HUT72869A - Nonwoven fabric having raised portions - Google Patents

Description

A találmány tárgya tagolt felületű szövés nélküli textília, amely alapszinti szövetet és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt tartalmaz, ahol a legalább * egy kiemelkedő rész az alapszinti szövettel folytonosan kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben az alapszinti szövet síkszerű textí5 liaként van kialakítva.

A hagyományos módon készült textíliákat századokon keresztül hímzéssel, varrással és más tűt igénylő eljárásokkal tették különösen díszessé, felületüket ezekkel a módszerekkel alakították át tagolttá. A tagolt felület létrehozása ennek megfelelően rendkívül hosszú ideig tartó, sok ember munkájára támaszkodó eljárás volt, hi10 szén azt manuálisan, kézi műveletekkel és finom öltésekkel végezték, így hozták létre azt a kiemelkedő részt, amely egy adott mintázatot eredményezett. Az így kapott termékeknél egy alapszinti szövet anyagát kiegészítve azon kiemelkedő részt építettek fel, ahol az alapszinti szövet szálakból és fonalakból kötéssel vagy szövéssel volt kialakítva, erre a kiemelkedő részt varrással vitték fel külön szálakból és az így létrejött 15 kiemelkedő rész alakját, méreteit, irányát és elhelyezkedését a felvitt szálak jelölték ki. Ezeket a termékeket, különösen ha bonyolult és díszes felületi alakzatról volt szó, igen nehéz volt elkészíteni és ezért igen költségesek voltak, a munka igen hosszú ideig tartott.

A szövés nélküli eljárásokkal készült textíliák többsége tagolatlanul lapos, sík 20 felületű, vizuálisan érdektelen. A felületet szükség szerint egyes szövés nélküli textíliáknál nyomással vagy préseléssel kis mértékben mintázták, így vizuális megjelenését érdekesebbé tették. Az előállítás folyamatában a szövés nélküli eljárásokkal készült textíliáknál belső mintázat is kialakítható és a belső mintázatot hordozó szövés nélküli textíliák végülis két osztályba sorolhatók:

1) hálós szerkezetű szövetek - ezeknél a mintázatot szálkötegek hálózata hozza létre, ahol a szálkötegek között nyílásokat hagynak, ezeket a szálkötegek kapcsolásával alakítják ki; valamint

2) tömegükben mintázott szövetek - ezeknél a megoldásoknál a vizuális hatást úgy érik el, hogy a textíliát alkotó szálakból nagyobb és kisebb felületi sűrűségű 30 tartományokat hoznak létre, ahol a nagyobb felületi sűrűséghez a kisebb optikai áteresztőképesség tartozik, míg a kisebb felületi sűrűségű részek nagyobb mértékben áttetszöek.

A fentiekből is kitünően a szövés nélküli textíliák leírása során fontos a felületi sűrűség és a térfogati sűrűség között különbséget tenni. A felületi sűrűség a szálas anyag vagy textília vagy egy ilyenből kivágott rész egységnyi felületű darabjának töP 95 02704 megét jelöli. A felületi sűrűséget például a papíriparban rizsmasúlynak nevezik. A térfogati sűrűség nevéből is következően a figyelembe vett anyag egy térfogategységnyi adagjának tömegét jelzi. A tipikusnak tekinthető, nyomást hasznosító díszítési folyamatokban a nagyobb térfogati tömegű tartományokat a felületi sűrűség megváltozta5 tása nélkül hozzák létre. A hagyományos szövés nélküli textíliáknál alkalmazott mintázási folyamatoknál változó felületi sűrűségű és lényegében azonos értéken maradó térfogati sűrűségű tartományok alakulnak ki.

Az ismert mintázási eljárásokkal kialakított szövés nélküli textíliák esetében nehéz olyan jól meghatározott, tisztán kivehető kiemelkedő részeket megkülönböz10 tetni, amelyek egy előállítani kívánt háromdimenziós alakzatnak felelnének meg. Ennek megfelelően a célul kitűzött alakzatot nehéz előállítani. Ezen túlmenően az ismert megoldásoknál a benyomás eredményeként méreteit nem pontosan tartó mintázat alakul ki, a kiemelkedő rész, tehát a térbeli mintázat háromdimenziós jellegét erős igénybevétel alatt, például szállításkor vagy vasaláskor, esetleg más jellegű kezelé15 seknél könnyen elveszti.

A piacon jelen levő szövés nélküli textíliákkal szemben is láthatóan már régóta megjelent a mintázat igénye. Ezt az igényt az eddigi eljárások nem képesek megfelelő minőségben kielégíteni. Találmányunk célja ezért erre az igényre új megoldás kidolgozása.

Feladatunknak tekintjük olyan szövés nélküli textília létrehozását, amely anyagában tartósan és nehezen megszüntethető módon mintát hordoz. Ez a minta alakját és méreteit tekintve stabil kell, hogy legyen.

A kitűzött feladat megoldásaként olyan szövés nélküli textíliát dolgoztunk ki, amely alapszinti szövetet és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt tartal25 máz, ahol a legalább egy kiemelkedő rész az alapszinti szövettel folytonosan kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben az alapszinti szövet síkszerű textíliát alkot. A találmány értelmében egyik javaslatunk az, hogy az alapszinti szövet és a legalább egy kiemelkedő rész lényegében azonos felületi és térfogati sűrűségű szerkezetet alkosson, vagy egy másik újszerű javaslatunk szerint 30 előfonatos (elöfonalas) felépítésű textíliát készítünk, amelyben legalább egy kiemelkedő rész az alapszinti szövetnél nagyobb felületi sűrűségű szerkezetet alkot.

A kitűzött feladat egyik megoldását olyan tagolt felületű szövés nélküli textíliában látjuk, amely alapszinti szövetet és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt tartalmaz, ahol a legalább egy kiemelkedő rész az alapszinti szövettel folytono35 san kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben

P 95 02704

-4az alapszinti szövet síkszerű textíliaként van kialakítva. A találmány értelmében a szálak sokaságából kialakított alapszinti szövet első síkban, az ugyancsak szálak sokaságából kialakított legalább egy kiemelkedő rész az első sík fölött elhelyezkedő és vele párhuzamos második síkban van elrendezve, a legalább egy kiemelkedő rész és 5 az alapszinti szövet között átmeneti szálas tartomány van kiképezve, továbbá az alapszinti szövet és a kiemelkedő rész lényegében azonos felületi sűrűségű szerkezetként van kialakítva. A lényegében az alapszinti szövettel azonos felületi sűrűségű kiemelkedő részt tartalmazó szövés nélküli textíliánál szokásos a mélynyomásra való utalás, amikoris a kiemelkedő részt mélynyomásra emlékeztetőnek mondják.

A találmány szerinti szövés nélküli textíliának ennél a kiviteli alakjánál igen célszerű, ha az alapszinti szövet és a legalább egy kiemelkedő rész között átmeneti szálas tartomány van kiképezve, ahol az átmeneti szálas tartomány felületi sűrűsége a kiemelkedő rész és az alapszinti szövet felületi sűrűségétől eltérő értékű, és ezen túlmenően előnyösen az átmeneti szálas tartomány az alapszinti szövetnél és a ki15 emelkedő résznél kisebb felületi sűrűségű első szakasszal van kiképezve. Ugyancsak célszerű, ha ez az átmeneti szálas tartomány az alapszinti szövetnél és a kiemelkedő résznél nagyobb felületi sűrűségű tartománnyal van kiképezve.

Egy másik előnyös megvalósítási módjában a találmány szerinti szövés nélküli textíliánál az átmeneti szálas tartomány az alapszinti szövetnél és a kiemelkedő rész20 nél nagyobb felületi sűrűségű második szakasszal van kiképezve, ahol különösen célszerű, ha az első szakasz az alapszinti szövettel, míg a második szakasz a kiemelkedő résszel kapcsolódóan van kiképezve.

A felületi kialakítás sokszínűségét biztosítjuk a találmány szerinti szövés nélküli textíliának annál a kiviteli alakjánál, amelynél az első szakasz egymással lénye25 gében párhuzamos szálkötegekkel van kiképezve, ahol a szálkötegek többsége célszerűen egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva, továbbá adott esetben a szálkötegek az alapszinti szövetre és a kiemelkedő részre lényegében merőlegesen vannak elrendezve.

Célszerű, ha a második szakasz egymással lényegében párhuzamos szálkö30 tegekkel van kiképezve, ahol előnyösen a szálkötegek többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva.

Szintén a felületi kialakítás változatosságát biztosítja a találmány szerinti szövés nélküli textíliának az a kiviteli alakja, amelynél az alapszinti szövet és/vagy a kiemelkedő rész lényegében egymással párhuzamos szálkötegekből álló textúráit szer35 kezettel van kiképezve, ahol a szálkötegek többsége egymással összecsavarodott és

P 95 02704

-5egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva. Előnyős az a megoldás, amikor a kiemelkedő rész és az alapszinti szövet lényegében azonos, adott esetben lánchurkolt kelmére jellemző textúráit szerkezettel van kiképezve.

A találmány szerinti szövés nélküli textília térhatását növeli az a célszerű kialakítási mód, amelynél a legalább egy kiemelkedő rész alsó és felső felülettel van kiképezve, ahol az alsó és felső felület az alapszinti szövet alsó és felső felületétől eltérő szintben helyezkedik el.

A különböző esztétikai igényeknek megfelelő felületi alakzatok készítését könnyíti meg a találmány szerinti szövés nélküli textíliának az az előnyös megvalósítása, amelynél a szálkötegek nyílások előre meghatározott helyzetű sorozatát meghatározó módon vannak elrendezve, továbbá a legalább egy kiemelkedő rész keresztmetszeti vastagsága legalább kétszer nagyobb, mint az előre meghatározott helyzetű sorozatban levő nyílások közötti távolság. Szintén ebből a szempontból előnyös, ha a találmány szerinti szövés nélküli textíliában az átmeneti szálas tartomány a kiemelkedő rész szintje fölé emelkedő felső résszel van kiképezve.

A kitűzött feladat másik megoldásaként olyan tagolt felületű szövés nélküli textíliát dolgoztunk ki, amely az előzőhöz hasonlóan alapszinti szövetet és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt tartalmaz, ahol a legalább egy kiemelkedő rész az alapszinti szövettel folytonosan kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben az alapszinti szövet síkszerű textíliaként van kialakítva, míg a találmány értelmében a szálak sokaságából kialakított alapszinti szövet első síkban, az ugyancsak szálak sokaságából kialakított legalább egy kiemelkedő rész az első sík fölött elhelyezkedő és vele párhuzamos második síkban van elrendezve, a legalább egy kiemelkedő rész és az alapszinti szövet között átmeneti szálas tartomány van kiképezve, továbbá az alapszinti szövet a kiemelkedő résznél kisebb felületi sűrűségű szerkezetként van kialakítva. Az alapszinti szövet és a kiemelkedő rész térfogati sűrűsége ez esetben lényegében azonos marad. Az alapszinti szövetnél nagyobb felületi sűrűségű kiemelkedő rész által alkotott tartományt a leírásban is adott esetben elöfonatos tartománynak határozzuk meg.

A találmány elé kitűzött feladat egy még további megoldását olyan tagolt felületű szövés nélküli textília kidolgozásával érjük el, amely alapszinti szövetet és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt tartalmaz, ahol a legalább egy kiemelkedő rész az alapszinti szövettel folytonosan kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben az alapszinti szövet síkszerű textíliaként van kialakítva, ahol a kiemelkedő részek az alapszinti szövettel folytonosan kapcsolódó háP 95 02704 ·*·· ···· ·

-6romdimenziós alakzatként vannak kiképezve, és a találmány értelmében a szálak sokaságából kialakított alapszinti szövet első síkban, az ugyancsak szálak sokaságából kialakított legalább egy első kiemelkedő rész, továbbá a legalább egy második kiemelkedő rész az első sík fölött elhelyezkedő és vele párhuzamos legalább egy síkban van elrendezve, mindegyik kiemelkedő rész és az alapszinti szövet között átmeneti szálas tartomány van kiképezve, továbbá az alapszinti szövet és a legalább egy első kiemelkedő rész lényegében azonos felületi sűrűségű, valamint a legalább egy második kiemelkedő rész az alapszinti szövetnél nagyobb felületi sűrűségű, tehát előfonatos (előfonalas) jellegű szerkezetként van kialakítva. Ennél a megvalósítási módnál az egy vagy több első kiemelkedő rész mélynyomásra emlékeztető alakzatot képez, míg a legalább egy második kiemelkedő rész előfonatos szerkezetet alkot. Ennél a megvalósítási módnál nincs feltétlenül szükség arra, hogy az első és a második kiemelkedő rész ugyanabban a síkban helyezkedjen el, az első kiemelkedő rész az alapszinti szövet fölötti síkba simulhat, míg a második kiemelkedő rész az első kiemelkedő rész felszínét meghatározó sík fölött húzódhat.

