HU176537B - Method for producing plates and pressed form bodies - Google Patents

Method for producing plates and pressed form bodies Download PDF

Info

Publication number
HU176537B
HU176537B HU76IE735A HUIE000735A HU176537B HU 176537 B HU176537 B HU 176537B HU 76IE735 A HU76IE735 A HU 76IE735A HU IE000735 A HUIE000735 A HU IE000735A HU 176537 B HU176537 B HU 176537B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
weight
isocyanate
emulsion
parts
process according
Prior art date
Application number
HU76IE735A
Other languages
English (en)
Inventor
Alan M Wooler
Original Assignee
Ici Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Ici Ltd filed Critical Ici Ltd
Publication of HU176537B publication Critical patent/HU176537B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08L—COMPOSITIONS OF MACROMOLECULAR COMPOUNDS
    • C08L97/00—Compositions of lignin-containing materials
    • C08L97/02—Lignocellulosic material, e.g. wood, straw or bagasse
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C33/00—Moulds or cores; Details thereof or accessories therefor
    • B29C33/56—Coatings, e.g. enameled or galvanised; Releasing, lubricating or separating agents
    • B29C33/60—Releasing, lubricating or separating agents
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08G—MACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G18/00—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates
    • C08G18/06—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen
    • C08G18/08—Processes
    • C08G18/10—Prepolymer processes involving reaction of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen in a first reaction step
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08G—MACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G18/00—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates
    • C08G18/06—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen
    • C08G18/28—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen characterised by the compounds used containing active hydrogen
    • C08G18/2805—Compounds having only one group containing active hydrogen
    • C08G18/2815—Monohydroxy compounds
    • C08G18/283—Compounds containing ether groups, e.g. oxyalkylated monohydroxy compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08G—MACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G18/00—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates
    • C08G18/06—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen
    • C08G18/70—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen characterised by the isocyanates or isothiocyanates used
    • C08G18/703—Isocyanates or isothiocyanates transformed in a latent form by physical means
    • C08G18/705—Dispersions of isocyanates or isothiocyanates in a liquid medium
    • C08G18/706—Dispersions of isocyanates or isothiocyanates in a liquid medium the liquid medium being water
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08G—MACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G18/00—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates
    • C08G18/06—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen
    • C08G18/70—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen characterised by the isocyanates or isothiocyanates used
    • C08G18/72—Polyisocyanates or polyisothiocyanates
    • C08G18/80—Masked polyisocyanates
    • C08G18/8061—Masked polyisocyanates masked with compounds having only one group containing active hydrogen
    • C08G18/8064—Masked polyisocyanates masked with compounds having only one group containing active hydrogen with monohydroxy compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08K—Use of inorganic or non-macromolecular organic substances as compounding ingredients
    • C08K5/00—Use of organic ingredients
    • C08K5/0008—Organic ingredients according to more than one of the "one dot" groups of C08K5/01 - C08K5/59
    • C08K5/0025—Crosslinking or vulcanising agents; including accelerators
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08K—Use of inorganic or non-macromolecular organic substances as compounding ingredients
    • C08K5/00—Use of organic ingredients
    • C08K5/16—Nitrogen-containing compounds
    • C08K5/29—Compounds containing one or more carbon-to-nitrogen double bonds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08L—COMPOSITIONS OF MACROMOLECULAR COMPOUNDS
    • C08L75/00—Compositions of polyureas or polyurethanes; Compositions of derivatives of such polymers
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08L—COMPOSITIONS OF MACROMOLECULAR COMPOUNDS
    • C08L75/00—Compositions of polyureas or polyurethanes; Compositions of derivatives of such polymers
    • C08L75/04—Polyurethanes

