HUT76703A - Increased sensitivity coriolis effect flowmeter using nodalproximate sensors - Google Patents

Increased sensitivity coriolis effect flowmeter using nodalproximate sensors Download PDF

Info

Publication number
HUT76703A
HUT76703A HU9700157A HU9700157A HUT76703A HU T76703 A HUT76703 A HU T76703A HU 9700157 A HU9700157 A HU 9700157A HU 9700157 A HU9700157 A HU 9700157A HU T76703 A HUT76703 A HU T76703A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
flow
node
flow tubes
tubes
tube
Prior art date
Application number
HU9700157A
Other languages
English (en)
Inventor
Andrew Keith Levien
Andrew Timothy Patten
Charles Paul Stack
Original Assignee
Micro Motion
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Micro Motion filed Critical Micro Motion
Publication of HUT76703A publication Critical patent/HUT76703A/hu

Links

Classifications

    • G—PHYSICS
    • G01—MEASURING; TESTING
    • G01F—MEASURING VOLUME, VOLUME FLOW, MASS FLOW OR LIQUID LEVEL; METERING BY VOLUME
    • G01F1/00—Measuring the volume flow or mass flow of fluid or fluent solid material wherein the fluid passes through a meter in a continuous flow
    • G01F1/76—Devices for measuring mass flow of a fluid or a fluent solid material
    • G01F1/78—Direct mass flowmeters
    • G01F1/80—Direct mass flowmeters operating by measuring pressure, force, momentum, or frequency of a fluid flow to which a rotational movement has been imparted
    • G01F1/84—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters
    • G01F1/8409—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters constructional details
    • G01F1/8413—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters constructional details means for influencing the flowmeter's motional or vibrational behaviour, e.g., conduit support or fixing means, or conduit attachments
    • G—PHYSICS
    • G01—MEASURING; TESTING
    • G01F—MEASURING VOLUME, VOLUME FLOW, MASS FLOW OR LIQUID LEVEL; METERING BY VOLUME
    • G01F1/00—Measuring the volume flow or mass flow of fluid or fluent solid material wherein the fluid passes through a meter in a continuous flow
    • G01F1/76—Devices for measuring mass flow of a fluid or a fluent solid material
    • G01F1/78—Direct mass flowmeters
    • G01F1/80—Direct mass flowmeters operating by measuring pressure, force, momentum, or frequency of a fluid flow to which a rotational movement has been imparted
    • G01F1/84—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters
    • G01F1/8409—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters constructional details
    • G01F1/8436—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters constructional details signal processing
    • G—PHYSICS
    • G01—MEASURING; TESTING
    • G01F—MEASURING VOLUME, VOLUME FLOW, MASS FLOW OR LIQUID LEVEL; METERING BY VOLUME
    • G01F1/00—Measuring the volume flow or mass flow of fluid or fluent solid material wherein the fluid passes through a meter in a continuous flow
    • G01F1/76—Devices for measuring mass flow of a fluid or a fluent solid material
    • G01F1/78—Direct mass flowmeters
    • G01F1/80—Direct mass flowmeters operating by measuring pressure, force, momentum, or frequency of a fluid flow to which a rotational movement has been imparted
    • G01F1/84—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters
    • G01F1/845—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits
    • G01F1/8468—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits vibrating measuring conduits
    • G01F1/8472—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits vibrating measuring conduits having curved measuring conduits, i.e. whereby the measuring conduits' curved center line lies within a plane
    • G—PHYSICS
    • G01—MEASURING; TESTING
    • G01F—MEASURING VOLUME, VOLUME FLOW, MASS FLOW OR LIQUID LEVEL; METERING BY VOLUME
    • G01F1/00—Measuring the volume flow or mass flow of fluid or fluent solid material wherein the fluid passes through a meter in a continuous flow
    • G01F1/76—Devices for measuring mass flow of a fluid or a fluent solid material
    • G01F1/78—Direct mass flowmeters
    • G01F1/80—Direct mass flowmeters operating by measuring pressure, force, momentum, or frequency of a fluid flow to which a rotational movement has been imparted
    • G01F1/84—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters
    • G01F1/845—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits
    • G01F1/8468—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits vibrating measuring conduits
    • G01F1/8472—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits vibrating measuring conduits having curved measuring conduits, i.e. whereby the measuring conduits' curved center line lies within a plane
    • G01F1/8477—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits vibrating measuring conduits having curved measuring conduits, i.e. whereby the measuring conduits' curved center line lies within a plane with multiple measuring conduits
    • G—PHYSICS
    • G01—MEASURING; TESTING
    • G01F—MEASURING VOLUME, VOLUME FLOW, MASS FLOW OR LIQUID LEVEL; METERING BY VOLUME
    • G01F1/00—Measuring the volume flow or mass flow of fluid or fluent solid material wherein the fluid passes through a meter in a continuous flow
    • G01F1/76—Devices for measuring mass flow of a fluid or a fluent solid material
    • G01F1/78—Direct mass flowmeters
    • G01F1/80—Direct mass flowmeters operating by measuring pressure, force, momentum, or frequency of a fluid flow to which a rotational movement has been imparted
    • G01F1/84—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters
    • G01F1/845—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits
    • G01F1/8468—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits vibrating measuring conduits
    • G01F1/849—Coriolis or gyroscopic mass flowmeters arrangements of measuring means, e.g., of measuring conduits vibrating measuring conduits having straight measuring conduits

