HU180046B - Circuit arrangement for operating at least one gas or vapour - Google Patents

Description

Kapcsolási elrendezés, amely legalább egy előfűthető elektródával rendelkező gázkisülési csövet, valamint a kisülési csövet begyújtó és tápláló eszközöket tartalmaz, továbbá két bemeneti csatlakozója van, amelyek közé egy kisülési cső és egy kondenzátort tartalmazó stabilizáló ballaszt soros kapcsolása van kötve, és a bemeneti csatlakozók olyan váltakozó feszültségforrásra csatlakoznak, amelynek effektív feszültsége a soros áramkörben levő kisülési cső(vek) teljes ívfeszültségének 0,65— 1,4-szerese, az előfűthető elektródának a bemeneti csatlakozóhoz kapcsolódó kivezetéséhez képesti másik kivezetése a soros áramkörben levő másik elektródához csatlakozik félvezető kapcsolóelemen keresztül, amely kapcsolóelemet a kisülési cső működése közben egy vezérlő áramkör a feszültségforrás feszültségének minden félperiódusa második felében vezető állapotba hozza.

A találmány tárgya továbbá egy olyan segédeszköz, amely félvezető kapcsolóelemet tartalmaz, és amely segédeszköz előnyösen alkalmazható a fenti elektromos eszközhöz.

Egy, a fentiekben körülírt kapcsolási elrendezést ismertet például a 3 997 814 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amelyben a kisülési cső egy lámpa. Ennek az ismert eszköznek az az előnye, hogy a stabilizáló ballaszt viszonylag kicsi.

Ennek az ismer kapcsolási elrendezésnek azonban az a hátránya, hogy a kisülési cső begyújtása alatt az elektródák közötti feszültség olyan mértékben megnőhet, hogy a kisülési cső már akkor is begyújthat, amikor 180046 az előfűthető elektródák még hidegek. Az ilyen módon történő begyújtásnak az a hátránya, hogy a kisülési cső élettartama lecsökken.

A találmány elé célul tűztük ki egy, a fentiekben kö5 rülírt elektromos eszköznek a létrehozását, amely megakadályozza, hogy a kisülési cső begyújtson, miközben az előfűthető elektróda hideg állapotban van.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés legalább egy, előfűthető elektródával rendelkező gáz- és/vagy 10 gőzkisülési csövet, valamint a kisülési csövet begyújtó és tápláló eszközöket tartalmaz, továbbá két bemeneti csatlakozója van, amelyek közé egy kisülési cső és egy kondenzátort tartalmazó stabilizáló ballaszt soros kapcsolása van kötve, és a bemeneti csatlakozók olyan vál15 takozó feszültségforrásra csatlakoznak, amelynek effektív feszültsége a soros áramkörben levő kisülési cső(vek) teljes ívfeszültségének 0,65—1,4-szerese, az előfűthető elektródának a bemeneti csatlakozóhoz csatlakozó kivezetéséhez képesti másik kivezetése a soros áramkörben 20 levő másik elektródához csatlakozik félvezető kapcsolóelemen keresztül, amely kapcsolóelemet a kisülési cső működése közben egy vezérlőáramkör a feszültségforrás feszültségének minden félperiódusa második felében vezető állapotba hozza, és amelyet az jellemez, hogy a 25 két elektróda egy nem lineáris áramköri elemmel is össze van kötve, amelynek bekapcsolt, de a kisülési csőnek még begyújtás előtti állapotában kisebb az ohmos ellenállása mint a kisülési cső működésekor.

Ennek a kapcsolási elrendezésnek az az előnye, hogy a 30 cső elektródái között a kisülési cső — amely előnyösen

-1180046 egy lámpa — nem léphet fel nagy feszültség, a nem lineáris áramköri elem kis ohmos állapota következtében. Ez megakadályozza a lámpa begyújtását addig, ameddig az előfűthető elektróda még hideg állapotban van, ily módon megnöveljük a kisülési cső kapcsolási 5 élettartamát. A kapcsolási élettartam alatt itt azt értjük, hogy a cső hányszor kapcsolható be, mielőtt az tönkremenne.

