HU176891B - Process for preparing nitroso-carbamide derivatives - Google Patents

Process for preparing nitroso-carbamide derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU176891B
HU176891B HU78TA1491A HUTA001491A HU176891B HU 176891 B HU176891 B HU 176891B HU 78TA1491 A HU78TA1491 A HU 78TA1491A HU TA001491 A HUTA001491 A HU TA001491A HU 176891 B HU176891 B HU 176891B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
chloroethyl
mixture
formula
compound
glucopyranosyl
Prior art date
Application number
HU78TA1491A
Other languages
English (en)
Inventor
Kenji Tsujihara
Masakatsu Ozeki
Yoshihisa Arai
Original Assignee
Tanabe Seiyaku Co
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from JP9167477A external-priority patent/JPS5427526A/ja
Priority claimed from JP11425977A external-priority patent/JPS5448717A/ja
Priority claimed from JP1122578A external-priority patent/JPS54103826A/ja
Priority claimed from JP5856078A external-priority patent/JPS6026120B2/ja
Priority claimed from JP6345978A external-priority patent/JPS5919555B2/ja
Application filed by Tanabe Seiyaku Co filed Critical Tanabe Seiyaku Co
Publication of HU176891B publication Critical patent/HU176891B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07H—SUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H13/00—Compounds containing saccharide radicals esterified by carbonic acid or derivatives thereof, or by organic acids, e.g. phosphonic acids
    • C07H13/12—Compounds containing saccharide radicals esterified by carbonic acid or derivatives thereof, or by organic acids, e.g. phosphonic acids by acids having the group -X-C(=X)-X-, or halides thereof, in which each X means nitrogen, oxygen, sulfur, selenium or tellurium, e.g. carbonic acid, carbamic acid
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P35/00—Antineoplastic agents
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C275/00—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups
    • C07C275/66—Derivatives of urea, i.e. compounds containing any of the groups, the nitrogen atoms not being part of nitro or nitroso groups having nitrogen atoms of urea groups bound to halogen atoms or to nitro or nitroso groups
    • C07C275/68—N-nitroso ureas