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Dispersion Chemistry (AREA)
  • Dry Formation Of Fiberboard And The Like (AREA)
  • Polyurethanes Or Polyureas (AREA)
  • Chemical And Physical Treatments For Wood And The Like (AREA)
  • Laminated Bodies (AREA)
  • Electron Tubes For Measurement (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás lapok vagy préselt idomtestek előállítására.
Az építőipari falemezeket, sima falapokat vagy préselt idomtesteket és hasonlókat általában faforgácsból, farostból vagy más lignincellulóz-alapú anyagból és megfelelő kötőanyagból, elsősorban karbamid-formaldehid vagy fenol-formaldehid gyantából álló keverékek forró préselésével állítják elő. A préselést rendszerint körülbelül 150—220C°-on végzik, alacsonyabb hőmérsékleten ugyanis még az alkalmazott igen nagy (rendszerint 20—70 kg/cm2 értékű) nyomáson sem biztosítható megfelelő mértékű adhézió elfogadhatóan rövid idő alatt.
Az 1 653 332 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás eljárást ismertet külső oldalukon műgyanta-réteget hordozó rostlemezek egy lépésben történő előállítására. Az eljárás során az igen finom rostokból álló lignincellulóz-alapanyagot finomszemcsés ásványi töltőanyagokkal, duzzasztószerekkel és/vagy lágyítókkal keverik össze (ezek az utóbbi anyagok apró szemcsék formájában a rostokhoz tapadnak), majd a keveréket a külső réteget képező, hőre lágyuló műanyagba keverik be, és a kapott masszát magas hőmérsékleten, nagy nyomáson préselik. A lemezek előállításához nem használnak fel izocianát-alapú kötőanyagokat. Az eljárás hátránya, hogy az alkalmazandó magas hőmérséklet és nagy nyomás miatt energiaigényes, továbbá a kiindulási anyagok finom őrlése vagy foszlatása és a megfelelően homogén présmassza előállítása nehézkes és munkaigényes folyamat.
Az 1 453 441 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint a rostlemezeket hőre lágyuló és hőre keményedő kötőanyagok keverékének felhasználásával állítják elő. A lemezek előállítása során a hő5 kezelési lépésben a hőre lágyuló kötőanyagot olvadáspontjánál magasabb hőmérsékletre melegítik, majd a megömlesztett idomtest felületi rétegében kikeményítik a hőre keményedő kötőanyagot. Ezzel az intézkedéssel egyrészt azt biztosítják, hogy a hőre lágyuló kötőanyag 10 megfelelő mértékben behatol a rostanyagba, másrészt pedig a hőre keményedő kötőanyagból terhelésálló réteget alakítanak ki az idomtest felületén. Ez az eljárás a korábban idézett német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban ismertetett módszernél is bonyo15 lultabb és energiaigényesebb.
Az 1 653 185 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás rostlemezek kialakítására felhasználható, füthető présszerszámot ismertet.
A 486 314 sz. svájci szabadalmi leírás eljárást ismertet 20 faanyagok bevonására, amelynek során a kezelendő fafelületre 20—80 súly% fűrészport, továbbá egy poliésztert vagy egy poliuretánt tartalmazó bevonatot visznek fel, majd a bevonatot hőkezelésnek vetik alá.
Az 1 235 124 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás 25 eljárást ismertet lángálló bevonatok kialakítására faanyagokon. A szabadalmi leírás szerint enyvszerű kötőanyagba — elsősorban karbamid-formaldehid gyantába — finoman elporitott lángmentesítő anyagokat, például bórsavat vagy antimon-trioxidot kevernek, a keve30 réket felviszik a kezelendő faanyagra, végűi magas hő mérsékleten végzett hőkezeléssel kialakítják a lángmcntesítö bevonatot.
Ismert az is, hogy a faforgács-lemezek, előállításához kötőanyagként karbamid-formaldehid vagy fenol-formaldehid gyanta helyett izocianát-oldatok is felhasználhatók. Figyelembe véve azt, hogy az izocianát-oldatok kis töménységűek, a szükséges mennyiségű kötőanyag felviteléhez a rostanyagot igen nagy mennyiségű oldattal kell kezelni, és az oldószer eltávolítása jelentősen megnöveli az eljárás energiaigényét.
A lignincellulóz-alapú rostlemezek előállítására eddig alkalmazott eljárások közös hátránya a nagy energiaigény. Ha kötőanyagokként hőre lágyuló, illetve hőre keményedő műanyagokat használnak fel, a préselést a műanyag olvadáspontjánál magasabb, illetve a kikeményedési pontnak megfelelő hőmérsékleten kell végezni, ami általában lényegesen meghaladja a 200 C°-ot. Ha a kötőanyagot oldat formájában használják fel, az oldószer tökéletes eltávolításához szükséges hőenergia növeli az eljárás energiaigényét. Az eddig ismert eljárások közül energiaigény szempontjából a fenol-formaldehid vagy karbamid-formaldehid gyantaemulziót alkalmazó módszerek bizonyultak a legkedvezőbbeknek; a préselést azonban még ebben az esetben is viszonylag magas (150 C° és 220 C° közötti) hőmérsékleten kell végezni, és a préselés során még mindig jelentős mennyiségű (a felhasznált emulzió 60—70 súly%-át kitevő, sőt esetenként ennél is több) vizet kell eltávolítani a rendszerből.
A találmány értelmében ezeket a hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni.
Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha szerves izocianátokat RO(CH2CH2O)nCONHX általános képletű felületaktív anyagok — ahol R 1—4 szénatomos alkil-csoportot jelent, n egész számot képvisel és a molekula átlagosan legalább 5 oxietilén-csoportot tartalmaz, és X valamely, legalább egy szabad izocianát-csoportot tartalmazó di- vagy poliizocianát maradéka — jelenlétében emulgeáljuk vízben, olyan emulziókhoz jutunk, amelyek még nagy (kb. 65%-os) izocianát-tartalom esetén is könnyen felvihetők a lignincellulózalapú rostanyagra, és az ilyen emulziókkal kezelt rostanyagokból a szokásosnál lényegesen alacsonyabb préselési hőméisékleten is kifogástalan minőségű préselt rostlemczek alakíthatók ki.
A találmány tárgya tehát eljárás lapok vagy préselt idomtestek előállítására lignincellulóz-alapú anyag és egy kötőanyag keverékének forró préselése útján. A találmány értelmében kötőanyagként egy szerves izocianát vizes emulzióját használjuk fel, amely emulgeálószerként valamely RO(CH2CH2O)nCONHX általános képletű felületaktív anyagot tartalmaz — ahol R 1—4 szénatomos alkil-csoportot jelent, n egész számot képvisel, mimellett a molekula átlagosan legalább 5 oxietilén-csoportot tartalmaz, és X valamely, legalább egy szabad izocianát-csoportot tartalmazó di- vagy poliizocianát maradékát jelenti.
Lignincellulóz-alapú anyagként a találmány szerinti eljárásban például faforgácsot, farostot, hulladékfát, fagyapotot, parafát és fakérget, fűrészport és egyéb fafeldolgozási hulladékanyagokat és/vagy más természetes eredetű lignincellulóz-alapú rostos anyagokat, például kilúgozott cukornádat, szalmát, lentöreket, továbbá szárított sást, nádat vagy füvet alkalmazhatunk A lignincellulóz-alapú anyagokhoz adott esetben szervetlen eredetű rostos vagy lemezes anyagokat, például üvegrostot, csillámot vagy azbesztot is keverhetünk.
A találmány szerinti eljárásban szerves izocianátokként például alifás izocianátokat, így hexametilén-diizocianátot, aromás izocianátokat, így m- vagy p-fenilén-diizocianátot, tolilén-2,4- vagy -2,6-diizocianátot, difenilmetán-4,4'-diizocianátot, klórfenilén-2,4-diizocianátot, naftilén-l,5-diizocianátot, difenilén-4,4'-diizocianátot, 4,4'-diizocianát-3,3'-dimetil-difenilt, 3-metil-difenilmetán-4,4'-diizocianátot és difeniléter-diizocianátot, cikloalifás diizocianátokat, így ciklohexán-2,4- és -2,3-diizocianátot, l-metil-ciklohexil-2,4- és -2,6-diizocianátot, a felsorolt vegyületek elegyeit, továbbá bisz-(izocianafo-ciklohexil)-metánt, valamint triizocianátokat, így 2,4,6-triizocianáto-toluolt és 2,4,4'-triizocianáto-difenilétert használhatunk fel.
