HU180171B - Control of drive for lifts - Google Patents

Description

A találmány tárgya hajtásvezérlég felvonóhoz, amelynek olyan szabályozó köre van, amely egy sebesség szabályozó körből, egy helyzet szabályozó körből, legalább egy, a helyzet szabályozó kör ellenőrzőjel adójához rendelt impulzusadóból és legalább egy digitál-analóg átalakítóból áll, és menet diagramokat előállító alapjel adóval van ellátva, amelynek vezérlő tárolója van, és a tároló legalább a gyorsulás megengedett lökésszerű értékeit és határértékeit tartalmazza és az alapjel adó három olyan összegző fokozattal van összekötve, amelyek folyamatos numerikus integrálással a gyorsulást, a sebességet és az utat határozzák meg, és az utmeghatározó összegző fokozat kimenete üt alapjelként a szabályozó körhöz csatlakozik és a fékezés beindítási pontjának meghatározására egy olyan leállító szerkezettel van ellátva, amely a vezérlő tárolóval és egy emeleti helytárolóval együttműködik és egy leállító jelet állít elő.

Az 1 502 19⁴ sz. NSZK szabadalmi leírásban egy fenti tipu* su hajtásvezérlést ismertetnek. Itt a fékezés beiktatási pontjának a meghatározása és ezzel a lehetséges megállási pont kijelölése egy digitális számítógép felhasználásával a gyorsítási fázis alatt végzett állandó számítás során történik. A számítás a mindenkori sebesség jelleggörbe geometriai viszonyainak a figyelembevételén alapul. Ebben az esetben az alapjelnek megfelelő felületet a menetdiagram alatt a sebesség-idő diagramnál egy trapéz alakú felületté alakítják át, amelynek első határoló vonala a sebesség tengellyel egybeesik és második határoló vonala ezzel párhuzamos. A második vonal és a menetgörbe metszéspontja adja ki a fékezés beiktatási pontot. Az első

-1180171 határoló vonal hossza egy ν^θ kezdeti sebességnek felel meg, mig dőlése egy gyorsulás harmadik felső határoló vonalának. Ezekből az értékekből, amelyeket egy vezérlőraüben tárolnak egy első integrátorban a sebességet éa egy hozzá csatlakoztatott második integrátorban a lehetséges megállási utat képezik. Egy összehasonlító berendezés segítségével egy olyan ^aziel ^c®l^ufckal hasonlítják össze, amelyet egy célhelyzet jelr adóval állítottak be, és amely egy hivott emelethez tartozik. Amennyiben az ^ahalt^=aziel ^eSyenlőség fennáll, akkor az összehasonlító berendezés egy jelet állít elő, amely a vezérlőmüvet arra készteti, hogy a ránditásnak és a késleltetésnek a határértékeit három további egymás után kapcsolt integrátornak leadja és ezzel a késleltetést elindítsa. A harmadik integrátorban előállított ut alapjelet egy helyzet szabályozó körhöz vezetik. Egy számláló, amely egy a hajtógép által működtetett impulzus jeladó impulzusait számolja képezi az ut ellenőrző jelet, amelyet szintén a helyzet szabályozó körhöz vezetnek.

Ennél a hajtásvezérlésnél előfordulhat, hogy a menetdiagram lépcsőzetes előállítása következtében a leállítás! ut illetve az ut alapjel és a célút között különbségek lépjenek fel, amiből leállitási pontatlanság adódhat. Ezenkívül a kötél megnyúlásából és ingadozásából uteltérés keletkezhet a tényleges kabinut és a számláló, valamint az impulzus jeladó által meghatározott ut ellenőrzőjel között, és a megteendő uthossztól és a terheléstől függően ennek következtében is többé-kevésbé jelentős leállási pontatlanságok keletkezhetnek. Az ennél a hajtásvezérlési módszernél alkalmazott eljárás jelentős számítási munkát igényel a fékezés beiktatási pontjának a meghatározásához, mivel a lehetésges leállási ut állandó kiszámításán alapul, éa ehhez megfelelő számítási kapacitást kell biztosítani, amely költség szempontból kedvezőtlen hatású lehet. Azáltal, hogy a sebesség alapjelet analóg formában a sebesség szabályozó körhöz tudják vezetni további digitál-analóg átalakítókra van szükség, es ez is a költségeket növelő hatású.

A találmány feladata olyan hajtásvezérlés kidolgozása felvonókhoz, amely előnyösebb a fentiekben leirt ismert megoldásnál.