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Saccharide Compounds (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás új nitrozo-karbamid-származékok előállítására. Közelebbről a találmány új I általános képletű nitrozo-karbamid-származékok előállítására vonatkozik — ahol
R* jelentése 1—6 szénatomos alkilcsoport, 1—6 szénatomos hidroxi-alkil-csoport, 3—5 szénatomos alkenilcsoport vagy 3—5 szénatomos alkinilcsoport,
R2 jelentése aldo-pentofuranozil-, aldo-pentopiranozil-, aldo-hexopiranozil-, O-aldo-hexopiranozil-(l -*4)-aldo-hexopiranozil-csoport, vagy egy —CH2(CHOH)nOH általános képletű csoport, ahol n jelentése 0, 1, 2, 3 vagy 4.
A találmány értelmében az I általános képletű vegyületeket — ahol Rl, R2 és n a fenti jelentésű — úgy állítjuk elő, hogy valamely II általános képletű vegyületet — ahol R1, R2 és n a fenti jelentésű — nitrolizálunk.
Ismeretes, hogy monoszaccharidok (N'-klóretil-N'-nitrozo-karbamoilj-amino-származékai előállíthatók (N'-klóretil-karbamoil)-amino-monoszaccharidok alkáli fém-nitritekkel, így például nátrium-nitrittel végrehajtott nitrolizálásával (108 043/1976, 26 846/1976 és 52128/1976) számon közzétett japán szabadalmi bejelentések). Ezek a szabadalmi leírások arra is tartalmaznak kitanitást, hogy az l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-D-glükopiranozil-karbamid („GANU”) és az l-(2-klóretil)-l•nitrozo-3-D-mannopiranozil-karbamid növelik az olyan egerek élettartamát, amelyeket előzetesen intraperitoneálisan L—1210 limfoid leukémia daganat sejtekkel oltottunk be. Ismeretes továbbá, hogy a diszaccharidok (N'-klóretil-N'-nitrozo-karbamoil)-amino-származékai, így például az l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-D-laktozil-karbamid és az l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-D-maltozil-karbamid a megfelelő (N'-klóretil-karbamoil)-amino-diszaccharidokból állíthatók elő a fenti eljárással analóg módon és leukémia sejtekkel szemben anti-tumor aktivitást fejtenek ki (141 815/1976 számon közzétett japán szabadalmi bejelentés).
Azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállított új I általános képletű nitrozo-karbamid-származékok — ahol R1, R2 és n a korábban megadott jelentésű — hatásos tumor- és leukémia-ellenes szerek, és alkalmasak arra, hogy melegvérű állatokban gátolják a rosszindulatú daganatsejtek növekedését, ugyanakkor kis toxicitást mutatnak. így például, ha a leukémia-ellenes hatást úgy vizsgáljuk, hogy daganatsejtekkel implantált egerek (például Leukémia L—1210 sejtjeivel implantált egerek) szervezetét 5 egymást követő napon intraperitoneálisan bejuttatjuk a vizsgálni kívánt vegyületeket azt találjuk, hogy az l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-D-galakto-piranozil-karbamid 1,0 mg/kg napi dózis esetén, vagy az l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-(O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozÍl)karbamid 0,9 mg/kg napi dózis esetén körülbelül 30%-kal növeli a kezelt egerek élettartamát. Az l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-glükopiranozil-karbamid, l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-D-galaktopiranozil-karbamid és 1(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-(O-a-D-glükopiranozil-(l -*4)-D-g!ükopiranozil)karbamid gátló hatása Ehrlich-féle ascites daganatra is körülbelül 8—16-szor nagyobb, mint az l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-cik)ohexil
-karbamidé (CCNU: R' foidrogénatom, R2=ciklohexilcsoport), ahol az utóbbi vegyület a következő publikációban került leírásra: T. P. Johnson és mtsai: J. Med. Chem.9, 892 (1966). Ezen felül az I általános képletű nitro-karbamid-származék alacsony toxicitású és nagy biztonsággal használható daganat-ellenes szerként. Például, ha a terápiás indexet az optimális dózisnak (az a napi dózis, amelynél a tumorsejtekkel inokulált egér élettartama maximálisan megnő) az ILSJ0-hoz viszonyított arányából számoljuk (ILSJ0=az a minimális napi dózis, amely 30%-kal megnöveli a kezelt egér élettartamát), L—1210 leukémia esetében az említett terápiás index az l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-(O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil)-karbamid esetében több mint 10-szer nagyobb lehet, mint a CCNU vagy GANU esetében. Az I általános képletű vegyületek terápiás indexe akkor is kiváló értéknek adódik, ha kiszámítása a Max D-nak a Min D-hez viszonyított arányából történik, ahol Max D az a maximális dózis, amely az Ehrlich-féle ascites daganat növekedését egerekben 100%-osan gátolja anélkül, hogy az egér elpusztulásához vezetne, míg Min D az a minimális dózis, amely az említett ascites tumor növekedését 100%-osan gátolja egereknél. Az említett terápiás index (Max D/Min D) l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-galaktopiranozil-karbamidra, l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-(O-a-D-glükopiranozil-(l -*4)-D-glükopiranozil) karbamidra és l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-(2-propenil)-3-L-arabinozil-karbamidra több mint 3-szor nagyobb, mint az ismert GANU és CCNU esetében. A találmány szerinti eljárással előállított I általános képletű vegyületek ezen felül kevéssé toxikusak a csontvelőre.
Az I általános képletben R1 jelentésében szereplő csoportok jellegzetes képviselői az egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—6 szénatomszámú alkilcsoportok, így a metil-, etil-, η-propil-, izopropil-, η-butil-, izopropil-, η-butil-, -izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, η-pentil-, izopentil-, neopentil-, 1-metil-butil-, 1-etil-propil-, terc-pentil-, η-hexil-, 2-metil-pentil-, izohexil- és 3,3-dimetilbutilcsoport; egyenes vagy elágazó szénláncú, 3—5 szénatomos alkenilcsoportok, így a 2-n-propenil-, 2-metil-2-η-propenil-, 2-n-butenil- és 3-n-butenil-csoport; 3—5 szénatomos alkinilcsoportok, úgy mint 2-propinil-,
2-butinil-, 3-n-butinil- és 2-metil-3-butinil-csoport; és az 1—6 szénatomos hidroxi-alkil-csoportok, így 2-hidroxi-ctil- és 3-hidroxi-n-propil-csoport. Másrészt az R2-vel jelölt csoportok jellegzetes példái az aldo-pento-furanozil-csoportok így a D-ribofuranozil- és a D-deoxi-ribofuranozil-csoport; az aldo-pentopiranozil-csoportok, úgy mint az L-arabino-piranozil és a D-xilopiranozil-csoport; az aldo-hexopiranozil-csoportok, úgy mint a D-glükopiranozil-, D-gaiaktopiranozil-, D-mannopiranozil-, L-ramnopiranozil-, D-fucopiranozil- és D-talopiranozil-csoport; az O-aldo-hexopiranozil-(l -* 4)-aldo-hexopiranozil-csoportok, úgy mint az O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil (=D-maltozil) és az O-a-D-galaktopiranozil-(l 4)-D-glükopiranozil (=D-laktozil)-csoport; és egy —CH2(CHOH)nCH2OH általános képletű csoport, úgy mint 2-hidroxi-etil-, 2,3-dihidroxi-n-propií-, 2,3,4-trihidroxi-n-butil-, 2,3,4,5-tetrahidroxi-n-pentil- és 2,3,4,5,6-pentahidroxi-n-hexilcsoport.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek közül előnyösek azok az I általános képletű vegyületek, ahol R1 jelentése 1—5 szénatomos alkilcsoport, 3—5 szénatomos alkenilcsoport, 3—5 szénatomos alkinilcsoport vagy 2-hidroxi-etil-csoport, és R2 jelentése D-aldo-pentofuranozil-, D- vagy L-aldo-pentofuranozil-, Dvagy L-aldo-hexopiranozil-, O-a-D-aldo-hexopiranozil-(1 -*-4)-D-aldo-hexopiranozil-csoport, vagy egy —CH2(CHOH)nCH2OH csoport, ahol n jelentése 0 vagy 1 és 4 közötti egész szám. Ugyancsak előnyösek azok a vegyületek, ahol R1 1—5 szénatomos alkil- vagy
3—5 szénatomos alkenilcsoportot jelent és R2 D-glükopiranozil-, D-galaktopiranozil-, D-mannopiranozil-, D-xilopiranozil-, L-arabinopiranozil-, O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil-csoportot vagy egy —CH2(CHOH)m—CH2OH általános képletű csoportot jelent, ahol m jelentése 1, 2 vagy 4. Előnyösek azok az I általános képletű vegyületek, ahol R1 metil-,etil-, n-propil-, izopropil-, η-butil-, izobutil-, η-pentil-, izopentil-, neopentil-, 2-n-propenil-, 2-metil-2-n-propenil-, 2-n-butenil-vagy 3-n-butenil-csoportot jelent és R2 D-glükopiranozil-, D-galaktopiranozil-, L-arabinopiranozil-, O-a-D-glükopiranozil-(l -*4)-D-glükopiranozil-, 2,3-dihidroxi -n-propil- vagy 2,3-trihidroxi-n-butil-csoportot képvisel. Legelőnyösebbek azok az I általános képletű vegyületek, ahol R1 jelentése η-butil-, izobutil- vagy 2-metil-2-n-propenil-csoport, és R2 D-galaktopiranozil-, L-arabinopiranozil- vagy O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil-csoportot képvisel.
A találmány szerint az I általános képletű nitrozo-kar-bamid-származékokat úgy állítjuk elő, hogy valamely II általános képletű vegyületet, ahol R1 és R2 a korábban megadott jelentésű, nitrolizálásnak vetünk alá.
A II általános képletű kiindulási anyagok könnyen előállíthatok. Például eljárhatunk úgy, hogy egy R1— —NH2 általános képletű primer amint — ahol R1 a korábban megadott jelentésű — valamely R2—X általános képletű vegyülettel kondenzálunk — ahol R2 a korábban megadott jelentésű és X jelentése hidroxilcsoport vagy halogénatom—, 20—80 °C hőmérsékleten, inért oldószerben, így metanolban, etanolban. így egy (R’R2)NH általános képletű szekunder aminhoz jutunk — ahol R1 és R2 a fenti jelentésű — amelyet 2-klór-etii-izocianáttal kondenzálva 0 és 30 °C közötti hőmérsékleten, alkalmas oldószerben a kívánt II általános képletű vegyületet kapjuk. Alkalmas oldószer például a tetrahidrofurán, metanol vagy az etanol.
A találmány szerint a nitrozálást úgy hajtjuk végre, hogy egy II általános képletű vegyületet salétromsavval, nitrogén-trioxiddal vagy nitrogén-tetraoxiddal reagáltatjuk, alkalmas oldószerben. A reakciót előnyösen —20 °C és 20 °C közötti, különösen előnyösen 0 °C és 5 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Víz, rövidszénláncú alkanolok, így metanol, etanol; tetrahidrofurán, metilén-klorid, etilacetát, ecetsav, hangyasav jöhetnek például szóba mint inért oldószerek. Ha a szabad salétromsavhoz úgy jutunk, hogy a salétromsav egy alkálifém-sóját, így nátrium-nitritet, kálium-nitritet; vagy valamely rövidszénláncú alkil-észterét, így butilnitrit, amil-nitrit, egy ásványi vagy szerves savval, például sósavval, kénsavval, hangyasavval, ecetsavval reagáltatjuk, a keletkezett szabad salétromsavat előnyösen közvetlenül felhasználjuk a következő nitrozálási 16ρφ hez. Másrészt, ha az eljárás során nitrogén-trioxido* vagy nitrogén-tetroxidot használunk, a nitrozálási reakciót előnyösen úgy végezzük, hogy egy II általános képletű kiindulási vegyületet feloldunk egy alkalmas mert oldószerben, majd az oldatba, sav-akceptor jelenlétéből vagy anélkül, gáz alakú nitrogén-trioxidot vagy nitrogén-tetroxidot vezetünk. Ha a nitrozálási reakció teljesen lejátszódott, az 1 általános képletű vegyület könnyen elkülöníthető a reakcióelegyből, és kívánt esetben szilikagélen végzett kromatografálással tovább tisztítható.
Az így kapott I általános képletű nitrozo-karbamid vegyület hatásos anti-tumor aktivitást mutat különféle daganat-sejtekkel szemben, így például az Ehrlich-féíe carcinoma, Sarcoma 180, Leukémia L-1210, Lewis-féle tüdőrák, Yoshida-féle sarcoma, patkány hasvízkór hepatoma ellen. A vegyületek tehát hasznosíthatók a felsorolt és hasonló daganatokkal megtámadott melegvérű állatok túlélési idejének meghosszabbítására és/vagy a daganatok növekedésének minimalizálására. A vegyületek felhasználhatók rosszindulatú lymphoma, leukémia, gyomor daganat, hepatoma és más rosszindulatú daganatok kezelésére is. A vegyületek felhasználása gyógyászati célokra orális vagy parenterális készítmények formájában történhet. A vivőanyagot úgy kell megválasztani, hogy ne lépjen reakcióba a hatóanyagként felhasznált I általános képletű vegyülettel. Alkalmas vivőanyagok például a zselatin, laktóz, glükóz, nátriumklorid, keményítő, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok. Más ismert gyógyszerészeti vivőanyagok szintén felhasználhatók. A gyógyászati készítmények készülhetnek szilárd adagolási egységek, így tabletták, bevonatos tabletták, pirulák vagy kapszulák formájában; vagy folyékony adagolási egységekként, így oldatok, szuszpenziók vagy emulziók formájában. Ezen felül az I általános képletű vegyületek parenterális adagolás esetén alkalmazhatók injekció vagy kúp formájában. A gyógyászati készítmények sterilizálva lehetnek és/vagy tartalmazhatnak különféle segédanyagokat, így tartósító és stabilizáló szereket. A dózis függ az adagolás módjától, a beteg korától, súlyától és állapotától és a kezelni kívánt betegség milyenségétől. Általában 0,1—30 mg/testsúly kg, különösen 0,2—10 mg/testsúly kg napi dózisokat alkalmazhatunk.
A következő példákkal a jelenleg legelőnyösebbnek vélt foganatosítási módokat illusztráljuk, a korlátozás szándéka nélkül.
A leírás egészében a „rövidszénláncú alkanol” és „rövidszénláncú alkil” kifejezéseket 1—6 szénatomos alkanolok és 1—6 szénatomos alkilcsoportok jelölésére használjuk.
1. példa (1) 3,6 g D-glükóz és metilamin 10%-os metanolos oldatának elegyét lezárt csőben 60 °C-on 20 percig melegítjük. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, és így nyers termékként 3,8 g 1-metilamino-l-dioxi-D-glükózt kapunk. A kapott nyers termék teljes 3,8 g-nyi mennyiségét feloldjuk 40 ml metanolban, majd 0—5 °C-on 2,5 g 2-klóretil-izocianát 10 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát csepegtetjük hozzá. Az oldatot ugyanezen a hőmérsékleten 1,5 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet csökkentett nyomáson koncentráljuk és a maradékhoz etilacetát és éter elegyét adjuk. 4,5 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk színtelen, karamella-szerű anyag formájában. IR spektrum (cm_1)= 3300, 1630, 1530, 1070, 1030
NMR spektrum (D2O)8: 3,10 (s, CH^J (2) 1,2 g l-(2-klóretil)-3-metil-3D-glükopiranozil-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és az oldathoz 0—5 C-os hőmérsékleten 0,56 g nátrium-nitritct adunk, egy óra alatt, keverés közben. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 1,5 órán át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet fagyasztva szárítjuk. A kapott maradékot szilikagél kromatográfiás módszerrel tisztítjuk, oldószerként kloroform, etilacetát és metanol 2:1:1 arányú elegyét használva. 0,6 g l-(2-klór10 etil)-l-nitrozo-3-metil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga por formájában.
[α]ρ = —22,9° (c= 1,1, metanol)
o. p.: 69 °C (bomlik)
IR spektrum v™/01 (cm~')=335O, 1690, 1070
NMR spektrum (D2O)8: 3,15 (s, 3H, CW3), 4,20 (t, 2H —N(NO)~CW2) 2· Példa
3,0 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-D-glükopiranozil-karbamidot az 1. példa (1) lépésben ismertetett módon feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid ele25 gyében, és 15 g vízmentes nátriumkarbonátot adunk az oldathoz. Az elegybe 10 perc alatt jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk, majd ugyanezen a hőmérsékleten 10 percen át tovább keverjük. Amikor a reakció teljesen lejátszódott, 10 ml metanolt és 3 ml vizet 30 adunk az elegyhez, majd 10 percen át keverjük. Az elegyet ezután szárítjuk, szűrjük és az oldószert lepároljuk. A kapott maradékot szilikagélen végzett kromatografálással tisztítjuk, oldószerként etilacetát, kloroform és metanol 5:2:1 arányú elegyét használva. 2,4 g l-(235 -klóracetil)-l-nitrozo-3-metil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga por formájában.
[α]θ = — 22,9° (c = 1, metanol) w 3. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 1,1 g etilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 1. példa (1) lépésével analóg módon 45 kezelve 5,5 g l-(2-k)óretil)-3-etil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk színtelen, karamella-szerű anyag formájában.