Ennél a megvalósítási módnál igen előnyös a találmány szerinti szövés nélküli textíliának az a kivitele, amelynél a legalább egy kiemelkedő rész a síkszerűen kiképzett alapszinti szövetből kiemelkedő felső részt és lényegében sík alakú alsó részt tartalmaz, ahol előnyösen az alapszinti szövet és a legalább egy kiemelkedő rész között átmeneti szálas tartomány van kiképezve, és ebben az átmeneti szálas tartományban a felületi sűrűség az alapszinti szövet felületi sűrűségénél kisebb értékű.

Az előállítási folyamat szempontjából előnyös a találmány szerinti szövés nélküli textíliának az a kiviteli alakja, amelynél a legalább egy kiemelkedő rész lényegében egymással párhuzamos szálak sokaságával van kialakítva, ahol célszerűen a lényegében párhuzamos szálak longitudinális irányban a kiemelkedő rész által létrehozott háromdimenziós alakzattal párhuzamosan vannak elrendezve és adott esetben az átmeneti szálas tartomány egymással lényegében párhuzamos szálkötegekkel van kiképezve. Itt igen előnyös, ha a szálkötegek többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva és adott esetben azok az alapszinti szövetre és a kiemelkedő részre lényegében merőlegesen vannak elrendezve.

Az előzőekben bemutatott újszerű szövés nélküli textíliához hasonlóan itt is célszerű, ha az alapszinti szövet és/vagy a legalább egy kiemelkedő rész lényegében egymással párhuzamos szálkötegekből álló textúráit szerkezettel van kiképezve, ahol a szálkötegek többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó száP 95 02704

-7lakból van kialakítva, mégpedig adott esetben a legalább egy kiemelkedő rész és az alapszinti szövet lényegében azonos textúráit szerkezettel van kiképezve.

A külső megjelenés szempontjából igen előnyös a találmány szerinti szövés nélküli textíliának az a megvalósítása, amelynél a textúráit szerkezet lánchurkolt kelmére jellemző szerkezetet alkot. Egy újabb célszerű kialakításnál a találmány szerinti szövés nélküli textília az esztétikai követelményeknek minden szempontból megfelelő megvalósítást tesz lehetővé, ha a szálkötegek nyílások előre meghatározott helyzetű sorozatát meghatározó módon vannak elrendezve, továbbá a legalább egy kiemelkedő rész keresztmetszeti vastagsága legalább kétszer nagyobb, mint az előre meghatározott helyzetű sorozatban levő nyílások közötti távolság.

A találmány szerinti szövés nélküli textília előállítása során általában célszerűen úgy járunk el, hogy szálakból álló réteges szerkezetet, vagy kissé összekócolt szövedékszerű réteget lyukacsos szerkezetű alakító lemezként vagy tagolt felületű támasztó elemként előkészített formázó elem felületére helyezzük, és a formázó lemez hátsó felületétől viszonylag nagy távolságra réssel ellátott támasztó felületet alakítunk ki. A támasztó elem vagy az alakító lemez több bemélyedést tartalmaz, amelyek egy adott alakzat mentén helyezkednek el és segítségükkel a szövés nélküli textíliában a kívánt alakzatot létrehozó kiemelkedő részek valósíthatók meg. A kiindulási szálas szerkezet vagy réteg felületére fluid közeget, általában vizet irányítunk és ezek a kiindulási szövedéket a háromdimenziós tagolt felületű megtámasztáshoz szorítják. A fluid közeggel leszorított szálszerkezetben a szálak egymással összekeverednek, összekapcsolódnak és így olyan szövés nélküli textília alakul ki, amelynek hátsó része és egy vagy több kiemelkedő része van, amelyek egymáshoz képest egy adott térbeli helyzetet vesznek fel.

Ha tagolt felületű támasztó elemet használunk, célszerű, ha annak hátsó felülete mögött viszonylag keskeny réses tartományt hordozó formázó lemezt alakítunk ki.

A találmány tárgyát a továbbiakban példaként! kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

IA. ábra: a találmány szerinti tagolt felületű szövés nélküli textília egy célszerű kiviteli alakjának felülnézete, az

IB. ábra: a találmány szerinti tagolt felületű szövés nélküli textília egy másik célszerű kiviteli alakjának felülnézete, az

IC. ábra: a találmány szerinti tagolt felületű szövés nélküli textília egy további célszerű kiviteli alakjának felülnézete, a

P 95 02704 il

2. ábra: a találmány szerinti tagolt felületű szövés nélküli textília egyik célszerű kiviteli alakjának felülnézete mikrofényképen, a

2A. ábra: a 2. ábrán látható szövés nélküli textília 2A-2A vonal menti metszetének perspektivikus nézete, a

2B. ábra: a 2. ábrán látható szövés nélküli textília 2B-2B vonal menti metszetének perspektivikus nézete, a

3. ábra: a 2. ábrán látható szövés nélküli textília 2A-2A vonal menti metszetének mik- rofényképe, a

4. ábra: a 2. ábrán látható szövés nélküli textília 4-4 vonal menti metszetének mik- rofényképe, az

5. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textíliában létrehozott kiemelkedő rész egyik megvalósítási módjának nagy nagyításban látható keresztmetszeti nézete, a

6. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textíliában létrehozott kiemelkedő rész egy másik megvalósítási módjának nagy nagyításban látható keresztmetszeti nézete, a

7. ábra: a 6. ábrán látható szövés nélküli textília 7-7 vonal menti nézetének mikro- fényképe, a

8. ábra: a 7. ábrán bemutatott keresztmetszeti nézet egy vázlatos ábrázolása, a

9. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textília előállítására szolgáló eljárás lépé- seinek blokkdiagramja, a

10. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textília előállítására szolgáló eljárást megvalósító berendezés egyik típusának vázlatos oldalnézete, a

11. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textília előállítására szolgáló eljárást megvalósító berendezés egy másik típusának vázlatos oldalnézete, a

12. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textília előállítására szolgáló eljárást megvalósító berendezés egy további típusának vázlatos oldalnézete, a

13. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textília hátsó felületének kialakítására szolgáló tagolt felületű támasztó elem egy részének perspektivikus nézete részbeni kimetszéssel, a

14A. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textília készítésére szolgáló tagolt felületű támasztó elem bemélyedéses tartományának egyik lehetséges megvalósítása keresztmetszetben, a

P 95 02704

-914Β. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textília készítésére szolgáló tagolt felületű támasztó elem bemélyedéses tartományának egy másik lehetséges megvalósítása keresztmetszetben, a

15. ábra: a 14B. ábra szerinti tagolt felületű támasztó elem felhasználásával készült, a találmány szerinti szövés nélküli textília vázlatos keresztmetszete, a

16. ábra: a találmány szerinti szövés nélküli textília gyártásában felhasználható tagolt felületű támasztó elem készítésére szolgáló berendezés vázlatos oldalnézete, a

17A. ábra: az 1C. ábrán bemutatott 10C szövés nélküli textília gyártásánál használatos tagolt felületű támasztó elem előállításánál használatos fontos vezérlő bittérkép, míg a

17B. ábra: a 17A. ábrán bejelölt 301 négyszögletes tartomány nagy mértékben felnagyított bittérképe.

A találmány értelmében tagolt felületű szövés nélküli textíliát készítünk, amely felülnézetben például az 1A., 1B. és 1C. ábra szerinti kialakítású. Az 1A. ábrán 10A szövés nélküli textíliát mutatunk be, amelynek 12 alapszinti szövete és legalább egy ezzel anyagában integrális módon kapcsolódó 16 kiemelkedő része van. Az 1A. ábrán három ilyen kiemelkedő részt mutatunk, az egyik J, a másik S és a harmadik K betűt formáz. A 10A szövés nélküli textília igen sok, célszerűen méretre vágott hosszúságú szálat tartalmaz, amelyek alapanyaga egyebek között gyapot, gyapjú vagy poliészter, illetve ezek keveréke lehet. A 12 alapszinti szövet a 10A szövés nélküli textília egy első síkját határozza meg, ebben a síkban fekszik. A 16 kiemelkedő részek a 12 alapszinti szövettel meghatározott síkkal párhuzamos és a 12 alapszinti szövet fölött kijelölhető síkba simulnak. A 16 kiemelkedő részek és a 12 alapszinti szövet között szálas átmeneti tartomány van, amelynek kialakítására és felépítésére a továbbiakban még visszatérünk. Az 1A. ábra szerinti 10A szövés nélküli textíliánál a 16 kiemelkedő rész felületi sűrűsége a 12 alapszinti szövet felületi sűrűségével egyenlő. A 16 kiemelkedő részek és a 12 alapszinti szövet térfogati sűrűsége szintén lényegében azonos.

Az 1B. ábrán egy másik kiviteli alakját mutatjuk be a találmány szerinti szövés nélküli textíliának. Itt olyan 10B szövés nélküli textília látható, amely szintén méretre vágott hosszúságú szálak sokaságából áll, benne 12 alapszinti szövetből vele integrális módon kapcsolódóan 18 kiemelkedő rész áll ki. Ez utóbbi általában négyszögletes alakú. A 10A szövés nélküli textíliához hasonlóan a 10B szövés nélküli textíliánál is a 12 alapszinti szövet olyan hátsó felületet határoz meg, amely egyúttal első síkként

P 95 02704

- 10jelölhetö ki. Ugyancsak a 10A szövés nélküli textíliához hasonlóan a 10B szövés nélküli textíliánál a 18 kiemelkedő rész a 12 alapszinti szövethez olyan szálas átmeneti tartománnyal kapcsolódik, amelynek felépítésére és szerepére a továbbiakban még visszatérünk. A 18 kiemelkedő rész felületi sűrűsége ennél a 10B szövés nélküli textíliánál nagyobb, mint a 12 alapszinti szövet felületi sűrűsége, így két különböző felületi sűrűségű anyag kapcsolódik egymáshoz, amit elöfonatos (előfonalas) szerkezetnek is tekinthetünk. A 16 kiemelkedő rész a 10A szövés nélküli textíliánál a 12 alapszinti szövettel azonos felületi sűrűségű anyagból áll, ezzel szemben a találmány elé kitűzött feladat megoldását a 10B szövés nélküli textíliánál úgy érjük el, hogy a 12 alapszinti szövetet a 18 kiemelkedő résznél kisebb felületi sűrűségű anyagból készítjük el.

Egy további előnyös megvalósítási módját a találmány szerinti szövés nélküli textíliának az 1C. ábra mutatja be. Itt 10C szövés nélküli textília látható, amely ugyancsak méretre vágott szálak sokaságából van elkészítve, ugyanúgy mint a 10A vagy a 10B szövés nélküli textília. A 10C szövés nélküli textília 12 alapszinti szövetet tartalmaz, amely elsőnek tekinthető síkot, vagyis alapsíkot jelöl ki, ebben a vonatkozásban feladata, szerepe ugyanaz, mint az előzőekben meghatározott szövés nélküli textíliáknál megvalósított 12 alapszinti szöveté. A 10C szövés nélküli textília 16 kiemelkedő részek mellett, amelyeket J, S és K betűk rajzolnak ki, egy további 18 kiemelkedő részt tartalmaz, amely a J, S és K betűket körbevevő keretet alkot. A 10C szövés nélküli textíliánál a 16 kiemelkedő részek anyaga, szerkezete lényegében azonos a 10A szövés nélküli textília 16 kiemelkedő részeivel. A 16 kiemelkedő rész felületi sűrűsége ezért a 10C szövés nélküli textíliánál is lényegében egyenlő a 12 alapszinti szövet felületi sűrűségével. A 10C szövés nélküli textíliánál létrehozott 18 kiemelkedő rész anyagának felületi sűrűsége azonban a 12 alapszinti szövet felületi sűrűségétől eltérő értékű, pontosabban annál nagyobb. A térfogati sűrűségeket tekintve a 10C szövés nélküli textília minden eleme, tehát a 12 alapszinti szövet, továbbá az elsőnek tekinthető 16 kiemelkedő részek és a másodiknak tekinthető 18 kiemelkedő rész azonos értékeket mutat.

