HU178015B

HU178015B - Process for preparing new 5-methyl-isoxazola-4-carboxylic acid-/4-trifluoromethyl/-anilide

Info

Publication number: HU178015B
Application number: HU79HO2201A
Authority: HU
Inventors: Friedrich-Jochannes Kaemmerer; Rudolf Schleyerbach
Original assignee: Hoechst Ag
Priority date: 1978-12-16
Filing date: 1979-12-14
Publication date: 1982-02-28
Also published as: ES486758A1; IL58951A; IE49126B1; IL58951A0; ZA796793B; US4351841A; PT70596A; DE2854439A1; EP0013376A2; AR226894A1; LU90466I2; MX6174E; DK534279A; AR222680A1; AU529341B2; NZ192400A; BG60764B2; EP0013376A3; DE2962929D1; AU5385379A

Description

A találmány tárgya eljárás új izoxazol-származék előállítására.

A 25 24 959 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási irat szerint az 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-anilid-származékok gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása ismert. Hasonló vegyületek vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy ha az anilid-rész 4-helyzetébe trifluormetil-csoportot viszünk be, úgy a kapott vegyületek mind a hatás erősségében, mind gyógyászati hatásszélességben, mind a hatásirány szempontjából felülmúlják az ismert 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-anilid-származékokat.

Találmányunk tárgya eljárás az (I) képletű 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluormetil)-anilid előállítására. A találmány szerinti (I) képletű vegyületet úgy állítjuk elő, hogy a (II) képletű 4-trifluomietil-anilint

a) valamilyen (III) általános képletű 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-származékkal

-- ahol a képletben

X jelentése vagy halogénatom, előnyösen klórvagy brómatom, vagy valamilyen YO- vagy ZO—CO—O-csoport ahol

Y jelentése adott esetben fluor-, klór-, bróm- vagy jódatommal, metil-, etil-, metoxi-, etoxi-, trifluor-metil-, nitro- vagy ciano-csoporttal egyszeresen, kétszeresen vagy háromszorosan helyettesített fenil-csoport vagy a (III) általános képletű vegyületnek megfelelő acil-csoport [a (III) általános képletű vegyület X nélkül) és

Z jelentése Ci-4-alkil-, fenil- vagy benzil-csoport reagáltatjuk, vagy

b) diketénnel vagy valamilyen reaktív acetecetsav-származékkal reagáltatjuk, majd az így kapott (IV) képletű acetecetsav-(4-trifluor-metil)-anilidet válamilyen (V) általános képletű ortohangyasav-észterrel - ahol a képletben R jelentése Ci.₄-alkil-csoport -és valamilyen savanhidriddel melegítjük és a kapott (VI) általános képletű 2-alkoximetilén-acetecetsav-(4-trifluormetii)-anilid-származékot - ahol R jelentése a fenti - hidroxil-aminnal reagáltatjuk.

Az a) eljárásváltozat szerinti reakciót célszerűen valamilyen, a reakció körülményei között a reakciópartnerekkel szemben indifferens megosztó- vagy oldószerben hajtjuk végre. Ilyenek például az aceto-nitril, éterek - mint dietil-éter, tetrahidro-furán vagy dioxán alkoholok - mint metanol, etanol, propanoi vagy i-propanol - és víz.

Az a) eljárásváltozat egyik előnyös foganatosítási módja szerint a (II) képletű trifluormetil-anilint a (III)' képletű karbonsav-kloriddal reagáltatjuk célszerűen savmegkötőszer - mint kálium- vagy nátrium-karbonát, alkáli- vagy alkáliföldfém-hidroxid vagy

-alkoholét - szerves bázis - mint trietil-amin, piri178015 din. pikolin vagy kinolin vagy a feleslegben alkalmazott (II) képletű anilin - jelenlétében 0 és 160 °C hőmérsékleten, előnyösen 20 és 80 °C hőmérsékleten. A reakció ideje» néhány perc és 2 óra közötti lehet.

