HUT74034A - Thermoplastic elastomeric copolymers and hair and skin care compositions containing the same - Google Patents

Description

A jelen találmány tárgyát vízben vagy alkoholban diszpergálható termoplasztikus elasztomer kopolimerek és ezeket a kopolimereket tartalmazó gyógyszerészeti készítmények képezik. E kopolimerek hajberakásra és frizurakészítésre használhatók. Ezek a kopolimerek különösen hasznosan alkalmazhatók hajlakk és hajhab készítményekben. A találmány tárgyát képezik továbbá helyi bőrápolásra szolgáló kozmetikai és gyógyszerészeti készítményekbe bedolgozható kopolimerek. Az ezeket a kopolimereket tartalmazó bőrápoló készítmények alkalmasak arra, hogy számos hatóanyagkomponenst juttassanak és/vagy szállítsanak a bőrbe és/vagy azon át.

A találmány alapja

A hajápolás területén széleskörűen az az igény, hogy a frizura megőrizzen egy bizonyos stílust és formát. Az ilyen stílusmegőrzés kétféle út valamelyikével lehetséges: a hajszál tartós kémiai megváltoztatása vagy a frizura stílusának vagy

alakjának időszakos változtatása útján. Az időszakos	változ-
tatás mosással vagy samponozással megszüntethető. Az	idősza-
kos frizuraváltoztatást általában úgy végezték, hogy a	gőzzel
kezelt hajra samponozás és/vagy kondicionálás után és	szárí-
tás és/vagy frizurakialakítás előtt egy készítményt	vittek

fel. E célra legáltalánosabban hab, gél, lotion vagy lakk alakú készítményeket használnak. A frizura kialakítása után, annak megtartása céljából általában lakktermékeket használnak. Ezek a különféle hajápoló szerek gumik és gyanták egy • ·

i.

bizonyos választékát alkalmazzák a frizura kialakítása és tartósítása céljára. A jelenleg használt gumik és gyanták azonban hajlamosak arra, hogy túl tapadós vagy túl merev érzetet okoznak a hajon. E gumik és gyanták nem is moshatók ki olyan könnyen a hajból, mint azt megkívánnánk. Ezért igény van olyan, javított frizurakialakító és frizuramegtartó anyagokra, amelyek erős, időtálló tartást biztosítanak a hajnak anélkül, hogy túl merevek vagy ragadósak lennének, és samponozással mégis könnyen eltávolíthatók. Továbbá, minthogy a legtöbb frizuraápoló készítmény víz és/vagy alkohol bázisú, szükség van arra, hogy ezek az anyagok jól legyenek oldhatók vagy diszpergálhatók vízben, illetve alkoholban.

A termoplasztikus elasztomer kopolimerek jól ismertek. Ezek az anyagok kombinálják a nekik oldhatóságot és szilárdságot biztosító hőrelágyuló tulajdonságokat a nekik hajlékonyságot és alaktartást biztosító gumiszerú rugalmas tulajdonságokkal. Azonban ezeknek az igen kívánatos tulajdonságoknak ellenére, a legtöbb termoplasztikus elasztomer kopolimer általában oldhatatlan vagy rosszul oldódik vizes és/vagy alkoholos rendszerekben és ezért nem alkalmas hajápoló készítmények céljára. Ezért jó víz- és/vagy alkohololdékonyságú termoplasztikus elasztomer kopolimerek javított minőségű hajápoló készítmények kifejlesztésére lennének használhatók.

A jelen találmány keretében olyan új, hőrelágyuló elasztomer kopolimer csoportot fejlesztettünk ki, mely tagjainak a megkívánt hajlékonysági, szilárdsági és rugalmas tulajdon• · · · • · • · · · * · · · · · · • · « ·« diszpergálhatúlmenóen ezek szolgáltatnak,

4

- 4 ságai vannak és mégis könnyen oldhatók és/vagy tők vizes és/vagy alkoholos rendszerekben. Ezen az anyagok olyan hajápoló készítményeket amelyek biztosítják a haj természetes, vagyis nem merev érzetét.

Azon túlmenően, hogy ezek a kopolimerek javítják a hajápoló készítményeket, azt találtuk, hogy használhatók bőr helyi kezelésére szolgáló kozmetikai és gyógyszerészeti készítmények széles választékánál is. Ezek a kopolimerek olyan, topikusan alkalmazható készítményeket szolgáltatnak, amelyek könnyebben és egyenletesebben téríthetők el a bőrön, jó érzést kölcsönöznek a bőrön és mégis nagyon tartósak. Ezen túlmenően ezek a kopolimerek serkentik sokfajta kozmetikai és gyógyszerészeti hatóanyag behatolását a bőrbe vagy alternatív módon azok bőrön át történő, szisztémás adagolását.

A jelen találmány egyik tárgyát új, vízben és/vagy alkoholban oldható és/vagy diszpergálható termoplasztikus elasztomer kopolimerek képezik.

A találmány egy másik tárgya új, a hajápoló készítményekben használható termoplasztikus elasztomer kopolimerek szolgáltatása .

A találmány egy másik tárgyát javított frizuraalakítási és tartósítási tulajdonságokkal rendelkező, valamint javított esztétikai megjelenést biztosító hajápoló készítmények szolgáltatása képezi.

A találmány egy másik tárgya helyileg alkalmazott, kozmetikai és gyógyszerészeti készítményekben használható, új

termoplasztikus elasztomer kopolimerek szolgáltatása.

topikus

A jelen találmány egy további tárgyát kozmetikai és gyógyszerészeti készítmények számos kozmetikai anyag és gyógyszerészeti • · · * ···· • · olyan új, képezik, amelyek hatóanyag bőrnek történő átadására és/vagy bőrön keresztül történő átvitelére alkalmasak.

A találmánynak ezek és egyéb tárgyai a következő részletes leírásból tűnnek ki világosan.

A találmány összefoglalása

A jelen találmány tárgya vízben vagy alkoholban oldható vagy diszpergálható, termoplasztikus elasztomer kopolimer, melynek egy gerinclánca és két vagy több, erről függő polimer oldallánca van, a nevezett kopolimert véletlenszerűen ismétlődő A és B egységek kopolimerizálása útján képezzük, ahol a nevezett kopolimer:

(i) körülbelül 40 - 60 tömeg% polimerizálható nevezett A monomer egységet; és (ii) körülbelül 10 - 60 tömeg% nevezett B egységet tartalmaz, mimellett a nevezett B egységek A-val kopolimerizálható hidrofil makromonomer egységek, melyek a nevezett függő polimer oldalláncokat képezik;

a nevezett kopolimer súlyátlag molekulatömege nagyobb, mint körülbelül 10.000 és két különböző másodrendű átalakulási hőmérséklete (Tg-je) van, melyek közül az első Tg a nevezett gerincláncnak felel meg, és kisebb, mint körülbelül 0°C, a második Tg pedig a nevezett oldalláncoknak felel meg, és • ·

nagyobb, mint körülbelül 25°C.

A jelen találmány tárgyát képezi egy olyan, vízben vagy alkoholban oldódó vagy diszpergálható termoplasztikus elasztomer kopolimer is, melynek egy gerinclánca és két vagy több polimer oldallánca van, a nevezett kopolimert véletlenszerűen ismétlődő A és B egységek kopolimerizációja útján képezzük és általános képlete:

[A]_a[B]b, ahol

A jelentése legalább egy (I) általános képletű polimerizálható monomer egység, ahol

X jelentése -OH csoport, -0M, -OR⁴általános képletű csoport, -NH2 csoport, -NHR⁴ vagy -N(R⁴)2 általános képletű csoport;

M jelentése kation, mint Na⁺, K⁺, Mg⁺⁺, Ca⁺⁺, Zn⁺⁺, NH^, alkil-ammónium, diaiki1-ammónium, trialkil-ammónium vagy tetraalkil-ammónium kation; mindegyik R⁴ szubsztituens jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-8 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-, N,N-dimetil-amino-etil-, 2-hidroxi-etil-, 2-metoxi-etilvagy 2-etoxi-etil-csoport; és

R⁵ és R⁶ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-8 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-, metoxi-, etoxi-, 2-hidroxi-etil-, 2-metoxi-etil- vagy

2-etoxi-etil-csoport;

B jelentése legalább egy, A-val kopolimerizálható hidrofil, (II) általános képletű makromonomer egység, mely képletben E jelentése etilénesen telítetlen, A-val kopolimerizálható csoport, mint vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, 3-vinil-benzoilvagy 4-vinil-benzoil-csoport;

R és R' szubsztituensek jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-8 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

m jelentése körülbelól 10-től körülbelül 2000-ig terjedő egész szám;

a jelentése körülbelül 100-ig terjedő vagy ennél nagyobb egész szám; és b jelentése körülbelül 2 vagy ennél nagyobb egész szám.

További, a jelen találmány szerinti kopolimerek esetében

B jelentése legalább egy, A-val kopolimerizálható (III) általános képletű hidrofil makromonomer, mely képletben

R és R' szubsztituensek jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

m jelentése körülbelül 10-től körülbelül 2000-ig terjedő egész szám;

a jelentése körülbelül 100 vagy ennél nagyobb szám; és b jelentése körülbelül 2 vagy ennél nagyobb egész szám.

További, a találmány szerinti kopolimerek esetében B jelentése legalább egy, A-val kopolimerizálható (IV) általános képletű hidrofil makromonomer egység, mely képletben

E jelentése A-val kopolimerizálható, etilénesen telítetlen csoport, mint vinil-, allil-, akriloil-, métákriloil-, etakriloil-, 3-vinil-benzoil- vagy 4-vinil-benzoilcsoport és ezek keveréke;

R'¹ jelentése 1-40 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

R³ jelentése hidrogénatom, 1-8 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

m jelentése körülbelül 20-tól körülbelül 2000-ig terjedő egész szám;

a jelentése körülbelül 100 vagy ennél nagyobb egész szám;

és b jelentése körülbelül 2 vagy ennél nagyobb egész szám.

A további alakoknál B jelentése legalább egy, valamely (V) általános képletű, A-val kopolimerizálható hidrofil makromonomer egység, mely képletben

E jelentése A-val kopolimerizálható, etilénesen telítetlen molekularész, mint vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, 2-vinil-benzil-,

3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-csoport vagy ezek keveréke ;

R¹³ jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-, benzilcsoport, 1-fenilcsoporttal szubsztituált 2-6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, 1,1-difenil-csoporttal szusztituált 2-6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport vagy ezek keveréke;

• · • ·

Ρ jelentése poláros molekularész, mint 2-piridil-, 3-pi-

··	ιατ	•
• · · ·	•	•
• ·	•	• ·
• ·	•	• · ·
• · · · · · ·		•

ridil-, 4-piridil-csoport, halogénnel szubsztituált 2-,

3- vagy 4-piridilcsoport, 1-4 szénatomos alkilcsoport- tal szubsztituált 2-, 3- vagy 4-piridil-,

-fenil-, 3-amino-fenil-, 4-amino-fenil-,

2-amino2 -(amino-metil) -fenil-,

3-(amino-metil)-fenil-,

-(amino-fenil- vagy 4-(amino-etil)-fenil-csoport vagy ezek gyógyszerészetileg elfogadható sói vagy kvaternizált származékai vagy ezek keveréke; és jelentése körülbelül 20-tól körülbelül 2.000-ig terjedő szám.

További megvalósítási alakoknál B jelentése legalább egy,

A-val és C-vel kopolimerizálható, (VI) általános képletű hidrof il makromonomer egység, mely képletben jelentése etilénesen telítetlen, A-val kopolimerizálható molekularész, mint vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, 2-vinil-benzil-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-csoport vagy ezek keveréke;

R¹² jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-, benzilcsoport, 1-fenilcsoporttál szubsztituált 2-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, 1,1-difenil-csoporttal szubsztituált, 2-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport vagy ezek keveréke, és

R¹³ jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, és f

- 10 R¹⁴, valamint R¹⁵ jelentése egymástól függetlenül 1-8 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, és m jelentése körülbelül 20-tól körülbelül 2.000-ig terjedő egész szám.

A továbbiakban a találmány tárgyát az ezeket a kopolimereket tartalmazó hajápoló készítmények, különösen hajberakó és frizurakészítő készítmények képezik.

A találmány még további tárgyát ezeket a kopolimereket tartalmazó olyan kozmetikai és gyógyszerészeti készítmények képezik, amelyek arra szolgálnak, hogy helyileg (topikusan) alkalmazva kozmetikai szereket vagy gyógyszerészeti hatóanyagokat juttasank a bőrre, a bőrbe vagy azon át.

Valamennyi itt megadott százalék és arány adat tömegre vonatkozik, minden mérést 25°C-on végeztünk, hacsak ezt másként nem jelezzük. A találmány szerinti anyagok a megadott lényeges és adott esetben használt alkotórészeket és komponenseket tartalmazhatják vagy azokból állhatnak.

A találmány részletes leírása

Leírásunkban a termoplasztikus elasztomer kopolimer kifejezés azt jelenti, hogy a kopolimer mind hőrelágyuló, mind elasztomer tulajdonságokkal rendelkezik. A termoplasztikus elasztomer kopolimer elnevezés a polimerkémiában járatos szakember által jól ismert. Termoplasztikus alatt azt értjük, hogy a kopolimer melegítésre meglágyul és hűtésre megkeményeik; ha feszültség alá kerül, akkor folyni kezd, ha a ·· · ·

- 11 feszültség megszűnik a folyás megáll. Elasztomer alatt azt értjük, hogy a kopolimernek rugalmassági modulusa van, úgyhogy deformálással szemben ellenállást fejt ki, korlátozott mértékben nyújtható és húzódik össze. Más szóval, a kopolimer igyekszik visszanyerni a deformálás utáni méretét és alakját.

A makromonomer kifejezés a polimerkémiában gyakorlott szakember számára megszokott, olyan polimer anyag leírására használt kifejezés, amely polimerizálható molekularészeket tartalmaz. A makromonomer egy makromolekuláris monomer. A makromonomer lényegében egy igen nagy típusú monomer építőblokk-egység, amely polimerizálási reakcióban önmagával, más monomerekkel vagy más makromonomerekkel képes polimereket képezni.

Az itt használt vízben vagy alkoholban oldható vagy diszpergálható kifejezés azt jelenti, hogy ezek a kopolimerek vagy szabadon oldódnak vagy (stabil szuszpenzió alakjában) diszpergálhatók a következő oldószerek legalább egyikében vagy alternatív esetben az alábbi komponensek bármely kombinációjában: víz, metanol, etanol és izopropanol. Oldható alatt azt értjük, hogy a kopolimer oldható az oldószerben vagy oldószerekben 25°C-on legalább körülbelül 20 mg/ml, előnyösebben körülbelül 50 mg/ml, legelőnyösebben legalább körülbelül 100 mg/ml koncentrációban. Diszpergálható kifejezés alatt azt értjük, hogy a kopolimer további anyagok, mint emulgeálószerek hozzáadása nélkül stabil, egyenletes szuszpenziót képez, ha azt az oldószerrel vagy oldószerekkel 25°C hőmérsékleten legalább körülbelül 20 mg/ml, elő12 nyösebben körülbelül 50 mg/ml, legelőnyösebben körülbelül 100 mg/ml koncentrációban kombináljuk.

Termoplasztikus elasztomer kopolimerek

A jelen találmány szerinti kopolimereket az jellemzi, hogy elasztomer vagy hajlékony gerincük és merev, termoplasztikus, hidrofil oldalláncaik vannak. Az elasztomer és termoplasztikus molekularészek egy egyetlen kopolimerben történő e kombinációja szolgáltatja ezeknek az anyagoknak speciális és hasznos tulajdonságait. A találmány szerinti kopolimerek ojtásos polimereknek is nevezhetők, mert monomer egységek és makromonomer egységek kopolimerizációjával állíthatók elő. Más szóval a makromonomer rá van ojtva a kopolimerre vagy abba bele van építve.

Ezek a kopolimerek két különböző, egymással nem elegyedő fázist képviselnek. Anélkül, hogy elmélettel korlátoznánk magunkat, azáltal, hogy ezeknek a kopolimereknek a hidrofil oldalláncai szorosan társítva vannak egymással, ezáltal egy fázist képeznek, míg a kopolimer gerince egy külön fázist alkot. Ennek a fázis nem elegyedésnek a következménye, hogy e kopolimerek gerincének és oldalláncainak két különböző másodrendű átalakulási hőmérséklete (Tg-je) van. A Tg jólismert fogalom a polimer-tudományban, azt a hőfokot jelenti, amelyen egy polimer vagy annak egy része egy szilárd, rideg anyagból folyadékká vagy gumiszerú anyaggá alakul át. A másodrendű átalakulási hőmérsékletek a szakterületen gyakorlott szakemberek előtt jólismert, sztenderd módszerekkel mérhetők.

···· «·* •wei· · ···· • · · • · · · • ···· · · • · ··

- 13 A másodrendű átalakulási hőmérséklet mérésének egy különösen használható módszere a DSC (differential scanning calorimetry). A polimerek másodrendű átalakulási jelenségeket a H.

S. Kaufman és J. J. Falcetta szerkesztésében megjelent: Introduction to polymer science and technology: and SPE textbook c. kézikönyv [John Wiley & Sons kiad., (1977)] írja le, melyet itt teljes egészében hivatkozásként említünk.

Az itt leírt kopolimerek gerincének vagyis oldalláncok nélküli részének másodrendű átalakulási hőmérsékleten körülbelül 0°C-nál alacsonyabb kell legyen. A gerinc másodrendű átalakulási hőmérsékletének körülbelül -10°C és körülbelül -130°C közöttinek, előnyösebben körülbelül -20°C és - 125°C közöttinek, legelőnyösebben körülbelül -55°C é -120°C közöttinek kell lennie. A kopolimerek oldalláncainak (vagyis a kopolimer gerincet nem tartalmazó részének) Tg-je nagyobb, mint körülbelül 20°C. Az oldallánc Tg-jének körülbelül 25°C és körülbelül 200°C, előnyösebben körülbelül 30°C és körülbelül 175°C, legelőnyösebben körülbelül 35°C és körülbelül 150°C közöttinek kell lennie.