Description

A találmány tárgya megnövelt érzékenységű Coriolisáramlásmérő, és különösen Corioiis-áramlásmérő az áramlásmérő csővezetékének egy vagy több rezgési csomópontjához közeli érzékelőelemmel, valamint eljárás az ilyen Corioiis-áramlásmérő működtetésére.
A Coriolis-áramiásmérők alkalmazása vezetékben áramló anyag tömegáramának és az anyagra vonatkozó más információnak a mérésére ismert. Ilyen áramlásmérőket ismertet az 1978. augusztus 29-i US 4,109,524 számú, az 1985. január 1-i US 4,491,025 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom és az 1982. február 11-i Re. 31,450 számú szabadalmi irat. Mindezek szabadalmasa J. E. Smith és társai. Ezekben az áramlásmérőkben egy vagy több, egyenes vagy görbe alakú áramlási cső van. A Coriolistömegárammérőben mindegyik áramlási csőalakzatnak egy sor természetes rezgésmódja van, amelyek lehetnek egyszerű hajlítási, csavarási vagy csatolt típusúak. Mindegyik áramlási csövet úgy hajtanak, hogy az egyik előzőleg említett természetes rezgésmóddal rezonanciában oszcilláljon. Az anyag az áramlásmérő beömlőoldalán csatlakoztatott vezetékből áramlik az áramlásmérőbe, áthalad az áramlási csövön vagy csöveken, és a kiömlőoldalon át hagyja el az áramlásmérőt. A közeggel töltött áramlási csövek rezgésének természetes rezgésmódjait részben az áramlási csövek és az áramlási csövekben lévő anyag együttes tömege határozza meg.
Ha az áramlásmérőben nincs áramlás, akkor az áramlási cső mentén minden pont a ráadott hajtóerő következtében azonos fázisban oszcillál. Amikor anyag kezd áramlani, akkor a Coriolis• · · • · · · · * - 3 gyorsulások következtében a rezgő áramlási cső mentén minden cor.-nak más fázisa lesz. Az áramlási cső beömlőoidalán lévő pont késik a meghajtóhoz képest, az áramlási cső kiömlőoldalán levő pont siet a meghajtóhoz képest. Az áramlási csőre érzékeiőelemek vannak helyezve, amelyek az áramlási cső mozgásának megfelelő szinuszos jeleket állítanak elő. Két jel közötti fáziskülönbség arányos az áramlási csőben áramló anyag tömegáramiasi sebességével.
A mérést bonyolítja az a tényező, hogy a technológiákban szokásos, tipikus közegek sűrűsége változik. A sűrűségváltozások a természetes rezgésmódok frekvenciáinak változását idézik elő. Minthogy az áramlásmérő szabályozó rendszere fenntartja a rezonanciát, ezért a rezgési frekvencia a sűrűségváltozásokra reagálva változik. Ebben a helyzetben a tömegáramlási sebesség arányos a fáziskülönbség és a rezgési frekvencia arányával.
Smith fentebb említett Re. 31,450 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalma olyan Coriolis-áramlásmérőt ismertet, amelyben nincs szükség mind a fáziskülönbség, mind az oszcillálási frekvencia mérésére. A fáziskülönbséget az áramlásmérő két szinuszos jelének szintkereszteződései közötti időkésleltetés mérése útján határozzák meg. Ha ezt a módszert használják, akkor az oszcillálási frekvencia változásai kioltódnak, és a tömegáramlási sebesség arányos a mért időkésleltetéssel. Ezt a mérési módszert a továbbiakban időkésleltetési vagy át mérésnek nevezzük.
Minthogy két érzékelő kimenőjele közötti fáziskülönbség arányos az áramlási csövön (csöveken) át áramló anyag tömegáramlási sebességével, ezért istenként elérhető egy pont, ahol a fáziskülönbség a tömegáramlási sebesség csökkenésekor a műszerezés érzékenységi korlátái és zajmegfontolások miatt nem merhető. Ha kis nyomáson kis sűrűségű anyag, így gáz tömegáramlási sebességét kell mérni, akkor rendkívül nagy fázismérési érzékenység szükséges ahhoz, hogy az áramlásmérő kimenőjelei által reprezentált, megfelelően kis fáziskülönbséget észlelni lehessen. Sok szokványos Coriolis-áramlásmérőnek nincs adekvát fázismérési érzékenysége kis nyomású vagy kis áramlási sebességű gázáramlás méréséhez.
Találmányunk célja megnövelt érzékenységű áramlásmérő, amely egy anyag, így gáz tömegáramlási sebességét kis áramlási sebesség és kis nyomás esetén méri, valamint eljárás az ilyen áramlásmérő működtetésére.
Ezt a feladatot az anyag áramlási sebességére érzékenyebb Coriolis-áramlásmérő tekintetében találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az érzékelőelemek az érzékenység növelése végett szabályozható módon az áramlási csövek egy csomópontjához szorosan közel vannak elhelyezve.
Részletesebben: a Coriolis-áramlásmérőben - amely tartalmaz áramlási csöveket, amelyekben technológiai anyag áramlik; meghajtóegységet, ami az áramlási csöveket vibráltatja, hogy azokon legalább egy csomópont létrejöjjön; érzékelőegységet, amely az áramlási csövek vibráltatására és az áramlási csövekben áramló technológiai anyagra reagálva kimenőjeleket állít elő, és ezek a kimenőjelek megfelelnek a rezgő áramlási cső azon mozgásának, amelyet az áramlási csövekben áramló technoló& · giar anyag által előidézett Coriolis-erők hoznak létre; az áramlásmérő tartalmaz továbbá jelfeldolgozó egyseget, amely az érzékelőegység által előállított kimenőjelekre reagálva információt állít elő az áramlásmérőn átfolyó technológiai anyagról - a találmány értelmében az érzékelőegység tartalmaz legalább egy érzékelőt, amely az áramlási csőhöz egy csomóponttól előre meghatározott távolságban van rögzítve, ami maximálja az érzékelő kimenőjelei közötti fáziskülönbséget, és olyan jelamplitudót hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy az érzékelő kimenőjeleinek előre meghatározott jel/zaj aránya legyen.
Csomópontok lehetnek mind bizonyos statikus csomópontok, mind bizonyos rezgési csomópontok (a továbbiakban aktív csomópontok) . A csomópont egy nulla oszcillálási amplitúdójú pont egy oszcilláló áramlási cső mentén. Statikus csomópont az egy áramlási cső merevítőelemén vagy az áramlási cső más immobilizálási végpontján lévő csomópont, ahol az áramlási cső oszcillálása mechanikailag gátolva van egy nulla oszcillálási amplitúdójú pont létrehozása végett. Aktív csomópont az oszcilláló áramlási cső mentén a statikus csomóponti helyeken kívül bárhol szabadon előforduló csomópont vagy csomópontok. Az aktív csomópont(ok) helyét az oszcillálási frekvencián a meghajtó helye és az áramlási cső eredő oszcillálása határozza meg egy olyan időpontban, amelyben a csőben nem áramlik anyag.
A feladatot az áramlási csövet tartalmazó Coriolisáramlásmérő működtetésére szolgáló eljárás tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy annak lépései a következők:
az áramlási csövet vibráltatjuk, és így létrehozzuk az áramlási cső legalább egy csomópontját;
az áramlási csőhöz egy pár érzékeiőelemet rögzítünk a legalább egy csomóponttól olyan előre meghatározott távolságban, amely maximál egy, a két érzékelőelem kimenőjelei közötti fáziskülönbséget, és előállít egy olyan jelamplitudót, amely lehetővé teszi, hogy az érzékelőelem kimenőjelének előre meghatározott jel/zaj aránya legyen;
a két érzékelőelemnek az áramlási cső rezgésére reagálva előállított kimenőjeleit vesszük, és előállítunk egy jelet, amely megfelel a rezgő áramlási cső azon mozgásának, amelyet az áramlási csőben áramló anyag által létesített Coriolis-erők idéznek elő;
az érzékelőelemek által előállított kimenőjelekre reagálva jelfeldolgozó egységet működtetünk, amely az áramlási csőben áramló anyagra vonatkozó információt állít elő.
A találmány egy vezetékben áramló anyag tömegáramlási sebességének mérésére szolgáló, tökéletesített eljárást és berendezést ad meg. Az ismertetett berendezés és eljárás megnövelt érzékenységet biztosít, úgyhogy kis sűrűségű közegek, így kis nyomású gázok tömegáramlási sebessége mérhető. Működéskor a találmány szerinti áramlási csövet oszcilláltatjuk, és egy vagy több csomóponthoz szabályozhatóan szorosan közel elhelyezett két érzékelőelem kimenőjeleiből időkülönbség (Át) mérési eredményt állítunk elő. A mérés megnövelt érzékenysége azáltal valósul meg, hogy a két érzékelőelem egy az áramlási cső mentén lévő csomóponthoz a gyakorlatban lehetséges legközelebbi helyen van elhelyezve.