IR spektrum v^“‘(cm '): 3350, 1640, 1535, 1080, 1040, NMR spektrum (D2O)8: 1,25 (t, CH2—CH3) (2) 6,0 g l-(2-klóretil)-3-etil-3-D-glükopiranozil-karbamidot feloldunk 15 ml hangyasavban és az oldathoz 4,0 g nátrium-nitritet adunk fokozatosan, 0—5 °C-on, egy órán át, keverés közben. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten 20 percen át keverjük. 100 ml 1: 1 arányú éter/hexán elegyet adunk a reakcióelegyhez, majd a kapott olajat összegyűjtjük. Az olajos anyagot éterrel mossuk. Ezután az olajhoz metilénklorid és metanol 5: 1 arányú elegyét adjuk és az oldhatatlan anyagot szűréssel eltávolítjuk. A szűrletet az oldószer eltávolítása cél60 jából bepároljuk, majd a kapott maradékot szilikagél kromatografálással tisztítjuk, oldószerként kloroform, etilacetát és metanol 2:1:1 arányú elegyét használva. 2,0 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-etil-3-D-gíúkopiranozil-karbamidot kapunk világossárga karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm 1)==3370, 1700, 1090, NMR spektrum (D2O)8: 1,26 (t, 3H, —CH3), 4,20 [t, 2H, —N(CO)—CH2] [a]g= + 16,0o (c=0,4, metanol)
4. példa
3,1 g l-(2-klóretil)-3-etil-3-D-glükopÍranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nátriumkarbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxidot vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában ismertetett módon dolgozzuk fel.
2,6 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-etil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga karamell-szerű anyag formájában.
[α]^ο= + 16,0 ° (c=0,4, metanol)
5. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 1,3 g n-propilamín és 15 ml metanol elegyét 60 °C-on 30 percen át keverjük. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson szárazra kondenzáljuk és a maradékot éterrel mossuk. Nyers termékként 4,4 g 1-n-propilamino-I-deoxi-D-glükózt kapunk. A teljes
4,4 g-nyi mennyiséget feloldjuk 50 ml metanolban és 0—5 °C-on hozzácsepegtetjük 2,5 g 2-klóretil-izocianát 10 ml tetrahidrofuránnal készült elegyét. Az oldatot szobahőmérsékleten egy órán át keverjük, majd csökkentett nyomáson kondenzáljuk. A kapott maradékot feloldjuk 20 ml hangyasavban és szobahőmérsékleten 20 percen át állni hagyjuk. Az oldathoz hozzáadjuk éter és n-hexán 1: 1 arányú elegyének 200 ml-ét és a kapott olajos terméket többször egymás után éterrel mossuk. 5,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk barnás színű, karamell-szerű anyag formájában, amely, kívánt esetben tovább tisztítható szilikagélen végzett kromatografálással, oldószerként kloroform, etilacetát és metanol 1:2:1 arányú elegyét használva. így színtelen, karamell-szerű anyaghoz jutunk.
IR spektrum r™1?1 (cm-1): 3300, 1630, 1530, 1080, 1040 NMR spektrum (D2O)8: 0,93 (t, 3H, CHJ, 1,35—2,0 (m, 2H, — CH2—CH3) (2) 4,5 g l-(2-k!óretil)-3-n-propil-3-D-glükopiranozil-karbamidot feloldunk 20 ml hangyasavban és az oldathoz 0—5 °C-on, keverés közben, 1 órán át fokozatosan hozzáadunk 2,8 g nátrium-nitritet. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten egy órán át tovább keverjük. A reakció lejátszódása után 20 ml metanolt adunk a reakcióelegyhez. Az elegyet ezután kálium-karbonáttal semlegesítjük, jéghűtés mellett. Ezután 150 ml etilacetátot adunk az elegyhez és az oldhatatlan anyagokat szűréssel eltávolítjuk. A szűrletet vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal mossuk, szárítjuk és az oldószert lepároljuk. A kapott maradékot szilikagélen kromatografáljuk, oldószerként metanol és kloroform 1: 5 arányú elegyét használva. 1,5 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3300, 1700, 1070 NMR spektrum (D2O)8: 0,90 (t, 3H, —CH3), 1,6—2,0 (m, 2H, — CH2—CH3), 4,20 (t, 2H, N(NO>—Cfí2—) [ajp :-5,0° (c= 1,5, metanol)
6. példa
3,3 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-glükopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahirrofurán és 60 ml metilénklorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nátriumkarbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában leírt módon dolgozzuk fel. 2,6 g l-(2-k!óretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában.
[a£6=+5,0° (c=l,5, metanol)
7. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 2.0 g izopropilamin és 2.5 g 2-k!óretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 4,8 g l-(2-klóretil)-3-izopropil-3-D-glükopíranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3350, 1640, 1535, 1070, 1030 NMR spektrum (D2O)8: 1,38 (d, —CH(CH3)2) (2) 6,0 g l-(2-klóretil)-3-izopropil-3-D-glükopiranozil-karbamidot feloldunk 50 ml 10%-os vizes sósav-oldatban és az oldathoz fokozatosan, 0—5 °C-on, keverés közben 6 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 10 percen át keverjük. A reakcióelegyet etilacetáttal extraháljuk. Az extraktumot vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal mossuk, szárítjuk és az oldószert lepároljuk. Ezután a kapott maradékot szilikagélen végzett kromatografálással tisztítjuk, oldószerként kloroform és metanol 5 : 1 arányú elegyét használva. 2,0 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izopropil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v™c,3 (cm-1): 3400, 1690, 1070 NMR spektrum (D2O)8: 1,35 (d, 6H, — 4,10 (t, 2H, —N(N0)—C/72—), [«Jd = +21,0° (c=1,2, metanol)
8. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 1,7 g n-butilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében leírt módon kezeljük. 5,0 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v°uaj°' (cm-1): 3300, 1630, 1530, 1070, 1030 NMR spektrum (D2O)8:0,75—1.70 (m. — CH2CH2CH3 (2) 2,2 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-glükopiranozil-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és fokozatosan, 0—5 °C-on 40 perc alatt, keverés közben 1 g nátrium-nitritet adunk hozzá. Az elegyet ugyanezen a. hőmérsékleten keverjük további 1,5 órán át. Miután a reakció teljesen lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépésében leírt módon dolgozzuk fel.
ÍR spektrum v^1 (cm-1): 3350, 1700, 1080
NMR spektrum (D2O)8 : 0,70—1.80 (m, 7H), 4,15 (t 2H), 5,10 (d, 1H) [afö = + 8,0° (c=0,8, metanol)
9. példa
3,4 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-glükopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 mi metilén-klorid elegyében. Az oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában leírt módon kezeljük tovább, 2,9 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában.
[aJ^=+8,0° (c = 0,8, metanol)
10. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 2,5 g izobutilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében leírt módon dolgozzuk fel. 5,0 g l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-Dglükopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen karamellszerű anyag formájában.
IR spektrum CW): 3350,1635,1535, 1070,1030, NMR spektrum (D2O)8: 0,90 (d, 6H, CH(CH3)^
1.7- 2,3 [m, 1H, — C//(CH3)2] (2) 3,4 g l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-D-glükopiranozil-karbamidot feloldunk 70 ml tetrahidrofurán és 70 ml metilénklorid elegyében, és 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk az oldathoz. Az elegybe 10 perc alatt, keverés és jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetraoxid gázt vezetünk. Az elegyet a 2. példában leírt módon dolgozzuk fel. 2,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk sárga karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3400, 1700, 1080
NMR spektrum (D2O)8: 0,90 (d, 6H, — CH(C7/3)2),
1.8- 2,3 [m, 1H, —CJ7(CH3)2], 4,15 [t, 2H, —N(NO)— -C#2-] =-12,1° (c=l,4, metanol).
11. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 2,1 g n-pentilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 6,5 g l-(2-klóretil)-3-n-pentil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk barnás színű, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v^x ci3 (cm-*): 3350, 1640, 1540, 1070 NMR spektrum (D2O)8: 0,70 ~ 2,00 [m, —(CHJ3CH3] (2) 3,5 g l-(2-klóretil)-3-n-metil-3-D-glükopiranozilkarbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml metilénklorid elegyében és az oldathoz 15 g vízmentes nátriumkarbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában leírt módon dolgozzuk fel. 3»1 g l-(2-klóretil)-n-nitrozo-3-n-pentil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, sárga színű karamell formájában.
IR spektrum v^c'3 (cm-1): 3400, 1690, 1080
NMR spektrum (D2O)8:0,70—2,00 [m, 9H, —(CHJ3— c^3], 4,15 [t, 2H, —N(N0>-CH2—) 1«1d = +3,3o (C=l,0, metanol).
12. példa (1) 3,6 g D-glükóz, 2,5 g n-hexilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 6,8 g l-(2-klóretil)-3-n-hexil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, barnás, karamellszerű anyag formájában.
IR spektrum v™x c‘2 3(cm_1): 3350,1640, 1520,1080,1040.
(2) 4,3 g l-(2-klóretil)-3-n-3-D-glükopiranozil-karba[0 midot feloldunk 15 ml hangyasavban és az oldathoz 2,4 g nátrium-nitritet adunk 1 óra alatt, 0—5 °C-on, keverés közben. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további
1,5 órán át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépésével analóg módon dolgoz5 zuk fel. 1,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-hexil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, sárga olaj formájában. IR spektrum (cm-'): 3400, 1700, 1495, 1080 NMR spektrum (CDC13)8: 0,70—1,60 [m, —C//2)4C//3] faló =+4,4° (c=l,2, metanol)
13. példa
3,7 g l-(2-klóretil)-3-n-hexil-3-D-glükopiranozil-kar- bamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml metilénklorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Azelegyet a 2. példában leírt módon dolgozzuk fel tovább. 0 3,1 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-hexil-3-D-glükopiranozil-karbamidot kapunk, sárga olaj formájában. [a]“ =+4,40 (c=l,2, metanol).
14. példa (1) 3,6 g D-galaktóz, 1,5 g n-propilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 4,5 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D0 -galaktopiranozil-karbamidot kapunk színtelen, karamell-szerű termék formájában.
IR spektrum (cm-1): 3400, 1635, 1530, 1070, 1040 NMR spektrum (D2O)8: 0,95 (t, 3H, CH3), 1,70—2,10 (m, 2H, C7/2CH3), (2) 6,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 15 ml hangyasavban, majd a kapott oldathoz 1 óra alatt, 0—5 °C-on, keverés közben
4,2 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 1 órán át keverjük. Miután a reak0 ció lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépésével azonos módon dolgozzuk fel. 1,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga, karamell-szerű anyag formájában. ÍR spektrum (cm-1): 3380, 1690, 1080
NMR spektrum (D2O)8: 0,90 (t, 3H, C773), 1,60—2,00 (m, 2H, - C7/2 - CH3), [a]^3= + 18,O° (c=l,0, metanol)
15. példa
3,3 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml metilénklorid elegyében és az oldathoz 15 g vízmentes 5 nátriumkarbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxidot vezetünk. Az elegyet a 2. példában ismertetett módon kezeljük. 2,8 g 1 -(2-klóretil)-1 -nitrozo- 3-n-propil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga, karamell-szerű anyag formájában.
[ag = +18,0 (c=1,0, metanol)
16. példa (1) 3,6 g D-galaktóz, 2,4 g izopropilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 5,0 g l-(2-klóretil)-3-izopropil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v«l (cm'1): 3350, 1640, 1535, 1050 NMR spektrum (D2O)8: 1,38 [d, —CH(Cff3)2], (2) 6,0 g l-(2-klóretil)-3-izopropil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 20 ml hangyasavban és a kapott oldathoz egy óra alatt, keverés közben, 0—5 °C-os hőmérsékleten 4,2 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további egy órán át keverjük. Miután a reakció teljesen lejátszódott, az elegyet az
5. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel.
1,8 g 1-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izopropil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk világossárga, karamellszerű anyag formájában.
IR spektrum v£«C13 (cm-1): 3400, 1690, 1070
NMR spektrum (D2O)8: 1,40 [d, 6H, —CH(CH3)2], 4,16 [t, 2H, — N(NO)—CH2—], [a®1 =+21,1° (c=0,9, metanol)
17. példa (1) 3,6 g D-galaktóz, 1,8 g n-butilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 5,2 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3350, 1640,1540,1070,1030, NMR spektrum (D2O)8: 0,8—1,90 [m, (CHJ2CH3l (2) 4,6 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-galaktopiranozilkarbamidot feloldunk 15 ml hangyasavban és az oldathoz egy óra alatt, keverés közben, 0—5 °C-os hőmérsékleten 2,4 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 1,5 órán át keverjük. Miután a reakció teljesen lejátszódott, a reakcióelegyet az 5. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 1,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk sárga por formájában. A termék olvadáspontja: 44—46,5 °C (bomlik)
IR spektrum v^c'3 (cm-1): 3400, 1700, 1495, 1080 NMR spektrum (CDC13)8: 0,80—1,90 [m, 7H, —(CH^CHjI, 4,20 [t, 2H, —N(NO)CH2—] [x)d = + 16,4° (c = l,0, metanol).
18. példa
3,4 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. A kapott elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt veze tünk. Az elegyet ezután a 2. példával azonos módon kezeljük. 2,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk sárga por formájában. Olvadáspont: 44—46,5 °C (bomlik).
19. példa (1) 3,6 g D-galaktóz-, 2,0g izobutilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében leírt módon dolgozzuk fel. 5,5 g l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum ι·™ζ°' (cm-1): 3350, 1640, 1540, 1070, NMR spektrum (D2O)8: 0,93 [d, 6H, —CH(CW3)2], 1,82—2,20 [m, 1H, —CH(CH3)2], (2) 7,0 g l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 15 ml hangyasavban és az oldathoz 5,0 g nátrium-nitritet adunk egy óra alatt, 0—5 °C-os hőmérsékleten, állandó keverés mellett. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten egy órán át tovább keverjük. Miután a reakció teljesen lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépésében leírt módon kezeljük tovább. 2,0 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 48—53 °C.
IR spektrum O (cm-1): 3380, 1695, 1090, NMR spektrum (CDC13)8: 0,95 [d, 6H, — 1,80—2,25 [m, 1H, — C77(CH3)2] Md = — 3,6° (c = 1,0, metanol).
20. példa
3,4 g l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-D-gaiaktopiranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid elegyében és a kapott oldathoz hozzáadunk 15 g vízmentes nátrium-karbonátot. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxidot vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában ismertetett módon dolgozzuk fel. 3,0 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk sárga por formájában. A termék olvadáspontja: 48—54 °C.
[000 = -3,4° (c=l,0, metanol)
21. példa (1) 3,6 g D-galaktóz, 5 g szek-butilamin és 3,0 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 4,5 g l-(2-klóretil)-3-szek-butil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk világosbarna, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3360, 1630, 1535, 1050 NMR spektrum(D20)S:0,90(t, 3H,—CH2— CH3), 1,20 (d, 3H CH—C//3), 1,30—1,75 (m, 2H, +//2CH3).
(2) 7,0 g l-(2-klóretiI)-3-szek-butiI-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 20 ml hangyasavban és a kapott oldathoz egy óra alatt, keverés közben, 0—5 °C-on, 5,0 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további egy órán át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 1,7 g I-(2-klóretiI)-l-nitrozo-3-szek-butil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk világossárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm '): 3400, 1690, 1070
NMR spektrum (D2O)8: 0,90 (t, 3H, —CH2C7f3), 1,35 (d, 3H, CH—CH/ 1,55—2,00 (m, 2H, —C/72CH3) [α]ο = + 13,8° (c -1,3, metanol)
22. példa (1) 3,6 g D-galaktóz, 2,3 g n-pentilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. Ezzel az eljárással 5,5 g l-(2-klór- etil)-3-n-pentil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk színtelen karamell-szerű termék formájában. IR spektrum v£«c'» (cm '): 3350, 1640, 1535, 1060 NMR spektrum (D2O)8: 0,75—2,00 [m, (C//2)3C//3].
