HU176106B - Ball-and-socket joint for the road vehicles consisting of two vehicle units - Google Patents

Description

A találmány tárgya csuklós kötés két járműrészből álló közúti járművekhez, amelynek mindkét oldalán lökéscsillapító és/vagy lökésgátló szerkezetrész van. A lökéscsillapító és/vagy lökésgátló szerkezetiésznek a csuklós kötés mindkét oldalán egy pár nyomott karja van, amelyek végei ütközőlapokon keresztül kapcsolódnak egymással akkor, amikor a két járműrész egymáshoz viszonyítva az egyik irányban fordul el, és szétkapcsolódnak akkor, amikor a két járműrész egymáshoz viszonyítva a másik irányba fordul el az összekötő csap körül.

Ilyen karok alkalmazását már javasolták. A javasolt megoldásoknál a karokon a jobb gördülő kapcsolódás elérése céljából egymás felé domborúan ívelt ütközőlapok vannak. Az ilyen megoldások általában kielégítően működnek, azonban sok esetben előfordul, hogy a lökéscsillapító erő megváltozik és ennek következtében lökések, rázkódások keletkeznek.

A találmány feladata két járműrészből álló közúti járművekhez olyan csuklós kötés létrehozása, amelynek olyan lökéscsillapitó és/vagy lökésgátló szerkezetrésze van, amely bármiféle lökést vagy rázkódást elhárít, vagy legalább is erősen csillapít.

A találmány a kitűzött feladatot csuklós kötéssel összekapcsolt két járműrészből álló közúti járművekhez használható olyan csuklós kötés létrehozása révén oldja meg, amelynek mindkét oldalán olyan lökéscsillapitó vagy lökésgátló szerkezetrész van, amelynek a két járműrész egymáshoz viszonyított egyik irányban valú, elfordulásakor egymással ütközőlapon keresztül kapcso* lódó, és a két járműrész egymáshoz viszonyított másik irányban való elfordulásakor egymástól elváló egy pár karja van, mindegyik pár egymással kapcsolódó karon az ezek közötti oldalirányú, mozgást megakadályozó kapcsolódó profil van, és hogy az egymástól elvált karokat egymással való kapcsolódásra kész helyzetben tartó ütközője van.

A lökéscsillapító erőnek lökés irányában való változását a találmány szerinti megoldás kiküszöböli. Ez — az eddigi elképzelésektől eltérően — nem annak következménye, hogy a karokhoz erősített hidraulikus lökéscsillapítók hibamentesen működnek, hanem annak, hogy míg az ismert megoldásoknál a karokon levő ütközőlapok vagy hasonlók egymáshoz viszonyítva oldalirányban elmozdulnak akkor, amikor az egymáshoz kapcsolódó karokban különböző csillapítóerők lépnek fel, addig a találmány szerinti megoldásnál ilyen egymáshoz viszonyított oldalirányú elmozdulás nem következhet be.

Az ütközőlapok egymáson tökéletesen le tudnak gördülni annak ellenére, hogy rajtuk kiemelkedések és mélyedések vannak. Az ütközőlapok szokásos módon domborúan vannak kiképezve és rajtuk a kiemelkedések és mélyedések szándékosan fogazás formájában vannak kialakítva. A kiemelkedések és mélyedések megfelelő módon kapcsolódnak egymással akkor, amikor az ütközőlapok szétvált helyzetükből ismét kapcsolódó helyzetbe fordulnak. Ütközők gondoskodnak arról, hogy a karok szétvált állapotban a rajtuk levő ütközőlapokkal együtt egy meghatározott helyzetben legyenek.

A találmány szerinti csuklós kötést részleteiben egy a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolat: bán ismertetjük.

Az 1. ábra egy csuklós közúti jármű csuklós kötésének fölülnézeti vázlata, amely a csuklós kötést abban az állapotban mutatja, amelyben a jármű egyenes útvonalon való haladása közben van.

A 2. ábra az 1. ábrához hasonló fölülnézeti vázlat, amely azonban a csuklós kötést a közúti jármű útkanyarulaton való áthaladása közben mutatja.