A fentiekben említettük, hogy az előfűthető elektróda egy másik cső elektródájával van összekötve. A másik 10 csőelektróda lehet ugyanannak a kisülési csőnek egy második elektródája, vagy egy további kisülési csőnek az elektródája, amely hasonlóan sorosan van kötve a bemeneti csatlakozókra csatlakozó soros áramkörbe.

A félvezető kapcsolóelem például két, ellenpárhuza- 15 mosan kapcsolt tirisztorból állhat.

A félvezető kapcsolóelem vezérlőáramkörének bemeneti áramköre a két csőelektróda közé van kapcsolva.

A nemlineáris áramköri elem a két csőelektróda közé például közvetlenül kapcsolható. 20

A nemlineáris áramköri elem például egy pozitív hőfoktényezőjű ellenállás lehet (BTC ellenállás). Ebben az esetben ennek az ohmos ellenállása hideg állapotában alacsony lesz a kisülési cső begyújtása közben, és amely megakadályozza, hogy a kisülési cső elektródái között 25 nagyfeszültség jelenjen meg.

A pozitív hőfoktényezőjű ellenállás nagy ohmos állapota legjobban úgy tartható fenn, hogy az ellenállást a kisülési cső — például kisnyomású nátriumgőz kisülési cső — közelében helyezzük el; ily módon annak 30 működése közben a pozitív hőfoktényezőjű ellenállás magas hőmérsékleten van tartva.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy előnyös kiviteli alakjánál, amelynél a félvezető kapcsolóelem vezérlőáramkörének első bemeneti áramköre egy 35 bemeneti csatlakozóra van kötve, a nemlineáris áramköri elem a félvezető kapcsolóelem vezérlő áramköre második bemeneti áramkörének részét alkotja, és a nemlineáris áramköri elem kis ohmos állapotában a vezérlő áramkör ezen részének időállandója, amely vezérlő 40 áramkört a második bemeneti áramkör alkotja, olyan kicsi, hogy a félvezető kapcsolóelem a második bemeneti áramkör révén vezetővé válik.

Ennek az előnyös kiviteli alaknak az az előnye, hogy a nemlineáris áramköri elem fizikailag meglehetősen kicsi 45 lehet, mivel az csak a vezérlő áramkörben van jelen. Nevezetesen, ekkor nem szükséges, hogy ez a nemlineáris áramköri elem vezesse a stabilizáló ballaszton keresztülfolyó összes áramot. A vezérlő áramkör, amelyet a második bemeneti áramkör alkot, ezen részének 50 kis időállandójának köszönhetően a félvezető kapcsolót a kisülési cső bekapcsolása közben az első bemeneti áramkör nem tudja vezetővé tenni, hanem csak a második bemeneti áramkör. Természetesen a különböző feszültségek, amelyekre a bemeneti áramkörök kapcsolva 55 vannak, szintén figyelembe veendők.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés fent ismertetett előnyös kiviteli alakjánál a nemlineáris áramköri elem célszerűen egy feszültségfüggő ellenállás (VDR ellenállás). 60

Ennek az előnyös kiviteli alaknak az az előnye, hogy ez az áramköri elem rögtön érzékeli a kisülési cső begyújtását. Ugyanis ez a nemlineáris áramköri elemként alkalmazott feszültségfüggő ellenállás a kisülési cső begyújtása után azonnal nagy ohmos állapotba kerül. 65

A félvezető kapcsoló elemvezérlését ekkor a vezérlőáramkör első bemeneti áramköre veszi át.