A találmány szerinti eljárásban izocianátok elegyeit is alkalmazhatjuk. A felhasználható izocianát-elegyek közül példaként a tolilén-diizocianát-izomerek elegyeit (így a kereskedelemben kapható, 2,4- és 2,6-izomereket tartalmazó elegyet), továbbá az anilin-formaldehid kondenzátumok foszgénezésekor képződő, di-, tri- és magasabbrendü poliizocianátok elegyeit említjük meg. Ezek az elegyek szakember számára jól ismertek. A felhasználható izocianát-elegyek közé tartoznak többek között a foszgénezési reakciókban kapott, metilénhidas polifenil-poliizocianátokat (di-, tri- és magasabbrendű poliizocianátokat) és foszgénezési melléktermékeket tartalmazó nyers elegyek.
A találmány szerinti eljárásban poliizocianátokként különösen előnyösen alkalmazhatunk aromás diizocianátokat vagy magasabbrendű poliizocianátokat. Igen előnyösnek bizonyultak a di-, tri- és magasabbrendű poliizocianátokat tartalmazó, nyers metilénhidas polifenil-poliizocianát elegyek. A metilénhidas polifenilpoliizocianátok ismert vegyületek és az (I) általános képlettel jellemezhetők — ahol n értéke 1 vagy annál nagyobb egész szám. Nyers poliizocianát-keverékek esetén n átlagértéke célszerűen 1-nél nagyobb. Ezek a vegyületek az anilin és formaldehid kondenzációjával előállított poliamin-elegyek foszgénezésével állíthatók elő. A di-, tri- és magasabbrendű poliizocianátokat tartalmazó, nyers metilénhidas pohfenil-poliizocianát-elegyeket a továbbiakban „MDI” jelöléssel jelöljük.
A találmány szerinti eljárásban különösen előnyösen használhatjuk fel a fölöslegben vett diizocianátok vagy magasabbrendű poliizocianátok és hidroxil-végcsoportot tartalmazó poliészterek vagy poliéterek reakciójával előállított, izocianát-végcsoportot tartalmazó előpolimereket, valamint a fölöslegben vett diizocianátok vagy magasabbrendű poliizocianátok és poliol-monomerek vagy poliol-monomer-elegyek (például etilénglikol, trimetilol-propán vagy butándiol) reakciójával előállított termékeket. Különösen előnyösnek bizonyultak a hidrofób poliolok, például ricinusolaj felhasználásával előállított, izocianát-végcsoportot hordozó előpolimerek, ezek a vegyületek ugyanis vízzel lassan reagálnak.
A találmány szerinti eljárásban izocianát-végcsoportot hordozó előpolimerekként például az MDI izocianát-végcsoportot hordozó előpolimerjeit alkalmazhatjuk.
Miként már említettük, a találmány szerinti eljárásban emulgeálószerekként RO(CH2CH2O)nCONHX általános képletű vegyületeket használunk fel, ahol R 1—4 szénatomos alkil-csoportot jelent, X valamely di2 vagy poliizocianát maradékát jelenti, amely legalább egy szabad izocianát-csoportot hordoz, és n egész számot jelent, mimellett a vegyület legalább átlagosan 5 oxietilén-csoportot tartalmaz. E vegyületekben R például etil-, propil- vagy butil-csoportot, célszerűen metilcsoportot jelenthet. Minthogy a felületaktív metánoknak legalább átlagosan 5 oxietilén-csoportot (CH2CH2O) kell tartalmazniuk, n értéke előnyösen 5 és 120 közötti, célszerűen 10 és 25 közötti egész szám lehet.
A fenti vegyületek X csoportként a poliizocianátokból egy izocianát-csoport eltávolításakor visszamaradó csoportokat tartalmazzák. Az X csoport tetszés szerinti diizocianát vagy magasabb rendű poliizocianát maradéka lehet. Abban az esetben, ha diizocianát-vegyületként valamely tolilén-diizocianátot használtunk fel, az X csoport a (II) képletnek felel meg. Az X csoport célszerűen további izocianát-csoportot tartalmaz.
A felületaktív uretánokban az X csoport például a korábban felsorolt di- vagy poliizocianátokból levezethető csoport lehet.
A felületaktív uretánokat úgy állíthatjuk elő, hogy valamely RO(CH2CH2O)nH általános képletű alkoholt — ahol R és n jelentése a fenti — legalább két izocianát-csoportot tartalmazó izocianátokkal reagáltatunk. 1 mól alkoholra vonatkoztatva legalább 1 mól izocianát-vegyületet használunk fel, az izocianát-vegyületet azonban előnyösen fölöslegben alkalmazzuk.
A reakciót például úgy hajthatjuk végre, hogy az alkohol-reagenst az izocianát-reagenshez adjuk, a rendszert átlátszó elegy képződéséig keverjük, és a reakciót szobahőmérsékleten folytatjuk. A reakció gyorsítása érdekében az elegyet 100 C°-ig terjedő hőmérsékletre melegíthetjük.
A találmány szerinti eljárásban felhasználható emulziót például úgy alakíthatjuk ki, hogy a fenti típusú felületaktív anyagot közvetlenül az emulgeálandó izocianát-vegyületben állítjuk elő. így például ha valamely X(NCO)2 általános képletű izocianátot kívánunk emulgeálni, egyszerűen úgy járunk el, hogy az X(NCO)2 általános képletű izocianát nagy fölöslegéhez csekély menynyiségű RO(CH2CH2O)nH általános képletű polietilénoxi-alkoholt adunk, és az emulgeálószert magában az emulgeálandó rendszerben állítjuk elő.
Abban az esetben, ha poliizocianátként előpolimert használunk fel, az előpolimer-képzést és az emulgeálószer kialakítását egy lépésben is végrehajthatjuk; eljárhatunk azonban úgy is, hogy az előpolimert és az emulgeálószert külön állítjuk elő, és ezután keverjük a komponenseket vízhez. Az emulzióképződést megkönnyíthetjük, ha az előpolimer és a felületaktív anyag elegyét először körülbelül az elegy súlyának */4-ét kitevő menynyiségű vízzel keverjük össze, majd az így kapott keveréket vízzel a kívánt végső koncentrációra hígítjuk.
Ha MDI-előpolimert tartalmazó emulziót kívánunk előállítani, az emulziót például a következő módszerekkel alakíthatjuk ki:
(1) MDI-t megfelelő mennyiségű poliollal reagáltatunk, a képződött előpolimert csekély mennyiségű CH3O(CH2CH2O)nH általános képletű polietilénoxialkohollal reagáltatjuk, majd a kapott rendszert keverés közben vízben emulgeáljuk; vagy (2) MDI-t csekély mennyiségű GH3O(CH2CH2O)nH általános képletű polietilénoxi-alkohöllal reagáltatunk, a kapott rendszert az előpolimer kialakításához szükséges mennyiségű poliollal reagáltatjuk, majd az elegyet vízben emulgeáljuk; vagy (3) MDI-t egy lépésben reagáltatunk a szükséges mennyiségű poliollal és polietilénoxi-alkohollal, majd a kapott rendszert vízben emulgeáljuk.
A fent ismertetett három eljárásmód mindegyikében a felületaktív anyagot magában az emulgeálandó poliizocianátban alakítottuk ki. Ezekkel az eljárásokkal RO(CH2CH2O)nX általános képletű felületaktív anyagot állítunk elő — ahol X az izocianát maradékát jelenti, R 1—4 szénatomos alkil-csoportot jelent, és n értéke a fenti.
Különösen előnyös felületaktív anyagoknak bizonyultak az RO(CH2CH2O)nG általános képletű polietilénoxi-vegyületekből — ahol R metil-csoportot jelent és n átlagértéke 10 és 25 közötti szám — kialakított származékok. Polietilénoxi-vegyületként például 300 és 1000 közötti molekulasúlyú metoxi-polietilénglikolokat alkalmazhatunk.
Természetesen úgy is eljárhatunk, hogy a felületaktív anyagot külön lépésben állítjuk elő, majd az így kapott felületaktív anyagot keverjük az előpolimerhez vagy az előpolimer-képzéshez felhasznált reakcióelegyhez.
Az előpolimereket önmagukban ismert módszerekkel alakíthatjuk ki; így például a komponensek elegyét melegíthetjük vagy a komponenseket szobahőmérsékleten, adott esetben katalizátor jelenlétében reagáltathatjuk egymással.
A fent ismertetett módszerekkel előállított előpolimer-emulziók olaj-a-vízben típusú emulziók.