Mivel ezeknek a kopolimereknek két különböző Tg-je van, ezek a kopolimerek alkalmasak frizuraalakító és hajberakó készítmények előállítására. Anélkül, hogy elmélethez kötnénk magunkat, úgy véljük, hogy ezek a kopolimerek a mindkét Tgjüknél magasabb hőmérsékleten lényegében folyékonyak és frizuraalakítási műveletek alatt (vagyis amikor a hajat sütővasakkal, hajszárítóval és egyéb hőforrásokkal kezelik) nagy flexibilitást mutatnak. A kopolimer szobahőmérsékletre hűtése után (vagyis amikor a haj hőkezelését befejezték) a kopolimer tipikusan a két Tg-je közötti hőmérsékleten van és a kopolimernek a makromonomer oldalláncok nyújtotta szerkezeti merevsége van, de a gerinc nyújtotta flexibilitással is rendelkezik, és erős, mégis hajlékony frizuratartást tud bizosítani.

Továbbá, a bőr hőmérsékletén ezek a kopolimerek lényegében a két Tg-jük közötti hőfokon vannak. E polimerek javítják a hajápoló készítmények filmképző tulajdonságait és előnyöket biztosítanak, mint például azt, hogy jobb és egyenletesebb a készítmény eloszlása a hajon.

A jelen találmány szerinti kopolimereket véletlenszerűen ismétlődő A és B egységek kopolimerizálásával alakítjuk ki, ahol az A egységek előnyösen legalább egy, polimerizálható, etilénesen telítetlen monomer egységből állnak, és a B egységek legalább egy, olyan hidrofil makromonomerből, amely A-val kopolimerizálható etilénesen telítetlen molekularészből áll. Ezeknek a kopolimereknek egyik tipikus fajtájánál a gerinc az A monomer etilénesen telítetlen részének, és a B makromonomer egység etilénesen telítetlen részének származéka. Az oldalláncok a makromonomer nem kopolimerizált részének származékai. Az A és B egységek a szerkezetek széles választékából választhatók ki, amennyiben a kopolimerre vonatkozó korlátozásokat (például az oldékonyság, Tg-értékek és a molekulatömeg tekintetében) betartjuk.

A találmány szerinti kopolimerek A monomer egységei a kopolimerek körülbelül 40 - 90 %-át, előnyösebben körülbelül • · · ·

- 85 %-át, és legelőnyösebben körülbelül 60 - 80 %-át képezhetik.

A hidrofil B makromonomer egységek a kopolimerek körülbelül 10 - 60 %-át, előnyösebben körülbelül 15 - 50 %-át, legelőnyösebben körülbelül 20 - 40 %-át tehetik ki.

A találmány szerinti kopolimerek súlyátlag molekulatömege legalább körülbelül 10.000. A molekulatömegnek nincs felső határa, kivéve azt, ami a találmány alkalmazhatóságát gyakorlati szempontokból, mint a viszkozitás, a feldolgozhatóság, az esztétikai tulajdonságok, a recepturálási szempontok miatti összeférhetőség tekintetében korlátozza. A súlyátlag molekulatömeg általában kisebb, mint körülbelül 5,000.000, általánosabban kisebb, mint körülbelül 2,500.000 és tipikusan kisebb, mint körülbelül 1,500.000. A súlyátlag molekulatömeg előnyösen körülbelül 10.000 - 5,000.000 közötti, előnyösebben körülbelül 75.000 - 1,000.000 közötti, még előnyösebben körülbelül 100.000 - 850.000 közötti és legelőnyösebben körülbelül 125.000 - 750.000 közötti.

Alternatív esetben a jelen találmány szerinti kopolimerek olyan [A]_a[B]_b általános képletűek is lehetnek, mely képletben

A és B jelentése a fentiekben megadott, és a jelentése körülbelül 100 vagy ennél nagyobb egész szám, előnyösen körülbelül 100-tól körülbelül 3.000-ig, előnyösebben körülbelül 250-től körülbelül 2.000-ig, és legelőnyösebben körülbelül 350-től körülbelül 1.500-ig terjedő egész szám, és b jelentése körülbelül 2 vagy ennél nagyobb egész szám, előnyösen körülbelül 2-től körülbelül 50-ig, előnyösebben körülbelül 2-től körülbelül 20-ig, és legelőnyösebben körülbelül 2-től körülbelül 10-ig terjedő egész szám; kifejezett szándékunk, hogy - bár az a és b jelek jelentésére vonatkozóan határokat adunk meg - e jelentések nem korlátozzák szigorúan ezeket a polimereket mindaddig, míg a polimerek fizikai tulajdonságai a jelen leírásnak megfelelnek.

Amikor e kopolimereket az e fejezetben szerepeltetett képlettel írjuk le, hasznosnak látjuk, ha a kopolimereket számátlag molekulatömegükkel jellemezzük. A számátlag molekulatömeg általában kisebb, mint körülbelül 2,500.000, általánosabban kisebb, mint körülbelül 1,500.000 és tipikusan kisebb, mint 1,000.000. A számátlag molekulatömeg előnyösen körülbelül 15.000 - 1,000.000, előnyösebben körülbelül 20.000 - 500.000, és legelőnyösebben körülbelül 25.000 - 250.000.

Az egyes A és B egységek megfelelő megválasztásával és kombinációjával, valamint az egységek meghatározott relatív aránya megválasztásával - amire a szakember minden további nélkül képes - a kopolimerek a különböző fizikai tulajdonságok, mint oldékonyság, Tg-k és hasonlók, valamint a haj- és bőrápoló szerekben szokásosan használt egyéb komponensekkel való összeférhetőség tekintetében optimálhatok.

Amikor a jelen találmány szerinti kopolimereket haj·· ·· és/vagy bőrápoló készítményekbe építjük be, akkor a kopolimerek a készítmények tipikusan körülbelül 0,1 - 25 %-át, előnyösen körülbelül 0,5 -20 %-át, előnyösebben körülbelül 1 - 10 %-át, és legelőnyösebben körülbelül 2-5 %-át teszik ki, bár az adott alkalmazástól függően ennél nagyobb és kisebb mennyiségek is alkalmazhatók.

A monomer egységek

Az A monomer egység valamilyen polimerizálható monomer, előnyösen etilénesen telítetlen monomer. Egyetlen monomer vagy két vagy több monomer kombinációja használható. Ha például két különböző A monomert polimerizálunk egy akkor a kapott kopolimer térpolimerként

B monomerrel, írható le. A monomereket mindkét esetben a kopolimer igényei szerint választjuk meg. Polimerizálható kifejezés alatt itt olyan monomereket értünk, amelyek a szokásos szintetikus technikákkai polimerizálhatok. Előnyösek az olyan monomerek, amelyek a szokásos, szabad gyökökkel iniciált módszerrel polimerizálhatók. Etilénesen telítetlen kifejezés alatt itt olyan monomereket értünk, amelyek legalább egy polimerizálható, mono-, di-, tri- vagy tetra-szubsztituáltak lehetnek).

A jelen találmány szerinti kopolimerek

A monomer egységei a kopolimerek körülbelül 40 - 90 %-át, előnyösebben körülbelül 50 - 85 %-át, legelőnyösebben körülbelül 60 tömeg%-át tehetik ki.

Az etilénesen telítetlen A monomer egységek az (I) általános képlettel írhatók le, mely képletben

X	jelentése hidroxicsoport, -0M, -0R4 általános képletű csoport, NH2 csoport, -NHR4 vagy -N(R4)2 általános képletű csoport;
M	jelentése Na+, K+, Mg++, Ca++, Zn++, NH^, alkil- ammónium, dialkil-ammónium, trialkil-ammónium vagy tetraalkil-ammónium kation; mindegyik R4 szubsztituens jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-8 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-, Ν,Ν-dimetil-amino-etil-, 2-hidroxi-etil-, 2-metoxi-etil- vagy 2-etoxi-etil-csoport; és
R5,	valamint R6 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-8 szénatomos egyene vagy elágazó láncú alkilcsoport, metoxi-, etoxi-, 2-hidroxi-etoxi-csoport, 2-metoxi-etilvagy 2-etoxi-etil-csoport. Az e célra használható reprezentatív monomerek közé

tartoznak például - nem korlátozó jelleggel - az akrilsav, valamint ennek sói, észterei és amidjai. A sók lehetnek bármely nem mérgező fém sói, ammónium- vagy szubsztituált ammónium-sók. Az észterek lehetnek 1-40 szénatomos egyenes szénláncú, 3-40 szénatomos elágazó szénláncú vagy 3-40 szénatomos karbociklusos alkoholok származékai; körülbelül 2-8 szénatomos és körülbelül 2-8 hidroxicsoportot tartalmazó alkoholok származékai (melyek nem korlátozó jellegű példái közé tartoznak az etilénglikol, propilénglikol, butilénglikol, hexilénglikol, glicerin és az 1,2,6-hexántriol); aminoalkoholok (mint nem korlátozó jellegű példák, az aminoetanol, ···· dimetil-aminoetanol és dietil-aminoetanol, valamint ezek kvaternizált alakjainak) származékai; vagy az alkohol-éterek (ezek nem korlátozó jellegű példái közé tartozik a metoxi-etanol és az etoxi-etanol) származékai. Az amidok lehetnek nem szubsztituáltak, N-alkil- vagy N-alkil-amino-monoszubsztituáltak vagy Ν,Ν-dialkil- vagy Ν,Ν-dialkil-amino-diszubsztiáltak, ahol az alkil- vagy alkil-aminocsoport 1-40 szénatomos egyenes láncú, 3-40 szénatomos elágazó szénláncú vagy 3-40 szénatomos karbociklusos szénhidrogén-származék lehet. Ezen túlmenően az alkil-aminocsoportok kvaternizált csoportok lehetnek.

Monomerként alkalmasak a szubsztituált akrilsavak és ezek sói, észterei és amidjai is, ahol a szubsztituensek az akrilsav kettes és hármas helyzetű szénatomján vannak és

1-4 szénatomos alkil-, ciano-, karboxicsoportok (például a metakrilsav, etakrilsav és

3-ciano-akrilsav). Ezeknek észterei és amidjai a szubsztituált akrilsavaknak sói, ugyanúgy definiálhatók, amint ezt a fentiekben az akrilsav-sók, észterek és amidok esetében leírtuk. Egyéb használható monomerek közé tartoznak az í-40 szénatomos egyenes szénláncú, a 3-40 szénatomos elágazó szénláncú vagy a 3-40 szénatomos karbociklusos karboxilsavak vinil- és allil-észterei; a vinil- és allil-halidok (például a vinil-klorid és allil-klorid); a vinil- és allilcsoporttal szubsztituált heterociklusos vegyületek (például a vinil-piridin és allil-piridin); a vinilidén-klorid; valamint a legalább egy szén-szén kettőskötést tartalmazó szénhidrogének (például a sztirol, α-metil-sztirol, tere-bútil-sztirol, • · · · · · • · · ····· · • · · · · · · · · ·· »

- 20 butadién, izoprén, ciklohexadién, etilén, propilén, 1-butén,

2-butén, izobutilén, vinil-toluol); és ezek keverékei.

Céljainkra előnyös A monomerek közé tartoznak az akrilsav, metakrilsav, etakrilsav, metil-akrilát, etilakrilát, butil-akrilát, izobutil-akrilát, terc-butil-akrilát, (2-etil-hexil)-akrilát, decil-akrilát, metil-metakrilát, etil-metakrilát, butil-metakrilát, izobutil-metakrilát, terc-butil-metakrilát, (2-etil-hexil)-metakrilát, decil-metakrilát, metil-etakrilát, etil-etakrilát, butil-etakrilát, izobutil-etakrilát, terc-butil-etakrilát, (2-etil-hexil)-etakrilát, decil-etakrilát, (2,3-dihidroxi-propil)-akrilát, (2,3-dihidroxi-propil)-metakrilát, (2-hidroxi-etil)-akrilát, (2-hidroxi-propil)-akrilát, (hidroxi-propil)-metakrilát, gliceril-monoakrilát, gliceril-monometakrilát, akrilamid, metakril-amid, etakril-amid, N-metil-akril-amid, N,N-dimetil-akril-amid, N,N-dimetil-metakril-amid, N-etil-akril-amid, N-izopropil-akril-amid, N-butil-akril-amid, N,N-dietil-akril-amid, N-oktil-akril-amid, N-oktadecil-akril-amid, N-fenil-akril-amid, N-metil-metakril-amid, N-etil-metakril-amid, N-dodecil-metakril-amid, N,N-dimetil-amino-etil-akril-amid, kvaternizált N,N-dimetil-amino-etil-akril-amid, N,N-dimetil-amino-etil-metakril-amid, kvaternizált N,N-dimetil-amino-etil-metakril-amid, N,N-dimetil-amino-etil-akrilát, N,N-dimetil-amino-etil-metakrilát, kvaternizált N,N-dimetil-amino-etil-akrilát, kvaternizált N,N-dimetil-amino-etil-metakrilát, (2-hidroxi-etil)-akrilát, (2-hidroxi-etil)-metakrilát, (2-hidroxi-etil)-etakrilát, gliceril-akrilát, (2-metoxi-etil)I

- 21 -akrilát, (2-metoxi-etil)-metakrilát, (2-metoxi-etil)-etakrilát, (2-etoxi-etil)-akrilát, (2-etoxi-etil)-metakrilát, (2-etoxi-etil)-etakrilát, maleinsav, maleinsavanhidrid és ennek félészterei, krotonsav, itakonsav, angeliksav, (diallil-dimetil-ammónium)-klorid, vinil-pirrolidon, metil-vinil-éter, metil-vinil-keton, maleimid, vinil-piridin, vinil-imidazol, vinil-furán, sztirol-szulfonát, allil-alkohol, vinil-alkohol, vinil-kaprolaktám és ezek keverékei.

Előnyösebb A monomerek a metil-akrilát, metil-metakrilát, metil-etakrilát, etil-akrilát, etil-metakrilát, etil-etakrilát, butil-akrilát, butil-metakrilát, butil-etakrilát, (2-etil-hexil)-akrilát, N-oktil-akril-amid, (2-metoxi-etil)-akrilát, (2-hidroxi-etil)-akrilát, [(N,N-dimetil-amino)-etil]-akrilát és ezek keverékei.

Hidrofil B makromonomer egységek

A makromonomer egy nagy monomer egység, vagyis egy makromolekuláris monomer, amely tovább polimerizálható önmagával, más szokásos monomerekkel vagy más makromonomerekkel. A makromonomer kifejezés a gyakorlott polimerkémikus szakember számára ismert. A jelen találmány szerinti hidrofil B makromonomer egységek igen nagy építőkövek, amelyek kisebb molekulaegységekből képezhetők ki. A B makromonomerek a szerkezetek széles választékát foglalják magukba és kopolimerizálhatók az A monomerrel. Használható egyetlen B makromonomer vagy két vagy több B makromonomer kombinációja is. A makromonomeréket mindkét esetben úgy választjuk meg, hogy azok megfeleljenek a

Atu • •4 · • · · 4 · · • · · 4 4··· · • · · · ··· « · · · f

- 22 kopolimerrel szemben támasztott követelményeknek.

A B hidrofil makromonomerek a kopolimerek körülbelül 10 - 60 %-át, előnyösebben körülbelül 15 - 50 %-át és legelőnyösebben körülbelül 20 - 40 tömeg%-át teszik ki.

A kopolimerizálható kifejezés alatt itt azt értjük, hogy a B makromonomereket a szokásos szintetikus technika felhasználásával reagáltatjuk polimerizációs reakcióban az A monomerrel. A kopolimerizáció az a kifejezés, amelyet két vagy több különböző monomer szimultán reakciójára használunk a szakterületen. A jelen találmány szerint az olyan B makromonomerek előnyösek, amelyek A monomerekkel a szokásos, szabadgyökös iniciálási technikával kopolimerizálhatók. Hidrofil kifejezés alatt itt olyan makromonomereket értünk, amelyek vízben oldhatók vagy affinitásuk van vízhez és/vagy egyéb poláros, vízoldható oldószerekhez (például metanolhoz, etanolhoz, propanolhoz, izopropanolhoz és hasonlókhoz). A hidrofil kifejezést olyan anyag jellemzésére is használjuk, amelynek nagy a hajlama víz abszorbeálására, és aminek az anyag vízben történő duzzadása, oldódása vagy diszpergálása a következménye. Anélkül, hogy elmélethez kötnénk magunkat, úgy véljük, hogy a hidrofil B makromonomer egységek hozzájárulnak a kopolimerek víz- vagy alkohol oldható vagy abban diszpergálható tulajdonságainak kialakításához.

Az itt használható B makromonomerek olyan, etilénesen telítetlen molekularészt tartalmaznak, amely kopolimerizálható az A monomerrel. Az etilénesen telítetlen kifejezés alatt itt olyan makromonomereket értünk, amelyek legalább egy szén• · 4 · · · • · · ····· » • · · · 4 4 · 4 · 4 4

I

- 23 -szén kettőskötést tartalmaznak (és, amelyek mono-, di-, trivagy tetraszubsztituáltak lehetnek). Az előnyös B makromonomerek azok, amelyekben az etilénesen telítetlen molekularész vég-állású. Vég-állású alatt itt azt értjük, hogy az etilénesen telítetlen molekularész a makromonomer molekula végén vagy annak közelében van, de ezt a vég-állású kifejezést nem úgy értjük, hogy csupán azokról a makromonomerekről van szó, amelyek szén-szén kettőskötéssel végződnek (legyenek akár mono-, di-, tri- vagy tetraszubsztituáltak.

A jelen találmány szerinti B makromonomerek a szokásos gyakorlattal rendelkező polimerkémikus számára ismert, sztenderd szintézismódszerekkel állíthatók elő. Továbbá e makromonomerek a kereskedelemben kapható polimerekből kiindulva szintetizálhatok. A makromonomer súlyátlag molekulatömege tipikusan körülbelül 1.000 - 200.000, előnyösebben körülbelül 1.500 - 30.000, és legelőnyösebben körülbelül 2.000 - 25.000.

A hidrofil B makromonomerek előnyös módon valamely hidrofil monomer (savas, bázikus, szabad gyökös vagy ón-iniciált) polimerizációjával szintetizálhatok polimerré, amelyet azután egy etilénesen telítetlen molekularésszel rendelkező E szerkezeti egységgel reagáltatunk vagy végcsoport-zárunk. Alternatív módon a B makromonomerek olyan, kereskedelemben beszerezhető hidrofil polimerekből kiindulva is szintetizálhatok, amelyek az E szerkezeti egységgel vannak végcsoport-zárva. Egy ismét más alternatíva esetében a B makromonomer az E szerkezeti egységből kiindulva szintetizálható oly módon, hogy rápolimerizáljuk a kívánt hidrofil monomeregységeket.

