HUT67091A - Amide and urea deriv., process for prepg. them and pharmaceutical compn. contg. them - Google Patents
Amide and urea deriv., process for prepg. them and pharmaceutical compn. contg. them Download PDFInfo
- Publication number
- HUT67091A HUT67091A HU9401943A HU9401943A HUT67091A HU T67091 A HUT67091 A HU T67091A HU 9401943 A HU9401943 A HU 9401943A HU 9401943 A HU9401943 A HU 9401943A HU T67091 A HUT67091 A HU T67091A
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- group
- formula
- carbon atoms
- alkyl
- butyl
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D231/00—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings
- C07D231/02—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings
- C07D231/10—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
- C07D231/12—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms, hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals, directly attached to ring carbon atoms
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61K—PREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
- A61K31/00—Medicinal preparations containing organic active ingredients
- A61K31/16—Amides, e.g. hydroxamic acids
- A61K31/17—Amides, e.g. hydroxamic acids having the group >N—C(O)—N< or >N—C(S)—N<, e.g. urea, thiourea, carmustine
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61K—PREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
- A61K31/00—Medicinal preparations containing organic active ingredients
- A61K31/33—Heterocyclic compounds
- A61K31/335—Heterocyclic compounds having oxygen as the only ring hetero atom, e.g. fungichromin
- A61K31/35—Heterocyclic compounds having oxygen as the only ring hetero atom, e.g. fungichromin having six-membered rings with one oxygen as the only ring hetero atom
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
- A61P3/00—Drugs for disorders of the metabolism
- A61P3/06—Antihyperlipidemics
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
- A61P43/00—Drugs for specific purposes, not provided for in groups A61P1/00-A61P41/00
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
- A61P9/00—Drugs for disorders of the cardiovascular system
- A61P9/10—Drugs for disorders of the cardiovascular system for treating ischaemic or atherosclerotic diseases, e.g. antianginal drugs, coronary vasodilators, drugs for myocardial infarction, retinopathy, cerebrovascula insufficiency, renal arteriosclerosis
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C233/00—Carboxylic acid amides
- C07C233/01—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms
- C07C233/16—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms
- C07C233/24—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by a carbon atom of a six-membered aromatic ring
- C07C233/25—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by a carbon atom of a six-membered aromatic ring having the carbon atom of the carboxamide group bound to a hydrogen atom or to a carbon atom of an acyclic saturated carbon skeleton
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C233/00—Carboxylic acid amides
- C07C233/01—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms
- C07C233/16—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms
- C07C233/24—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by a carbon atom of a six-membered aromatic ring
- C07C233/26—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by a carbon atom of a six-membered aromatic ring having the carbon atom of the carboxamide group bound to an acyclic carbon atom of a saturated carbon skeleton containing rings
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C233/00—Carboxylic acid amides
- C07C233/01—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms
- C07C233/45—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by carboxyl groups
- C07C233/46—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by carboxyl groups with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by an acyclic carbon atom
- C07C233/48—Carboxylic acid amides having carbon atoms of carboxamide groups bound to hydrogen atoms or to acyclic carbon atoms having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to a carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by carboxyl groups with the substituted hydrocarbon radical bound to the nitrogen atom of the carboxamide group by an acyclic carbon atom having the carbon atom of the carboxamide group bound to an acyclic carbon atom of a saturated carbon skeleton containing rings
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C235/00—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by oxygen atoms
- C07C235/42—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by oxygen atoms having carbon atoms of carboxamide groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings and singly-bound oxygen atoms bound to the same carbon skeleton
- C07C235/44—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by oxygen atoms having carbon atoms of carboxamide groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings and singly-bound oxygen atoms bound to the same carbon skeleton with carbon atoms of carboxamide groups and singly-bound oxygen atoms bound to carbon atoms of the same non-condensed six-membered aromatic ring
- C07C235/48—Carboxylic acid amides, the carbon skeleton of the acid part being further substituted by oxygen atoms having carbon atoms of carboxamide groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings and singly-bound oxygen atoms bound to the same carbon skeleton with carbon atoms of carboxamide groups and singly-bound oxygen atoms bound to carbon atoms of the same non-condensed six-membered aromatic ring having the nitrogen atom of at least one of the carboxamide groups bound to an acyclic carbon atom of a hydrocarbon radical substituted by singly-bound oxygen atoms
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D233/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings
- C07D233/54—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
- C07D233/56—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms or radicals containing only hydrogen and carbon atoms, attached to ring carbon atoms
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D249/00—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
- C07D249/02—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms not condensed with other rings
- C07D249/08—1,2,4-Triazoles; Hydrogenated 1,2,4-triazoles
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D311/00—Heterocyclic compounds containing six-membered rings having one oxygen atom as the only hetero atom, condensed with other rings
- C07D311/02—Heterocyclic compounds containing six-membered rings having one oxygen atom as the only hetero atom, condensed with other rings ortho- or peri-condensed with carbocyclic rings or ring systems
- C07D311/78—Ring systems having three or more relevant rings
- C07D311/80—Dibenzopyrans; Hydrogenated dibenzopyrans
- C07D311/82—Xanthenes
- C07D311/90—Xanthenes with hydrocarbon radicals, substituted by amino radicals, directly attached in position 9
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D313/00—Heterocyclic compounds containing rings of more than six members having one oxygen atom as the only ring hetero atom
- C07D313/02—Seven-membered rings
- C07D313/06—Seven-membered rings condensed with carbocyclic rings or ring systems
- C07D313/10—Seven-membered rings condensed with carbocyclic rings or ring systems condensed with two six-membered rings
- C07D313/12—[b,e]-condensed
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D405/00—Heterocyclic compounds containing both one or more hetero rings having oxygen atoms as the only ring hetero atoms, and one or more rings having nitrogen as the only ring hetero atom
- C07D405/02—Heterocyclic compounds containing both one or more hetero rings having oxygen atoms as the only ring hetero atoms, and one or more rings having nitrogen as the only ring hetero atom containing two hetero rings
- C07D405/12—Heterocyclic compounds containing both one or more hetero rings having oxygen atoms as the only ring hetero atoms, and one or more rings having nitrogen as the only ring hetero atom containing two hetero rings linked by a chain containing hetero atoms as chain links
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Pharmacology & Pharmacy (AREA)
- Veterinary Medicine (AREA)
- Public Health (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Animal Behavior & Ethology (AREA)
- Medicinal Chemistry (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
- General Chemical & Material Sciences (AREA)
- Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Epidemiology (AREA)
- Heart & Thoracic Surgery (AREA)
- Diabetes (AREA)
- Urology & Nephrology (AREA)
- Vascular Medicine (AREA)
- Cardiology (AREA)
- Hematology (AREA)
- Obesity (AREA)
- Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
- Steroid Compounds (AREA)
- Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
- Medicinal Preparation (AREA)
- Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
- Pyrane Compounds (AREA)
- Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
- Compositions Of Macromolecular Compounds (AREA)
Description
A1 .jelentése/ egyszeres kötés vagy alkiléncsoport, A2 -jelentésé) egyszeres kötés vagy alkiléncsoport, A3, A3a, A4 és A5 egymás-t-él·—függetlenül' egyszeres kötést vagy alkiléncsoportot jelentenek, l-azz-al a mogkötócsol^Jaogy A3;
A4 és A5 helye ttesítőkben^A—s^énatomok ossz-száma, illetve A^j^-A^és^Á^ helyettesítőkben a szénatomok összezárna- legfel jebb—K) ;
R6 jelentése’ alkilcsoport vagy adott esetben helyettesített cikloalifás csoport; és á (VI) és—(VlHj—képietú csoportokban az 4midazolil-»~ésbenzimidazolilcsoportok—adott esetben—helyettesítettek IhehetSéE?
R7 jelentése hidrogénatom, benzilcsoport, foszfonocsoport vagy (XII) képletú csoport, és az utóbbiban z1 értéke 0 vagy 1;
z2 értéke 0, 1 vagy 2;
X jelentése oxigén- vagy kénatom vagy szulfinil-, szulfonil— vagy feniléncsoport, azzal a megkötéssel, hogy ha z2 értéke 2, akkor legalább egy X jelentése feniléncsoport;
z3 értéke 0, 1, 2, 3 vagy 4,- és
R8 jelentése karboxilcsoport, fenilcsoport, -NR^R18 csoport (ebben a képletben- r9 és R18 egymástól függetlenül hidrogénatoméi vagy alkilcsoport^t je— lent) vagy 5— vagy 6—tagú, 1 vagy 2 hetéroatsmofe-7éspedig oxigén— és/vagy nitrogénatomot tartalmazó heterociklusos csoport, amely adott esetben he-
• « · · lyettesített lehet; és a -(CHj^z1 ~(ch2)z3“ képletű csoportok adott eset, ben helyettesítettek lehetnek;
n1 értéké 0 vagy 1;
n2~ értéke O vagy -±7—ésM jelentése oxigén— vagy kénatom vagy szulfinil— vagy szulfonilcsoport.
-A találmányszerinti űj vegyületek félhasználhatók'tőbhp>k-kr^At-b a hiporknl oy-rt-prÁmi a /a a7 art éri nszkl erózi pl k^zeíéséfeT^és -a. szerves- kémiából jól—ismert módszerekkel ál·-
Pc'jZ( Ο / /; Á .>
Kép vi s e 1 ő: p 11.
Danubia Szabadalmi és
Védjegy Iroda Kft.
Budapest ffá AMID- ÉS KARBAMID-SZÁRMAZÉKOK, ELJÁRÁS ELŐÁLLÍTÁSUKRA
ÉS ILYEN VEGYÜLETEKET TARTALMAZÓ GYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK
SANKYO COMPANY LTD., Tokió, Japán
Feltalálók:
YOSHIDA Akira, Tokió,
ODA Kozo, Tokió,
ISHIHARA Sadao, Tokió,
KASAI, Takashi, Tokió,
SAITO Fujio, Tokió,
KŐIKÉ, Hiroyuki, Tokió,
KOGA Teiichiro, Tokió,
KITAZAWA, Eiichi, Tokió,
KOGEN, Hiroshi, Tokió,
HAYAKAWA, Ichiro, Tokió, Japán
A bejelentés napja: 1994. 06. 29.
Elsőbbsége: 1993. 06. 30. (5-162572) Japán
79888-395a MR/JG
A találmány új amid— és karbamid—származékokra vonatkozik, amelyeknek antihiperkoleszterémiás hatásuk van és így felhasználhatók többek között hiperkoleszterémia és arterioszklerózis kezelésére és megelőzésére. A találmány további ilyen vegyületeket tartalmazó készítményekre, valamint az új vegyületek előállítására vonatkozik.
Az ischémiás szívelégtelenség (amely például az angina vagy a miokardiális infarktus okozója) okai között a legfontosabbnak az érelmeszesedést tekintik. Feltételezik, hogy a véredények endodermális sejtrétege alatti habsejtek koleszterin-észtereket akumulálnak, mely jelenség az érelmeszesedés fő okozója.
Az acil—CoA: koleszterin—acil—transzferáz (a továbbiakban rövidítve: ACAT) enzim inhibitorai gátolják a habsejtekben a koleszterin-észterek szintézisét, továbbá csökkentik a koleszterin-észterek akkumulációját, illetve gátolják az érelmeszesedés kialakulását és kifejlődését a koleszterin—észterek akkumulációjának gátlása útján.
Az utóbbi időben ráadásul megállapították, hogy az érelmeszesedés és a hiperkoleszterolémia között összefüggés van. Az élelmiszerekben lévő koleszterinek szabad koleszterinként abszorbeálódnak a belek mükozális sejttraktumában. Itt azután az ACAT által észterezésre kerülnek és a vérbe jutnak. Ezért egy ACAT-inhibitor gátolja a vérben a koleszterin koncentrációjának növekedését azáltal, hogy gátolja az élelmiszerekben lévő koleszterin abszorpcióját a vérbe.
A fentiekben elmondott okokra tekintettel az ACAT hatá-
sát gátolni képes vegyületek felhasználhatók az érelmeszesedés kezelésére és megelőzésére.
A találmány szerinti vegyületek amido— vagy ureidocsoporthoz kapcsolódóan (9H—xantén—9—il)—metilcsoportot, 6,11—dihidro-dibenz[b.e]oxepin—11—ilcsoportot, (1-fenil-cikloalkil)—metilcsoportot, 4—alkoxi—fenilcsoportot vagy alkilcsoportot tartalmaznak. (9H—xantén—9—il)—metilcsoportot tartalmazó vegyületeket ismertetnek a WO 93/06096 számú és a 337 375 EP kőzrebocsátási iratban. 6,11—dihidro-dibenz[b.e]oxepin-11—il—csoportot tartalmazó vegyületeket ismertetnek a 497 201 számú EP kőzrebocsátási iratban. (1—fenil-cikloalkil)—metilcsoportot tartalmazó vegyületeket ismertetnek a 293 880 számú EP kőzrebocsátási iratban. 4-alkoxi—fenilcsoportot tartalmazó vegyületeket ismertetnek a 424 194 számú EP kőzrebocsátási iratban. Alkilcsoportot tartalmazó vegyületeket ismertetnek a 283 742 számú EP kőzrebocsátási iratban. Difenil—karbamid—származékokat ismertetnek a
WO 92/03413 számú kőzrebocsátási iratban. Más, valamennyire hasonló vegyületeket ismertetnek a 439 059 és 477 778 számú EP kőzrebocsátási iratokban.
A találmány szerinti vegyületek és különösen a (9H—xantén—9—il) —metilcsoportot tartalmazók meglepő módon sokkal jobb inhibitáló hatásúak az ACAT enzimmel szemben, mint a fentiekben ismertetett, a technika állásához tartozó vegyületek és/vagy sokkal jobb az orális abszorbeálhatóságuk.
A fentiek alapján a találmány új amid— és karbamid—származékokra vonatkozik. Ezeknek az új vegyületeknek a
- 4 döntő előnye igen jó antihiperkoleszterémiás hatásukban rejlik. A találmány szerinti vegyületek az (I) általános képlettel jellemezhetők. Ebben a képletben rí jelentése 1—10 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, vagy (II), (III) , (IV) vagy (V) képletű csoport, és az utóbbi kettőben R5 jelentése 1-15 szénatomot tartalmazó alkilcsoport és m értéke 1, 2, 3 vagy 4, továbbá bármely aromás gyűrű R1 jelentésében helyettesitetlen vagy a következőkben definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesített lehet;
R2 jelentése hidrogénatom vagy 1—10 szénatomot tartalmazó alkilcsoport;
R3 jelentése
1—10 szénatomot tartalmazó alkilcsoport,
1—10 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport,
1-10 szénatomot tartalmazó alkil—tiocsoport,
1—10 szénatomot tartalmazó alkil—szulfinilcsoport,
1—10 szénatomot tartalmazó alkil—szulfonilcsoport, fenil—tiocsoport, amelynek fenilrésze helyettesitetlen vagy a következőkben definiált ot— szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesített lehet, fenil-szulfinilcsoport, amelynek fenilrésze helyettesítetlen vagy a következőkben definiált ck—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesített lehet,
- 5 fenil—szulfonilcsoport, amelynek fenilrésze helyettesítetlen vagy a következőkben definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesített lehet, vagy az alkoxirészben 1—6 szénatomot tartalmazó és az alkilrészben 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi—alkilcsoport;
R4 jelentése (VI), (VII), (VIII), (IX), (X) vagy (XI) képletú csoport, és ezekben a képletekben
A1 jelentése egyszeres kötés vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport, A2 jelentése egyszeres kötés vagy 1-6 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport, A3, A3a, A4 és A5 egymástól függetlenül egyszeres kötést vagy 1—10 szénatomot tartalmazó, telített vagy szén-szén kettőskötést tartalmazó alkiléncsoportot jelentenek, azzal a megkötéssel, hogy A3, A4 és A5 helyettesítőkben a szénatomok össz-száma, illetve A3a, A4 és A5 helyettesítőkben a szénatomok össz-száma legfeljebb 10;
R^ jelentése 1-6 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, egy vagy több alifás karbociklusos gyűrűben 3—9 szénatomot tartalmazó cikloalifás csoport, mimellett ezek a gyűrűk helyettesítetlenek vagy a következőkben definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek, vagy a következőkben definiált arilcsoport; és a (VI) és (VIII) képletű csoportokban az imidazolil— és benzimidazolilcsoportok helyettesítetlenek vagy a következőkben definiált β—szubsztituensek alkotta csoportból « · · ·
- 6 megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek;
R7 jelentése hidrogénatom, benzilcsoport, f oszfonocsoport vagy (XII) képletű csoport, és az utóbbiban z1 értéke 0 vagy 1;
z2 értéke 0, 1 vagy 2;
X jelentése oxigén— vagy kénatom vagy szulfinil—, szulfonil— vagy feniléncsoport, azzal a megkötéssel, hogy ha z2 értéke 2, akkor legalább egy X jelentése feniléncsoport;
z3 értéke 0, 1, 2, 3 vagy 4; és
R8 jelentése karboxilcsoport, fenilcsoport, -NR9R10 csoport (ebben a képletben R9 és R10 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent) vagy 5— vagy 6—tagú, 1 vagy 2 heteroatomot, éspedig oxigénés/vagy nitrogénatomot tartalmazó heterociklusos csoport, amely helyettesítetlen vagy szénatomján oxigénatommal vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporttal helyettesített lehet; és a -(CH-j^z1 θθ ~ (6¾) z3- képletű csoportok helyettesítetlenek vagy szénatomjukon 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporttal vagy -NR9R10 képletű csoporttal (ebben a képletben R9 és R10 jelentése a korábban megadott) helyettesítettek lehetnek;
n1 értéke 0 vagy 1;
n2 értéke 0 vagy 1;
··*··« · • * 4 · · · · • · « ν ·««* «»·ν • · ··«· · · · · «
- 7 Μ jelentése oxigén- vagy kénatom vagy szulfinil— vagy szulfonilcsoport,· az a—szubsztituensek 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportok, 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoportok és halogénatomok;
a β—szubsztituensek 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportok és olyan fenilcsoportok, amelyek helyettesítettlenek vagy a fentiekben definiált α-szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek;
az arilcsoportok 6-10 gyúrúbeli szénatomot tartalmazó aromás karbociklusos csoportok, amelyek helyettesítetlenek vagy a korábbiakban definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek;
azzal a megkötéssel, hogy ha R4 jelentése (VII), (IX), (X) vagy (XI) képletú csoport, akkor R1 jelentése az említett alkilcsoportól eltérő, és ha n2 értéke 1, akkor A4 jelentése egyszeres kötéstől eltérő, és ha n1 értéke 0, R3 jelentése etilcsoport és R4 jelentése 2—acetilcsoport, akkor R1 jelentése metilcsoporttól eltérő.
A találmány oltalmi körébe tartoznak az (I) általános képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható sói is. A találmány továbbá olyan, a hiperkoleszterémia vagy az arterioszklerózis kezelésére és megelőzésére alkalmazható gyógyászati készítményekre vonatkozik, amelyek a találmány értelmében hatásos mennyiségben valamely (I) általános képletú
- 8 vegyületet vagy gyógyászatilag elfogadható sóját tartalmazzák, a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozó— és/vagy egyéb segédanyagokkal együtt.
A találmány szerinti gyógyászati készítményekkel emlősöknél, különösen az embernél hiperkoleszterémia vagy arterioszklerózis kezelhető vagy megelőzhető úgy, hogy az emlősnek a találmány szerinti gyógyászati készítményből olyan mennyiséget adunk be, amely a kívánt hatás biztosítására elegendő.
A későbbiekben ismertetjük a találmány szerinti vegyületek és sóik előállítására szolgáló eljárásokat is.
Visszatérve az (I) általános képlet helyettesítőire, ha R1 jelentése alkilcsoport, akkor ez 1—20 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport lehet. Példaképpen a következő csoportokat említhetjük: metil-, etil—, propil—, izopropil—, butil—, izobutil—, szek-butil—, terc-butil-, pentil-, izopentil-, 2-metil-butil-, neopentil-, 1—etil—propil—, hexil—, 4-metil—pentil—, 3-metil—pentil-, 2—metil—pentil—, 1-metil—pentil—, 3,3-dimetil-butil—, 2,2—dimetil—butil—, 1,1-dimetil-butil—, 1,2-dimetil-butil—, 1,3—dimetil-butil—, 2,3-dimetil-butil—, 2-etil—butil—, heptil—, 1-metil—hexil—, 2-metil—hexil—, 3-metil—hexil—, 4-metil—hexil—, 5-metil-hexil—, 1-propil—butil—, 4,4-dimetil-pentil—, oktil—, 1-metil-heptil—, 2-metil—heptil—, 3-metil-heptil—, 4-metil—heptil—, 5-metil—heptil—, 6-metil—heptil-, 1—propil—pentil—, 2-etil—hexil—, 5,5-dimetil—hexil—, nonil—, 3—metil—oktil—, 4-metil—oktil—, 5-metil—oktil—, 6-metil—ok til—, 1-propil—hexil—, 2-etil—heptil—, 2,2-dimetil—heptil-, decil—, 1-metil—nonil—, 3-metil—nonil—, 8-metil—nonil—, 3—etil—oktil—, 1,1-dimetil—oktil—, 2,2-dimetil-oktil—, undecil—, 4,8-dimetil-non.il-, dodecil-, tridecil-, 1,1-dimetil-undecil-, tetradecil-, 2,2-dimetil-dodecil-, pentadecil-, 3,7,11-trimetil—dodecil, hexadecil—, 4,8,12-trimetil—tridecil—, 1-metil—pentadecil—, 14-metil-pentadecil—, 13,13-dimetil—tetradecil—, heptadecil—, 15-metil—hexadecil, octadecil—, 1-metil—heptadecil—, nonadecil—, ikozil— és 3,7,11,15—tetrametil—hexadecilcsoport. Ezek közül előnyösnek tartjuk a 3—20 szénatomot tartalmazó, különösen 4—20 szénatomot tartalmazó csoportokat, különösen előnyösnek a 10-16 szénatomot tartalmazó csoportokat és a leginkább előnyősnek a 11-14 szénatomot tartalmazó csoportokat, közelebbről az undecil—,
1,1—dimetil—undecil— és a 2,2—dimetil—dodecilcsoportot.
Ha R1 jelentése (II), (III), (IV) vagy (V) képletű csoport, akkor ezekben a csoportokban bármelyik aromás gyűrű helyettesítetlen vagy a következőkben példaszerűen megadott a~szubsztituensek közül megválasztott vagy több szubsztituenssel helyettesített lehet:
1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportok, például a metil—, etil—, propil-, izopropil—, butil-, izobutil—, szek-butil— és a tere—butilcsoport, amelyek közül a metil—, etil—, propil— és izopropilcsoport előnyös;
1—4 szénatomot tartalmazó alkoxiesoportok, például metoxi—, etoxi—, propoxi—, izopropoxi—, butoxi—, izobutoxi—, szek-butoxi— és tere—butoxiesoportok, amelyek közül a metoxi— és etoxicsoportok előnyösek; és halogénatomok, például a fluor-, klór-, bróm- és jódatom, amelyek közül a fluor, klór és brómatom előnyös.
A (II) képletű csoportok esetében az előnyös szubsztituensek az 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkil— és alkoxicsoportok, továbbá a halogénatomok, különösen a metil— és metoxicsoportok, illetve a klór— és brómatomok, a leginkább előnyösek a metoxicsoport és a klór— és brómatom. A (II) képlettel jellemzett (9H—xantén—9—il)—metilcsoport bármely szubsztituálható szénatomjához kapcsolódhat a felsorolt szubsztituensek bármelyike, különösen az előnyös és a különösen előnyös szubsztituensek, de előnyös, ha ezek a 2— vagy 3—helyzetű szénatomokhoz kapcsolódnak. A szubsztituensek számát illetően nincs különösebb megkötés, kivéve a szubsztituálható helyzetek száma és az esetleges térbeli gátlás szabta megkötéseket, általában azonban ha ez a csoport helyettesített, akkor 1-3 szubsztituens előnyös és egyetlen szubsztituens különösen előnyös. A leginkább előnyösen azonban ez a csoport helyettesítetlen.
A (III) képletű csoportok esetében az előnyös szubsztituensek az 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkil— és alkoxicsoportok és a halogénatomok, különösen a metil— és metoxicsoport és a klór— és brómatom. A (III) képlettel jellemzett 6,11—dihidro-dibenz[b.e]oxepin-ll-il-csoport bármely szubsztituálható szénatomjához kapcsolódhat az említett szubsztituensek bármelyike, különösen az előnyös szubsztituensek, de a leginkább előnyösen a 2—helyzetű szénatomhoz. A szubsztituensek számát illetően nincs különösebb megkötés, kivéve a szubsztituálhatő helyzetek száma és az esetleges térbeli gátlás szabta megkötéseket, általában azonban ha ez a csoport helyettesített, akkor 1-3 szubsztituens előnyös és «
egyetlen szubsztituens különösen előnyös. A leginkább előnyösen azonban ez a csoport is helyettesítetlen.
A (IV) képletű csoportok esetében az előnyös szubsztituensek az 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkil— és alkoxicsoportok és a halogénatomok, különösen a metil— és metoxicsoportok, illetve a klór— és brómatomok, a leginkább előnyösen a metoxicsoport, illetve a klór— és brómatom. A (IV) képlettel jellemzett csoport ben zolgyűrűjének bármelyik szénatomjához kapcsolódhat az említett szubsztituensek bármelyike, különösen az előnyösek és a különösen előnyösek, de a leginkább előnyösen a 2—, 3— vagy 4-helyzetú szénatomokhoz. A szubsztituensek számát illetően nincs különösebb megkötés, kivéve a szubsztituálhatő helyzetek száma és az esetleges térbeli gátlás szabta megkötéseket, általában azonban ha ez a csoport helyettesített, akkor 1—3 szubsztituens előnyös és egyetlen szubsztituens különösen előnyös. A leginkább előnyösen azonban ez a csoport is helyettesítetlen. A (IV) képletű csoportban m értéke előnyösen 2 vagy 3.
A (V) képletű csoportok esetében az előnyös szubsztituensek az 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkil— és alkoxicsoportok és a halogénatomok, de előnyösen ez a csoport benzolgyűrűjén nem hordoz további szubsztituenst a R50 képletű csoporton túlmenően. R5 jelentése 1—15 szénatomot tartalma zó, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport. Az ilyen alkilcsoportokra példaképpen a következő csoportokat említhetjük: metil—, etil—, propil—, izopropil—, butil—, izobutil—, szek-butil-, terc-butil-, pentil-, izopentil-, 2-metil—butil-, neopentil—, 1-etil—propil—, hexil—, 4-metil—pentil—, 3-metil—pentil—, 2-metil—pentil—, 1-metil—pentil—, 3,3—dimetil—butil—, 2,2-dimetil—butil—, 1,1-dimetil—butil-, 1,2—dimetil—butil—, 1,3-dimetil-butil—, 2,3-dimetil-butil—, 2—etil—butil—, heptil—, 1-metil—hexil—, 2-metil—hexil—, 3—metil—hexil—, 4-metil-hexil—, 5-metil—hexil—, 1-propil—butil—, 4,4-dimetil—pentil-, oktil-, 1-metil—heptil-, 2-metil-heptil—, 3-metil—heptil—, 4-metil—heptil—, 5-metil-heptil-, 6-metil—heptil—, 1-propil—pentil—, 2-etil—hexil-, 5,5-dimetil—hexil—, nonil-, 3-metil—oktil—, 4-metil—oktil-, 5-metil—oktil—, 6-metil—oktil—, 1-propil—hexil—, 2-etil—heptil—, 6,6-dimetil—heptil—, decil—, 1-metil—nonil—, 3-metil—nonil—, 8-metil-nonil-, 3-etil-oktil-, 3,7-dimetil-oktil-, 7,7-dimetil—oktil—, undecil—, 4,8-dimetil—nonil—, dodecil—, tridecil—, tetradecil—, pentadecil— és 3,7,11-trimetil-dodecilcsoport. Ezek közül a csoportok közül előnyösnek tartjuk a
4—15 szénatomot tartalmazó, különösen előnyösnek a 8-12 szénatomot tartalmazó csoportokat.
Az R1 esetében a fentiekben említett összes változat közül a leginkább előnyösnek tartjuk azokat a vegyületeket, amelyeknél R1 jelentése (II) képletű csoport. Ha R2 vagy R3 jelentése alkilcsoport, akkor ez a csoport 1-10 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport lehet.
Példaképpen a következő csoportokat említhetjük: metil-, etil—, propil—, izopropil—, butil—, izobutil—, szek-butil-, terc-butil—, pentil—, izopentil—, 2-metil—butil—, neopentil—, 1-etil-propil-, 1,1-dimetil-propil-, hexil-, 4-metil—pentil—, 3-metil—pentil—, 2-metil—pentil—, 1-metil-pentil-, 3,3-dimetil—butil—, 2,2-dimetil—butil—, 1,1-dimetil-butil-,
1,2-dimetil—butil—, 1,3-dimetil—butil—, 2,3-dimetil-butil-,
2-etil—butil—, heptil—, 1-metil—hexil—, 2-metil-hexil—, 3—metil—hexil—, 4-metil—hexil—, 5-metil—hexil—, 1-propil—butil—, 1,1-dimetil—pentil-, oktil—, 1-metil-heptil-, 2—metil—heptil-, 3-metil—heptil-, 4-metil—heptil—, 5-metil-heptil-, 6-metil-heptil—, 1-propil—pentil-, 2-etil—hexil—, 1,1—dimetil—hexil—, nonil—, 1-metil-oktil—, 2-metil—oktil-, 3-metil—oktil—, 6-metil-oktil—, 1-propil—hexil—, 1-etil-heptil—, 1,1-dimetil—heptil—, decil—, 1-metil—nonil—, 3-metil-nonil-, 8-metil—nonil—, 3-etil—oktil—, 1,1-dimetil—oktil— és 7,7—dimetil—oktilcsoportok. Ezek közül előnyösnek tartjuk R2 esetében a 4—8, különösen előnyösnek az 5—8 szénatomot tartalmazó csoportokat, és ezek közül is leginkább az egyenes láncú csoportokat. Alternatív módon R2 jelentése előnyösen hidrogénatom. R3 esetében előnyös csoportok az 1—8, különösen előnyösen 1—6 szénatomot tartalmazó alkilcsoportok, amelyek egyenesek vagy elágazó láncúak lehetnek. Az ilyen csoportokra példaképpen a következő csoportokat említhetjük: metil—, etil—, izopropil—, izobutil—, t-butil—, 1,1-dimetil—propil—, 1,1-dimetil-butil—, 1,1—dimetil—pentil— és 1,1—dimetil— hexilcsoportok, különösen előnyös az izopropil— és a • « V ·
- Ζ|Ο tere—butilcsoport.
Ha R3 jelentése alkoxiesoport, akkor ez a csoport 1-10 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkoxiesoport lehet. Példaképpen az ilyen csoportokra megemlíthetjük a következőket: metoxi-, etoxi-, propoxi-, izopropoxi-, butoxi—, izobutoxi—, szek-butoxi—, terc-butoxi—, pentil—oxi—, izopentil—oxi—, 2-metil-butoxi—, neopentil—oxi—, 1-etil-propoxi—, 1,1-dimetil-propoxi—, hexil—oxi—, 4-metil—pentil—oxi—, 3-metil—pentil—oxi—, 2-metil—pentil—oxi—, 1-metil—pentil-oxi—, 3,3-dimetil-butoxi—, 2,2-dimetil—butoxi—, 1,1—dimetil—butoxi—, 1,2-dimetil—butoxi—, 1,3-dimetil-butoxi—,
2,3-dimetil-butoxi—, 2-etil—butoxi—, heptil-oxi—, 1-metil—hexil—oxi—, 2-metil—hexil—oxi—, 3-metil—hexil—oxi—, 4—metil—hexil—oxi—, 5-metil—hexil—oxi—, 1-propil—butoxi—, 1,1- —dimetil—pentil—oxi—, oktil—oxi—, 1-metil—heptil—oxi—, 2-metil—hep ti 1—oxi— , 3-metil—heptil-oxi—, 4-metil—heptil—oxi—,
5-metil-heptil-oxi—, 6-metil—heptil-oxi-, 1-propil-pentil- —oxi—, 2-etil—hexil—oxi—, 1,1-dimetil—hexil—oxi—, nonil—oxi—, 1-metil—oktil—oxi—, 2-metil—oktil—oxi—, 3-metil—oktil—oxi—, 6-metil—oktil—oxi—, 1-propil—hexil—oxi—, 1-etil—heptil—oxi—, 1,1-dimetil-heptil-oxi—, decil—oxi—, 1—metil—nonil—oxi—, 3-metil—nonil—oxi—, 8-metil—nonil—oxi—, 3-etil—oktil-oxi-, 1,1-dimetil-oktil—oxi— és 7,7-dimetil-oktil—oxiesoportok. A felsorolt csoportok közül előnyösnek tartjuk a 3—8 szénatomot tartalmazókat. Különösen előnyös az izopropoxi— és a tere—butoxiesoport.
Ha R3 jelentése alkil-tiocsoport, akkor ez 1—10 szén·· · · ν *ι . « te ·*···« » • ·. .· : :,:.
·· ··*· v·· · ·
- ±5 - Ή atomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkil—tiocsoport lehet. Példaképpen a következő csoportokat említhetjük: metil-tio-, etil-tio-, propil-tio—, izopropil-tio-, butil—tio—, izobutil-tio-, szek-butil-tio-, terc-butil-tio-, pentil—tio—, izopentil—tio-, 2-metil-butil—tio-, neopentil—tio—, 1-etil—propil-tio-, 1,1-dimetil-propil-tio-, hexil—tio—, 4—metil—pentil—tio—, 3-metil—pentil—tio—, 2-metil-pentil—tio—, 1-metil—pentil—tio—, 3,3-dimetil—butil—tio—,
2,2—dimetil—butil—tio—, 1,1-dimetil—butil—tio—, 1,2-dimetil-butil-tio—, 1,3-dimetil—butil—tio—, 2,3-dimetil—butil—tio—,
2— etil-butil—tio-, heptil—tio—, 1-metil—hexil-tio—, 2—metil-
-hexil—tio—, 3-metil—hexil—tio—, 4-metil—hexil—tio—, 5—metil—hexil—tio—, 1-propil-butil-tio-, 1,1-dimetil-pentil-tio—, oktil—tio—, 1-metil—heptil—tio-, 2-metil—heptil-tio—,
3- metil—heptil—tio-, 4-metil—heptil-tio—, 5-metil—heptil-
-tio—, 6-metil—heptil—tio—, 1-propil-pentil—tio—, 2-etil-hexil—tio—, 1,1-dimetil—hexil—tio—, nonil—tio—, 1—metil—oktil—tio—, 2-metil-oktil—tio—, 3-metil-oktil-tio—, 6—metil-oktil-tio—, 1-propil—hexil—tio—, 1-etil—heptil—tio—, 1,1-dimetil—heptil—tio—, decil—tio—, 1-metil—nonil—tio—, 3-metil—nonil—tio—, 8-metil—nonil—tio—, 3-etil—oktil—tio—, 1,1—dimetil—oktil-tio— és 7,7-dimetil—oktil—tiocsoportok, ezek közül előnyösnek tartjuk az 1—4 szénatomot tartalmazó csoportokat, különösen előnyösnek a metil—tio—, izopropil—tio— és a tere—butil—tiocsoportot.
Ha R3 jelentése alkil—szulfinilcsoport, akkor ez 1—10 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkil·· ···· * » · «.
···»
- 2^-41 —szulfinilcsoport lehet. Példaképpen a következő csoportokat említhetjük: metil-szulfinil-, etil-szulfinil-, propil-szulfinil—, izopropil—szulfinil—, butil—szulfinil—, izobutil—szulfinil-, szek-butil-szulfinil-, terc-butil—szulfinil-, pentil—szulfinil—, izopentil—szulfinil—, 2-metil—butil-szulfinil—, neopentil-szulfinil—, 1-etil—propil-szulfinil—, 1,1—dimetil—propil-szulfinil—, hexil—szulfinil-, 4—metil—pentil—szulf inil—, 3-metil—pentil—szulfinil—, 2—metil—pentil—szulfinil—, 1-metil-pentil—szulfinil—, 3,3-dimetil—butil-szulfinil-, 2,2-dimetil—butil—szulfinil—, 1,1-dimetil-butil—szulfinil—, 1,2-dimetil—butil—szulfinil-, 1,3—dimetil—butil—szulfinil—, 2,3-dimetil—butil—szulfinil—, 2—etil—butil—szulf inil—, heptil—szulfinil—, 1-metil-hexil—szulfinil—,
2- metil-hexil-szulfinil-, 3-metil—hexil—szulfinil—, 4-metil—hexil-szulfinil—, 5-metil—hexil—szulfinil-, 1—propil-butil—szulfinil—, 1,1-dimetil—pentil—szulfinil—, oktil—szulfinil—, 1-metil-heptil—szulfinil—, 2-metil—heptil—szulfinil—,
3- metil-heptil-szulfinil—, 4-metil—heptil-szulfinil-, 5—metil—heptil-szulf inil—, 6-metil-heptil—szulfinil—, 1—propil—pentil-szulfinil—, 2-etil—hexil—szulfinil—, 1,1-dimetil—hexil-szulfinil—, nonil—szulfinil—, 1-metil—oktil—szulfinil—, 2-metil—oktil—szulfinil—, 3-metil—oktil—szulfinil—, 6—metil-oktil—szulfinil—, 1-propil—hexil—szulfinil—, 1—etil-heptil-szulfinil-, 1,1-dimetil-heptil-szulfinil-, decil—szulfinil—, 1-metil—nonil—szulfinil—, 3-metil—nonil—szulfinil—, 8-metil-nonil—szulfinil—, 3-etil-oktil—szulfinil—,
1,1-dimetil—oktil-szulfinil— és 7,7-dimetil-oktil—szulfinil• ·
csoport, ezek közül előnyösnek tartjuk az 1—4 szénatomot tartalmazó csoportokat, különösen előnyösnek pedig a metil—szulfinil—, izopropil—szulfinil— és tere—butil—szulfinilcsoportot.
Ha R3 jelentése alkil—szulfonilcsoport, akkor ez 1-10 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkil—szulfonilcsoport lehet. Példaképpen a következő csoportokat említhetjük: metil—szulfonil-, etil—szulfonil—, propil—szulfonil—, izopropil—szulfonil—, butil—szulfonil—, izobutil-szulfonil-, szek-butil-szulfonil-, terc-butil-szulfonil-, pentil—szulfonil—, izopentil—szulfonil—, 2-metil—butil-szulfonil—, neopentil-szulfonil-, 1-etil—propil—szulfonil—, 1,1—dimetil—propil-szulfonil—, hexil—szulfonil—, 4-metil—pentil— szulfonil—, 3-metil—pentil—szulfonil—, 2-metil—pentil —szulfonil—, 1-metil—pentil—szulfonil—, 3,3-dimetil—butil—szulfonil—, 2,2-dimetil—butil—szulfonil—, 1,1-dimetil—butil—szulf onil—, 1,2-dimetil-butil-szulfonil-, 1,3-dimetil—butil—szulfonil—, 2,3-dimetil—butil—szulfonil—, 2-etil—butil— szulfonil—, heptil—szulfonil—, 1-metil—hexil—szulfonil—,
2- metil—hexil—szulfonil—, 3-metil—hexil—szulfonil—, 4-metil—hexil—szulfonil—, 5-metil—hexil—szulfonil—, 1-propil-butil—szulfonil—, 1,1-dimetil—pentil—szulfonil—, oktil—szulfonil—, 1-metil—heptil—szulfonil—, 2-metil—heptil—szulfonil-,
3- metil-heptil-szulfonil—, 4-metil—heptil—szulfonil—, 5-metil—heptil—szulfonil-, 6-metil—heptil—szulfonil—, 1-propil—pentil-szulfonil—, 2-etil—hexil—szulfonil—, 1,1-dimetil—hexil—szulfonil—, nonil—szulfonil—, 1-metil—oktil—szulfo• ·
- nil-, 2—met il—oktil—szulf onil—, 3-metil-oktil—szulfonil—, 6-metil—oktil-szulfonil—, 1-propil—hexil—szulfonil—, 1-etil-heptil—szulfonil-, 1,l-dimetil-heptil-szulfonil-, decil-szulfonil—, 1-metil-nonil—szulfonil—, 3-metil—nonil-szulfonil—, 8—metil-nonil—szulf onil—, 3-etil—oktil—szulf onil—,
1,1—dimetil—oktil-szulfonil— és 7,7-dimetil—oktil—szulfonilcsoportok. Ezek közül előnyösek az 1—4 szénatomot tartalmazó csoportok, különösen előnyös a metil—szulfonil—, izopropil—szulfonil— és a tere—butoxi—szulfonilcsoport.
—Ha R3—jelentése_feni Ί—tio-, fenil-szulfinil- vagy fenil—szulfonilcsoport, akkor ezeknek a csoportoknak a fenilrésze szubsztituálatlan vagy a fentiekben definiált és példákkal illusztrált α-szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott egy vagy több szubsztituenssel helyettesített lehet. A szubsztituensek számát illetően nincs különösebb megkötés, kivéve a szubsztituálható helyzetek száma és az esetleges térbeli gátlás szabta megkötéseket, általában azonban ha a csoport helyettesített, akkor 1—3 szubsztituens előnyös és egyetlen szubsztituens különösen előnyös. Az ilyen helyettesített és helyettesítetlen csoportokra specifikus példaképpen a következő csoportokat említhetjük: fenil—tio—, 4-metil—fenil—tio—, 2-metil—fenil—tio—, 3-etil—fenil—tio—, 4-propil—fenil—tio—, 2-metoxi—f enil—tio—, 3—metoxi—fenil—tio—, 4-etoxi—fenil—tio—, 3-fluor-fenil—tio—,
4-klór—fenil—tio-, 3-bróm—fenil-tio—, feni»!—szulf inil—, 4—metil—fenil—szulf inil—, 2-metil—fenil-szulfl^iil-, 3-etil• ·
- - nil—szulf---3-metoxi—fenil-szulfinéi—---4 et-ex-i feni-1— -szulfinil—, 3-fluor—fenil-szulfinil—, 4-klór-fenil-s^tíífinil—, 3-bróm—fenil-szulfinil—, fenil-szulfonil—^-4—metil—fenil-szulf onil—, 2-metil-fenil-szulfonil-, J^til-fenil-szulf onil—, 4-propil—fenil-szulf onil—,/'ζ -metoxi—fenil-szulfonil—, 3-metoxi-fenil—szulfonjj^ 4-etoxi—fenil-szulf onil—, 3-fluor—fenil-szulfonil^-f 4-klór-fenil—szulfoni— és 3—bróm—fenil-szulfonilcsoportok, előnyösen fenil-tio—, 4-metil-fenil—tio—, 2^-rtíetil-fenil—tio—, 4-klór—fenil—tio—, fenil—szulfonil^v 4-metil-fenil-szulfonil-, 2-metil-fenil-szulfonil-és 4rklor—feni 1-szulfoni-lc-soportok.--Ha R3 jelentése alkoxi—alkilcsoport, akkor ennek alkoxirésze 1—6, előnyösen 1—4 szénatomot tartalmaz, és ez a csoport mint szubsztituens 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporthoz kapcsolódik. Az ilyen csoportokra példaképpen az R3 jelentésénél megadott, 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxiUC/vuul U csoportokat, illetve (töbogk· között RJ—jelentésénél megadott,
1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportokat tartalmazó alkoxi—alkilcsoportokat említhetjük. Specifikus példaként a következő csoportokat említjük: metoxi—metil—, etoxi—metil—, izopropoxi—metil—, terc-butoxi—metil—, 1-metoxi—etil—, 2—metoxi—etil—, 1-etoxi—etil—, 2-etoxi-etil—, 1-izopropoxi—etil—, 2-izopropoxi—etil—, 1-terc-butoxi-etil—, 2-terc-butoxi—etil—, 1-metoxi—propil—, 2-metoxi-propil—, 3—metoxi—propil—, 1-etoxi—propil—, 2-etoxi-propil—, 3-etoxi—propil—, 1—izopropoxi—butil—, 2-izopropoxi—butil—, 3-izopropoxi-butil—, 4-izopropoxi—butil—, 1-terc-butoxi—butil—, 2-terc—bút-
4-terc-butoxi—butil- és oxi-butil-, 3-terc-butoxi-butil-,
1,1-dimetil-2-metoxi—etilcsoportok. Ezek közül a csoportok közül előnyösek azok, amelyek alkoxirésze 1—4 szénatomot tartalmaz, és metilcsoporthoz kapcsolódik, különösen előnyös a metoxi—metil—, etoxi—metil—, izopropoxi—metil— és terc-butoxi-metilcsoport, a leginkább előnyös pedig a metoxi—metil— és az izopropoxi-metilcsoport.
R4 jelentése (VI), (VII) , (VIII), (IX), (X) vagy (XI) képletű csoport.
A (VI) és (VIII) képletű csoportok esetében A1 jelentése 1—4 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport. Ez a csoport egyenes vagy elágazó láncú, előnyösen 1—3 szénatomot tartalmazó csoport lehet. A szabad vegyérték ugyanazon szénatomhoz kapcsolódhat (ebben az esetben az ilyen csoportot gyakran alkilidéncsoportnak nevezik), vagy - ha kettő vagy több szénatom van - különböző szénatomokhoz. Az egyenes láncú csoportok előnyösek. Az ilyen csoportokra példaképpen megemlíthetjük a metilén—, etilén—, propilén—, 1—metil—etilén—, trimetilén— és a tetrametiléncsoportokat, amelyek közül a metilén-, etilén— és propiléncsoport előnyös, a metiléncsoport pedig különösen előnyös. Alternatív módon A1 jelenthet egyszeres kötést, azonban előnyösnek tartjuk az olyan vegyületeket, amelyeknél A1 jelentése alkiléncsoport, különösen előnyösen metiléncsoport.
A (VI) és (VIII) képletű csoportok esetében A2 jelentése egyszeres kötés vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport. Ez a csoport egyenes vagy elágazó láncú, előnyösen
2—4 szénatomot tartalmazó csoport lehet. A két szabad vegyérték azonos szénatomhoz vegy különböző szénatomokhoz kapcsolódhat. Az egyenes láncú csoportok előnyösek. Az ilyen csoportokra példaképpen a következőket említhetjük: 1-metil—etilén—, tetrametilén—, 1-metil—trimetilén—, 2-metil-trimetilén-, 3-metil-trimetilén-, 1-metil-propilén-, 1,1-dimetil—etilén—, pentametilén—, 1-metil—tetrametilén-, 2-metil—tetrametilén—, 3-metil—tetrametilén—, 4-metil-tetrametilén—,
1,1-dimetil—trimetilén—, 2,2-dimetil—trimetilén—, 3,3—dimetil-trimetilén-, hexametilén-, 1-metil-pentametilén-, 2-metil—pentametilén—, 3-metil—pentametilén—, 4-metil—pentametilén—, 5-metil—pentametilén—, 1,1-dimetil—tetrametilén—, 2,2—dimetil—tetrametilén—, 3,3-dimetil—tetrametilén és 4,4—dimetil—tetrametiléncsoportok. Ezek közül előnyösnek tartjuk az etilén—, trimetilén—, 1—metil—etilén— és a tetrametiléncsoportot. Azoknál a vegyületéknél, amelyeknél n2 értéke 1, előnyös, ha A2 jelentése egyszeres kötéstől eltérő, illetve metiléncsoporttól eltérő alkiléncsoport.
A (VI) és (VIII) képletű csoportok esetében az imidazolil— és benzimidazolilcsoportok helyettesítetlenek vagy a korábbiakban definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek. Az ilyen β—szubsztituensekre példaképpen a következő csoportokat említhetjük:
1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportok, például az a—szubsztituensek kapcsán definiált és példákkal illusztrált csoportok, előnyösen a metil— és etilcsoport, és
- -2Τ - f enilcooportok.,—amelyek helyettesítetlenek vagy a korábbiakban definiált és példákkal illusztrál^-or^szubsztituensek alkotta csoportból legalább egy^szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek, például a fenil-, 2-klór-fenil-, 4—klór— fenil—, 2—njattíxi—fenil—, 3—metoxi—fenil— és a 2etil—fenilesöpört, még előnyösebben a fenil— és 2—klór—fenilcsofinrtElőnyösek a szubsztituálatlan imidazolil— és benzimidazolilcsoportok, továbbá a metil— vagy etilcsoporttal szubsztituáltak.
A (VII) , (IX), (X) és (XI) képletű csoportok esetében AÍ, A^, A^a, A4 és A^ egyaránt jelenthet 1—10 szénatomot tartalmazó alkiléncsoportot, mely meg lehet szakítva legalább egy kettőskötéssel. Ha a csoport kettő vagy több ilyen kettőskötést tartalmaz, akkor A^, A^a, A4 és A5 egymástól eltérő vagy azonos csoportokat jelenthet. Az ilyen csoportokra példaképpen megemlíthetünk 1—10 szénatomot tartalmazó telített alkiléncsoportokat, például a következő csoportok valamelyikét: metilén—, metil-metilén—, etilén-, trimetilén—, 1-metil—etilén—, tetrametilén-, 1-metil—trimetilén—, 2—metil—trimetilén—, 3-metil—trimetilén—, 1-metil—propilén—,
1,1—dimetil—etilén—, pentametilén—, 1-metil—tetrametilén—, 2-metil—tetrametilén—, 3-metil-tetrametilén—, 4-metil—tetrametilén—, 1,1-dimetil—trimetilén—, 2,2-dimetil—trimetilén—,
3,3-dimetil—trimetilén—, hexametilén—, 1-metil—pentametilén—, 2-metil—pentametilén—, 3-metil—pentametilén—, 4-metil—pentametilén—, 5-metil—pentametilén—, 1,1-dimetil—tetrame-
- Η tilén-, 2,2-dimetil—tetrametilén—, 3,3-dimetil-tetrametilén—, 4,4-dimetil—tetrametilén—, heptametilén—, 1-metil— hexametilén—, 2-metil—hexametilén—, 5-metil—hexametilén—, 3-etil-pentametilén-, oktametilén-, 2-metil-heptametilén-, 5-metil-heptametilén-, 2-etil—hexametilén-, 2-etil-3-metil—pentametilén—, 3-etil-2-metil—pentametilén—, nonametilén—, 2-metil-oktametilén—, 7-metil—oktametilén—, 4-etil—heptametilén-, 3-etil-2-metil—hexametilén—, 2-etil-l—metil-hexametilén-, dekametilén—, 2-metil-nonametilén—, 8-metil—nonametilén-, 5-etil-oktametilén-, 3-etil-2-metil-heptametilén- és
3,3-dietil—hexametiléncsoportok; és 2—10 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú alkeniléncsoportok, például a 2-propenilén—, l-metil-2-propenilén—, 2-metil-2-propenilén-, 2-etil-2-propenilén—, 2-butenilén—, l-metil-2-butenilén—, 2-metil-2-butenilén—, l-etil-2-butenilén—, 2-pentenilén-, l-metil-2-pentenilén—, 2-metil-2-pentenilén-, 3—pentenilén—, l-metil-3-pentenilén—, 2-metil-3-pentenilén—, 1metil-4-pentenilén—, 2-metil-4-pentenilén—, 2-hexenilén—, 3hexenilén—, 4-hexenilén-, 5-hexenilén—, heptenilén—, oktenilén—, nonilén— és decéncsoport. Alternatív módon az említett helyettesítők közül egy vagy több egyszeres kötést jelenthet .
A3 és A3a egyaránt előnyösen egyszeres kötést vagy 1-7 szénatomot tartalmazó alkilén— vagy alkeniléncsoportot, előnyösebben 1—4 szénatomot tartalmazó alkilén- vagy alkeniléncsoportot és különösen előnyösen 1—7, a leginkább előnyösen
1—4 szénatomot tartalmazó alkiléncsoportot jelent. A4 jelen-
- 24 Ιο tése előnyösen egyszeres kötés vagy 1—7 szénatomot tartalmazó alkilén- vagy alkeniléncsoport. Továbbá A3 a leginkább előnyösen egyszeres kötést vagy metilén- vagy etiléncsoportot jelent.
A5 jelentése előnyösen egyszeres kötés vagy 1-6 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport, és az utóbbi helyettesítetlen vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporttal helyettesített lehet. Példaképpen a következő csoportokat említhetjük: metilén—, metil—metilén—, etilén—, trimetilén—,
1- metil-etilén—, tetrametilén-, 1-metil-trimetilén-, 2-metil—trimetilén—, 3-metil-trimetilén—, 1-metil—propilén—,
1,1-dimetil—etilén—, pentametilén—, 1-metil-tetrametilén-,
2- metil—tetrametilén—, 3-metil—tetrametilén—, 4-metil—tetrametilén—, 1,1-dimetil—trimetilén—, 2,2-dimetil—trimetilén—,
3,3-dimetil—trimetilén—, hexametilén—, 1-metil—pentametilén—, 2-metil—pentametilén—, 3-metil—pentametilén—, 4-metil—pentametilén—, 5-metil—pentametilén—, 1,1—dimetil-tetrametilén—, 2,2-dimetil—tetrametilén—, 3,3-dimetil-tetrametilénés 4,4-dimetil—tetrametiléncsoportok, ezek közül előnyös a metilén—, etilén- és propiléncsoport.
Azokban az esetekben, amikor a (VII), (IX), (X) vagy (XI) képletű csoport A3, A3a, A4 és A$ csoportok közül kettőt vagy többet tartalmaz, akkor a szénatomok ossz-száma ezekben a csoportokban legfeljebb 10 lehet.
A (VII), (IX), (X) és (XI) képletű csoportok esetében ha r6 jelentése alkilcsoport, akkor ez a csoport egyenes vagy elágazó láncú, 1—4 szénatomot tartalmazó csoport lehet.
• ·
- 25 Az ilyen csoportok közé tartoznak a következők: metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil—, izobutil-, szek-butilés terc-butilcsoportok, amelyek közül előnyösnek tartjuk a metil-, izopropil- és terc-butilcsoportot.
Ha R6 jelentése cikloalkilcsoport, akkor ez a csoport
3—9 gyúrúbeli szénatomot tartalmaz egy vagy több, előnyösen 1 vagy 2 és különösen előnyösen egyetlen egy karbociklusos gyűrűben. Az ilyen csoportokra példaképpen megemlíthetjük a ciklopropil—, ciklobutil—, ciklopentil—, ciklohexil-, cikloheptil—, ciklooktil-, ciklononil-, norpinanil— és norbornilcsoportokat, előnyösen a ciklobutil—, ciklopentil—, ciklohexil— és cikloheptilcsoportot, különösen előnyösen a ciklopentil— és ciklohexilcsoportot. Ezek a cikloalkilcsoportok helyettesítetlenek vagy a korábbiakban definiált és példákkal illusztrált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel gyűrűjükön helyettesítettek lehetnek. Az ilyen helyettesített csoportokra példaképpen megemlíthetjük a kővetkezőket: ciklopentil—, ciklohexil—, cikloheptil—, 4-metil-ciklohexil—, 4-etil—ciklohexil—, 4-propil—ciklohexil—, 4-terc-butil—ciklohexil-, 4—metoxi—ciklohexil-, 4-etoxi-ciklohexil— és bornilcsoport.
Ha r6 jelentése arilcsoport, akkor ez 6-10 szénatomot tartalmaz, előnyösebben 6 vagy 10 szénatomot tartalmaz egy vagy több, előnyösen egy vagy kettő és különösen előnyösen egyetlen egy karbociklusos gyűrűben. A helyettesítetlen csoportra példaképpen megemlíthetjük a fenil—, 1—naftil— és 2—naftilcsoportokat, különösen előnyösen a fenilcsoportot.
Az ilyen csoportok helyettesítetlenek vagy a korábbiakban definiált és példákkal illusztrált o—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel gyűrűjükön helyettesítettek lehetnek. Az ilyen helyettesített csoportokra példaképpen megemlíthetjük a fenil—, 2-metil-fenil—, 2—metoxi—fenil—, 2—klór—fenil— és 3—klór—fenilcsoportot .
R7, R9 és RÍO jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport lehet. Az alkilcsoportok esetében ezek egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportok, például metil-, etil—, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek—butil— és terc-butilcsoportok lehetnek. Ezek közül előnyösnek tartjuk az 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkilcsoportokat, különösen előnyösnek a metilcsoportot. Alternatív módon R9 és R10 külön-külön hidrogénatomot jelent. A -NR9R10 képletű csoporton belül R9 és R18 különböző kombinációi közül előnyösnek tartjuk azokat az eseteket, amikor mind a kettő hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent.
R8 jelentésében a heterociklusos csoport 5— vagy 6-tagú lehet, amelyek közül egy vagy kettő nitrogén— és oxigénatomok közül megválasztott heteroatom. Az ilyen csoportokra példaképpen megemlíthetjük a következőket: furil—, piranil—, tetrahidrofuril-, tetrahidropiranil-, pirrolil-, imidazolil—, piridil—, pirazinil—, pirimidinil—, pirrolidinil—, imidazolidinil—, imidazolinil—, pirazolidinil—, piperidil—, piperazinil—, dioxolenil— és morfolinilcsoport, különösen a morfolinocsoport. Ezek közül előnyős a morfolino-, imidazo27 lil— és dioxolenilcsoport. Az ilyen csoportok helyettesítetlenek vagy egy szénatomon egy oxigénatommal vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporttal helyettesítettek lehetnek. Az alkil—szubsztituensekre példákat a korábbiakban már ismertettünk. Az ilyen szubsztituált csoportok közül különösen előnyösnek tartjuk az adott esetben alkil—szubsztituált 2—oxo— 1,3-dioxolén-4-il—csoportokat, és a leginkább előnyösnek az 5—metil—2—oxo—1,3—dioxolén—4—il—csoportot.
R7 jelentésére példaképpen megemlíthetjük a hidrogénatomot, továbbá a karbamoil-, benzil—, benzoil—, foszfono— [-P0(0H)21 csoportokat, valamint a (XIII) -(XXV) képletű csoportokat.
n1 értéke előnyös 0.
R1 által jelenthető összes csoportok közül előnyösnek tartjuk a (9H—xantén-9—il)—metil—, 6,11—dihidro—dibenz[b,e] oxepin-11—il—, 4-(decil-oxi)-fenil— és a (1-fenil-ciklopentil)—metilcsoportot.
R4 által jelenthető csoportok közül előnyösnek tartjuk a (Vla), (Vlla) és (IXa) képletű csoportokat. Ezekben a csoportokban r6 ' jelentése ciklopentil—, ciklohexil—, cikloheptil—, fenil—, 2—metil-fenil—, 2—klór—fenil— vagy 4—klór—fenilcsoport;
R7 1 jelentése 3—karboxi—propionil—, 2—karboxi—benzoil— vagy 2—amino—acetilcsoport;
A1' jelentése metiléncsoport;
A2' jelentése 2—4 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport;
• · * * · · *····«·« ·· ···· ··· · «
- 28 A3' jelentése egyszeres kötés vagy 1-3 szénatomot tartalmazó, adott esetben kettőskőtéssel megszakított alkiléncsoport (különösen metilén- vagy etiléncsoport); és A4' jelentése egyszeres kötés vagy 1-5 szénatomot tartalmazó, adott esetben kettőskötéssel megszakított alkiléncsoport .
R7 által jelenthető csoportok közül előnyösnek tartjuk a
3—karboxi—propionil—, 2—karboxi—benzoil— és a 2—amino—acetilcsoportokat.
Az a—szubsztituensek körébe tartozó csoportok közül előnyösnek tartjuk a metil— és metoxicsoportot, illetve a fluor—, klór— és brómatomot.
A β—szubsztituensek körébe tartozó csoportok közül előnyösnek tartjuk a metil-, etil-, propil— és fenilcsoportot.
R2 jelentése előnyösen hidrogénatom vagy hexil— vagy heptilcsoport.
R3 jelentése előnyösen metil—, etil—, izopropil—, terc—butil—, metoxi—metil—, izopropoxi—metil—, tere—butil—tio—, izopropil—tio—, metil-tio— vagy fenil—tiocsoport.
R4 az (I) általános képletű vegyűleteket alkotó benzolgyűrű bármelyik helyzetében kapcsolódhat. Előnyösnek tartjuk azonban, hogy ha ez a csoport az orto—helyzetben kapcsolódik az aminocsoporthoz viszonyítva, és a méta—helyzetben R3 szubsztituenshez viszonyítva, vagy pedig meta-helyzetben az aminocsoporthoz viszonyítva és para—helyzetben az R3 helyettesítőhöz viszonyítva.
A találmány szerinti vegyületek előnyős csoportjait al• · · · ·· * « • · · ·· ·
kotják a különböző vegyületcsoportok:
(A) azok az (I) általános képletű vegyületek és sóik, amelyeknél R1 jelentése (II) vagy (IV) képletű csoport, és ezeknél a csoportoknál az aromás gyűrűk helyettesítetlenek vagy a korábbiakban definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek, és m értéke a korábban megadott, továbbá n1 értéke 0 és különösen előnyösen (B) azok az (I) általános képletű vegyületek és sóik, amelyeknél R1 jelentése (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek.
Előnyösnek tartjuk továbbá az (I) általános képletű vegyületek és sóik azon csoportjait, amelyeknél a helyettesítők jelentése a következő:
(C) R3 jelentése 1—10 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—10 szénatomot tartalmazó alkil—tio- vagy 1—10 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport, különösen előnyösen (D) R3 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport.
Előnyösnek tartjuk továbbá azokat az (I) általános képletú vegyületeket és sóikat, amelyeknél a helyettesítők jelentése a következő:
(E) R4 jelentése a korábbiakban definiált (VI), (VII) vagy (X) képletű csoport, és ahol M jelentése oxigénatom, különösen előnyösen (F) ha n2 értéke 1, akkor R4 jelentése (VI) képletű cső- 30 - ♦ ·· · «· * . , ·····♦ ·
port, amelynél A1 és A2 szubsztituensekben a szénatomok ossz-száma 2—4, vagy (F') ha n2 értéke 0, akkor R4 jelentése (VI) képletú csoport, amelynél A1 és A2 szubsztituensekben a szénatomok ossz-száma 1—3, vagy (G) R4 jelentése (VII) képletú csoport, amelynél A3, A4 és A 5 szubsztituensekben a szénatomok ossz-száma 1-6, és R^ jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil— vagy 3—7 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport, különösen előnyösen (H) R4 jelentése a fenti (G) pontban megadott és R7 jelentése hidrogénatom vagy a korábban megadott (XVI), (XXIV), (XXV) vagy (XXX) képletú csoport, és különösen előnyösen (I) R4 jelentése a fenti (H) pontban megadott és R6 jelentése helyettesitetlen ciklohexilcsoport, vagy (J) R4 jelentése (X) képletú csoport, amelynél A3, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—6, és R6 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy 3—7 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport, különösen előnyösen (K) R4 jelentése a fenti (J) pontban megadott és R7 jelentése hidrogénatom vagy a korábbiakban definiált (XVI), (XXIV), (XXV) vagy (XXX) képletű csoport, és különösen előnyösen (L) R4 jelentése a fenti (K) pontban megadott és R6 jelentése helyettesitetlen ciklohexilcsoport.
Különösen előnyösek azok az (I) általános képletú vegyületek és sóik, amelyeknél a fenti (A) - (I) pontokban megadott definíciók bármely kombinációja megjelenik. így
- 31 például előnyösnek tartjuk azokat a vegyületeket, amelyeknél RÍ jelentése a fenti (A) vagy (B) pontban megadott és R3 jelentése a fenti (C) vagy (D) pontban megadott, különösen (A) + (C) vagy (B) + (D) , és még különösebben a (B) + (D) + (E) és a leginkább különösen a (B) + (D) + (E) + [(F) vagy (F1) vagy (G) vagy (J)] kombinációk előnyösek. Méginkább előnyösek a következő kombinációk: (B) + (D) + (E) + [ (F) vagy (F')J és (B) + (D) + (E) + (H) és (B) + (D) + (E) + (K) . A felsorolt kombinációk közül a leginkább előnyösek a következők: (B) + (D) + (E) + [ (F) vagy (F>) ] és (B) + (D) + (E) + (I) és (B) + (D) + (E) + (L) .
A találmány szerinti vegyületek közül a leginkább előnyösek a következők:
R1 jelentése 9H—xantén—9—il—metilcsoport;
n1 értéke 0 ,·
R3 jelentése metil—tio—, izopropil—tio—, izopropil— vagy terc-butilcsoport;
R4 jelentése (Vla), (Vlla) vagy (IXa) képletű csoport, és ezekben r61 jelentése ciklopentil—, ciklohexil—, cikloheptil—, fenil—, 2—metil—fenil—, 2—klór—fenil— vagy 4—klór—fenilcsoport ,·
R7' jelentése 3—karboxi—propionil—, 2—karboxi—benzoil— vagy amino—acetilcsoport;
A1' jelentése metiléncsoport;
A2' jelentése 2—4 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport;
• β 4 · «
A3' jelentése egyszeres kötés vagy 1-3 szénatomot tartalmazó, adott esetben kettőskötéssel megszakított alkiléncsoport (különösen metilén- vagy etiléncsoport) ;
A4' jelentése egyszeres kötés vagy 1-5 szénatomot tartalmazó, adott esetben kettóskötéssel megszakított alkiléncsoport;
R4 a benzolgyúrún az aminocsoporthoz képest orto—helyzetben és az R3 helyettesítőhöz képest méta—helyzetben, illetve az aminocsoporthoz képest meta—helyzetben és az R3 helyettesítőhöz képest para—helyzetben van.