A 10A, 10B és 10C szövés nélküli textíliáknál a 12 alapszinti szövet szerkezete lényegében azonos. Ez a szövet lánchurkolt kelme benyomását kelti, mintázata is ahhoz hasonló, de nyilvánvaló, hogy hátsó része ettől eltérő mintázattal és megjelenéssel is kialakítható. A 10A szövés nélküli textília esetében a 16 kiemelkedő rész és a 12 alapszinti szövet lánchurkolt kelme jellegű megjelenése azonos, szerkezetük is ugyanolyan. Hasonló módon a 10B szövés nélküli textíliánál a 18 kiemelkedő rész a alapszinti szövettel azonos lánchurkolt kelme jellegű megjelenést mutat. A 12

P 95 02704 il

-11 alapszinti szövet, a 16 és a 18 kiemelkedő részek a 10C szövés nélküli textíliánál mindannyian ugyanolyan lánchurkolt kelme jelleget és mintázatot mutatnak. Nyilvánvaló azonban, hogy az első 16 kiemelkedő rész és a második 18 kiemelkedő rész, továbbá a 12 alapszinti szövet egymástól eltérő mintázatú és megjelenésű szövés nél5 kuli textíliaként ugyancsak kialakíthatók.

A 2. ábrán tizenötszörös nagyításban és felülnézetben olyan 10D szövés nélküli textília egy részletét mutatjuk be, amely felépítésében az 1A. ábra szerinti 10A szövés nélküli textíliához hasonló. Az itt feltüntetett 10D szövés nélküli textíliát az jellemzi, hogy benne a 12 alapszinti szövet szintén lánchurkolt kelme benyomását kelti.

Éppen a nagyítás miatt nyilvánvaló, hogy a 2. ábrán csak a 16 kiemelkedő rész egy szegmense látható. A 16 kiemelkedő rész és a 12 alapszinti szövet között 22 és 24 átmeneti szálas tartományok vannak kiképezve. A 2. ábrán jól látható, hogy a 22 átmeneti szálas tartomány a 16 kiemelkedő rész egyik oldalán vízszintes irányban halad, amely irány lényegében azonos a 10D szövés nélküli textília gyártásánál alkal15 mázott gép mozgásirányával. A 24 átmeneti szálas tartomány a 16 kiemelkedő rész egy másik oldala mentén fut, mégpedig longitudinális irányban, amely a 10D szövés nélküli textília feldolgozási irányával esik egybe. A 22 átmeneti szálas tartomány és a 24 átmeneti szálas tartomány között lényegében mintegy 90°-os szög van, amely a 16 kiemelkedő rész 23 sarokrészénél jelölhető ki. A 22 és 24 átmeneti szálas tartomá20 nyok szálas struktúrája lényegében azonos. A korábbiakban már említettük, hogy a kiemelkedő rész és a 12 alapszinti szövet felületi sűrűsége közel áll egymáshoz, célszerűen azonos értékű.

A 2A. ábra a 10D szövés nélküli textíliáról készült mikrofénykép alapján megrajzolt vázlat, amely a 2. ábra szerinti 10D szövés nélküli textília felülnézetét mutatja.

A 2A. ábra a 10D szövés nélküli textília szálas szerkezetének jobb bemutatását szolgálja, ez a 2. ábra szerinti 2A-2A vonal menti metszet. A 2A. ábrán látható 10D szövés nélküli textília szálas szerkezetű 12 alapszinti szövettel van kialakítva, amelyhez 16 kiemelkedő rész szálas szerkezete kapcsolódik és mind a két elem lánchurkolt kelme jellegű benyomást kelt. A 16 kiemelkedő rész és a 12 alapszinti szövet között a

24 átmeneti szálas tartomány helyezkedik el, amely a 10D szövés nélküli textília feldolgozási irányában fekszik. A 24 átmeneti szálas tartományban 30 kevésszálú tartomány és 32 sokszálú tartomány van. A 30 kevésszálú tartományban 30a szálkötegek különíthetők el, amelyek szálszakaszokból állnak és összességükben a 24 átmeneti szálas tartományban 30b nyílások sorozatát jelölik ki. A 30a szálkötegeket tartal35 mazó részek célszerűen a lehető legnagyobb mértékben párhuzamosak és a szálak

P 95 02704 ·· ···♦ ·*·· · • · · · · ·· ··· · · • · · ♦ ·

-12közül néhány a kötegen belül elcsavarodott konfigurációt mutat. A 30a szálkötegek többsége csavarásban és egymás felé fordulóan van elrendezve.

A 32 sokszálú tartomány a szálszegmensek egy nagyobb mennyiségét fogadja be, ahol a szálszegmensek a 2. ábra szerinti függőleges irányban nyúlnak ki, mégpedig a 10D szövés nélküli textília megmunkálási irányában. A 2A. ábrán a szálszegmensek lefutását mutatjuk be, mégpedig 26 lezáró tartomány feltüntetésével, ahol a szálak végződnek. A 30 kevésszálú tartományban a felületi sűrűség kisebb, mint a 32 sokszálú tartományban és egyúttal kisebb, mint akár a 12 alapszinti szövet, akár a 16 kiemelkedő rész felületi sűrűsége. A 32 sokszálú tartomány felületi sűrűsége nagyobb, mint a 12 alapszinti szövet és a 16 kiemelkedő rész bármelyikének felületi sűrűsége. A 30a szálkötegek a 30 kevésszálú tartományokban a 24 átmeneti szálas tartomány szálaira merőleges irányban húzódnak. A 32 sokszálú tartományt tartalmazó szálszegmensek a 24 átmeneti szálas tartományhoz képest longitudinális irányban helyezkednek el.

A 2B. ábra a 10D szövés nélküli textília egy másik kialakítási lehetőségének vázlatos bemutatását adja. Itt a 2. ábra szerinti szövet 4-4 vonal menti metszetét mutatjuk be perspektivikus nézetben. A 2B. ábrán látható, hogy a 16 kiemelkedő rész a 12 alapszinti szövethez a 22 átmeneti szálas tartomány révén kapcsolódik és ez utóbbi a 10D szövés nélküli textília megmunkálási irányára merőlegesen helyezkedik el. A 22 átmeneti szálas tartomány 27 kevésszálú tartományt és 28 sokszálú tartományt tartalmaz, amelyek felépítésüket, szerkezetüket tekintve rendre a 30 kevésszálú tartományhoz és a 32 sokszálú tartományhoz hasonlítanak, tehát szerkezetükben a 24 átmeneti szálas tartományt alkotó részelemekhez állnak közel. A 27 kevésszálú tartományban több 27a szálköteg van, amelyek szálszegmensekböl állnak és a 27a szálkötegek 27b nyílások sorozatát határozzák meg a 22 átmeneti szálas tartományban. A szálszegmensek 27a szálkötegei igen nagy mértékben párhuzamosak egymással és a szálszegmensek közül több elcsavarodott konfigurációjú, a 27a szálkötegen belül nem csak párhuzamos szálak vannak. A 27a szálkötegek kisebb számára jellemző a csavart és az egymásra forduló elrendezés. Ez a 24 átmeneti szálas tartomány 30 kevésszálú tartományához képest különbséget jelent, hiszen mint azt az előzőekben már említettük, a 24 átmeneti szálas tartományban a 30a szálkötegek többsége egymáshoz képest elfordult és elcsavarodott helyzetet foglalt el. A 28 sokszálú tartomány olyan szálszegmensekböl épül fel, amelyek a 2. ábra szerinti vízszintes irányban húzódnak, és ez a vízszintes irány a 10D szövés nélküli textília megmunkálási irányára merőleges irányt jelent. A szálszegmensek végeit a 2A. ábra szerint 29

P 95 02704

-13lezáró tartomány fogja össze. A 27 kevésszálú tartományra jellemző felületi sűrűség kisebb, mint a 28 sokszálú tartományra jellemző érték és egyúttal kisebb, mint a 12 alapszinti szövet és a 16 kiemelkedő rész felületi sűrűsége. A 28 sokszálú tartománynál viszont a felületi sűrűség nagyobb, mint a 12 alapszinti szövet és a 16 kiemelkedő rész bármelyikének felületi sűrűsége. A 27 kevésszálú tartományban a 27a szálkötegek általában a 22 átmeneti szálas tartományra merőlegesen helyezkednek el. A 28 sokszálú tartományt tartalmazó szálszegmensek többségükben a 22 átmeneti szálas tartományhoz képest longitudinálisán helyezkednek el.

A 3. ábra a 2. ábra szerinti 10D szövés nélküli textília 2A-2A metszetének mikrofényképét mutatja. Ebből az ábrából jól látszik, hogy a 16 kiemelkedő rész és a 12 alapszinti szövet között 24 átmeneti szálas tartomány van, ahol a 32 sokszálú tartomány a 30 kevésszálú tartománnyal szomszédosán helyezkedik el. A 26 lezáró tartományban a 32 sokszálú tartomány szálai fejeződnek be és ezek elrendezése arra utal, hogy a 32 sokszálú tartományban a szálszegmensek egymással párhuzamosan húzódnak.

A 4. ábrán a 10D szövés nélküli textília (2. ábra) 22 átmeneti szálas tartományának 4-4 vonal menti átmetszéssel kapott képét szemléltetjük, mégpedig mikrofénykép formájában. Itt a 22 átmeneti szálas tartományban 28 sokszálú tartományok különböztethetők meg, míg ezekhez 27 kevésszálú tartományok kapcsolódnak, és az utóbbiakban a szálszegmensek nagyjából párhuzamosan húzódnak. A 28 sokszálú tartományban levő szálak közötti párhuzamosság mértéke kisebb, mint a 3. ábrán bemutatott, ugyanilyen jellegű 32 sokszálú tartomány esetében.

Az 5. ábra leegyszerűsítve mutatja a 12 alapszinti szövet és a 16 kiemelkedő rész kapcsolódását, a közöttük levő 24 átmeneti szálas tartomány elrendezését. A 24 átmeneti szálas tartomány a 12 alapszinti szövet alsó felületére támaszkodik, kiindulási szintjét ez jelöli ki. A 24 átmeneti szálas tartományban 30 kevésszálú tartomány és 32 sokszálú tartomány különböztethető meg és az előzőek értelmében a 32 sokszálú tartományra jellemző felületi sűrűség nagyobb, mint a 30 kevésszálú tartományra jellemző érték. A 16 kiemelkedő rész felületi sűrűsége lényegében homogén eloszlású, a 32 sokszálú tartományok között fekvő részben lényegében egyenlő a 12 alapszinti szövet felületi sűrűségével.

A 6. ábra mikrofényképes nagyításban az 1B. ábra szerinti 10B szövés nélküli textíliához hasonló szerkezetű anyag felülnézetét mutatja. A 12 alapszinti szövet a 18 kiemelkedő rész mindkét oldalán az alapelemek szintjén lánchurkolt szövet jellegű. A lánchurkolt kelme kinézetét a 18 kiemelkedő rész felső felületén is megtaláljuk ennél a

P 95 02704 ·· ··♦ · · il

-14kiviteli alaknál. A 18 kiemelkedő részt alkotó szálak olyan kötegekben vannak csoportosítva, amelyekben azok egymásra tekerednek, elfordulnak és lényegében a 18 kiemelkedő rész longitudinális irányára párhuzamosan helyezkednek el.

A találmány szerinti szövés nélküli textília egyik alapváltozata az, amelynél a 18 kiemelkedő részre jellemző felületi sűrűség nagyobb, mint a 12 alapszinti szövet felületi sűrűsége. A térfogati sűrűség azonban mind a 18 kiemelkedő résznél, mind pedig a 12 alapszinti szövetnél lényegében azonos értéket vesz fel. A 18 kiemelkedő rész és a 12 alapszinti szövet között 34 átmeneti szálas tartomány teremt kapcsolatot, amelyet a 12 alapszinti szövetnél kisebb felületi sűrűségű szerkezet jellemez.

A 6. ábrán 7-7 vonallal jelölt metszetet a 7. ábra kinagyításban mutatja be. Az itt látható szövés nélküli textília igen nagy számú szálból áll, amelyek 36 szálvégei a 18 kiemelkedő részben jelennek meg és azt bizonyítják, hogy a 18 kiemelkedő rész szálszegmensei az említett tartomány hossztengelye mentén fekszenek.

A 8. ábrán vázlatosan a 12 alapszinti szövethez a 34 átmeneti szálas tartomány által kapcsolódó 18 kiemelkedő rész keresztmetszetét mutatjuk be. Jól látható, hogy a 18 kiemelkedő rész 18a alsó felülete lényegében párhuzamos a 12 alapszinti szövet 12a alsó felületével. A 18 kiemelkedő rész 18b felső felülete viszont a 12 alapszinti szövet 12b felső felülete fölötti síkkal határolható.