Figyelembe kell venni, hogy ennek a harmadik alternatívának esetében az E egység etilénesen telítetlen molekularészét nem fogyasztjuk el a szintézis során, hanem azt megőrizzük a B makromonomer A monomeregységekkel történő, ezt követő polimerizációja céljára. Mindegyik szintézis-alternatíva csupán illusztrív jellegű olyan értelemben, hogy bármilyen más, erre alkalmas szintézis-eljárás is használható a jelen találmány szerinti B makromonomerek és kopolimerek előállítására.

A B makromonomerek az tUn - tx!_m - ^E általános képlettel írhatók le, mely képletben

X jelentése hidrofil monomer egység, és m jelentése körülbelül 10-től körülbelül 2.000-ig, előnyösen körülbelül 15-től körülbelül 300-ig, és mégelőnyösebben körülbelül 20-tól körülbelül 250-ig terjedő egész szám, olymódon, hogy a makromonomer tömegátlag molekulasúlya megfelel a fenti követelményeknek; előnyös, ha az X jelentése hidrofil monomer, mint valamely oxazolin, N-alkil-oxazolin, alkilén-glikol, N-vinil-pirrolidon, N-allil-pirrolidon, vinil-piridin, allil-piridin, vinil-kaprolaktám, allil-kaprolaktám, vinil-imidazol, allil-imidazol, vinil-furán, allil-furán, vinil-tetrahidrofurán, allil-tetrahidrofurán vinil-amino-benzol, vinil-amino-metil-benzol, vinil-amino-etil-benzol, N,N-dialkil-akrilamid, N,N-dialkil25 (alkil)-akrilamid vagy ezek keveréke; előnyösebb, ha X jelentése N-alkil-oxazolin, alkilénglikol monomer, vinil-piridin, N,N-dialkil-akrilamid, N,N-dialkil(alkil)-akrilamid vagy ezek keveréke; a legelőnyösebb, ha X jelentése valamely vinil-piridin monomeregység.

E jelentése etilénesen telítetlen molekularész vagy véglezáró csoport, előnyös, ha E jelentése vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, sztiril-,

3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 3-vinil-benzoil-, 4-

-vinil-benzoil-, 1-butenil-, 1-propenil-, izobutenil-, izoprenil-, ciklohexil-, ciklopentil-csoport vagy ezek keveréke; a legelőnyösebb, ha E jelentése vinil-, allil-, akrioloil-, metakriloil-, etakriloil-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-csoport vagy ezek keveréke;

I jelentése valamely adott esetben jelenlévő molekularész, más szavakkal, n jelentése vagy 0 vagy 1;

és anélkül, hogy elmélettel kívánnánk magunkat korlátozni, I használt valamely, a B makromonomer szintézishez kémiai iniciátor- vagy oldószer-származék lehet; az ilyen iniciátorok nem korlátozó jelleggel a hidrogén-ion, hidrogén-gyök, a hidrid-ion, hidroxid-ion, hidroxil-gyök, a peroxid-gyök, peroxid-anion, az

1-20 szénatomos karbo-kationok, az

1-20 szénatomos karbaminok, az

1-20 szénatomos széngyökök, 1-20 szénatomos alifás és mónium-ion és a szubsztituált aromás alkoxi-aminok, am(például 1-20 szénatomos • · • · · · • · · · · · • · · ····· · ···· ··· · · «·

- 26 alkil- vagy 1-20 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált ammónium-ionok; az I szubsztituens bármilyen használható oldószer, mint víz, metanol, etanol, propanol, izopropanol, aceton, hexán, diklór-metán, kloroform, benzol vagy toluol származéka lehet, és az I szubsztituens nem korlátozó jellegű példái a hidrogénatom, az

1-6 szénatomos alkil-, fenil-, 4-metil-fenil- és benzilcsoport; előnyösen a hidrogénatom, metil-, etil- és fenilcsoport; még előnyösebben a hidrogénatom, metil- és etilcsoport.

A céljainkra használható, végcsoporttal lezárt B makromonomer-fajták közé tartoznak például a végcsoporttal zárt poli(alkil-oxazolinok), a végcsoporttal lezárt polialkilén-glikolok, végcsoporttal zárt polialkilén-glikol-monoalkil-éterek) végcsoporttal zárt poli(N-vinil-pirrolidonok) végcsoporttal zárt poli(allil-kaprolaktámok), végcsoporttal zárt polivinil-imidazolok, végcsoporttal zárt poli-(allil-imidazolok), végcsoporttal zárt polivinil-furánok, végcsoporttal zárt poli(vinil-tetrahidrofuránok), végcsoporttal zárt poli(allil-furánok), végcsoporttal zárt poli-akrilsavak, végcsoporttal zárt poli-metakrilsavak, végcsoporttal zárt poli(allil-tetrahidrofuránok), végcsoporttal zárt poli(vinil-amino-benzol)ok, végcsoporttal zárt polivinil-(N,N-dialkil-amino-benzol)ok, végcsoporttal zárt polivinil-(N-alkil-amino-benzol)ok, végcsoporttal zárt polivinil-(N,N-dialkil-amino-metil-benzol)ok, végcsoporttal zárt polivinil-(N-alkil-ámino-metil-benzol)ok, végcsoporttal zárt polivinil(amino-etil-

-benzol)ok, végcsoporttal zárt polivinil-(N,N-dialkil-amino-etil-benzol)ok, végcsoporttal zárt polivinil-(N-alkil-amino-etil-benzol)ok, végcsoprottal zárt poli-(N,N-dialkil-akril-amid)ok, végcsoporttal zárt poli-[N,N-dialkil-(alkil)-akril-amidok és ezek keverékei.

Előnyös makromonomerek a végcsoporttal zárt poli-(N-alkil-oxazolin)ok, végcsoporttal zárt polialkilén-glikolok, végcsoporttal zárt poli(alkilén-glikol-monolakil-éter)ek, végcsoporttal zárt polivinil-piridinek, végcsoporttal zárt poli(akril-amid)ok és ezek keverékei.

Előnyösebbek a végcsoporttal zárt polivinil-piridinek és végcsoporttal zárt poli(akril-amid) makromonomerek.

Végcsoporttal zárt poli(N-alkil-oxazolin) makromonomerek például a (II) általános képletű vegyületek, ahol

R és R' szusztituensek jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, előnyösebben R és R' jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport; és legelőnyösebben R jelentése metil- és R' jelentése etilcsoport;

E jelentése kopolimerizálható, etilénesen telítetlen molekularész (például láncvégzáró) molekularész, és előnyös, ha E jelentése vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, sztiril-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-,

3-vinil-benzoil-, 4-vinil-benzoil-, 1-butenil-, 1-propenil-, izobutenil-, izorenil-, ciklohexil-, ciklopentilcsoport vagy ezek keveréke; előnyösebb, ha E jelentése

- 28 vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-,

3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 3-vinil-benzoil-, 4-vinil-benzoil-, 1-butenil-, 1-propenil-, izobutenil-csoport vagy ezek keveréke; a legelőnyösebb, ha E jelentése vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, sztiril-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-csoport vagy ezek keveréke;

a fenti szerkezetben m jelentése előnyösen körülbelül 10-től körülbelül

2.000-ig terjedő, előnyösebben körülbelül 15-től körülbelül 300-ig terjedő, és legelőnyösebben körülbelül 200-tól körülbelül 250-ig terjedő egész szám.

Alternatív módon a zártvégű poli(N-alkil-oxazolin) makromonomerek más példái a (III) általános képletű vegyületek, melyek képletében

R és R¹ szubsztituensek jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, előnyösebben R és R' jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, metil- vagy etilcsöport; és legelőnyösebben R jelentése hidrogénatom és R' jelentése etilcsoport;

a fenti szerkezetben m jelentése körülbelül 10-től körülbelül 2000-ig terjedő, előnyösebben körülbelül 15-től körülbelül 300-ig terjedő, és legelőnyösebben körülbelül 20-tól körülbelül 250-ig terjedő egész szám.

A céljainkra használható igen előnyös zárt láncvégú makromonomerek közé tartoznak például az akriloil végcsoportú poli(2-etil-oxazolin), a metakriloil végcsoportú poli(2-etil-oxazolin), a sztiril végcsoportú poli(2-etil-oxazolin), az akriloil végcsoportú poli(2-metil-oxazolin), a metakriloil végcsoportú poli(2-metil-oxazolin), a 3-vinil-benzoil végcsoportú poli(2-metil-oxazolin), a vinil-benzoil-végcsoportú poli(2-metil-oxazolin) és ezek keverékei.

A végcsoporttal zárt poli(N-alkil-oxazolin) makromonomerek sztenderd szintézis eljárásokkal állíthatók elő, mely abban áll, hogy - szokásos módon savval katalizált körülmények között N-alkil-oxazolint polimerizálnak poli(N-alkil-oxazolin) alkohollá. Ez az alkohol azután ezt követően sztenderd körülmények között lánczárhatő a kívánt etilénesen telítetlen molekularésszel valamely reaktív lánczáró csoporttal vagy annak aktíváit formájával. Alkalmas aktíváit láncvégzáró csoportok közé tartoznak a vinil-, allil-, 1-propenil-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 3-vinil-benzoil-halidok (például kloridok, bromidok és jodidok) és az akrilsavból, metakrilsavból és etakrilsavból származó savkloridok és savbromidok (lásd például S. I. Shoda és mások, Synthesis and surfactant property of copolymers having a poli (2oxazolin) graft chain, Journal of Polymer Science; Part A: Polymer Chemistry, 30. köt., 1498-1494. old. (1992); T. Saegusa és mások, Macromolecular engineering on the basis of the polymerization of 2-oxazolines, Macromol. Chem., Macromol. Symp. , 51. köt., 1-10. old. (1991)'; S. Kobayashi és mások; Macromolecules, 22. köt., 2878-2884. old. (1989);

*— ·—rr valamint a 4 011 376 és a 3 786 116 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat. E közlemények mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

A poli-oxazolin makromonomerek alternatív módon úgy szintetizálhatok, hogy a monomereket egy megfelelő végzáró csoporttá polimerizáljuk. A vinil-benzil-csoporttal végzárt poli-oxazolinok például úgy állíthatók elő, hogy 2-etil-2-oxazolint 3-vinil-benzil- és 4-benzil-klorid keverékbe polimerizálunk. Lásd a III. példát.

Céljainkra ugyancsak nagyon használhatók a (IV) általános képletű lánczárt poli(alkilénglikol-monoalkil-éter) makromonomerek, melyek képletében

R'' jelentése 1-40 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, előnyösebben 1-8 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, legelőnyösebben 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, különösen előnyösen metilcsoport;

jelentése hidrogénatom, metil-, etil- vagy n-propil-csoport, előnyösebben hidrogénatom vagy metilcsoport, legelőnyösebben hidrogénatom;

E jelentése kopolimerizálható, etilénesen telítetlen molekularész (például lánczáró molekularész), előnyösen vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, sztiril-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 1-butenil-, l-propenil-, izobutenil-, izoprenil-, ciklohexil-, ciklopentil-csoport vagy ezek keveréke; előnyösebb, ha E jelentése vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakríloil-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 3-vinil-benzoil-, 4-vinil-benzoil-, 1-butenil-, 1-propenil-, izobutenilcsoport vagy ezek keveréke; legelőnyösebb, ha E jelentése vinil-, allil-, akriloil-,metakriloil-, etakríloil-, sztiril-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzilcsoport vagy ezek keveréke;

a fenti szerkezetben m jelentése az előbbiekben leírt, vagyis előnyöen körülbelül 20-tól körülbelül 2.000-ig terjedő, előnyösebben körülbelül 30-tól körülbelül 750-ig terjedő, és legelőnyösebben körülbelül 40-től körülbelül 500-ig terjedő egész szám; és figyelembe kell venni, hogy abban az esetben, ha a fenti képletben R³ jelentése nem hidrogénatom, akkor a makromonomernek különböző izomerjei lehetségesek az egyes glikol molekularészek orientációjától függően; ezért ezeknek végcsoport-zárt polifalkilénglikol-monoalkil-éterek)nek fenti (IV) képlet szerinti szerkezete általános szerkezetnek tekinthető, és azzal nem kívánjuk ezeket az anyagokat egy bizonyos izomer szerkezetre korlátozni.

A végcsoport-zárt poli(alkilénglikol-monoalkil-éterek) céljainkra használható igen előnyös példái közé tartoznak az akriloilcsoporttal végcsoport-zárt poli(etilénglikol-monometil-éter), a 3-vinil-benzil-csoporttal végcsoport-zárt poli(etilénglikol-monometil-éter) , a 4-vinil-benzoilcsoporttal végcsoport-zárt poli(etilénglikol-monometil-éter), a metakriloilcsoporttal végcsoport-zárt poli(etilénglikol-monometil• * · · · · · • · · · · · * · · ····· · ···· ··· · · ·· <

- 32 -éter), és ezek keverékei.

A végcsoport-zárt poli(alkilénglikol-monoalkil-éterek) a poli(alkilénglikol-monoalkil-éter)bői és egy záró végcsoport reakcióképes vagy aktíváit alakjából sztenderd reakció módszerekkel állíthatók elő. Alkalmas aktíváit záró végcsoportok közé tartoznak a vinil-, allil-, 3-vinil-benzoil- és 4-vinil-benzoil-halidok (például kloridok, bromidok és jodidok), és az akrilsav, metakrilsav és etakrilsav savkloridjai és savbromidjai. A poli(alkilénglikol-monoalkil-éterek a megfelelő poli-alkilénglikolokból állíthatók elő, a szakterületen jólismert alkilezőszerek (például metil-jodid, metil-bromid, diazometán, metil-szulfát, etil-jodid) felhasználásával.

Különböző molekulatömeg tartományú polietilén-glikolok, valamint ezek metil-éterei a kereskedelemben Aldrich Chemical Company-tói és az Unión Carbide Corporation-tói szerezhetők be. Alternatív módon a poli-alkilénglikolok a megfelelő alkilénoxidokból és alkilén-glikolokból sztenderd szintézismódszerekkel (például alkilén-oxidok savas vagy bázikus, katalitikus polimerizációja útján) szintetizálhatok.

Ugyancsak nagyon használhatók céljainkra az olyan (V) általános képletű, A-val kopolimerizálható lánczárt, hidrofil, nitrogéntartalmú makromonomer egységek, melyek képletében E jelentése kopolimerizálható, etilénesen telítetlen molekularész (például a lánczáró molekularész);

E jelentése előnyösen vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, 2-vinil-benzil-, 3-vinil-benzil-,

4-vinil-benzil-, 2-vinil-benzoil-, 3-vinil-benzoil-, 4• · >♦-« ·

-vinil-benzoil- ,

1-butenilizobutenilciklopenten.il-, ciklohexenil-csoport vágyezek

R¹²

R¹² keveréke; előnyösebben E jelentése vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, 2-vinil-benzil-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 3-vinil-benozil-, 4-vinil-benzoilcsoport vagy ezek keveréke; legelőnyösebben E jelentése 2-vinil-benzil-, 3-vinil-benzoil-,

4-vinil-benzilcsoport vagy ezek keveréke;

jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, Ι-benzil-, 1-fenil-csoporttal szubsztituált 2-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, 1,1-difenil-csoporttal szubsztituált 2-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport vagy ezek keveréke; előnyösebben R¹² jelentése 1,l-difenil-4-metil-pentil-csoport;

jelentése 2-piridil-, 3-piridil-, 4-piridil-, halogénatommal szubsztituált 2-, 3- vagy 4-piridil-, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált 2-, 3- vagy 4-piridil-, 2-amino-fenil-, 3-amino-fenil-, 4-amino-fenil-,

2-(amino-metil)-fenil-, 3-(amino-metil)-fenil-, 4-(amino-metil)-fenil-csoport vagy ezek gyógyszerészetileg elfogadható sói és kvaternizált származékai vagy ezek keverékei;

az előző szerkezetben jelentése körülbelül 10-től körülbelül 2.000-ig terjedő egész szám, előnyösebben körülbelül 15-től körülbelül 300-ig terjedő, és legelőnyösebben körülbelül 20-tól • · · · körülbelül 250-ig terjedő egész szám.

Az előző szerkezetben a gyógyszerészetileg elfogadható sók és kvaternizált származékok különösen előnyösek, mert igen kívánatosak fizikai jellemzőik és oldhatósági jellemzőik. Gyógyszerészetileg elfogadható só alatt itt olyan sót értünk, amit emberi használatra általában biztonságosnak tartunk anélkül, hogy annak túl nagy lenne a toxicitási kockázata vagy egyéb káros hatása. Ezek közé az anyagok közé tartartoznak - nem korlátozó értelemben - az olyan alkilcsoporttal kvaternizált származékok, amelyekben a nevezett alkilcsoport 1-30 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú molekularész, előnyösen 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú molekularész, az alkilcsoport előnyösebben metil- vagy etilcsoport.

Ezeknek a végcsoporttal zárt, nitrogéntartalmú makromonomereknek igen előnyös példái az akriloil-végcsoportú poli (2-, 3- vagy 4-piridin)ek, az akriloil végcsoportú poli (2-, 3- vagy 4-vinil-etil-szubsztituált) piridinek, a metakriloil végcsoportú poli(2-, 3- vagy 4-piridin)ek, a 2-,

3- vagy 4-vinil-benzil végcsoportú poli(2-, 3- vagy 4-vinil-piridin-hidroklorid)ok, a 2-, 3- vagy 4-vinil-benzil végcsoportú poli (2-, 3- vagy 4-vinil-metil-csoportal kvaternizált) piridinek, a 2-, 3- vagy 4-vinil-benzil végcsoportú poli(4-dimetil-amino-metil-vinil)-benzolok, a 2-, 3- vagy 4-vinil-benzil végcsoportú poli (alkilcsoporttal kvaternizált dimetil-amino-etil-vinil-benzol)ok és’ ezek keverékei.