Ha valamelyik találmány szerinti vegyületek molekulájában bázikus csoportot tartalmaz, például aminocsoportot vagy imidazolilcsoportot, akkor egy ilyen vegyűlet savaddiciós sókat képezhet. Az ilyen savaddiciós sókra példaképpen megemlíthetünk ásványi savakkal, különösen hidrogén-halogenidekkel (például hidrogén—fluoriddal, hidrogén—bromiddal, hidrogén—jodiddal vagy hidrogén-kloriddal) , salétromsavval, szénsavval, kénsawal vagy foszforsavval képzett sókat; rövid szénláncú alkánszulfonsavakkal, például metán—szulfonsawal, trifluor—metán—szulf onsawal vagy etán—szulf onsawal képzett sókat; aril—szulfonsavakkal, például benzol-szulfonsawal vagy p—toluol—szulf onsawal képzett sókat; szerves karbonsavakkal, például ecetsavval, fumársawal, borkősavval, oxálsawal, maleinsawal, almasawal, borostyánkősavval, benzoesawal, mandulasawal, aszkorbinsawal, tej sav ί
- 33 val, glükonsawal vagy citromsavval képzett sókat; és aminosavakkal, például glutaminsawal vagy aszparáginsawal képzett sókat.
A találmány szerinti vegyületekre specifikus példaként az (1-1) - (1-5) általános képletekkel jellemezhető vegyületeket említhetjük. Ezek szubsztituens-csoportjait az I-V. táblázatokban soroljuk fel, ahol ezek a táblázatok rendre az (1-1), (1-2), (1-3), (1-4) és (1-5) általános képletekre vonatkoznak. A képletekben megadjuk a pozíciószámokat is egyes esetekben.
A táblázatokban a következő rövidítéseket használjuk:
| Bimd | benzimidazolilcsoport |
| Bu | butilcsoport |
| cBu | ciklobutilcsoport |
| iBu | izobutilcsoport |
| tBu | tere-butilcsoport |
| Bz | benzilcsoport |
| Et | etilcsoport |
| Hp | heptilcsoport |
| cHp | cikioheptilesöpört |
| Hx | hexilcsoport |
| cHx | ciklohexilcsoport |
| Imd | imidazolilcsoport |
| Me | metilcsoport |
| cOc | ciklooktilcsoport |
| Ph | fenilcsoport |
| Pn | pentilcsoport |
·»·· ·· ♦ » ····
| - 34 - | |
| cPn | cikiopentilcsoport |
| Pr | propilcsoport |
| cPr | ciklopropilcsoport |
| iPr | izopropilcsoport |
| G | 1,1-dimetil-undecilcsoport |
| J | undecilcsoport |
| K | 2,2-dimetil-dodecilcsoport |
i « 0 Í •·♦· ·· >«»· ···
- 35 1. táblázat
A vegyület sorszáma Ra r2 r3
| 1-1 | H | £Bu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH ) -cHx | ||
| 1-2 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-cHx | |
| 1-3 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-cHx | |
| 1-4 | H | Et | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-cHx | |
| 1-5 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)2-cHx | |
| 1-6 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2*cHx | |
| 1-7 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH )2CH(OH) | (CH )2-cHx | |
| 1-8 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)2-cHx | |
| 1-9 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-£Hx | |
| 1-10 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | íCH2)2-£Hx | |
| 1-11 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2*cHx | |
| 1-12 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-cHx | |
| 1-13 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)2-cHx | |
| 1-14 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)2-cHx | |
| 1-15 | H | H | IBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2)2-chx |
| 1-16 | H | H | iPr | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-£Hx |
| 1-17 | H | Bu | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-£Hx |
| 1-18 | H | Pn | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-£Hx |
| 1-19 | H | Hx | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)2-£Hx |
| 1-20 | H | Hp | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-cHx |
| 1-21 | 3-C1 | Hp | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-£Hx |
| 1-22 | 3-Br | Hp | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-£Hx |
| 1-23 | 3-OMe | Hp | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)2-£Hx |
| 1-24 | 2-OMe | Hp | £.Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)2-cHx |
| 1-25 | H | - | fcBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)-cHx |
| 1-26 | H | - | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)-cHx |
| 1-27 | H | - | iBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)-cHx |
| 1-28 | H | - | Et | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)-ςΗχ |
< Ο .
- 36 ··»· ·· • * * • · • · · *· ····
1. táblázat (folyt.)
A vsgyület sorszáma Ra
| 1-29 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2) -cHx | |
| 1-30 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ | |
| 1-31 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH )2CH(0H) | (CH )-ςΗχ | |
| 1-32 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)-ςΗχ | |
| 1-33 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ | |
| 1-34 | H | CH3OCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ | |
| 1-35 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ | |
| 1-36 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ | |
| 1-37 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2)-ςΗχ | |
| 1-38 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ | |
| 1-39 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-CHX |
| 1-40 | H | H | iPr | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH )-cHx |
| 1-41 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ |
| 1-42 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ |
| 1-43 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ |
| 1-44 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ |
| 1-45 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ |
| 1-46 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ |
| 1-47 | 3-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ |
| 1-48 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)-ςΗχ |
| 1-49 | H | tBu | 0 | .5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)3-ςΗχ | |
| 1-50 | H | IPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)3-cHx | |
| 1-51 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)3-ςΗχ | |
| 1-52 | H | Et | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)3-ςΗχ | |
| 1-53 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)3-ςΗχ | |
| 1-54 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)3-ςΗχ | |
| 1-55 | H | - | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2)3-cHx |
| 1-56 | H | - | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2)3-ςΗχ |
· t> ι
- 37 1. táblázat (folyt.)
A vegyület
| sorszáma | Ra | R2 | R3 | n | R4 |
| 1-57 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2>3-cHx | |
| 1-58 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH ) -£Hx | |
| 1-59 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)3-cHx | |
| 1-60 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)3-cHx | |
| 1-61 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH,),CH(0H)(CH,)7-cHx | |
| 1-62 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)3-cHx | |
| 1-63 | H | H | £Bu | 1 | 5 - (CH,),CH(OH) (CH,)3-£Hx |
| 1-64 | H | H | iPr | 1 | 5- (CH,) ,CH(0H) (CH,) -,-tHx |
| 1-65 | H | BU | £Bu | 1 | 5-(CH,),CH(0H)(CH,),-£Hx |
| 1-66 | H | Pn | £.Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-67 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)3-cHx |
| 1-68 | H | HP | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)3-cHx |
| 1-69 | 3-C1 | HP | tBu | 1 | 5- (CH,),CH(0H) (CH,) vsHx |
| 1-70 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-(CH,)2CH(0H)(CH2)3-£Hx |
| 1-71 | 3-0Me | Hp | tBu | 1 | 5- (CH,),CH(0H) (CH,) V£HX |
| 1-72 | 2-0Me | HP | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)3-£Hx |
| 1-73 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 1-74 | H | IPr | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 1-75 | H | XBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)4-£Hx | |
| 1-76 | H | Et | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)4-£Hx | |
| 1-77 | H | MeOCH9CMe9 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 1-78 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 1-79 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 1-80 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)4-£Hx | |
| 1-81 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 1-82 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 1-83 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 1-84 | H | - | S-tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-£Hx |
« »0 .
• · · · • · · * · · ···
- 38 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
| 1-85 | H | - | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-cHx |
| 1-86 | H | - | S-Ph | 0 | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2) -tHx |
| 1-87 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-cHx |
| 1-88 | H | H | iPr | 1 | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2) -tHx |
| 1-89 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)4-cHx |
| 1-90 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-cHx |
| 1-91 | H | Hx | tBu | 1 | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2)4-cHx |
| 1-92 | H | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2)4-tHx |
| 1-93 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-cHx |
| 1-94 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2)4-cHx |
| 1-95 | 3-OMe | HP | tBu | 1 | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2)4-cHx |
| 1-96 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-cHx |
| 1-97 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 1-98 | H | iPr | 0 | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2)5-cHx | |
| 1-99 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)5-tHx | |
| 1-100 | H | Et | 0 | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2)5-tHx | |
| 1-101 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)5-cHx | |
| 1-102 | H | EtCMe2 | 0 | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2)5-cHx | |
| 1-103 | H | PrCMe2 | 0 | 5- (CH2)2CH(0H) (CH2)5-cHx | |
| 1-104 | H | BuCMe2 | 0 | 5- (CH2)2CH(0H) (CH2)5-cHx | |
| 1-105 | . H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 1-106 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)5-tHx | |
| 1-107 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 1-108 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 1-109 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 1-110 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)5-tHx |
| 1-111 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)5-tHx |
| 1-112 | H | H | IPr | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)5-cHx |
J ‘ Ρ ·
1. táblázat (folyt.)
| 1-113 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH ) | 5-cHx | |
| 1-114 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | 5-cHx | |
| 1-115 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(CH)(CH ) | 5cHx | |
| 1-116 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH ) | 5 - cHx | |
| 1-117 | 3- | Cl | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH ) | g - CHX |
| 1-118 | 3- | Br | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | g'CHX |
| 1-119 | 3- | OMe | Hp | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | g - CHX |
| 1-120 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2) | 6-CHx | ||
| 1-121 | H | ÍPr | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2) | , -C.Hx 6 ~ | ||
| 1-122 | H | IBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH ) | 6-CHx | ||
| 1-123 | H | Et | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | r - cHx 6 “ | ||
| 1-124 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | -tHx | ||
| 1-125 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | 6-tHx | ||
| 1-126 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | 6-cHx | ||
| 1-127 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | 6-cHx | ||
| 1-128 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | 6-tHx | ||
| 1-129 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | r - cHx 0 | ||
| 1-130 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | 6-cHx | |
| 1-131 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)-cHx | |||
| 1-132 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx | |||
| 1-133 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx | |||
| 1-134 | H | Et | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx | |||
| 1-135 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx | |||
| 1-136 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-ςΗχ | |||
| 1-137 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx | |||
| 1-138 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)- c Hx | |||
| 1-139 | H | - | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-ςΗχ | ||
| 1-140 | H | - | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx |
- 40 1. táblázat (folyt.;
A vegyület
| száma | Ra | R2 | R3 | n | R4 |
| 1-141 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx | |
| 1-142 | H | - | S-£Bu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx |
| 1-143 | H | - | S - iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx |
| 1-144 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-c Hx |
| 1-145 | H | H | £Bu. | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx |
| 1-146 | H | H | iPr | 1 | 5- (CH2)2CH(0H) -cHx |
| 1-147 | H | BU | £BU | 1 | 5- (CH2)2CH(0H) -cHx |
| 1-148 | H | Pn | £BU | 1 | 5- (CH2)2CH(0H) -cHx |
| 1-149 | H | Hx | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)-ςΗχ |
| 1-150 | H | Hp | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)-cHx |
| 1-151 | 3-C1 | Hp | £BU | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)-cHx |
| 1-152 | 3-Br | HP | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx |
| 1-153 | 3-OMe | Hp | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHx |
| 1-154 | 2-OMe | HP | £.Bu | ’ 1 | 5-(CH2)2CH(OH)-ςΗχ |
| 1-155 | H | £Bu | 0 | 5-CH(0H)-cHx | |
| 1-156 | H | iPr | 0 | 5-CH(0H)-£Hx | |
| 1-157 | H | ÍBu | 0 | 5-CH(0H)-£Hx | |
| 1-158 | H | Et | 0 | 5-CH(0H)-ςΗχ | |
| 1-159 | H | MeOCH9CMe9 | 0 | 5-CH(0H)-£Hx | |
| 1-160 | H | EtCMe2 | 0 | 5-CH(0H)-£Hx | |
| 1-161 | H | PrCMe2 | 0 | 5-CH(0H)-£Hx | |
| 1-162 | H | BuCMe2 | 0 | 5-CH(0H)-£Hx | |
| 1-163 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CH(0H)-£Hx | |
| 1-164 | H | ch3och2 | 0 | 5-CH(0H)-cHx | |
| 1-165 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(0H)-£Hx | |
| 1-166 | H | S-tJ3u | 0 | 5-CH(0H)-CHx | |
| 1-167 | H | - | S-iPr | 0 | 5-CH(0H)-£Hx |
| 1-168 | H | - | S-Ph | 0 | 5-CH(0H)-ςΚχ |
1. táblázat (folyt.)
A vegyület
| rszáma | Ra | R2 | R3 | n | R4 | |
| 1-169 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)- c Hx | |
| 1-170 | H | H | iPr | 1 | 5-CH(0H)-cHx | |
| 1-171 | H | Bu | tBu | 1 | 5-CH(0H)-CHx | |
| 1-172 | H | Pn | tBu | 1 | 5-CH(0H)-cHx | |
| 1-173 | H | Hx | t.Bu | 1 | 5-CH(0H)-cHx | |
| 1-174 | H | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)-cHx | |
| 1-175 | 3-Cl | HP | tBu | 1 | 5-CH(0H)-cHx | |
| 1-176 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H) -cHx | |
| 1-177 | 3-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)-CHx | |
| 1-178 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)-cHx | |
| 1-179 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2) | - cHx |
| 1-180 | H | - | ÍPr | 0 | 5-CH(0H)(CH2) | - cHx |
| 1-181 | H | iBu | 0 | 5-CH(0H)(CH ) | - cHx | |
| 1-182 | H | Et | 0 | 5-CH(0H)(CH ) | - cHx | |
| 1-183 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-CH(0H) (CH2) | - cHx | |
| 1-184 | H | EtCMe2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2) | - cHx | |
| 1-185 | H | PrCMe2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2) | - cHx | |
| 1-186 | H | BuCMe2 | 0 | 5-CHÍOH)(CH2) | - cHx | |
| 1-187 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CHÍOH)(CH2) | - cHx | |
| 1-188 | H | ch3och2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2) | - cHx | |
| 1-189 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(0H) (CH ) | - cHx | |
| 1-190 | H | S-tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2) | - cHx | |
| 1-191 | H | - | S-iPr | 0 | 5-CH(0H) (CH2) | - cHx |
| 1-192 | H | - | S-Ph. | 0 | 5-CH(0H) (CH2) | - cHx |
| 1-193 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2) | - cHx |
| 1-194 | H | H | iPr | 1 | 5-CH(0H) (CH2) | - cHx |
| 1-195 | H | Bu | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2) | - cHx |
| 1-196 | H | Pn | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2) | - cHx |
><,ΐι
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma Ra
| 1-197 | H | Hx |
| 1-198 | H | Hp |
| 1-199 | 3-C1 | Hp |
| 1-200 | 3-Br | Hp |
| 1-201 | 3-OMe | Hp. |
| 1-202 | 2-OMe | Hp |
| 1-203 | H | - |
| 1-204 | H | - |
| 1-205 | H | |
| 1-206 | H | |
| 1-207 | H | |
| 1-208 | H | |
| 1-209 | H | |
| 1-210 | H | |
| 1-211 | H | |
| 1-212 | H | |
| 1-213 | H | |
| 1-214 | H | |
| 1-215 | H | - |
| 1-216 | H | - |
| 1-217 | H | H |
| 1-218 | H | H |
| 1-219 | H | Bu |
| 1-220 | H | Pn |
| 1-221 | H | Hx |
| 1-222 | H | Hp |
| 1-223 | 3-Cl | Hp |
| 1-224 | 3-Br | Hp |
tBu1 tBu1 tButBu1 tBu1 tBu1 tBu0 iPr0 iBu0
Et0
MeOCH2CMe20
EtCMe20
PrCMe20
BuCMe20
PnCMe20 ch3och20
EtOCH20
S-^Bu0
S-iPr0
S-Ph0 tBu1
IPr1 tBu1 tBu1 tBu1 tBu1 tBu1 tBu1
5-CH(0H)(CH2)-cHx 5-CH(0H) <CH2)-cHx 5-CHÍOH)(CH2)- c Hx 5-CHtOH)(CH2)-ςΗχ 5-CH(0H}(CH2)-£Hx 5-CH(0H) (CH2 > -ςΗχ 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2·£Ηχ 5-CH(0H)(CH2)2-t«X 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2-£Hx 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2-£Hx 5-CH(0H)(CH2)2-£Hx 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2-£Hx 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CHfOH)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2-£Hx 5-CH(0H)(CH2)2-£Hx 5-CH(0H)(CH2)2-cHx 5-CH(0H)(CH2)2-£Hx 5-CHfOH)(CH2)2-t«X 5-CH(0H)(CH2)2-cHx
V · • · ♦ · · · ·
- 43 1. táblázat (folyt.)
A vegyület
| rszárna | Ra | r2 | R3 | n | R4 |
| 1-225 | 3-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)2-cHx |
| 1-226 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)2-cHx |
| 1-227 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-228 | H | - | iPr | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-229 | H | iBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx | |
| 1-230 | H | Et | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx | |
| 1-231 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx | |
| 1-232 | H | EtCMe2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-£Hx | |
| 1-233 | H | PrCMe2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-CHX | |
| 1-234 | H | BuCMe2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-CHx | |
| 1-235 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx | |
| 1-236 | H | CH3OCH2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-CHx | |
| 1-237 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-£Hx | |
| 1-238 | H | S-£Bu | 0 | 5-CH(0H)(CH2) -CHX | |
| 1-239 | H | S-iPr | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx | |
| 1-240 | H | S-Ph | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx | |
| 1-241 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-242 | H | H | iPr | 1 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-243 | H | Bu | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-244 | H | Pn | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-245 | H | Hx | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-246 | H | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H) (CH2> 3-£Kx |
| 1-247 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-248 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-CH10H)(CH2)3-cHx |
| 1-249 | 3-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-250 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)3-cHx |
| 1-251 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2)4-cHx |
| 1-252 | H | - | iPr | 0 | 5-CH(0H)(CH2)4-cHx |
* * ΰ. .
• · * · «
- 44 1. táblázat (folyt.)
| vegyület | ||||||
| rszáma | Ra | R2 | R3 | n | R4 | |
| 1-253 | H | iBu | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx | |
| 1-254 | H | Et | 0 | 5-CH(0H) | (CH2) 4-cKx | |
| 1-255 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx | |
| 1-256 | H | EtCMe2 | 0 | 5-CH(0H) | (CH2)4-cHx | |
| 1-257 | H | PrCMe2 | 0 | 5-CH(0H) | (CH2)4-cHx | |
| 1-258 | H | BuCMe2 | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx | |
| 1-259 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx | |
| 1-260 | H | CH3OCH2 | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx | |
| 1-261 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx | |
| 1-262 | H | S-£Bu | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx | |
| 1-263 | H | S-iPr | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx | |
| 1-264 | H | S-Ph | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx | |
| 1-265 | H | H | t.Bu | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx |
| 1-266 | H | H | iPr | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx |
| 1-267 | H | Bu | £Bu | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2) 4-cHx |
| 1-268 | H | Pn | £BU | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx |
| 1-269 | H | Hx | £Bu | 1 | 5-CHÍOH) | ích2)4-cHx |
| 1-270 | H | Hp | £Bu | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx |
| 1-271 | 3-C1 | Hp | £Bu | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx |
| 1-272 | 3-Br | Hp | £Bu. | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx |
| 1-273 | 3-OMe | Hp | £Bu | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-£Hx |
| 1-274 | 2-OMe | Hp | £.Bu | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2)4-cHx |
| 1-275 | H | £.Bu | 0 | 5-CHÍOH) | (CH?)ς-ςΗχ | |
| 1-276 | H | iPr | 0 | 5-CH(0H) | (CH?)ς-cHx | |
| 1-277 | H | iBu | 0 | 5-CH(0H) | (CH?)ς-cHx | |
| 1-278 | H | Et | 0 | 5-CHÍOH) | (CH?)s-cHx | |
| 1-279 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-CHÍOH) | (CH?)s-cHx | |
| 1-280 | H | EtCMe2 | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)5- c Hx |
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma Ra R2 R3 n R4
| 1-281 | H | PrCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH2) -cHx | |
| 1-282 | H | BuCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)5-cHx | |
| 1-283 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)-cHx | |
| 1-284 | H | ch3och2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH2) - CHx | |
| 1-285 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH2) -cHx | |
| 1-286 | H | S-tBu | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)5-cHx | |
| 1-287 | H | S-iPr | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)5-cHx | |
| 1-288 | H | S-Ph | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)5-cHx | |
| 1-289 | H | H | tBu | 1 | S-CH(OH) | (CH2)5-cHx |
| 1-290 | H | H | iPr | 1 | 5-CH(OH) | (CH2)5-cHx |
| 1-291 | H | Bu | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2)5-cHx |
| 1-292 | H | Pn | £Bu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2)5-cHx |
| 1-293 | H | Hx | £Bu | 1 | 5-CHÍOH) | (CH2)5-t«X |
| 1-294 | H | Hp | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2)5-£Hx |
| 1-295 | 3-C1 | Hp | £Bu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2)5-£Hx |
| 1-296 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2)5-£Hx |
| 1-297 | 3-OMe | Hp | £Bu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2)5-£Hx |
| 1-298 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2)5-£Hx |
| 1-299 | H | tBu | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2)6-cHx | |
| 1-300 | H | iPr | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)g-cHx | |
| 1-301 | H | ÍBu | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)g-cHx | |
| 1-302 | H | Et | 0 | 5-CHIOH) | (CH2)g-£Hx | |
| 1-303 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)g-cHx | |
| 1-304 | H | EtCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)g-cHx | |
| 1-305 | H | PrCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)g-cHx | |
| 1-306 | H | BuCMe2 | 0 | 5-CH(CH) | (CH2)g-tHx | |
| 1-307 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CHÍCH) | (CH2)g-ςΗχ | |
| 1-308 | H | - | CH OCH | 0 | 5-CH(OH) | (CH2)g-ςΗχ |
A vegyület sorszáma pj
- 46 1. táblázat (folyt.)
| 1-309 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-CH(OH)(CH ),-cHx 2 o |
| 1-310 | H | - | S- tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH,)„-cHx z □ |
| 1-311 | H | - | S-i.Pt | 0 | 5-CH(OH)(CH )_-cHx 2 o |
| 1-312 | H | - | S-Ph | 0 | 5-CH(OH)(CH2)θ-cHx |
| 1-313 | H | H | £Bu | 1 | 5-CH(0H)(CH )„-cHx 2 o |
| 1-314 | H | H | iPr | 1 | 5-CH(0H)(CH,),-cHx 2 o |
| 1-315 | H | Bu | £Bu | 1 | 5-CH(0H)(CH,),-cHx 2 o |
| 1-316 | H | Pn | £.Bu | 1 | 5-CH(0H)(CH,),-cHx 2 o ~ |
| 1-317 | H | Hx | £Bu | 1 | 5-CH(CH)(CH2) -cHx |
| 1-318 | H | Hp | tBu | 1 | 5-CH(OH)(CH,)„-cHx |
| 1-319 | 3-C1 | Hp | £Bu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)s-cHx |
| 1-320 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)6-cHx |
| 1-321 | 3-OMe | Hp | £Bu | 1 | 5-CH(0H)(CH,),-cHx |
| 1-322 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-CH(OH)(CH2)5-cHx |
| 1-323 | H | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH )?-cHx | |
| 1-324 | H | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH,)a-cHx | |
| 1-325 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-CHx | |
| 1-326 | H | IPr | 0 | 5- (CH2)CH(OH) - c Hx | |
| 1-327 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-ςΗχ | |
| 1-328 | H | Et | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-cHx | |
| 1-329 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)- cHx | |
| 1-330 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-cHx | |
| 1-331 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-CHx | |
| 1-332 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-cHx | |
| 1-333 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-cHx | |
| 1-334 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-cHx | |
| 1-335 | H | EtOCH2 | 0 | 5- (CH2)CH(0H) -cHx | |
| 1-336 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-cHx |
1. táblázat (folyt.)
| vegyület rszáma | Ra | R2 | R3 | n | R4 | |
| 1-337 | H | S-iPr | 0 | 5 | (CH2)CH(CH) -cHx | |
| 1-338 | H | - | S-Ph | 0 | 5 | (CH2)CH(0H) -cHx |
| 1-339 | H | H | tBu | 1 | 5 | (CH2)CH(CH)-cHx |
| 1-340 | H | H | iPr | 1 | 5 | (CH2)CH(OH)-cHx |
| 1-341 | H | Bu | tBu | 1 | 5 | (CH2)CH(CH)-cHx |
| 1-342 | H | Pn | tBu | 1 | 5 | (CH2)CH(OH)-£Hx |
| 1-343 | H | Hx | tBu | 1 | 5 | (CH2)CH(CH)- c Hx |
| 1-344 | H | Hp | IBu | 1 | 5 | (CH2)CH(CH) -tHx |
| 1-345 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5 | (CH2)CH(OH)-£Hx |
| 1-346 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5 | (CH2)CH(OH)-tHx |
| 1-347 | 3-OMe | Hp | tBu | 1 | 5 | (CH2)CH(OH)-cHx |
| 1-348 | 2-OMe | HP | £Bu | 1 | 5 | (CH2)CH(OH)- c Hx |
| 1-349 | H | tBu | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 1-350 | H | iPr | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 1-351 | H | IBu | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 1-352 | H | Et | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 1-353 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 1-354 | H | EtCMe2 | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 1-355 | H | PrCMe2 | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 1-356 | H | BuCMe2 | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)- c Hx | |
| 1-357 | H | PnCMe2 | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 1-358 | H | ch3och2 | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 1-359 | H | EtOCH2 | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 1-360 | H | S-tBu | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 1-361 | H | - | S-iPr | 0 | 5 | (CH2)CH(OH)(CH2)-cHx |
| 1-362 | H | - | S-Ph | 0 | (CH2)CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 1-363 | H | H | tBu | 1 | 5· | (CH2)CH(OH)(CH2)-cHx |
| 1-364 | H | H | iPr | 1 | 5- | (CH2)CH(OH)(CH2)-£Hx |
i i ο .
• · · · «· · · » «4 ♦ 4 4 φ 4 • 4 4 · · · · • « · 4 ······· ·< ·»·♦ ♦«» » ·
- 48 1. táblázat (folyt.)
| A vegyület sorszáma | Ra | R2 | R3 | n | R4 |
| 1-365 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-cHx |
| 1-366 | H | Pn | tBu | 5- (CH2)CH(OH) (CH2) -cHx | |
| 1-367 | H | Hx | tBu | 5- (CH )CH(OH) (CH2) -cHx | |
| 1-363 | H | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2) - cHx |
| 1-369 | 3-C1 | Hp | tBu | 5- (CH2)CH(OH) (CH2) -cHx | |
| 1-370 | 3-Br | Hp | tBu | 5- (CH2)CH(OH) (CH2) - cHx | |
| 1-371 | 3-OMe | HP | tBu | 5- (CH2)CH(OH) (CH2) -cHx | |
| 1-372 | 2-OMe | HP | tBu | 5 A. | 5- (CH2)CH(OH) (CH2) -cHx |
| 1-373 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0H) (CH2)2-tHx | |
| 1-374 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-tHx | |
| 1-375 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 1-376 | H | Et | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 1-377 | H | MeOCH9CMe9 | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)2-cHx | |
| 1-378 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 1-379 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 1-380 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 1-381 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH) (CH2)2-cHx | |
| 1-382 | H | ch3och2 | 0 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)2-cHx | |
| 1-383 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 1-384 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 1-385 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 1-386 | H | - | S-Ph | 0 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)2-cHx |
| 1-387 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHx |
| 1-388 | H | H | iPr | 1 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)2-cHx |
| 1-389 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH) (CH2)2-tHx |
| 1-390 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH) (CH2)2-cHx |
| 1-391 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)2-cHx |
| 1-392 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH) (CH2)2-cHx |
< 0. ;
- 49 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma Ra R2
| 1-393 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(CH) | (CH2)2-cHx |
| 1-394 | 3 -Br | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(0H) | (CH2)?-cHx |
| 1-395 | 3-OMe | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?) -cHx |
| 1-396 | 2-OMe | Hp | £BU | 1 | 5-(CH?)CH(OH) | (CH?)2-cHx |
| 1-397 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0H) | (CH?)3-cHx | |
| 1-398 | H | iPr | 0 | 5- (CH2)CH(0H) | (CH?)3-cHx | |
| 1-399 | H | iBu | 0 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?) -cHx | |
| 1-400 | H | Et | 0 | 5-(CH2)CH(0H) | (CH?)3-cHx | |
| 1-401 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(0H) | (CH?)3-£Hx | |
| 1-402 | H | EtCMe? | 0 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?) -cHx | |
| 1-403 | H | PrCMe2 | 0 | 5- (CH2)CH(0H) | (CH?)3-cHx | |
| 1-404 | H | BuCMe2 | 0 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?) -cHx | |
| 1-405 | H | PnCMe2 | 0 | 5- (CH2)CH(0H) | (CH?) -cHx | |
| 1-406 | H | ch3och2 | 0 | 5- (CH2)CH(0H) | (CH?)3-cHx | |
| 1-407 | H | EtOCH? | 0 | 5-(CH )CH(OH) | (CH?) -cHx | |
| 1-408 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH?)CH(OH) | (CH?)3-cHx | |
| 1-409 | H | S-iPr | 0 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?)3-£Hx | |
| 1-410 | H | S-Ph | 0 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?)3-£Hx | |
| 1-411 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH) | (CH?)3-£Hx |
| 1-412 | H | H | iPr | 1 | 5- (CH?)CH(OH) | (CH?)3-cHx |
| 1-413 | H | Bu | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(0H) | (CH?) -cHx |
| 1-414 | H | Pn | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?)3-cHx |
| 1-415 | H | Hx | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?)3-cHx |
| 1-416 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH) | (CH?)3-£Hx |
| 1-417 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?) - cHx |
| 1-418 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH) | (CH?)3-cHx |
| 1-419 | 3-OMe | HP | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H) | (CH?)3-cHx |
| 1-420 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(OH) | (CH?)3-cHx |
Μ Ο ι ··»·«* · • « · · · · ♦ • · · · *«·«··· • · · * · · · ♦ · · ·
- 50 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma R a rz R
| 1-421 | H | - | tBu | 0 | 5- (CH-)CH(OH) (CH-).-cHx 2 2 4 ~ |
| 1-422 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)4-cHx | |
| 1-423 | H | ÍBu | 0 | 5- (CH_)CH(0H) (CH_) -cHx 2 2 4 — | |
| 1-424 | H | Et | 0 | 5- (CH2)CH(0H) (CH ) -tHx | |
| 1-425 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH-)CH(OH)(CH_) -cHx 2 2 4 — | |
| 1-426 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-cHx | |
| 1-427 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-cHx | |
| 1-428 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-cHx | |
| 1-429 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 1-430 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH-)CH(OH)(CH_) -cHx 2 2 4 “ | |
| 1-431 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH-)CH(OH)(CH_) -cHx 2 2 4 ~ | |
| 1-432 | H | S-£Bu | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH )4-cHx | |
| 1-433 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-cHx | |
| 1-434 | H | S-Ph | 0 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)4-cHx | |
| 1-435 | H | H | £Bu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-£Hx |
| 1-436 | H | H | iPr | 1 | 5- (CH2)CH(0H) (CH2)4-£Hx |
| 1-437 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)4-£Hx |
| 1-438 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-cHx |
| 1-439 | H | Hx | tBu | 1 | 5- (CH-)CH(OH) (CH_)A-cHx 2 2 4 — |
| 1-440 | H | Hp | tBu | 1 | 5- (CH-)CH(OH) (CH_) -cHx 2 2 4 — |
| 1-441 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5- (CH_)CH(OH) (CH_) -cHx 2 2 4 — |
| 1-442 | 3-Br | HP | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-cHx |
| 1-443 | 3-OMe | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)4-cHx |
| 1-444 | 2-OMe | HP | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-£Hx |
| 1-445 | H | - | tBu | 0 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)5-cHx |
| 1-446 | H | - | ÁPr | 0 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)5-cHx |
| 1-447 | H | - | iBu | 0 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)5-cHx |
| 1-448 | H | - | Et | 0 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)5-cHx |
• ·
- 51 1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | ||||
| sorszama ^a. | R2 | R3 | n | R4 |
| 1-449 | H | MeOCH2CMe2 | 5- (CH-)CH(Crí) (CH_ ) _-cHx 2 2 z> ~ | ||
| 1-450 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(CH)(CH2)-CHx | |
| 1-451 | H | PrCMe2 | □ | 5-(CH2)CH(OH)(CH ) -cHx | |
| 1-452 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2) -cHx | |
| 1-453 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 1-454 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH )CH(OH)(CH2) -cHx | |
| 1-455 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 1-455 | H | S- tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 1-457 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)CH(CH)(CH2)5-cHx | |
| 1-458 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 1-459 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2) -CHx |
| 1-460 | H | H | iPr | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2) -cHx |
| 1-461 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cHx |
| 1-462 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H) ÍCH2)5-cHx |
| 1-463 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH )5-cHx |
| 1-464 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cHx |
| 1-465 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2) -cHx |
| 1-466 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-£Hx |
| 1-467 | 3-OMe | HP | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cHx |
| 1-468 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cHx |
| 1-469 | H | tBu | 0 .. | 5-CH2CH(OH)(CH2)6-cHx | |
| 1-470 | H | tBu | 0 | 5-CH2CH(OH)(CH2)7-cHx | |
| 1-471 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx | |
| 1-472 | H | ÍPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-ςΗχ | |
| 1-473 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH)-CHx | |
| 1-474 | H | Et | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx | |
| 1-475 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-ςΗχ | |
| 1-476 | H | - | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(OH)-cHx |
< Ο .
- 52 1. táblázat (folyt.)
A vegyület
| rszatna _a | _2 | _3 | _4 | |
| R | R | R | n | R |
| 1-477 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx | |
| 1-478 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx | |
| 1-479 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx | |
| 1-480 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx | |
| 1-481 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx | |
| 1-482 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-£Hx | |
| 1-483 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-£Hx | |
| 1-484 | H | S-Pr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx | |
| 1-485 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx |
| 1-486 | H | H | IPr | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx |
| 1-487 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx |
| 1-488 | H | Pn. | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)-CHx |
| 1-489 | H | Hx | £.Bu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)-£Hx |
| 1-490 | H | Hp | £Bu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)-cHx |
| 1-491 | 3-C1 | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-ςΗχ | |
| 1-492 | 3-Br | £Bu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) -ςΗχ | |
| 1-493 | 3-OMe | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) -ς,Ηχ | |
| 1-494 | 2-OMe | £BU | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-ςΗχ | |
| 1-495 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-£Hx | |
| 1-496 | H | IPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-£Hx | |
| 1-497 | H | ÍBu. | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-cHx | |
| 1-498 | H | Et | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-£Hx | |
| 1-499 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-tHx | |
| 1-500 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-£Hx | |
| 1-501 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-cHx | |
| 1-502 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-cHx | |
| 1-503 | H | - | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-cHx |
| 1-504 | H | - | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-cHx |
• · · ·
- 53 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma R a R°
| 1-505 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (CH2) | -cHx | |
| 1-506 | H | S - tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(CH) | (ch2) | - cHx | |
| 1-507 | H | S - iPr | 0 | 5-(CH )3CH(CH) | (ch2) | - cHx | |
| 1-508 | H | S-Pr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | - cHx | |
| 1-509 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | - cHx | |
| 1-510 | H | iPr | 0 | 5-(CH ) CH(OH) | (ch2) | - CHx | |
| 1-511 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2) CH(CH) | (ch2) | - CHx |
| 1-512 | H | Pn | tBu | 1 | 5-<CH2)3CH(0H) | (CH2) | - cHx |
| 1-513 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H) | (CH2) | - cHx |
| 1-514 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H) | (CH2) | - cHx |
| 1-515 | 3-C1 | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (CH2) | - cHx | |
| 1-516 | 3-Br | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | ích2) | - cHx | |
| 1-517 | 3-OMe | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (CH_) | - cHx | |
| 1-518 | 2-OMe | tBu | 0 | 5-(CH ) CH(OH)(CH ) | - cHx | ||
| 1-519 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 2-cHx | |
| 1-520 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 2-cHx | |
| 1-521 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 2 - cHx | |
| 1-522 | H | Et | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) | 2-CHx | |
| 1-523 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (ch2) | 2-cHx | |
| 1-524 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) | 2-CHX | |
| 1-525 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (ch2) | 2-cHx | |
| 1-526 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) | 2-tHx | |
| 1-527 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) | 2-cHx | |
| 1-528 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) | 2-cHx | |
| 1-529 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (ch2) | 2-cHx | |
| 1-530 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (ch2) | 2-£Hx | |
| 1-531 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 2-CHx | |
| 1-532 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) | 2-£Hx |
- 54 1. táblázat (folyt.)
A vegyület 3 sorszáma Ra R R
| 1-533 | H | H | tBu |
| 1-534 | H | H | iPr |
| 1-535 | H | Bu | tBu |
| 1-536 | H | Pn | tBu |
| 1-537 | H | Hx | tBu |
| 1-538 | H | Hp | tBu |
| 1-539 | 3-Cl | - | tBu |
| 1-540 | 3-Br | - | tBu |
| 1-541 | 3-OMe | tBu | |
| 1-542 | 2-OMe | tBu | |
| 1-543 | H | tBu | |
| 1-544 | H | iPr | |
| 1-545 | H | iBu | |
| 1-546 | H | Et | |
| 1-547 | H | MeOCH2CMe2 | |
| 1-548 | H | EtCMe2 | |
| 1-549 | H | PrCMe2 | |
| 1-550 | H | BuCMe2 | |
| 1-551 | H | PnCMe2 | |
| 1-552 | H | ch3och2 | |
| 1-553 | H | EtOCH2 | |
| 1-554 | H | S-tBu | |
| 1-555 | H | S-iPr | |
| 1-556 | H | - | S-Ph |
| 1-557 | H | H | tBu |
| 1-558 | H | H | iPr |
| 1-559 | H | Bu | tBu |
| 1-560 | H | Pn | tBu |
| 1 | 5- (CH2)3CH(0H) | <H2)2-cRx |
| 1 | 5- (CH2 ) 3CH (OH) | (CH2)2-cI4x |
| 1 | 5- (CH2)3CH(OH) | (CH2 ) 2 - cHx |
| 1 | 5- (CH2)3CH(0H) | (CH2)2-cHx |
| 1 | 5- (CH2) CH(OH) | (CH2)2-cHx |
| 1 | 5- (CH2) 3CH(0H) | (CH2)2-cHx |
| 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2)2-cHx |
| 0 | 5- (CH2) CH(OH) | (CH2)2-cHx |
| 0 | 5- (CH2)3CH(OH) | (CH2)2-cHx |
| 0 | 5- (CH2)3CH(OH) | (CH2)2-cHx |
| 0 | 5-(CH2)3CH(CH) | (CH2) -cHx |
| 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) -cHx |
| 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) -cHx |
| 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2)3-cHx |
| 0 | 5- (CH2) 3CH(OH) | (CH2)3-cHx |
| 0 | 5- (CH2)3CH(0H) | ( Crí2 ) - cHx |
| 0 | 5- (CH2)3CH(OH) | ÍCH2) -CHx |
| 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2)3-cHx |
| 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) -cHx |
| 0 | 5- (CH2) 3CH(OH) | (CH2)3-cHx |
| 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2)3-cHx |
| 0 | 5-(CH2)3CH(0H) | (CH2) -cHx |
| 0 | 5- (CH2) 3CH(0H) | (CH2) -cHx |
| 0 | 5- (CH2)3CH(0H) | (CH2) -cHx |
| 0 | 5- (CH2) 3CH(OH) | (CH ) -cHx |
| 1 | 5- (CH2) 3CH(0H) | (CH2) -cHx |
| 1 | 5- (CH2) 3CH(OH) | (CH2)3-cHx |
| 1 | 5- (CH2) 3CH(OH) | (CH2) -cHx |
- 55 1. táblázat (folyt.) ···· ·· • · • ♦ ·*··
A vegyület sorszáma p2 ^3
| 1-561 | H | Hx | tBu |
| 1-562 | H | Hp | tBu |
| 1-563 | 3-Cl | - | tBu |
| 1-564 | 3-Br | tBu | |
| 1-565 | 3-OMe | tBu | |
| 1-566 | 2-OMe | tBu | |
| 1-567 | H | tBu | |
| 1-568 | H | iPr | |
| 1-569 | H | iBu | |
| 1-570 | H | MeOCH2CMe2 | |
| 1-571 | H | EtCMe2 | |
| 1-572 | H | PrCMe2 | |
| 1-573 | H | BuCMe2 | |
| 1-574 | H | PnCMe2 | |
| 1-575 | H | H | tBu |
| 1-576 | H | tBu | |
| 1-577 | H | tBu | |
| 1-578 | H | IPr | |
| 1-579 | H | iBu | |
| 1-580 | H | Et | |
| 1-581 | H | MeOCH2CMe2 | |
| 1-582 | H | EtCMe2 | |
| 1-583 | H | PrCMe2 | |
| 1-5Θ4 | H | BuCMe2 | |
| 1-585 | H | EtOCH2 | |
| 1-586 | H | H | tBu |
| 1-587 | H | - | tBu |
| 1-588 | H | - | iPr |
| 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) | 3 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 3 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (CH2) | 3 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 3 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | <ch2) | 3 | SHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (CH21 | 3 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(OH) | (CH2) | 4 | £Hx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 4 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 4 | £Hx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 4 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (CH2) | 4 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (CH2) | 4 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 4 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 4 | cHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (ch2) | 4 | CHx |
| 5-(CH2)3CH(0H) | (CH2) | 4 | cHx |
| 5-(CH2)4CH(0H) | - cHx | ||
| 5- (CH2)4CH(0H) | -£Hx | ||
| 5- (CH2)4CH(0H) | - CHx | ||
| 5-(CH2)4CH(0H) | -ςΗχ | ||
| 5- (CH2) 4CH(0H) | - cHx | ||
| 5-(CH_).CH(OH) | - cHx |
5-(CH_).CH(OH)-cHx
4 ~
5-(CH2)4CH(0H)-cHx
5-(CH2)4CH(OH)- c Hx
5-(CH2)4CH(OH)-cHx
5-(CH2)4CH(OH)(CH2)-cHx
5-(CH2)4CH(0H)(CH2)-cHx *·· · ·· « · 1
Λ 4 • · · ·· ···«
1. táblázat (folyt.)
A vegyület
| sorszáma _a | „2 | „3 | _4 | |
| R | R | R | n | R |
| 1-589 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | 'ch2> | - cHx | |
| 1-590 | H | . Et | 0 | 5-(CH2)4CHíCH) | (CH2) | - cHx | |
| 1-591 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (CH2) | - cHx | |
| 1-592 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)4CH(CH) | (ch2) | - cHx | |
| 1-593 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (CH2) | - cHx | |
| 1-594 | H | 0uCMe2 | 0 | 5-(CH2)4CH(CH) | (CH2) | - cHx | |
| 1-595 | H | EtOCH2 | 0 | 5- (CH2) CH(CH) | (CH2) | - CHx | |
| 1-596 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)4CH(CH) | ích2) | - cHx |
| 1-597 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (CH2) | 2-cHx | |
| 1-598 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | 2 - £Hx | |
| 1-599 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | 2-CHx | |
| 1-600 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | 2-CHX | |
| 1-601 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | 2-cHx | |
| 1-602 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | 2-tKx | |
| 1-603 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | 2' £.Hx | |
| 1-604 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)4CH(0H) | (CH2) | 2-CHx |
| 1-605 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | j - cHx | |
| 1-606 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (CH2) | 3 - cHx | |
| 1-607 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | j - cHx | |
| 1-608 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | 3 -ςΗΧ |
| 1-609 | H | tBu | o . | . 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | . - cHx 4 ~ | |
| 1-610 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | . - cHx 4 “ | |
| 1-611 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H) | (ch2) | . - cHx 4 - | |
| 1-612 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)4CH(OH) | (ch2) | . - cHx 4 - |
| 1-613 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)5CH(0H) | - cHx | ||
| 1-614 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)sCH(0H) | - cHx | ||
| 1-615 | H | - | IBu | 0 | 5-(CH2)5CH(0H) | - CHX | |
| 1-616 | H | H | tBu | 1 | 5- (CH2)5CH(OH) | - cHx |
1. táblázat (folyt.)
A vegyület
| őrs zárna | o2 | n3 | _4 | ||
| R | R | R | n | R |
| 1-617 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)5CH(OH)(CH )-cHx |
| 1-618 | H | - | iPr | 0 | 5-(CH2)5CH(OH)(CH )- c Hx |
| 1-619 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)5CH(0H)(CH )-cHx | |
| 1-620 | H | Et | 0 | 5-(CH2)5CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 1-621 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)5CH(0H)(CH2)2-cHx | |
| 1-622 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)5CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 1-623 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)5CH(OH)(CH2)2-£Hx | |
| 1-624 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)5CH(0H)(CH2)2-CHx |
| 1-625 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)5CH(OH)(CH2)2-£Hx |
| 1-626 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)5CH(0H)(CH2)2-cHx |
| 1-627 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)θ-ΟΗ(ΟΗ)-cHx |
| 1-628 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)-tPn | |
| 1-629 | H | ÍPr | 0 | 5-CH(OH)-£Pn | |
| 1-630 | H | iBu | 0 | 5-CH(0H)-cPn | |
| 1-631 | H | Et | 0 | 5-CH(OH)-sPn | |
| 1-632 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-CH(0H)-cPn | |
| 1-633 | H | EtCMe2 | 0 | 5-CH(0H)-tPn | |
| 1-634 | H | PrCMe2 | 0 | 5-CH(OH)-tPn | |
| 1-635 | H | BuCMe2 | 0 | 5-CH(OH)-£Pn | |
| 1-636 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CH(0H)-£Pn | |
| 1-637 | H | CH3OCH2 | 0 | 5-CH(OH)-tPn | |
| 1-638 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(0H)-tPn | |
| 1-639 | H | S-tBu | 0 | 5-CH(OH)-£Pn | |
| 1-640 | H | S-iPr | 0 | 5-CH(0H)-£Pn | |
| 1-641 | H | S-Ph | 0 | 5-CH(OH)-tPn | |
| 1-642 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(OH)-tPn |
| 1-643 | H | H | iPr | 1 | 5-CH(OH)-cPn |
| 1-644 | H | Bu | tBu | 1 | 5-CH(OH)-tPn |
i * Ί .
.: ::
• * ·· · € ·······' • · ·
- 58 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma Ra
| 1-645 | H | Pn | tBu | 1 | 5-CH(0H) | cPn | |
| 1-646 | H | Hx | tBu | 1 | 5-CH(OH) | cPn | |
| 1-647 | H | Hp | tBu | 1 | 5-CH(OH) | cPn | |
| 1-648 | 3-CL | tBu | 0 | 5-CH(0H) | cPn | ||
| 1-649 | 3-Br | tBu | 0 | 5-CH(OH) | -cPn | ||
| 1-650 | 3 -OMe | tBu | 0 | 5-CH(0H) | -cPn | ||
| 1-651 | 2-OMe | tBu | 0 | 5-CH(0H) | - cPn | ||
| 1-652 | H | tBu | 0 | 5-CH(0H) | (CH2) | - cPn | |
| 1-653 | H | iPr | 0 | 5-CH(0H) | (ch2) | - cPn | |
| 1-654 | H | iBu | 0 | 5-CH(OH) | (ch2) | - cPn | |
| 1-655 | H | Et | 0 | 5-CH(0H) | (CH2) | - cPn | |
| 1-656 | H | MeOCH,CMe2 | 0 | 5-CH(0H) | (ch2) | -cPn | |
| 1-657 | H | EtOCH, | 0 | 5-CH(0H) | (ch2) | -cPn | |
| 1-658 | H | S-tBu | 0 | 5-CH(OH) | (ch2) | - cPn | |
| 1-659 | H | S-iPr | 0 | 5-CH(OH) | (CH,) | -cPn | |
| 1-660 | H | S-Ph | 0 | 5-CH(OH) | (CH2) | - cPn | |
| 1-661 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH,) | - cPn |
| 1-662 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH) | (CH,) | , - cPn | |
| 1-663 | H | iPr | 0 | 5-CHÍOH) | (CH2) | ,-ςΡη | |
| 1-664 | H | iBu | 0 | 5-CH(OH) | (CH,) | 2-cPn | |
| 1-665 | H | PrCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH,) | ,-cPn | |
| 1-666 | H | BuCMe, | 0 | 5-CH(OH) | (CH,) | 2-cPn | |
| 1-667 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH,) | ,-cPn | |
| 1-668 | H | S-tBu | 0 | 5-CH(OH) | (CH,) | 2 - cPn | |
| 1-669 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H) | (CH,) | 2-cPn |
| 1-670 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OH) | (CH,) | 3 - cPn |
| 1-671 | H | - | iPr | 0 | 5-CH(OH) | (CH2) | 3 cPn |
| 1-672 | H | - | iBu | 0 | 5-CH(OH) | (CH2) | -j - cPn |
.< 3. .
• ♦ « • · ·
- 59 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma oa D2 3 4 κ x R n R
| 1-673 | H | PnCMe? | 0 | 5-CH(0H)(CH ) -cPn | |
| 1-674 | H | ch3och? | 0 | 5-CH(0H)(CH ) -cPn | |
| 1-675 | H | S-iPr | 0 | 5-CH(0H)(CH?)3-cPn | |
| 1-676 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH?) -ςρη |
| 1-677 | H | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH_)-cPn 2 4~ | |
| 1-678 | H | iPr | 0 | 5-CH(0H)(CH_),-cPn 2 4~ | |
| 1-679 | H | ÍBu | 0 | 5-CH(0H)(CH_),-cPn 2 4 ~ | |
| 1-680 | H | PrCMe? | 0 | 5-CH(0H)(CH2)4-c?n | |
| 1-681 | H | ch3och2 | 0 | 5-CH(0H)(CH_) -cPn 2 4 | |
| 1-682 | H | S - tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH_). -cPn 2 4 — | |
| 1-683 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH_),-cPn 2 4- |
| 1-684 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH?)5-cPn | |
| 1-685 | H | iPr | 0 | 5-CH(0H)(CH?)5-cPn | |
| 1-686 | H | ÍBu | 0 | 5-CH(0H)(CH?)5-cPn | |
| 1-687 | H | ch3och2 | 0 | 5-CH(0H)(CH?)5-cPn | |
| 1-688 | H | S-Ph | 0 | 5-CH(OH)(CH?)5-cPn | |
| 1-689 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH?)5-cPn |
| 1-690 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH?)g-cPn | |
| 1-691 | H | ÍPr | 0 | 5-CH(0H)(CH2)5-cPn | |
| 1-692 | H | ÍBu | 0 | 5-CH(0H)(CH)_-cPn | |
| 1-693 | H | ch3och2 | 0 | 5-CH(OH)(CH?)6-cPn | |
| 1-694 | H | S-tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH?)θ-cPn | |
| 1-695 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH?)6-cPn |
| 1-696 | H | tBu | 0 | 5-(CH?)CH(0H)-cPn | |
| 1-697 | H | iPr | 0 | 5-(CH?)CH(0H)-cPn | |
| 1-698 | H | Et | 0 | 5-(CH?)CH(0H)-cPn | |
| 1-699 | H | - | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH?)CH(0H)-cPn |
| 1-700 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH_)CH(OH)-cPn |
1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | 2 | 3 | „4 | |
| sorszáma Ra | R | R | n | R |
| 1-701 | H | H | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(CH) -cPn |
| 1-702 | H | tBu | 0 | 5- (CH2)CH(OH) (CH ) -cPn | |
| 1-703 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)2-cPn | |
| 1-704 | H | EtOCH2 | 0 | 5- (CH2)CH(0H) (CH2) -cPn. | |
| 1-705 | H | S - iPr | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)2-cPn | |
| 1-706 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)2-cPn |
| 1-707 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-cPn | |
| 1-708 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-cPn | |
| 1-709 | H | Et | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-cPh | |
| 1-710 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)3-cPn | |
| 1-711 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)3-cPn | |
| 1-712 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-cPn |
| 1-713 | H | tBu | 0 | 5- (CH2)CH(0H) (CH2)4-cPn | |
| 1-714 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)4-cPn | |
| 1-715 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)4-cPn | |
| 1-716 | H | S-tBu | 0 | 5- (CH2)CH(0H) (CH2)4-cPn | |
| 1-717 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)4-tPn |
| 1-718 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH) (CH2)5-cPn | |
| 1-719 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)CHtOH)(CH2)5-cPn | |
| 1-720 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cPn | |
| 1-721 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cPn | |
| 1-722 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)5-cPn |
| 1-723 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH}-ςΡη | |
| 1-724 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-ςΡη | |
| 1-725 | H | ÍBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)-cPn | |
| 1-726 | H | Et | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cPn | |
| 1-727 | H | - | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-ςΡη |
| 1-728 | H | - | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)-£Pn |
1 > .
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma Ra
| 1-729 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(CH)-cPn | ||
| 1-730 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2) CHÍCH)-cPn | ||
| 1-731 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(CH)-cPn | ||
| 1-732 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)- cPn | ||
| 1-733 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2) CHÍCH)-cPn | ||
| 1-734 | H | S-£Bu | 0 | 5- (CH2)2CHÍOH) -cPn | ||
| 1-735 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CHÍOH)-cPn | ||
| 1-736 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CHÍOH)-cPn | ||
| 1-737 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)-cPn | |
| 1-738 | H | H | iPr | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)-c?n | |
| 1-739 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)-cPn | |
| 1-740 | H | Pn | £Bu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)-cPn | |
| 1-741 | H | Hx | £.Bu | 1 | 5- (CH2)2CH(OH) -cPn | |
| 1-742 | H | Hp | tBu | 1 | 5-ÍCH2)2CH(OH)-cPn | |
| 1-743 | 3-Cl | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)-cPn | ||
| 1-744 | 3-Br | £BU | 0 | 5- (CH2)2CH(OH) -cPn | ||
| 1-745 | 3-OMe | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)-cPn | ||
| 1-746 | 2-OMe | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)-cPn | ||
| 1-747 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | - cPn | |
| 1-748 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | - cPn | |
| 1-749 | H | iBu | 0 . | 5-(CH2)2CHÍOH)(CH2) | - cPn | |
| 1-750 | H | Et | 0 | 5-(CH2)2CHÍ0H)(CH2) | - cPn | |
| 1-751 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2) | - cPn | |
| 1-752 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) <CH2) | - cPn | |
| 1-753 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) | - cPn | |
| 1-754 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2) | - cPn | |
| 1-755 | H | PnCMe2 | 0 | 5- (CH2)2CH(0H) íCH2) | - cPn | |
| 1-756 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CHÍ0H) íCH2) | - cPn |
i « 0 .
- 62 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma Ra
| 1-757 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2) | cPn |
| 1-758 | H | - | S-tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(CH) | (ch2) | cPn |
| 1-759 | H | - | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(CH) | (ch2) | - cPn |
| 1-760 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(CH) | ích2) | - cPn |
| 1-761 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(CH) | (CH2) | - cPn |
| 1-762 | H | H | iPr | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | -cPn |
| 1-763 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(CH) | (ch2) | - cPn |
| 1-764 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(CH) | (ch2) | -cPn |
| 1-765 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | -tpn |
| 1-766 | H | HP | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | - cPn |
| 1-767 | 3-C1 | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2) | -cPn | |
| 1-768 | 3-Br | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | - cPn | |
| 1-769 | 3-OMe | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | - tPn | |
| 1-770 | 2-OMe | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2) | - cPn | |
| 1-771 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-tPn | |
| 1-772 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-ςρη· | |
| 1-773 | H | iBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-tPn | |
| 1-774 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-tPn | |
| 1-775 | H | EtCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-tPn | |
| 1-776 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-tPri | |
| 1-777 | H | BuCMe2 | 0 | 5- (CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-tpn | |
| 1-778 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-tPn | |
| 1-779 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-cPn | |
| 1-780 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2) | 2-cPn | |
| 1-781 | H | S-tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2) | 2-cPn | |
| 1-782 | H | - | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2) | 2-tpn |
| 1-783 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-cPn |
| 1-784 | H | H | iPr | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-cPn |
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma ^a ^2 ^3
| 1-785 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2) CH(CH) | (CH2) | - r· ρ·η 2 ~ | |
| 1-786 | H | Cl | Hx | tBu | 1 | 5-(ch2) chíoh; | (ch2) | 2-cPn |
| 1-787 | 3- | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(CH) | ích2) | 2-cPn | ||
| 1-788 | H | tBu | 0 | 5-(CH2) CH(OH) | (ch2) | 3 - cPn | ||
| 1-789 | H | iPr | 0 | 5-(CH2) CH(CH) | (ch2) | 3 - cPn | ||
| 1-790 | H | MeOCH2CMe2 | 0 | 5-(CH2) CH(OH) | (ch2 | 3 - cPn | ||
| 1-791 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2) CH(CH) | (ch2 | 3 - cPn | ||
| 1-792 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2 | 3 - cPn | ||
| 1-793 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2) CH(OH) | (ch2 | 3 * cPn | ||
| 1-794 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH,)2CH(0H) | (ch2 | 3 - cPn | |
| 1-795 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2 | 3 - cPn | |
| 1-796 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2 | 3 - cPn | |
| 1-797 | 3- | Cl | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2) | 3 - cPn | |
| 1-798 | 2- | OMe | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2) | 3 - cPn | |
| 1-799 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 4-cPn | ||
| 1-800 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | <ch2) | . - cPn 4 — | ||
| 1-801 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH )2CH(OH) | (ch2) | . - cPn 4 — | ||
| 1-802 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2) | 4-cPn | ||
| 1-803 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2) | 4-cPn | |
| 1-804 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2) | 5 - cPn | ||
| 1-805 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2) | 5 - cPn | ||
| 1-806 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2) | 5 - cPn | ||
| 1-807 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2 | 5 - cPn | ||
| 1-808 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2) | 5 - cPn | ||
| 1-809 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (CH2 | 5 - cPn | |
| 1-810 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | - cPn | ||
| 1-811 | H | - | iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | - cPn | ||
| 1-812 | H | - | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(OH) | - cPn |
• · · ·
- 64 1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | ||||
| sorszama a R | R2 | R3 | n | R4 |
| 1-813 | H | - | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(Cn)-cPn |
| 1-814 | H | • | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)3CH(CH)-cPn |
| 1-815 | H | * | S - tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(CH)-c?n |
| 1-816 | H | • | S-iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(CH)-cPn |
| 1-817 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)-cPn |
| 1-818 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(CH)-cPn |
| 1-819 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(CH)(CH )-cPn | |
| 1-820 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(CH) íCH2)-cPn | |
| 1-821 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-cPn | |
| 1-822 | H | ch3och2 | 0 | 5- (CH2) 3CH(0H) (CH_,) -cPn | |
| 1-823 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH }-cPn | |
| 1-824 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH )-cPn |
| 1-825 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)2-cPn | |
| 1-826 | H | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)2-cPn | |
| 1-827 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)2-cPn | |
| 1-828 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)2-cPn | |
| 1-829 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) (CH2)2-cPn | |
| 1-830 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H) (CH2)2-cPn |
| 1-831 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH )3-cPn |
| 1-832 | H | - | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)3-cPn |
| 1-833 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)3-cPn |
| 1-834 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)3-cPn |
| 1-835 | H | • | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH )g-cPn |
| 1-836 | H | - | tBu | 0 | 5- (CH,) ..CH(OH) (CH_) -cPn 2 3 2 4 — |
| 1-837 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH,)-CH(OH)(CH_) -cPn 2 3 2 4 ~ |
| 1-838 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(OH)-cPn |
| 1-839 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H)-CH2-cPn |
| 1-840 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H)(CH2)2-cPn |
1. táblázat (folyt.)
A vegyíilet
| szama | a | 2 | „3 | 4 | |
| R | R | R | n | R |
| 1-841 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(CH)(CH2) -c |
| 1-842 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)4CH(CH)CH -cPn |
| 1-843 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)5CH(0H)CH2-cPn | |
| 1-844 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)sCH(0H)-tPn | |
| 1-845 | H | tBu | 0 | 5-CH(0H)-cHp | |
| 1-846 | H | iPr | 0 | 5-CH(0H)-tHp | |
| 1-847 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(0H)-tHp | |
| 1-848 | H | S-Pr | 0 | 5-CH(0H)-tHp | |
| 1-849 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)-tHp |
| 1-850 | 3-C1 | tBu | 0 | 5-CH(0H)-t«p | |
| 1-851 | 3-Br | tBu | 0 | 5-CH(0H)-tHp | |
| 1-852 | 3-OMe | tBu | 0 | 5-CH(0H)-tHp | |
| 1-853 | 2-OMe | tBu | 0 | 5-CH(0H)-tHp | |
| 1-854 | H | tBu | 0 | 5-CH(0H) (CH2) -tHp | |
| 1-855 | H | iPr | 0 | 5-CH(0H)(CH2)-cHp | |
| 1-856 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)-tHp | |
| 1-857 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)-CHp | |
| 1-858 | H | S-tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2)-tHp | |
| 1-859 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)-tHp |
| 1-860 | H | Bu | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)-tHp |
| 1-861 | H | Hp | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)-tHp |
| 1-862 | 3-Br | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2)-t«p | |
| 1-863 | 2-OMe | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2)-tHp | |
| 1-864 | H | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2)2-t«p | |
| 1-865 | H | iPr | 0 | 5-CH(0H)(CH2)2-cHp | |
| 1-866 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(0H)(CH2)2-tHp | |
| 1-867 | H | S-Ph | 0 | 5-CH(0H)(CH2)2-cHp | |
| 1-868 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0H)(CH2)2-cHp |
- 66 1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | |||||||
| s őrs zárna | Ra | R2 | R3 | n | R4 | ||
| 1-869 | H | Bu | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2) | 2 -CHp |
| 1-870 | H | Hp | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2) | 2' £Hp |
| 1-871 | 3-Cl | tBu | 0 | 5-CH(OH) | (ch2) | 2 - -P | |
| 1-872 | 3 -OMe | tBu | 0 | 5-CH(OH) | (ch2) | 2-SHp | |
| 1-873 | H | tBu | 0 | 5-CHCOH) | (CHp) | 3 - cHp | |
| 1-874 | H | iPr | 0 | 5-CH(OH) | (CH2) | 3 - cHp | |
| 1-875 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH?) | 3 * cHp | |
| 1-876 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(OH) | (CH2) | 3 - cHp | |
| 1-877 | H | S-Ph | 0 | 5-CH(OH) | (CHp) | 3'CHp | |
| 1-878 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (ch2) | 3;hp |
| 1-879 | H | Hp | tBu | 1 | 5-CHÍOH) | (ch2) | 3-CHp |
| 1-880 | 3-Br | tBu | 0 | 5-CH(OH) | (ch2) | 3 - cHp | |
| 1-881 | H | £Bu | 0 | 5-CH(OH) | (ch2) | 4'CHp | |
| 1-882 | H | Í.Pr | 0 | 5-CH(OH) | (ch2) | 4-CHp | |
| 1-883 | H | PnCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (ch2) | 4’CHp | |
| 1-884 | H | EtOCH2 | 0 | 5-CH(OH) | (ch2) | 4 - cHp | |
| 1-885 | H | S-iPr | 0 | 5-CH(OH) | (ch2 | 4 CHp | |
| 1-886 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (ch2 | 4-CHp |
| 1-887 | H | Pn | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH? | 4-CHp |
| 1-888 | H | Hp | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2 | 4-CHp |
| 1-889 | 3-Br | - | tBu | 0 . . | 5-CH(OH) | (ch2 | 4-CHp |
| 1-890 | 2-OMe | - | tBu | 0 | 5-CH(OH) | (CH2 | >4-CHp |
| 1-891 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OH) | (ch2 | )5-cHp |
| 1-892 | H | - | PnCMe2 | 0 | 5-CH(OH) | (ch2 | 5-cHp |
| 1-893 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-CH(OH) | (ch2 | > 5-CHp |
| 1-894 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (ch2 | )5-cHp |
| 1-895 | H | Pn | tBu | 1 | 5-CH(OH) | (CH2 | )5-CHP |
| 1-896 | 3-OMe | - | tBu | 0 | 5-CH(OH) | (CH2 | )5-cHp |
- 67 1. táblázat (folyt.) i » Ο
A vegyület
| sorszama | „a | — 2 | „3 | _4 | |
| R | R | R | n | R |
| 1-897 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH )g-cHp |
| 1-898 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH2)g-cHp |
| 1-899 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH )CH(OH)-cHp |
| 1-900 | H | - | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-cHp |
| 1-901 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-cHp |
| 1-902 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)-cHp |
| 1-903 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)-cHp |
| 1-904 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)-cHp |
| 1-905 | 3-Cl | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-CHp | |
| 1-906 | 3-OMe | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)-CHp | |
| 1-907 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-cHp | |
| 1-908 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-cHp | |
| 1-909 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-cHp | |
| 1-910 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH )-cHp | |
| 1-911 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH )-cHp | |
| 1-912 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-cHp |
| 1-913 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-cHp |
| 1-914 | 3-Br | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-cHp | |
| 1-915 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHp | |
| 1-916 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHp | |
| 1-917 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-£Hp | |
| 1-918 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHp | |
| 1-919 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHp | |
| 1-920 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHp |
| 1-921 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHp |
| 1-922 | 3-OMe | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-cHp |
| 1-923 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-cHp |
| 1-924 | H | - | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-cHp |
- 68 1. táblázat (folyt. ) ««·« «« « • · * · · * · • · A · « · · • · · · A*····· • · ··«· ··· · ·
A vegyület sorszáma
| 1-925 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)CH(CH)(CH2)3-cHp |
| 1-926 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(CH)(CH2) -cHp |
| 1-927 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OH)(CH ) -cHp |
| 1-928 | 2-OMe | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)3-cHp |
| 1-929 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)4-tHp |
| 1-930 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)4-cHp |
| 1-931 | H | - | S-iPr | 0 | 5-(CH2)CH(CH)(CH2)4-cHp |
| 1-932 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(CH)(CH2)4-cHp |
| 1-933 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)4-cHp |
| 1-934 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H) (CH2)4-cHp |
| 1-935 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)5-cHp |
| 1-936 | H | - | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)5-cHp |
| 1-937 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)5-cHp |
| 1-938 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)5-cHp |
| 1-939 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)5-cHp |
| 1-940 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)5-cHp |
| 1-941 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)5-tHp |
| 1-942 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)g-cHp |
| 1-943 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)-ςΗρ |
| 1-944 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)-ςΗρ |
| 1-945 | H | - | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHp |
| 1-946 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)-cHp |
| 1-947 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)-ςΗρ |
| 1-948 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H)-sHp |
| 1-949 | H | - | tBu | Ό | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)-cHp |
| 1-950 | H | - | PrCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)-cHp |
| 1-951 | H | - | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(OH) (CH2)-cHp |
| 1-952 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)-cHp |
• ·
- 69 1. táblázat (folyt.)