A találmány szerinti kapcsolási elrendelésnek a fentiekben ismertetett előnyös kiviteli alakjánál a kisülési cső begyújtása a következőképpen történik, Amint fentebb említettük, a kisülési csőfvek) ívfeszültségének (VB) effektív értéke csak kis mértékben tér el a lálózati feszültség effektív értékétől. Ha az előnyös kviteli alak szerinti kapcsolási elrendezés bemeneti csatkkozóit a hálózati feszültségre kapcsoljuk, a félvezető tapcsolóelem egyszer vezetővé válik az első bemeneti Iramkor révén, aminek következtében áram folyik a stíbilizáló ballaszt részét képező kondenzátor felé, amely ízt feltölti. A töltődés következtében a második bemeneti áramkörön eső feszültség a hálózati feszültség övetkező félperiódusa alatt nagy értéket venne fel, mire azonban a feszültségfüggő ellenállás kis ohmos állapiba kerül. Ez ekkor megakadályozza, hogy a kisülésiig elektródái között nagy feszültség jelenjen meg antik köszönhetően, hogy a félvezető kapcsolóelem a feszít. ségfüggő ellenálláson keresztül gyorsan vezetővé válj. Ez a folyamat folytatódik egészen addig, ameddig á előfűthető elektródák felmelegszenek, attól az áramtól, amely a félvezető kapcsolóelemen keresztülfolyik, és a; kisülési cső be nem gyújt. Az első bemeneti áramkörnek a félvezető kapcsolóelem első begyújtásán túlmenően további szerepe nincs a kisülési cső begyújtása közben.

Az ismertetett kiviteli alak ily módon tökéletesebb, mivel a kisülési cső begyújtási folyamata alatt a félvezető kapcsolóelemet elsősorban a második bemeneti áramkör teszi vezetővé, míg a kisülési cső működése közben a félvezető kapcsolóelem csak az első bemeneti áramkör révén válik vezetővé. Ily módon a félvezető kapcsolóelem vezérlése szét van választva a kisülési cső begyújtása és működése között.

Ebben a kapcsolási elrendezésben csak egyetlen kisülési cső van alkalmazva. Abban az esetben, ha a hálózati feszültség 220 V, akkor a kisülési cső VB ívfeszültsége megközelíti a hálózati feszültséget, mivel az ívfeszültség hozzávetőlegesen 155 és 340 V között van. Ez azt is jelenti, hogy a hálózati feszültség a meghatározott 0,65 VB és 1,4 VB határok között van. A nagy ívfeszültség például úgy valósítható meg, hogy a kisülési csőbe nagy elektródatávolságot és/vagy a csőnek kis átmérőt választunk. A nagy ívfeszültséget úgy is elérhetjük, hogy a kisülési csőben finom eloszlású üveggyapotot helyezünk el.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy következő előnyös kiviteli alakjánál a bemenő csatlakozók közé kapcsolt soros áramkörbe egy második kisülési csövet is helyezünk, miáltal a félvezető kapcsolóelemet tartalmazó áramkör söntöli az egymással sorbakapcsolt kisülési csöveket.

Ennek az előnyös kiviteli alaknak az az előnye, hogy szokásos ívfeszültséggel rendelkező kisülési csövek alkalmazhatók. Például lehetőség van két olyan lámpának a sorbakapcsolására, amelyek mindegyikének hozzávetőlegesen 105 V az ívfeszültsége, és amelyeket ily módon 220 V-os hálózati feszültségről működtethetünk.

Ez utóbbi előnyös kiviteli alaknál mindkét kisülési cső rendelkezik előfűthető elektródákkal, és azok a szélső elektródák, amelyek a bemenőcsatlakozóktól ellentétes végeken vannak, egymással egy félvezető kapcsolóelemmel össze vannak kötve.

Ennek a további előnyös kiviteli alaknak az az előnye,

-2180046 hogy egyesíti az előnyeit a többlámpás eszköznek azzal az előnnyel, hogy a félvezető kapcsolóelem biztosítja az előfűthető elektródák előfűtését. Ez esetben „szélső elektródák” alatt a kisülési csöveknek azokat az elektródáit értjük, amelyek a két cső soros kapcsolásának végein vannak.

Ez utóbbi előnyös kiviteli alak további javított változatánál a két belső elektróda egy segédtranszformátorhoz csatlakozik, amely segédtranszformátor primer tekercse a stabilizáló ballaszt részét képezi.

Ennek a további előnyös kiviteli alaknak az az előnye, hogy a kisülési csövek két belső elektródájának előfűtése egyszerű módon megvalósítható. Az elektródák előfűtéséhez a stabilizáló ballaszt induktív részét használjuk fel.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál a két kisülési cső kisnyomású higanygőz kisülési cső.

Ennek az előnyös kiviteli alaknak az az előnye, hogy egy egyszerű világítóegység hozható létre, amely szokásos kisülési csövek kombinációjából áll, és amelyhez csak kis stabilizáló ballasztra, valamint egy elektronikus egységre van szükség.