A találmány szerinti áramlásmérőhöz egy vagy több meghajtót alkalmazunk, amelyek egy áramlási csövet (vagy két, párhuzamos áramlási csövet) olyan frekvencián oszcilláltatnak, amely létrehozza a kívánt aktív csomópontokat. Ezek a meghajtók az áramlási csővel egy maximumhelyen (legnagyobb rezgés helyén) vagy bármilyen más helyen érintkeznek, kivéve az áramlási cső (csövek) oszcillálási sajátfrekvenciájának csomópontját.
A találmánynak két példaképpeni kiviteli alakját ismertetjük. Ezekben két párhuzamos módosított LJ-alakú áramlási csövet használunk, amelyeknek van két, lényegében egyenes felső szakasza. A felső szakasz két lefelé és befelé ferde csőágat (csőlábat) köt össze. Az egyik kiviteli alakban az áramlási csöveket úgy oszcilláltatjuk, hogy egyetlen aktív csomópont jöjjön létre, amely az áramlási csövek csőágait összekötő felső szakasz középpontjában lehet. Az aktív csomóponthoz szorosan közel, ennek ellentett oldalain két érzékelőelem van elhelyezve, amely érzékelik az áramlási csövek mozgását.
Más kiviteli alakokban az áramlási csöveket nagyobb frekvenciákon oszcilláltat juk (mint az első kiviteli alakban), hogy több aktív csomópont keletkezzen. Ezekben az alternatív kiviteli alakokban két észlelő érzékelőelem helyezhető el a csövek ellentett oldalain. Az egyik érzékelőelem a csövek egyik csőágán egy aktív csomópont felett van elhelyezve, a másik érzékelőelem a csövek másik csőágán egy megfelelő aktív csomópont alatt van elhelyezve. Az érzékelőelemeknek az áramlási csövek * i - 8 ellentett csőágain való elhelyezése lehetővé teszi, hogy az érzékelőelemeket a megfelelő aktív csomóponthoz a lehető legközelebb helyezzük el úgy, hogy ezt az érzékelőelemek fizikai mérete nem korlátozza.
Az észlelő érzékelőelemek minden oszcillálási módban szabályozhatóan egy aktív vagy statikus csomóponthoz kellő közelségben vannak elhelyezve, hogy az érzékelő elektronika által előállított jel jel/zaj aránya maximális legyen.
A találmány szerinti áramlásmérő használható mind lényegében egyenes vagy görbe csövekkel, mind más alakú csövekkel.
Találmányunkat és a találmány fenti és más előnyeit, valamint jellemzőit annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az
1. ábra egy ismert Coriolis-áramlásmérő, a
2. ábra az érzékelőelemek kimenőjelének amplitúdója, fázisa és az áramlási csövön egy aktív csomóponthoz képest elfoglalt helye és a hozzárendelt műszerezés zaj szintje közötti öszszefüggés grafikus ábrázolása, a
3. ábra a találmány szerinti áramlásmérő példaképpeni kiviteli alakja, amelyben módosított U-alakú áramlási cső elrendezést alkalmaztunk, a
4. ábra az észlelő érzékelőelemek és a meghajtók helyzete hajlítási módban, az
5. ábra az észlelő érzékelőelemek és a meghajtók helyzete csavarási módban, a
6. ábra az érzékelőelem és a meghajtó helyzete hajlítási módban, a
X » 9 9 9 9 *
9 9 ·· · ·· ·· • · · · ♦
7. ábra a: erzékeiőeiem és a meghaló különböző helyzetei eltolt fázisú első csavarási módban, a
8. ábra az érzékelőelem és a meghajtó különböző helyzetei eltolt fázisú második csavarási módban, a
9. ábra a találmány egy másik kiviteli alakja, amelyben egyenes áramlási csövet alkalmazunk, a
10. ábra a 9. ábra szerinti áramlási cső különböző részeinek elmozdulása.
Először a technika állása szerinti Coriolis-áramlásmérőt ismertetjük. Ez a 10 Coriolis-áramlásmérő egység és a 20 mérőelektronika az 1. ábrán látható. A 20 mérőelektronikát a 100 vezetékek kötik össze a 10 Coriolis-áramlásmérő egységgel, hogy sűrűség, tömegáramlási sebesség, térfogatáramlási sebesség és összegezett tömegáram információ jusson a 26 útra.
A 10 Coriolis-áramlásmérő egység tartalmaz két, 110 és 110' elosztócsövet, 150 és 150' csőelemet, két párhuzamos, 130 és 130' áramlási csövet, 180 meghajtószerkezetet és két, 170L és 170R sebességérzékelőt. A 130 és 130' áramlási csőnek van két lényegében egyenes 131 és 131' beömlőága és 134 és 134' kiömlőága, amelyek a 120 és 120' elosztócsőnél egymáshoz konvergálnak. A 140 és 140' merevítőelem definiálja a W és W' mértani tengelyt, amely körül mindegyik áramlási cső oszcillál.
A 130 és 130' áramlási cső oldalágai, vagyis a 131 beömlőág és a 134 kiömlőág rögzítetten a 120 és 120' elosztócsőhöz kapcsolódik, ezek pedig rögzítetten a 150 és 150' csőelemhez kapcsolódnak.
• · ’ - 10 Ha a 102 lyuxakat tartalmazó 103 karimával ellátott 10 Corioiis-áramlásmérő egységet 101 beömlővégévei és 101' · kiömlővégével (?) a mérendő technológiai anyagot továbbító, nem ábrázolt áramlási csőrendszerhez kötik, akkor a technológiai anyag a mérőműszerbe a beömlő 110 elosztócső 104 beömlővégének 103 karimájában lévő 101 beömlcnyíláson át belép, és egy fokozatosan változó keresztmetszetű csatornán át a 120 elosztócsövekhez jut, amelyeknek van egy 121 felülete. Ott az anyagot a 131 és 131' beömlőágak, 130 és 130' áramlási csövek, valamint 134 és 134' kiömlőágak elosztják és irányítják. A 134 és 134' kiömlőágból kilépő technológiai anyag a 150' csőelemekben újra egyetlen áramba egyesül, majd a kiömlő 110' elosztócsőhöz irányul. A 110' elosztócsövön belül az anyag a beömlő 110 elosztócső csatornájához hasonló, fokozatosan változó keresztmetszetű csatornán át a 104' kiömlővégben lévő 101' szájnyíláshoz áramlik. A 104' beömlővéget a 102' lyukakat tartalmazó 103' karima egy nem ábrázolt vezetékrendszerhez köti.
A 130 és 130' áramlási cső úgy van kiválasztva és kellőképpen a 120 és 120' elosztócsőhöz szerelve, hogy a W-W, illetőleg W'-W’ hajlítási tengelyre vett tömegeloszlásuk, tehetetlenségi nyomatékük és rugalmassági modulusuk lényegében azonos legyen. Ezek a hajlítási tengelyek statikus csomópontok, és az áramlási cső 140 és 140' merevítőelemei, illetőleg 120 és 120' elosztócsövei közelében vannak. Az áramlási csövek a szerelőblokkokból lényegében párhuzamosan nyúlnak ki, és hajlítási tengelyükre vett tömegeloszlásuk, tehetetlenségi nyomatékük és rugalmassági modulusuk lényegében azonos.
A két, 130 és 130' áramlási csövet W, illetőleg W hajlítási tengelye körül a 130 méghajtcszerkezet hajtja az áramlásmérő úgynevezett fázissal eltolt első sajátfrekvenciáján. Ezt a rezgésmódot eltolt fázisú hajlítási módnak is nevezik. A két, 130 és 130' áramlási cső eltolt fázisban rezeg úgy, mint egy hangolóvilla ágai. A 180 meghajtószerkezetet képezheti bármilyen ismert elrendezés, így a 130' áramlási csőre szerelt mágnes és a 130 áramlási csőre szemben szerelt tekercs, amelyben váltakozó áram folyik a két cső vibráltatása végett. A 20 mérőelektronika a 185 vezetéken alkalmas hajtójelet ad a 180 méghaj tószerkezetre.
A 180 meghajtószerkezet és az általa létrehozott Corioliserők előidézik a 130 és 130' áramlási csövek periodikus oszcillálását a W és W' tengely körül. A 130 és 130' áramlási cső oszcillálási periódusának első fele alatt a szomszédos, 131 és 131' beömlőág közelebb kerül egymáshoz, mint a 134 és 134' kiömlőág, és elérik elmozdulásuk végpontját, ahol a sebességük átmegy a nullán, még mielőtt a másik két ágé átmenne a nullán.
A Coriolis-oszcillálási periódus második felében a 130 és 130' áramlási csövek fordított relatív mozgása következik be, vagyis a szomszédos 134 és 134' kiömlőág közelebb kerül egymáshoz, mint a 131 és 131' beömlőág, és ezért a 134 és 134' kiömlőág eléri elmozdulása végpontját, ahol a sebességük átmegy a nullán, még mielőtt a másik két ágé átmenne a nullán. Ezt az időközt a továbbiakban egy adott frekvenciához tartozó fáziskülönbségnek, vagy időkülönbségnek, vagy egyszerűen Át értéknek nevezzük, és ez az időköz, ami az egyik időpont (amelyben • · · · · · ··« ··· ··* ·· az egyik pár szomszédos csőág eléri elmozdulásának végpontján) és a másik időpont (amelyben a másik, vagyis egymástól távolodásra késztetett pár csőág eléri elmozdulásának végpontját) között eltelik, lényegében arányos a mérőműszeren átmenő anyag tömegáramával.
