos hajtással, főleg henger-dugattyú hajtással szomszédos, illetve ezzel van összekötve. Ez egyszerű konstrukciós megoldást nyújt, mivel a vezetőoszlopok az aláverőgépcsoportok magassági állításával összefüggésben mind a szállítóerőket, mindpedig a hidraulikus hengerdugattyúelrendezések állítóerőit felvehetik, és ezekhez a hajtásokhoz járulékos megtámasztások nem szükségesek.

Különösen egyszerű géptípushoz a találmány további jellemzője szerint célszerű lehet, ha a gerenda-alakú hossztartó két, egyes-futóműtengellyel van felszerelve, amelynél közvetlenül a hátsó futóműtengely fölött a két tartó-villakar körzetében kezelőfülke, valamint főleg hárompont-huzalszintezőberendezésként kialakított szintező-vonatkoztatórendszer hátsó végpontja van elrendezve. Ezáltal már meglévő berendezések, például viszonyító mérőrendszer felhasználhatók, valamint nagyon egyszerű és áttekinthető felépítés érhető el.

A találmány szerinti megoldás további példakénti kiviteli alakja különösen kompakt és zárt felépítést tesz lehetővé. Ennél a hossztartó keresztmetszetében mintegy négyszöges, adott esetben különböző gépcsoportok, hajtások és hasonlók befogadására mélyedésekkel, vagy nyílásokkal ellátott üreges szelvényként van kialakítva. Ez a kiviteli alak nagyobb igénybevételekhez is megfelelő. Ezen túlmenően például különböző géprészek, főleg vezetékek és hasonlók elsősorban a tartón magán elhelyezhetők (tápvezetékek és hasonlók).

Végül a találmány ismérve még az is, hogy a hossztartón az aláverőgépcsoportnak a vezetőcsúszkájával, illetve a vezetésével összekötött vezetőoszlop, illetve vezetőpálya az aláverőgépcsoport központon kívüli vezetéséhez (vágányhosszirányban tekintve), valamint központos vezetéséhez (vágányra merőleges irányban tekintve) van elrendezve. Ezzel a hengerdugattyú elrendezésnek a hossztartón megbízható támasztást adunk. Továbbá az aláverőszerszámok rendkívül I hatásos behatolását és ezzel a kavicságyban fellépő behatolási ellenállás legyőzését tesszük lehetővé. Ezzel a kivitellel a kezelőszemély látómezőjét is messzemenően szabadontartjuk.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon:

Az 1. ábra lényegében a vágánysíkkal párhuzamos gerenda-alakú .hossztartóval ellátott vágányaláverő- és szintezőgép oldalnézete;

A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet, nagyobb léptékben, ahol a második sín feletti elrendezést csak részben ábrázoltuk;

A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett metszet, amelyen az aláverőgépcsoportnak a gerenda-alakú hossztartón való oldalirányú elrendezése látható;

A 4. ábra nézet, a 2. ábrán IV nyíl irányában tekintve, a gerenda-alakú hossztartó vezetőpályáján elrendezett vezetőcsúszka részletével;

Az 5. és 6. ábra csak részben ábrázolt vágányaláverőgép további példakénti kiviteli alakja, a találmány szerinti kitéréssel kialakított gerenda-alakú hossztartóval, ahol az 5. ábra oldalnézet, részben a 6. ábra V—V vonala mentén vett metszet, a 6. ábra pedig az 5. ábra VI—VI vonala mentén vett metszet, a hossztartón, illetve annak oldalkarjain elrendezett két aláverőgépcsoport nézetével.