A kitűzött feladatot olyan hajtásvezérlés létrehozásával oldjuk meg, amelynél a leállító berendezés egy olyan leállítás korrekciós berendezéssel van összekötve, amely az alapjel adó vezérlő tárját vezérli, és a szomszédos menetdiagramok interpolációjával az optimális menetdiagram előállítását lehetővé teszi, es tartalmaz egy beérkezési korrekciós berendezést, amely a helyzet szabályozó kör ellenőrzőjel adójával és az emeleti helyzet tárolóval van összekötve, továbbá egy olyan számláló korrigáló berendezést, amely mind az ellenőrző jeladóra, mind pedig az emeleti helyzet tárolóra hatást gyakorol, és tartalmaz végül egy a sebesség szabályozó körnek alárendelt áramszabályozó kört.

A találmány szerinti megoldással különösen digitális számítógéppel működő hajtásvezérléseknél optimális menetdiagram alapjelet állíthatunk elő, amely lehetővé teszi a kabinut pontosabb meghatározását, a számitógép munkájának minimálisra va*ló csökkentését és a szabályozó kör kiegészítő stabilizálását.

A találmány szerinti megoldás előnyeit lényegében abban

-2180171 látjuk, hogy a javasolt menetdiagram interpolációval létesített optimális alapjel diagram nagyobb leállási pontosságot biztosit manimalizált időeltéréssel anélkül, hogy a menetkényelmet befolyásolná, ugyanakkor a költségek szempontjából kedvező, viszonylag durva felbontóképességgel rendelkező alapjel adó alkalmazását lehetővé teszi. Ezenkívül a leállási hibák pontosabb észlelése és a javasolt korrekciós berendezés révén ezek kompenzálása a leállási pontosság javulását eredményezi. További előnyként jelentkezik, hogy a helyzet szabályozó kör ellonőrzöjel adójának az impulzus jeladója közvetlenül a sebességhatároló által van meghajtva, mivel ennek következtében a terheléstől vagy a tartókötél megnyúlásától vagy lengéseitől függetlenül a kabin pontos helyzete meghatározható. További előnyök származnak abból is, hogy csak egyetlen digitál-analóg átalakító alkalmazására van szükség.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti ha jt ás vezér lés tömbvázlata,a

2. ábra a sebesség alap- és ellenőrzőjelének továbbá az abból adódó zs? úthibának a diagramja, a

3. ábra az egyik alapjel adó által előállított sebesség menetdiagram képe, és a

4. ábra az alapjelet képező menetdiagramtól eltérő ideá- lis menetdiagram vázlata, amelyen feltüntettük az ebből adódó s„„ célhibát és az interpoláció révén -üli előállított optimális menetdiagramot.

Az 1. ábrán egy RK szabályozó kört tüntettünk fel, amelynek szabályozási útvonala egy olyan 1 hajtógépből áll, amelyik egy 2 hajtótárcsán keresztül egy 3 hajtókötélre felfüggesztett és 4 ellensúllyal kiegyensúlyozott 5 felvonószekrényt hajt. A kaszkád szabályozás elve alapján működő RK szabályozó kör egy áramszabályozó körből áll, amelyhez 6 szabályozó van hozzárendelve. Az áramszabályózó körhöz egy olyan sebesség szabályozó kör kapcsolódik, amely sebesség hibajelet képző első 7 különbsógképzőt tartalmaz, és ehhez csatlakozik egy helyzet szabályozó kör, amelynek második 8 különbségképzője van, amelyAs helyzet hibajelet állít elő. Az első 7 különbségképzo kimenetéhez egy 9 digitál-analóg átlakitó csatlakozik.

A sebesség szabályozó körhöz egy első IWG1 ellenőrző jel adó van hozzárendelve, és ez digitális tachométerként kiképzett és közelebbről nem részletezett felépítésű 10 impulzus jeladót tartalmaz, amely az 1 hajtógép tengelyéhez csatlakozik. A 10 impulzus jeladó átal előállított impulzusok· 11 számlálóra jutnak, amelynek kimenete az első 7 különbségképzővel van összekötve.

A helyzetszabályozó körhöz hozzárendelt második IWG2 ellenőrző jel adó 12 impulzus jeladót tartalmaz, amely az első IWG1 ellenőrző jel adó 10 impulzus jeladójához hasonló felépítésű és például minden 0,5 mm-es ut megtétele után egy impulzust állít elő. A 12 impulzus jeladót az 5 felvonószekrény célszerűen egy 13 sebességkorlátozón keresztül hajtja meg és 14 kabinut számlálóval van összekötve, és ez tartalmaz egy hálózatfüggetlen 15 feszültségforrást, amely gondoskodik arról, hogy az 5 felvonószekrény által megtett ut értéke hálózatkimaradás esetén is megmaradjon. A 14 kabinut számláló 16 ismétlő egységen keresztül egy további 17 különbségképzővel van össze3

-3180171 kötve, amelynek bemenetel egy SLS1 indítási hely tárolóval vannak összekötve és kimenete a helyzet szabályozó kör 8 különbségképzőjéhez csatlakozik.