A félvezető kapcsolóelem a vezérlőáramkörrel együtt például külön segédeszközként alkalmazható.

Egy ilyen segédeszköz előnyösen három bemeneti csatlakozóval rendelkezik, amely bemeneti csatlakozók közül kettő a kétirányú tirisztor karakterisztikával rendelkező félvezető kapcsolóelemre csatlakozik, és mivel egy nemlineáris áramköri elemet és egy kondenzátort tartalmazó áramkör söntöli a félvezető kapcsolóelemet, a harmadik bemenő csatlakozó egy ellenálláson keresztül a kondenzátorra van kötve.

Egy ilyen segédeszköznek az az előnye, hogy rendkívül egyszerű kivitelű.

A találmányt az alábbiakban néhány kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben, a mellékelt rajzok segítségével, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés első kiviteli alakját mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés második kiviteli alakját mutatja.

Az 1. ábrán látható 1 és 2 bemenő csatlakozóra 220 V-os, 50 Hz-es váltakozó hálózatú feszültséget kapcsolunk. Az 1 bemenő csatlakozóra egy 3 kondenzátor van kötve. A 3 kondenzátornak a másik kivezetése az 5 transzformátor első 4 primer tekercsére csatlakozik. Az 5 transzformátornak 5a szekunder tekercse van. A 4 primer tekercs másik kivezetése egy kisnyomású higanygőz 7 kisülési cső előfűthető 6 elektródájához csatlakozik. A 7 kisülési csőnek egy további előfűthető 8 elektródája van. A 7 kisülési csővel sorosan van elrendezve egy hasonló, kisnyomású higanygőz 9 kisülési cső. A 9 kisülési csőnek előfűthető 10 és 11 elektródája van. A 8 elektróda össze van kötve a 10 elektródával. All elektróda az 5 transzformátor második 12 primer tekercsén keresztül a 2 bemenő csatlakozóhoz van kötve. A 4 és 12 primer tekercsek a 7 és 9 kisülési csövet stabilizáló ballasztjának induktív részét alkotják.

A 6 és 11 elektródák egy 21 pozitív hőfoktényezőjű ellenálláson (PTC) és egy ezzel sorosan kapcsolt félvezető 22 kapcsolóelemen keresztül össze vannak kötve, amely félvezető 22 kapcsolóelemnek kétirányú tirisztor karakterisztikája van. A félvezető 22 kapcsolóelem vezérlőelektródája a 11 elektródához csatlakozik a 23 ellenálláson keresztül. A félvezető 22 kapcsolóelem vezérlőelektródája és a 23 ellenállás közös csatlakozási pontjához a 24 ellenállás van kötve. A 24 ellenállás másik kivezetése a 25 letörő áramköri elemhez, előnyösen egy kétoldalú szilíciumkapcsolóhoz (STS vagy kétoldalú, négyrétegű dióda) csatlakozik.

A 25 letörő áramköri elem másik kivezetése egy negatív hőfoktényezőjű 26 hőfokfüggő ellenálláshoz (NTC) csatlakozik. A 26 hőfokfüggő ellenállás másik kivezetése egy 27 ellenálláshoz van kapcsolva. A 27 ellenállás másik kivezetése egy 9 kisülési cső 11 elektródájára van kötve. A félvezető 22 kapcsolóelem vezérlő áramkörének első bemeneti áramkörét a 30 és 31 ellenállások, a 32 változtatható ellenállás és a 33 kondenzátor soros kapcsolása alkotja. Ennek a bemeneti áramkörnek az egyik vége az 1 bemenő csatlakozó és a 3 kondenzátor csatlakozási pontjára van vezetve, míg a másik vége a 9 kisülési cső 11 elektródájára van kapcsolva. A félvezető 22 kapcsolóelem vezérlő áramkörének második bemeneti áramkörét a 40 nemlineáris áramköri elem — amely előnyösen egy feszültségfüggő ellenállás — egy 41 ellenállás és az előző bemeneti áramkörrel közös 33 kondenzátor soros kapcsolása alkotja. Ez a második bemeneti áramkör a félvezető 22 kapcsolóelemet söntöli. A félvezető 22 kapcsolóelem vezérlő áramkörét a 23, 24 ellenállások, a 25 letörő áramköri elem a 26 hőfokfüggő ellenállás, a 27, 30, 31, 32 ellenállások, valamint a 33 kondenzátor együttesen alkotják.