A Át időköz mérése végett 170L és 170R sebességérzékelő van csatlakoztatva a 130 és 130' áramlási csövekhez, azok felső végének közelében. A 170L és 170R sebességérzékelő által előállított jelek megadják az áramlási csövek teljes elmozdulásának sebességprofilját. A jeleket a 20 mérőelektronika a számos ismert módszer bármelyikével fel tudja dolgozni, hogy a delta t. időközt, és a mérőműszeren átmenő anyag tömegáramát kiszámítsa.
A 170L és a 170R sebességérzékelő bal, illetőleg jobb sebességjelet ad a 165L vezetékre, illetőleg a 165R vezetékre. Az időkülönbség vagy Át megadja a bal és jobb érzékelő sebességjele közötti fáziskülönbséget. Vegyük észre azonban, hogy a 170L és 170R sebességérzékelő jelentős távolságban van a 140, illetőleg 140' merevítőelemtől·. Mint ezt később kifejtjük, ez a megnövelt távolság a statikus csomópontok és az érzékelők között csökkenti az anyagáramlás mérésének felbontását.
A 20 mérőelektronika megkapja a 165L és 165R vezetéken fellépő bal, illetőleg jobb sebességjelet. A 20 mérőelektronika állítja elő a meghajtó jelet is, ami a 185 vezetéken lép fel, és a 180 meghajtószerkezetre jut. A 180 meghajtószerkezet vibráltatja a 130 és 130' áramlási csövet. A 20 mérőelektronika feldolgozza a vett bal és jobb sebességjelet, és kiszámítja a
1? Coriolis-áramlásmérő egységen átmenő anyag tömegáramlási se· oessegét, térfogatáramiási sebességét és sűrűségét.
Áttérve a 2. ábrára, ezen a 3. ábra szerinti 310 Coriolisaramlásmérő különböző paraméterei közötti összefüggés látható az S érzékelőelemek 130 és 130' áramlási csöveken elfoglalt helyzetének függvényében. A 2. ábrán látható paraméterek az zszoiiláltatott áramlási csövek fázisa és elmozdulásának amplitúdója az érzékelőelem különböző lehetséges helyzeteiben, a két érzékelőelem kimenőjelei között fennálló fáziseltolódás az érzékelőelemek különböző helyzeteiben és az érzékelőelemek kimenőjeleinek zajszintje. A 2. ábra alkalmazható mind a hajlítasz, mind a csavarási működési módra, és alkalmazható a ozriolis-áramlásmérők minden alakjára, beleértve az 1., 3. és
1. ábra szerinti áramlásmérőt, de nincs ezekre korlátozva.
A kimenőjel amplitúdója kifejezés a 3. ábra szerinti SL es SR észlelő érzékelőelem jelkimenetének amplitúdóját jelenti. A kimenőjel amplitúdója arányos az áramlási csövek középhelyzetből való elmozdulásával. Az y-tengelyen tg 0-t vettük fel, ahol tg 0 a két érzékelőelem kimenőjele közötti fáziseltolódás. Az x-tengelyen egy egyetlen AN aktív csomópont és azon különböző helyek közötti távolság szerepel, amelyeken az érzékeiőelemeket szabályozhatóen el lehet helyezni a 2. ábra közepén levő függőleges vonallal ábrázolt AN aktív csomópont valamelyik oldalán. A BL bal függőleges vonal a bal merevítőelem helyét jelöli, ugyanúgy mint a 3. ábrán a BL bal függőleges vonal. A szélső BR jobb függőleges vonal a 3. ábra szerinti BR jobb függőleges vonal helyzete az AN aktív csomóponthoz képest. Az AN • · • ·
- 14 aktív csomóponttól balra és jobbra lévő DL és DR függőleges vonal a 3. ábrán a DL és DR meghalj tószerkezet helyzetét jelölt.
A 201 görbe azt a fázist ábrázolja, amely akkor érhető el, ha az SL bal érzékelőelem a bal oldalon lévő BL merevítőelemtói a jobb oldalon lévő AN aktív csomópontig terjedő lehetséges helyzetei között mozog. Látható, hogy ezen érzékelőelem kimenőjele fáziseltolódásának amplitúdója a BL függőleges vonal közelében mérsékelt, innen csökken, és tovább csökken a 206 függőleges vonalnál. Csökkentett jelszinten marad a 207 függőleges vonal körüli területig. Innen jobbra haladva a fáziseltolódás jelentősen növekszik, ahogyan az érzékelőelem helyzete közeledik az AN aktív csomóponthoz. A DR jobb érzékelőelem fáziseltolódása negatív, ahogyan ez a 2. ábra alsó jobb negyedében látható, és mérsékelt szintről változik a BR függőleges vonal helyzetének közelében. Innen csökken, és tovább csökken a 214 és 213 függőleges vonallal ábrázolt területen. Jelentősen csökken negatív irányban, amikor az érzékelőelem helyzete közeledik az AN aktív csomóponthoz.
Az áramlási csövek különböző elmozdulásait a 203 görbe ábrázolja. A 203 görbe megadja az érzékelőelemek kimenőjeleinek viszonylagos amplitúdóját is a 203 görbe minden helyére. Látható, hogy a 203 görbénél az érzékelőelemek kimenőjelei a zajalapszint alatt vannak mind a jobb merevítőelem BR függőleges vonalának, és a bal merevítőelem BL függőleges vonalának közelében, mind az AN aktív csomópont szomszédságában, amit a 209 és 211 függőleges vonal közötti helyek ábrázolnak. Az áramlási csőnek a 206 és 207 függőleges vonal közötti helyei nem• · ·· · • - 15 optimum helyek a: SL bal érzékeioelem elhelyezése számára, mivel az elérhető fáziseltolódás viszonylag kicsi. Ugyanezek a feltételek állnak fenn az SR jobb érzékelőelem számára a 213 és 214 függőleges vonal közötti helyeken. A 207 és 209 függőleges vonal közötti helyeken vannak optimális feltételek az SL bal érzékelőelem elhelyezése számára, mivel a kimenőjel amplitúdója és a fáziseltolódás viszonylag nagy az SL bal érzékelőelem kimenőjelénél. Hasonlóképpen, az SR jobb érzékelőelem számára a 211 és 213 függőleges vonal közötti helyeken vannak optimális feltételek, mivel az érzékelőelemről kapható jelamplitudó és fáziseltolódás viszonylag nagy.
A találmány értelmében az SL bal érzékelőelem szabályozhatóan van elhelyezve az áramlási csőnek a 207 és 209 függőleges vonal közötti helyein, hogy elkerüljük a zaj szint problémákat, és kellő amplitúdójú és fáziseltolódású kimenőjelet kapjunk. Hasonlóképpen, az SR jobb érzékelőelem szabályozhatóan van elhelyezve az áramlási csőnek a 211 és 213 függőleges vonal közötti helyein, hogy elkerüljük a zajszint problémákat, és kellő amplitúdójú és fáziseltolódású kimenőjelet kapjunk.
A találmány értelmében az alkalmazott áramlási cső típusától függetlenül érvényes az az elv, hogy az S érzékelőelemeket egy N csomóponthoz a gyakorlatban lehetséges legközelebbi helyen helyezzük el, tekintet nélkül arra, hogy AN aktív csomópontról és/vagy SN statikus csomópontról (vagy csomópontokról) van szó. Az S érzékelőelemek rá is ülhetnek egy olyan AN aktív csomópontra, amely nem egy merevítőelemen vagy más tartóponton lévő csomópont, vagy elhelyezhetők egy AN aktív csomó• - 16 ponthoz a gyakorlatban lehetséges legközelebbi helyen, amely egy B merevítőelemen van elhelyezve. Az S érzékelőelemek két AN aktív csomópontra is ráülhetnek, amint ezt később, az 5. ábra kapcsán leírjuk. Minél közelebb vannak elhelyezve az érzékelőelemek egy N csomóponthoz, annál nagyobb lesz Át értéke, és következőleg annál nagyobb lesz a tömegáramlás mérésének érzékenysége. A kimenőjel amplitúdója áramlási cső esetén azonban fordítva arányos Át értékével. A találmány érteimében az S érzékelőelemeket szabályozhatóan a lehető legközelebb helyezzük el egy N csomóponthoz (csomópontokhoz), de elegendő távolságban az N csomóponttól (csomópontoktól), hogy a kimenőjel olyan amplitúdóját hozzuk létre, amelynek használható jel/zaj aránya van.
A 3. ábrán a találmány szerinti 310 Coriolis-áramlásmérő oyan példaképpen! kiviteli alakja látható, amelyben módosított
U-alakú áramlási csöves elrendezést alkalmazunk. A módosított