Az SIB1 indítási hely tároló író-olvasó tárként és a 16 ismétlő egység adat pufferként van kialakítva és ezek az egységek egy adatbuszon keresztül egy külön nem vázolt és ismertetett mikroszámitógépes rendszer mikroprocesszorával vannak összekötve. A 7, 8 és a 17 különbségképzők funkcióját a mikroprocesszorok számitóegysége végzi.

A fentiekben ismertetett RK szabályozó kör az alábbiak szerint működik:

Amikor az 5 felvonószekrény egy emeletről elindul, akkor a 14 kabinut számlálónak a pillanatnyi ko kabinhelyzetnek megfelelő értékét sto indítási helyzet formájában az SIS1 indítási hely tárolóba beírjuk. A ko kabinhelyzet és az sto indítási helyzet bináris alakban megadott szintet jelölő számértékek, amelyek egy meghatározott bázisra, például az 5 felvonószekrény aljára vonatkoznak, amikor az 5 felvonószekrény alsó ütköztetett helyzetben van. A felvonó mozgásakor a második IWG2 ellenőrző jel adó digitális 12 impulzus jeladója által előállított impulzusokat a 14 kabinut számláló összegzi és az így meghatározott mindenkori pillanatnyi ko kabinhelyzet értéket a 16 ismétlő egységen keresztül a 17 különbéégképzőhöz vezetjük, és a 14 kabinut számlálóból az adatoknak a 16 ismétlő egységbe való bevitelét a mikroprocesszor óragenerátorának leosztott jelei vezérlik. A 17 különbeégképzőben az SLS1 indítási hely tárolóból lehozott sto indítási hely értékét a pillanatnyi ko kabin helyzetből levonjuk. Az igy meghatározott kabinutat s^_gí_ ellenőrző jel formájában a második 8 különbségképzőhöz vezetjük, amelynek további bemeneti jelét a későbbiekben részletesebben ismertetett S’VG alapjel adó által létrehozott s_eQjj alapjel képezi. A második 8 különbségképző kimeneti jele, arnely a As helyzet hiba jelnek felel meg közelítően hasonló a

höz csatlakozik. A 11 számláiéban az első IWG 1 ellenőrző jel adó 10 impulzus jeladója által előállított impulzusok összegződnek és az eltelt idő figyelembevételével képezzük ebből a

zőhöz vezetünk. Ezen 7 különbségképző kimeneti jele, amelyet a sebesség hibajel képez, a digitál-analóg átalakítón keresztül a 6 szabályozó benenetére kerül, és ennek további bemeneti jelét képezi az 1 hajtógép 1^ forgórész árama. A 6 szabályozó kimeneti jele önmagában ismert és nem részletezett módon az 1 hajtógép működését vezérli.

Az SWG .alapjel adó F^S vezérlő tárból ég három, az á* sulást, az s sebességet es az s utat meghatározó 18, 19 es 20 összegző fokozatokból áll, ahol a gyorsulást és a sebességet képező 18 és 19 összegző fokozatokból egy-egy vezeték van az FWS vezérlő tárhoz visszavezetve. Az FWS vezérlő tárat egy programozható fix tár képezi, amelyhez egy a mikroprocesszor óragenerátorának leosztott impulzusaival vezérelt alapjel óragenerátor van hozzárendelve és amely az adatbuszon keresztül a mikroprocesszorral van.«összekötve. Az PWS vezérlő tár tartalmazza a megengedett s* ránditási értékeket, továbbá a gyor-

-4180171 ezek ogy külön'nem részletezett beállító egység segítségével változtathatók. A 18, 19 és 20 összegző fokozatok feladatát a a mikroprocesszor szérnitócgységő látja el.

A fentiekben ismertetett SWG alapjel, adó az alábbiak szerint működik:

Indítási parancs esetében a mikroprocesszor óragenerátorából leosztott ói’ajoleket vezetünk az FWS vezérlő tár alapjel óragenerátorához ós ezzel azt működésbe hozzuk. Az órajelek egy periódusa alatt, amelyet a továbbiakban alapjel ütemnek nevezünk, kiolvassuk az FWS vezérlő tárból a hozzátartozó ’s’ ránditási értéket és ezt az első lö összegző fokozathoz továbbítjuk. Folyamatos numerikus integrálás segítségével a 18 összegző fokozat képezi az *£ gyorsulást, a rákövetkező 19 összegző fokozat az s sebesség és az utolsó 20 összegző fokozat az ut értékét egy bináris szám formájában, amelyet az RK szabályozó kör második 8 különbségképzőjéhez vezetünk. Amikor elérjük az ®lim ^va6^ ^lim határértékeket, akkor kiolvassuk az uj ennek megfelelő ’s’ ránditási értéket és ezt az első 18 összegző fokozathoz vezetjük. Az SWG alapjel adó által megszerkeszthető sebesség-ut jelleggörbék mindig egy páros számú alapjel ütemnek megfelelő Ideig tartanak /3. ábra/ és ezért a céltartományban egy két alapjel ütemet átfogó távolsággal rendelkeznek, azaz a jelképzés fokozatosan lépcsősen egymás után történik. Minden egyes lehetséges tnenetdiagramhoz egy sebesség határérték van hozzárendelve, ameddig a leállást meg kell valósítani, hogy a megfelelő menetdiagramot a szabályozás alapjaként felhasználhassuk.