A kiindulási anyagként alkalmazott (III) általános képletű 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-származékok a 634 286 számú német szabadalmi leírás szerint állíthatók elő etoxi-metilén-acetecet-észter hidroxil-aminnal 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-észterré történő átalakítása, majd a kapott észter 5-metil-izoxazol-4-karbonsavvá történő savas elszappanosítása — például ecetsav és koncentrált sósav 2 :1 arányú elegyével majd a kapott karbonsavnak szokásos módszerekkel karbonsav-halogenidekké, -észterekké, -anhidridekké történő átalakítása révén.

A b) eljárásváltozat szerint a (II) képletű 4-trifluormetil-anilint célszerűen legalább ekvimoláris mennyiségű diketénnel vagy reakcióképes acetecetsav-származékkal - például C₁.₄-alkil- vagy aril-acetoacetáttal, előnyösen metil-, etil-, fenil- vagy

2,4-diklór-fenil-acetoacetáttal, vagy valamilyen acetecetsav-halogeniddel - reagáltatjuk, célszerűen a reakció körülményei között a reakciópartnerekkel szemben indiferrens megosztó- vagy oldószerben

- például valamilyen nitrilben — mint aceto-nitril —, valamilyen éterben — mint dietil-éter, tetrahidro-furán vagy dioxán — 20 és 100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 40 és 80 °C közötti hőmérsékleten. A reakció ideje 10 perc és 3 óra közötti. A kapott (IV) képletű acetecetsav-aniiidet célszerűen legalább ekvimoláris mennyiségű (V) általános képletű ortohangyasav-észterrel és előnyösen 2 -4-szeres moláris feleslegben alkalmazott savanhidriddel - célszerűen valamilyen 4-6 szénatomos alkifás savanhidriddel, előnyösen ecetsavanhidriddel — 30 perc és 3 óra közötti ideig 80—150° C hőmérsékleten, előnyösen a reakcióelegy forráspontjának hőmérsékletén melegítjük. A kapott (VI) általános képletű 2-alkoximetilén-acetecetsav-anilid-származékot izoláljuk, majd célszerűen legalább ekvimoláris mennyiségű hidroxil-aminnal reagáltatjuk szerves oldószerben vagy oldószerelegyben

- előnyösen metil-, etil-, propil- vagy i-propil-alkoholban — adott esetben legfeljebb 1 térfogatrész szerves oldószerre vonatkoztatva 2 térfogatrész, előnyösen legfeljebb 1 térfogatrész víz jelenlétében 0 és 130 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 20 és 100 °C közötti hőmérsékleten. A reakció ideje néhány perc és 5 óra közötti.

A b) eljárásváltozatban közbenső termékként alkalmazott (IV) képletű acetecetsav-(4-trifluormetil)-anilid és (VI) általános képletű 2-alkoximetilén-acetecetsav-anilid-származékok új vegyületek. Ezek a vegyületek is hatásosak, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatásúak és így alkalmazhatók gyógyszerként.

Az (I) képletű reakciótermék — adott esetben a melléktermékek leszűrése és a szűrlet bepárlása után - kristályos formában válik ki, amennyiben szerves oldószerben dolgozunk. Vizes reakcióelegyből a terméket poláros szerves oldószerrel - mint metilén-klorid, kloroform vagy triklór-etilén — történő extrakció, majd az extraktum bepárlása után kapjuk meg. A terméket ezután átkristályo sítással tisztíthatjuk. Az átkristályosításhoz alkalmazhatunk szerves, előnyösen mérsékelten poláros oldószert — mint toluolt —, dimetil-benzolt, benzolt, ciklohexánt, metanolt vagy etanolt vagy ezeknek a keverékét.