Ezek a nitrogéntartalmú végcsoport zárt makromononmerek ·· · · ·· · • ·· sztenderd szintézis-módszerekkel szintetizálhatok, amelyek szokásos módon a megfelelő monomer egység (például 2-, 3- vagy

4-vinil-piridin, 4-dimetil-amino-metil-vinil-benzol, stb.) anionos iniciálási körülmények között végzett polimerizálását foglalják magukban. Az iniciátorok széles skálája használható, így - nem korlátozó értelemben - például bázisok, mint az n-butil-lítium, szek-butil-lítium, terc-butil-lítium, lítium-alumínium-hidrid, nátrium-hidrid és hasonlók. Ilyen bázisok nem korlátozó jellegű példáit írja le Maurice Morton: Anionic polymerisation: principles and practice c. műve, 2. fejezet,

13. old., Academic Press, N.Y. (1983), melyet itt hivatkozásként említünk. Különösen alkalmasnak bizonyult ezeknek az erős bázisoknak szférikusán gátolt szénhidrogén anyagokkal, mint 11-difenil-etilénnel történő használata egy, a polimerizálási reakció szférikusán gátolt bázisos iniciátorral történő kivitelezésére, mely esetben a szférikusán gátolt szénhidrogén a tulajdonképpeni iniciátor, melyet I-nek neveztünk az előzőekben és, amelyet a makromonomer szerkezetbe építünk be. Amikor a kívánt polimerizációfokot elértük, akkor' a polimerizáció befejezésére és a makromonomer megfelelő végcsoport zárására egy láncvégzáró reagenst használunk. Ilyen láncvégzáró reagensek például - nem korlátozó értelemben - a 2-vinil-benzil-klorid, a 3-vinil-benzil-klorid, a 4-vinil-benzil-klorid és hasonlók.

Ezeknek a nitrogéntartalmú makromonomereknek a gyógyszerészetileg elfogadható sóit és kvaternizált származékait a makromonomerekből sztenderd szintézismódszerekkel lehet könnyen előállítani. Jellegzetes módon úgy járunk el, hogy a makromonomert egy savval reagáltatjuk egy só kialakítása céljából. így például sósavval vagy bróm-hidrogénnel (akár gáz, akár vizes oldat formájában) végzett reakcióval a hidroklorid, illetve hidrobromid sókat kapjuk meg. A makromonomerek kvaternizált származékainak kialakítása céljából azokat egy kvaternizáló szerrel reagáltatjuk. így például metil-halogeniddel (például metil-jodiddal, metil-kloriddal) végzett reakcióval a megfelelő kvaternizált makromonomert kapjuk meg.

Tipikusabban a termoplasztikus elasztomer polimernek arra a gyógyszerészetileg elfogadható sójára vagy kvaternizált származékára van szükségünk, melynek esetében a nem kvaternizált makromonomer nem só alakja a termoplasztikus elasztomer kopolimerbe épül be, majd ezt követi a kopolimer sztenderd szintézismódszerekkel végzett kvaternizálása analóg módon úgy, ahogy ezt a makromonomerre írtuk le.

Nagyon alkalmas, A-val kopolimerizálható, végcsoporttal lezárt hidrofil poli(akril-amid) makromonomer egységek a (VI) általános képletű makromonomerek is, mely képletben E jelentése valamely kopolimerizálható, etilénesen telítetlen molekularész (például a láncvégzáró molekularész) ; E jelentése előnyösen vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, 2-vinil-benzil-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 2-vinil-benzoil-, 3-vinil

-benzoil-, 4-vinil-benzoil-, 1-butenil-, izobutenil-, izoprenil-, ciklohexil-, ciklopentil-, ciklohexenil····

- 37 -csoport vagy ezek keveréke; E jelentése előnyösebben vinil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-,

2- vinil-benzil-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 3-vinil-benzoil-, 4-vinil-benzoil-csoport vagy ezek keveréke; E jelentése legelőnyösebben 2-vinil-benzil-,

3- vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-csoport vagy ezek keveréke ;

R¹² jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-, benzil-, 1-fenilcsoporttal szubsztituált 2-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, 1,1-difenilcsoporttal szubsztituált, 2-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncű alkilcsoport vagy ezek keveréke;

R¹³ jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, előnyösebben hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport és legelőnyösebben hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport;

R¹⁴ és R¹⁵ jelentése egymástól függetlenül 1-8 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, előnyösebben 1-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, és legelőnyösebben metilcsoport; az előző szerkezetben m jelentése körülbelül 10-től körülbelül 2.000-ig terjedő, előnyösebben körülbelül 15-től körülbelül 300-ig, és legelőnyösebben körülbelül 20-tól körülbelül 250-ig terjedő egész szám.

• · · · · · • · · ····· · ···· ··· · · · ·

- 38 A jelen találmány szerinti polimerek

Különösen előnyösen használható polimerek a jelen találmány szerint (a tömeg% adatok az alábbiakban a polimerizációs reakcióba bevitt reagensmennyiségekre vonatkoznak, nemszükségszerúen a kész polimerben jelenlévő mennyiségükre):

N-butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(4-dimetil-amino-metil-vinil-benzol) 38/22/40, etil-kvaternizált N-butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(2-vinil-piridin) 38/22/40, metil-kvaternizált N-butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli (4-dimetil-amino-metil-vinil-benzol) 38/22/40,

N-butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(2-vinil-piridin)-hidroklorid 38/22/40, butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(N,N-dimetil-akrilamid) 38/22/40, butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(N,N-dimetil-metakril-amid) 38/22/40, butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(2-etil-2-oxazolin) 38/22/40, butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(2-etil-2-oxazolin) 38/22/40, butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(2-etil-2oxazolin) 35/35/40, butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(2-etil-2-oxazolin) 38/22/40,

- 39 butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/poli(2-etil-2-oxazolin) 38/22/40, butil-akrilát/poli(2-etil-2-oxazolin 60/40, butil-akrilát/(2-etil-hexil)-metakrilát/poli(2-etil-oxazolin) 40/20/40, butil-akrilát/(2-metoxi-etil)-akrilát/polietilén-glikol 386/22/40, bútil-akrilát/2-(dimetil-amino)-etil-metakrilát/poli(2-etil-2-oxazolin) 36/24/40, butil-akrilát/metil-kvaternizált-2-(dimetil-amino)-etil-metakrilát/poli(2-2-oxazolin) 36/24/40.

A kopolimerek szintézise

A kopolimerek általában az A monomerek B makromonomerekkel végzett szabad gyökös polimerizációjával állíthatók elő. Nincs szándékunkban a találmányból szükségszerűen kizárni olyan kopolimereket, amelyek nem szabadgyökös polimerizációval készültek, ha a termék a megkívánt fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek a kopolimerek véletlenszerűen ismétlődő monomer egységeket és makromonomer egységeket tartalmaznak .

A szabadgyökös polimerizációs módszerek általános elvei jól ismertek. Lásd például: Odian, Principles of polymerisation c. művét, 2. kiad., John Wiley & Sons, 1981, 179-318. old. A kívánt monomereket és makromonomereket mind a reaktorba töltjük elegendő mennyiségű közös oldószerrel ahhoz, hogy a reakció befejeződése után a reakcióelegy viszkozitása megfelelő legyen. A tipikus monomer és makromonomer betáplálás körülbelül 10 - 50 tömeg%. A nemkívánt lánczáró anyagok, különösen az oxigén, szükség esetén eltávolíthatók. Ez vákuumozással vagy iners gázzal, mint argonnal vagy nitrogénnel végzett öblítéssel történik. Az iniciátort betápláljuk és a reakcióelegyet felmelegítjük arra a hőmérsékletre, ami az iniciálás beindulásához szükséges, feltéve, hogy termikus iniciáló anyagokat használunk. Alkalmas iniciátorok közé tartoznak nem korlátozó értelemben az azo-iniciátorok, peroxid-iniciátorok, redox-iniciátorok és fotokémiai iniciátorok. A polimerizációt addig folytatjuk, míg a megfelelő nagy konverziót elérjük, tipikus módon néhány órától néhány napig terjedő ideig. Ezután az oldószert eltávolítjuk általában elpárologtatással vagy úgy, hogy a kopolimert antiszolvens hozzáadásával kicsapjuk. A kopolimer kívánt esetben különböző technikák, mint szűrés, extrakció, triturálás, membrán-szeparálás, gélpermeációs kromatográfia, stb. alkalmazásával tovább tisztítható.

Ezeknek a műveleteknek számos variációja van, melyek szintetizáló kémikus belátására vannak bízva (így például gáztalanítás módjának, magának a gáznak megválasztása, az iniciátor típusának megválasztása, a konverzió mértéke, a táplált anyagok mennyisége, stb.). Az iniciátort és beaz oldószert gyakran az egyes felhasznált monomerek és makromonomerek igényei határozzák meg, mert a különböző monomereknek és makromonomereknek különböző az oldhatósága és különböző a reakcióképessége egy adott iniciátorral.

• · ·

- 41 A jelen találmány szerinti kopolimerek úgy is szintetizálhatok, hogy először a megfelelő monomerekből előállítjuk a molekula gerincét, majd ezt a gerincet alkalmas hidrofil monomerekkel tovább polimerizáljuk a polimer oldalláncok kialakítása céljából. A polimer szintetizálásának ezt az alternatív eljárását az alábbi VII. példa szemlélteti.

Ha sókat és/vagy kvaternizált polimereket kívánunk, akkor ezeket a polimereket sztenderd eljárásokkal állítjuk könnyen elő a kopolimerekből, mint erős savval vagy kvaternizáló szerrel végzett reakcióval. Előnyös a savak közül a hidrogénklorid és a hidrogénbromid, amelyek gáz vagy vizes oldat alakjában alkalmazhatók. Szokásosan használt kvaternizáló szerek közé tartoznak az alkil-halidok (például a metil-jodid és metil-klorid) és alkil-, valamint dialkil-szulfátok (például a dimetil-szulfát és dietil-szulfát) .

A reakciótermék és az extrahált anyagok, valamint a tisztított kopolimer analízise a szakterületen ismert analízistechnikákkal végezhető. Ezek közé tartozik a magmágneses rezonancia (NMR), az infravörös molekuláris spektroszkópia, gélpermeációs/méretkizárási kromatográfia, membrán-ozmometria és atomabszorpciós, valamint emissziós spektroszkópia.

Hajápoló és helyi bőrápoló készítmények

A jelen találmány szerinti kopolimerek változatos terméktípusokká recepturálhatók, ilyenek a habok, gélek, lotionok, tonikok, lakkok, samponok, kondicionálószerek, öblítőszerek, kéz- és test-lotionok, arcnedvesítőszerek, napfényvédő szerek, • · · · · · · · · ··

- 42 pattanás elleni készítmények, helyi analgézia szerek, szempilla festékek, és hasonlók. Az ilyen termékek recepturálásához szükséges hordozó- és adalékanyagok a szakember által rutinszerűen választhatók meg. A következőkben e hordozó- és adalékanyagok közül írunk le néhányat.

Hordozóanyagok

Hajápoló készítmények

A jelen találmány szerinti hajápoló készítmények egy hordozóanyagot vagy ilyen hordozóanyag keveréket tartalmaznak, amely alkalmas haj kezelésre. A hordozóanyagok körülbelül 0,5 - 99,5 %, előnyösen körülbelül 5,0 - 99,5 %, előnyösebben körülbelül 10,0 - 98,0 %, mennyiségben vannak jelen a készítményben. Itt hajkezelésre alkalmas kifejezés alatt azt értjük, hogy a hordozóanyag nem károsítja vagy befolyásolja negatívan a haj esztétikai megjelenését vagy nem izgatja az alatta lévő bőrt.

A találmány szerinti hajápoló készítmények céljára alkalmas hordozóanyagok közé tartoznak például a hajlakkokhoz, habokhoz, tonikokhoz, gélekhez, samponokhoz, kondicionáló és öblítőszerekhez alkalmas hordozóanyagok. A megfelelő hordozóanyag megválasztása az adott, felhasznált kopolimertől és attól is függ, hogy a recepturált készítményt rajta hagyjuk-e azon a felületen, amelyre alkalmazzuk (például hajlakk, hab, tonik vagy gél alakjában) vagy használat után azt leöblítjük (például sampon, kondícionálószer, öblítőszer esetében).

Az itt használt hordozóanyagok közé a hajápoló készít• · · · ményekben konvencionálisán használt komponensek széles választéka tartozik. A hordozóanyagok tartalmazhatnak egy oldószert az adott, használt kopolimer oldására vagy diszpergálására, ezek közül előnyös a víz, az 1-6 szénatomos alkoholok és ezek keverékei; és még előnyösebb a víz, a metanol, az etanol, az izopropanol, valamint ezek keverékei. A hordozóanyagok további anyagok széles választékát tartalmazhatják, mint például - nem korlátozó jelleggel - acetont, szénhidrogéneket (mint izobutánt, hexánt, decént), halogénezett szénhidrogéneket (mint Freonokat), linalolt, észtereket (mint etil-acetátot, dibutil-ftalátot), és illékony szilikon-származékokat (különösen sziloxánokat, mint fenil-pentametil-disziloxánt, metoxi-propil-heptametil-ciklotetra-sziloxánt, klór-propil-pentametil-disziloxánt, hidroxi-propil-pentametil-dixiloxánt, oktametil-ciklotetra-sziloxánt, dekametil-ciklopenta-sziloxánt, ciklometikont vagy például 05°C hőmérsékleten körülbelül 15 centipoise vagy ennél kisebb viszkozitású dimetikont vagy ezek keverékét. Ha a hajápoló szer hajlakk, tonik, gél vagy hab, akkor az előnyös oldószerek a víz, etanol, az illékony szilikon-származékok és ezek keverékei. Az ilyen keverékekben használt oldószerek lehetnek egymással elegyedők vagy nem elegyedők. A habok és aeroszolos hajlakkok bármely szokásos hajtóanyagot tartalmazhatnak a habképzésre (habok esetében) vagy finom, egységes permetező anyagot (aeroszolos hajlakkok esetében). Alkalmas hajtóanyagok közé tartoznak az olyan anyagok, mint a triklőr-fluor-metán, diklór-fluor-metán, difluor-etán, dimetil-éter,

propán, n-bután vagy izobután. A kisviszkozitású tonik vagy hajlakk termék emulgeálószert is tartalmazhat. Alkalmas emulgeálószerek közé tartoznak például a nemionos, kationos, anionos felületaktív anyagok vagy ezek keverékei. Különösen előnyösek a fluorozott felületaktív anyagok, elsősorban akkor, ha a termék egy hajlakk készítmény, és különösen abban az esetben, ha a lakk-készítménynek viszonylag alacsony illékony szerves oldószer, mint alkoholtartalma és viszonylag nagy (például körülbelül 10 tömeg%-nál nagyobb) víztartalma van. Ha ilyen emulgeálószert használunk, akkor az előnyösen a készítménynek körülbelül 0,01 - 7,5 %-át képezi. A hajtóanyagtartalom kívánság szerint állítható be, az előnyösen a készítményre számított körülbelül 0,01-7,5 % mennyiségben van jelen. A hajtóanyag mennyiség kívánság szerint állítható be és a habkészítmény körülbelül 3-30 %-át és az aeroszol hajlakk készítmény körülbelül 15 - 50 %-át teszi ki.

Az alkalmas lakk flakonok a szakterületen jól ismertek, ezek közé tartoznak a szokásos, nem aeroszolos pumpás flakonok, un. automatizáló flakonok, a fentiekben leírt hajtóanyagot tartalmazó flakonok és a sűrített levegőt, mint hajtóanyagot tartalmazó pumpás aeroszol flakonok is. Pumpás aeroszol flakonokat ismertetnek például a 4 077 441 és a 4 850 577 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük, továbbá a 07/839 648 számú Consumer product package, incorporating a spray device utelising large diameter bubbles című amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentés. Pumpás,

sűrített levegős aeroszolos hajlakkokat forgalmaz jelenleg a Procter & Gamble Company VIDAL SASSON AIRSPRAY^R hajlakk elnevezésen.

Ha a hajápoló készítmények kondicionáló- és öblítőszerek, akkor a hordozóanyag a kondicionáló anyagok széles választékát tartalmazhatja. Abban az esetben, ha a hajápoló készítmények samponok, a hordozóanyag felületaktív szereket, szuszpendáló szereket, súrűsítő anyagokat, stb. tartalmazhat.

Különböző, hajápoló szerekben használható további komponenseket írnak le az 5 106 609 és a 4 387 090 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, amelyeket itt hivatkozásként említünk. E további komponensek közül néhányat az alábbiakban írunk le.

Helyileg alkalmazható bőrápoló készítmények

A jelen találmány szerinti, helyileg alkalmazható kozmetikai és gyógyszerészeti készítmények hordozóanyagot tartalmazhatnak. A hordozóanyagnak kozmetikailag és/vagy gyógyszerészetileg elfogadhatónak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a hordozóanyag alkalmas helyi alkalmazásra bőrőn, jók az esztétikai tulajdonságai, összeférhető a jelen találmány szerinti kopolimerekkel és egyéb komponensekkel és nem okoz egészségbiztonsági és toxicitási problémákat.

A hordozóanyag sokféle formájú lehet. Használhatók céljainkra például az emulziós hordozóanyagok, melyek közé tartoznak - nem korlátozó értelemben - az olaj-a-vízben, a vízolajban, a víz-ólajban-vízben, és az olaj-vizben-a szilikonolajban típusú emulziók. Ezeknek az emulzióknak viszkozitása • · · ·

- 46 tág határok között, például körülbelül 100 cPs-tól 200.000 cPs-ig változhat. Az emulziók permet alakjában is alkalmazhatók, vagy mechanikus pumpával ellátott vagy nyomás alatt lévő, szokásos hajtóanyagokat tartalmazó flakonokból. A hordozóanyagok hab formájában is alkalmazhatók. Egyéb alkalmas, tipikusan használt hordozóanyagok közé tartoznak a vízmentes, folyékony oldószerek, mint olajok, alkoholok és szilikonok (például ásványolaj, etanol, izopropanol, dimetikon, ciklometikon és hasonlók); víz-bázisú, egyfázisú folyékony oldószerek (például hidroalkoholos oldószer rendszerek); valamint ezeknek a vízmentes és vizes bázisú, egyfázisú oldószereknek súrúsített változatai (például azok, ahol az oldószer viszkozitását szilárd vagy félszilárd anyag kialakítása céljából megfelelő gumik, gyanták, viaszok, polimerek, sók és hasonlók hozzáadásával megnöveltük).

A jelen találmány szerinti, topikusan alkalmazható hordozórendszereket a következő közlemények írják le, melyek mindegyikét teljes egészében hivatkozásként említjük: Sun products formulary, Cosmetics and Toiletries, 105. köt., 122-139. old., 1990; a 4 960 764 és 4 254 105 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások.