(2) 3,5 g l-(2-klóretil)-3-n-pentil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid elegyében, és a kapott oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe jéghűtés mellett, 10 perc alatt 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában leírt módon dolgozzuk fel. 2,7 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-pentil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk sárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum r™c'3 (cm-1): 3400, 1690, 1090, NMR (D2O)8: 0,70—2,00 (m, 9H, —(CZ72)3C/73),
4,15 [t,2H, —N(NO)C//2—] [α]^=+11,4ο (c=l,0, metanol)
23. példa (1) 3,6 g D-galaktóz, 2,3 g izopentilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon kezeljük. 5,5 g l-(2-klóretil)-3-izopentil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk színtelen, karamellszerű anyag formájában.
IR spektrum v^«ci3 (cm-1): 3350, 1640, 1535, 1060, NMR spektrum (D2O)S: 0,87 (d, 6H, +CH(C/73)2], 1,20—2,00 [m, 3H, — CH2—Ctt(CH3)2J.
(2) 3,5 g l-(2-klóretil)-3-izopentil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid elegyében és a kapott oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. A kapott elegybe jéghűtés mellett, 10 perc alatt 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példa szerinti eljárással dolgozzuk fel. 2,6 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izopentil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v£«c,s (cm1): 3380, 1690, 1090,
NMR spektrum (D2O)8: 0,89 [d, 6H, —CH(C//3)2], 1,20—1,90 (m, 3H, —CH2—CH^) Md = ~3,2° (c=l,0, metanol).
24. példa (1) 3,6 g D-galaktóz, 3,5 g neopentilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianátot az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 5,0 g l-(2-klóretil)-3-neopentil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3350, 1640, 1540, 1070, NMR spektrum (D2O)8: 0,90 [s, —C(C/f3)3J.
(2) 3,6 g l-(2-klóretil)-3-neopentil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml metilénklorid elegyében és a kapott oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe jéghűtés 5 mellett, 10 perc alatt 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk.
Az elegyet ezután a 2. példa eljárásával azonos módon dolgozzuk fel. 2,9 g l-(2-klóretÍl)-l-nitrozo-3-neopentil-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v™C‘3 (cm”1): 3400, 1705, 1075, 1045, NMR spektrum (D2O)8: 0,90 (s, —C(C//3)3] [ajy= +48,7° (c=0,94, metanol)
25. példa (1) 3,6 g D-galaktóz, 1,5 g 2-peropenilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon kezeljük. 4,3 g l-(2-klóretil)-3-(2-propenil)-3-
-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v™*1 (cm”1): 3400, 1640, 1535, 1070, NMR spektrum: meghatározhatatlan.
(2) 3,2 g l-(2-klóretil)-3-(2-propenil)-3-D-galaktopira25 nozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és ml metilénklorid elegyében és a kapott oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe jéghűtés és keverés mellett, 10 perc alatt 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Ezután a 2. példa szerint járunk el.
2,5 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-(2-propenil)-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm’1): 3400, 1700, 1090 [α]ο = —13,1° (C=1,1, metanol)
26. példa (1) 3,6 g D-galaktóz, 1,4 g 2-propinil-amin és 2,5 g 40 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon kezeljük. 4,3 g l-(2-klóretil)-3-(2-propinil)-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag alakjában.
IR spektrum v™’°* (cm-1): 3350, 1640, 1535, 1050,
NMR spektrum (D2O)8: 2,80 (m, —CeCH).
(2) 3,2 g l-(2-klóretil)-3-(2-propinil)-3-D-galaktopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml metilénklorid elegyében, és 15 g vízmentes nátriumkarbonátot adunk az oldathoz. Az elegybe jéghűtés és keverés mellett, 10 perc alatt 5 g nitrogén-tetroxidot vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példával analóg módon dolgozzuk fel. 2,5 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-(2-propinil)-3-D-galaktopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga por formájában.
IR spektrum v°^°‘ (cm-1): 3370, 3280, 1690, 1080, NMR spektrum (D2O)8: 2,75 (m, 1H,—C = CH), 5,10 (d, 1H, Cj—H)
Wd =—9,2° (c=l,l, metanol).
27. példa (1) 3,0 g D-ribóz, 1,0 g metilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 1. példa (1) lépésével analóg módon 65 dolgozzuk fel. így 4,0 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-D-ribo7 furanozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
ÍR spektrum (cm-1): 3350, 1635, 1540, 1050, NMR spektrum (D2O)8: 3,08 (s, C/73).
(2) 2 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-D-ribofuranozíl-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban, és az oldathoz 0—5 °C-on, egy óra alatt, keverés közben 1,1 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további egy órán át keverjük. Miután a reakció teljesen lejátszódott, az elegyet az 1. példa (2) lépése szerinti módon kezeljük tovább. 1,4 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-metil-3—D-ribofuranozil-karbamidot kapunk, sárga por formájában. A termék olvadáspontja: 57—60° (bomlik).
IR spektrum (cm-1): 3400, 1690, 1060,
NMR spektrum (CDC13)8: 3,10 (s, 3H, CW3), 6.30 (d, 1H, Cf-H) [ag=—35,2° (c=l,l, metanol).
28. példa
2,7 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-D-ribofuranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nátriumkarbonátot adunk. Az elegybe jéghűtés mellett, 10 perc alatt 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. 2,1 g l-(2-klóretiI)-l-nitrozo-3-metil-3-D-ribofuranozil-karbamidot kapunk sárga por formájában. A termék olvadáspontja: 57—60 °C (bomlik) [α]ο = —35,2° (c= 1,1, metanol).
ÍR spektrum (cm ’): 3350, 1640, 1540. 1070, 1030, NMR spektrum (D2O)8:0.7—1.9 [m, 7H.—(C/72)2C/73) 5,1-5,3 (m, 1H, Ct—H), (2) 3,4 g l-(2-klóretiI)-3-n-hutil-3-D-mannopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml metilénklorid elegyében, és a kapott oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példában leírt módon dolgozzuk fel. 2,9 g l-(2-klóretiI)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-mannopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamellszerű anyag formájában.
ÍR spektrum (cm '): 3350, 1690, 1080
NMR spektrum (D2O)8: 0.8— 2,0[m, 7H,- (C/72)2C773] 4,20 [t, 2H, —N(NO)C//2] [a)o - +33.Γ (c — 1,0. metanol).
31. példa
5,4 g l-(2-klóretil)-3-nábutil-3-D-mannopiranozil-karbamidot feloldunk 20 ml hangyasavban és az oldathoz 2 óra alatt, jéghűtés mellett, keverés közben 3,5 g nátrium-nitritet adunk. A kapott elegyhez 40 ml metanolt és 30 g vízmentes kálium-karbonátot adunk. Ezután az elegyet jéghűtés mellett további 10 percen át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépését követve dolgozzuk fel. 1,6 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-mannopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában. [®1d = +33,1° (c = l,2, metanol).
29. példa (1) 3,0 g D-ribóz, 1,9 g n-butilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) egy lépésben leírt módon dolgozzuk fel. 5,0 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-ribofuranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v^J^*3 (cm-1): 3350, 1640, 1535, 1060, NMR spektrum (D2O)8: 0,70—1,90 (m, — (2) 3,1 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-ribofuranozil-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és a kapott oldathoz 1,5 g nátrium-nitritet adunk 0—5 °C-os hőmérsékleten, egy óra alatt, keverés mellett. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további egy órán át keverjük, majd az 5. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 1,4 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-ribofuranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3400, 1700, 1080, NMR spektrum (D2O)5:0,70—2,00 [m, 7H, —(CJ72)2— Cf/3], 5,20 (d, 1H, 1,— H) [aló = —3,0° (c = l,0, metanol).
32. példa (1) 3,0 g D-xilóz, 1,5 g n-propil-amin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 4,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-xilopiranozil-karbamidot kapunk színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum r^1 (cm-*): 3370, 1640, 1520, 1040, NMR spektrum (D2O)8: 0,85 (t, 3H, CH3), 1,45—1,95 (m, 2H, — CH2— CHj).
(2) 9,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-xilopiranozil-karbamidot feloldunk 25 ml hangyasavban és az oldathoz 0—5 °C-on, egy óra alatt, keverés mellett 6,0 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 30 percig keverjük. Miután a reakció teljesen lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 3,7 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-D-xilopiranozil-karbamidot kapunk, halványsárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3400. 1695, 1070, NMR spektrum (D2O)8: 0,85 (t, 3H, C/f3), 1,40—1,90 (m, 2H, — CH2—CH3), 4,15 (t, 2H, —N(NO)—CH2—] [«Jd = +5,8° (c= 1,6, metanol)
30. példa (1) 3,6 g D-mannóz, 1,8 g n-butilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 5,3 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-mannopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
33. példa
3,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-D-xilopiranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilén-klorid elegyében és az oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jég* 65 hűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az ele8 gyet a 2. példában leírt módon kezeljük tovább. 2,6 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-D-xilopiranoziI-karbamidot kapunk, sárga színű, karamell-szerű anyag formájában.
[α]^=+5,8° (c- 1,6, metanol) 5
34. példa (1) 3,0 g D-xilóz, 2,5 g izopropilamin és 2,5 g 2-klór- 10 etil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 4,0 g l-(2-klóretil)-3-izopropil-3D-xilopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum Vm“c*3 (cm1): 3325, 1665, 1540, 1090 15
NMR spektrum (D2O)S: 1,35 (d, CH(CH3)2] (2) 3,0 g l-(2-klóretil)-3-izopropil-3-D-xilopiranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid elegyében, majd az oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, 20 jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk.
Az elegyet ezután a 2. példa szerinti eljárással dolgozzuk fel. 2,5 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-D-xilopiranozil-karbamidot kapunk, sárga por formájában. A termék olvadáspontja: 50—55 °C (bomlik) 25
ÍR spektrum (cm-1): 3400, 1700, 1075 NMR spektrum (D2O)8: 1,35 [d, 6H, CH(C/73)2], 4,15 [t, 2H, N(NO)—CH2— ] [α]ο = + 22,2° (c=l,0, metanol)
35. példa (1) 3,0 g L-arabinóz, 1,5 g n-propilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg mó- 35 dón kezeljük. 4,1 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v^1 (cm-1): 3400, 1645, 1540, 1070 NMR spektrum (D2O)8: 0,90 (t, 3H, CH3), 1,40—1,90 40 (m, 2H, — CH2—CH3) (2) 9,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot feloldunk 25 ml hangyasav és 6,0 g nátrium-nitrit elegyében, és az oldathoz 0—5 °C-on, egy óra alatt, keverés mellett 6,0 g nátrium-nitritet adunk. Az 45 elegyet ugyanezen a hőmérsékleten 30 percig keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet az 5. példa (2) lépésének megfelelően kezeljük tovább. 3,5 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga, karamell-szerű anyag forrná- 50 jában,
IR spektrum v£«c’3 (cm-1): 3400, 1695, 1080 NMR spektrum (D2O): 0.90 (t, 3H, CH3), 1,40—1,90 (m, 2H, — CH2—CH3)
Wd = +44,5° (c=l,2, metanol) 55
-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában.
Wd = +44,5° (c=1,2, metanol)
37. példa (1) 3,0 g L-arabinóz, 2,5 g izopropilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében leírt módon dolgozzuk fel. 4,2 g !-(2-klóretil)-3-izopropil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum r™t13 (cm-1): 3350, 1660, 1540, 1090, NMR spektrum (D2O)8: 1,35 (d, CH(C7/3)2] (2) 3,0 g l-(2-klóretil)-3-izopropil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilénklorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogéntetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 2. példával analóg módon dolgozzuk fel. 2,4 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izopropil-3-L-arabipiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum p™c*3 (cm-1): 3400, 1695, 1080 NMR spektrum (D2O)8: 1,35 (d, 6H, CH (C/f3)2], 4,15 [t, 2H, —N(NO)C772—], [α]θ = +64,4° (c=l,0, metanol)
38. példa (1) 3,0 g L-arabinóz, 1,8 g izobutilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 4,3 g l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v™c‘3(cm-1): 3360, 1630, 1540, 1090 NMR spektrum (D2O)5: 0,90 [d, 6H. CH(Cf/3)2],
1.90— 2,30 [m, 1H, — C//(CH3)2] (2) 3,1 g l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml metilén-klorid elegyében és a kapott oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk, majd az elegyet a 2. példa szerinti eljárással dolgozzuk fel. 2,3 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot kapunk, világossárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3400, 1690, 1080 NMR spektrum (D2O)5: 0,95 [d, 6H, — CH(CH3)2],
1.90— 2,40[m, 1H, —CH(CH3)2,4,10 [t. 2H,—N(NO)— -C/f2-J [a£°=+28,0° (c=l,4, metanol)
36. példa
39. példa
3,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-L-arabinopiranozil-karbamidot feloldunk 80 ml tetrahidrofurán és 80 ml metilén-klorid elegyében és a kapott oldathoz 15 g nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogéntetroxid gázt vezetünk, majd az egészet a 2. példa szerint dolgozzuk fel. 2,5 g l-(2(1) 4,5 g L-arabinóz, 2,5 g 2-propenilamin és 3,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 5,5 g l-(2-k!óretil)-3-(2-propenil)-3-L-arabinopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen por formájában.
IR spektrum (cm-1): 3340, 1630, 1530, 1080
NMR spektrum (D2O)8: 5,0—6,3 (m, 4H, —CH=CH2, C|—H) (2) 3.2 g l-(2-klóretil)-3-(2-propenil)-3-L-arabinopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml metilénklorid elegyében, és az oldathoz 15 g vízmentes nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet a 2. példában leirt eljárással feldolgozva 2,3 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-(2-propenil)-3-L-arabinopiranozil-karbamidot kapunk, sárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3400, 1700, 1080
NMR spektrum (D2O)8: 4,9—6,3 (m, 4H, —CH=CH2. Ct-H) [α]^=Τ12,8ο (c=l,3, metanol)
40. példa (1) 3,3 g L-ramnóz, 1,8 g n-butilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét az 5. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 4,2 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-Lramnopiranozil-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm1); 3350, 1640, 1530, 1070 (2) 3,2 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-L-ramnopiranozil-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és az oldathoz 0—5 °C-on, keverés közben, egy óra alatt 1,5 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további egy órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet az 5. példa (2) lépésével azonos módon dolgozzuk fel. 0,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-L-ramnopiranozil-karbamidot kapunk sárga, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum (cm-1): 3350, 1700, 1070
NMR spektrum (D2O)8: 0,70—2,00 [m, (CH2)2CH3] metilprotonok kíséretében (1,1 ppm, d) [a]p = — 20,1° (c=l,4, metanol)
41. példa
3,2 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-L-ramnopiranozil-karbamidot feloldunk 60 ml tetrahidrofurán és 60 ml mctilén-klorid elegyében, és a kapott oldathoz 15 g nátrium-karbonátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés mellett 5 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk, majd az egészet a 2. példában ismertetett eljárás szerint dolgozzuk fel. 3,5 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-Lramnopiranozil-karbamidot kapunk sárga, karamellszerű anyag formájában.