A 9. ábrán a szövés nélküli textíliák gyártásának vázlatos folyamatábráját mutatjuk be. A találmány értelmében újszerű eljárást javasolunk, amelynek első lépése az, hogy feldolgozandó szálak egy halmazát tagolt felületű támasztó elem felületén rendezünk el (L1 lépés). A szálak halmazát a támasztó elem felületén előzetesen átitatjuk vagy benedvesítjük (L2 lépés), annak biztosítása érdekében, hogy a feldolgozási műveletek során a támasztó elem felületén maradjanak. A támasztó elemet és a rajta levő szálakat ezután L3 lépésben nagy nyomású folyadékszóró fúvókák előtt vezetjük el, amikoris célszerűen vízzel beszórjuk. A támasztó elem felületéről a nedvesítő folyadékot, tehát általában vizet eltávolítjuk, mégpedig célszerűen vákuumos elszívással (L4 lépés). A szálakból álló halmazt ezután víztelenítjük (L5 lépés) és az ily módon előzetesen alakított szálas kócot L6 lépésben a támasztó elem felületéről leválasztjuk. Az így kialakított textíliát L7 lépésben szárító dobok között vezetjük át és ezzel kiszárítjuk, majd L8 lépésben kikészítjük, illetve kívánság szerint más módon feldolgozzuk.

A 10. ábrán vázlatosan a találmány szerint szövés nélküli textília előállítására javasolt eljárás megvalósítására alkalmas berendezést mutatunk be. Ebben a berendezésben 70 szállító szalag, amelynek felülete áttört, lyukacsos, 71 és 72 forgó henP 95 02704

-15gerek között halad át, ahol a 71 és 72 forgó hengerek egymástól térközzel vannak elválasztva. A 70 szállító szalag alternáló meghajtáshoz kapcsolódik, vagyis szükség szerint mozoghat akár az óramutató járásával egyező, akár azzal ellentétes irányban forgatott 71 és 72 forgó hengerek hatására. A 70 szállító szalag fölött, annak 73 felső részénél 74 vízbevezető egység van, amely víz szétszórására alkalmas. Ebben az egységben rendkívül kis, például 0,18 mm körüli átmérőjű nyílások vannak, amelyek középvonalai egymástól mintegy 0,8 mm távolságon vannak. A nyílásokon keresztül megfelelő nyomáson vizet irányítunk lefelé, mégpedig egymással párhuzamos nyalábokban, oszlopszerűen. A 70 szállító szalagon 75 támasztó elem mozog, és ennek felső, tagolt felületén 76 szövet helyezkedik el, amelyet a találmány értelmében fel kell dolgozni. A 74 vízbevezető egység alatt közvetlenül, de egyúttal a 70 szállító szalag 73 felső része alatt 77 elszívó egység van elrendezve, amelynek feladata a víz elszívása és annak megakadályozása, hogy a 76 szövetbe túl sok víz jusson. Az elszívó egység a 74 vízbevezető egység által szórt víz feleslegét távolítja el, ezzel a 76 szövet elárasztása kerülhető el. A 74 vízbevezetö egységbe a vizet adott nyomáson szállítjuk és az a nyílásokon keresztül lényegében oszlopszerű víznyalábokban vagy sugarakban távozik a 74 vízbevezetö egység 74a alsó szintjéről. A 74 vízbevezetö egységből származó víz a 76 szövet szálas szerkezetébe ütközik, a 75 támasztó elem tagolt felületén szétterjed és anyagán áthatol, majd a 77 elszívó egységgel eltávolítható. A 74 vízbevezető egység 74a alsó szintje és a 76 szövet felső szintje közötti távolság viszonylag kicsi kell, hogy legyen, vagyis a 74 vízbevezető egység nyílásain át kiszórt víz a 76 szövet felső felületét oszlopszerú, nem divergáló áramban kell, hogy elérje. Ezért ez a távolság általában 1,9 cm körül van, de az anyagtól, a feltételektől függően változhat. A vízáram áthatol a 76 szövet szálas szerkezetén, majd a 77 elszívó egység nyílásain át távozik. Nyilvánvaló, hogy a 75 támasztó elem a rajta levő 76 szövettel együtt a 74 vízbevezető egység alatt annyiszor mozgatható és szállítható el, ahányszor erre szükség van a találmány szerinti szövés nélküli textília szerkezetének előállításához.

A 11. ábrán a találmány szerinti szövés nélküli textília folytonos gyártását biztosító berendezés vázlata látható. A vázlatos oldalnézetből kitűnik, hogy a 10. ábrán bemutatott berendezéshez hasonlóan itt is lyukacsos szerkezetű 80 szállító szalagot használunk, amely egyúttal a találmány szerinti támasztó elem funkcióját is ellátja. A 80 szállító szalagot egymástól térben elválasztott továbbító hengerek mozgatják, mégpedig az ábrán bemutatott esetben az óramutató járásával ellenkező irányban végzett forgással. Ez az elrendezés önmagában véve jól ismert. A 80 szállító szalag

P 95 02704 ♦ · ♦··**·«·· * · · · · ·· ··· . , • · · · ·· «·· ·

-16fölött 79 folyadékbevezetö egység helyezkedik el, amely több vezetéket tartalmaz, illetve vízbeszóró nyílásokat tartalmazó 81 szóróegységeket tartalmaz. A 81 szóró egységek kiömlésén egy vagy több sorban kis átmérőjű, általában egymástól mintegy 0,8 mm távolságra elhelyezkedő nyílások vannak. A vizet a 81 szóró egység nyílásaiba előre meghatározott nyomáson juttatjuk és biztosítjuk, hogy az vékony, kis átmérőjű, nem divergáló oszlopokat alkotó vízáram vagy vízsugár formájában áramoljon a 80 szállító szalag felületére. A 81 szóró egység 88 csatlakozás révén nyomásszabályozásra kapcsolódik és 87 szelepek segítségével a benne levő folyadék nyomása beállítható. A 81 szóró egységekben levő nyílások vonalai vagy csoportjai alatt 82 elszívó elem helyezkedik el, amely a felületre kerülő víz feleslegének eltávolítására szolgál és segítségével megelőzhető, hogy a 81 szóró egység alatti zónában túl sok víz halmozódjon fel. A 81 szóró egységek alá bevezetésre kerülő 83 szövetet 84 fúvókán keresztül betáplált vízzel nedvesítjük és ez az előnedvesítés biztosítja, hogy a 83 szövetnek a 81 szóró egységek alatt való elhaladása során a nagy nyomású víz a szálas szerkezetet ne rongálja szét. A 84 fúvóka alatt 85 elszívó rés van kiképezve, mégpedig a 80 szállító szalag átellenes oldalán, amellyel a betáplált víz feleslegét lehet eltávolítani. A 83 szövet a 81 szóró egységek alatt halad el, ahol az egymás után következő 81 szóró egységek nyomását szükség szerint, adott esetben fokozatosan növekvő értékre állítjuk be. így a 81 szóró egységekben az első vonalban vagy csoportban levő nyílásokon keresztül általában viszonylag kis, mintegy 700 kPa nyomáson szórjuk ki a vizet a 83 szövet felületére. Ezzel a 83 szövetet a támasztó egység felületére szorítjuk, helyzetét lényegében rögzítjük. A 11. ábra szerint a 83 szövet az óramutató járásával ellenkező irányban halad, ilyenkor a 81 szóró egységek által biztosított nyomást fokozatosan célszerű növelni. Nem szükséges azonban, hogy a nyílásokat tartalmazó 81 szóró egységek egymástól eltérő nyomáson működjenek, javasolható azonban az az intézkedés, amikor az óramutató járásával azonos irányban következő szomszéd 81 szóró egységeknek egyre nagyobb nyomást állítunk be. így például ha a 81 szóró egységekben a nyílásoknak két vagy több szomszédos csoportját használjuk, akkor ezek közül kettőt azonos nyomásra állítunk be, majd az óramutató járásával ellenkező irányban egy következő csoportban ettől eltérő nyomást biztosítunk. Tipikusnak tekinthető az a célszerű megoldás, amikor a 80 szállító szalag végén az üzemi nyomás a 83 szövet eltávolításának pontjánál nagyobb, mint ott, ahol a 83 szövetet a 80 szállító szalagra helyeztük. A 11. ábrán hat 81 szóró egységet mutatunk be, ez azonban egy célszerű, de nem feltétlenül szükséges megvalósítást jelent, a

P 95 02704 ll ......

-17szórásra használt nyílásokból álló vonalak vagy sorok száma szükség szerint választható, az a 83 szövet összetételétől, fizikai jellemzőitől, a gyártási sebességtől, az alkalmazott folyadéknyomásoktól, a sorokban vagy vonalakon levő nyílások számától és számos egyéb tényezőtől függ. A víz betáplálására és elszívására szolgáló egységek között elhaladó 83 szövet szerkezetében a szükséges változások végbemennek és a benne megmaradó folyadékot 86 kiegészítő elszívó résen át tudjuk eltávolítani. A 79 folyadékbevezető egységben kialakított nyílásokat hordozó 81 szóró egységek alsó szintje és a 83 szövet felső felülete közötti távolság általában mintegy 1,2 cm és mintegy 5,1 cm között van, a technológiai feltételeket különösen jól teljesíthetjük, ha ezt a távolságot 1,8 cm és 2,6 cm közötti értékre állítjuk be. A 83 szövetet nyilvánvalóan nem tudjuk a 81 szóró egységhez olyan közel vinni, hogy közöttük érintkezés alakuljon ki. Egy másik szempont viszont az, hogy a 81 szóró egység nyílásainak alsó szintje és a 83 szövet között nem szabad túlságosan nagy távolságot hagyni, mivel ez esetben a vízsugár áramának energiája lecsökken, a szövés nélküli textília előállítási technológiájának hatékonysága leromlik.

A találmány szerinti szövés nélküli textília egy másik megvalósítási lehetőségére a 12. ábra alapján mutatunk rá. Az itt látható berendezésnél a tagolt felületű támasztó elemet 90 forgó dob alkotja. A 90 forgó dob meghajtása általában az óramutató járásával ellenkező irányú mozgást biztosít. A 90 forgó dob lehet folyamatos felületű hengeres test, de felülete kialakítható olyan 91 hajlított lemezekből, amelyek elrendezése a kívánt, nagyjából körhöz közelítő alakot hozza létre. Mindkét esetben a 90 forgó dob vagy a 91 hajlított lemezek külső felülete a kívánt felületi tagoltságot mutatja és így a találmány szerinti szövés nélküli textília előállításánál fontos támasztó elemet képezi. A 90 forgó dob kerülete mentén, annak egy része fölött 89 csatlakozó eszköz van elrendezve, amely több 92 csík alakú nyílást fog össze és ez utóbbiakon keresztül víz vagy más folyadék juttatható a 91 hajlított lemezek külső felületére felvitt 93 szálas anyag szerkezetébe. A 92 csík alakú nyílások mindegyike egy vagy több kis átmérőjű furatból építhető fel, amelyek átmérője általában mintegy 0,012 mm és 0,026 mm között van. Ezekből a kis átmérőjű furatokból minden cm-re mintegy 20 és mintegy 25 közötti számú jut, de ez a furatsűrűség is csak célszerű érték. A furatokon át vizet vagy más folyadékot juttathatunk a 93 szálas anyag felületére. A furatokba jutó folyadék nyomását a 93 szálas anyag bevezetési pontjától kiindulva fokozatosan növeljük, végülis a 93 szálas anyagot elérő vízsugár maximális nyomása az utolsó 92 csík alakú nyílásnál észlelhető. A nyomást 97 vezérlő szelepekkel állítjuk be és 98 csatlakozókon át a nyomás értéke követhető. A 90 forgó dob 94 elszíváshoz kapcsoP 95 02704 il • · ·♦·· «·»· « • · « · « •· ··· · « , • · · · «··· ·· · · · · ·

-18lódik, amelyben nyomáshiányos tér tartható fenn és így a 90 forgó dob belsejéből a víz eltávolítható, a kívánt területeken a vízfelesleg létrejötte elkerülhető. A 90 forgó dob működése során a 93 szálas anyagot a tagolt felületű támasztó elem felső tagolt felületére helyezzük, mielőtt azt a 12. ábrán látható módon 89 csatlakozó eszközhöz kapcsolódó beszóró elemek alá vezetnénk. A 93 szálas anyag a 92 csík alakú nyílások alatt halad el és belőle a megfelelő nyomású és irányítású vízsugár révén lánchurkolt kelmére emlékeztető szövés nélküli textília alakul ki. Az elkészült textíliát 95 vákuumos szakaszon átvezetve kiszárítjuk, itt további folyadékot felületére már nem juttatunk. A víztelenített szövetett a 90 forgó dob felületéről eltávolítjuk és 96 szárító hengerek felülete mentén mozgatva biztosítjuk kiszárítását.

A találmány szerinti szövés nélküli textília felületén a 16 és 18 kiemelkedő részek létrehozása céljából a kis mértékben összekócolt szálak rétegét olyan lyukacsos támasztó elem felületén helyezzük el, amely egy adott alsó felületet képez le, fölötte pedig egy másik felületet helyezünk el. A felső tagolt felület feladata a 12 alapszinti szövet alakjának létrehozása, míg a második felülettel a kiemelkedő részt hozzuk létre.

