HUT72248A - Arcuate scanning tape data recorder - Google Patents

Description

A találmány tárgya mágneses információ rögzítés, különösen olyan berendezés, amelynek segítségével az információ t egymást követő ívelt sávokban mágneses szalagra rögzíthető, és onnan leolvasható, amely ívelt sávok harántirányúak mágneses szalag hosszirányára nézve.

A modern számítógépek adattároló alrendszerének hagyományos kialakítása belső és közvetlen hozzáférésű memóriát igényel. Az információ tároló alrendszer tipikusan mágneszszalag egységet is tartalmaz, a belső és közvetlen hozzáférésű egységekben levő információ biztonsági tárolására. Valamennyi tároló alrendszer összetevőinek miniatürizálása során két jellegzetes tárolási módszer tekinthető fontosnak, és a belső és közvetlen hozzáférésű egységek információ tárolási kapacitása lényegesen megnövekedett. A mágnesszalagos hajtóegységeket negyed hüvelykes kazetták alkalmazásával miniatürizálták, ami az iparban szabványossá vált. Mindazonáltal a mágnesszalagos hajtóegység tároló kapacitása (felületi sűrűsége) nem tartott lépést az egyéb tárolóeszközök növekvő kapacitásával. Ennek megfelelően igen nagy szükség van a mágneses szalagra rögzíthető információmennyiség növelésére, ami kizárólag azáltal valósítható meg, ha a szalagon tárolt információ sűrűségét megnöveljük.

A kereskedelmi szempontból fontos mágnesszalagos hajtóegységek közül a legtöbb azon az elven alapul, amely szerint a mágneses szalag egy állandó helyzetű felvevő/olvasó hely mentén haladva egyik csévéről egy másik csévére halad, és a felvevő/olvasó helyen egy vagy több nyomsávos álló helyzetű fej helyezkedik el. Az ilyen rendszerben a felvételt és visz

78840-7807 szajátszást a szalaghoz képest hosszirányban végzik olymódon, hogy a szalagot hosszirányban mozgatják el a felvevő/visszajátszó hely mellett, ahol a fej szerkezete el van helyezve. Az állófejes mágnesszalag meghajtóban a fej szerkezetileg több, harántirányban egy vonalban álló fejet tartalmaz, amelyek helyzete felvétel és visszajátszás során állandó helyzetben van a szalaghoz képest. Az információ a szalagra több, egymással párhuzamos, hosszirányú nyomsávban helyezi el, és a szalagon rögzített információ felületi sűrűségét a fejek méreteinek csökkentésével és a fejszerkezetben a fejek közötti távolság csökkentésével érik el. A kis fejméret és a fejek közötti távolság csökkentése azonban mind a gyártás, mind a fej alkatrészei tekintetében nagy pontosságot igényel. Ennek eredményeként a mágnesszalagos hajtóegység gyártási tűrései, különösen a fejegység mechanikai tűrései egyre szigorúbbá válnak, és elérésük egyre nehezebb és költségesebb. Természetesen minél több fejet alkalmaznak, ehhez járulékosan fejenként olvasó és író elektronikát kell kialakítani, ami tovább növeli ezen hajtóegységek árát.

Amint az a videofelvételek gyakorlatából ismert, a modern, nagy kapacitású és jó minőségű szalagos hajtóegységek olyan fejmechanikát tartalmaznak, amely mozgó szalaghoz képest forgó mágnesfejet tartalmaz. A forgófejes felvevők nagy sebességgel forgó feje eltér az álló helyzetű fejeknél szokásos több, keresztirányban álló fejeket és hozzájuk tartozó elektronikákat alkalmazó megoldástól, ennélfogva elkerüli azokat a problémákat, amelyek az álló helyzetű fejszerkeze78840-7807 • · ·

- 4 tek gyártásával és szerelésével kapcsolatosak. A forgófejes mágnesszalagos hajtóegységek legfőbb fajtáinál szervorend» szert alkalmaznak annak érdekében, hogy a fejet hozzáállítsák a szalagon levő nyomsávokhoz. Az ilyen mágnesszalagos hajtóegységekhez kifejlesztett szervorendszerek javítják a fej és a nyomsáv egymáshoz igazítását és ennek eredményeként lényegesen lecsökken a nyomsávok szélessége és a sávok közötti távköz. Következésképpen a forgófejes mágnesszalag meghajtók lényeges előnyökkel rendelkeznek, felületi sűrűség tekintetében az álló helyzetű fejjel ellátott mágnesszalagos meghajtókhoz viszonyítva.

A legszélesebb körben elterjedt forgófejes mágnesszalag meghajtók rendszere úgynevezett transzverz lineáris, vagy csavarvonalú, vagy helikális letapogatási rendszer. Ennél a rendszernél egy vagy több jelátalakítót (transzdúcért) vagy fejet szerelnek egy fejhordozó dob oldalsó hengeres palástfelületére és ezt a dobot olyan forgástengely körül forgatják, amely párhuzamos, de távköznyire helyezkedik el a mágnesszalag hosszirányú haladási útvonalához képest. Rögzítéskor a mágnesszalag hosszirányú középvonalára keresztirányban egyenes vonalú sávokat rögzít. A csavarvonalú letapogatással működő videó felvevőben mágnesszalagot elbillentett dob palástfelületén vetik át, amely dob palástfelületére (általában kettő) fej van elrendezve. Az eredőként kapott sáv lényegében véve egyenes, amely a szalag hosszirányú középvonalával szöget zár be. A csavarvonalú letapogatás esetében a szervo műveletekhez használható információ a sávokban vagy két külön sávban van elhelyezve, és ezen informáci78840-7807 • · · • «

- 5 ók szolgálnak a letapogató és a szalag sebességének változtatására, és ezzel a nyomsávokat és a fejeket egymással egy » vonalba állítják.

Felületes megfontolás alapján úgy tűnik, hogy a csavarvonalú letapogatás ígéretes abból a szempontból, hogy olymértékben megnöveli a felületi sűrűséget, illeszkedik a számítógép tároló alrendszerének belső és közvetlen hozzáférésű összetevőinek megnövekedett tárolási kapacitásához. A csavarvonalú letapogatású mágnesszalagos meghajtók alkalmazását számítógépek esetében azonban két számottevő tényező korlátozza. Ezek közül az első tényező abban keresendő, hogy a mágnesszalag meghajtó mechanizmusnak olyan szerkezeti kialakításúnak kell lennie, amely a mágnesszalagot és a fejhordozó oldalsó hengeres palástfelületét egymással szoros kapcsolatba hozza. Amint az ismert, a fej és a szalag érintkezését létrehozó mechanizmus csavarvonalú letapogató rendszerekben viszonylag nagy, szerkezetileg összetett és működése viszonylag lassú. Ennélfogva lényegesen megnöveli a mágnesszalagos meghajtó méretét, bonyolulttá és költségessé teszi a gyártást, továbbá a mágnesszalag kazetta cseréjéhez számottevő időre van szükség. A csavarvonalú letapogatású mágneszszalagos rendszerek második hiányossága abban van, hogy a fejet a szalaggal érintkezésbe hozó mechanizmus igen nagy érintkezési nyomást hoz létre a fej és a szalag között, aminek következtében megnövekszik a fej kopása és csökken a szalag élettartama.

A forgófejes mágnesszalagos meghajtók egy másik ismert megoldásánál a fejeket kör alakú sík felület kerületének

78840-7807 • · ·

- 6 környezetében helyezzük el, és a kör alakú felület középpontján, valamint a hosszirányban mozgó szalag síkján átmenő * tengely körül forgatják. Ez a forgófejes megoldás a szalag hosszirányú középvonalára keresztirányú és ívelt sávok sorozatát viszi fel a szalagra. Ez az ívelt letapogatású mágneszszalagos meghajtó szükségszerűen kicsi és egyszerű fejszalag érintkezést hoz létre, amelyben a sík felületű és kör alakú jelátalakítót hordozó felület síkban érintkezik a hoszszirányban mozgó szalaggal. Ez az érintkezési mód nem igényli azt a bonyolult érintkeztető szerkezetet, mint a csavarvonalú letapogatású mágnesszalagos meghajtók, aholis a szalagot vagy elbillentett dob köré vetik, vagy pedig egyenes dob ívelt felületének egy részéhez igazítják. Mindazonáltal két lényeges korlát és egy téves felfogás akadályozta ezen megoldás széleskörű elterjedését. A korlátozások egyike a megfelelő szervorendszer hiánya, másik pedig elfogadható kisnyomású fej-szalag érintkeztető szerkezet hiánya. A téves felfogás az volt, hogy az ívelt letapogatás alapjában véve kis tárolási sűrűséget eredményez.

ívelt letapogatású mágnesszalagos meghajtókat ismertetnek például az US 2750449, az US 2924668, az US 3320371, az US 4636886, az US 4647993 és az US 4731681 jelű szabadalmi leírások. Az US 2750449 jelű szabadalmi leírásban ismertetett letapogató mechanizmus és megoldás kis sebességű, kis sűrűségű hangrögzítő berendezésre vonatkozik, amellyel beszélgetéseket rögzítettek két hüvelyk széles szalagokra. Szervorendszerre itt nem is gondoltak, valószínűleg azért, mert a sávok szélesek, az információsűrűség kicsi, és a visz78840-7807

- 7 szajátszás során a jelsáv kézi úton is letapogatható. Ugyanez vonatkozik az US 2924668 és az US 3320371 jelű szabadalmi leírásokban megadott rendszerekre. Az US 4636886 és az US 4647993 jelű szabadalmi leírásokban ismertetett megoldás nagy adatsebesség felhasználásra vonatkozik, amelyben a fejforgás nagy sebessége növeli az adatsűrűséget közepes szalagsebesség mellett. Az US 4731681 jelű szabadalmi leírás olyan mágneses rögzítő és visszajátszó berendezést ismertet, amelyben a fejnek a szalaghoz képesti viszonylag nagy forgási sebességét aknázzák ki a nagyfrekvenciás videojelek rögzítésének javításához. Egyik hivatkozott leírás sem ismertet semmilyen szervorendszert sem.

Igen nagy hiányossága a korábbról ismert ívelt letapogatású megoldásoknak, hogy egyik sem tartalmaz szervorendszert. Az ívelt letapogatású berendezésekben a fej és a sáv beállítása nehéz feladat, ami geometriailag a sávok íveltségére vezethető vissza. Egyes letapogatásoknál a sávok szélei közelednek egymáshoz, míg a letapogatások közepénél a sávok távolabb helyezkednek el. így az ívelt letapogatású mágneszszalagos meghajtók szervo mechanizmusával szemben támasztott követelmény azt jelenti, hogy a fejet egy vonalban tartsa a sávval, amely viszont nem egyenes vonalú és nincs állandó lineáris geometriai viszony az egymással szomszédos sávok között. A forgófejes megoldások kidolgozásának korai szakaszában szervo mechanizmusokat nem alkalmaztak, és ez a hiányosság azt a következtetést eredményezte, hogy az ívelt letapogatási módszer rosszabb, mint a csavarvonal alakú letapogatás, és ezért az ívelt letapogatású rendszerek fejlesz

78840-7807 • · tését elhanyagolták a csavarvonal alakú letapogatás rovására, és inkább ezeket alkalmazták a nagy megbízhatóságú, <· nagy sebességű, nagy sűrűségű adatrögzítéshez.

A csavarvonalú letapogatásnál keresztirányban a fej kis szög alatt keresztezi a szalagot, és mozgásának fő iránya elsősorban a szalag hosszirányába esik. A szalag mérete rendszerint rendes nyúlás, nedvesség vagy hőmérséklet változás következtében megváltozik, akár három ezrelék arányban. Az ilyen változásokat csavarvonalú letapogatás esetében első közelítésben a szalag feszítésének szabályozásával lehet kiegyenlíteni, és ezáltal változik a ferdén elhelyezett fejdob köré vetett szalag feszített hosszúsága. ívelt letapogatás esetében egy ilyen típusú szabályozás hatástalan lenne, mivel a letapogatás elsősorban keresztirányú a szalag hosszirányához képest, és nincs olyan gyakorlati módszer, amelynek segítségével a szalag szélességét szabályozni lehetne.

Korábbról ismert ívelt letapogatású megoldást egy további jelentős visszatartó ok miatt sem használták modern számítógépek mágnesszalagos meghajtóiként, nevezetesen az a nagymértékű fejkopás, amit a fejnek a szalaggal való érintkezése okozott. így például az US 2750449 jelű szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, amelynél szilárd támasztólapot nyomunk megfelelő módon a forgó fej előtt mozgó szalagnak. Ezen megoldás miatt egyenetlenség áthaladásakor igen nagy helyi nyomások alakulhatnak ki, ez pedig lényegesen megnöveli a fejek és a szalag sérülésének veszlyét, és ahhoz vezet, hogy fej eltümődik, elszennyeződik. Igen nagy sűrűségű és nagy sebességű felvételhez egy ilyen nyomólap alkalma78840-7807 • · « · · · · • · · ♦ 4 • · « « · 4 zása nem célravezető, mivel a fejnek és a hordozónak igen szorosan kell érintkeznie egymással a köztük levő légrésnek nagyságrendileg század mikrométer tartományba kell esnie, azonban ilyen szilárd támasztólappal ilyen szoros érintkezést nem lehet elérni.

Végül említjük azt az általános szakmai vélekedést, amely szerint az ívelt sávok divergenciája kisebb felületi sűrűséget eredményez, mivel a kihasználható szalagfelület az egymással szomszédos sávok között nem halad át a letapogató fejek alatt és ennélfogva a részre nem lehet írni és innen nem lehet olvasni. Mivel a csavarvonalú letapogatásnál a sávok egymással párhuzamosak, ezért íráskor nem kell közöttük helyet hagyni és gyakorlatilag a szalag teljes felülete kihasználható a legteljesebb mértékben. Ebből kiindulva feltételezték, hogy a csavarvonal alakú letapogatásnál a felületi sűrűség nagyobb, mint ívelt letapogatásnál. A valóságban azonban a csavarvonal alakú letapogatásnál a sávok olyan hosszúak, hogy a szalag torzulásai szükségszerűen alakváltozást hoznak létre sávról sávra, ami korllátozza a sávok sűrűségét, ennek következményeként a felületi sűrűséget.

Rövidebb ívelt sávok esetében azonban azt tapasztaltuk, hogy gyorsabb mintavételezésre van lehetőség a szervorendszerhez, szemben a hosszú csavarvonalban letapogatott sávokkal. Ennek a nagyobb mintavételi sebességnek lehetővé kell tennie a fej és a sáv helyzeti eltérésének gyorsabb kimutatását és a fej helyzetének gyorsabb helyesbítését.

A találmány számottevően javítja az ívelt letapogatású megoldást azáltal, hogy új szabályzási módszert ad a fej és

78840-7807 ··· ··

- 10 a sáv beállítására, továbbá azáltal, hogy szükségtelenné teszi nyomólap alkalmazását a szalagnak a forgó fejegységgel való érintkeztetéséhez.

Visszajátszáskor a szalagsebesség szabályzása révén a forgó letapogató fej hozzáállítható az ívelt sávok kezdeteihez , továbbá a letapogató fej forgástengelyének a szalag hosszirányú középpontjához képesti helyzetszabályozásával a fej az egyes sávok vonatkozó végeihez hozzászabályozható és ezáltal egy nagyságrenddel csökkenthetők a csavarvonal alakú letapotásra jellemző és a szalagtorzulásból származó eltérések. Ennek következtében igen keskeny sávok alkalmazhatók anélkül, hogy a sávoknál beállítási hiba keletkezne a feszítés változásából, a szalag torzulásából, valamint az egyes szalagok egymáshoz képesti eltéréséből.

Az egyedülálló szabályozási folyamat váratlan javulást eredményez az ívelt letapogatás sűrűségében viszonyítva a csavarvonal menti letapogatással elérhető sűrűséghez képest, ami annak az eredménye, hogy az ívelt letapogatás nem érzékeny a hosszirányú nyúlásra, hogy rövid letapogatási hossz és nagy a szabályozási mintavételezés sebessége. így például a VHS-rendszerű, 62 mm átmérőjű dobot alkalmazó csavarvonalú felvételkor a letapogatás hosszúsága nagyjából 95 mm. Mivel az ilyen csavarvonalas letapotó szerkezetekben a torzulások kiegyenlítése csak a letapogatás kezdeténél és végénél hajtható végre a szalag feszességének szabályozása útján, ezért nyúlás letapogatás közbeni változása nem egyenlíthető ki, ugyanakkor a jólismert szalagfék hatása következtében számottevő. A csavarvonas rögzítőknél kiegyenlítés vagy javítás

78840-7807 • · ·· ··· · · • · « « · · » ·«*·««« ·· *·

- 11 csupán a viszonylag hosszú letapogatás után történik meg, míg ívelt letapogatású rendszer esetében egynegyed hüvelyk szélességű szalagot alkalmazva kiegyenlítés minden 6,25 mm (1/4 hüvelyk) hossznyi letapogatás után. A csavarvonalas rögzítőknél a sávbeállítás kiegyenlítése bizonyos mértékig megvalósítható a fejeknek a letapogatás irányára nézve keresztirányú tengely mentén történő helyzet állításával is, de az ilyen megoldások költségesek és csak részben vezetnek eredményre.

A találmány szerinti megoldás révén a szabályozás lehetővé teszi milliméterenként 80 vagy ennél több sáv rögzítését, ami nagyjából megegyezik a jelenleg használatos csavarvonalasan letapogató rögzítők adataival.

A találmány továbbá kiküszöböli a fej és a szalag érintkezésével kapcsolatos problémát azáltal, hogy önműködően előállított vákuumot alkalmaz forgó fejhordozó homlokfelületén, ami támasztólap nélkül hozza létre a fej és a szalag közötti érintkezést, és egyúttal azt a meglepő eredményt hozza magával, hogy a fej kopása lényegesen mértékben lecsökken .

Ennek megfelelően a találmány olyan berendezés, amely alkalmas információnak mágnesszalagra való rögzítésére és onnét való leolvasására. A berendezés a következőket tartalmazza:

keretet, mágnesszalagot tartalmazó tartályt befogadó és a mágnesszalagot felvételi helyen helyező keretet,

78840-7807 • · · ·« · « 4· · • » ·’) · » · · · • ♦ · « · « « ·»· ···· ·· ··

- 12 a keretben a mágneses szalaghoz kapcsolódó és azt a felvételi hely mentén továbbító továbbítószerkezetet, forgó jelátvivő hordozót, a jelátvivő hordozón elhelyezett és a mágneses szalagra információt felvevő és információt visszaolvasó legalább egy jelátvivőt, a forgó jelátvivő hordozót a felvételi hely szomszédságában helyező és azt a felvételi helyen áthaladó forgástengely körül elforgathatóan ágyazó szerkezetet, amely forgástengely lényegében a jelátvivő hordozó forgása közben a legalább egy jelátvivő által leírt körpálya középpontjára esik, a mágneses szalagra egymást követő ívelt információs sávokat felíró és visszaolvasó jelátvivő hordozót forgató hajtószerkezetet és a legalább egy jelátvivőhöz, a továbbítószerkezethez, valamint a helyező szerkezethez kapcsolódó és az éves információs sávokban levő szervo információ hatására működve a legalább egy jelátvivőt az információs sávhoz képest helyező vezérlőegységet, amely szabályozza a mágneses szalag haladási sebességét és szabályozza a jelátvivő hordozó helyzetét a felvétel helyén a mágneses szalaghoz képest.

Előnyösen a felvevő-lejátszó berendezés, továbbá a jelátvivő hordozóján olyan szerkezetet tartalmaz, amely a forgó jelátvivőt a felvétel helyén érintkezteti a szalaggal és amely a jelátvivő hordozó forgásának hatására működik olymó78840-7807 dón, hogy csökkenti a nyomást, amely a jelátvivő hordozója és a szalag között van.

A találmány szerinti megoldás két alapvető kiviteli alakját ismertetjük. Az első kiviteli alak olyan szabályozó vagy szervo berendezésen alapul, amelyben több forgó fej közül legalább egy az ívelt sávok sorozatában minden egyes sáv kezdeténél és végénél szervo vagy szabályozó információ olvasására szolgál. A másik kiviteli alak esetében az ívelt sávok sorozatában minden második sáv szabályozó információs szakaszokat tartalmaz kezdeti és végső részén. A szervo információ visszaolvasását olvasó jelátvivők valósítják meg, amelyek a jelátvivő hordozón vannak.

Ennek megfelelően a találmánnyal megoldandó egyik lényeges célunk berendezés és módszer kidolgozása forgó fejeknek mágneses szalagon levő ívelt sávokhoz képesti helyzetének beállítására.

A találmány szerinti megoldás fontos előnyét jelenti az a körülmény, hogy az ilyen beállítást a mágneses szalag haladási sebességének, valamint a jelátvivő hordozó mágneses szalaghoz képesti helyzetének szabályozása révén valósítja meg azon szervo információ hatására, amely az ívelt információs sávokban van.

A találmánnyal további célunk ívelt letapogatású szalagtovábbító rendszer forgó fejegysége és mozgó mágneses szalag közötti érintkezés hatékonyságának javítása a forgó jelátvivő hordozó és a szalag közötti nyomás csökkentése útján.