U-alakú áramlási cső kifejezésen olyan áramlási csöveket értünk, amelyek lényegében D-alakúak, vagy lényegében egyenes szakaszokból állnak, vagy lényegében nem-egyenes vagy görbe szakaszokból állnak. A 3. ábra szerinti kiviteli alak felépítése és működése lényegében azonos az 1. ábra szerintivel, kivéve a DL és DR meghajtószerkezet és az észlelő SL és SR érzékelőelem helyét. Bár a DL és DR meghajtószerkezet a 130 és 130’ áramlási csövön az 1. ábra szerinti készülékhez képest különböző helyen van, a jelen kiviteli alak leírása elsődlegesen a 130 és 130' áramlási cső felső szakaszának középpontjában található, egy aktív csomóponthoz szorosan közel elhelyezett érzékelő17 elemek különböző elrendezéseivel foglalkozik. Nagyon hangsúlyozzuk, hogy a leírt kiviteli alak csak magyarázat céljára szolgál, és nem korlátozza a találmány oltalmazni kívánt alapgondolatának terjedelmét. A találmány terjedelmén belül más kiviteli alakok is lehetségesek.
A 3. ábra szerinti áramlásmérő eltolt fázisú csavarási módban működik, és így olyan AN aktív csomópontot hoz létre, amely az NP mértani tengelynek és a 130 és 130' áramlási cső középpontja által meghatározott sík középpontjának a metszéspontjában van. A DL és DR meghajtószerkezet a 130 és 130' áramlási cső egyenes szakaszának ellentett végein van elhelyezve. Ezt az egyenes szakaszt a továbbiakban a 310 Corioiisáramlásmérő felső szakaszának nevezzük. A DR és DL meghajtószerkezetet a 322 és 324 meghajtójel eltolt fázissal működteti, hogy a 130 és 130' áramlási cső felső szakasza elcsavarodjon az NP mértani tengely körül. A 310 Corioiisáramlásmérő észlelő SL és SR érzékelőelemet tartalmaz, amelyek az AN aktív csomóponthoz szorosan közel vannak elhelyezve, hogy a Át jel értékét az áramlásmérő műszeregységének jel/zaj arány kényszerfeltételein belül maximálják. A 320 tömegáramlásmérő műszeregység hatékonyan ellátja ugyanazokat a funkciókat, mint az 1. ábra kapcsán leírt 20 mérőelektronika.
Az ismertetett áramlásmérők szempontjából kétféle típusú rezgési működési módnak van jelentősége. Ezek a hajlítási és a csavarási mód. Az áramlási csöveket többféle módban, ezek között a hajlítási módban és különböző eltolt fázisú csavarási módokban lehet meghajtani. A hajlítási módot úgy valósít*·* ··· ’ - 13 meg, hogy a: áramlási csöveket a W es W' mértani tengely zzzüi viszonylag kis rezonáns frekvencián hajtjuk meg, ahogyan z az 1. ábra szerinti mérőműszernél látható. Ekkor a 140 és ''' merevítőelemnél statikus csomópontok keletkeznek. A 140 es ;411 merevítőelem ezenkívül forgáspontot is képez az áramlási vevek eltolt fázisú rezgései számára. Az eltolt fázisú csavacm: módokat úgy hozzuk létre, hogy az áramlási csöveket az olk.iukon csavaró módon, a hajlítási módban alkalmazott frekvenciánál általában nagyobb frekvenciával hajtjuk meg. Az áramlási nevek oszciliálása az egyik lehetséges tipikus csavarási mód! ,c; egyetlen AN aktív csomópontot létesít, ami az áramlási cső e ·.· gén (a középpontban) található. Ez a 3. ábrán látható.
Az 1. ábra kapcsán leírt, ismert áramlásmérőben egy 180 ni·-ciha j tószerkezetet használnak a 130 és 130' áramlási cső felső
'.•..H-.aszán, ami összeköti a 131, 131' beömlőágat és a 134, 134' c -i emlőágat. Ebben az elrendezésben az áramlási csövek egy elken fázisú első hajlítási módban vannak működtetve, ami statikus csomópontokat létesít a 140 és 140' merevítőelemnél. A hagyományos Coriolis-áramlásmérőknél az érzékelőelemeket úgy helyezik el, hogy a kimenőjel amplitúdója kellően nagy legyen.
Ezeknél az ismert Coriolis-áramlásmérőnél nem helyezték az érzékelőelemet a csomópont(ok) közelébe a kimenőjelek fáziskülönbségének maximálása végett.
Ha a 131, 131' beömlőágat és a 134, 134' kiömlőágat, ahogyan ez a 3. ábrán látható, egy eltolt fázisú első csavarási módban hajtják meg, akkor SN statikus csomópontok vannak a BR, illetőleg BL merevítőelem közelében, és egy AN aktív csomópont jön létre a 130 es 130' áramlási cső felső középrészén. A hagyományos rendszerekben azonban nem használtak egy AN aktív csomópontot vagy egy SN statikus csomópontot fókuszpontként az érzékelőelemek elhelyezéséhez.
A találmány a megnövelt mérési érzékenység elérése céljából nem korlátozódik arra, hogy az S érzékelőelemeket egyetlen felső középső AN aktív csomópont közelében helyezzük el. A találmány értelmében más csavarási módokat is használunk a hagyományos Coriolis-áramlásmérőkhöz képest fokozott mérési pontosság elérésére. A találmány értelmében opcionálisan nagyobb meghajtó frekvenciákat használunk hajlítási módban, hogy két vagy több AN aktív csomópontot hozzunk létre. Az AN aktív csomópontok száma és elhelyezése a DL és DR meghajtószerkezet frekvenciájával és a 130 és 130' áramlási cső mentén való elhelyezésével határozható meg.
Csavarási módban történő működtetéskor, mint a 3. ábrán, a DL és DR meghajtószerkezet a 130 és 130' áramlási cső ágainak ellentett végein, bármely nem-csomóponti helyen elhelyezhető. Bármely (hajlítási vagy csavarási) működési módban az SL és SR érzékelőelem szabályozhatóan egy AN aktív csomópont (vagy ellentett aktív csomópontok) közelében van elhelyezve, hogy Át értéke maximális legyen, és ugyanakkor elfogadható jel/zaj aránnyal lehessen dolgozni.
A 4. és 5. ábrán az érzékelőelemeknek és meghajtószerkezeteknek egy általános áramlásmérő csomóponthelyzeteihez viszonyított helye látható. Ez az általános áramlásmérő lehet egyenes, U-alakú vagy szabálytalan alakú. A • · · · · ··· «·* 9·· • * · ·
4. ábrán látható az áramlási cső elmozdulása - az A görbe - az
FT áramlási cső mentén elhelyezett Si és S2 érzékeíőelem, valamint DL és DR meghajtószerkezet (egyetlen) AN aktív csomóponthoz viszonyított helyzetének függvényében. Bár a találmány előnyös kiviteli alakjában két párhuzamos FT áramlási csövet alkalmazunk, a 3. és 4. ábrán az áttekinthetőség érdekében csak egy áramlási csövet ábrázoltunk. Ha az áramlási csöveket a 3. ábra szerinti kiviteli alaknak megfelelően csavarási módban működtetjük, akkor a 4. ábra szerinti SÍ és S2 érzékelőelem - a 2. ábra kapcsán leírt jel/zaj arány feltételeken belül -az AN aktív csomóponthoz a gyakorlatban lehetséges legközelebbi helyen van elhelyezve. Minthogy az S érzékelőelemek fizikai mérete egyes esetekben meggátolhatja, hogy az AN aktív csomópont közelében egymáshoz szorosan közel legyenek elhelyezve, ezért az 5. ábra szerinti kiviteli alak alternatív megoldást erre a problémára. Az SN statikus csomópontok a BL és BR merevítőelemnél vagy ezek közelében vannak elhelyezve.
Az 5. ábrán eltolt fázisú második csavarási módban működtetett áramlási cső (csövek) látható(k). Ezt később részletesebben leírjuk. Ebben a csavarási módban két, AN1 és AN2 aktív csomópont, valamint két, DL és DR meghajtószerkezet van. Az áttekinthetőség kedvéért csak egy áramlási csövet ábrázoltunk, de használható két áramlási cső is. Két, AN1 és AN2 aktív csomópont jelenléte lehetővé teszi, hogy négy lehetséges hely bármelyikén két, S1-S2 és S3-S4 érzékelőelemet használjunk. Minthogy két, AN1 és AN2 aktív csomópont van, az a lehetőség, hogy az érzékelőelemeket az áramlási csövek ellentett oldalain helyez• · · · · · · ·»· ··· ··· ·· « · · · · · zük ei, lehetővé testi, hogy az érzékeioeiemek a gyakorlatban lehető legközelebb legyenek a kívánt csomópontokhoz, és kiküszöböli a fizikai közelségre vonatkozó kényszerfeltételeket abban az esetben, amelyben mindkét érzékelőeiemet egy adott csomópont ellentett oldalain kell elhelyezni. Az 5. ábra szerinti kiviteli alakban alkalmazni lehet egy középső, DC meghajtószerkezetet, valamint kívánat esetén DL és DR meghajtószerkezetet is. Az SN statikus csomópontok a BL és BR merevítőelemeknél vagy azok közelében vannak elhelyezve.
A találmány elvei értelmében a 6. ábrán ábrázoltuk az érzékelőelemek és meghajtószerkezetek helyét egy eltolt fázisú első hajlítási módban működtetett áramlásmérőben. A 6. ábrán az áramlásmérő elemeinek a nulla áramláshoz tartozó állapota látható. A nulla kihajlási állapotot szaggatott vonalak mutatják.