A találmány szerinti eljárásban igen előnyösen alkalmazhatunk olyan emulziókat, amelyek 25—99 súlyrész vizet, 1—75 súlyrész szerves poliizocianátot, továbbá a stabilizáláshoz szükséges mennyiségű, RO(CH2CH2O)nCONHX általános képletű felületaktív anyagot tartalmaznak. Különösen előnyöseknek bizonyultak az 50— 75 súlyrész vizet és 25—50 súlyrész szerves izocianátot tartalmazó emulziók. Az emulziók 100 súlyrész izocianát-vegyületre vonatkoztatva célszerűen 5—15súlyrész felületaktív anyagot tartalmazhatnak.
Az emulziókat önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő, előnyösen úgy, hogy a szerves poliizocianátot összekeverjük az emulgeálószerrel, majd ezt a keveréket» vízhez adjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy az RO(CH2CH2O)nCONHX általános képletű felületaktív anyagot magában az emulgeálandó poliizocianátvegyületben alakítjuk ki, majd az így kapott rendszert kívánt esetben további mennyiségű poliizocianáttal hígítjuk, végül vízzel keverjük össze.
A találmány szerinti eljárás első műveleti lépésében a lignincellulóz-alapú anyagot a kötőanyaggal keverjük össze. A lignincellulóz-alapú anyagok megfelelő mértékű bevonásának biztosítása érdekében a vizes emulziót célszerűen permetezéssel juttatjuk a lignincellulóz-alapú anyagok felületére. Tapasztalataink szerint a szerves poliizocianátokat tartalmazó vizes emulziók viszkozitása még 65%-os poliizocianát-tartalom esetén is elég kis érték ahhoz, hogy a rendszer könnyen permetezhető legyen, ezzel szemben a préselt falemezek és hasonló idomtestek előállításához eddig felhasznált, karbamid-formaldehid vagy fenol-formaldehid gyantákat tartalmazó vizes emulziók 40%-nál nagyobb gyantatartalom esetén rendszerint már nem permetezhetők. A találmány szerinti eljárás további előnye tehát az, hogy kötőanyagként a szokásosnál kisebb víztartalmú emulziók felhasználását teszi lehetővé, így a forró préselés és az azt követő műveleti lépések során kisebb mennyiségű vizet kell eltávolítani a rendszerből, vagy szükségtelenné válik a lignincellulóz-alapú anyagok bekeverés előtti szárítása. Az emulzióképződést és a permetezést megkönnyíthetjük, ha forró vizet és/vagy szerves poliizocianátot használunk fel.
Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a találmány szerinti eljárás során a forró préselés 100 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten (például 90—95 C°-on) is igen jó eredménnyel hajtható végre, szemben a karbamid-formaldehid vagy fenol-formaldehid gyantát tartalmazó emulziók alkalmazásakor szükséges, körülbelül 150 C° és 220 C° közötti préselési hőmérséklettel. Az a tény, hogy a forró préselés a találmány szerinti eljárás során alacsonyabb hőmérsékleten hajtható végre, jelentős energiamegtakarítást eredményez, csökkenti a füstképződést, és javítja a munkakörülményeket. Az alacsonyabb hőmérséklet alkalmazásának további előnye, hogy kiküszöbölhető a lemezek belső szerkezetének roncsolódása; ismert ugyanis, hogy a magas hőmérsékleten végzett préselés során a fejlődő nagynyomású vízgőz a préselt idomíestek belsejében és felületén pórusokat képez, és így hagyja el a rendszert. Ez az előny különösen nagy jelentőségű nem-porózus felületű termékek gyártása esetén. A találmány szerinti eljárás során tehát már a préselési szakaszban is jó tömörítés biztosítható, a gőz szabad kiáramlását lehetővé tevő pórusok kialakulására ugyanis sem szükség, sem lehetőség nincs.
Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárásban a szokásos, viszonylag magas préselési hőmérsékleteket is alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárás előnye ebben az esetben az, hogy a préselt idomtest kikeményedéséhez rövidebb időre van szükség, és a préselt idomtest könnyebben elválasztható a présszerszámtól. Ez utóbbi módszert általában bevonatlan felületű préselt lemezek előállítására használjuk.
A találmány értelmében a préselt lemezeket és egyéb idomtesteket előnyösen úgy állítjuk elő, hogy valamely lignincellulóz-alapú anyagot 75—50 súlyrész vízből, 25—50 súlyrész szerves poliizocianátból (célszerűen valamely izocianát-végcsoportot hordozó, nyers, metilénhidas polifenil-poliizocianát-előpolimerből) és az emulzió stabilitását biztosító mennyiségű, ROíCH2CH2O)nCONHX általános képletű felületaktív anyagból kialakított emulzióval permetezünk be, a kapott keveréket adott esetben a víz egy részének eltávolítása érdekében 20—40C°-on szárítjuk, majd a nyersanyagkeveréket 200 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten, előnyösen 100C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten, célszerűen 90—95 C°-on préseljük.
Ezzel az eljárással igen gazdaságosan állíthatunk elő erős kötésű lemezeket vagy más préselt idomtesteket.
Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárás gyakorlati megvalósítása során az egyes műveleti fázisok (emulziókészítés, a lignincellulóz-alapú anyag bepermetezése és a kapott nyersanyag forró préselése) általában időben nem azonnal követik egymást. Időkiesést eredményezhetnek például az üzemzavarok, továbbá a berendezések karbantartásával és átállításával kapcsolatos munkák. Az emulziókészítéshez célszerűen olyan izocianátvegyületeket használunk fel, amelyek a jelenlevő vízzel viszonylag lassan reagálnak, és így az emulziókészítés és a forró préselés közötti (például kb. 2 óra terjedelmű) időkiesés még nem jár hátrányos következményekkel.
Az emulzió felhasználhatósági tartamának növelése érdekében az izocianát/víz reakció sebességét például kevesebb felületaktív anyag alkalmazásával vagy kevésbé hatékony felületaktív szer felhasználásával csökkenthetjük ugyan, mindkét esetben azonban romlik az emulzió stabilitása, romlik az izocianát-vegyület eloszlásának egyenletessége, és a permetezéskor nehézségek lépnek fel. A reakciósebesség csökkentése érdekében tehát előnyösen úgy járunk el, hogy valamely, a korábbiakban említett hidrofób poliolból levezethető, izocianátvégcsoportot tartalmazó előpolimert használunk fel, és/vagy az emulzióhoz közömbös, hidrofób higítószert adunk. A közömbös, hidrofób hígítószer alkalmazásának további előnye, hogy fokozza a kapott préselt termék hidrofób jellegét és megkönnyíti a préselt termék elválasztását a présformától. Hígítószerként például hosszú szénláncú szénhidrogéneket (alifás vagy aromás vegyületeket) és -észtereket alkalmazhatunk. E vegyületek adott esetben halogén-szubsztituenst hordozhatnak. A felhasználható hígítószerek közül példaként a következőket említjük meg: ásványolaj, lágy viasz (szennyezett paraffin-viasz), didodecil-ftalát, trisz-B-klór-propil-foszfát, klórozott paraffin-viaszok. Különösen előnyösnek bizonyultak a klórozott paraffinviaszok. Tekintettel arra, hogy ezek a hígítószerek az izocianát-vegyületekkel nem lépnek reakcióba, az előpolimer előállítása során vagy az emulzióképzés bármely szakaszában a rendszerbe juttathatók.
A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük.
1. példa