így például a 3· ábra, valamint sz alábbi táblázat szerint az első, második és harmadik alapjel ü,tem alatt a *é* ránditási értékek nagysága a +4 és a gyorsulás s’n határértékének = 12 elérése után a kiolvasott s ránditási érték = 0 lesz. Amikor az ötödik alapjel ütem során leállitáai parancs érkezik és a tizenhatodik alapjel ütem sebesség határértékének = 42 elérésekor /A menetdiagram/ a a ránditási érték kiolvasott értéke s -4 lesz. Ha a leállítás! utasítás csak a hatodik alapjel ütem alatt érkezik, akkor az uj s ránditási értéket = -4 akkor olvassuk ki, amikor a következő,tizennyolc alapjel ütemet átfogó B menetdiagram a sebesség határértéket = 54 eléri ·

	menet iiagram	1	a 2	1 a 3	4	τ 5	6	uVe 7	m 8	9	10
Nánditás s	A	+4	+4	4-4	0	0	-4	-4	-Ά	-4	-4
B	4-4	+4	+4	0	0	—4	—Z|.	-4	—4	—Z|
<· gyorsulás s	A	4	8	12	12	12	8	4	0	-4	.-4
B	4	8	12	12	12	12	8	4	0	-4
• Sebesség a	A	2	8	18	30	42	52	58	60	58	52
B	2	8	18	30	42	54	64	70	72	70
Ut s	A	1	6	19	43	79	126	181	240	299	354
B	1	6	19	43	79	127	186	253	324	395

-5180171

A fenti táblázatban a ránditásra, a gyorsulásra, a sebességre és az útra megadott számok bináris alakban tárolt viszonyszámokat jelentenek, és ezért nem felelnek meg a szóban forgó fizikai mennyiségek tényleges értékeinek.

Az SWG alapjel adóval és az SIS2 emeleti helyzet tárolóval egy olyan KS parancsvezérlés van összekötve, amely indítási és leállitási utasításokat állít elő. Az SIS2 emeleti helyzet tárolót e^y pufferezett, kétirányú tár képezi, amelyet iró-olvasó tár kepez, és tartalmaz egy hálózatfüggetlen 21 feszültségforrást éa az emeletszámok növelésére és csökkentésére használt logikát, és az adatbuszon keresztül a mikroprocesszorral kapcsolódik. Az SIS2 emeleti tárolóban bináris számok formájában tároljuk az en emeletszámokhoz hozzárendelt eo emeleti helyzeteket, és ezen helyzetek szintén a korábbiakban meghatározott bázisra vonatkoznak. Az eo emeleti helyzet beírása egy a továbbiakban részletesen nem ismertetett ég a felvonó első üzembehelyezése előtt elvégzett automatikus tanulási menet során történik, és a beírás függ az SIS2 emeleti helyzet tároló bárminemű adatveszteségétől.

Az SWG alapjel adóval és az SIS2 emeleti helyzet tárolóval egy STE leállító berendezés van összekötve óg ez SI33 célút lépestárolóból, 22 célút lépésösszegzőből* 23 összeadóból, egy első és egy második 24 és 25 kiilönbségkepzőből és egy 26 komparátorból áll. Az 3L33 célút lépéstárolót egy iró-olvagó tár képezi, amely az adatbuszon keresztül a mikroprocesszorral kapcsolódik. A 22 célút lépég összegző, a 23 összeadó, a 24, 25 különbségképzők és a 26komparátor funkcióját a mikroprocesszor számitóegysége látja el. Az SI33 célút lépés tárolóban tárolt célút lépések: ^s^s^-s^^ ^eGy^m5ssal szomszédos, a mindenkori sebesség- menetjelleggörbéhez tartozó célútok különbségeiből adódnak /3. ábra/.

Az itt ismertetett STE leállító berendezés működése a következő:

Az indítási utasítás bevitele után minden n alapjel ütem alatt a hozzátartozó/ka célút lépéseket az SI£>3 célút lépéstárolóból kiolvassuk és a 22 célút lépés összegzőhöz vezetjük, és ebben akkumláció révén az s_n célutat képezzük. így például az θθ célutat úgy hozzuk létre, hogy a hatodik alapjel ütemhez rendeltAs^ célút lépést hozzáadjuk az s. céluthoz /3. ábra/.