A kihajlott állapotot folytonos vonalak ábrázolják. A 6. ábrán - úgy, mint az 1. ábra szerinti ismert áramlásmérőben - a Dl meghajtószerkezet a 130 és 130' áramlási cső felső részének középpontján van elhelyezve, és így az áramlási csöveket úgy oszcilláltatja, hogy egy SN statikus csomópont keletkezik a BL, illetőleg BR merevítőelemnél. A 6. ábra szerinti kiviteli alakban azonban az ismert 170R és 170L sebességérzékelőtől eltérően az SR és SL érzékelőelem lefelé mozog, a BL, illetőleg BR merevítőelemnél lévő SN statikus csomópontokhoz közelebbi helyzetbe. Az érzékelőelemek ilyen csomópontközeli elhelyezése megnövelt áramlásmérési érzékenységet eredményez.
« · · · · · · ·*· ··· ··· ·* • · · » · · Λ· «· ·· · • - 22 A 7. és 8. ábrán ábrázoltuk az érzékeiőelemek és méghajtcszerkezetek helyét egy eltolt fázisú első hajlítási módban, illetőleg egy eltolt fázisú második hajlítási módban.
Ahogyan ez a 7. ábrán látható, a DL és DR meghajtószerkezet a 130 és 130' áramlási csövet eltolt fázisú első hajlítási módban hajtja meg. Nulla kihajlási állapotot jelöl az FTO és FTO' szaggatott vonal. A névleges áramlási állapotot az FT1 és FT1' vonal jelöli. Ebben az adott csavarási módban az SL és SR érzékelőelem az AN aktív csomóponthoz szorosan közel van elhelyezve. Az SL és SR közelségét az AN aktív csomóponthoz a 2. ábra kapcsán fentebb taglalt irányelvek szerint határozzuk meg.
A 8. ábrán a találmány szerinti eltolt fázisú második mód látható. A 8. ábra hasonló az 5. ábrához, amennyiben két, AN1 és AN2 aktív csomópont keletkezik, hogy nagyobb lehessen a szélesség az érzékelőelemek elhelyezésében. Az FTO és FTO' szaggatott vonal áramlás nélküli állapotot ábrázol. Az FT1 és FT1' folytonos vonal a névleges áramlási állapotot jelöli. Ebben az adott módban három DL, DC és DR meghajtószerkezetet használunk.
A meghajtószerkezeteknek ez a rendszere AN1 és AN2 aktív csomópontot hoz létre a 130 és 130' áramlási cső felső szakaszán.
Két meghajtószerkezet is használható ugyanezeknek a csomópontoknak az előállítására. Ebben az esetben az egyik meghajtószerkezetet az áramlási cső felső szakaszán, a másik meghajtószerkezetet a két oldal egyikén kell elhelyezni. Az SL1 és SL2 érzékelőelem az AN1 aktív csomóponthoz közel van elhe«·· ··· ··· ·· • · evezve, az SRI és SR2 érzékeiőeiem az AN2 aktív csomóponthoz közel van elhelyezve.
A találmány egy másik lehetséges példaképpen! kiviteli alakja a 9. ábrán látható. Itt egy csőszakaszt a 912, 914 elem zárt. Az 912, 914 elem közötti távolság határozza meg azt a rrer.venciát, amelyen a 910 cső rezeg, mivel ez a távolság a meghajtó frekvencia legalább egy hullámhosszával egyenlő. Ha a 910 cső hossza túl nagy ahhoz, hogy az áramlásmérő a gyakorlatban működtethető legyen, akkor a 912 és 914 elemhez járulékosan es ezek között tartóelemet (tartóelemeket) lehet a 910 csőre szerelni. A találmány szerinti áramlásmérő elemeket úgy lehet a csere felfogni, hogy a csövet nem kell jelentősen módosítani vagy változtatni a csőben szállított anyag tömegáramlási sebessegének méréséhez. Az ábrázolt 910 cső lényegében egyenes és a Keresztmetszete állandó. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti áramlásmérőben különböző alakú és elrendezésű csöveket lehet a j_ kő.—ΓΠ3. z n i .
A. 9. ábra szerinti kiviteli alakban a 920 meghajtószerkezet közvetlenül a 910 csőre van felfogva a sajátfrekvencra második felharmonikusának egy legnagyobb rezgési helyén vagy annak közelében, vagy bármely más helyen, kivéve a sajátfrekvencia második felharmonikusának egy csomópontját. A 920 meghajtószerkezethez hasonló további meghajtószerkezeteket lenes a 910 csövön rögzíteni a szimmetria javítása vagy a cső eernelésének kiegyenlítése végett. A találmány szerinti rendszer azonban működtethető csak egy meghajtószerkezettel is, ahogyan ez látható. A 920 meghajtószerkezet ráköthető egy visz• ·· ·· · szacsatció áramkörre. Ez az áramkör tartalmaz egy 930 elmozdulásérzékeiőt, amely a csőre van közvetlenül a 920 meghajtószerkezettel· szemben, vagy a 920 meghajtoszerkezet közelében rászerelve, vagy a 920 meghajtószerkezeten van rögzítve .
Az áramlásmérő elemei továbbá a 932L és 932R eimozdulásérzékeiő, amelyek a 910 csövön egy 931 szaggatott vonallal jelölt aktív csomóponthoz a gyakorlatban lehető legközelebb vannak rögzítve. A 940 ellensúly a 910 csövön előre meghatározott helyen, így a 910 cső rezgési sajátfrekvenciájának egy felharmonikus legnagyobb rezgési helyén rögzíthető, hogy ellensúlyozza a 920 meghajtószerkezet által létesített terhelést. Kívánat esetén egy második meghajtószerkezet szerelhető erre a helyre, vagy pedig a 940 ellensúly vagy egy második meghajtószerkezet elhagyható.
A 10. ábrán a 910 cső különböző részeinek működés közbeni elmozdulása látható. A 10. ábrán látható 1000 amplitudógörbe ábrázolja a második felharmonikus frekvenciáján rező 910 cső nulla áramlási állapota.
Az 1000 amplitudógörbének nulla amplitúdója van mindkét végén, ahol a csövet a 912, 914 elem rögzíti, valamint az 1002 aktív csomóponti helyen, ahol nincs áramlás. Az 1000 amplitudógörbe csúcsamplitudói az 1004 és 1006 legnagyobb rezgési helyen vannak. A 920 meghajtószerkezet keresztirányú erőt fejt ki a 910 csőre, majd megszünteti ezt az erőt, hogy a 910 csövet oszcillálja. Ezt a ciklus gerjesztett részében az 1000 amplitudógörbe, a ciklus gerjesztés nélküli részében az 1000' • · J - 25 amplitudógörbé ábrázolja. Az 1004, 1006 iegnac amplitúdója minden ciklusban ellenkezőre vált, jesztés nélküli részében ezek az 1004', 1006' yobb rezgési hely és a ciklus geriegnagyobb rezgési helyek.
Az áramló anyagot tartalmazó 910 cső rezgese következtében Coriolis-erők hatnak a cső minden elemére. Az áramló közeget tartalmazó cső 1010, 1020 amplitudógörbéje a 2. ábrán látható.
A 910 cső kihajlási amplitúdóit a 2. ábrán eltúlozva ábrázoltuk, hogy a rendszer működését megmagyarázzuk. A Coriolis-erők által a 910 csőre gyakorolt hatás következtében a meghajtási ciklus első részének megfelelő 1010 amplitudógörbé balra tolódik a nulla áramlási állapotnak megfelelő 1000 amplitudógörbéhez képest. A 910 csőben áramló anyag ellenáll a rezgő által kifejtett hatásoknak. Az 1010 amplitudógörbé kezdeti részének amplitúdója az anyag által a 910 cső falaira kifejtett Coriolis-erők hatása miatt kisebb a 1000 amplitudógörbé amplitúdójánál. Ennek következtében az 1010 amplitudógörbé aktív csomópontja (nulla amplitúdójú pontja) eltolódik az 1012 helyre. Hasonlóképpen a ciklus második részében a 910 csőre ható Coriolis-erők a cső 1020 amplitudógörbéjét eredményezik. Az 1020 amplitudógörbé 1022 csomópontja (nulla amplitúdójú pontja) siet az 1000 amplitudógörbé 1002 aktív csomóponti helyéhez képest .
Az 1012 helyen lévőő csomópont és az 1022 csomópont ciklikus longitudinális elmozdulása létrehozza a 910 cső 1002 aktív csomóponti helyének ciklikus transzverzális amplitudóelmozdulását. Ez a transzverzális elmozdulás, ami a • · · · · ' - 26 IC. ábrán látható, az 1010 amplitudógörbének a: 1QC2 akziv csomóponti helytől való elmozdulását jelző 1018 pont és az 1020 amplitudógörbének az 1002 aktív csomóponti helytől való elmozdulását jelző 1028 pont között következik be. Az aktív csomópontnak ez a ciklikus transzverzális elmozdulása a rezgő 910 cső hatása alatt álló közeg Coriolis-erőhatásainak a következménye. Minthogy a Coriolis-erőhatásokat a 910 csőben áramló anyag tömege hozza létre, ezért a mért transzverzális gyorsulás és az ebből származtatott elmozdulás közvetlenül megadja az anyag tömegáramlási sebességét.
Nyilvánvaló, hogy a találmányt az előnyös kiviteli alak leírása nem korlátozza, hanem annak a találmány szerinti alapgondolat terjedelmén és szellemén belül lehetnek módosításai és változtatásai.