320 g faforgácsot 6%-os nedvességtartalomig előszárítunk, majd a faforgácsot nyitott keverődobba helyezzük, és keverés közben egy egyszerű kézi permetező felhasználásával rápermetezzük a kötőanyag-emulziót. Az emulzió felvitt mennyiségét a súlycsökkenés mérésével ellenőrizzük. A bepermetezett forgácsokat még 1 percig keverjük, majd egy 18x18 cm felületű, oldalt zárt préslapon egyenletesen eloszlatjuk. A masszára ugyanilyen méretű préslapot helyezünk, és kézi úton előpréseljük. Körülbelül 4,5—5 cm vastag, laza szerkezetű előpréselt masszát kapunk. Ezt a masszát tapadásgátló anyaggal bevont felületű fém-préslemezre helyezzük, majd hidraulikus présen, 90—95 C°-ra felfűtött préslemezek között 5 percig 50 kg/cm2 nyomáson préseljük. A préslemezek között egy 1,4 cm vastag közbülső lemezt is elhelyezünk annak érdekében, hogy körülbelül 0,7 g/cm3 sűrűségű végterméket kapjunk. A préselt lemezeket kiemeljük a présszerszámból, levegőn állni hagyjuk, majd a kapott, körülbelül 10% víztartalmú lemezek közepéből 15 x 15 cm méretű mintadarabokat vágunk, és a mintadarabok fizikai sajátságait vizsgáljuk. A vizsgálatok eredményeit az 1. táblázatban közöljük. A vizsgálatokat a BS 1811 sz. szabvány 2. részében ismertetett eljárásokkal végeztük.
A faforgácsra emulgeálható MDl-t (EMDI), illetve 100 súlyrész MDI-ből, 30 súlyrész oxipropilezett glicerinből (mólsúly: 1000) és ÍR súlyrész metoxi-polietilén-glikolból (metoxi-PEG; mólsúly: 650)előállított, emulgeálható MDI-előpolimert (EMDIPP) tartalmazó emulziót viszünk fel. Az emulziókészítés során az emulgeálandó anyagot először 1:0,5 súlyarányban vízzel ke4
1. táblázat
EMDI EMDIPP EMDI EMDIPP
Felvitt izocianát, % 2,50 2,50 5,00 5,00
Lemez sűrűsége, kg/m3 650,00 679,00 731,00 720,00
Lemez vastagsága, mm 14,10 13,70 14,10 13,50
Nedvességtartalom vizsgálatkor, % 9,60 8,60 10,00 9,60
2 órán át tartó vizes kezelés: vastagságnövekedés, % 24,60 52,90 18,60 18,50
hossznövekedés, % 0,65 0,85 0,45 0,50
súlynövekedés, % 99,40 108,40 57,30 64,20
24 órán át tartó vizes kezelés: vastagságnövekedés, % 38,10 53,80 22,20 21,80
hossznövekedés, % 0,80 0,90 0,70 0,70
súlynövekedés, % 113,60 127,40 75,60 79,70
Rugalmassági jellemzők: feszültség, MN/m2 14,00 16,20 24,60 21,30
deformáció, % 1.74 1,71 3,39 3,58
modulus, MN/m2 1060,00 1240,00 960,00 760,00
Szakítási adhézió, KN/m2 260,00 330,00 460,00 570,00
verjük össze, majd az így kapott keveréket 1: 1 súlyarányban vízzel hígítjuk. Az így kapott, 40% izocianátvegyületet tartalmazó emulziót 40 g/320 g, illetve 20 g/320 g mennyiségben visszük fel a faforgács felületére (tehát a faforgács felületére az első esetben 5%, a második esetben 2,5% izocianát-vegyületet juttatunk).
Valamennyi vizsgált falemez keménysége a présszerszámból történő kiemelés után megfelelő volt. A préselési hőmérsékletennem észleltünk gőzképződést. A présszerszámból kiemelt lemezek egyetlen esetben sem duzzadtak.
Az emulzió stabilitására jellemző, hogy 20—22 C°-on legföljebb fél órán át tárolható felhasználás előtt. Teljes mértékben megfelelő minőségű préselt lemezeket kapunk azonban akkor is, ha a frissen bepermetezett faforgácsot forró préselés előtt 1 órán át 20—22 C°-on állni hagyjuk.
Ha az emulzióhoz katalizátort adunk, meggyorsíthatjuk a rendszer kikeményedését. Katalizátor alkalmazása esetén megrövidíthetjük a 90—95 C°-os préselés időigényét, vagy a préselést alacsonyabb hőmérsékleten is végrehajthatjuk. így például ha az EMDIPP-t tartalmazó emulzióhoz az EMDIPP súlyára vonatkoztatva 1 súly% dimetil-hexadecilamint adunk, az emulziót ugyan 2 percen belül fel kell használnunk és a bepermetezett faforgácsot 5 percen belül préselnünk kell, ebben az esetben azonban a lemez 95 C°-on 3 perc alatt, 70 C°-on pedig 5 perc alatt kikeményedik.
Ha a rendszerhez a hagyományos, karbamid-formaldehid vagy fenol-formaldehid gyantákkal együtt felhasznált víztaszító anyagot adunk, fokozhatjuk a kapott tennék vízállóságát.
2. példa
100 súlyrész MDI, 10 súlyrész metoxi-PEG (mólsúly: 650) és (i) 30 súlyrész oxipropilezett glicerin (OH-érték: 160), vagy (ii) 9 súlyrész oxipropilezett glicerin (OH-érték: 540), vagy (ifi) 9 súlyrész, adipinsav-dietilénglikolból és glicerinből kialakított poliészter (OH-érték: 540), vagy (iv) 30 súlyrész ricinusolaj (OH-érték: 160) felhasználásával négy különböző, (i), (ii), (iii), illetve (iv) jelű emulgeálható MDI-előpolimert állítunk elő. Az előpolimereket 1:1 súlyarányban vízben emulgeáljuk.
Az emulziókat 2 órán át 22 C°-on állni hagyjuk, majd ismert módon meghatározzuk a minták -NCO tartalmát (40%-os vizes emulzióhoz fölöslegben vett di-n-butilamint adunk, majd az amin fölöslegét sósavval visszatitráljuk). Az észlelt veszteségi értékek a következők:
(i) jelű emulzió: 55% (ii) jelű emulzió: 30% (iii) jelű emulzió: 24% (iv) jelű emulzió: 17%.
Az adatok azt igazolják, hogy az emulzió eltarthatósági ideje annál hosszabb, minél erősebben hidrofób jellegű poliolt használunk fel az előpolimer előállításához.
súlyrész emulgeálható előpoliir.ert 12 súlyrész vízben emulgeálunk, és az emulzióhoz hígítószerként „Cereclor S45” kereskedelmi nevű klórozott paraffin-viaszt adunk. Az elegyeket 2 órán át 22 C°-on állni hagyjuk, majd a fenti módon meghatározzuk a rendszerek -NCO tartalmát. Az észlelt veszteségi értékek a következők:
ricinusolajjal készített előpolimer 27,3% ricinusolajjal készített előpolimer+4 súlyrész 18,9% „Cereclor S45” hidrogénezett ricinusolajjal készített előpolimer 22,9% hidrogénezett ricinusolajjal készített előpolimer+4 súlyrész „Cereclor S45” 13,7% oxipropilezett glicerinnel (OH-érték: 540) készített előpolimer 30,4% oxipropilezett glicerinnel (OH-érték: 540) készített előpolimer+4 súlyrész „Cereclor S45” 17,2% oxipropilezett glicerinnel (OH-érték: 540) készített előpolimer+7 súlyrész „Cereclor S45” 13,5%
Az eredmények azt igazolják, hogy klórozott paraffinviasz felhasználásával fokozható az emulzió eltarthatósági ideje.
3. példa
100 súlyrész MDI, 30 súlyrész ricinusolaj (OH-érték: 160) és 10 súlyrész metoxi-PEG (mólsúly: 650) elegyét éjszakán át 80 C°-on tartjuk, majd lehűtjük. Az így kapott előpolimerből a következő összetételű emulziókat készítjük:
(a) 4 súlyrész előpolimer+10 súlyrész víz;
(b) 4 súlyrész előpolimer+2 súlyrész „Cereclor S45”+10 súlyrész víz.
102 súlyrész, 2% nedvességtartalmú faforgácsot keverés közben az (a), illetve (b) jelű emulzióval permetezünk be. Mindkét emulzió könnyen permetezhető. A bepermetezett faforgácsot viasz-alapú tapadásgátló szerrel bevont felületű lemezre helyezett keretbe öntjük, majd a keretet eltávolítjuk, a massza felületére viaszalapú tapadásgátló szerrel bevont felületű alumíniumlemezt helyezünk, majd a masszát hidraulikus présen, 175 C°-on, 135 kg/cm2 nyomáson lappá préseljük. A lemez vastagságát közbülső lemez alkalmazásával 19mm-re állítjuk be. Körülbelül 680kg/mB sűrűségű préselt lemezt kapunk. A préselés ideje 4,75 perc. A hidraulikus prés nyitásakor azt tapasztaltuk, hogy a „Cereclor S45” hígítószert is tartalmazó kötőanyaggal készített lemez kötése erősebb az összehasonlító mintáénál; az utóbbi esetben a lemez kissé a préslemezek (elsősorban az acéllemez) felületére tapad.
A préselt lemezeket lehűtjük, majd fizikai tulajdonságaikat megvizsgáljuk. A vizsgálatok eredményeit a
2. táblázatban közöljük.
2. táblázat
() emulzió (b) emulzió
sűrűség, kg/m3 duzzadás víz hatására, % 704 713
2 óra 23,0 18,0
24 óra 26,0 21,6
V20, KN/m2 703 822
V100, KN/m2 157 190
4. példa
A 3. példában ismertetett minőségű és mennyiségű, 2% nedvességtartalmú faforgácsra 6 súlyrész vizet, 4 súlyrész, a 3. példában leírt módon előállított előpolimert és 2 súlyrész „Cereclor S45”-öt tartalmazó emulziót permetezünk. A bepermetezett forgácsra ugyanilyen módon 5 súlyrész 20%-os vizes lágyviasz-emulziót permetezünk, majd a kapott masszát a 3. példában ismertetett módon préseljük. A lehűtött és kondicionált lemez fizikai jellemzői a következők: sűrűség, kg/m3 690 duzzadás víz hatására, % óra13,5 óra22,0
V20 kN/m2790
Szabadalmi igénypontok