A vegv’ilet sorszáma a
R
| 1-953 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(CH) | uh2) | • c Hp |
| 1-954 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(CH) | :ch2) | - cHp |
| 1-955 | H | Bu | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(CH) | <ch2) | - cHp |
| 1-956 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH )2CH(0H) | (ch2) | - cHp |
| 1-957 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH) | (ch2) | - cHp |
| 1-958 | 3-Cl | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(CH) | (ch2) | -CHp |
| 1-959 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(CH) | (ch2) | 2'CHp | |
| 1-960 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(CH) | ;ch2) | 2-cHp | |
| 1-961 | H | PnCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(CH) | (ch2) | 2-CHp | |
| 1-962 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | ích2) | 2-CHp | |
| 1-963 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-cHp | |
| 1-964 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-cHp |
| 1-965 | H | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-CHp |
| 1-966 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 2-£Hp |
| 1-967 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 3-cHp | |
| 1-968 | H | iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2) | 3-CHp | |
| 1-969 | H | BuCMe2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2) | 3-£Hp | |
| 1-970 | H | ch3och2 | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 3-tHp | |
| 1-971 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 3-CHp | |
| 1-972 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 3-cHp |
| 1-973 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (CH2) | 3-cHp |
| 1-974 | 3-C1 | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 3-cHp |
| 1-975 | 2-OMe | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 3-cHp |
| 1-976 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 4-CHp |
| 1-977 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-(CH )2CH(0H) | (ch2) | 4-£Hp |
| 1-978 | H | - | S-iPr | 0 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 4-CHp |
| 1-979 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 4-cHp |
| 1-980 | H | Pn | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(0H) | (ch2) | 4-CHp |
• ·
- 70 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma R a R2 R3
| 1-981 | 3-C1 | Hp | tBu | í | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2) -ςΗρ |
| 1-982 | H | tBu | 0 | 5- (CH2)2CH(0H) ÍCH2) -cHp | |
| 1-983 | H | tBu | 0 | 5- (CH2)2CH(0H) (CH2)g-cHp | |
| 1-984 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) -cHp | |
| 1-985 | H | EtOCH2 | 0 | 5- (CH2)3CH(0H) -ςΗρ | |
| 1-986 | H | S-Ph | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) -cHp | |
| 1-987 | H | H | tBu | 1 | 5- (CH2)3CH(0H) -ςΗρ |
| 1-988 | H | Hx | tBu | 1 | 5- (CH2)3CH(0H) -cHp |
| 1-989 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)3CH(0H) -£Hp |
| 1-990 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-cHp |
| 1-991 | H | - | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H) (CH2)-cHp |
| 1-992 | H | - | S-Ph | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)-tHp |
| 1-993 | H | H | tBu | 1 | 5- (CH2)3CH(0H) (CH2)-cHp |
| 1-994 | H | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)3CH(0H) (CH2)-cHp |
| 1-995 | 3-Br | Hp | tBu | 1 | 5- (CH2)3CH(0H) (CH2)-cHp |
| 1-996 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)2-£Hp |
| 1-997 | H | - | IPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)2-cHp |
| 1-998 | H | - | S-iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)2-cHp |
| 1-999 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)2-cHp |
| 1-1000 | H | Hx | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)2-cHp |
| 1-1001 | 3 -Cl | Hp | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)2-cHp |
| 1-1002 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)3-£Hp | |
| 1-1003 | H | EtOCH2 | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)3-cHp | |
| 1-1004 | H | S-iPr | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)3-cHp | |
| 1-1005 | 3-C1 | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)3-£Hp | |
| 1-1006 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)4-cHp | |
| 1-1007 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)4-cHp |
| 1-1008 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)3-tHp |
- 71 1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | R2 | R3 | n | R4 | |
| sorszáma | R | ||||
| 1-1009 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H)-cHp | |
| 1-1010 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)4CH(0H)-cHp |
| 1-1011 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(OH)CH2-cHp |
| 1-1012 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)4CH(OH)CH2-cHp |
| 1-1013 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(OH)(CH2)2-cHp |
| 1-1014 | H | H | tBu | 1 | 5- (CH2)4CH(0H) (CH2)2-cHp |
| 1-1015 | H | - | tBu | 0 | 5- (CH2)4CH(OH) (CH2)3-cHp |
| 1-1016 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)5CH(0H)-CHp |
| 1-1017 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)5CH(OH)-cHp |
| 1-1018 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)5CH(OH)(CH2)-cHp | |
| 1-1019 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)5CH(0H)(CH2)2-cHp | |
| 1-1020 1-1021 | H H | tBu tBu | 0 0 | 5-(CH2)gCH(OH)-cHp 5-CH(OB2)-ςΗχ | |
| 1-1022 1-1023 | H H | tBu tBu | 0 0 | 5-CH(OB2)CH2-cHx 5-CH(OB2)CH2-£Hx | |
| Na só | |||||
| 1-1024 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB3)CH2-cHx |
| Na só | |||||
| 1-1025 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(0E1)CH2-£Hx |
| HClsó | |||||
| 1-1026 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)2-cHx |
| Na só | |||||
| 1-1027 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB3)(CH2)2-cHx |
| Na só | |||||
| 1-1028 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OE3)(CH2)2-CHX |
| HClsó | |||||
| 1-1029 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB^)(CH2)3-cHx |
Na só
- 72 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
U
1-1030
1-1031
1-1032
1-1033
1-1034
1-1035
1-1036
1-1037
1-1038
1-1039
| Ra | R2 | R3 |
| i | - | tBu |
| í | - | tBu |
| I | - | tBu |
| A | - | tBu |
| A í l | - | tBu |
| tBu | ||
| I1 1 | tBu | |
| H | tBu | |
| É r í | tBu | |
| 1 H | tBu |
| 5-CH(0B) | (ch2) | 3 - cHx |
| Na só | ||
| 5-CH(OB3) | (ch2) | 3 - cHx |
| Na só | ||
| 5-CH(0DL) | (ch2) | 3 - cHx |
| Na só | ||
| S-CHfOE1) | (ch2) | 3-£Hx |
| HC1 só | ||
| 5-CH(OE2) | (ch2) | 3-£Kx |
HC1 só
5-CH(OB2)(CH2)3-t«x ) S-CHÍOB1)(CH2)4-£Hx
Na só
Ο 5-CH(OB2)(CH2)4-cHx
Na só
5-CHCOB3)(CH2)4-£Hx
Na só
1-1040 jí i
I ι
1-1041 $
I l s
i.
1-1042 H ι
1-1043 H
1-1044 H tBu i
i t tBu * tBu L tBu
- tBu
| S-CHfOD1) | (ch2) | . - cHx 4 ~ |
| Na só | ||
| S-CHÍOE1) | (ch2) | |
| HC1 só | ||
| 5-CH(OE2) | (ch2) | 4-^Hx |
| HC1 só | ||
| 5-CH(OE3) | (ch2) | „ - cHx |
| HC1 só | ||
| 5-CH(OF^) | (ch2) | . - cHx 4 ~ |
| Na só | ||
| 5-CH(OB2) | (CH2) | . - CHX 4 ~ |
i « Ο .
• · ··
-73-^ ζή
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
K
1' p:
' p l·
H
H
II
H íí p:
p:
1-1057--ír
1-1058--PtBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu
-8----tBu
5-CH(OB1)(CH,)5-cHx
Na Sq
5-CH(OB2)(CH,)5-cHx
Na só
5-CH(OB3)(CH,)5-cHx
Na só
- CH (0D1) (CH, ) ^ - cHx Na só
C S-CHÍOE1)(CH,)5-cHx
HC1 só
C 5-CH(OE2)(CH,)5-cHx
HC1 só
Ó 5-CH(OEJ)(CH ) -cHx
HC1 só q 5-CH(OF1)(CH ) -cHx
Na só
C 5-CH(OB2) (CH,)5-cHx (j 5-CH(OB2) (CH,) g-cHx
Na só
C S-CHÍOD1)(CH,)-cHx
Na só
C S-CHÍOF1)(CH,)-cHx
Na só
-a----5-ch(qb2)-ch2-chx—
-------Nasó---------a-----5 CH (OB2) (CH, ) , gHx
Na aó • · · · «« • · • · • · · ·· ···
- ?* 1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | 2 3 | A | |
| sorszáma Ra | R R | n | R4 |
| 1-1059 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(OB2)(CH2)3-CHx Na só |
| 1-1060 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(0B2)(CH2)4-cHx Na só |
| 1-1061 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(OB2)(CH2)_-cHx Na só |
| 1-1062 | H | H | tBu | 1 | 5- (CH2)CH(OB2)CH2-cHx Na só |
| 1-1063 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)2-cHx Na só |
| 1-1064 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)-cHx Na só |
| 1-1065 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(0B2)(CH2)4-cHx Na só |
| 1-1066 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)5-cHx Na só |
| 1-1067 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OB2)-cHx Na só |
| 1-106Θ | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)2-cHx Na só |
| 1-1069 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3-cHx Na só |
| 1-1070 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)-cHx Na só |
| 1-1071 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)2-cHx Na só |
| 1-1072 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)3-cHx |
Na so ···· «* 2 * ι· • · » ·
• · * ·· ··*« • V « Λ *·«·<· « *··* ··*<
··· * ·
1. táblázat (folvt.)
A vegyület sorszáma IC R x
| r- < —*---OU ír*f ¥' — | |||
| 1—1&7-3---ífc--------í | :-------jCBU------------------: | l ϋ · 1) 3*-“ 'UD 1 | |
| Na só | |||
| 1-1074 | f 1 | [ tBu | L 5- (CH-j^őHTOB2) (CH2) - cHx |
| _^Na<só^ | |||
| 1-1075 | H | [ tBu | L 5-(CH2)4CH(0B2)-cHx |
| Na só | |||
| 1-1076 | L 5-(CH2)4CH(0B2)(CH2)-cHx | ||
| Na só | |||
| -^<1Q77 | It 1 | i f-n>> | tra \ ru/nn2i irta 1 .rUv |
| tBu | 2 5-(CH2)CH(OB2)-cHx | ||
| Na só | |||
| Gfcl, | i | tBu | 0 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)-cHx |
| Na só | |||
| · | 1 | £Bu | 2 5-(CH^CHÍOD1) (CH ) -ςΗχ |
| Na só | |||
| i | tBu | 2 5-(CH^CHÍOE1) (CH2)-ςΗχ | |
| HC1 só | |||
| 64°. | i | tBu | 2 5-(CH^CHCOF1) (CH2)-ςΗχ |
| Na só | |||
| 641· | tBu | 3 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)-cHx | |
| 6U·· | á | tBu | 3 5-(CH2)CH(0B2)(CH2)2-cHx |
| Na só | |||
| H | tBu | 0 5-(CH2) CH (0D1) (CH2) 2-cHx | |
| Na só | |||
| 6Ά | H | tBu | 0 5-(CH2)CHÍOE1)(CH2)2-cHx |
| HC1 só | |||
| G ff* | H | tBu | 0 5-(C^ICHÍOF1) (CH2) 2-cKx *· |
7^1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma λΛ
11 h
GíT. i[ $0. H
H h
Gá’S. h <o^, h
G<fő. κ *
0K . v.
(M. *' ^Qo. H tBu tBu tBu tBu í· tBu i
tBu tBu
I i
r tBu
I j- tBu i
tBu tBu tBu tBu tBu tBu
C 5-(CH2)CH(OB* * 2)(CH2)2-cHx
5-(CH2)CH(OB2) (CH2)3-cHx
Na só
Cl 5- (CH2)CH(OB2) (CH2) 4-cHx
Na só
5-(CH2)CH(OB2)(CH2)5-cHx
Na só (I 5- (CH2) 2CH(OBX) -cHx
Na só
() 5- (CH2)2CH(OB2) -£Hx
Na só
5-(CH2)2CH(OB3)-cHx
Na só
5- (CH^CHÍOD1)-cHx
Na só
5-(CH2)2CH(OE1)-cHx
HC1 só
I) 5-(CH2)2CH(OE2) -£Hx
HC1 só
5-(CH2)2CH(OE3)-cHx
HC1 só
5-(CH2)2CH(OF1)-CHx
Na só
5-(CH2)2CH(OB2)-cHx
5-(CH2)2CH(OB1)(CH2)-ςΗχ
Na só
5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)-cHx
Na só
Go - η 1. táblázat (folyt.)
H
| 694. ' | 1 | tBu |
| 692. 1 | tBu | |
| 693. f | tBu | |
| 69<f. í | tBu | |
| &9Γ. > | tBu | |
| tBu | ||
| 69?. 1 | tBu | |
| 6 9<f. F | tBu | |
| 6 0¾. H | - | tBu |
| TOQ H | tBu | |
| KH H | tBu | |
| w. * | - | tBu |
| tBu | ||
| tBu |
<J 5-(CH2) 2CH(OB3) (CH2)-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OD1)(CH2)-cHx
Na só (I 5-(CH^CHÍOE1) (CH2) -cHx HC1 só
Cl 5-(CH2) 2CH(OE2) (CH2) -cHx HC1 só
5-(CH2)2CH(OE3)(CH2)-ςΗχ
HC1 só
C 5-(CH^CHCOF1) (CH2) -cHx
Na só
C 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)-cHx
C 5-(CH2)2CH(OB1)(CH2)2-£Hx Na só
C 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)2-cHx
Na só a 5-cch2)ch(ob3) cch2)2-£Hx
Na só o 5-(ch2)2ch(odx)(ch2)2-£Hx Na só
5-(CH2)2CH(OEX)(CH2)2-£Hx
HC1 só
5-(CH2)2CH(OE2)(CH2)2-cHx
HC1 só
C 5-(CH2)2CH(OE3)(CH2)2-cHx so
G’ - Λ 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma _a
H ψθβ>. H
Ύ)1· í
3í)9. “
10. i l
G /ΙΑ· H >l^· η tBU tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu
9Ί3>· . H
H η
<· H
W· 11
9G9· ii tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu
| 5- (CH2)2CH(OF1) (CH2)2-cHx | |
| Na só 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)2-cHx | |
| 0 | 5-(CH^CHÍOB1) (CH2)3-cHx |
| 0 | Na só 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3-cHx |
| 0 | Na só 5-(CH2)2CH(OB3)(CH2)3-cHx |
| <J) | Na só 5- (CH^CHÍOD1) (CH2) 3 -cHx |
| 0 | Na só 5-(CH2)2CH(OE1)(CH2)3-cHx |
| ! f 0 | HClsó 5-(CH2)2CH(OE2)(CH2)3-cHx |
| 0 | HC1 só 5-(CH2)2CH(OE3)(CH2)3-cHx |
| ϋ | HC1 só 5-(CH2)2CH(OF1)(CH2)3-cHx |
| ) | Na só 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3-£Hx |
| ) | 5-(CH2)2CH(OBX)(CH2)4-cHx |
| ) | Na só 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)4-cHx |
| ) | Na só 5-(CH2)2CH(OB3)(CH2)4-cHx |
| ) | Na só 5-(CH2)2CH(0D1)(CH2)4-cHx |
Na só * < Í3
-^91. táblázat (folyt.)
| I | tBu | 0 | |
| I | tBu | () | |
| 1 | I | tBu | (1 |
| I | tBu | (1 | |
| i | i | tBu | (1 |
| wr·1 | I | tBu | (1 |
| 3-%>. 1 | I | tBu | (1 |
| I | I | tBu | 0 |
| I | I | tBu | (1 |
| i | I | tBu | (1 |
| 1 | í | tBu | (1 |
| I | tBu | (1 | |
| T31.1 | I | tBu | (1 |
| í | tBu | ( | |
| 3-^.1 | I | tBu | ( |
5-(CH?)?CH(OE1)(CH?)4-cHx
HC1 só
5- (CH_)_CH(OE2) (CH_) .-cHx
2 2 4 ~
HC1 só
5-(CH?)?CH(OE3 * 5)(CH?)4-cHx
HC1 só
-(CH?)?CH(OF^) (CH?)4-cHx
Na só
-(CH?)?CH(OB2) (CH?)4-£Hx
-(CH?)?CH(OB2) (CH?)5-cHx Na só
5-(CH?)?CH(OD1)(CH?)5-£Hx Na só
5-(CH2)2CH(OE1)(CH?)5-£Hx
HC1 só
5-(CH2)?CH(OF1)(CH?)5-cHx Na só
5-(CH?)?CH(OB2)(CH?)5-cHx
5-(CH2)3CH(OB2)cHx
Na só
5-(CH2)3CH(OB2)(CH?)-CHx
Na só
5-(CH?)3CH(OB2)(CH?)?-cHx
Na só
5-(CH?)3CH(OB2) (CH?)3-cHx
Na só
5-(CH?)3CH(OB2)(CH?)4-cHx
Na so
1/)(
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma R3 ja< R4
| 3C | I I | tBu tBu | ) | 5-(ch2)3ch(od^):ch2) Na só 5-(CH2)3CH(0E1) ÍCH2) HC1 só | - CHx 2 - cHx | |
| I | tBu | 3 | 5-(CH2)4CH(0B2)-cHx Na só | |||
| ^3<?. | I | tBu | 3 | 5-(CH2)4CH(OB3)(CH2) Na só | - cHx | |
| ^33 . | I | tBu | 3 | 5-(CH2)4CH(OB2)(CH2) Na só | 2’SHX | |
| ^^0- | I | tBu | 3 | 5- (CH^CHÍOF1) (CH2) | 3 - cHx | |
| I | : | tBu | 3 | 5-(CH2)sCH(OB2)-cHx Na só | ||
| w. | I | [ | tBu | 3 | 5-(CH2)sCH(OB3)(CH2) Na só | - cHx |
| I | tBu | ) | 5-CH(0B2)-ςΡη Na salt | |||
| I | tBu | 3 | 5-CH(0B2)(CH2)-ςΡη Na só | |||
| ^LfS, | I | tBu | ) | 5-CH(0B2)(CH2)2-ςΡη Na só | ||
| I | tBu | 3 | 5-CH(0B )(CH2)3-ςΡη Na só | |||
| W‘ | í | [ | tBu | ) | 5-CH(0B2)(CH2)4-ςΡη Na só | |
| l | - | tBu | 3 | 5-CH(OB2)(CH2)5-ςΡη Na só | ||
| I | tBu | > | S-CHtOD1)(CH2)6-cPn Na só |
J 1 3 ,
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
| I | tBu | ||||
| I | I | tBu | A | ||
| 9-ΓΙ- i | I | tBu | Q | ||
| K3, i | I | tBu | 0 | ||
| 95^, i | I | tBu | c | ||
| i | [ | tBu | c | ||
| i | [ | tBu | c | ||
| 9''5T< I | [ | tBu | d I | ||
| Τ' · ι | [ | tBu | C | ||
| j | [ | tBu | c | ||
| Ka i | [ | tBu | c | ||
| [ | tBu | c | |||
| Ki- | [ | • | tBu | ( | |
| [ | tBu | ( |
5-CH(OE3)(CH-)_-cPn
HC1 só
5- (CH2)CH(OB2) -cPn
Na só'
5- (CH2)CH(OB Na só
5- (CH2)CH(OB Na só
5- (CH2)CH(OB
Na só
5- (CH2)CH(OB
Na só
5- (CH2)CH(OB Na só 5-CH2CH(OD1) Na só
S-Cí^CHÍOE1)
HC1 só
5-CH2CH(OF1)
Na só
5- (CH2)2CH(OB2) -cPn
Na só
5-(CH2)2CH(OEL)-£Pn HC1 só
5- (CH2)2CH(OD1) -cPn
Na só
5- (CH2)2CH(OB1) (CH2) -cPn
Na só 2)(CH2)-cPn 2) <ra2)2-c?n 2)(CH2)3-cPn 2)(CH2)4-cPn 2)(CH2)5-cPn (CH2)-cPn (CH2)2-cPn (CH_),-cPn
- 82 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
| I | tBu 2 | 5-(CH2)2CH(OB2) ÍCH2)-cPn Na só | ||
| I | tBu | 5-(CH2)2CH(OB3)(CH2)-cPn | ||
| Na só | ||||
| 4*06. | 1 | tBu ') | 5-(CH^CHÍOD1) (CH ) -cPn | |
| Na só | ||||
| w. | I | tBu 1 | 5-(CH2) CH(OE1)(CH )-£Pn | |
| HC1 só | ||||
| I | tBu ( | 5-(CH2)2CH(OE2)(CH2)-£Pn | ||
| HC1 só | ||||
| Fői | I | tBu ( | 5-(CH2)2CH(OE3)(CH2)-cPn | |
| HC1 só | ||||
| W- | tBu ( | 1 5-(CH2)2CH(OF1)(CH2)-tPn | ||
| Na só | ||||
| A-M | F | tBu C | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)-ςΡη | |
| 1 -1 184 | P | 1 | r t-Rn 1 | ς - ι rti \ rpf ( or2 1 . r-Pn----------- |
| \ | Na só | |||
| 1-1185 | F | 'F | tBu 1 | 5- (CH2) 2CH(OB2) (CH2) - cPn. |
| Na só | ||||
| 1-1186 | F | I | tBu 1 | 5-(CH9)9CH(0B2)(CH9)9-tPn |
| Na só | ||||
| 1-1187 | F | I | tBu | 5--<CH9) 9CH(OB2) (CH9) vcPn |
| Na só^^\_ | ||||
| 1-1188 | F | I | tBu | 5- (CH9) 9CIwAjcH9) 4-sPn |
| Na só | ||||
| 1-1189 | Η I | tBu | L 5-(CH2) 2CH(OE1) (CH2)-cPrt·- | |
| HC1 só |
Q£>
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- ÚT száma
4^-119 0 H'
Ή---tBu í[ h
H
H
9^. H tBu tBu tBu tBu tBu
X--1L9-6—IL h
W· H
H
Ί21. H 'b. H
XBix.
tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu i----5 - (CH2) ^CH (OF3-) (-GH2)2-efin-Na—só—
5-(CH2)3CH(OB2)-cPn
Na só
l) 5-(CH2) 3CH(OB2) (CH2)-cPn
Na só
5 -(CH2)3CH(OB2) (CH2)2-cPn
Na só
5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)3-ςΡη
Na só
Ö 5-(CH2)3CH(OD1)(CH2)4-cPn
Na só
9---5- (CH2)3CH(OE3). (.CH^gPa HC1 só(I 5-(CH2) 3CH(OB2) (CH2) -£Pn
5-(CH2)4CH(0E2) -cPn
HC1 só
5-(CH2)4CH(OB2)(CH2)-ςΡη
Na só 0 5-(CH2) ^HÍOE1) (CH2) 2-cPn
HC1 só (I 5- (CH2) 5CH(OB2) -cPn
Na só
5-(CH2)5CH(0B2)(CH2)-cPn
Na só (l 5-CHCOB2)-cHp Na só (i 5-CH(OB2) (CH2) -cHp
Na só öl - ¢4 1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | R2 | R3 | n | R4 | |
| sorszáma | Ra | ||||
| 7^5“- | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)2-cHp Na ς<5 |
| H | - | CBu | 0 | 5-CH(0B2)(CH2)3-cHp Na SÓ | |
| W· | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)4-cHp Na só |
| 1^· | H | - | LBu | 0 | 5-CH(0B2)(CH2)5-cHp Na só |
| W· | H | tBu | 0 | 5-CH(0D^)(CH2)g-cHp Na só | |
| 190. | H | • | £Bu | 0 | 5-CHÍ0E1) (CH2) -cHp HC1 só |
| ^04. | H | - | LBU | 0 | 5-CH2CH(OB2)-cHp Na só |
| W, | H | tBu | 0 | 5-CH2CH(OB2)(CH2)-cHp Na só | |
| w. | H | • | tBu | 0 | 5-CH2CH(OB2)(CH2)2-tHp Na só |
| H | tBu | 0 | 5-CH2CH(OB2)(CH2)3-cHp Na só | ||
| TO. | H | * | tBu | 0 | 5-CH2CH(0B2)(CH2)4-tHp Na só - |
| H | • | tBu | 0 | 5-CH2CH(OB2)(CH2)5-cHp Na só | |
| TO· | H | - | tBu | 0 | 5-CH2CH(OE3’) (CH2) - cHp HC1 só |
| TO- | H | - | tBu | 0 | S-CI^CHtOF1) (CH2) -cHp Na só |
1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | R2 R3 | n | -.4 x | |
| sorszáma | Ra | |||
| H | tBU | 0 | 5- (CH2)2CH(OB2) -ςΗρ Na só | |
| H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)-cHp Xa só | |
| H | tBu | 0 | 5- (CH2)2CH(OB2) (CH2) -cHp | |
| kot- | H | tBu | 0 | 5- (CH2)2CH(OB2) (CH2)2*cHp Na só |
| &oi. | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3-cHp Na só |
| H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)4-cHp Na só | |
| M- | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)5-cHp Na s q |
| S06- | H | tBu | 0 | 5- (CH2)2CH(OE1) (CH2)-cHp HC1 só |
| H | tBu | 0 | 5- (CH^CHÍOD1) (CH2) 2-cHp Na só | |
| H | tBu | 0 | 5- (CH^CHtOF1) (CH2)2-tHp Na só | |
| H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)-cHp Na só | |
| £(O, | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)2-cHp Na só |
| ^ΊΊ. | H | t0u | 0 | 5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)3-cHp Na só |
| H | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(OBz)-£Hp |
Na só
1. táblázat (folyt.) i
A vegyület , sor- r3 r4 száma
| i | r | tBu P | 5-(CH2)4CH(0B2)CH2-cHp | |||
| Na só | ||||||
| 2^. I | í | tBu | ) | 5 -CH=«CH-CH (OH) (CH2 ) -cHx | ||
| » | tBu | ) | 5-CH=CH-CH(OH)(CH2) -cHp | |||
| 1G- | tBu | ) | 5-CH=CH-CH(OH) (CH2)3-cPn | |||
| 1 h 1 | í | tBu | ) | 5-CH=CH-CH(OH)(CH2)-cHp | ||
| *i ι o ι α i | LT | |||||
| χχ^ j g 1 ι ι ο ο a i | 4----- | -π— | ---Cüti------------- | L | 3 * CH=CHJ CH (UH) (CH2) - ς,ΗΧ | |
| ---dL ------1 | 4---- | -........t | T“ | £ÖM~------------- — | t— | - LHaLM’ LM (UH) -CH-X |
| Ui·. ι | i | tBu | ) | 5-CH=CH-CH(OB2) (CH ) -cHx | ||
| Na só | ||||||
| ^10. i | { | tBu ι | 3 | 5-CH=CH-CH(OB2)(CH2)-cHp | ||
| Na só | ||||||
| fi | tBu ι | ) | 5-(CH2)2CH(OH)-cOc | |||
| áll H | tBu | ) | 5-(CH2)2CH(OH)-£Bu | |||
| 312- H | tBu | ) | 5-(CH2)2CH(OH)-tPr | |||
| 2.1Ά, · h | tBu | ) | 5-(CH2)2CH(OH)-tBu | |||
| ÍV*’ ι | 1 | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OH)-tOc | ||
| glS- P | 1 | tBu | ) | 5-(CH2)CH(0H)-cPr | ||
| £%· P | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OH) (CH ) - cPr | |||
| <m· ι | 1 | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-tPr | ||
| nt. I | í | tBu | ) | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)-c?r | ||
| S1A P | k | tBu | ) | 5-CH(0H)(CH2)-tPr | ||
| ^70. « | tBu | ) | 5-CH(0H)(CH2)-cOc | |||
| P | • | tBu | ) | 5-CH(0H)(CH2)2-tBu | ||
| á3i-! | i | tBu | ) | 5-CH(0H)(CH2)-iPr | ||
| ni- i | 1 | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OH)-iPr | ||
| áTr H | tBu | ) | 5- (CH2)CH(OH) (CH2) 5-iPr | |||
| -I | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OH) (CH2)2-iPr |
1. táblázat (folyt.)
--—— - - —- j
A vegyület sor- R2 R3/ R száma'
| <ÍVo. H | ή | tBu | p | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)- iPr | ||
| <3 3 £ · H | £Bu | ö | 5-(CH2)2CH(0H)(CH?)?-iPr | |||
| -£3<f H | tBu | 0 | 5-(ch2)9ch(oh)(ch9) 4ch7 | |||
| <W· H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2) -tBu | ||
| . LBu | ö | 5-C(=0)(CH2)5-cHx | ||||
| - | tBu | 0 | 5-(CH2)2C(=O)CH2-cHx | |||
| <? 9- ά | - | tBu | 0 | 5-(CH,)9C(=0)(CH9)9-cHx | ||
| A3- β | -í | tBu | 0 | 5-(CH2)C(=O)(CH2)2-cHx | ||
| <4^. Η | - | tBu | 0 | 5-(CH2)C(=O)(CH2)3-tHx | ||
| Μ | -j | tBu | 0 | 5- (CH2)C(-O) (CH2)4-cHx | ||
| &\<ο· Η | tBU | 0 | 5-(CH2)4C(=0) (CH2)-cHx | |||
| <^7· Η | -i | tBu | ó | 5-(CH2)3C(=0)(CH2)-cHx | ||
| Λ · Η | - | tBu | 5-(CH2)2C(=O)(CH2)-£Hp | |||
| ne. 1 | < | -\ | tBu | ( | 5-(CH,)9C(=0)(CH9)?-cHp | |
| JSY>. 1 | 4 | -j | tBu | ( | 5-C(=0)-tHx | |
| ] | 4 | -j | tBu | ( | 5-C(-0)(CH2)-cPn | |
| m< |ϊ | -1 | tBu | 4 | 5-C(=0)(CH2)2-tHp | ||
| 4 | tBu | 1 | 5-C(=0)(CH2)3-£Hx | |||
| n<t · ι | 4 | tBu | 1 | 5-C(=0)(CH2)4-tPn | ||
| <$ΓΓ. (ί | - | tBu | ( | 5-C(=0)(CH2)5-tHp | ||
| 4 | - | tBu | c | ) | 5-CH(0H)Ph | |
| <?^τ· |ί | - | tBu | ( | > | t-CH(OH)(CH2)Ph | |
| <?η 1 | a | - | tBu | 5-CH(0H)(CH2)2Ph | ||
| <?Γ^· | Η | - | tBu | ? | 5-CH(0H)(CH2)3Ph | |
| < | 4 | - | tBu | ) | 5-CH(0H)(CH2)4Ph | |
| <?6ί· | 4 | - | tBu | ( / | 1 L | 5-CH(0H)(CH2)5Ph C.füffiU' M.MaOhl---- |
| *±—1Ζο4--i | t 1 1 | \ c r*tr \ cu£□Mannh 1—-- | ||||
| 1-1-285 J | rí- --------- | - ------------------- -----’ | »— | J .2 x- -------- |
i «· 2 · °·; • · ·· · · • · · ·«· ·
| 1. táblázat | (folyt.) í | |||
| A vegyület sor- Ra száma | R2 | R3 | n | R4 |
| 1 .1 OflC W | H | r .·—ή/λτη / Γ*ΤΙ_____i__— | ||
| •J *— * 1 \ L/11) \ 11 14CÍr Π7 | ||||
| 1-1287 H | H | tBu | 1 | . 5-CHCOH)(CH2)3(3-ClPh) |
| 1-1288 H | .......H | tBu | 1 | 5-CH(OH)(CH2)4(2-BrPh) |
| - n fl Q H | M | 1 | ICU \ /T-Mnnh* | |
| X X A-· U J La | -3~—τ*7 | |||
| H | tBu | 0 | 5-CH2CH(OH)Ph | |
| H | tBu | 0 | 5 -CH2CH(OH)CH2Ph | |
| «JfcV· H | tBu | 0 | 5-CH2CH(OH)(CH2)3Ph | |
| H | tBu | 0 | 5-CH2CH(OH)(CH2)4Ph | |
| H | tBu | 0 | 5-CH2CH(OH)(CH2)5Ph | |
| A H | tBu | 0 | 5-CH2CH(OH)(2-ClPh) |
1-1236—Ά
..........
1-1297 H
1-1298 H
1-1306 H
1-1307 H ^3. H
H
H
-1-131-2---ff —tBu tBu tBu —tBu tBu tBu tBu
...........1 tBu tBu tBu5-CH2CH(OH)(CH2)2(4-MePh)
5-CH2CH(OH)(CH2)3(4-ClPh) (-QHHCH2) 4 ( 3--MePh) 2CH(0H) Ph
CH(OH)CH2Ph (CH2)2(2-FPh) (CH2)3Ph (CH2)4Ph
55552 2CH(OH) tBu _____tBu- tButBu tBu tBu
-tBu (ch2) (ch2) (ch2) (CH2)2CH(0H) (CH2)2CH(0H)
0---------5 - (CH2) 2CH(GH1 (CH2)_í4---MePh) _ 5 -;CH2) 2CHTŐH) (CH2)2(4 -MePh)
5-(CH2)2CH(0H) (CH2)3 (4-MeOPh)
4---5- (CH2)2CH(0II) (CII2)4(2 MeOPh)
5-(CH2)3CH(OH)Ph
5-(CH2)3CH(OH)CH2Ph
5-(CH2)3CH(OH)(CH2)2Ph
-0-----5-1€Η2^3<ΗΗβΗ-)--ΐεΗ21γ<-2-ΜβΡίτΤ
4.--5- (CH2) 3CHXOH}-(CII2) (2 Mc€W5-1 -1313--H
Ά tBu
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r3 száma
H
1—1-315--4 tBu tBu -&Bu tBu tBu tBu
Ι:ι tBu tBu tBu tBu tBU tBu tBu tBu
ί)
ΪΙ
- 1-1329..........-ΙΙ·
1-1330 H
-1*1,333—]i— tBu £-Bu tBu tBu tBu -tBu
1-1334 II
tBu töu tBu
5-C(=>0) CH-jPh
5-C(=O) (CH2)2Ph (CH2)3Ph (CH2)4Ph (CH2)5Ph
Ó 5-(CH2)2-C0-Ph (| 5-(CH2) 2-C0-CH2Ph (I 5-(CH2) 3-CO-CH2Ph r------------------5-(CH2Y2«-CO---€H2 (2-MePtrr 5-CH(OB2)Ph Na só 5-CH(0B2)CH2Ph Na só 5 CH(OB2) (CH-2) (4-Megfry (I (ι ^asó—'
5-CH(OB2)(CH2)3(4-MeOPh) ψ
tBu
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor r3 szama ' ' rí R4 tBu
Λ 3 fc H tBu <0S, k í- tBu
4-1341--Jí
U----tBu
H
H
H ^00. H
θ)0ϋ H
H
2)ολ. ii tBu í- tBu !
tBu tBu í
j tBu tBu tBu
-1- 13 49--HtBu tBu tBu
I) 5- (CH2) CHCOB1) CH2Ph
Na só
5- (CH^CHÍOD1) (CH2) 2?h ^a só
5-(CH2)CH(OE1)(CH2)3Ph
HC1 só
----5 t4CH2 ) CHTOB-MCH^) ?Ph--* Na—só— ( 5-(CH2)2CH(OB2)Ph
Na só
C 5-(CH2)2CH(OB2)CH2Ph
Na só
C 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)2Ph
Na só
C 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3Ph
Na só
C 5-(CH2)2CH(OE1)CH2Ph
HC1 só
5·(CH2)3CH(OE1)CH2Ph
HC1 só
5-(CH2)3CH(OB2)Ph
Na só
-0---5--(CH2)ICH(OB2-)-Ca2 (4-MeRh·)-—Na—só—
5-(CH2)3CH(OB3)(CH2)3(2-ClPh)
Na só
5-(CH2)3CH(OB2)CH2Ph
Ns só
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- gZ r3 r4 szama y
9o0. i i
- $ í ^o<?, $ q<?0. y
010. 7
0H· 4
H
013· y
01^. H
W, H
0/6· 4 ff
0^0· f <Uo. r
C(XI, K gn· f.
013- κ
92Λ, f r tBu i- tBu r tBu iPr
Et
I £.Bu l ipr r Et f tBu
I tBu
I tBu t tBu
ÍPr
Et tBu
IPr
Et tBu
ÍPr
Et
) 5-(CH_) CH(0B2)Ph
Na só
5-(CH2)4CH(0B2)CH2 ph
Na só
5- (CH2) gCHCOD1) Ph
Na só
6-CH(0H)-tHx
6-CHÍOH)-£.Hx
6-CHÍOH)-CH^cHx
6-CH(0H)-CH2-tHx (> 6-CH(0H)-CH2-tHx
6-CH(0H)(CH2)2-tHx
6-CH(0H)(CH2)2-tHx
6-CHÍOH) (CH2)2-tHx
6-CHÍOH)(CH2)3-£Hx
6-CHÍOH)(CH2)3-tHx (I 6-CHÍOH) (CH2) 3-£Hx
6-CHÍOH)(CH2)4-£Hx (I 6-CH(0H) (CH2) 4-£Hx (I 6-CH(0H) (CH2)4-£Hx
6-CHÍOH)(CH2)5-£Hx (i 6-CHÍOH) (CH2) 5-cHx (I 6-CHÍOH) (CH2) 5-£Hx
-J.----6-CHÍOH) --1 _^6-eHT0HMCH2) 3 -£Hx 1. 6-CHÍOH) (CH2)4-£Hx
]. 6-CH(0H) (CH2) 5-£Hx
-1---6.CHÍ0H) (CH2) 3-£Hx - 45
I
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r3 s zama
| .· | iPr ( | 6-CH2CH(OH)-cHx | |
| W- 1 | • | tBu ( | 6-CH2CH(OH)(CH,)-cHx |
| <3W. í | tBu ( | 6-CH,CH(OH)(CH,),-cHx | |
| 02<?' H | tBu < | 6-CH,CH(0H)(CH2)3-cHx | |
| 020- H | tBu ( | 6-CH,CH(OH)(CH2)4-cHx | |
| ifto, í: | tBu ( | 6-(CH,)2CH(OH)-cHx | |
| 0 31 p | tBu ( | 6-(CH,),CH(OH) (CH,) -£Hx | |
| 1 - 1 T fl 4 t | t | c - ((-u \ pti 1 r>u) (ΓΜ ) - r Ηκ | |
| 032- p | IPr ( | 6 - (CH,) ,CH (OH) (CH, ) -£Píx | |
| Q32< p | • | ÍPr ( | 6-(CH,),CH(OH)(CH2),-cHx |
| ÍPr ( | 6-(CH,),CH(OH)(CH,),-cHx | ||
| 1-1388 2 | -MeO 1 | ÍPr | |
| 6- (CH, ) ,C« (f>«) (cm, | |||
| 93S. h | tBu ( | > 6-(CH,)3CH(OH)-£Hx | |
| 0 3C h | tBu ( | i 6-(CH,)3CH(OH)(CH,)-£Hx | |
| 93Í- H | tBu ( | 1 6-(CH,)3CH(OH)(CH,),-ςΗχ | |
| 93#- H | ÍPr | i 6-(CH,) ,CH (OH) (CH, ) 3 - cPíx | |
| 932). h | ÍPr C | i 6-(CH,)4CH(0H)-ςΗχ | |
| 1 -1TQ4 M | j^Pf 1 | 6-(CH ) .CH (OH) (CH )-cHx--- | |
| 9^ h | tBu ( | i 6-(CH,)4CH(0H)(CH,),-cHx | |
| 6H ? | ÍPr ( | i 6-CH(0H)-£Pn | |
| W. i | ÍPb ( | i 6-CH(0H)(CH,)-tHp | |
| T 1 *3 Cl Q τίτ | L | «ί n v | r.ru/nul tζ-ίτ \ |
| --x~ iá7ö M | λ | w wA (νΠ/ \ f 2 | |
| tBu | 1 6-CH(OH)(CH,)3-£Pn | ||
| É | ÍPr | i 6-CH(OH)(CH,)4-£Hp | |
| <W. A | ÍPr | i 6-CH(OH)(CH,)5-£Pn | |
| 6V6. A | ÍPr | l 6-(CH,)CH(OH)-£Hp | |
| 9^· A | ÍPr | 1 6-(CH,)CH(OH)(CH,)-£Pn | |
| 1-1ΔΗΑ W | I | 1< Pv | 1-----C. (CM) CH f ΩΙΙ) (CII—)—-rrerc |
i < η
- $3 1. táblázat (folyt.)
ja<
·· 1—1405---< ί -* MeO
-1--1406 éíé?· éPrqirf. η
9W. ?
H η
gsi- h 0Γ3. H ^-4Λ4τ4---H-------!{· í|
0íX 4
05¾. 2-C1 9#· Ff
0s<e. f:
W. i:
%o. *
06(. E
0)52- i
062. í96<rJ
Q6S< t
066- K
W.í %£ ϊ
060. *
W- *
4P-riPr iPr iPr iPr iPr IPr -éPrÁPt IPr iPr iPr iPr tBu tBu IPr tBu iPr ij?r IPr iPr iPr iPr iPr iPr iPr t----g- (cn2 ) eii(oii) (cii2 ) 3-eOc •t 6 (CH2->GH(0II) (CII2) 4 ePn.
b---6» (CH2)CH(OH)---cPn— )
i) (i (I (
<i
Ű c
6-(CH2)2CH(OH)(CH2)-cPn
6-(CH2)2CH(0H)(CH2)-cHp
6-(CH2)2CH(OH)(CH2)3-cHp
6-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-cHp
6-(CH2)2CH(0H)(CH2)5-£Pn δ-(CH2)3CH(OH)-tPn (CH24 j€II(OH) (CIIj-)—gflp6-(CH2)3CH(OH)(CH2)2-cPn
6-(CH2)4CH(0H)-ς,Ρη
6-(CH2)4CH(OH)(CH2)-tHp
6-C(-O)-£Hx
6-C(-O)(CH2)-tHp
6-C(»O)(CH2)2-tPn
6-C(«O)(CH2)3-tHx
6-C(-O)(CH2)4-tHx
6-C(-O)(CH2)5-tHx
6-CH-CH-CH(OH)-£Hx
6-CH*CH-CH(OH)(CH2)-ςΗρ
6-CH-CH-CH (OH) - (CH2) 2 -ς,Ηχ
6-CH-CH-CH(OH)-(CH2)3-£Hp 0 6-CH-CH-CH(OH)-(CH2)4-cHx 0 6-CH(OH)(CH2)-iPr
6-CH(OH)(CH2)2-tBu
6-CH(OH)(CH2)3-iPr
6-CH(OH)(CH2)4-iPr
A vegyület sorszama
II
II
II
II
II
II
II
II
II
II
II
-Κι. táblázat (folyt.)
R3
iPr
Et ch3 ch3 ch3 ch3 ch3 Et
Et
S-tBu
MeOCH2
MeOCH2
Et
Et
Et
MeOCMe2
MeOCMe2
MeOCMe2
MeOCMe2
MeOCMe2
MeOCMe2
MeOCMe2 SRh---II
4Í
II
SPh
1-1456
1-1457
1-145Θ
S-(2-BrPh) (2-MePh) iPr
I)
I)
i)
i)
I)
666-CH(0H)
6-CH(0H)
-L-----2 (CH2)2-Hp (CH2)3-£Pn (CH2)4-CHP
6-(CH2)2CH(OH)(CH2)-cHx
6-(CH2)2CH(OH)-ςΗχ
J---6-CH(QH)CH2-tHx--) £-GHf OH) '(CH2) 2 - CHx
6-CH(0H) ÍCH2)3-cHx 6-(CH2)2CH(OH)CH2-cHx )---6- (CH2) 2GH(QH)4CHy)-2-£Hx
6-CH(0B2)-ςΗχ Na salt » 3 .
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor y ;Z r3 szama
X R4
| <3% f | tBu ® | |
| - | IPr (l | |
| W(o. * | iPr 0 | |
| . * | iPr (i | |
| iPr (i | ||
| 999. i | iPr 0 | |
| iPr ( | ||
| 1 | iPr C | |
| 4002., ϊ | ÍPr C | |
| AűdS· i | i | iPr C |
| iPr C | ||
| \0Ό^ j. | iPr C | |
| f | iPr C | |
| sch3 c |
6-CH(0B2) (CH2)-£Hx
Na só
6-CH(0B2)(CH2)2-tHx
Na só
6-CH(0B2)(CH2)3-cHx
Na só
5- CHÍOD1)(CH2)4-cHx
Na só
Ő-CHÍOE1)(CH2)5-cHx
Na só
6- (CH2)2CH(OB2)-ςΗχ
HC1 só
6-(CH2)2CH(OB2)(CH2)-cHp Na só
6-(CH2)2CH(OB2)(CH2)2-cHp
Na só
6-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3-tHp
Na só
6-(CH2)2CH(OB2)(CH2)4-CHX
Na só
6-(CH2)3CH(OB2)(CH2)-cHx
Na só
6-(CH2)3CH(OB2)(CH2)2-cHx
Na só
6-(CH2)4CH(OE1)(CH2)-cHx
HC1 só
6-CH20(CH2)3-Imd
HC1 só
9¾
->6 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor & r3 szama n
/fooc?, 4 /[0 ((2¾. H /10^0' H /ΙοΉ. >:
'/«(2/2-· h /Ιΰβ * b
K !
|
X-1432--ii
1^1433--4 *· SCH?
SCH3
SCH3 sch3 SCH3 r tBu
- iPr
H--tBu-H----tBu—
Φ 6-CH?O(CH?)3-Imd (I 5 - CH?O (CH? ) 3 Imd
HC1 só (> 5-CH?0(CH?) 3Imd (> 5-0 (CH?) 3Imd HC1 salt (I 5-O(CH?)3Imd
6-CH?0(CH?)3Imd
HC1 só (I 6-CH?0(CH?) 3Imd
HC1 só
4---6-CH?0(CH?) 3Imd-------HC1- só--4---6-CH?0(CH?) 3Imd-- HC1—só— tBu ^l(ö' tBu 'W· iPr
ÍPr
IPr
-1--1439--H
-Φi iBt
6-CH?0(CH?)?Imd
HC1 só
6-CH?0(CH?)4Imd | HC1 só (j) 6-CH?0(CH?) 4Imd
HC1 só (j) 6-CH?0(CH?) 5Imd
HC1 só
6 -CH?0(CH?)glmd
HC1 só
4)---6-CH?Q(-GH?) 3« (4.Ph-5-E£- Imd4
4)----6-CH?0(CH?) ? · (4-Ph-5 - Et Pffidf ^€4—só2 4 Q .
·♦·· ·♦
- 97 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
1-- 1491 jL ΐ
ji ii /!OU. ji /10 2-3, 4 /lo2V> f /Ο2Γ. 4 4θ2-6· 4 Ί ο Τ-ψ > 4 /\ox2' 4 4ολ0. 4 |ο3θ. 4 4θύ/· 4 <232. Η 4^33, ί: /lo3V· ϊ:
ωβΓ. ι
4θ3ό· ς: 4 ö 3-3 > ι: 4<)3^' ι 4039, * ι:
JOV, * fó?3. ρ
4<9ifó, Κ
41-----jPr.
<
tBu Γ tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu
----&.-.CH2Q4£H2-) 3·. (4 < Ph .-Et · Imd)
HC1--só-------0 5-(CH2)2C(=O)(CH2)-S02£Hx
5- (CH2)2C(=0) (CH2)2-SO2£Hx
5- (CH2)C(-O) (CH2)-S02£Hx
5- (CH2)C(«0) (CH2)2-SO2£Hx
I) 5-C(=0) (CH2) -S02£Hx
I) 5-CC-O) (CH2)2-SO2£Hx
5- (CH2)2C(-0) (CH2)-S02(CH2)£Hx
5-(CH2)2C(=O)(CH2)2-S02(CH2)£Hx
5- (CH2)C(-0) (CH2)-S02(CH2)£Hx
5-(CH2)C(-0)(CH2)2-SO2(CH2)cHx
i) 5-C{=0) (ch2)-so2 (ch2) cHx
5-C(=0)(CH2)2-SO2(CH2)tHx
I) 5- (CH2) 2c (=0) (CH2) -SO2(CH2)2£Hx 0 5- (CH2)2C(=0) (CH2)2-S02(CH2)2tHx
I) 5-(CH2) C(»0) (CH2)-S02 (CH2) 2£Hx 0 5-(CH2)C(-0)(CH2)2-SO2(CH2)2£Hx
5-C(=0)(ch2)-so2(CH2)2£Hx
5-C(=0)(CH2)2-SO2(CH2)2£Hx ϋ 5- (CH2)2C(-O) (CH2)-S02(CH2) 3£Hx ) 5-(CH2)2C(=O)(CH2)2-SO2(CH2)3£Hx
5-(CH2)C(=0)(CH2)-S02(CH2)3£Hx ) 5-(CH2)C(-0)(ch2)2-so2(ch2)3£Hx ) 5-C(=0)(CH2)-S02(CH2)3cHx
Ο 5-CÍ-O)(CH2)2-SO2(CH2)3£Hx ) 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)-S02£Hx
Ο 5- (CH2)2CH(0H) (CH2)2-SO2£Hx 4 0 .
···· «» ί · <·«··« · • * · · · ·· • « · · «······ *· *··· ··· · *
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
| Ίο ^5. | | - | tBu | Ö |
| t | tBu | 0 | |
| 1 1 | tBu | 0 | |
| tBu | 0 | ||
| i | I í i | tBu | 0 |
| I I f | tBu | 0 | |
| · 1 | I | tBu | () |
| ί | I j | tBu | 0 |
| ι | I ’ | tBu | () |
| 1 | í | tBu | 0 |
| · 1 | I -Í | tBu | (1 |
| . 5 | tBu | 0 | |
| I | [ | tBu | (1 |
| /|<9y5. 1 | I | tBu | 0 |
| 4οΧθ· ι | [ | tBu | (1 |
| 4Ό61- 1 | [ - | tBu | 0 |
| 4<0ΘΣ· I | [ | tBu | Cl |
| /(06Υ ι | [ | tBu | (1 |
| ι | I | tBu | Cl |
| [ | tBu | Cl | |
| 4006. | [ | tBu | (1 |
| 4064. | [ | tBu | (1 |
| 40 Gí | [ | tBu | ( |
| 4063. | [ | tBu | ( |
| /0^. | [ | tBu | ( |
| 404^ | H | tBu | 0 |
5-(CH2)CH(OH)(CH2)-SO2cHx
5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-SO2cHx
5-CH(OH)(CH2)-SO2cHx
5-CH(0H)(CH2)2-SO2cHx
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-SO2(CH2)cHx
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)2-SO2(CH2)cHx
5- (CH2)2CH(OH)(CH2)2-ScHx
6- (CH2)2CH(OH)(CH2)2-ScHx
6-(CH2)2CH(OH)(CH2)2-SO2cHx
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)2-S£Hx
5-(ch2)2ch(ob2)(ch2)2-so2chx
Na só
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)2-ScHx
Na só
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)2-SO2Ph
5-(CH2)CH(OH)(ch2)-so2(CH2)cHx
5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-SO2(CH2)cHx
5-CH(OH)(CH2)-S02(CH2)£Hx
5-CH(OH)(CH2)2-SO2(CH )£Kx
5- (CH2)2CH(OH) (CH2) -S02 (CH2)2£Hx
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)2-SO2(CH2)2cHx
5-(CH2)CH(OH)(CH2)-S02(CH2)2cHx
5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-SO2(CH2)2cHx
5-CH(OH)(CH2)-S02(CH2)2£Hx
5-CH(0H)(CH2)2-SO2(CH2)2cHx
5-(CH2)2CH(OH) (CH2)-S02 (CH2)3cHx
5-(ch2)2ch(oh)(ch2)2-so2(ch2)3cHx
5-(CH2)CH(OH)(CH2)-S02(CH2)3cHx ···· ·· • · · » · • · · ·· ····
A vegyület száma f & *’ X R4
| 1 | tBu p | |
| Ί | tBu 3 | |
| i | tBu 3 | |
| 40^’ | tBu 3 | |
| i | tBu 3 | |
| 40^· | í | £Bu 3 |
| i | tBu 3 | |
| w, ] | í | tBu 3 |
| ΊΟ&. 1 | Ϊ | tBu 3 |
| (o<H i | I | tBu 3 |
| zlOcfZ. i | I | tBu 3 |
| i | I | tBu 3 |
| 1^' 1 | l | tBu 3 |
| φ/Γ. 1 | [ | tBu 3 |
| i | [ | tBu 3 |
| W- * | [ | tBu 3 |
| [ | tBu 3 | |
| tBu 3 | ||
| [ | tBu 3 |
5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-SO2(CH ) CHx
5-CH(0H)(CH2)-S02(CH2)3£Hx
5-CH(0H)(CH2)2-S02(CH2)3cHx
5-(CH_)_CH(OB)(CH_)-cHx
2 Z 2 —
5-(CH_)_CH(OA )(CH_)-£Hx
2 Sp 2
HC1
5-(CH2)2CH(OLyg)(CH2)-cHx
2HC1
5-(CH2)2CH(OG1u)(CH2)-£Hx
HC1
5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OB5)(CH2)-£Hx
5-(CH2)2CH(OB5)(CH2)-cHx
Na só
5-(CH2)2CH(OB6)(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(OB6)(CH2)-CHx Na só
5-(CH2)2CH(OE4)(CH2)-£Hx
5-(CH2)2CH(OB7)(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(OB7)(CH2)-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OB8)(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(OB8)(CH2)-CHx
Na só
5-(CH2)2CH(OB9)(CH2)-cHx ···· «· f « · • · · · · · · • · · · ···· ··· ·♦ ···· ··· · ·
A vegyület sorszáma
Γοο 1. táblázat (folyt.)
R4
| ,Λο H r ! | tBu |
| i \ | tBu |
| <ö^3. í | tBu |
| ! | tBu |
| I l | tBu |
| í|[ | tBu |
| 40^1' ΐ | tBu |
| J H | tBu |
| 403Q< S | tBu |
| i Ήοο. έ | tBu |
| tBu | |
| tBu | |
| ί | tBu |
| W £ | tBu |
| 41 οΓ, Η | tBu |
| Η ί | tBu |
| 4ΐο4· ji ! | tBu |
| ί /)1 ö<f. | tBu |
) 5-(CH2)2CH(OB9)(CH )-cHx
Na só
Ο
') o
o
5-(CH2)2CH(OT)(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(OE5)(CH )-cHx
HC1
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)-£Hx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)- c Hx
Na só
5- (CH2)2CH(OB1;1·) (CH2) -£Hx
5-(CH2)2CH(0B11)(CH2)-£Hx Na só
5-(CH2)2CH(OB12)
5-(CH2)2CH(0B12) (CH2) - c Hx (CH2)-cHx
Na só
5-(CH2)2CH(0C0NH2)(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(OB13)(CH2)-ςΗχ
5-(CH2)2CH(OB13)(CH2)-cHx
Na só
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)-£Hx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)-£Hx Na só
5-CH(0Bz)-£Hx
5-CH(OAsp)-£Hx
HC1
5-CH(OLys)-£Hx
2HCL (i 5-CHCOGlu)-£Hx
HC1 ···· ·· f « V ·····♦ · Λ · · ···«· • · · · ·«·· ·ν· ·· ···· ··· · ·
1. táblázat (folyt.)
A vegyület
X *4
| ώ | tBu | ) | 5-CHÍOB4)-cHx | |||
| ^o. | II | tBu | ) | 5-CH(OB4)-cHx Na só | ||
| II | tBu | ) | 5-CH(OB5) -cHx | |||
| II | tBu | ) | 5-CH(OB5)-tHx Na só | |||
| I | tBu | ) | 5-CH(OB6)-£Hx | |||
| I | * | tBu | I | 5-CH(OB6)-cHx Na só | ||
| I | - | tBu | ( | 1 | 5-CH(0E4)-cHx | |
| 111£> | I | - | tBu | ( | 1 | 5-CH(OB7)-£Hx |
| W· | { | tBu | ( | 1 | 5-CH(OB7)-£Hx Na só | |
| W : | i | - | tBu | ( | 1 | 5-CH(OB8)-qHx |
| I | ~ | tBu | ( | 1 | 5-CH(OB8)-tHx Na só | |
| ^W. . | í | - | tBu | ( | 1 | 5-CH(OB9)-£Hx |
| ~ | tBu | ( | 1 | 5-CH(OB9)-tHx Na só | ||
| W· : | i | - | tBu | ( | 1 | 5-CH(0T)-tHx |
| 4m· | I | tBu | t | 1 | 5-CH(OE5)-tHx HC1 | |
| 1^. | I | - | tBu | ( | 5-CH(OB10)-tHx | |
| í | tBu | ( | 5-CH(OB10)-tHx Na só | |||
| /)416. | I | - | tBu | ( | 5-CH(0B1X)-tHx | |
| I | tBu | ( | 5-CH(0B1X)-tHx Na só |
< 0 i
- 102 1. táblázat (folyt.)
| 4f2$. H | tBu | Φ | 5-CH(OB12)-tHx | ||
| /ΐαι h | tBu | ( | 5-CH(0B12)-tHx Na só | ||
| 4W. h | tBu | ( | 5-CH(OCONH2)-tHx | ||
| H | tBu | ( | 5-CH(OB13)-cHx | ||
| /)432- H | - | tBu | ( | ) | 5-CH(OB13)-£Hx Na só |
| /1433. | - | tBu | ( | ) | 5-CH(0Bz) (CH2)-tHx |
| /1436. | - | tBu | ( | ) | 5-CH(0Asp)(CH2)-tHx HC1 |
| /Μ3Γ, í | tBu | ( | ) | 5-CH(0Lys) (CH2)-tHx 2HC1 | |
| /m£. * | tBu | < | ) | 5-CH(0Glu) (CH2) -tHx HC1 | |
| /|H^. i | tBu | ) | 5-CH(0B4)(CH2)-tHx | ||
| f | tBu | ) | 5-CH(0B4)(CH2)-tHx Na só | ||
| 1120· * | tBu | ) | 5-CH(OB5)(CH2)-tHx | ||
| : · | tBu | ) | 5-CH(OB5)(CH2)-tHx Na | ||
| ||M f | tBU | ) | 5-CH(OB6) (CH2)-tHx | ||
| w.p | tBu | ) | 5-CH(OB6) (CH2)-tHx Na só | ||
| /1^3« F | tBu | ) | 5-CH(0E4) (CH2)-tHx | ||
| /^4¼. F | tBu | ) | 5-CH(OB7) (CH,)-tHx 7 | ||
| ίιύΛ 1 | tBu | ) | 5-CH(0B ) (CH2)-tHx Na só |
· Ο ;
- 103 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma »
R4
| i | tBu ) | |
| ^/]^< I | tBu ) | |
| tBu ') | ||
| 1 | tBu ) | |
| i | tBu I) | |
| ’ tBu 0 | ||
| /W' i | tBu 0 | |
| W' 1 | tBu <1 | |
| 4/1^. i | tBu 0 | |
| /Η-ΤΓ· i | [ | tBu 0 |
| [ | tBu (> | |
| I | tBu (1 | |
| Ζ)ή-5Γ<^’ | : | tBu (1 |
| tBu (1 | ||
| 4 m 1 | tBu (1 | |
| tBu (1 | ||
| Ή62.1 | tBu (1 | |
| Ή&3. i | tBu ( |
5-CH(OB9)(CH2)-£Hx
5-CH(OB8)(CH2)-cHx
Na só
5-CH(0B9)(CH2)-CHx
5-CH(OB9)(CH2)-CHx
Na só
5-CH(0T)(CH2)-£Hx
5-CH(OE5)(CH2)-£Hx HC1
5-CH(0B10)(CH2)-£Hx
5-CH(0B10)(CH2)-£Hx
Na só
B-CHCOB11)(CH2)-£Hx
S-CHCOB11)(CH2)-£Hx
Na só
5-CH(0B12)(CH2)-£Hx
5-CH(0B12)(CH2)-£Hx Na só
5-CH(0C0NH2) (CH2)-£Hx
5-CH(OB13)(CH2)-£Hx
5-CH(OB13)(CH2)-£Hx
Na só
5-CH(0Bz)(CH2)2-£Hx 5-CH(0Asp)(CH2)2-£Hx HC1
5-CH(0Lys)(CH2)2-£Hx
2HC1 * 0 l • · ···· «··
- Ιβ4 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
a
ΛΑ ü!í ’i
Λ<6^ η /U£9- h zjlHO. 'I /1Q1. h /1 h /[h^. H ii
411-C II
Λ W. H
Zp-pJi ii /^0. )i ( tBu tBu tBu
T tBU f tBu
I tBu ι
tBu tBu tBu tBu tBu tBu t0u tBu tBu tBu tBu tBu
5-CH(0Glu)(CH2)2-cHx HC1
5-CH(OB4)(CH2)2-cHx
5-CH(OB4)(CH2)2-£Hx
Na só
5-CH(OB5)(CH2)2-£Hx
5-CH(OB5)(CH2)2-£Hx
Na só ) 5-CH(OB6)(CH2)2-£Hx ) 5-CH(OB6)(CH2)2-cHx
Na só
5-CH(OE4)(CH2)2-£Hx
5-CH(OB7)(CH2)2-£Hx
5-CH(OB7)(CH2)2-£Hx
Na só
5-CH(OB8)(CH2)2-£Hx ) 5-CH(OB8)(CH2)2-£Hx
Na só
5-CH(OB9)(CH2)2-£Hx
5-CH(OB9)(CH2)2-£Hx
Na só
5-CH(0T)(CH2)2-£Hx
5-CH(OE5)(CH2)2-£Hx
HC1
5-CH(OB10) (CH2)2-£Hx
5-CH(0B10)(CH2)2-£Hx
Na só
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r> R 3 n< r4 szama l
| 41&. H | tBu 0 | |
| W, 1 | tBu 2 | |
| 'Mj’E > | tBu 2 | |
| Wi-· [ | tBu ) | |
| tBu Ο | ||
| Ί <? -F' | tBu 0 | |
| · * | tBu 0 | |
| ήΜ * | tBu 0 | |
| 4* H | tBu Ο | |
| tBu C | ||
| h | tBu ( | |
| tBu C | ||
| tBu C | ||
| f | tBu C | |
| tBu C | ||
| tBu C | ||
| tBu C | ||
| <??. * | tBu C |
5-CHÍOB11)(CH2)2-cHx
5-CHÍOB11)(CH2)2-cHx
Na só
5-CH(OB12)(CH2)2-tHx
5-CH(OB12)(CH2)2-SHx
Na só
5-CH(OCONH2)(CH2)2-cHx
5-CH(OB13)(CH2)2-£Hx
5-CH(OB13)(CH2)2-£Hx
Na só
5-CH(0Bz)(CH2)3-cHx 5-CH(0Asp)(CH2)3-£Hx
HC1
5-CH(0Lys) (CH2) 3-£Hx 2HC1
5-CHÍ0G1U) (CH2) 3-£Hx
HC1
5-CH(OB4)(CH2)3-£Hx
5-CH(0B4)(CH2)3-£Hx
Na só
5-CHÍOB5) (CH2) 3-£Hx
5-CH(OB5)(CH2)3-£Hx
Na só
5-CHÍOB6)(CH2)3-sHx
5-CH(0BS)(CH2)3-£Hx
Na só
5-CH(OE4)(CH2)3-£Hx « 3 .
- 1Q& 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- sr R3 pr R4 száma
| < H | tBu | C | |
| ^7^^' 1 | tBu | C | |
| I | tBu | 0 | |
| ,»€>?· 1 | tBu | (1 | |
| tBu | ( | ||
| í | tBu | ( | |
| 1λ06· * | tBu | (i | |
| YioT’ 1 | tBu | 0 | |
| tBu | c | ||
| tBu | ( | ||
| tBu | (1 | ||
| <2.16 ? | tBu | (1 | |
| ^12' * | tBu | 0 | |
| * | tBu | (1 | |
| K<Y. * | tBu | (1 | |
| Wa | tBu | 0 | |
| W-1 | tBu | 0 | |
| T2JT,1 | tBu | 1) |
5-CH(0B7)(CH2)3-cHx
5-CH(0B7)(CH2)3-cHx
Na só
5-CH(OB8)(CH2)3-cHx
5-CHÍOB8)(CH2)3-cHx
Na só
5-CH(OB9)(CH2)3-cHx
5-CH(OB9)(CH2)3-cHx
Na só
5-CH(0T)(CH2)3-£Hx
5-CH(OE5)(CH2)3-cHx
HC1
5-CH(OB10)(CH2)3-£Hx
5-CH(0B10)(CH2)3-cHx Na só
S-CHÍOB11)(CH2)3-cHx
S-CHÍOB11)(CH2)3-cHx Na só
5-CH(OB12)(CH2)3-cHx
5-CH(OB12)(CH2)3-tHx Na só
5-CH(OCONH2)(CH2)3-cHx
5-CHCOB13)(CH2)3-cHx
5-CHtOB13)(CH2)3-£Hx
Na só
5-CH(0Bz)(CH2)4-cHx « 0 i
- IQ* 7 ’
1. táblázat (folyt.)