A bőrápoló készítmények hordozóanyagai a készítmény körülbelül 50 - 99 tömeg%-át, előnyösen körülbelül 75 - 99 %-át, és legelőnyösebben körülbelül 85 - 95 %-át képezhetik.

Előnyös, kozmetikailag és gyógyszerészetileg elfogadható topikus hordozóanyagok közé tartoznak a vizes-alkoholos rendszerek és az olaj-vízben típusú emulziók. Ha a hordozóanyag

vizes-alkoholos rendszer, akkor a hordozóanyag körülbelül 15 - 99 % etanolt, izopropanolt vagy ilyen elegyet és körülbelül 1 - 99 % vizet tartalmazhat. Előnyösebb az olyan hordozóanyag, amely körülbelül 5 - 60 % etanolt, izopropanolt vagy ilyen keveréket és körülbelül 40 - 95 % vizet tartalmaz. Különösen előnyös az a hordozóanyag, amely körülbelül 20 - 50 % etanolt, izopropanolt vagy ilyen elegyet és körülbelül 50 - 80 % vizet tartalmaz. Ha a hordozóanyag egy olaj-a-vízben emulzió, akkor a hordozóanyag bármilyen olyan szokásos kötőanyag lehet, amelyet ezeknek az emulzióknak az előállítására használunk. További, e topikus készítmények recepturálására használható komponenseket az alábbiakban írunk le.

További komponensek

Az itt tárgyalt haj- és bőrápoló készítményekben a további komponenseknek egy széles választéka használható. Ezek közé tartoznak - nem korlátozó értelemben - a következő anyagok.

Gyógyszerészeti hatóanyag-ok

A jelen találmány szerinti készítmények különösen a helyileg alkalmazott bőrápoló készítmények biztonságos és hatásos mennyiségű gyógyszerészeti hatóanyagot tartalmazhatnak. Biztonságos és hatásos mennyiség alatt itt olyan hatóanyagmennyiségeket értünk, amely elegendő ahhoz, hogy jelentősen és pozitív értelemben módosítsa a kezelendő állapotot, de elég kicsi ahhoz, hogy nem okozzon komoly mellékhatásokat (vagyis • · · ·

- 48 ésszerű előny/kockázat arányú legyen) alapos orvosi megítélés szerint. Egy gyógyszerészeti hatóanyag biztonságos és hatásos mennyisége függ az adott hatóanyag minőségétől, az adagolandó készítmény mennyiségétől, a kezelendő betegségi állapottól, a kezelendő beteg életkorától és fizikai állapotától, az állapot súlyosságától, a kezelés időtartamától, a konkurrens terápia természetétől és hasonló tényezőktől.

A jelen találmány szerinti készítményekben használható gyógyszerészeti hatóanyagok előnyös módon a készítmény körülbelül 0,1 - 20 tömeg%-át, előnyösebben körülbelül 0,1-10 %át, és legelőnyösebben körülbelül 0,1 - 5 %-át képezik. Gyógyszerészeti hatóanyagok keveréke is használható.

Gyógyszerészeti hatóanyagok például - nem korlátozó értelemben - a következő anyagok.

A találmány szerinti készítményekben használható gyógyszerészeti hatóanyagok magukban foglalják a pattanás elleni gyógyszereket. A találmány szerint előnyösen használható pattanás elleni gyógyszerek többek között a keratolytikumok, mint a szalicilsav, a kén, tej sav, a glikolsav, piroszőlősav, karbamid, rezorcinol és N-acetil-cisztein; a retinoid anyagok, mint a retinoinsav és származékai (például cisz- és transz izomerje); antibiotikumok és mikroba elleni szerek, mint a benzoil-peroxid, oktopirox, eritromycin, cink, tetraciklin, triklozán, azelainsav és származékai, fenoxi-etanol és fenoxi-propanol, az etil-acetát, klindamycin és meklocyklin; szebasztatikumok, mint a flavinoidok; a és β hidroxisavak; és epesók, mint a scimol-szulfát és származékai, a dezoxi-kolát

és a kólát. Előnyösen használható ezek közül a szalicilsav.

A jelen találmány szerinti készítményekben használható hatóanyagok közé tartoznak a nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (NSAID-ek). Az NSAID hatóanyagok a következő vegyületcsoportokból választhatók ki: propionsav-származékok; ecetsav-származékok; fenámsav-származékok; bifenil-karboxilsav-származékok; és oxikám vegyületek. Valamennyi ilyen NSAID hatóanyagot részletesen a 4 985 459 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás írja le, melyet itt hivatkozásként említünk. A legelőnyösebbek a propion-NSAID anyagok, ezek közé tartoznak - nem korlátozó értelemben - az aszpirin, acetaminofén, ibuprofén, naproxén, benoxaprofén, flurbiprofén, fenoprofén, fenbufén, ketoprofén, indoprofén, pirprofén, karprofén, oxaprozin, pranoprofén, miroprofén, tioxaprofén, szuprofén, alminoprofén, tiaprofénsav, flurprofén és bukoxisav. Szintén használhatók a szteroid gyulladásgátló gyógyszerek, mint a hidrokortizon és hasonlók.

A jelen találmány szerinti készítményekben használható gyógyszerészeti hatóanyagok közé tartoznak az antipruritikus gyógyszerek. A találmány szerinti készítményekben előnyösen használható antipruritikus gyógyszerek többek között a metdilizin és trimeprazin gyógyszerészetileg elfogadható sói.

A jelen találmány szerinti készítményekben használható gyógyszerészeti hatóanyagok közé tartoznak a fájdalomcsillapító gyógyszerek. A találmány szerinti készítményekbe beépíthető előnyös fájdalomcsillapító gyógyszerek közé tartoznak a lidokain, bupivakain, klór-prokain, dibukain, ···· etidokain, mepivakain, tetrakain, diklomin, hexilkain, prokain, kokain, ketamin, pramoxin és fenol gyógyszerészetileg elfogadható sói.

A jelen találmány szerinti készítményekben használható gyógyszerészeti hatóanyagok közé tartoznak az antimikrobi ális (antibakteriális, gomba ellenes, antiprotozális és vírus gyógyszerek. A találmány szerinti készítményekbe beépítésre előnyös antimikrobiális gyógyszerek többek között a β-laktám gyógyszerek, qinolon gyógyszerek, ciprofloxacin, norfloxacin, tetraciklin, eritromicin, amikacin, triklozán, doxiciklin, kapreomicin, klór-hexidin, klór-tetraciklin, oxi-tetraciklin, klindamicin, etambutol, metromidazol, pentamidin, gentamicin, kanamicin, lineomicin, metaciklin, metenamin, minociklin, neomicin, netilmicin, paromomicin, sztreptomicin, tobramicin, mikonazol és amanfadin gyógyszerészetileg elfogadható sói. A jelen találmány szerinti készítményekbe előnyösen beépíthető antimikrobiális szerek közé tartoznak a tetraciklin-hidroklorid, eritromicin

-esztolát, eritromicin-sztearát (só), amikacin-szulfát, dóxi ciklin-hidroklorid, kapreomicin-szulfát, klór-dexidin-glukonát, klór-dexidin-hidroklorid, klór-tetraciklin-hidroklorid, oxi

-tetraciklin-hidroklorid, klindamicin-hidroklorid, etambutol-hidroklorid, metromidazol-hidroklorid, pentamidin-hidroklorid, gentamicin-szulfát, kanamicin-szulfát, lineomicin-hidroklorid, metaciklin-hidroklorid, meténamin-hippurát, meténamin-mandelát, minociklin-hidroklorid, neomicin-szulfát, metilmicin-szulfát, paromomicin-szulfát, sztreptomicin-szul• · · · • · · · ·· fát, tobramicin-szulfát, mikonazol-hidroklorid, amanfadin-hidroklorid, amanfadin-szulfát, triklozán, oktopirox, para-klór-meta-xilenol, misztatin, tolnaftát és klotrimazol.

Használhatók céljainkra a napfényvédő szerek is. A napfényvédő szerek széles választékát írják le az 5 087 445;

073 372; 5 073 371 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások; valamint Segarin és mások: Cosmetic science and technology c. munkája, VIII. fejezet, 189-től kezdődő oldalak, melyeket itt teljes egészükben hivatkozásként említünk.

A jelen találmány szerinti készítményekben használható napfényvédó anyagok közül előnyösek a (2-etil-hexil)-p-metoxi-cinnamát, (2-etil-hexil)-(N,N-dimetil-p-amino)-benzoát, a p-amino-benzoesav, 2-fenil-benzimidazol-5-szulfonsav, az oktokrilén, oxibenzon, homomentil-szalicilát, oktilszalicilát, 4,4'-metoxi-terc-butil-dibenzoil-metán, 4-izopropil-dibenzoil-metán, 3-benzilidén-kámfor, 3-(4-metil-benzilidén)-kámfor, titán-dioxid, cink-oxid, szilícium-dioxid, vasoxid és ezek keverékei.

Ismét más napfényvédő anyagokat ismertetnek a 4 937 370 és a 4 999 186 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyeket teljes egészükben hivatkozásként említünk. Az ismertetett napfényvédő szereknek egy molekulában két különböző kromofor csoportjuk van, amelyeknek különböző az ultraibolya sugárzás abszorpciós spektrumuk. Az egyik kromofor csoport főként az UVB-sugárzás tartományban nyel el, a másiknak UVA-sugárzás tartományban nagy az elnyelése. Ezeknek ··♦· a napfényvédő szereknek nagyobb a hatásfoka, szélesebb az UV abszorpció sávja, kisebb a bőrbe hatolása és a konvencionális napfényvédő anyagokhoz képest hosszabb ideig hatásosak. Ezeknek a napfényvédó anyagoknak különösen előnyös példái közé tartoznak a 2,4-dihidroxi-benzofenon 4-N,N-(2-etil-hexil)-metil-amino-benzoesav-észtere, a 4-hidroxi-dibenzoil-metán

4-N,N-(2-etil-hexil)-metil-amino-benzoesav-észtere, a 2-hidroxi-4-(2-hidroxi-etoxi)-benzofenon 4-N,N-(2-etil-hexil)-metil-amino-benzoesavas észtere, a 4-(2-hidroxi-etoxi)-dibenzoil-metán 4-N,N-(2-etil-hexil)-metil-amino-benzoesavas észtere, valamint ezek keverékei.

A napfényvédő szerek általában körülbelül 0,5 - 20 %-át képezik az e célra használható készítményeknek. A pontos mennyiség változik a választott napfényvédő szertől és a kívánt napfényvédő faktortól (SPF) függően. Az SPF a napfényvédő szer erythema ellen nyújtott fényvédelmének általánosan használt mértéke. Lásd Federal Register, 43. köt., 166. sz., 38206-38269. old. (1978), melyet itt teljes egészében hivatkozásként említünk.

A jelen találmány szerint használhatók a nafény nélkül barnító szerek is, mint a dihidroxi-aceton, glicerinaldehid, indolok, ezek származékai és hasonlók. A napfény nélkül barnító szerek a napfényvédő szerekkel együtt is használhatók .

Egyéb használható hatóanyagok közé tartoznak a bőrfehérítő szerek, mint - nem korlátozó értelemben - a hidrokinon, aszkorbinsav, kojsav és a nátrium-biszulfit.

-Τ¥·'« «

Egyéb, hajápoló szer készítmények céljára különösen használható hatóanyagok közé tartoznak a korpásodás elleni hatóanyagok, mint a cink-pirition, oktopirox, szeléndiszulfid, kén, szénkátrány és hasonlók.

Kondicionáló szerek

A céljainkra, különösen hajápoló szerek céljára használható kondicionáló szerek többek között a szénhidrogének, szilikon folyadékok és kátionos anyagok.

A szénhidrogének egyenes vagy elágazó szénláncúak lehetnek és körülbelül 10-16, előnyösen 12-16 szénatomot tartalmazhatnak. Alkalmas szénhidrogének például a dekán, dodekán, tetradekán, tridekán és ezek keverékei.

Használható szilikon kondicionáló szerek közé tartozhatnak a ciklusos vagy lineáris poli(dimetil-sziloxán)ok, fenil- és alkil-fenil-szilikonok és szilikon-kopoliolok. A lineáris, illékony szilikonok viszkozitása általában kisebb, mint körülbelül 5 centistocke 25°C-on, míg a ciklusos anyagok viszkozitása kisebb, mint körülbelül 10 centistocke.

Céljainkra használható kationos kondicionáló szerek közé tartozhatnak a kvaterner ammónium sók vagy zsíraminok sói. Előnyös kvaterner ammónium sók a dialkil-dimetil-ammónium-kloridok, amelyekben az alkilcsoportok 10-22 szénatomosak, és amelyek hosszúláncú zsírsavak származékai. A kvaterner ammónium sók reprezentatív példái közé tartoznak a di-faggyú-dimetil-ammónium-klorid, di-faggyú-dimetil-ammónium-metil-szulfát, di-hexadecil-dimetil-ammónium-klorid, és a di(hid*· · ·«·· ·

.....“·~ ~τ·“·· · · · • · · · · * • · · ···· · » ···· ··· · · β· (

- 54 rogénezett faggyú) ammónium-klorid. Egyéb használható kvaterner ammónium sók a dikation-sók, mint a faggyú-propán-diammónium-diklorid. Kvaterner imidazolínium sók úgyszintén használhatók. Ilyenek például azok az imidazolínium sók, amelyek 12-22 szénatomos alkilcsoportokat tartalmaznak, mint például az

1-metil-1- [ (sztearoil-amid)-etil]-2-heptadecil-4,5-dihidro-imidazolínium-klorid, az

1-metil-1-[(palmitoil-amid)-etil] -2-oktadecil-4,5-dihidro-imidazlínium-klorid és az

1-metil-l-[(faggyú-amid)-etil]-2-faggyú-imidazolínium-metil-szulfát.

Használhatók zsíramin sók is. Ilyen vegyületek például a sztearil-amin-hidroklorid, a szőjaamin-hidroklorid és a sztearil-amin-formiát. Használható kondicionáló szereket ismertet a 4 387 090 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amelyet itt hivatkozásként említünk.

Áztató- és nedvesítő szerek

A jelen találmány szerinti készítmények egy vagy több áztató- vagy nedvesítőszert tartalmazhatnak. Ezeknek az anyagoknak egy egész választéka használható, amelyek mindegyike körülbelül 0,1 - 20 %, előnyösen körülbelül 1 - 10 %, és legelőnyösebben körülbelül 2-5 % mennyiségben lehet jelen. Ezek közé az anyagok közé tartoznak a karbamid, guanidin, glikolsav és glikolát-sók (például az ammónium és kvaterner alkil-ammónium sók); a tej sav és a laktát sók (például • · · ·

- 55 az ammónium és kvaterner alkil-ammónium sók); az aloevera valamennyi változatában (például aloe vera gél alakjában); a polihidroxi-alkoholok, mint a szorbitol, glicerin, hexántriol, propilén-glikol, butilén-glikol, hexilén-glikol és hasonlók; a polietilén-glikolok; cukrok és keményítők; cukor- és keményítő-származékok (például az alkoxilezett glukóz); a hialuronsav; a laktamid-monoetanol-amin; az acetamid-monoetanol-amid, és ezek keverékei. Előnyös áztató- és nedvesítőszerek a glicerin, butilénglikol, hexilénglikol és ezek keverékei.

Felületaktív anyagok

A jelen találmány szerinti készítmények, különösen a sampon és kondícionálószer készítmények egy vagy több felületaktív anyagot tartalmazhatnak. Ezek a felületaktív anyagok a jelen találmány szerinti hordozóanyagok hasznos segédanyagai, és nem a találmány szerinti kopolimerek oldására vagy diszpergálására van rájuk szükség. Egy sampon esetében mennyiségük körülbelül 10 - 30 %-át, előnyösen körülbelül 12 - 25 %-át teszi ki a készítménynek. Kondicionáló szerek esetében előnyös mennyiségük körülbelül 0,2 - 3 %. A találmány szerinti készítményekben használható felületaktív anyagok közé tartoznak az anionos, nemionos, kationos, ikerionos és amfoter jellegű felületaktív anyagok. E felületaktív anyagok széles választékát ismertetik az 5 151 209; 5 151 210 és 5 120 532 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

E felületaktív anyagok - nem korlátozó jellegű - példái közé tartoznak az anionos felületaktív anyagok, mint az alkilés alkil-éter-szulfátok. Ezeknek az anyagoknak jellemző általános képlete ROSO₃ és RO(C₂H₄O)_XSO₃M, mely képletben R jelentése körülbelül 10-20 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport;

x jelentése 1-től 10-ig terjedő szám, és

M jelentése vízoldható kation, mint ammónium, nátrium, kálium vagy trietanol-amin kation.

Az anionos felületaktív anyagok egy másik alkalmas csoportját az

R₁-SO₃-M (VII) általános képletű szerves szulfonsav reakciótermék vízoldható sói képezik, mely képletben

R-L jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, körülbelül

8-24, előnyösen körülbelül 12-18 szénatomos, telített alifás szénhidrogén gyök; és

M jelentése kation.

További, a jelen találmány értelmében használható, anionos, szintetikus felületaktív anyagok például az izetionsavval észterezett és nátrium-hidroxiddal semlegesített zsírsavak reakciótermékei, például a kókuszdió-olajból származó zsírsavak reakciótermékei; a metil-taurid zsírsavamidjainak nátrium- vagy káliumsói, ahol a zsírsavak például kókuszdió olajból származnak. Ismét más anionos, szintetikus felületaktív anyagok közé tartoznak a szukcinamátoknak nevezett vegyületek, a körülbelül 12-24 szénatomos olefin-szulfonátok és a β-alkiloxi-alkán-szulfonátok. Sok további, nem szappan, szintetikus, anionos felületaktív anyagot ír le McCutcheon¹s: Detergensts and Emulsifiers, 1984. Annual c. műve, Allured Publishing Corporation kiad., melyet itt hivatkozásként említünk. A 3 929 678 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is sok egyéb anionos, valamint más típusú felületaktív anyagot ismertet. A leírást hivatkozásként említjük.

Az itt alkalmazott nemionos felületaktív anyagokat előnyösen anionos, amfoter vagy ikerionos felületaktív anyagokkal kombinált formában használjuk. Ezek a nemionos felületaktív anyagok nagyvonalakban úgy definiálhatók, hogy ezek (hidrofil-jellegű) alkilénoxid csoportok szerves, alifás vagy alkil-aromás vegyületekkel végzett kondenzációja útján előállított vegyületek.