Ezen túlmenően a 31 és 32 ellenállások és a 33 kondenzátor soros kapcsolását két, egymással ellentétes polaritással sorbakapcsolt 50 és 51 Zener-dióda söntöli.

Az 5 transzformátor 5a szekunder tekercse a 8 és 10 elektródákhoz egy 60 kapcsolóelemen keresztül csatlakozik, amely 60 kapcsolóelemnek kétirányú tirisztor karakterisztikája (trise) van. A 60 kapcsolóelem vezérlőelektródája a 60 kapcsolóelem főelektródájához az egymással sorbakapcsolt 61 és 62 Zener-diódákon keresztül van kötve.

Az áramkör működése a következő:

Abban az esetben, amennyiben az 1 és 2 bemenő csatlakozóra 220 V-os és 50 Hz-es feszültségforrást kapcsolunk, az áram először az 1 bemenő csatlakozóról a 30, 31,32 ellenállásokon, a 33 kondenzátoron, all elektródán és 12 primer tekercsen keresztül folyik a másik 2 bemenő csatlakozóhoz, és eközben feltölti a 3 kondenzátort addig, amíg annak a feszültsége a 25 letörő áramköri elem küszöbértékét el nem éri. Ekkor a 22 kapcsolóelem vezetővé válik, és a 3 kondenzátor feltöltődik (előfeszültség). Az áram null-átmeneténél a 22 kapcsolóelem ismét szakadássá válik. A 3 kondenzátoron levő előfeszültség segítségével a 6 és 11 elektródák között viszonylag magas feszültség áll elő. Ez a feszültség olyan nagy, hogy a 40 nemlineáris áramköri elem kis ohmos értéket vesz fel. Ennek következtében a 33 kondenzátor nagyon gyorsan feltöltődik a viszonylag kis ellenállású 40 nemlineáris áramköri elemen keresztül. Amint a 25 letörő áramköri elemen levő feszültség a küszöbértéket eléri, a félvezető 22 kapcsolóelem vezetővé válik a vezérlőelektródáján keresztül. Ezt követően az áram az 1 bemeneti csatlakozóról a 3 kondenzátoron, a 4 primer tekercsen, a 6 elektródán, a 21 pozitív hőfoktényezőjű ellenálláson, 22 kapcsolóelemen és a 11 elektródán keresztül folyik a 2 bemenő csatlakozóhoz. Annak köszönhetően, hogy az áram a 4 és 12 primer tekercseken is keresztülfolyik, az 5a szekunder tekercsben feszültség

-3180046 indukálódik, amely biztosítja, hogy a 8 és 10 elektródák is elöfűtést kapnak. Abban az esetben, ha a 22 kapcsolóelemen keresztülfolyó áram annak tartóárama alá csökken egy félperiódus után, akkor ez az elem ismét szakadássá válik. A fentiekben ismertetett módon a 22 kapcsolóelem ismét vezetővé válik a második bemeneti áramkörön keresztül a következő félperiódusban. Ez a folyamat ismétlődik egészen addig, ameddig a 7 és 9 kisülési csövek be nem gyújtanak. Ekkor a 6 és 11 elektródák közötti feszültség egyenlő a két cső együttes ívfeszültségével. Ez a feszültség nem elégséges ahhoz, hogy a 40 nemlineáris áramköri elemen a kis ohmos állapotot fenntartsa. Ebben az új állapotban a félvezető 22 kapcsolóelem nyitását az első bemeneti áramkör veszi át. A hálózati feszültségnek valamennyi félperiódusa alatt a 33 kondenzátor a 30—32 ellenállásokon keresztül töltődik addig, ameddig a 25 letörő áramköri elem letörést értékét el nem éri. Ekkor a 22 kapcsolóelem vezérlő elektródája egy impulzust kap, amelynek hatására ez a kapcsolóelem vezetővé válik. A 3 kondenzátor, amely a stabilizáló ballaszt részét képezi, biztosítja többek között azt, hogy mindig elégséges újranyújtási feszültség legyen a kisülési csövön. Az 50 és 51 Zener-diódák soros kapcsolása révén elérhető, hogy a kisülési cső működése közben a félperiódusnak abban a pillanatában, amikor a félvezető 22 kapcsolóelem vezetővé válik, csak kis mértékben függ az 1 és 2 bemenő csatlakozókra kapcsolt hálózati feszültség változásaitól.