[α]β — — 20,10 (c=1,4, metanol)
42. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 0,9 g metilamin és ml metanol elegyét leforrasztott csőben egy órán át 60 °C-os hőmérsékleten tartjuk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, majd a maradékot éterrel mossuk. 7,1 g (0-a-D-glükopiranozil-(l -»-4)-D-glükopiranozil)-metilamint kapunk (azaz 1-metilamino-1-deoxi-D-maltózt), nyers termék formájában. A kapott termék 7,1 g-nyi mennyiségét feloldjuk 50 ml metanolban és a kapott oldathoz 0—5 °C-on 2,5 g 2-klóretil-izocianát 10 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát adjuk. A kapott oldatot szobahőmérsékleten 1,5 órán át keverjük, majd csökkentett nyomáson koncentráljuk és a maradékhoz etilacetát és éter elegyét adjuk. 7,4 g l-(25 -klóretil)-3-metil-3-(0-a-D-glükopiranozil-(l -*4)-L-glükopiranozil)-karbamidot (azaz l-(2-klóretil)-3-metil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, színtelen, amorf por formájában.
IR spektrum ^(cm-1): 3350, 1640, 1535, 1070, 1030 10 NMR spektrum (D2O)8: 3,15 (s, CH3) (2) 3,0 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-(0-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-g!ükopiranozil)-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és a kapott oldathoz 0—5 °C hőmérsékleten, 40 perc alatt, keverés mellett 1,0 g nátrium15 nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 1,5 órán át keverjük, majd, amikor a reakció lejátszódott, az 1. példa (2) lépésnek megfelelő módon dolgozzuk fel. A kromatografáláshoz oldószerként kloroform, etilacetát és metanol 1:1:1 arányú elegyét 20 használjuk. 1,0 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-metil-3-(0-a-D-glükopiranozil-( 1 — 4)-D-glükopiranozil)-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-metil-D-maltozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 66—70 °C (bomlik)
IR spektrum v”u^1 (cm-1): 3300, 1700, 1070, 1030 NMR spektrum (D2O)8: 3,12 (s, 3H, —CH3), 4,15 [t, 2H, — N(NO>—CH2]
Wd =42,9° (c=l,2, metanol)
43. példa
4,6 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-(O-a-D-glükopiranozil35 -(1 -*4)-D-glükopiranozil)-karbamidot feloldunk 170 ml tetrahidrofurán és 30 ml ecetsav elegyében, és a kapott oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ugyanezen 40 a hőmérsékleten további 20 percen át keverjük. Amikor a reakció lejátszódott 200 ml n-hexánt adunk az elegyhez, majd az elegyet szűrjük. A szűrletet bepároljuk az oldószer eltávolítása céljából, 200 ml 1:20 arányú metanol/éter elegyet adunk a kapott maradékhoz és az 45 így előállított olajos terméket szilikagélen végzett kromatografálással tisztítjuk, oldószerként etilacetát, kloroform és metanol 2:1:1 arányú elegyét használva. 3,35 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-metil-3-(0-a-D-glükopiranozil-(l —4)-D-glükopiranozil)-karbamidot ka50 púnk, azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-metil-3-D-maltozil-karbamidot, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 66—70 °C (bomlik) Md = +42,9° (c=l,2, metanol)
44. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 1,5 g n-propilamin és 60 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 8,5 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l -* 4)-D-glükopiranozü-karbamidot (azaz l-(2-klóretil>3-n-propil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, színtelen, amorf por formájá65 bán.
IR spektrum v^1 2 (cm '): 3350, 1640, 1535, 1070 NMR spektrum (D2O)8: 0,90 (t, 3H, C//3), 1,40—1,90 (m, 2H, -CH2-CH3) (2) 5,0 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-(O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil)-karbamidot feloldunk 20 ml hangyasavban, és a kapott oldathoz 0,5 °C-on, keverés közben, egy óra alatt hozzáadunk 1,5 g nátrium-nitritet. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további
1,5 órán át keverjük. Miután a reakció teljesen lejátszódott, az elegyet az 1. példa (2) lépésében leírt módon dolgozzuk fel. A kromatografáláshoz oldószerként kloroform, etilacetát és metanol 1:2:1 arányú elegyét használjuk. 0,8 g l-(2-klóretii)-l-nitrozo-3-n-propii-3-[0-a-D-glükopiranozil-( 1 — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 59—60 °C (bomlik) IR spektrum v™ (cm’1): 3380, 1690, 1050
NMR spektrum (D2O)8: 0,91 (t, 3H, CH3), 1,4-1,9 (m, 2H, —CH2—CH3), 4,20 [t, 2H, — N(NO)—CH2—] Md = +62,9° (c=l,0, metanol)
45. példa
4,8 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-(0-a-D-glükopiranozil-(l —4)-D-glükopiranozil)-karbamidot feloldunk 170 ml tetrahidrofurán és 30 ml ecetsav elegyében és az oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Azelegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 43. példában leírt módon dolgozzuk fel. 3,6 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozilj-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 59—62 °C (bomlik) Md = +62,9° (c=l,0, metanol)
46. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 2,0 g izopropilamin és
2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 7,2 g l-(2-klóretiI)-3-izopropil-3-(0-a-D-glükopiranozil-(l -*4)-D-glükopiranozil)-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-izopropil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, színtelen, amorf por formájában.
IR spektrum (cm-·): 3350, 1620, 1540, 1070, 1040 NMR spektrum (D2O)S: 1,20 (d, — CH(C//3)2].
(2) 4,8 g l-(2-klóretil)-3-izopropil-3-[0-a-D-glükopiranozil-(l -►4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 170 ml tetrahidrofurán és 30 ml ecetsav elegyében és a kapott oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtéssel és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet a 43. példában leírt módon kezeljük. 3,6 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izopropil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l 4)-D-glükopiranozilj-karbamidot [azaz l-(2-klóretil>l-nitrozo-3-izopropil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 66—71 °C (bomlik)
ÍR spektrum (cm’1): 3400, 1700, 1080, 1040 NMR spektrum (D2O)8: 1,36 [d, 6H, — CH(CH3)2], 4,15 [t, 2H, — N(NO)-C//2—] [ocJd = + 70,5° (c=l,0, metanol)
47. példa (1) 7,2 g D-maítóz-monohidrát, 2,2 g n-butilamin és
2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 8,0 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l ~-4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, színtelen por formájában. A termék olvadáspontja: 91—95 °C (bomlik)
IR spektrum v™1”1 (cm’1): 3350, 1640, 1540, 1070,1030, NMR spektrum (D2O)8: 0,7-2,0 [m, — (CH^CH}] (2) 4,5 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-[0-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és az oldathoz 0—5 °C-on, keverés mellett, 50 perc alatt 1,5 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 1,5 órán át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet az 1. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 1,4 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-(O-a-D-glükopiranozil-(l -<-4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-maltozilkarbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A tennék olvadáspontja: 76—80 °C (bomlik)
IR spektrum (cm’1): 3350, 1700, 1070, 1030 NMR spektrum (D2O)8:0,70—1,90 [m, 7H, (CH2)2CF3 4,25 [t, 2H, N(NO)CH2—] [α]θ = +21,6° (c=1,7, metanol)
48. példa
4,9 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-(O-a-D-glükopiranozil-(1 — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 30 ml ecetsav elegyében és az oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 43. példában ismertetett módon dolgozzuk fel. 3,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-[0-a-D-glükopiranozil-( 1 — 4)-D-glükopiranozil] karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 76— 80 °C (bomlik) [aJo = +61,5° (c = l,7, metanol)
49. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 2,9 g izobutilamin és
2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 8,0 g l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l -*4)-D-glükopiranozilj-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk színtelen por formájában. A tennék olvadáspontja: 86—90 °C (bomlik)
IR spektrum (cm’1): 3350, 1635, 1540, 1080, 1030 NMR spektrum (D2O)8: 0,91 [d, 6H, —CHÍCHgjJ,
1,80—2,25 [m, 1H, —C^CHgjJ [α]θ^+72,3° (c—0,8, metanol) (2) 4,9 g l-(2-kIóretil)-3-izobutil-2-(O-a-D-g!ükopiranozil)-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 20 ml ecetsav elegyében, és az oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet a 43. példában ismertetett módon feldolgozva 2,5 g 1-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-[0-a-D-glükopiranozil-( 1 — 4)-D-gl ükopi ranozilj-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, sárga por formájában. A termék olvadáspontja: 69—74 °C (bomlik)
IR spektrum v™a J°’ (cm'1): 3350, 1695, 1080, 1040 NMR spektrum (D2O)8: 0,90 [d, 6H, — CH(C/73)2],
1,80—2,25 [m, ÍH, —C/7(CH3)2], 4,20 [t, 2H, — N(NO)-
-ch2j
Md =+51,7° (c=2,5, metanol)
50. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 2,5 g n-pentilamin és
2.5 g 2-któretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésében leírt módon dolgozzuk fel. 8,1 g l-(2-klóretil)-3-n-pentil-3-[0-a-D-glükopiranozil-(l 4)-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-n-pentil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, színtelen por formájában.
IR spektrum υ”'*’1 (cm'1): 3350, 1640, 1540, 1070 NMR spektrum (D2O)5: 0,7-1,0 (m, 3H, CH3), 1,0— 2,0 (m, 6H, — CH2CH2CHz—CH3) (2) 5,2 g l-(2-klóretil)-2-n-pentil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l -«-4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 20 ml hangyasavban, és az oldathoz 2 g nátrium-nitritet adunk egy óra alatt, 0—5 °C hőmérsékleten, keverés mellett. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további
1.5 órán át keverjük. Miután a reakció teljesen lejátszódott, az elegyet az 1. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 1,0 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-pentil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-pentil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A tennék olvadáspontja: 71—75 °C (bomlik) IR spektrum ^(cin'1): 3370, 1685, 1050
NMR spektrum (D2O)8: 0,7—1,0 (m, 3H, Cfí3), 1,0— 2,0 (m, 6H, — CH2CH2CH2—CH3), 4,15 [t, 2H, —N(NO)—C7/J
Md = +58,4° (c=0,8, metanol)
51. példa
5,1 g l-(2-kíóretil)-3-n-pentiI-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 20 ml ecetsav elegyében, és az oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet a 43. példában ismertetett módon dolgozzuk fel. 3,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-pentil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l -* 4)-D-glükopiranozilj-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-pentil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja 71—75 °C (bomlik) [«Jd = +58,4° (c=0,8, metanol)
52. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 3,0 g n-hexilamin és
2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésében ismertetett módon dolgozzuk fel. 8,3 g 1-(2-klóretil)-3-n-hexil-3-(O-a-D-glükopiranozil-(l -► 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-n-hexil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, színtelen por formájában.
ÍR spektrum v^1 (cm1): 3350, 1640, 1540, 1070, 1030 10 NMR spektrum (D2O)8: 0,70—2,10 [m, —(C//2)4— -C//3] (2) 5,2gl-(2-klóretil)-3-n-hexil-3-[0-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 30 ml ecetsav elegyében és az ol- dathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet a 43. példában leírt módon dolgozzuk fel. 4,2 g 1 -(2-klóretil)- 1-nitrozo-3-n-hexil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glü20 kopiranozilj-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-hexil-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 70—72 °C (bomlik)
IR spektrum (cm”1): 3300, 1690, 1080, 1040
NMR spektrum (D2O)8: 0,70—2,10 [m, —(C772)4C/J3] [α]ο = +60,3° (c=l,0, metanol)
53. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 1,5 g 2-propenilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésének megfelelő eljárással dolgozzuk fel. 8,0 g l-(2-klóretil)-3-(2-propenil)-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-
-glükopiranozilj-karbamidot kapunk, azaz l-(2-klóretil)-3-(2-propenil)-3-D-maltozil-karbamidot, színtelen por formájában.
ÍR spektrum (cm'1): 3350, 1645, 1540, 1070, 1030 (2) 4,8 g l-(2-klóretil)-3-(2-propenil)-3-[0-a-D-glüko- piranozil-(l -► 4)-D-glükopiranozilj-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 20 ml ecetsav elegyében és az oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet a 43. példá45 bán leírt eljárással dolgozzuk fel. 3,2 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-(2-propenil)-3-[O-a-D-glükopiranozil-( 1 — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz 1-(2-klóretil)-1-nitrozo-3-(2-propenil)-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadás50 pontja: 67 °C (bomlik)
IR spektrum v”1^1 (cm-1): 3300, 1695, 1050 [α1ΐ> —+41,3° (c=1.4, metanol)
54. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 2,8 g 2-metil-2-propenil-amin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésében ismertetett eljárással dolgozzuk fel. 7,8 g 60 l-(2-klóretil)-3-(2-metil-2-propenil)-3-[O-a-D-glükopira· nozil-(l — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-(2-metil-2-propenil)-3-D-maltozilkarbamÍdot] kapunk, színtelen por formájában.
IR spektrum (cm”1): 3350, 1640, 1535, 1070,1030 65 NMR spektrum (D2O)8: 1,78 (s, CH3) (2) 4,9 g l-(2-klóretil)-3-(2-metil-2-propenil)-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 20 ml ecetsav elegyében és az oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 43. példában leírt eljárással dolgozva fel 3,6 g l-(2-klórctil)-l-nitrozo-3-(2-mctil-2-propenil)-3-[0-z-D-glükopiranozil-(l —4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-(2-metil-2-propenil)-3-D-maltozil-karbamidot kapunk, világossárga por formájában. Olvadáspont: 76—80 °C (bomlik) IR spektrum (cm1): 3350, 1690, 1060, 1030 NMR spektrum (D2O)8: 1,80 (s, C//3) [α]θ = +58,1° (c=0,8, metanol)
55. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 2,1 g 2-butenilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésében ismertetett eljárással dolgozzuk fel. 8,2 g l-(2-klóretil)-3(2-butenil)-3-[O-a-D-glükopiranozil-( 1 ->- 4)-D-glükopiranozilj-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-(2-butenil)-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, színtelen por formájában. A termék olvadáspontja: 71—75 °C (bomlik) IR spektrum (cm-1): 3350, 1640, 1530, 1070, 1030 NMR spektrum (D2O)8: 1,75 (d, Cfí3) (2) 4,9 g l-(2-klóretil)-3-(2-butenil)-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l -*4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 20 ml ecetsav elegyében, és az oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 43. példa szerinti eljárással dolgozzuk fel. 3,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-(2-butenil)-3-[0-a-D-glükopiranozil-(l -► 4) -D-glükopiranozil]-karbamidot, azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-(2-butenil)-3-D-maltozilkarbamidot kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 73—76 °C (bomlik)
IR spektrum C*1 (cm-1): 3350, 1690, 1080 NMR spektrum (D2O)8: 1,65 (d, Cfí3) [ζ]θ = 43,0“ (c=0,9, metanol)
56. példa (1) 7,2 g D-maltóz-monohidrát, 2,0 g 3-butenilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésében leirt eljárással dolgozzuk fel. 8,0 g l-(2-klóretil)-3-(3-butenil)-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l 4)-D-glükopiranozilj-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-(3-butenil)-3-D-maltozil-karbamidot] kapunk, színtelen por formájában.