Egy n alapjel ütem alatt először a 23 összegzőben hozzáadjuk az s_n céluthoz az SIS1 indítási hely tárolóban tárolt sto indítási helyzetet és igy kiszámítjuk a lehetséges zo célhelyzetet. Az SIS2 emeleti helyzet tárolóban felfelé menet során növeléssel vagy lefelé menet során csökkentéssel meghatározzuk a lehetséges zo célhelyzethez legközelebb fekvő eo emeleti helyzetet. A megfelelő en emeletszámot a KS parancsvezérléshez hozzávezetjük, és ebben összehasonlítást végzünk a tárolt hívásokkal. Ha ennél az emeletnél hívás meglétét tapasztaljuk, akkor a megfelelő eo emeleti helyzetet zo· célemeleti helyzet formájában kiolvassuk az SLS2 emeleti helyzet tárolóból és a 24 különbségképzőhöz vezetjük. A 24 különbségképzőben levonjuk a 23 összegzőben képzett zo célhelyzetet a zo*célemelet helyzetből és igy képezzük az Sz|í célhibát: ^szn^=sx“^s _n» ®hol s_x képezi a zo* célemeleti helyzet és az sto indítási helyzet közötti kü180171 lonbséget, ég ennek egy ideálig D menetdiagramon égy meghatározott; ut felel meg /4. ábra/. Az g célhibát a 25 küJÖnbgégképzőhöz vezetjük, és ebben a következő n+1 alapjel ütemhez tartozóτ célút lépést hozzáfűzve megkapjuk az a „-/Xs„ , különbséget. Ha a 26 komparátorban. ezt követően végzett kiértékelés során az eredmény az lesz, hogy ^szn”’^^lu3n4.i^⁰· akkor az FWS vezérlő tárból egy leállító jel kihozatalával a felvonót megállítjuk. Ha az itt leirt folyamatok például a hatodik alapjel ütem alatt zajlanak le, a leállító jel következtében az ezen alapjel ütemhez hozzárendelt sebesség L. határérték = 54 xliil _{e> a} elérésekor a kővetkező hetedik alapjel ütemben az uj s ránditási értéket =-4 kiolvassuk, és a további szabályozást képező B menetdiagramot állítjuk elő /lásd az előző táblázatot és a

3. ábrát/.

A fontiekben vázolt folyamatok minden alapjel ütem alatt ismétlődnek. Ha a lehetséges zo célhelyzet és a zo* célemelet helyzet olyan messze van egymástól, hogy a s_zn- különbség fennáll, akkor a 26 komparátor nem hoz létre leállító jelet, és az S’TG alapjel adó például létrehozhatja azt a C menetdiagramot /3· ábra/, amely a felvonó v névleges sebességéig növekszik.

Az S’.TG rálépjél adóval, valamint az STE leállító berendezéssel egy olyan STK leállítás korrekciós berendezés van összekötve, amelynek az a feladata, hogy az SWG alapjel adó által előállított menetdiagramot interpoláció révén oly módon változtassa, hogy a szabályozás céljából optimális menetdiagram adódjon a célemolet eléréséig. Az STK leállítás! korrekciós berendezés SIS4 célhiba tárból, SIS5 maradékhiba tárból, 27 célhiba komparátorból és 28 korrekciós időt meghatározó egységből áll. Az SLS4 célhiba tárat és az SLS5 maradekhiba tárat iró-olvasó tár képezi, és ezek az adatbuszon keresztül a mikroprocesszorral vannak összekötve, továbbá a 27 célhiba komparátor és a 28 korrekciós időt meghatározó egység feladatát a processzor számitóegysége képezi.

Az itt ismertetett STK leállitási korrekciós berendezés működése a következői

Tételezzük fel, hogy a leállítás kiváltásához az A menetdiagramot választottuk ki /3·,4. ábra/. Ha elérjük az s'gyorsulas =0 által meghatározott maximális sebességet s 60 a nyolcadik ütemben, akkor az A menetdiagram s_n utjának és az ideális D menetdiagram s utjának a különbségéből egy célhiba adódik, amelyet egy lapos négyszöggé alakítunk át. Ez oly módon történik, hogy az SWG alapjel adó először működését felfüggeszti /ld. a táblázatot és a 4. ábrán az I. póntot/. Ezt követően egy alapjel ütem t időtartamára egy v^ . At utat képezünk /amelyet a 4. ábrán a v^ . At négyszög jelöl/, és ezt a 27 célhiba komparátorban összehasonlítjuk az SLS4 célhiba tarban, tárolt s_zn célhiba értékével. Abban az esetben, ha ^s _zn=v_A.Z^t összefüggés fennáll, akkor a 27 célhiba kooperátorral egy első indítójelet hozunk létre, amelynek segítségével az FWS vezérlő tárból mégegyszer kiolvassuk a nyolcadik alapjel