A vegyület so^“ R3 szama
| 12 lí | { | tBu |
| 12.19.· | { | tBu |
| 1270. | i | tBu |
| i | tBu | |
| ilUi | 1 | tBu |
| 42«. | 1 | tBu |
| fjA : | I | tBu |
| í | tBu | |
| I | tBu | |
| /12». 1 | I | tBu |
| 422^· 1 | I | - tBu |
| AZÍ'S· 1 | I | tBu |
| nvx > | I | * tBu |
| 4131- > | I | I tBu ’i 1 |
| 4232· | í | ? tBu |
| I | tBu | |
| w. | I | tBu |
| I | tBu |
I) 5-CH(0Asp) (CH2)4-cHx HC1
5-CH(OLys)(CH2)4-cHx 2HC1 ϋ 5-CH(0Glu)(CH2)4-cHx HC1 ) 5-CH(OB4) ) 5-CH(OB4)
Na só ) 5-CH(0B3) ) 5-CH(OB5)
Na só ) 5-CH(OB6) ) 5-CH(OB6)
Na só
5-CH(OE4)
I) 5-CH(0B )
5-CH(OB7)
Na só
j) 5-CH(OB8) (j) 5-CH(OB8)
I Na só (?) 5-CH(OB9) φ 5-CH(OB9)
Na só
5-CH(0T)(CH2)4-cHx
() 5-CH(OE5) (CH2) 4-cHx
HC1 (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH2)4-cHx (CH_).-cHx
- 108 1. táblázat (folyt.)
A vegyület ST R3 R4 szama
| tBu | ||
| 4 2_Y 5 | tBu | |
| tBu | ||
| Ή29. 1 | tBu | |
| i | tBu | |
| 1 | tBu | |
| anj | tBu | |
| an i | tBu | |
| 42W 1 | £Bu | |
| [ | tBu | |
| 1 | í | ► tBu |
| [ r tBu | ||
| l | í | tBu |
| /ίχγ<3. ,i | Γ tBu | |
| μω, 1 | í | j- tBu |
| /1 7 C4. 1 G--' v | tBU | |
| Ίisi, i | tBu | |
| íí | tBu |
5-CH(OB10)(CH2)4-cHx
5-CHÍOB10)(CH2)4-cHx Na só (I 5-CHÍOB11) (CH2)4-£Hx (I S-CHÍOB11) (CH2) 4-£Hx
Na só (I 5-CH(OB12) (CH2) 4-cHx (I 5-CH(0B12) (CH2)4-tHx
Na só (I 5-CH(OCONH2) (CH2) 4-cHx (I 5-CH(OB13) (CH2) 4-cHx (I 5-CH(OB13) (CH2) 4-£Hx
Na só
5-(CH2)CH(OBz)-ςΗχ (I 5-(CH2)CH(OAsp)-ςΗχ HC1
5-(CH2)CH(OLys)-ςΗχ
2HC1
5-(CH2)CH(OGlu)-ςΗχ
HC1
() 5-(CH2)CH(OB4)-cHx
() 5- (CH2)CH(OB4) -ςΗχ
Na só
5-(CH2)CH(OB5)-£Hx
I) 5-(CH2)CH(OB5)-cHx
Na só ) 5-(CH2)CH(OB6)-ςΗχ < Ο .
- 1^9 1. táblázat (folyt.)
A vegyület s°r a* r3 r4 szama
| I i | tBU | |
| I | tBu | |
| /!λ · | i | tBu |
| 2 2 STr | I | tBu |
| { | tBu | |
| { | tBu | |
| 41£ο. i | i | tBu |
| í | tBu | |
| I | tBu | |
| 42^3 - ; | { | tBu |
| ^2^· | I | tBu |
| í | tBu | |
| tG G ‘ | I | tBu |
| íM | I | tBu |
| Ϊ | tBu | |
| nH· | í | tBu |
| 4 | í | tBu |
| 42^4' | I | tBu |
| 4U2. | 1 | tBu |
) 5-(CH2)CH(OB6)-ςΗχ
Na só
5-(CH2)CH(OE4)-cHx
5- (CH2)CHÍOB7)-cHx
5-(CH2)CH(0B7)-tHx
Na só
5-(CH2)CH(OB8)-£Hx
5-(CH2)CH(OB3)-CHx
Na só ) 5-(CH2)CH(OB9)-£Hx
5-(CH2)CH(OB9)-£Hx
Na só
5-(CH2)CH(OT)-£Hx
5-(CH2)CH(OE5)-£Hx
HC1 (I 5-(CH2)CH(0B10) -sHx
5-(CH2)CH(OB10) -£.Hx
Na só
5-(CH^CHCOB11)-cHx
5-(CH2)CH(OB11)-£HX
Na só
5-(CH2)CH(OB12)-tHx
5-(CH2)CH(OB12)-£Hx
Na só
() 5- (CH2) CH(OCONH2) -cHx
() 5-(CH2)CH(OB13) -£Hx φ 5-(CH2)CH(OB13)-cHx
Na só
4 ο
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r3 R4 szama
| r | tBu tBu | 0 0 | 5- (CH2)CH(OBz) (CH2)-cHx 5-(CH2)CH(OAsp) (CH2)-tHx HC1 | |
| i | tBu | (> | 5-(CH2)CH(0Lys) (CH2)-ςΗχ 2HC1 | |
| Λ2Χ i | tBu | 0 i | 5- (CH2)CH(0G1u) (CH2)-ςΗχ HC1 | |
| -rm· > | Í- | tBu | 5- (CH2)CH(OB4) (CH2)-cHx | |
| '!?<? i | t 1 I | tBu | 5- (CH2)CH(OB4) (CH2)-cHx Na só | |
| Ίλ^· f | 4 | tBu | 5- (CH2)CH(OB5) (CH2)-cHx | |
| Ί1<Κ>· H | i | tBu | ó | 5- (CH2)CH(OB5) (CH2)-cHx Na só |
| 1U4, f | 3 | tBu | q | 5-(CH2)CH(OB6)(CH2)-cHx |
| W * | 3 | tBu | q | 5-(CH2)CH(OB6)(CH2)-cHx Na só |
| W. t | tBu | d | 5-(CH2)CH(OE4)(CH2)-cHx | |
| -un * | tBu | d | 5- (CH2)CH(OB7) (CH2) -cHx | |
| uk·t | • | tBu | oí I | 5- (CH2)CH(OB7) (CH2)-cHx Na só |
| 4Z/6· t | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB8) (CH2)-tHx | |
| n^·1· | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB8) (CH2)-cHx Na só | |
| tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB9) (CH2)-cHx | ||
| * | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB9)(CH2)-cHx Na só | |
| a m l· | tBu | 0 | 5- (CH2) CH(OT) (CH2) - tHx |
< Ο .
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- $2· r3 szama
| I | tBu p i | ||
| 42_42_. | I | tBu 3 | |
| ϊ | tBu 0 | ||
| I | tBu 3 | ||
| ί | tBu 3 | ||
| i | ί | - | tBu 3 |
| l | tBu 3 | ||
| 4X0^· i | I í | tBu ) | |
| 4^.00· i | [ i | tBu ) | |
| ^OO, 1 | [ i | tBu 0 | |
| i | [ {· | tBu 0 | |
| · I | [ 1 | tBu 0 | |
| 12^3. i | [ [ | tBu 0 | |
| I | : r | tBu 0 | |
| i | i : r | tBu 0 | |
| tBu (1 | |||
| M | : | tBu ( | |
| β<] | tBu ( |
5- (CH2)CH(OE5) (CH2) -cHx HC1
5-(CH2)CH(OB10)(CH2)-cHx
5-(CH2)CH(OB10)(CH2)-cHx
Na só
5-(CH )CHÍOB11)(CH2)-cHx
5-(CH2)CHÍOB11)(CH )-cHx Na só
5- (CH2)CH(OB12) (CH2)-cHx
5-(CH2)CH(OB12)(CH2)-cHx Na só
5-(CH2)CH{OCONH2) (CH2) -cHx
5- (CH2)CH(OB13) (CH2)-cHx
5-(CH2)CH(OB13)(CH2)-cHx Na só
5-(CH2)CH(0Bz)(CH2)2-cHx
5-(CH2)CH (OAsp) (CH2)2-cHx HC1
5-(CH2)CH(OLys)(CH2)2-cHx 2HC1
5-(CH2)CH(OGlu)(CH2)2-cHx HC1
5- (CH2)CH(OB4) (CH2)2-cHx
5-(CH2)CH(OB4)(CH2)2-cHx Na só
5-(CH2)CH(OB5)(CH2)2-cHx
5-(CH2)CH(OB5)(CH2)2-£Hx
Na só
4 0 1
- ιρ 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- R? ^ R* 3 R 4 szama
| 4 ooj t 43(0· : | ! | tBu tBu |
| < i : | I > I 4 i | tBu |
| jUÍ- ' | I | tBu |
| ^1%. i | I | tBu |
| íl3P· ' | I | tBu |
| ti! 1 | [ | tBu |
| S í á / l | tBu | |
| tBu | ||
| ; | tBu | |
| /f'b'fO ’ i | tBu | |
| ί | ; | tBu |
| -1321· F | tBu | |
| (322 > | tBu | |
| Cib.1 | tBü | |
| (324. t | : | tBu |
| <527- ' | : | tBu |
| : | tBu | |
| tBu |
5-(CH2)CH(OB6)(CH )2-SHx
5-(CH2)CH(OB6)(CH ) -£Hx
Na só
5-(CH2)CH(0E4)(CH )2-£Hx
5-(CH2)CH(0B7)(CH )2-tHx
5- (CH2)CH(0B7) (CH2)2-£Hx
Na só
Ο 5-(CH2)CH(OB8) (CH2)2-tHx
i) 5-(CH2)CH(OB8) (CH2)2-£Kx
Na só
5-(CH2)CH(OB9) (CH2)2-£Hx
5-(CH2)CH(OB9) (CH2)2-£Hx
Na só
5- (CH2)CH(0T) (CH2) 2-cHx ( 5-(CH2)CH(0E5) (CH2)2-£Hx
HC1 ( 5-(CH2)CH(0B10) (CH2)2-£Hx
C 5- (CH2)CH(OB10) (CH2)2-£Hx
Na só
C 5-(CH^CHÍOB11) (CH2)2-£Hx
C 5-(CH^CHÍOB11) (CH2)2-£Hx
Na só
C 5-(CH2)CH(0B12)(CH2)2-£Hx
C 5-(CH2)CH(0B12) (CH2)2-cHx
Na só
C 5-(CH2)CH(OCONH2) (CH2)2-£Hx
C 5-(CH2)CH(OB13) (CH2)2-£Hx í 4 0 .
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
Qlfe ιρ.JK* R4
| £Bu i) | ||
| 4319. I | tBu Ο | |
| /3 30. i | tBu (1 | |
| 73 2'. i | tBu Ο | |
| i | tBu 0 | |
| 43 3?. ι | - | tBu (1 |
| 7323. f | tBu (1 | |
| 4333, f | tBu (i | |
| tBu ( | ||
| /133. f | tBu ( | |
| 1,10· t | tBu ( | |
| 4119. f | tBu C | |
| (33a i | tBu C | |
| tBu C | ||
| iSVl- í | tBu C | |
| 103.f | tBu C | |
| Ί33-3·1 | tBu 0 | |
| tBu 0 |
5-(CH2)CH(OB13)(CH2)2-cHx
Na só
5-(CH2)CH(OBz)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)CH(OAsp)(CH2)3-cHx HC1
5-(CH2)CH(OLys)(CH2)β-£Ηχ 2HC1
5-(CH2)CH(0G1u)(CH2)3-£Hx HC1
5-(CH2)CH(OB4)(CH2)3-cHx
5-(CH2)CH(0B4)(CH2)3-cHx Na só
5-(CH2)CH(OB5)(CH2)3-cHx
5-(CH2)CH(OB5)(CH2)3-£Hx Na só
5-(CH2)CH(OB6)(CH2)3-cKx
5-(CH2)CH(OB6)(CH2)3-£Hx Na só
5-(CH2)CH(OE4)(CH2)3-£HX
5-(CH2)CH(0B7)(CH2)3-cHx
5-(CH2)CH(OB7)(CH2)3-cHx Na só
5-(CH2)CH(OB8)(CH2)3-cHx
5-(CH2)CH(OB8)(CH2)3-£Hx Na só
5-(CH2)CH(OB9)(CH2)3-cHx
5-(CH2)CH(OB9)(CH2)3-cHx Na só « Ο
1. táblázat (folyt.) • ·· · ·♦
- LM A vegyület sorszáma
| (TO. ; | I | tBu 0 |
| W- | I | tBu 1) |
| W· : | tBu 0 | |
| í | tBu 3 | |
| I | tBu 3 | |
| I | tBu 0 | |
| I | tBu 0 | |
| «Ω. | i | tBu 0 |
| I | tBu 0 | |
| I | tBu () | |
| 1ia· I | l | tBu 0 |
| 1 | [ | tBu 0 |
| 1 | tBu 0 | |
| 43S9.i | tBu C | |
| Vi>6o. i | tBu C | |
| 47&1· 1 | tBU C | |
| 1 | tBu C | |
| tBu C |
- (CH,)CH(OT) (CH,) -cHx
5-(CH,)CH(OE5 * * * *)(CH,)3-cHx HC1
5-(CH,)CH(OB10)(CH,)3-£Hx
5-(CH,)CH(OB10)(CH,)3-cHx Na só
5-(CH,)CH(OB11)(CH,)3-£Hx
5-(CH,)CH(OB11) (CH,)3-cHx
Na só
5-(CH,)CH(OB12)(CH,),
5-(CH,)CH(OB12)(CH,)3
-χΗχ
- CHx
Na só
5-(CH,)CH(OCONH,)(CH,),-cHx
5-(CH,)CH(OB13)(CH,)3-cHx
5-(CH,)CH(OB13)(CH,)3-cHx
Na só
5-(CH,)CH(OBz)(CH,)4-£Hx
5-(CH,)CH(OAsp)(CH,)4-cHx HC1
5-(CH,)CH(OLys)(CH,)4-cHx 2HC1
5-(CH,)CH(OGlu)(CH,)4-cHx HC1
5-(CH,)CH(0B4)(CH,)4-cHx
5-(CH,)CH(0B4)(CH,)4-cHx Na só
5-(CH,)CH(OB5)(CH,)4-cHx 4 0 .
- 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor iF r3 R4 szama (
| 4 w. F | tBu Q | |
| 4^· F | : | tBu 0 |
| m· p | : | tBu 0 |
| 4UT-. * | : | tBu 0 |
| F | : | tBu 0 |
| 4369. f | tBu 0 | |
| f | tBu C | |
| F | [ | tBu C |
| [ | tBu C | |
| mv | l | tBu Ο |
| í | tBu 0 | |
| * | I | tBu (1 |
| I | tBu i) | |
| { | tBu Ü | |
| Wí : | i | tBu 3 |
| W, ' | { | tBu 3 |
| 43^. | < | tBu 3 |
| tBu 3 | ||
| i | tBu 3 |
5-(CH2)CH(OB5)(CH2)4-cHx
Na só
5-(CH2)CH(OB6)(CH2)4-cHx
5-(CH2)CH(OB6)(CH2) -£Hx Na só
5-(CH2)CH(0E4)(CH2)4-cHx
5-(CH2)CH(0B7)(CH2)4-£Hx
5-(CH2)CH(OB7)(CH2)4-£Hx Na só
5-(CH2)CH(OB8)(CH2)4-£Hx
5-(CH2)CH(OB8)(CH2)4-£Hx Na só
5-(CH2)CH(OB9)(CH2)4-£Hx
5-(CH2)CH(OB9)(CH2)4-£Hx Na só
5-(CH2)CH(OT)(CH2)4-cHx
5-(CH2)CH(OE5)(CH2)4-£Hx HCL
5-(CH2)2CH(OB10)-£Hx
5-(CH2)2CH(OB10)-£Hx Na só
5- (CH^CHÍOB11)
5- (CH2)CH(0B1:L) Na só
5-(CH2)CH(OB12)
5-(CH2)CH(OB12)
Na só
5-(CH2)CH(OCONH2)(CH2)4-£Hx (CH2)4-cHx (CH2)4-£Hx (CH2)4-cHx (CH_).-CHx < Ο
1. táblázat (folyt.)
A vegyület soir & r3 s zama '
| β/2. F | - | tBu 0 |
| tBu ) | ||
| 1 | tBu D | |
| o ’ | tBu 3 | |
| > | £Bu ) | |
| F | tBu 3 | |
| ΊΤ,/Ι f | tBu ) | |
| tBu ) | ||
| tBu 0 | ||
| iW· “ | tBu 0 | |
| tBu 0 | ||
| 150H· > | • | tBu 0 |
| tBu () | ||
| tBu (1 | ||
| <w· * | tBu (l | |
| fiU s | tBu <1 | |
| dT1 | tBu 0 | |
| ^02. F | tBu φ |
5-(CH2)CH(OB13)
5- (CH2)CH(OB13)
Na só (CH2) -cHx (CH2) 4-cHx
5-(CH2)2CH(OBz)(CH2)2-£Hx
5-(CH2)2CH(OAsp)(CH2)2-cHx HC1
5-(CH2)2CH(OLys)(CH2)2-cHx 2HC1
5-(CH2)2CH(0G1u)(CH2)2-cHx HC1
5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)2-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OB5)(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(OB5)(CH2)2-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OB6)(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(OB6)(CH2)2-£Hx Na só
5-(CH2)2CH(0E4)(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(OB7)(CH2)2-cHx
5-(CH )2CH(OB7)(CH2)2-cHx
Na só
5-(CH2)2CH(OB9)(CH2)2-£Hx
5-(CH2)2CH(OB8)(CH2)2-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OB9)(CH2)2-cHx
- ιρ 1. táblázat (folyt.)
A vegyület SO^ Κ2 R3 R4 s zama <
| tBu 0 | ||
| 4^2. i | í | tBu 3 |
| 47öS· ! | i | tBu 3 |
| /7^7. : | { | tBu 3 |
| A | { | tBu 3 |
| /[Húb, | < | tBu 3 |
| i | tBu 3 | |
| i | tBu i) | |
| I | tBu | | |
| Ϊ | tBu 0 | |
| /744- ] | I | tBu (1 |
| /17^. i | I | tBu 0 |
| I | tBu C | |
| 1 | I | tBu C |
| I | tBu C | |
| Aj |G- | [ | tBu C |
| /ΐγ!Τ. | I | tBu C |
| W. | I | tBu Q |
5-(CH2)2CH(OB9)(CH?)2-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OT)(CH?)?-cHx
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)2-£Hx HC1
5-(CH_)_CH(OB10)(CH_)_-cHx
ZZ zz
5-(CH2)2CH(OBiU)(CH?)?-£Hx Na só
5- (CH^CHÍOB11) (CH?) 2-£Hx
5- (CH2)2CH(OB1:L) (CH?) 2-£Hx Na só
5-(CH2)2CH(OB12)(CH?)?-£Hx
5-(CH?)2CH(OB12)(CH2)?-cHx
Na Sq
5-(CH2)?CH(OCONH2)(CH?)?-£Hx
5-(CH?)?CH(OB13)(CH?)?-£Hx
5-(CH?)?CH(OB13)(CH?)?-£Hx Na só
5-(CH?)?CH(OBz)(CH?)3-cHx
5-(CH?)?CH(OAsp)(CH?)3-£Hx HC1
5-(CH?)?CH(OLys)(CH?)3-£Hx 2HC1
5- (CH?) ?CH(OGlu) (CH?) 3-cHx 2HC1
5-(CH?)?CH(OB4)(CH?)3-£Hx
5-(CH?)?CH(OB4)(CH?)3-cHx
Na só ί * 3 ;
lo*
- 11Λ 1. táblázat (folyt.) • ·
A vegyület sor- r* R3 ,n< R4 száma
| 4^40· É | - | tBu | C |
| :í | - | t_Bu | C |
| Wl. :i | £BU | C | |
| * | £BU | C | |
| W3· < | £Bu | C | |
| 4γ2.7· H | £BU | C | |
| 47^· ] | £BU | C | |
| W· i | £BU | C | |
| 1 | tBu | C | |
| 47^. ! | [ | tBu | |
| M1. 1 | tBu | C | |
| nu i | í | tBu | ( |
| IN 3'· 1 | i | tBu | ( |
| mt > | : | tBu | ( |
| W30..Í | : | tBu | ( |
| i: | tBu | (1 | |
| πκ | i: | tBu | (1 |
| WC | H | tBu | (1 |
| vei, | H | tBu | ( |
5-(CH2)2CH(OB5)(CH2)3-cHx
5-(CH2)2CH(OB5)(CH2)3-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OB6)(CH2)3-cHx
5-(CH2)2CH(OB6)(CH2)3-cHx
Na só
5-(CH2)2CH(OE4)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)2CH(OB7)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)2CH(OB7)(CH2)3-£Hx
Na só
5-(CH2)2CH(OB8)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)2CH(OB8)(CH2)3-£Hx
Na só
5-(CH2)2CH(OB9)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)2CH(OB9)(CH2)3-£Hx
Na só
5-(CH2)2CH(OT)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)3-£Hx
HC1
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)3-£Hx Na só
5- (CH2)2CH(OB1:L) (CH2) 3-£Hx
5-(CH2)2CH(OB11)(CH2)3-tKx
Na só
5-(CH2)2CH(OB12)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)2CH(OB12)(CH2)3-£Hx
Na só · Q loy
1. táblázat (folyt.)
A vegyület S°r- tfS r3 , r4 s zama '
| i | - tBu p | |
| /173¾. i | - | tBu 3 |
| /yyo- 1 | - | tBu 2 |
| A77l· i | tBu 2 | |
| 47U· í | tBu Ο | |
| tBu 0 | ||
| ΑΜΛΛ, í | tBu (1 | |
| tBu ( | ||
| nvc· * | tBu C | |
| A777. f | tBu C | |
| I4U f | tBu C | |
| W. f | tBu C | |
| 47W. * | tBu C | |
| tBu C | ||
| 47η. l· | tBu C | |
| * | tBu C | |
| tBu C | ||
| (7-/Í Í· F | tBu C | |
| Λ 7 f | tBu C |
55(ch2)2chíoconh2)(CH2)3-cHx (CH2)2CH(OB13)(CH )3-cHx (CH2)2CH(OB13)(CH )3-cHx
Na só
55- (CH2)2CH(OBz) (CH2)4-cHx
5- (CH2)2CH(OAsp) (CH2> 4-cHx HC1
5- (CH2)2CH(OLya) (CH2)4*cHx
2HC1
5- (CH2)2CH(0G1u) (CH2)4-cHx HCl·
5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)4-cHx
5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)4-£Hx Na só
5- (CH2)2CH(OB5) (CH2)4-cHx
5- (CH2)2CH(OB5) (CH2)4-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OB6)(CH2)4-cHx
5-(CH2)2CH(OB6)(CH2)4-cHx Na só
5- (CH2)2CH(OE4) (CH2)4-cHx
5-(CH2)2CH(OB7)(CH2)4-£Hx
5-(CH2)2CH(OB7)(CH2)4-cHx
Na só
5-(CH2)2CH(OB8)(CH2)4-£Hx
5-(CH2)2CH(OB8)(CH2)4-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OB9)(CH2)4-cHx < · 3 .
w
- L26 1. táblázat (folyt.)
A vegyület S°r- r3 szama Λ ry'' R
| tBu 0 | ||
| I | tBu C | |
| 1 | tBu (i | |
| Λ76Ώ. 1 | tBu Ο | |
| 1 | tBu ) | |
| i | tBu 3 | |
| 1 | tBu 3 | |
| MA i | [ | tBu 0 |
| ΛΜ&Γ· 1 | tBu 0 | |
| A^GG· i | tBu 0 | |
| W· f | i | tBu 0 |
| * | tBu 0 | |
| ΛΜ6Α í | tBu 0 | |
| /(M· 1 | tBu 0 | |
| m’· 1 | [ | tBu 0 |
| [ | tBu 0 | |
| t | tBu 0 | |
| 1 | i | tBu 0 |
| 4A^- | [ | tBu 0 |
| 47¾. i | [ | tBu 0 |
| m· i | I | tBu 0 |
5-(CH2)2CH(OB9)(CH2)4-£Hx
Na só
5-(CH2)2CH(OT)(CH2)4-cHx
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)4-cKx
HC1
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)4-ςΗχ
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)4-ςΗχ Na só
5- (CH2) 2CH(OB1]·) (CH2) 4-ςΗχ
5- (CH2)2CH(OB13·) (ΟΗ2)4-ςΗχ Na só
5-(CH2)2CH(OB12)(ΟΗ2)4-ςΗχ
5-(CH2)2CH(OB12)(CH2)4-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OCONH2) (ΟΗ2)4-ςΗχ
5-(ch2)2CH(OB13)(ch2)4-ςΗχ
5-(CH2)2CH(OB13)(CH2)4-cHx Na só
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)5-ςΗχ
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)5-ςΗχ
Na só
-CH-CH-CH(OCH2 Ph)0-ςΗχ
5-CH-CH-CH(OCH2Ph)(ΟΗ2>Ο-ςΗχ
-CH-CH-CH (OCH2Ph) ((ΖΗ^Ο-ςΗχ
5-CH-CH-CH (OCH2Ph) (ΟΗ^Ο-ςΗχ
5-CH-CH-CH (OCH2Ph) (ΟΗ^Ο-ςΗχ
-CH-CH-CH(OCH2 Ph)0-cPn
5-CH-CH-CH(OCH2Ph)(ΟΗ2)Ο-ςΡη
- 1£1 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
.a-
| . h | tBu p tBu b | |
| l U K) · t | - | tBu 0 |
| F | tBu 0 | |
| W- f | • | tBu 0 |
| 44^' f | tBu 0 | |
| tBu 0 | ||
| tBu 3 | ||
| H6· i | tBu 3 | |
| 4^^' * | tBu 3 | |
| F | tBu 3 | |
| 4^9. í | tBu 3 | |
| ^90. ι | tBu 3 | |
| f | tBu 3 | |
| f | tBu 3 | |
| * | tBu 3 | |
| 4^94· H | tBu ) | |
| ^95- H | tBu ) | |
| /4^6’ H | tBu ) | |
| ^9^· H | tBu ) | |
| p | tBu Ο | |
| 4^¾. p | tBu i) | |
| /|SX)O- p | tBu 0 | |
| ή^01· p | tBu 0 | |
| 4SOZ, f | tBu 0 | |
| p | tBu 0 | |
| 4Wf,F | tBu 0 | |
| 4 * | tBu Φ |
5-CH=CH-CH (OCH2Ph) (CH^O-cPn
5-CH=CH-CH (OCH2Ph) (CH^O-cPn 5-CH=CH-CH(OCH2Ph)(CH )40-cPn 5-CH=C(CH2OCH2Ph)(CH2)-cHx 5-CH=C(CH2OCH2Ph) (CH^-cHx 5 -CH=C (CH2OCH2Ph) (CH^-cHx 5-CH=C(CH2OCH2Ph) (CH^-sHx 5-CH=C (CH2OCH2Ph) (CH^-cHx 5-CH=C(CH2OCH2Ph) (CH^-cHx 5-CH-C(CH2OCH2Ph)(CH2)7-£Hx 5-CH-C(CH2OCH2Ph)(CH2)-cPn 5-CH-C(CH2OCH2Ph) (CH^-cPn 5-CH-C (CH2OCH2Ph) (CH^-cPn 5-CH-C(CH2OCH2Ph) (CH^-cPn 5-CH=C(CH2OCH2Ph) (CH^-cPn 5-CH=C(CH2OCH2Ph) (CH^-cPn 5-CH-C(CH2OCH2Ph) (CH^-cPn. 5-CH(CH2OH) -£Hx 5-CH(CH2OH)(CH2)-cHx 5-CH(CH2OH)(CH2)2-sHx 5-CH(CH2OH)(CH2)3-£Hx 5-CH(CH2OH)(CH2)3-£Pn 5-CH(CH2OH)(CH2)4-£Hx 5-CH(CH2OH)(CH2)4-£Pn 5-CH(CH2OH)(CH2)5-£Hx 5-(CH2)CH(CH2OH)-£Hx 5-(CH2)CH(CH2OH)(CH2)-cHx 5-(CH2)CH(CH2OH)(CH2)2-£Hx < Ο *
- 1221. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
| I | tBu | |
| í | tBu | |
| I | tBu | |
| I | tBu | |
| I | tBu | |
| 4^41· | I | tBu |
| I | tBu | |
| I | tBu | |
| I | tBu | |
| ΧΓΊδ- 1 | i | tBu |
| Λ46. ι | I | tBu |
| i | [ | so9ch^ |
| [ | soch3 | |
| • | soch3 | |
| zl-Tjo. f | so2ch3 | |
| 4QÍ. F | so?ch3 | |
| m- f | soch3 | |
| tsit I. 1-1QQC t | soch3 | |
| 1-1QO1 1 | ||
| soch3 | ||
| m * | - | so2ch3 |
| - | soch3 | |
| HH· * | ÍPr | |
| 4T2Í· f | - | ÍPr |
| 1 | I | tBu |
| 1 | tBu |
5-(CH2)CH(CH2OH)(CH2)2-cPn
5-(CH2)CH(CH2OH)(CH2)3-cHx (> 5-(CH2)CH(CH2OH) (CH2) 3'CPn
5 - (CH-)CH(CH-OH) (CH_) -cHx
2 2 4 —
() 5-(CH2)CH(CH2OH) (CH2) 5-cHx
5-(CH2)2CH(CH2OH)-£Hx
5-(CH2)2CH(CH2OH)(CH )-cHx
5-(CH2)2CH(CH2OH)(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(CH2OH)(CH2)3-cHx
5 -(CH-)_CH(CH-OH) (CH_) -cHx
2 2 2 4 ~
Ο 5-(ch2)2ch(ch2oh) <ch2)5-chx (I 6-(CH2)O(CH2) 3-Imd (I 6-(CH2)O(CH2) 3-Imd (I 6-(CH2)O(CH2) 2-Imd (I 6-(CH2)O(CH2)2-Imd
6-(CH2)O(CH2)4-Imd (I 6-(CH2)O(CH2) -Imd
6-(CH2)-Imd fi—G- (CH2) - Imd----41—6—(CT2)3 Imd------(i 6-(CH2)3-Imd (i 5- (CH2)O(CH2) -Imd (i 5-(CH2)O(CH2)3-Imd
6-(CH2)-Bimd
Ο 6-(CH2)-Bimd
HC1 (i 6-(CH2)-Bimd
6-(CH2)3-Bimd
2*0.
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor jK r3 szama
É η
Π21. H
4X11. h {3T3<?· ii /ί$Γ29- n z/rva h xrY/· h
ΧΗΊ. h ^'73». H
4ΓΗΥ· h mr i:
42YG. η
A'tyl· H
Utt, H ^ry 9 h
17S0, ?
tBu tBu iPr ÍPr iPr iPr iPr
ÍPr
ÍPr
ÍPr
ÍPr
ÍPr
ÍPr
ÍPr
ÍPr iPr
ÍPr
ÍPr
ÍPr iPr
5-(CH2)O(CH2) 3-Bimd
5-(CH2)O(CH2) 2-Bimd
6-(CH2)O(CH2) 3-Bimd
Q 6-(CH2)O(CH2) 2-Bimd
P 6-(CH2)O(CH2) 4-Imd
HC1
6-(CH2)O(CH2) 4-Imd ) 6·(CH2)2O(CH2)2-Imd
HC1
6-(CH2)2O(CH2)2-Imd ) 6-(CH2)2O(CH2) 3-Imd
HC1 ) 6-(CH2)2O(CH2) 3-Imd ) 6-(CH2)2O(CH2)4-Imd
HC1
6-(CH2)2O(CH2)4-Imd
6-(CH2)3O(CH2)2-Imd
HC1
6-(CH2) 3O(CH2) 2-Imd
() 6- (CH2) 3O(CH2) 3-Imd
HC1
6-(CH2)3O(CH2) -Imd (I 6- (CH2) 3O(CH2) 4-Imd
HC1 (l 6-(CH2) 3O(CH2)4-Imd
6-(CH2)-Imd
HC1
6-(CH2)-Imd
- 1Τ4 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
| i | iPr | 6-(CH2)2-Imd HC1 | ||
| 1^'Z. | I | iPr | 6-(CH2)2-Imd | |
| I | iPr | ( | 6 -(CH2) -Imd HC1 | |
| /τγ-λ | I | iPr | ( | l 6-(CH2)3-Imd |
| i | I | iPr | ( | 6-(CH-).-Imd 2 4 HC1 |
| i | I | iPr | ( | 6-(CH2)4-Imd |
| U14· 1 | [ | iPr | ( | 6-(CH,)_-Imd z D HC1 |
| lir<t i | [ | IPr | ( | 6-(CH2)5-Imd |
| 41Γ3, í | [ | iPr | C | 6-(CH2)6-Imd HC1 |
| ΛΓ6Ο. f | [ | iPr | C | 6-(CH2)6-Imd |
| * | [ | iPr | c | 6-(CH2)?-Imd HC1 |
| [ | ÍPr | 0 | 6-(CH2)?-Imd | |
| 4TG3· 1 | : | tBu | 0 | 6- (CH2)0(CH2)2-Imd |
| 4Γ£7· 1 | c | tBu | 0 | 6- (CH2)O(CH2)3-Imd |
| /ΓζΓ. ι | tBu | 0 | 6-(CH2)0(CH2)4-Imd HC1 | |
| 4 C, ι | : | tBu | 0 | 6-(CH2)0(CH2)4-Imd |
| 45~G?. 1 | tBu | 0 | 5-(CH2)20(CH2) 2 - Imd HC1 | |
| i | tBu | 0 | 6-(CH2)20(CH2) 2-Imd HC1 | |
| 4Γ69.Ι | tBu | 0 | 6-(CH2)20(CH2)2-Imd |
· 5 .
- 125-1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
| /1^. H | r | tBu | 5-’CH2)2O(CH2)3-Imd | ||
| I | ! | HC1 | |||
| 4171. k | tBu | ( | • | 6-:CH2)2O(CH2)3-Imd | |
| HC1 | |||||
| h | tBu | ( | 6- (CH2)2O(CH2) -Imd | ||
| h | tBu | ( | 5- (CH2)2O(CH2)4-Imd | ||
| HC1 | |||||
| H | tBu | ( | 6-(CH2)20(CH2)4-Imd | ||
| HC1 | |||||
| •15M· h | tBu | ( | 6- (CH2)20(CH2)-Imd | ||
| TOC· h | tBu | < | 6-(CH2)3O(CH2)2-Imd | ||
| HC1 | |||||
| H | tBu | < | ) | 6-(CH2)30(CH2)2-Imd | |
| 45}?· H | tBu | < | ) | 6-(CH2)3O(CH2) -Imd | |
| HC1 | |||||
| H | tBu | c | ) | 6- (CH2) 3O(CH2) 3-Imd | |
| 4S> H | tBu | ( | ) | 6-(CH2)3O(CH2)4-Imd | |
| HC1 | |||||
| H | tBu | 9 | 6- (CH2) 3O(CH2) 4-Imd | ||
| TO2- H | tBu | 9 | 6-(CH2)-Imd | ||
| HC1 | |||||
| TOJ- H | tBu | o | 5-(CH2)-Imd | ||
| . TO7 h | tBu | 9 | 6 -(CH2)-Imd | ||
| tBu | ι | ) | 6-(CH2)2-Imd | ||
| i i | HC1 | ||||
| TOL i | - | tBu | ) | 5-(CH2)2-Imd | |
| 4$ '4 4, H | • | tBu | ) | 6-(CH2)2-Imd |
* Ο .
·· ··«· · ·· · ·
- 1^4 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r3 R4 szama '
tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu
OCH,
OCH, och3 och3 och3 och3
OCH, ) 6 - (CH,)- Imd
HC1 ) 5-(CH,) 3-Imd ) 6-(CH,)-Imd ) 6-(CH_)-Imd
4
HC1
6-(CH_).-Imd
4
6-(CH,)5-Imd
HC1
5-(CH,)5-Imd
|) 6-(CH,)5-Imd
6-(CH,)g-Imd | HC1
6-(CH,)g-Imd
6-(CH,)7-Imd
HC1
6-(CH,)7-Imd
6-(CH,)O(CH,),-Imd j HC1 (j) 6 - (CH,) 0 (CH,) , - Imd
Í 6- (CH,)0(CH,)3-Imd
HC1
6-(CH,)O(CH,),-Imd
j) 6 - (CH,) 0 (CH,) 4 - Imd HC1
6 -(CH,)0(CH,)4-Imd
6-(CH,),O(CH,),-Imd
HC1 « Ο ι
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- R3 r4 szama
| < H | - | OCH3 | 1 | 6-(CH2)20(CH2)2-Imd | ||
| 10 o$, | 1 | * | OCH3 | ( | 6-(CH2)2O(CH2)3-Imd HC1 | |
| . í | I | - | OCH3 | 9 | 6-(CH2)2O(CH2)3-Imd | |
| 7 61(0~- | I | - | och3 | 9 | 6-(CH2)20(CH2)4-Imd HC1 | |
| 76/7- h | h | och3 | c | 6-(CH2)2O(CH2)4-Imd | ||
| 4G(h H í | Γ | och3 | ( | 6-(CH2)30(CH2)2-Imd HC1 | ||
| </3· ( | I | och3 | ( | 6-(CH2)3O(CH2)2-Imd | ||
| 46/V· í | I | f | och3 | ( | ) | 6-(CH2)3O(CH2)3-Imd HC1 |
| ' 46 IS· i | I | ·· | och3 | ( | ) | 6-(CH2)3O(CH2) 3-Imd |
| /\(o(G> y | ** | och3 | < | ) | 6-(CH2)30(CH2)4-Imd HC1 | |
| a | - | och3 | < | ) | 6-(CH2)3O(CH2)4-Imd | |
| 7G/^ · ? | * | OCH3 | < | ) | 6-(CH2)-Imd HC1 | |
| 7 (ö 4 $1 i | I | * | OCH3 | ( | ) | 6-(CH2)-Imd |
| 76^ 1 | I | * | och3 | ) | 6-(CH2)2-Imd HC1 | |
| 7 6^ 1 * 1 | I | OCH3 | ) | 6-(CH2)2-Imd | ||
| /6/2:- 1 | I | och3 | ) | 6-(CH2)3-Imd HC1 | ||
| [ | och3 | ) | 6-(CH2)3-Imd | |||
| 70^6 | [ | och3 | ) | 6-(CH2)4-Imd HC1 | ||
| 4^s. | [ | och3 | ) | 6-(CH2)4-Imd |
‘ i ’
- 12#
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- RjZ R^ R3 pZ R4 száma <
| 46 2-6’ P | OCH3 |
| 1 í H | OCH3 |
| 46 2^' h | OCH3 |
| h | OCH3 |
| OCH3 | |
| 463 6 h | 0CH3 |
| 2612’ h | SCH3 |
| 4(/3¾1 h | SCH3 |
| 46 ΔΆ H | sch3 |
| H | SCH3 |
| 4 £36· h | SCH3 |
| Ί634> H | SCH3 |
| SCH3 | |
| /630 ·,Η | sch3 |
| 4640· h | sch3 |
| sch3 | |
| r SCH3 | |
| xj. 1* | sch3 |
) 6 -(CH2) -Imd
HC1 ) 6-(CH2)5-Imd
6-(CH2)6-Imd
HC1
6-(CH2)g-Imd
6-(CH2)7-Imd
HC1
6-(CH2)7-Imd
6-(CH2)O(CH2)2-Imd
HC1
5-(CH2)O(CH2)2-Imd
6- (CH2)O(CH2)2-Imd
6-(CH2)O(CH2)4-Imd
HC1
5-(CH2)O(CH2)4-Imd
HC1
6-(CH2)O(CH2) 4-Imd
6-(CH2)2O(CH2)2-Imd
HC1
5-(CH2)2O(CH2)2-Imd
HC1
Q 6-(CH2)2O(CH2)2-Imd
6-(CH2)2O(CH2)3-Imd
HC1 (| 5-(CH2)2O(CH2) 3-Imd | HC1
6-(CH2)2O(CH2)3-Imd • · « ·
- 1^9 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor ,R^ R3 r< R4 szama * i
4^'
76Y1 ' |i
H
07< ljí i
i í
Ί 0 7
Ϊ0Υ9- i (0^0. &
7by7 H
6 72- f H
70X^< H /657 á /6 y7 $
XG, h /0.3/ i
707?. Ψ
40370. H ( Q j[
4(00'7 H
SCH3 sch3
SCH3
SCH3
SCH3
SCH3 sch3
SCH3
SCH3 sch3
SCH3 sch3 sch3 sch3 sch3 sch3 sch3 sch3
í) 6- (CH2) 2O(CH2) 4-Imd HC1
5-(CH2) 0(CH2) -Imd
HC1
6-(CH2)20(CH2) -Imd (I 6-(CH2) 3O(CH2) 2-Imd
HC1
6-(CH2)30(CH2)2-Imd
6-(CH2)3O(CH2) -Imd
Ϊ HC1
6-(CH2)3O(CH2)3-Imd
Ó 6-(CH2)3O(CH2)4-Imd \ HC1
Q 6-(CH2)3O(CH2)4-Imd
6-(CH2)-Imd
HC1 (i 6-(CH2)-Imd (i 6-(CH2)2-Imd
HC1
Cl 6-(CH2)2-Imd
Ó 6-(CH_)_-Imd i 2 5
HCl (i 6-(CH2)3-Imd
6-(CH2)4-Imd
HCl
C 6-(CH2)4-Imd
6-(CH2)5-Imd
HCl i < 0 .
♦ 4« « · * ··»·**4 • * 4 * » *>« • · · 4 4·»· ··· ·· ··*· V·· 4·
Τ'Ό
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- R3 R4 szama '
| /{(dk 2- > | í í | SCH3 | 6-(CH2) 5-Imd ’i | |||
| 'Z & 0 3 | sch3 | 4 | 6-(CH2)6-Imd | | |||
| HC1 1 | ||||||
| * | sch3 | c | 6- (CH2)g-Imd | |||
| I1 | sch3 | c | 6- (CH2)7-Imd | |||
| HC1 | ||||||
| 4 66 6. : | sch3 | c | 6- (CH2)?-Imd | |||
| Ibtá-' | O-iPr | 0 | 5- (CH2)0(CH2)2-Imd | |||
| HC1 | ||||||
| 1 | O-iPr | c | 6-(CH2)0(CH2)2-Imd | |||
| HC1 | ||||||
| Akb?l· H | O-iPr | 0 | 6- (CH2)0(CH2)2-Imd | |||
| 1ÍU « | O-iPr | 0 | 5-(CH2)0(CH2)3-Imd | |||
| HC1 | ||||||
| 16H | 1 | O-iPr | 0 | 6- (CH2)0(CH2)3-Imd | ||
| HC1 | ||||||
| U U · H | O-iPr | 0 | 6-(CH2)0(CH2)3-Imd | |||
| « | O-iPr | 0 | 5-(CH2)0(CH2)4-Imd | |||
| HC1 | ||||||
| n· h | - | 0-iPr | 0 | 6-(CH2)0(CH2)4-Imd | ||
| HC1 | ||||||
| 46?£ | H | - | O-iPr | 0 | 6-(CH2)0(CH2)4-Imd | |
| U | H | - | 0-iPr | 1 | 2 | 6-(CH2)20(CH2)2-Imd |
| HC1 | ||||||
| 4fcW- | H 1 | - | 0-iPr | ) | 6-(CH2)20(CH2)2-Imd | |
| UU- | H | - | O-iPr | ) | 6-(CH2)20(CH2)3-Imd | |
| HC1 | ||||||
| Un | H | O-iPr | 3 | 6-(CH2)2O(CH2)3-Imd |
< * i .
- 131 - h ’ 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
| 46^0. | í | 0-iPr |
| i | 0-iPr | |
| 76^· | i | 0-iPr |
| 4 3 | í | 0-iPr |
| 46^- H | 0-iPr | |
| 7 | í | 0-iPr |
| Λ ' | í | 0-iPr |
| < | 0-iPr | |
| 4 6M· H | 0-iPr | |
| 4íJ9· h | O-iPr | |
| H | 0-iPr | |
| /Í&96 h | 0-iPr | |
| h | O-iPr | |
| H | 0-iPr | |
| fi | O-iPr | |
| * | O-iPr | |
| í | O-iPr | |
| í | O-iPr |
(J 6- (CH2)2O(CH2)4-Imd | HC1 (j 6- (CH2) 2O(CH2) 4-Imd
Ó 6-(CH2)3O(CH2)2-Imd HC1
Q 6-(CH2)3O(CH2)2-Imd
6-(CH2)3O(CH2)3-Imd
HC1 (I 6-(CH2) 3O(CH2) 3-Imd (I 6- (CH2) 3O(CH2) 4-Imd
HC1 (I 6- (CH2) 3O(CH2) 4-Imd 0 6-(CH2)-Imd
HC1
() 6-(CH2)-Imd
6-(CH2)2-Imd
HC1 ϋ 6-(CH2)2-Imd
6-(CH2)3-Imd
HC1 '0 6-(CH2)3-Imd ) 6-(CH,)„-Imd
4
HC1 ) 6-(CH,).-Imd
4 ) 6-(CH2)5-Imd
HC1 ) 6-(CH2)5-Imd (15 - 1321. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
| 4602 H t- | Ο-iPr (b | ||
| 46 03· | 0-iPr 0 | ||
| Λ 4^· H | Ο-iPr 0 | ||
| 0-iPr 0 | |||
| 4^02· | tBu 0 | ||
| tBu p | |||
| tBu 0 | |||
| tBu 0 | |||
| tBu 0 | |||
| i | tBu 0 | ||
| /KM · É | tBu i) | ||
| 4^00· ψ | tBu 0 1 | ||
| 44 á | tBu 0 | ||
| tBu 0 | |||
| 42^· * | tBu 3 | ||
| fí-ű· * | tBu 3 | ||
| 4Tiy· i | tBu 3 | ||
| 44^· 1 | tBu 3 | ||
| 4216, « | tBu 3 | ||
| * | l | tBu 3 | |
| tBu 3 | |||
| /^19· t | tBu 3 | ||
| tBu 3 | |||
| ι | tBu 3 | ||
| 1Τ-2.1 ι | - | tBu 3 | |
| 4 ' ι | - | tBu p |
6-(CH2)6-Imd
HC1
6-(CH2)g-Imd
6-(CH2)7-Imd
HC1
6-(CH2)?-Imd
5-CH(CH2OH)O-£Hx
-CH(CH2OH)0(CH2)-cHx
5-CH(CH20H)(CH2)O-£Hx
5-CH(CH2OH) (CH2)O(CH2) -cHx
5-CH(CH2OH)(CH2)2O-£Hx
5-CH(CH20H)(CH2)2O(CH2)-£Hx
5-(CH2)CH(CH2OH)O-£Hx
5-(CH2)CH(CH2OH)O(CH2)-cHx
5-(CH2)CH(CH2OH)(CH2)O-cHx
5-(CH2)CH(CH2OH)(CH2)O(CH2)-£Hx
5-(CH2)CH(CH2OH)(CH2)2O-£Hx
5-(CH2)CH(CH2OH)(CH2)20(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(CH2OH)O-£Hx
5-(CH2)2CH(CH2OH)O(CH2) -cHx
5-(CH2)2CH(CH2OH)(CH2)O-cHx
5-(CH2)2CH(CH2OH)(CH2)O(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(CH2OH)(CH2)2O-£Hx
5-(CH2)2CH(CH20H)(CH2)2O(CH2)-cHx 5-CH(CH2OB10)O-cHx 5-CH(CH2OB10)O(CH2)-£Hx 5-CH(CH2OB10)(CH2)O-£Hx
5-CH(CH2OB10)(CH2)0(CH2)-cHx /'G 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor r3 s zama
| H | ; tBu 1) | |||
| Γ£2£. | 4 | £.Bu 0 | ||
| s | * | tBu 0 | ||
| 471?· | H | tBu 0 | ||
| Η | * | tBu 0 | ||
| tBu 0 | ||||
| (W. | tBu 0 | |||
| (731- | - | tBu 0 | ||
| Í132-· | 4 1 | tBu 0 | ||
| 41/3. | H | - | tBu 0 | |
| (1 Jl- | l· | - | tBu 0 | |
| 1 | tBu 0 | |||
| H | - | tBu 0 | ||
| IW | 4 | - | tBu 0 | |
| 4 | - | tBu 0 | ||
| TfX). | H | - | tBu ( | |
| Vf't0- | H | - | tBu ( | |
| IW | H | - | tBu ( | |
| 1Tt3 . | 4 | -1 | tBu C | |
| - | tBu ( | |||
| 1 | tBu ( | |||
| p | - | tBu ( | ||
| p | - | tBu ( | ||
| 4141. | P | - | tBu ( | |
| /71?· | l· | L | - | tBu < |
| ό | í | - | tBu < | |
| I | i | - | tBu ( | |
| /jf-S'/· | I | I | - | tBu ( |
5-CH(CH20B10) (CH2)2O-£Hx
5-CH(CH2OB10) (CH,)20(CH2) -cHx 5-(CH2)CH(CH2OBÍ0)O-£Hx (CH2)CH(CH2OB10)0(CH2)-cHx (CH2)CH(CH2OB10)(CH2)O-cHx (CH2)CH(CH2OB10)(CH2)O(CH2)-cHx (CH2)CH(CH2OB10)(CH2)2O-cHx (CH2)CH(CH2OB10)(CH2)2O(CH2)-cHx (CH2)2CH(CH2OB10)O-£Hx (CH,),CH(CH,OB10)0(CH,)-cHx (CH2)2CH(CH2OBiU)(CH2)0-cHx (CH2)2CH(CH2OB10)(CH2)O(CH2)-cHx (CH2)2CH(CH2OB10)(CH2)2O-£Hx (CH2)2CH(CH2OB10) (CH2)2O(CH2) -CHx
5-CH(CH20B4)0-£Hx 5 - CH(CH20B4)0(CH2)-£Hx 5-CH(CH20B4)(CH2)0-£Hx 5-CH(CH20B4)(CH2)O(CH2)-cHx 5-CH(CH2OB4)(CH2)2O-£Hx 5-CH(CH2OB4)(CH2)2O(CH2)-£Hx
5-(CH2)CH(CH2OB4)O-cHx (CH2)CH(CH20B4)0(CH2)-£Hx (CH2)CH(CH2OB4)(CH2)0-£Hx (CH2)CH(CH20B4)(CH2)0(CH2)-cHx (CH2)CH(CH20B4)(CH2)20-cHx (CH2)CH(CH20B4)(CH2)2O(CH2)-cHx (CH2)2CH(CH20B4)0-£Hx (CH2)2CH(CH20B4)0(CH2)-cHx
555555555555555555- 1^4 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- R 3 r4 szama φΊ. i
7-yr. $ 4? , $ ικΐ ψ (4-^9. h
W;
Ο6Λ· H
X?63· í
W H m<?· H
I-U9- * Π>ΰ. H
CHl· H έ
IKH (^4· i w- » (T^· í (H?. i -mj’. A
Q19. κ tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu ϋ
Ó
Ó i
I t o o
Q ?
c c c c c c ó
5-(CH2)2CH(CH2OB4)(CH2)O-cHx
5-(CH2)2CH(CH2OB4)(CH2)O(CH2)-CHX
5-(CH2)2CH(CH2OB4)(CH2)2O-cHx
5-(CH2)2CH(CH2OB4)(CH2)2O(CH2)-cHx
5-CH(CH2OE5)O-£Hx
5-CH(CH2OE5)0(CH2) -£Hx
5-CH(CH2OE5)(CH2)O-£Hx
5-CH(CH20E5)(CH2)0(CH2)-cHx
5-CH(CH20E5)(CH2)2O-cHx
5-CH(CH20E5)(CH,)20(CH2)-cHx
5- (CH2)CH(CH2OES)O-£Hx
5- (CH2)CH(CH2OE5)0(CH2)-£Hx
5-(CH2)CH(CH2OE5)(CH2)0-£Hx
5-(CH2)CH(CH2OE5)(CH2)O(CH2)-cHx
5-(CH2)CH(CH2OE5)(CH2)2O-cHx
5- (CH2)CH(CH2OE5) (CH2)2O(CH2)-cHx
5- (CH2)2CH(CH2OE5)O-£Hx
5-(CH2)2CH(CH2OE5)O(CH2)-cHx
5- (CH2)2CH(CH2OE5) (CH2)O-cHx
5- (CH2)2CH(CH2OE5) (CH2)O(CH2)-£Hx
5- (CH2)2CH(CH2OE5) (CH2)2O-£Hx
5- (CH2)2CH(CH2OE5) (CH2)2O(CH2) -cHx
5-CH(CH2OB2)O-£Hx
- CH(CH2OB2)0(CH2)-CHX
5-CH(CH2OB2)(CH2)O-£Hx
5-CH(CH20B2)(CH2)O(CH2)-£Hx
5-CH(CH2OB2)(CH2)2O-£Hx
5-CH(CH20B2)(CH2)2O(CH2)-cHx
2*32
- wr 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
R4
| H<?O. | H | • tBu 1 - | (D | 5- (CH?)CH(CH?OB2)0 -cHx | |
| íj | ( | tBu | ( | 5-(CH?)CH(CH?0B2)0(CH?) -ςΗχ | |
| H | tBu | ( | 5-(CH?)CH(CH?OB2)(CH?)O-£Hx | ||
| έ * | tBu | Ó | 5- (CH?) CH(CH?OB2) (CH?)O(CH?) -cHx | ||
| /iyJ7· | ή | tBu | 5- (CH? ) CH(CH?OB2) (CH?)?O-£Hx | ||
| H i | tBu | <1 J | 5- (CH? ) CH(CH?0B2) (CH?)20(CH?)-£Hx | ||
| 47/6- | É | tBu | ! | 5-(CH?)?CH(CH2OB2)O-£Hx | |
| <W- | É | tBu | Φ 5 - (CH?)?CH (CH?OBZ)0(CH?)-£Hx | ||
| fc | tBu | <1 | 5-(CH?)?CH(CH?OB j (CH?)O-£Hx | ||
| HM | l· | tBu | p 5-(CH?)?CH(CH?OBZ)(CH?)0(CH )-cHx | ||
| R50. | tBu | 5-(CH?) ?CH (CH?OB^) (CH?) ?O-£Hx | |||
| ' A/9l· | H | tBu | 5- (CH?) ?CH(CH?OB2) (CH?)?O(CH?)-cHx | ||
| (742-- | H ! 5 | tBu | 5-CH(CH?OB10)O-cHx Na só | ||
| H i i | tBu | c | 1 5-CH(CH?OB1O)O(CH2)-£Hx Na só | ||
| (7W. | í | I | tBu | c | i 5-CH(CH?OB10) (CH?)O-£Hx Na só |
| ή | tBu | c | 5-CH(CH?OB10) (CH?)O(CH2)-cHx Na só | ||
| H9C | 1 | J | tBu | c | 5-CH(CH?OB10)(CH?)?O-£Hx Na só |
| IW | I | [ | tBu | c | 5-CH(CH?OB10)(CH?)?O(CH2)-cHx Na só |
| 7 iá. | } | [ | tBu | c | 5-(CH?)CH(CH?OB10)O-£Hx Na só |
A vegyület sorszáma
4^ - ιχ H^· i 7 ‘ í
H f ^AM· η f í
4^1, H
H h
H
1<£ο6. ή · íi
I
H t
4y9. ii r y (A). H y 44· h
Ί^λ· :i 1. táblázat (folyt.)
| tBu | ( | 5- (CH2)CH(CH2OB10)O(CH2) -cHx | |
| Na só | |||
| tBu | ( | 5-(CH2)CH(CH20B10)(CH2)0-cHx | |
| Na só | |||
| tBu | q | 5- (CH2) CH(CH20B10) (CH2)0(CH2) -cHx | |
| Na só | |||
| tBu | C | 5-(CH2)CH(CH20B10)(CH2)20-cHx | |
| tBu | Na só 5- (CH2) CH(CH2OB10) (CH2)20(CH2) -cHx | ||
| Na só | |||
| tBu | 9 | 5-(CH2)2CH(CH2OB10)O-cHx | |
| tBu | φ | Na só 5-(CH2)2CH(CH2OB10)O(CH2) -cHx | |
| Na só | |||
| tBu | I | 5- (CH2) 2CH(CH20B10) (CH2)0-cHx | |
| Na só | |||
| tBu | 5- (CH2) 2CH(CH20B10) (CH2)O(CH2) -cHx | ||
| Na só | |||
| tBu | < | ) | 5- (CH2) 2CH(CH2OB10) (CH2)2O-cHx |
| Na só | |||
| tBu | < | ) | 5- (CH2) 2CH(CH20B10) (CH2)20(CH2)-cHx |
| Na só | |||
| tBu | ( | ) | 5-CH (CH20B4) 0-sHx |
| Na só | |||
| tBu | ) | 5-CH(CH20B4)0(CH2)-cHx | |
| Na só | |||
| tBu | ) | 5-CH(CH2OB4)(CH2)0-£Hx |
Na só
J i
Qo 1. táblázat (folyt.)
| A vegyület sorszama < | R3 | R4 | ||||
| tBu | ( | 5-CH(CH2OB4) (CH2)O(CH2) -cHx Na go | ||||
| h í | tBu | 1 1 | 5-CH(CH2OB4)(CH2)20-tHx Na só j | |||
| yir. | r | tBu | 5-CH(CH2OB4) (CH2)2O(CH2) -tHx í Na só I | |||
| ϊ | I r | tBu | ( | 5-(CH2)CH(CH20B4)0-tHx 7 Na só | ||
| 4 H i | I r | tBu | c | 5-(CH2)CH(CH2OB4)O(CH2)-tHx Na só | ||
| 1ÍU I | [ f | tBu | < | ) | 5-(CH2)CH(CH2OB4)(CH2)0-£Hx Na só | |
| 1W· í | tBu | ( | > | 5-(CH2)CH(CH2OB4) (CH2)O(CH2)-cHx Na só | ||
| 1ÍM· f | : | tBu | ( | > | 5-(CH2)CH(CH20B4)(CH2)20-£Hx Na só | |
| i | 4 i | tBu | ( | > | 5-(CH2)CH(CH20B4) (CH2)2O(CH2) -tHx Na só | |
| i 1 | tBu | c | > | 5-(CH_)_CH(CHo0B4)0-tHx ZZ z Na só | ||
| 4^2-1 * | í 4 | tBu | ( | 1 | 5-(CH2)2CH(CH2OB4)O(CH2) - tHx Na só | |
| 4#1^ í | í | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(CH20B4)(CH2)0-cHx Na só | ||
| 4J2\ f | tBu | l | 5-(CH2)2CH(CH20B4) (CH2)O(CH2)-tHx Na só | |||
| Ό· i | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(CH2OB4)(CH2)2O-£Hx Na só |
- Ι^β' 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r* * 3 R szama (
W· f:
f:
Ff
H
H
L. fe
H
H
4^327 η /M3C. h h
H ^29· H h
tBu Φ tBu () tBu 0 i
tBu 0 tBu Ó i
tBu 0 tBu 0 tBu Q tBu Q tBu 0 tBu 0 tBu Ó tBu 0 í
tBu $
5-(CH2)2CH(CH2OB4)(CH2)2O(CH2)-cHx
Na só
5-CH(CH2OE5)0-tHx
HC1
5-CH(CH2OE5)0(CH2)-cHx
HC1
5-CH(CH2CE5)(CH2)0-tHx
HC1
5-CH(CH2OE5)(CH2)0(CH2)-tHx
HC1
5-CH(CH2OE5)(CH2)20-tHx
HC1
5-CH(CH2OE5)(CH2)2O(CH2)-cHx
HC1
5-(CH2) CH(CH2OE5)0-tHx
HC1
5- (CH2)CH(CH2OE5)O(CH2) - tHx
HC1
5-(CH2)CH(CH2OE5) (CH2)0-tHx
HC1
5-(CH2)CH(CH2OE5)(CH2)O(CH2)-CHx
HC1
5-(CH2)CH(CH2OE5)(CH2)2O-tHx
HC1
5-(CH2)CH(CH20E5)(CH2)20(CH2)-tHx
HC1
5-(CH2)2CH(CH2OE5)O-CHX
HC1
4 0 J
- 139^1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r3 r4 száma
| '/M |í | I i | tBu | |
| 1^2·· i | í | 1 f | tBu |
| H | - | tBU | |
| 1W’ K | tBu | ||
| 'ÍJN-T. H | tBu | ||
| 476. H | tBU | ||
| 1M h | tBU | ||
| /ti « | K | tBu | |
| H | tBu | ||
| 4ÍSO. | H | t tBu | |
| H | + tBu | ||
| wi. | H | tBu | |
| a | tBu | ||
| Α&ξ'-λ | rí | tBu |
5- (CH2)2CH(CH2OE* 5)O(CH2) -cHx
HC1
5-(CH,) ,ΟΗΟΗ,ΟΕ5)(CH2)O-cHx
HC1
5-(CH,),CH(CH,OE5)(CH,)O(CH,)-cHx HCL
5-(CH,),CH(CH,OE5)(CH2)2O-£Hx
HC1
5- (CH,) ,CH(CH,OE5) (CH,),0(01,) - cHx
HC1
5-CH(CH,OB2)O-£Hx
Na só
5-CH(CH,OB2)0(CH,)-£Hx
Na só
5-CH(CH,OB2)(CH,)O-£Hx
Na só
5-CH(CH,0B2)(CH,)O(CH,)-χΚχ
Na só
5-CH(CH,0B2)(CH,),0-£Hx
Na só
5-CH(CH,0B2)(CH,),O(CH,)-cHx
Na só
5-(CH,)CH(CH,OB2)O-£Hx
Na só
5-(CH,)CH(CH,OB2)O(CH2)-£Hx
Na só
5-(CH,)CH(CH,0B2)(CH,)O-tHx
Na só
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- & r3 - r4 szama
| 1^· | Γ | tBu | p | 5-(CH2)CH(CH20B2)(CH2)0(CH2)-cHx | |
| ’ | j | Na só | |||
| HSo'. | i | - | tBu | 9 | 5-(CH2)CH(CH20B2)(CH )20-cHx |
| Na só | |||||
| 4^11. H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(CH20B2)(CH2)20(CH2)-cHx | |
| Na só | |||||
| lé’r?. h | - | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(CH20B2)0-tHx | |
| 4 Ki | Na só | ||||
| H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(CH20B2)0(CH2)-tHx | |
| Na só | |||||
| Z<K<>. | ti | • | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(CH20B2)(CH2)0-tHx |
| Na só | |||||
| 4 6 (· | í | - | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(CH2OB2)(CH2)O(CH2)-tHx |
| Na só | |||||
| í | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(CH2OB2)(CH2)20-tHx | ||
| W3. | Na só | ||||
| í | tBu | 9 | 5-(CH2)2CH(CH2OB2)(CH2)2O(CH2)-tHx | ||
| Na só | |||||
| H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(CH2OB2)(CH2)3O(CH2)-tHx | ||
| Na só | |||||
| /ijGK | á | - | tBu | p | 5-CH(CH2OB2)-tHx |
| /|J6 Q>. | - | tBu | 9 | 5-CH(CH20B2)(CH2)-tHx | |
| / ^91 | tBu | 9 | 5-CH(CH20B2)(CH2)2-tHx 5-(CH2)CH(CH20B2)-tHx | ||
| 1W- | tBu | 0 | |||
| y6K | - | tBu | f | 5-(CH2)CH(CH20B2)(CH2)-tHx | |
| H | - | tBu | f | 5-(CH2)CH(CH20B2)(CH2)2-tHx | |
| ζην | « | - | tBu | 5-(CH2)CH(CH20B2)(CH2)3-tHx | |
| KU | P | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(CH20B2)(CH2)4-tHx |
«
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
R3 X R4
| TOL ψ | η | tBu (3 |
| TOL $ | - | tBu (i |
| 4 4 4 S, H | - | tBu (I |
| LLg h | - | tBu Q |
| TO?. H | - | tBu 9 |
| TO-L « | - | tBu 9 |
| 1 3LL h | - | tBu 9 |
| 1W. H | tBu (j | |
| WX H | - | tBu íj |
| 4 TO · H | i tBu Ó | |
| TO3. H | tBu (j | |
| TOL h | tBu (j í | |
| TOL H | i tBu C | |
| /Tol h | - | tBu C |
| TOL H | - | tBu C |
| W£· H | - | tBu C |
5-(CH2)CH(CH2OB2 *)(CH2) -CHX
- (CH2)2CH(CH2OB2)-ςΗχ
5-(CH2)2CH(CH2OB2)(CH2)-cHx
5-(CH_)_CH(CH OB2)(CH_),-cHx
- CH (CH2CB2) 4hx
Na só
5-CH(CH2C32)(CH2)-cHx
Na só
5-CH(CH2OB2)(CH2)2-£Hx
Na só
5-(CH2)CH(CH2OB2)-£Hx
Na só
5-(CH2)CH(CH2OB2)(CH2)-£Hx
Na só
5-(CH2)CH(CH2OB4)(CH2)-ςΗχ
Na só
5-(CH2)CH(CH2OB10)(CH2)-cHx
Na só
5-(CH2)CH(CH2OE5)(CH2)-ςΗχ
Na só
5-(CH2)CH(CH2OB2)(CH2)2-cHx
Na só
5-(CH2)CH(CH2OB4 * *)(CH2)2-cHx
Na só
5-(CH2)CH(CH2OB10)(CH2)2-cHx
Na só
5-(CH2)CH(CH2OE5)(CH2)2-cHx
Na só ο 2 ··*»·« » • · · · ν · * * · · · · · · · • · · · · · ··· ·
- 142 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- R< R jár R száma
| H | u | tBu | P | 5-(CH2)CH(CH2OB2)(CH2)3-cHx | |
| J i | Na só | ||||
| 4^00. | H | - | tBu | 9 | 5-(CH2)CH(CH2OB2)(CH2)4-cHx |
| ! | Na só | ||||
| H | - | tBu | 9 | 5-(CH2)CH(CH2OB2)(CH2)5-cHx | |
| í | Na só | ||||
| H | - | tBu | 9 | 5-(CH2)2CH(CH2OB2)-£Hx | |
| ! | Na só | ||||
| H | tBu | 9 | 5-(CH2)2CH(CH2OB2)(CH2)-cHx | ||
| Na só | |||||
| H | tBu | 5-(CH2)2CH(CH2OB2)(CH2)2-£Hx | |||
| Na só | |||||
| a^~ | H | ♦ | tBu | q | 5-CH(0H) (CH2)0-£Hx |
| 1M | H | * | tBu | 9 | 5-CH(0H)(CH2)O(CH2)-cHx |
| uu | H | tBu | 9 | 5-CH(0H)(CH2)O(CH2)2-cHx | |
| H | tBu | 9 | 5-CH(0H)(CH2)20-£Hx | ||
| 4M | H | tBu | d | 5-CH(0H)(CH2)20(CH2)-£Hx | |
| (0ŰO. | H | tBu | d | 5-CH(0H)(CH2)2O(CH2)2-£Hx | |
| /) t | H | tBu | c | 5-CH(0H)(CH2)30-£Hx | |
| 4 7°2· | H | f tBu | c | 5-CH(0H)(CH2)3O(CH2)-£Hx | |
| 4 0^3. | H | tBu | c | 5-CH(0H)(CH2)3O(CH2)2-£Hx | |
| 4 | H | • | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)0-£Hx |
| H | tBu | 0 | 5- (CH2)CH(OH) (CH2)O(CH2) -tHx | ||
| 1 006. | f tBu | c | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)O(CH2)2-cHx | ||
| fQ04· | y | + tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2O-£Hx | |
| 40o/. | y | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2O(CH2)-cHx | |
| 1509. | I· | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2O(CH2)2-£Hx | |
| [0(0. | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)30-£Hx |
- 14^1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- R3 R4 5 * * * * * * száma
4044.¥ h
(0Ü.H (ϋίΑ *
10/ΓH
70<Ίό. Hf
HA H|
W. ?t /3 ΙΟ. Ηf
Hf /l’ŐJ-l' Ht
Hi
Μ-· ΗI
Ηl
M k| /026. η[ /02· Ηí / 0 2_<? · Ht· /f0!^· H) /030, h[ /02'·H
B 12-' H /024·H
A CKN-é /(M.H
Π36.« / 0 H·¥ (M' h tBu 0 tBu ) tBu i) tBu I) tBu 0 tBu (I tBu 0 tBu (I tBu C tBu C tBu C tBu C tBu C tBu C tBu C tBu ű tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0
5- (CH2)CH(OH) (CH2) 3O(CH2) -cHx
5- (CH2)CH(OH) (CH2)3O(CH2) 2-cHx
5-(CH2)2CH(0H)(CH )O-cHx
5- (CH2)2CH(OH) (CH2)O(CH2) -cHx
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)O(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)2O-cHx
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)20(CH2)-cHx
5- (CH2)2CH(OH) (CH2)2O(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)3O-£Hx
5- (CH2)2CH(OH) (CH2)3O(CH2) -cHx
5- (CH2)2CH(OH) (ch2)3o(ch2)2-chx
5-CH(0H)(CH2)O-tPn
5-CH(0H)(CH2)O(CH2)-ςΡη
5-CH(0H)(CH2)0(CH2)2-cPn
5-CH(0H)(CH2)2O-£Pn
5-CH(0H) (CH2)2O(CH2)-tPn
5-CH(0H)(CH2)20(CH2)2-cPn
5-CH(0H)(CH2)3O-£Pn
5-CH(0H)(CH2)3O(CH2)-cPn
5-CH(0H)(CH2)3O(CH2)2-ςΡη
5- (CH2)CH(OH) (CH2)O-£Pn
5- (CH2)CH(OH) (CH2)O(CH2) - cPn
5- (CH2)CH(OH) (CH2)O(CH2) 2-tPn
5- (CH2)CH(OH) (CH2)2O-tPn
5- (CH2)CH(OH) (CH2)2O(CH2) - cPn
5- (CH2)CH(OH) (CH2) 20 (CH2) 2 -cPn
5-(CH2)CH(OH)(CH2)3O-£Pn
5-(CH2)CH(OH) (CH2)3O(CH2) -cPn
2*02
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- y R n< R száma '
4^29·¥ /tW A [ m. i
A wa A ( 5 ΎΑ. |l·
49Y6. Al· i9*}.|!· |9W· Aj4070. ih
40S0. ηI4 0S4 . ψ4962· i[
I
4926. ái4 0&. ijí /014. ημ
Η r 40P6 ir (%<0 Hr (<W· Hr (062- }[ /4 902. i:i40)6 7 · l·’.|(6)66 i:j(0)66· í: tBu φ tBu (I tBu (I tBu (I tBu <1 tBu (I tBu (I tBu 0 tBu 0 tBu (I tBu (I tBu Ο tBu 0 tBu (i tBu 0 tBu 0 tBu (i tBu (i tBu (i tBu (i tBu (i tBu (i tBu (i tBu (i tBu ( tBu (i tBu C tBu (
5- (CH2)CH(OH) (CH2) 30 (C«2 ) 2 - cPn
5-(CH2) 2CH(OH) (CH2)O-cPn
5-(CH2) 2CH(0H) (CH2)O(CH2) -cPn
5- (CH2) 2CH(OH) (CH2)O(CH2) 2-£Pn
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)2O-£Ph
5-(CH2) 2CH(OH) (CH2)2O(CH2) -ςΡη
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)2O(CH2)2-cPn
5-(CH2) 2CH(0H) (CH2)3O-tPn
5-(CH2)2CH(OH) (CH2)3O(CH2) -cPn
5- (CH2) 2CH(OH) (CH2) 3O(CH2) 2-cPn
5-CH(OB2)(CH9)0-tHx
5-CH(OB2)
5-CH(OB2)
5-CH(OB2)
5-CH(OB2)
5-CH(0B2)
5-CH(OB2)
5-CH(OB2)
5-CH(0B2)
5-(CH2)CH(OB^)(CH2)O-tHx (CH2)CH (OB2) (CH2)0(CH2)-cHx (CH2)CH(OB2) (ch2) 0 (CH2) 2 - tHx (CH2)CH(OB2)(CH2)2O-tHx / w 'vtiA (CH2)O(CH2)-cHx (CH2)0(CH2)2-£Hx (CH2)2O-tHx (CH2)20(CH2)-tHx (CH2)2O(CH2)2-cHx (CH2)3O-tHx (CH2)3O(CH2)-tHx (CH-)3O(CH2)2-tHx
5555- (CHJCH(OB^) (CH2)2O(CH2) - tHx
55552 2 (CH2)CH(OBZ) (CH2)2O(CH2)2-cHx (CH2)CH(OB2) (CH2)3O-tHx (CH2)CH(OB2) (CH2)3O(CH2)-tHx (CH2)CH(OB2) (CH2)30(CH2)2-tHx < 0 2 ns.