A felső tagolt felület struktúráját úgy kell megválasztani, hogy a szálak a kiindulási halmaz tömegéhez képest oldalirányban ne mozoghassanak el, mivel ebben az esetben elkerülhetetlenül olyan kisebb és nagyobb szálsürűségú tartományok jönnek létre, amelyek jelenléte nem kívánatos. Ha a szálak a megmunkálás folyamatában nagyobb mértékben mozdulnak el oldalirányban, a létrejövő szövés nélküli textíliában vékony foltszerű területek alakulnak ki, vagy esetleg olyan zónák, ahol a szálak teljes mértékben hiányoznak.

A találmány szerinti szövés nélküli textília 12 alapszinti szövetének kialakításában fontos szerepet játszó támasztó elem egy célszerű megvalósítási módját a 13. ábrán mutatjuk be. Itt olyan 102 támasztó elem látható, amelyet 100 törzs 103 felső tagolt felülete jellemez, és ez utóbbival párhuzamosan 104 alsó felület húzódik. A 103 felső tagolt felületen előre meghatározott alakzatban elrendezve 105 csúcsok vannak kialakítva, amelyek között 106 völgyek vannak. A 103 felső tagolt és a 104 alsó felület között az 100 törzsben 107 leszívó nyílások húzódnak, amelyek alakzata a 105 csúcsokét követik. A 102 támasztó elemnek a 13. ábrán bemutatott megvalósításnál minden 107 leszívó nyílás környezetében hat 105 csúcs és ugyancsak hat 106 völgy található meg, amelyek a 107 leszívó nyílást veszik körbe.

A 107 leszívó nyílások kúposak, azok harangszerú vagy gallérszerü alakzatot jelentenek. A csonkakúpra emlékeztető alakzatú 107 leszívó nyílások felső részét 111

P 95 02704 ···* ’·*· · • · · » •·Λ · · » • « · «·««

-19szöget bezáró egyenesek jelölik ki, amelynek nagysága a 102 támasztó elem itt bejelölt 112 vastagságával együtt a 102 támasztó elem hatékonyságának egyik meghatározó eleme. Ha a 111 szög túl nagy, a 107 leszívó nyílás átmérője túl kicsi lesz és ezért a javasolt szövés nélküli textília gyártására szolgáló eljárásban szükséges elszívó hatás a szükségesnél kisebb mértékű lesz. Ha viszont a 111 szög túl kicsi, a 107 leszívó nyílás környezetében a 105 csúcsok és a 106 völgyek egymástól alig megkülönböztethetőek, vagy a 103 felső tagolt felület teljesen sík marad.

A 13. ábrán két szomszédos 107 leszívó nyílás feltüntetésével középvonalaik S távolságát is bejelöltük. Ez a 103 felső tagolt felület tagolt kialakításánál az ismétlődő felületi elemek egyik fontos meghatározó tényezője. A 105 csúcsokat és a 106 völgyeket a 107 leszívó nyílások kúposán táguló részeinek találkozási vonalai jelölik ki. Ha a 107 leszívó nyílások középvonalai közötti S távolság nagyobb, mint a 107 leszívó nyílásnak a 103 felső tagolt felületnél mérhető legnagyobb átmérője, a kúpos felső részek egymást nem metszenék át, így a 102 támasztó elem 103 felső tagolt felülete nem alakulna ki, az sima felületet alkotna, tagolatlan síkjából egyenes kúpos alakú bevezető felső részt tartalmazó 107 leszívó nyílások indulnának ki. A legnagyobb átmérőt egy adott 107 leszívó nyílásnál a 105 csúcsok közötti legnagyobb távolság határozza meg, amit a 102 támasztó elem 103 felső tagolt felületén mérhetünk, mégpedig a 107 leszívó nyílás felső szintjét körbevevő 105 csúcsok közül tetszőleges kettő között. Ha a szomszédos 107 leszívó nyílások középvonalai közötti S távolság kisebb, mint a 107 leszívó nyílásnak a középponti vonal mentén mért átmérője, a kúpos felületek egymást átmetszően hozzák létre a 106 völgyeket. A 13. ábrán látható 102 támasztó elem segítségével lánchurkolt kelmére emlékeztető felületi alakzat hozható létre a találmány szerinti szövés nélküli textília 12 alapszinti szövetében. A 12 alapszinti szövet létrehozásához azonban ettől eltérő eljárások és alakzatok ugyancsak választhatók.

A 107 leszívó nyílásokkal lyukacsos 102 támasztó elemben egy olyan másik felszínt is kialakítunk számos bevágással és nyílással, amelynek segítségével a készíteni kívánt szövés nélküli textília 16, 18 kiemelkedő részei készíthetők el. A 14A. ábra keresztmetszetben olyan 122 támasztó elemet mutat be, amelynek 123 felső tagolt felülete 124 belső felületet meghatározó 121 bevágásos részt tartalmaz. A 122 támasztó elem alsó síkjára lényegében merőlegesen 127 nyílások húzódnak, amelyek a 122 támasztó elem 103 felső tagolt felülete és 104 alsó felülete között helyezkednek el. A 127 nyílásokat olyan számban és méretekkel kell létrehozni, hogy segítségükkel a szálszerkezet kócolásakor és a textília előállításakor a folyadék feleslege eltávolítP 95 02704

-20ható legyen, a feldolgozási folyamatban a 102, illetve 122 támasztó elemen nyugvó szálhalmaz intenzív elárasztása elkerülhető legyen.

Szakember számára nyilvánvaló, hogy a 121 bevágásos résznek elegendően nagynak kell ahhoz lennie, hogy a legyártott szövés nélküli textília a szükséges nagyságú 16 és 18 kiemelkedő részt hordozza. így például a 13. ábrán bemutatott 102 támasztó elemben az ismétlődő alakzatot olyan 107 leszívó nyílás jelenti, amelyet hat 105 csúcs vesz körbe. A 107 leszívó nyílások ennél a 102 támasztó elemnél S távolságra helyezkednek el egymástól. A 121 bevágásos rész legkisebb méretének nagyobbnak kell lennie, mint a S távolságnak. Ha a 121 bevágásos rész legkisebb mérete kisebb, mint a 107 leszívó nyílások középvonalai között mérhető S távolság, a 16 vagy 18 kiemelkedő rész elmosódik, adott esetben a végtermékben egyáltalában nem jelenik meg. A 122 támasztó elem egy célszerű kiviteli alakjában, amit a találmány szerinti szövés nélküli textília előállításában hasznosítottunk, a 121 bevágásos rész szélessége mintegy tizenegyszerese a 107 leszívó nyílások középvonalai közötti S távolságnak. A bevágásos felületeket elegendően mélyen kell elrendezni ahhoz, hogy a szintkülönbség a végtermékben is eltérő szintű felületet eredményezzen, ettől függetlenül több szintű, görbe vonalú vagy sík bemélyedéses tartományok készíthetők. A 122 támasztó elem 121 bevágásos része ugyanolyan alakzatú lehet mint a 123 felső tagolt felület, de attól eltérő módon is kiképezhető.

A 122 támasztó elem 123 felső tagolt felülete finom szerkezetű felépítést mutat, amelynek révén a szálak mozgását ellenőrizni lehet, megelőzhetjük a szálak kimosása miatt ritkás tartományok létrejöttét, de egyúttal biztosítjuk azt, hogy a szálak elegendően nagymértékben mozgékonyak legyenek, a bevágásokban egymáshoz kapcsolódjanak és a nagy nyomású folyadéksugár hatására megfelelő módon elrendezve szerkezeti zárást biztosítsanak. Ha a lyukakat ennek megfelelő térbeli eloszlásban készítjük el, kiegészítő texturálásra nincs szükség. A felületen ennek ellenére bizonyos texturálódás megfigyelhető, amivel azonban a szálak mozgását lehet jobban korlátozni, illetve szabályozni és a végtermék vizuális megjelenése ettől előnyösebbé válhat.

Nyilvánvaló, hogy a szintek között folytonos a kapcsolat, akkor ott átmeneti szálas tartománynak kell lennie. Ha a 12 alapszinti szövet széleinél a szálkoncentráció csökken, akkor a szálak koncentrációja a kiemelkedő rész sarka mentén növekszik. Ennek vizsgálatára átlagosan mintegy 10,7 kg/m² felületi sűrűségű szövetet használtunk, amelyből 2,78 mm széles és 12,7 mm hosszú csíkokat vágtunk ki az átmeneti vonallal párhuzamos hosszabbik mérettel, mégpedig a nagyobb és a kisebb

P 95 02704 ,··_φ ···* ··<· « • λ λ λ- * ·

-21 szálkoncentrációval jellemzett tartományokban. A nagyobb szálkoncentrációjú és a kisebb szálkoncentrációjú minták közötti tömegarány négy különböző mintánál átlagosan 1,53 : 1 értéknek adódott. A végeredmény tehát az, hogy a 12 alapszinti szövet felületi sűrűségének és a 16, illetve 18 kiemelkedő rész felületi sűrűségének nagyjából azonos az értéke, de a 22 és 24 átmeneti szálas tartományban a felületi sűrűség értéke jóval kevésbé pontosan tartható, ez a tartomány nehezebb és könnyebb részekre egyaránt felbontható. Ha ez problémát okoz, nagyobb szövetek esetében megoldást jelenthet, ha három vagy több egymástól eltérő, de egymással lényegében párhuzamos felülettel meghatározott kiemelkedő részeket biztosítunk, ahol a különböző rétegek a 12 alapszinti szövet vastagságával azonos méretűek.

A 14B. ábra egy másik 128 tagolt felületű támasztó elem keresztmetszetét mutatja, amelynek 123 felső tagolt felülete, 121 bevágásos része, továbbá 124 belső felülete van. Ehhez 125 kiegészítő belső felület kapcsolódik, a 128 tagolt felületű támasztó elemet alulról 126 alsó felület határolja. A felső szint és a 126 alsó felület között a 128 tagolt felületű támasztó elem teljes vastagságában 127 nyílások húzódnak.

A 122 támasztó elem felhasználásával készült találmány szerinti szövés nélküli textília 12 alapszinti szövetet, ehhez kapcsolódó 16 kiemelkedő részt, valamint 24 átmeneti szálas tartományt tartalmaz, ahol az utóbbiban 30 kevésszálú tartományok és 32 sokszálú tartományok vannak jelen. A 24 átmeneti szálas tartomány 30 kevésszálú tartományai a 16 kiemelkedő rész kerületével szomszédosán és azzal kapcsolódóan helyezkednek el. Ennél a kiviteli alaknál a 30 kevésszálú tartomány és a 12 alapszinti szövet között jól kivehető, vizuálisan egyértelműen kijelölhető határvonal van. A 32 sokszálú tartomány és a 16 kiemelkedő rész széle közötti határvonal ezzel szemben kevéssé jellegzetes, vizuálisan kevésbé értékelhető. Az utóbbi határvonal akkor emelhető ki és vizuálisan akkor tehető jobban észlelhetővé, ha a 14B. ábra szerinti 128 tagolt felületű támasztó elemet használjuk a találmány szerinti szövés nélküli textília előállítására. A 14B. ábra arra utal, hogy a 128 tagolt felületű támasztó elemnek a 123 felső tagolt felületéhez a 124 belső felület kapcsolódik, amelyben 124 belső felület és 125 kiegészítő belső felületek annak kiképezve, alulról a 128 tagolt felületű támasztó elemet 126 alsó felület határolja, benne teljes vastagsága mentén 127 nyílások vannak átmenőén kiképezve. A 128 tagolt felületű támasztó elemmel előállított szövés nélküli textília egy részletét a 15. ábra mutatja be keresztmetszetben. A 15. ábrából következően a találmány szerinti szövés nélküli textília 12 alapszinti szövetéhez 24 átmeneti szálas tartomány közvetítésével 16 kiemelkedő rész kapcsolódik és így alkot tagolt szerkezetű szövetet. A 24 átmeneti szálas tartományP 95 02704

-22ban 30 kevésszálú tartomány és 32 sokszálú tartomány jelölhető ki, mégpedig az 5. ábrán bemutatott elrendezéssel analóg módon. Az 5. ábra szerinti szövés nélküli textíliában azonban a 32 sokszálú tartomány felső felülete lényegében egy vonalban fekszik a 16 kiemelkedő rész felső felületével, míg a 15. ábránál az előzővel analóg 32 sokszálú tartomány felső felülete olyan síkban van, amely a 16 kiemelkedő rész felső felületével érintkező sík fölött húzódik. Ez az eredménye annak, hogy a 128 tagolt felületű támasztó elemben az előzőeken túlmenően 125 kiegészítő belső felületet valósítunk meg. A 15. ábra szerinti szövés nélküli textíliánál a 32 sokszálú tartomány és a 16 kiemelkedő rész, vagyis a 24 átmeneti szálas tartomány és a 16 kiemelkedő rész közötti átmenet jól kivehető, egyértelműen látható, sokkal inkább jellegzetes, mint az 5. ábrán látható szövés nélküli textíliánál. A 128 tagolt felületű támasztó elemben kiegészítő módon bemélyedéses tartományokat alakítottunk ki, ezekkel lehet a találmány szerinti szövés nélküli textíliánál a kiemelkedő részek felületét tovább tagolni, illetve további kiemelkedő részeket létrehozni. A többszörös bevágásokkal kialakított felületek a 128 tagolt felületű támasztó elemnél tehát a kívánt felületi kialakítás javítását szolgálják. Az előzőekben adott kitanításra támaszkodva elmondhatjuk, hogy a 128 tagolt felületű támasztó elem a szükségleteknek megfelelően alakítható úgy, hogy például a 15. ábrán bemutatott szövés nélküli textíliát kapjuk, ahol a 16 kiemelkedő részben egy további kiemelkedés található, amely felületéből felfelé kinyúlóan helyezkedik el.