Claims (22)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Coriolis-áramiásmérő a benne áramló technológiai anyag jellemzőinek mérésére, amely tartalmaz áramlási csőegységet, amelyben technológiai anyag áramlik; meghajtóegységet (D), ami az áramlási csőegységet vibráltatja, hogy azon legalább egy csomópont létrejöjjön; érzékelőegységet (S), amely az áramlási csőegység vibráltatására és a Coriolis-áramlásmérőben (310) áramló technológiai anyagra reagálva kimenőjeleket állít elő, amelyek megfelelnek a rezgő áramlási csőegység azon mozgásának, amelyet az áramlási csőegységben áramló technológiai anyag által előidézett Coriolis-erők hoznak létre; az áramlásmérő tartalmaz továbbá jelfeldolgozó egységet, amely az érzékelőegység által előállított kimenőjelekre reagálva információt állít elő a Coriolis-áramlásmérőn átfolyó technológiai anyagról, azzal jellemezve, hogy az érzékelőegység (S) tartalmaz legalább egy érzékelőelemet (S), amely az áramlási csőegységhez (130) egy csomóponttól (N) előre meghatározott távolságban van rögzítve, ami maximálja az érzékelőelem kimenőjelei közötti fáziskülönbséget, és olyan jelamplitudót hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy az érzékelőelem kimenőjeleinek előre meghatározott jel/zaj aránya legyen .
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti Coriolis-áramiásmérő, azzal jellemezve, hogy az áramlási csőegységet két lényegében párhuzamos áramlási cső (130, 130') képezi.
    « · . < .
    - 28
  3. 3. A 2. igénypont szerinti Coriolis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy a felső szakaszból és két oldalsó ágból (134,, 134' kiömlőágból és 131, 131' beömlőágból) álló áramlási cső (130 és 130') merev!főelemekhez (B) van kötve, és a meghajtóegység (D) az áramlási csöveket (130 és 130') egy eltolt fázisú hajlítási módban vibráitatja, amelyben az áramlási csövek (130 és 130') a statikus csomópontokként (SN) ható merevítőelemek (B) körül elfordulnak.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti Coriolis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az áramlási csöveknek (130 és 130') van két, a merevítőelemekkel (B) egybeeső statikus csomópontja (SN), és az érzékelőelemek (S) a statikus csomópontoktól (SN) előre meghatározott távolságban vannak elhelyezve.
  5. 5. A 3. igénypont szerinti Coriolis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy áramlási csöveknek (130 és 130') van legalább egy aktív csomópontja (AN) a merevítőelemektől (B) bizonyos távolságban, és egy érzékelőelem (S) a legalább egy aktív csomóponttól (AN) előre meghatározott távolságban van elhelyezve.
  6. 6. A 3. igénypont szerinti Coriolis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az áramlási csöveknek (130 és 130') van legalább egy aktív csomópontja (AN) a merevítőelemektől (B) bizonyos távolságban, és két érzékelőelem (S) a legalább egy aktív csomópont (AN) első oldalán és az első oldallal szemben lévő második oldalán előre meghatározott távolságban van elhelyezve.
    ·· ·· ·· • · · · ··· ··· ··« . * · · « ·· ·· ··
  7. 7. A 3. igénypont szerinti Corioiis-áramlásmérő, azzal· jellemezve, hogy a meghajtóegység (D) az áramlási csövek (130 és 130') egy felső szakaszán van rögzítve.
  8. 8. A 3. igénypont szerinti Corioiis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy a meghajtóegységet (D) két, az áramlási csöveken (130 és 130') egymástól bizonyos távolságban elhelyezett meghajtószerkezet képezi.
  9. 9. A 2. igénypont szerinti Corioiis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az áramlási csöveknek (130 és 130') van egy felső szakasza és két oldalsó ága (134,,1341 kiömlőág és 131, 131' beömlőág), a meghajtóegység (D) az áramlási csöveket (130 és 130') egy eltolt fázisú első csavarási módban vibráltatja, úgyhogy a legalább egy csomópontot (N) egyetlen aktív csomópont (AN) képezi, ami az áramlási csöveken (130 és 130') van.
  10. 10. A 9. igénypont szerinti Corioiis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az egyetlen aktív csomópont (AN) az áramlási csövek (130 és 130’) felső szakaszának középrészén van.
  11. 11. A 9. igénypont szerinti Corioiis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az érzékelőegység tartalmaz egy első érzékelőelemet (S), amely az egyetlen aktív csomópont (AN) első oldalán van elhelyezve, és egy második érzékelőelemet (S), amely az egyetlen aktív csomópont (AN) második oldalán van elhelyezve.
  12. 12. A 9. igénypont szerinti Corioiis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az áramlási csöveknek (130 és 130' ) van egy felső szakasza és kén oldalsó ága (134,134' kiömlőág és 131, 131' becmlőág), és a meghajtóegység (D) az áramlási csöveket (130 és 130') egy eltolt fázisú második csavarási módban vibráltatja, úgyhogy a legalább egy csomópontot (N) két aktív csomópont (AN) képezi, amik az áramlási csöveken (130 és 130') vannak.
  13. 13. A 9. igénypont szerinti Coriolis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az áramlási csövek (130 és 130') módosított U-alakúak, és van egy felső szakaszuk és két oldalsó águk (134,134' kiömlőág és 131, 131' beömlőág), és a meghajtóegység (D) az áramlási csöveket (130 és 130') egy eltolt fázisú második csavarási módban vibráltatja, úgyhogy a legalább egy csomópontot (N) két aktív csomópont (AN) képezi, amik az áramlási csövek (130 és 130') felső szakaszán vannak.
  14. 14. A 12. igénypont szerinti Coriolis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az érzékelőegység tartalmaz egy első érzékelőelemet (S), amely az első pár aktív csomópont (AN) első oldalán van elhelyezve, és egy második érzékelőelemet (S), amely a második pár aktív csomópont (AN) második oldalán van elhelyezve.
  15. 15. A 12. igénypont szerinti Coriolis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az érzékelőegység tartalmaz egy első érzékelőelemet (S), amely az egyetlen aktív csomópont (AN) első oldalán van elhelyezve, és egy második érzékelőelemet (S), amely az első pár aktív csomópont (AN) második oldalán van elhelyezve.
    - 31
  16. 16. Az 1. igénypont szerinti Corioiis-áramlásmérő, azzal jellemezve, hogy az áramlási csőegység lényegében egyenes cső (910) .
  17. 17. A 1. igénypont szerinti Coriolis-áramiasmérő, azzal jellemezve, hogy az áramlási csőegységet két szabálytalan alakú cső képezi.
  18. 18. Eljárás áramlási csövet tartalmazó Corioiisáramlásmérő működtetésére, azzal jellemezve, hogy annak lépései a következők:
    az áramlási csövet vibráltatjuk, és így létrehozzuk az áramlási cső legalább egy csomópontját;
    az áramlási csőhöz egy pár érzékelőelemet rögzítünk a legalább egy csomóponttól olyan előre meghatározott távolságban, amely maximál egy, a két érzékelőelem kimenőjelei közötti fáziskülönbséget, és előállít egy olyan jelamplitudót, amely lehetővé teszi, hogy az érzékelőelem kimenőjelének előre meghatározott jel/zaj aránya legyen;
    a két érzékelőelemnek az áramlási cső rezgésére reagálva előállított kimenőjeleit vesszük, és előállítunk egy jelet, amely megfelel a rezgő áramlási cső azon mozgásának, amelyet az áramlási csőben áramló anyag által létesített Coriolis-erők idéznek elő;
    az érzékelőelemek által előállított kimenőjelekre reagálva jelfeldolgozó egységet működtetünk, amely az áramlási csőben áramló anyagra vonatkozó információt állít elő.
  19. 19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az áramlási csövek módosított ü-aiakúak, és van egy felső szakaszuk és két oldalsó águk, és a felső szakaszhoz rögzítjük a meghajtószerkezetet, amely a két áramlási csövet egymáshoz képest egy eltolt fázisú hajlítási módban vibráltatja egy statikus csomópontként ható merevítőelem körül.
  20. 20. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kialakítunk két áramlási csövet, amelyek módosított Ualakúak, és van egy felső szakaszuk és két oldalsó águk, és az oldalágakhoz meghajtóegységet rögzítünk, amely az áramlási csöveket egymáshoz képest egy eltolt fázisú csavarási módban vibráltatja, úgyhogy a legalább egy csomópont a két áramlási cső felső szakaszán lévő aktív csomópont.
  21. 21. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kialakítunk két áramlási csövet, amelyek módosított Ualakúak, és van egy felső szakaszuk és két oldalsó águk, és az oldalágakhoz meghajtóegységet rögzítünk, amely az áramlási csöveket egymáshoz képest egy eltolt fázisú csavarási módban vibráltatja, úgyhogy két aktív csomópontot hozunk létre a két áramlási cső felső szakaszán.
  22. 22. Eljárás áramlási csövet tartalmazó Coriolisáramlásmérő működtetésére, azzal jellemezve, hogy annak lépései a következők:
    az első és második áramlási csövet egy eltolt fázisú első módban vibráltatjuk, és így létrehozunk legalább egy ·; zcéci aktív csomópontot mindkét áramlási csövön;
    az áramlási csövekhöz egy pár érzékelőelemet rögzítünk a ccsiábr egy csomóponthoz olyan közel, hogy a két érzékelőelem -..menőielei között maximális fáziskülönbséget és olyan zzzmzizzudót hozunk létre, amely lehetővé teszi, hogy az érzéeloeiem kimenőjelének előre meghatározott jel/zaj aránya lea kimenőjelek megfelelnek a rezgő áramlási csövek relativ •ztcssanak, amikor azokat az áramlási csövekben áramló anyag izei iezesített Coriolis-erők csavarják; és a kimenőjelekre reagálva jelfeldolgozó egységet működteunx, amely az áramlási csövekben áramló anyagra vonatkozó inormzcict állít elő.
HU9700157A 1994-07-20 1995-07-06 Increased sensitivity coriolis effect flowmeter using nodalproximate sensors HUT76703A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US08/277,661 US5497666A (en) 1994-07-20 1994-07-20 Increased sensitivity coriolis effect flowmeter using nodal-proximate sensors