Az 1. ábrán feltüntetett vágányaláverő és szintező 1 gépnek a két vágány között központosán, és a gép hossztengelyében elhelyezkedő gerenda-alakú 2 hossztartója van. Ez képezi a tényleges gépalvázat és lényegében vágánysíkkal párhuzamos, illetve vízszintes kialakítású. A 2 hossztartó első és hátsó 3, 4 egyes-futóműtengelyként kialakított futóműveken át két 5 sínből és ezekkel összekötött 6 keresztaljakból álló vágányon van elrendezve. A 2 hossztartó minden sín felett elrendezett egy-egy kombinált emelő és oldalirányító 7 szerkezettel, valamint minden sín felett elrendezett egyegy 8, illetve 9 aláverőgépcsoporttal van ellátva. A kombinált emelő és oldalirányító 7 szerkezettel — a 10 kezelőfülke körzetétől a gép elejéig — szintező 11 viszonyítórendszer, különösen hárompont-huzalszintező-rendszer, valamint irányító 12 viszonyítórendszer van társítva. A szintező és az irányító 11 és 12 vonatkoztatórendszer mellső végpontja saját futóműve segítségével a vágányon mozgatható 13 előkocsin van ágyazva. Ez az előkocsi a 2 hossztartóval együtt mozgatható. Közvetlenül a két aláverőgépcsoport utáni körzetben a gép további mérőfutóművel van ellátva, amelyen a szintező 11 viszonyítórendszer számára tapogató és levevő 14 szerv, és adott esetben az irányító 12 viszonyítórendszer részére ismét további tapogató és levevőszerv van elrendezve. A szintező 11 viszonyítórendszer hátsó végpontja a hátsó 4 futómütengelyen támaszkodik, az irányító 12 viszonyítórendszer hátsó végpontja számára pedig további, adott esetben a gép után mozgathatóan elrendezett, együttmozgatható méröfutóművel van ellátva. A vágányaláverő és szintezőgép hátsó részével a már korrigált vágányon helyezkedik el és a még be nem irányított vágány kiigazításához a 15 nyíllal jelölt munkairányban mozgatható. A 2. és 3. ábrán látható 8, illetve 9 aláverőgépcsoportnak két közbenső lappal határolt 16 aláverőszerszámtartója van. Ezen hidraulikus motoron át töltés-szabályozható, excentertengely útján kialakított vibrációs 17 hajtás és két, hidraulikus henger-dugattyúelrendezés útján kialakított 18 előtolóhajtás van elrendezve, valamint két, egymással szemben elfordítható 19 aláverőszerszámbefogó van ágyazva. A mintegy villa-alakú és a sínek fölött elrendezett 19 aláverőszerszámbefogókon, azok oldalkarjain, a tényleges aláverőcsákányok, jelen esetben sínoldalanként két együttműködő 20 aláverőcsákány van oldhatóan rögzítve. A 20 aláverőcsákányok a 6 keresztaljak aláveréséhez egymással szemben elfordíthatok.

A 2 hossztartó mellett oldalt elrendezett 8, illetve 9 aláverőgépcsoportok magassága a 16 aláverőszerszámtartójukkal a 2 hossztartón elrendezett 21 vezetőoszlopon át és ugyancsak a hossztartón elrendezett 22 vezetőpályával társított 23 vezetőcsúszkákkal állítható. A 23 vezetőcsúszkák páronként egymással szembenfekvő görgőkből vannak kialakítva. Minden 8, illetve 9 aláverőgépcsoporttal társított 21 vezetőoszlop és 22 vezetőpálya a 2 hossztartón azonos szelvénysíkban, illetve az aláverőgépcsoport elrendezését tekintve vá-3181476 gányhosszirányban központon kívüli megvezetéshez, valamint vágányra merőlegesen tekintve központos megvezetéshez vannak elrendezve. A 8, illetve 9 aláverőgépcsoport magasságállításához saját, a 21 vezetőoszloppal, illetve a 22 vezetőpályával lényegében párhuzamos 24 henger-dugattyú- 5 hajtással van ellátva. Minden 16 aláverőszerszámtartó ezeknek a 24 henger-dugattyúhajtások egyikének dugattyúrúdjával van összekötve, hogy az előnyösen hengeres kialakítású 21 vezetőoszlopon és előnyösen U-szelvényű 22 vezetőpálya mentén magasságuk állítható legyen. 13

Amint a 2. ábrán látható, a 8 és 9 aláverőgépcsoportnak a 22 vezetőpályái a gerenda-alakú 2 főtartó 25, illetve 26 hosszoldalán vannak elhelyezve és a 2 hossztartó felső, illetve alsó oldalán túlnyúló végeik körzetében 27, illetve 28 kereszttámasszal vannak helytállóan összekötve. A 27, illet- 15 ve 28 kereszttámaszoknak a hossztartón vágányirányra merőlegesen túlnyúló körzetében vannak a hengeres 21 vezetőoszlopok elrendezve, amelyekkel a 24 henger-dugattyúhajtások közvetlenül szomszédos elrendezésűek. A kereszttámaszok kinyúló végeinek körzetében vannak a 24 henger- 20 dugattyúhajtások támasztva.