Claims (18)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás lapok vagy préselt idomtestek előállítására lignincellulóz-alapú anyag és egy kötőanyag keverékének forró préselése útján, azzal jellemezve, hogy kötőanyagként egy szerves izocianát vizes emulzióját használjuk fel, amely emulgeálószerként valamely
    RO(CH2CH2O)nCONHX általános képletű felületaktív anyagot tartalmaz — ahol R 1—4 szénatomos alkil-csoportot jelent, n egész számot képvisel, mimellett a molekula átlagosan legalább 5 oxietilén-csoportot tartal5 máz, és X valamely, legalább egy szabad izocianát-csoportot tartalmazó di- vagy poliizocianát maradékát jelenti.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerves izocianátként aromás
    10 diizocianátot vagy magasabbrendű poliizocianátot alkalmazunk.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerves izocianátként metilénhidas polifenil-poliizocianátok nyers, díizocianátokat,
    15 triizocianátokat és magasabb rendű poliizocianátokat tartalmazó elegyét alkalmazzuk.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerves izocianátként fölöslegben vett diizocianát vagy magasabbrendű poliizo-
    20 cianát valamely hidroxil-végcsoportot hordozó poliészterrel, hidroxil-végcsoportot hordozó poliéterrel, poliol-monomerrel vagy poliol-monomerek elegyével végzett reakciójával előállított, izocianát-végcsoportot tartalmazó előpolimert használunk fel.
    25
  5. 5. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti eljárás foganatosí- tási módja, azzal jellemezve, hogy szerves izocianátként metilénhidas polifenil-poliizocianátok nyers, diizocianátokat, triizocianátokat és magasabbrendű poliizocianátokat tartalmazó elegyéből levezethető, izocianát30 végcsoportot hordozó előpolimert használunk fel.
  6. 6. Az 1., 4. vagy 5. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerves izocianátként egy hidrofób poliol felhasználásával előállított, izocianát-végcsoportot hordozó előpolimert
    35 használunk fel.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy hidrofób poliolként ricinusolajat használunk fel.
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód40 ja, azzal jellemezve, hogy emulgeálószerként olyan
    RO(CH2CH2O)CONHX általános képletű vegyületet használunk fel, ahol R metil-csoportot jelent.
  9. 9. Az 1. vagy 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy emulgeálószerként
    45 olyan RO(CH2CH2O)nCONHX általános képletű vegyületet használunk fel, ahol n értéke átlagosan 5—120.
  10. 10. Az 1. vagy 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy emulgeálószerként olyan RO(CH2CH2O)nCONHX általános képletű ve-
    50 gyületet használunk fel, ahol n értéke átlagosan 10—25.
  11. 11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 25— 99 súlyrész vizet, 1—75 súlyrész szerves izocianátot és az emulzió stabilizálásához szükséges mennyiségű,
    55 ROÍCH2CH2O)nCONHX általános képletű felületaktív anyagot tartalmazó emulziókat használunk fel.
  12. 12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 50— 75 súlyrész vizet, 25—50 súlyrész szerves izocianátot
    60 és az emulzió stabilizálásához szükséges mennyiségű, RO(CH2CH2O)nCONHX általános képletű felületaktív anyagot tartalmazó emulziókat használunk fel.
  13. 13. A 8—12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 100 súly-
    65 rész szerves izocianátra vonatkoztatva 5—15 súlyrész felületaktív anyagot tartalmazó emulziókat használunk fel.
  14. 14. A 12. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az emulzióval bepermetezett lignincellulóz-alapú anyagot adott esetben a víz egy részének eltávolítása céljából 20—40 C°-on szárítjuk, majd 200 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten forrón préseljük.
  15. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a forró préselést 100 C°nál alacsonyabb hőmérsékleten végezzük.
  16. 16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a forró préselést 90—95 C°-on végezzük.
  17. 17. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás 5 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az emulzióhoz valamely közömbös hidrofób hígítószert is adunk.
  18. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy hidrofób hígítószerként
    10 klórozott paraffin-viaszt használunk fel.
    1 rajz 3 ábrával
    A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója
    81.1232.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkö István igazgató
HU76IE735A 1975-03-12 1976-03-12 Method for producing plates and pressed form bodies HU176537B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB10264/75A GB1523601A (en) 1975-03-12 1975-03-12 Sheets or moulded bodies

