HU181133B

HU181133B - Method and apparatus for cleaning water of swimming pool

Info

Publication number: HU181133B
Application number: HU80801355A
Authority: HU
Inventors: Povl Kaas
Original assignee: Kaas System Teknik Aps H
Priority date: 1979-05-30
Filing date: 1980-05-29
Publication date: 1983-06-28
Also published as: DK144663B; SU1029823A3; DE3020170A1; FI801688A; NO152404C; AT389295B; NL8003157A; DD151146A5; GB2051771B; GB2051771A; SE8004064L; FI65839B; SE433206B; CS216673B2; CH650554A5; NO801589L; FR2457947A1; DE3020170C2; ATA284780A; NL189826B

Description

2

A találmány tárgya eljárás úszómedence klórozott vizének tisztítására azáltal, hogy a vizet egy tartályon keresztül cirkuláltatják, amelyben ultraibolya fénnyel sugározzák azt be.

Ismeretes az, hogy az ultraibolya fény képes elpusztítani az úszómedence vizében levő csírákat, baktériumokat, gombákat, spórákat és hasonló organizmusokat, továbbá hogy az ultraibolya fény felbontja a klóraminokat, amelyek a vízben a szerves anyagokkal - mint pl. a karbamiddal - való reakció során fejlődnek. A víznek a bőrrészecskéktől és más szilárd anyagoktól való megtisztításához azt egyrészt szűrőn vezetik át, másrészt a felszínen összegyűlt szilárdanyagot elvezetik, a vízzel együtt, amely a túlfolyókon keresztül az elfolyócsatornába áramlik. Ezen ismert eljárásoknál szűrők szükségesek, melyeknek beszerzése és üzemeltetése viszonylag költséges, többek között azért, mert azokat gyakran kell regenerálni és a vízfelhasználás, ezáltal a víz emelgítéséhez szükséges kalóriafelhasználás is nagy, mivel gyakran olyan követelmény áll fenn, hogy a vízmennyiség 10%-át naponta le kell cserélni.

A találmány alapja azon feladat, hogy olyan eljárást és berendezést hozzunk létre az említett célra, ahol az úszómedence vizét könnyebben, energia- és víztakarékosabb módon lehet tisztítani az eddigi ismert módszerekhez képest.

A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a vizet a tartályban számos, sorbakapcsolt átáramlókamrán vezetjük át, s ezen kamrák közül az elsőben több, a vízáramlásra keresztirányban elhelyezett fűtőtest mellett áramoltatjuk el, továbbá, hogy az ezután következő átáramlókamrában több, λ >300 nm hullámhosszúsággal meghatározott 5 fényemissziójú ultraibolyalámpa útján sugározzuk be.

Meglepő módon azt találtuk, hogy ezen eljárás révén lehetségessé válik a víz tisztítása, illetve 10 tisztántartása az úszómedencében anélkül, hogy különleges szűrők — például aktívszenes szűrők, ózonkeltő berendezések, stb. — továbbá a felszíni víz túlfolyón való elvezetése, s ennek következtében friss víz hozzávezetése szükségessé válna. Ezen kívül 15 a víz annak ellenére, hogy normál mértékben hozzáadagoljuk a klórt, mint oxidálószert, mégis jó vízminőség adódik, kellemetlen szag nélkül, s a nyálkahártyákra sem fejt ki izgató hatást. A szokásos, hagyományos szűrők alkalmazásával kapcsolatos nehézsé20 gek így kiküszöbölődnek, mivel bebizonyosodott, hogy a bőrrészecskék és más tisztátlanságok a rúd alakú fűtőtesten összegyűlnek, ha azok olyan közel vannak egymáshoz elhelyezve és olyan kapacitásúak, hogy a fűtőtestek felülete 80 °C hőmérséklet feletti, 25 s az átáramló vizet oly módon fűtjük, hogy a hőmérsékletemelkedés nagyságrendje 1 °C. Ha a fűtőtestek tűkörfényesek, pl. elektropolírozottak, akkor a lehető leghatásosabban gyűjtik össze felületükön a tisztátlanságokat. A fűtőtestekről be30 bizonyosodott, hogy képesek az ultraibolyaégők

-1181133 (λ > 300 nm) szennyeződését és elhomályosodását, ezáltal hatásfokcsökkenését is megakadályozni.