78840-7807

A találmány megnevezett és további céljait, valamint előnyös tulajdonságait a mellékelt rajzon bemutatott példaként! kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon:

az 1. ábra a találmány szerinti megoldás első kiviteli alakját képező ívelt letapogatású mágneszszalag meghajtó nézeti képe, a 2. ábra az első kiviteli alak forgófejes egysége a felvételi helynél elrendezve mágnesszalaggal kapcsolódva, a 3. ábra a 2. ábra szerinti forgófej egység részlegesen kitört kinagyított vázlati képe, a 4a-4c ábrák az első kiviteli alak forgófej egységének szerkezeti részleteit mutató metszeti képe, az 5. ábra a 4a-4c ábrák szerinti forgófej egység homlokoldali nézete, a 6. ábra a 4a-4c ábrák szerinti forgófej egység 4a ábra 6-6 vonala mentén vett metszete, a 7. ábra a 2. ábra szerinti forgófej egység átviteli szerkezetének felépítése látszati képben, a 8a-8c ábrák a 2. ábra szerinti forgófej egység különböző részeinek geometriai viszonyait bemutató vázlatok, a 9a ábra három jelátvivővel ellátott forgófej egység geometriai viszonyait szemléltető diagram két egymással szomszédos ívelt jelsáv kezdetéhez viszonyítva,

78840-7807 a 9b ábra ehhez hasonló geometriai elrendezést szemléltet hét jelátvivővel ellátott jelátvivő dobhoz, a 10. ábra a találmány első kiviteli alakjának ívelt jelsávjaiban alkalmazott információ elrendezését szemléltető vázlat, a lla-llc ábrák a találmány első kiviteli alakjával felírt ívelt jelsávok alapján szemlélteti a szervo jelátvivő működését, a 12. ábra a 2. ábra szerinti forgó fejegység szervo jelátvivője által visszaolvasott helyzeti hibajel diagramja, a 13. ábra olvasó jelátvivő használatát szemlélteti szervo információnak ívelt jelsávokból való visszaolvasására a találmány első kiviteli alakja esetében, a 14a és 14b ábrák a találmány szerinti forgófej egység billenő rendszerű állítását szemléltetik, a 15a és 15b ábrák a találmány szerinti billenő rendszerű állítást működtető szerkezetei, a 16. ábra a találmány első kiviteli alakja szerinti mágnesszalag meghajtó csatorna és szabályozó összetevőit szemléltető tömbvázlat, a 17. ábra a találmány első kiviteli alakja szerinti szervo beállítási folyamatot szemléltető folyamatábra, a 18. ábra a találmány második kiviteli alakja szerinti forgófejes egység nézeti képe,

78840-7807

a 19. ábra a 18. ábra szerinti forgófejes egység végének kinagyított robbantott ábrája, a 20. ábra a második kiviteli alak forgófejének felülnézete a felvétel helyénél a mágnesszalaghoz kapcsolódva, a 21. ábra a második kiviteli alak forgófej egységének kinagyított részlete a szerelt jelátvivővel, a 22. ábra a 21. ábra szerinti jelátvivő a vége felől nézve, a 23. ábra a 18. ábra szerinti forgófej egység különböző összetevőinek geometriai viszonyait szemléltető vázlatos kép, a 24. ábra a 8. ábra szerinti forgófej egység olvasó és író jelátvivőjének sugárirányú méretviszonyait szemléltető vázlat, a 25a-25c ábrák vázlatosan szemléltetik a második kiviteli alak esetére ívelt sávok felvitelét a mágnesszalagra, a 26a-26d ábrák vázlatosan szemléltetik a második kiviteli alak esetén szervo információk felírását ívelt sávokba, a 27. ábra a második kiviteli alakkal felírt ívelt sáv adatelrendezését szemléltető vázlatos ábra, a 28. ábra a találmány második kiviteli alakjának megfelelő mágnesszalag meghajtó csatorna és szervo összetevőinek tömbvázlata,

78840-7807 a 29a és 29b ábrák a második kiviteli alak szerinti mágnesszalag meghajtó elülső szalagvezetője, a 30. ábra a jelátvivő dob egy másik kiviteli változatának oldalmetszeti képe, a 31. ábra a 18. ábra szerinti kiviteli alak egy változatának képe a vége felől nézve,, a 32. ábra a kiviteli változat részének kinagyított metszeti képe, amely mutatja az olvasófej szerkezetét, a 33. ábra a sávok címét tartalmazó mezők felhasználását szemlélteti a jelátvivő letapogatásának és a forgófej egység beállításának szabályozásához , a 34a-34e ábrák a jelátvivő dobon kialakított centrifugális szivattyú különféle kiviteli alakjai.

Számítógép rendszerek belső és közvetlen hozzáférésű tárolóinak információját általában véve biztonsági okokból mágnesszalagon is tárolják. Mágnesszalagos tárolást általános célra is használnak információs jelek rögzítésére, amelyek különállóan is kezelhetők. Amint az ismert, mágnesszalag meghajtókat használnak belső és közvetlen hozzáférésű tárolókból nyert adatok rögzítésére, és így ezek az adatok ezen tárolóegységek meghibásodása vagy a számítógép rendszer adatvesztése esetén felhasználható. Ez a biztonsági tárolás magában foglalja az adatoknak mágnesszalagon való rögzítését biztonsági tárolás céljából.

78840-7807

- 18 A legáltalánosabban használt közvetlen hozzáférésű tárolók hordozható és asztali számítógépeken az úgynevezett merev lemezes vagy Winchester tárolók, amelyek három és fél hüvelyk vagy ennél kisebb mágneslemezeket tartalmaznak. A három és fél hüvelykes Winchester lemez tárolóképessége 40 megabite adatmennyiség vagy ennél több. A számítógép rendszer körültekintő üzemeltetése esetén a merev lemezen tárolt adatokat időszakonként átmásolják (backup) és így ezek a fej esetleges meghibásodása esetén nem vesznek kárba. Kívánatos lehet továbbá, hogy a merev lemezen tárolt adatokat archívumban, könyvtárban vagy olyan közegen tárolják, amely azután kézzel egy másik számítógéprendszerhez továbbítható. Végül említve a biztonsági szempontok miatt szükségessé válhat valamely lemez törlésének és/vagy hordozható közeg tárolásának megbízható helyen való végrehajtása. Ilyen célra széles körben mágneses szalagot használnak.

A kezelés egyszerűsége és kényelmessége miatt a mágneszszalagokat általában véve tartályokban, például kazettákban használják. Egy ilyen kazetta tipikusan olyan házat jelent, amely adagoló és felcsévélő csévékre feltekert mágneses szalagot tartalmaz. A kazetta egy mágnesszalag meghajtónak nevezett mechanizmusba helyezhető, amely alkalmas adatoknak a kazetta szalagjára történő felvételére vagy visszaolvasására. Jelenleg a hordozható és asztali számítógép rendszerekben miniatűr mágnesszalag meghajtókat és hozzá való kazettákat használnak. A kereskedelemben hozzáférhető kazettákat általában DC1000, DC2000 stb. típusjelzésekkel ellátva forgalmazzák. Az ilyen típusú mágnesszalag kazettákat ismer78840-7807 teti az US 3692255 jelű szabadalmi leírás. Ez a kazetta keskeny mágnesszalagot tartalmaz, amelynek szélessége nagyjából 1/4 hüvelyk, vagyis 6,3 mm. A kazetta alakja lapos téglalap, és mérete széltében 14x60 mm, hosszúsága mintegy 81 mm. A kazettának fém alaplapja van, amely meggátolja deformációját, és elősegíti a kazettának a mágnesszalag meghajtóba való pontos beillesztését. A kazettában levő mágnesszalag leadó és felvevő orsó között áttekercselhető, amely orsók az alaplap és egy műanyag fedél közé forgathatóan vannak beszerelve. A tekercselést szíjhajtású görgővel valósítják meg, amely mágnesszalag meghajtó hajtógörgőjéhez csatlakoztatható. A szíjhajtású görgő hajtja a szíjat, amely kapcsolódik az egyes orsókra feltekercselt szalagokhoz. A kazettának továbbá elfordítható szalagfedele van, amely a mágnesszalag meghajtóba való behelyezés után nyílik és szabaddá teszi a szalagot az olvasó/író fejegységgel történő felvétel vagy visszajátszás számára.

Az alábbiakban ismertetett találmány kialakításánál arra törekedtünk, hogy kihasználjuk a kazetta kis méretéből származó előnyöket, de megnöveljük a szalag tárolóképességét, a hagyományos álló fejjel kialakított mágnesszalagokkal elérhető tárolóképességhez viszonyítva. A találmány értelmében ezen cél elérésére ívelten letapogató forgófejes megoldást alkalmaztunk az 1-3. ábrákon szemléltetett módon.

A találmányt szíjhajtású kazettával való együttes használat kapcsán ismertetjük, azonban bármilyen fajtájú szalagtovábbító szerkezettel használható. így a találmány szerinti megoldás használható nem szíjjal hajtott kazettákhoz, orsós

78840-7807 · · · elrendezésekhez, de alkalmazható például megfelelően megvezetett önálló mágnesszalag szakaszokhoz is.

Habár a találmány kidolgozásának egyik fő szempontja az volt, hogy a biztonsági tárolási művelethez jobban alkalmazható legyen, de alkalmazása nem korlátozható erre a felhasználási módra.

Először a találmány szerint ívelt letapogatású megoldás első kiviteli alakját ismertetjük. Az első kiviteli alak szerinti ívelt letapogatású mágneses meghajtó esetében a fej helyzetét és a mágnesszalag sebességét olyan szervo szerkezet szabályozza, amely azon szervo információ hatására működik, amely az egymást követő ívelt sávok sorozata az egyes sávok kezdeténél és végénél van elhelyezve.

Az 1-3. ábrákon feltüntetett miniatűr 10 mágnesszalag meghajtónak 12 kerete van, amely kettős orsós fajtájú 14 kazettát fogad be. A 10 mágnesszalag meghajtó hagyományos kazettatöltő 16 szerkezetet tartalmaz, amely befogadja a 14 kazettát, kinyitja annak 17 szalagfedelét, annak érdekében, hogy szabaddá tegye a benne levő 18 szalagot és a 18 szalagot felvételhez és visszajátszáshoz megfelelő módon helyezi. A 18 szalagot hosszirányban a 14 kazetta 19 támasztógörgőjére gyakorolt forgatóerő hajtja. A 14 kazetta álló helyzetű fő vezetőtüskét tartalmaz. A 20 fő vezetőtüske a 14 kazetta fém alaplapjához csatlakozik a 17 szalagfedél szomszédságában. A 14 kazetta szerkezete a 18 szalagot a 20 fő vezetőtüskén helyezi és a 18 szalag ezután az ábrát tekintve jobbról balra áthalad egy lényegében véve síkban elrendezett felvevő-lejátszó helyen. A 18 szalag hosszirányú hajtásá78840-7807 ra szolgáló forgatónyomatékot 23 hajtóegység juttatja a 19 támasztógörgőre. A jelen leírás olyan megoldásra vonatkozik, amelyben a 23 hajtóegység 25 hajtógörgőt tartalmaz, amely a 19 támasztógörgőhöz kapcsolódik és forgatása esetén a 18 szalagot hosszirányban áthajtja a 21 felvevő-lejátszó helyen. Egy másik lehetséges változat esetében ez a hajtószerkezet elhagyható és a 25 hajtógörgő közvetlenül hozzácsatlakoztatható egy többsebességű motor hajtótengelyéhez.

Miközben a 18 szalag a 26 nyíl irányában hosszirányban előre halad és elmozdul a 21 felvevő/lejátsző helyen, közben az adatokat rögzíti (felírja vagy leolvassa a szalagra, illetve a szalagról) a forgó rendszerű 30 jelátvivő egység (letapogató) segítségével. A forgó rendszerű 30 jelátvivő egység 32 szerelőperemekkel van rögzítve a 12 kerethez. A forgófejes 32 jelátvivő egység elülső vége kör alakú lényegében véve sík 33 felületet tartalmaz, amelyhez illeszkedve egy vagy több 35 jelátvivő van felszerelve. Ez a kör alakú 33 felület 38 forgástengely körül forog, amely a kör alakú 33 felület középpontján halad át. Mikor a kör alakú 33 felület forog, akkor a 35 jelátvivők kör alakú 39 jelátviteli pálya mentén körben forognak. A forgófejes 30 jelátvivő egység úgy van elhelyezve, hogy a kör alakú 33 felület a 21 felvevő/lejátszó helyen helyezkedik el, és itt halad át a 38 forgástengely olymódon, hogy miközben a 35 jelátvivők körbe forognak a kör alakú 39 jelátviteli pálya mentén, a 18 szalagon keresztirányban egymás után ív alakú sávokat pásztáznak (tapogatnak) végig. Az így végigpásztázott sávok sorozata hosszirányban helyezkedik el a 18 szalag mentén és minden

78840-7807 • · 9 · · egyes ívelt sáv a sorozatban keresztirányban fekszik a 18 szalag hosszirányához képest és a pásztázás a szalag szélének közelében kezdődik, és közel az átellenes szél előtt végződik.

A forgófejes 30 jelátvivő egység külső 41 köpenyt tartalmaz, amely lényegében véve egy hosszúkás, üreges henger elülső 42 végénél megfelelő alakban kiképezve. A 41 köpenyben hengeres jelátvivő 43 dob helyezkedik el. A 43 jelátvivő dob egy tömör alkatrész, amelynek elülső homlokfelülete képezi a kör alakú 33 felületet, amely mentén helyezkednek el a 35 jelátvivők. A 43 jelátvivő dob álló helyzetű cső alakú középszakaszán át tömör gyűrűs 46 hajtórészhez és tömör gyűrűs 48 helyezőrészhez kapcsolódik. A 43 jelátvivő dob a hajtóegység és a 48 helyezőegység egymással az álló helyzetű 45 középrészen átvezetett 47 tengellyel kapcsolódik.

A 46 hajtóegység vagy motor előnyösen mágnesezhető anyagból, például ALNICO5 anyagból készül olymódon, hogy több É-D póluspárt képezzen, amelyek elektromos motor forgórészét képezik. Ezen elektromos motor állórészének tekercsei a 45 középrész hátulsó belső felülete körül vannak felszerelve. A 3. ábrán egyetlen ilyen 49 állótekercset tüntettünk fel. Ezen kialakítás révén a 49 állótekercsekre bocsátott elektromos áram az egy egységgé összekapcsolt 46 hajtóegységet, 47 tengelyt és 43 jelátvivő dobot forgásba hozza.

A 35 jelátvivők számára az adatok felvételét és visszaolvasását forgó transzformátorok teszik lehetővé, amelyeket a későbbiekben részletesebben ismertetünk. A 3. ábrán a forgó transzformátorpár forgórészre szerelt 51 tekercset tar78840-7807 • ··» talmaz, amely a 35 jelátvivők közül az egyikhez csatlakozik, és a 43 jelátvivő dob minden egyes körülfordulásakor egyszer mágneses csatolásba kerül egy állórészre szerelt 53 tekercsesei. Amikor elektromos jelet kapcsolunk az állórészre szerelt 53 tekercsre, az átcsatolódik a forgórészre szerelt 51 tekercsre és innen az egyik 35 jelátvivőre, és ezzel íves sávot vesz fel a 18 szalagra. Visszajátszáskor a 35 jelátvivők forgás közben végigpásztázzák a 18 szalagra írt ívelt sávokat és mindegyik elektromágnesesen érzékeli az ezekben a sávokban levő információt és áramot állít elő, amely mágneses mezőt gerjeszt az egyik forgórészre szerelt 51 tekercsben. Ez a mező átcsatolódik az állórészre szerelt 53 tekercsre és abban áramot indukál, amely innen elvezetve adatcsatorna áramkörére kerül (ez nincs ábrázolva az 1-3. ábrákon) és itt szabványos adatjellé alakul.

A forgó 30 jelátvivő egység továbbá igen fontos helyező tulajdonsággal rendelkezik, amely felhasználható a kör alakú 33 felületnek a 18 szalaghoz képesti szervo rendszerű beállítására. Ez a helyzetbeállító szerkezet párosán elrendezett letapogatási helyzetet állító 55 tekercset tartalmaz, amelyek átmérő irányban egymással szemben a 41 köpeny hátsó részének belső felületén a 48 helyező elem közelében vannak felszerelve. Előnyösen a 48 helyező elemet nagy vezetőképességű anyag, például vörösréz alkotja, amely akár az egyik, akár mindkettő helyzetállító 55 tekercs által létrehozott mező hatására működik. Az álló helyzetű 45 középrész a 41 köpenyen belül 57 golyó által képzett gömbcsapágy és 58 állítócsavar segítségével elfordíthatóan van ágyazva. Az 57

78840-7807 csapágygolyó és az 58 csapágycsavar egymással úgy áll egy vonalban, hogy a 45 középrész 59 forgástengely körül el tud fordulni, amely 59 forgástengely párhuzamos a 12 keret fenékrészével és merőleges a 38 forgástengelyre. Amint azt később tárgyaljuk, a 43 jelátvivő dobot a 46 hajtóelemet, öszszekapcsoló 47 tengely forgathatóan van ágyazva a 45 középrészben erre alkalmas csapágyazások segítségével, és így a 43 jelátvivő dob, a 45 középrész, a 46 motorelem és a 47 tengely, valamint a 48 helyezőelem egyetlen egységként együtt tud elfordulni az 59 tengely körül. Az 59 tengely úgy van elhelyezve, hogy átmenjen az egység statikus súlypontján. Az elforgató erőt a letapogatási helyzetet állító 55 tekercxek hozzák létre. Mikor ezeket az 55 tekercseket a későbbiek során tárgyalt módon ellentétes irányban gerjesztjük, akkor a felépülő mezők kölcsönhatásba kerülnek a 46 helyezőelemmel és arra elfordulást létrehozó nyomatékot gyakorolnak. A később tárgyaltakkal összhangban ez az elforgató nyomaték az ívelt sávokban tartalmazott állító vagy szervo információk hatására fejlődik ki és nagysága akkora, hogy a 35 jelátvivőket hozzáállítja a 18 szalagon levő ívelt sávokhoz azáltal, hogy a forgó 30 jelátvivő egység 41 köpenyben elforgathatóan elrendezett részét elfordítja. Amint az belátható a 3. ábra alapján, a forgó 30 jelátvivő egység belső részének elfordítása elmozdítja azt a pontot, ahol a 38 forgástengely metszi a felvétel/lejátszás helyét és ezáltal állítja a kör alakú 33 felület helyzetét a 18 szalaghoz képest a 21 felvételi/lejátszási helyen.

78840-7807

A 4a-4c, valamint az 5. és 6. ábrák 80 forgófej egység szerkezetét magyarázzák. A 4a ábrán a 80 forgó fejegység kis távolságnyira helyezkedik el egy 87 szalagkazettától annak érdekében, hogy világosan mutasson be néhány szerkezeti részletet megőrizve ugyanakkor a 80 forgó fejegység helyzetét a 87 kazettában levő 84 szalaghoz képest. A 80 forgó fejegység (amely megfelel az 1-3. ábrákon bemutatott 30 forgó fejegységnek) 82 köpenyt tartalmaz, amely megfelelően alakított alumíniumból készül és lényegében véve csöves alakja elülső és hátulsó 83 és 93 végei vannak. A 82 köpeny elülső 83 vége párosán elrendezett átmérő irányban egymással szembenfekvő szalagtámasztó 85a és 85b nyúlványokat képeznek. Ezek a 85a és 85b nyúlványok a jobb kopásállóság érdekében kemény galvanizált réteggel vannak bevonva. A 85a és 85b nyúlványok végei kismértékben le vannak kerekítve annak érdekében, hogy hozzákapcsolódjanak a 87 kazettában levő 84 szalaghoz a felvétel/lejátszás helyén. A 4a ábra mutatja, hogy a 85a nyúlvány egy vonalban fekszik a 87 kazetta 86 vezetőcsapjával. A mágnesszalag meghajtóba helyezve a 80 forgó fejegység úgy van elhelyezve, hogy a 85a nyúlvány a mágneszszalag meghajtóba helyezett 87 kazetta 86 vezetőcsapjának közvetlen közelében legyen. A 80 forgó fejegység úgy helyezkedik el a mágnesszalag meghajtóban, hogy a 85a és 85b nyúlványok egy vonalban álljanak a meghajtóba szerelt 90 helyezőelemekkel, amelyek a behelyezett 87 kazetta helyzetét határozzák meg.

A 4c ábra mutatja a 80 forgó fejegység elülső 83 végét a 4a ábrához képest 90° szöggel elfordítva, annak érdekében,

78840-7807 hogy megmutassa a 83 vég körvonalát a 85a nyúlvány környezetében. Amint azt a 4a és 4c ábrák mutatják, elülső 83 végbe a szalaghoz kapcsolódó 85a nyúlványok mögött 88 szellőzőnyílások vannak kialakítva a 82 köpenyben. A szalaghoz kapcsolódó 85a nyúlvány hátulsó oldalán az elülső 83 vég belső felületén a 88 szellőzőlyukak előtt aerodinamikus 89 betét van elhelyezve.

A 82 köpeny hátulsó 93 végén a 82 köpeny belső oldalán csomagban a letapogatási helyzetet állító tekercsrendszer gyűrűi vannak felszerelve. Az 5. ábrán látható a 94 gyűrűk síkbeli alakja. Mindegyik 94 gyűrűn átmérő irányban egymással szembenfekvő páros 95 tekercselőnyúlvánnyal van ellátva. Mikor a 95 tekercselőnyúlványok a 4b ábrán körvonalával szemléltetett 96 tekercsekkel vannak felszerelve, akkor ez képezi a letapogatási helyzetet állító tekercseket. Amint azt a 4a ábra mutatja, a hátulsó 84 vég belső felületén gyűrűs 92 ütköző van elhelyezve közvetlenül a letapogatási helyzetet állító 96 tekercsek 94 tekercselőgyűrűi mögött.

A 80 forgó fejegység mozgó alkatrészei 100 jelátvivő dobot, 107 tengelyt, 108 motorelemet, 110 helyezőelemet és 109 középrészt tartalmaznak. A 100 jelátvivő dob alakjára nézve hengeres alkatrész, amelynek központi 102 lyukát csupán részben tölti ki a 107 tengely elülső vége. A középponti

102 lyukat keresztirányú 103 nyílás kapcsolja össze 82 köpeny belsejével az első végnél. A középponti 102 lyuk és a

103 nyílás centrifugális szivattyút képez, amely a következő módon működik: A 100 jelátvivő dob forgatása a levegőt áthajtja a 88 szellőzőnyíláson. Mikor a 100 jelátvivő dob fo78840-7807

- 27 rog, akkor a 103 nyíláson áthaladó levegő sebessége elegendően nagy ahhoz, hogy vákuumot hozzon létre, amely a 103 nyíláson át becsatlakozik a középponti 102 lyukba, és a 84 szalagra hatva azt behúzza és szoros fizikai érintkezésbe hozza a 100 jelátvivő dob homlokoldali végének kör alakú felületével .

A 103 nyílásból kilépő légáramot a lejtős szerkezetű aerodinamikus 89a betét a 88 szellőzőlyukakhoz tereli, ahol kilép a 82 köpenyből. Az aerodinamikus 89a betét lejtős szerkezete a 100 jelátvivő dob külső palástfelülete körül körben keringő levegővel együttműködik és a légáramot a 88 szellőzőlyukak irányába hajtja. Ezáltal csökkentett légnyomású tartomány alakul ki a 100 jelátvivő dob elülső oldalán a felvételi hely és a 85a nyúlvány között. Ez a csökkentett nyomás a 84 szalagot hozzáhúzza a 100 jelátvivő dob homlokfelületének a 85a nyúlvány körüli tartományába. Ehhez hasonló módon az aerodinamikus 89b betét szerkezetének lejtése ellentétes az aerdinamikus 89a betét lejtésével és ezáltal megnövelt nyomású tartományt hoz létre a 100 jelátvivő dob és a 85b nyúlvány között és ezáltal csökkenti a fej/szalag érintkezést a 85b nyúlvány körüli gyűrűs tartományban.