A találmány szerinti (I) képletű izoxazol-származék farmakológiai tulajdonságai révén gyógyszerekként, különösen reuma elleni, gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és fájdalomcsillapító szerekként, valamint a multiple sklerózis kezelésére alkalmazhatók. Adagolhatok önmagukban — adott esetben mikrokapszulák formájában — vagy megfelelő hordozóanyagokkal együtt. A találmány tárgyát képezik tehát a gyógyszerkészítmények is, melyek az (I) képletű vegyületet tartalmazzák, adott esetben a szokásos fiziológiai szempontból megfelelő hordozóanyagokkal, hígítószerekkel és/vagy adalékanyagokkal. A készítmények adagolhatok orálisan, rektálisan vagy parenterálisan, előnyösen orálisan vagy rektálisan. Megfelelő szilárd vagy folyékony galenikus készítmények például a granulátumok, porok, tabletták, kapszulák, kúpok, szirupok, szuszpenziók vagy cseppek, valamint a késleltetett hatóanyagleadású készítmények. Leggyakrabban alkalmazott hordozóanyagok például a kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, különböző cukrok, keményítőfajták, cellulóz-származékok, zselatinok, növényi olajok, polietilén-glikolok, fiziológiai szempontból ártalmatlan oldószerek.

A találmány szerinti (I) képletű vegyület alkalmazható egyéb hatóanyagokkal — mint például antiurikopatikumokkal, trombociták aggregációját gátló anyagokkal, egyéb fájdalomcsillapító szerekkel és más szteroid vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel —.

Kiviteli példák az (I) képletű 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluormetil)-anilid előállítására.

a) eljárásváltozat

1. példa

0,1 mól (16,1 g) - 150 ml aceto-nitrilben oldott - 4-trifluormetil-anilint [(II) képletű vegyület] szobahőmérsékleten cseppenként összekeverünk 0,05 mól (7,3 g) — 20 ml aceto-nitrilben oldott —

5-metil-izoxazol-4-karbonsav-kloriddal [(III) képletű vegyület]. A keverést 20 percig folytatjuk, majd a kiváló 4-trifluormetil-anilin-hidrokloridot leszívatjuk, kétszer 20 ml aceto-nitrillel mossuk és az egyesített szűrleteket csökkentett nyomáson bepároljuk. így

12,8 g (az elméleti kitermelés 94,8%-a) fehér, kristályos 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluormetil)-anilid-et [(I) képletű vegyület] kapunk, melynek olvadáspontja toluolból történő átkristályosítás után 166,5 °C.

2. példa

0,1 mól (16,1 g) - 150 ml vízben szuszpendált - 4-trifluormetü-anilint [(II) képletű vegyület] cseppenként összekeverünk 0,1 mól (14,6 g) 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-ldoriddal [(III) képletű ve178015 gyület] és 20 ml 5 n kálium-hidroxid-oldattal, amikor is a kapott reakcióelegy pH-értéke 5 alatti. A reakcióelegyet kirázzuk 150 ml metilén-kloriddal. A metilén-ldoridos fázist vízzel mossuk, nátrium-szulfáttal szárijuk és csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. így 24,4 g (az elméleti kitermelés 90,2%-a) kristályos (I) képletű vegyületet kapunk, melynek olvadáspontja toluolból történő átkristályosítás után 166,5 °C.

3. példa

0,1 mól (16,1 g) 4-trifluormetil-anilin [(II) képletű vegyület] és 0,1 mól (5,06 g) trietil-amin 300 ml acetonitrilben készített oldatához keverés közben hozzácsepegtetjük 0,1 mól (14,6 g) 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-klorid [(III) képletű vegyület] 20 ml aceto-nitrilben készített oldatát. A reakcióelegyet még 20 percig keveijük. A kiváló mellékterméket leszívatjuk. A szűrletet csökkentett nyomáson szárítjuk. A visszamaradó anyagot kirázzuk 300 ml metilén-kloriddal és 300 ml vízzel. A metilén-kloridos fázist vízzel mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. így 21,2 g (az elméleti kitermelés 78,1%-a) kristályos (I) képletű vegyületet kapunk, melynek olvadáspontja toluolból történő átkristályosítás után 166,5 °C.