A találmány által lehetővé vált igen kis mennyiségű frissvíz-bevezetés, azonban azt eredményezheti, hogy a klórra! -szemben ellenálló baktériumok a fürdővízben túlsúlyba kerülnek, s az úszóknál középfülgyulladást okozhatnak. Ezt a problémát azonban a találmány értelmében azáltal oldhatjuk meg, hogy a vizet az átáramlási irányban utolsó kamrában λ < 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpákkal sugározzuk be. A λ > 300 nm hullámhosszúságú és a λ < 300 nm hullámhosszúságú ultraibolyalámpák, valamint a rúd alakú fűtőtestek kombinálásával problémamentes tisztítás érhető el a klórozott víznél, mivel a fotokémiai tartományban dolgozó, λ > 300 nm hullámhosszúságú ultraibolyalámpák a baktériumokat a klór csíraölő hatásának felgyorsításával pusztítják el, míg a baktériumölő tartományban a λ < 300 nm hullámhosszúságú ultraibolyalámpák a klórral szemben ellenálló pseudomonas fluorescens és pseudomonas aeruginosa baktériumokat pusztítják el.

Azon túlmenően, hogy a csak igen kismennyiségű friss vizet kell felmelegíteni, s így energiamegtakarítás érhető el, a találmány révén további, igen jelentős megtakarítás jön létre azáltal, hogy a λ < 300 nm hullámhosszúságú ultraibpl/alámpák beindítása és üzemeltetése során fejlődő hőenergia hozzájárul a fűtőtestekkel ellátott átáramlókamrában levő víz melegítéséhez, továbbá, hogy a rúd alakú fűtőtestek elektromos előtétellenállásként használhatók fel a soron következő átáramlókamrákban levő, λ > 300 nm hullámhosszúságú ultraibolyalámpák áramkörében.

A találmány szerinti berendezés azzal jellemezhető, hogy a tartály a bevezetés és a kivezetés között számos, sorbakötött átáramlókamrára van felosztva, továbbá, hogy a bevezetéshez legközelebbi kamrában több, a víz áramlási irányára keresztben elhelyezett, adott esetben tükörfényesre polírozott rúd alakú fűtőtest van, és hogy az áramlási hányban utána következő kamrák legalább egyike több, λ > 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpával van ellátva úgy, hogy azok az átáramló vizet intenzíven besugározzák.

A rúd alakú fűtőtestek olcsóbbak, sokkal tartósabbak és egyszerűbben tisztíthatok, mint a normál körülmények mellett alkalmazott szűrők. A tisztítás a tartálynak egyszerű kiöblítésével történhet, miközben megszakítjuk annak az úszómedencével való összeköttetését, aminek során — adott esetben tisztítószerrel ellátott — öblítővízáramot vezetünk keresztül a berendezésen, megfelelő szelep- és szivatytyúelrendezés révén.

A klórral szemben ellenálló baktériumok elpusztítása érdekében, - amelyek a csupán kis mennyiségű friss víz betáplálása révén elsokasodhatnak — az áramlásirányban legutolsó átáramlókamrában több λ < 300 nm hullámhosszúsággal, meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpát helyezünk el, a víz besugárzása céljából. Ez az utolsó átáramlókamra könnyen sorbakapcsolható a többi átáramlókamrával.