A 4a ábrát tekintve tegyük fel, hogy a 80 forgófejes jelátvivő egység úgy helyezkedik el, hogy a 100 jelátvivő dob homlokfelületén levő kör alakú felület fizikailag érintkezik a 84 szalaggal. Tegyük fel továbbá, hogy a 100 jelátvivő dob forog. Az előzőleg már a 100 jelátvivő dob kör alakú homlokfelületével lényegében véve érintkező 84 szalagot a középponti 102 lyukban keletkező vákuum nekihúzza en78840-7807 ♦ · · • · nek a kör alakú felületnek. Ez a jelenség azon az elven alapul, hogy a 84 mágnesszalag hajlékony és bármilyen ráható erő hatására képes alakulni. Előnyösnek tekintjük a vákuum létrehozását a 84 mágnesszalagnak a 100 jelátvivő dob homlokfelületéhez való hozzányomásához, azonban levegő vagy más nyomott fluidum is ráirányítható a 84 mágnesszalag hátsó (felvételt nem tartalmazó) oldalának és ezzel hozzányomható a 100 jelátvivő dob homlokfelületének. Ez a jellemző számottevő javulást eredményez azon megoldáshoz képest, amellyel a korábban hivatkozott US 2750449 jelű szabadalmi leírás szerinti megoldásban használnak a fej/szalag közötti érintkezés létrehozásához. Ezen korábbi ismert megoldás merev mechanikai eszközt tartalmaz, amely a mágnesszalag hátoldalával érintkezik. Annak ellenére, hogy maga a szalag hajlékony, azonban ez a mechanikai nyomás ezen korábbi megoldásban merev, így a szalagon levő szennyeződés a fej és a szalag közé szorul, a nyomás hatására beágyazódik a szalagba és maradandó kiesést, információvesztést okoz ezen a ponton és szükségtelen mértékű kopást okoz a forgó fejegységen. Fluidum (nyomot levegő vagy gáz) használata lehetővé teszi, hogy a szalag és a fej közötti kapcsolódás alacsony súrlódású felület mentén jöjjön létre, amely rugalmasan viselkedik az esetleges szennyező szemcsékkel szemben, és a szalag a szemcsék hatására kismértékben kitér a jelátvivő dob felületétől. A 100 jelátvivő dob hátulsó végéhez gyűrűs 104 forgótekercs tartó van rögzítve és ez terelő felületet képez a forgó transzformátoroknak a 100 jelátvivő dob homlokfelületén elhelyezett (itt nem ábrázolt) jelátvivőkhöz kapcsolódó 105

78840-7807 • ·· *·· ·* • · « · « · ··· ·· 4« · · forgótekercsei számára.

A 107 tengely a 100 jelátvivő dob központi 102 lyukának alsó részéhez csatlakozik és hozzá van erősítve a gyűrű alakú 104 forgótekercs hordozó, továbbá a hengeres 108 motorelem. A 108 motorelem a korábbiakkal összhangban mágnesezett anyagból van kialakítva.

A 110 helyezőelem rögzítetten hozzá van szerelve a 107 tengely hátulsó végéhez a 108 motorelemhez képest távköznyire. A 110 helyezőelem a korábbiakkal összhangban vezetőképes anyagból van elkészítve.

Az álló helyzetű 109 középrész cső alakú fémdarabból van elkészítve. A 109 középrész elülső végéhez gyűrű alakú 112 állótekercs hordozó van hozzáerősítve, továbbá hordozza a forgó transzformátor 111 állótekercseit. Közvetlenül a 112 állótekercs hordozó mögött 113 rögzítőgyűrű és 115 hullámos alátét van elhelyezve a 107 tengelyen annak érdekében, hogy azt nekifeszítse a 112 állótekercs hordozónak. A 109 középrész belsejébe egymástól távköznyire 117 csapágyazások vannak elhelyezve, amelyek a 107 tengelyt forgathatóan ágyazzák a 109 középrészben. A 117 csapágyazásokat egymáshoz képest gyűrű alakú 119 távtartó tartja meg. A 107 tengelyen a hátulsó 117 csapágyazás és a 108 motorelem között 121 távtartó helyezkedik el, amely előterheli a 107 tengelyt a 109 középrészen.

A 109 középrész belsejében hátul gyűrű alakú állótekercsek vannak beszerelve, amelyek motor 122 állótekercselését képezik. A 6. ábra mutatja a 122 állótekercsek síkbeli alakját és mindegyik hat 123 nyúlványt tartalmaz, amelyek a mo78840-7807 « · · · ««· · · • · · · · * · «····«· ·· *· ··

- 30 tor állórészére szerelt tekercseit hordozzák. A 4a ábra a motor állórészének 125 tekercstesteit mutatja körvonalukkal.

A 80 forgó fejegység mozgó része magában foglalja a 100 jelátvivő dobot, a 107 tengelyt, a 108 motorelemet, a 110 helyezőelemet, egy billenőelemet, a 109 középrészt, amelyhez hozzá van szerelve a 117 csapágyazásokon át a forgórész. A billenő 109 középrész 126 csapágygolyóval és 127 csapágycsavarral csatlakozik a 82 köpenyhez.

A forgó fejegység adatrögzítéshez és visszaolvasáshoz szükséges részeinek fizikai felépítését a 7., valamint 8a-8c ábrák szemléltetik. A jobb érthetőség és könnyebb szemléltethetőség érdekében ezeken az ábrákon bizonyos méretek el vannak túlozva, és egyes alkatrészek kismértékben megváltoztatott helyzetben vannak feltüntetve. Először meg kívánjuk jegyezni, hogy az írás, olvasás és szervo szabályozás műveletei végrehajthatók egyetlen fejjel, egyetlen forgó transzformátorral, és olyan kapcsolt elektronikával, amelyben egymástól elkülönített író, olvasó és szervo szabályozó csatorna van. így tehát a találmány szerinti megoldás ténylegesen használható ilyen felépítéssel is. Mindazonáltal az egyetlen fejjel megvalósított kialakítás nem támogatja hatékonyan az írást követő olvasás műveletét, amelynek során a felírt sáv azonnal újra olvasható érvényesítés céljából. Egyetlen fej esetében a jelátvivő dob mentén elhaladó szalag mozgása az írósávot a jelátvivő pásztázási pályája után hordozza és megakadályozza, hogy a fej soron következő körülfordulása során leolvassa ezt a sávot. Természetszerűleg amennyiben a hajtógörgőt léptető motor hajtaná, akkor a szalag egyetlen

78840-7807 • · · < · sávszélességnyi lépéssel léptethető tovább, amelyre először kétfunkciós jelátvivővel felírás, majd a következő letapogatás során visszaolvasás hajtható végre, és a szalag ezt követően léptethető tovább egy sáv szélességének megfelelő mértékben. Egy ilyen elrendezés igen lassú működést, hosszú adathozzáférési időt, viszonylag bonyolult és költséges elektronikát eredményezne. Amennyiben ennek az egyetlen fejnek kellene elvégeznie a szervo szabályozás műveleteit, akkor ezek a hátrányos tulajdonságok tovább erősödnének.

A fenti problémák kiküszöbölése érdekében ezért a jelátvivő dob gyártásának kismértékű bonyolultabbá válása árán a találmány első kiviteli alakja minimális kiépítésben legalább három jelátvivőt tartalmaz, egyet íráshoz, egyet olvasáshoz és egyet szervo szabályozáshoz.

Az első kiviteli alak három fejes elrendezését a 7. ábra mutatja, amelyben az olvasó, író és szervo fej szerkezete az óramutató járásával ellenkező sorrendben van elhelyezve 2 jelátvivő dob oldalfelülete mentén. Szerkezetét tekintve a három fej lényegében véve egyforma és szélességük, valamint a dob homlokfelületén való sugárirányú helyzetük tér el egymástól. Az író és a szervo jelátvivők kismértékben szélesebbek, mint az olvasó jelátvivő. Ezenfelül minden fejszerkezetnek a jelátvivő dob homlokfelületének középpontjához képesti sugárirányú helyzete egyedi, amelyet a későbbiekben részletesen ismertetünk. Minden egyes fejszerkezet jelátvivő tartóelemet tartalmaz, nevezetesen a 202b olvasó tartóelemet, amely a 200 jelátvivő dob hengeres palástfelületéhez 202c csavarral van hozzáerősítve. Minden egyes tartóelem

78840-7807 ♦ «« »· ·· ·· • * · 1 ·»* *· • · · · · · · ·«··*«· ** ·· ♦ · kéttekercses jelátvivőt tartalmaz. A 202b tartóelem 202a olvasó jelátvivőt hordoz, a 204 író jelátvivő és a 206a szervo jelátvivő a vonatkozó 204b és 206b tartóelemen van. Gyakorlatban a 200 jelátvivő dob oldalfelülete résekkel van ellátva, és ezek fogadják be a 202b, 204b és 206b tartóelemeket és így a 202a, 204a és 206a jelátvivők 200 jelátvivő dob külső kerületének közelében helyezkednek el. Ez a kialakítás a 7. ábrán nem látszik, azonban a 2. és 3. ábrák világosan mutatják a rések kiképzését.

A jelátvivők tartóelemei úgy vannak elhelyezve, hogy a jelátvivők csúcsai kismértékben átnyúlnak a 200 jelátvivő dob homlokfelületének síkján (ez a 7. ábrán nem látszik). így a 200 jelátvivő dob óramutató járásával ellentétes irányú forgása közben minden egyes jelátvivő körív alakú sávot pásztáz végig a 200 jelátvivő dob homlokfelületétől kis távköznyire, de azzal párhuzamosan.

Habár a 7. ábrán bemutatott kiviteli alak három fejet tartalmaz, azonban a találmány szerinti megoldás tetszőleges számú fejjel is kialakítható a kívánt szerkezeti kialakításnak megfelelően.

A 7. ábrán feltüntetett mindhárom jelátvivő egyetlen forgó transzformátorral kiszolgálható, amelynek a forgórészre szerelt tekercse és állórészre szerelt tekercse van. Ez azonban ezúttal is elektronikus kapcsolókat igényelne, annak érdekében, hogy elkülöníthetők legyenek egymástól az író, olvasó és a szervo szabályozó csatornák. Ezen túlmenően az egyetlen többfunkciós forgó transzformátor impedanciájának hatása kombinálva az elektronikus kapcsolás által keltett

78840-7807 jelenségekkel megnövelné a csatornák zaját is. Ennek megfelelően az első kiviteli alakban különőlló, a megfelelő célra kialakított forgó transzformátort tartalmaz mindegyik fejhez. A 7. ábrán bemutatott kiviteli alak ennélfogva az olvasófejhez társított forgó transzformátort tartalmaz, amelynek forgórészre szerelt és tekerccsel ellátott 212 magja és állórészre szerelt, tekerccsel ellátott 222 magja van. A forgórészen levő 212 mag tekercse kéteres 212a jelvezetékkel kapcsolódik az olvasó 202a jelátalakítóhoz. Az író 204 fej kiszolgálására szolgáló forgó transzformátor a forgórészre szerelt és tekerccsel ellátott 214 magot, valamint az állórészre szerelt és tekerccsel ellátott 224 magot tartalmazza. A forgórészen levő 214 mag tekercse kéteres 214a jelvezetékkel csatlakozik az író 204 jelátvivőhöz. Végül a szervofej kéteres 216a jelvezetékkel kapcsolódik a forgórészre szerelt és a szervofejet csatoló tekerccsel ellátott 216 mag tekercséhez, amely az állórészre szerelt és tekerccsel ellátott 226 maggal működik együtt.

Az állórészen elhelyezett 222, 224 és 226 magok rögzítetten vannak felszerelve a 7. ábrán feltüntetett középdarab elülső végéhez, ami a 3. ábrán követhető. Mindegyik álló 222, 224 és 226 mag lényegében véve ívelt alakú és ennek alakja megegyezik a találmány szerinti berendezéssel létrehozott és visszaolvasott sávok alakjával. Végül a 200 jelátvivő dob az óramutató járásával ellentétes forgásiránnyal forgathatóan van felszerelve a 208 tengelyre.

Az első kiviteli alak esetében a forgó transzformátorok lényegében véve azonos szerkezeti kialakításúak. Ebben a te78840-7807 kintetben mind a forgó, mind az álló magok négypólusú eszközök, amelyek elektromágneses működése kiküszöböli a külső mezők által okozott hatásokat. Mindegyik transzformátor forgó és álló magot tartalmaz, amelyek lényegében véve sugárirányban azonos távolságra vannak elhelyezve, de más-más kerületi szöghelyzetben. Nyilvánvaló, hogy az egyes transzformátorok által elvégzendő műveletek koaxiális kör alakú transzformátorokkal is elvégezhetők, külön-külön minden egyes fej számára. Mindazonáltal a koaxiális elrendezés költségei nagyobbak, mint a 7. ábrán bemutatott kialakításé.

A célonként elkülönített és álló tekercsekkel ellátott forgó transzformátorok használata szükségessé teszi a 7., valamint a 8a-8c ábrák szerinti kölcsönös helyzetek betartását (megjegyezzük, hogy a 7. ábrán a tekercsekkel ellátott magok a leírásnak megfelelően vannak feltüntetve, mindazonáltal a 8a-8c ábrák a magok egymáshoz viszonyított helyzetét szemléltetik). Az ábráknak megfelelően a három 222, 224 és 226 mag az állórészen úgy van elhelyezve, hogy egyetlen kör alakú síkfelület ívtartományait foglalják el, és koncentrikusak a forgórészen elhelyezett 212, 214 és 216 magok által elfoglalt kör alakú síkfelülettel, és a 202a, 204a és 206a jelátvivőkkel. Ezen alkatrészek irányítása a mágneszalagokhoz képest a 8a ábrán van feltüntetve a felvétel /visszajátszás helyéhez viszonyítva. A 8a ábra szerint a 230 mágneszszalagnak felső 231 széles és alsó 232 széle van és balról jobbra halad, és eközben a jelátvivő dob a rajta levő jelátvivőkkel és forgó tekercsekkel 233 forgástengely körül az óra járásával ellentétes irányban forog. Ideális esetben a

78840-7807

233 forgástengely lejátszás/visszaolvasás közben a 230 mágnesszalag 234 középvonalát metszi. Az álló helyzetű 222, 224 és 226 magok egymástól szögosztásnyira helyezkednek el és a köztük levő szögtávolság elegendően nagy ahhoz, hogy azt a forgó 212, 214 és 216 magok ne legyenek képesek áthidalni. Az álló helyzetű 222, 224 és 226 magok helyzete állandó, és a 224 mag bal felső sarka lényegében véve egy vonalban áll a 230 szalag felső 231 szélével. Az állórészen levő író 224 mag által elfoglalt kerületi ív a felső 231 széltől a 230 mágnesszalag alsó 232 szélénél tovább terjed. Induljunk ki abból, hogy a 200 jelátvivő dob az óramutató járásával ellentétes irányba forog és az író 204a jelátvivő, valamint a forgórészen levő író 214 mag helyzete a 8a ábrának felel meg. Az állórészen levő 224 magon levő tekercsre íráshoz áramot bocsátva olyan mező alakul ki, amely csatolásba kerül a forgórészen levő 214 maggal és annak tekercsében áramot indukál és azt áthajtja a 204a jelátvivőn és ez lehetővé teszi az író jelátvivő számára, hogy ívelt sávot rögzítsen a 230 mágnesszalagon.

Mikor a 200 jelátvivő dob az óramutató járásával ellenkező irányban elég távolra elfordult, hogy lehetővé tegye az író 204a jelátvivőnek egy teljes sáv rögzítését, akkor az olvasó 202 jelátvivőnek olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy megkezdhesse az éppen felírt sáv visszaolvasását annak érdekében, hogy elősegítse az írást követő érvényesítést. Ezt a helyzetet a 8b ábra mutatja. Amiatt azonban, hogy az író és az olvasó műveletek fizikailag külön sávokra vannak választva a forgó transzformátorban, ez megakadályozza az írásra

78840-7807 szolgáló álló helyzetű 224 mag tekercsének a felhasználását a visszaolvasott jel csatolására. Ehelyett erre a 222 mag olvasó tekercse szolgál. Amint azt a 7. és 8b ábrák szemléltetik, az olvasásra szolgáló 222 mag tekercse az ívelt letapogatási irányban előre halad az állórészen levő 224 mag író tekercséhez képest. Ezenfelül a forgó 212 mag olvasó tekercse a 200 jelátvivő dobon a forgó 214 mag író tekercséhez képest előrébb helyezkedik el a letapogatási irányt tekintve, és a köztük levő szögtávolság elegendő ahhoz, hogy egy vonalban legyen az álló helyzetű 222 mag olvasó tekercsével, miközben olvasást végző 202a jelátvivő a sáv kezdeténél helyezkedik el.

A 8c ábra a 200 jelátvivő dobot a letapogatási irányba való további elfordulási helyzetben mutatja, amely elfordulás elegendő ahhoz, hogy a szervo szabályozás 206a jelátvivője a 230 mágnesszalag alsó 232 széléhez kerüljön. A 200 jelátvivő dob további elfordulásakor a szervo 206a jelátalakító végigpásztázza a 230 mágnesszalagon levő ívelt sávot. A szervo 206a jelátvivő által visszaolvasott jeleket letapogatás közben rá kell csatolni a szervo szabályozás álló helyzetű 226 magjára, hogy a tekercsében helyzeti hibajelet hozzon létre, amelynek alapján működik a szervo szabályozás művelete. Amint azt a 8c ábra mutatja, ehhez az álló helyzetű szervo szabályozó 226 mag tekercsének olyan helyzetben kell lennie, amely szöghelyzetében távköznyire helyezkedik el az álló helyzetű olvasó 222 magtól és tekercsétől, mégpedig a letapogatás irányában, továbbá a szervo szabályozás forgó 216 magjának és tekercsének olyan helyzetben kell lennie a

78840-7807 • ·

- 37 - ‘

200 jelátvivő dobon, amely szögét tekintve letapogatási irányban távköznyire helyezkedik el a forgó olvasó 212 mag tekercsétől, mégpedig olyan távköznyire, amely elegendő ahhoz, hogy egy vonalban legyen szervo szabályozás álló helyzetű 226 magjától, illetve tekercsétől, mikor álló helyzetű jelátvivő letapogatja a 230 mágnesszalagot.

Az első kiviteli alak jelátvivőinek geometriai kialakítását és sugárirányú kölcsönös helyzetét az alábbiakban ismertetjük.

A találmány szerinti megoldás legjobb kiviteli módja mind az első, mind az összes kiviteli alak esetében szóba jöhet negyed hüvelykes, vagyis 6,27 mm névleges szélességű mágnesszalag használata. A mágnesszalag mindkét szélén 0,28 mm szélességű védősávot feltételezve a mágnesszalag használható szélessége 5,76 mm. A jelátvivők által keresztezett letapogatási útvonal névleges sugara 7,62 mm, ami megegyezik az állórészen levő ívelt alakú tekercsek névleges sugarával. Feltételezve, hogy a mágnesszalag névleges sebessége olvasáskor és íráskor másodpercenként 1,59 mm, akkor a három fejjel ellátott jelátvivő dobnak olyan sebességgel kell forognia, amely fordulatonként pontosan egy sávot pásztáz végig. Amennyiben a sávok közötti osztástávolság 12,7 mikrométer, akkor a jelátvivő dob forgási sebessége percenként 7500 (másodpercenként 125 körülfordulás) értékre adódik. Ezen feltételek mellett a jelátvivő dob minden körüliordulásakor olyan sávot fog felírni vagy visszaolvasni a mágnesszalagról, amelynek sugara 7,62 mm, és ívhossza 44° kerületi szögnek felel meg. Egyetlen fej egyetlen sávot 988 με alatt

78840-7807

- 38 pásztáz végig, és a sáv hossza 5,97 mm. Az első kiviteli alak forgófej egységével felírt ívelt sávok sorozatának elrendezését a mágnesszalagon a lla-14c ábrák szemléltetik.

Ezek a feltételek összhangban vannak a 8c ábrán bemutatott szögértékekkel, amelyen a mágnesszalag felső széle és alsó széle között levő ív által lefedett szög 7,62 mm sugár és a mágnesszalag középvonalán fekvő ívközéppont esetén kb. 48°. így egy olyan sáv, amely 44° kerületi szöget fed le, nem foglalja el a teljes rendelkezésére álló helyet. A jelátvivők közötti szögtávolság kb. 51°, ami kismértékben nagyobb, mint az ívelt sávhoz tartozó kerületi szög. Következésképpen egyszerre csak egyetlen fej pásztáz végig egyetlen sávot.

Az írást követő olvasás műveletéhez a 202a olvasófejnek a letapogatás irányával ellentétes irányban ív mentén legalább akkora szögtávolságnyira kell lennie a 204a írófejtől, mint amekkora kerületi szöget az ívelt sáv elfoglal. Ezen túlmenően az olvasófejnek kismértékben más sugáron kell lennie, mint az írófejhez tartozó sugár. Ezt a 9a ábra mutatja, amelyen egymást követő első és második sáv kezdetei vannak feltüntetve a 7., valamint 8a-8c ábrákon feltüntetett három jelátvivő elfordulásához viszonyítva. A 9a ábra vízszintes tengelye mutatja az egyik fejnek a másikhoz viszonyított szögelfordulását, ahol a W1 írófej 0° szögnél helyezkedik el, az S szervo jelátvivő nagyjából 308° szögnél van. Miközben a mágnesszalag felfelé mozdul el (a 8a-8c ábrákon jobbról balra való elmozdulásnak felel meg), a sáv kezdőpontja a jelátvivő fejekhez képest felfelé mozdul el. Mivel a mágnesz78840-7807 szalag sebessége a jelátvivő dob forgási sebességéhez képest van meghatározva, olymódon, hogy minden egyes jelátvivő dob körülforduláskor a mágnesszalag egy sáv szélességének megfelelő távközzel mozdul el a körülfordulás befejeződésekor, mikor az író jelátvivő 360° szöghelyzetben van, és a soron következő második sáv kezdeténél helyezkedik el. Az írásvisszaolvasási műveletkor az olvasó jelátvivőnek úgy kell elhelyezkednie a jelátvivő dobon, hogy sugara akkora legyen, mint az író jelátvivő helyzetét jellemző sugár összegezve a mágnesszalag által azalatt az idő alatt megtett távolsággal, amely alatt a jelátvivő dob az olvasó jelátvivőt az első sáv kezdetére forgatja. A 8c ábrán bemutatott geometriai kialakításnál az író és olvasó jelátvivő közötti szögtávolság 1/7 környinek felel meg, ennélfogva az olvasófejnek a helyzetét jellemző sugár a sáv szélességének 1/7-ével kisebb, mint az író jelátvivő helyzetét jellemző sugár.

A 9a ábra geometriailag szemlélteti az első kiviteli alak alapvető kialakításának jelátvitelét. Ezen alapvető kiépítés egy darab W1 írófejet, egy darab RÍ olvasófejet és egy darab S szervofejet tartalmaz. Az S szervofej kizárólag olvasásra alakítható ki és egymással szomszédosán felírt sávokat használhat a helyzethiba információ meghatározására, amint azt a későbbiek során részletesebben megmagyarázzuk. Természetesen egyetlen szervofejhez több pár író-olvasó fej is alkalmazható. így például a 9b ábrán geometriailag szemléltetett jelátvitel olyan jelátvivő dob működését mutatja, amelyen hét fej van, nevezetesen három író/olvasó fejpár (Wl/Rl, W2/R2 és W3/R3) és az egyetlen S szervofej.

78840-7807

Annak érdekében, hogy az adatok felülírása könnyebb legyen és ne kelljen ehhez igen szigorú beállítási körülményeket betartani, az olvasó jelátvivő kismértékben keskenyebb, mint az író jelátvivő.