- 1>5 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor Ra $ szama
| 'í'teT l | I | tBu 0 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH )O-C.Hx | ||
| -V4&Í· | ί | tBu | 5- (CH2) 2CH(OB2) (CH2)O(CH2) -cHx | ||
| Η | tBu | 5- (CH2) 2CH(OB2) (CH2)0(CH2)2-£Hx | |||
| [Όλ ί | I | tBu | 5- (CH2) 2CH(OB2) (CH2)2O-£Hx | ||
| W· I | ! | tBu | ) | 5- (CH2) 2CH(OB2) (CH2)2O(CH2) -cHx | |
| I | tBu | ) | 5-(CH2)2CH(OB2) (CH2)2O(CH2)2-cHx | ||
| 4W. I | ί | tBu | ? | 5- (CH2) 2CH(0B2) (CH2) 3O-cHx | |
| |W. I | I | - | tBu | 3 | 5-(CH2)2CH(0B2) (CH2)3O(CH2) -cHx |
| ' Ί 0Κ. I | [ | - | tBu | ) | 5- (CH2) 2CH(OB2) (CH2)3O(CH2)2-cHx |
| Ί<346. ι | 1 | - | tBu | ) | 5-CH(OB2)(CH2)O-tPn |
| dQH ψ | - | tBu 0 | 5-CH(0B2)(CH2)O(CH2)-ςΡη | ||
| - | tBu | 3 | 5-CH(OB2) (CH2)O(CH2)2-ςΡη | ||
| • W6.1 | ί | - | tBu | 3 | 5-CH(0B2) (CH2)2O-£Pn |
| <tW· s | - | tBu | 3 | 5-CH(0B2) (CH2)2O(CH2)-ςΡη | |
| Η | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2) (CH2)2O(CH2)2-£Pn | |
| 4/911. Η | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)3Ο-ςΡη | |
| W1- Η | - | tBu | 0 | 5-CH(0B2) (CH2)3O(CH2)-£Pn | |
| ig<h. « | - | tBU | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)3O(CH2)2-£Pn | |
| 49lz- « | - | tBu | 0 | 5- (CH2)CH(OB2) (CH2)O-cPn | |
| 1¾½. 4 | - | tBu | 0 | 5- (CH2)CH(OB2) (CH2)O(CH2) -ςΡη | |
| 49&· > | ί | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB2) (CH2)0(CH2) 2 - ςΡη |
| 4<W· Η | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)2O-tPn | |
| Λ9!<3. 1 | Η | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB2) (CH2)2O(CH2) -cPn |
| χ9<?0· | ί | - | tBU | 0 | 5- (CH2)CH(OB2) (CH2) 20 (CH2) 2 - cPn |
| Í0O1· | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)3O-£Pn | |
| /991. | ί | - | tBu | 0 | 5- (CH2)CH(OB2) (CH2) 3O(CH2) -cPn |
| W | i | - | tBU | 0 | 5- (CH2)CH(OB2) (CH2) 30 (CH2) 2-£Pn |
| Κ I | - | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)0-cPh |
• * « · ·»
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r3 szama T
| H k | i | tBu 0. tBu 0 | 5-(CH2)2CH(OB2) (CH2)0(CH ) -£Pn 5-(CH2)2CH(OB2) (CH2)O(CH2) 2-cPn | |
| 4 W | H | 3 | tBu p | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)20-cPn |
| H | - | tBu 0 | 5-(CH2)2CH(OB2) (CH2)2O(CH2) - cPn | |
| 4 600- | H | - | tBu Φ | 5-(CH2)2CH(0B2)(CH2)20(CH2)2-cPn |
| ^00. | H | Γ | tBu 0 | 5-(CH2)2CH(0B2)(CH2)3O-cPn |
| /Lövi' | H | - | tBu () | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3O(CH2)-cPn |
| JL00I, | k | - | tBu φ | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3O(CH2)2-cPn |
| 2003, | i H | - | tBu ψ | 5-CH(OE5)(CH2)0-tHx |
| IO06, | H | - | tBu Θ | 5-CH(OE5)(CH2)0(CH2)-tHx |
| 200 5\ | H | - | tBu 0 | 5-CH(OE5)(CH2)0(CH2)2-tHx |
| H | - | tBu 0 | 5-CH(OE5)(CH2)2O-tHx | |
| H | - | tBu 0 | 5-CH(OE5)(CH2)2O(CH2)-tHx | |
| ioo# | H | - | tBu 0 | 5-CH(OE5)(CH2)2O(CH2)2-cHx |
| 20« 0· | H | - | tBu 0 | 5-CH(OE5)(CH2)3O-£Hx |
| 2o ΙΟ- | H | - | tBu 0 | 5-CHÍOE5)(CH2)3O(CH2)-£Hx |
| Ι o44. | H | tBu 0 | 5-CHCOE5)(CH2)3O(CH2)2-tHx | |
| lód | H | - | tBu 0 | 5-(CH2)CH(OE5)(CH2)0-£Hx |
| ao'.s | H | r | tBu 0 | 5-(CH2)CH(OE5) (CH2)O(CH2) - cHx |
| 10H | H | - | tBu 0 | 5-(CH2)CH(0E5) (CH2)O(CH2) 2-cHx |
| ?m· | h | *· | tBu Q | 5-(CH2)CH(OE5)(CH2)20-£Hx |
| 20 í^· | H | tBu 0 | 5-(CH2)CH(OE5) (CH2)2O(CH2) -£Hx | |
| 20 H’ | H | r | tBu 0 | 5-(CH2)CH(OE5) (CH2)2O(CH2) 2-tHx |
| 20 11 | H | - | tBu 0 | 5-(CH2)CH(0E5)(CH2)30-tHx |
| 20Ή | H | Γ | tBu 0 | 5-(CH2)CH(OE5) (CH2)3O(CH2) -tHx |
| X)M | .H | 7 | tBu 0 | 5-(CH2)CH(OE5) (CH2)3O(CH2) 2-cHx |
| 2021 | |H | - | tBu 0 | 5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)0-tHx |
| 10Ή | ’f | tBu 0 | 5-(CH2)2CH(OE5) (CH2)O(CH2) -cHx |
···· »» • * « • « • » · ·· v«««
4Q0
- 1>Ζ1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- „a, „2 3 4 száma
| Joli. | 1 | tBu | < | i 5 - (CH,),CH(OE5) (CH,)0(CH,),-cHx | |
| i | tBu | ( | ) 5-(CH,),CH(OE5)(CH,),0-cHx | ||
| Q-O2S. H | tBu | ( | 1 5-(CH,),CH(OE5)(CH,),0(CH,)-cHx | ||
| 2Ό2-6- H | tBu | ( | ) 5-(CH,),CH(OE5)(CH,),0(CH,),-cHx | ||
| M-l· H | tBu | C | ) 5-(CH,),CH(OE5)(CH,),0-cHx | ||
| 0-02^' | i | tBu | ( | ) 5-(CH2),CH(OE5)(CH,)3O(CH2)-cHx | |
| 2_€>2°l. | í | - | tBu | ( | ) 5-(CH,),CH(OE5)(CH,),0(CH,),-cHx |
| 2€>1C> H | tBu | ) 5-CH(OE5)(CH )0-£Pn | |||
| tBu | ) 5-CH (OE3 ) (CH,) 0 (CH,) -£Pn | ||||
| WSL· | H | tBu | Q 5-CH(0E5)(CH,)0(CH,),-£Pn | ||
| 3023. H | tBu | Ó 5-CH(0E5)(CH,),0-£Pn | |||
| íoX't·- H | - | tBu | ) 5-CH(OE3)(CH,),0(CH,)-£Pn | ||
| 1Ο1Γ. H | - | tBu | ? 5-CH(OE5) (CH,),0(CH,),-tPn | ||
| loK- h | - | tBu | ) 5-CH(OE5)(CH,),0-tPn | ||
| 2χ>». H | - | tBu | 3 5-CH(OE5)(CH,)3O(CH,)-cPn | ||
| H | - | tBu | 0 5-CH(0E3)(CH,)3O(CH,)2-tPn | ||
| χο M. H | - | tBu | 3 5-(CH,)CH(OE3)(CH,)0-£Pn | ||
| 2joyo. h | - | tBu | 3 5 -(CH,)CH(OE5) (CH,)0(CH,) -tPn | ||
| JLű'ff· H | - | tBu | 3 5 -(CH,)CH(OE5) (CH,)0(CH,),-cPn | ||
| 2űY2. H | - | tBu | ) 5-(CH,)CH(OE5)(CH ) 0-cPn | ||
| Lö73'· p | - | tBu· | 0 5 -(CH,)CH(OE5) (CH,),0(CH,) -cPn | ||
| i | - | tBu | 0 5-(CH,)CH(0E5)(CH,),0(CH,),-cPn | ||
| i | • | tBu | 0 5-(CH,)CH(0E5)(CH,)30-cPn | ||
| i | tBu | Q 5 - (CH,) CH (OE5) (CH,) ,0 (CH, ) - cPn. | |||
| W | * | tBu | 0 5- (CH, )CH(0E3) (CH,) ,0(01,) ,-cPn | ||
| 9^ | i | - | tBu | 0 5-(CH,),CH(OE5)(CH,)O-tPn | |
| 1 | - | tBu | 0 5-(CH,),CH(OE5)(CH,)O(CH,)-cPn | ||
| i | - | tBu | 0 5-(CH,),CH(OE5)(CH,)0(CH,),-cPn |
πι
1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | R3 | -n | ||
| sorszáma | R2- | |||
| lóri | H | Γ | tBu | |
| I r | tBu | 0 | ||
| á | í- | tBu | Φ | |
| H | <- | tBu | ||
| 2-0 S2- | r | tBu | Φ | |
| 2-0 SG · | H | ’r | £Bu | φ |
| É | r | tBu | 9 | |
| H | - | tBu | 9 | |
| H | - | tBu | 9 | |
| H | - | tBu | 0 | |
| %-£> G 4 > | H | r | tBu | 0 |
| íZoG3· | H | r | tBu | 0 |
| Α,ό&3>· | H | tBu | Ο | |
| 20) GH. | H | - | tBu | 0 |
| 2-C (A ’ | H | tBu | í 0 | |
| Gfo· | H | - | tBu | 0 |
| íloq. | H | - | tBu | Q |
| H | tBu | c | ||
| H | - | tBu | c | |
| h | - | tBu | c | |
| 2£>V· | ? | - | tBu | c |
| É | - | tBu | c | |
| έ | - | tBu | c | |
| - | tBu | c | ||
| ¥ | tBu | c | ||
| -2ol(3 < | H | tBu | c | |
| H | tBu | c | ||
| 20 3 ’ | H | tBu | 0 |
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)2O-cPn
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)2O(CH2)-cPn
5- (CH2)2CH(OE5) (CH2)2O(CH2)2-£Pn
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)3O-£Pn
5- (CH2)2CH(OE5) (CH2)3O(CH2)-cPn
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)30(CH2)2-£Pn
5-CH(OB10)(CH_)O-£Hx
5-CH(0BiU)(CH-)O(CH-)-£Hx
5-CH(0BiU)(CH2)O(CH2)2-£Hx
5-CH(0B10)(CH_)_0-£Hx 2
5-CH(OB±u)(CH_)_0(CH_)-ςΗχ
5-CH(0BiU)(CH2)20(CH2)2-£Hx
5-CH(0B10)(CH2)30-£Hx
5-CH(0B10)(CH2)3O(CH2)-£Hx
5-CH(OB10)(CH2)30(CH2)2-SHx
5-(CH-)CH(OB10)(CH-)O-tHx
5-(CH2)CH(0BiU)(CH2)O(CH2)-cHx
5-(CH-)CH(OB10)(CH-)O(CH-)_-cHx
5-(CH_)CH(0BXU)(CH-)-O-£HX
5-(CH-)CH(OBXU)(CH-)-O(CH-)-£Hx z - - z z z
5-(CH2)CH(OB±U)(CH2)20(CH2)2-cHx
5-(CH-)CH(OB10)(CH,),O-£Hx
5-(CH-)CH(0BXU)(CH_)-0(CH-)-ςΗχ z -- z j z
5-(CH-)CH(OBXU)(CH-),0(CH-)_-£Hx Ζ ηη z J ZZ
5- (σΗ2)2ΟΗ(ΟΒ-*·υ) (CH2)0-£Hx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)O(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)0(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)20-£Hx « Ο 2
- 14>1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
X
Ml·
W6· 2o£l· loM.
1O0O1004· 1001.
ZöO2>. '1007. ac<&. 1006.
1091 <2009.
l!or'
W·
Ml 0 (07. 1M. 2JO6i
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)2O(CH2)-CHx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)2O(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH ) 0-cHx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)3O(CH2)-CHx
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)3O(CH2)2-cHx
5-CH(0B10)(CH2)O-cPn
5-CH(0B10)(CH2)O(CH2)-cPn
5-CH(0B10)(CH_)O(CH_)-cPn
5-CH(0B u)(CH2)2O-£Pn
5-CH(OB10)(CH2)2O(CH2)-tPn
5-CHÍOB10)(CH2)2O(CH2)2-cPn
5-CH(0B10)(CH2)3O-£Pn
5-CH(0B10)(CH2)3O(CH2)-ςΡη
5-CH(OB10) (CH2)30(CH2)2-CPn
5-(CH2)CH(OB10)(CH2)0-£Pn
5-(CH2)CH(OB10)(CH2)O(CH2)-cPn
5-(CH2)CH(OB10)(CH2)O(CH2)2-£Pn
5-(CH_)CH(OB10)(CH9)9O-£Pn 2 10 z z
5-(CH2)CH(OBXU)(CH2)2O(CH2)-cPn
5-(CH2)CH(OB10)(CH2)2O(CH2)2-cPn
5-(CH2)CH(0B10)(CH2)3O-£Pn
5-(CH2)CH(OB10)(CH2)3O(CH2)-£Pn
5-(CH2)CH(OB10)(CH2)30(CH2)2-tPn
5-(CH_)9CH(OB10)(CH-)O-tPn z 10 z
5-(CH_)~CH(0Β±υ)(CH9)0(CH_)-cPn zz 10 z
5-(CH2)2CH(OBXU)(CH2)0(CH2)2-cPn
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)2O-£Pn
5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)2O(CH2)-cPn
139
1501. táblázat (folyt.)
A vegyület s°r- rT R* * * 3 pz R4 száma moX $ 2ΛΟ0. á 2 1 H
2141. h ο i12 h
2JI3· h
2-'X H
9JK2 h £116· H h
UK h 2119· H a n-o- h 2l2J- H 2111' É xux h 2l2?f· H 2 [ΖΓ. H 0JX6 · h 2/|2?- η Qí M h 2129. h oi39. h 1424· H 2121. H 213 3> i 5|3S. <· t f i í +
i tBu tBu tBu tBu tBu tBu φ i
tBu 0 tBu 0 tBu φ tBu φ tBu φ tBu (I tBu 0 tBu (I tBu 0 tBu φ tBu Cl tBu (I tBu (I tBu 0 tBu (i tBu (l tBu 0 tBu (i tBu (i tBu (i tBu 0 tBu C
5- (CH2)2CH(OB10) (CH2)20(CH2)2-cPn
5- (CH ) CH(OB10) (CH_),0-tPn
5- (CH2)2CH(0Bíu) (CH2)3O(CH2) -cPn
5- (CH2)2CH(OB10) (CH2)3O(CH2)2-cPn
5-CH(0B4)(CH2)0-cHx
5-CH(0B4)(CH2)0(CH2)-CHx
5-CH(0B4)(CH2)O(CH2)2-£Hx
5-CH(0B4)(CH2)2O-cHx
5-CH(0B4)(CH2)20(CH2)-£Hx
5-CH(0B4)(CH2)20(CH2)2-£Hx
5-CH(0B4)(CH2)30-£Hx
5-CH(0B4)(CH2)3O(CH2)-cHx
5-CH(0B4)(CH2)3O(CH2)2-cHx
5- (CH2)CH(0B4) (CH2)0-cHx
5-(CH2)CH(0B4)(CH2)0CH2)-cHx
5-(CH2)CH(OB4)(CH2)O(CH2)2-£Hx
5-(CH2)CH(OB4)(CH2)2O-£Hx
5- (CH2)CH(OB4) (CH2)2O(CH2) - c Hx
5-(CH2)CH(0B4)(CH2)20(CH2)2-cHx
5-(CH2)CH(OB4)(CH2)30-cHx
5- (CH2)CH(OB4) (CH2)30(CH2)-cHx
5-(CH2)CH(OB4)(CH2)30(CH2)2-cHx
5-(CH2)2CH(0B4)(CH2)0-cHx
5- (CH2)2CH(0B4) (CH2)0(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)O(CH2)2-cHx
5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)2O-cHx
5- (CH2)2CH(0B4) (CH2)2O(CH2)-cHx
5-(CH2)2CH(0B4)(CH2)2O(CH2)2-£Hx
- 1^1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- $2 r3 p R4 s zárna
| ik | I | tBu ' | ) | 5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)3O-cHx | ||
| I | tBu ' | ) | 5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)3O(CH2)-cHx | |||
| 2 1 4^. | Sí | tBu i | ) | 5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)3O(CH2)2-cHx | ||
| 1 13^- | F | I | tBu < | ) | 5-CH(0B4)(CH2)O-tPn | |
| a IS9- | H | tBu | ) | 5-CH(OB4)(CH2)O(CH2)-£Pn | ||
| 14 4Ί | H | tBu | ) | 5-CH(OB4)(CH2)O(CH2)2-cPn | ||
| F | I í | tBu | ) | 5-CH(OB4)(CH2)2O-£Pn | ||
| F | I | • | tBU | ) | 5-CH(OB4)(CH2)20(CH2)-cPn | |
| /MVS· | F | I | . | tBu | ) | 5-CHÍOB4)(CH2)2O(CH2)2-tPn |
| F | I | tBu | ) | 5-CH(OB4)(CH2)3O-£Pn | ||
| H | r | tBu | ) | 5-CH(OB4)(CH2)3O(CH2)-£Pn | ||
| im | F | { | • | tBu 9 | 5-CH(OB4)(CH2)3O(CH2)2-tPn | |
| H | tBu 0 | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)O-£Pn | ||||
| 1^· | H | - | tBu | 2 | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)O(CH2)-£Pn | |
| £(49· | F | I | - | tBu | 9 | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)0(CH2)2-ςΡη |
| sjsO- | H | - | tBu | ? | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)2O-£Pn | |
| 1^1- | H | - | tBu | Ö | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)2O(CH2)-cPn | |
| 1^1· | H | • | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)2O(CH2)2-cPn | |
| i^i | H | - | tBu | 9 | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)3O-£Pn | |
| 1!^4· | H | tBu | í> | 5-(CH2)CH(0B4)(CH2)3O(CH2)-cPn | ||
| H | (- | tBu | 9 | S- (CH2)CH(OB4) (ch2)3o(ch2)2-tPn | ||
| !(£$>. | H | T | tBu | 9 | 5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)O-£Pn | |
| 11^- | H | * | tBu | 9 | 5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)O(CH2) -cPn | |
| H | r | tBu | í) | 5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)0(CH2)2-cPn | ||
| 1!^· | É | r | tBu | i | 5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)2O-£Pn | |
| $4 &0- | I | i | j- | tBu | i | 5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)2O(CH2) -cPn |
| 2(6<· | I | I | í- | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)2O(CH2)2-ςΡη |
| 4101- | I | I | tBu | I | 5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)3O-£Pn |
1. táblázat (folyt.)
A vegyület so^ 9? & R3 zrt R4 szama
| I - tBu | ||||
| 1 | tBu tBu | () 0 | ||
| J Ί fefe | í1 | tBu | φ | |
| !C4· | Ϊ | í | tBu | (D |
| 2lU- | I | I | tBu | () |
| 3Hfc9. | I | I | r tBU | 0 |
| a- m | 1 | I | r tBU | 0 |
| <1(3-/. | E | I | tBu | 0 |
| I | i | tBu | 9 | |
| 3(13- | tBu | 0 | ||
| 5-m. | H | tBu· | 9 | |
| I | I | tBu | o | |
| I | I | tBu | 0 | |
| I | tBu | 0 |
5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)3O(CH2) -cPn
5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)3O(CH2)2-cPn
5-CH(OB2) (CH2)O-£Hx
Na só
5-CH(OB2)(CH2)O(CH2)-£Hx
Na só
5-CH(0B2) (CH2)O(CH2) 2-cHx
Na só
5-CH(OB2)(CH2)2O-£Hx
Na só
5-CH(OB2)(CH2)2O(CH2)-cHx
Na só
5-CH(OB2)(CH2)2O(CH2)2-cHx
Na só
5-CH(OB2)(CH2)3O-£Hx
Na só
5-CH(0B2)(CH2)3O-£HX
Na só
5-CH(OB2)(CH2)3O(CH2)2-£Hx
Na só
5- (CH2)CH(OB2) (CH2)O-£Hx
Na só
5- .(CH2) CH(OB2) (CH2)O(CH2) -cHx
Na só
5- (CH2)CH(OB2) (CH2)O(CH2)2-cHx
Na só
5-(CH2)CH(OB2) (CH2)2O-£Hx
Na só
LG
1X1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- Da „2 2 , száma R X R4
| üti: | Η | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)2O(CH2)-cHx | |||||
| Na | só | ||||||||
| 2179· | Η | - | tBu | ) | 5- | (CH2)CH(OB2) (CH2)2O(CH2) 2-cHx | |||
| Na | só | ||||||||
| W»· | I | I | - | tBu | ) | 5- | (CH2)CH(OB2)(CH2)3O-£Hx | ||
| Na | só | ||||||||
| 2-M1- | I | ί | - | tBu | ) | 5- | (CH2)CH(OB2)(CH2)3O(CH2)-cHx | ||
| Na | só | ||||||||
| ^n· | Η | - | tBu | ) | 5- | (CH2)CH(OB2)(CH2)3O(CH2)2-£Hx | |||
| Na | só | ||||||||
| aus- | Η | - | tBu | ) | 5- | (CH2)2CH(OB2) | (CH2)O-cHx | ||
| Na | só | ||||||||
| 2.1^· | Η | - | tBu | 1 | 3 | 5- | (CH2)2CH(OB2) | (CH2)O(CH2) -cHx | |
| Na | só | ||||||||
| Η | - | tBu | 3 | 5- | (CH2)2CH(OB2) | (CH2)O(CH2) 2-cHx | |||
| Na | só | ||||||||
| 1U6- | Η | - | tBu | 3 | 5- | (CH2)2CH(OB2) | (CH2)2O-£Hx | ||
| Na | só | ||||||||
| 2'Π | Η | tBu | ! P | 5- | (CH2)2CH(OB2) | (CH2)2O(CH2) -cHx | |||
| Na | só | ||||||||
| .1 | ί | tBu | 3 | 5- | (CH2)2CH(OB2) | (CH2)2O(CH2) 2-cHx | |||
| Na | só | ||||||||
| Η | tBu | 3 | 5- | (CH2) 2CH(OB2) | (CH2)3O-£Hx | ||||
| Na | só | ||||||||
| 2 40Ű. | Η | - | tBu | 0 | 5- | (CH2) 2CH(OB2) | (CH2)3O(CH2) -CHX | ||
| Na | só | ||||||||
| λ 491· | Η | - | tBu | 0 | 5- | (CH2)2CH(OB2) | (CH2)3O(CH2) 2-cHx | ||
| Na | só |
ΊΠ
- 15a—
1. táblázat (folyt.)
A vegyület so^~ R3 s zama
| XlVí· | í | tBu b |
| H | tBu ') | |
| í | tBu ϋ | |
| * | tBu 1) | |
| 2-106· | tBu p | |
| tBu b | ||
| 2_ι98· | rí | tBu 6 |
| írna. | Η | tBu 0 |
| 1 íbOO. | H | tBu 0 |
| 2.20-1. | ii ! í | tBu 0 |
| 002- | í ί fi | r tBu 0 |
| 2201· | i- tBu 0 | |
| 12-oV· | i | ί tBu 0 |
| 110-í. | ί tBu t |
5-CH(0B2) (CH2)O-cPn
Na só
5-CH(0B2) (CH2)O(CH2)-cPn
Na só
5-CH(OB2) (CH2)O(CH2)2-£Pn
Na só
5-CH(OB2)(CH2)2O-tPn
Na só
5-CH(OB2)(CH2)2O(CH2)-cPn
Na só
5-CH(0B2)(CH2)20(CH2)2-tPn
Na só
5-CH(0B2)(CH2)3O-£Pn
Na só
5-CH(OB2)(CH2)3O(CH2)-ςΡη
Na só
5-CH(OB2)(CH2)3O(CH2)2-tPn Na só
5-(CH2)CH(OB2)(CH2)O-£Pn
Na só
5-(CH2)CH(OB2)(CH2)O(CH2)Na só
5-(CH2)CH(OB2)(ch2)O(ch2)2
Na só
5-(CH2)CH(OB2)(CH2)2O-£Pn
Na só
5-(ch2)ch(ob2)(ch2)2o(ch2)
Na só i * ο 2
- ps'1. táblázat (folyt.)
| A vegyület | R3 | rí | R4 | |||
| sorszáma | ||||||
| μ | _ | tBu | í | 5- | (CH2)CH(OB2)(CH2)2O(CH2) -cPn | |
| 1 | I | Na | só | |||
| Η | 1 | tBu | 0 | 5- | (CH2)CH(OB2) (CH2)3O-cPn | |
| Na | só | |||||
| Η | Γ | tBu | 0 | 5- | (CH2)CH(OB2) (CH2)3O(CH2) -cPn | |
| Na | só | |||||
| női | Η | tBu | 0 | 5- | (CH2)CH(OB2)(CH2)30(CH2)2-cPn | |
| Na | só | |||||
| Η | - | tBu | 0 | 5- | (CH2)2CH(OB2)(CH2)O-cPn | |
| Na | só | |||||
| dJC | Η | - | tBu | 0 | 5- | (CH2)2CH(OB2) (CH2)O(CH2)-cPn |
| Na | só | |||||
| 11'2-- | Η | - | tBu | Q | 5- | (CH2)2CH(OB2) (CH2)O(CH2)2-cPn |
| Na | só | |||||
| 2M | Η | - | tBu | 0 | 5- | (CH2)2CH(OB2)(CH2)2O-£Pn |
| Na | só | |||||
| 22G- | Η | - | tBu | 0 | 5- | (CH2)2CH(OB2)(CH2)2O(CH2)-cPn |
| Na | só | |||||
| 2^1^' | Η | - | tBu | 0 | 5- | (CH2)2CH(OB2)(CH2)2O(CH2)2-cPn |
| Na | só | |||||
| 22 ffc>> | Η | tBu | 0 | 5- | (CH2)2CH(OB2) (CH2)3O-£Pn | |
| \ | Na | só | ||||
| 22 | Η | tBu | p | 5- | (CH2)2CH(OB2) (CH2)3O(CH2) -cPn | |
| 1 | Na | só | ||||
| £Z 1£ | * | tBu | 5- | (CH2)2CH(OB2)(CH2)3O(CH2)2-cPn | ||
| Na | só | |||||
| 111¾ . | i | t | tBu | t | 5- | CH(OE°)(CH2)0-£Hx |
HC1 w
- 156
1. táblázat (folyt.)
A vegyület so5 R> R3 szama -
| 1,222 . 222 4· | Η | τ ι 4 | tBu tBu | ( ( | 1 1 | 5-CH(OE5)(CH2)O(CH2)-cHx |
| HC1 | ||||||
| 5-CH(OE5)(CH2)0(CH2)2-cHx | ||||||
| HC1 | ||||||
| 222^. | Η | tBu | () | I | 5-CH(OE5)(CH2)20-£Hx HC1 | |
| 21241 | Η | * | tBu | ) | 5-CH(OE5)(CH2)2O(CH2)-cHx HC1 | |
| 2.214· | Η | - | tBu | 0 | 5-CH(OE5)(CH2)2O(CH2)2-cHx HC1 | |
| Η | - | tBu | 0 | 5-CH(OE5)(CH2)3O-£Hx HC1 | ||
| 012«’· | Η | - | tBu | 3 | 5-CH(OE5)(CH2)3O(CH2)-£Hx HC1 | |
| 211?· | Η | * | tBu | 3 | 5-CH(OE5)(CH2)3O(CH2)2-cHx HC1 | |
| α 12 2 · | Η | * | tBu | 3 | 5-(CH2)CH(OE5)(CH2)0-£Hx HC1 | |
| 22 29 · | Η | - | tBu | 0 | 5- (CH2)CH(OE5) (CH2)O(CH2)-£Hx HC1 | |
| 2^50. | Η | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OE5)(CH2)O(CH2)2-£Hx HC1 | |
| 22¼ | Η | • | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OE5)(CH2)20-£Hx HCI | |
| 2202· | Η | - | tBu | 3 | 5-(CH2)CH(OE5)(CH2)2O(CH2)-cHx HCI | |
| 22 22» | Η | - | tBu | P | 5-(CH2)CH(OE5)(CH2)2O(CH2)2-£Hx HCI |
’7c?
- 157 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sors zárna
| 2177, ¥ | tBu | f | 5-(CH?) CH(OE5)(CH?)3O-cHx | ||
| H | tBu | 0 | HC1 5-(CH?)CH(OE5) (CH?)3O(CH?) - cHx | ||
| Q.O.3C- | i H | tBu | 0 | HC1 5-(CH?)CH(OE5)(CH?)3O(CH?)?-cHx | |
| H | tBu | 0 | HC1 5-(CH?)?CH(OE5)(CH?)O-tHx | ||
| H | f» | tBu | 0 | HC1 5-(CH?)?CH(OE5) (CH?)O(CH?) -cHx | |
| £λ3β· | H | tBu | o | HC1 5-(CH?)?CH(OE5) (CH?)0(CH?) ?-cHx | |
| wo: | H | . | tBu | ö | HC1 5-(CH?)?CH(OE5)(CH?)?O-£Hx |
| í | - | tBu | p | HC1 5- (CH?) ?CH (OE5) (CH?) ?O (CH?) -cHx | |
| H | _ | tBu | 0 | HC1 5- (CH?) ?CH(OE5) (CH?)?O(CH?)?-cHx | |
| ολ7ι· | * | tBu | 0 | HC1 5-(CH?)?CH(OE5)(CH?)3O-cHx | |
| a | tBu | 0 | HC1 5-(CH?)?CH(OE5)(CH?)3O(CH?)-cHx | ||
| nV- | a | r | tBu | t ö | HC1 5- (CH?) ?CH(OE5) (CH?) 3O(CH?) ?-cHx |
| rm* | H | tBu | b | HC1 5-CH(OE5)(CH?)O-cPn | |
| k | L ί | tBu | b | HC1 5-CH(OE5)(CH?)0(CH?)-cPn |
HC1 /H I
- lőí 1. táblázat (folyt.)
A vegyület s°r- R.a ,R2 R3 n R szama r s
| 21^9. 21513. 2-254· | k í ú H H | tBu tBu tBu i tBu ι | ) 3 3 | 5-CH(OE5)(CH2)O(CH2)2-cPn ( | |
| HC1 j | |||||
| 5-CH(OE5)(CH2)20-cPn 1 | |||||
| HCL | |||||
| 5-CH(OE5)(CH2)2O(CH2)-cPn | |||||
| HC1 | |||||
| 5-CH(OE5)(CH2)20(CH2)2-cPn | |||||
| HC1 | |||||
| 2202- | H | tBu ι | 3 | 5-CHÍOE5) (CH2)30-tPn HC1 | |
| 2Ϊ«· | H | - | tBu 1 | ) | 5-CH(OE5)(CH2)30(CH2)-tPn HC1 |
| 225V- | H | - | tBu φ | 5-CH(OE5)(CIL·)3O(CH2)2-£Pn 5-(CH2)CH(0EK (CH2)0-£Pn í HC1 | |
| 2 W· | H | tBu | 3 | ||
| H | - | tBu | > | 5-(CH2)CH(OE5) (CH2)0(CH2) -£Pn HC1 | |
| 21«· | H | - | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OE5)(CH2)O(CH2)2-cPn HC1 |
| 22^· | H | - | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OE5)(CH2)2O-tPn HC1 |
| 1213. | H | 1 | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OE5) (ch2)2o(ch2) -cPn HC1 |
| 2160. | H | Ϊ | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OE5) (CH2)20(CH2) 2-cPn HC1 |
| 2261 | H | h | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OE5)(ch2)3o-tPn |
HC1
J 4 0 r 2
m.
- 1^9 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sorszáma
1%. G272 m
2_2.GA,
JLlkG·
0.26 S.
113°·
ÍWI· nn· w^· ^WÍ· rr
I\
HjHl·
ΗíHi
H
H
H
H
H
H I j* í
Ά tBu 0 tBu 0 tBu Ö tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu 0 tBu ÍO í
í tBu 0 i
tBu *0
5-(CH2)CH(OE5)(CH2)3°(CH2)-cPn
HC1
5-(CH2)CH(OE5)(CH2)3O(CH2)2-cPn
HC1
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)O-£Pn
HC1
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)O(CH2)-£Pn
HC1
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)O(CH2)2-cPn
HC1
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)2O-£Pn
HC1
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)2O(CH2)-cPn
HC1
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)2O(CH2)2-cPn
HC1
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)3O-tPn
HC1
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)3O(CH2)-cPn
HC1
5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)3O(CH2)2-cPn
HC1
5-CH(OB10)(CH2)O-£Hx
Na só
5-CH(OB10)(CH2)O(CH2)-£Hx
Na só
5-CH(OB10)(CH2)O(CH2)2-cHx
Na só < 0 i
Ν3
16^ 1. táblázat (folyt.)
R3
| 21} C· | ] | I | í- | tBu | 5-CH(OB10)(CH2)20-cHx | ||
| 1 | Na só | ||||||
| on?· | H | 1 | tBu | 5-CH(OB10) (CH2)2O (CH2) -cHx | |||
| Na só | |||||||
| I | I | tBu | c | 5-CH(OB10)(CH2)2O(CH2)2-cHx | |||
| Na só | |||||||
| 217-3- | έ f | tBu | c | 5-CH(OB10)(CH2)3O-£Hx | |||
| £Z&· | Na só | ||||||
| y | tBu | c | 5-CH(OB10)(CH2)3O(CH2)-cHx | ||||
| Na só | |||||||
| I | I | tBu | 9 5-CH(OB10)(CH2)3O(CH2)2-cHx | ||||
| Na só | |||||||
| 11^7· | H | tBu | C | 5-(CH2)CH(OB10)(CH2)0-£Hx | |||
| Na só | |||||||
| ιΐ«· | I | 1 | tBu | C | 5-(CH2)CH(0B10)(CH2)0(CH2)-cHx | ||
| £2^- | Na só | ||||||
| H | tBu | q 5-(CH2)CH(0B10)(CH )0(CH )2-cHx | |||||
| Na só | |||||||
| 11^1- | H | tBu | a 5-(CH-)CH(OB10)(CH_)-O-tHx i 2 2 2 | ||||
| n^· | Na só | ||||||
| H | tBu | 5-(CH2)CH(0B10)(CH2)2O(CH2)-cHx | |||||
| 217· | Na só | ||||||
| H | tBu | c | j 5-(CH2)CH(0B10)(CH2)2O(CH2)2-cHx | ||||
| Na só | |||||||
| 22 5·^' | i | tBu | q 5-(CH2)CH(0B10)(CH2)3O-£Hx | ||||
| 22^9- | Na só | ||||||
| I | tBu | ( | )j 5- (CH2)CH(OB10) (ch2)3o(ch2)-cHx | ||||
| Na só |
1^1
- 16Λ1. táblázat (folyt.)
| A vegyület S°r- s zama | R3 | Íí | R4 | |
| j | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0B10)(CH2)3O(CH2)2-cHx Na só | |
| 2 íj | • | tBu | 9 | 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)0-cHx Na só |
| £-191' h | * | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)O(CH2)-cHx Na só |
| 1193· H | - | tBu | ó | 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)O(CH2)2-cHx Na só |
| 17^· H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)20-£Hx Na só |
| mr. h | * | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)2O(CH2)-cHx Na Sq |
| H | μ | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)2O(CH2)2-£Hx Na só |
| H | i- | tBu | Q | 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)30-£Hx Na só |
| 77^' H | *· | tBu | Q | 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)3O(CH2)-cHx Na só |
| 21919. h | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)3O(CH2)2-£Hx Na só | |
| a V>o. h | r | tBu | 0 | 5-CH(OB10)(CH2lO-£Pn Na só |
| H | r | tBu | 0 | 5-CH(0B10) (CH2)O(CH2)-cPn Na só |
| 1207. H | i | tBu | 0 | 5-CH(OB10)(CH2)O(CH2)2-£Pn Na só |
| 12χ?2· h | - | tBu | c | 5-CH(0B10)(CH2)20-£Pn Na : só |
« Ο 2
- 1^2 1. táblázat (folyt.)
| A vegyü sorszáma | let & | R2 | R3 | R4 | ||
| '2-2 | F i l J | ( | tBu | ( | 1 | 5-CHÍOB10) (CH2)2O(CH2) -cPn Na só |
| H | tBu | ( | 1 | 5-CH(0B10) (CH2)2O(CH2)2-cPn Na só | ||
| ^2OQ< | H | - | tBu | ( | ) | 5-CH(OB10)(CH2)3O-cPn Na só |
| 2M | H | tBu | ( | ) | 5-CH(0B10) (CH2)3O(CH2) -£Pn Na só | |
| 2 < | H | - | tBu | '> | 5-CH(0B10)(CH2)3O(CH2)2-cPn Na só | |
| H | - | tBu | > | 5-(CH2)CH(OB10)(CH2)O-tPn Na só | ||
| H | - | tBu | 3 | 5-(CH2)CH(OB10) (CH2)O(CH2) -cPn Na só | ||
| 22Π· | H | • | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OB10) (CH2)O(CH2) 2-cPn Na só | |
| 22 12. | H | - | tBu | 9 i | 5-(CH2)CH(OB10)(CH2)2O-£Pn Na só | |
| 22 Ι2· | H | - | tBu | ) | 5-(CH2)CH(OB10)(CH2)2O(CH2)-cPn Na só | |
| 2ΉΗ· | H | - | tBu | 9 | 5-(CH2)CH(OB10)(CH2)2O(CH2)2-ςΡη Na só | |
| l^· | * | - | tBu | ? 1 | 5- (CH2)CH(OB10) (CH2) 3O-£Pn Na só | |
| 29 * | j I | tBu | i o ί ! I | 5-(CH2)CH(OB10)(CH2)3O(CH2)-cPn Na só | ||
| nn- | i H i | tBu | ó | 5-(CH2)CH(OB10)(CH2)3O(CH2)2-cPn Na só |
16>1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r2 r3 r4 s zama '
| :M’ ff i 2.W- li 112,0. « 211'· i 1312. a | r | tBu £Bu tBu tBu tBu tBu | Q 0 o o 0 | 5-(CH2)2CH(0B10)(CH2)0-cPh Na só 5-(CH2)2CH(0B10)(CH2)0(CH2)-cPn Na só 5-(CH2)2CH(0B10)(CH2)0(CH2)2-cPn Na só 5-(CH2)2CH(0B10)(CH2)2O-cPn Na só 5-(CH2)2CH(0B10)(CH2)2O(CH2)-cPn Na só | ||||
| 2113· i | 5-(CH2)2CH(0B10) Na só | (CH2)20(CH2)2-cPn | ||||||
| 2.12Ί· i | í | tBu | c | 5-(CH2)2CH(0B10) | (CH2)3O-tPn | |||
| Na só | ||||||||
| H | tBu | o | 5-(CH2)2CH(0B10) | (CH2)3O(CH2)-tPn | ||||
| Na só | ||||||||
| r— vj | K | 9 | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0B10) | (CH2)30(CH2)2-tPn | ||
| Na só | ||||||||
| 2 VI· h | tBu | 0 | 5-CH(OB4)(CH2)0- | tHX | ||||
| lllá | Na só | |||||||
| H | • | tBu | 0 | 5-CH(OB4)(CH2)O(CH2)-tHx | ||||
| Na só | ||||||||
| a | tBu | ) | 5-CH(0B4)(CH2)O(CH2)2-tHx | |||||
| Na só | ||||||||
| 2 510. h | tBu | 1 | 5-CH(OB4)(CH2)2C | >*tHx | ||||
| Ilit | I | Na só | ||||||
| H | tBu | 1 | 5-CH(OB4)(CH2)2O(CH2)-tHx |
Na só
J < O.í • « · · · · · • · « ♦ « · · • · · · ·»···*· • · *·*« «·· · ·
N.4
- 16K/
1. táblázat (folyt.)
A vegyület Sor_ Ra R2 r3 χ R4 száma s'
| 2132. |< | 1 | tBu p | 5-CH(0B4)(CH2)2O(CH2)2-cHx Na só | ||
| 441: (i | tBu | 5-CH(0B4)(CH2)3O-£Hx | ||
| Na só | ||||
| 1134. H | tBu b | 5-CH(OB4)(CH2)3O(CH2)-cHx | ||
| Na só | ||||
| 2.¾¾^ ji | tBu 0 | 5-CH(OB4)(CH2)3O(CH2)2-£Hx | ||
| Na só | ||||
| 2. 2> 3G- H | £Bu ( | 5- (CH2)CH(OB4) (CH2)O-£Hx | ||
| Na só | ||||
| 2TW. h | tBu ( | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)O(CH2)-£Hx | ||
| Na só | ||||
| 223^. H | tBu ( | ) | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)O(CH2)2-cHx | |
| Na só | ||||
| 1S50. h | tBu ( | ) | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)2O-cHx | |
| Na só | ||||
| X1Y0· H | tBu ( | ) | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)20(CH2)-cHx | |
| Na só | ||||
| H | tBu C | ) | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)2O(CH2)2-cHx | |
| Na só | ||||
| tBu ( | 1 | 5- (CH2)CH(OB4) (CH2)3O-£Hx | ||
| Na só | ||||
| τ2Ί3· h | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OB4)(CH2)3O(CH2)-cHx | |
| Na só | ||||
| 2334· H | ί | tBu | 1 | 5-(CH2)CH(OB4) (CH2)3O(CH2)2-cHx |
| í | Na só | |||
| 13¼ h | ί | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)O-£Hx |
Na só • * * · a ·
Μ
- 165 1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r3 r2 r3 pz r4 száma
| 2M· h 23 h | r | tBu p tBu 0 tBu 0 | 5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)O(CH2)- Na só 5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)O(CH2)2 Na só 5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)2O-cHx Na só | ςΗχ - ςΗχ | |
| M· h | * | tBu I | 3 | 5-(ch2)2ch(ob4)(ch2)2o(ch2) Na só | -ςΗχ |
| jM· H | - | tBu i | 3 | 5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)2O(CH2) Na só | 2-cHx |
| h | * | tBu 0 | 5-(ch2)2ch(ob4) <ch2)3O-£Hx Na só | ||
| 23M h | * | tBu | 3 | 5-(ch2)2ch(ob4) (ch2)3o(ch2) Na só | -ςΗχ |
| M Í3. H | - | tBu | 3 | 5-(ch2)2ch<ob4) (ch2)3o(ch2) Na só | 2-ςΗχ |
| M h | T | tBu | 3 | 5-CHÍOB4)(CH2)O-£Pn Na só | |
| 23SX· h | tBu | 3 | 5-CH(0B4) (CH2)O(CH2)-ςΡη Na só | ||
| 1W h | - | tBu | 3 | 5-CH(0B4) (CH2) 0 (CH2) 2-ςΡη Na só | |
| 23Π· A | <- | tBu | 3 | 5-CH(OB4)(CH2)2O-£Pn Na só | |
| MT H MA ψ | - | tBu tBu | i | 5-CH(0B4) (CH2)2O(CH2)-£Pn Na só 5-CHÍOB4) (CH2)2O(CH2) 2-tPn Na só |
* 0 \
A vegyület sorszáma
R2
| «60. | í1 - | tBu | 0 | 5-CH(0B4)(CH?)3O-cPn | |||
| t H | tBu | Na só 5-CH(0B4)(CH?)3O(CH?)-cPn | |||||
| «362. | > | Ϊ | tBu | c | Na só 5-CH(0B4)(CH?)30(CH?)?-CPn | ||
| « 63 1 | l· | i * | tBu | 0 | Na só 5-(CH?)CH(OB4)0-£Pn | ||
| 23 6« | H | tBu | c | Na só 5-(CH?)CH(OB4) (CH?)0(CH?) -£Pn | |||
| 2-362. | i | i | tBu | <; | Na só : 5-(CH?)CH(0B4) (CH?)0(CH?) ?-£Pn | ||
| 23 66. | t 1 | í | tBu | < | ) | Na só 5-(CH?)CH(0B4)(CH2)?0-£Pn | |
| 23 6« | • | tBu | Na só 5-(CH?)CH(0B4) (CH?)?0(CH?) -CPn | ||||
| 21U. | 1 | - | tBu | 3 | Na só 5-(CH?)CH(0B4) (CH?)?0(CH?) ?-cPn | ||
| 23 63. | H | tBu | ) | Na só 5 -(CH?)CH(OB4) (CH?)30-£Pn | |||
| «3 W- | H | - | tBu | Na só 5-(CH?)CH(OB4) (CH?)3O(CH?) -£Pn | |||
| 2331. | 1 | tBu | » | Na só 5-(CH?)CH(0B4)(CH?)3O(CH?)?-cPn | |||
| 2322. | Ϊ | - | tBu | ) | Na só 5-(CH?)?CH(OB4)(CH?)O-£Pn | ||
| i | tBu | ) | Na só 5-(CH?)?CH(0B4) (CH?)0(CH?) -£Pn | ||||
| Na só |
/(
16/ 1. táblázat (folyt.)
A vegyület SO1T Ra R2 R3 Xí R4 szama '
| ma- p | tBu | 0 |
| 2-3 ys· h - | tBu | () |
| 2-3%. H | tBu | Ψ |
| 23P- H | tBu | Ϊ o |
| 13< H ► | tBu | |
| nw. h | tBu | 0 |
| 13%. h | tBu | o |
| h | sch3 | 8 |
| H | sch3 | 8 |
| J-3 Á 3 > H | sch3 | o |
| i'/* H | sch3 | o |
| 23<5í. h | sch3 | i ? |
| 13%. h | sch3 | i P i i |
| m-l | sch3 | I ) |
5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)0(CH2)2-cPn
Na só
5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)2O-cPn
Na só
5-(CH2)2CH(OB4) (CH2)2O(CH2) -cPn
Na só
5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)2O(CH2) 2*cPn
Na só
5-(CH2)2CH(OB4)(CH2)3O-cPn
Na só
5-(CH2)2CH(OB4) (CH2)3O(CH2) -cPn Na só
5- (CH2)2CH(OB4) (CH2)3O(CH2) 2-cPn Na só
6- (CH2)O(CH^)3-Imd maleinsavso
6-(CH2)O(CH2) -Imd fumársavas só
6- (CH2) 0 (CH2) 3-Imd borkősavsó
6-(CH2)0(CH2) -Imd borostyánkősavsó
6-(CH2)0(CH2) -Imd benzoesavas só
6-(CH2)0(CH2)3-Imd
HBr
6-(CH2)O(CH2)3-Imd ch3so3h i * Ο 2
1. táblázat (folyt.)
A vegyület SO1T R* K2 r3 szama
TlU. ά J.
2-2^1- a {,
22^. ΐ í
l h
2-3%. 9 tBu tBu tBu tBu iPr iPr
ii ii f
!
ji
H
H
2γο.3> H ' H
1/ΰζ, H
7Y Ό-Q t
Z^oJ0, a αγήο·
ΛΗ72.
i
I
Ϊ
Ϊ i
i i
(CH2)2CH(OB1)(CH2)2-cHx (ch2)chíobd ích2)4-chx (CH2)2CH(OB1)(CH2)5-cHx 5-CH(OB2)(CH )2-cHx
6-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3-cHx
6-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3-£Hx Na só
5- (CH„) ,C(-0) (CH„)„-cHp
555tBu tBu
C(CH3)2CH20Me
5tBu tBu tBu tBu tBu iPr tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu tBu (CH2)2CH(OH)(CH2)-£Hx (CH2)2CH(OF1)(CH2)-£Hj (CH2)2CH(OD1)(CH2)-£Hj Na só
5- (CH2) 2CH(OB1) (CH2) -£Hj
5- (CH2)2CH(OE2) (CH2) -£Hj
5- (CH2)2CH(OB3) (CH2) -£Hj
6- CH=CH-C(=0)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)2C(-0)(CH2)3-Ph
5-(CH2)C(=O)(CH2)2-Ph
5-(CH2)2C(=O)(CH2)2-£Pn
5-(CH2)4C(=O)(CH2)2-£Pn
5-(CH2)C(=0)(CH2)3-£Pn
5-(CH2)2C(=O)-£Pn (CH2)C(«O)(CH2)2-£Pn (CH2)4C(=O)-£Pn (CH2)3C(=O)(CH2)2-£Pn (CH2)3C(»0)(CH2)-£Pn
65555551 1 Ο 2
- 169 / ra.
| A vegyület sorszáma < | R3 | X | R4 | |
| tol if | tBu | 0 | 5- (C?:2) 3C(=0) (CH2) 3-cPn | |
| I μ | tBu | 0 | 5-(CH2)C(=O)-cPn | |
| TOL H | >- | tBu | <P | 5-(CH2)2C(=O)(CH2)3-cPn |
| TOb. k | - | tBu | 9 | 5-(CH2)4C(=O)(CH2)3-cPn |
| 2-^4 H | - | tBu | o | 5-(CH2)C(=O)(CH2)-cPn |
| TOL H | - | tBu | 9 | 5-(CH2)2C(=O)(CH2)4-cPn |
| Χΐβ. H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4C(=O)(CH2)4-cPn |
| ^110. H | tBu | 9 | 5-(CH2)3C(=O)-ςΡη | |
| 2-M2J. h | tBu | 5-(CH2)C(=O)(CH2)5-cPn | ||
| LTO- H | • | tBu | 5-(CH2)3C(=O)(CH2)4-tPn | |
| 2.TO- η | r | tBu | b | 5-(CH,),0(-0)(CH,)ς-cPn |
| TO2-L h | j- | tBu | 9 | 5-(CH2)3C(-O)(CH2)5-cPn |
| 2 4 2Γ· h | tBu | ö | 5-(CH2)C(-O)(CH2)4-£Pn | |
| íuGZG · H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4C(=0)(CH2)5-cPn |
| 2-4 27. H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-Ph |
| H | - | tBu | o | 5-(CH2)4CH(0H)(CH2)2-cPn |
| ^424- H | * | tBu | 0 | 5- (CH2)4CH(0H) (CH2)4-cPn |
| X4 30. H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)5-ςΡη |
| 2-434 H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H)(CH2)5-cPn |
| 2432- H | - | sch3 | 0 | 6-(CH2)0(CH2)3-Imd(2-Et) |
| 2-433. H | - | iPr | 0 | 6-(CH2)0(CH2)3-lmd |
| 2-4^ H | - | iPr | P | 6-(CH2)0(CH2)2-Imd |
| 243-4 H | - | ch3 | b | 6-(CH2)0(CH2)3-Imd |
| HC1 | ||||
| 243^· H | - | tBu | b í | 5-(ch2)2ch(oh)(ch2)8ch3 |
| 2-W-H | tBu | P | 5-(ch2)2ch(oh)(ch2)1qch3 | |
| 2-4 3?. H | i- | tBu | ö | | 5-(ch2)2ch(ob2)(ch2)8ch3 |
| 2ΛΚη | - | tBu | 0 | 5-(ch2)2ch(ob4)(ch2)qch3 |
• · · ·
1. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- r3 szama
| b | tBu | |
| 2-4 41· H | tBu | |
| 2-442· H | tBu | |
| 2443· h | tBu | |
| H | OtBu | |
| tBu | ||
| 2KG t | tBu | |
| 24 H j | tBu | |
| tBU | ||
| 24 49. t | tBu | |
| 2 4 ΧΌ. f | tBu | |
| 2^4. h | tBu | |
| 2422. h | tBu |
) 5-(CH2)2CH(OB10)(CH2)gCH3 ) 5-(ch2)2ch(oe5)(ch2)9ch3 ) 5-CH(0H)(CH2)1qCH3 o s-(ch2)2ch(oh)(ch2)8ch3
6-(CH2)O(CH2) -Imd
HC1
5 -CH2-Imd
HC1
5-CH2-(2-EtImd)
HC1
5-CH2-(2-EtImd)
5-CH2-Imd
() 5-CH2- (2-MeImd)
5-CH2-(4,5-diMeImd)
5-(CH2)2-Imd
5-(CH2)3-Imd »···
- 171 -
2. táblázat
| A vegyület sor- R a | R2 | R3 | n | R4 |
| száma |
| 2 -1 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)-cHx | |
| 2-2 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH2)-CHx | |
| 2-3 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH2)2-£Hx | |
| 2-4 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH2)3-£Hx | |
| 2-5 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 2-6 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH2)5-cHx | |
| 2-7 | H | H | tBu | 1 | 5-CH(OH)(CH2)6-£Hp |
| 2-8 | 2-Br | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH2)5-£Pn | |
| 2-9 | 2-Br | H | tBu | 1 | 5-CH(OH)(CH2)4-£Hp |
| 2-10 | 2-C1 | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH2)3-£Hx | |
| 2-11 | H | tBu | 0 | 5-CH(OH)(CH2)2-£Pn | |
| 2-12 | H | tBu | 0 | 5- (CH2)CH(0H) -£Hx | |
| 2-13 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 2-14 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-£Hx | |
| 2-15 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-£Hx | |
| 2-16 | 2-Me | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-cHx | |
| 2-17 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-£Hp | |
| 2-18 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)2-cPn |
| 2-19 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 2-20 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)-£Hp | |
| 2-21 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH)-£Hx | |
| 2-22 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 2-23 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 2-24 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(0H)(CH2)3-£Hx | |
| 2-25 | 2-Br | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)2-£Hp |
| 2-26 | H | - | tBu | 0 | 5- (CH2) 3CH(OH) (CH2) -cPn. |
| 2-27 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH)-£Hp |
• ·· · ·« • •♦4 • · · * * * €··· ··· »··> · ·
- 172 -
| 2. táblázat | (folyt.) | |
| A vegyület sor- Ra száma | R2 R3 | n R4 |
| 2-28 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(OH)-cHx |
| 2-29 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(0H)(CH2)-cHx |
| 2-30 | H | - | tBu | 0 | 5- (CH2)4CH(OH) (CH2) 2-cLíx |
| 2-31 | H | - | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(CH)(CH2)-cHp |
| 2-32 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)4CH(OH)-cPn |
| 2-33 | ' H | tBu | 0 | 5-CH(OH)Ph | |
| 2-34 | H | tBu | 0 | 5-CH(0H)(CH2)3Ph | |
| 2-35 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2Ph | |
| 2-36 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4Ph | |
| 2-37 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)Ph | |
| 2-38 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)CH2(4-MePh) | |
| 2-39 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)3?h | |
| 2-40 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)3CH(OH)(4-MePh) | |
| 2-41 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)4CH(OH)(2-ClPh) | |
| 2-42 | 2-Br | H | tBu | 1 | 5-(CH2)5CH(OH)(2-MePh) |
| 2-43 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)-tHx Na aalt |
| 2-44 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)-cHx |
| Na só | |||||
| 2-45 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)2-cHx |
| Na só | |||||
| 2-46 | 2-Br | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)3-cHx |
| Na só | |||||
| 2-47 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)4-cHx |
| Na só | |||||
| 2-48 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)5-£Hp |
| Na só | |||||
| 2-49 | H | - | tBu | 0 | 5-CH(OB2)(CH2)4-Ph |
| Na só |
···· ·· · • · · ··
- 173 2. táblázat (folyt.)
| A vegyület | ||||
| sor- Ra száma | R2 | R3 | n | R4 |
| 2-50 | H | tBu | 0 | 5-CH(0E )(CH2)2-cPn HC1 só |
| 2-51 | H | tBu | 0 | 5-CH(0E^)-ςΗρ HC1 salt |
| 2-52 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0B2)-cHx Na só |
| 2-53 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB2) (CH2)- c Hx Na só |
| 2-54 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0B2)(CH2)2-cHx Na só |
| 2-55 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)3-cHx Na só |
| 2-56 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)CH(0B2)(CH2)4-cHx Na só |
| 2-57 | H | tBu | 0 | S-C^CHÍOD1) (CH2)5-£Hx Na só |
| 2-5Θ | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0B2)-cHx Na só |
| 2-59 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0B2)(CH2)-cHx Na só |
| 2-60 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)2-cHx Na só |
| 2-61 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0B2)(CH2)3-£Hx Na só |
| 2-62 | 2-Cl - | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(0B2)(CH2)4-£Hx Na só |
| 2-63 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2CH(OB2)(CH2)3-Ph Na só |
i * Ο 2 ·
···· «· «· • · · ··· • · 4 · * • · v λ ···. ..