A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a körfolyamat hőfejlesztő elektromos elemei, amely a λ < 300 nm hullámhoszszúságú, meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpák áramát szolgáltatják, hővezető összeköttetésben vannak a rúd alakú fűtőtesteket tartalmazó első átáramlókamra vizével. Továbbá, a találmány értelmében a rúd alakú fűtőtestek elektromos előtétellenállásként lehetnek beiktatva a λ > 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpák tápáramkörébe. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen módon kialakított berendezés rendkívül nagymértékben energiamegtakarítást biztosít, mivel a berendezésbe bevezetett elektromos áram energiájának kb. 90%-a a hőenergiává alakul át, amit a medence vizével lehet közölni.

A víz hatékony besugárzása és jelentős térmegtakarítás érhető el a találmány értelmében azáltal, hogy a λ > 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpák cső alakúak és az átáramlókamrákban a víz áramlásirányára keresztben helyezkednek el, továbbá, hogy a λ < 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpák szintén cső alakúak és ugyancsak keresztirányban vannak elhelyezve az átáramlókamrában a vízáramlás irányához képest. A tartály viszonylag keskenyre alakítható ki, mivel a λ > 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpák hossza például 300 cm, amíg a λ < 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyálámpák, amelyek függőlegesen helyezhetők el, például 1 m hosszúságúak.

Annak érdekében, hogy az ultraibolya sugarak teljes hatékonyságát elérjük, a találmány értelmében az átáramlókamrák belső falait reflektálóan alakítjuk ki.

A rúd alakú fűtőtesteket és a cső alakú ultraibolyalámpákat könnyen kicserélhetően helyezhetjük el. Ebből a célból a fűtőtestek a találmány értelmében központosán elhelyezett villamos fűtőtesttel rendelkeznek, amelyet a hőátadóolajjal töltött külső cső vesz körül, miáltal a könnyű cserélhetőségen túlmenően azt is elértük, hogy a csövek felületi hőmérséklete könnyen szabályozható.

A λ > 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpák áramfelvétele például 400Watt/óra, ellenállása pedig 37 Ohm lehet. Nem abban a tartományban dolgoznak, amelyben ózon fejlődik, azonban különösen hatásosnak mutatkoznak a klóraminok felbontásához.

A berendezés működése során azt tapasztaltuk, hogy a víz a berendezésből kilépve baktériummentes és klóraminok sincsenek benne, s csupán elhanyagolhatóan kis mennyiségű szabad klórt tartalmaz, összességében megállapítható, hogy a találmány szerinti berendezés alkalmazásával az úszómedence vizének minőségét meghatározó tényezők nehézség nélkül tarthatók az optimális szinten. így például egy működő berendezésben kb. 750 mV redox-potenciált és 0,1 mg/l-nél kisebb klórnitrogén-tartalmat, valamint 7 és 8 közötti normál pH-értéket mértünk. A zavarosság, illetve a tisztaság is megfelelően jó volt, s a víznek nem volt kellemetlen szaga, a nyálkahártyákat pedig nem irritálta.

-2181133

A gyakorlatban elvégzett kísérletek során az is bebizonyosodott, hogy egy normál homokszűrő alumíniumszulfát-adalékkal, amelyet a szokásos módon minden héten ellenáramú öblítéssel tisztítottunk, az ultraibolya-szeparátor beszerelése után csak négyhe- ⁵tenként szorult ellenáramú öblítésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szűrési periódus feltételezhetően valamennyi szűrőtípusnál meghosszabbodik, mivel az ultraibolya-szeparátor független az alkalmazott szűrőtípustól. ¹⁰

A találmányt a továbbiakban a berendezés egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:

- az 1. ábra a berendezés vázlatos oldalnézetét ¹⁵mutatja, részben metszetben;

— a 2. ábrán az 1. ábra szerinti berendezés hátulról nézve látható.

•

A berendezésnek 1 tartálya 2 bevezetéssel és 3 20 kivezetéssel rendelkezik. Ez az 1 tartály 4 válaszfalak útján 5 és 6 átáramlókamrákra van felosztva, amelyek váltakozva fent, illetve lent a 4 válaszfalakban kialakított átáramlások útján vannak összekötve egymással, s így a víz, amely az elsőként elhe- 25 lyezkedő 5 átáramlókamrához belép, váltakozva lefelé és felfelé fog áramlani a berendezésben, kígyóvonal alakú áramlási utat követve.