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HUT76703A true HUT76703A (en) 1997-10-28

Family

ID=23061851

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9700157A HUT76703A (en) 1994-07-20 1995-07-06 Increased sensitivity coriolis effect flowmeter using nodalproximate sensors

Country Status (13)

Country Link
US (1) US5497666A (hu)
EP (1) EP0771408A1 (hu)
JP (1) JP2778836B2 (hu)
CN (1) CN1108515C (hu)
AU (1) AU3003595A (hu)
BR (1) BR9508208A (hu)
CA (1) CA2184751C (hu)
CZ (1) CZ17897A3 (hu)
HK (1) HK1001139A1 (hu)
HU (1) HUT76703A (hu)
MX (1) MX9700355A (hu)
RU (1) RU2161780C2 (hu)
WO (1) WO1996002812A1 (hu)

Families Citing this family (51)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5926096A (en) * 1996-03-11 1999-07-20 The Foxboro Company Method and apparatus for correcting for performance degrading factors in a coriolis-type mass flowmeter
US5687100A (en) * 1996-07-16 1997-11-11 Micro Motion, Inc. Vibrating tube densimeter
US6332367B1 (en) * 1997-03-11 2001-12-25 Micro Motion, Inc. Dual loop Coriolis effect mass flowmeter
US7124646B2 (en) * 1997-11-26 2006-10-24 Invensys Systems, Inc. Correcting for two-phase flow in a digital flowmeter
US6311136B1 (en) * 1997-11-26 2001-10-30 Invensys Systems, Inc. Digital flowmeter
US7784360B2 (en) 1999-11-22 2010-08-31 Invensys Systems, Inc. Correcting for two-phase flow in a digital flowmeter
US7404336B2 (en) 2000-03-23 2008-07-29 Invensys Systems, Inc. Correcting for two-phase flow in a digital flowmeter
US6505519B2 (en) * 2000-03-23 2003-01-14 Invensys Systems, Inc. Correcting for two-phase flow in a digital flowmeter
US20030216874A1 (en) * 2002-03-29 2003-11-20 Henry Manus P. Drive techniques for a digital flowmeter
US8447534B2 (en) 1997-11-26 2013-05-21 Invensys Systems, Inc. Digital flowmeter
US8467986B2 (en) * 1997-11-26 2013-06-18 Invensys Systems, Inc. Drive techniques for a digital flowmeter
US6092429A (en) * 1997-12-04 2000-07-25 Micro Motion, Inc. Driver for oscillating a vibrating conduit
US6293157B1 (en) * 1998-01-02 2001-09-25 Graco Minnesota Inc. Compensation of coriolis meter motion induced signal
US6360175B1 (en) * 1998-02-25 2002-03-19 Micro Motion, Inc. Generalized modal space drive control system for a vibrating tube process parameter sensor
WO1999051946A1 (de) * 1998-04-03 1999-10-14 Endress + Hauser Flowtec Ag Verfahren zum massedurchfluss-messen und entsprechende aufnehmer
US6233526B1 (en) * 1998-07-16 2001-05-15 Micro Motion, Inc. Vibrating conduit parameter sensors and methods of operation therefor utilizing spatial integration
US5987998A (en) * 1998-08-26 1999-11-23 Micro Motion, Inc. High temperature drive system for a coriolis mass flowmeter
US6513392B1 (en) 1998-12-08 2003-02-04 Emerson Electric Co. Coriolis mass flow controller
US6748813B1 (en) 1998-12-08 2004-06-15 Emerson Electric Company Coriolis mass flow controller
US6535826B2 (en) 2001-02-16 2003-03-18 Micro Motion, Inc. Mass flowmeter methods, apparatus, and computer program products using correlation-measure-based status determination
US6466880B2 (en) 2001-02-16 2002-10-15 Micro Motion, Inc. Mass flow measurement methods, apparatus, and computer program products using mode selective filtering
US6694279B2 (en) 2001-02-16 2004-02-17 Micro Motion, Inc. Methods, apparatus, and computer program products for determining structural motion using mode selective filtering
US6415668B1 (en) * 2001-07-23 2002-07-09 Fmc Technologies, Inc. De-coupling extraneous modes of vibration in a coriolis mass flowmeter
US7188534B2 (en) * 2003-02-10 2007-03-13 Invensys Systems, Inc. Multi-phase coriolis flowmeter
US7059199B2 (en) * 2003-02-10 2006-06-13 Invensys Systems, Inc. Multiphase Coriolis flowmeter
US7013740B2 (en) * 2003-05-05 2006-03-21 Invensys Systems, Inc. Two-phase steam measurement system
US7072775B2 (en) * 2003-06-26 2006-07-04 Invensys Systems, Inc. Viscosity-corrected flowmeter
US7065455B2 (en) * 2003-08-13 2006-06-20 Invensys Systems, Inc. Correcting frequency in flowtube measurements
CA2539204C (en) * 2003-09-29 2013-12-10 Micro Motion, Inc. Diagnostic apparatus and methods for a coriolis flow meter
JP3783959B2 (ja) * 2003-12-02 2006-06-07 株式会社オーバル コリオリ流量計
JP3783962B2 (ja) * 2004-03-24 2006-06-07 株式会社オーバル 三次モード振動式コリオリ流量計
US20060211981A1 (en) * 2004-12-27 2006-09-21 Integrated Sensing Systems, Inc. Medical treatment procedure and system in which bidirectional fluid flow is sensed
US20080004255A1 (en) * 2005-10-14 2008-01-03 Alltech, Inc. Methods and compositions for altering cell function
US8865763B2 (en) * 2005-10-14 2014-10-21 Alltech, Inc. Methods and compositions for altering cell function
DE102005060495B3 (de) * 2005-12-15 2007-04-26 Krohne Ag Massendurchflußmeßgerät
US7480576B2 (en) * 2006-02-13 2009-01-20 Invensys Systems, Inc. Compensating for frequency change in flowmeters
US7617055B2 (en) 2006-08-28 2009-11-10 Invensys Systems, Inc. Wet gas measurement
JP5250035B2 (ja) * 2007-07-30 2013-07-31 マイクロ・モーション・インコーポレーテッド 流量計システム及び３相の流れの流れ特性を測定する方法
DE102008055126A1 (de) * 2008-12-23 2010-07-01 Robert Bosch Gmbh Ultraschallwandler zum Einsatz in einem fluiden Medium
WO2010138111A1 (en) * 2009-05-26 2010-12-02 Micro Motion, Inc. A flow meter including a balance member
DE102009028007A1 (de) * 2009-07-24 2011-01-27 Endress + Hauser Flowtec Ag Meßumwandler vom Vibrationstyp sowie Meßgerät mit einem solchen Meßwandler
DE102009028006A1 (de) * 2009-07-24 2011-01-27 Endress + Hauser Flowtec Ag Meßwandler vom Vibrationstyp sowie Meßgerät mit einem solchen Meßwandler
KR101907426B1 (ko) 2012-08-21 2018-10-12 마이크로 모우션, 인코포레이티드 코리올리 유량계 및 개선된 미터 제로를 갖는 방법
CN105283738B (zh) 2013-06-14 2020-08-21 高准公司 用于仪表校验的振动式流量计和方法
CN103630178B (zh) * 2013-11-28 2016-08-24 中国测试技术研究院流量研究所 质量流量计隔振系统
AU2016226588B2 (en) * 2015-03-04 2018-03-22 Micro Motion, Inc. Coriolis threshold determination devices and methods
US10429224B2 (en) * 2017-12-05 2019-10-01 General Electric Company Interface for a Coriolis flow sensing assembly
US10422678B2 (en) 2017-12-05 2019-09-24 General Electric Company Coriolis flow sensor assembly
US10718644B1 (en) * 2019-01-03 2020-07-21 Dwyer Instruments, Inc. Sensor head for insertion electromagnetic flow meter
DE102019003075A1 (de) * 2019-04-30 2020-11-05 Endress+Hauser Flowtec Ag Messgerät zum Charakterisieren eines inhomogenen, fließfähigen Mediums
US11262226B2 (en) 2020-02-17 2022-03-01 GWU Design Hybrid mass flow sensor including a thermal and coriolis principle measurement arrangements

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4491025A (en) * 1982-11-03 1985-01-01 Micro Motion, Inc. Parallel path Coriolis mass flow rate meter
DE3329544A1 (de) * 1983-08-16 1985-03-07 Karl Dipl.-Ing. 8060 Dachau Küppers Massedurchflussmesser
WO1986000699A1 (en) * 1984-07-11 1986-01-30 Exac Corporation Improved apparatus for mass flow rate and density measurement
US4949583A (en) * 1987-11-20 1990-08-21 Flowtec Ag Method of mass flow measurement by the coriolis principle and mass flow meter operating by the coriolis principle
US5115683A (en) * 1988-09-27 1992-05-26 K-Flow Division Of Kane Steel Co., Inc. Coriolis mass flow meter adapted for low flow rates
WO1990015310A1 (en) * 1989-06-09 1990-12-13 Micro Motion, Inc. Improved stability coriolis mass flow meter
US5184518A (en) * 1991-01-22 1993-02-09 Lew Hyok S Method for measuring mass flow rate
HU216462B (hu) * 1991-08-01 1999-06-28 Micro Motion Inc. Eljárás és áramlásmérő tömegáramlásisebesség-információ meghatározására
US5349872A (en) * 1993-08-20 1994-09-27 Micro Motion, Inc. Stationary coils for a coriolis effect mass flowmeter

Also Published As

Publication number Publication date
MX9700355A (es) 1997-04-30
HK1001139A1 (en) 1998-05-29
AU3003595A (en) 1996-02-16
BR9508208A (pt) 1997-08-12
CA2184751C (en) 2001-03-13
CN1108515C (zh) 2003-05-14
CZ17897A3 (en) 1997-05-14
US5497666A (en) 1996-03-12
CN1153554A (zh) 1997-07-02
EP0771408A1 (en) 1997-05-07
RU2161780C2 (ru) 2001-01-10
CA2184751A1 (en) 1996-02-01
JPH10500217A (ja) 1998-01-06
WO1996002812A1 (en) 1996-02-01
JP2778836B2 (ja) 1998-07-23

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT76703A (en) Increased sensitivity coriolis effect flowmeter using nodalproximate sensors
EP1095245B1 (en) Method and apparatus for a sensitivity enhancing balance bar
US7258025B2 (en) Coriolis flowmeter
CN100501346C (zh) 用于测量在两条介质管道中流动的介质的振动型测量变送器以及具有该变送器的在线测量仪表
JP5674675B2 (ja) 振動モード分離を向上させたコリオリ流量計
DK1759178T3 (en) VIBRATION TYPE TRANSDUCER
JPS5992314A (ja) 平行路コリオリ力質量流量計
RU2487321C1 (ru) Расходомер, включающий в себя балансный элемент
KR20010085749A (ko) 물질 밀도와 독립한 유량 보정계수를 가지는 코리올리유량계용 장치 및 그 방법
JP5096365B2 (ja) 振動型測定変換器
KR101388637B1 (ko) 진동 유량계에 케이스를 커플링하기 위한 방법 및 장치
US5700957A (en) Method and apparatus for measuring mass flow
JP2012510072A (ja) 振動型流量計の流れチューブを振動させる方法及び装置
JP4015852B2 (ja) 精度を高めるバランスバーを有するコリオリ流量計に関する方法及び装置
US6178828B1 (en) Free standing Coriolis driver
JP3782438B1 (ja) 二重ループ構造のフローチューブを備えたコリオリ流量計
JP2012526987A (ja) バランスのとれた基準部材を備えているフローメータ
US20010045133A1 (en) Coriolis flowmeter
JPH0650784A (ja) 質量流量計
JPH0587527U (ja) コリオリ質量流量計
JPH08313321A (ja) コリオリ質量流量計
MXPA00012481A (en) Method and apparatus for a sensitivity enhancing balance bar