HU177512B

HU177512B - Process for preparing daunorubicin derivatives

Info

Publication number: HU177512B
Application number: HU77SO1192A
Authority: HU
Inventors: Sergio Penco; Francesco Angelucci; Federico Arcamone
Original assignee: Farmaceutici Italia
Priority date: 1976-07-13
Filing date: 1977-07-12
Publication date: 1981-10-28
Also published as: CS196212B2; DE2731306A1; CA1091225A; AT352877B; FR2358420B1; DE2731306B2; AU2690277A; SE7708060L; NL7707394A; DE2731306C3; GB1524468A; ATA492577A; YU169677A; CH632769A5; SU776562A3; IL52488A0; NZ184602A; FR2358420A1; IL52488A; DK312377A

Description

A találmány szerinti eljárás glükozidok előállítására vonatkozik egy váratlanul stabil közbensőterméken, a 9-dezacetil-9-oxo-N-trifluoracetildaunorubicinen keresztül — ez utóbbi vegyület új — és a vegyületet alkálifémbórhidriddel redukáljuk, a cukormaradékon az aminocsoportot védjük és az így védett származékot a 9-es helyzetben perjodáttal oxidáljuk. Az 1. reakció vázlat mutatja, hogy a (A) daunorubicint hogy alakítjuk át (C) 9-dezacetil-9-oxo-N-trifluoracetildaunorubicinné.

Az 1. reakcióvázlat szerint az (A) képletű daunorubicin

13-as helyzetében lévő karbonilcsoportot nátriumbórhidriddel megfelelő alkohollá redukáljuk. A reakciót szobahőmérsékleten vízben végezzük, miközben (B) képletű vegyület keletkezik, mely vegyületet 80%-os termeléssel izoláljuk hidroklorid formájában. Az így kapott (B) képletű dióit a cukorcsoport aminocsoportján védjük. Védőcsoportkén N-trifluoracetilcsoportot alkalmazunk, a védőcsoportot később enyhe körülmények között a daunorubicin molekula egyéb részeinek károsodása nélkül eltávolíthaljuk. Az N-trifíuoracetilezést trifluorecetsav-anhidriddeí történő kezeléssel és az O-trifluoracetilcsoport ezt kö- vető metanolos hidrolízisével végezzük. Eközben a védett (C) képletű származékot 74%-os termeléssel kapjuk. A (C) képletű származék oxidációja tere butilalkoholban 2 ekvivalens nátriumperjodát jelenlétében szobahőmérsékleten 2 5 óra alatt megy végbe. A védett (D) képletű daunorubicin a reakcióelegyben oldhatatlan, ezt a vegyületet 50%-os termeléssel kapjuk. A (D) képletű vegyületet nátriumciano bórhidriddel (NaBH₃CN) kezeljük és így savas körülmények között az (E) és (F) képletű vegyületek 8:1 arányú 10 epimér elegyét kapjuk. A vegyületeket szilikagél oszlopkromatográfiával választjuk szét egymástól, majd az N-trifluoracetil védőcsoportot enyhén lúgosán eltávolítjuk és így a (G) képletű 9-dezacetil-9-dauhorubicint és a (H) képletű 9-dezacetil-9-epi-daunorubicint kapjuk. A vegyü15 leteket hidrokloridként izoláljuk.

A (G) és (H) képletű vegyületek daganatellenes hatásúak és ezért humán tumorbetegségek kezelésére használhatók.

A következő, nem-korlátozó jellegű példákkal a talál20 mány további részleteit szemléltetjük.

1. példa

N-Trifluoracetil-13-dihidrodaunorubicin (C)

3,0g daunorubicinhidroklorid 300 ml vízzel készített oldatát vizes 0,lN nátrium-hidroxiddal pH — 9,5 értékre állítottuk és 0,3 g nátrium-bórhidriddel 7 percig kezeljük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet erős keverés közben a redukálószer feleslegének eltávolítása céljából 750 ml vizes 0,25 n sósavba öntjük. Az oldat pH-iát 8,6-ra ál177512

Htjuk és kloroformmal extraháljuk, amíg az extraktumok már nem színesek. A szerves fázist vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk és vákuumban 50 ml-re besűrítjük. A visszamaradó piros oldatot vízmentes metanolos sósavval pH = 3,5-re (kongóvörös) állítjuk, dietiléter felesleggel elegyítjük és így 2,8 g tiszta 13-dihidrodaunobicint (B) kapunk hidroklorid formájában.