IR spektrum (cm-1): 3350,1635, 1530, 1070, 1030 NMR spektrum (D2O)8: 2,40—2,60 (m, —CW2CH = =CH2) (2) 4,9 l-(2-klóretil)-3-(3-butenil)-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l ->4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 20 ml ecetsav elegyében, és az oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 43. példa szerint dolgozva fel 3,9 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-(3-butenil)-3-[0-a-D-glükopiranozil-(l -* 4)-D-glükopi- ranozil]-karbamidot [azaz l-(2-kióretil)-l-nitrozo-3-(3-butenil)-3-D-maltozilkarbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 74 °C (bomlik)
IR spektrum (cm“‘): 3380, 1690, 1640, 1070, 1035 NMR spektrum (D2O)8: 2,38—2,60 (m, 2H, —C772CH CH2), 4,18 [t, 2H, N(NO)—C/72] [α]π = +59,2° (c=l,0, metanol)
57. példa (1) 7,2 g D-laktóz-monohidrát, 1,9 g n-butilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésének megfelelő eljárással dolgozzuk fel. 8,5 g l-(2-klóretil)-3-
-n-butil-3-(0-p-D-galaktopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-D-laktozilkarbamidot] kapunk színtelen por formájában. IR spektrum v”^1 (cm-1): 3350, 1640, 1540, 1080, 1040 NMR spektrum (D2O)8: 0,70—1,90 (m, —C7f2)2C/73] (2) 5,1 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-[O-p-D-galaktopiranozil-(l ->-4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 20 ml hangyasavban és az oldathoz 2 g nátrium-nitritet adunk 0—5 °C-on, egy óra alatt, keverés közben. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további egy órán át keverjük. Miután a reakció teljessé vált, az elegyet az 1. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. 0,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-[O-[3-D-galaktopiranozil-(l -*-4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-laktozilkarbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja 90—95 °C (bomlik)
IR spektrum v“u£l (cm-1): 3400, 1690, 1080, 1050 NMR spektrum (D2O)8: 0,70—1,95 [m, 7H— -~(CH2)2CH3], 4,20 [t, 2H, N(NO)C/72—] Md = +8,0 (c=0,8, metanol)
58. példa
4,9 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-[O-ft-D-galaktopiranozil-( 1 -*4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 20 ml ecetsav elegyében, és az oldathoz 20 g vízmentes nátrium-acetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 43. példa szerinti eljárással dolgozva fel 3,8 g l-(2-klórctil)-l -nitrozo-3-n-butil-3-[O- [3-D-galaktopiranozil-( 1 4)-D-glükopiranozilj-karbamidot [azaz 1 -(2-klóretiI)-l-nitrozo-3-n-butil-3-D-laktozilkarbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 90— 95 °C (bomlik) [«Jd = +8,0 °C (c = 0,8 metanol)
59. példa (1) 7,2 g D-laktóz-monohidrát, 2,5 g izobutilamin és 2,5 g 2-klóretil-izocianát elegyét a 42. példa (1) lépésének megfelelő eljárással dolgozzuk fel. 8,2 g l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-[O- (i-D-galaktopiranozil-( 1 — 4)-D-glükopiranozilj-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-3-izobutil-3-D-laktozil-karbamidot) kapunk, színtelen por formájában. A termék olvadáspontja: 99—103 °C (bomlik) IR spektrum (cm-1): 3350, 1630, 1525, 1070
NMR spektrum (D2O)8: 0,90 [d, 6H, —CH(C//3)2],
1,80—22,0 [m, 1H, —CK(CH3)2] (2) 4,9 g l-(2-klóretil)-3-izobutiI-3-[O-{3-D-galaktopiranozil-(l — 4)-D-glükopiranozil]-karbamidot feloldunk 150 ml tetrahidrofurán és 20 ml ecetsav elegyében, és az oldathoz 20 g vízmentes nátriumacetátot adunk. Az elegybe 10 perc alatt, jéghűtés és keverés mellett 8 g nitrogén-tetroxid gázt vezetünk. Az elegyet ezután a 43. példában leírt eljárással analóg módon dolgozzuk fel. 4,0 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-[O-p-D-galaktopiranozil-(l -*4)-D-glükopiranozil]-karbamidot [azaz l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-D-laktozil-karbamidot] kapunk, világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 87—92 °C (bomlik)
IR spektrum (cm'1): 3400, 1690, 1070
NMR spektrum (D2O)8: 0,93 [d, 6H, —CH(CH3)2], 1,85—2,20 [m, 1H, —C/7(CH3)2] [α)π = — 4,0° (c=l,0, metanol)
60. példa (1) 1,5 g N-metil-etanolamint feloldunk 30 ml tetrahidrofuránban és az oldathoz 0—5 °C-on 2,1 g 2-klóretil-izocianátot csepegtetünk. Az oldatot szobahőmérsékleten 1,5 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet csökkentett nyomáson koncentráljuk. 3,5 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-(2-hidroxietil)-karbamidot kapunk színtelen olaj formájában.
IR spektrum (cm1): 3320, 1620, 1530
Tömegspektrum (m/e): 182, 180 (M+) (2) 0,9 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-(2-hidroxietil)-karbamidot feloldunk 10 ml ecetsavban és az oldathoz keverés közben 0,9 g nátrium-nitritet adunk. Ezután az elegyet szobahőmérsékleten egy órán át keverjük, majd további 0,5 g nátrium-nitritet adunk hozzá és az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 4 órán át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet fagyasztással szárítjuk és a kapott maradékot szilikagélen végzett kromatografálással tisztítjuk, oldószerként kloroform és metanol 10: 1 arányúelegyet használva. 0,7 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-metil-3-(2-hidroxietil)-karbamidot kapunk, világossárga olaj formájában.
IR spektrum (cm'1): 3400, 1700
NMR spektrum (CDC13)8: 2,85 (s, 1H, OH), 3,23 (s, 3H, CHj), 3,60—4,25 (m, 8H, CH2CH2OH, CH2CH2C1) Tömegspektrum (m/e): 211, 209 (M+)
61. példa (1) 2,1 g dietamolamint feloldunk 30 ml tetrahidrofuránban, és a kapott oldathoz 0—5 °C-os hőmérsékleten
2.1 g 2-klóretil-izocianátot csepegtetünk. A kapott oldatot szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet csökkentett nyomáson koncentráljuk.
4.2 g l-(2-klóretil)-3,3-bisz-(2-hidroxietil)-karbamidot kapunk, színtelen olaj formájában.
IR spektrum (cm1): 3330, 1620, 1540 (2) 4,0 g l-(2-klóretil)-3,3-bisz(2-hídroxietil)-karbamidot feloldunk 30 ml ecetsavban és a kapott oldathoz keverés közben 2,5 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet a 60. példa (2) lépésével analóg módon dolgozzuk fel. A kromatografálás során oldó szerként kloroform és metanol 10: 1 arányú elegyet használjuk. 3,0 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3,3-bisz-(2-hidroxietil)-karbamidot kapunk, sárga olaj formájában. IR spektrum v^áx (cm1): 3370, 1690
NMR spektrum (CDC13)S: 3,40—4,00 (m, 10H, Cf/2CH2OH, CH2C/72C1), 4,10 (t, 2H, — N(NO)C//2—) 4,50 (széles s, 2H, OH)
62. példa (1) 3,3 g 3-klór-l,2-dihidro-n-propán és 20 ml 30%-os metilamin-metanol-oldat elegyet szobahőmérsékleten 3 napon át állni hagyjuk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és így 4,2 g N-metil-2,3-dihidro-n-propilamin-hidrokloridot kapunk, nyers termék formájában. A nyers termék teljes 4,2 g-nyi mennyiségét és 3 g trietilamint feloldunk 30 ml metanolban. Az oldathoz 3,2 g 2-klóretil-izocianátot csepegtetünk, 0—5 °C-os hőmérsékleten. A kapott oldatot szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a kapott maradékot szilikagélen végzett kromatografálással tisztítjuk, oldószerként kloroform, etilacetát és metanol 3:1:1 arányú elegyét használva. 3,5 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-(2,3-dihiroxi-n-propil)-karbamidot kapunk, színtelen olaj formájában.
IR spektrum i’^x (cm1): 3350, 1630, 1540 Tömegspektrum (m/e): 210 (M+), 143 (B+) (2) 2,1 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-(2,3-dihidroxi-n-propil)-karbamidot feloldunk 10 ml ecetsavban és a kapott oldathoz 1,4 g nátrium-nitritet adunk, keverés közben. Az elegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. Ezután 2 ml tömény vizes sósav-oldatot és 1 g nátrium-nitritet adunk az elegyhez, és az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 2 órán át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet a 60. példa (2) lépésének megfelelő módon dolgozzuk fel, a kromatografálás során oldószerként kloroform, etilacetát és metanol 3:1:1 arányú elegyét használva. 1,5 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-metil-3-(2,3-dihidroxi-n-propil)-karbamidot kapunk, világossárga olaj formájában.
IR spektrum (cm1): 3400, 1690
NMR spektrum (D2O)8: 3,20 (s, 3H, CH3), 3,40—3,90 [m, 7H, CH2CH(OH)~-CH2OH, CH2C1I2C\), 4,20 [t, 2H, — N(NO)—C//2—], 4,78 (széles s, 2H, OH)
63. példa (1) 6,1 g l-n-butilamino-l-deoxi-2,4-O-etilidén-D-eritritolt [amelyet Ziderman (I. Ziderman és E. Dimant, J. Org. Chem., 31, 223 [1966]) módszere szerint 2,4-0-etilidén-D-eritrózból állítottunk elő] feloldunk 20 ml 10%-os vizes sósav-oldatban, és a kapott oldatot egy órán át 80 °C-os hőmérsékleten tartjuk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és így 6,4 g 1-n-butilamino-l-dioxi-D-eritriol-hidrokloridot kapunk, nyers termékként. A 6,4 g súlyú nyers terméket és 3 g trietilamint feloldunk 40 ml metanolban. A kapott oldathoz 0—5 °C-on hozzácsepegtetünk 3,2 g 2-klóretil-izocianátot. A reakcióelegyet a 62. példa (1) lépésének megfelelő eljárással feldolgozva 5,0 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-(l-deoxi-D-eritriol)-karbamidot kapunk, színtelen olaj formájában.
IR spektrum (cm1): 3320, 1620, 1540, 1260, 1070 (2) 3,1 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-(l-deoxi-D-eritritolil)-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és az oldathoz 1,4g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet 0—5 Χοή 3 órán át keverjük, majd miután a reakció lejátszódott, az elegyet a 62. példa (2) lépése szerint dolgozzuk fel. 2,0 g l-(2-klóretíl)-l-nitrozo-3-n-butil-3-(l-deoxi-D-eritritolil)-karbamidot kapunk, sárga olaj formájában. IR spektrum (cm '): 3400, 1680, 1080 NMR spektrum (CDC13)8: 0,80—1,80 (m, 7H,
CH2CH2CH3} [α]ρ = — 23,5° (c=0,9, metanol)
64. példa (1) 3,3 g 3-klór-l,2-dihidroxi-n-propán és 8 g n-propilamin elegyét szobahőmérsékleten 5 napon át állni hagyjuk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. 5,0 g N-n-propil-2,3-dihidroxi-n-propilamin-hidrokloridot kapunk nyers termékként. Az 5,0 g-nyi nyers terméket és 3 g trietilamint feloldunk 40 ml metanolban. Az oldathoz 0—5 °C-on 3,2 g 2-klóretil-izociaaátot adunk. A reakcióelegyet végül a 62. példa (1) lépé*e szerinti eljárással dolgozzuk fel. 3,0 g l-(2-klóretil)-3n-propil-3-(2,3-dihidroxi-n-propil)-karbamidot kapunk, színtelen olaj formájában.
IR spektrum (cm-1): 3300, 1620, 1530, 1260, 1050 Tömegspektrum (m/e): 238 (M+ nagyon gyenge), 171 (B+) (2) 3 g l-(2-klóretil)-3-n-propil-3-(2,3-dihidroxi-n-propil)-karbamidot feloldunk 10 ml ecetsavban és keverés közben 1,5 g nátrium-nitritet adunk az oldathoz. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 4 órán át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet a 62. példa (2) lépése szerinti eljárással dolgozzuk fel. 1,7 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-propil-3-(2,3-dihidroxi-n-propil)-karbamidot kapunk, sárga olaj formájában. IR spektrum (cm-1): 3400, 1685, 1080
NMR spektrum (CDC13)8: 0,90 (t, 3H, CH2C//3),
1,30—2,00 (m, 2H, —CH2CH2CH3)
65. példa (1) 1,6 g 2-klóretil-izocianát 5 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát jéghűtés mellett hozzáadjuk 2,9 g N-metil-glukamin metanollal készült oldatának 50ml-ét és az elegyet szobahőmérsékleten egy órán át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet csökkentett nyomáson betöményítjük. A kapott maradékot etanol és etilacetát elegyéből átkristályosítva 3,5 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-(l-deoxi-D-glucitolil)-karbamidot kapunk, színtelen kristályok formájában. A termék olvadáspontja: 88—90 °C.
IR spektrum v^1 (cm-1): 3350, 3270, 1630, 1540 (2) 1,9 g l-(2-klóretil)-3-metil-3-(l-deoxi-D-glucitolil)-karbamidot feloldunk 10 ml hangyasavban és az oldathoz egy óra alatt, 0—5 °C-on, keverés közben 0,9 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 30 percen át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet fagyasztással szárítjuk. A kapott maradékot szilikagélen végzett kromatografálással tisztítjuk, oldószerként kloroform, etilacetát és metanol 2:1:1 arányú elegyét használva. 0,7 g l-(2-klóretil)-l
-nitrozo-3-metil-3-(l-deoxi-D-glucitolil)-karbamidot kapunk, világossárga, karamell-szerű anyag formájában. IR spektrum v™*1 (cm-*): 3330, 1690, 1080
NMR spektrum (D2O)8: 3,23 (s, 3H, Cri3), 4,20 (t, 2H, —N(NO)—CHJ, [a]p ——14,7° (c=l,l, metanol)
66. példa (1) 2,4 g N-n-butil-giükamint, amelyet az 1-n-butilamino-l-deoxi-D-glükóz hidrogénezésévei állítunk elő (lásd F. Kagan és mtsai. J. Am. Chem. Soc., 79, 3541 [1957]) és 1,1 g 2-klóretil-izocianátot a 65. példa (1) lépése szerint dolgozunk fel. 3,5 g l-(2-klóretil)-3-n-butil-3-(l-deoxi-D-glucitolil)-karbamidot kapunk, színtelen, karamell-szerű anyag formájában.
IR spektrum v£'*· (cm-1): 3350, 1620, 1540, 1080 (2) 4 g I-(2-klóretil)-3-n-butil-3-(l-deoxi-D-glucitolil)-karbamidot feloldunk 15 ml hangyasavban és a kapott oldathoz jéghűtés mellett, egy óra alatt 2,5 g nátrium-nitritet adunk. Az elegyet 30 percen át keverjük. Miután a reakció lejátszódott, az elegyet a 65. példa (2) lépése szerint dolgozzuk fel. A kromatografálási lépésben oldószerként kloroform és metanol 5 : 1 arányú elegyét használjuk. 1,8 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-n-butil-3-(l-deoxi-D-glucitolil)-karbamidot kapunk világossárga por formájában. A termék olvadáspontja: 65— 67 °C (bomlik)
IR spektrum v™*1 (cm-1): 3300, 1700, 1130, 1090 NMR spektrum (D2O)8: 0,70—0,90 (m, 7H, —CH2— CH2CH3), 4,15 [t, 2H, —N(NO)—CH2] [<x]d = —17,8° (c= 1,5, metanol)
A hatóanyagként a találmány szerinti vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítását a következő példákkal szemléltetjük. A példákban mindig injekciós célra szolgáló desztillált vizet használunk, amely megfelel az U. S. Pharmacopoeia 18. kiadásában felfektetett előírásoknak.
67. példa g nátriumkloridot feloldunk 800 ml vízben. A kapott oldatban keverés közben feloldunk 50 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-[0-a-D-glükopiranozil-(l -► 4)-D-glükopiranozil]karbamidot. Az oldat térfogatát további vízmennyiség hozzáadásával 1000 ml-re állítjuk be. Ezután az oldatot olyan membrán szűrőn engedjük keresztül, melynek pólusai 0,22 μιη átmérőjűek, majd a szűrt oldatot 5 ml-es ampullákba töltjük, ampullánként 1 ml mennyiségben, és az ampullák tartalmát fagyasztással szárítjuk. Ezután az ampullákat leforrasztjuk (az ampullák mindegyike 50 mg fenti nitrozo-karbamid vegyületet tartalmaz). Az így kapott gyógyszerkészítményt terápiás célra vízben feloldva használhatjuk.
68. példa g D-mannitolt feloldunk 800 ml vízben. A kapott oldatban keverés közben feloldunk 50 g l-(2-klór-etil> -1 -nitrozo-3-izobutil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l -* 4> -D-glükopiranozilJkarbamidot. Az oldat térfogatát to15 vábbi vízmennyiség hozzáadásával 1000 ml-re állítjuk be. Az oldatot ezután olyan membrán szűrőn engedjük keresztül, amelynek pórusai 0,22 μηι átmérőjűek, majd a szűrt oldatot 10 ml-es fiolákba töltjük, fiolánként 2 ml· mennyiségben, és a fiolák tartalmát fagyasztással szárítjuk. Ezután a fiolákat ismert módon lezárjuk (a fiolák mindegyike 100 mg fenti nitrozo-karbamid vegyületet tartalmaz). Az így kapott gyógyszerkészítményt terápiás célra vízben vagy fiziológiás só-oldatban feloldva használjuk.
69. példa g D-mannitolt feloldunk 800 ml vízben. A kapott oldatban keverés közben feloldunk 100 g l-(2-klóretil)-l-nitrozo-3-izobutil-3-[O-a-D-glükopiranozil-(l -*4)-D-glükopiranoziljkarbamidot. Az oldat pH-étrékét híg vizes sósav-oldattal 4,0-re állítjuk be, majd annyi vizet adunk hozzá, hogy a vég-térfogat 1000 ml legyen. Az ol- 20 datot olyan membrán szűrőn engedjük kersztül, amelynek pórusai 0,22 μηι átmérőjűek, majd 10 ml-es fiolákba töltjük, fiolánként 1 ml mennyiségben, és a fiolák tartalmát fagyasztással szárítjuk. Ezután a fiolákat ismert eljárással lezárjuk (a fiolák mindegyike 100 mg fenti nit- 25 rozo-karbamid vegyületet tartalmaz). Az így kapott gyógyszerkészítményt terápiás célra vízben vagy fiziológiás só-oldatban feloldva használjuk.