4. példa

0,1 mól (16,1 g) 4-trifluormetil-anilmt [(II) képletű vegyület] 0,1 mól (19,9 g) etoxi-karbonil-5-metil-izoxazol-4-karboxiláttal [(III) képletű vegyület] 80 ml tetrahidro-furánban 1 órán keresztül visszafolyatás közben főzünk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk. Lehűléskor a kristályos termék válik ki. A visszamaradó anyagból toluolból történő átkristályosítás után további ₄θ mennyiséget kapunk. Az így kapott 5-metíl-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluormetil)-anilid olvadáspontja 166,5 °C.

5. példa

0,1 mól (16,1 g) 4-trifluormetil-anilint [(II) képletű vegyület] és 0,1 mól (26,1 g) benziloxi-karbonil-5-metil-izoxazol-4-karboxüátot [(III) képletű ₅θ vegyület] feloldunk 150 ml dioxánban és a reakcióelegyet 90 percig visszafolyatjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A visszamaradó anyagból toluolból történő átkristályosítás után kapjuk az 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluor- ₅₅metil)-anilid-et, melynek olvadáspontja 166,5 “C.

6. példa

0,1 mól (16,1 g) 4-trifluormetil-anilint [(II)⁶⁰ képletű vegyület] és 0,1 mól (27,2 g) (2,4-diklór-fenil)-5-metil-izoxazol-4-karboxilátot [(III) képletű vegyület] feloldunk 150 ml tetrahidro-furánban, majd a reakcióelegyet 2 órán keresztül visszafolyatjuk. A ₆₅ reakcióelegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és így kapjuk a visszamaradó anyagból toluolból történő' átkristályosítás után az 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluormetil)-anilid-et, melynek _s olvadáspontja 166,5 °C.

7. példa

0,1 mól (16,1 g) 4-trifluormetil-anilint [(II) képletű vegyület] 0,1 mól (23,6 g) 5-metil-izoxazol-4-karbonsavanhidriddel 150 ml aceto-nitrilben 2 órán keresztül visszafolyatás közben főzünk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk és így kapjuk toluolból történő átkristályosítás után az 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluormetil)-anilid-et, melynek olvadáspontja 166,5 °C.

b) eljárásváltozat

1. lépés

Acetecetsav-4-trifluormetil-anilid [(IV) képletű vegyület]

0,5 mól (30,6 g) 4-trifluormetil-anilin [(II) képletű vegyület] 150 ml aceto-nitrilben készített oldatához 75 °C hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 0,55 mól (46,3 g) diketén 30 ml aceto-nitrilben készített oldatát. A reakcióelegyet 2,5 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk. Szobahőmérsékletre történő lehűtés után a kiváló kristályos anyagot leszívatjuk, hideg etanollal mossuk és szárítjuk. így 79,1 g (az elméleti kitermelés 64,5%-a) kristályos acetecetsav-4-trifluormetil-ani· Iid-et [(IV) képletű vegyület] kapunk, melynek olvadáspontja etanolból történő átkristályosítás után 155 *C.

Az aceto-nitriles fázist csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A visszamaradó kristályos anyagot (42,1 g) 80 ml etanolból átkristályosítjuk. így további 24,1 g (az elméleti kitermelés 19,7%-a) kristályos anyagot kapunk, melynek olvadáspontja etanolból történő átkristályosítás után 155 °C. Az összes kitermelés az elméleti kitermelés 84,2%-a.