-7180171 ütemhez, hozzárendelt maximális v_A sebességet a 60 /II. pont 4. ábra/. Ezzel egyidejűleg az SLS4 célhiba tárban tárolt s_zn célhibát az ^VA’t· lecsökkent jiik. Tételezzük fel, hogy a 27 célhiba komparátorral végzett egy újabb összehasonlításkor az SLSd célhiba tárban maradó maradék célhiba kisebb, mint a v^.At uh értéke. Ekkor az s^g maradék célhibát ez 8L35 maradékhiba tárhoz vezetjük, és a 28 korrekciós időt meghatározó egységben a v^ sebesség és a maradék célhiba ég az óragenerátor órajelének egy 4t tartamát jelentő adatok figyelembevételével egyAt^ korrekciós időt határozzuk meg. Ebből a célból a maximális v_A sebességet az órajeleket periódusain keresztül olyan gyakran olvassuk ki, ameddig az s^g maradék célhiba /a Q. ábrán a v_A·At^ négyszög/ értékét elérjük. Miután meghatároztuk a korrekciós időt: At^^n.gt^s^R^A » ^{akkor az}*^aZR ^0X01 ” radék célhibát az SWG alapjel adó utolsó, az s utat előállító 20 összegző fokozatához vezetjük, és a 28 korrekciós időt meghatározó egységgel egy második indítójelet állítunk elő, és ennek hatására az FWS vezérlő tár alapjel generátora ismét működésbe lép /III. pont 4. ábra/. Egy A^+At^ megszakitási idő eltelte után ezért az SWG alapjel adó a kilencedik alapjel ütemtől kezdve létrehozza az optimális E menetdiagram első szakaszát. amely az A menetdiagram csökkenő szakaszának felel meg /4. ábra/, és a céltartományban a létrehozott s₈₀]j alapjel pontosan egybeesik az ideális D menetdiagramhoz hozzárendelt s_x úttal.

Az 1. ábrán feltüntettünk egy EK beérkezési korrekciós berendezést, amelynek az a feladata, hogy a beérkezési fázis során az ^sro11 ^a^^aP3®l korrekciójával az eo emeleti helyzet és a ko kablnhelyzet közötti eltérésből adódó megállási hibát lehetőleg alacsony értéken tartsa. Ez az eltérés például az eo emeleti helyzet beírásnak az esetleges eltolódásából és az épületnek a kihajlásából vagy süllyedéséből adódó helyzetváltozásából keletkezhet. Az EK beérkezési korrekciós berendezés egy olyan 29 kapcsolóberendezést tartalmaz, amely az 5 felvonószekrényhez van hozzárendelve, és amelyet például egy mágneses kapcsoló képez, amely a 30 felvonó aknához rögzített 31 zászlóval együttműködik, tartalmaz ezenkívül SIS6 beérkezési tárat.32 összegzőt -és egy 33 különbségképzőt. Az 3IS6 beérkezési tár a második IWG2 ellenőrző jel adó 14 kabinut számlálójával, a 29 kapcsolóberentlezéssel és a 32 összegzővel van. összekötve. A 33 különbségképző a 32 összegzővel, az SI82 emeleti helyzet tárolóval és az STK leállitáei korrekciós berendezés SIS5 maradékhiba tárjával van összekötve. Az SIS6 beérkezési tárat egy adatpaff er képezi, amely az adatbuszon keresztül a mikroprocesszorral van összekötve, és a mikroprocesszor ellátja a 32 összegző és a 33 különbségkepző feladatat.

Az EK beérkezési korrekciós berendezés működése a következő :

Röviddel egy eéleaieletre való beérkezés előtt a 29 kapcsolóberendezéa impulzust hoz létre, és ennek következtében a pillanatnyi ko kabtnhelyzet beiródik az SIS6 beérkezési tárba és

-8180171 értéke a 32 összegzőbe kerül. A 32 összegzőben a pillanatnyi ko kabinhelyzethez egy állandó nagyságú beérkezési útnak megfelelő kb száraérték adódik hozzá. Az igy képződött Összegből és a zo* cólemelet helyzetnek megfelelő, az 3I»32 emeleti helyzet tárból kiolvasott eo emeleti helyzetből a 53 kiilönbségképző egy különbségi jelet állít elő, amelyet az SLS5 maradékhiba tárhoz vezetünk és ebből az SWG alapjel adóhoz továbbítunk, hogy ezáltal korrigáljuk az s_aoXX alapjel értékét.

A ZK számláló korrigáló berendezésnek az a feladata, hogy a megállási pontosságot tovább javítsa, azáltal, hogy a második IWG2 ellenőrző jel adó 14 kablnut számlálóját újonnan beállítja és az SIS2 emeleti helyzettárólóban tárolt, és egy további menethez tartozó célemelethez rendelt eo emeleti helyzetet törli ég a korrigált számlalóhelyzetnek megfelelően a 14 kabinut számlálót újra beállítja. A ZK számláló korrigáló berendezés 34 különbségképzőből ég 35 összegzőből áll. A 34 különbségképző bemenetel az EK beérkezési korrekciós berendezés 16 ismétlő egységének és 32 összegzőjének a kimenetével van összekötve. A 35 összegző bemenetel az SLS2 emeleti helyzet tárolóval ég a 34 különbségképző kimenetével vannak összekötve. A 35 összegző kimenete a 14 kabinut számláló egyik bemenetéhez csatlakozik. A 34 különbségképző és a 35 összegző funkcióját a mikroprocesszor látja el.