A csuklós közúti járműnek 1 elülső része és 2 hátsó része van. Az 1 elülső rész és 2 hátsó rész alvázából egymás felé 3 és 4 nyúlványok nyúlnak ki, amelyeket 5 csuklós kötés köt össze, ezért a közúti jármű 1 elülső része és 2 hátsó része egymáshoz viszonyítva egy függőleges tengely körül el tud fordulni a 2. ábrán látható módon, amikor a közúti jármű pl. egy balra hajló útkanyarulaton halad keresztül.

Az 5 csuklós kötés mindegyik oldalán egy pár 6 és 7 kar van, amelyeket hidraulikus 10, 11 munkahengerek egymás felé nyomnak. Természetesen a hidraulikus munkahengerek helyett más kialakítású szerkezetek is használhatók arra, hogy a 6 és 7 karokban olyan erőket hozzunk létre, amelyek szabályozzák a csukló körüli elfordulást és a közúti jármű útkanyarulaton való áthaladása közben meggátolják a járműrészek nem kívánatos vagy túlságosan gyors elforduló mozgását. A 6 és 7 karok a 3 és 4 nyúlványokon levő 19 és 20 csuklók körül fordulnak el. A 19 és 20 csuklók az 5 csuklós kötéshez viszonyítva excentrikusán vannak elhelyezve.

A 6 és 7 karok mindegyikének külső végén 12, illetve 13 ütközőlapként kialakított ütköző van, amely ütközőlapokon hullámalakú kapcsolódó fogak, illetve 16, 17 fogazás van. A fogazások kapcsolódása az ütközőlapok egyenletes és állandó kapcsolódását biztosítja akkor is, ha a hidraulikus 10, 11 muRkahengerek által kifejtett erők vagy a 19, 20 csuklókban fellépő súrlódások változnak.

Amikor a csuklós közúti jármű kanyarodik, illetve útkanyarulaton halad át a 2. ábrán látható módon, a baloldalon levő 6 és 7 kar úgy változtatja meg helyzetét, hogy ezek kisebb hegyesszöget zárnak be egymással, mint normál körülmények között, ugyanekkor a jobboldalon levő karok nem kapcsolódnak egymáshoz. A jobboldalon levő, szétvált karok is elfordulnak a hoz5 zájuk tartozó hidraulikus munkahenger által kifejtett erő hatására, azonban az elfordulás mértékét 14, illetve 15 ütköző határolja. A 6 és 7 kar az ütközők által meghatározott szélső helyzetben marad, amely úgy van meghatározva, hogy a 12 és 13 ütközőlapokon levő fogazá10 sok megfelelően kapcsolódjanak ismét egymással akkor, amikor a jármű 1 elülső része és 2 hátsó része ismét egyenesvonalú helyzetbe kerül és egyenesen előre halad. Bizonyos körülmények között a fogazás fogai az egyik ütközőlapon egy fogra, a másik ütközőlapon pedig két 15 fogra csökkenthetők.

Claims (3)

1. Csuklós kötés két járműrészből álló közúti járművekhez, azzal jellemezve, hogy mindkét oldalán lökéscsillapító vagy lökésgátló szerkezetrész van, amelynek a két járműrész egymáshoz viszonyított egyik irányban

25 való elfordulásakor egymással ütközőlapon keresztül kapcsolódó, és a két járműrész egymáshoz viszonyított másik irányban való elfordulásakor egymástól elváló egy pár karja van, mindegyik pár egymással kapcsolódó karon az ezek közötti oldalirányú mozgást megakadályozó kapcsolódó profil van, és hogy az egymástól elvált karokat egymással való kapcsolódásra kész helyzetben tartó ütközője van.

2. Az 1. igénypontban meghatározott csuklós kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindegyik pár kar ütközőlapjainak kapcsolódó mélyedésekkel és kiemelkedésekkel kialakított kapcsolódó profiljai vannak.

3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott csuklós kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindegyik ütközőlapnak a csuklós kötés tengelyével párhuzamos tengely körül domborúan kialakított széle és ezen fogazása van.