A gerenda-alakú 2 hossztartó — amint a 2. ábrából kitűnik — mintegy négyszög-alakú üreges profilként van kiképezve és a gép hossztengelyére merőleges szélessége az 5 sín felett elrendezett 8, illetve 9 aláverőgépcsoport belső űrszel- 25 vénytől független magasságállítható vezetéséhez a 2 hossztartó bal és jobboldalán elrendezett 8, illetve 9 aláverőgépcsoport belső legkisebb távolságának megfelelően van méretezve, illetve kialakítva. Ezzel az aláverőgépcsoportok magasságállítása közbeni ütközést elkerüljük. A négyszögletes- 30 re kialakított üreges-szelvényű 2 hossztartó adott esetben nyílásokkal látható el, amely nyílásokban különböző gépcsoportok, vagy hajtások, különösen vezetékek helyezhetők el. Amint az 1. ábrán látható, a 2 hossztartó lényegében a teljes hosszán át azonos keresztmetszetű. Végeinek körzeté- 35 ben természetesen a futómüvekkel való kapcsolódáshoz, illetve 29 hajtások, vezérlőszerkezetek, vagy járulékos szerszámok befogadására megfelelő kialakításokkal, vagy módosításokkal van ellátva.

Továbbá, a 4. ábra részletén látható, hogy a 23 vezető- 40 csúszka a 30 görgőpárjaival a görgőknek a 22 vezetőpálya külső oldalain való hézagmentes felfekvéséhez vezetőcsapokon ágyazott 31 állítócsavar-elrendezés segítségével állítható.

Az 5. és 6. ábrákon feltüntetett 32 vágányaláverőgépnek 45 ugyancsak gerenda-alakú és központosán a gép hossztengelyébe eső 33 hossztartója van. A hossztartó hátulsó 34 futóműtengelyen és a rajzon fel nem tüntetett mellső futóműtengelyen át vágányon támaszkodik. A 33 hossztartónak a két futóműtengelye közötti körzetben, mégpedig közvetlenül a 50 hátsó futóműtengely mellett, a hossztartó vízszintes síkja fölött elhelyezkedő, mintegy U-alakú és alulról nyitott 35 kitérése van. A kitéréssel 36 munkakörzet van kiképezve. Ezen a munkakörzeten, vagy munkatéren belül van a két, a gép hosszirányára merőleges 37 tengelyen eltolható 38, illet- 55 ve 39 aláverőgépcsoport elrendezve. Az aláverőgépcsoportok előtt ugyancsak emelő és oldalirányító 40 szerkezet, valamint tapogató, illetve levevő 41 szerv van elrendezve. A tapogató, illetve levevő 41 szerv pedig egy, vagy két szintező és irányító viszonyítórendszerrel van kapcsolatban. 60 A 38 és 39 aláverőgépcsoport mindegyik 42 aláverőszerszámtartója — amint a 6. ábrán látható — a sín fölött mintegy centrikusán van elrendezve és 43 vezetékelrendezéssel társított 44 vezetékkel van összekötve, annak érdekében, hogy a vezetékelrendezés mentén nem ábrázolt hajtás útján 65 magassága állítható legyen. A 43 vezetékelrendezés a 37 kereszttengelyen 45 henger-dugattyúhajtás segítségével eltolható, másrészt 46 vezetőkaron át'a 33 hossztartón van támasztva. A 46 vezetőkaron 47 csúszógörgők vannak elrendezve.

A két egymástól független, magassági irányban a gép hossztengelyére merőlegesen állítható 38, illetve 39 aláverőgépcsoport lényegében a 33 hossztartónak a 35 kitérése által létrehozott 36 munkakörzetben mozog. A 37 tengely a 33 hossztartón a 35 kitérés mindkét oldalán, illetve a 36 munkakörzet fölött elrendezett 48 oldalkarokon van ágyazva. A 33 hossztartó vége a 35 kitérés körzetében a hátsó 34 egyesfutóműtengellyel való kapcsolódáshoz villa-alakúra van kiképezve. A két tartóvillakar a hátsó 34 egyes-futóműtengelyen támaszkodik.