2.8 g (B) képletű vegyület 300 ml kloroformmal készített szuszpenzióját 1 óra hosszat 0 'C-on 20 ml trifluorecetsavanhidriddel kezeljük. A reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 200 ml metanolban oldjuk és vizes telített nátrium-hidrogénkarbonát oldattal semlegesítjük. 30 perc múlva szobahőmérsékleten az oldószert vákuumban eltávolítjuk és a vizes oldatot kloroformmal extraháljuk, amíg az extraktumok már nem mutatnak színeződést. A szerves fázist vízzel mossuk és vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk és 30 ml-re besűrítjük, petroléter felesleggel elegyítjük és így 2,3 g tiszta N-trifluoracetil-13-dihidrodaunorubicin C-t kapunk. Olvadáspont: 164—166 C (bomlik); vékonyrétegkromatográfia Merek Kieselgél 60 F,₅₄ oszlopon kloroform és aceton oldószer rendszer eluálószerként való alkalmazásával (2:1 V/V) R_f = 0,25 értéket mutat.

2. példa

9-DezacetiI-9-oxo-N-trifluoracetildaunorubicin D

2.4 g /C) képletű vegyület 120 ml tere butilalkohollal készített oldatát 120 ml vízben oldott 1,6 g nátrium-perjodáttal kezeljük. A reakcióelegyet 2 óra hosszat szobahőmérsékleten kevertetjük. A kicsapódott (D) képletű vegyületet leszűrjük, vízzel mossuk, vákuumban szárítjuk. 1,4 g tiszta (D) képletű vegyületet kapunk, olvadáspont: 200 C (bomlik), vékonyrétegkromatográfia Merek—Kieselgel 60 I’’_2s4oszlopon kloroform és aceton oldószer elegy eluálószerként történő alkalmazásával (2:1 V/V) = R_f = 0,57.

Analízis: a C₂₇H,₄F,NO_|h képlet alapján számított: C:~55.9_n: H: 4.18%: talált: C: 55,6%; H: 4.26%.

3. példa

9-Dezaceuldaunorubicinhidroklorid G és 9-Dezacetil-9-epidaunorubicinhidrokIoríd H

1,7 g (D) képletű vegyület 250 ml dioxánnal és 50 ml vízzel készített oldatát vizes In sósavval pH = 3-ra állítjuk és 1 g nátriumcianobórhidriddel kezeljük 24 óráig szobahőmérsékleten, miközben a savas körülményeket In sósav hozzáadásával tartjuk fent. A reakcióelegyet 300 ml vízzel elegyítjük és ötször extraháljuk 200 ml kloroformmal. A vízzel mosott és nátrium-szulfát felett szárított szerves fázist vákuumban szárazra pároljuk. 1 g (E) és (F) képletű vegyületet tartalmazó terméket kapunk, melyet szilikagél oszlopon növekvő mennyiségű acetont tartalmazó kloroformmal, mint eluálószerrel kromatografálunk és így 0,85 g tiszta (E) képletű terméket kapunk. Olvadáspont: 204—206 °C (bomlik). Merek—Kieselgel 60 F₂₃₄ vékonyrétegkromatográfia kloroform-aceton 2:1 V/V arányú oldószer rendszer alkalmazásával R_f = 0,44-t mutat. 0,1 g tiszta (F) képletű vegyület is keletkezik. Olvadáspont: 180—182 °C (bomlik) és R_f az E képletű vegyületnél használt körülmények mellett 0,3. Az N-trifluoracetilcsoport hidrolízise a. következőképpen megy végbe. 50 ml 0,1 n nátrium-hidroxidot adunk az elegyhez, a pH-t 30 perc alatt 0 °C-on O.ln sósav hozzáadásával 8,4 értékre állítjuk be és az oldatot ismételten mossuk kloroformmal. Az öszszeöntött extraktumokat vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk és vákuumban 20 ml-re bepároljuk. Sztöchiometrikus mennyiségű meianolos sósav és dietiléter hozzáadásával vörös csapadékot kapunk, ezt elválasztjuk, dietiléterrel mossuk és vákuumban szárítjuk. A (G) képletű vegyület bomlás közben 166—167 ^cC-on olvad; [aj^ = 282° (c = 0,15 metanolban), vékonyrétegkromatográfia Kieselgel lemezeken (Merek) kloroform és aceton (13:6:1 V/V) arányú oldószer elegy alkalmazásával az Rf = 0,55.