Az első 5 átáramlókamrában számos rúd alakú 7 fűtőtest van elhelyezve, tükörfényes (elektropolíro- 30 zott) külső felülettel, melyek mindegyikének van egy elektromos fűtőtestje, például spirál alakú ellenállás formájában, amelyet a hőátadó olaj vesz körül, s ez a hőt a tükörfényes külső felülethez vezeti. Különösen előnyösek az üvegcsőellenállások. 35

A következő 6 átáramlókamrákban, melyek a berendezésben lezajló vízáramlás irányát tekintve utána helyezkednek el, kamránként több cső alakú 8 ultraibolyalámpa van az áramlás irányára keresztben elhelyezve, ahol a lámpák λ > 300 nm hullámhosszú- 40 sággal meghatározott fényemissziójúak. A 7 fűtőtestek és a 8 ultraibolyalámpák ninden kamrában annak túlnyomó szélességére kiterjednek.

A gyakorlatban megmutatkozott, hogy a vízben levő tisztátlanságok, - mint pl. bőrrészecskék, haj- 45 szálak és hasonló idegen testek — a 7 fűtőtest tükörfényesre polírozott felületén gyűlnek össze, ha azok olyan nagy számban helyezkednek el és olyan kapacitásúak, hogy képesek a belépő vizet kb. 1 °C-kal felmelegíteni, és pl. kb. 80 °C felületi 50 hőmérséklettel rendelkeznek. Ugyancsak beigazolódott az is, hogy megfelelő — de nem túlzottan nagy — számú λ> 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpával, amelyek erősen reflektáló falakkal rendelkező 6 átáram- 55 lókamrákban vannak elhelyezve, hatásosan lehet felbontani a klóraminokat és a karbamidokat, úgy, hogy a tartályból a 3 kivezetésen, át kilépő víz különösen alkalmas fürdővíz céljára. Azáltal, hogy az úszómedence vizének egy részét folyamatosan 60 átáramol tatjuk a találmány szerinti berendezésen, elkerülhetővé válik a víz egy részének túlfolyón keresztül történő elvezetése, s az ebből adódó felmelegített friss víz hozzá vezetése. Ezen túlmenően ugyancsak feleslegessé válik a szűrök — például ak- 65 tívszenes szűrők - alkalmazása a klóraminok eltávolításához, vagy átáramoltatásos szűrők és egyéb szűrők használata, amelyeknek tisztítása és regenerálása gyakran nehéz és időtrabló. A rúd alakú 7 fűtőtestekre leülepedett szennyezés időről-időre oly módon távolítható el, hogy megszakítjuk a berendezés összeköttetését az úszómedencével és öblítővizet — amelyhez adott esetben tisztítószert is hozzákevertünk - cirkuláltatunk az átáramlókamrákon keresztül és egy elvezetőcsatornán át a 7 fűtőtesteken lerakódott anyagokkal együtt elvezetjük. Ezt a vízcirkulációt a 9 szivattyúval hozzuk létre, amely \ rendesen az úszómedencéből szívja ki a vizet és a 10 vezetéken át a 2 bevezetéshez, majd az 1 tartályon keresztül, a 11 vezetéken át az úszómedencébe nyomja vissza. Megfelelő szeleprendszer révén lezárható az összeköttetés az úszómedencével és az öblítővíz ekkor a 10 és 11 vezetéken keresztül cirkuláltatható, mielőtt az elvezetőcsatornába kerülne.