Annak érdekében, hogy a hálózati áramot állandó értéken tartsuk, az első bemeneti áramkört az 1 bemenő csatlakozó és a 11 elektróda közé kapcsoljuk. Ez azt jelenti ugyanis, hogy a hálózati feszültséghez képesti fázistolás — amelyet a 12 primer tekercsen keresztülfolyó áram hoz létre — számításba vehető annak a pillanatnak a meghatározásánál, amikor a félvezető 22 kapcsolóelem vezetővé válik.

A 7 és 9 kisülési csövek begyújtásánál az első bemeneti áramkör működése gyorsan megszűnik, mivel a 33 kondenzátor a 40 nemlineáris áramköri elemen és 41 ellenálláson keresztül gyorsan eléri a 25 letörő áramköri 40 elem küszöbértékét. Abban az esetben is, ha bármi oknál fogva a 6 és 11 elektródák közötti feszültség ismét nagy értéket akarna felvenni, a 40 nemlineáris áramköri elem biztosítja, hogy a 22 kapcsolóelem elég gyorsan vezetővé váljon, és megakadályozza, hogy nagyfeszült- 45 ség lépjen fel.

Ha a 7 és 9 kisülési csövek már begyújtottak, a transzformátor 5a szekunder tekercsén levő feszültség lecsökken olyan mértékben, hogy az alatta marad a 61 és 62 Zener-diódák letörést feszültségének, így az továbbá 50 hatástalan marad. Ezzel befejeződik a félvezető 60 kapcsolóelem vezetővé tétele, és ennek következtében véget ér a belső 8 és 10 elektródák erősítése. A két 7 és 9 kisülési cső működése közben ugyanis a 8 és 10 elektródák már elég magas hőmérsékleten maradnak a kisülés kő- 55 vetkeztében. A negatív hőfoktényezőjű 26 hőfokfüggő ellenállás biztosítja a kisülési csövek újragyújtását, még alacsony környezeti hőmérséklet mellett is.

Az első gyakorlati kiviteli alaknál mindegyik kisülési csőnek hozzávetőlegesen 1,2 m hosszúsága van, átmérő- 60 jük hozzávetőlegesen 26 mm. A gáztöltetet argon alkotja. Az ívfeszültség (VB) valamennyi lámpánál hozzávetőlegesen 125 volt. Ebben az esetben mindegyik lámpa kb. 34 W teljesítményt vesz fel. A stabilizáló ballaszt a 3 kondenzátor 4 és 12 primer tekercsek kombinációjával 65 csak mintegy 9 W teljesítményt vesz fel; ily módon a hálózatból összesen 77 W a teljes teljesítményfelvétel. A rendszer hatásfoka, vagyis a teljes kapcsolási elrendezésnek, beleértve a ballasztot is, hozzávetőlegesen 88 lumen/W.

A begyújtási folyamat alatt a 40 nemlineáris áramköri elem kis ohmos állapotba kerül, ha a cső elektródái közötti feszültség legalább hozzávetőlegesen 350 V-ot elér. Ez megakadályozza, hogy a cső begyújtson, mialatt az elektródák még hidegek. Egy olyan elrendezésben, amely nem a találmány szerinti, és amelyben a 40 nemlineáris áramköri elem nincs jelen, de más szempontból az áramkör azonos, a cső 6 és 11 elektródái között a feszültség elérheti az 1200 V-ot is. A kisülési cső ekkor begyújt,miközben azelektródák még túlságosan hidegek.