Analízis: a C,₅H,₇NO₄HC1 képlet alapján számított: C:~57,52%; H: 5,42%; N: 2,68% talált: C: 57.16%; H: 5,45%; N: 2,42%.

A H vegyület 176 'C-on bomlás közben olvad, R_f a G vegyületnél alkalmazott körülmények között = 0,4.

Analízis: a C₂₃H₂₇NO₉ HC1 képlet alapján: számított: C: 57.52%: H: 5,42%; N: 2.68% talált: C: 57,61%; H: 5,52%; N: 2.53%.

[α]θ = + 104 (c = 0,148 metanolban).

1. táblázat

Doxorubicin (NSC 123127), 9-dezacetildaunorubicin (G) (NSC 268708) és 9-dezacetil-9-epi-daunorubicin (H) (NSC 268709) aktivitását hím C.D.F. egereken mutattuk ki P 388 limfocita-leukokémia esetében (tumorinoculum 10⁶ sejt, i.p.), a kezelés 1—9 napig i.p. történt). 4108 számú kísérlet, az adatokat a NCI előírások szerint kaptuk A.D. Little Inc. készüléken.

Vegyület	Dózis mg/kg	T/C*
Doxorubicin	4	83
	2	180
	1	171
	0,5	142
	0,25	152
G	25	73
	12,5	228
	6,25	180
	3,13	174
	1,56	155
H	25	66
	12,5	66
	6,25	171
	3,13	157
	1,56	142

^a) a kezeletlen kontroll százalékában kifejezett közepes túlélési idő

2. táblázat

Doxorubicin (NSC 123127) és 9-dezacetildaunorubicin (G) (NSC 268708) hatását mértük hím CDl j egerek

P—399 limfocita leukokémiája ellen (Tumorinoculum 10⁶ sejt, i.p.). Kezelés az 5., 9. és 13. napon — 4832 számú kísérlet, az adatokat az NCI előírásai szerint kaptuk A.D.

Little készüléken.

ahol

H OH

Vegyület Dózis mg/kg T/C^a

Doxorubicin 16120

8163

4136

2125

1125

G 113116

75181

37,5136

18,8145

9,4133

4.7109 ^a) a kezeletlen kontroll százalékában kifejezett közepes (úlélési idő

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás az I általános képletű új daunorubicin-származékok —

X C vagy C

5 /\ /\

OH H előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely C képletű N-trifluoracetil-13-dihidrodaunorubicint két ekvivalens nátrium-perjodát jelenlétében tercier butanolban szobahő10 mérsékleten két óráig oxidáljuk és a kapott D képletű 9-dezacetil-9-oxo-N-trifluoracetildaunorubicint savas körülmények között szobahőmérsékleten 24 óra alatt nátriumcianobórhidriddel (NaBH,CN) kezeljük és a kapott 9-dezaeetildaunorubicin és 9-dezacetil-9-epidaunorubicin 15 N-trifluoracetil-származékainak epimer elegyét szilikagél oszlopon, eluálószerként acetonnal fokozatosan dúsított kloroformot alkalmazva, az egyes epimerekké szétválasztjuk és az egyes epimer vegyületek N-trifluoracetilcsoporlját 0,1 n nátrium-hidroxiddal 30 perc alatt 0 C-on hid20 rolizáljuk, majd a kapott szabad bázisokat hidrokloriddá alakítjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás továbbfejlesztése gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy az I általános képletű vegyületeket — ahol X jelentése az 25 1. igénypontban megadott — a szokásos gyógyászatilag el- fogadható hordozó és/vagy vivő anyagokkal összekeverjük és gyógyszerkészítménnyé alakítjuk.