A találmány szerinti berendezésnek az ábrákon bemutatott előnyös kiviteli alakjánál a 6 átáramlókamra után egy 13 átáramlókamra van sorbakap- \ csolva. Ebben a 13 átáramlókamrában több hosszú, cső alakú 14 ultraibolyalámpa van, amelyek λ <300 hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójúak, s amelyek a klórral szemben ellenálló baktériumok elpusztítására szolgálnak, mivel ezek a csak kis mennyiségű friss víz hozzávezetésekor az úszómedencében túlsúlyba kerülhetnek. A körfolyamatban levő tekercsek és egyéb hőfejlesztő elektromos elemek, amelyek a (X<300nm hullámhosszúságú) 14 ultraibolyalámpák áramellátását biztosítják, a 15 fűtőkészülékben vannak összegyűjtve, amely az 5 átáramlókamra oldalán oly módon van elhelyezve, hogy a fejlődő hő a mellette áramló víznek átadódjék. A 7 fűtőtestek elektromos ellenállások, amelyek a (λ > 300 nm hullámhosszúságú) 8 ultraibolyalámpák áramellátását biztosító áramkörbe előtétellenállásként vannak beiktatva. Ezen berendezéssel igen nagymértékű energiamegtakarítás érhető el, mivel a berendezésbe elektromos áram formájában bevezetett energia legnagyobb része hőenergiává alakulva, az átáramló víz melegítésére fordítható.

A találmány szerinti berendezés működtetése és ellenőrzése a 12 vezérlőasztalról történik. A 12 vezérlőasztal el van látva egy menetszámlálóval, amely azt jelzi, hogy milyen hosszan üzemelt a berendezés az utolsó tisztítás óta, van továbbá egy hőmérője, amely az 5 kamrából való kilépéskor méri a víz hőfokát; vannak még különféle ampermérői és kapcsolói a víz- és üzemanyagszivattyúkhoz, a 7 fűtőtestekhez és a 8, illetve 14 ultraibolyalámpákhoz.

A találmány szerinti berendezésnek egy különösen előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a rúd alakú 7 fűtőtestek üvegcsőellenállások, amelyek a λ > 700 nm sugárzási tartományban meghatározott fényemisszióval infravörös fényt bocsájtanak ki. Ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a klórnitrogén-vegyületek, főképpen a kreatin és kreatinin elbontásához.

A találmány szerinti berendezés - szeparátor üzemelése során lejátszódó kémiai reakciók a következők:

-3181133

1. H0C1 + fény hatására: HC1 * 0, majd 0 + 0 + + fény hatására: 0* (^Xoxigén „in statu nascendi”);

2. Cl₂ + H₂O + fény hatására: 2HC1 + 0, majd 0 + + O+fény hatására: 0₂ (ami különösen akkor lép fel, ha a vízhez klórgázt vezettünk;)

3. N0₃ + fény hatására: N0₂ + 0, majd N0₂ + + fény hatására: NO + 0 és O + O-ból O^x alakul át. Mindegyik nyomban N0₃-má oxidálódik, nagy oxidációs potenciál jelenlétében, ami többek között a szeparátor útján jön létre.

4. A klóramin oxidálódik és a λ > 300 nm hullámhosszúságú ultraibolya fény behatására HCl-re, H₂ O-ra és nitrogénre válik szét.

Annak érdekében, hogy jó fürdővízminőséget érjünk el, a szaparátort egy úszócsarnokban kellett felszerelni, ahol a nitrogénvegyületek és a klórami· nokat alkotó klór igen nagy problémát jelentett.

Az úszócsarnok vizének klóramintartalma a fürdőzők által a fürdővízbe juttatott kreatinin és kreatin mennyiségétől, a medencében végrehajtott vízfelújítástól és az úszómedence szűrői által visszatartott mennyiségtől függ.