Egy második kiviteli alaknál, amelynél a hálózati feszültség 118 V és a hálózati frekvencia 60 Hz, valamint mindkét kisülési cső hossza azonos 1,2 m. Ez a kiviteli alak kisnyomású higanygőzkisülési lámpákra vonatkozik, amelyek argont és kriptont tartalmaznak, és amelyeknek a külső átmérője 38 mm. Mindkét lámpa ívfeszültsége (VB) hozzávetőlegesen 83 V. Ebben az esetben mindkét lámpa körülbelül 32 W teljesítményt vesz fel. A stabilizáló ballaszt összesen körülbelül 7,5 W teljesítményt fogyaszt; ily módon a teljes rendszer a hálózatból 71,5 W-ot vesz fel, és hatásfoka hozzávetőlegesen 79 lumen/W.

A 2. ábra egy harmadik kiviteli alakot mutat, amely kapcsolás szintén 118 V-os, 60 Hz-es hálózati feszültségre készült, és az 1. ábrán bemutatott 7 és 9 kisülési csövek helyett egyetlen kisnyomású higanygőz 63 kisülési lámpa van alkalmazva, amelynek a hossza 1,5 mm. A 63 kisülési lámpa külső átmérője 26 mm. A töltőgáz argon. Az ívfeszültség (VB) hozzávetőlegesen 145 V. Ebben az esetben a 63 kisülési lámpa körülbelül 59 W-ot vesz fel. A ballaszt 8 W-ot fogyaszt. Következésképpen a hálózatból 67 W a teljesítményfelvétel. A 63 kisülési lámpa belső fala fluorescens réteggel· van ellátva, amely három vegyértékű európiummal aktivált ittriumoxid, terbiummal aktivált cériummagnézíumaluminát és két vegyértékű európiummal aktivált báriummagnéziumaluminátból áll (lásd az 1 458 700 számú és az 1 452 083 számú angol szabadalmi leírásokat). A rendszer hatásfoka hozzávetőlegesen 84 lumen/W.

A fenti három kiviteli alaknál az áramköri elemeknek az alábbi táblázatban feltüntetett értékeik voltak:

	Kiviteli alak
1.	2.	3.
3 kondenzátor (μΡ)	3,4	7,8	6,5
33 kondenzátor (nF)	470	470	330
4 és 12 primer tekercs együtt	1	0,33	0,35
41 ellenállás (kohm)	39	39	100
32 ellenállás (kohm)	11	11	10
31 ellenállás (kohm)	39	39	15
30 ellenállás (kohm)	100	47	47
27 ellenállás (kohm)	27	27	27
24 ellenállás (kohm)	150	150	150
23 ellenállás (kohm)	1	1	1

A 40 nemlineáris áramköri elem katalógusszáma az

1. és 3. kiviteli alaknál: Philips 2 322 594/14 712; és a

2. számú kiviteli alaknál Philips 2 322 594/13 512.

Mind a három kiviteli alak teljesíti azt a feltételt, hogy az elektromos eszköz 0,65 VB és 1,4 VB ívfeszültségek közötti hálózati feszültségre kapcsolható. Ugyanis az 1. kiviteli alaknál a hálózati feszültség 220 V, és VB = =2X125 V. A hálózati feszültség 0,65 VB=165 V és 1,5 VB =350 V között van.

A második kiviteli alaknál a hálózati feszültség 118 V, és VB=2X83 V=166 V. A hálózati feszültség ekkor 0,65 VB = 110 V és 1,4 VB =230 V között van.

A 3. kiviteli alaknál a hálózati feszültség 118 V, és VB = 145 V között van. A hálózati feszültség ekkor 0,65 VB =95 V és 1,4 VB =200 V között van.

A begyújtást folyamat alatt a 40 nemlineáris áramköri elem ohmos értéke gyakorlatilag elhanyagolhatóan kicsi, valamennyi kiviteli alaknál. A 41 ellenállás maradó ohmikus értéke akkora, hogy a második bemeneti áramkör időállandója olyan kicsi, hogy a 33 kondenzátor gyorsan töltődik ezen az áramkörön keresztül, és — következésképpen — a félvezető 22 kapcsolóelem vezetővé válik. A begyújtási folyamatnak ebben a fázisában a 30, 31 és 32 ellenállásokat tartalmazó bemeneti áramkörben már további szerepe nincs.