Az 1B. ábrán látható 10B szövés nélküli textíliánál a 18 kiemelkedő rész, mint említettük, négyszögletes alakzatot képez. A 18 kiemelkedő rész felületi tömege nagyobb, mint a 12 alapszinti szöveté. Az 1B. ábra szerinti 10B szövés nélküli textília például a 14B. ábra szerinti 128 tagolt felületű támasztó elem, illetve annak egy célszerűen módosított változatának felhasználásával készíthető. Az ilyen módosított 128 tagolt felületű támasztó elemben a 125 kiegészítő belső felületet a kívánt négyszögletes alakzatnak megfelelően kell létrehozni, itt azonban nincs szükség a 121 bevágásos részre, illetve az ehhez kapcsolódó 124 belső felületre.

A találmány szerinti szövés nélküli textíliák elkészítéséhez használt tagolt felületű 102 támasztó elemek gyártása kiindulási féltermékek pontos megmunkálásával valósítható meg, amikoris például a 16. ábrán bemutatott berendezés segítségével végezzük a gyártási műveleteket.

A 102 támasztó elem alapját jelentő kiindulási sima csőszerű munkadarabot 821 tüskén vagy hasonló megfogáson rögzítjük oly módon, hogy hengeres alakja megmaradjon és hossztengelye körül 822 csapágyakban megfogott tengelyen forogP 95 02704

-23hasson. A 821 tüskét előre meghatározott ütemben 823 forgató hajtással hozzuk mozgásba. A 823 forgató hajtáshoz 824 impulzusgenerátort kapcsolunk és a 821 tüske forgását úgy követjük, hogy helyzetének radiális voltát minden pillanatban ellenőrizhessük, illetve megfigyelhessük.

A 821 tüske hossztengelyével párhuzamosan, felületén kívül egy vagy több 825 vezető pálya van kialakítva, amelyen 826 kocsi mozoghat a 821 tüske teljes hossza mentén, miközben a 102 támasztó elem hengeres külső felülete és a 826 kocsi között állandó távolságot állítunk be. A 826 kocsi 833 meghajtó egységre van csatlakoztatva, amely azt a 825 vezető pálya mentén mozgatja és a 826 kocsi helyzetét a 102 támasztó elemhez viszonyítva 834 impulzusgenerátor jelei alapján határozzuk meg. A 826 kocsin 827 fókuszáló hely van kiképezve, amely 828 fókuszáló vezető pálya részét képezi és biztosítja, hogy a 826 kocsi mozgásirányára merőleges mozgatás is lehetséges legyen, a 826 kocsi oldalirányú helyzetét 802 csőhöz, mint 102 támasztó elemhez képest ismerjük. A 827 fókuszáló helyhez 829 fókuszáló lencse tartozik, amely a külső felületre van irányítva. A 827 fókuszáló hely pozícióját 832 fókuszáló hajtás jelöli ki, amely egyúttal a 829 fókuszáló lencse beállítására is szolgál.

A 827 fókuszáló helyhez olyan 830 fúvóka tartozik, amely a 829 fókuszáló lencse megfogására is alkalmas. A 830 fúvókához 831 gázbevezetés tartozik, amelyen át nyomás alatt hűtőgázt juttatunk a 829 fókuszáló lencse környezetébe, ezzel azt hütjük és tisztaságát fenntartjuk.

A 826 kocsin 835 tükör is el van rendezve, amely 836 lézernyalábot irányít a 829 fókuszáló lencsére. Ettől elválasztva 837 lézer helyezkedik el, amelyhez szükség szerint nyalábútját elhajlító 838 tükör tartozik és ha a konstrukcióból ez adódik, a 838 tükör a 836 lézernyalábot a 835 tükörre irányítja, amely szükség szerint a nyaláb útját szintén elhajlítja. Egy másik lehetőség szerint a 837 lézert közvetlenül a 826 kocsira szereljük, ezzel a 835 és 838 tükör alkalmazása feleslegessé válik, de a rendelkezésre álló tér korlátái, a szükséges kiszolgáló kapcsolások figyelembe vételével általában célszerűbb, ha a 837 lézert a 826 kocsitól távolabb építjük ki.

A 837 lézer működtetése során az 836 lézernyalábot generál, amelyet a 838 tükör meghajlít és a 835 tükörre irányítja. Ez utóbbiból a 836 lézernyaláb a 829 fókuszáló lencsére jut. A 836 lézernyaláb útját úgy választjuk meg, hogy ha a 829 fókuszáló lencsét eltávolítjuk, a 836 lézernyaláb a 821 tüske longitudinális középvonalán haladjon át. A 829 fókuszáló lencse megfelelő elhelyezésével biztosítható, hogy a 836 lézernyalábot a külső felület alatti, de célszerűen ahhoz viszonylag közeli pontban fókuszáljuk. Ha a 836 lézernyalábot a külső felület alatt fókuszáljuk, ez annyit jelent,

P 95 02704

<ι

-24hogy a 836 lézernyaláb a csőszerű 102 támasztó elem külső felületénél nem fókuszált pontként jelenik meg.

A 829 fókuszáló lencse a rajta áthaladó 836 lézernyalábot koncentrálja és annak energiája a 836 lézernyaláb középvonalának környezetében koncentrálódik. A lézernyaláb nem egy azonos ponton áthaladó sugarakkal jellemezhető, hanem az mondható el, hogy a sugarak egy minimális átmérőjű foltot jelölnek ki. A minimális átmérőjű folthoz tartozó átmérőt tekinthetjük fókuszponti helynek. Ez nagyjából a 829 fókuszáló lencse fókusztávolságában alakul ki. A fókusztávolságnál kisebb vagy nagyobb távolságokon a folt nagysága a minimálisnál nagyobb lesz.

A tagolt felületű 102 támasztó elem készítéséhez használt munkadarab feldolgozásával ismert, vagy az előzőekben bemutatott módon nyílásokat alakítunk ki, amelyek elrendezése a textília készítésével kapcsolatos igényeknek felel meg. A munkadarabként használható 102 támasztó elem egy lehetséges változatát az US-A 5,098,764 Isz. US szabadalmi leírás ismerteti. Ennek a leírásnak a 3. ábráján piramisokból álló sorok láthatók, amelyek csúcsai két egymásra merőleges irányban vonalak mentén helyezkednek el. A piramisoknak oldalfelületeik vannak és a közöttük levő részt a leírás völgyeknek nevezi. Ez a 102 támasztó elem nyílásokat vagy átmenő furatokat tartalmaz, amelyek egy meghatározott alakzat szerint helyezkednek el és átmenő járatokat képeznek. Ugyanebben a szabadalmi leírásban más felületi kialakítások is szerepelnek, ezeket a jelen találmány szerinti szövés nélküli textília gyártásánál alkalmas 102 támasztó elem létrehozásánál figyelembe lehet venni. A 102 támasztó elem alapját jelentő féltermék alapanyaga lézeres megmunkálásra alkalmas kell, hogy legyen, így különösen az acetál jellegű, illetve az akril alapú anyagok jöhetnek számításba. A műanyagok lézeres megmunkálására célszerűen a defókuszálási eljárást javasoljuk, amikoris a 836 lézernyalábot a 802 cső felülete alatti szintre fókuszáljuk.

A 13. ábrán bemutatott 102 támasztó elem különösen alkalmas olyan tagolt felületű szerszámként való alkalmazásra, amelynek segítségével az 1C. ábra szerinti 10C szövés nélküli textília készíthető el.

A kiindulási féltermék lézeres megmunkálási folyamata végeredményben a találmány szerinti szövés nélküli textília előállítására szolgáló 102 támasztó elem létrehozását biztosítja. Itt példaként az 1C. ábrán látható 100 szövés nélküli textília előállításánál használatos 102 támasztó elem készítését írjuk le. A 13. ábra szerinti 102 támasztó elem alapját jelentő félterméket a 821 tüskén fogjuk meg, majd a 833 meghajtó egység működtetésével a 829 fókuszáló lencse által biztosított fókusztávolságot állítjuk be, mégpedig a félterméknek azon a részén, amely a későbbi megmunkálásP 95 02704

-25ban nem vesz részt. A megmunkálásból kimaradó rész általában a külső tartományokat jelenti, ezek a tartományok próbálkozási zónaként szolgálnak, de egyúttal alkalmasak a szerkezeti stabilitás fenntartására, vagyis a 102 támasztó elem strukturális integritásának biztosítására. A 837 lézert impulzusüzemben alkalmazzuk és a 821 tüskét az impulzusok generálásai közötti időpontokban forgatjuk és így minden impulzussal az előállítandó 107 leszívó nyílást eredményező egy-egy bemélyedést készítünk.

A 827 fókuszáló helyet ezután a 821 tüske középvonala mentén, ahhoz képest elmozgatjuk, a fókuszhelyzetet megváltoztatjuk és ebben az új helyzetben a bemélyedések egy újabb sorozatát állítjuk elő. Általában húsz bemélyedést tartalmazó oszlopokat készítünk, amelyek száma egységenként húsz. Az oszlopok minden párja között a fókuszálást megismételjük. A bemélyedéseket mikroszkopikus úton ellenőrizzük és megállapítjuk, melyik oszlopban a legkisebbek a bemélyedések. A legkisebb átmérőjű bemélyedéseket eredményező 827 fókuszáló hely helyzetét ismerve megállapítható a 103 felső tagolt felületben létrehozott nyílások referenciaátmérője, amelyre a sugárnyalábot aztán fókuszálni kell.

A 17A. ábra egy példaként! mintázatot mutat be. A mintázat természetesen ettől eltérő is lehet, azt bittérképpel határozzuk meg, például olyannal, mint amilyen a 17A. ábrán látható. Ez a bittérkép alkalmas a 10C szövés nélküli textília (1C. ábra) előállítására. A 17B. ábra a 17A. ábrán bejelölt 301 négyszögletes tartománynak megfelelő bittérképet kinagyításban mutatja. A 17B. ábrából jól látható, hogy a S betű kanyarulata nem sima görbeként jelentkezik, hanem kis lépésű négyzetes tartományok sorozataként, amelyeket pixeleknek is neveznek. A pixelek mindegyike a félterméket jelentő 102 támasztó elem felületén kialakítandó területnek felel meg. A 102 támasztó elem egy pixelnek megfelelő felületi része általában 0,05 mm oldalnagyságú négyzettel jellemezhető. A pixeleket általában fekete színnel jelöljük, ha bemélyedéshez tartozó felületi elemeket határoznak meg, vagyis a fekete színű pixelek a lézeres megmunkálás helyeit jelölik ki. A fehér színnel maradó pixelek olyan tartományokhoz tartoznak, amelyeknél a 102 támasztó elemet nem kell megmunkálni, vagyis az ezt a tartományt besugárzó 836 lézernyalábot nem kell generálni. A 17A. ábra szerinti mintázat ezért a 102 támasztó elemben létrehozandó kép előállításához szolgáló működtetési instrukciókat adja a 837 lézert vezérlő részegység számára.

A 102 támasztó elem készítésénél felhasznált mintázatot az előállítani kívánt képnek megfelelően kell kiválasztani. Ha például a 102 támasztó elemben a bemélyedéses tartomány hossza mintegy 2,5 cm és az előbb említett méretarányokra épíP 95 02704

-26tünk, a bittérképet úgy kell kialakítani, hogy benne hosszirányban lényegében ötszáz pixel legyen.