Az első kiviteli alak esetében a szervo jelátvivő két egymással szomszédos sáv középpontjai közötti távolságot fedi le (a 9a ábrán az első és második sávok, a 9b ábrán az első és harmadik sávok). Ebben az esetben a szervo jelátvivő forgástengelytől mért távolságát jellemző sugár meghatározásához az írófej helyzetét jellemző sugárból le kell vonni azt a távolságot, amennyit a szalag továbbhalad, miközben a jelátvivő dob az író jelátvivőtől a szervo jelátvivőig elfordul (ez a sáv szélességének 6/7 része) és ehhez hozzá kell adni a sáv szélességének felét. Ennek megfelelően a szervo jelátvivő szélessége megegyezik az író jelátvivő szélességével .

Az első kiviteli alak esetében a szalag az információkat a következő formátumban tartalmazhatja.

A fentieknek megfelelően az információt mágneses szalag mágnesezhető tartományába írja fel a készülék egy olyan ív mentén, amely nagyjából 45° ívszögnek felel meg, és az ív középpontja névlegesen a mágnesszalag középvonalán van, és az ív sugara 7,62 mm. Minden egyes íven egy sáv van. Minden egyes sáv tartalmaz szervo információt, adatszektorokat és egy fizikai sávcímet. A sávban levő információ formátumát a 10. ábra mutatja. A 10. ábra mutatja, hogyan van elrendezve négy egymást követő sáv. Minden egyes sávban befejező védősáv választja el a sáv információt hordozó részét a szalag

78840-7807 ··· • · vonatkozó széleitől. A szervojelek az egyes sávok kezdetének és végének közelébe vannak felírva. Előnyösen a szervojelek négy bitet (legfeljebb nyolc fluxus irányváltást) tartalmaznak alacsony ismétlődési frekvenciával.

Minden egyes sávban egyforma méretű információszakasz van, amely a felírt felhasználói adatokat és hibajavító kódot tartalmaz. Ezek az adatszakaszok a mágnesszalag középvonalában elhelyezett 32-bites címszakasz egy-egy oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. Az egyes sávok címének négy legkisebb helyiértékű bitje, vagyis négy LSB ugyancsak az egyes sávok kezdetére és végére van felírva és ez a négy LSB járulékosan felhasználható a későbbiekben ismertetett központosító szervoszabályozáshoz.

A találmány szerinti készülék első kiviteli alakjánál használt szervo információ egyetlen frekvencián jelsorozatot tartalmaz a szalagsebesség lineáris szabályozásához, és ezt követi a cím négy LSB adata, amellyel központosítható a forgódob középpontja a szalagon levő sávhoz képest.

Az előnyös sávbeli információ elrendezés eléréséhez használt felvételi formátum tervezési megfontolások kérdése és például longitudinális módszer használható. Nyilvánvaló azonban, hogy ferde irányszögű felvétel is használható, amennyiben páros számú olvasó/író jelátvivő pár van a forgó jelátvivő egységen. A ferde dőlésszögű felvétel csökkenti a sávok közötti interferenciát. Mindazonáltal ferde dőlészsögű felvétel alkalmazása esetén a szervo és a sávcím információ hullámhosszának elég nagynak kell lennie annak megakadályo78840-7807

- 42 zásához, hogy a felvételi szög hátrányosan befolyásolja a jelszintet.

Az első kiviteli alakhoz használható szalaghajtó szervoszerkezetet az alábbiakban ismertetjük. A találmány szerinti megoldáshoz leginkább kétféle szervoszabályozó szerkezet használatos. Az egyik a szalagsebesség szervoszabályozó, a másik a billentő vagy központosító szervoszabályozó·

A szalagsebesség szervoszabályozásának az a célja, hogy a szalagsebességet íráskor névleges értéken tartsa, olvasáskor pedig a mágnesszalagot a forgó jelátvivő egység egy körülfordulása alatt pontosan meghatározott számú sávnak megfelelő hosszúsággal továbbítsa. A billentő szervoszabályozást azért kell megvalósítani, hogy a forgó jelátvivő szerkezet középpontját a mágnesszalag középpontjához képest olyan helyzetbe hozza, amelyben a jelátvivők pontosan egy vonalba kerülnek a szalagra felírt ívelt sávokkal. Ezek a szervoszabályozó mechanizmusok kiegyenlítik a mágnesszalag vándorlását a kazettában, a kazetta mechanikus helyezési pontatlanságait és a különböző sebességgel és/vagy számú fejjel ellátott meghajtók közötti különbségeket.

Mindkét szervoszabályozás alacsony frekvenciás szervo információt alkalmaz, amelyet minden egyes letapogatáskor a sáv elején és végén érzékel. A billentő szervo felhasználja továbbá a sávok teljes nyilvántartásához az egyes sávok elején és végén levő LSB információkat. Mindkét szervo szabályozás azon a feltételezésen alapulva működik, hogy a letapogatási sebesség valamilyen ismert állandó érték.

78840-7807

Az alacsony frekvenciás szervo információ szolgál arra, hogy jelezze a jelátvivő által végigpásztázott útvonal beállítását a szomszédos sávokhoz képest. Ezt szemléltetik a lla-llc és a 12. ábrák. A lla-llc ábrák esetében 300 szervo jelátvivő 301 mágnesszalagot tapogat le az óramutató járásával ellentétes irányú letapogatási irányban, miközben a szalag jobboldalról balra halad a jelölt iránynak megfelelően.

A mágnesszalagon előzőleg felírt és ívalakú sávok vannak sorozatban és a letapogatási irány a 301 mágnesszalag 302 felső szélétől 303 alsó széle felé irányul. A 300 szervo jelátvivő előnyösen két egymással szomszédos sávot pásztáz végig minden egyes letapogatáskor, és akkor tekinthető központi helyzetűnek, mikor a pásztázás az egyik sáv közepétől a másik sáv közepéig terjed. Tekintsünk például két egymással szomszédos 305 és 306 sávot. Az egyik letapogatáskor a 300 szervo jelátvivőnek a 305 és 306 sávokból egyforma részeket kell végigpásztáznia annak érdekében, hogy az olvasó és az írófejek illeszkedjenek azokhoz a sávokhoz, amelyeket végigtapogatnak. Az olvasó és az írófejek sugárirányban el vannak tolva a 300 szervo fejhez képest, és a közöttük levő ívmenti és sugárirányú távolságok olyanok, hogy a sávokhoz képest központosak abban az esetben, amikor a 300 szervo jelátvivő két egymással szomszédos sávhoz képest középen helyezkedik el. A 11a ábrán a 300 szervo jelátvivő szomszédos 305 és 306 sávok között központosán helyezkedve el a letapogatás kezdő helyzetében van. így az ezen sávok kezdeténél levő alacsony frekvenciás 305a és 306a jelsorozatokat végigtapogatva azok egyforma nagyságú jeleket keltenek az őket letapogató 300

78840-7807 • 9 9 9 «···· • · · 9 · 99 ·····*· ·· « A99

- 44 szervo jelátvivőben. így a két alacsony frekvenciás szervo jelsorozat egyforma nagysága jelzi a 300 szervo jelátvivő megfelelő helyzetét, ami által egyúttal az író és olvasó jelátvivők is megfelelő helyzetbe kerülnek. A jelátvivők pontos helyzete ismét ellenőrizhető a pásztázás végén, amikor a 300 szervo jelátvivő a 305 és 306 sávok végén elhelyezkedő 305b és 306b szervo jelsorozatokat észleli.

Amint azt korábban ismertettük, a két egymással szomszédos sávon levő szervo jelsorozatok különböző frekvenciájúak. Ebből fakadóan helyzethibajel képezhető egyszerű módon azáltal, hogy a 300 szervo jelátvivő által visszaolvasott jelek szűrése útján a jelek elkülöníthetők és nagyságaik egymásból kivonhatok. Ha a 300 szervo jelátvivő a két szomszédos 305 és 306 sávból egyforma részeket pásztáz végig, akkor ezek a jelnagyságok egyformák lesznek, és a különbség nagysága nulla értékű lesz. Amennyiben a 302 mágnesszalag túl gyorsan mozog, akkor a szervo jelsorozatok hatására viszszaolvasáskor a 300 szervo jelátvivőben keletkező jel összetevői között nagyobb amplitúdóval szerepelnek a szélső sávból származó jelek. Ezt a helyzetet a 11b ábra mutatja, amelyben a 300 szervo jelátvivő nagyobb részt pásztáz végig a 306 sávból, mint a 305 sávból. A jelek nagyságának kivonása útján előállított helyzethibajel nagysága ekkor nem nulla értékű és előjele megfelel a később levő sáv helyzetének. Ezt a helyzetet pozitív különbségként nevezzük. Abban az esetben azonban, ha a 302 mágnesszalag a felvételhez képest valamivel lassabban halad, akkor a helyzethibajel értéke nullától különbözik és előjele negatív, ami azt mutatja,

78840-7807 «»« *·«· * · · ♦ ·· ** 1 · ··· • · · ·· • · 9«· « hogy a 300 szervo jelátvivő nagyobb részt tapogat le az elől levő sávból, mint a mögötte levőből.

A 12. ábra a helyzethibát tükröző jel nagyságát háromszög jellegű diagram formájában mutatja. A 300 szervo jelátvivő helyzethibája akkor a legnagyobb, mikor kizárólag egyetlen frekvenciás szervojelet érzékel, és az ehhez tartozó legnagyobb értékű hibajel azt jelenti, hogy az elcsúszás a lehető legnagyobb értékű, vagyis sávszélességének a felével azonos nagyságú. A hibajel előjele jelzi az elcsúszás nagyságát az elől levő sávhoz (pozitív előjel), vagy a hátrább levő sávhoz (negatív előjel) képest. Mikor a 300 szervo jelátvivő két szomszédos sáv között középen helyezkedik el, akkor a 12. ábrán feltüntetett jel nagysága nulla értékre csökken. Ez a jel használható fel a szalagsebesség szabályozásához, továbbá a billentő szervo beállítás finom szabályozásához .

A 13. ábra mutatja, hogy a sávokban levő LSB információ olyan durva szabályozó jelet ad, amely felhasználható a 12. ábra szerinti finom beállító jellel kombinálva. A 13. ábra esetében a 305 és 306 sávokban levő LSB információk a kezdetnél levő 305c és 306c mezőkben, valamint a sávvégeknél levő 305d és 306d mezőkben vannak. Amikor a 300 szervo jelátvivő végigpásztázta a 305 és 306 sávokat, és a 300 jelátvivő dob a letapogatási irányban eléggé elfordult ahhoz, hogy a 308 olvasó jelátvivő elérje a 301 mágnesszalag 302 felső szélét, akkor a 308 olvasó jelátvivőből származó viszszaolvasott jel eltárolható és a letapogatás kezdeténél és végénél olvasott értékek egymással összehasonlíthatók. Ha a

78840-7807 ·· ♦ « • »··η «« két érték egyforma, akkor a 300 jelátvivő dob hozzá van állítva a sávokhoz. Ha az értékek nem egyenlőek, akkor a beállítási hibának mind az iránya, mind a nagysága egyszerűen meghatározható a letapogatás kezdetén és végén leolvasott LSB értékek közötti különbség alapján. Tegyük fel, hogy a sávok címének értéke növekszik a sávok felírása közben, amiből az következik, hogy a 306 sávban levő LSB értékek nagyobbak, mint a 305 sávban levők. Tegyük fel továbbá, hogy a 301 mágnesszalag ugyanakkora sebességgel halad, mint íráskor, vagyis rögzítéskor. Tegyük fel továbbá azt is, hogy a helyzethibát jellemző jel azt jelzi, hogy a 300 szervo jelátvivő pontosan be van állítva. Ilyen feltételek mellett ha a 308 olvasó jelátvivő kezdetétől végéig végigpásztázza a 305 sávot és az LSB értékek közötti különbség közötti nulla, akkor nincs szükség további állításra.

Tegyük fel ezután, hogy a 301 mágnesszalag nagyobb sebességgel halad felvételkor, illetve rögzítéskor, és így a 308 olvasó jelátvivő a 305 sáv elején és a 306 sáv végén levő LSB értékeket olvassa le. Ebben az esetben a nagyságbeli különbség értéke nem nulla és pozitív, ami azt jelenti, hogy a beállítás a hátrább levő sáv irányában hibás. Hasonlóképpen ha az LSB értékek különbsége nullától különbözik és negatív, akkor ez azt jelenti, hogy a szalagsebesség kisebb sebességgel mozog, mint felíráskor.

A 14a és 14b ábrák mutatják, hogyan működik a billentő szervoszabályozás ívelt sávokban levő alacsony frekvenciás szervojelek és LSB értékek hatására, és hogyan szabályozza be letapogatáskor a forgástengely helyzetét abban az eset78840-7807 ♦ · · ♦ · · « ··· ···· v* a_t ·« ben, ha visszaolvasáskor a mágnesszalag sebessége nem egyezik meg a rögzítésnél alkalmazott sebességgel. Ez történne akkor például, ha a mágnesszalagra a rögzítés a 7. ábra szerinti jelátvivő szerkezettel való felíráskor egy meghatározott sebességgel mozogna és ugyanilyen szerkezetű jelátvivővel olvasnánk le, de más sebességgel. A látszólagos sebesség akkor is eltérhet, ha felvételkor és lejátszáskor egymástól eltérő jelátvivő szerkezetet alkalmaznánk. Megjegyezzük azonban ismételten, hogy az ábrák olyan feltételeket ábrázolnak, amikor a jelátvivők letapogatási sebessége ismert állandó érték. A 14a ábrán 350 mágnesszalag 351 nyíl irányában mozog és közben a szervo és az olvasó jelátvivők az óramutató járásával ellentétes irányban pásztáznak, lényegében kör alakú 352 pálya mentén, 354 letapogatási középpont körül. Ha a 350 mágnesszalag írás közben állna, akkor minden egyes sáv 353 ívszakaszt tartalmazna. A 350 mágnesszalag mozgása azonban a sáv végét a kezdetéhez képest 350 mágneszszalag haladásának irányában elmozdítja. így ha a 350 mágnesszalag egy első sebességgel, például 1,59 mm/s sebességgel halad, akkor az író jelátvivő a 355 sávot viszi fel a 350 mágnesszalagra. Ha visszajátszáskor a mágnesszalag ugyanakkora sebességgel halad, mint íráskor, akkor a szervo és az olvasó jelátvivők a felírt 355 sávnak megfelelő pálya mentén pásztázzák végig keresztirányban a 350 mágnesszalagot. Ha azonban olvasáskor a mágnesszalag sebessége nagyobb, például 6,35 mm/s sebességgel, akkor az alacsony frekvenciás szervojelek és az LSB értékek nagysága azt fogja jelenteni, hogy a letapogatási útvonal pozitív irányban eltér a kívána78840-7807 tostól, mivel a mágnesszalag megnövekedett sebessége a jelátvivők pásztázási útvonalát a hátrébb levő sávok irányába eltéríti. Ez a hibás irányítás kiegyenlíthető ebben az esetben olymódon, ha a letapogatási körmozgás középpontját olyan helyre mozdítjuk el, amely lecsökkenti azt a szöget, amelylyel a jelátvivők metszik a 350 mágnesszalag felső szélét, akkora szöget zárnak be vele, amely mentén végigpásztázva, nagyobb visszajátszási sebesség mellett is az alacsonyabb sebességgel felvett sávra esik. Ez az útvonal párhuzamos a 14a ábrán bejelölt 358 szakasszal. A 358 szakasznak 359 középpontja van. így ez a párhuzamos útvonal úgy pásztázható végig, hogy a letapogatási körmozgás középpontját a 350 mágnesszalag felső széle felé a 359 középpontba mozdítjuk el. Ezt a 14a ábra mutatja, ahol a körforgás középpontját úgy mozdítjuk el, hogy a forgó jelátvivő egységet elbillentve a forgási középpont a 354 középpontból a 360 középpontba kerül .

A 14b ábra a forgó jelátvivő egység olyan beállítását mutatja, amellyel olyan mágnesszalagról olvashatók le sávok, amelyre azokat nagyobb sebességgel írták fel. Ebben az esetben a letapogatási forgás középpontját a 359 középvonalhoz képest lefelé a 362 középpontba kell elmozdítani.

Nyilvánvaló, hogy egy felírt sávokat tartalmazó mágneszszalagnak a forgási középponthoz képesti elmozdítása is kiváltja a finom beállítást, valamint különbséget okoz az LSB értékekben, ami jelzi a jelátvivő szerkezet és a sávok geometriája közötti helyzethibát. Például ha a mágnesszalagra egy másik mágnesszalag meghajtóban rögzítenek adatokat és

78840-7807 egy másikban olvassák le, akkor a meghajtók közötti gyártási szórás miatt a két meghajtóban más-más helyre eshet a felvevő/ vissza játszási hely középvonala. Ha ez az eltérés elég nagy, akkor finom állító jelek és esetlegesen LSB különbségek keletkeznek a jelátvivő dob minden egyes körüliordulásakor, ami jelzi, hogy a letapogatási forgás középpontját egy vonalba kell állítani a mágnesszalag középvonalával. Ebben az esetben megvalósul a középpont és a középvonal egymáshoz történő hozzáállítása a korábbi magyarázattal összhangban, amely úgy történik, hogy a forgófej egység forgórészét szerkezet elbillenti. A találmány valamennyi kiviteli alakja esetében kulcsfontosságú a forgó fejegység billentő mozgatása azon célnak elérése érdekében, hogy az íves sávokban levő szervo információ felhasználásával a jelátvivő dob letapogató forgó mozgásának forgásközéppontját olyan helyzetbe lehessen hozni, hogy a jelátvivő dobon levő jelátvivők egy vonalban legyenek a mágnesszalagon levő sávokkal. A 15a és 15b ábrák billentő szabályozás változatait szemléltetik. A 15a ábrán a finomállító jel előjele és nagysága, valamint az LSB különbség rákapcsolódik a billentést szabályozó 363 áramkörre, amely ezeket a jeleket egy pár nagyságot és irányt állító jellé alakítja. Az első nagyságot és irányt állító jel 364 áramgenerátorra kapcsolódik, amely olyan nagyságú és irányú áramot állít elő, amely arányos a bemenetére kapcsolt jellel. Ez az áram első billentést állító 365 tekercsre kapcsolódik, amelyet az 1-3. ábrákon bemutatott forgó jelátvivő egységet körbevevő köpeny hátsó belső felületén helyezkedik el és az ábra kapcsán ismertettünk. A második nagyság és

78840-7807 irány szabályozó jel második 366 áramgenerátor bemenetére kerül, amely akkora áramot állít elő, amelynek nagysága és iránya arányos a bemenő jelével. A 366 áramgenerátor által előállított áram felső 367 állítótekercsre kapcsolódik, amely a 3. ábrán feltüntetett 55 állítótekercsnek felel meg. A 364 és 366 áramgenerátorok által előállított áramok akkorák, hogy az általuk a vonatkozó állítótekercsekben keltett mágneses mező 368 állítóelemre akkora erővel és olyan irányban hat, amely szükséges a 370 jelátvivő dob 369 forgásközéppontjának állításához. Ennek megfelelően egy állítótekercs mágneses mezőt gerjeszt, amelynek térerőssége és iránya az azt létrehozó áram nagyságától és irányától függ. Ez mező hatást gyakorol a helyezőelemre azáltal, hogy a helyezőelemben áramot indukál és ez az áram olyan mágneses mezőt generál, amely ellentétes az állítótekercs által keltett mezővel. Ezek az ellentétes mezők pedig taszítóerőt keltenek az állítótekercs és a helyezőelem között. Ezzel egyidejűleg egy másik taszítóerő lép fel a helyezőeelm és a másik állítótekercs között is. A taszítóerők egymással ellentétes irányúak és viszonylagos nagyságuk határozza meg, hogy mennyivel billen el a helyezőelem, a tengely és ezzel a jelátvivő dob.

A 15b ábra szerinti megoldásnál a finomállító jel és az LSB különbségi jel a végrehajtó szervet vezérlő 371 egységbe kerül, amely hangfrekvenciás tekercshez működtető jelet állít elő, amely alkalmas egy hagyományos hangfrekvenciás 372 állítószerv meghajtásához. A hangfrekvenciás tekercses 372 állítószerv csuklós 373 kapcsolaton át 374 csuklócsaphoz

78840-7807 kapcsolódik. A 374 csuklócsap megfelel a 2. és 3. ábrán bemutatott 57 csapágygolyónak. A hangfrekvenciás tekercses 372 állítószerv működtetése hagyományosan történik, és a 373 öszszekötőt olyan irányban mozdítja el, amely alkalmas a forgó 375 jelátvivő elbillentésére a 374 csapágygolyó kimozdítása révén. Az állítás nagysága és iránya a finomállítójel és az LSB különbségi jel nagyságától és előjelétől függ.

Az eddig adott magyarázat azon a megoldáson alapul, amely egyetlen forgó jelátvivő egységet és egyetlen mágneszszalag középvonalat feltételez. Ez azonban nem gátolja a találmány felhasználását olyan esetekben, amikor például több forgó jelátvivő egység alkalmazandó kiválasztott szélességű egyetlen mágnesszalagon több párhuzamos és íves sáv írható fel és olvasható vissza. Ebben az esetben minden egyes sorozat hosszirányban foglal helyet a mágnesszalagon saját középvonala körüli tartományban.

A 16. ábra a fent ismertetett első kiviteli alak szerinti mágnesszalag meghajtó rögzítéshez és visszajátszáshoz szükséges működtető elektronikájának tömbvázlatát mutatja. A 10. ábrán szemléltetett sávszerkezetet 377 információ formázó állítja elő szervoinformációból, adatokból és az egyes sávok címbiteiből. A 377 információ formázó órajelet állít elő, amelyet a 378 jelvezetékre ad ki. A 377 információ formázóhoz 379 címkódoló csatlakozik, amely digitális alakban címeket állít elő és azokat eggyel megnövelve visszaadja a 377 információ formázó bemenetére. Az információs adatokat hagyományos 380 adatkódoló állítja elő, míg a szervojeleket nem ábrázolt szervojel generátor bocsátja a 377 információ

78840-7807 • · · formázóra. Az egyes sávok megformázott információja 377 információ formázóról 382 író meghajtóra kerül és innen 383 író állótekercsre. A 383 író állótekercsről a sáv információ csatolás útján a korábbiakban megadott módon 383a írófejre kerül. A 384a olvasófej által a felírt sávokból kiolvasott információ csatolás útján a 384 álló olvasótekercsre kerül. A 385a szervofej a sáv információt 385 álló szervotekercsre csatolja a korábbiakban ismertetetteknek megfelelően. A 384 álló olvasótekercs 390 előerősítőn át 392 adatszétválasztóra kerül, amely kiadja az olvasófej minden egyes letapogatásának kezdetén és végén az LSB információt. Az adatcsatorna

393 detektort tartalmaz, amely fogadja a 392 adatszétválasztó kimenőjelét és 394 adatdekóderre bemenőjelet bocsát. A

394 adatdekóder kimenetén kiadja a dekódolt adatokat.