Úszómedencékkel végzett kísérleteink egész sorával sikerült összefüggést találni a klóramintartalom és a fenti értékek között, amit a k · P—F

képlet fejez ki. Itt C_F a klóraminkoncentráció egy olyan úszómedencében, ahol egyensúlyi állapot jött létre a klóraminbevitel és a vízfelújítás között, vagyis ahol a medence hosszabb perióduson át állandó klóraminkoncentrációval rendelkezik. P jelenti a medencében naponta fürdőzők számát. „k”-val jelöltük azt a klóraminmennyiséget, amit a fürdőző a fürdővíznek lead. F jelenti azt a klóraminmennyiséget, amit a szűrők naponta abszorbeálnak és Q-val van jelölve a naponta bevezetett hígítóvízmennyiség, az elgőzölgés figyelembevétele nélkül. Az a feltételezés, hogy a koncentrációgyensúly kifejezésében meghatározott ,,k” értéket használjunk, azt jelenti, hogy a „k” értéke olyan nagyságon tartható, amely az idő során nem változik. A klóraminszeparátor mért értékei a szóban forgó úszócsarnokban az alábbiak voltak:

Szabad klór 1,55 mg; klóramintartalom 1,35 mg; pH 7,6; redox értékek 430 mV; egyéb paramétereket az úszómedencében nem mértek, a szeparátorberendezés felszerelését megelőzően. A felhígításra szolgáló víz vonatkozásában naponta kb. 20-25 ni³ friss vizet használtak, visszaöblítés nélkül. A homokszűrőt hetenként egy alkalommal, 80 m³medencevíz felhasználásával visszaöblítették. A szűrőöblítést követően 80 m³ friss vizet adtak a medence vizéhez. A szellőztetőberendezés 75% friss levegővel üzemelt. Az úszócsarnokban erős klóraminszag volt érezhető. Nitrát (NO₃) 4,2 mg/liter; ^összes ⁼ 4,7 mg/liter; KIF 2,8 mg oxigén/liter.

A klóraminszeparátorral végzett háromnegyedéves üzem után alábbi állandóértékek adódtak: szabad klór 0,5 mg; klóramin-tartalom 0,2 mg; pH 7,3 mg; redox 780 mV; friss víz hozzáadás csak kb.

2—3 m³ friss víz naponta, az elpárolgás alapján; a szűrő visszaöblítése 80 m³ medencevízzel minden ⁴ negyedik héten. A szellőzőberendezés csak 20% friss levegővel üzemelt, hogy a relatív nedvességet 60%-on tartsa. Az úszócsarnokban nem volt klórszag érezhető. Nem volt lehetőség arra, hogy az alkalmazott 5 szeparátor kapacitásához viszonyítva, ami 25 m³/óra volt, 0,2 mg klóramin-tartalom alá menjünk le. Fel kell tételeznünk, hogy ez a magasabb rendszámú nitrogénvegyületek szabad nitrogénné való átalakulására vezethető vissza. A KIF állandóan, emelkedés nélkül 10 1,4 mg oxigén/liter középértéket mutatott. A salétromsavas NO₂-só mérése nem volt lehetséges, mivel az a nagy oxidációs potenciálnál nem fordult elő. A nitrát (NO₃) nem emelkedett és állandóan 1,7 mg/liter értékű volt. Az összes N kb. 2,1 mg/liter volt. A 15 karbamidmeghatározások azt mutatták, hogy a víz literében levő karbamid igen alacsony és állandóan a 0,18 mg/liter értéken van. A medence vizének bakteriológiai vizsgálatának eredménye a klóraminszeparátor üzemelése után sem változott. A következő 20 értékeket lehetett betartani: átlagos össz-csíraszám x 100 ml medencevízpróbánál véres agaron 37 °C-nál és 24 órán át végezve, 100 csíra alatt volt; a pseudomonas fluorescens centrimid-agaron 100 ml medencevízzel 21 °C-on 52 órán át végezve nem volt 25 kimutatható. Membránszűrőn 500 ml vízzel intero- coccer-re végzett vizsgálatnál, difcointerococcus-agaron 2—3 napig, 37 °C-nál ilyenek nem voltak kimutathatók.