A következő lépésben a 102 támasztó elem alapját jelentő féltermékben az első bemélyedéses tartománynak megfelelő pozíciót kell választani. Ezt mind longitudinális irányban (tehát a kiindulási féltermék homlokfelületén), mind pedig a kerület mentén (a féltermék kerületi vonalán) ki kell jelölni. A kiindulási pozíciót általában a 17A. ábrán látható bittérkép felső bal oldali sarkára helyezzük. A pixelekből álló oszlopokat a bittérképben a kiindulási féltermék kerülete körül elhelyezkedő tartományoknak feleltetjük meg. A bittérképekben levő sorokat meghatározó pixelek azokat a tartományokat jelöli ki, amelyek a kiindulási elem alapját jelentő féltermék homlokfelületén helyezkednek el.

Ha az elkészítendő 102 támasztó elemben egynél több bemélyedéses tartományt kell létrehozni, a sarok kiindulási helyzetét minden bemélyedésre ki kell jelölni. Erre a célra számítógépes vezérlési rendszert is létre lehet hozni, amelynél az egyes irányokban (vagyis a hossztengely és a kerület mentén) az ismétlődő alakzatok száma meghatározható és a számítógép ezután az ismétlődő alakzatok kiindulási pontjait automatikusan meghatározza. A bemélyedéses tartományokban az ismétlődési tartományok elkészítését egymás után biztosítjuk.

A 826 kocsit a 102 támasztó elem elkészítése során először úgy állítjuk be, hogy a 829 fókuszáló lencse fókuszpontja az első bemélyedés egy előre meghatározott kiindulási helyzetét longitudinális irányban jelölje ki. Ezt a pozíciót a 834 impulzusgenerátor segítségével rögzítjük.

A 821 tüskét ezután állandó sebességgel forgásba hozzuk. A sebességet a 824 impulzusgenerátor segítségével szabályozzuk és tartjuk a kijelölt értéken. Az aktuális forgássebesség a 837 lézer teljesítményétől, az egy lépésben elkészítendő bemélyedés mélységétől, a 836 lézernyalábbal létrehozott folt nagyságától és a 826 kocsi előtolási sebességétől. A 821 tüske forgássebességének elérése után a számítógép megvizsgálja a bittérkép szerinti bal oldali oszlopot és a 837 lézer számára vezérlő utasításokat generál. Ha ebben az oszlopban feketével jelölt pixel nincs, a 837 lézer a 821 tüske egy egész fordulatán át kikapcsolt állapotban marad. Az első oszlopban levő fekete jelölésű pixeleknél a 837 lézert a számítógép bekapcsolja, mégpedig akkor, ha az érzékelés szerint a 829 fókuszáló lencse fókuszpontjában az előállítani kívánt 102 támasztó elem erre a célra kijelölt tartománya van. A bal oldali oszlopnak megfelelő utasításokat a 837 lézer vezérlésével a számítógép annyiszor ismétli meg,

P 95 02704 • · • · • »

-27ahányszor a gyártandó 102 támasztó elem kerületén az lehetséges és ahányszor ezt a számítógépes vezérlés programja előírja.

A 821 tüskén forgó féltermék egy teljes fordulatának befejeződése után a 826 kocsi meghajtása a 829 fókuszáló lencse fókuszpontjának eltolását biztosítja, mégpedig a kiindulási féltermék következő megmunkálási tartománya fölé, ahol a 837 lézer működtetésével szükség szerint az anyagot eltávolítjuk. Ez az új pozíció közvetlenül a 102 támasztó elem alapját jelentő félterméknek azoknak a zónái fölött van, ahol a bittérkép második oszlopa szerinti pixeleknek megfelelő vezérlést kell biztosítani. A beállítás pontosságát a 834 impulzusgenerátor segítségével ellenőrizzük. Ezután a számítógép a kódolt instrukciókat ellenőrzi, a bittérkép második oszlopa szerinti vezérlésre áll be és a 837 lézert a 821 tüske következő fordulata során a második oszlopban kijelölt helyeken be-, illetve kikapcsolja. Ezt a folyamatot megint csak addig ismételjük, amíg a 821 tüske fordulata során a pixeleknek megfelelő alakzatot, vagyis a bittérképnek ezt az oszlopát a 102 támasztó elem alapját jelentő féltermék felületébe beégettük.

A fentiekben vázolt megmunkálási móddal azt érjük el, hogy a 102 támasztó elem alapját jelentő anyagba minden áthaladáskor a 837 lézer egy vékony bevágást ejt, egy lépésben kívánt mélységű nyílást nem hoz létre. Mivel ezeknek a vágásoknak a helyzetét vonalról-vonalra pontosan követjük, azok bizonyos mértékben átfedik egymást, végülis széles, pontosabban a kívánt nagyságú bemélyedés (lyuk) jön létre. A pontos képalkotáshoz szükség van arra, hogy az előállítani kívánt alakzatot képviselő bittérképben levő egyes pixeleknek megfelelő tartományok kisebbek legyenek, mint a felhasznált 836 lézernyaláb minimális méretű foltja. Ennek eredményeként az egymással szomszédos vonalak menti áthaladások során a megmunkált tartományok egymást átfedik, a megmunkálási foltok szélei keverednek és így a szélek egyenetlensége, fűrészfogszerű alakzata elkerülhető. A pixelek általában négyzetes alakúak, de adott esetben célszerű lehet, ha ettől eltérő alakot használunk, például téglalap alakú pixelekből építjük fel a bittérképet.

A 836 lézernyaláb segítségével előállított bemélyedés mélysége a 837 lézer teljesítményével egyenesen arányos, a 826 kocsi fordulatonkénti előtolásával és a fordulatszámmal viszont fordítottan arányos. A többszörös áthaladás végeredményben viszonylag széles bemélyedést eredményez, az egymást követő áthaladások során bekövetkező átfedések miatt a felületi egyenetlenségek kisimulnak. Ezt a folyamatot szükség szerint annyiszor ismételjük, amennyire szükség van ahhoz, hogy a 102 P 95 02704 « 4

-28támasztó elem homlokfelületén a kívánt alakzatot a kívánt bemélyedéses tartománynyal együtt létrehozzuk.

Ha egy külön bemélyedésre van szükség, egy további mintázatot készítünk, ahol a pixeleket eltérő mélységeken kívánjuk létrehozni. Ekkor az előzőekben leírt lépéseket hajtjuk végre, de egyúttal a 837 lézer teljesítményét megnöveljük, esetleg a forgássebességet lecsökkentjük, így az előállított bemélyedés mélységét növelni lehet.

Az előzőekben leírt lézeres anyaglevételi technika egy érdekes és meglepő jellemzője az, hogy a 102 támasztó elem alapját jelentő féltermék előállítása során a lézeres anyaglevétel mindenkor a megmunkált felületről egy meghatározott állandó mennyiségű anyagot távolít el, ami jelentős különbséget jelent az esztergával végzett megmunkáláshoz képest, ahol az anyag eltávolítása mindenkor egy adott mélységig történik. Az itt leírt eljárás során például a 13. ábrán bemutatott topográfiai felületi mintát hordozó 102 támasztó elemet készítünk, mégpedig megfelelő féltermékből. A 837 lézer működtetésével a felületről úgy távolítjuk el az anyagot, hogy végülis a találmány szerinti szövés nélküli textília felületén megjelenő J, S, ^HK betűk tükörképeit kapjuk. Ha tehát a szövés nélküli textíliát ennek a 102 támasztó elemnek a segítségével készítjük el, a textília felületén ezek a betűk kiemelkedő tartományként alakulnak ki. Ezt a 16. ábrán mutatjuk be, ahol a J, S, K betűk a 10C szövés nélküli textília 16 kiemelkedő részében jelennek meg, és ezek a betűk egyúttal a 12 alapszinti szövethez hasonló lánchurkolt kelme jelleget mutatják.

A találmány tárgyát a továbbiakban példák bemutatásával ismertetjük.

1. PÉLDA

Tagolt felületű 102 támasztó elem készítése

Az 1C. ábrán látható 10C szövés nélküli textília előállításánál használható tagolt felületű 102 támasztó elemet kívántunk készíteni. Ennek az alapját olyan féltermék jelentette, amelynek anyaga acetál volt és a 13. ábra szerinti 105 csúcsokkal és 106 völgyekkel, továbbá 107 leszívó nyílásokkal volt ellátva. Ezt a félterméket lézeres megmunkálással készítettük el, aminek lépéseit az előzőekben is már bemutattuk. Ezt ez eljárást párhuzamos szabadalmi bejelentéseink is tartalmazzák. A 102 támasztó elemet az 1. példa megvalósítása során a 16. ábra szerinti berendezéssel készítettük el, ahol a már ismertetett felépítésű szerkezetben az előzőekben bemutatott lézeres megmunkálási folyamatot hajtottuk végre. A 102 támasztó elem alapját jelentő félterméket a 821 tüskére szereltük fel, majd számítógépben tárolt grafikus fiié alapján a 837 lézer működését vezérelve a 17A. ábra szerinti bittérképet valósítottuk meg, vaP 95 02704 .··. ···. · . .

..... : ··;·

-29gyis a 837 lézerrel fokozatosan az anyagot levettük. A 837 lézer bekapcsolt állapotában folyamatosan 1320 W teljesítményt biztosított. A pozitív dioptriaszámú 829 fókuszáló lencsét mintegy 12,7 cm fókusztávolságú lencseként választottuk meg. A 829 fókuszáló lencsét a kiindulási alapot jelentő féltermék szélső részében meg nem munkált hely fölött helyeztük el. Ez a hely egybeesett azzal a referenciaátmérövel, amelyet a kiindulási alapot jelentő félterméknél az előzőekben már meghatároztunk. A 821 tüskének a fordulatszámát a 837 lézerrel végzett anyaglevételi lépések során 35 min'¹ értékre állítottuk be, aminek eredményeként az előállítani kívánt 102 támasztó elem felületének forgássebessége 69 m/min volt. A 826 kocsit fordulatonként 50 μnal toltuk elő. A lézeres anyaglevételi folyamatot addig folytattuk, amíg az előállítani kívánt 102 támasztó elem teljes felületén a lézerrel a kívánt alakzatot elő nem állítottuk. Az így kapott tagolt felületű 102 támasztó elem külső felületéhez közelebb egy első mintázatot és az első mintázat mögött egy második mintázatot tartalmazott, amely a 102 támasztó elem felületében levő bemélyedést alkotott. Az első mintázat a 13. ábra szerinti felületet követte. A második mintázat, vagyis a 102 támasztó elem mélységében az első mintázat mögötti mintázat a 17A. ábra szerinti volt.

2. PÉLDA

Szövés nélküli textília készítése

Az 1C. ábrán látható szerkezetű 10C szövés nélküli textília készítése céljából először az 1. példa megvalósításával tagolt felületű 102 támasztó elemet hoztunk létre. Az 1. példa lépéseinek végrehajtása után a 802 csőből kapott 102 támasztó elemet a 16. ábra szerinti berendezésben a 821 tüskéről levettük, majd a 12. ábrán látható berendezés 90 forgó dobjára helyeztük fel.

A textília alapját vágott hosszúságú gyapotszálak képezték, amelyek felületi sűrűsége mintegy 5,9 kg/m² volt. Ezt a szálhalmazt úgy készítettük el, hogy 100% gyapotból álló mintegy 2,9 kg/m² felületi sűrűségű, hagyományos kártolásos folyamattal készült kócot ugyanilyen, tehát mintegy 2,9 kg/m² felületi sűrűségű, de légárammal kevert szálakból álló kóccal kombináltuk. Az itt bemutatott példánál a kártolt szálak és a légárammal kevert szálak egymás fölött elhelyezkedő rétegeket alkottak. Nyilvánvaló, hogy a rétegek sorrendje a találmány szerinti szövés nélküli textília előállítása szempontjából másodlagos jelentőségű, a kártolt szálak lehetnek mind a légárammal kevert szálak alatt, mind azok fölött.

Az előbb említett mintegy 5,9 kg/m² felületi sűrűségű gyapotszálas szerkezetet hagyományos lapos rudas, tizennyolc nyílásos csíkot tartalmazó kuszáló berendezéssel előzetesen kócoltuk, ahol a nyílásos csíkok a készülék feldolgozási irányában

P 95 02704 * · · ·

-30egymás után voltak elrendezve és annak szélességét teljesen lefedték. A nyílások átmérője 0,18 mm volt, ezekből minden cm-re az egyes csíkoknál mintegy tizenkettő jutott. A kócolást vízzel végeztük. A vizet az első három nyílásba mintegy 1500 kPa nyomáson juttattuk, a következő háromnál ezt a nyomást mintegy 4230 kPa értékre állítottuk be és az utolsó tizenkét nyílásnál mintegy 7 MPa értéket biztosítottunk. Az elökócolást mintegy 100 m/perc sebességgel végeztük és az így előkészített gyapotszövetet gőzkamra fölött szárítottuk és így 100 % gyapotból álló előzetesen kócolt szövedéket kaptunk.