2. lépés

2-Etoximetilén-acetecetsav-4-trifluormetil- anilid [(VI) képletű vegyület]

0,75 mól (183,9g) 1. lépés szerint előállított acetecetsav-4-trifluormetil-anilidet 0,83 mól (123 g) ortohangyasav-trietil-észterrel [(V) képletű vegyület] és 2,25 ml (229,7 g) ecetsavanhidriddel 1,5 órán keresztül visszafolyatás közben főzünk. Szobahőmérsékletre történő lehűtés után a kiváló kristályos anyait leszívatjuk és először kis mennyiségű ecetsavanhidriddel, majd petroléterrel mossuk. így

116,1 g (az elméleti kitermelés 51,4%-a) kristályos 2-eto'ximetilén-acetece tsav-4-trifluormetil-anilid-et [(VT) képletű vegyület] kapunk, melynek olvadáspontja toluolból történő átkristályosítás után 124-125 ’C.

Az egyesített szűrleteket csökkentett nyomáson bepároljuk. A keletkező kristályos anya» .’ isijük, először kis mennyiségű ecetsavanhidriddel, majd petroléterrel mossuk és szárítjuk. így további 56,1 g (az elméleti kitermelés 24,8%-a) kristályos anyagot kapunk, melynek olvadáspontja toluolból történő átkristályosítás után 124—125 °C. Az összes kitermelés az elméleti kitermelés 76,2%-a.

3. lépés

5-Metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluormetil)-anilid [(I) képletű vegyület]

0,11 mól (7,65 g) hidroxil-amin-hidrokloridot feloldunk 50 ml vízben, majd az így kapott oldatot összekeverjük 0,11 mól (4,4 g) nátrium-hidroxid 10 ml vízben készült jéghideg oldatával. Az így kapott hidroxil-aminos oldathoz 5—10 °C hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 0,1 mól (30.1 g)

2. lépés szerint előállított 2-etoximetilén-acetecetsav-4-trifluormetil-anilid [(VI) képletű vegyület] 60 ml etanolban készített oldatát. A reakcióelegyet ezután 15 percig visszafolyatás közben főzzük. A lehűtés után kiváló kristályokat leszívatjuk, vízzel mossuk és szárítjuk. így 19,6 g (az elméleti kitermelés 72,6%-a) kristályos 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluormetil)-anilid-et [(I) képletű vegyület] kapunk, melynek olvadáspontja toluolból történő átkristályosítás után 166,5 °C. 3

Farmakológiai vizsgálatok és eredmények

A találmány szerinti (I) képletű

5-metil-izoxazol-4-karb onsav-(4-triíluormetil)- 3

-anilid [(A) vegyület] hatását a 25 24 959 számú Német Szövetségi Köztáisaság-beli közrebocsátási irat 2. táblázatában leírt 10, 11 és 12 számú ismert, kémiai szerkezetüket illetően a találmány szerinti vegyülethez 4 közelálló izoxazol-származékokkal, mégpedig

5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-fluor)-aniliddel [(B) vegyület] 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(3-trifluormetil)-aniliddel [(C) vegyület] 4

5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(3,5-bisz-trifluormetil)-aniliddel [(D) vegyület) 5-metil-izoxazol-4-kaibonsav-(2-trifluormetil)-aniliddel [(E) vegyület], valamint az ismert gyulladáscsökkentő szerrel, a 5 Phenylbutazonnal [(F) vegyület] hasonlítjuk össze. Állatkísérleteket végzünk a gyulladáscsökkentő hatás vizsgálatára, az immunpatologikus folyamat befolyásolására, az ulkerogén aktivitás és az akut toxicitás meghatározására. A vizs- _sgálatok eredményeit az 1. és 2. táblázatban foglaljuk össze. A táblázatok adatai alapján a találmány szerinti vegyület az ismert vegyületeket tulajdonságaikban lényegesen felülmúlja.

1. Adjuváns-arthritis, preventív kísérlet

A vizsgálatokat Pearson módszerrel [Arthrit.