Colibaktéríumokra Emb-agaron 500 ml, memb30 ránszűrőn szűrt vízzel végzett vizsgálatnál ilyenek ugyancsak nem voltak kimutathatók.

A találmány szerinti szeparátor-berendezéssel a szóban forgó úszócsarnoknál éves viszonylatban 35 7 000 m³ friss vizet és 16000 m³ 85 °C-os távfűtési vizet lehetett megtakarítani.

Ez különösen annak tulajdonítható, hogy a levegőt recirkuláltatni lehetett és hogy alacsony klóraminszám volt elérhető.

Claims

Szabadalmi igénypontok:

1. Eljárás úszómedence klórozott vizének tisztí45 tására, a víznek egy tartályon át való cirkuláltatásával, ahol azt ultraibolya fénnyel sugározzuk be, azzal jellemezve, hogy a vizet a tartályban több, sorbakapcsolt átáramlókamrán vezetjük keresztül, ahol is az első kamrában az áramlás irányára keresztben el50 helyezett több fűtőtest mellett áramoltatjuk el, továbbá, hogy azt követően több átáramlókamrában λ > 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpákkal sugározzuk be. [1979. VIII. 20.]

55
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vizet az áramlási irányban utolsóként elhelyezett kamrában X<300nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpákkal sugározzuk be.

60 [1979. VIII. 20.]
3. Berendezés úszómedence klórozott vizének tisztítására, egy tartállyal, melynek be- és kivezetése a medencével a víz ci+kulációját lehetővé tevő módon van összekötve, és ultraibolya fényforrásokkal 65 van ellátva, azzal jellemezve, hogy a tartály (1) a be vezetés (2) és a kivezetés (3) között több, sorbakapcsolt átáramlókamrára (5, 6) van felosztva, továbbá, hogy a bevezetéshez (2) legközelebb levő kamra (5) a víz áramlási irányára keresztben elhelyezett számos, adott esetben tükörfényesre polírozott, bot ⁵alakú fűtőtesttel (7) van ellátva, végül, hogy az áramlásirányban ezt követő kamrák (6) legalább egyike számos, λ > 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpával (8) van ellátva, melyek az átáramló víz intenzív besugár- ¹⁰zását lehetővé tevő módon vannak elhelyezve. [1979. V. 30.].
4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízáramlás irányában legutolsóként elhelyezett átáramlókamra (13) több ¹⁵λ < 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpával (14) van ellátva, a víz besugárzásához. [1979. Vili. 20.].
5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy azon hőfejlesztő elekt- ²⁰romos készülékek (15), amelyek a \<300nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpákat (14) látják el árammal, hővezető kapcsolatban vannak elhelyezve a bot alakú fűtőtesttel (7) ellátott első átáramlókamra (5) vizével. ²⁵[1979. VIII. 20.]
6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bot alakú fűtőtestek (7) elektromos előtétellenállásként vannak beiktatva a λ > 300 nm hullámhosszal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpákat (8) tápláló áramkörbe. [1979. VIII. 20.]
7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a λ > 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpák (8) cső alakúak és az átáramlókamrákban (5) a víz átáramlási irányára keresztben vannak elhelyezve, továbbá, hogy a λ < 300 nm hullámhosszúsággal meghatározott fényemissziójú ultraibolyalámpák (14) cső alakúak és az átáramlási kamrában (13) a vízáramlás irányában vannak elhelyezve. [1979. VIII. 20.]
8. A 4-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az átáramlókamrák (5, 6, 13) belső falai reflektálóak. [1979. VIII. 20.]
9. A 4—8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bot alakú fűtőtestek (7) egy-egy központos elhelyezésű elektromos fűtőtesttel vannak ellátva, amelyet egy hőátadó olajjal töltött külső cső vesz körül. [1979. V. 30.]
10. A 4-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bot alakú fűtőtestek (7) a λ > 700 nm sugárzási tartományban infravörös fényt meghatározott fényemisszióval kibocsátó üvegcsőellenállások. [1979. Vili. 20.]