A 385 szervo állórész 395 előerősítőre kapcsolódik, amely a 385a szervofej előállított visszaolvasott jele felerősíti és 397 szervodetektorra bocsátja. A 397 szervodetektor továbbá fogadja az olvasófej által az egyes sávok kezdetéről és végéről származó LSB értékeket. A 397 szervodetektor hagyományos szervoszabályozó áramköröket tartalmaz, amellyel előllítható a 12. ábrán ábrázolt helyzethiba jel (finomszabályozó jel). A helyzethiba jelet 398 jelvezetéken át a hajtótengelyt működtető motor sebességét szabályozó 399 szervoerősítőre kapcsolja. A 399 szervoerősítő beállítja a 400 hajtómotor sebességét, amely mozgatja a fent ismertetett módon a mágnesszalagot. A 400 hajtómotor sebességét 402 tachométer érzékeli, és a sebességjelet 405 összegzőre bocsát78840-7807 ja. írás üzemmódban a 405 összegző egyetlen bemenőjelet, nevezetesen a 402 tachométer jelét.

A következőkben a 405 összegzőre írás üzemmódban járulékosan ismertetjük, amely bemenőjel lezárja a szervoszabályozást a mágnesszalag jeléhez. A 405 összegző egymással kombinálja a sebességjelet, a helyzethiba jelet és egy átlagsebesség jelet (amelynek jeladóját nem tüntettük fel), és ezen kombináció útján sebességszabályozó jelet állít elő és ezt rábocsátja a 399 szervoerősítőre. Ilymódon a forgó jelátvivő egység és a szalagon levő ívelt sávok közötti viszonylagos helyzetbeállítást a szalagsebességnek a hajtómotor általi állítása útján valósítja meg.

A 397 szervodetektor tartalmazza továbbá a sáv LSB értékeinek kivonását végző megfelelő digitális áramköröket és nagyság, valamint különbség jeleket bocsát ki. Ezeket 410 jelvezetéken át mentést végző 411 állítószervre bocsátja, amely a forgó jelátvivő egységet csuklósán elfordítja, amenynyire az szükséges a sávhelyzet durva beállításához.

A fejegység motorját olyan sebességgel kell forgatni, amely megfelel a kiválasztott adatformátumnak, amelyet a 378 jelvezetéken levő órajel ismétlődési frekvenciája jelez. Ezzel összefüggésben egy meghatározott sávformát kell kiválasztani, beleértve a mágnesszalag sebességét, amely sebességet a 378 jelvezeték hordozza. A sebességjelet 412 sbességszabályozóra kapcsolja, amely azt 413 motormeghajtóra továbbítja, és ez beállítja a 414 forgófej egység forgási sebességét. így egy meghatározott mágnesszalag sebességhez a 414 motor akkora sebességgel működik, amely biztosítja, hogy

78840-7807 a jelátvivők egy teljes körülfordulást tegyenek meg, miközben a mágnesszalag egy sáv szélességével megfelelő távközzel mozdul el a kiválasztott szalagsebesség és egyetlen írófej esetén, vagy pedig több írófej esetén ennek egész számú többszörösével.

A 17. ábra mutatja a szalaghajtó tengely motorjának sebességszabályozását, továbbá az első kiviteli alak forgófej egységének billentő szabályozását. Induláskor 425 lépésben periodikus helyzetellenőrzéskor kijelzi a sáv és a jelátalakító helyzethibáját. A helyzetellenőrzés kezdeményezése érkezhet például a mágnesszalag meghajtóba installált ellenőrző programból. Ezen ellenőrzési kezdeményezés hatására a 425 lépésben történő ellenőrzés nemlegessége esetén megméri a szervo jelátvivő helyzeteltérését két egymással szomszédos sávhoz képest 426 lépésben azáltal, hogy érzékeli és kivonja egymásból az egyes sávok kezdeténél a szervojeleket. Az eltérés jelzi a szervo jelátvivő helyzethibáját az egymással szomszégos sávok középpontjához képest. Az eredményt annak alapján határozza meg, hogy kivonja egymásból a sáv kezdeténél érzékelt szervojel nagyságát a szomszédos sáv kezdeténél detektált szervojel nagyságából, a különbséget 427 lépésben ellenőrzi. Ha ez a különbség nem nulla értékű és pozitív, akkor hajtáslassító jelet állít elő a 429 lépésben a hajtómotor lelassítása érdekében. Ha a nullától eltérő érték negatív, akkor a 428 lépésben a motort gyorsító jelet állít elő annak érdekében, hogy felgyorsítsa a hajtómotort. Ha az érzékelt nagyságok egyformák, akkor engedélyezi a szervo jelátalakítók letapogatásának végénél a két szomszédos sáv kö78840-7807 zötti elcsúszás mérését. Ez a 430 lépésben történik. A 426 és 430 lépésekben végrehajtott a letapogatás kezdetén és végén végzett elcsúszás mérések eredményeit 432 lépésben tárolja és megvárja a leolvasó fej által letapogatott sáv kezdetéről és végéről leolvasott cím LSB értékeket, amit a 433 és 434 lépésekben olvas le. A cím LSB értékeit 435 lépésben tárolja. A billentés szervoszabályozási folyamatához finom és durva értékeket állít elő a tárolt eltolási mérésekből és a cím LSB értékeiből. Ennek érdekében az eltolás méréseket 436 lépésben összehasonlítja és egyezés esetén központi heyzetet mutató jelet állít elő 430 lépésben és ezt 438 lépésben kiértékeli. A 438 lépés kiértékeléséhez átveszi a 435 lépésben tárolt cím LSB értékeket és azokat összehasonlítja egymással. Ha az eltolás mérések és a cím LSB értékek egyformák, akkor a forgófej egység központos helyzetben van, ezért letapogatási pontját nem kell állítani, és a 439 lépés után a kilép a folyamatból. Ha a 436 és 438 lépéekben végrehajtott összehasonlítások és kiegyenlítések azt mutatják, hogy az összehasonlított értékek között különbség van, akkor a különbség előjelét és nagyságát 440 lépésben kiértékeli. Ha a durva és a finomjelek azt jelzik, hogy a letapogatási útvonal a letapogatás végénél hátrább levő sávokat metsz át, akkor a szervo mechanizmus elbillenti a forgófej egységet annak érdekében, hogy a letapogatási középpontot a 14a ábrának megfelelően lefelé mozdítsa el. Más esetben a forgófej egységét olyan irányba billenti el, hogy a letapogatási középpont felfelé mozduljon el a 14b ábrának megfelelően.

78840-7807

- 56 A találmány szerinti ívelt letapogatású mágnesszalag meghajtó második kiviteli alakját a továbbiakban ismertetjük. A második kiviteli alak esetében a jelátvivő szerkezeti felépítése és a szervo információ itt is lehetővé teszi a mágnesszalag sebességének és a letapogató helyzetének figyelését és állítását, azonban ennek alakja és formátuma eltér az első kiviteli alakétól.

A 18-22. ábrák a második kiviteli alakhoz használható forgófejes jelátvivő szerkezetét mutatja, amely ívelt sávokat ír fel egymás után egy mágnesszalagra, illetve olvassa azokat vissza. Az ábrákon egyes méretviszonyokat eltúloztunk a jobb szemléltetés kedvéért. A 18-20. ábrákon 1830 forgófejes jelátvivő egységet mutattunk be. A forgófejes 1830 jelátvivő egység megcélzott felhasználási területe a miniatűr mágnesszalag meghajtókban való felhasználás, amelyet az 1. ábra 10 meghajtója szemléltet. A következő leírásban a forgófejes 1830 jelátvivő egységet letapogatóként is említjük. Ez az 1830 letapogató 1831 lapra van szerelve, amely a miniatűr mágnesszalag meghajtó nagyobb részegységének részét képezheti. Az 1831 lapon egyetlen sík felület van az 1830 jelátvivő egység miniatűr mágnesszalag 1832 kazetta megtartására. Az 1830 jelátvivő egység 1833 dobot tartalmaz, amelynek 1836 homlokfelülete van és ezen több író és olvasó jelátvivő van elhelyezve olyan tartóelemeken, amelyek lényegében véve megegyeznek az első kiviteli alak kapcsán leírt és bemutatott tartóelemmel például a 7. ábrának megfelelően. A hivatkozott ábrákon egyetlen ilyen 1835 tartóelem van megjelölve, amelynek elülső végére mágneses 1837 jelátvivő van

78840-7807 felszerelve. Amint azt az ábrák mutatják, az 1833 dob alakja lényegében véve nyolcszögletű henger. Az 1833 dobot forgatható 1840 tengely forgatja, amely forgathatóan van ágyazva egy hajtó csapágyazó szerkezetben. A hajtó csapágyazó szerkezet 1842 házat tartalmaz, amely lényegében véve hengeres alakú, és olyan (nem ábrázolt) szerkezetet tartalmaz, amely az 1840 tengelyt forgathatóan ágyazza és megfelelő teljesítménnyel hajtja. A motor szerkezete és csapágyazása hasonló lehet, mint az előbb ismertetett első kiviteli alak esetében, de lehet más egyenértékű megoldás is. Az 1833 dobon levő jelátvivőkhoz és jelátviváktől az elektromos jeleket hagyományos forgó transzformátor egységek továbbítják, amelyek 1845 forgórészt és 1846 állórészt tartalmaznak. Az 1833 dob és az 1845 forgórész koncentrikusan hozzá van erősítve az 1840 tengelyhez és azzal együtt forog. Az 1842 ház és 1846 állórész álló helyzetű az 1840 tengelyhez képest. így az 1840 tengely az 1845 forgórésszel és 1833 dobbal együtt forog. Az elektromos jeleket a mágneses szalag ívelt sávjaira olyan jelutak segítségével írja fel és olvassa le onnan, amelyek elektromágneses fluxuson alapuló csatolást tartalmaznak az 1845 forgórész és az 1846 állórész között. így például az 1837 jelátvivőnek típus felépítése van, amely szerint nem ábrázolt légrésben fluxust indukáló tekercsekkel vannak ellátva. Ezek a menetek 1837a és 1837b jelvezetékekben folytatódnak, amelyek az 1845 forgórész hátuljában levő kis 1848 lyukon vannak átvezetve és nem ábrázolt körkörös horonyba vannak belefektetve és egy tekercspár egyik felét képezik. A tekercspár másik fele az 1846 állórészben van. Az

78840-7807 • · ♦

- 58 1846 állórész ennek megfelelő koncentrikus hornyokat tartalmaz, amelyek egy vonalban vannak az 1845 forgórész vele szemben fekvő felületében kialakított koncentrikus hornyokkal és amely vezetékek állótekercsekké vannak tekercselve és elektromágneses csatolásban vannak az 1845 forgórész hornyaiban levő forgótekercsekkel. Az 1846 állórész bemenetel a hajtó/csapágyazó egység 1842 házának külső felületén elrendezett vezetékcsatlakozókhoz kapcsolódónak, és ezáltal kényelmesen összehuzalozhatók az áramköri elemekkel. Az 1842 házon levő 1850 vezetékcsatlakozót a 19. ábra mutatja. Az 1842 házon továbbá 1851 és 1852 érzékelők vannak elhelyezve, amelyek helyzetjelző jelet bocsátanak ki, mindahányszor az 1840 tengely megtesz egy teljes fordulatot, és jelzik az 1840 tengely forgási sebességét.

Az 1830 forgófej egység felvételi hely szomszédságában van elhelyezve, és az 1833 dob 1836 homlokfelülete szemben helyezkedik el egy mágnesszalaggal, amelyre fel kell írni egymás után sorban az ívelt sávokat. Az 1836 homlokfelületet az 1842 ház elfordítása útján hozzá kell állítani a szalag széleihez. Ezzel együtt az 1833 dob 1859 tengely körül elfordul. A hajtó/csapágyazó egység elfordításához az 1842 ház külső felületéhez 1860 billenőgyűrű van hozzáerősítve. Az 1860 billenőgyűrű 1862 kerethez rugalmas csapágyak segítségével elfordíthatóan csatlakozik, amely csapágyak megengedik a forgástengely körüli elfordulást, de minden egyes tengely körüli elfordulással szemben merevek és megakadályozzák a transzlációs mozgást is. Az 1862 keret menetes 1863 és 1864 csavarokkal hozzá van erősítve az 1831 laphoz. Az 1860 bil78840-7807 ·· « V* * « *· · • · »♦ ·«··· « · 9 · · ♦ * ··«··« «· ·· «9 lenőgyűrűnek az 1862 kerethez való csatlakoztatására szolgáló rugalmas 1865 csapágyat a 18. ábra mutatja. Amint az leginkább a 18. és 20. ábrákról látszik, az álló helyzetű 1862 kerethez 1867 kengyel van hozzáerősítve, amelynek hátulsó részén hagyományos hangfrekvenciás 1869 tekercs van elhelyezve, amelynek közepe nyitott. A hajtó/csapágyazó egység 1842 házának hátulsó végéhez U-alakú 1870 kengyel van hozzáerősítve egy másik U-alakú 1872 kengyel segítségével. Az Ualakú 1870 kengyelnek az egyik szára a hangfrekvenciás 1869 tekercs közepébe merül bele, másik szárához 1871 permanens mágnes van erősítve. A hangfrekvenciás 1869 tekercsen átbocsátott áram annak nyitott közepében mágneses mezőt hoz létre, amelyet az U-alakú 1870 kengyel az 1871 permanens mágneshez vezet. Amint az a hozzáértő számára nyilvánvaló, elektromotoros erőt fejt ki az U-alakú 1870 kengyelre és a hozzá csatlakozó 1871 állandó mágnesre, és ennek a nagyságát az 1869 tekercsben indukált mező nagysága határozza meg. Az 1830 forgófej egység az 1859 forgástengely körül fordul attól függő mértékben, hogy mekkora a térerssség a hangfrekvenciás 181869 tekercsen és ehhez viszonyítva mekkora az 1871 állandó mágnes térerőssége és ezáltal szelektív módon helyezi a forgástengelyt, amely körül az 1840 tengelyre szerelt 1833 dob elforog.

Az 1830 forgófej egység elfordulásának mértékét szokványos kétcellás LED elrendezés érzékeli. Ennek érdekében a hajtó/csapágyazó egység 1842 házának hátsó részéhez erősített U-alakú 1872 kengyel kis 1875 lyukkal van ellátva, amely annak egyik szárán van kialakítva. Ez a szár és az

78840-7807 *· · · · * « · · w • · «« ·»· ·' • 9 · 9 · · · ·4· ··«· ·· ·· *♦

- 60 1875 lyuk az 1862 kerethez erősített és álló helyzetű Ualakú 1879 kengyel két szára között mozdul el. Az 1876 LED hozzá van erősítve az U-alakú 1879 kengyel egyik szárához.

Az 1879 kengyel másik szárához 1877 bicella van hozzáerősítve, amely az 1876 LED bekapcsolt állapotában bocsát át az 1879 kengyel száraiban levő egy vonalban levő lyukakon át. Az 1872 kengyel lyuka változó fényáteresztő útvonalat képez az 1876 LED és az 1877 bicella között, és a változás nagyságát ez az 1877 bicella méri. Az 1877 bicella által előállított jel ennélfogva jelzi azt a mértéket, amellyel az 1830 forgófej egység elbillent.

Az 1830 forgófej egység úgy helyezkedik el, hogy 1836 homlokfelülete az 1832 kazettában levő 1880 szalag felé áll, mikor a kazetta a 20. ábrán bemutatott helyzetbe kerül. A 20. ábrát tekintve egy működő ívelt letapogatású mágnesszalag meghatjó egységben az 1880 mágnesszalag egység jobbrabalra mozdul el 1881 felvételi hely mentén, miközben az 1830 forgófej egység működés közben elforgatja az 1833 fejet az óramutató járásával ellentétes irányban, amint azt a 18. és 19. ábrán feltüntett nyilak jelzik.

A 18. ábra szerinti 1833 dobra szerelt író és olvasó jelátvivők közötti geometriai helyzeti viszonyok a 21-23. ábrák alapján érthetők meg világosan. A 21. és 22. ábrák kinagyított oldalnézetben és homloklap felőli nézetben mutatják az 1833 dob homlokrészét, és mutatják, hogyan van a jelátvivő felszerelve ide, amellyel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a rajzok sem méreteikben, sem méretarányaikban nem helyesek. A 21. és 22. ábrákon bemutatott 1837 jelátvivő mege78840-7807 gyezik szerkezetileg a 18-20. ábrán feltüntetett 1837 jelátvivővel. Hasonlóképpen az 1837 tartóelem megegyezik a 18-20. ábrákon feltüntetett azonos szerkezeti elemmel. Az 1833 jelátvivő ferritből készített 2110 vasmagot tartalmaz, de vezetőképes 2112 szál van feltekerve, amely a forgórész tekercsének csatlakoztatására alkalmas 2114 kapcsoknál végződik. A jelátvivő 1835 tartóeleme 2116 helyen van felerősítve az 1833 dobra. Amint azt leginkább a 22. ábra mutatja, az 1837 jelátvivő felső végének lényegében véve hosszúkás téglalap alakja van, amelynek lényegében véve a közepén 21120 légrés van kialakítva, és ez a 21120 légrés két trimmelő 21118 és 2119 üreg között helyezkedik el.

A második kiviteli alak előnyösnek tekintett jelátvivő szerkezeti elrendezését a 23. és 24. ábrák szemléltetik. A 23. ábra olyan elvi rajz, amely a 18-20. ábrák szerinti 1833 dobot mutatja a felvétel helyén a szalag felől nézve. Amint az a 23. ábráról jól látható, az 1833 dob homlokfelületére, pontosában a sík felületéhez képest kissé előrenyúló helyzetben aktív felületükkel nyolc jelátvivő van felszerelve. Ezek között négy W_o, W₃, W₂ és W₃ író jelátvivő és négy R_o, R_lf R₂ és R₃ olvasó jelátvivő van. Ezen elemek indexei között összefüggés van, amennyiben azonos indexszámok összetartozó párokat jelentenek, nevezetesen a író jelátvivő által felírt sávot a későbbiekben az R£ olvasó jelátvivő olvassa vissza. A W£ író jelátvivők egymáshoz képest pontosan 90° osztásszöggel követik egymást abban a sorrendben, ahogyan felírják az egyes sávokat a szalagra. így tehát a sorrend: W_Q, W₃, W₂ és W₃. Hasonlóképpen az R_o, R_lz R₂ és R₃ olvasó jelátalakítók ebben a sorrendben egymáshoz képest 90°

78840-7807 fok osztástávolsággal, de a velük szomszédos W_± író jelátalakítóhoz képest 45° szögtávolságra helyezkednek el. Az egymáshoz tartozó R_£ olvasó jelátalakítók a letapogatási iránynyal ellentétes irányban 135° szögtávolságra van a hozzá tartozó W_i író jelátalakítótól.

Követve a Wj_ író (vagy R^ olvasó) jelátalakítók sorrendjét, a légrés iránya váltakozó irányban megfordul. Ennek szemléltetésére a W_o író jelátalakító légrését egy olyan ferde vonal jelzi, amelynek első oldalszög iránya van a 23. ábrán a függőlegeshez képest az óramutató járásával megegyező irányban elfordulva helyezkedik el és ezt CW irányként jelöljük. A vele szomszédos író jelátalakító légrésének oldalszöge augárirányt tekintve ellentétes, amit CCW jelöléssel különböztetünk meg. Valójában a W_o író jelátalakítóval kezdve az egymást követő W_i író jelátalakítók légrésének oldalszöge a következő sorrendű: CW, CCW, CW, CCW. A szakember számmára nyilvánvaló, hogy a W^ író jelátalakítók légréseinek változó oldalszöge azt vonja maga után, hogy felírt sávok nyitottsága is váltakozó. A 23. ábra megfigyelése alapján belátható, hogy az R_± olvasó jelátalakítók légréseinek oldalszög iránya hasonlóképpen váltakozik.

A 24. ábrán megérthető a 23. ábrán feltüntetett R^ és W^ olvasó, illetve író jelátalakítók közötti helyzetbeli viszony. A dob forgástengelyét C_d dinamikus középpont jelzi, amelyhez képest R^ és W_i olvasó, illetve író jelátalakítók légrései úgy helyezkednek el, hogy valamennyi W^ író jelátalakító légrésének belső széle ugyanakkora r_w távolságnyira helyezkedik el a C_d dinamikus középponthoz képest és a W_±

78840-7807 író jelátvivő légréseinek külső széle, valamint az R^ olvasó jelátvivő légréseinek belső szélei az R_w sugárnál nagyobb R_r sugarú körön helyezkednek el. A második kiviteli alak esetében a W_£ író jelátalakítók légréseinek szélessége nagyobb vagy egyenlő, mint az Rj_ olvasó jelátalakítók megfelelő szélessége. Mindazonáltal az R_L olvasó jelátalakítók légrései kismértékben szélesebbek lehetnek, mint a író jelátalakítók légrései anélkül, hogy ez befolyásolná a találmány szerinti berendezés működését.

Tegyük fel, hogy a 23. ábra alapján a letapogató dob és a mágnesszalag közötti kapcsolat viszonyai jellemzik az 1. ábra szerinti miniatűr 70 mágnesszalag meghajtóban a fej/mágnesszalag kapcsolatot. Ebben a példában használt mágnesszalag szélessége névlegesen 6,27 mm. Tegyük fel, hogy a W_o író jelátalakító légrésének szélessége névlegesen 0,033 mm, az R^ olvasó jelátvivő légrésének szélessége névlegesen 0,025 mm és az író légrések külső széle, valamint az olvasó légrések belső széle a dob forgástengelyét jellemző dinamikus középponthoz képest 7,62 mm sugarú körön fekszenek. A letapogató dob forgását jellemző dinamikus középponthoz képest az R_± olvasó jelátvivők a W_£ író jelátvivőkhöz képest kijjebb vannak felszerelve, ezért az R^ olvasó jelátvivő egy olyan ívet pásztáznak végig, amely pontosan 0,025 mm-rel nagyobb, mint a Wíró jelátvivő által végigpásztázott ív sugara. A mágnesszalagon keresztirányban egymást követően a mágnesszalag szélétől széléig a letapogató forgása közben letapogatott sávok sorrendje a 23. ábrát tekintve: W_o, R₃,

78840-7807

W-p R_o, W₂, R_lr W₃, R₂ író, illetve olvasó jelátvivőhöz tartozik.

A leírásnak megfelelően mikor a mágnesszalag sebessége meghatározott arányban van a dob megfelelő forgási sebességével, akkor táplálás hatására a W_± író jelátalakítók sorban folyamatosan felvett ívelt sávokat pásztáznak végig váltakozó azimut irányítással. A 23. ábrának megfelelő nyolcfejes változat és a megadott méretek esetében előnyösen a letapogató fordulatszáma 7500/perc és a mágnesszalag sebessége 6,35 mm/s.