Rheum. 2, 440 (1959)] végezzük. Kísérleti állatokként hímnemű Wistar-Lewis törzsből származó « .8 patkányokat alkalmazunk, melyeknek testsúlya 130-200 g. Az összehasonlításra kerülő vegyületeket az 1. kísérleti naptól a 17. kísérleti napig naponta orálisan adagoljuk. A kontrollként szolgáló állatok csak oldószert kapnak. Egy-egy vegyület vonatkozásában, valamint kontrollként 8 állatot alkalmazunk. A hatásosság kritériuma a kezeletlen kontrollállatokhoz képest a mancsok térfogatnövekedésének csökkenése. Az ED₅₀-értéket az adagolás hatásgörbéjéből grafikusan határozzuk meg.

2. Adjuváns-arthritis, Perper-féle módosítás [Proc. Soc. exp. Bioi. Med. 137, 506 (1971)]

A kísérleti állatok és kísérleti körülmények 1. vizsgálat szerintiek, az állatokat azonban csak az 1. kísérleti naptól a 12. kísérleti napig kezeljük. 9 napos kezelés nélküli intervallum után a 21. napon határozzuk meg a mancsok térfogatát. Ebben a kísérletben az ismert nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek hatástalanok, mivel csak adagolásuk alatt hatnak tünetien és nem befolyásolják az adjuváns-arthritis alapjául szolgáló immunpatologikus folyamatokat, aminek következtében a beteg5 ség a 21. napig teljesen kifejlődik.

3. Allergiás encephalomyelitis

Az immunpatológiai tünetek - mint az adjuváns arthritis-nél is - sok esetben meghatározott reumás megbetegedésekhez hasonlóak [P. A. Miescher és HL— J. Müller-Eberhard, Textbook of Immunpathology, Grune és Stratton, New York 179. és az ezt követő oldalak (1976)]. Ismert nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek ilyen esetben gyenge hatásúak.

A vizsgálatokat Levine módszerével [Arch. int. Pharmacodyn. 230. 309 (1977)] végezzük. Kísérleti állatokként hímnemű Wistar-Lewis törzsből származó patkányokat alkalmazunk, melyeknek testsúlya 180-220 g. Az encephalomyelitist komplett Freud-i adjuváns injektálásával indukáljuk, melyhez friss, homogenizált patkány-gerincvelő-extraktumot. valamint Bordetella-Pertussis-vakcinát adtunk előzőleg, Az összehasonlításra kerülő vegyületeket az 1. naptól a 12. napig naponta egyszer alkalmazzuk orálisan. Adagolásonként és kontrollcsoportként 10 állatot alkalmazunk. A 7. kísérleti naptól kezdve naponta meghatározott indexszel jelöljük a bénulási tüneteket, beleértve az elhalálozást és a testsúlyváltozását is, mégpedig:

minden 20 g-os testsúlyveszteség	- 1 pont
farokbénulás	- 1 pont
hátsó láb bénulás	— 3 pont
az egész test bénulása	— 5 pont
halál	·- 5 pont

Kritériumként a 11. napon kifejtett százalékos gátló hatást adjuk meg, melyet kezeletlen kontrollállatokhoz hasonlítunk. A kísérlet befejezése után a túlélő állatok vérében meghatározzuk az erythrocyták és a leucocyták számát, valamint a hematokrit-értéket.

4. Akut ulkerogén hatás

A vizsgálatokat minden esetben 10 hímnemű, Sprague-Dawley patkányon végezzük, melyeknek testsúlya 200—300 g. Az összehasonlításra kerülő vegyületek adagolása előtt 48 órától kezdődően egészen az állatok megöléséig megvonjuk az állatoktól a táplálékot, ugyanakkor ivóvízzel látjuk el őket. 24 órával az orális adagolás után az állatokat megöljük, gyomrukat kivesszük, folyó vízben megmossuk és vizsgáljuk a nyálkahártya sérülését. Minden makroszkopikusan látható sérülést fekélynek tekintünk. Meghatározzuk adagolásonként és naponta a fekélyes állatok részarányát és az UD50-értéket Litchfield és Wilcoxon szerint [J.-Pharmacol. exp. Ther. 96, 99 (1949)].