·· ···· ··· · ·
Ί
- 174 2. táblázat (folyt.)
| A vegyület | R2 | R3 | n | R4 | |
| sorszáma | Ra | ||||
| 2-64 | H | - | tBu | 0 | 5- (CH2)2CH(OB2) (CH2)2-cHp Na só |
| 2-65 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OD1)(CH2)-cHp Na só |
| 2-66 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)2CH(OE1) -cPn HC1SÓ |
| 2-67 | H | H | tBu | 1 | 5- (CH2)3CH(OB2) -£HX Na só |
| 2-68 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)4CH(0B2) -£Hx Na só |
| 2-69 | H | H | tBu | 1 | 5- (CH2)3CH(OB3) (CH2)2-£Hx Na só |
| 2-70 | H | H | tBu | 1 | 5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)3-cHx Na só |
| 2-71 | H | - | tBu | 1 | 5- (CH2)3CH(OB2) (CH2)-cPn Na só |
| 2-72 | H | - | tBu | 0 | 5- (CH2)3CH(OB2)-Ph Na só |
| 2-73 | H | - | tBu | 0 | 5- (CH2)4CH(0B2) -£Hx Na só |
| 2-74 | 2-Br | tBu | 0 | 5- (CH2)4CH(OB2)-cHp | |
| 2-75 | H | iPr | 0 | 6-CH(OH)-£Hx | |
| 2-76 | H | iPr | 0 | 6-CH(OH)CH2-£Hp | |
| 2-77 | H | iPr | 0 | 6-CH(OH) (CH2)3-tPn | |
| 2-78 | H | iPr | 0 | 6-CH(OH) (CH2)5(2-ClPh) | |
| 2-79 | H | iPr | 0 | 6-(CH2)CH(0H) -£Hx | |
| 2-80 | H | iPr | 0 | 6-(CH2)CH(0H) (CH2)2-cPn | |
| 2-81 | 2-Br | iPr | 0 | 6-(CH2)CH(0H) (CH2)4-cHp |
- 175
2. táblázat (folyt.)
| A vegyület | ||||
| S°5 Ra szama | R2 | R3 | n | R4 |
| 2-82 | H | - | iPr | 0 | 6-(CH,),CH(0H)-cHx |
| 2-83 | H | - | iPr | 0 | 6- (CH2),CH(0H) (CH,) -cHp |
| 2-84 | H | - | iPr | 0 | 6-(CH,),CH(0H)(CH,),-cPn |
| 2-85 | H | - | iPr | 0 | 6-(CH,),ΟΗ(ΟΗ)-cHx |
| 2-86 | H | iPr | 0 | 6-(CH,)3CH(0H)(CH,)Ph | |
| 2-87 | H | - | iPr | 0 | 6-(CH,)3CH(0H)(CH,),-cHp |
| 2-88 | H | - | iPr | 0 | 6-(CH,)4CH(0H)-CHx |
| 2-89 | 2-MeO | H | iPr | 1 | 6-(CH,)4CH(0H)-cPn |
| 2-90 | H | - | iPr | 0 | 6-CH(OB2)-cHx Na salt |
| 2-91 | H | - | iPr | 0 | 6-CH(OB2)(CH,)-£Hx Na só |
| 2-92 | H | - | iPr | 0 | 6-CH(OB2)(CH,),-cHx Na só |
| 2-93 | H | - | iPr | 0 | 6-CH(0B2)(CH,)5-£Hx Na só |
| 2-94 | H | - | ÍPr | 0 | 6-(CH2)CH(0B2)-£Hx Na só |
| 2-95 | H | - | iPr | 0 | 6-(CH2)CH(0B2) (CH,),-cHx Na só |
| 2-96 | H | - | iPr | 0 | 6-(CH2),CH(0B2)-£Hx Na só |
| 2-97 | H | ÍPr | 0 | 6- (CH2)2CH(OB2) (CH,) -CHx Na só | |
| 2-98 | H | - | iPr | 0 | 6-(CH2)2CH(OB2) (CH,),-cHx Na só |
| 2-99 | H | - | ÍPr | 0 | 6-(CH,),CH(OB2)(CH,),-cHx |
Na só < Ο 2 • · ···· · · ·
- 176 2. táblázat (folyt.)
| A vegyület | R2 | R3 | n | R4 | |
| sorszáma | Rd | ||||
| 2-100 | H | - | iPr | 0 | 6-(CH2)2CH(0B2)(CH2)4-cHx Na só |
| 2-101 | H | iPr | 0 | 6- (CH2) ^HÍOD1) (CH2) -cHp Na só | |
| 2-102 | H | iPr | 0 | 6-(CH2)2CH(OE1)(CH2)-CPn HC1 só | |
| 2-103 | H | iPr | 0 | 6-(CH2)3CH(OB2)-CHx Na só | |
| 2-104 | H | H | tBu | 1 | 6-(CH2)3CH(OB2)-CHp Na só |
| 2-105 | H | H | tBU | 1 | 6-(CH2)4CH(OB2)-£Hx Na só |
| 2-106 | H | iPr | 0 | 6-CH2O(CH2) 3Imd HC1 só | |
| 2-107 | H | • | iPr | 0 | 6-CH2O(CH2) 4Imd HC1 só |
| 2-108 | H | iPr | 0 | 6-CH2O(CH2) 5Imd HC1 só | |
| 2-109 | H | H | iPr | 1 | 6-CH2O(CH2)3Imd HC1 só |
| 2-110 | 2-Br | tBu | 0 | 5-CH2O(CH2) 3Imd HC1 só | |
| 2-111 | H | tBu | 0 | 5 -CH«CH-CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 2-112 | H | IPr | 0 | 5 -CH=CH-CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 2-113 | H | tBu | 0 | 5-C(=O)(CH2)-cHx | |
| 2-114 | H | iPr | 0 | 6-(CH2)2C(-O)(CH2)-£Hx | |
| 2-115 | H | tBu | 0 | 5-(CH2)2C(=O)(CH2)-£Hx | |
| 2-116 | H | tBu | 0 | 6-C(=O)(CH2)-£Hx |
- 177 2. táblázat (folyt.)
| A vegyület | R2 | R3 | n | R4 | |||
| sorszáma | R | ||||||
| 2-117 | H | - | S-Me | 0 | 6-(CH2)O(CH2) HCI | 3 | - Imd |
| 2-118 | H | iPr | 0 | 6-(CH2)O(CH2) HCI | 3 | - Imd | |
| 2-119 | H | - | tBu | 0 | 6-(CH2)0(CH2) HCI | 3 | - Imd |
| 2-120 | H | OtBU | 0 | 6-(CH2)O(CH2) HCI | 3 | - Imd |
< · J 2
- 178 -
3. táblázat
A vegyület
| sor- X | Ra | n | m | R2 | R3 | R4 |
| szama |
| 3-1 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OH)-ςΗχ | |
| 3-2 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OH)(CH2)-ςΗχ | |
| 3-3 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OH)(CH2)2-ςΗχ | |
| 3-4 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OH)(CH2)β-ςΗχ | |
| 3-5 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OH)(CH2)4-ςΗχ | |
| 3-6 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OH)(CH2)S-CHX | |
| 3-7 | 2-C1 | 1 | 3 | H | tBu | 5-CH(OH)(CH2)g-cHp |
| 3-8 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5-CH(OH)(CH2)5-cPn |
| 3-9 | H | 1 | 2 | H | tBu | 5-CH(OH)(CH2)4-£Hp |
| 3-10 | H | 1 | 2 | H | tBu | 5-CH(OH)(CH2)3-cHx |
| 3-11 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(0H)(CH2)2-£Pn | |
| 3-12 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)CH(OH)-cHx | |
| 3-13 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-ςΗχ | |
| 3-14 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-ςΗχ | |
| 3-15 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-ςΗχ | |
| 3-16 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-ςΗχ | |
| 3-17 | H | 1 | 2 | Bu | IPr | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-ςΗρ |
| 3-18 | H | 1 | 3 | Pn | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)2-ςΡη |
| 3-19 | H | 1 | 2 | H | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-ςΗχ |
| 3-20 | H | 1 | 2 | Hp | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)-ςΗρ |
| 3-21 | 3-Cl | 1 | 2 | Hp | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)-ςΗχ |
| 3-22 | 3-Br | 1 | 2 | Hp | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)-ςΗχ |
| 3-23 | 3-OMe | 1 | 2 | Hp | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(0Η2)2-ςΗχ |
| 3-24 | 2-OMe | 1 | 2 | HP | tBu | 5-(CH2)3CH(0H)(0Η2)3-ςΗχ |
| 3-25 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(ΟΗ2)2-ςΗρ |
| 3-26 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)-ςΡη |
| 3-27 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)-cHp |
| 3-28 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5-(CH2)4CH(0H)-ςΗχ |
« Ο l
- 179 3. táblázat (folyt.)
| A vegyület | 2 | |
| sor- Ra | n m R | R3 R |
száma
| 3-29 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)4CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 3-30 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)4CH(OH)(CH2)2-cHx | |
| 3-31 | 3-Cl | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)4CH(0H)(CH2)-cHp | |
| 3-32 | H | 1 | 2 | tBu | 5-(CH )4CH(OH)-cPn | |
| 3-33 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OH)Ph | |
| 3-34 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CHÍOH)(CH2)3 ph | |
| 3-35 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2 ph | |
| 3-36 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH )4Ph | |
| 3-37 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)Ph | |
| 3-38 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)CH2(4-MePh) | |
| 3-39 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)3Ph | |
| 3-40 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(4-MePh) | |
| 3-41 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)4CH(OH)(2-ClPh) | |
| 3-42 | H | 1 | 3 | tBu | 5-(CH2)5CH(OH)(2-MePh) | |
| 3-43 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OB2)-tHx Na só | |
| 3-44 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)-tHx só | |
| 3-45 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH(OB ;(CH2)2-cHx Na só | |
| 3-46 | H | 0 | 2 | • | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)3-tHx Na só |
| 3-47 | H | 0 | 2 | • | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)4-£Hx Na só |
| 3-48 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)5-cHp Na só |
| 3-49 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)4-Ph Na só |
· 4 2
- 18ο 3. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- Ra száma
3 4 n m R R R*
| 3-50 | H | 0 | 2 | tBu | |
| 3-51 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-52 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-53 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-54 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-55 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-56 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-57 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-58 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-59 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-60 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-61 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-62 | 2-C1 | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-63 | H | 0 | 2 | tBu |
5-CHÍOE1)(CH?)?-cPn
HC1 só
Ξ-ΟΗίΟΕ1)-Hp HC1 salt
5-(CH?)CH(OB2)-CHx
Na só
5-(CH?)CH(OB2)(CH?)-cHx
Na só
5-(CH?)CH(OB2)(CH?)?-cHx
Na só
5-(CH?)CH(OB2)(CH?) -cHx
Na só
5-(CH?)CH(OB2)(CH?)4-cHx
Na só
5-(CH?)CH(OD1)(CH?)5-cHx
Na só
5-(CH?)?CH(0B2)-cHx
Na só
5-(CH?)?CH(OB2)(CH?)-cHx
Na só
5-(CH?)?CH(OB2)(CH?)?-cHx
Na só
5-(CH?)?CH(OB2)(CH?)3-cHx
Na só
5-(CH?)?CH(OB2)(CH?)4-cHx
Na só
-(CH?)?CH(OB2) (CH?)3-Ph
Na só
181
3. táblázat (folyt.)
| A vegyület sor- R a | n | m | R2 | R3 | R4 |
| szama |
| 3-64 | H | 0 | 2 | tBu | 5- (CH2)2CH(OB^) (CH2)2-£Hp | |
| Na só | ||||||
| 3-65 | H | 1 | 2 | H | tBu | 5- (CH2)2CH(OD1) (CH ) -£Hp Na só |
| 3-66 | H | 1 | 2 | H | tBu HCI | 5-(CH2)2CH(OE1)-cPn só |
| 3-67 | H | 1 | 2 | H | tBu | 5-(CH_)7CH(OB2)-£Hx Na só |
| 3-68 | H | 1 | 3 | H | tBu | 5-(CH2)3CH(OB2)-cHx Na só |
| 3-69 | H | 1 | 2 | H | tBu £Hx | 5- (CH2)3CH(OB3) (CH2)2Na só |
| 3-70 | H | 1 | 2 | H | tBu | 5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)3-£Hx Na só |
| 3-71 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5- (CH2)3CH(OB2) (CH2)-cPn Na só |
| 3-72 | H | 0 | 2 | tBu | 5- (CH2)3CH(OB2)Ph Na só | |
| 3-73 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)4CH(OB2)-cHx Na só | |
| 3-74 | H | 0 | 2 | tBu | 5- (CH2)4CH(OB2)-cHp | |
| 3-75 | ,H | 0 | 2 | iPr | 6-CH(0H) -ςΗχ | |
| 3-76 | H | 0 | 2 | iPr | 6 -CH(OH)CH2-£Hp | |
| 3-77 | H | 0 | 2 | iPr | 6-CH(0H) (CH2)3£Pn | |
| 3-78 | H | 0 | 2 | IPr | 6-CH(0H)(CH2)5(2-ClPh) | |
| 3-79 | 4-Me | 0 | 2 | iPr | 6- (CH2)CH(OH)-£Hx | |
| 3-80 | H | 0 | 2 | iPr | 6- (CH2)CH(OH) (CH2)2-£Pn | |
| 3-81 | H | 0 | 2 | - | IPr | 6- (CH2)CH(OH) (CH2)4-cHp |
| 3-82 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)2CH(OH)-cHx |
2
- 182 -
3. táblázat (folyt.)
A vegyület
| sorszáma | Ra | n | m | R2 | R3 | R4 | |
| 3-83 | H | 0 | 2 | iPr | 6-(CH2)2CH(0H)(CH )- | cHp | |
| 3-84 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH,),CH(0H)(CH,) | - cPn |
| 3-85 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)3CH(0H)-CHx | |
| 3-86 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)3CH(0H)(CH2)- | Ph |
| 3-87 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH,)^CH(OH)(CH,)3 | cHp |
| 3-88 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)4CH(0H)-CHx | |
| 3-89 | H | 1 | 3 | H | iPr | 6-(CH ) CH(CH)-£Pn | |
| 3-90 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-CH(0B2)-£Hx Na salt | |
| 3-91 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-CH(OB2)(CH2)-cHx Na só | |
| 3-92 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-CH(0B2)(CH2)3-cHx Na só | |
| 3-93 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-CH(OB2)(CH2)5-cHx Na só | |
| 3-94 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)CH(0B2)-cHx Na só | |
| 3-95 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)CH(OB2)(CH2)3 Na só | -cHx |
| 3-96 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)2CH(OB2)-cHx Na só | |
| 3-97 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)2CH(0B2)(CH2) Na só | - cHx |
| 3-98 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)2CH(OB2)(CH2) Na só | 2 - cHx |
| 3-99 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2)2CH(OB2)(CH2) Na só | 3 - cHx |
| 3-100 | H | 0 | 2 | - | IPr | 6-(CH2)2CH(0B2) (CH2) | . - cHx 4 _ |
Na só
3*01
- 183 -
3. táblázat (folyt.)
A vegyület
| sorszáma | Ra | n | m | R2 | R3 | R4 |
| 3-101 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-(CH2) ^HÍOD1) (CH2)-cHp Na só |
| 3-102 | H | 0 | 2 | ÍPr | 6-(CH2)2CH(OEL)(CH2)-cPn HC1 só | |
| 3-103 | H | 0 | 2 | iPr | 6-(CH2)3CH(OB2)-cHx Na só | |
| 3-104 | H | 1 | 2 | H | tBu | 6-(CH2)3CH(OB2)-cHp Na só |
| 3-105 | H | 1 | 2 | H | tBu | 6-(CH2)4CH(0B2)-cHx Na só |
| 3-106 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-CH2O (CH2)3Imd HC1 só |
| 3-107 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-CH2O(CH2)4Imd HC1 só |
| 3-108 | H | 0 | 2 | - | iPr | 6-CH2O(CH2)5Imd HC1 só |
| 3-109 | H | 1 | 2 | H | IPr | 6-CH2O(CH2)3Imd HC1 só |
| 3-110 | H | 0 | 2 | tBu | 6-CH2O(CH2)3Imd | |
| 3-111 | H | 0 | 2 | tBu | 5-CH=CH-CH(OH) (CH ) -cHx | |
| 3-112 | H | 0 | 2 | iPr | 6-CH=CH-CH(OH)(CH2)-ςΗχ | |
| 3-113 | H | 0 | 2 | tBu | 5-C(-O)CH2-£Hx | |
| 3-114 | H | 0 | 2 | iPr | 6-(CH2)2-C(»O)(CH2)-ςΗχ | |
| 3-115 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)2-C(=O)(CH2)-tHx | |
| 3-116 | H | 0 | 2 | tBu | 6-C(=O)-(CH2)-£Hx | |
| 3-117 | H | 0 | 2 | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-tHx | |
| 3-118 | H | 0 | 2 | sch3 | 6-(CH2)O(CH2)3-Imd HC1 | |
| 3-119 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5-(CH2)2CH(OE5)(CH2)-tHx HC1 |
| 3-120 | H | 0 | 2 | - | tBu | 5-(CH2)2CH(0B4)(CH2)2-tHx Na só |
< Ο 2
- 184 -
3. táblázat (folyt.)
| A vegyület sor- Ra | n | m | R2 | R3 | R4 |
| száma |
| 3-121 | H | 0 | 2 | tBu | |
| 3-122 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-123 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-124 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-125 | H | 0 | 2 | - | tBu |
| 3-126 | H | 0 | 2 | - | OtBu |
5- (CH2)2CH(OB10) (CH2)4-£Hx
Na s q
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-O-cHx
5-(ch2)2ch(oh)(ch2)8ch3
5-(ch2)ch(oh)(ch2)8ch3
5- CH(0H)(CH2)1QCH3
6- (CH2)O(CH2) -Imd
HC1 < i 1
- 185 4. táblázat
A vegyület sor- n R R R4 száma
| 4-1 | 0 | tBu | |
| 4-2 | 0 | tBu | |
| 4-3 | 0 | tBu | |
| 4-4 | 0 | tBu | |
| 4-5 | 0 | tBu | |
| 4-6 | . 0 | tBu | |
| 4-7 | 1 | Η | tBu |
| 4-8 | 0 | - | tBu |
| 4-9 | 1 | H | tBu |
| 4-10 | 1 | H | tBu |
| 4-11 | 0 | tBu | |
| 4-12 | 0 | tBu | |
| 4-13 | 0 | tBu | |
| 4-14 | 0 | tBu | |
| 4-15 | 0 | tBu | |
| 4-16 | 0 | tBu | |
| 4-17 | 0 | tBu | |
| 4-18 | 1 | H | tBu |
| 4-19 . | 0 | tBu | |
| 4-20 | 0 | tBu | |
| 4-21 | 0 | tBu | |
| 4-22 | 0 | tBu | |
| 4-23 | 0 | tBu | |
| 4-24 | 0 | tBu | |
| 4-25 | 1 | H | tBu |
| 4-26 | 0 | - | tBu |
| 4-27 | 0 | - | tBu |
| 4-28 | 0 | - | tBu |
5-CH(0H)-cHx
5-CH(0H)(CH2)-tHx
5-CH(0H)(CH2)2-£Hx
5-CH(0H)(CH2)3-£Hx
5-CH(0H)(CH2)4-£Hx
5-CH(0H)(CH2)5-£Hx
5-CH(0H)(CH2)g-SHp
5-CH(0H)(CH2)5-£Pn
5-CH(0H)(CH2)4-£Hp
5-CH(0H)(CH2)3-£Hx
5-CH(0H)(CH2)2-tPn
5-(CH2)CH(OH)-tHx
5-(CH2)CH(OH)(CH2)-£Hx
5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-£Hx
5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-£Hx
5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-£Hx
5-(CH2)2CH(CH) (CH2)-£Hp
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)2-£Pn
5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-£Hx
5-(CH2)2CH(OH)-tHp
5-(CH2)3CH(OH)-tHx
5-(CH2)3CH(OH) (CH2) -tHx
5-(CH2)3CH(OH)(CH2)2-cHx
5-(CH2)3CH(OH)(CH2)3-tHx
5-(CH2)3CH(OH)(CH2)2-tHp
5-(CH2)3CH(CH)(CH2)-tPn
5-(CH2)3CH(OH)-tHp
5-(CH2)4CH(OH)-tHx
1'01
- 186 -
4. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- n szama
| 4-29 | 0 | - | tBu | 5-(CH?)4CH(OH)(CH2)-t«X |
| 4-30 | 0 | tBu | 5-(CH2)4CH(OH)(CH2)2-tHx | |
| 4-31 | 0 | tBu | 5-(CH2)4CH(OH)(CH2)-tHp | |
| 4-32 | 1 | H | tBu | 5-(CH2)4CH(OH)-tPn |
| 4-33 | 0 | tBu | 5-CH(0H) Ph | |
| 4-34 | 0 | tBu | 5-CH(0H)(CH2)3Ph | |
| 4-35 | 0 | tBu | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)2Ph | |
| 4-36 | 0 | tBu | 5-(CH2)CH(0H)(CH2)4Ph | |
| 4-37 | 0 | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)Ph | |
| 4-38 | 0 | tBu | 5- (CH2)2CH(OH)CH2(4-MePh) | |
| 4-39 | 0 | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)3Ph | |
| 4-40 | 0 | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(4-MePh) | |
| 4-41 | 0 | tBu | 5-(CH2)4CH(OH)(2-ClPh) | |
| 4-42 | 1 | H | tBu | 5-(CH2)5CH(OH)(2-MePh) |
| 4-43 | 0 | tBu | 5-CH(OB2)-tHx Na só | |
| 4-44 | 0 | tBu | 5-CH(0B2)(CH2)-tHx Na só | |
| 4-45 | 0 | tBu | 5-CH(0B2)(CH2)2-tHx Na só | |
| 4-46 | 0 | tBu | 5-CH(0B2)(CH2)3-tHx Na só | |
| 4-47 | 0 | tBu | 5-CH(0B2)(CH2)4-tHx Na só | |
| 4-48 | 0 | tBu | 5-CH(0B2)(CH2)5-tHp Na só | |
| 4-49 | 0 | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)4-Ph Na só | |
| 4-50 | 0 | tBu | 5-CH(OE1) (CH2)2-tPn HC1 s<5 | |
| 4-51 | 0 | tBu | 5-CH(OE1)-tHp HC1 só | |
| 4-52 | 0 | tBu | 5-(CH2)CH(OB2)-tHx Na só | |
| 4-53 | 0 | tBu | 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)-tHx Na só | |
| 4-54 | 0 | - | tBu | 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)2-tHx |
Na só < Ο 2
- 187 -
4. táblázat (folyt.)
| A vegyület so? n szama | R2 | R3 | R4 | |||
| 4-55 | 0 | tBu | 5- | (CIÍ2} | CH(0B2)(CH2)3-£Hx | |
| Na | só | |||||
| 4-56 | 0 | - | tBu | 5- | (ch2) | CH(0B2)(CH2)4-SHx |
| Na | só | |||||
| 4-57 | 0 | - | tBu | 5-i | CH2CH | (OD1)(CH2)5-tHx Na , |
| 4-5Θ | 0 | - | tBu | 5- | (CH2) | 2CH(OB2)-tHx Na só |
| 4-59 | 0 | - | tBu | 5- | (CH2) | 2CH(OB2)(CH2)-tHx |
| Na | só | |||||
| 4-60 | 0 | - | tBu | 5- | (CH2) | 9CH(OB2)(CH9)9-tHx |
| Na | só | |||||
| 4-61 | 0 | - | tBu | 5- | (CH2) | 9CH(OB2)(CH9)3-tHx |
| Na | só | |||||
| 4-62 | 0 | - | tBu | 5- | (CH2) | 9CH(OB2)(CH,)4-tHx |
| Na | só | |||||
| 4-63 | 0 | - | tBu | 5- | (CH2) | 9CH(OB2)(CH,),-Ph |
| Na | só | |||||
| 4-64 | 0 | - | tBu | 5- | (CH2) | 2CH(OB2)(CH2)?-tHp |
| Na | só | |||||
| 4-65 | 1 | H | tBu | 5- | (CH2) | 2^(001) (CH2) -tHp |
| Na | só | |||||
| 4-66 | 1 | H | tBu | 5- | (CH2) | oCH(0B1)-tPn HC1 só |
| 4-67 4-68 | 1 1 | H H | tBu tBu | 5- 5- | (ch2) (ch2) | 3CH(OBZ)-tHx Na só ,CH(OB2)-tHx Na só |
| 4-69 | 1 | H | tBu | 5- | (CH2) | ^CH(OBJ)(CH2)2-tHx |
| Na | só | |||||
| 4-70 | 1 | H | tBu | 5- | (CH2) | ^CH(OB )(CH?)3-tHx |
| Na | só | |||||
| 4-71 | 0 | - | tBu | 5- | (CH2) | 3CH(OB2)(CH2)-tPn |
| Na | só |
188
4. táblázat (folyt.)
A vegyület
| sorszáma | n | R2 | R3 | R4 |
| 4-72 | 0 | tBu | 5- (CH2)3CH(OB2)-Ph Na salt | |
| 4-73 | 0 | tBu | 5-(CH_).CH(0B2)-tHx Na salt z 4 — | |
| 4-74 | 0 | tBu | 5-(CH2)4CH(0Bz)-£Hp | |
| 4-75 | 0 | iPr | 6-CH(0H)-£Hx | |
| 4-76 | 0 | iPr | 6-CH(OH)CH2-tHp | |
| 4-77 | 0 | iPr | 6-CH(OH)(CH2)3tPn | |
| 4-7Θ | 0 | iPr | 6-CH(OH)(CH2)5(2-ClPh) | |
| 4-79 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)CH(OH)-tHx | |
| 4-30 | 0 | iPr | 6-(CH2)CH(0H)(CH2)2-tPn | |
| 4-81 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)CH(OH)(CH2)4-£Hp | |
| 4-82 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)2CH(OH)-tHx | |
| 4-83 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)2CH(OH)(CH2)-tHp | |
| 4-84 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)2CH(OH)(CH2)3-tPn | |
| 4-85 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)3CH(OH)-tHx | |
| 4-86 | 0 | iPr | 6-(CH2)3CH(OH) (CH2)Ph | |
| 4-87 | 0 | iPr | 6-(CH2)3CH(OH)(CH2)3-tHp | |
| 4-88 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)4CH(OH)-tHx | |
| 4-89 | 1 | H | ÍPr | 6-(CH2)4CH(OH)-t?n |
| 4-90 | 0 | ÍPr | 6-CH(OB2)-tHx Na salt | |
| 4-91 | 0 | ÍPr | 6-CH(OB2)(CH2)-tHx Na salt | |
| 4-92 | 0 | iPr | 6-CH(OB2) (CH,) -tHx Na salt | |
| 4-93 | 0 | ÍPr | 6-CH(OBz) (CH2)5-tHx Na salt | |
| 4-94 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)CH(OB2)-tHx Na salt | |
| 4-95 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)CH(OB2)(CH2)3-£Hx Na só | |
| 4-96 | 0 | - | ÍPr | 6-(CH2)2CH(OB2)-tHx Na salt |
| 4-97 | 0 | - | ÍPr | 6-(CH2)2CH(OB2)(CH2)-tHx |
Na só
1'0)
- 189 -
4. táblázat (folyt.)
| A vegyület | ||||
| sorszáma | n | R2 | R3 | R4 |
| 4-98 | 0 | ÍPr | 6-(CH2)2CH(0B2)(CH2)2-tHx | |
| Na só | ||||
| 4-99 | 0 | - | iPr | 6-(CH2)2CH(0B2)(CH2)3-£Hx |
| Na só | ||||
| 4-100 | 0 | - | ÍPr | 6-(CH2)2CH(0B2)(CH2)4-£Hx |
| Na só | ||||
| 4-101 | 0 | - | ÍPr | 6-(CH^CHtOD1) (CH2)-tHp |
| Na só | ||||
| 4-102 | 0 | - | ÍPr | 6-(CH2)2CH(OE1)(CH2)-tPn |
| HC1 só | ||||
| 4-103 | 0 | - | ÍPr | 6-(CH2)3CH(OB2)-tHx Na só |
| 4-104 4-105 | 1 1 | H H | tBu tBu | 6-(CH2)3CH(OB2)-tHp Na só 6-(CH2)4CH(0B2)-tHx Na só |
| 4-106 | 0 | - | ÍPr | 6-CH2O(CH2)3Imd HC1 só' |
| 4-107 | 0 | - | ÍPr | 6-CH2O(CH2)4Imd HC1 só |
| 4-108 | 0 | - | ÍPr | 6-CH2O(CH2)5Imd HC1 só |
| 4-109 | 1 | H | ÍPr | 6-CH2O(CH2)3Imd HC1 só |
| 4-110 | 1 | H | ÍPr | 5-CH2O(CH2)3Imd |
| 4-111 | 0 | tBu | 5-CH=CH-CH(0H)(CH2)-tHx | |
| 4-112 | 0 | ÍPr | 6-CH=CH-CH(0H)(CH2)-tHx | |
| 4-113 | ó | tBu | 5-(C-0)(CH2)-tHx | |
| 4-114 | 0 | ÍPr | 6- (CH2)C(-O) (CH2)-tHx | |
| 4-115 | 0 | tBu | 5-(CH2)2C(-0)(CH2)-tHx | |
| 4-116 | 0 | tBu | 6-C(-O)-(CH2)2-tHx | |
| 4-117 | 0 | tBu | 5-(CH2)2C(-O)(CH2)-tHp | |
| 4-118 | 0 | sch3 | 6-(CH2)O(CH2)3-Imd HC1 | |
| 4-119 | 0 | tBu | 6- (CH2)O(CH2)3-Imd HC1 |
< Ο 2
- 190 -
5. táblázat
| A vegyület | ||||
| sor n szama | R1 | R2 | R3 | R4 |
| 5-1 | 0 | G | tBu | 5-CH(OH)-£Hx | |
| 5-2 | 0 | G | tBu | 5-CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 5-3 | 0 | G | tBu | 5-CH(OH)(CH2)2-tHx | |
| 5-4 | 0 | G | tBu | 5-CH(0H) (CH2)3-£Hx | |
| 5-5 | 0 | G | tBu | 5-CH(OH) (CH2)4-£Hx | |
| 5-6 | 0 | G | tBu | 5-CH(0H)(CH2)5-£HX | |
| 5-7 | 1 | K | H | tBu | 5-CH(OH) (CH2)θ-tHp |
| 5-Θ | 0 | J | tBu | 5-CH(0H)(CH2)5-£Pn | |
| 5-9 | 1 | K | H | tBu | 5-CH(OH) (CH2)4-£Hp |
| 5-10 | 0 | G | tBu | 5-CH(OH) (CH2)3-£Hx | |
| 5-11 | 0 | J | tBu | 5-CH(OH)(CH2)2-£Pn | |
| 5-12 | 0 | G | tBu | 5- (CH2)CH(OH) -£Hx | |
| 5-13 | 0 | G | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 5-14 | 0 | G | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2-£Hx | |
| 5-15 | 0 | K | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)3-£Hx | |
| 5-16 | 0 | J | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4-£Hx | |
| 5-17 | 0 | G | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 5-18 | 1 | G | H | tBu | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)2-£Pn |
| 5-19 | 0 | K | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-cHx | |
| 5-20 | 0 | K | tBU | 5-(CH2)2CH(OH)-£Hp | |
| 5-21 | 0 | K | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)-£Hx | |
| 5-22 | 0 | G | tBU | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)-£Hx | |
| 5-23 | 0 | G | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)2-£Hx | |
| 5-24 | 0 | G | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)3-£Hx | |
| 5-25 | 1 | G | H | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)2-£Hp |
| 5-26 | 0 | G | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(CH2)-£Pn | |
| 5-27 | 0 | J | tBU | 5-(CH2)3CH(OH)-£Hp | |
| 5-28 | 0 | J | - | tBU | 5-(CH2)4CH(0H)-£Hx |
ι < ο a
- 191 -
5. táblázat (folyt.)
| A vegyület | |||||
| sorszáma | n | R1 | R2 | R3 | R4 |
| 5-29 | 0 | J | tBu | 5 - (CH2)4CH(OH) (CH2) -tHx | |
| 5-30 | 0 | J | - | tBu | 5- (CH2)4CH(OH) (CH2)2-cHx |
| 5-31 | 0 | J | - | tBu | 5-(CH2)4CH(0H) (CH2)-cHp |
| 5-32 | 1 | G | H | tBu | 5- (CH2)4CH(OH)-£Pn |
| 5-33 | 0 | J | tBu | 5-CH(OH)Ph | |
| 5-34 | 0 | G | tBu | 5-CH(OH)(CH2)3Ph | |
| 5-35 | 0 | J | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)2Ph | |
| 5-36 | 0 | G | tBu | 5-(CH2)CH(OH)(CH2)4Ph | |
| 5-37 | 0 | J | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)Ph | |
| 5-38 | 0 | J | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)CH2(4-MePh) | |
| 5-39 | 0 | J | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)3Ph | |
| 5-40 | 0 | J | tBu | 5-(CH2)3CH(OH)(4-MePh) | |
| 5-41 | 0 | J | tBu | 5-(CH2)4CH(OH)(2-ClPh) | |
| 5-42 | 1 | J | H | tBu | 5-(CH2)5CH(OH)(2-MePh) |
| 5-43 | 0 | G | tBu | 5-CH(OB2)-tHx Na salt | |
| 5-44 | 0 | G | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)-tHx Na salt | |
| 5-45 | 0 | G | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)2-tHx Na salt | |
| 5-46 | 0 | G | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)3-£Hx Na salt | |
| 5-47 | 0 | G | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)4-tHx Na salt | |
| 5-48 | 0 | G | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)5-£Hp Na salt | |
| 5-49 | 0 | J | tBu | 5-CH(OB2)(CH2)4-Ph Na salt | |
| 5-50 | 0 | J | tBu | 5-CHfOE1)(CH2)2-tPn HC1 salt | |
| 5-51 | 0 | J | tBu | 5-CH(OE1)-£Hp HC1 salt | |
| 5-52 | 0 | K | tBu | 5-(CH2)CH(OB2)-£Hx Na salt | |
| 5-53 | 0 | G | tBu | 5-(CH2)CH(OB2)(CH2)-£Hx Na só | |
| 5-54 | 0 | G | - | tBu | 5- (CH2)CH(OB2) (CH2)2-£Hx Na só |
- 192 -
5. táblázat (folyt.)
| A vegyület | ||||||
| sorszáma | n | R1 | R2 | R3 | R4 | |
| 5-55 | 0 | G | £Bu | 5- | (CH2)CH(0B2)(CH2)3-£Hx | |
| Na | só | |||||
| 5-56 | 0 | G | - | tBu | 5- | (CH2)CH(0B2)(CH2)4-cHx |
| Na | só | |||||
| 5-57 | 0 | J | - | tBu | 5-< | O^CHÍOD1) (CH,) 5-£Hx |
| Na | só | |||||
| 5-58 | 0 | G | - | tBu | 5- | (CH,),CH(OB2)-£Hx Na salt |
| 5-59 | 0 | G | tBu | 5- | (CH2)2CH(OB2)(CH,)-cHx | |
| Na | só | |||||
| 5-60 | 0 | G | - | tBu | 5- | (CH,),CH(OB2)(CH,),-tHx |
| Na | só | |||||
| 5-61 | 0 | G | - | tBu | 5- | (CH,),CH(OB2)(CH,)3-£HX |
| Na | só | |||||
| 5-62 | 0 | J | - | tBu | 5- | (CH,),CH(OB2)(CH,)4-cHx |
| Na | só | |||||
| 5-63 | 0 | G | - | tBu | 5- | (CH,),CH(OB2)(CH,)3-Ph |
| Na | só | |||||
| 5-64 | 0 | G | - | tBu | 5- | (CH2)2CH(OB2) (CH,)2-£Hp |
| Na | só | |||||
| 5-65 | 1 | J | H | tBu | 5- | (ΟΗ,),ΟΗ(Οϋ1)(CH,)-tHp |
Na só
| 5-66 | 1 | J | H | tBu | 5-(CH,),CH(OE1)-£Pn HC1 só |
| 5-67 | 1 | G | H | tBu | 5-(CH,)3CH(OB2)-£Hx Na só |
| 5-68 | 1 | G | H | tBu | 5-(CH,)3CH(OB2)-£Hx Na só : |
| 5-69 | 1 | G | H | tBu | 5-(CH,)3CH(OB3)(CH,),-£Hx Na só |
| 5-70 | 1 | G | H | tBu | 5-(CH,)3CH(OB2)(CH,)3-£Hx |
Na só
- 193 -
5. táblázat (folyt.)
A vegyület so5 n R1 R2 R3 R4 szama
| 5-71 | 0 | G | tBu | |
| 5-72 | 0 | G | tBu | |
| 5-73 | 0 | G | tBu | |
| 5-74 | 0 | G | tBu | |
| 5-75 | 0 | G | iPr | |
| 5-76 | 0 | J | iPr | |
| 5-77 | 0 | K | ÍPr | |
| 5-78 | 0 | K | iPr | |
| 5-79 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-80 | 0 | G | iPr | |
| 5-81 | 0 | G | IPr | |
| 5-82 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-83 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-84 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-85 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-86 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-87 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-88 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-89 | 1 | J | H | ÍPr |
| 5-90 | 0 | J | iPr | |
| 5-91 | 0 | J | iPr | |
| 5-92 | 0 | G | iPr | |
| 5-93 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-94 | 0 | K | ÍPr | |
| 5-95 | 0 | G | ÍPr | |
| 5-96 | 0 | G | ÍPr |
5-(CH2)3CH(OB2)(CH2)-CPn Na só
5-(CH2)3CH(OB2)-Ph Na só
5-(CH2)4CH(OB2)-£Hx Na só
5- (CH2)4CH(0B2)-£Hp
6- CH(0H)-£Hx
6-CH(OH)CH2-£Hp
6-CH(OH)(CH2)3-£Pn
6-CH(OH)(CH2)5-(2-ClPh)
6-(CH2)CH(OH)-£Hx
6-(CH2)CH(OH)(CH2)2-£Pn
6-(CH2)CH(0H)(CH2)4-£Hp
6-(CH2)2CH(OH)-CHx
6-(CH2)2CH(0H)(CH2)-£Hp
6-(CH2)2CH(0H)(CH2)3-£Pn
6-(CH2)3CH(OH)-£Hx
6-(CH2)3CH(OH)(CH2)Ph
6-(CH2)3CH(OH)(CH2)3-£Hp
6-(CH2)4CH(0H)-£Hx
6-(CH2)4CH(0H)-£Pn
6-CH(OB2)-£Hx Na só
6-CH(OB2)(CH2)-£Hx Na só
6-CH(OB2) (CH2)3-£Hx Na só
6-CH(OB2)(CH2)5-£Hx Na só
6-(CH2)CH(OB2)-£Hx Na só
6-(CH2)CH(OB2)(CH2)3-£Hx Na só
6-(CH2)2CH(OB2)-£Hx Na só < Ο ;
- 194 5. táblázat (folyt.)
A vegyület sor- n r1 száma
| 5-97 | 0 | G | iPr | 6-(CH2)2CH(OB*)(CH2) Na só | -£HX | |
| 5-98 | 0 | G | iPr | 6-(CH2)2CH(0B2)(CH2) Na só | 2-£Hx | |
| 5-99 | 0 | G | iPr | 6-(CH2)2CH(OB2)(CH2) Na só | 3-£Hx | |
| 5-100 | 0 | G | iPr | 6-(CH2)2CH(OB2)(CH2) Na só | 4-£Hx | |
| 5-101 | 0 | G | • | IPr | 6- (CH^CTKOD1) (CH2) Na só | -£Hp |
| 5-102 | 0 | G | • | iPr | 6-(CH2)2CHÍOE1)(CH2) HCl só | -£Pn |
| 5-103 | 0 | G | - | iPr | 6-(CH2)3CH(OB2)-£Hx | Na só |
| 5-104 | 1 | G | H | tBu | 6-(CH2)3CH(OB2)-£Hp | Na só |
| 5-105 | 1 | G | H | tBu | 6-(CH2)4CH(0B2)-£Hx | Na só |
| 5-106 | 0 | K | - | tBu | 5-CH-CH-CH(OH)(CH2)- | £HX |
| 5-107 | 0 | K | - | iPr | 6 -CH-CH-CH(OH) (CH2)- | £HX |
| 5-108 | 0 | J | - | tBu | 5-C(-0)(CH2)-£Hx | |
| 5-109 | 1 | G | H | ÍPr | 6-(CH2)2C(-0)(CH2)-£Hx | |
| 5-110 | 1 | G | H | tBu | 5-(CH2)2C(=0)(CH )-£Hx | |
| 5-111 | 0 | G | tBu | 6-C(-0)-(CH2)2-£Hx | ||
| 5-112 | 0 | tBu | tBu | 5-CH(OH)-£Hx | ||
| 5-113 | 0 | tBu | tBu | 5-CH(0H)(CH2)-£Hx | ||
| 5-114 | 0 | tBu | tBu | 5-CH(OH)(CH2)2-£Hx | ||
| 5-115 | 0 | tBu | tBu | 5-CH(OH)(CH2)3-£Hx | ||
| 5-116 | 0 | tBu | tBu | 5-CH(OH)(CH2)4-£Hx | ||
| 5-117 | 0 | tBu | tBU | 5-(CH2)2CH(0H)-£Hx | ||
| 5-118 | 0 | tBu | - | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2) | tHx |
< » 1
- 195 5. táblázat (folyt.)
| A vegyület | |||||
| sorszáma | n | R1 | R2 | R3 | R4 |
| 5-119 | 0 | tBu | tBu | 5- (CH2)2CH(OH) (CH2)2-cHx | |
| 5-120 | 0 | tBu | tBu | 5- ÍCH2)2CH(0H)(CH2)3-£Hx | |
| 5-121 | 0 | tBu | tBu | 5- (CH2)2CH(0H) (CH2)4-cHx | |
| 5-122 | 0 | tBuCH2 | tBu | 5-CH(0H) -£Hx | |
| 5-123 | 0 | tBuCH2 | tBu | 5-CHÍOH)(CH2)-tHx | |
| 5-124 | 0 | £BuCH2 | tBu | 5-CH(0H)(CH2)2-£Hx | |
| 5-125 | 0 | tBuCH2 | tBu | 5-CH(0H)(CH2)3-tHx | |
| 5-126 | 0 | tBuCH2 | tBu | 5-CH(0H)(CH2)4-tHx | |
| 5-127 | 0 | tBuCH2 | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)-tHx | |
| 5-128 | 0 | £BuCH2 | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)-tHx | |
| 5-129 | 0 | tBuCH2 | tBu | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)2-tHx | |
| 5-130 | 0 | tBuCH2 | tBu | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)3-tHx | |
| 5-131 | 0 | tBuCH2 | tBu | 5- (CH2)2CH(0H) (CH2)4-tHx | |
| 5-132 | 0 | Hp | tBu | 5-CH(0H)-tHx | |
| 5-133 | 0 | Hp | tBu | 5-CH(0H)(CH2)-tHx | |
| 5-134 | 0 | Hp | tBu | 5-CH(0H)(CH2)2-tHx | |
| 5-135 | 0 | Hp | tBu | 5-CH(0H)(CH2)3-tHx | |
| 5-136 | 0 | Hp | tBu | 5-CH(0H)(CH2)4-tHx | |
| 5-137. | 0 | Hp | tBu | 5-(GH2)2CH(0H)-tHx | |
| 5-138 | 0 | Hp | tBu | 5- (CH2)2CH(0H) (CH2) - tHx | |
| 5-139 | 0 | Hp | tBu | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)2-tHx | |
| 5-140 | 0 | Hp | tBu | 5-(CH2)2CH(0H)(CH2)3-tHx | |
| 5-141 | 0 | Hp | tBu | 5-(CH2)2CH(OH)(CH2)4-tHx |
196
A felsorolt vegyületek közül előnyösek a következő sorszámúak: 1-1., 1-2., 1-15., 1-25., 1-26., 1-30., 1-34., 1-
| 36. , 1 | -38., 1-39., 1-45, | 1-49., | 1-63., | 1-73., 1-87., 1-97., |
| 1-111. | , 1-120., 1-131., | 1-145 . , | 1-155 . | , 1-169., 1-179., 1- |
| 193., | 1-203., 1-217., | 1-227 . , | 1-241. , | 1-251., 1-265., 1- |
| 275 . , | 1-286., 1-289., | 1-299 . , | 1-325. , | 1-349., 1-363., 1- |
373., 1-387., 1-397., 1-411., 1-421 1-435., 1-445., 1-471.,
1-485., 1-495., 1-519., 1-543., 1-557 1-567., 1-577.,1-
587., 1-597., 1-613., 1-617., 1-628., 1-642 1-652., 1-661.,
1-662., 1-670., 1-677., 1-684., 1-690., 1-696 1-702.,1-
703., 1-707., 1-713., 1-718., 1-723., 1-747., 1-761.,1-771
| 1-783., 1-788. | , 1-799. | , 1-804. | , 1-810., 1-825., | 1-831., | 1- |
| 838., 1-839., | 1-840., | 1-841., | 1-844., 1-845., | 1-854 . , | 1- |
| 864., 1-873., | 1-881., | 1-891., | 1-897., 1-907., | 1-915., | 1- |
| 923., 1-929., | 1-935., | 1-943 . , | 1-949., 1-959., | 1-967 . , | 1- |
| 976., 1-982., | 1-986 . , | 1-990., | 1-996., 1-1002., | 1-1009., | 1- |
| 1011., 1-1013. | , 1-1015 | ., 1-1016 | ., 1-1019., 1-1021 | ., 1-1022 | • ! |
1-1023., 1-1026., 1-1030., 1-1037., 1-1046., 1-1054.,1-
1057., 1-1064., 1-1065., 1-1068 1-1078., 1-1079., 1-1084.,
1-1088., 1-1089., 1-1090., 1-1093 1-1095., 1-1100., 1-1102.,
1-1103., 1-1104., 1-1105., 1-1106., 1-1107., 1-1108.,1-
1109., 1-1111., 1-1112., 1-1113., 1-1114., 1-1115., 1-1117.,
1-1116., 1-1120., 1-1121., 1-1122., 1-1124., 1-1127.,1-
1129., 1-1131., 1-1132., 1-1136., 1-1137., 1-1141., 1-1142.,
1-1143., 1-1144., 1-1145., 1-1149., 1-1151., 1-1153.,1-
1155., 1-1156., 1-1157., 1-1158., 1-1159., 1-1160., 1-1163.,
1-1164., 1-1165., 1-1166., 1-1167., 1-1169., 1-1172.,1···· ·« ί
- 197 -
1176., 1-1183., 1-1184., 1-1185., 1-1186., 1-1188., 1-1191.,
1-1192., 1-1193., 1-1194., 1-1197., 1-1199., 1-1200.,1-
1203., 1-1204., 1-1205., 1-1206., 1-1207., 1-1208., 1-1209.,
1-1212., 1-1213., 1-1214., 1-1215., 1-1216., 1-1219.,1-
1220., 1-1221., 1-1222., 1-1223., 1-1224., 1-1234., 1-1235.,
1-1240., 1-1241., 1-1262., 1-1263., 1-1264., 1-1265.,1-
1266., 1-1267., 1-1269., 1-1269., 1-1271., 1-1278., 1-1279.,
1-1283., 1-1290., 1-1291., 1-1300., 1-1301., 1-1302.,1-
1303., 1-1304., 1-1309., 1-1310., 1-1311., 1-1312., 1-1314.,
1-1319., 1-1325., 1-1326., 1-1327., 1-1331., 1-1332.,1-
1336., 1-1337., 1-1342., 1-1343., 1-1344., 1-1348., 1-1355.,
1-1357., 1-1364., 1-1367., 1-1369., 1-1384., 1-1385.,1-
1386., 1-1387., 1-1397., 1-1409., 1-1418., 1-1425., 1-1434.,
1-1442., 1-1461., 1-1462., 1-1463., 1-1467., 1-1474.,1-
1475., 1-1476., 1-1477., 1-1480., 1-1481., 1-1522., 1-1552.,
1-1565., 1-1567., 1-1862., 1-1875., 1-1877., 1-1890.,1-
1903., 1-1905., 1-1918., 1-1933., 1-1977., 1-1979., 1-1982.,
1-2144., 1-2147., 1-2186., 1-2276., 1-2361., 1-2387.,1-
2388., 1-2389., 1-2390., 1-2657., 1-2659., 1-2660., 1-2711.,
1-2713., 1-2714., 1-2765., 1-2767., 1-2768., 1-2819.,1-
2821., 1-2822., 1-2855., 1-2910., 1-2911., 1-2914., 1-2915.,
1- 2918. 1-2920., 2-1., 2-2., 2-3., 2-4., 2-5., 2-8., 2-13.,
2- 15., 2-17., 2-19., 2-22., 2-24., 2-27., 2-28., 2-37.,2-
38., 2-39., 2-43., 2-45., 2-48., 2-54., 2-58., 2-59., 2-60.,
2- 61., 2-62., 2-64., 2-67., 2-75., 2-77., 2-82., 2-83.,2-
84., 2-90., 2-97., 2-106., 2-109., 2-113., 2-117., 2-119.,
3- 1., 3-2., 3-3., 3-4., 3-5., 3-8., 3-12., 3-13., 3-14.,3t ····
- 198 -
16., 3-17., 3-19., 3-28., 3-37., 3-38., 3-44., 3-45., 3-46.,
3-48., 3-51., 3-58., 3-59., 3-60., 3-61., 3-62., 3-64., 3-
68., 3-76., 3-77., 3-19., 3-28., 3-37., 3-38., 3-44., 3-45.,
3-46., 3-48., 3-51., 3-58., 3-59., 3-60., 3-61., 3-62., 3-
64., 3-68., 3-76., 3-77., 3-82., 3-83., 3-84., 3-85., 3-90.,
3-91., 3-93., 3-97., 3-99., 3-106., 3-109., 3-110., 3-114.,
| 3-118 | ., 3-119., 3-121., | 3-123. | , 4-1., 4-2., 4-3 | ., 4-4., 4- |
| 5., 4 | -13., 4-17., 4-18. | , 4-19. | , 4-20., 4-23., 4- | 27., 4-37., |
| 4-43 . | , 4-44., 4-45., 4- | -46., 4- | -47., 4-54., 4-58. | , 4-59., 4- |
| 60 . , | 4-61., 4-62., 4-64 | ., 4-75. | ,, 4-77., 4-82., 4- | 83., 4-84., |
| 4-90 . | , 4-97., 4-98., 4- | 99., 4- | 100., 4-106., 4-109., 4-115., | |
| 5-1., | 5-2., 5-3., 5-4., | 5-5., | 5-8., 5-13., 5-17. | , 5-19., 5- |
| 26 . , | 5-39., 5-44., 5-45 | ., 5-46. | ., 5-48., 5-52., 5- | -58., 5-59., |
| 5-60. | , 5-61., 5-62., 5· | -63., 5- | -64., 5-68., 5-76. | , 5-77., 5- |
| 78. , | 5-82., 5-83., 5-84., 5-96., 5-97., 5-98., | , 5-99., 5- | ||
| 100 . , | 5-106. és 5-111. Különösen előnyösek < | a következő | ||
| sorsz | ámúak: 1-1., 1-15. | , 1-25. | , 1-26., 1-39., 1- | 49., 1-63., |
| 1-73 . | , 1-87., 1-97., 1- | 131., 1- | -145., 1-155., 1-169., 1-179., | |
| 1-203 | ., 1-227., 1-251., | 1-275. | , 1-325., 1-349., | 1-373., 1- |
| 397 . , | 1-421., 1-435., | 1-471., | 1-495., 1-543., | 1-567., 5- |
| 587 . , | 1-597., 1-613., | 1-628., | 1-652., 1-662., | 1-670., 1- |
| 677 . , | 1-684., 1-696., | 1-702., | 1-703., 1-707., | 1-713., 1- |
| 718. , | 1-723., 1-747., | 1-761., | 1-771., 1-783., | 1-788., 1- |
| 799. , | 1-804., 1-810., | 1-825., | 1-838., 1-839., | 1-845., 1- |
| 854 . , | 1-864., 1-873., | 1-881., | 1-891., 1-943., | 1-949., 1- |
| 959 . , | 1-967., 1-976., | 1-982., | 1-990., 1-996., | 1-1002., 1- |
1021., 1-1022., 1-1023., 1-1026., 1-1037., 1-1046., 1-1057.,
199
1-1064., 1-1065., 1-1068., 1-1078., 1-1079., 1-1084.,1-
1088., 1-1089., 1-1093., 1-1100., 1-1102., 1-1103., 1-1104.,
1-1105., 1-1106., 1-1107., 1-1108., 1-1109., 1-1111.,1-
1112., 1-1113., 1-1114., 1-1115., 1-1117., 1-1118., 1-1120.,
1-1121., 1-1122., 1-1124., 1-1127., 1-1129., 1-1131.,1-
1132., 1-1136., 1-1137., 1-1142., 1-1143., 1-1155., 1-1156.,
1-1157., 1-1158., 1-1159., 1-1160., 1-1163., 1-1164.,1-
1167., 1-1172., 1-1176., 1-1183., 1-1184., 1-1185., 1-1194.,
1-1203., 1-1204., 1-1205., 1-1206., 1-1207., 1-1208.,1-
1219., 1-1220., 1-1221., 1-1222., 1-1223., 1-1224., 1-1263.,
1-1264., 1-1278., 1-1281., 1-1282., 1-1357., 1-1364.,1-
1384., 1-1385., 1-1386., 1-1387., 1-1397., 1-1409., 1-1425.,
1-1461., 1-1462., 1-1463., 1-1467., 1-1474., 1-1475.,1-
1476., 1-1477., 1-1480., 1-1481., 1-1522., 1-1552., 1-1565.,
1-1567., 1-1862., 1-1875., 1-1877., 1-1890., 1-1903.,1-
1905., 1-1918., 1-1933., 1-1977., 1-1979., 1-1982., 1-2144.,
1-2147., 1-2186., 1-2276., 1-2361., 1-2387., 1-2388.,1-
2389., 1-2390., 1-2657., 1-2659., 1-2660., 1-2711., 1-2713.,
1-2714., 1-2765., 1-2767., 1-2768., 1-2819., 1-2821.,1-
2822., 1-2855., 1-2910., 1-2911., 1-2914., 1-2915., 1-2918.,
1- 2920., 2-1., 2-2., 2-3., 2-4., 2-5., 2-8., 2-13., 2-15.,
2- 17., 2-19., 2-37., 2-38., 2-43., 2-45., 2-48., 2-58.,2-
59., 2-60., 2-61., 2-62., 2-64., 2-75., 2-77., 2-82., 2-83.,
2-84., 2-97., 2-106., 2-109., 2-117., 2-119., 3-1., 3-2., 3-
3., 3-4., 3-5., 3-8., 3-13., 3-14., 3-19., 3-37., 3-44., 3-
45., 3-46., 3-48., 3-58., 3-59., 3-60., 3-61., 3-62., 3-64.,
3-6Η., 3-76., 3-Η2., 3-83., 3-84., 3-90., 3-91., 3-93., 3'·· <· • ·
:
200 - ····
97., 3-99., 3-106., 3-109., 3-110., 3-118., 3-119., 3-121.,
3- 123., 4-1., 4-2., 4-3., 4-4., 4-5., 4-17., 4-18., 4-19.,
4- 43., 4-44., 4-45., 4-46., 4-47., 4-58., 4-59., 4-60., 4-
61., 4-62., 4-77., 4-82., 4-84., 4-97., 4-98., 4-99.,.4-
100., 4-106., 4-109., 5-1., 5-2., 5-3., 5-4., 5-5., 5-8., 5-
17., 5-19., 5-39., 5-44., 5-45., 5-46., 5-48., 5-58., 5-59.,
5- 60., 5-61., 5-62., 5-63., 5-64., 5-68., 5-76., 5-77.,5-
78., 5-82., 5-83., 5-84., 5-96., 5-97., 5-98., 5-99. és 5-
100. Méginkább előnyösek a következő sorszámú vegyületek: 1-
1., 1-25., 1-26., 1-49., 1-73., 1-131., 1-179., 1-203., 1-
| 227 . , | 1-251., | 1-275., | 1-325 . , | 1-349., | 1-373., | 1-397 . , | 1- |
| 421. , | 1-628., | 1-652., | 1-662 . , | 1-670., | 1-677., | 1-684 . , | 1- |
| 696. , | 1-702., | 1-703., | 1-713 . , | 1-718., | 1-723., | 1-747 . , | 1- |
| 771. , | 1-788 . , | 1-799., | 1-804 . , | 1-943., | 1-949 . , | 1-959 . , | 1- |
| 1023 . , | 1-1046 . | , 1-1065. | , 1-1093. | ., 1-1102 | ., 1-1111 | ., 1-1120 |
1-1129., 1-1183., 1-1263., 1-1385., 1-1387., 1-1474.,1-
1475., 1-1480., 1-1481., 1-1522., 1-1552., 1-1565., 1-1567.,
1-1862., 1-1875., 1-1877., 1-1890., 1-1903., 1-1905.,1-
1918., 1-1933., 1-1977., 1-1979., 1-1982., 1-2144., 1-2147.,
1-2186., 1-2276., 1-2361., 1-2387., 1-2388., 1-2389.,1-
2390., 1-2657., 1-2659., 1-2660., 1-2711., 1-2713., 1-2714.,
1-2765., 1-2767., 1-2768., 1-2819., 1-2821., 1-2822.,1-
2855., 1-2910., 1-2911., 1-2914., 1-2915., 1-2918. és 1-
2920. A leginkább előnyösek a következő sorszámúak: 1-1., 1-
25., 1-49., 1-73., 1-131., 1-179., 1-275., 1-325., 1-349.,
1-397., 1-421., 1-652., 1-662., 1-684., 1-696., 1-702.,1-
719., 1-723., 1-747., 1-771., 1-788., 1-799., 1-804.,1-
1-1065., 1-1102., 1-1111., 1-1129., 1-1263.,
1-1387., 1-1474., 1-1475., 1-1480., 1-1431., 1-1522., 1-
1552., 1-1565., 1-1567., 1-1862 . , 1-1875 . , 1-1890., 1-1903., 1-1933., 1-1977., 1-214'4., 1-2186., 1-2387., 1-2389., 1-
2390. , 1-2765., 1-2768., 1-2855., 1-2910., 1-2911., —±—2914 . , 1- 29-1-5-.-, l_=2S13^-éS Γ-2920 .
A találmány szerinti vegyületek közül a következők, illetve gyógyászatilag elfogadható sóik a leginkább előnyösek: 4’ N- [2—(tere—butil)-5—(5—ciklohexil—3—hidroxi—pent il) -fenil ] -2— (9H-xantén-9-il) -acetamid;
, N- [2—(tere—butil)-5—(4—ciklohexil—3—hidroxi—butil) —fenil] —2— (9H—xantén—9-il) -acetamid;
N- [2—(tere—butil)-5-(6—ciklohexil—3—hidroxi—hexil) —fenil] —2— (9H—xantén—9-il) -acetamid ;
5¾. N- [2—(tere—butil)—5—(7—ciklohexil—3—hidroxi—hept il) -fenil ] —2— (9H-xantén-9-il) -acetamid ;
^4’ N- [2—(tere—butil)-5—(3—ciklohexil—3-hidroxi—propil) -fenil] —2— (9H—xantén—9-il) —acetamid ;
(0Ώ, N- [2—(tere—butil)-5—(2—ciklohexil—1—hidroxi—etil) —fenil ] —2— (9H—xantén—9-il) -acetamid ;
N- [2— (tere—butil)-5— (6—ciklopentil—1—hidroxi—hexil) -fenil] -2- (9H-xantén-9-il) -acetamid;
(S90, 1— (2—{4—tere—butil—3— [2—(9H—xantén—9—il) —acetamido] —fenil}—etil) —2—ciklohexil—etil-nátrium—szukcinát;
(g j 1— (2—{4—tere—butil—3— [2— (9H—xantén—9—il)— acetamido] —fenil}—etil) —3—ciklohexil—propil—nátrium-szukcinát ;
Nátrium 1—(2—{4—tere—butil—3—[2—(9H—xantén—9—il) —acetamido]—fenil}—etil) —5—ciklohexil—pentil—szukcinát;
/Oo4 N- {2— [3— (1—imidazolil)— propoxi] —metil—6— (metil—tio)—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)-acetamid—hidroklorid;
ló , N- {2- [3— (1—imidazolil) —propoxi] —metil—6— (metil—tio)-fenil}—2—(9H—xantén—9-il)—acetamid;
(O/ · N- {2— [3— (1—imidazolil)—propoxi] —metil—6—(tere-butil) —f enil}—2— (9H—xantén-9—il) -acetamid-hidroklorid;
α—1-(2-{4—(terc-butil)—3—(9H—xantén—9—il)—acetamido] —fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—karboxi—metil—tioacetát nátriumsój a;
· N-(2—tere—butil-5-{3—[2-(l—imidazolil)—acetoxi]-4—ciklohexil—butil}—fenil)-2—(9H—xantén—9—il)—acetamid—hidroklorid;
N—(2—tere—butil) —5—{3—[2—(karboxi—metoxi) —acetoxi] —4—ciklohexil—bútil}—fenil) —2— (9H—xantén—9—il) —acetamid nátriumsója;
{'y 6 4 N-(2-terc-butil)-5-{7-ciklohexil-3-[2-(karboxi-metoxi) —acetoxi] —heptil}—fenil) —2— (9H—xantén—9—il) —acetamid nátriumsój a;
{Λ’Όό'ί N—(2—tere—butil)—5—[4—ciklohexil—2—(hidroxi—metil) —butil]—fenil] —2— (9H—xantén—9—il)—acetamid ;
4*9 N-(2—terc—butil)—5-[4—(2-ciklohexil-etoxi)—3-hidroxi-butil]-fenil}—2-(9H-xantén—9-il)-acetamid;
{(2)· N—{2— (tere—butil)-5— [5— (ciklohexil—oxi) —3— hidroxi-pentil] —fenil}—2— (9H—xantén—9—il)—acetamid;
2- Ζ2Λ. N— (2—tere—bútil) —5—{4— (2—ciklohexil-etoxi) —3— [2— (1 —imidazolil)-acetoxi]—butil}—fenil)—2—(9H—xantén—9—il)-acet- 203 MM amid-hidroklorid;
· Ν-{2—(tere—butil)—5—(3—[2—(karboxi—metoxi)—acetoxi]—5 -ciklohexil—oxi-pentil}—fenil]—2—(9H—xantén—9-il)—acetamid nátriumsója; és
2.4¾1 N-{2—(tere—butil)—5—[(2—etil—1—imidazolil)—metil]—fenil}—2-(9H—xantén—9—il)—acetamid.
A találmány szerinti vegyületek különböző ismert módszerekkel, például a következő I - XXVI. reakcióvázlatokban bemutatott módszerekkel állíthatók elő.
Ezekben a reakcióvázlatokban
R1, R3, R4, R6, R7, R8, R9, R10, A1, A2, A3, A4 és M jelentése a korábban megadott;
R11 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, előnyösen metil— vagy etilcsoport;
R12 jelentése az alkilrészben 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—szulfonilcsoport vagy arilrészként a korábbiakban definiált arilcsoportot tartalmazó aril—szulfonilcsoport, előnyösen metán—szulfonil— vagy p—toluol—szulfonilcsoport;
A3b jelentése 1—8 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport, azzal a megkötéssel, hogy a szénláncban az atomok száma A3 helyettesítő szénatomjainak számánál eggyel kevesebb;
R4a jelentése azonos R4 jelentésével, azzal a megkötéssel, hogy adott esetben védócsoportot tartalmazhat;
R4*3 jelentése 1—10 szénatomot tartalmazó, telített vagy szén—szén kettőskötést tartalmazó alkiléncsoport, azzal a megkötéssel, hogy a szénláncban az atomok száma eggyel kisebb, mint A4 helyettesítő szénláncában az atomok száma;
- 2p4r X1 jelentése hidroxilcsoport vagy halogénatom, előnyösen klóratom;
X2 jelentése halogénatom, előnyösen bróm- vagy jódatom; 1-6 szénatomot tartalmazó alkil-szulfonil-oxicsoport, előnyösen metán—szulfonil—oxicsoport; vagy a korábbiakban megadott arilrészt tartalmazó aril—szulfonil—oxicsoport;
W1 jelentése hidroxi—védőcsoport, előnyösen egy trialkil—szililcsoport, különösen terc-butil-dimetil-szililcsoport; metoxi—metilcsoport; acilcsoport; aralkilcsoport, különösen benzilcsoport; vagy tetrahidropiranilcsoport;
W2 jelentése hidroxi—védőcsoport, előnyösen trialkil—szililcsoport, különösen tere—butil—dimetil—szililcsoport; aralkilcsoport, különösen benzil- vagy tritilcsoport; acilcsoport, különösen acetilcsoport; vagy tetrahidropiranilcsoport ;
W2 jelentése hidroxi—védőcsoport, előnyösen trialkil—szililcsoport, különösen tere—butil—dimetil—szililcsoport; alkoxi—alkilcsoport, különösen metoxi—metilcsoport; vagy tetrahidropiranilcsoport, különösen előnyösen tere—butil—dimetil—szililcsoport ;
Xs jelentése [R12S (O) p] C [R14S (0) g] általános képletű csoport, és ebben a képletben R^2 és R14 egymástól függetlenül 1—6 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot vagy a korábbiakban definiált arilcsoportot jelent, vagy R12 és R14 együtt 1—5 szénatomot tartalmazó alkiléncsoportot alkot, továbbá p és q azonos vagy eltérő értékkel 0, 1 vagy 2, előnyösen a (101), (102), (103) , (104) vagy (105) képletű csoportok
valamelyike;
R^a jelentése -(M)n 2-A5-R^ általános képletű csoport, és ebben a képletben M, n2, A5 és R6 jelentése a korábban megadott;
R15 jelentése a korábbiakban definiált β—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesített imidazolil— vagy benzimidazolilcso-
| port; | |||||
| s | értéke 0, 1, | 2, | 3, 4, 5, | 6 vagy 7; és | |
| V | értéke 1, 2, | 3, | 4, 5, 6, | 7, 8, 9 vagy 10. | |
| A | fentiekben | említett | reakcióvázlatok | szerinti |
reagáltatásokat a következőképpen hajthatjuk végre.
I. reakcióvázlat
1. lépés: kondenzáció
Ebben a lépésben (4) általános képletű vegyűleteket állítunk elő úgy, hogy valamely (2) általános képletű vegyületet valamely (3) általános képletű vegyülettel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ha X1 jelentése hidroxilcsoport, akkor a reagáltatást kondenzálószer és bázis jelenlétében hajtjuk végre, míg ha X1 jelentése halogénatom, akkor a reagáltatást bázis jelenlétében végezzük.
Ha X1 jelentése hidroxilcsoport (la. lépés), akkor a reagáltatást rendszerint és előnyösen egy alkalmas oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani a kiindulási anyagot. Az előnyösen
- ζρζ alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot, diklór-etánt, klór—benzolt vagy diklór-benzolt; észtereket, például az etil—formiátot, etil—acetátot, propil—acetátot, butil-acetátot vagy dietil—karbonátot; étereket, például a dietil—étert, diizopropil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén-glikol-dimetil—étert; ketonokat, például az acetont vagy metil—etil—ketont; nitrovegyületeket, például a nitro—etánt vagy nitro—benzolt; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt; amidokat, például a formamidot, dimetil—formamidót, dimetil—acetamidot vagy hexametil—foszforsav—triamidot; és szulfoxidokat, például a dimetil—szulfoxidot vagy szulfolánt; különösen előnyösen aromás szénhidrogéneket, közelebbről a benzolt; halogénezett szénhidrogéneket, közelebbről a metilén-kloridot; vagy étereket, közelebbről a tetrahidrofuránt.