A jelen találmány szerinti készítményekhez felhasznált kationos felületaktív anyagokat a következő - itt hivatkozásként említett - közlemények ismertetik: McCutcheon's; Detergents and Emulsifiers, North American kiad., 1979): Schwartz és mások: Surface active agents, their chemistry and technology, New York, Interscience Publishers kiad., 1949; a 3 155 591; 3 929 678; 3 959 461; 4 387 090 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Ha beépítjük őket a jelen találmány szerinti készítményekbe, akkor ezek a kationos felületaktív anyagok körülbelül 0,05 - 5 % mennyiségben vannak j elen.

Az ikerionos felületaktív anyagok például azok, melyek úgy írhatók le, mint fónium és szulfónium egyenes vagy elágazó alifás egyike például

olyan alfiás, kvaterner ammónium, foszvegyületek, melyekben az szénláncúak lehetnek, és szubsztituensek egyike körülbelül 8-18 egy anionos, karboxi-, alifás gyökök amelyekben az szénatomot és vízoldékonyságot előidéző csoportot, szulfonát-, szulfát-, foszfát- vagy foszfonát csoportot tartalmaz. Egyéb ikerionos vegyületek, mint betainok is használhatók a jelen találmány szerint. Ilyen betainok például a nagyobb molekulatömegú alkilcsoportot tar talmazó betainok, mint a kókusz-dimetil-karboxi-metil-betain, lauril-dimetil-karboxi-metil-bétáin, lauril-dimetil-a-karboxi-etil-bétáin, cetil-dimetil-karboxi-metil-bétáin, lauril-bisz(2-hidroxi-etil)-(karboxi-metil)-bétáin, oleil-dimetil-(τ-karboxi-propil)-bétáin, lauril-bisz(2-hidroxi-propil)-(α-karboxi-etil)-bétáin, kókusz-dimetil-szulfopropil-betain, sztearil-dimetil-szulfopropil-betain, lauril-dimetil-szulfoetil-betain, lauril-bisz(2-hidroxi-etil)-szulfopropil-betain és amido-betainok, valamint amido-szulfo-betainok (ahol az -RCONH(Ch₂)₃ gyök a bétáin nitrogénatomjához kapcsolódik).

A jelen találmány szerinti készítményekben felhasználható amfoter felületaktív anyagok azok, amelyek tág értelemben úgy írhatók le, hogy olyan alifás szekunder és tercier aminok származékai, melyekben az alifás gyök egyenes vagy elágazó szénláncú lehet, és ahol az egyik alifás szubsztituens körülbelül 8-18 szénatomos·és az egyik egy anionos, vízoldékonyságot előidéző csoportot, például karboxi-, szulfonát-, • ·

szulfát-, foszfát- vagy foszfonátcsoportot tartalmaz. E definíciók körébe tartozó vegyületek például a nátrium-3-dodecil-amino-propionát, nátrium-3-(dodecil-amino)-propán-szulfonát, az N-alkil-taurinok, mint azok a vegyületek, amelyek dodecil-aminok nátrium-izetionáttal állíthatók elő a 2 658 072 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás kitanítása szerint, az N-(nagyobb molekulatömegú) alkil-aszpartinsavak, mint a 2 438 091 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás kitanítása szerinti vegyületek, valamint a MIRANOL^r védjegyzett elnevezésen forgalmazott, a 2 528 378 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt termékek.

Karbociklusos sav kopolimer súrúsítőszerek

Az itt tárgyalt készítményekben használható másik komponens egy karbociklusos kopolimer súrúsítőszer. Ezek a térhálós polimerek egy vagy több - akrilsavból, szubsztituált akrilsavból és ezeknek, valamint a szubsztituált akrilsavaknak sóiból és észtereiből származtatható - monomert tartalmaznak, mimellett a térhálósítószer két vagy több szén-szén kettőskötést tartalmaz és több hidroxilcsoportot tartalmazó alkohol származéka. Az e célra használható előnyös polimerek két általános típust képviselnek. Az első típusú polimer akrilsav-monomernek vagy e származékának térhálósított homopolimere vagy annak származéka (például olyan származéka, ahol az akrilsavnak a 2-es és 3-as helyzetű szénatomján van szubsztituense, amelyeknek jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkil-, nitril-, karboxilcsoport vagy ezek keveréke). A második típusú polimer olyan térhálós kopolimer, amelynek van egy első monomere, ami akrilsav vagy akrilsav-származék monomer(amint ezt az előző mondatban leírtuk), egy rövidszénláncú (vagyis 1-4 szénatomos) alkohol-akrilát-észter monomer vagy ennek származéka (például olyan származéka, ahol az észter akrilsav-részének a 2-es és 3-as helyzetű szénatomján szubsztituensei vannak, melyeknek jelentése 1-4 szénatomos alkil-, nitril-, karboxilcsoport vagy ezek keveréke), valamint ezek keverékei; és egy második monomere, amely egy hosszú (például 8-40 szénatomos) szénláncú akrilátészter monomer vagy annak származéka (például olyan származéka, ahol az észter akrilsav-részének a 2-es és 3-as helyzetű szénatomján szubsztituensei vannak, melyek jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkil-, nitril-, karboxilcsoprot vagy ezek keveréke). E két típusú polimer kombinációja céljainkra úgyszintén használható.

A térhálós homopolimerek első típusánál a monomer előnyösen akrilsav, metakrilsav, etakrilsav vagy ezek keveréke, ahol legelőnyösebb az akrilsav. A térhálós kopolimerek második típusánál az akrilsav-monomer vagy annak származéka előnyösen akrilsav, metakrilsav, etakrilsav vagy ezek keveréke, legelőnyösebben akrilsav, metakrilsav és ezek keveréke. A rövidszénláncú alkohol-akrilát-észter monomer vagy annak származéka előnyösen 1-4 szénatomos akrilát-észter, 1-4 szénatomos alkohol-metakrilát-észter, 1-4 szénatomos alkohol-etakrilát-észter vagy ezek keveréke, ahol legelőnyösebbek az

1-4 szénatomos akrilát-észterek, 1-4 szénatomos metakrilát-észterek vagy ezek keverékei. A hosszú szénláncú alkohol-akrilát-észter monomer 8-40 szénatomos alkil-akrilát-észter, előnyösen 10-30 szénatomos alkil-akrilát-észter.

A térhálósítószer mindkét ilyen típusú polimernél molekulánként egynél több alkenil-éter csoportot tartalmazó többértékú alkohol polialkenil-étere, ahol a többértékú alkohol legalább 3 szénatomot és legalább 3 hidroxilcsoportot tartalmaz. Előnyös térhálósítószerek a szacharóz allil-éterei és a pentaeritritol allil-éterei és ezek keverékei. Ezeket a jelen találmányban használható polimereket részletesebben az 5 087 445; a 4 509 949; a 2 789 053 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások írják le, melyeket itt hivatkozásként említünk. [Lásd még a CTFA International Ingredient Dictionary-t, 4. kiad., 12. és 80. old., (1991)], melyet szintén hivatkozásként említünk.

Az első típusú, kereskedelemben beszerezhető homopolimerek példái közé tartoznak az olyan karbomerek, amelyek szacharóz allil-éterekkel vagy pentaeritritollal térhálósított akrilsav homopolimerei. A karbomerek a B. F. Goodrich cég CARBOPOL^R 900 jelzésű terméksorozatként szerezhetők be. A második típusú, kereskedelemben beszerezhető, céljainkra használható kopolimerek közé tartoznak a 10-30 szénatomos alkil-akrilátok egy vagy több akrilsawal, metakrilsavval vagy ezek egyik rövidszénláncú (például 1-4 szénatomos alkohollal képezett) észterével képezett kopolimerei, ahol a térhálósítószer szacharóz-allil- 62

-éter vagy pentaeritritol. Ezek a kopolimerek akrilát/10-30 szénatomos alkil-akrilát térhálós polimerekként ismeretesek és a kereskedelemben a B. F. Goodrich cégtől CARBOPOL^R 1342, PEMULEN^RTR-1 és PEMULEN^RTR-2 elnevezésen szerezhetők be. Más szóval, a céljainkra használható karboxilsav polimer súrúsítő anyagok karbomerek, akrilát/10-30 szénatomos alkil-akrilát térhálós polimerek vagy ezek származékai.

A jelen találmány szerinti készítmények körülbelül 0,025 - 1 %, előnyösebben körülbelül 0,75, és legelőnyösebben körülbelül 0,10 - 0,50 % karboxilsav polimer súrúsítő anyagot tartalmazhatnak.

Emulgeálószerek

A szóbanforgó készítmények különböző emulgeálószereket tartalmazhatnak. Ezek az emulgeátorok a készítmény különféle komponenseinek emulgeálására használhatók és nem kívánjuk meg tőlük, hogy szolubilizálják vagy diszpergálják a találmány szerinti kopolimereket. Alkalmas emulgeálószerek közé tartozhat a korábbi szabadalmi leírásokban és egyéb közleményekben ismertetett nemionos, kationos, anionos, és ikerionos emulgeálószereknek széles választéka. Lásd McCutcheon¹s: Detergents and Emulsifiers könyvét, North American Publishing Corporation kiad., valamint az 5 011 681; 4 421 769 és 3 755 560 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat, melyek mindegyikét itt teljes egészében referenciaként említjük.

Alkalmas emulgeálószer-típusok közé tartoznak a glicerin-

észterek, a propilénglikol észterei, a polietilén-glikol zsírsavészterei, a szorbitol-észterek, a szorbitán-anhidridek észterei, a karboxilsav-kopolimerek, a glukóz észterei és éterei, az etoxilezett éterek, etoxilezett alkoholok, az alkil-foszfátok, polioxi-etilén-zsíréter-foszfátok, zsírsav-amidok, acil-laktiolátok, szappanok és ezek keverékei.

Az alkalmas emulgeátorok közé tartozhatnak - nem korlátozó értelemben - a polietilén-glikol 20-szorbitán-monolaurát (Polysorbate 20), polietilén-glikol 5-szója-szterol,

Steareth-20, Ceteareth-20, PPG-2 metil-glukózéter-disztearát, Ceteth-10, Polysorbate 80, cetil-foszfát, kálium-cetil-foszfát, dietanol-amin-cetil-foszfát, Polysorbate 60, gliceril-sztearát, PEG-100 sztearát és ezek keveréke.

Az emulgeátorok egyenként vagy két-háromnak keveréke alakjában használhatók és azok a jelen találmány szerinti készítmények körülbelül 0,1 - 10 %-át, előnyösebben körülbelül

1-7 %-át és legelőnyösebben körülbelül 1-5 %-át képezhetik.

Lágyítőszerek

A jelen találmány szerinti módszerekhez használható készítmények adott esetben legalább egy lágyítószert is tartalmazhatnak. Alkalmas lágyítószerek közé tartoznak - nem korlátozó értelemben - az illékony és nem illékony szilikonolajok, a nagyon elágazott szénhidrogének, és a nem poláros karboxilsavak és alkohol észterek, valamint ezek keverékei. A találmány céljára használható lágyítószereket ír le továbbá a 4 919 934 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi

- 64 leírás, melyet itt teljes egészében hivatkozásként említünk.

A lágyítószerek összesen a jelen találmány céljára használható készítmények körülbelül 1-50 %-át, előnyösen körülbelül 1-25 %-át, és legelőnyösebben körülbelül 1 - 10 tömeg%-át képezhetik.

További komponensek

Az itt tárgyalt készítményekbe további komponensek széles variációja dolgozható be. E további komponensek - nem korlátozó jellegű - példái közé tartoznak a vitaminok és ezek származékai (például az aszkorbinsav, E-vitamin, tokoferil-acetát, retinonsav, retinol, retinoidok és hasonlók); alacsony pH-jú súrúsítőszerek, például poli-akril-amid és

13-14 szénatomos izoparaffin és laureth-7, ami a Seppic Corporation cégtől szerezhető be Sepigel néven; az Allied Colloids cégtől Salcare SC92 elnevezésen beszerezhető polikvatermium és ásványolaj; az Allied Colloids cégtől Salcare SC95 elnevezésen beszerezhető, térhálósított, metilcsoporttal kvaternizált, térhálósított dimetil-amino-metakrilát és ásványolaj; gumik és sűrúsítő anyagok, mint a xantán gumi, karboxi-metil-cellulóz, hidroxi-etil-cellulóz, alkilcsoporttal módosított hidroxi-alkil-cellulóz (például hosszúláncú alkilcsoporttal módosított hidroxi-etil-cellulózok, mint a cetil-hidroxi-etil-cellulóz), és a magnézium-alumínium-szilikát; kationos polimerek és sűrúsítő anyagok (például kationos guar gumi-származékok, mint a guar-hidroxi-propil-trimónium-klorid és a hidroxi-propil-guar-hidroxi-propil-trimónium• · · ····· ···· • · · · · · · • · · · · · • · · ····« · ···· ··· · · ··

-klorid, amely a Rhone Poulenc cégtől Jaguar C sorozatként szerezhető be; a készítmény filmképző tulajdonságait és anyagszerűségét segítő polimerek (mint az eikozén és vinil-pirrolidon kopolimerje, amely például a GAF Chemical Corporation cégtől GANEX^R V-220 elnevezésen szerezhető be; szuszpendáló szerek, mint az etilénglikol-disztearát és hasonló; tartósítószerek a készítmények mikrobák ellenes integritásának megtartására; bőráthatolást elősegítő segédanyagok, mint a DMSO, l-dodecil-azaciklo-heptán-2-on (ami az Upjohn Co. cégtől Azone néven szerezhető be), és hasonlók; antioxidánsok; kelátképző és elkülönítő szerek; valamint esztétikai komponensek, mint illatanyagok, színezőanyagok, illóolajok, bőr fényérzékenyítő, összehúzó, bőrnyugtató, bőrgyógyászati szerek és hasonlók, ezek közé tartoznak - nem korlátozó jelleggel a pantenol és származékai, olaj, mentol, kámfor, eukaliptusz olaj, engenol, metil-laktát, desztillátum, allantoin, biszabalol, dikálium-glicinizinát és hasonlók.

A haj- és bőrápoló szer készítmények használati módszere

A jelen találmány szerinti haj- és bőrápoló szereket szokásos módszerekkel használjuk a terméknek megfelelő funkció, így frizura kialakítás, frizura megtartás, tisztítás, kondicionálás és hasonlók céljára vagy bőrápoló szerek esetében bőrnedvesítésre, napfényvédelemre, korpásodás elleni szerként, ráncosodás elleni, mesterséges barnítási, fájdalomcsillapítási és egyéb kozmetikai és gyógyszerészeti célokra. Ezek a módszerek függenek az alkalmazott készítmény ·· · ····· ···· • · · · · · · • · · · · · • · · ····· * •··· ··« · « ·· típusától, de általában abban állnak, hogy a hajra vagy bőrre a termék hatásos mennyiségét visszük fel, amit azután le lehet öblíteni a hajról vagy bőrről (mint samponok vagy egyes kondicionáló szerek esetében) vagy a hajon hagyunk állni (mint lakkok, habok vagy géltermékek esetében) vagy a bőrön hagyunk állni (mint a bőrápoló szerek esetében). Hatásos mennyiség alatt olyan mennyiséget értünk, amely elegendő a kívánt hatás eléréséhez. A hajöblítő szereket, habokat és géltermékeket a haj megszárítása és a frizura kialakítása előtt nedves vagy gőzölt hajra visszük fel. A hajlakkokat tipikus módon a már megszárított hajra, a frizura kialakítása után visszük fel. A topikus kozmetikai és gyógyszerészeti bőrápoló készítményeket a bőrre visszük fel vagy abba dörzsöljük bele.

A következő példák a találmány szerinti készítményeket szemléltetik. E példákat kizárólag szemléltetés céljából közöljük, és azon nem tekinthetők a találmány korlátozásának, minthogy a találmánynak sokféle változata lehetséges anélkül, hogy annak szellemétől és céljától eltérnénk.

Az egyes komponenseket kémiai vagy CTFA szerinti nevükkel j ellemezzük.

I. példa

Poli(2-etil-2-oxazolin)-alkohol szintézise g (0,5044 mól) 2-etil-2-oxazolin 50 ml acetonitrillel készült oldatához 0,92 g (0,0048 mól) metil-p-toluol-szulfonátot adunk 0°C-on nitrogén-atmoszféra alatt. A reakcióelegyet 20 órán át 80°C hőmérsékleten melegítjük és a kapott polimer

oldatot azután 2,3 ml desztillált vízzel 5,6 g (0,0528 mól) nátrium-karbonát jelenlétében visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Az oldószereket vákuumban eltávolítjuk. A maradékot 300 ml diklór-metánnal 24 órán át extraháljuk és a nem oldódó anyagokat vákuumszűréssel eltávolítjuk. Ezután a diklór-metánt elpárologtatjuk és körülbelül 48 g (kitermelés: 96 %) poli(2-etil-2-oxazolin)-alkoholt kapunk.

II. példa

Akrilát végcsoportú poli(2-etil-2-oxazolin)-alkohol makromonomer szintézise g poli(2-etil-2-oxazolin)-alkohol (az I. példa szerint) és 1,0 g (0,01056 mól) trietil-amin 80 ml diklór-metánnal készült oldatához 0°C hőmérsékleten nitrogén-atmoszféra alatt cseppenként hozzáadjuk 0,95 g (0,01056 mól) akriloil-klorid oldatát. A reakcióelegyet ezután 36 órán át szobahőmérsékleten keverjük, és a kapott oldatot vákuum alatt leszűrjük az oldhatatlan anyag eltávolítása céljából. Az oldószert és a nem reagált trietil-amint vákuumban végzett-elpárologtatással eltávolítjuk. A kapott szilárd anyagot azután újra feloldjuk 200 ml diklór-metánban, szűrjük és vákuumban bepároljuk. Körülbelül 45,6 g makromonomert kapunk (kitermelés : 95 %) .

Analóg eljárással a metakrilát és etakrilát végcsoportú makromonomereket állítjuk elő oly módon, hogy az akriloil-kloridot ekvivalens mólmennyiségű metakriloil-kloriddal, illetve etakriloil-kloriddal helyettesítjük.