A 33 hossztartó bal, illetve jobboldalán elhelyezett és megfelelő vibrációs és előtolóhaj fásokkal összekapcsolt 38 és 39 aláverőgépcsoportoknak — az 1—4. ábrák szerinti példakénti kiviteli alakhoz hasonlóan — az 5 sín két oldalán szerszámpáronként összefogott és lényegében a gép hossztengelyirányában meneszthető aláverőszerszámai vannak. Ezek közös 42 aláverőszerszámtartón vannak elrendezve. A 42 aláverőszerszámtartó ennél a példakénti kiviteli alaknál mind magassági irányban, mindpedig a gép hossztengelyére merőlegesen eltolható.

A találmány azonban nincs a fent említett példakénti kiviteli alakokra korlátozva, hanem a találmány keretein belül számos további kiviteli alak lehetséges. A kavicságyba merülő aláverőszerszámok helyett a találmány szerinti megoldással úgynevezett felülettömörítő szerszámok is ugyanolyan előnyösen alkalmazhatók. Továbbá, a gerenda-alakú hossztartó lehet más keresztmetszetű is, például I. vagy IIalakú. Ilyen hossztartószelvényeknél meglévő hosszmélyedések célszerűen különböző vezetékek, vagy járulékos berendezések elhelyezésére hasznosíthatók.

A munkateret létrehozó kitérés például az előtolható szerszámok számára oly módon is kialakítható, hogy a villaalakú kiképzés a 36 munkakörzetben a lényegében vágánysíkkal párhuzamosan futó hossztartó-rész körzetéig van vezetve. Ennél az egyes aiáverőszerszámtartók, illetve az aláverőszerszámtartók hosszirányú eltolását biztosító kereszttengely ezekkel a tartóvillakarokkal van összekötve. Ennél a megoldásnál célszerű például a kezelőhelyet a két villakar között elrendezni, mivel ezáltal a szerszámgépcsoportok ellenőrzése javítható.

Claims (14)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Mozgó gép, főleg vágányaláverő- és szintezőgép vágány keresztaljai alatti kavics aláverésére, illetve tömörítésére, futóműveken ágyazott gépvázzal és legalább egy magassági irányban állítható aláverő-, illetve tömörítő gépcsoporttal, főleg sínenként párosával egymáshoz állítható és aláverőszerszámtartón ágyazott szerszámokkal és ezekkel társított vibrációs, előtoló és magasságállító hajtásokkal, valamint vágányemelő és adott esetben vágányoldalirányító szerkezetekkel, azzal jellemezve, hogy az aláverő-, illetve tömörítőgépcsoport (8, illetve 38), valamint a vágányemelő és adott esetben a vágányoldalirányító szerkezetek (7, 40) felfogásához és ágyazásához a gépváz csupán mintegy központosán és a gép hossztengelyében elhelyezkedő, gerenda-alakú hossztartóként (2,33) van kialakítva, ahol az aláverő-, illetve tömörítő-gépcsoport(ok) (8, illetve 38) a hossztartó szelvényen kívül van(nak) elrendezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gerenda-alakú hossztartó (2) főleg a két futóműve közötti körzetben lényegében vágánysíkkal párhuzamosan, illetve vízszintesen van kiképezve, ahol az aláverő-, illetve tömörítő-gépcsoport(ok) (8, 9) oldalt, a tartó egyik vagy mindkét hosszoldala (25,26) mellett van(nak) elrendezve. (1—4. ábra)
3. 3. A 2. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gerenda-alakú hossztartónak főleg a két futóműve közötti körzetben és közvetlenül a hátsó futóműig a hossztartó vízszintes síkja felett végződő, mintegy U-, L-, vagy V-alakú, alul nyitott munkakörzetet (36) képző kitérése (35) van, amelyen belül a hossztartón ágyazott és vágányhosszirányban eltolható egy vagy több aláverőgépcsoport (38, 39) és adott esetben vágányemelő és vágányoldalirányító szerkezetek (40) vannak elrendezve. (5. és 6. ábra)
4. 4. A 3. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gerenda-alakú hossztartó (33) a hátsó futóművel szemben villa-alakúra van kiképezve, amelynél mindkét tartó-villakar a hátsó egyes-futóműtengelyen (34) van 20 támasztva és előnyösen a kitérésig (35) és a kiképzett munkakörzeten (36) át ér.
5. 5. A 3. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gerenda-alakú hossztartónak (33) a kitérés (35) mindkét oldalán, illetve a létrehozott munkakörzet (36) fölött — magassági és oldalirányban állítható aláverőgépcsoportokat (38, 39) ágyazó — oldalkarjai (48) vannak.
6. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hossztartóval (2, 33) két, előnyösen a hossztartó azonos keresztmetszetsíkjában elrendezett és adott esetben a hossztartó hossztengelyére merőlegesen eltolható vezetőoszlopok (21), valamint két, a tartó jobb- és balfelőli egy-egy aláverőgépcsoportját (8, 9, illetve 38, 39) magasságállithatóan ágyazó és megvezető vezetőpályák (22) illetve vezetékelrendezések (43) vannak társítva. 35
7. 7. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hossztartó (2, 33) géphossztengelyre merőleges szélessége a hossztartó bal- és jobboldalán elrendezett két aláverőgépcsoport belső legkisebb távolságának megfelelően — egy-egy sin felett elrendezett aláve- 40 rőgépcsoport (8, 9, illetve 38, 39) belső űrszelvénytől független, magasságállítható vezetéséhez — van meghatározva, illetve kialakítva.
8. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hossztartónak a jobb és/vagy bal hosszoldalával társított, valamint vibrációs- és előtolóhajtással (17, 18) ellátott minden aláverőgépcsoportnak (8, 9, illetve 38, 39) sín két oldalán szerszámpáronként összefogott és lényegében géphossztengelyirányban állítható, a kavicságyba merítésre alkalmas aláverőszerszámai (20) van- nak, amelyek közös, a hossztartón főleg a kitérés körzetében ágyazott aláverőszerszámtartón (16, 42) vannak elrendezve.
9. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden aláverőszerszámtartó