A fentiekben leirt ZK számláló korrigáló berendezés az alábbiak szerint működik:

Amikor az 5 felvonószekrény egy enh fő megállóhelyhez érkezik, akkor a tényleges, tehát a 16 ismétlő egységből az 5 felvonógzekrény álló helyzetében kiolvasott számláló helyzetből és az SLS6 beérkezési táron keresztül képzett számláló helyzetből egy megállási hibát reprezentáló különbséget képezünk. Ezt a különbséget a 55 összegzőhöz vezetjük, és ebben hozzáfűzzük az enh fő megállóhelyhez rendelt eo emeleti helyzetet ég ezáltal a számlálót újonnan beállítjuk. Az uj számláló állapotot a 14 kabinut számlálóhoz vezetjük, amelyet ennek megfelelően újonnan beállítunk. Az ezt követő menet befejeződése után a célemelot eo emeleti helyzetét az SLS6 beérkezési táron keresztül a korrigált számlálási helyzetnek megfelelően újonnan beállítjuk. Az enh fő megállóhely meghatározásához ég a számláló korrekció kioldásához, továbbá az uj eo emeleti helyzet beírásához szükséges logikát részletesebben nem ismertettük.

Az optimális E menetdiagram további megjavítása céljából arra ia lehetőség van, hogy a leállítást kezdeményező jel beérkezésekor a korrekciós számítást még a v^ csúcssebesség elérése előtt elvégezzük, ég minden alakjel ütemnél az S1S5 maradékhiba tárban tárolt s_ZH maradék célhiba egy részét az 9_0οχχ alapjelet előállító 20 összegző fokozathoz továbbítsuk.

Arra is lehetőség van, hogy az SWG alapjel adó kimeneti jeleként egy kabin névleges helyet állítsunk elő, és ilyen módon az ut Δ s szabályozási hibájának képzése céljából a 16 ismétlő egység kimenetén fellépő kabin helyzet ellenőrző jelet közvetlenül a 8 különbségképzőhöz vezethetjük. Ebben az esetben szükségtelenné válik az SIS1 indítási hely tároló ég az IWG2 ellenőrző jel adó 17 különbségképzöjének az alkalmazása.

Lehetőség van ezenkívül arra, hogy a sebesség szabályozó IWG1 ellenőrző jel adója részére egy a szabályozandó jellemzőt analóg alakban előállító tachométert alkalmazzunk, amikor is a

-9180171 digitál-analóg átalakító a helyzet szabályozó kor 8 különbségképzőjének a kimeneténél rendezhető el. A sebesség szabályozó ' kör 10 impulzus jel adója felhasználható a helyzet szabályozó kör impulzus jeladójaként is* és ennek következtében nincs többé szükség az 5 felvonószekreny által hajtott 12 impulzus jeladóra.

Arra Is van lehetőség, hogy az SISJ célút lépés tárolóban tárolt célút lépéseket külön kiszámítsuk, és ennek következtében megtakaríthatjuk az SLS3 célút lépéstárolót.