5. Szubakut ulkerogén hatás

A kísérleti állatok és a kísérlet körülményei a 4. kísérletnél leírtakkal azonosak, azzal az eltéréssel, hogy az összehasonlításra kerülő vegyületeket 4 napon keresztül normálisan táplált patkányokon al1. tá kalmazzuk naponta egyszer orálisan, majd az állatokat az 5. napon 24 órával a táplálékelvonás után megöljük. Schriver szerint ez a módszer lényegesen kifejezőbb, mint az egyszeri adagolás, mivel a 5 reumás betegek gyógyszeres terápiája is többszörös kezelésből áll [Toxicology and Appl. Pharmacology 32, 73 (1975)].

6. Akut toxicitás

Az akut toxicitási szabványos módszerekkel NMRI-egereken és Wistar- és Sprague-Dawley törzsből származó kaptkányokon határozzuk meg. Adagolásonként 6 állatot alkalmazunk. Az 5 LD_{5 0}-értékeket Litchfield és Wilcoxon szerint határozzuk meg.

A találmány szerinti (I) képletű vegyület az alábbi farmakológiai tulajdonságaiban múlja felül a 25 24 959 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli 0 közrebocsátási irat szerinti vegyületeket:

1. Hatáserőssége (ED_S0, adjuváns-arthritis. preventív) 6,5-szerese az 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-fluor)-amlid [(B) vegyület] hatásának.

	ED_S0 (mg/kg)	Allergiás	Ulkerogenitás	Terápiás	Index
Ve gyű-	Adjuváns-arthritis	encephalomyelitis	(4)	(5)	akut	szubakut
let	preventív Perper	(3)	akut	szubakut	UD 50	UD 50
	(1) szerint	adagolás gátló-	ud₅₀	ud₅₀	ED 50	ED 50
	(2)	mg/kg hatás %	mg/kg	mg/kg

A	2,3	4,5	10	100	57 (40-82)	77 (52-113)	25	33
B	15,0	25,0	25	43	250	118	<12	8
			50	Anémia	(231-270)	(97-144)
C	>50,0	20,0-ig	10	0	az LD_S 0 tartományon	~2
		hatástalan			belül ~	600	<7
D	~ 50,05	>50,0			100
E	>50,0	20,0-ig	10	0	350		3
		hatástalan			(177-693)
F	37,0	75-ig hatástalan	75		100

2. táblázat

Akut Vegyü- toxicitás	Akut toxicitás	Terápiás index LD 50 ED 50
let	i. p. egér	szájon át LDj 0 (mg/^kg)	faj törzs
A	150-300	235	patkány	100
		(167-332)	SPD
B	200-400	620	patkány	41
		(529-727)	Lewis
C	100-250	740	egér	<15
		(624-878)	NMRI
D	>500	2530	egér	~ 50
		(2162-2960)	NMRI
E	300-600
F		780	patkány	21

2. A 25 24 959 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratból megismerhető vegyületekkel szemben nagyobb gyógyászati hatásszélesség:

a) a gyomor nyálkahártyájára kifejtett mellékhatások szempontjából, különösen többszörös adagolás esetén: 4,1-szer nagyobb terápiás index (UD_So/ED_5O, szubakut) a (B) vegyűlethez viszo- nyitva,

b) az orális toxicitás szempontjából:

a gyógyászati hatásszélesség (LD/5O/ED_5O) 2,4-szer nagyobb, mint a (B) vegyület esetén.