   5 a hossztartó hosszoldalainak (25, 26) egyikén mintegy központosán a sin fölött van elrendezve és a vezetőoszlopot (21) illetve vezetéket (44) átfogó vezetőcsúszkával (23) illetve vezetékelrendezéssel (43) van összekötve, valamint két, egymáshoz billenthető, mintegy villa-alakúra kialakított aláve10 rőszerszámbefogója (19) van, amelynek oldalkarjain mindig egy sínoldallal társított aláverőszerszámcsákányok (20) vannak rögzítve.
10. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két vezetőoszlop (21), illetve

    15 vezeték (44) az ezeken magasság- és adott esetben oldalállítható aláverőgépcsoportokkal (8, 9 illetve 38, 39) a két futómütengely (3, 4) között, főleg a hátsó futóműtengelyhez (4) közel fekvő munkakörzetben (36) a hossztartón (2, illetve 33) van elrendezve, valamint a vágányemelő és adott esetben a vágányoldalirányító szerkezetek (7, 40) adott esetben szintező-viszonyító rendszerhez szükséges érzékelő- és levevőszervekkel (14) munkairányban a hossztartón elhelyezett két vezetöoszlop előtt vannak elrendezve.
11. 11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli 25 alakja, azzal jellemezve, hogy a hossztartó (2, illetve 33) minden vezetőoszlopa (21) illetve vezetékelrendezése (43) az aláverőgépcsoport magasságállítható vezetéséhez saját, a vezetőoszloppal párhuzamos hajtással, főleg henger-dugattyúhajtással (24) szomszédos, illetve ezzel van összekötve.

    30
12. 12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gerenda-alakú hossztartó (2, 33) két egyes-futóműtengellyel (3, 4) van felszerelve, amelynél közvetlenül a hátsó futóműtengely (4) fölött — a két tartó-villakar körzetében — kezelőfülke (10), valamint a főleg hárompont-huzalszintező berendezésként kialakított szintező-vonatkoztatórendszer (11) hátsó végpontja van elrendezve.
13. 13. Az 1—12. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hossztartó (2, 33) keresztmetszetében mintegy négyszöges, adott esetben különböző gépcsoportok, hajtások és hasonlók befogadására mélyedésekkel, vagy nyílásokkal ellátott üreges szelvényként van kialakítva.
14. 14. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli 45 alakja, azzal jellemezve, hogy a hossztartón (2, 33) az aláverőgépcsoportnak a vezetőcsúszkájával (23) illetve a vezetékével (44) összekötött vezetőoszlop, illetve vezetőpálya (22) az aláverőgépcsoport központon kívüli vezetéséhez (vágányhosszirányban tekintve), valamint központos vezetéséhez

    30 (vágányra merőleges irányban tekintve) van elrendezve.