Claims (8)

1. Eljárás valamely I általános képletű nitrozo-karbamid-származék előállítására, — a képletben
R1 jelentése 1—6 szénatomos, egyenes vagy elágazó 35 szénláncú alkilcsoport, 1—6 szénatomos hidroxialkilcsoport, 3—5 szénatomos alkenilcsoport, vagy 3—5 szénatomos alkinilcsoport,
R2 jelentése aldo-pentofuranozil-, aldo-pentopiranozil-, aldo-hexopiranozil-, O-aldo-hexopiranozil-(l -+4)- 40 -aldo-hexopiranozíl-csoport vagy egy —CH2— —(CHOH)nCH2—OH általános képletű csoport, amelyben n jelentése 0, 1, 2, 3 vagy 4, azzal jellemezve, hogy valamely II általános képletű ve- 45 gyületet — a képletben R1 és R2 a fenti jelentésű — nitrolizálunk. (Elsőbbsége: 1978. július 27.)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nitrolizálást salétromsavval, 50 nitrogéntrioxiddal vagy nitrogéntetraoxiddal, inért oldószerben hajtjuk végre, —20 °C és +20 °C közötti hőmérsékleten. (Elsőbbsége: 1978. július 27.)
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód- 55 ja az I általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartozó 1/1 általános képletű vegyületek előállítására — a képletben
R1' jelentése 1—6 szénatomos, egyenes vagy elágazó 60 szénláncú alkilcsoport vagy 1—6 szénatomos hidroxialkilcsoport és
R2' jelentése aldo-pentofuranozil-, aldo-pentopiranozil-, aldo-hexopiranozil-, O-aldo-hexopiranozil-(1 —4)-aldo-hexopiranozil-€8oport vagy egy 65 —CH2(CHOH)n,™CH2OH általános képletű csoport, amelyben n' jelentése 3 vagy 4, azzal jellemezve, hogy valamely a II általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartozó II/l általános képletű vegyületet — a képletben R1' és R2' a fenti jelentésű — salétromsavval nitrolizálunk. (Elsőbbsége: 1977. július 29.)
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja valamely az I általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartozó 1/2 általános képletű vegyűlet előállítására — a képletben
R1' jelentése 1—4 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport vagy 1—4 szénatomos hidroxialkil-csoport,
R2 jelentése valamely —CH2(CHOH)n„—CH2OH általános képletű csoport, amelyben n jelentése 0, 1 vagy 2 — azzal jellemezve, hogy valamely a II általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartozó ΙΙ/2 általános képletű vegyületet — a képletben R1 és R2 a fenti jelentésű — salétromsavval nitrolizálunk. (Elsőbbsége: 1977. szeptember 22.)
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja valamely az I általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartozó 1/3 általános képletű vegyűlet előállítására — a képletben
R1' jelentése 3—6 szénatomos elágazó szénláncú alkilcsoport,
R2' jelentése aldo-pentafurazonil-, aldo-pentapiranozil-, aldo-hexopiranozil-, O-aldo-hexopiranozil-(1 -+ 4)-aldo-hexopiranozil-csoport — azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként valamely a II általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartozó 11/3 általános képletű vegyületet — a képletben R1' és R2' a fenti jelentésű — használunk. (Elsőbbsége: 1978. február 2.)
6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja valamely az I általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartozó 1/4 általános képletű vegyűlet előállítására — a képletben
R1 jelentése egyenes szénláncú, 1—6 szénatomos alkil-csoport,
R2' az 5. igénypontban megadott jelentésű — azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként valamely II általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartozó II/4 általános képletű vegyületet — R1 és R2' a fenti jelentésű — használunk. (Elsőbbsége: 1978. május 16.)
7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja valamely az I általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartozó 1/5 általános képletű vegyűlet előállítására — a képletben
R1' jelentése 3—5 szénatomos alkenilcsoport vagy 3—5 szénatomos alkinilcsoport,
R2 jelentése aldo-pentopiranozil-, aldo-hexopiranozil - vagy 0-aldo-hexopiranozil-( 1 -* 4)-aldo-hex&· piranozil-csoport— azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként valamely» II általános képletű vegyületek szűkebb körébe tartotó
Π/5 általános képletű vegyületet — a képletben R1' és R2 a fenti jelentésű — használunk. (Elsőbbsége: 1978. május 26.)
8. Az 1.—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás továbbfejlesztése tumor- és leukémia-ellenes hatású gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely I általános képletű nitrozo-karbamidszármazékot — a képletben R1 és R2 az 1. igénypontban megadott jelentésű — egy vagy több gyógyászatilag elfogadható, nem toxikus hordozóanyaggal és/vagy egyéb 5 szokásos segédanyaggal összekeverve gyógyszerkészítménnyé alakítunk. (Elsőbbsége: 1978. július 27.)
HU78TA1491A 1977-07-29 1978-07-27 Process for preparing nitroso-carbamide derivatives HU176891B (en)