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU176537B true HU176537B (en) 1981-03-28

Family

ID=9964654

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU76IE735A HU176537B (en) 1975-03-12 1976-03-12 Method for producing plates and pressed form bodies

Country Status (16)

Country Link
BE (1) BE839546A (hu)
CA (1) CA1087825A (hu)
CH (1) CH619975A5 (hu)
DE (1) DE2610552C3 (hu)
DK (1) DK147599C (hu)
FI (1) FI64621C (hu)
FR (1) FR2303661A1 (hu)
GB (1) GB1523601A (hu)
HU (1) HU176537B (hu)
IE (1) IE42654B1 (hu)
IT (1) IT1058409B (hu)
LU (1) LU74550A1 (hu)
NL (1) NL7602614A (hu)
NO (1) NO147525C (hu)
SE (1) SE418271B (hu)
ZA (1) ZA761527B (hu)

Families Citing this family (40)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
NZ185686A (en) * 1976-11-18 1979-12-11 Ici Ltd Manufacture of polysocyanate-bonded lignocellulosic sheets or mouled bodies
IT1090372B (it) * 1977-01-27 1985-06-26 Basf Ag Emulsioni acquose di isocianato per incollaggio di lastre di truciolato
DE2724364C2 (de) * 1977-05-28 1985-10-31 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Verfahren zur Herstellung wäßriger Polyisocyanat-Emulsionen
DE2908844A1 (de) * 1978-03-29 1979-10-11 Ici Ltd In wasser emulgierbare isocyanatzusammensetzung
DE2831674A1 (de) * 1978-07-19 1980-02-07 Basf Ag Waessrige isocyanat-emulsionen fuer die verleimung von spanplatten
EP0013112A1 (en) * 1978-12-27 1980-07-09 Imperial Chemical Industries Plc Emulsifiable compositions and aqueous emulsions of organic isocyanates, and process using them as binders for manufacturing lignocellulose sheets
EP0018061A1 (en) * 1979-03-09 1980-10-29 Imperial Chemical Industries Plc Methods for the manufacture of sheets or moulded bodies
DE2921681A1 (de) 1979-05-29 1980-12-11 Bayer Ag Neue emulgatoren, diese emulgatoren enthaltende waessrige isocyanat-emulsionen sowie deren verwendung als bindemittel in einem verfahren zur herstellung von formkoerpern
DE2921726A1 (de) * 1979-05-29 1980-12-11 Bayer Ag Waessrige isocyanat-emulsionen sowie deren verwendung als bindemittel in einem verfahren zur herstellung von formkoerpern
US4279788A (en) * 1980-04-18 1981-07-21 Boise Cascade Corporation Aqueous polyisocyanate-lignin adhesive
DE3172820D1 (en) * 1980-08-11 1985-12-12 Ici Plc Sheets or moulded bodies, methods for their manufacture and aqueous emulsions for use in their manufacture
US4388138A (en) 1980-08-11 1983-06-14 Imperial Chemical Industries Limited Preparing particleboard utilizing a vegetable wax or derivative and polyisocyanate as a release agent on metal press parts
EP0057502B1 (en) * 1981-02-04 1984-06-13 Imperial Chemical Industries Plc Wax dispersions and their use in the manufacture of sheets or moulded bodies
DE3201111A1 (de) * 1982-01-15 1983-07-28 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Neue waessrige polysocyanat-emulsionen sowie deren verwendung als bindemitel zur herstellung von formkoerpern
US4407771A (en) * 1982-04-26 1983-10-04 The Celotex Corporation Blow line addition of isocyanate binder in fiberboard manufacture
IT8223557V0 (it) * 1982-11-26 1982-11-26 Faesite Spa Manufatti costituiti da fibre di legno incollate, riscaldate e pressate.
GB2145421A (en) * 1983-08-26 1985-03-27 Seang Ha Park Manufacture of a building element
US4505778A (en) * 1983-09-06 1985-03-19 Ici Americas Inc. Paper products sized with polyisocyanate blends
DE3521618A1 (de) * 1985-06-15 1986-12-18 Bayer Ag, 5090 Leverkusen In wasser dispergierbare polyisocyanat-zubereitung und ihre verwendung als zusatzmittel fuer waessrige klebstoffe
FR2608961B1 (fr) * 1985-07-08 1992-04-10 Dai Ichi Kogyo Seiyaku Co Ltd Procede pour la fabrication d'articles de forme a partir de matieres en particules vegetales
DK77287D0 (da) 1987-02-16 1987-02-16 Novopan Traeindustri Spaanplade og fremgangsmaade til fremstilling deraf
US4904522A (en) * 1988-07-26 1990-02-27 Mobay Corporation Process for the production of fiberglass mats
IT1231963B (it) * 1989-09-25 1992-01-16 Mini Ricerca Scient Tecnolog Composizioni leganti per la preparazione di compositi lignocellulosici.
GB9117070D0 (en) * 1991-08-08 1991-09-25 Ici Plc Polyisocyanate compositions
DE4136618A1 (de) * 1991-11-07 1993-05-13 Bayer Ag Wasserdispergierbare polyisocyanatgemische
AU690497B1 (en) * 1996-09-26 1998-04-23 Mitsui Chemicals, Inc. Adhesive, adhesive for pressed lignocellulose board, pressed lignocellulose board and production processes thereof
US5961783A (en) * 1997-06-06 1999-10-05 Vinings Industries, Inc. Process for enhancing the strength and sizing properties of cellulosic fiber using a self-emulsifiable isocyanate and a coupling agent
US6458238B1 (en) * 2000-12-29 2002-10-01 Basf Corporation Adhesive binder and synergist composition and process of making lignocellulosic articles
US6451101B1 (en) * 2000-12-29 2002-09-17 Basf Corporation Parting agent for an isocyanate wood binder
US6846849B2 (en) 2001-10-24 2005-01-25 Temple-Inland Forest Products Corporation Saccharide-based resin for the preparation of foam
WO2003035740A1 (en) 2001-10-24 2003-05-01 Temple-Inland Forest Products Corporation Saccharide-based resin for the preparation of composite products
CA2817274C (en) 2010-11-29 2019-01-08 Huntsman International Llc Polyisocyanate-based binder
JP2014502305A (ja) 2010-12-07 2014-01-30 ビーエーエスエフ ソシエタス・ヨーロピア ポリウレタン複合材料
EP2620459A1 (en) 2012-01-26 2013-07-31 Huntsman International LLC Wood adhesive composition
EP2620458A1 (en) 2012-01-26 2013-07-31 Huntsman International LLC Wood adhesive formulation
EP2620475B1 (de) 2012-01-26 2015-04-15 Kronotec AG Klebstoffzusammensetzungen und deren Verwendung
EP2620456A1 (en) 2012-01-26 2013-07-31 Huntsman International LLC Wood adhesive formulation
EP2981564B1 (en) * 2013-04-01 2017-10-11 Huntsman International LLC A method of applying a binder composition to a lignocellulosic substrate
RU2771367C2 (ru) 2017-08-29 2022-05-04 ХАНТСМЭН ИНТЕРНЭШНЛ ЭлЭлСи Способ связывания лигноцеллюлозных материалов при использовании полиизоцианатных композиций
WO2024115164A1 (en) 2022-11-30 2024-06-06 Huntsman International Llc Sustainable wood adhesive formulation