Ilyen előfeltetételek mellett a 25a-25c ábrák mutatják a felírt sávok szerkezetét, amelynek alapján megérthető a 23. és 24. ábrák szerinti geometriájú letapogatóval történő információ rögzítés. Ez a példa csupán az adatok rögzítését írja le. Olyan körülményekre, mint például az adatoknak írást követő visszaolvasással való érvényesítésére nem tértünk ki, annak érdekében, hogy a magyarázat világosabb legyen. A letapogató egy körülfordulása során a következő sorrendben történnek a műveletek:

1. Amint azt a 25a ábra mutatja, a W_o író jelátalakító légrésének külső széle r_r sugarú ívet ír le. Miközben a szalag jobbról balra mozdul el, a W_o író jelátalakító az óramutató járásával ellentétes irányban forogva 0. sávot írja fel a mágnesszalagra, amely sáv szélessége 0,033 mm, információt CW irányítottsággal tartalmazza.

2. Mikor a W_o író jelátalakító eléri a mágnesszalag alsó szélét, és eközben a letapogató 45° szöggel fordult el, és a mágnesszalag 0,00635 mm-t tett meg, és a CCW oldalszörű

78840-7807

R₃ olvasó jelátvivő odaér a mágnesszalag felső széléhez. Ezen lépések további lefolyásának ismertetését mellőzzük.

3. Amint azt a 25b ábra mutatja, a letapogató további 45° elfordulása után a mágnesszalag 0,0127 mm-t tesz meg, mikor a W_x író jelátalakító légrése odaér a mágnesszalag felső széléhez. Ennél a pontnál a W_x író jelátalakító megkezdi az 1. sáv felírását, CCW irányítottsága ellentétes a 0. sávhoz képest, ugyanakkor a 0. sávot 0,020 mm-rel átfedi. Ezáltal a 0. és az 1. sáv között nincs távköz, és a 0. sáv szélességét 0,0127 mm-re szabályozza.

4. A 25c ábrán a mágnesszalag jobbról balra 0,019 mm-t mozdult el az ív r_r sugara irányában és az R_o olvasó jelátvivő odaér a mágnesszalag felső széléhez. Amint azt a 25c ábra mutatja, az R_o olvasó jelátvivő légrésének belső széle r_r sugáron helyezkedik el a letapogató forgástengelyéhez képest. Mivel az R_o olvasó jelátvivő légrése 0,0025 mm szélességű, így az R_o olvasó jelátvivő középpontja elkeskenyített 0. sáv középpontján helyezkedik el, és így a légrés középrészén levő 0,0127 mm hosszúságú szakasz a 0. sáv fölött fekszik, és a légrés egy-egy végén levő 0,0063 mm hosszúságú szakaszok a szomszédos sávok fölött helyezkednek el. Ekkor az Rq olvasó jelátvivő a 0. sávot tapogatja végig és csupán ebben a sávban levő megfelelő irányítottságú információt érzékeli, de nem érzékeny a szomszédos sávokban levő ellentétes irányítottságú információkra.

A fenti magyarázat alapján érthető meg, hogyan történik az egyes sávok rögzítése és visszaolvasása a második kiviteli alak esetében és azt a leírást még kiegészítjük azzal,

78840-7807 hogyan lehet a szervo információt rögzíteni ezekben a sávokban. A 26a-26d ábrák mutatják a szalag felső és alsó szélével szomszédos szervojel tartományokba a váltakozó író jelátalakítókkal felvett szervojel szegmenseket. Ezeket a továbbiakban első és második szervotartományokként említjük. Az ábrákon a W_o és W₂ író jelátalakítók (a továbbiakban páros jelátalakítók) nem a W_x és W₃ író jelátalakítók (a továbbiakban páratlan jelátalakítók) által felvett szervojeleket szemléltettük. A szervojelek felírásakor a páros író jelátalakítókat korábban kapcsoljuk be a mágnesszalag felső szélén levő áthaladást követően, mint a páratlan író jelátalakítókat, és a mágnesszalag alsó szélének megközelítésekor a páratlan író jelátalakítókat korábban kapcsoljuk ki, mint a páros író jelátalakítókat. A 26a-26d ábrák feltételt nem tartalmazó védősávot mutatnak a szalag szélei és a szomszédságban levő szervotartományok között. Ezek a védősávok opcionálisak, és a körülmények által támasztott követelményektől függően használhatók vagy nem.

A 26a ábra mutatja, hogy a szervojel tartományok lényegében véve egyforma szélesek. Egy minden páros sáv elejére és végére felírt szervo információ olyan jelsorozatot tartalmaz, amely felíráskor 0,033 mm széles sávba kerül, de ezt a soron következő páros író jelátvivő csupán 0,025 mm névleges szélességre keskenyíti le. Előnyösen a szervo jelsorozatok váltakozó frekvenciájúak, de amplitúdóik egyforma kiegyenlítetlen csatornában és előállításuk a rendszer órajeléből történik. Tételezzük fel, hogy a rendszer órajele 40 MHz, akkor az első frekvencia F_o = 1,6 MHz, a rendszer óra78840-7807 jelének 12,5 értékkel osztása útján a második szervo frekvencia F₂ = 3,2 MHz, a rendszer órajelének 25 értékkel való osztása útján nyerhető.

Mivel ezek a fenti értékek nem jelentik a találmány szerinti megoldás alkalmazhatóságának semmiféle korlátját, ezek csupán a tervezés során alkalmazott választás, amely az említett mágnesszalag és letapogató sebességen alapszik, és a szervojelek korai kimutatását teszik lehetővé visszaolvasott jel kiegyenlítése előtt. A jelátvivők méreteinek tekintetében a szervo frekvenciák absztrakt módon adhatók meg a hullámhossz és az olvasó légrés szélességének viszonya alapján, amely mindenféle mágnesszalag és letapogató sebesség kombináció esetében állandó, és amely vonatkozik akár kiegyenlített, akár kiegyenlítetlen olvasó csatorna válaszjelre.

A W_Q író jelátalakító F_o szervo frekvenciát ír fel és a W₂ író jelátalakító f₂ szervo frekvenciát rögzít. Tételezzük fel, hogy az R_o olvasó jelátvivő éppen elhaladt a szalag felső széle mentén, a 26a ábrának megfelelően az óramutató járásával ellentétes irányában végigpásztázza a 0. sávot. Ha az Rq olvasó jelátvivő légrése pontos, akkor légrésének lényegében véve 3/4 része (0,019 mm) a W_o író jelátvivő által felírt szervosávon van, míg a légrés szélességének 1/4 része (0,0064 mm) a W₂ író jelátalakító által felírt szervo jelsorozaton lesz. Ennek megfelelően megfelelő helyezés esetén az R_o olvasó jelátvivő a szervojelek keresztezése közben az egyes letapogatások elején és végén olyan szervojeleket állít elő, amely az F_o és F₂ szervo frekvenciákat 3:1 arányban

78840-7807 tartalmazza. Amint azt később ismertetjük, ez a két frekvencia egymástól elkülöníthető és nagyságuknak viszonya felhasználható a szervo hibajel nagyságának meghatározásához.

Az R₂ olvasó jelátalakítóval történő szervo szabályozás esetében f₂ és f₀ frekvenciájú jelek aránya 3:1.

Nyolc jelátvivőt tartalmazó letapogató fejet és a hivatkozott méretű és sebességű mágnesszalagot feltételezve példa kapcsán ismertetjük a letapogató fej egy körülfordulása során a szalag írásának és visszaolvasásának műveletét.

Ez a példa egy olyan írást követő visszaolvasás (read-afterwrite = RAW) eljárásnak, amelynek során az adatokat írás közben azonnali visszaolvasás útján érvényesítjük. Ezen műveletnél a letapogató fej a későbbiekben ismertetett módon kapcsolódik a szalaghoz. Habár a szervojelek olvasó jelátvivő általi érzékelését ismertetjük, ez azonban csupán a szemléltetést szolgálja. A letapogató fej helyezése és a mágnesz szalag sebességének szabályozása csak akkor történik a szervojelek alapján, mikor visszajátszás közben adatokat olvasunk le a mágnesszalagról. A bemutatott példában a jelátalakítókra hivatkozási jeleik alapján, tehát W_Q-W₃ és R_Q-R₃ jelek alapján hivatkozunk.

1. A W_o író jelátalakító CW irányítottsággal a mágneszszalag felső széléhez ér és 0. sávot ír fel, amelynek szélessége 0,03 3 mm és f₀ frekvenciájú jeleket tartalmaz, és a felírást késleltetés után az első szervo tartományban hajtja végig. Felírja a 0. sávot, amely D_o adatokat tartalmaz, majd ezt követően a W_o író jelátalakító a második szervojel tartományban ismételten f₀ frekvenciájú és 0,033 mm szélességű

78840-7807 • <

szervo tartományt ír fel. Mikor a W_Q író jelátalakító áthalad a mágnesszalag alsó szélén, addigra a mágnesszalag 0,0064 mm-t tesz meg. Ennek eredményét a 26b ábra mutatja.

2. Ezután a CCW irányítottségú R₃ olvasó jelátalakító eléri a mágnesszalag felső szélét, és ívelt pálya mentén végigtapogatja keresztirányban a mágnesszalagot (ennek ismertetésétől ezúttal eltekintünk). Mikor az R₃ olvasó jelátvivő eléri a mágnesszalag alsó szélét, közben a mágnesszalag eddigre 0,0127 mm-t mozdul el.

3. Ekkor a CCW irányítottságú W_x író jelátvivő eléri a mágnesszalag felső szélét. A W_x író jelátalakítóval történő írást mindaddig késleltetni kell, amíg át nem halad az első szervo tartományon, ezután a 0. sávot 0,020 mm-rel átfedi, majd a 0. sávot az 1. sávval felülírja, amely így a D_x adatokat tartalmazza és a 0. valamint 1. sáv között nincs távköz. Ezen felülírás során a 0. sávot elkeskenyíti és annak megmaradó szélessége 0,0127 mm. Ekkor az 1. sáv szélessége 0,033 mm és a második szervo tartomány felső szélénél fejeződik be. Ekkor a 0. és 1. sávokat felül és alul szervojelek fogják közre, amelyek 0,033 mm széles sávban f₀ szervo frekvenciát tartalmaznak. Amikor a W_x író jelátvivő eléri a mágnesszalag alsó szélét, addigra a mágnesszalag 0,019 mm-t mozdul el. Az így kapott sávok végső tartományait a 26c ábra szemlélteti.

4. Ezután a CW irányítottságú R_o olvasó jelátvivő éri el a mágnesszalag felső szélét, majd keresztezi az első szervo tartományt. Helyes beállítás esetén az R_o olvasó jelátvivő olvasó rése a 26a ábra kapcsán adott magyarázatnak

78840-7807

- 70 megfelelően végigpásztázza az egymással szomszédos szervojeleket. Helyesen beállított helyzetben az R_o olvasó jelátvivő az adattartományban az elkeskenyített 0. sáv fölött központosán helyezkedik el. Ennek megfelelően az olvasó légrés 0,025 mm széles, és középső 0,0127 mm-es szakasza az elkeseknyített 0. sáv fölött középen helyezkedik el, ehhez képest kétoldalt 0,0062 mm hosszúságú szakaszai mindkét oldalon átfedik a szomszédos sávokat. A 0. sáv CW irányítottságával hatást gyakorol az R_o olvasó jelátvivőre, míg az ezzel szomszédos CCW irányítottságú sávokra az R_o olvasó jelátvivő nem érzékeny. Amikor az R_o olvasó jelátvivő keresztülhalad a második szervo tartományon, akkor visszaolvasott jele F_o és F2 szervofrekvenciákat fog tartalmazni helyesen beállított helyzetben 3:1 arányban. Mikorra az R_o olvasó jelátvivő eléri a mágnesszalag alsó szélét, akkorra a mágnesszalag 0,025 mm-t tesz meg.

5. Ezután a CW irányítottságú W₂ olvasó jelátvivő megkezdi az ívelt sáv végigtapogatását a mágnesszalag felső szélétől és felírja a 2. sávot, amely kezdetben 0,033 mm szélességű sávban és az első szervo tartományban F₂ frekvenciájú szervojelet rögzít és ez átfedi 0,0762 mm szélességgel az F_o szervo frekvenciát tartalmazó szervo tartományt, majd ezután felírja a 2. sáv D₂ adatait. A W₂ író jelátvivő légrésének külső széle az 1. sávot 0,0203 mm szélességben átfedi és azt felülírja az adatmezőben a 2. sáv adataival és ilymódon biztosítja, hogy ne legyen távköz az 1. és a 2. sáv között. így a visszamaradó elkeskenyített 1. sáv szélessége 0,00127 mm értékű lesz. A W₂ író jelátvivő a második szervo

78840-7807 tartományban 0,033 mm széles sávban f₂ szervo frekvenciával szervojeleket ír fel. Eddigre a mágnesszalag 0,0318 mm-t mozdul el. Ennek az eredményét a 26d ábra mutatja.

6. Ekkor a CW irányítottságú R₃ olvasó jelátvivő éri el a szalagot. Az R_x olvasó jelátvivő általi olvasás csupán a két szervotartomány között érvényes. Az R₃ olvasó jelátvivő az elkeskenyített 1. sáv adattartományát olvassa végig úgy, hogy légrése a sáv fölött központosán helyezkedik el. Amikor R-l olvasó jelátalakító eléri a mágnesszalag alsó szélét, addigra a mágnesszalag 0,0381 mm-t mozdul el.

7. Ekkor a CW irányítottságú W₃ író jelátvivő éri el a mágnesszalag felső szélét és a fenti harmadik lépésnek megfelelően írást hajt végre. Amikor a W₃ író jelátvivő eléri a mágnesszalag alső szélét, addigra a mágnesszalag 0,0445 mm-t mozdul el.

8. Ezután a CW irányítottságú R₂ olvasó jelátalakító éri el a mágnesszalag felső szélét és a 2. sávot a fenti negyedik lépésnek megfelelően olvassa vissza. Ekkorra a mágnesszalag 0,0508 mm-t mozdul el.

9. Mikor a CW irányítottságú W_o író jelátvivő ismételten odaér a mágnesszalag felső széléhez, akkor megismétlődik a fenti 1-8. lépéseket tartalmazó ciklus. Megjegyzendő, hogy a legközelebbi letapogatási ciklus során az R₃ olvasó jelátvivő azt a sávot olvassa vissza, amelyet az előző ciklus során a W₃ író jelátvivő rögzített.

Visszajátszás közben a mágnesszalag sebességét szabályozó szervohurok működik annak érdekében, hogy a fejek megfelelően legyenek helyezve a sávokhoz képest. Ez egy minta

78840-7807 vételezett szabályozás, amelyik a szervo információt akkor kapja, mikor a páros számú R_o és R₂ olvasó jelátalakítók olvassák vissza a felvett sávok szélső szakaszaiban levő szervo jeleket. A mágnesszalag első szervotartományában csupán páros szémú sávok (0. és 2.) helyezkednek el, amelyek F_o és F₂ frekvenciájú szervojeleket tartalmaznak, amelyeket a W_o és W₂ író jelátvivők rögzítenek. Amint azt fent ismertettük, ha az R_o olvasó jelátvivő a 0. sáv fölött központosán helyezkedik el, akkor az érzékelt szervojelben az F_o és F₂ frekvenciájú szervojelek amplitúdójának aránya 3:1. Az ettől különböző bármilyen más arány kimutatható és ez szabályozza a szervorendszert, amely megváltoztatja a mágnesszalag sebességét úgy, hogy elérhető legyen a fenti arány. Hasonló folyamat zajlik le, mikor az R₂ jelátvivő olvassa vissza a sávokat, ebben az esetben azonban az első szervotartományban az F₂ és F_o szervo frekvenciájú jelek amplitúdóinak aránya 3:1 értékű.

Az első kiviteli alak szerinti letapogatóhoz hasonlóan a második kiviteli alak esetében is a billentő szervo szabályozs szabályozza azt a helyet, ahol a letapogató forgófej forgási tengelye metszi a hosszirányban mozgó szalagot, amit úgy szabályoz, hogy a forgástengely helyzetét a mágnesszalag hosszközépvonalához képest keresztirányban elmozdítja. Előnyösen a billentő szervo szabályozás korábban felvett mágnesszalagok visszajátszásakor lép működésbe, és kiegyenlíti a mágnesszalag helyzeti eltéréseit, amelyek származhatnak egyrészt a mágnesszalag meghajtók közötti gyártási eltérésekből, vagy pedig a mágnesszalag méreti változásaiból, ame78840-7807

- 73 lyek a hőmérséklet és a nedvességtartalom függvényében léphetnek fel.

Ennek megfelelően a felvétel során a billentésre szolgáló szervojeleket a fenti ismertetésnek megfelelően a második szervotartományban rögzítjük. Ebben a tartományban a szervojelek formája és tartalma megegyezik a mágnesszalag sebességét szabályozó szervojelekével, amelyek az első szervotartományban helyezkednek el. A billentő szervo szabályozás gondoskodik róla, hogy a mágnesszalag végigpásztázásakor a jelátvivők a teljes lepásztázása során egyazon sávon maradjanak. A szabályozási hiba érzékelése és a billenési helyzet szabályozása hasonlóképpen történik, mint a mágneszszalag szervo szabályozása. Mivel a forgófej elbillentése a billentő szervo által egyúttal eltéríti a jelátvivőket azon sávokhoz képesti helyzetüktől, ahová a szalagsebességet szabályozó szervo helyezte őket, ezért a szalagsebesség szabályozó szervo előreszabályozó, vagyis jósló üzemmódba helyezhető, és a szalagsebesség olymódon szabályozható, hogy kiegyenlítse a billentő szervo szabályozó által végrehajtott korrekciókat annak érdekében, hogy a jelátvivőket újra megfelelő helyzetbe hozza a sávokkal a mágnesszalag felső szélénél. A mágnesszalag alsó szélénél végrehajtott billentő szervo szabályozási művelet befejeztével a szalagsebességet szabályozó szervo rendes üzemmódba állítható vissza.

A billentő szervo szabályozás működik az egyes sávokban levő adatok hatására is, amint az a 27. ábra alpján jobban megérthető, ahol a sávban levő adatok szerkezete és elrendezése van feltüntetve. Ez az elrendezés 2700 adatsáv balkéz

78840-7807 • · · · *« ·« • * * ♦ · itt · · *« · · felőli széléhez képest van megadva, ami a mágnesszalag felső szélének felel meg, míg a 2700 jobboldali széle a mágnesszalag alsó szélének felel meg. Balról jobbra tekintve a 2700 adatsáv szerkezete (ami tulajdonképpen a második kiviteli alak segítségével felírt mindegyik adatsáv szerkezetével lényegében véve megegyezik) védősávot, az első szervotartományban levő szervojeleket, négy darab egymást követő i és i+3 közötti számokkal jelzett adattömböt és négy, a mágneszszalag hosszirányú középvonalához képest lényegében véve központos kereső információtömböt tartalmaz. A kereső információt tartalmazó tömb után még négy darab i+4 és i+7 közötti számú adattömb, majd az alsó szervotartománybán szervojelek, majd egy védősáv van. Minden egyes adattömb elrendezése a 2702 adatelrendezést követi. Ennek megfelelően az adattömb egy többmezős elrendezés, amely időzítő és szinkronizáló mezőket, formátumvezérlő szót, több adatmezőt, valamint hibajavító és paritásmezőket tartalmaz. Az adattömb minden egyes formátumvezérlő szava tartalmazza az elrendezés adatait, és a tömb számát, amely azonosítja az adattömböt. Az adattömb számozása folytatólagos az egymást követő sávokban, és így az 1. sáv tartalmazza a 0-7. adattömbökat, a 2. sáv tartalmazza a 8-15. adattömböket stb. A billentő szervo fent ismertetett beállítását követően az i+7 adattömb sorszámát a sáv adatainak végigpásztázása után összehasonlítja a pásztázás elején visszaolvasott adatmező sorszámával, és ennek alapján ellenőrzi, hogy a jelátvivő a lepásztázás teljes ideje alatt ugyanazon sáv fölött van-e. A 27. ábra szerinti példa esetében az adattömbök sorszámai közötti különbségnek

78840-7807 • ·

- 75 mindig hétnek kell lennie. Ha a különbség alapján az állapítható meg, hogy a helyzethiba egy teljes sáv, akkor működésbe lép a billentő szervo, és a letapogatót vagy forgófejet a mágnesszalag középvonalához képest a szükséges távolsággal felfelé vagy lefelé mozdítja el. A billentő szervo működésének ez a jellegzetessége lényegében megegyezik az első kiviteli alak LSB jelek alapján történő billentő szervo szabályozásának.

Minden egyes sáv továbbá négy egymást követő kereső információtömböt tartalmaz, amelyek a mágnesszalag szélei között a középvonalhoz képest központosán helyezkednek el. Minden egyes kereső információtömb elrendezése logikai tömb címet tartalmaz. A logikai tömb címe a második kiviteli alak esetében feltételezi az adatok keretekre való felbontását, aholis minden egyes keret egy csoport egymást követő sávot hidal át. A keretben több folyamatosan növekvő számozással ellátott adattömböt tartalmaz. Az adattömbök a fent ismertetett tömbszámmal, valamint logikailag a tömb címével vannak folyamatosan növekvően számozva. A logikai tömb címe a sáv kereső információtömbjében jelenti az első tömb logikai tömbjének címét a keretben, beleértve a sávot és osztva 256tal.

A 28. ábra mutatja annak az elektronikának a tömbvázlatát, amely szükséges a mágnesszalag meghajtó második kiviteli alakjának működtetéséhez. Az elektronika 2877 információ formattálót tartalmaz, amelynek bemenetére szervojelek, adatok és adatformátum információk kapcsolódnak, és kimenetén létrehozza a 27. ábrán szemléltetett sávformátumot minden

78840-7807 • · ·· « · ·4 · • · «4 < ·· ··· ···· 44 ·«*4

- 76 egyes sávhoz. A 2877 formattáló CLOCK órajelet állít elő és ezt 2878 jelvezetékre bocsátja, továbbá határoló jelet állít elő és ezt 2879 jelvezetékre adja ki. Minden egyes sávhoz 2880 adatkódoló kódolja az adattömböket és a kereső információtömböket a 27. ábrának megfelelő szerkezet szerint. A formattált sávinformációt a 2877 formattáló 2882 író meghajtóra továbbítja és innen 2883 író állótekercsre kerül. A 2883 író állótekercsről a sávinformáció a korábbiakban ismertetett módon rákapcsolódik a 2883a író jelátvivőre. A felírt sávról az adatokat 2884a olvasó jelátvivő olvassa viszsza és 2884 álló olvasótekercsre csatolja. A 2884 álló olvasótekercs 2890 előerősítőn át 2892 adatdeformattálóra kapcsolódik. Az adatcsatorna 2893 detektort tartalmaz, amely a 2892 deformattáló kimenetére kapcsolódik, és kimenete 2894 adatdekóder bemenetére kapcsolódik. A dekódolt adatok a 2894 adatdekóder kimenetéről vezethetők el.