• · ·

III. példa

Vinil-benzil véqcsoportú poli (2-etil-2-oxazolin) -alkohol makromonomer szintézise g (0,5044 mól) 2-etil-2-oxazolin 50 ml acetonitrillel készült oldatához hozzadjuk 0,3816 g (0,0025 mól) méta- és paravinil-benzil-kloridok (beszerezhetők az Aldrich Chemical Co. cégtől), 0,562 g (0,0037 mól) nátrium-jodid és 0,06 g (0,00023 mól) N,N'-difenil-o-fenilén-diamin keverékét. Az oldatot azután 16 órán át 90°C-on melegítjük. A kapott reakciótermékhez 100 ml diklór-metánt adunk és az oldatot szűrjük, majd 800 ml éterrel kicsapjuk. A csapadék terméket vákuumszúréssel összegyűjtjük és szobahőmérsékleten vákuumban megszárítjuk. Körülbelül 45 g makromonomert kapunk (kitermelés : 90 %) .

IV. példa

Akrilát végcsoportú polietilén-glikol-metil-éter makromonomer szintézise g (0,01 mól) körülbelül 5.000 átlag molekulatömegú polietilén-glikol-metil-éter (a kereskedelemben beszerezhető az Aldrich Chemical Co. cégtől) és 4,05 g (0,04 mól) trietil-amin 400 ml diklór-metánnal készült oldatához 0°C-on, nitrogén-atmoszféra alatt hozzácsepegtetjük 2,26 g (0,025 mól) akriloil-klorid 25 ml diklór-metánnal készített oldatát. A reakcióelegyet azután szobahőmérsékleten 36 órán át keverjük és a kapott oldatot a nem oldódó anyag eltávolítása célj ából szívatással leszűrjük.

Az oldószert és a nem reagált trietil• ·

- 69 -amint vákuumelpárologtatással eltávolítjuk. A kapott szilárd anyagot újra feloldjuk 300 ml diklór-metánban, szűrjük és vákuumban bepároljuk. Körülbelül 50 g makromonomert kapunk (a kitermelés: 100 %).

V. példa

Poli(butil-akrilát)-tál ojtott poli(2-etil-2-oxazolin)-termoplasztikus elasztomer kopolimer szintézise

16,0 g (0,1248 mól) n-butil-akrilát, és 4 g akrilát végcsoportú poli(2-etil-2-oxazolin)-makromonomer (a II. példa szerint) 100 ml acetonnal készült oldatához 0,03 g (0,00018 mól) azo-izobutiro-nitril (AIBN) iniciátort adunk. A kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazása mellett körülbelül 20 órán át forraljuk. A reakcióelegyet ezután körülbelül 5 ml metanol hozzáadásával lehűtjük. Az oldatot azután egy teflon serpenyőbe öntjük és az acetont szobahőmérsékleten egy szellőzőfülkében elpárologtatjuk. A kapott polimer fóliát etanolban újra feloldjuk, szűrjük és azután az etanolt elpárologtatjuk. Körülbelül 18,4 g hőrelágyuló elasztomer kopolimert kapunk;

Alternatív módon a monomerek és a használt makromonomerek változtatásával ezt az eljárást használjuk egyéb, a jelen találmány szerinti kopolimerek előállítására.

VI. példa

Poli(butil-ko-2-metoxi-etil-karilát)-tál oltott poli(2-etil-2-oxazolin) termoplasztikus elasztomer kopolimer szintézise:

I. módszer

4,5 g (0,035 mól) butil-akrilát, 2,5 g (0,0192 mól) 2-metoxi-etil)-akrilát és 3 g poli(2-etil-2-oxazolin) makromonomer (a II. példa szerint) 40 ml acetonnal készült oldatához 0,05 g ΆΙΒΝ iniciátort adunk. A kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazása mellett 20 órán át lassan forraljuk. A reakcióelegyet körülbelül 5 ml metanol hozzáadásával lehűtjük. Ezután az oldatot egy teflon serpenyőbe öntjük és az acetont szobahőmérsékleten szellőzőfülkében elpárologtatjuk. A kapott polimer fóliát újra feloldjuk etanolban, szűrjük, és az etanolt elpárologtatjuk. 9,5 g hőrelágyuló elasztomer kopolimert kapunk.

Alternatív módon, a használt monomerek és makromonomerek változtatásával ezt a módszert használjuk egyéb, a jelen találmány szerinti kopolimerek előállítására.

VII. példa

Poli(butil-ko-2-metoxi-etil-akrilát)-tál ojtott poli(2-etil-2-oxazolin) termoplasztikus elasztomer kopolimer szintézise:

II. módszer

Egy 500 ml-es gömblombikba 20,8 g (0,1623 mól) n-butil-akrilátot, 11,2 g (0,0861 mól) 2-metoxi-etil-akrilátot, 0,30 g (0,002 mól) p-vinil-benzil-kloridot, és 0,02 g (0,0012 mól) azo-izobutiro-nitril (AIBN) iniciátort töltünk 200 ml acetonban. A kapott oldatot körülbelül 4 órán át visszafolyató hűtő felhasználása mellett lassan forraljuk. A reakcióelegyet körülbelül 5 ml metanol hozzáadásával lehűtjük, majd szobahőmérsékletre hútjük. Az oldószereket rotációs bepárló ·· · · • · · · · · • · · ·*··· · «··· · · · · 9 9 9

- 71 berendezésben elpárologtatjuk és a kapott polimert 250 ml száraz acetonitrilben oldjuk fel. Ezt követően 20,0 g (0,2018 mól) 2-etil-2-oxazolint és 0,44 g (0,0029 mól) nátrium-jodidot adunk hozzá és az oldatot 20 órán át 90°C hőmérsékleten melegítjük. A kapott oldatot leszűrjük és az oldószert elpárologtatjuk. Körülbelül 45,0 g termoplasztikus elasztomer kopolimert kapunk (kitermelés: 86 %).

Alternatív módon a használt monomerek variálásával ezt az eljárást használjuk egyéb, a jelen találmány szerinti kopolimerek előállítására.

VIII. példa

Poli [ (butil-ko-2-(dimetil-amino)-etil-metakrilát] -tál ojtott poli(2-etil-oxazolin)-termoplasztikus kopolimer szintézise

7,2 g (0,0561 mól) butil-akrilát, 4,8 g (0,0305 mól) 2-(dimetil-amino)-etil-metakrilát és 8,0 g poli(2-etil-oxazolin) makromonomer (lásd a II. példát) 80 ml acetonnal készült oldatához 0,01 g AIBN iniciátort adunk. A kapott oldatot 24 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett lassan forraljuk. A reakcióelegyet azután 5 ml metanol hozzáadásával lehűtjük. Az oldatot azután teflon serpenyőbe öntjük és az acetont szobahőmérsékleten szellőzőfülkében eltávolítjuk. A kapott polimer fóliát újra feloldjuk etanolban, szűrjük és az etanolt elpárologtatjuk. 18,4 g termoplasztikus elasztomer kopolimert kapunk.

Alternatív módon, a használt monomerek és makromonomerek változtatásával ezt az eljárást használjuk egyéb, a jelen • *« · találmány szerinti kopolimerek előállítására.

IX. példa

Metil-kvaternizált poli[butil-ko-2-(dimetil-amino)-etil-metakrilátl-tál ojtott poli(2-etil-oxazolin)____termoplasztikus elasztomer kopolimer g VIII. példa szerinti, 80 g etanolban oldott kopolimerhez cseppenként 4,32 g (0,0281 mól) dimetil-szulfátot adunk. A kapott oldatot 2 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az oldószert rotációs bepárló berendezésben eltávolítjuk és 10 g metil-kvaternizált kopolimert kapunk.

X. példa

Haj lakk

Hajlakk készítményeket állítunk elő a következő komponensekből szokásos összekeverési technikával.

komponensek		A	tömeq% B	C	D
víz	ad	100	ad 100	ad 100 ad	100
etanol (SDA	40)	79,0	79,0	79,0	90,0
VI ^4) példa	szerinti	4,0	4,0	3,0	3,0
kopolimer
illatanyag		0,1	0,2	—	—

Ezeket a termékeket úgy állítjuk elő, hogy először a polimert keveréssel etanolban feloldjuk. A vizet és az illatanyagot keverés mellett adjuk az oldathoz. A kapott hajlakk • «* · · készítményeket ezután nem aeroszolos, mechanikus szivattyúval ellátott spray-flakonba csomagoljuk. Alternatív módon a készítmények konvencionális hajtóanyagokkal kombinálhatok és aeroszolos flakonokba csomagolhatok.

Ezek a hajlakkok hajra frizura kialakítása és annak megtartása céljából használhatók.

(¹) Alternatív módon a spray készítményeket az V., VIII, XXII., XXIII., XXIV és XXV példa szerinti kopolimerek felhasználásával állítjuk elő.

XI. példa

Csökkentett szerves anyag tartalmú hajlakk

Szokásos keverési technikával hajlakk készítményeket állítunk elő a következő komponensekből.

komponensek tömeg%

	A	B	C	D
víz	ad	100 ad	100	ad 100 ad	100
etanol (SDA	40)	54,0	54,0	54,0	54,0
VI (D példa	szerinti	4,0	3,0	4,0	3,0
kopolimer
illatanyag		0,05	0,2	—	—

Ezeket a termékeket úgy állítjuk elő, hogy először feloldjuk a polimert az etanolban keverés közben. 'Ezután az oldathoz keverés közben hozzáadjuk a vizet és az illatanyagot.

A kapott hajlakk készítmények ezután nem aeroszolos, mechanikus szivattyúval ellátott flakonokba csomagolhatok. Alternatív módon a készítmények szokásos hajtóanyagokkal kombinálhatok és aeroszolos flakonokba csomagolhatok.

Ezek a hajlakkok hajra frizura kialakítása és annak megtartása céljából használhatók.

I¹) Alternatív módon a hajlakkokat az V., VIII., XXII, XXIII., XXIV és XXVI példa szerinti kopolimerek felhasználásával állítjuk elő.

XII. példa

Hab

Habkészítményeket állítunk elő szokásos keverési technikával a következő komponensek felhasználásával.

komoponens tömeq%

	A	B	C
víz ad	100 ad	100	ad 100
VIII. példa szerinti
kopolimer (1)	3,00	2,50	3,50
laurilamid DEA	0,33	0,33	0,33
nátrium-metil-oleil-taurát	1,67	1,67	1,67
DMDM hidantion	0,78	0,78	0,78
dinátrium-EDTA	0,20	0,20	0,20
polioxi-alkilezett izo-
sztearil-alkohol	0,10	0,10	0,10
illatanyag	0,10	0,10	0,10
haj tóanyag	7,0	7,0	7,0

·· · ··»·· ···· • * · · · · · • · · · · · • · · ····· · ··· · · ·· · · ·«

- 75 Ezeket a termékeket úgy állítjuk elő,hogy először a polimert keverés közben vízben feloldjuk. A többi komponenst a hajtóanyag kivételével ezután adjuk hozzá keverés közben.

A kapott habanyag koncentrátum ezután szokásos hajtóanyagokkal (például A46 hajtóanyaggal) kombinálható és aeroszolos flakonokba csomagolható.

Ezek a habok a hajra frizura kialakítása és megtartása céljából használhatók.

(¹) Alternatív módon habkészítményeket az V., VI., XXII, XXIII., XXIV. és XXVI. példa szerinti kopolimerek felhasználásával állítunk elő.

^2) Aerosurf 66-E10 néven beszerezhető.

(3) Beszerezhető 82,46 % izobután, 16,57 % propán és 0,001 % bután keveréke formájában.

XIII. példa

Haj-tonik

Szokásos keverési technikák alkalmazásával haj-tonik készítményeket állítunk elő a következő komponensekből.

komponensek	tömeg%	C
A	B
etanol (SDA 40)	ad 100	ad 100	ad 100
VI(1) példa szerinti	0,75	1,00	1,25
kopolimer
illatanyag	0,10	0,20	0,30

Ezeket a termékeket úgy állítjuk elő, hogy a polimert ·*·· · ···» · • · ···· ···· ·· keverés közben az etanolban oldjuk, majd hozzáadjuk az illatanyagot és a színezéket.

Ezeket a hajtonikokat frizura kialakítása és megtartása céljából alkalmazzuk a hajon.

(¹) Alternatív módon a tonik készítményeket az V., VIII., XXII., XXIII., XXIV. és XXVI. példa szerinti kopolimerek felhasználásával állítjuk elő.

XIV. példa

Hajkondicionáló szer

Egy hajkondicionáló szert állítunk elő szokásos keverési technikával a következő komponensek felhasználása útján.

komponens tömeg% frizurázó szer előkeverék

IX. példa szerinti kopolimer1,00 szilikon előkeverék szilikongumi, GE SE76^¹^0,30 oktametil-ciklotetra-sziloxán1,70 fő-keverék víz ad 100 etil-alkohol1,00

Quatermium 180,85 sztearil-alkohol0,70 hidroxi-cellulóz0,50

Ceteareth-200,35 illatanyag0,20 dimetikon-kopoliol0,20 ·· · ···· · ···· • · ·· · · ·

-

77 -

citromsav

0,13

metil-klór-izotiazolin (és)

metil-izotiazolinon	0,04
nátrium-klorid	0,01

A terméket úgy állítjuk elő,hogy összekeverjük a fő-keverék összes komponensét, a keveréket körülbelül 60°C-ra melegítjük és kolloid malomban őröljük, miközben körülbelül 4°C-ra hűtjük. Ezen a hőmérsékleten külön-külön hozzáadjuk a két előkeveréket enyhe kevergetés közben, és a kapott kondicionáló szert szobahőmérsékletre hútjük.

A termék leöblítő hajkondicionáló szerként használható.

(¹) Beszerezhető a Generál Electric cégtől.

Dimetil-di(hidrogénezett faggyú)-ammónium-klorid.

XV. példa

Sampon készítmény

Szokásos keverési technikával sampon készítményt állítunk eló a következő komponensekből:

komponens

tömecr%

frizuráző szer

a IX. példa szerinti kopolimer

1,00

előkeverék

szilikon gumi	0,50
dimetikon, 350 cs folyadék	0,50

fő-keverék víz ad 100

ammónium-lauril-szülfát	11,00
kokamid MEA	2,00
etilénglikol-disztearát	1,00
xantán gumi	1,20
metil-klór-izotiazolinon (és)
metil-izotiazolinón	0,04
citromsav pH = 4,5 elérésére,	szükség szerint

A fő-keveréket úgy állítjuk elő, hogy a xantán gumit szokásos keveréssel feloldjuk vízben. A többi fő-keverék komponenst hozzáadjuk és a fő-keveréket 65,5°C hőmérsékleten melegítjük 1/2 órán át. A frizurázó szert és az előkeveréket ezután egymás után hozzáadjuk, az egyes beadagolások között a keveréket 10 percig keverjük, majd a sarzsot szobahőmérsékletre történő hűtés közben keverjük. A szemcseméret változtatása céljából a frizurázó szert és az előkeveréket különböző időpontokban adhatjuk hozzá, miközben vagy nagy nyírósebességú keverést (nagy nyírósebességú diszpergátor) vagy mind ezt, mint normális keverést alkalmazunk.

Ez a sampon a haj mosására és a frizurakialakítás elősegítésére szolgál.

XVI. példa

Korpásodás elleni készítmény

Korpásodás elleni készítményt készítünk a következő komponensek szokásos keverési technológiával történő összekeverése útján.

komponensek	tömeq%
	A
víz	ad 100
szalicilsav	2,0
VI (1) példa szerinti	2,0
kopolimer
etanol (SDA 40)	40,0

A készítmény a szalicilsav bőrbe hatolását idézi elő, valamint javított bőrráncosodás és hőrhulladék jellemzőket biztosít és korpa kezelésére használható.

(¹) Alternatív módon a korpásodás elleni készítményeket a

VIII., IX., XXII., XXIII., XXIV. és XXVI. példa szerinti kopolimerek felhasználásával állítjuk elő.

XVII. példa

Topikus fájdalomcsillapító készítmény

Szokásos keverési-technikák alkalmazásával topikus fájdalomcsillapító készítményt állítunk elő a következő komponensek kombinálása útján.

komponens	tömeq%
víz, tisztított	ad 100
ibuprofén	2,0
VI példa szerinti	2,0

kopolimer etanol (SDA 40)

20,0

A készítmények az ibuprofén hatóanyag bőrbe hatolását idézik elő, valamint javított bőr-érzetet és bőrhulladék jellemzőket biztosítanak kitűnő nedvesítő, puhító, bedörzsölési és abszorpciós jellemzőkkel.

(¹) Alternatív módon a topikus fájdalomcsillapító készítményeket a VIII., IX., XXII., XXIII., XXIV. és XXVI.példa szerinti kopolimerek felhasználásával állítjuk elő.

XVIII. példa

Napfény nélkül barnító készítmény

Napfény nélkül barnító készítményt állítunk elő a következő komponensek szokásos keverési technikával végzett összekeverés útján.

komponens tömeg%

A-fázis víz ad 100

VI(1) példa szerinti2,00 kopolimer

Carbomer 934 ^)0,20

Carbomer 980 ^)0,15 akrilsav kopolimer^)0,15

B-fázis

PPG-20 metil-glukózéter-disztearát tokoferil-acetát ásványolaj sztearil-alkohol illipe ólaj-vaj

2,00

1,20

2,00

1,00

1,00 • · · · • ·

cetilakohol	1,00
Ceteareth-20	2,50
Ceteh-2	1,00
Ceteh-10	1,00
C-fázis
DEA-cetil-foszfát	0,75
D-fázis
dihidroxi-acetón	3,00
E-fázis
butilénglikol	2,00
DMDM hidantion (és)
jód-propil-butil-karbamát	0,25
F-fázis
illatanyag	1,00
ciklometikon	2,00

Alkalmas edényben az A-fázis komponenseit diszpergáljuk a vízben és a diszperziót 75-85°C-ra melegítjük fel. Egy külön edényben összekeverjük a B-fázis komponenseit és 85-90°C hőmérsékleten megolvasztjuk őket. Ezután a folyékony B-fázishoz hozzáadjuk a DEA-cetil-foszfátot és az elegyet addig keverjük, amíg az feloldódik. Ezt a keveréket azután az A-fázishoz adjuk és emulziót képezünk. Az emulziót 40-45°C-ra hűtjük további keverés közben. Ezután egy külön edényben a dihidroxi-acetont vízben oldjuk és a kapott oldatot az emulzióba keverjük. Egy másik edényben az E-fázis komponenseit keverés közben 40-45°C-ra melegítjük, míg egy átlátszó oldat képződik, és ezt • · • · · • · · · az oldatot azután az emulzióhoz adjuk. Végül hozzáadjuk az F- fázis komponenseit az emulzióhoz keverés közben, az emulziót 30-35°C-ra, majd szobahőmérsékletre hútjük.