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Ha jtásvezérlés felvonóhoz szabályozó körrel, amely egy sebesség szabályozó körből, egy helyzet szabályozó körből, legalább egy a helyzet szabályozó kör ellenőrzőjel adójához hozzái^endelt impulzus jeladóból és legalább egy digitál-analóg átalakítóból áll, továbbá menetdiagram sereget előállító alapjel adóval van ellátva, amely vezérlő tárat tartalmaz, amely legalább a megengedett ránditási értékeket és a gyorsulás határértékeit tárolja és a gyorsulás, a sebesség ás az ut folyamatos numerikus integrálását végző három összegző fokozattal van öszszekötve, és az úthoz rendelt összegző fokozat kimenete ut alapjelként a szabályozó körhöz csatlakozik, továbbá a fékezés beinditásl pontjának a meghatározására a vezérlő tárral és egy emeleti helyzet tárral együttműködő, leállítás kezdeményező jelet előállító leállító berendezéssel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a leállító berendezés /STE/ az alapjel adó /SWG/ vezérlő tárát /F'.VS/ vezérlő, a szomszédos menet diagramok interpolálásával optimális menetdiagramot /E/ előállító leállítás! korrekciós berendezéshez /STK/ van csatlakoztatva ég a helyzet szabályozó kör ellenőrzőjel adójával /IWG2/ ég az emeleti helyzet tárral /SL32/ összekötött, az alapjel adót /SWG/ befolyásoló beérkezési korrekciós berendezése /EK/ továbbá egy az ellenőrző jeladót /IWG2/ cg az emeleti helyzet tárat /SIG2/ befolyásoló számláló korrigáló berendezés /ZK/ van, és a sebesség szabályozó körben'egy funkcionálisan alárendelt áramszabályozó kör helyezkedik el.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti hajtásvezérlée kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alapjel adó /SWG/ vezérlő tára /FWS/ egy adatbuszon keresztül mikroprocesszorral összekötött programozható fix tárként van kiképezve, és ehhez a mikroprocesszor óragenerátoráról impulzusleosztással vezérelt alapjel ütemadó van hozzárendelve.
3. 3. Az 1. igénypont szerint hajtásvezérlég kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az emeleti helyzet tárolót /SLS2/ egy pafferezett, változtatható tartalmú tár képezi, amely egy iró-olvasó tárként van kiképezve és amelynek hálózatfüggétlen feszültségforrása /21/ van, és az eraeletszámot /en/ a felvonószekrény /5/ felfelé menetekor megnövelő, lefelé menetekor pedig lecsökkente logikával van ellátva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti hajtásvezérléa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a leállító berendezés /STE/ a szomszédos menetgörbék útjainak /s , s ,/ a különbsé- <LL il*¹ X gét %As_n/ tároló célút lépéstárolóval /SIS3/ van ellátva, amely író-olvasó tárként van kiképezve, és a célút lépéstároló /SIS3/ adatbuszon keresztül a célút lépeseket ZAs_n/ egy céluttá /s^/ akkumuláló mikroprocesszorral van összekötve, és egy soronkövet-10180171 koző célemeloti helyzetet /zo’/ meghatározó emeleti helyzet tárolóval /SIS2/ van ellátva, amely szinten as adatbuszon keresztül a cólornelet helyzet; /zo’/ s az indítási helyzet /sto/ he a célút /sn/ összegének /zo/ eltéréséből egy célhibát. /s / kőpező, valamint a célhiba /s__/ és a következő alapjel ütem £jTl /n+1/ célút lépésének /Λε„._Ί/ a különbségéből az *** 11+1 α Π il r 1 feltétel fennállásakor a leállítást kezdeményező jelet előállító mikroprocesszorral van összekötve.
5. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hajtásvezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a leállítás korrekciós berendezés /STK/ a célhibát /s_„/ tároló célhiba tárat /SIS4/ tartalmaz, amely író-olvasó tárként van kiképezve, amely az adatbuszon keresztül egy korrekciós időt meghatározó mikroproceszszorral van összekötve, továbbá az osztásnál keletkező maradék célhibát /Sgp/ tároló maradékhiba tárral /SIS5/ van ellátva, amelyet iró-olvasó tár képez.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti hajtásvezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyzet szabályozó kör ellenőrző jel adójához /IWG2/ rendelt impulzus jeladó /12/ a felvonószekrénnyel /5/ meghajtott kapcsolatban van.
7. 7. Az 1. vagy 6. igénypont szerinti hajtásvezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyzet szabályozó kör ellenőrző jel adójához /IWG2/ rendelt impulzus jeladó /12/ egy, a felvonószekrénnyel /5/ hajtott sebesség korlátozóval /13/ van összekapcsolva.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti hajtásvezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sebesség szabályozó kör ellenőrző jel adója /I’.TGl/ egy második, a felvonó hajtómotorjának /1/ a tengelyevei hajtott impulzus jeladót /10/ tartalmaz, ahol a digital-analóg átalakító /9/ a sebesség szabályozó körnek a szabályozási hiba jelet /áíkv/ létrehozó különbségképzö jenek /7/ a kimeneténél van elrendezve.
9. 9. Az 1-3. igénypontok szerinti hajtásvezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a beérkezési korrekciós berendezés /EK/ a felvonószekrénynél /5/ elrendezett kapcsoló berendezést /29/ tartalmaz * amely egy beviteli egységen keresztül az adatpufferként kiképzett beérkezési tárral /8166/ van összekötve, es a beérkezési tár /3166/ az adatbuszon keresztül mikroprocesszorral van összekötve.
10. 10. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti hajtásvezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a számláló korrigáló berendezés /ZK/ egy, az emeleti helyzet tárolótól /SIS2/ egy fő megállóhely /enh/ emeleti helyzetéhez /eo/ egy megállási hibát hozzáadó mikroprocesszoron átvezető és az összeget a helyzet szabályozó kör ellenőrző jel adója /IWG2/ kabinut számlálójához /14/ elvezető összeköttetéssel van ellátva, és egy további a kabinut számlálóval /14/ összekötött ismétlő egység /16/ kimenetétől a mikroprocesszoron keresztül a beérkezési tár /31S6/ kimenetéhez és az emeleti helyzet tárolóhoz /SI62/ elvezető összeköttetése van. ___________