A 10C szövés nélküli textíliát az előzőekben leírt előzetesen kócolt szövedék két lapjából készítettük el. A két lapot az 1. példa szerint kialakított 102 támasztó elem felületén rendeztük el, miután azt a 821 tüskén elrendeztük. A lapokat ezután kis mennyiségű vízzel beszórtuk. A lyukakkal ellátott csíkok aljától a 12. ábrán bemutatott berendezés felületén fekvő szövedéklapok felső felszínéig a távolság mintegy 1,9 cm volt. A megmunkáláshoz a 12. ábrán látható 92 csík alakú nyílások közül csak ötöt használtunk fel. A két szövedékes lapot a nyílások alatt mintegy 91 m/perc sebességgel továbbítottuk, míg a vizet a nyílások keresztül mintegy 11 MPa nyomáson vezettük be. Az erős vízsugárral előállított 10C szövés nélküli textíliát ezt követően vákuumban víztelenítettük, a támasztó elem felületéről elválasztottuk és forró levegős kemencében kiszárítottuk.

A 10C szövés nélküli textíliában olyan 12 alapszinti szövetet készítettünk, amely lánchurkolt kelme benyomását keltette és ezt a támasztó elemben kialakított első mintázat biztosította, ahol az első mintázat a 13. ábrán bemutatott részletnek felelt meg. A 17A. ábra szerinti elrendezésben létrehozott minta biztosította a 10C szövés nélküli textília 16 kiemelkedő részének kialakítását.

A szövés nélküli textíliák előállítására szolgáló berendezések és eljárások számos forrásból ismeretesek, ezekre különböző szabadalmi bejelentéseket tettek.

A felületi sűrűséget a következők szerint határoztuk meg: A vizsgálandó anyagot legalább 6 órán keresztül mintegy 21 °C hőmérsékletű, 65 % relatív nedvességtartalmú atmoszférában tartottuk és ezzel kondicionáltuk. Ezután a kondicionált anyagból előre meghatározott felületi nagyságú présszerszámmal három mintát vágtunk ki. Ez a felületi nagyság mintegy 30 mm² volt. A kivágott minták mindegyikének tömegét analitikus mérlegen megállapítottuk és ezután a lemért tömeget osztottuk az ismert felületi nagysággal. Ez adta a felületi sűrűség mért értékét. A továbbiakban a felületi sűrűség átlagértékét vettük figyelembe, amely a három mintára mért érték átlaga volt.

P 95 02704

............. . ·. · ·. .·* ·· · ..... : ··;· il

-31 Az előzőekben a találmány szerinti szövés nélküli textíliát több kiviteli alak és változat kapcsán ismertettük. A jelen leírás kitanítása alapján azonban szakember köteles tudására támaszkodva számos egyéb lehetőséget képes megfogalmazni.

P 95 02704

Claims (34)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Tagolt felületű szövés nélküli textília, amely alapszinti szövetet (12) és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt (16, 18) tartalmaz, ahol a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) az alapszinti szövettel (12) folytonosan kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben az alapszinti szövet (12) síkszerű textíliaként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy az alapszinti szövet (12) és a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) lényegében azonos felületi és térfogati sűrűségű szerkezetként van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az alapszinti szövet (12) és a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) között átmeneti szálas tartomány (22, 24) van kiképezve, ahol az átmeneti szálas tartomány (22, 24) felületi sűrűsége a kiemelkedő rész (16, 18) és az alapszinti szövet (12) felületi sűrűségétől eltérő értékű.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az alapszinti szövet (12) és a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) között átmeneti szálas tartomány (22, 24) van kiképezve, ahol az átmeneti szálas tartomány (22, 24) felületi sűrűsége a kiemelkedő rész (16, 18) és az alapszinti szövet (12) felületi sűrűségétől eltérő értékű, továbbá az átmeneti szálas tartomány (22, 24) az alapszinti szövetnél (12) és a kiemelkedő résznél (16, 18) kisebb felületi sűrűségű első szakasszal, célszerűen kevésszálú tartománnyal (27) van kiképezve.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az átmeneti szálas tartomány (22, 24) az alapszinti szövetnél (12) és a kiemelkedő résznél (16, 18) nagyobb felületi sűrűségű tartománnyal, célszerűen sokszálú tartománnyal (28) van kiképezve.
5. 5. A 2. - 4. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az átmeneti szálas tartomány (22, 24) az alapszinti szövetnél (12) és a kiemelkedő résznél (16, 18) nagyobb felületi sűrűségű második szakasszal van kiképezve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az első szakasz az alapszinti szövettel (12), míg a második szakasz a kiemelkedő résszel (16, 18) kapcsolódóan van kiképezve.
7. 7. A 3. - 6. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az első szakasz egymással lényegében párhuzamos szálkötegekkel (27a, 30a) van kiképezve.

   P 95 02704 .··. .........

   , ..... · ··:·
8. 8. A 7. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a szálkötegek (27a, 30a) többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva.
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a szálkötegek (27a, 30a) az alapszinti szövetre (12) és a kiemelkedő részre (16, 18) lényegében merőlegesen vannak elrendezve.
10. 10. Az 5. - 9. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a második szakasz egymással lényegében párhuzamos szálkötegekkel (27a, 30a) van kiképezve.
11. 11. A 10. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a szálkötegek (27a, 30a) többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva.
12. 12. Az 1. - 11. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az alapszinti szövet (12) lényegében egymással párhuzamos szálkötegekböl (27a, 30a) álló textúráit szerkezettel van kiképezve, ahol a szálkötegek (27a, 30a) többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva.
13. 13. Az 1. - 12. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedő rész (16, 18) lényegében egymással párhuzamos szálkötegekből (27a, 30a) álló textúráit szerkezettel van kiképezve, ahol a szálkötegek (27a, 30a) többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva.
14. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedő rész (16, 18) és az alapszinti szövet (12) lényegében azonos textúráit szerkezettel van kiképezve.
15. 15. A 14. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a textúráit szerkezet lánchurkolt kelmére jellemző szerkezetként van kiképezve.
16. 16. Az 1. - 15. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) alsó és felső felülettel (18a, 18b) van kiképezve, ahol az alsó és felső felület (18a, 18b) az alapszinti szövet (12) alsó és felső felületétől (12a, 12b) eltérő szintben helyezkedik el.
17. 17. A 13. - 16. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a szálkötegek (27a, 30a) nyílások (27b, 30b) előre meghatározott helyzetű sorozatát meghatározó módon vannak elrendezve, továbbá a legalább egy

    P 95 02704 • · ·

    -34kiemelkedő rész (16, 18) keresztmetszeti vastagsága legalább kétszer nagyobb, mint az előre meghatározott helyzetű sorozatban levő nyílások (27b, 30b) közötti távolság.
18. 18. A 4. - 17. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az átmeneti szálas tartomány (22, 24) a kiemelkedő rész (16, 18) szintje fölé emelkedő felső résszel van kiképezve.
19. 19. Tagolt felületű szövés nélküli textília, amely alapszinti szövetet (12) és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt (16, 18) tartalmaz, ahol a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) az alapszinti szövettel (12) folytonosan kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben az alapszinti szövet (12) síkszerű textíliaként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy elöfonatos szerkezetet alkot, amelynél a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) az alapszinti szövetnél (12) nagyobb felületi sűrűségű szerkezetként van kialakítva.
20. 20. A 19. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) a síkszerűen kiképzett alapszinti szövetből kiemelkedő felső részt és lényegében sík alakú alsó részt tartalmaz.
21. 21. A 19. vagy 20. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az alapszinti szövet (12) és a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) között átmeneti szálas tartomány (22, 24) van kiképezve, ahol az átmeneti szálas tartomány (22, 24) az alapszinti szövet (12) felületi sűrűségénél kisebb felületi sűrűségű anyagként van kialakítva.
22. 22. A 19.-21. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) lényegében egymással párhuzamos szálak sokaságával van kialakítva.
23. 23. A 22. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a lényegében párhuzamos szálak longitudinális irányban a kiemelkedő rész (16, 18) által létrehozott háromdimenziós alakzattal párhuzamosan vannak elrendezve.
24. 24. A 21. - 23. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az átmeneti szálas tartomány (22, 24) egymással lényegében párhuzamos szálkötegekkel (27a, 30a) van kiképezve.
25. 25. A 24. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a szálkötegek (27a, 30a) többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva.
26. 26. A 24. vagy 25. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a szálkötegek (27a, 30a) az alapszinti szövetre (12) és a kiemelkedő részre (16, 18) lényegében merőlegesen vannak elrendezve.

    P 95 02704 • · • · ·· i
27. 27. A 19. - 26. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy az alapszinti szövet (12) lényegében egymással párhuzamos szálkötegekböl (27a, 30a) álló textúráit szerkezettel van kiképezve, ahol a szálkötegek (27a, 30a) többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva.
28. 28. A 19. - 27. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) lényegében egymással párhuzamos szálkötegekből (27a, 30a) álló textúráit szerkezettel van kiképezve, ahol a szálkötegek (27a, 30a) többsége egymással összecsavarodott és egymással kapcsolódó szálakból van kialakítva.
29. 29. A 27. vagy 28. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) és az alapszinti szövet (12) lényegében azonos textúráit szerkezettel van kiképezve.
30. 30. A 29. igénypont szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a textúráit szerkezet lánchurkolt kelmére jellemző szerkezetű anyagként van kialakítva.
31. 31. A 19. - 30. igénypontok bármelyike szerinti szövés nélküli textília, azzal jellemezve, hogy a szálkötegek (27a, 30a) nyílások (27b, 30b) előre meghatározott helyzetű sorozatát meghatározó módon vannak elrendezve, továbbá a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) keresztmetszeti vastagsága legalább kétszer nagyobb, mint az előre meghatározott helyzetű sorozatban levő nyílások (27b, 30b) közötti távolság.
32. 32. Tagolt felületű szövés nélküli textília, amely alapszinti szövetet (12) és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt (16, 18) tartalmaz, ahol a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) az alapszinti szövettel (12) folytonosan kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben az alapszinti szövet (12) síkszerú textíliaként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a szálak sokaságából kialakított alapszinti szövet (12) első síkban, az ugyancsak szálak sokaságából kialakított legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) az első sík fölött elhelyezkedő és vele párhuzamos második síkban van elrendezve, a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) és az alapszinti szövet (12) között átmeneti szálas tartomány (22, 24) van kiképezve, továbbá az alapszinti szövet (12) és a kiemelkedő rész (16, 18) lényegében azonos felületi sűrűségű szerkezetként van kialakítva.
33. 33. Tagolt felületű szövés nélküli textília, amely alapszinti szövetet (12) és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt (16, 18) tartalmaz, ahol a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) az alapszinti szövettel (12) folytonosan kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben az alapszinti szövet (12) P 95 02704

    -36síkszerű textíliaként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a szálak sokaságából kialakított alapszinti szövet (12) első síkban, az ugyancsak szálak sokaságából kialakított legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) az első sík fölött elhelyezkedő és vele párhuzamos második síkban van elrendezve, a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) és az alapszinti szövet (12) között átmeneti szálas tartomány (22, 24) van kiképezve, továbbá az alapszinti szövet (12) a kiemelkedő résznél (16, 18) kisebb felületi sűrűségű szerkezetként van kialakítva.
34. 34. Tagolt felületű szövés nélküli textília, amely alapszinti szövetet (12) és ettől eltérő szintű legalább egy kiemelkedő részt (16, 18) tartalmaz, ahol a legalább egy kiemelkedő rész (16, 18) az alapszinti szövettel (12) folytonosan kapcsolódó háromdimenziós alakzatként van kiképezve, továbbá adott esetben az alapszinti szövet (12) síkszerű textíliaként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a szálak sokaságából kialakított alapszinti szövet (12) első síkban, az ugyancsak szálak sokaságából kialakított legalább két kiemelkedő rész (16, 18) az első sík fölött elhelyezkedő és vele párhuzamos második síkban van elrendezve, mindkét kiemelkedő rész (16, 18) és az alapszinti szövet (12) között átmeneti szálas tartomány (22, 24) van kiképezve, továbbá a legalább két kiemelkedő rész (16, 18) közül legalább az egyik kiemelkedő rész (16) az alapszinti szövettel (12) lényegében azonos felületi sűrűségű előfonatos szerkezetként, valamint a legalább két kiemelkedő rész (18) közül legalább egy másik kiemelkedő rész (18) az alapszinti szövetnél (12) nagyobb felületi sűrűségű szerkezetként van kialakítva.