Az alkalmazható kondenzálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen célra alkalmazható kondenzálószerekre példaképpen megemlíthetjük di(rövidszénláncú)alkil azodikarboxilátok és trifenil—foszfin elegyeit, például dietil azo-dikarboxilát és trifenil-foszfin elegyét; N— (rövidszénláncú alkil)—5—aril—izoxazólium-3 ' —szulfonátokat, például N—etil—5—fenil—izoxazólium—3'—szulfonátot; Ν,Ν'—dicikloalkil—karbodiimideket, például Ν,Ν'—diciklohexil—karbodiimidet (rövidítve: DCC) ; 2—halogén—1—(rövidszénláncú al- 2χ kil)—piridinium-halogenideket, például a 2—klór-l-metil-piridinium-jodidot; diaril—foszforil—azidokat, például a difenil-foszforil—azidot (rövidítve: DPPA); foszforil-kloridokat, például a dietil—foszforil— kloridot; imidazol—származékokat, például az N,N'—karbonil—diimidazolt (rövidítve: CDI) ; és karbodiimid-származékokat, például az l-etil-3-(3—dimetil—amino—propil)—karbodiimidet (rövidítve: EDAPC); előnyösen a N, Ν'—diciklohexil—karbodiimidet, 2—klór—1—metil—piridinium—jodidot és a dietil—foszforil—kloridot.
A felhasználható bázis jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reagensek molekuláira. így példaképpen megemlíthetünk szerves bázisokat, például a trietil—amint, tributil—amint, diizopropil—etil—amint, N—metil—morfolint, piridint, 4—(N,N—dimetil— amino)—piridint, 4—pirrolidino—piridint, N,N—dimetil—anilint, N,N—dietil-anilint, 1,5—diaza—biciklo [4.3.0] non—5—ént, 1,4—diaza—biciklo[2.2.2]oktánt (rövidítve: DABCO) és 1,8—diaza—biciklo [5.4.0] undec—7—ént (rövidítve: DBU) . Ezek közül előnyösnek tartjuk a trietil—amint, diizopropil—etil—amint vagy a piridint.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 150 °C, előnyösebben 25 °C és 120 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változ- 2&8 hat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 48 óra, előnyösebben 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt (1) általános képletú vegyületet a reakcióelegyból hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
Ha X1 jelentése halogénatom (lb. lépés), akkor a reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt
- 2JX9 -
vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot, diklór—etánt, klór—benzolt vagy diklór—benzolt; észtereket, például az etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot; étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; ketonokat, például az acetont vagy metil—etil—ketont; és amidokat, például a formamidot, dimetil—formamidot, dimetil—acetamidot vagy hexametil—foszforsav—triamidot. Ezek közül előnyösnek tartjuk az aromás szénhidrogéneket, különösen a benzolt; és a halogénezett szénhidrogéneket, különösen a metilén—kloridot.
Az alkalmazható bázis jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reagensek molekuláira. így példaképpen megemlíthetünk szerves bázisokat, például a trietil—amint, tributil—amint, diizopropil-etil—amint, N—metil—morfolint, piridint, 4—(N,N—dimetil— amino)—piridint, Ν,N—dimetil—anilint, Ν,N—dietil—anilint, 1,5—diaza—biciklo[4.3.0]non—5—ént, 1,4—diaza—biciklo[2.2.2]oktánt (rövidítve: DABCO) és 1,8—diaza—biciklo[5.4.0]undec—7—ént (rövidítve: DBU) . Ezek közül előnyösnek tartjuk a piridint vagy az Ν,N—dimetil—anilint.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az alkalmazott oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -78 °C és +50 °C, előnyösebben -40 °C és + 25 °C közötti hőmérsékleteken
- ÁQ(o dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartománybap változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 5 perc és 24 óra, előnyösebben 10 perc és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul .
A reakció befejeződése után az előállítani kívánt (4) általános képletű vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
2. lépés: védőcsoport lehasítása
Ebben a lépésben egy (la) általános képletű vegyületet állítunk elő úgy, hogy valamely (4) általános képletű vegyületet védőcsoport lehasítására alkalmas reagenssel reagáltatunk közömbös oldószerben a W1 csoport eltávolítására.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelen- 2>1 /6% létében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—klóridőt, kloroformot vagy diklór—etánt; étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt; és nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az aromás szénhidrogéneket, különösen a benzolt; étereket, különösen a tetrahidrofuránt; és alkoholokat, különösen a metanolt.
Ha a védőcsoport egy szililcsoport, például tere—butil—dimetil-szililcsoport, akkor lehasítható egy szervetlen sav, például hidrogén—klórid, vagy pedig fluoridion képzésére alkalmas reagens, például tetrabutil—ammónium—fluorid használatával. A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és az alkalmazott kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen szobahőmérséklet és 70 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettól, valamint az alkalmazott reagensek és az oldószer jellegétől füg-
- 2χ2 /α góen. Általában azonban a fentiekben említett előnyős reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ha a védőcsoport metoxi—metilcsoport, akkor eltávolítható egy szervetlen sav, például hidrogén—klorid használatával egy szerves oldószerben, például dioxánban, metanolban vagy etil—acetátban. A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges . Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és az alkalmazott kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen szobahőmérséklet és 70 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint az alkalmazott reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ha a védőcsoport tetrahidropiranilcsoport, akkor eltávolítható egy szervetlen sav, például hidrogén—klorid vagy egy szerves sav, például p—toluol—szulfonsav használatával. A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és az alkalmazott kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen szobahőmérséklet és °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz • ·
- Ζ13 szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint az alkalmazott reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ha a védőcsoport acilcsoport, például acetilcsoport, akkor eltávolítható egy alkálifém—alkoholét, például nátrium—metilát vagy kálium—metilát; vagy· egy alkálifém—hidroxid, például nátrium-hidroxid vagy kálium—hidroxid használatával. A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és az alkalmazott kiindulási anyag vagy reagens minősége. Ha előnyös módon a reagáltatást oldószerként metanol alkalmazásával hajtjuk végre, akkor célszerűen a reakcióhőmérséklet 60 °C körüli. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettól, valamint az alkalmazott reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reakció befejeződése után az előállítani kívánt terméket a reakcióelegyból hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet • ·
- 214 és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
3. lépés: észterezés
Ebben a lépésben (lb) általános képletű vegyületek állíthatók elő úgy, hogy valamely (la) általános képletű vegyűletet egy savanhidriddel, egy monoészterrel (különösen benzil—, tere—butil— vagy benzhidrid—észterrel) egy dikarbonsav monohalogenidjével vagy egy karbonsavval reagáltatunk közömbös oldószerben. Ha egy dikarbonsav savanhidridjét használjuk, akkor a reagáltatást rendszerint és előnyösen egy bázis jelenlétében hajtjuk végre; ha egy dikarbonsav vagy monokarbonsav monoészterét használjuk, akkor a reagáltatást rendszerint és előnyösen egy kondenzálószer és bázis jelenlétében hajtjuk végre; és ha egy dikarbonsav monoészter—monohalogenidj ét használjuk, akkor a reagáltatást rendszerint és előnyösen bázis jelenlétében hajtjuk végre. Ha egy savanhidridet használunk (3a. lépés), akkor a reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrá*!··
- 215 ' ΓΗ nyosan a reakcióra vagy a kiindulási reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot, diklór—etánt, klór—benzolt vagy diklór—benzolt; észtereket, például az etil—acetátot, propil-acetátot, butil—acetátot vagy dietil—karbonátot; étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén-glikol-dimetil-étert; ketonokat, például az acetont vagy metil—etil—ketont; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt; és piridint vagy szubsztituált származékait, például a piridint vagy 2,6-lutidint. Ezek közül előnyösnek tartjuk az aromás szénhidrogének, különösen a toluol vagy xilol; és a piridin vagy szubsztituált származékai, különösen a piridin használatát.
Az alkalmazható bázis jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reagensek molekuláira. így példaképpen megemlíthetünk szerves bázisokat, például a trietil-amint, tributil—amint, diizopropil—etil—amint, N—metil—morfolint, piridint, 4—(N,N—dimetil—amino)—piridint, N,N—dimetil—anilint, N, N—dietil—anilint, 1,5-diaza-biciklo[4.3.0]non-5—ént, 1,4-diaza-biciklo[2.2.2]oktánt (rövidítve: DABCO) vagy 1,8—diaza-biciklo[5.4.0]undec—7—ént (rövidítve: DBU) . Ezek közül előnyösnek tartjuk a trietil-amint vagy a piridint.
A reagáltatás széles hőmérséklettartományban végrehajt• · · • V ·· ··*· ···<► ·: : :
V · * Μ · • ···· ·«·« »·· « 9
- 2>6 ható, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 50 °C és 150 °C, előnyösen 70 °C és 120 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint az alkalmazott reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 72 óra, előnyösebben 1 óra és 30 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reakció befejeződése után az előállítani kívánt terméket a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatograf álással.
Ha egy dikarbonsav vagy karbonsav monoészterét használjuk (3b. lépés), akkor a reagáltatást rendszerint és elő- nyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot, diklór—etánt, klór—benzolt vagy diklór—benzolt; észtereket, például az etil-acetátot, propil-acetátot, butil—acetátot vagy dietil—karbonátot; étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén-glikol—dimetil—étert; ketonokat, például az acetont vagy metil—etil—ketont; és nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az aromás szénhidrogéneket, különösen a benzolt; étereket, különösen a tetrahidrofuránt; és halogénezett szénhidrogéneket, különösen a metilén—kloridot.
Az alkalmazható kondenzálószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így az ilyen célra alkalmazható kondenzálószerekre példaképpen a következőket említhetjük: di(rövidszénláncú)alkil azodikarboxilátok és trif enil—f oszf in elegyei, például dietil azo—dikarboxilát és trifenil—foszfin elegye; N—(rövidszénláncú alkil)—5—aril—izoxazólium—3'—szulfonátok, például N—etil—5—fenil—izoxazólium—3'—szulfonát; N,N'—dicikloalkil—karbodiimidek, például N,N'—diciklohexil—karbodiimid (rövidítve: DCC); 2—halogén—1—(rövidszénláncú • ·
- 2 >8 m alkil) —piridinium—halogenidek, például a 2—klór—1—metil—piridinium—jodid; diaril—foszforil—azidok, például a difenil—foszforil—azid (rövidítve: DPPA); foszforil—kloridok, például a dietil—foszforil—klorid; imidazol—származékok, például a N,N'—karbonil—diimidazol (rövidítve: CDI); és karbodiimid—származékok, például az 1—etil-3—(3—dimetil-amino—propil)—karbodiimid (rövidítve: EDAPC); előnyösen a N,N'—diciklohexil—karbodiimid, 2—klór—1—metil—piridinium-jodid és a 1—etil—3—(3—dimetil—amino—propil)—karbodiimid.
A felhasználható bázis jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reagensek molekuláira. így példaképpen megemlíthetünk szerves bázisokat, például a trietil—amint, tributil—amint, diizopropil—etil—amint, N—metil—morfolint, piridint, 4— (N,N—dimetil— amino)—piridint, 4—pirrolidino—piridint, N,N—dimetil—anilint, N,N—dietil—anilint, 1,5—diaza—biciklo[4.3.0]non—5—ént, 1,4—diaza—biciklo[2.2.2]oktánt (rövidítve: DABCO) és 1,8—diaza—biciklo[5.4.0]undec—7—ént (rövidítve: DBU) . Ezek közül előnyösnek tartjuk a trietil-amint vagy N—diizopropil—N—etil—amint.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen —60 °C és +120 °C, előnyösebben 0 °C és 70 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változ- 2Α9 ίΚ hat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 48 óra, előnyösebben 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
Egy így kapott monobenzil—észter debenzilezését katalizátort, például szénhordozós palládiumkatalizátort vagy palládiumkormot használva katalitikus redukálás útján végezzük hidrogéngáz—áramban, vagy pedig hangyasavat használunk egy megfelelő karbonsav előállítása céljából.
Egy így kapott mono—tere—bútil—észter védőcsoportját egy savas katalizátor, például hidrogén—klorid és dioxán elegyével távolítjuk el, egy megfelelő karbonsavat kapva.
- 22Ü w
Egy így kapott monobenzhidril—észter védőcsoportját egy savas katalizátor, például trifluor—ecetsav és anizol elegyének használatával távolítjuk el, egy megfelelő karbonsavat kapva.
Ha egy monoészter—monokarbonsav—halogenidet használunk (3c. lépés), akkor a reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási reagensekre, és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot vagy diklór—etánt; észtereket, például az etil—acetátot, propil-acetátot, butil—acetátot vagy dietil—karbonátot; étereket, például a dietil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; ketonokat, például az acetont vagy metil—etil—ketont; és nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az aromás szénhidrogéneket, különösen a benzolt; vagy a halogénezett szénhidrogéneket, különösen a metilén—kloridot.
Az alkalmazható bázis jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reagensek molekuláira. így példaképpen megemlíthetünk szerves bázisokat, például a trietil—amint, tributil—amint, diizopropil-etil—amint, N—metil—mórfölint, piridint, 4—(N,N-dime- 2^1 til-amino)—piridint, N,N—dimetil—anilint, N,N—dietil—anilint, 1,5—diaza—biciklo[4.3.0]non—5—ént, 1,4—diaza-biciklo[2.2.2]oktánt (rövidítve: DABCO) vagy 1,8-diaza-biciklo[5.4.0]undec-7—ént (rövidítve: DBU). Ezek közül előnyösnek tartjuk a trietil—amint vagy az N—diizopropil—N—etil—amint.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakciőhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -40 °C és +100 °C, előnyösebben 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhómérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 48 óra, előnyösebben 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyból hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célve- 222 m gyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
Egy így kapott monobenzil—észter debenzilezését katalizátort, például szénhordozós palládiumkatalizátort használva katalitikus redukálás útján végezzük hidrogéngáz—áramban egy megfelelő karbonsav előállítása céljából.
Egy így kapott mono—tere—butil—észter védócsoportját egy savas katalizátor, például hidrogén—klorid és dioxán elegyével távolítjuk el, egy megfelelő karbonsavat kapva.
Egy így kapott monobenzhidril—észter védőcsoportját egy savas katalizátor, például trifluor—ecetsav és anizol elegyének használatával távolítjuk el, egy megfelelő karbonsavat kapva.
Ha R7 jelentése -C(=0)-CHR8-NR9R10 általános képletű csoport (ebben a képletben R9 és R10 egymástól függetlenül alkilcsoportot jelent), az előállítani kívánt (lb) általános képletű vegyület előállítható úgy, hogy egy megfelelő (la) általános képletű vegyűletet valamely HOC(=0)-CHR8NR9R10 általános képletű vegyülettel reagáltatunk a 3b. lépésben ismertetett módszerhez hasonló módon. Ha R7 jelentése R9 helyén hidrogénatomot tartalmazó -C(=0)-CHR8-NR9R10 általános képletű csoport, akkor a kívánt (lb) általános képletű vegyűletet előállíthatjuk úgy, hogy egy megfelelő (la) általános képletű vegyűletet valamely HO-C(=0)-CHR8NRÍ0 COOBut általános képletű vegyülettel reagáltatunk a 3b. lépésben
- 2>3 /ΐρ ismertetett módszerhez hasonló módon, majd ezt követően a tere—butoxi—karbonilcsoportot elimináljuk egy sav, például hidrogén-klorid használatával.
Ha R7 jelentése -P(=0)(OH)2 általános képletú csoport, akkor a kívánt (lb) általános képletú vegyület előállítható úgy, hogy egy megfelelő (la) általános képletú vegyületet valamely C1P( = O) (OC^Ph) 2 általános képletú vegyülettel reagáltatunk a 3c. lépésben ismertetett módszerhez hasonló módon, majd ezt követően a benzilcsoportot elimináljuk katalitikus redukálás útján.
4. lépés: Oxidálás
Ebben a lépésben (le) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy egy megfelelő (la) általános képletú vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási reagensekre és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot vagy, diklór-etánt; észtereket, például az etil—formiátot vagy etil—acetátot; étereket, például a tetrahidrofuránt, dimetoxi—etánt vagy dioxánt; ketonokat, például az acetont, metil—etil-ketont vagy metil—izobutil—ketont; és nitrileket, például az aceΦ tonitrilt vagy izobutironitrilt. Ezek közül előnyösek a halogénezett szénhidrogének, különösen a metilén—klorid.
Az alkalmazható oxidálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így a hagyományos oxidációs reakcióknál szokásosan használt oxidálószerek bármelyike egyformán használható. Az előnyös oxidálószerekre példaképpen megemlíthetünk szervetlen fém-oxidokat, beleértve a mangán—oxidokat, például a kálium—permanganátot; krómsavat tartalmazó rendszereket, például a krómsav és kénsav elegyét, krómsavanhidrid és piridin komplexét vagy piridinium-klór-kromátot; és cériumvegyületeket, például ammónium—cérium-nitrátot (rövidítve: CAN); és a dimetil—szulfoxid oxidálásához használható reagenseket, például a dimetil-szulfoxid és diciklohexil—karbodiimid elegyét, oxalil—kloridot, ecetsavanhidridet, foszfor—pentoxidot vagy piridin és kénsavanhidrid komplexét. Ezek közül előnyösnek tartjuk a piridinium-klór-kromátot vagy a dimetil—szulfoxid és oxalil—klorid elegyét.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhómérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -78 °C és +50 °C, előnyösebben -60 °C és +25 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparamé- 225 A terek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 12 óra közötti idó elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt célvegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
5. lépés: kondenzáció
Ebben a lépésben (le) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (2) általános képletű vegyületet valamely (5) általános képletű vegyülettel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a reagáltatás lényegében azonos a I. reakcióvázlat 1. lépésénél ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
6. lépés: redukálás
Ebben a lépésben (la) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (le) általános képletű ve- 226 /ijL gyületet redukálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási reagensekre és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dimetoxi-etánt vagy dioxánt; és alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az alkoholokat, különösen a metanolt; és az étereket, különösen a tetrahidrofuránt.
Az alkalmazható redukálószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így a hagyományos reakcióknál szokásosan használt bármely redukálószer egyformán használható. A célszerűen alkalmazható redukálószerekre példaképpen megemlíthetjük a nátrium-bór—hidridet és a diizobutil—aluminium—hidridet.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -78 °C és +50 °C, előnyösebben -60 °C és +25 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől,
valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 5 perc és 24 óra, előnyösebben 10 perc és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyűletet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
II. reakciővázlat
7, lépés: alkilezés
Ebben a lépésben (8) általános képletű vegyúleteket állítunk elő úgy, hogy valamely XSH2 általános képletű vegyületet valamely (7) általános képletű vegyülettel alkilezünk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagen-
sekre és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi-etánt; nitrovegyületeket, például a nitro—etánt; nitrileket, például az acetonitrilt; amidokat, például a dimetil—formamidot, dimetil—acetamidot vagy hexametil—foszforsav—triamidot; és szulfoxidokat, például a dimetil-szulfoxidot vagy szulfolánt. Ezek közül az oldószerek közül előnyösnek tartjuk az amidokat, különösen a dimetil—formamidot; és a szulfoxidokat, különösen a dimetil—szulfoxidot.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz hagyományosan használt bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk alkálit ém—hidrideket , például lítium-hidridet, nátrium—hidridet vagy kálium-hidridet; alkálifém-alkoholátokat, például nátrium—met ilátot , nátrium—etilátot, kálium—tere—bútilátot vagy lítium—metilátot; és fémtartalmú szerves bázisokat, például a butil—lítiumot vagy lítium-diizopropil—amidot. Ezek közül előnyösnek tartjuk az alkálifém—hidrideket, különösen a nátrium—hidridet , valamint a fémtartalmú szerves bázisokat, különösen a butil—lítiumot vagy lítium-diizopropil—amidot.
A célszerűen alkalmazható XSH2 általános képletú vegyűletekre példaképpen megemlíthetünk kéntartalmú vegyűleteket, így például az 1,3—ditiánt, (metil—tio)-metil—p-tolil—szül• · ·
- 2/29 - / ιΚ font és a (metil—tio)—metil-metil—szulfoxidot.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyős reakcióhómérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és 100 °C, előnyösebben 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhómérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
- 23Ό -
8. lépés: alkilezés
Ebben a lépésben (10) általános képletű vegyúleteket állítunk elő úgy, hogy valamely (8) általános képletű vegyületet valamely (9) általános képletű vegyülettel reagáltatunk .
A reagáltatást rendszerint és előnyösen egy alkalmas oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; étereket, például a dietil—étert, tétrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt,· amidokat, például a formamidot, dimetil—formamidot, dimetil—acetamidot vagy hexametil—foszforsav—triamidot; és szulfoxidokat, például a dimetil—szulfoxidot vagy szulfolánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az étereket, különösen a tetrahidrofuránt vagy a dimetoxi—etánt.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz hagyományosan használt bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk alkálifém-hidrideket, például lítium-hidridet, nátrium-hidridet vagy kálium—hidridet; alkálifém—alkoholátokat, például nátrium-metilátot, nátrium—etilátot, kálium-tere—butilátot vagy lítium-metilátot,· és fémtartalmú szerves bázisokat, például • · · · • · ·♦·
a butil—lítiumot vagy lítium-diizopropil—amidot. Ezek közül előnyösnek tartjuk az alkálifém-hidrideket, különösen a nátrium-hidridet, valamint a fémtartalmú szerves bázisokat, különösen a butil-lítium használatát.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -78 °C és +100 °C, előnyösebben -60 °C és +50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettól, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 30 perc és 6 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióélégyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módsze« Λ
rekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
Ha a célvegyület labilis, akkor felhasználható a következő reakciólépésben további tisztítás nélkül.
9. lépés: deszulfurálás
Ebben a lépésben (11) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (10) általános képletű vegyületet szolvolízisnek vetünk alá egy savas katalizátor, egy higany-só vagy egy ezüst-só jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen egy alkalmas oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt; ketonokat, például az acetont vagy metil-etil—ketont; és a vizet. Ezek közül előnyösnek tartjuk az alkoholokat, különösen a metanolt; vagy az étereket, különösen a tetrahidrofuránt.
Az alkalmazható savas katalizátor jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan használt savas katalizátorok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható savas katalizátorokra példaképpen megemlíthetünk Bronsted—savakat, • <* · • < · · * • * • · · · * · ·»· · *»♦ 233 / π beleértve szervetlen savakat, így például a hidrogén—kloridot, hidrogén—bromidot, kénsavat, perklórsavat vagy foszforsavat; és szerves savakat, például a metán-szulfonsavat, p—toluol—szulfonsavat, trifluor—ecetsavat vagy trifluor—metán—szül f onsavat. Ezek közül előnyösnek tartjuk a tömény sósav használatát.
Ha XsH2 általános képletű vegyületként 1,3—ditiánt használunk, akkor a szolvolízis végrehajtható higany(II)—klorid vagy ezüst-nitrát jelenlétében.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyős reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 25 °C és 150 °C, előnyösebben 50 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyős reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például • ·· · ··
- 254 - 40)0 etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
10. lépés: ketocsoport redukálása
Ebben a lépésben (6) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (11) általános képletú vegyületet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a I. reakcióvázlat 6. lépésénél ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre. 10a. lépés: nitrocsoport redukálása
Ebben a lépésben (5) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (11) általános képletű vegyületet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a III. reakcióvázlat
12. lépésénél ismertetett reagáltatással, így a majd ott ismertetésre kerülő reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
III. reakcióvázlat
11. lépés: védőcsoport bevitele
Ebben a lépésben (12) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (6) általános képletú vegyü··· ··
- 235 ζ letet védőcsoport bevitelére alkalmas reagenssel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen egy alkalmas oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra és az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot, vagy diklór—etánt; étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; és amidokat, például a formamidot, dimetil—formamidot vagy dimetil—acetamidot. Ezek közül előnyösnek tartjuk a halogénezett szénhidrogének, különösen a metilén-klorid, vagy amidok, különösen dimetil—formamid használatát.
Az alkalmazható védőcsoport jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan használt védócsoportok bármelyike egyaránt használható. A védőcsoportok bevitelére célszerűen alkalmazható reagensekre példaképpen megemlíthetjük a tere—bútil-dimetil—szilil—kloridot, dihidropiránt vagy metoxi—metil-kloridot.
Az előzőekben említett reagensekkel végrehajtott reagáltatást például a Protective Groups in Organic Synthesis című könyv 2. kiadásában ismertetett módon hajthatjuk végre. A könyv Greene,T. W. és Wut, P.G.M. szerkesztésében a John ♦ *
- 236 - /
Wiley and Sons, Inc., New York, amerikai egyesült államokbeli kiadó gondozásában 1991-ben jelent meg.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és 100 °C, előnyösebben 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettól, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 48 óra, előnyösebben 30 perc és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyűlet kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkroma237 tografálással.
12.lépés: nitrocsoport redukálása
Ebben a lépésben (3) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (12) általános képletű vegyületet redukálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen egy alkalmas oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, és legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt; és a vizet. Ezek közül előnyösnek tartjuk az alkoholok használatát.
Az alkalmazható redukálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan használt redukálószerek bármelyike egyformán használható. A célszerűen alkalmazható redukálószerekre példaképpen megemlíthetjük a cink és ecet sav, vas és sósav vagy ón és sósav alkotta rendszereket, előnyösen a cink és ecetsav alkotta rendszert.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és 150 °C, előnyösebben 0 °C és 120 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A
- 2^8 reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 20 perc és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
IV. reakciővázlat
13. lépés: S—oxo—karboxilát előállítása
Ebben a lépésben (14) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (13) általános képletű vegyületet először karbonil—diimidazollal, majd malonsav—monoészter—káliumsóval (előnyösen R11 jelentése metil— vagy etilcsoport) reagáltatunk magnézium—bromid és dietil-éter • ·
- - /f ί alkotta komplex jelenlétében.
A (13) általános képletű vegyületeknek megfelelő reakcióképes vegyületek előállíthatok ismert módon, például a Synthesis, 478 (1978) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel .
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot vagy diklór—etánt; étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt; amidokat, például a formamidot, dimetil—f ormamidot, dimetil—acetamidot vagy hexametil-foszforsav—triamidot; és szulfoxidokat, például a dimetil—szulfoxidot vagy szulfolánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk a dietil—éter, tetrahidrofurán vagy nitrilek, például az acetonitril használatát.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer és a kiindulási anyagok vagy reagensek jellege. Általában azonban célszerűen 0 °C és 60 °C-on dolgozunk. Ha a dekarboxilezési művelet lassú, akkor a reakcióhőmérsékletet tovább emelkedni hagyjuk 20 °C és 50 °C közötti értékkel a reakció gyorsítása céljából.
A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 12 óra körüli idő rendszerint elegendőnek bizonyul szobahőmérséklet és 60 °C közötti hőmérsékleteken.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióéiegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
14. lépés: alkilezés
Ebben a lépésben (16) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (14) általános képletű ve-Mi - /1 gyűletet valamely (15) általános képletű vegyülettel reagáltatunk bázis jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a diklór—metánt; étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; alkoholokat, például a metanolt, etanolt vagy tere—bútanolt; nitrovegyületeket, például a nitro—etánt; amidokat, például a formamidót, dimetil—formamidot, dimetil—acetamidot vagy hexametil-foszforsav-triamidot; és szulfoxidokat, például a dimetil—szulfoxidot vagy szulfolánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az étereket, különösen a tetrahidrofuránt; amidokat, különösen a dimetil—formamidot; vagy az alkoholokat.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk szervetlen bázisokat, beleértve alkálifém—hidrideket, például a lítium-hidridet, nátrium—hidridet vagy kálium-hidridet; vagy alkálifém-alkoholátokat, például a nátrium-metilátot, nátrium-etilátot, kálium—tere—butilátot vagy
- 2Α2 lítium—metilátot. A leginkább előnyösek az alkálifém-alkoholátok, különösen a nátrium-metilát, nátrium-etilát vagy kálium—tere—butilát .
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -30 °C és 100 °C, előnyösebben 0 °C és 60 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 10 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy kü- 2.43 lönböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
15. lépés: dekarboxilezés
Ebben a lépésben (11) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (16) általános képletú vegyületet bázis jelenlétében hidrolízisnek, majd dekarboxilezésnek vetünk alá.
Ezeket a reagáltatásokat rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt; valamint alkoholok és víz elegyeit. Ezek közül előnyösnek tartjuk az alkoholokat vagy ezek vízzel alkotott elegyeit.
A reagáltatáshoz alkalmazható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk alkálifém-karbonátokat, például nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot vagy lítium-karbonátot; és alkálifém—hidroxidokat vagy alkáliföldf ém-hidroxidokat, például nátrium—hidroxidot, kálium-hidroxidot, bárium-hidroxidot vagy lítium—hidroxidot. Ezek közül előnyösnek tartjuk
- 2>4 a nátrium—hidroxidot vagy kálium-hidroxidot.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 150 °C, előnyösebben 25 °C és 120 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 10 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A hidrolízis befejezését kővetően a reakcióelegy pH-értékét 5 körüli értékre beállítjuk sav, például tömény sósav vagy híg kénsav adagolása útján a dekarboxilezés végrehajtása céljából.
A dekarboxilezési reakciót széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 50 °C és 150 °C, előnyösebben 70 °C és 120 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettól, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reak- 2-45 TOl cióparaméterek betartása mellett 30 perc és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 4 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük,· az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
V. reakcióvázlat
16. lépés: kondenzáció
Ebben a lépésben (18) általános képletű vegyületeket állítunk eló úgy, hogy valamely (2) általános képletű vegyületet valamely (17) általános képletű vegyülettel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a I. reakcióvázlat 1. lépésénél ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
17. lépés: védőcsoport lehasítása
Ebben a lépésben (19) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (18) általános képletú vegyületet védőcsoport lehasítására alkalmas reagenssel rea gáltatunk .
A védőcsoport lehasításához alkalmazott módszer értelemszerúen a védócsoport módszerek jól ismertek, jellegétől függ, azonban ezek a így hagyományos módon hajthatók végre.
Ha a védócsoport tere—butil—dimetil—szililcsoport, akkor eltávolítható egy megfelelő reagenssel való reagálta tás útján.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; és alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt.
A védőcsoport lehasítására alkalmazott reagens jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan használt ágensek bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható ágensekre példaképpen megemlíthetjük a sósavat vagy a tetrabutil—ammónium-fluoridot, előnyösen a sósavat.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az • 4
- 247 előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és 100 °C, előnyösebben 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettól, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 48 óra, előnyösebben 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióélégyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
18. lépés: kilépő csoport bevitele
Ebben a lépésben (20), (93) vagy (95) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (19), (23) vagy
248 (30) általános képletű vegyületet alkil-szulfonil— vagy aril—szulfonilcsoportot, előnyösen metán—szulfonil- vagy p-toluol-szulfonilcsoportot tartalmazó vegyülettel reagáltatunk bázis jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot vagy kloroformot; és étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi-etánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk a halogénezett szénhidrogéneket, különösen a metilén-kloridot vagy diklór—etánt.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk szerves bázisokat, például a trietil—amint, diizopropil—amint, diizopropil—etil—amint, N—metil—morfolint, piridint, 4—(N,N—dimetil—amino)—piridint, Ν,N—dimetil—anilint vagy N,N—dietil—anilint. Ezek közül előnyösnek tartjuk a trietil—amin vagy diizopropil—amin használatát.
A reagáltatást széles hőmérséklet tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az » · · «
- >49 előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és +50 °C, előnyösebben 0 °C és 25 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 5 perc és 10 óra, előnyösebben 10 perc és 3 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
19. lépés: imidazolilcsoport bevitele
Ebben a lépésben (ld) , (94) , (96) vagy (97) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (20),
- 2-50 Go £ (93) , (95) vagy (40) általános képletú vegyületet imidazolal vagy benzimidazollal reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén—glikol—dimetil—étert; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt ,· amidokat, például a formamidot, dimetil—formamidót, dimetil—acetamidot vagy hexametil-foszforsav—triamidot; és szulfoxidokat, például a dimetil—szulfoxidot vagy szulfolánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az amidokat, különösen a dimetil—formamidot ; vagy a szulfoxidokat, különösen a dimetil—szulfoxidot.
A reakció bizonyos esetekben gyorsítható nátrium-jodid vagy kálium—jodid adagolása útján.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 180 °C, előnyösebben 20 °C és 120 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, • * .:. ’·:·
- ZSl valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra, előnyösebben 2 óra és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
VI. reakciővázlat
20. lépés: kondenzáció
Ebben a lépésben (22) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (2) általános képletű vegyületet valamely (21) általános képletű vegyülettel reagáltatunk.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a I. reakcióvázlat 1. lépésénél ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
- 252 -
21. lépés: védőcsoport lehasítása
Ebben a lépésben (23) általános képletű vegyúleteket állítunk elő úgy, hogy valamely (22) általános képletű vegyületet védőcsoport lehasítására alkalmas ágenssel reagálta tünk .
Ha a hidroxi—védőcsoport tere—butil-dimetil—szililcsoport, akkor ez rendszerint eltávolítható egy szervetlen savval, például hidrogén—kloriddal vagy egy, fluorid—anionokat leadni képes vegyűlettel, például tetrabutil—ammónium-fluoriddal végzett kezelés útján.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alkoholokat, például a metanolt: és étereket, például a tetrahidrofuránt vagy dioxánt.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 70 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett
- 2-53 Ιοϋ előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 18 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ha a hidroxi-védőcsoport alifás acilcsoport, például acetilcsoport, akkor eltávolítható egy bázissal végzett kezelés útján.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetjük a vizet; szerves oldószereket, beleértve az alkoholokat, például a metanolt, etanolt vagy propanolt, valamint az étereket, például a tetrahidrofuránt vagy dioxánt; valamint víz és az említett szerves oldószerek egy vagy több elegyeit.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható, feltéve, hogy a védócsoport eltávolítása során a célvegyület más részeire a bázis nem hat. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk alkálifém—alkoholátokat, például a nátrium-metilátot: alkálifém-karbonátokat, például a nátrium—karbonátot, kálium—karbonátot vagy lítium—karbonátot; alkálifém—hidroxidokat, például a nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot vagy lítium-hidroxidot; és az ammóniát legkülönbözőbb formában, például vizes ammónium- 254 <£-tO
-hidroxid—oldat vagy ammónagázzal telített metanol formájában .
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 150 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk a mellékreakciók visszaszorítása céljából. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 10 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ha a hidroxi—védőcsoport alkoxi—metil—, tetrahidropiranil—, tetrahidrotiopiranil—, tetrahidrofuranil-, tetrahidrotiofuranil- vagy szubsztituált etilcsoport, akkor ezek rendszerint eltávolíthatók savval végzett kezelés útján.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt; étereket, például a tetrahidrofuránt vagy dioxánt,· valamint víz és az említett szerves oldószerek egy vagy több
2-55
2Κ elegyeit.
A felhasználható sav jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott savak bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható savakra példaképpen megemlíthetünk Bronsted-savakat, beleértve szervetlen savakat, így például a hidrogén-kloridot vagy kénsavat,· szerves savakat, például az ecetsavat vagy p—toluol—szulfonsavat; és erősen savas kationcserélő gyantákat, például a Dowex 50W márkanevű gyantát .
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 18 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
22. lépés: oxidálás
Ebben a lépésben (24) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (23) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot vagy diklór—etánt ; észtereket, például az etil—formiátot, etil—acetátot vagy dietil-karbonátot; étereket, például a dietil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; ketonokat, például az acetont vagy metil—etil—ketont; és nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt. Ezek közül előnyösnek tartjuk a halogénezett szénhidrogének, különösen a metilén-
- 257 A li
-klorid; vagy éterek, különösen a tetrahidrofurán használatát .
Az alkalmazható oxidálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakcióknál szokásosan használt oxidálószerek bármelyike egyformán használható. A célszerűen használható oxidálószerekre példaképpen megemlíthetjük a mangán oxidjait, például a mangán-dioxidot; króm—oxidokat, például a krómsavanhidrid és piridin alkotta komplexet és dimetil—szulfoxidos oxidálásnál használatos reagenseket, például a dimetil-szulfoxid és diciklohexil—karbodiimid, oxalil—klorid, ecetsavanhidrid, foszfor—pentoxid vagy piridin—kénsavanhidrid alkotta komplexeket.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -60 °C és +40 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 16 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlege- 258 -
sítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
VII. reakciővázlat
23. lépés: kondenzáció
Ebben a lépésben (26) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (25) általános képletú vegyületet valamely (2) általános képletú vegyülettel reagáltatunk közömbös oldószerben. A reagáltatás lényegében azonos a I. reakcióvázlat 1. lépésével, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
24. lépés: helyettesítés (X —> AcO)
Ebben a lépésben (27) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (26) általános képletú vegyületet egy ecetsav—sóval reagáltatunk nátrium—jodid jelenlétében .
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagen··· «· • « • · * · ···· ·«·«
- 259 2 L sekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi-etánt; alkoholokat, például a terc-butanolt; ketonokat, például az acetont vagy metil-etil-ketont ,· nitrovegyületeket, például a nitro—metánt; amidokat, például a formamidot, dimetil—formamidot, dimetil—acetamidot vagy hexametil—foszforsav—triamidot; szulfoxidokat, például a dimetil—szulfoxidot vagy szulfolánt; és szerves savakat, például az ecetsavat. Ezek közül előnyösnek tartjuk az amidokat, különösen a dimetil-formamidot; vagy a szulfoxidokat, különösen a dimetil—szulfoxidot.
Az ehhez a reagáltatáshoz felhasználható acetátok közé tartoznak az ecetsav alkálifémsói, például nátrium-acetát vagy kálium—acetát.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 150 °C, előnyösebben 25 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra, előnyösebben 2 óra és 6 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
«··· ·· • ·
- 2^0 A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyúletet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióélegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
25. lépés: védőcsoport lehasítása
Ebben a lépésben (28) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (27) általános képletű vegyületet dezacetilezószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt; és a vizet. Ezek közül előnyös- 2-61 nek tartjuk az alkoholokat, különösen a metanolt, valamint víz és egy vagy több alkohol elegyét.
Az alkalmazható dezacilezószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan használt dezacilezőszerek bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható dezacilezószerekre példaképpen megemlíthetünk szervetlen bázisokat, beleértve az alkálifém-karbonátokat, így például a nátrium—karbonátot, kálium-karbonátot vagy lítium—karbonátot; alkálifém—hidrogén-karbonátokat, így például a nátrium-hidrogén-karbonátot, kálium-hidrogén—karbonátot vagy lítium-hidrogén—karbonátot; alkálifém—hidroxidokat, például a nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot vagy lítium—hidroxidot; alkáliföldfém—hidroxidokat, például a bárium-hidroxidot; vagy alkálifém—alkoholátokat, például a nátrium—metilátot, nátrium-etilátot, kálium-tere—butilátot vagy a lítium-metilátot. Ezek közül előnyösnek tartjuk az alkálifém-hidroxidokat, különösen a nátrium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 100 °C, előnyösebben 25 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a ν· ···
252 η
fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 30 perc és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a kővetkező lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
26. lépés: oxidálás
Ebben a lépésben (24a) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (28) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk. A reagáltatás lényegében azonos a VI. reakcióvázlat 22. lépésével, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
VIII. reakcióvázlat . lépés
Ebben a lépésben (29) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (24) általános képletű vegyületet egy Wittig-Horner reagenssel, például etil dietoxi—fősz• ·
- foril—acetáttal reagáltatunk bázis jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt; étereket, például a dietil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; amidokat, például a formamidot, dimetil—formamidot, dimetil—acetamidot vagy hexametil—foszforsav— triamidot; és szulfoxidokat, például a dimetil—szulfoxidot vagy szulfolánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az étereket, különösen a tetrahidrofuránt; vagy az amidokat, különösen a dimetil—formamidot.
A reagáltatáshoz alkalmazható bázis jellege sem lényeges, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisok közé tartoznak a 7. lépés kapcsán felsoroltak.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és 120 °C, előnyösebben 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos ténye- 2Έ4 zótól, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 48 óra, előnyösebben 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
A termékben képződött kettőskötés kívánt esetben katalitikusán redukálható hidrogéngáz—áramban.
A redukálási reakciót rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk észtereket, például az etil—acetátot;
- 2Ú5 étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; és alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az alkoholkat, például metanolt vagy etanolt; étereket, különösen a tetrahidrofuránt vagy dioxánt; zsírsavakat, például ecetsavat, vagy az említett szerves oldószerek oldószerek közül egy vagy több és víz elegyeit.
Az alkalmazható katalizátor jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott katalizátorok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható katalizátorokra példaképpen megemlíthetjük a szénhordozós palládiumkatalizátort, a platinát vagy a Raney-nikkelt.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -10 °C és +50 °C, előnyösebben 0 °C és 25 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhómérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 30 perc és 6 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezését követően a kapott redukált célvegyületet a reakcióéiegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a kö- 2€6 vetkező lépésekből áll: az alkalmazott katalizátort kiszűrjük; és az oldószert ledesztilláljuk. Az így kapott célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
28. lépés: redukálás
Ebben a lépésben (30) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (29) általános képletű vegyületet redukálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; és alkoholokat, például metanolt vagy etanolt. Ezek közül előnyösnek tartjuk a tetrahidrofurán vagy a metanol használatát.
Az alkalmazható redukálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakcióknál szokásosan használt bármely redukálószer egyformán használható. A célszerűen alkalmazható redukálószerekre példaképpen megemlíthetjük a nátrium-bór—hidridet és a diizobutil—alumínium—hidridet.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajt- £67 ΗΊ hatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és 120 °C, előnyösebben 0 °C és 80 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 10 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
29, lépés: oxidálás
Ebben a lépésben (31) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (30) általános képletű vegyüle- 258 tét oxidálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot vagy kloroformot; és étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk a halogénezett szénhidrogéneket, különösen a metilén—kloridot.
Az alkalmazható oxidálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakcióknál szokásosan használt oxidálószerek bármelyike egyformán használható. A célszerűen használható oxidálószerekre példaképpen megemlíthetünk krómvegyületeket, például a krómsavanhidrid és piridin alkotta komplexet vagy piridinium—klór—kromátot; és a dimetil—szulfoxid oxidálásán alapuló reagenseket, így például a dimetil—szulfoxid és diciklohexil—karbodiimid, oxalil—klorid, ecetsavanhidrid, foszfor—pentoxid vagy piridin—kénsavanhidrid alkotta komplexeket. Ezek közül előnyösnek tartjuk a piridinium-klór-kromátot vagy a dimetil-szulfoxid és oxalil-klorid alkotta rendszert.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer
- 249 22 f jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -78 °C és +40 °C, előnyösebben -60 °C és 25 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 6 óra, előnyösebben 1 óra és 3 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
IX. reakcióvázlat
30. lépés: alkilezés
Ebben a lépésben (le) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (31) általános képletű vegyületet a kívánt Grignard—reagenssel reagáltatunk.
···· ·*··
- A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt; és étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhómérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -78 °C és +50 °C, előnyösebben -60 °C és +25 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 30 perc és 1 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetá- 271 ίΏΤ tót adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
31. lépés.· észterezés
Ebben a lépésben (lf) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (le) általános képletű vegyületet észterezünk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos az I. reakcióvázlat 3. lépésében ismertetett reakcióval, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva haj tható végre.
32. lépés: oxidálás
Ebben a lépésben (lg) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (le) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos a VIII. reakcióvázlat 29. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
X. reakcióvázlat
33. lépés: alkilezés
Ebben a lépésben (lh) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (24) általános képletű vegyületet egy Grignard—reagenssel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos a IX. reakcióvázlat 30.
- 27-2 ni lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
34. lépés: észterezés
Ebben a lépésben (li) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (lh) általános képletű vegyületet észterezünk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos az I. reakcióvázlat 3. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
35. lépés: oxidálás
Ebben a lépésben (lj) általános képletű vegyületeket állítunk eló úgy, hogy valamely (lh) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos a VI. reakcióvázlat 22. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
XI. reakcióvázlat
36. lépés
Ebben a lépésben (lk) általános képletű vegyületeket állítunk eló úgy, hogy valamely (24) általános képletű vegyületet egy megfelelő Wittig-reagenssel vagy Wittig—Horner reagenssel reagáltatunk bázis jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani
- 273 273 az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén-glikol—dimetil—étert; amidokat, például a dimetil—formamidot, dimetil—acetamidot vagy hexametil—foszforsav—triamidot; és szulfoxidokat, például a dimetil—szulfoxidot vagy szulfolánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az étereket, különösen a tetrahidrofuránt; vagy az amidokat, különösen a dimetil—formamidot .
A reagáltatáshoz alkalmazható bázis jellege sem lényeges, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisok közé tartoznak a 7. lépés kapcsán felsoroltak.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhómérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és +100 °C, előnyösebben 0 °C és 70 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 30 perc és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
2Ί4 i
·· Πο
Ά reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
A termékben képződött kettőskötés kívánt esetben katalitikusán redukálható hidrogéngáz—áramban.
A redukálási reakciót rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk észtereket, például az etil—acetátot; étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; és alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az alkoholokat, például metanolt vagy etanolt; étereket, különösen a tetrahidrofuránt vagy dioxánt; zsírsavakat, például ecetsavat, vagy az említett szer-
235 vés oldószerek oldószerek közül egy vagy több és víz elegyeit.
Az alkalmazható katalizátor jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott katalizátorok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható katalizátorokra példaképpen megemlíthetjük a szénhordozós palládiumkatalizátort, a platinát vagy a Raney-nikkelt.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -10 °C és +50 °C, előnyösebben 0 °C és 25 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhómérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 30 perc és 6 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezését követően a kapott redukált célvegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: az alkalmazott katalizátort kiszűrjük; és az oldószert ledesztilláljuk. Az így kapott célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különbö- ni zó kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
37. lépés: redukálás
Ebben a lépésben (lm) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (lk) általános képletú vegyületet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos az I. reakcióvázlat 6. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
38. lépés: észterezés
Ebben a lépésben (In) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (lm) általános képletú vegyületet észterezünk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos az I. reakcióvázlat 3. lépésében ismertetett reagálta tással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkal mazva hajtható végre.
XII.—reakcióvázlat ben.
13^'.\,lépés: karbonsav izocianát-származékká alakítása ogy valamely (32) általános képletú karbon-
savat difenil—fos
1ítunk elő úgy]
A reagáltatást rendszerint a lépésben (33) általános képletú vegyületeket ál-aziddal reagáltatunk bázis jelenlétéelőnyösen oldószer jelenazható oldószer jel-
létében hajtjuk végre. Az e célra alká legét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazó reagen-
sekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes ol • ·
- 277 az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot vagy diklór-etánt; étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilén-glikol-dimetil—étert; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt; és amidokat, például a formamidot, dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot vagy hexametil-foszforsav-triamidot. Ezek közül előnyösnek tartjuk az aromás szénhidrogéneket, különösen a benzolt vagy toluolt; vagy az étereket, különösen a tetrahidrofuránt.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk szerves bázisokat, például a trietil—amint, diizopropil—etil—amint, N—metil—morf olint, piridint, 4—(N,N—dimetil—amino)—piridint, N, N—dimetil—anilint vagy N, N—dietil—anilint. Ezek közül előnyösnek tartjuk a trietil—amint vagy a diizopropil—etil—amint.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 50 °C és 150 °C, előnyösebben 70 °C és 120 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos ténye-
« · · ·
- 278 zőtól, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reakció befejeződése után a célvegyületet nem sikerült elkülönítenünk, minthogy túl labilis ahhoz, hogy tisztítani lehessen, így a következő reakcióban tisztítás nélkül felhasználtuk.
40, lépés: addició
Ebben a lépésben R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (34) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (33) általános képletű vegyületet valamely (3), (5) (17) vagy (21) általános képletű vegyülettel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot vagy diklór—etánt; és étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi-etánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk az aromás szénhidrogéneket, különösen a benzolt vagy toluolt.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajt····*· « · « • · · · · ♦ « • · · · » · « • · · · ······· • · ···· · · · · ·
- 279 hatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 150 °C, előnyösebben 25 °C és 120 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 6 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk. A célvegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
41. lépés: aminocsoport izocianátócsoporttá alakítása
Ebben a lépésben (36) általános képletű vegyűleteket állítunk elő úgy, hogy valamely (35) általános képletú vegyüle- • · · ·· r · • * «·*·«· • * · ··««··· • · ··« ·f· « ·
280 tét foszgénnel, triklór—metil klór—formiáttal vagy bisz(triklór—metil)—karbonáttal reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot vagy diklór-etánt; és étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt. Ezek közül előnyösnek tartjuk a metilén-kloridot .
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -40 °C és 50 °C, előnyösebben -20 °C és 0 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra, előnyösebben 1 óra és 6 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reakció befejeződése után a kapott célvegyületet előnyösen a következő lépésben felhasználjuk további tisztítás
- 28-1 nélkül a vegyület labilitására tP-ki nt~Pt~rp) .
42. lépés: addiciő / /
Ebben a lépésben (34) általános képletű vegyüXeteket állítunk elő úgy, hogy valamely (36) általános keletű vegyületet valamely R1R2NH általános képletű amipííal reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a lépés lényegében azonos a XII. reakcióvázlat 40. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
43. lépés: védőcsoport lehasítása
Ebben a lépésben (lp) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (34) általános képletű vegyületet védócsoport lehasítására alkalmas ágenssel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos az I. reakcióvázlat 2. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre. Kívánt esetben egy (34) általános képletű vegyület szekunder hidroxilcsoport ját a 3. lépésben ismertetett módszerrel módosíthatjuk.
A korábbiakban említett (15), (17), (21) és (25) általános képletű kiindulási vegyületek előállítására szolgáló módf szereket a kővetkezőkben ismertetjük.
XII. reakcióvázlat
44. lépés: redukálás
Ebben a lépésben (38) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (37) általános képletű vegyületet redukálószerrel reagáltatunk.
- 232 Λ
Az alkalmazható redukálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan használt bármely redukálószer egyformán használható. A célszerűen alkalmazható redukálószerekre példaképpen megemlíthetünk diboránokat, így például a diboránt vagy a diborán és dimetil-szulfoxid alkotta komplexet.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a tetrahidrofuránt, dioxánt vagy 1,2—dimetoxi—etánt.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 20 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ezen redukálási lépés alternatív megvalósítási módjaként valamely (37) általános képletű vegyületet egy klór—formiát♦ ··
tál, például etil klór-formiáttal reagáltatunk, majd az ígykapott vegyes anhidridet nátrium-bőr—hidriddel redukáljuk.
A vegyes anhidrid előállításához használható oldószer előnyösen egy éter, például 1,2-dimetoxi-etán vagy tetrahidrofurán.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és 30 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 6 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reakció befejeződése után a képződött anhidridet a reakcióelegyből szokásos módszerekkel, például úgy különíthetjük el, hogy a reakcióelegyet Celite márkanevű szűrési segédanyagot alkalmazva szűrjük. A szúrletet ezután hozzáadjuk víz és tetrahidrofurán nátrium-bór—hidridet tartalmazó elegyéhez a redukálás végrehajtása céljából.
A redukálási reakciót széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 50 °C közötti hómérsék♦ ·· ·*
- 2,54 leteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 3 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
45. lépés: kilépő csoport bevitele
Ebben a lépésben (15) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (38) általános képletű vegyűletet egy alkil—szulfonil— vagy aril—szulfonil—halogeniddel reagáltatunk közömbös oldószerben bázis jelenlétében. Ez a reakció lényegében azonos az V. reakcióvázlat 18. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre. Az ebben a lépésben kapott szulfonát kívánt esetben tovább reagáltatható nátrium— j odiddal vagy kálium—jodiddal egy megfelelő jodid—származék előállítása céljából. Ehhez a reagáltatáshoz alkalmas oldószer egy keton, például az aceton vagy metil—etil—keton.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 80 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös • ·« • · · « ·· · • · « • ··«· ··· *
közötti
- 235 reakcióparaméterek betartása mellett 10 idő elegendőnek bizonyul.
XI][, reakcióvázlat
46. lépés: kilépő csoport bevitele
Ebben a lépésben (40) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (39) általános képletű vegyületet egy alkil—szulfonil— vagy aril-szulfonil—halogeniddel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a reagáltatás lényegében azonos a XII. reakcióvázlat 45. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre. Ezt a lépést hasznosítjuk olyan vegyületek előállítására, amelyeknél A1 jelentése egyszeres kötéstől eltérő.
Továbbá egy így kapott szulfonát kívánt esetben átalakítható egy megfelelő jodiddá a 45. lépésben ismertetett módszerhez analóg módon.
46. lépés: alkohol—származék előállítása
Ebben a lépésben (41) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (39) általános képletű vegyületet egy megfelelő H0—A2—OH általános képletű diolvegyülettel vagy Hal—A2—OH általános képletű halogén—alkohollal reagáltatunk bázis jelenlétében. Ezt a lépést használjuk olyan (41) általános képletű vegyületek előállítására, amelyeknél A1 jelentése egyszeres kötés.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az
- 2£6 nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a tetrahidrofuránt vagy 1,2—dimetoxi-etánt; és amidokat, például a dimetil-formamidot vagy dimetil—acetamidot.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk alkálifém—karbonátokat, például a kálium—karbonátot.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 20 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 2 óra és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet ···· > : :
. -. * · * · · · ·· .:.. .:. ··:· ··:·
- 2-87 és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk.
47. lépés: alkohol—származék előállítása
Ebben a lépésben (41) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (40) általános képletű vegyületet egy megfelelő diói—származékkal reagáltatunk bázis jelenlétében. Ezt a lépést használjuk olyan vegyületek előállítására, amelyeknél A1 jelentése egyszeres kötéstől eltérő.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a tetrahidrofuránt vagy 1,2—dimetoxi—etánt; és amidokat, például a dimetil—formamidot vagy dimetil—acetamidot.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetjük az alkáli fém-hidrideket, például a nátrium-hidridet vagy lítium—hidridet.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajt- 788 Αο hatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és 60 °C közötti hőmérsékleteken, előnyösebben szobahőmérsékleten dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettól, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul .
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyból hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk.
48. lépés: védőcsoport bevitele
Ebben a lépésben (42) általános képletű vegyúleteket állítunk elő úgy, hogy valamely (41) általános képletű vegyületet védőcsoport bevitelére alkalmas reagenssel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a III. reakcióvázlat
289
11. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket (kivéve a metoxi—metil—kloridot) és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
49. lépés: nitrocsoport redukálása
Ebben a lépésben (17) általános képletű vegyületeket állítunk eló úgy, hogy valamely (42) általános képletű vegyületet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos a III. reakcióvázlat 12. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
X\\J. reakcióvázlat
50. lépés: redukálás
Ebben a lépésben (44) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (43) általános képletű vegyületet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben. Ez a reakció lényegében azonos a XII, reakcióvázlat 44. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
51. lépés: védőcsoport bevitele
Ebben a lépésben (45) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (44) általános képletű vegyületet védőcsoport bevitelére alkalmas ágenssel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a III. reakcióvázlat
12. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
29Ű λα
XV, reakcióvázlat
53. lépés: alkilezés
Ebben a lépésben (47) általános képletű vegyűleteket állítunk elő úgy, hogy valamely (46) általános képletű vegyületet dimetil—szulfiddal reagáltatunk N—klór—borostyánkősav—imid jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot vagy kloroformot.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen —20 °C és +60 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük • ·
- 29-1 2X1 el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; halogénezett szénhidrogén tipusű oldószert, például metilén-kloridot adagolunk; a szerves fázist telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal mossuk; a célvegyűletet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük, az extraktumot szárítószer, például magnézium—szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk.
54. lépés: oxidálás
Ebben a lépésben (48) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (47) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot vagy kloroformot; és alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt.
Az alkalmazható oxidálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan használt oxidálószerek bármelyike egyformán használható. A célszerűen használható oxidálószerekre példaképpen megemlíthetjük a 3—klór—perbenzoesavat.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajt• ·
- hatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -20 °C és +60 °C közötti hőmérsékleteken, előnyösen szobahőmérsékleten dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhómérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő oldószert, például etil-acetátot adagolunk; a szerves fázist telített vizes nátrium-karbonát—oldattal mossuk; és ezután a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk.
55. lépés·, halogénezés
Ebben a lépésben (25) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (48) általános képletú vegyületet egy hidrogén—halogeniddel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az • ·
- 2-93 XsC nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot vagy 1,2—diklór—etánt.
A hasznosítható hidrogén—halogenidekre példaképpen a hidrogén—kloridot vagy hidrogén—bromidot említhetjük.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen —20 °C és 60 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióéiegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például a célvegyületet elkülöníthetjük a kivált csapadék kiszűrése útján.
A találmány szerinti eljárásban kiindulási vegyületekként használt (2) általános képletú vegyületek előállíthatok úgy, hogy egy savhalogenidet állítunk elő egy kereskedelmi forgalomban kapható karbonsavból vagy egy önmagában ismert módszerrel előállítható karbonsavból. Közelebbről (9H—xantén• « * · · • ·
- 294 η i>
—9—il)—metilcsoportot tartalmazó vegyületek elóállíthatók a Hei 4-243357 számú japán közrebocsátási iratban ismertetett módszerrel analóg módon, ftft- 497 20í—számú—EP közrebocsátási' iratból ismeretes a 6,11-dihidrobenz[b,e]oxepin-ll-karbonsáv. Alternatív módon a találmány szerinti eljáráshoz használt kiindulási anyagok a következő módszerekkel állíthatók elő.
XVII. reakcióvázlat /
56. lépés /
Ebben a lépésben (50) általános képletú /vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (49) általános képletú vegyületet oxalil—kloriddal reagáltatunk, majd/egy így kapott savkloridot diazo—metánnal reagáltatunk. /
A reagáltatást rendszerint és /előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább égy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen a dietil—éterr vagy tetrahidrofuránt említhetjük.
A reagáltatás-r széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérseklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és/a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen —20 °C és 60 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartoortanyban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció^Ireimérséklottól,—valamint a reagensek és az- oldószer jellegéi• · *« «· · · · ······ · • · · · · «
295 tői függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk.
57. lépés
Ebben a lépésben (51) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (50) általános képletú vegyületet etanollal reagáltatunk egy fémsó, például ezüst-benzoát jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajt• · · ·
296 hatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhómérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 40 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 3 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; az esetleg jelenlévő oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil—acetátot adagolunk; a szerves fázist vízzel mossuk; a célvegyületet tartalmazó szerves fázist elkülönítjük; az extraktumot szárítószer, például vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk; és az oldószert ledesztilláljuk.
58. lépés
Ebben a lépésben (2a) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (51) általános képletú vegyületet hidrolízisnek vetünk alá közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a VII. reakcióvázlat 25. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
• «
- 297 XVIII. reakcióvázlat
59. lépés: lítium—aluminium-hidriddel végzett redukálás
Ebben a lépésben egy alkohol—származékot állítunk elő úgy, hogy valamely (49) általános képletú vegyületet redukálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil—étert, diizopropil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilén—glikol—dimetil-étert; különösen a tetrahidrofuránt .
Az alkalmazható redukálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan használt bármely redukálószer egyformán használható. A célszerűen alkalmazható redukálószerekre példaképpen megemlíthetjük a lítium—alumínium—hidridet.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 70 °C, előnyösebben 40 °C és 70 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos ténye• * • · · · » Λ • · · · • · · · · • · ·«·· ···
- 298 zótől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 15 perc és 2 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióélégyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet jeges fürdőben lehűtjük; vizet és vizes nátrium—hidroxid—oldatot adagolunk; majd ezt követően vízzel nem elegyedő oldószert, például dietil—étert; az oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; a szúrletet vízzel, vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal és vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk a megadott sorrendben; és ezután az oldószert ledesztilláljuk az extraktumból, maradékként a célvegyületet kapva. Az így kapott termék kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
60. lépés: kilépő csoport bevitele
Ebben a lépésben alkil— vagy aril—szulfonát—származékot állítunk elő úgy, hogy az 59. lépés szerint előállított alkohol-származékot alkil— vagy aril—szulfonilcsoport, előnyösen metán-szulfonilcsoport bevitelére alkalmas reagenssel reagáltatjuk bázis jelenlétében közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a V. reakcióvázlat 18. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
·
- 299 -
61. lépés: jódozás
Ebben a lépésben (52) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy a 60. lépés szerinti előállított valamelyik alkil— vagy aril—szulfonát—származékot jódozószerrel reagáltatjuk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk ketonokat, például az acetont, metil—etil—ketont vagy metil—izobutil-ketont, különösen a metil—izobutil—ketont.
Az alkalmazható jódozószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan használt jódozószerek bármelyike egyaránt alkalmazható. A célszerűen alkalmazható jódozószerekre példaképpen megemlíthetjük a nátrium-jodidot.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 30 °C és 150 °C, előnyösebben 60 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettól, valamint reagensek « ·
- 300 és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 48 óra, előnyösebben 5 óra és 20 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióéiegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyból az oldóőszert ledesztilláljuk; a maradékot vízzel elegyítjük; a vizes elegyet vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; és ezután az oldószert az extraktumból ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Az így kapott termék kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
62. lépés: aldehid—prekurzor előállítása
Ebben a lépésben alkilezett aldehid—prekurzorokat állítunk elő úgy, hogy valamely (52) általános képletű vegyületet valamely X3H2 általános képletű vegyülettel reagáltatunk bázis jelenlétében közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a II. reakcióvázlat 7. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
63. lépés: hidrolízis
Ebben a lépésben (53) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy a 62. lépés szerint előállított valame301 lyik aldehid—prekurzort hidrolízisnek vetjük alá nehézfém—vegyület jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetjük a víz és nitrilek, például acetonitril vagy víz és egy alkohol, például etanol elegyét.
Nehézfém-vegyületként például higany(II)-kloridot vagy ezüst—nitrátot használhatunk.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 50 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 5 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet lehűtjük; vízzel nem elegye• * · · * *·· ···« ···» f* • t • « • · · ·· ···· Vto* * *
- 302 dó oldószert, például benzolt, dietil—étert vagy etil-acetátot adunk hozzá; az oldhatatlan anyagokat kiszűrjük; a szűrletet vizes nátrium-acetát-oldattal, vizes ammónium-klorid—oldattal és vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk a megadott sorrendben; és ezután az extraktumbcl az oldószert ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Az így kapott termék kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
64. lépés: oxidálás karboxilcsoport kialakítása céljából
Ebben a lépésben (2a) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (53) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen a víz és a terc-butanol elegyét említhetjük.
Az alkalmazható oxidálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan használt oxidálószerek bármelyike egyformán használható. A célszerűen használható oxidálószerekre példaképpen a nátrium—kloridot említhetjük.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös • · • » · ·
39-3 -
bán azonban célszerűen 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken, előnyösen szobahőmérsékleten dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklett valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően alában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett elegendőnek bizonyul. /
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegfyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy/célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: A. reakcióelegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például metilén—kloriddal extraháljuk; az extraktumot vízzel .mossuk; és ezután az extraktumból az oldószert ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Az így ka/ pott / termék tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás -—módszerekkel,—különösen oszlopkromatografál ássál ,__
X\J | . reakcióvázlat
65. lépés: Wittig—reakció
Ebben a lépésben (54) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (lg) általános képletű vegyületet metoxi—metil—trifenil—foszfónium—kloriddal reagáltatunk bázis jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelen• ·
- 3φ4 létében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil-étert, diizopropil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén—glikol—dimetil—étert; különösen a tetrahidrofuránt .
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen a butil—lítiumot említjük.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 10 °C és 40 °C közötti hőmérsékleteken, és előnyösebben - különösen ha bázisként butil—lítiumot használunk - 0 °C és 5 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 5 óra közötti idő elegendőnek bizonyul .
- 3£5 A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet vizes ammónium-klorid-oldatba öntjük; a kapott vizes elegyet ízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; és ezután az extráktumból az oldószert ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Az így kapott termék kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
66. lépés: hidrolízis
Ebben a lépésben (55) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (54) általános képletű vegyületet savval reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb me-gkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil-étert, diizopropil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén-glikol-dimetil-étert; különösen a tetrahidrofuránt.
Az alkalmazható sav jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan alkalma zott savak bármelyike hasznosítható. A célszerűen alkalmazható savakra példaképpen a hidrogén-kloridot említjük.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 10 °C és 100 °C, előnyösebben 30 °C és 80 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például eljárhatunk a következőképpen: a reakcióelegyet vízbe öntjük; a vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; és ezután az extraktumból az oldószert ledesztilláljuk, a célvegyületet kapva maradékként. Az így kapott termék felhasználható a kővetkező reakcióban további tisztítás nélkül vagy kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
67. lépés: redukálás
Ebben a lépésben (56) általános képletű vegyületeket ál- ysn lítunk elő úgy, hogy valamely (55) általános képletű vegyületet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a II. reakcióvázlat 10. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
XVll reakcióvázlat
68. lépés: halogénezés
Ebben a lépésben (57) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (23) általános képletű vegyületet halogénezőszerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot és kloroformot, különösen a metilén—kloridot.
A felhasználható halogénezószerekre példaképpen megemlíthetjük a trifenil—foszfin és a szén—tetrabromid kombinációját .
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhómérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 10 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken
- dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, a valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra, előnyösebben 2 óra és 5 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el, például úgy, hogy a reakcióelegyet vízzel mossuk, majd a szerves fázisból az oldószert ledesztilláljuk, a célvegyületet kapva maradékként. Az így kapott termék ezután kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
69. lépés: foszfőniumvegyűlet előállítása
Ebben a lépésben (58) általános képletű vegyűleteket állítunk elő úgy, hogy valamely (57) általános képletű vegyületet trifenil—foszfinnal reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; különösen a toluolt.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajt- 3-Ü9 hatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhómérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 50 °C és 150 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 5 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után a kapott terméket a reakcióelegyből szokásos módon különíthetjük el. így például a következőképpen járhatunk el: a reakcióhőmérsékletet szobahőmérsékletre csökkentjük; a kivált csapadékot kiszűrjük, majd toluollal és hexánnal mossuk, végül szárítjuk. Az így kapott termék kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással.