A 2890 előerősítő kimenetéről elvezetett szervojel információt 2890 szűrőáramkör választja el és 2896a szervodetektorra bocsátja. A 2896a szervodetektor hagyományos szervoáramköröket tartalmaz, és 1 kimenetén finomszabályozó jelet állít elő, amelynek alapján 2897 sebességszabályozó szabályozza a szalagsebességet meghatározó 2899 motor sebességét. A 2897 sebességszabályozó szervoegység állítja be a 2899 motor sebességét, amely a fenti ismertetésnek megfelelően mozgatja a mágnesszalagot. A 2899 motor sebességét 2898 tachométer érzékeli és a sebességjelet visszacsatolja a 2897 szervoegységre. A sebességet beállító 2897 szervoegység egyik bemenetére rákapcsolódik az órajel a 2877 adatformat78840-7807 ··· ·· ·· ·· · • · ·· ··· ·* • · e « · * · ·«· ·«·* ·« ·« ·«

- 77 tálóról. írás üzemmódban a tachométer jele és az órajel együttesen a 2897 szervoegységre táplálva szinkronizálja a mágnesszalag sebességét ahhoz az ütemhez, amellyel a fej az adatokat felírja a mágnesszalagra. Visszajátszási üzemmódban a sebességet beállító 2897 szervoegység a 2898 tachométer által szolgáltatott sebességjelet hozzászabályozza a helyzethiba fázisjeléhez, amelyet a 2896a szervodetektor állít elő a mágnesszalag első szervotartományából nyert szervojelek alapján. így a forgó jelátalakító egység és a mágnesszalagon levő íves sávok helyezésének fiinombeállítását a 2899 motor sebességének és ezzel a mágnesszalag sebességének szabályozása útján lehet elérni.

A 2896a szervodetektor tartalmazza azt a logikát, amelylyel meghatározható az F_o és F₂ frekvenciájú, valamint az F₂ és F_o frevenciájú szervojelek aránya a második szervotartományban, amikor a R_o és R₂ olvasó jelátvivők visszajátszási üzemmódban visszaolvasást végeznek. A 2896a detektor mindegyik arányszámot arra használja föl, hogy 2 kimenetén helyzethiba jelet állítson elő, amely a billentést végző 2900 állítószervre kerül, amely a forgó jelátvivő egységet elbillenti olyan mértékben, amennyire az szükséges a sávhelyzet finombeállításához. A forgó jelátvivő helyzetének durva beállítása a 2894 adatdekóder kimenetére kapcsolódó 2896b öszszehasonlító áramkör által előállított különbségi jellel történik, vagyis a 2896b összehasonlító áramkör az adatjelekből kiválasztja a tömbök sorszámát, ezeket kivonja egymásból és ha ez a különbség eltér az előírt mennyiségtől (a második kiviteli alak esetében ez a nagyság hét), akkkor egy

78840-7807

- 78 olyan jelet állít elő, amelynek nagysága és iránya olyan, hogy a forgó jelátvivőt a szükséges mértékben elbillentse ahhoz, hogy letapogatás közben ugyanazon a sávon maradjon. A különbségi jel nagyságát a 2896b összehasonlító áramkör a billentést végző 2900 beavatkozó szervre továbbítja. A második kiviteli alak esetében a billentést végző 2900 beavatkozó szerv előnyösen olyan hangfrekvenciás tekercses beavatkozó szervet tartalmaz, amelyet a 18-26. ábrák kapcsán korábban is ismertettünk.

írás üzemmódban a billentést végző 2900 beavatkozó szerv bicellájának jele 2901 központosító áramkörre kapcsolódik, amely a 2877 formattáló áramkörről határoló jelet kap, ami azt jelzi, hogy a forgó jelátvivő egységet sáv felírása közben rögzített avagy határolt helyzetben kell tartani. A határoló jel alapján a 2901 központosító áramkör úgy működteti a billentést végző 2900 beavatkozó szerv hangfrekvenciás tekercsét, hogy a bicella jele egy előírt referencia értéket érjen el, amely azt jelzi, hogy a forgó jelátalakító központosán helyezkedik el a mágnesszalaghoz képest.

A forgó jelátvivő egységet hajtó 2902 motor forgási sebességét akkorára kell beállítani, hogy megfeleljen a kiválasztott adatformátumnak, amit a 2877 formattáló egység által kiadott órajel ismétlődési frekvenciája jelez a 2878 jelvezetéken. A sebességet szabályozó 2903 szervoegység leosztja ezt az órajelet és olyan sebességjelet bocsát a 2905 motormeghajtón át a 2902 motorra, amellyel annak sebességét és fázisát hozzázárja az órajelhez. így egy meghatározott szalagsebesség esetében a 2902 motor olyan sebességgel jár,

78840-7807 • · ·· ··· ·<

• * «V · · · ··· ···· ·* ·· ··

- 79 amely biztosítja, hogy az adatátvitel sebessége és a lineáris adatsűrűség megfeleljen az előírt értékeknek. Ezzel egyidejűleg a szalag sebességét meghatározó 2899 olyan sebességgel jár, hogy a forgó jelátvivő fej egyetlen körülfordulása közben a 23. ábrán bemutatott forgó jelátvivő geometriai kialakítás esetében négy sáv szélességével azonos távköznyire mozduljon el. A forgófej sebességét szabályozó 2903 szervoegység fázisban zárja a 2902 motor sebességét a 2904 tachométer által kiadott jelhez viszonyítva. A forgó jelátvivő egység továbbá indexjelet bocsát ki, amely a 2877 formattálóra kapcsolódik, és lehetővé teszi, hogy az az adatírást hozzászinkronizálja a forgó jelátvivő forgásához.

Végül annak érdekében, hogy a szalagra felírt ívelt sávok helyzete egyenletes legyen ennek érdekében írási üzemmódban a szalaghajtó tengely 2899 motorja fáziszártan működik a rendszer órajeléhez képest. Ez biztosítja, hogy a szalagsebesség csökkenése esetén a letapogatás sebessége arányosan csökkenjen és fordítva.

A szalagot hajtó motor sebességének és a forgó jelátvivő egység billentésének folyamatábráját az első kiviteli alakkal kapcsolatban ismertettük és szemléltettük. Ehhez képest az eltérés annyiban van, hogy a 433 és 434 lépésekben a tömbök számát olvassuk vissza, ezeket tároljuk a 435 lépésben, majd összehasonlítjuk a 438 lépésben. Ezenfelül a 426 és 430 lépésben az eltérés mérése F_o és F₂ frekvenciák arányának meghatározása útján történik a fent írtakkal összhangban .

78840-7807

Annak megértéséhez, hogy hogyan történik a forgó jelát vivő egység mágnesszalaghoz való hozzáhelyezése a felvételi helyen a második kiviteli alakban a 18., 20., és 29a, valamint 29b alapján érthető meg. A jelátvivő 1833 dob 1836 homlokfelülete U-alakú helyező 2900 szalagvezető között helyezkedik el. A 2900 szalagvezetőnek első 2902 szára, második 2904 szára és ezeket egymással összekapcsoló 2906 kereszteleme van. A 2900 szalagvezető egyetlen darabból van kialakítva, és rajta 2908 és 2909 fülek vannak, amellyel állíthatóan hozzáerősíthető az 1831 laphoz. Amint azt leginkább a 18. ábra mutatja, a 2900 szalagvezető 2902 szárának felső 2902a része lényegében véve egy vonalban van a 2904 szárral. A 2902 szár alsó 2902b része a 2902a rész alatt az 1831 lap 2912 kimetszésébe nyúlik bele. A 2900 szalagvezető 2914 és 2916 tartókon helyezkedik el. A 2914 tartó például kemény vagy lágy forrasztással van rögzítetten hozzáerősítve az 1831 laphoz, akárcsak az L alakú 2916 tartó. A szalagvezető állíthatóan van hozzáerősítve a 2914 és 2916 tartókhoz menetes 2918 és 2919 csavarokkal. Amint az legjobban a 18. ábráról látszik, a forgó 1830 jelátvivő egység az 1831 laphoz a 2912 bevágás fölé van felerősítve. A 2912 bevágás a 2900 szalagvezetőtől hátrafelé a forgó 1830 jelátvivő egység végéig tart és helyet ad alatta az 1831 lap felső felületének síkjához képesti elforduláshoz. Az 1830 jelátvivő egység menetes 1863 és 1864 csavarokkal van hozzáerősítve az 1831 laphoz, mégpedig olymódon, hogy az 1833 dob 1836 homlokfelülete 1881 felvételi helynél központosítható 2900 szalagvezető 2902 és 2904 szárai közé. A 2900 szalagvezető úgy helyez78840-7807 hető el, hogy 2904 szárának előreálló lekerekített éllel kialakított 2904a része lényegében véve egy síkban van 1833 dob 1836 homlokfelületével. Amint az legjobban a 29b ábrán látszik, a 2900 szalagvezető 2902 szára a 2904 szár elülső éléhez képest előrébb áll. Ez kismértékű pozitív szöget állít be az 1880 mágnesszalag és az 1833 dob 1836 homlokfelülete között. Mikor az 1833 dob forog, 1836 homlokfelülete és az 1830 mágnesszalag közötti tartományban lecsökkenti a légnyomást az 1880 szalag és az 1836 homlokfelület közötti kis pozitív szög aaz 1881 felvételi helynek csupán egy kis tartományában korlátozza az 1880 mágnesszalag és az 1836 homlokfelület közötti érintkezést és ezáltal csökkenti a súrlódást az 1880 mágnesszalag és az 1836 homlokfelület között.

A 2900 szalagvezető a 29a és 29b ábrán bemutatott módon kapcsolódik az 1832 kazettához, ahol annak alulsó 2920 lapja 2921 bemetszéssel van ellátva annak érdekében, hogy szabaddá tegye az 1880 mágnesszalagot felvételhez és visszajátszáshoz. A 2921 bemetszés egyik oldalán a 2920 fémlaphoz 2924 vezetőtüske van hozzáerősítve. A 2921 bemetszés mindkét oldalát szög alatt kiképzett élek határolják megfelelő átmenettel a 2920 fémlap elülső szélétől a 2921 bemetszés fenekéig. A 2921 bemetszésnek a 2924 vezetőtüskéhez képesti átellenes oldalát 2922 ferde él képezi. A 2900 szalagvezető hozzákapcsolódik a 2924 vezetőtüskéhez, és a 2922 ferde élhez, és ezzel helyezi az 1833 dob 1836 homlokfelületét az 1881 felvételi helyen a 2921 bemetszésbe. Amint a 29a és 29b ábrák mutatják, 2900 szalagvezető 2904 szárának 2904a részén levő lekerekített előreálló él hozzáér a 2924 vezetőtüskén

78840-7807

felül levő 2925 tárcsához, míg a 2902 szár 2902b alsó része az 1832 kazetta 2920 fémlapjának 2922 ferde széléhez kapcsolódik.

Ennélfogva a 2900 szalagvezető az 1830 jelátvivő szerkezethez képest úgy helyezi, hogy az 1880 mágnesszalag az 1881 felvételi helyen megfelelően pontos helyzetben legyen az 1830 jelátvivő egység 1836 homlokfelületéhez képest. Az 1832 kazettát úgy kell behelyezni a mágnesszalag meghajtó egységbe, amíg a 2904a rész előreálló éle hozzá nem ér a 2925 tárcsához, és a 2922 ferde él nem ütközik az ennek megfelelő szögű felületnek a 2900 szalagvezető 2902 szárának alsó 2902b részén.

A jelátvivő dob egy másik lehetséges kiviteli alakját mutatják a 30-32. ábrák, amelyen a 402 jelátvivő dob kör alakú 406 homlokfelülettel van kiképezve és középen 417 hajtótengelyre van rögzítve, amely a 417 hajtótengely közepén átmenő 404 letapogató tengely körül forgatja a 402 jelátvivő dobot. A 402 jelátvivő dob kör alakú 406 homlokfelületén 408 és 410 üregek vannak kiképezve. A 408 üregben mágnesfej egység van elhelyezve, amely 413 magot, 414 szerelőpapucsot, valamint a 413 jelátvivő magja és a korábban ismertetettel azonos forgó transzformátor között jeleket továbbító 416 csatlakozót tartalmaz.

A 410 üreg a 406 homlokfelület közepén van és 422 járaton át a 402 jelátvivő dob külső 405 palástfelületén kialakított 421 lyukkal közlekedik. A 406 homlokfelületben a 408 üreget körülvevő kis mélységű 424 gyűrű van kialakítva, amely 425 csatornán át a 402 jelátvivő dob külső 405 palástfelületén levő 423 lyukkal közlekedik. A 32. ábra mágnesfej

78840-7807

egység kinagyított részletét mutatja. A mágnesfej egység tartalmazza a fejet tartó 414 szerelőpapucsot, amely úgy van rögzítve a 408 üregben, hogy érintkezik (a 30. ábrán bemutatott) 416 csatlakozóval alsó végénél fogva és felső vége kapcsolódik a 413 jelátvivő maghoz. A mágnesfej 414 szerelőpapucsa egy vékony négyszögletes rúd, amely elegendően rugalmas ahhoz, hogy felső vége a 402 jelátvivő forgása közben az ébredő centrifugális erők hatására képes legyen elmozdulni a 408 üregben. A 414 szerelőpapucs és a 408 üregnek radiális irányban legkülső helyén a 408 üreg 427 fala és a 414 papucs közé 426 rugó van erősítve. A 426 rugó a 414 szerelőpapucsot a forgástengely irányába (tehát a centrifugális erőkkel ellentétes irányba), vagyis a 404 középvonal irányába feszíti elő.

Mikor a 402 jelátvivő dob forog 404 forgástengelye körül, akkor centrifugális erők keletkeznek. A 426 rugó feszessége olyan, hogy a 414 szerelőpapucs a várható legkisebb forgássebesség esetén megőrizze eredeti előfeszített helyzetét. Mikor a 402 jelátvivő dob forgási sebessége megnövekszik, a 414 szerelőpapucs és ennek eredményeként a 413 jelátvivő mag sugárirányban a 402 dob középvonalától kifelé kitér és ekkor a 413 jelátvivő mag pályasugara megnövekszik.

A centrifugális erő növekedését vagy csökkenését egy olyan szervomechanizmus váltja ki, amely a sávok kézépső részén levő sávcímek hatására működik és amely sávcímek lényegében véve felíráskor a mágnesszalag közepére kerülnek. A további magyarázathoz tételezzük fel, hogy a sávcímek mindegyik bitjét a sáv középpontjában levő címmező tartalmazza.

78840-7807

Tételezzük fel továbbá, hogy egy szervo szabályozó hurok változtatja a forgófej motorjának sebességét a sávcím információ függvényében.

A 402 jelátvivő dob forgása közben a 413 mágnesfejmag letapogatja a mágnesszalagra felvett íves sávokat feltételezhetően megfelelő időpontban a sávokban levő információk kiolvasásához. Kiindulva abból, hogy a 402 jelátvivő dob forgási sebessége állandó értékű, és a mágnesszalag feszítése vagy bármilyen más megnyúlása azt okozza, hogy a 413 jelátvivő mag a hivatkozási ponthoz képest rövidebb távköznyire levő sávokat tapogat le. Más szavakkal a mágnesszalag megnyújtása a sávokat a 402 jelátvivő dob irányába téríti el és ezáltal olvasásuk a várthoz képest korábban történik. Az olvasófej a mágnesszalagra írt sávokat a mágnesszalag felső szélétől az alsó széle irányába tapogatja, illetve olvassa le. A sávok címe lényegében véve a sáv közepén helyezkedik el, és lényegében véve a mágnesszalag középvonalával egy vonalban van. Tegyük fel, hogy a sávcím az olvasófej által leírt letapogatási pálya 0° szöghelyzetében van. Mikor az olvasófej 180° szöggel elfordul, itt várhatóan egy olyan korábban már leolvasott sáv címét olvassa le, amely a 0° szöghelyzetben leolvasott sávhoz képest állandó értékkel eltolt helyzetben helyezkedik el. Milliméterenként 75 sáv felírása esetén és 15,24 mm átmérőjű letapogatási kör esetében hibamentes letapogatást feltételezve a címeltérés 1200 sávnak felel meg. Ha a sávcím eltolódása kisebb, mint 1200 sáv, akkor a sáv megnyúlt, ami a sávok közötti távközt megnöveli és

78840-7807

- 85 - ” így minden egyes fél elforduláskor kevesebb sáv van a két letapogatási pont között.

Ezen kiviteli alak esetében a mágnesszalag megnyúlása a 402 jelátvivő dob forgási sebességének növelésével valósítható meg. Emiatt nagyobb centrifugális erő hat a mágnesfej 414 szerelőpapucsára, és ennek hatására a 413 jelátvivő mag sugárirányban kifelé mozdul el a 426 rugó ellenében, és ezáltal megnöveli a hatásos letapogatási sugarat a 402 jelátvivő dob 406 homlokfelülete mentén, mivel megnövekedik a távköz a 413 jelátvivő magja és a 404 forgástengely között. A megnövekedett átmérő megnöveli a 413 jelátvivő mag által letapogatott ív sugarát a letapogatás közben és lehetővé teszi, hogy a 180°-os elfordulás után a 413 jelátvivő mag olyan sávot olvasson le, amely a 0° helyzetben leolvasott sávhoz képest 1200 sávval odébb helyezkedik el. A 402 jelátvivő dob forgási sebességének nincs hatása visszaolvasáskor az olvasási képességre. Ez a sebesség csak egy közbülső sebességet jelent adatoknak adattárolóba való betáplálásához.

Folytatva a példát arra az esetre, mikor a 0° és a 180° helyzetben történő leolvasások között a sávok száma nagyobb, mint 1200, akkor a mágnesszalag összehúzódótt. Ekkor csökkenteni kell a 402 jelátvivő dob sebességét, csökkentve ezáltal azt a centrifugális erőt, amely a 413 jelátvivő magot sugárirányban befelé mozdítja el a 426 rugó hatására, és ezáltal csökken a 413 jelátvivő mag által végigtapogatott ív sugara. A letapogatás akkor lesz helyes, ha a sávok száma közötti különbség 1200. Előnyösen a mágnesfej esetleges elmozdulásának mértéke a centrifugális erő hatására néhány

78840-7807

század milliméter. Mivel a 402 jelátvivő dob forgási sebességét szabályozó szervomechanizmus hiba észlelése esetén ad utasítást a sebesség megváltoztatására, ezért a 413 jelátvivő mag megfelelő sugárral való elmozdulása váltja ki a hibajel 0 értékre való visszaállását. A hibajel az egyes sávok középső részébe írt sávcím információból nyerhető.

írási művelet közben előnyösen olyan kóddal lehet felírni a sáv középső részébe, amely önmagát ütemezi, könnyen szűrhető és alkalmas a keresésre. Ez a kiviteli változat a letapogatási hiba mérésére a sávcímet használja fel. A 33. ábrát tekintve 79 sáv/mm sűrűség esetén az olvasófejnek a letapogatás 0° szöghelyzetében a 480 sáv címét kell leolvasnia, míg a letapogatás 180° szöghelyzetében 490 sáv címét kell leolvasnia, és a rendszer hibamentes működése esetén a címek közötti különbségnek 1200 értékűnek kell lennie.

Belátható továbbá az is, hogy a teljes sávcímnek az egyes sávok közepére való elhelyezése felhasználható arra is, hogy a 404 forgástengely a mágnesszalag középvonalára essen. Ehhez megmérendő az az időbeli különbség, mikor a 402 jelátvivő dob 0° és 180° szöghelyzetekben leolvassa a sávcímeket. Mérendő a 0° és 180°, valamint a 080° és 0° helyzetek közötti időbeli különbség. Mikor ezek az időbeli különbségek egyformák, akkor a 402 jelátvivő dob 404 forgástengelye a mágnesszalag közepére esik. Ha a 0° és a 180° közötti idő rövidebb, mint a 180° és a 0° közötti idő, akkor a 402 jelátvivő dob 404 forgástengelye mágnesszalag közepe fölött helyezkedik el. Ehhez hasonlóan ha a második fél intervallum

78840-7807

- 87 - .......

a rövidebb, akkor az azt jelenti, hogy a 404 forgástengely a mágnesszalag közepe alatt van.

A találmány szerinti megoldás mindkét kiviteli alakjának előnyös tulajdonsága, hogy lényegesen különböző mágneszszalag sebességek mellett különböző meghajtási műveletek végezhetők el. Mivel a forgó jelátalakító egység és a mágneszszalag közötti érintkezési nyomás független a szalagsebességtől, ezért a mágnesszalagon keresés például jóval nagyobb sebességgel hajtható végre, mint az írás vagy olvasás. Ez a megnövelt sebesség nem növeli meg a jelátvivő és a szalag közötti érintkezési nyomást, ami által elkerülhető az a kopás és szalagtorzulás, ami fellépne például a csavarvonalű letapogatás esetében.

Valójában a találmány szerinti megoldással szándékunk a nagysebességű keresés megvalósítása a sávok azonosítása alapján. A keresés során a letapogatás a mágnesszalag közepére korlátozódik, ahol a sávok azonosítására szolgáló információkat tartalmazó mezők helyezkednek el. A sávok azonosítására szolgáló információk ezekből a mezőkből gyakorlatilag tetszőleges hosszirányú szalagsebesség mellett is kiolvashatók, mivel az olvasó jelátalakítók dőlésszöge és a korábban felvett szalagok középvonali mezői lényegében véve bármilyen sebesség mellett hosszirányban helyezkednek el a szalagon. Ezen túlmenően ez az egy vonalba esés kétszer is fellép minden egyes olvasó jelátvivőnél a forgó jelátvivő dob teljes körülfordulása során, például a 33. ábrának megfelelő 0° és 180° helyzetekben. A szalag azonosító információ bármilyen alakú lehet, ami megfelel valamely sáv vagy

78840-7807

- 88 valamely sávcsoport azonosításához vagy megtalálásához. Erre példát ad a 10. ábrán feltüntetett sávcím információ és a 27. ábrán szemléltetett logikai tömb címinformáció.

A 34a-34e ábrák centrifugál szivattyú különféle kiviteli alakjait mutatják. A 34a ábra szerint kiviteli alak körszimmetrikusan elhelyezett spirál alakú G hornyokat tartalmaz, amelyek a jelátvivő dob homlokfelületébe be vannak marva és minden egyes G horony a középponttól a homlokfelület kerületéig tart. Mikor a jelátvivő dob forog, akkor a levegő a spirál alakú G hornyokon át a homlokfelület kerülete felé sodródik, ami csökkenti a nyomást a jelátvivő dob homlokfelületének középső része és a mágnesszalag között.

A 34b ábra szerinti kiviteli alak esetében kisméretű P csődarab hatol be egy központosán elhelyezett S lyukba, és ennek révén javított szivattyúzó hatás érhető el. A 34c ábra szerinti kiviteli alakban a 4a-4c ábrákon bemutatott központi lyuk kombinálva van a 22a ábra szerinti mart hornyokkal.

A 34d ábra olyan centrifugális szivattyút tartalmaz, amelynél a jelátvivő dob homlokfelületén a középpontból kiinduló sugárirányú csatornák vannak. A 34e ábra szerinti centrifugális szivattyú jelátvivő dob homlokfelületén levő központi üreget tartalmaz, amelyhez a jelátvivő dob palástfelületén nyíló járatok csatlakoznak.