3. A Perper szerinti adjuváns-arthritis és az allergiás encephalomyelitis immunpatológiai folyamatát a terápiás adagolási tartományon belül inhibitálja. Ez az összehasonlítás céljára alkalmazott vegyületekkel csak kis mértékben lehetséges, különösen nem érhető el velük az allergiás en178015 cephalomyelitis-nél gasztro-intesztinális vérveszteség nélkül 100%-os inhibitálás, mely a találmány szerinti készítménnyel elérhető.

A fenti farmakológiai adatok megmutatják, hogy a találmány szerinti (I) képletű vegyület a vizsgált gyulladáscsökkentő szerektől hatásprofiljában előnyösen különbözik, mégpedig különösen azáltal, hogy az állatkísérletekben az immunpatológíai folyamatokat gátolja, mely az emberi megbetegedések esetén is jelentőséggel bír. Ez érvényes ugyanígy más, a gyógyászatban már alkalmazott gyulladáscsökkentőszerre is. Ezek a tények lehetővé teszik az emberek reumás megbetegedéseinek sokkal inkább okozati gyógyszeres kezelését és nem csak - mint az eddig alkalmazott gyulladáscsökkentőszerek esetén — a tüneti kezelést.

így tehát a kísérleti állatok allergiás encephalomyelitis-e és az emberek multiple sklerózisa közötti hisztológiai és immunológiai hasonlóság alapján [T. L. Willmon, Ann. N. Y. Acad. Sci. 122, 1-2 (1965)] ennél az eddig gyógyászati szempontból alig hozzáférhető megbetegedésnél a találmány szerinti készítmény alkalmazható.

A találmány szerinti gyógyászati készítmények a találmány szerinti (1) képletű hatóanyagot orális alkalmazás esetén - például kapszulák alakjában 25-150 mg, előnyösen 50-100 mg mennyiségben, rektális alkalmazás esetén - például kúpok alakjában - 50-300mg, előnyösen 100—200mg menynyiségben tartalmazzák. A gyógyszert naponta 1-4-szer, átlagosan kétszer alkalmazzuk.

Claims

Szabadalmi igénypontok;

1. Eljárás az (I) képletű 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-(4-trifluormetil)-anilid előállítására, azzal jellemezve, hogy a (II) képletű 4-trifluormetil-anilint

a) valamilyen (III) általános képletű 5-metil-izoxazol-4-karbonsav-származékkal - ahol a képletben

X jelentése vagy halogénatom, előnyösen klór5 vagy brómatom, vagy valamilyen YO- vagy ZO-CO-O-csoport — ahol

Y jelentése adott esetben fluor-, klór-, bróm- vagy jódatommal, metil-, etil-, metoxi-, etoxi-, trlfluormetil-, nitro- vagy ciano-csoporttal egysze0 résén, kétszeresen vagy háromszorosan helyettesített fenil-csoport vagy a (III) általános képletű vegyületnek megfelelő acil-csoport [a (III) általános képletű vegyület X nélkül] és

Z jelentése Ci.₄-alkil-, fenil- vagy benzil-csoport 5 reagáltatjuk, vagy

b) diketénnel vagy valamilyen reaktív acetecetsav-származékkal reagáltatjuk, majd az így kapott (IV) képletű acetecetsav-(4-trifluormetil)-anilidet valamilyen (V) általános képletű ortohangyasav-észterrel - ahol a képletben

R jelentése (%.4-alkil-csoport és valamilyen savanhidriddel melegítjük és a kapott (VI) általános képletű 2-alkoximetilén-acetecetsav-(4-trifluormetil)-anilid-származékot — ahol R jelentése a fenti — hidroxil-aminnal reagáltatjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás továbbfejlesztése reuma elleni, gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és fájdalomcsillapító hatású gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (I) képletű vegyületből és adott esetben más ismert, az (I) általános képletű vegyületekkel szinergetikus hatást nem mutató hatóanyagból a gyógyszergyártásban szokásos hordozó és segédanyagokkal kombinálva, gyógyszerkészítményeket, előnyösen tablettákat, szuppozitoriumokat, oldatokat készítünk.