Ez az emulzió topikusan alkalmazható a bőrön és mesterséges barnulást idéz elő.

(¹) Alternatív módon mesterséges barnító készítményeket állítunk elő a VIII. és IX. példa szerinti kopolimerek fel-

használásával.
(2) A B. F.	Goodrich	cégtől	szerezhető	be	CARBOPOLr	934
elnevezésen. 3) A B. F.	Goodrich	cégtől	szerezhető	be	carbopolr	980
elnevezésen. (4) A B.F.	Goodrich	cégtől	szerezhető	be	Pemulen	TR1

elnevezésen .

XIX. példa

Napfénvvédő készítmény

Szokásos keverési technikák alkalmazásával a következő komponensek kombinálása útján egy olaj-a-vízben emulziót állítunk elő.

komponensek

tömeg%

A-fázis

víz	ad 100
Carbomer 954	0,24
Carbomer 134 2	0,16

VII. példa szerinti kopolimer

1,75

dinátrium-EDTA

0,05

B-f ázis

izoarahidil-neopentanoát	2,00
PVP eikozén kopolimer)	2,00
oktil-metoxi-cinnamát	7,50
oktokrilén	4,00
oxibenzon	1,00
titán-dioxid	2,00
cetil-palmitát	0,75

sztearoxi-trimetil-szilán (és)

sztearil-alkohol	0,50
gliceril-tribehenát (7)	0,75
dimetikon	1,00
tokoferil-acetát	0,10
DEA-cetil-foszfát	0,20

C-fázis

víz	2,00
trietanol-amin, 99 %-os	0,60

D-fázis

víz	2,00
butilénglikol	2,00

DMDM hidantion (és)

jód-propinil-butil-karbamát(θ)	0,25
dl pantenol	1,00

E-fázis

ciklometikon

1,00

··

···· ·

(1)	Beszerezhető	a B.	F.	Goodrich	cégtől	carbopolr	954	elne-
vezésen.
(2)	Beszerezhető	a B.	F.	Goodrich	cégtől	carbopolr	1342	elne-

vezésen.

(3) Alternatív módon napfényvédő készítményeket állítunk elő a VIII. és IX. példa szerinti kopolimerekkel.

(4) Beszerezhető a Bérnél Chemical cégtől Elefac 1-205 elnevezésen .

(5) Beszerezhető a GAF Corporation cégtől Ganex V-220 elenvezésen.

(6) Beszerezhető a Dow Corning cégtől DC 580 Wax elnevezésen. (D Beszerezhető a Croda cégtől Synchrowax HRC elnevezésen, (θ) Beszerezhető a Lonza cégtől Glydant Plus elnevezésen.

Erre alkalmas berendezésben az A-fázis komponenseit vízben diszpergáljuk és a diszperziót 75 - 85°C-ra melegítjük. Egy külön edényben összekeverjük a B-fázis komponenseit (a DEA-cetil-foszfát kivételével) és a keveréket 85 - 90°C hőmérsékleten addig melegítjük, míg azok megolvadnak. Ezután hozzáadjuk a DEA-cetil-foszfátot a B-fázishoz és azt addig keverjük, míg az anyag feloldódik. Ezt a keveréket azután hozzáadjuk az A-fázishoz és emulziót képezünk. A C-fázis komponenseit összekeverjük, míg azok oldatot képeznek és ezt az oldatot hozzáadjuk az emulzióhoz. Az emulziót azután állandó keverés közben 40 - 45°C-ra hútjük le. Egy másik edényben a D-fázis komponenseit keverés közben 40 - 45°C-on addig melegítjük, míg egy átlátszó oldat képződik, és ezt az oldatot azután az emulzióhoz adjuk. Végül az emulziót 35°C-ra • · • · · · lehűtjük, és hozzáadjuk az E-fázis komponensét és összekeverjük.

Ez az emulzió helyileg (topikusan) alkalmazható a bőrön és védelmet nyújt az ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben.

XX. példa

Arcnedvesítő szer

Arcon rajtahagyható emulzió készítményt állítunk elő oly módon, hogy a következő komponenseket szokásos keverési technikák alkalmazásával egymással kombináljuk.

komponens	tömecj%
víz	ad 100

(VI)(¹) példa szerinti

kopolimer	1,00
glicerin	3,00
cetil-palmitát	3,00
cetilalkohol	1,26
Quaternium-22	1,00
gliceril-monohidroxi-sztearát	0,74
dimetikon	0,60
sztearinsav	0,55
oktil-dodecil-mirisztát	0,30
kálium-hidroxid	0,20
Carbomer 1342	0,125

0,10 tetranátrium-EDTA

DMDM hidantoin és jód-propil86

-butil-karbamát

Carbomer 951

0,10

0,075

Ez az emulzió bőrnedvesítésre alkalmas.

(¹) Alternatív módon a nedvesítőszereket a VIII., IX., XXII.,

XXIII., XXIV. és XXVI. példa szerinti kopolimerek felhasználásával állítjuk elő.

XXI. példa

Sztiril végcsoporttal zárt poli(2-vinil-piridin) makromonomer

Körülbelül 800 ml száraz tetrahidrofuránt mechanikus keverővei és hőmérővel felszerelt gömblombikba töltünk és azt száraz jég/izopropanol fürdő felhasználásával -78°C hőmérsékletre hútjük le. Ezután 7,69 g (0,01 mól) szek-butil-lítiumot (1,3 mólos hexános oldat formájában és 1,89 g (0,0124 mól) difenil-etilént adunk hozzá. Az elegyet ezután 5 percig keverjük. Ezután keverés közben 105 g (1,0 mól) 2vinil-piridint adunk hozzá cseppenként. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet keverés közben szobahőmérsékletre engedjük melegedni. A reakcióelegyet azután gondosan 1 liter n-hexán oldószerbe öntjük a makromonomer kicsapása céljából. A makromonomert vákuumszűréssel elkülönítjük, vákuumban megszárítjuk és 97,0 g (kitermelés: 92 %) sztiril végcsoportú poli(2-vinil-piridin) makromonomert kapunk.

A fenti eljárással a következő monomereket használjuk fel a megfelelő makromonomerjeik előállítására: 3-vinil-piridin,

4-vinil-piridin, 4-[(vinil-amino)-metil]-benzol, 4-[vinil-

-(dimetil-amino)-metil]-benzol, 2-vinil-5-klór-piridin, 2-vinil-4-metil-piridin és 4-vinil-dimetil-amino-etil-benzol.

XXII. példa

Poli(butil-akrilát-ko-2-metoxi-etil~akrilát)tál ojtott poli(2-vinil-piridin) szintézise

16,0 g (0,1248 mól) butil-akrilát és 4 g sztiril végcsoportú poli(2-vinil-piridin) makromonomer (lásd a XI. példát) 100 ml acetonnal készült oldatához 0,03 g (0,00018 mól) azo-izobutiro-nitril (AIBN) iniciátort adunk. A kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazása mellett körülbelül 20 órán át lassan forraljuk. A reakcióelegyet ezután körülbelül 5 ml metanol hozzáadásával lehűtjük. Az oldatot ezután egy teflon serpenyőbe töltjük és az acetont szellőzőfülkében, szobahőmérsékleten elpárologtatjuk. A kapott polimerfóliát etanolban újra feloldjuk, szűrjük és az etanolt ezután elpárologtatjuk.

18,4 g termoplasztikus elasztomer kopolimert kapunk.

Alternatív módon, a felhasznált monomerek és makromonomerek variálásával ezt az eljárást használjuk a jelen találmány szerinti egyéb kopolimerek előállítására.

XXIII. példa

Metilcsoporttal kvaternizált XII. példa szerinti polimer szintézise

A XII. példa szerinti kopolimer 80 g etanollal készült oldatához cseppenként 2,16 g(0,0140 mól) dimetil-szulfátot adunk. A kapott oldatot 2 órán át szobahőmérsékleten keverjük • ··· • · · • · · · · • · ·

- 88 Az oldószert rotációs bepároló berendezésben elpárologtatjuk és megkapjuk a metilcsoporttal kvaternizált kopolimert.

XXIV. példa

A XII. példa szerinti polimer hidroklorid sójának szintézise

A XII. példa szerinti kopolimer 5 g-jának 80 g etanollal készült oldatába körülbelül 15 percig sósavgázt buborékoltattunk. Az oldószert rotációs bepárló berendezésben elpárologtatjuk és megkapjuk a kopolimer hidroklorid sóját.

XXV. példa

Sztiril végcsoporttal zárt poli(N,N-dimetil-akril-amid

A XXI. példa szerinti eljárással 99 g (1,0 mól) N,N-dimetil-akrilát-amidot használunk a 2-vinil-piridin helyett.

Egy alternatív eljárásban a megfelelő sztiril végcsoportú poli(N,N-dimetil-metil-akril-amid)ot állítjuk elő N,N-dimetil-metakril-amid felhasználásával.

XXVI. példa

Poli(butil-akrilát-ko-2-metoxi-etil-akrilát)tál ontott poli(2-N,N-dimetil-akril-amid) szintézise

Ά XXII. példa szerinti módszerrel 4,0 g sztiril végcsoportú poli(N,N-dimetil-akril-amid)ot használunk a sztiril végcsoportú poli(2-vinil-piridin) helyett.

Claims (10)

1. Vízben vagy alkoholban oldható vagy diszpergálható, termoplasztikus elasztomer kopolimer, azzal jellemezv e, hogy egy gerinc lánca és két vagy több, erről függő polimer oldallánca van, a nevezett kopolimert véletlenszerűen ismétlődő A és B egységek kopolimerizálása útján képezzük, ahol a nevezett kopolimer:

(i) körülbelül 40 - 60 tömeg% nevezett polimerizálható A momonomer egységet;

és (ii) körülbelül 10 - 60 tömeg% nevezett B egységet tartalmaz, mimellett a nevezett B egységek A-val kopolimerizálható hidrofil makromonomer egységek, melyek a nevezett függő polimer oldalláncokat képezik; és ahol a nevezett B makromonomer egységek (V) általános képletű, nitrogéntartalmú makromonomerek, mely képletben

R¹³ jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, benzilcsoport vagy ezek keveréke;

m jelentése 10 és 2.000 közötti egész szám;

E jelentése etilénesen telítetlen, A-val kopolimerizálható molekularész, mint vinil-, allil-, akrioil-, metakriloil-, etakriloil-, sztiril-, 2-vinil-benzil-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 2-vinil-benzoil-, 3-vinil-benzoil-, * 4-vinil-benzoil-,

1-butenil-, izobutenil-, izoprenil-, ciklopentenil-, cik- lohexenil-csoport vagy ezek keverékei, és

P jelentése 2-piridil-, 3-piridil-, 4-piridil-, 4-(dimetil-amino-metil)-benzol, 4-(amino-metil)-benzol, 4-(dimetil-amino-etil)-benzol, 4-(amino-etil)-benzolcsoport, valamint ezek gyógyszerészetileg elfogadható sói és 1-4 szénatomos alkilcsoportokkal kvaternizált származékai és ezek keverékei, ahol a nevezett kopolimer súlyátlag molekulatömege nagyobb, mint 10.000, és két különböző másodrendű átalakulási hőmérséklete (Tg-je) van, melyek közül az első Tg a nevezett gerinc láncnak felel meg, és kisebb, mint 0°C, a második Tg pedig a nevezett oldalláncoknak felel meg, és nagyobb, mint 25°C.

2. Az 1. igénypont szerinti kopolimer, azzal jellemezve, hogy

R¹² jelentése 1,l-difenil-4-metil-pentil-csoport, és m jelentése 20-tól 250-ig terjedő egész szám, és

P jelentése 2-piridil-, 3-piridil-, 4-piridil-csoport, ezek hidroklorid vagy hidrobromid sója vagy metil- vagy etilcsoporttal kvaternizált származéka vagy ezek keveréke;

P jelentése előnyös módon metilcsoporttal kvaternizált

2-piridil-csoport.

3. A 2. igénypont szerinti kopolimer, azzal jellemezve, hogy a nevezett gerinc láncnak Tg-je -45°C és -120°C között van és a nevezett hidrofil polimer oldalláncoknak megfelelő Tg-érték 35°C és 150°C között van.

4. A 3. igénypont szerinti kopolimer, azzal jellemezve, • · * ' · ·· · · hogy a nevezett A monomer egységek az összes kopolimer 50 - 80 tömeg%-át, és a nevezett B makromonomer egységek az összes kopolimer 15 - 50 tömeg%-át képezik, előnyös módon a nevezett A monomer-egységek az összes kopolimer 60 - 80 tömeg%-át, és a nevezett B makromonomer egységek az összes kopolimer 20 - 40 tömeg%-át teszik ki.

5. A 4. igénypont szerinti kopolimer, azzal jellemezve, hogy a nevezett A monomer egységek általános képlete (I), mely képletben

X jelentése hidroxicsoport, -0M, -OR⁴ általános képletű csoport, -NH₂ csoport, -NHR⁴ vagy -N(R⁴)₂ általános képletű csoport;

M jelentése kation, mint Na⁺, K⁺, Mg⁺⁺, Ca⁺⁺, Zn⁺⁺,

NH4, alkil-ammónium, diaiki1-ammónium-, trialkil-ammónium vagy tetraalkil-ammónium kation;

R⁴ jelentése hidrogénatom, 1-8 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-, [Ν,N-(dimetil-amino)-etil]-metil-csoporttal kvaternizált N,N-dimetil-amino-etil-,

2-hidroxi-etil-, 2-metoxi-etil- vagy 2-etoxi-etil-csoport; és

R⁵ és R⁶ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-8 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-metoxi-, etoxi-, 2-hidroxi-etil-, 2-metoxi-etil- vagy

2-etoxi-etil-csoport;

ahol a nevezett A monomer egység előnyösen butil-akrilát-, (2-etil-hexil)-akrilát-, N-oktil-akril-amid-, (2-metoxi-etil)-akrilát, (2-hidroxi-etil)-akrilát, (N,N-dimetil-amino)-etil92

-akrilát, metilcsoporttal kvaternizált (N,N-dimetil-amino)-etil-akrilát vagy ezek keveréke.

6. Vízben vagy alkoholban oldható vagy diszpergálható, termoplasztikus elasztomer kopolimer, azzal jellemezve, hogy egy gerinc lánca és egy vagy több polimer oldallánca van, a nevezett [A] _a [B] általános képletű kopolimert véletlenszerűen ismétlődő A és B egységek kopolimerizálása útján képezzük, ahol (i) A jelentése legalább egy (I) általános képletú, polimerizálható monomer, mely képletben

X jelentése hidroxilcsoport, -0M, -OR⁴ általános képletű csoport, -NH2 csoport, -NHR⁴ vagy N(R⁴)2 általános képletú csoport;

M jelentése kation, mint Na⁺, K⁺, Mg⁺⁺, Ca⁺⁺, Zn⁺⁺,

NH^, alkil-ammónium, dialkil-ammónium-, trialkil-ammónium vagy tetraalkil-ammónium kation, az

R⁴ szubsztituensek mindegyikének jelentése hidrogénatom,

1- 8 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, Ν,N-(dimetil-amino)-etil-, 2-hidroxi-etil-,

2- metoxi-etil- vagy 2-etoxi-etil-csoport; és

R⁵, valamint R⁶ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom,

1-8 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-metoxi-, etoxi-, 2-hidroxi-etil-, 2-metoxi-etil- vagy

2-etoxi-etil-csoport;

előnyösen a nevezett A monomer egység butil-akrilát-, (2-etil-hexil)-akrilát-, N-oktil-akril-amid-, (2-metoxi-etil)-akrilát, (2-hidroxi-etil)-akrilát, (N,N-dimetil-amino)-etil-akrilát, vágyezek keveréke;

R jelentése metilcsoport; R' jelentése etilcsoport; m j elentése 10-től 2.000-ig terjedő egész szám; a jelentése 100-tól 3.000-ig terjedő szám, és b jelentése 2-től 50-ig terjedő szám;

(ii) B jelentése legalább egy (V) általános képletű, hidrofil, nitrogéntartalmú, A-val kopolimerizálható makromonomer, mely képletben jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, benzilcsoport vagy ezek keveréke;

m jelentése 10 és 2.000 közötti egész szám;

E jelentése etilénesen telítetlen, A-val és C-vel kopolimerizálható molekularész, mint vinil-, allil-, allil-, akriloil-, metakriloil-, etakriloil-, sztiril-,

2-vinil-benzil-, 3-vinil-benzil-, 4-vinil-benzil-, 2vinil-benzoil-, 3-vinil-benzoil-, 4-vinil-benzoil-,

1-butenil-, izobutenil-, izoprenil-, ciklopentenil-, ciklohexenil-csoport vagy ezek keveréke, és

P jelentése 2-piridil-, 3-piridil-, 4-piridil-, 4-[(dimetil-amino)-etil]-benzol, 4-(amino-metil)-benzol-csoport vagy ezek gyógyszerészetileg elfogadható sói vagy

1-4 szénatomos alkilcsopórttal kvaternizált származékai vagy ezek keveréke; és (iii) a jelentése 100 vagy ennél nagyobb egész szám; és b jelentése 2 vagy ennél nagyobb egész szám, és ahol a nevezett kopolimernek két különböző Tg-értéke van, a nevezett első Tg-érték a nevezett gerinc láncnak felel meg és kisebb, mint 0°C, és nevezett második Tg-érték a nevezett polimer oldalláncoknak felel meg és nagyobb, mint 25°C.

7. Frizurakészítésre használható hajápoló készítmény, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti kopolimert és hajra történő alkalmazásra alkalmas hordozóanyagot tartalmaz.

8. A 7. igénypont szerinti, hajra történő alkalmazásra alkalmas, folyadék formájú hajápoló készítmény, azzal jellemezve, hogy a nevezett hordozóanyag vizet, 1-6 szénatomos egyértékú alkoholt vagy ilyen keveréket, továbbá előnyösen egy hajtóanyagot tartalmaz.

9. A 7. igénypont szerinti, hajra történő alkalmazásra alkalmas, habalakú hajápoló készítmény, azzal jellemezve, hogy vizet, egy vagy több felületaktív anyagot és egy hajtóanyagot tartalmaz.

10. Bőrőn helyileg alkalmazható készítmény, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti kopolimert és egy bőrön történő alkalmazásra alkalmas hordozóanyagot tartalmaz.