A találmányt a fentiekben előnyös kiviteli alakok kapcsán ismertettük, azonban a találmány számos más változatban is kialakítható, amelyeket a szakember a mindenkori követelmények alapján meg tud tervezni az általános megoldás figyelembevételével .

Claims (42)

1. Berendezés információnak mágnesszalagra való rögzítéséhez és az információ visszaolvasásához, amely a következőket tartalmazza:

a keretet, a mágnesszalagot tartalmazó tartályt befogadó és a mágnesszalagot felvételi helyen helyező keretet, a keretben a mágneses szalaghoz kapcsolódó és azt a felvételi hely mentén továbbító továbbítószerkezetet, forgó jelátvivő hordozót, a jelátvivő hordozón elhelyezett és a mágneses szalagra információt felvevő és információt visszaolvasó legalább egy jelátvivőt, a forgó jelátvivő hordozót a felvételi hely szomszédságában helyező és azt a felvételi helyen áthaladó forgástengely körül elforgathatóan ágyazó szerkezetet, amely forgástengely lényegében a jelátvivő hordozó forgása közben a legalább egy jelátvivő által leírt körpálya középpontjára esik, a mágneses szalagra egymást követő ívelt információs sávokat felíró és visszaolvasó jelátvivő hordozót forgató hajtószerkezetet és a legalább egy jelátvivőhöz, a továbbítószerkezethez, valamint a helyező szerkezethez kapcsolódó és az éves információs sávokban levő szervo információ hatására működve a legalább egy jelátvivőt az információs sávhoz képest helyező vezérlőegységet, amely

78840-7807 • « · ··· ·· ♦ · · • · < · szabályozza a mágneses szalag haladási sebességét és szabályozza a jelátvivő hordozó helyzetét a felvétel helyén a mágneses szalaghoz képest.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelátvivő hordozót forgástengelyére keresztirányú billenő tengely körül billenthetően ágyazó szerkezetet tartalmaz, és a helyező szerkezet a jelátvivő hordozó billenési helyzetét a szervo információ alapján szabályozva megváltoztatja azt a helyet, ahol a jelátvivő hordozó forgástengelye áthalad a felvételi helyen.

3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelátvivő hordozón annak forgása hatására működő és a forgó jelátvivő hordozót a felvételi helyen a mágneszszalaggal érintkezésbe hozó szerkezetet tartalmaz.

4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az érintkezésbe hozó szerkezet a jelátvivő hordozó forgásakor közötte és a mágnesszalag között ható vákuumot előállító és a vákuummal a mágnesszalagot a jelátvivő hordozóhoz hozzányomó szerkezetet tartalmaz.

5. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a forgó jelátvivő tartó a következőket tartalmazza:

jelátvivő dob, amelynek első és második homlokfelülete van, legalább egy jelátvivő, amely a jelátvivő dob első homlokfelületére van szerelve, a jelátvivő dobhoz koncentrikusan kapcsoló és a jelátvivő dob második homlokfelületéből kiálló hajtótengely,

78840-7807 a hajtótengelyt és a jelátvivőt forgástengely körül elforgathatóan ágyazó és a hajtótengelyt befogadó csapágyazás, a csapágyazást a kerethez képest megtartó és a csapágyazást a forgástengelyre keresztirányú tengely körül elbillenthetően hordozó szerelőszerkezetet tartalmaz és a vezérlőegységnek a jelátvivő hordozó helyzetét a felvételi helyen a csapágyazás elbillentése útján szabályozó egységet tartalmaz.

6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az érintkeztető szerkezet az első homlokfelületnél helyezkedik el, és az általa előállított vákuum a mágnesszalagot az első homlokfelületnek szorítja.

7. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelátvivő hordozó a mágneses szalagra egymás után ívelt információs sávokat felíró író jelátvivőt tartalmaz, amelyhez írócsatorna csatlakozik, és minden eggyes sáv információ formátuma szervo információt, sávazonosító információt és adatokat tartalmaz.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az információ formátum szervo információt tartalmazó kezdeti mezőt tartalmaz, amely kezdeti mező lényegében véve azonos a sáv kezdetével, és a kezdeti mezőt a sáv digitális címének legkisebb helyiértékű bitjeit tartalmazó második mező követi, amelyet adatokat tartalmazó harmadik mező követ, ezután lényegében a mágnesszalag középvonalához képest középen a sáv digitális címének legnagyobb helyiértékű bitjeit tartalmazó mező helyezkedik el, amelyet információs adatokat tartalmazó negyedik mező követ, amely után a máso78840-7807 • * ** ·· ·« *·« ·· · * ·· « 2 · ·· ···· * · · · « · · •·· «·*« «· _φφ· dik mezőben levő legkisebb helyiértékű biteket tartalmazó ötödik mező helyezkedik el, végül a kezdeti mezőben levő szervo információt tartalmazó záró mező követ, amely lényegében véve egybeesik a sáv végével.

9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelátvivő hordozón legalább egy olvasó jelátvivő és legalább egy szervo jelátvivő van, és az író jelátvivő, az olvasó jelátvivő és a szervo jelátvivő az első homlokfelület kerületénél ív mentén helyezkedik el.

10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az író jelátvivő lényegében a kerület mentén első helyzetben az író jelátvivőtől a jelátvivő dob forgási irányával ellentétes irányban ívtávolságnyira helyezkedik el, és a szervo jelátvivő ugyanezen irányban ívtávolságnyira helyezkedik el az olvasó jelátvivőtől.

11. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az információ formátum szervo információ tartalmazó kezdeti mezőt tartalmaz, amely kezdeti mező lényegében egybeesik egy sáv kezdetével, és ezt adatokat tartalmazó egy vagy több második mező követi, továbbá a mágnesszalag középppontja fölött lényegében központosán harmadik mező helyezkedik el, amely sávkereső információt tartalmaz, és a harmadik mező után egy vagy több adatinformációkat tartalmazó negyedik mező helyezkedik el, amelyet szervo információt tartalmazó zárómező követ, amely lényegében véve egybeesik a sáv végével.

12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelátvivő hordozón több, n számú író jelátvivő

78840-7807

9 · *· *··«· • « Μ *··» és vele azonos n számú olvasó jelátvivő van, amelyek egymást követően ív mentén lényegében véve az első homlokfelület kerülete mentén helyezkednek el és az író jelátvivők (W), valamint olvasó jelátvivők (R) helyzetét i jelzi, ahol 0 < i < η - 1 és az egymást követő író jelátalakítók közötti, valamint az egymást követő olvasó jelátalakítók közötti ívtávolság lényegében véve egyenlő 360/n° értékkel, és az író jelátvivők (W) ív menti sorrendje az olvasó jelátvivők (R_±) sorrendjéhez képest a kerület mentén (W_i+1 W_i+2 . 5 közé) van elcsúsztatva.

13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik író jelátalakítónak lényegében véve a kerület mentén levő író légrése van, amelynek belső és külső széle van, és az író jelátvivő légrésének belső széle lényegében első r_w sugár mentén, míg minden egyes író légrés külső széle lényegében második r_r sugár mentén helyezkedik el, ahol r_w és r_r vonatkozó kör alakú jelátvivő pályát határoz meg, amelynek középpontja a forgástengely, és r_r kisebb, mint r_w, továbbá mindegyik olvasó jelátvivőnek olvasó légrése, annak belső és külső széle van, és minden egyes olvasó légrés belső széle lényegében véve r_r sugárnál helyezkedik el.

14. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó jelátvivők légrésének a szélessége kisebb vagy egyenlő az író jelátvivő légrésének szélességével.

15. Elrendezés információ mágneses szalagra való átvitelére, amely mágneses szalagnak információ mágneses tárolására alkalmas első oldallal és második oldallal kiképzett

78840-7807 hajlékony anyaga van, amely elrendezés a következőket tartalmazza:

legalább egy elektromágneses jelátvivő forgó szerelvény, amelynek forgástengelye, kerülete a forgástengelyhez képest központos forgó felülete, a forgó felületnél elhelyezett és a forgástengelyhez képest előre meghatározott sugárirányú távolságra megtartott legalább egy elektromágneses jelátvivője van, a mágneses szalagot a forgatható felület mentén hosszirányban továbbító szalagtovábbító egység, a forgó szerelvényt forgató szerkezet, amely a legalább egy elektromágneses jelátvivőt a mágneses szalag első oldalára mágnesesen rögzített ívelt sávokat végigpásztázza és a mágneses szalagot a forgó szerelvény forgásának hatására a forgó felület irányába késztető szerkezet.

16. A 15. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a mágneses szalagot a forgó felület irányába nyomó szerkezet a forgó felület és a mágnesszalag elülső oldala között vákuumot állít elő.

17. A 16. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a késztető szerkezet centrifugál szivattyú, amelynek a forgó felület és a forgó szerelvény kerülete között levő ürege van.

18. A 17. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a legalább egy elektromágneses jelátvivőhöz vezélrőegység kapcsolódik, amely az ívelt sávokban levő információ alapján a jelátvivőt az ívelt sávokhoz igazítja.

78840-7807 • · · t ·

19. A 18. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a legalább egy elektromágneses jelátvivőt a mágnesszalag haladási sebességének és a forgó felület mágneszszalaghoz képesti helyzetének szabályozása útján a kereszti- rányú ívelt sávokhoz hozzáigazító vezérlőegysége van.

20. A 19. igénypont szerinti elrendezés, azzal jelle- mezve, hogy az információ szervo információ. 21. A 19. igénypont szerinti elrendezés, azzal jelle- mezve, hogy az információ sávot azonosító információ. 22. A 19. igénypont szerinti elrendezés, azzal jelle- mezve, hogy az információ szervo információt és sávot azono-

sító információt tartalmaz.

23. Mágnesszalag formátum információnak mágnesszalagra való rögzítéséhez mágnesszalag meghajtóban, amely a mágneszszalagot hosszirányban meghajtó szalagtovábbító egységet, a mágnesszalaggal párhuzamos síkban a mágnesszalagot forogva letapogató legalább egy elektromágneses jelátvivőt tartalmaz, amely formátum a következőket tartalmazza:

a mágnesszalag hosszközépvonalán át keresztirányban felvett legalább egy sorozat ívelt információs sáv: és az ívelt sávokban sávot azonosító mezők, amelyek lényegében véve egy vonalban vannak a hosszirányú középvonallal és minden egyes sávot azonosító mező a vonatkozó sáv azonosítására alkalmas biteket tartalmaz.

24. A 23. igénypont szerinti mágnesszalag formátum, azzal jellemezve, hogy minden egyes ívelt sávba a sávot aztonosító mező mindkét oldalán adatmezők vannak.

78840-7807

25. A 23. igénypont szerinti mágnesszalag formátum, azzal jellemezve, hogy minden egyes íves sáv legalább két szervo mezőt tartalmaz, és ezek mindegyike az ívelt sáv vonatkozó végén helyezkedik el és szervo információt tartalmaz .

26. A 25. igénypont szerinti mágnesszalag formátum, azzal jellemezve, hogy legalább kettő sávcím LSB mezőt tartalmaz, amelyek mindegyike a sávcím mező egy-egy oldalán a szervomező mellett helyezkedik el, és minden egyes sávcím LSB mező az ívelt sáv címének legkisebb helyiértékű bitjeit (LSB) tartalmazza.

27. A 23. igénypont szerinti mágnesszalag formátum, azzal jellemezve, hogy minden egyes ívelt sávban a sávot azonosító mező mindkét oldalán adattömb mezők helyezkednek el.

28. A 27. igénypont szerinti mágnesszalag formátum, azzal jellemezve, hogy minden egyes adattömb mező tartalmazza az adattömb azonosítására alkalmas megfelelő adatmező számot.

29. Elrendezés információ mágneses szalagra való átvitelére, amely mágneses szalagnak információ mágneses tárolására alkalmas első oldallal és második oldallal kiképzett hajlékony anyaga van, amely elrendezés a következőket tartalmazza:

legalább egy elektromágneses jelátvivő forgó szerelvény, amelynek forgástengelye, kerülete a forgástengelyhez képest központos forgó felülete, a forgó felületnél elhelyezett és a forgástengelyhez képest előre

78840-7807

- 97 meghatározott sugárirányú távolságra megtartott legalább egy elektromágneses jelátvivője van, a mágneses szalagot a forgatható felület mentén hosszirányban továbbító szalagtovábbító egység, a legalább egy elektromágneses jelátvivőhöz vezélrőegység kapcsolódik, amely az ívelt sávokban levő információ alapján a jelátvivőt az ívelt sávokhoz igazítja.

30. A 29. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a forgó szerelvény forgástengelyre keresztirányú billenő tengely körül elfordíthatóan van ágyazva, és a vezérlőegység a forgó szerelvény billenési helyzetét állítja a forgástengelynek a mágnesszalaggal való metszési pontjának megváltoztatására vonatkozó információ alapján.

31. A 30. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a forgó szerelvény a következőt tartalmazza:

jelátvivő dob, amelynek első és második homlokfelülete van, legalább egy jelátvivő, amely a jelátvivő dob első homlokfelületére van szerelve, a jelátvivő dobhoz koncentrikusan kapcsoló és a jelátvivő dob második homlokfelületéből kiálló hajtótengely, a hajtótengelyt és a jelátvivőt forgástengely körül elforgathatóan ágyazó és a hajtótengelyt befogadó csapágyazás, a csapágyazást a kerethez képest megtartó és a csapágyazást a forgástengelyre keresztirányú tengely körül elbillenthetően hordozó szerelőszerkezetet tartalmaz és a vezérlőegységnek a jelátvivő hordozó helyzetét a felvételi helyen a csapágyazás elbillentése útján szabályozó egységet tartalmaz.

78840-7807 • · · · · · ·

32. A 31. igénypont szerinti elrendezés, azzal jelle- mezve, hogy az információ szervo információt tartalmaz. 33. A 31. igénypont szerinti elrendezés, azzal jelle- mezve, hogy az információ sávot azonosító információt tar-

talmaz.

34. A 31. igénypont szerinti elrendezés, azzal jelle- mezve, hogy az információ szervo információt és sávot azono-

sító információt tartalmaz.

35. Elrendezés információ elektromágneses tárolására, amely a következőket tartalmazza:

mágnesszalag kazetta a kazettában mozgathatóan elrendezett hosszúkás elektromágneses szalag, amely szalagnak hosszirányú középvonala van és az elektromágneses szalagnak az egyik felületén információ tárolására alkalmas mágnesezhető tartományai vannak, és a mágnesezett tartományok lényegében véve ív alakú sávok, amelyek keresztirányban fekszenek a mágnesszalag középvonalához képest és annak egyik szélétől a másik széléig tartanak és minden egyes sáv tartalmaz sávot azonosító mezőt, amely lényegében véve a mágneses szalag hosszirányú középvonalán helyezkedik el, és minden egyes sávazonosító mező a sávot azonosító biteket tartalmaz.

36. A 35. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy minden ívelt sávban a sávot azonosító mező mindkét oldalán adatmezők helyezkednek el.

78840-7807

37. A 35. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy minden egyes ívelt sáv végeinél legalább egy-egy szervomező helyezkedik el.

38. A 37. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy minden egyes íves sávban legalább kettő sávcím LSB mező van, és minden egyes sávcím LSB mező a sávazonosító mező egy-egy oldalán, a szervomező mellett helyezkedik el, és az ívelt sáv első végénél az első szervomező az első vég és az első LSB mező között az ívelt sáv másik végénél a második LSB mező a második szervomező és a második vég között helyezkedik el, és minden egyes sávcím LSB mező az ívelt sáv címének legkisebb helyiértékű bitjeit (LSB) van.

39. A 35. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy minden egyes ívelt sávban a sávot azonosító mező mindkét oldalán több adatmező helyezkedik el.

40. A 39. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik adatmező adattömböt azonosító vanatközó adattömbszámot tartalmaz.

41. Információ rögzítő berendezés, amely a következőket tartalmazza:

mágnesszalag kazetta, amely mágneses szalagot tartalmaz, amelynek hosszirányú középvonala, valamint első és második széle van legalább egy elektromágneses jelátvivő forgó szerelvény, amelynek forgástengelye és a forgástengelyhez képest központos forgó felülete van, amely tartalmazza a legalább egy elektromágneses jelátvivőt a forgástengelyhez képest előre meghatározott sugárirányú távolságban: és

78840-7807

100 a forgó szerelvényt forgató szerkezet, amely a legalább egy elektromágneses jelátvivőt körbeforgatja, miközben az információt ír rá, illetve olvas vissza a mágneses szalagról szabályozó szerkezet a legalább egy elektromágneses jelátvivőnek a mágneses szalaghoz képesti helyezéséhez, amely a következő lépésekben végzi a helyzetszabályozást:

a mágneses szalagot hosszirányú középvonalának irányába továbbítja ívelt információ sávok sorozatát írja fel a mágneses szalagra, amely ívelt információs sávok keresztirányúak a hosszirányú középvonalra és a mágnesszalag első szélétől második széléig tartanak a sávok sorozatának felírásakor minden egyes sáv felírásakor legalább egy szervo információt tartalmazó mezőt ír fel visszatekeri, majd előre továbbítja a mágneses szalagot hosszirányú középvonala mentén visszaolvassa az ívelt sávokat és az olvasási lépés során visszaolvasott szervo információ alapján a legalább egy elektromágneses jelátvivőt a mágnesszalag sebességének szabályozása útján a szervo információt tartalmazó sávhoz állítja.

42. Információ tároló berendezés, amely a következőket tartalmazza:

mágnesszalag kazetta, amely mágneses szalagot tartalmaz, amelynek hosszirányú középvonala, valamint első és második széle van

78840-7807 • ·«··

101 legalább egy elektromágneses jelátvivő forgó szerelvény, amelynek forgástengelye és a forgástengelyhez képest központos forgó felülete van, amely tartalmazza a legalább egy elektromágneses jelátvivőt a forgástengelyhez képest előre meghatározott sugárirányú távolságban: és a forgó szerelvényt forgató szerkezet, amely a legalább egy elektromágneses jelátvivőt körbeforgatja, miközben az információt ír rá, illetve olvas vissza a mágneses szalagról szabályozó szerkezet a legalább egy elektromágneses jelátvivőnek a mágneses szalaghoz képesti helyezéséhez, amely a következő lépésekben végzi a helyzetszabályozást:

a mágneses szalagot hosszirányú középvonalának irányába továbbítja a forgó szerelvényt úgy helyezi, hogy forgástengelye a mágnesszalagot hosszirányú középvonalára keresztirányú helyen levő pozícióban metssze, forgatja a forgó szerelvényt ívelt információ sávok sorozatát írja fel a mágneses szalagra, amely ívelt információs sávok keresztirányúak a hosszirányú középvonalra és a mágnesszalag első szélétől második széléig tartanak a sávok sorozatának felírásakor minden egyes sáv felírásakor legalább egy szervo információt tartalmazó mezőt ír fel visszatekeri, majd előre továbbítja a mágneses szalagot hosszirányú középvonala mentén visszaolvassa az ívelt sávokat és

78840-7807

102 a visszaolvasási lépés alatt visszaolvasott szervo információ alapján a legalább egy elektromágneses jelátvivőt a forgó szerelvény helyzetének megváltoztatásával a szervo információt tartalmazó ívelt sávhoz állítja olymódon, hogy a forgástengelynek a mágnesszalaggal való metszésének helye más helyeztbe essen.

43. A 42. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az olvasási lépés során visszaolvasott szervo információ alapján a legalább egy elektromágneses jelátvivőt a mágnesszalag sebességének állításával igazítjuk rá a szervo információt tartalmazó ívelt sávra.

44. Információ tároló berendezés, amely a következőket tartalmazza:

mágnesszalag kazetta és a benne levő mágnesszalagnak hosszirányú középvonala van forgó jelátvivő hordozó, amelynek forgástengelye és a forgástengelyhez képest központos forgó felülete van legalább egy elektromágneses jelátvivő, amely a forgó jelátvivő hordozóra a forgó felület mentén van felszerelve, és a forgó felület mentén a mágnesszalagot hosszirányban továbbító hajtószerkezet amelyben a mágneses szalag információ átviteléhez érintkezik a forgó jelátvivő hordozóval és a forgó jelátvivő forgás közben a forgó felület és a mágnesszalag között vákuumot előállító szerkezettel van ellátva, amely a forgó jelátvivő hordozó forgása közben ébredő centrifugális hatás révén a levegőt elszívja a forgó felülettől.

78840-7807 • ····

103

45. Eljárás információnak mágneses szalagra való felírására ívelt sávok sorozatának alakjában, amely sorozatban minden egyes ívelt sáv a mágneses szalag középvonalát ke- ‘ resztező és első szélétől második széléig terjedő ívelt sávöt foglal el, amely eljárás a következő lépéseket tartalmazza:

a mágnesszalagot tartalmazó tartályt mágnesszalag meghajtóba helyezzük működésbe hozzuk a mágneses meghajtót az ívelt sávok sorozatának felírásához és az ívelt sávok sorozatának egyikének felírásához:

(a) az első sávnak a mágnesszalag első szélével lényegében véve szomszédos szervo tartományába szervo információt írunk fel (b) az első sáv szervotartománya és a hosszirányú középvonal közé egy vagy több adatmezőt írunk fel (c) lényegében a mágnesszalag hosszirányú középvonalánál a sávot azonosító információt írunk fel (d) a hosszirányú középvonal és a mágnesszalag második szélével lényegében szomszédos második szervotartomány közé egy vagy több adatmezőt írunk fel és (e) a második szervotartományban a sávra vonatkozó szervo információt írunk.

46. A 45. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ívelt sávok sorozata első sávcsoportot és második sávcsoportot tartalmaz és az első sávcsoport, valamint a második sávcsoport sávjai az ívelt sávok sorozatában egymást

78840-7807

104 követik, és (a)-(e) lépéseket az első sávcsoport minden egyes sávjánál végrehajtjuk.

47. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, i hogy a második csoport minden egyes sávjánál a következő lé* péseket hajtjuk végre:

(f) az első szervotartomány és a hosszirányú középvonal közé egy vagy több adatmezőt írunk fel:

(g) lényegében a hosszirányú középvonalnál a sávot azonosító információt írunk fel és (h) a hosszirányú középvonal és a második szervotartomány közé egy vagy több adatmezőt írunk fel.

48. A 47. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (a)-(e) lépések végrehajtásával névleges szélességű első sávot írunk fel az (f)-(h) lépések végrehajtásával névleges sávszélességű második sávot írunk fel és a második sáv átfedi az első sávnak a (b), (c) és (d) lépésekben felírt részét a (a)-(e) lépések végrehajtásával névleges sávszélességű harmadik sávot írunk fel és a harmadik sávnak az (a)-(e) lépésekben felírt részei átfedik az első sávnak az (a) és (e) lépésekben felírt részeit, valamint a harmadik sávnak a (b), (c) és (d) lépésekben felírt részei átfedik a második sávot, és az (f)-(h) lépések végrehajtásával névleges sávszélességű negyedik sávot írunk fel, és a negyedik sáv átfedi a harmadik sávnak a (b), (c) és (d) lépésekben felírt részeit.