Applications Claiming Priority (5)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP9167477A JPS5427526A (en) 1977-07-29 1977-07-29 Nitrosourea compounds and their preparation
JP11425977A JPS5448717A (en) 1977-09-22 1977-09-22 Nitrosourea compounds and their preparation
JP1122578A JPS54103826A (en) 1978-02-02 1978-02-02 Nitrosourea derivative and its preparation
JP5856078A JPS6026120B2 (ja) 1978-05-16 1978-05-16 ニトロソ尿素誘導体の製法
JP6345978A JPS5919555B2 (ja) 1978-05-26 1978-05-26 ニトロソ尿素透導体及びその製法

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU176891B true HU176891B (en) 1981-05-28

Family

ID=27519266

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU78TA1491A HU176891B (en) 1977-07-29 1978-07-27 Process for preparing nitroso-carbamide derivatives

Country Status (21)

Country Link
US (1) US4182757A (hu)
AR (1) AR219331A1 (hu)
AT (1) AT360553B (hu)
AU (1) AU525239B2 (hu)
BE (1) BE869352A (hu)
CA (1) CA1097624A (hu)
CH (1) CH636626A5 (hu)
CS (1) CS216918B2 (hu)
DE (2) DE2832127C2 (hu)
DK (1) DK331978A (hu)
FI (1) FI65439C (hu)
FR (4) FR2403994A1 (hu)
GB (1) GB2002370B (hu)
HU (1) HU176891B (hu)
IT (1) IT1160450B (hu)
NL (1) NL7808036A (hu)
PH (1) PH13936A (hu)
PL (1) PL111784B1 (hu)
PT (1) PT68359A (hu)
SE (1) SE435501B (hu)
SU (1) SU908247A3 (hu)

Families Citing this family (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4241052A (en) * 1978-06-10 1980-12-23 Tanabe Seiyaku Co., Ltd. Novel nitrosourea compounds and process for preparing the same
NL7906191A (nl) * 1978-08-25 1980-02-27 Tanabe Seiyaku Co Nieuwe nitrosoureumderivaten en de bereidingswijze daarvan.
EP0058665B1 (en) * 1980-05-09 1986-02-26 LEFFLER, Hakon Carbohydrate derivatives for inhibiting bacterial adherence
JPS5775993A (en) * 1980-10-30 1982-05-12 Tetsuo Suami Novel nitrosourea derivative and its preparation
JPS57165398A (en) * 1981-04-02 1982-10-12 Tanabe Seiyaku Co Ltd Nitrosourea derivative and its preparation
JPS5815951A (ja) * 1981-07-21 1983-01-29 Kureha Chem Ind Co Ltd ニトロソウレア誘導体、その製法及びこの誘導体を含有する薬剤
US4656259A (en) * 1983-06-29 1987-04-07 Institut Organicheskoy Khimii Akademii Nauk Kirgizskoi Method for preparing N-alkyl-N'-glycosyl-N-nitrosourea
DE3436670A1 (de) * 1984-10-05 1986-04-10 Kangaroos U.S.A. Inc., Maryland Heights, Mo. Fussstuetze fuer fussbekleidung, insbesondere fuer schuhe
US8853284B2 (en) 2008-06-02 2014-10-07 Honeywell International Inc. Wax dispersion formulations, method of producing same, and uses
US10941111B2 (en) * 2018-10-16 2021-03-09 Purdue Research Foundation On-demand rapid synthesis of lomustine under continuous flow conditions

Family Cites Families (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3577406A (en) * 1968-05-23 1971-05-04 Upjohn Co Process for preparing the antibiotic streptozotocin
JPS4843333B1 (hu) * 1970-04-25 1973-12-18
JPS5230491B2 (hu) * 1974-07-05 1977-08-09
IL47842A (en) * 1974-08-08 1980-07-31 Suami T Nitroso urea glycosides and related compounds,their preparation and pharmaceutical compositions containing them
JPS5126876A (en) * 1974-08-08 1976-03-05 Suami T Shinkina nitorosonyosojudotaino seizohoho
US3940383A (en) * 1974-12-12 1976-02-24 Stanford Research Institute Streptozotocin analogs

Also Published As

Publication number Publication date
FR2485541B1 (hu) 1986-06-06
FR2475040A1 (hu) 1981-08-07
CA1097624A (en) 1981-03-17
AT360553B (de) 1981-01-26
BE869352A (fr) 1979-01-29
SE7808162L (sv) 1979-01-30
FI65439B (fi) 1984-01-31
FI65439C (fi) 1984-05-10
SU908247A3 (ru) 1982-02-23
PH13936A (en) 1980-11-04
SE435501B (sv) 1984-10-01
FR2499577A1 (fr) 1982-08-13
AR219331A1 (es) 1980-08-15
FR2499577B1 (hu) 1984-07-13
ATA546178A (de) 1980-06-15
FR2475040B1 (hu) 1984-11-16
AU3849178A (en) 1980-02-07
PL208701A1 (pl) 1979-06-04
DE2858078C2 (de) 1983-12-15
GB2002370A (en) 1979-02-21
AU525239B2 (en) 1982-10-28
CS216918B2 (en) 1982-12-31
DE2832127C2 (de) 1983-07-28
FR2403994A1 (fr) 1979-04-20
PT68359A (en) 1978-08-01
CH636626A5 (de) 1983-06-15
IT1160450B (it) 1987-03-11
US4182757A (en) 1980-01-08
FI782215A (fi) 1979-01-30
DE2832127A1 (de) 1979-02-08
FR2485541A1 (hu) 1981-12-31
NL7808036A (nl) 1979-01-31
IT7868797A0 (it) 1978-07-27
GB2002370B (en) 1982-03-03
PL111784B1 (en) 1980-09-30
DK331978A (da) 1979-01-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
FI93217C (fi) Menetelmä terapeuttisesti aktiivisten nukleosidijohdannaisten estereiden ja amidien valmistamiseksi
US9315523B2 (en) Cyclic dinucleosides
US5668113A (en) Method of using 1,5-anhydrohexitol nucleoside analogues to treat viral infections
HU176891B (en) Process for preparing nitroso-carbamide derivatives
EP0100499A2 (en) Phospholipid derivatives, processes for preparation thereof and pharmaceutical composition of the same
DK173952B1 (da) Anvendelse af spergualinderivater til fremstilling af lægemidler med immunosuppressiv virkning
EP1147119B1 (en) 2,3-o-isoproylidene derivatives of monosaccharides as cell adhesion inhibitors
Pickering et al. The synthesis of 4′-t-butylcarbamyl-and 4′-p-Toluenesulphonamidyl-2′, 3′-dideoxy pyrimidine nucleoside analogues
Roger et al. Rationale for the synthesis and preliminary biological evaluation of highly active new antitumor nitrosoureido sugars
CA2528223C (en) Colchicoside analogues
EP0416605B1 (en) Novel oxetanocin derivatives and their salts as well as use thereof
FR2571374A1 (fr) Nouveaux derives de 5-fluoro-2&#39;-desoxyuridine et leurs sels, leur procede de preparation, et agents antitumoraux les contenant
US4241053A (en) Novel nitrosourea compounds and process for preparing the same
JPH0232091A (ja) 新規アルドホスフアミドグリコシド、その製造法及びその使用
SU1053474A1 (ru) 3-Фтор-2,3-дидезоксигуанозин,про вл ющий цитостатическую активность
EP1847270B1 (en) Use of amygdalin analogues for the treatment of psoriasis
SU961354A1 (ru) 3-Фтор-2,3-дидезоксиаденозин,про вл ющий цитостатическую активность
KR810000556B1 (ko) 니트로소 우레아 화합물의 제법
HU202245B (en) Process for producing phsophono-oxy-alkyl-derivatives of mitomycin-c, their corresponded sulfur-analogues and pharmaceutical compositions containing them
US5126347A (en) Isomeric dideoxynuclesides
EP0080305A1 (en) Antiviral 2&#39;-deoxyuridines, their preparation and use
CA2431589A1 (en) C-glucosyl ether lipids
FR2465746A1 (fr) 1-epi-2-desoxyfortimicine b et ses derives utiles notamment comme antibiotiques
JPH06199812A (ja) 新規シクロペンテン誘導体
EP0095292A1 (en) 5-(2-halogenovinyl)-2&#39;-deoxyuridine derivatives, processes for their preparation, pharmaceutical compositions containing them, and their use in treating viral infections&#34;