Ezen túlmenően a 30, 31 és 32 ellenállásokból álló áramkörnek mindkét kiviteli alaknál olyan nagy ohmos értéke van, hogy a 33 kondenzátor feszültsége, a kisülési cső(vek) működése közben nem éri el a 25 letörő áramköri elem letörési feszültségét a táphálózat feszültségének minden félperiódusa második feléig, amikor a félvezető 22 kapcsolóelem vezetővé válik.

Az ismertetett találmány szerinti berendezésnek az az előnye, hogy a viszonylag nagy (kombinált) ívfeszültségnek köszönhetően, amely megközelíti a hálózati feszültséget, viszonylag kis ballasztra van szüksége, amely a kisülési cső gyújtóáramköreivel kombinálva a lámpák élettartamát növeli, emellett csökken a teljesítményfelvétel és az anyagfelhasználás.

A 21 pozitív hőfoktényezőjű ellenállás egy burában elhelyezhető, amely burának a méretei egy hagyományos ködfénylámpás gyújtó burájáénak felel meg.

Claims (8)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Kapcsolási elrendezés legalább egy, előfűthető elektródával rendelkező gáz- és/vagy gőzkisülési cső működtetésére, amely kisülési csövet begyújtó és tápláló eszközöket tartalmaz, továbbá két bemeneti csatlakozója van, amelyek közé egy kisülési cső és egy kondenzátort tartalmazó stabilizáló ballaszt soros kapcsolása van kötve és a bemeneti csatlakozók váltakozó feszültség forrásra csatlakoztathatók, az előfűthető elektródának a bemeneti csatlakozóhoz kapcsolódó kivezetéséhez képesti másik kivezetése a soros áramkörben levő másik elektródához csatlakozik félvezető kapcsolóelemen ke5 resztül, amely kapcsolóelemhez vezérlő áramkör csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a két elektróda (6, 11) közé egy nemlineáris áramköri elem (40) is csatlakozik, amelynek terheletlen állapotban a legnagyobb az ohmos ellenállása.

   10
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a félvezető kapcsolóelem (22) vezérlő áramkörének első bemeneti áramköre bemeneti csatlakozóra (1) van kötve, a nemlineáris áramköri elem (40) a félvezető kapcsolóelem (22) vezérlő 15 áramköre egy második bemeneti áramkörének részét alkotja.
3. 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nemlineáris áramköri elem (40) egy feszültségfüggő ellenállás.

   20
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a bemenő csatlakozók (1, 2) közé kapcsolt soros áramkörbe egy második kisülési cső is be van iktatva, a félvezető kapcsolóelem a hozzátartozó áramkörrel együtt söntöli 25 a kisülési csövek soros kapcsolását.
5. 5. A 4. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindkét kisülési csőnek (7, 9) két előfűthető elektródája (6, 8, illetve 10, 11) van, a szélső elektródáknak (6, 11) azok a végei közé,

   30 amelyek a bemenő csatlakozókhoz (1, 2) képest ellentétes oldalon vannak, a félvezető kapcsolóelem (22) van beiktatva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két belső elektróda

   35 (8, 10) egy transzformátorhoz (5) csatlakozik, amelynek a primer tekercse (4, 12) a stabilizáló ballaszt részét képezi.
7. 7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két kisülési cső (7, 9) kisnyomású higanygőz kisülési cső.
8. 8. Segédeszköz, amely félvezető kapcsolóelemet tartalmaz és előnyösen alkalmas az 1—7. igénypontok szerinti kapcsolási elrendezéshez, azzal jellemezve, hogy a segédeszköznek három bemenő csatlakozója van, ame-

   45 lyek közül kettő egy kétirányú tirisztor karakterisztikájú félvezető kapcsolóelemen (22) keresztül össze van kötve, és amelyben a félvezető kapcsolóelemet (22) egy nemlineáris áramköri elemet (40) és kondenzátort (33) tartalmazó áramkör söntöl, és amelynek a harmadik be50 menő csatlakozója ellenálláson (30, 31, 32) keresztül a kondenzátorra (33) csatlakozik.

   1 db rajz, 2 ábra

   A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója

   84,619,66«4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató__

   -5ZOld