Family Cites Families (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AT270189B (de) * 1966-03-17 1969-04-25 Novopan Gmbh Verfahren zur Herstellung von Platten oder Formkörpern durch Verpressen, vorzugsweise Heißpressen einer mit Bindemittel versetzten Masse aus Holzspänen, Holzfasern oder aus verholzten Rohstoffen
DE2109686C3 (de) * 1971-03-02 1980-09-25 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Verfahren zur Herstellung oder Veredlung lignozellulosehaltiger Werkstoffe
US3781238A (en) * 1971-08-04 1973-12-25 Textron Inc Aqueous chain extension of nco prepolymer with tertiary amino polyol using nonionic surfactant,and aqueous dispersion produced

Also Published As

Publication number Publication date
DK147599C (da) 1985-07-22
FR2303661B1 (hu) 1979-08-24
IE42654B1 (en) 1980-09-24
FI760651A (hu) 1976-09-13
SE418271B (sv) 1981-05-18
DK107376A (da) 1976-09-13
FI64621B (fi) 1983-08-31
CH619975A5 (en) 1980-10-31
NL7602614A (nl) 1976-09-14
AU1195776A (en) 1977-09-22
LU74550A1 (hu) 1977-05-06
DE2610552B2 (de) 1980-10-09
IT1058409B (it) 1982-04-10
CA1087825A (en) 1980-10-21
NO147525C (no) 1983-04-27
NO147525B (no) 1983-01-17
FR2303661A1 (fr) 1976-10-08
DK147599B (da) 1984-10-15
ZA761527B (en) 1977-03-30
DE2610552A1 (de) 1976-09-23
GB1523601A (en) 1978-09-06
FI64621C (fi) 1983-12-12
DE2610552C3 (de) 1981-09-10
NO760871L (hu) 1976-09-14
IE42654L (en) 1976-09-12
SE7603228L (sv) 1976-09-13
BE839546A (fr) 1976-09-13

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU176537B (en) Method for producing plates and pressed form bodies
US4522975A (en) Select NCO-terminated, uretdione group-containing polyurethane prepolymers and lignocellulosic composite materials prepared therefrom
US4414361A (en) Organic polyisocyanate-cyclic alkylene carbonate adhesive binder compositions
EP0038677B1 (en) A process for producing a wood composition using a liquid adhesive comprising a solution of lignin
EP3365382B1 (en) Incorporation of lignin in polyurethane products
CN1147519C (zh) 使用混合的多亚甲基二异氰酸酯/固体酚醛清漆树脂粘合剂生产木材复合物的方法
EP0524518A2 (en) Urea extended polyisocyanates
JP2000504051A (ja) 熱活性化しうる潜伏性触媒を同時使用しながらポリイソシアネート結合剤を用いてプレス成形材料を製造する方法
US4344798A (en) Organic polyisocyanate-dialkyl carbonate adhesive binder compositions
EP2184144A1 (en) Polyisocyanate composition used for binding lignocellulosic materials
AU712785B2 (en) Process for binding lignocellulosic material
GB2370577A (en) Binder resin including parting agent and synergist and process of making lignocellulosic articles
US4148777A (en) Binder for foundry process
EP0013112A1 (en) Emulsifiable compositions and aqueous emulsions of organic isocyanates, and process using them as binders for manufacturing lignocellulose sheets
US4361662A (en) Organic polyisocyanate-alkylene oxide adhesive composition for preparing lignocellulosic composite products
EP0095594B1 (en) Stable aqueous polyisocyanate emulsions
CA2043331A1 (en) Mould-release compositions
US8907037B2 (en) Preparation of lignocellulosic products
GB2076414A (en) Isocyanate reactions
US5130419A (en) Process for preparing lignocellulosic bodies
JPH09500406A (ja) ポリイソシアネート組成物
US4480070A (en) Compositions and process
NO844136L (no) Fremgangsmaate for fremstilling av sammensatte, stoepte lignocelluloselegemer
GB2039780A (en) Aqueous emulsions of isocyanates, their preparation and their use as binders, adhesives and surface coatings
KR840000612B1 (ko) 수성 폴리이소시아네이트-리그닌 접착제