Ugyanezt a reagáltatást hajtjuk végre a (84) általános képletű vegyületeknek (15a) általános képletű vegyületekból kiinduló előállításánál a Xülll. reakcióvázlat szerinti reagáltatás-sorozatban.
70, lépés: Grignard-reakció
Ebben a lépésben (61) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (59) és (60) általános képletű vegyületet Grignard—reakcióba viszünk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jelJ10 ίγγ legét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil—étert, diizopropil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén—glikol—dimetil—étert; különösen a dietil—étert.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 40 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 2 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet vizes ammónium-klorid-oldatba öntjük; a kapott vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; és ezután az extraktumból az oldószert ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Az így kapott termék kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos
Γ módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
71. lépés: Swern-oxidálás
Ebben a lépésben (62) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (61) általános képletú vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot és diklór-etánt, különösen a metilén—kloridot.
Az alkalmazható oxidálószerekre példaképpen megemlíthetjük az oxalil-klorid és dimetil-szulfoxid kombinációját.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen —100 °C és —50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 1 óra
- £±~2 közötti idő elegendőnek bizonyul. Ezt követően a reakcióelegyet —78 °C-ra lehűtjük, majd egy bázist, előnyös trietil—amint adunk hozzá. Ezután a reakcióélegyet 10-30 perc leforgása alatt szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióéiegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például eljárhatunk a következőképpen: a reakcióelegyet vízbe öntjük; a vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; és ezután az extraktumból az oldószert ledesztilláljuk, a célvegyületet kapva maradékként. Az így kapott termék felhasználható a következő reakcióban további tisztítás nélkül vagy kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
72. lépés: Wittig-reakciő
Ebben a lépésben (63) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (58) általános képletú vegyületet valamely (62) általános képletú vegyülettel reagáltatunk Wittig-reakcióban közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a XIX. reakcióvázlat 65. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
73. lépés: debenzilezés és kettőskőtés redukálása
Ebben a lépésben (64) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (63) általános képletú vegyüle- 313 tét redukálószerrel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alkoholokat, például a metanolt, etanolt, propanolt, izopropanolt, butanolt, izobutanolt vagy tere—butanolt,- különösen az etanolt; és étereket, például a dietil-étert vagy a tetrahidrofuránt.
Az alkalmazható redukálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan alkalmazott redukálószerek bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható redukálószerekre példaképpen megemlíthetjük a hidrogéngázt palládiumkatalizátor jelenlétében.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 10 °C és 40 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyős reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 10 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
- 344 A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el, például úgy, hogy a katalizátort kiszűrjük és a szűrletből az oldószert ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Ez azután kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
X \7 III · reakciővázlat
74. lépés: hidroxilcsoport megvédése
Ebben a lépésben (65) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (61) általános képletű vegyületet hidroxilcsoport megvédésére alkalmas reagenssel reagáltatunk .
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen a dimetil-formamidot említhetjük.
A célszerűen alkalmazható védőcsoportokra példaképpen megemlíthetjük a metoxi-metil- és a terc-butil-dimetil-szililcsoportot. A reakciókörülmények a bejuttatandó védócsoport jellegétől függően változnak, így például a következők lehetnek:
- 3-tS (i) Metoxi—metilcsoport bevitele
A célvegyület úgy állítható elő, hogy egy megfelelő (61) általános képletú vegyületet metoxi-metil-kloriddal reagáltatunk egy szerves tercier—amin, például trietil—amin jelenlétében alkalmas oldószerben, például dimetil—formamidban.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 50 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 10 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után a terméket a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például eljárhatunk a következőképpen: a reakcióelegyből az oldószert ledesztilláljuk; a maradékhoz jeges vizet adunk; a vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttál extraháljuk; az extraktumot híg sósavoldattal, majd vízzel mossuk; és ezt követően az oldószert az extraktumból ledesztilláljuk, a célvegyületet kapva maradékként. Ezt azután kívánt esetben tovább tisztíthatjuk hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlop- 34r6 2 kromatografálással.
(ii) Tere—buti1-dimeti1—szililcsoport bevitele
A célvegyület úgy állítható elő, hogy egy megfelelő (61) általános képletű vegyűletet tere—butil—dimetil—szilil—kloriddal reagáltatunk egy szerves tercier—amin, például trietil—amin [és szükséges esetben 4—(N,N—dimetil—amino)—piridin járulékos] jelenlétében alkalmas oldószerben, például dimetil—formamidban .
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 10 °C és 60 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhómérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 5 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után a terméket a reakcióelegyból hagyományos módon különíthetjük el. így például eljárhatunk a következőképpen: a reakcióelegyből az oldószert ledesztilláljuk; a maradékhoz jeges vizet adunk; a vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; az extraktumot híg sósavoldattal, majd vízzel mossuk; és ezt követően az oldószert az extraktumból ledesztilláljuk, a célvegyületet
- Η~7 2Q>I kapva maradékként. Ezt azután kívánt esetben tovább tisztíthatjuk hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
75. lépés: debenzilezés
Ebben a lépésben (66) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (65) általános képletű vegyületet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a XV)|, reakcióvázlat
73. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
76. lépés: Swern-oxidáció
Ebben a lépésben (67) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (66) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a X^!í· reakcióvázlat
71. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
77. lépés: Wittig-reakciő
Ebben a lépésben (68) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (67) általános képletű vegyületet valamely (84) általános képletű vegyülettel Wittig-reakcióba viszünk bázis és közömbös oldószer jelenlétében.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a X^í. reakcióvázlat
65. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
«
- 3i8 78a és 78b. lépés: redukálás
Ezekben a lépésben (69) és (85) általános képletű vegyűleteket állítunk elő úgy, hogy valamely (68) általános képletú vegyületet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben .
Ez a reagáltatás lényegében azonos a XI/II, reakcióvázlat 73. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre, azzal a különbséggel, hogy a 78a. lépés szerinti reagáltatást előnyösen dietil—éterben szobahőmérsékleten 30 perc és 1 óra közötti reakcióidővel, míg a 78b. lépés szerinti reagáltatást előnyösen etanolban szobahőmérsékleten 5 óra és 10 óra közötti reakcióidővel hajtjuk végre.
-——------XXII. reakcióvázlat--------------------
79. lépés^Xyedukálás
Ebben a lépésben (71) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (70) általános képletű vegyületet redukálószerrel rehgáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértekben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket^ például a metilén—kloridot, kloroformot, szén—tetrakloridot, diklór—etánt, klór—benzolt vagy diklór—benzolt; különösen a meti\
319 lén-kloridot.
Az alkalmazható redukálószer jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan használt redukálószerek bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható redukálószerekre példaképpen megemlíthetjük a diizobutil—aluminium-hidridet.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 10 °C és 40 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 5 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például eljárhatunk a következőképpen: a reakcióelegyet jeges hűtés közben metanol adagolása útján kvencseljük; a reakcióelegyhez híg sósavoldatot adunk az oldhatatlan anyagok feloldása céljából; a reakcióelegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; és ezután az extraktumból az oldószert ledesztilláljuk, a célvegyületet kapva maradékként. Ezt azután kívánt esetben tovább tisztítjuk hagyományos módszerek* · ·
- 320 kel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
80. lépés: Swern-oxidáció
Ebben a lépésben megfelelő aldehid—származékokat állítunk elő úgy, hogy valamely (71) általános képletú vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a XX. reakcióvázlat 71. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
81. lépés: Wittig-reakció
Ebben a lépésben (72) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy a 80. reakciólépésben ismertetett módon előállított aldehid—vegyületet Wittig-reakcióba visszük trifenil—foszfónium—bromiddal közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a XIX. reakcióvázlat 65. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
82. lépés: diolcsoport kialakítása
Ebben a lépésben megfelelő diói—származékokat állítunk elő úgy, hogy valamely (72) általános képletú vegyületet diolcsoport kialakítására alkalmas reagenssel reagáltatunk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példa·· w ·
- 321 képpen megemlíthetjük az acetonitril és víz elegyét.
A célszerűen alkalmazható oxidálószerekre példaképpen megemlíthetjük az ozmium-tetroxidot, amely adott esetben morfolin-N-oxiddal mint segéd oxidálószerrel kombinációban hasznosítható .
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 100 °C, előnyösebben 10 °C és 40 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhómérséklettól, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra, előnyösebben 5 óra és 12 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például eljárhatunk a következőképpen: a reakcióelegyet vízbe öntjük; a vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; és az extraktumból az oldószert ledesztilláljuk, a célvegyületet kapva maradékként. Ezt azután kívánt esetben tovább tisztíthatjuk hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
• ♦ · * · • · « «'· ·
322
83. lépés: benzilidéncsoport kialakítása
Ebben a lépésben (73) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy a 82. lépésben kapott valamelyik diol-származékot benzaldehid-dimetil-acetállal reagáltatjuk savas katalizátor jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén—kloridot, kloroformot, szén—tetrakloridot vagy diklór—etánt, különösen metilén—kloridot.
Az alkalmazható savas katalizátor jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen célra szokásosan alkalmazható savas katalizátorok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható savas katalizátorokra példaképpen megemlíthetjük a p—toluol—szulfonsavat.
Kondenzálószerekre példaképpen megemlíthetjük di(rövidszénláncú)alkil azodikarboxilátok és trifenil—foszfin elegyeit, például dietil azo—dikarboxilát és trifenil—foszfin elegyét; és N-(rövidszénláncú alkil)—5—aril—izoxazólium—3 ' —szulfonátokat, például N—etil—5—fenil—izoxazólium-3'—szulfonátot.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös
- 323 reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 10 °C és 40 ®C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 5 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyhez vizes nátrium—hidrogén-karbonát—oldatot adunk; a vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil-acetáttal extraháljuk; az extraktumot vízzel mossuk; ezután az oldószert az extraktumból ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Az utóbbi azután felhasználható a következő lépésben tisztítás nélkül, vagy - kívánt esetben - tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
84. lépés: redukálás
Ebben a lépésben (74) és (75) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (73) általános képletű vegyűletet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a XXII. reakcióvázlat • »·
- 324
79. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
XXIII. reakcióvázlat
85. lépés: Swern-oxidálás
Ebben a lépésben (76) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (74) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a XX. reakcióvázlat 71. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
86. lépés: Wittig-reakció
Ebben a lépésben (77) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (76) általános képletű vegyületet valamely (58) általános képletű vegyülettel (lásd a XX. reakcióvázlatot) Wittig—reakcióban reagáltatunk bázis jelenlétében közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a XX. reakcióvázlat 65. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
87. lépés: Swern-oxidálás
Ebben a lépésben (78) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (75) általános képletű vegyületet oxidálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a XX. reakcióvázlat 71. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
- +25 “88. lépés: Wittig-reakció-------- - --------------------Ebben a lépésben (79) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (78) általános képletű vegyületet valamely (58) általános képleűu vegyűlettel Wittigreakcióba visszünk bázis jelenléteben közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényedében azonos a XIX. reakcióvázlat 65. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
Valamelyik találmány szerinti célvegyület előállítható ezutánii^y, hogy megfelelő (77) vagy (79) általános képletű vegjrűletet reduktív debenzilezésnek és a kettőskötés reduká'lásárrak vetünk alá a 73'. lépésben ismertetett eljárással'
X|X, reakciővázlat
89. lépés: epoxidálás
Ebben a lépésben (80) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (31) általános képletű vegyületet trimetil-szulfoxónium-jodiddal reagáltatunk bázis jelenlétében .
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil-étert, diizopropil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén—glikol—dimetil—étert; különösen tetrahidrofu♦ · ··♦· ·· • · · • · 9 * • · ·*.« ·
- 126 ránt; és szulfoxidokat, például a dimetil—szulfoxidot.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetjük a nátrium—hidridet.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 20 °C és 60 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 30 perc és 5 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyból hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal hígítjuk; a szerves fázist vízzel mossuk; és az oldószert ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Ezt azután tovább tisztíthatjuk hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
- 327 TO
90. lépés: epoxicsoport felhasítása
Ebben a lépésben (82) és (83) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (80) általános képletű vegyületet valamely (81) általános képletű vegyülettel reagáltatunk Lewis—sav jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot vagy diklór—etánt; különösen metilén-kloridot.
Az alkalmazható Lewis-sav jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen célra alkalmazható Lewis-savak bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható Lewis—savakra példaképpen megemlíthetjük a bór—trifluorid és dietil—éter alkotta komplexet.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 10 °C és 60 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegé·»·· *·
-3-28-tői függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 5 óra és 15 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után a célvegyületet a reakcióelegyból hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a kővetkező lépésekből áll: a reakcióelegyből az oldószert ledesztilláljuk; a koncentrátumot vízbe öntjük; a vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, maradékként a (82) és (83) általános képletű vegyületeket kapva. Ezek azután kívánt esetben tovább tisztíthatok hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
Kívánt esetben a (82) és (83) általános képletű vegyületek hidroxilcsoportja acetilezhető, majd az így kapott acetilezett származékok mindegyike külön-külön szeparálható kromatografálással, ezt követően pedig a vegyületeket külön-külön dezacetilezésnek vethetjük alá.
XX« reakcióvázlat
91. lépés: Grignard-reakció
Ebben a lépésben (61) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (89) általános képletű vegyületet R6A4bMgBr általános képletű Grignard—reagenssel reagáltatunk réz(I)—jodid jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelen···· ««
- 3-2 9 létében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil-étert, diizopropil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén—glikol—dimetil—étert; különösen a tetrahidrofuránt .
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen -100 °C és -50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 5 óra közötti idő elegendőnek bizonyul. Ha azonban a reakciósebesség nem kielégítő, akkor a reakció további 1-2 órát igényel 0 °Con.
A reagáltatás befejezése után a célvegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet jeges fürdőben lehűtjük; a reakcióelegyhez vizes ammónium—klorid—oldatot és tömény vizes ammónium-hidr···· ·· • * · · · · •í.. ··:· ··;·
- 330 Λ6 i oxid—oldatot adunk és ezután keverést végzünk; a gyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például dietil—éterrel extraháljuk; az extraktumot vizes nátrium-hidrogén—karbonát —oldattal, majd telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk; és ezután az oldószert az extraktumból ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Az így kapott termék kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
I. reakciővázlat
92, lépés: védőcsoport lehasítása
Ha a hidroxi—védőcsoport tere—butil—dimetil—szililcsoport, akkor ez eltávolítható fluortartalmú anionokat leadni képes vegyülettel, például tetrabutil—ammónium—f luoriddal vagy hidrogén—kloriddal végzett kezelés útján.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a tetrahidrofuránt; vagy alkoholokat, például a metanolt.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakciőhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhómérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általá• t
- 3^1 ί-δϋ bán azonban célszerűen 0 °C és 60 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 óra és 18 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ha a hidroxi—védőcsoport metoxi-metilcsoport, akkor ez rendszerint eltávolítható egy savval végzett kezelés útján.
Az e célra alkalmazható sav jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan használt savak bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható savakra példaképpen megemlíthetünk Bronsted—savakat, beleértve a hidrogén-halogenideket, így például a hidrogén—kloridot vagy hidrogén—bromidot, és szerves savakat, például ecetsavat vagy p—toluol—szulfonsavat; továbbá erősen savas kationcserélő—gyantákat, például a Dowex 50W márkanevű gyantát.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alkoholokat, így például a metanolt vagy etanolt; étereket, például a tetrahidrofuránt vagy dioxánt; és ezek közül a szerves oldószerek közül egy vagy több • ·
- 332 vízzel alkotott elegyeit.
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyős reakcióhómérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 óra és 18 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után az előállítani kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például eljárhatunk a következőképpen: a reakcióelegyet vízbe öntjük; a vizes elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal extraháljuk; és az extraktumból az oldószert ledesztilláljuk, a célvegyületet kapva maradékként. Ezt azután kívánt esetben tovább tisztíthatjuk hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
93. lépés: inverz Mitsunobu-reakció
Ebben a lépésben (87) általános képletú vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (86) általános képletú vegyületet benzoesawal reagáltatunk trifenil—foszfin és dietil azo-dikarboxilát jelenlétében.
- 3Ű 3 A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil—étert, diizopropil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi—etánt vagy dietilén—glikol—dimetil—étert; különösen a tetrahidrofuránt .
A reagáltatást széles hőmérséklettartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhómérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen 0 °C és 40 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után a célvegyületet a reakcióelegyból hagyományos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer a következő lépésekből áll: a reakcióelegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal hígítjuk; a híg elegyet vizes nátrium-hidrogén—karbonát-oldattal mossuk; és
- w ezután az oldószert a szerves fázisból ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Ezt azután tovább tisztíthatjuk hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
Egy további lépésben (88) általános képletű vegyületek állíthatók elő úgy, hogy valamely (87) általános képletű vegyületet a III. reakcióvázlat 12. lépése szerinti műveletnek vetünk alá pontosan azonos módon, majd a I. reakcióvázlat 1. lépésben ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el.
94. lépés
Ebben a lépésben (89) általános képletű vegyúleteket állítunk elő úgy, hogy valamely (88) általános képletű vegyületet egy bázissal reagáltatunk.
A felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk alkálitém-alkoholátokat, például a nátrium-metilátot, nátrium-etilátot, kálium—tere—butilátot vagy lítium—metilátot, előnyös a nátrium-etilátot.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példa• «
- -335 képpen megemlíthetünk alkoholokat, például a metanolt, etanolt, propanolt, izopropanolt, butanolt, izobutanolt, terc—butanolt vagy izoamil—alkoholt.
A reagál tatást széles hőmérséklet tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakcióhőmérséklet nem lényeges. Az előnyös reakcióhőmérséklet függ olyan tényezőktől, mint az oldószer jellege és a kiindulási anyag vagy reagens minősége. Általában azonban célszerűen szobahőmérséklet és az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérséklet közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakcióhőmérséklettől, valamint a reagensek és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás befejezése után a célvegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például eljárhatunk a következőképpen: a reakcióelegyet vízbe öntjük, majd semlegesítjük; a semlegesített elegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil-acetáttal extraháljuk; és ezután az extraktumból az oldószert ledesztilláljuk, maradékként a célvegyületet kapva. Az így kapott termék ezután tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel, különösen oszlopkromatografálással.
336 nr
Xyll. reakcióvázlat
95. lépés·, kilépő csoport bevitele
Ebben a lépésben (90) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (41) általános képletű vegyületet egy alkil—szulfonil—halogeniddel vagy aril-szulfonil—halogeniddel, előnyösen metán—szulfonil—kloriddal reagáltatunk bázis jelenlétében közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a V. reakcióvázlat
18. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
96. lépés: imidazolilcsoport bevitele
Ebben a lépésben (91) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (90) általános képletű vegyületet imidazollal reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a V. reakcióvázlat
19. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
97. lépés: nitrocsoport redukálása
Ebben a lépésben (92) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (91) általános képletű vegyületet redukálószerrel reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a III. reakcióvázlat 12. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
98. lépés: kondenzálás
Ebben a lépésben (lt) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (92) általános képletű vegyü-
letet (2) általános képletú vegyülettel (lásd az I. reakcióvázlatot) reagáltatunk közömbös oldószerben.
Ez a reagáltatás lényegében azonos a I. reakcióvázlat 1. lépésében ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
A találmány szerinti vegyületek közül az R7 szimbólummal jelölt csoportot tartalmazó vegyületek előállíthatok úgy, hogy valamely (77) vagy (79) vegyület reduktív debenzilezése és a kettóskötés redukálása útján kapott vegyületet használunk, vagy pedig valamely (56), (64), (82), (83) vagy (89) általános képletú vegyületet használunk - ezek a vegyületek a korábbiakban ismertetett lépésekben állíthatók elő - a 3. lépésben ismertetett módon.
Ha R7 egy hidroxi—karbonilcsoportot tartalmaz, akkor a reagáltatást következőképpen hajthatjuk végre:
Piridint tartalmazó, tetrahidrofuránnal készül oldathoz jeges hűtés közben hozzáadjuk triklór—metil klór—formiát tetrahidrofuránnal készült oldatát, majd az így kapott keveréket szobahőmérsékleten alkalmas időn át, például egy órán át keverjük. Ezt követően a keveréket jeges fürdőben ismét lehűtjük, majd hozzáadjuk valamely (la), (le), (lh), (lm), (56), (64), (82) , (83) vagy (89) általános képletú vegyület tetrahidrofuránnal készült oldatát. Ezután további keverést végzünk, például egy órán át. Ezt követően a tetrahidrofuránt desztillálással eltávolítjuk, majd a maradékot metilén—kloridban feloldjuk. Az így kapott oldathoz hozzáadjuk egy megfelelő alkohol metilén—kloriddal készült oldatát. Az így ka- pott keverékhez végül 4—(N,N—dimetil—amino)—piridint adagolunk, majd szobahőmérsékleten megfelelő időn át, például egy órán át keverést végzünk.
A reakció befejeződése után a reakcióelegyet vízzel nem elegyedő oldószerrel, például benzollal, dietil—éterrel vagy etil—acetáttal hígíthatjuk. A híg elegyet vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk, ezt követően pedig az oldószert a szerves fázisból ledesztilláljuk. Az így kapott termék végül kívánt esetben tovább tisztítható kromatografálással vagy átkristályosítással.
Az R7 helyén alkálifémsó formájában lévő karboxilcsoportot tartalmazó vegyületek a következőképpen állíthatók elő:
Egy megfelelő karbonsav—származék oldószeres oldatához bázist adunk. A bázis mennyiségét a karbonsav—származék egy mólnyi mennyiségére vonatkoztatva előnyösen 0,9 mól és 1 mól közötti értékre állítjuk be. Az alkalmazható bázis jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike egyaránt használható. A célszerűen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk alkálifém—hidrogén—karbonátokat, például a nátrium-hidrogén—karbonátot, kálium—hidrogén-karbonátot vagy lítium-hidrogén—karbonátot; alkálifém-karbonátokat, például a nátrium—karbonátot, kálium—karbonátot vagy lítium-karbonátot; alkálifém—hidroxidokat, például a nátrium—hidroxidot, kálium—hidroxidot vagy lítium-hidroxidot; és alkálifém-alkoholátokat, például a nátrium—metilátot, nátrium—etilátot, kálium—tere—butilátot vagy lítium-metilátot. Kívánt esetben a bá- 229 zist vizes vagy alkoholos oldatok formájában adagolhatjuk. Az így kapott reakcióelegyek mindegyikét oldat formájúvá hozzuk (ha szükséges, ultrahang alkalmazásával), majd az oldószert ledesztilláljuk, a kivánt alkálifémsót kapva.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi-etánt; alkoholokat, például a metanolt, etanolt vagy izopropanolt; észtereket, például az etil—acetátot vagy metil—acetátot; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot vagy kloroformot; a vizet; valamint víz és vízoldható szerves oldószerek közül egy vagy több (például dioxán; dimetoxi—etán; metanol vagy izopropanol) elegyeit. Ha víztartalmú oldószerelegyet használunk, akkor liofilizáljuk - önmagában vagy a szerves oldószer ledesztillálását követően - az előállítani kivánt alkálifémsó elkülönítése céljából.
Bázikus nitrogénatomot tartalmazó aminocsoportot vagy heterociklusos csoportot, például imidazolcsoportot bíró találmány szerinti vegyületek és egy szervetlen sav, például hidrogén—klórid, vagy egy szerves sav, például maleinsav alkotta sók előállíthatok a következőképpen:
A szabad bázist feloldjuk egy alkalmas oldószerben, majd
- 3-4Ü a kapott oldathoz 1—10 mólekvivalensnyi savat adunk. A képződött csapadékot kiszűrjük, a kívánt sót kapva. Ha nincs kicsapódás, akkor az oldószert ledesztilláljuk a kívánt só elkülönítése céljából. Ha az így kapott só üveges anyag, a sót ismét feloldjuk vízben vagy víz és egy vízoldható szerves oldószer, például dioxán, dimetoxi—etán, metanol vagy izopropanol elegyében, majd az így kapott oldatot liofilizáljuk önmagában vagy a vízoldható szerves oldószer eltávolítása után. Következésképpen tisztított vegyűletet kapunk por vagy hab alakjában. Ez a termék kívánt esetben még tovább tisztítható átkristályosítással.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy az alkalmazott reagensekre, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, például a dietil—étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi—etánt; alkoholokat, például metanolt, etanolt vagy izopropanolt; észtereket, például az etil—acetátot vagy metil—acetátot; és halogénezett szénhidrogéneket, például metilén—kloridot vagy kloroformot.
A találmány szerinti vegyületek kiváló gátló hatásúak az acil—CoA:koleszterin acil transzferáz ellen, orális beadás esetén jól abszorbeálhatok és kevésbé toxikusak, mint az ismert vegyületek. így felhasználhatók érelmeszesedés kezelésére és megelőzésére.
- 344 A találmány szerinti vegyületek aktivitását a következő kísérletekkel igazoljuk.
B—(igen alacsony sűrűségű)—lipoprotein (angolszász rövidítéssel: B-VLDL)
Antikoagulánsként 5 mmólos etilén—diamin—tetraecetsav—oldatot használva vért veszünk japán fehér nyulaktól, amelyeket előzetesen két héten át 2 töneg% koleszterint tartalmazó táppal etettünk, majd a vérvételt megelőző éjszakán át éheztettünk. Ezt követően a vérplazmából Hatch, F.T. és Lees, R.S. által az Adv. Lipid Rés., 6, 1-68 (1968) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel ultracentrifugálás útján elkülönítjük a B—VLDL-t (sűrűség kisebb mint 1,006 g/ml), 4 °C-on 150 mmól nátrium—kloridot tartalmazó, 10 mmólos nátrium-foszfát—puff errel (pH = 7,4) szemben diazlizálást végzünk.
Egér makrofágok (ΊΛφ) előállítása
Edelson, P.J. és Cohn, Z.A. által az In Vitro Methods in Cell-Mediated and Tumor Immunity című könyv (megjelent Bloon, B.R. és Dávid, J. R. szerkesztésében az Academic NewYork-i kiadó gondozásában 1976-ban) 333-340. oldalán ismertetett módszerrel foszfát—puffer-sóoldatban (angolszász rövidítéssel: PBS) peritoneális sejteket gyűjtünk 20-30 g testtömegű, nem stimulált nőstény DDY-egerektől. Az egerek testfolyadékát összeöntjük, majd a sejteket 400-g értéknél 10 percen át 4 °C-on végrehajtott centrifugálással összegyűjtjük, ezt követően mégegyszer PBS-sel mossuk. A sejteket ezután újraszuszpendáljuk 3-108 sejt/ml végső koncentrációt beállítva olyan Dulbecco-féle módosított Eagle táptalajban (angol• « » 9
- 3-42 szász rövidítéssel: DMEM), amely 10 térfogati borjúembrió—szérumot (angolszász rövidítéssel: FCS), 100 egység/ml koncentrációban penicillint és 100 μg/ml koncentrációban sztreptomicint tartalmaz. Az így kapott sejt-szuszpenzóból 1-1 ml térfogatú aliquotokat 35-10 mm méretú műanyag petri-csészében diszpergálunk, majd 5 térfogati szén-dioxidból és 95 térfogat% levegőből álló gázelegyet tartalmazó inkubátorban 37 °Con 2 órán át inkubáljuk. Ezután mindegyik edényt kétszer szérummentes PBS-sel mosunk, a nem tapadt sejtek eltávolítása céljából. Ezután a sejteket 2-2 ml PBS-sel kétszer mossuk, majd a kísérletben felhasználjuk.
Μφ-ben ACAT gátlása
Az ACAT gátlását Μφ-ben meghatározzuk .K. Brown, M.S. Goldstein, J. L., Kriger, Μ., Ho, Y.K. és Anderson, R.G.W. által a J. Cell. Bioi., 82, 597-613 (1979) szakirodalmi helyen ismertetett módon. A koleszterin reacilezését úgy indítjuk meg, hogy beadagolunk 50 gg/ml koleszterin végkoncentrációban β-VLDL-t, [14C] oleát—albumin—komplexet (végső koncentrációk: 0,2 mmól oleát és 0,6 mg/ml albumin) és etanolban oldott kísérleti vegyületet a Μφ-monorétegbe, ezután az így kapott készítményt CO2-inkubátorban az előző lépésben említett gázelegy alatt 37 °C-on 3 órán át inkubáljuk. Ezt követően a sejteket háromszor PBS-sel mossuk, majd a celluláris lipidet extraháljuk hexán és izopropanol 3:2 térfogatarányú elegyéből 1 ml-rel. Az így kapott lipid-extraktumot nitrogéngázáramban bepároljuk. A [14C]-oleált koleszterint elválasztjuk szilikagélen vékonyrétegkromatográfiásan, futtatószerként
- 3^3 Mt hexán, dietil—éter és ecetsav 85:15:1 térfogatarányú elegyét használva. A Μφ-ben az ACAT-aktivitást úgy határozzuk meg, hogy mérjük a rádióaktivitást, majd %-os gátlást számítunk úgy, hogy összehasonlítjuk a kontroll aktivitását a kísérleti vegyület aktivitásával, adott koncentrációknál. A kapott eredményeket a következő táblázatban adjuk meg.
Táblázat
| A kísérleti vegyűletet ismertető példa sor száma | ACAT* gátlása (%) |
| 13. | 80 |
| 26. | 77 |
| 44. | 89 |
| 98. | 81 |
| 125. | 85 |
| 217 . | 74 |
| 219 . | 86 |
| A. vegyület | 51 |
* 300 mg/ml dózisnál
Az A. vegyület a WO 93/06096 közrebocsátási iratban ismertetett (A) képletű vegyület.
- 344 A találmány szerinti vegyületek bármely ismert módszerrel beadhatók, például az ilyen típusú aktivitással rendelkező ismert vegyületek esetében alkalmazott módszerekkel. így például beadhatók orálisan, célszerűen tabletták, kapszulák, granulák, porok vagy szirupok formájában. Ezeket a gyógyászati készítményeket szokásos módszerekkel állíthatjuk elő úgy, hogy a hatóanyaghoz célszerű adalékanyagokat, például hígítóanyagokat, kötőanyagokat, szétesést elősegítő anyagokat, csúsztatókat, stabilizátorokat és ízesítőket adagolunk. A dózis számos tényezőtől, például a beteg szimptómáitól és korától függően változhat; általában azonban felnőtt esetében a napi dózis 1-500 mg/testtömegkg, előnyösen 1-100 mg/testtömegkg és beadható egyetlen adagban vagy megosztott adagokban, megvilágítani. Ezekben a példákban a vegyület neve után zárójelben megadjuk az előző 1-5. táblázatban azonosításukra alkalmazott sorszámot. Az ezekben a példákban alkalmazott kiindulási anyagok közül néhány előállítását a példák után ismertetésre kerülő referenciapéldákban ismertetjük. A találmány szerinti gyógyászati készítmények előállítását készítmény-előállítási példákban mutatjuk be.
1. példa
N—{2— [3—(1—Imidazolil)—propoxi] —metil—6— (metil—tio) —f enil}—2 — (9H—xantén—9—il)—acetamid (4-147-5. vegyület) l(i) N-{2— [3— (Mezil—oxi) -propoxi] —metil—6— (metil—tio) —fenil}—2—(9H-xantén—9—il)—acetamid ml metilén-kloridban 212 mg (0,48 mmól) , a 4. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(3—hidroxi- 345 —propoxi) —metil—6— (metil-tio) —fenil}—2— (9H—xantén—9-il)-acetamidot szuszpendálunk, majd a kapott szuszpenziót jeges fürdőben lehűtjük, ezt követően pedig hozzáadunk 102 mg (0,89 mmól) metán-szulfonil-kloridot, majd 94 mg (0,90 mmól) trietil-amint. Ezt követően a reakciőelegy hőmérsékletét szobahőmérsékletre emelkedni hagyjuk, majd ezután egy órán át keverést végzünk. Ezt követően a reakciót megszakítjuk víz adagolása útján. A reakcióelegyet metilén—kloriddal hígítjuk, majd a szerves fázist először híg vizes sósavoldattal, majd vízzel mossuk. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, amikor 251 mg (kvantitatív hozam) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk kristályok formájában. Ezeket a kristályokat a következő lépésben tisztítás nélkül felhasználjuk .
(ii) N—(2—[3—(1—Imidazolil)—propoxi]—metil—6—(metil—tio) —fenil}—2— (9H—xantén—9-il) -acetamid ml dimetil-formamidban 251 mg mennyiségben a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított N—{2—[3—(mezil—oxi) —propoxi] —metil—6— (metil-tio) —fenil}—2— (9H—xantén—9—il) -acetamid nyers kristályait szuszpendáljuk, majd a szuszpenzióhoz 162 mg (2,39 mmól) imidazolt adunk. Az így kapott reakcióelegyet 5,5 órán át 90 °C-on keverjük, majd ezután szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk. Etil—acetáttal végzett hígítás után vízzel többször mosást végzünk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 15 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá. A metilén—klorid és metanol 100:2 és 100:7 térfogatarányú ele34-6 w
gyeivel mint eluálószerrel kapott frakciókat elkülönítjük. Az így elkülönített frakciók bepárlása után kapott maradékot metilén-klorid és metanol elegyéből átkristályosítjuk, amikor 162 mg (68 %) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk 176,5-177 °C olvadáspontú kristályok alakj ában.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3267, 1649, 1515, 1481, 1260, 757.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
1,88 (2H, kvintett, J=6,5 Hz); 2,28 (3H, szingulett); 2,73 (2H, dublett, J=6,5 Hz); 3,17 (2H, triplett, J=6,5 Hz); 3,93 (2H, triplett, J=6,5 Hz); 4,10 (2H, szingulett); 4,68 (1H, triplett, J=6,5 Hz); 6,7-7,7 (14H, multiplet).
2, példa
N—{2- [3—(1—Imidazolil)—propoxi] —metil—6— (metil—tio) —fenil}—2 —(9H-xantén—9—il)—acetamid—hidroklorid (d/1474. vegyület)
Metanol és metanol—klórid elegyében feloldunk 100 mg, az 1. példában ismertetett módon előállított N—{2—[3—(1—imidazolil) —propoxi] —metil—6—(metil—tio)—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)-acetamidot, majd a kapott oldathoz fölöslegben véve tömény sósavoldatot adunk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékot metanolban feloldjuk. A kapott oldathoz dietil-étert adva 85 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 175-184 °C olvadáspontú kristályok alakjában.
IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
3405, 3269, 1649, 1516, 1482, 1261, 758.
• ·
Elemzési eredmények a C29H29N3O3S
HC1 · I/2H2O képlet alapj án:
számított: C % = 63,90, H % = 5,73, N % = 7,71, Cl % = 6,50;
talált:
3. példa
N—{5— [3— (1-Imidazolil)—propoxi]—metil—2—(metil—tio) —fenil}-2- — (9H—xantén—9—il)—acetamid (1=1.477 . vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de kiindulási anyagként a 4. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállítható N—[5—(3—hidroxi—propoxi) —metil—2— (met il—tio) —fenil] -2- (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva az 1. példában alkalmazott mennyiségekhez hasonló mennyiségekben a cím szerinti vegyületet kapjuk olajos anyagként.
IR-spektrum (folyadékfilm), )< max cm-1:
2923, 1679, 1574, 1480, 1254, 757.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
1,8-2,4 (2H, multiplet) ; 2,05 (3H, szingulett) ; 2,75 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,43 (2H, triplett, J=6 Hz); 3,9-4,3 (2H, multiplett); 4,45 (2H, szingulett); 4,70 (1H, triplett, J=7
Hz); 6,8-7,6 (12H, multiplet); 8,0-8,2 (1H, széles szingulett); 8,3-8,5 (1H, széles szingulett).
4. példa
N—{5— [3— (1—Imidazolil) —propoxi] —metil-6— (metil—tio) —f enil}-2 - — (9H—xantén— 9—il)— acetamid—hidroklorid (t—147^. vegyület)
A 2. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de kiindulási anyagként a 3. példában ismertetett mó• «
34-8 dón előállított N-{5-[3-(l-imidazolil)-propoxi]-metil-2-(metil-tio)-fenil)-2-(9H-xantén—9-il)-acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klórid és etil-acetát elegyéből végzett átkristályosítás után 85-86°C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3036, 1660, 1526, 1479, 1458, 1258, 760.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
2,1-2,35 (2H, széles szingulett); 2,12 (3H, szingulett); 2,80 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,49 (2H, széles szingulett); 4,3-4,6 (2H, széles szingulett); 4,47 (2H, szingulett); 4,69 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,4 (12H, multiplet) ; 8,11 (1H, szingulett); 8,27 (1H, szingulett); 9,0-9,15 (1H, széles szingulett) .
5. példa
N— [2-Etil—6— (1—hidroxi—propoxi) -f enil] —2-(9H—xantén—9—il)-
ml, 37 mg (0,060 mmól), az 55. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—(2—etil—6—{1—[2—(9H—xantén—9—il) —acetoxi]—propil}-fenil)—2—9H—xantén—9—il)—acetamidot tartalmazó metanolos oldathoz hozzáadunk 9,6 mg (0,18 mmól) nátrium—metilátot, majd az így kapott reakcióelegyet 60 °C-on 4 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet dietil—éterrel hígítjuk, majd vizet adunk hozzá. A cím szerinti vegyületet így megosztjuk a szerves oldószer és a víz között. A szerves fázist ezután elválasztjuk, majd vízzel háromszor mossuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson le-
3^9 desztilláljuk, majd a kapott maradékot 5 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá. Metilén—klorid és etil-acetát 10:1 és 5:1 közötti térfogatarányú elegyeivel végzett eluálás után 21 mg (89 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 167-168 °C.
IR-spektrum (KBr) , /· max cm_ 1:
1655, 1635, 1520, 1482, 1460, 1260, 756.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
0,78 (3H, triplett, J=7 Hz); 1,06 (3H, triplett, J=7,5 Hz);
1,55-1,8 (2H, multiplet); 2,33 (2H; kvartett, J=7 Hz); 2,79 (2H, dublett, J=7 Hz); 4,34 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,72 (2H, triplett, J=7 Hz); 6,95-7,5 (11H, multiplet).
6. példa
N— [2—(3—Hidroxi—3—f enil—1—propenil) —6—(metoxi—metil) —f enil] -2-(9H-xantén—9-il)-acetamid (X*±44^. vegyület) ml, 152 mg (0,392 mmól) , az 53. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[2—formil—6—(metoxi—metil)—fenilj—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot, 199 mg (0,432 mmól) fenacil—trif enil—f oszf ónium—bromidot és 48 mg (0,471 mmól) trietil—amint tartalmazó, tetrahidrofuránnal készült szuszpenziót 6 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forralunk, majd szobahőmérsékletre visszahúlni hagyunk. Ezután 4 ml metanolt, majd ezt követően kis adagokban 155 mg (4,10 mmól) nátrium—bór—hidridet adagolunk. Ezután a reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd etil—acetáttal hígítjuk és többször
- 15Ό vízzel mossuk. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékot 20 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá. Metilén-klorid és etil-acetát 4:1 térfogatarányú elegyével végzett eluálás eredményeképpen 126 mg (66 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metanolból végzett átkristályosítás után 204,5-206,5 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3258, 1652, 1482, 1457, 1263, 752.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
2,73 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,10 (3H, szingulett) ; 3,94 (2H, szingulett) ; 4,70 (1H, triplett, J=7 Hz); 5,34 (1H, dublett,
J=7 Hz); 6,32 (1H, dublettek dublettje, J=16 és 7 Hz); 6,53 (1H, dublett, J=16 Hz); 7,1-7,6 (16H, multiplett).
7. példa
N— [2—(3—Hidroxi—3—fenil—propil)—6— (metoxi—metil)— fenil}-2-(9H-xantén-9—il)-acetamid ($ 1444. vegyület) ml, 111 mg (0,226 mmól), a 6. példában ismertetett módon előállított N—[2—(3—hidroxi—3—fenil—1—propenil)—6-(metoxi—metil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot tartalmazó, tetrahidrofuránnal készült oldathoz hozzáadunk 35 mg 10 tömegé fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet hidrogéngáz-áramban 15 órán át intenzíven keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet Célite márkanevű szűrési segédanyag használatával szűrjük, majd a katalizátort tetrahidrofuránnal mossuk. A szúrletet és a mosófolyadékot elegyítjük, majd az oldószert az egyesített oldatból
3-9 Γ csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 15 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és etil-acetát 4:1 térfogatarányú elegyét használva. így 86 mg (77 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metanol és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 143,5-146 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-!;
3370, 3280, 1652, 1515, 1480, 1457, 1260, 757.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), ő p.p.m. :
1,7-2,1 (2H, multiplett); 2,2-2,6 (2H, multiplett); 2,53 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,07 (3H, szingulett) ; 3,96 (2H, szingulett); 4,2-4,6 (1H, multiplett); 4,59 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,7 (16Η, multiplett).
8. példa
N—[2—Etil—6—(3—oxo—6-fenil—hexil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)S -acetamid (8a) (jU 144rff. vegyület) és
N— [2—Etil—6— (3—hidroxi—6—f enil—hexil) —f enil] —2— (9H—xantén—9—il)-acetamid (8b) (1-1446. vegyület) ml, 154 mg, a 6$. példában ismertetett módon előállított N— [2—etil—6— (3—oxo—6—fr^eil—1—hexenil) —f enil] —2—(9Η—xantén-9-il)-acetamidot tartalmazó, metanollal készült oldathoz hozzáadunk 93 mg 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet hidrogéngáz-áramban 3 órán át intenzíven keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet Celite márkanevű szűrési segédanyagot használ··» V* « • · ♦ ··
- J52 X°)Ö va szűrjük, majd a katalizátort etil—acetáttal többszőr mossuk. A szúrletet és a mosófolyadékokat elegyítjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 10 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként dietil—éter és hexán 2:1 térfogatarányú elegyét használva. így 87 mg (56 %) mennyiségben a (8a) 3-oxo—vegyületet és 53 mg (34 %) mennyiségben a (8b) 3—hidroxi—vegyületet kapjuk, mindkettőt kristályok alakjában.
(8a) N—[2—Etil—6—(3—oxo—6—fenil—hexil)—fenil]—2—(9H—xantén—9 —il)—acetamid:
olvadáspontja: 113-114 °C metilén-klorid és dietil-éter elegyéből végzett átkristályosítás után
IR-spektrum (KBr), φ max cm-1:
3246, 1709, 1653, 1528, 1480, 1459, 1262, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
1,09 (3H, triplett, J=7,5 Hz); 1,78 (2Η, kvartett, J=7 Hz);
2,26 (2H, triplett, J=7,5 Hz); 2,38-2,55 (6H, multiplett);
2,62 (2H, triplett, J=6 Hz); 2,84 (2H, dublett, J=7 Hz); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,91-7,43 (16H, multiplett).
(8b) N—[2—Etil—6—(3—hidroxi—6—fenil—hexil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—i1)—acetamid:
olvadáspontja: 131-132 °C dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3274, 1648, 1522, 1480, 1459, 1260, 754.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
1,09 (3Η, triplett, J=7,5 Hz); 1,31-1,79 (6H, multiplett);
* <
····
| - 363 - | |||
| 2,18-2,47 | (4H, multiplett); 2,56 (2H, | triplett, J=7,5 | Hz) ; |
| 2,71 (1H, | dublettek dublettje, J=7 és | 14,5 Hz) ; 2,76 | (1H, |
clublettek dublettje, J=7 és 14,5 Hz); 3,18-3,30 (1H, multiplett); 4,70 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,97-7,42 (16H, multiplett) .
9. példa
N—{2—(terc-Buti1)-5-[5—(4—fluor—feni1)—3-hidroxi—1—penteni1 ] —fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid vegyület)
A 6. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de kiindulási anyagként N-{2-(terc—butil)—5-(5-(4—fluor—fenil)—3—oxo—1—pentenil]—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használunk. így olajos anyag formájában a cím
ÓG szerinti vegyületet kapjuk. A kiindulási vegyületet a 68·. példában ismertetett módszerhez hasonló módon állítjuk elő, de 4—fluor—1—(4—dietoxi—foszforil—3—oxo—butil)—benzolt és a 15. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[2—(tere—butil)-5—formil—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)-acetamidot használva.
IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
3450, 1673, 1600, 1573, 1508, 1477, 1456.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,17 (9H, szingulett); 1,85-2,0 (2H, multiplett); 2,4-2,5 (1/3H, multiplett); 2,65-2,8 (2H, multiplett); 2,72 (5/3H, dublett, J=7 Hz); 4,2-4,35 (1H, multiplett); 4,77 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,22 (1H, dublettek dublettje, J=7 és 16 Hz); 6,53 (1H, dublett, J=16 Hz); 6,9-7,6 (15H, multiplett).
354
ÍL°)S
10. példa
N—{2—(tere—butil)—5— [5—(4—fluor—fenil) —3—hidroxi—pentil]—fenil}—2— (9H—xantén—9—il)— acetamid (1-134-0. vegyület)
A 7. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de a 9. példában ismertetett módon előállított N-{2—(tere—butil)—5—[5—(4—fluor—fenil)—3—hidroxi-1-pentenil]-fenil}— 2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot vetve katalitikus redukálásnak alá a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként .
IR-spektrum (KBr), p max cm-1:
3450, 1677, 1600, 1575, 1509, 1479, 1456.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m. :
1,17 (9H, szingulett); 1,4-1,65 (2H, multiplettt) ; 1,7-1,9 (2H, multiplett); 2,3-2,9 (6H, multiplett); 3,4-3,7 (1H, multiplett) ; 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz),- 6,9-7,5 (15H, multiplett) .
11. példa
N—[2—Etil—6—(3—hidroxi—3—fenil—propil) —fenil]-2—(9H—xantén—9 —il)—acetamid (1-4440. vegyület)
A 8. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott alkalmazott mennyiséghez képest hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként N-[2—etil—6—(3—oxo—3—fenil-1-propenil)-fenil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamidot használva a cím szerinti vegyület állítható elő olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 192-193 °C. A kiindulási vegyűletet a 6. példában ismertetett módszerhez hasonló ···· «« • · «
- Τ55 módon állítjuk elő, azonban a 29. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N—(2—etil—6-formil—fenil) —2— (9H—xantén—9-il) —acetamidot használunk.
IR-spektrum (KBr), ymax cm-1:
3242, 1657, 1522, 1480, 1459, 1254, 760. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,09 (3Η, triplett, J=7,5 Hz); 1,82-1,93 (2Η, multiplett);
2,23-2,48 (4Η, multiplett); 2,68 (2Η, dublett, J=7 Hz); 4,36 (1H, triplett, J=6 Hz); 4,69 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,967,44 (16H, multiplett).
12. példa
N— [2— (tere—Butil) — 5— (4-ciklohexil—3— hidroxi—butil) — f enil] —2 — (9H—xantén—9—il)—acetamid (X—2-!^. vegyület) ml tetrahidrofuránhoz hozzáadunk 0,18 ml, dietil-éterrel készül 1 mólos ciklohexil—metil-magnézium—bromid—oldatot, majd az így kapott elegyet -78 °C-ra lehűtjük. Ezt követően 5 perc leforgása alatt cseppenként beadagolunk 2 ml, 50 mg (0,12 mmól), a 19. referenciapéldában ismertetett módon előállított N— [2—(terc-butil)—5—(3—oxo—propil)—fenil]-2-(9H—xantén—9—il)—acetamidot tartalmazó, tetrahidrofuránnal készült oldatot. A reakcióelegyet ezután ugyanezen a hőmérsékleten 40 percen át keverjük, majd fokozatosan 0 °C-ra melegedni hagyjuk. Ezután a reakciót megszakítjuk telített vizes ammónium-klorid-oldat adagolása útján, majd dietil-étert adagolunk, amelynek eredményeképpen a cím szerinti vegyület megoszlik a szerves fázis és víz között. A szerves fázist elkülönítjük, majd vízzel mossuk, ezt követően pedig az oldószert
- 356 csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 10 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és etil—acetát 100:15 térfogatarányú elegyét használva. így 41 mg (67 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klorid és dietil—éter elegyéból végzett átkristályosítás után 145-146 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
3343, 3244, 1654, 1529, 1478, 1458, 1253, 760, 749. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
0,76-1,87 (15H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,20-2,84 (4H, multiplett); 3,55-3,83 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,92-7,45 (11H, multiplett).
13. példa
N—[2—(tere—Butil)—5—(4—ciklohexil—3—oxo—butil)—fenil]—2—(9H-xantén-9—il) —acetamid (1-1253 · vegyület) ml, 16 mg (0,13 mmól) oxalil—kloridot tartalmazó, metilén—kloriddal készült oldatot —78 °C-ra lehűtünk, majd hozzáadunk 1,5 ml, 20 mg (0,25 mmól) dimetil—szulfoxidot tartalmazó, ugyancsak metilén—kloriddal készült oldatot. Az így kapott elegyet 5 percen át keverjük, majd hozzáadunk 1 ml, 56 mg (0,11 mmól), a 12. példában ismertetett módon előállított N— [2— (tere—butil) —5- (4—ciklohexil—3—hidroxi—butil) —f enil] —2— (9H—xantén—9—il)—acetamidot tartalmazó, metilén—kloriddal készült oldatot ugyanezen a hőmérsékleten cseppenként 5 perc leforgása alatt. A reakcióelegyet ezután 15 percen át keverjük, majd cseppenként hozzáadunk 1 ml, 64 mg (0,64 mmól) tri3S7 etil—amint tartalmazó, metilén—kloriddal készült oldatot. A reakcióelegyet további 10 percen át keverjük, majd szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk. Ezután dietil—éterrel hígítást, majd híg vizes sósavoldattal és ezt követően vízzel mosást végzünk. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot 10 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és etil-acetát 100:8 térfogatarányú elegyét használva, így 51 mg (91 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éter és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 154155 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3233, 1711, 1637, 1529, 1481, 1456, 1261, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,80-1,91 (11H, multiplett); 1,15 (9H, szingulett); 2,29 (2H, dublett, J=6,5 Hz); 2,36-2,90 (6H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,91-7,45 (11H, multiplett).
14. példa
N— [2—(tere—Butil) —5— (2—ciklohexil—1—hidroxi—etil) —fenil] —2 400, — (9H—xantén—9—il)—acetamid (1—17-9. vegyület) ml, 100 mg (0,25 mmól) , a 15. referenciapéldában ismertetett módon előállított N— [2— (tere—butil) —5-formil—fenil]— 2-(9H—xantén— 9—il)—acetamidot tartalmazó, tetrahidrofuránnal készült oldatot jeges fürdőben lehűtünk, majd hozzáadunk 0,38 ml (0,38 mmól), dietil—éterrel készült 1 mólos ciklohexil—metil—magnézium—bromid—oldatot cseppenként. Az így
- 358 kapott reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten 20 percen át keverjük, majd dietil—éterrel hígítjuk. Ezt követően híg vizes sósavoldattal, majd vízzel mosást végzünk és ezután az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 20 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, az eluálást metilén—klorid és etil—acetát 7:1 és 2:1 közötti térfogatarányú elegyeivel végezve. így 95 mg (76 %) mennyiségben a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , ^max cm-1:
3425, 1678, 1508, 1479, 1458, 1250.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m. :
0,80-1,95 (13H, multiplett); 1,18 (9H, szingulett); 2,32-2,54 (0,5H, multiplett); 2,70 (1,5H, dublett, J=7 Hz); 4,41-4,54 (0,25H, multiplett); 4,67-4,83 (0,75H, multiplett); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz); 7,01-7,49 (UH, multiplett).
15. példa
N— [2—Etil—6— (1—hidroxi—3—fenil—propil) —fenil] — 2— (9H—xantén— 9—il)—acetamid vegyület)
A 14. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de kiindulási anyagként a 29. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N—(2—etil—6—formil-fenil)—2-(9H-xantén—9—il)—acetamidot és fenetil—magnéz ium-bromidot használva a 14. példában ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után • ·
- 259 ^οΡ
128-129 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3240, 1648, 1524, 1480, 1459, 1260, 754.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m. :
1,03 (3H, triplett, J=7,5 Hz); 1,81-1,96 (1H, multiplett);
2,07-2,23 (1H, multiplett); 2,28 (2H, kvartett, J=7,5 Hz);
2,54 (2H, triplett, J=7,5 Hz); 2,56 (1H, dublettek dublettje, J=7 és 15 Hz); 2,62 (1H, dublettek dublettje, J=7 és 15 Hz); 4,42 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,67 (1H, triplett, J=7 Hz);
7,01-7,42 (16H, multiplett).
16. példa
N— [2— (tere—Butil )-5-( 6—fenil—1-hidroxi—hexil) —fenil] —2— (9H—xantén—9-il)—acetamid (5r-±2=83. vegyület)
A 12. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de kiindulási anyagként az ebben a példában ismertetettekhez hasonló relatív mennyiségekben 5—fenil-pentil-magnézium-jodidot és a 15. referenciapéldában ismertetett módon előállított N— [2— (tere—butil) —5—f ormil—f enil] —2- (9H-xantén-9—il)—acetamidot használunk. így a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3395, 3280, 1653, 1522, 1480, 1459, 1256, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,17 (9H, multiplett); 1,25-1,85 (8H, multiplett); 2,42 (0,4H, dublett, J=7 Hz); 2,61 (2H, triplett, J=8 Hz); 2,69 (1,6H, dublett, J=7 Hz); 4,26-4,34 (0,2H, multiplett); 4,63 (0,8H, triplett, J=6,5 Hz); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz);
3-ύϋ 6,97-7,45 (16Η, multiplett) .
17. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (4—ciklohexil—1—hidroxi—butil) —f enil] -2 -(9H-xantén-9-il)-acetamid vegyület)
A 14. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de kiindulási anyagként az ebben a példában ismertetettekhez hasonló relatív mennyiségekben 3-ciklohexil—propil—magnézium-jodidot és a 15. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil) —5—formil—f enil] —2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használunk. így a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3395, 3280, 1655, 1522, 1480, 1459, 1256, 758.
0,80-0,94 (2H, multiplett); 1,11-1,80 (15H, multiplett); 1,17 (9H, szingulett); 2,43 (0,4H, dublett, J=7 Hz); 2,70 (1,6H, dublett, J=7 Hz); 4,28-4,34 (0,2H, multiplett); 4,60-4,68 (0,8H, multiplett); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,97-7,46 (11H, multiplett).
18. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (6-ciklohexil—1—hidroxi—hexil) —f enil] -2 — (9H—xantén—9—il)—acetamid (1-235. vegyület)
A 14. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de kiindulási anyagként az ebben a példában ismertetettekhez hasonló relatív mennyiségekben 5-ciklohexil—pentil—magnézium-jodidot és a 15. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[2—(tere—butil)—5-formil—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használunk. így a cím szerinti ve- 361 gyületet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr) , max cm-1: 3395, 3290, 1653, 1522, 1480, 1459, 1256, 756.
0,77-0,94 (2H, multiplett); 1,06-1,80 (19H, multiplett); 1,17 (9H, szingulett); 2,43 (0,4H, dublett, J=7 Hz); 2,70 (1,6H, dublett, J=7 Hz); 4,2 8-4,3 5 (0,2H, multiplett); 4,63 (0,8H, triplett, J=6,5 Hz); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,95-7,46 (11H, multiplett).
19. példa
N—[2—(tere—Búti1) -5-(1—oxo—6—feni1—hexi1)—feni1]-2—(9H—xantén-9—il)— acetamid vegyület)
A 13. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de az itt ismertetetthez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 16. példában ismertetett módon előállított N—[2— (tere—butil)—5-(6—fenil—1—hidroxi—hexil) —fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használunk. így a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja hexán és etil-acetát elegyéből végzett átkristályosítás után 119-120 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3240, 1686, 1646, 1524, 1482, 1459, 1258, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
1,19 (9H, szingulett); 1,45 (2H, kvintett, J=7,5 Hz); 1,70 (2H, kvintett, J=7,5 Hz); 1,78 (2H, kvintett, J=8 Hz); 2,402,45 (0,2H, multiplett); 2,60-2,80 (0,2H, multiplett); 2,65 (2H, triplett, J=7,5 Hz); 2,74 (1,8H, dublett, J=7 Hz); 2,94 (1,8H, triplett, J=7 Hz); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 7,0536-2
7,43 (14,1H, multiplett); 7,72 (1H, dublettek dublettje, J=2 és 8 Hz); 8,05 (0,9H, dublett, J=2 Hz).
20. példa
N-[2-(terc-Butil)-5—(6-ciklohexil-l—oxo-hexil)-fenil]-2-(9Hxantén-9-il)-acetárnid (l-dt2-á2. vegyület)
A 13. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de az itt ismertetetthez hasonló relativ mennyiségben kiindulási anyagként a 18. példában ismertetett módon előállított N—[2—(terc-butil)—5—(6-ciklohexil-l—hidroxi—hexil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használunk. így a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja hexán és diizopropil—éter elegyéből végzett átkristályosítás után 133,5-134 °C.
IR-spektrum (film), max cm-1:
3235, 1686, 1644, 1524, 1482, 1459, 1258, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,80-0,96 (2H, multiplett); 1,06-1,78 (17H, multiplett); 1,20 (9H, szingulett); 2,33-2,47 (0,2H, multiplett); 2,65-2,75 (0,2H, multiplett); 2,74 (1,8H, dublett, J=7Hz); 2,93 (1,8H, triplett, J=7 Hz); 4,75 (1H, triplett, J=7 Hz); 7,07-7,43 (9,1H, multiplett); 7,73 (1H, dublettek dublettje, J=2 és 8 Hz); 8,06 (0,9H, szingulett).
21. példa
N— [ 2— (tere—Bu t i 1)—5—(6—ciklohexi 1-5-oxo—hexi 1)—feni1]-2-(9H —xantén— 9—il)— acetamid (5^1268. vegyület) ml, 368 mg (1,53 mmól) 2-(9H—xantén—9—il) —ecetsavat tartalmazó, metilén—kloriddal készült szuszpenzióhoz hozzá363 adunk 0,66 ml (7,65 mmól) oxalil—kloridot és 30 mg N,N—dimetil—formamidot, majd az így kapott szuszpenziót jeges fürdőben 30 percen át és ezután szobahőmérsékleten egy órán át keverjük. Ezt követően az oldószert és a fölös reagenseket eltávolítjuk csökkentett nyomáson végzett desztillálás útján, majd a kapott maradékot 10 ml metilén-kloridban feloldjuk. Az így kapott oldatot jeges fürdőben helyezzük el, majd hozzáadunk 2 ml, 458 mg (1,39 mmól) 2-(terc-butil)-5-(6-ciklohexil—5—oxo—hexil)—anilint tartalmazó, metilén—kloriddal készült oldatot és 0,56 ml piridint. Az így kapott reakcióelegyet 10 percen át keverjük, majd dietil-éterrel hígítjuk, ezt követően pedig egymás után híg vizes nátrium—hidroxid—oldattal, híg vizes sósavoldattal és vízzel mossuk. Az oldószert ezt követően csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot 40 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként hexán és etil-acetát 100:20 térfogatarányú elegyét használva. így 663 mg (86 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éter és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 126-127 °C.
IR-spektrum (KBr) , /'max cm-1:
1709, 1663, 1518, 1478, 1459, 1256, 762.
0,81-1,02 (2H, multiplett); 1,05-1,93 (13H, multiplett); 1,18 (9H, szingulett); 2,27 (2H, dublett, J=7 Hz); 2,28-2,75 (6H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,88-7,45 (11H, multiplett) .
22. példa .. ,
N— [2— (tere—Butil) —5— (6-^íexil—5—hidroxi—hexil) —fenil] —2— (9HCSVo.
-xantén-9-il)-acetamid (tL-5O7|. vegyület) ml, 544 mg (0,9986 mmól) , a 21. példában ismertetett módon előállított N-[2—(tere—butil)—5—(6—ciklohexil—5-oxo —hexil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot tartalmazó metanolos szuszpenzióhoz jeges fürdőben hozzáadunk 37 mg (0,99 mmól) nátrium—bór—hidridet, majd a jeges fürdőt eltávolítjuk és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet dietil—éterrel hígítjuk, majd telített vizes ammónium—klorid—oldattal és ezután vízzel többször mossuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, amikor 532 mg (97 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (CHCI3), 7 max cm_1:
3450, 1678, 1509, 1479, 1458, 1250.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,77-1,85 (19H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,23-2,37 (0,5H, multiplett); 2,45 (O,5H, dublett, J=7 Hz); 2,60 (1,5H, triplett, J=7 Hz); 2,70 (1,5H, dublett, J=7 Hz); 3,63-3,79 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,89-7,45 (11H, multiplett).
23. példa
N— [2— (terc-Butil) -5- (4-ciklohexil-2—oxo-butil) -f enil] — 2- (9H—xantén—9—il)—acetamid (Ί-1265\ vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
3-65 mennyiségben kiindulási anyagként 2-(terc—butil)—5-(4—ciklohexil—2—oxo—butil)—anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 134-135 °C.
IR-spektrum (KBr), 'JA max cm-1:
3379, 2922, 1701, 1663, 1480, 1458, 1258, 761.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,7-1,0 (2H, multiplett); 1,0-1,3 (3H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 1,3-1,7 (8H, multiplett); 2,2-2,75 (4H, multiplett); 3,39 (2/5H, szingulett); 3,66 (8/5H, szingulett);
4,73 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,45 (11H, multiplett).
24. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (4—ciklohexil—2—hidroxi—butil) —fenil] —2 loG —(9H-xantén—9-il)— acetamid (ár--37-3 . vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként N-[2—(terc—butil)-5—(4-ciklohexil—2—oxo—butil)—fenil]—2—(9H—xantén-9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként .
IR-spektrum (CHCI3), max cm-1:
3430, 1678, 1600, 1575, 1480, 1457.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,8-1,0 (2H, multiplett); 1,0-1,8 (13H, multiplett); 1,70 (9H, szingulett); 2,3-2,9 (4H, multiplett); 3,7-3,85 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,5 (11H, múl tiplett).
25. példa
N- [2— (terc-Butil) -5- (5-ciklohexil-3—oxo-pentil) -f enil] -2- (9H„ M·.
-xantén-9-il)-acetamid (1—126^. vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 7. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított 2—(tere—butil)—5— (5—ciklohexil—3—oxo—butil)—anil int használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (CHCI3),max cm-1:
3460, 1708, 1678, 1480, 1458.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,7-1,0 (2H, multiplett); 1.1-1,8 (UH, multiplett); 1,15 (9H, szingulett); 2,3-2,9 (8H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,5 (UH, multiplett).
26. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (5—ciklohexil—3—hidroxi—pentil) —f enil] —2 — (9H—xantén— 9—il) —acetamid (-&H-1. vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 25. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)-5—(5—ciklohexil—3—oxo—pentil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 148-149 °C.
- 3V7 IR-spektrum (KBr), φ max cm-1:
3371, 2921, 2849, 1658, 1518, 1480, 1458, 1259, 761. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,7-1,0 (2H, multiplett); 1,0-1,85 (15H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,3-2,9 (4H, multiplett); 3,4-3,7 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,5 (11H, multiplett) .
27. példa
N—[2—(tere—Bútil)—5—(5—ciklohexil—4—oxo-pentil)—fenil]—2-(9H—xantén—9—il)—acetamid (l·-1·2-6φ vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként 2—(tere—butil)—5—(5—ciklohexil— 4—oxo—bútil)—anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klórid és dietil—éter elegyéból végzett átkristályosítás után 193-194,5 °C. A kiindulási anyagot a 7. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon állítjuk elő, de a 9. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított 2—(tere—butil)-5—(5—ciklohexil—4-oxo—pentil)—1—nitro—benzolt használunk. IR-spektrum (KBr) , max cm 1:
3233, 1703, 1640, 1536, 1480, 1459, 1258, 756.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,8-1,0 (2H, multiplett); 1,05-1,4 (3H, multiplett); 1,17 (9H, szingulett); 1,6-2,0 (8H, multiplett); 2,2-2,75 (8H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J-7 Hz); 6,9-7,45 (11H, múl tiplett).
28. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (5—ciklohexil—4—hidroxi—pentil) —fenil] -2 —(9H—xantén-9-il)—acetamid (1-493. vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 27. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(5—ciklohexil—4—oxo—pentil)— fenil]— 2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil-éter és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 157-158 °C.
IR-spektrum (KBr) , JA max cm-1:
3238, 1639, 1531, 1482, 1459, 1257, 756.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,75-1,05 (2H, multiplett); 1,1-1,9 (15H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,25-2,4 (1/2H, multiplett); 2,45 (1/2H, széles dublettek, J=8 Hz); 2,61 (3/2H, triplett, J=7 Hz);
2,70 (3/2H, dublett, J=7 Hz); 3,65-3,75 (1H, széles szingulett); 4,75 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,45 (UH, multiplett) .
29. példa
N— [ 2- (t erc-Bu t i 1 )-5-( 5-ciklohexi 1—2—oxo-pen t i 1)-feni1]-2-(9H-xantén—9-il) -acetamid (i-1266|. vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként 2—(tere—butil)—5—(5—ciklo• · · · • · · ·· * • · · ·
- 369- hexil—2—οχο—pentil) —anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil-éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 146-147 °C. A kiindulási anyagot a 7. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon állítjuk elő, de a 9. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított 2—(tere—butil)-5-(5-ciklohexil—2—oxo—pentil)—1-nitro-benzolt használunk. IR-spektrum (KBr), max cm-1: 3386, 1711, 1663, 1519, 1480, 1458, 1259.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,77-0,94 (2H, multiplett); 1,08-1,28 (6H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 1,50-2,72 (7H, multiplett); 2,28-2,40 (0,4H, multiplett); 2,45 (2H, triplett, J=7 Hz); 2,70 (1,6H, dublett, J=7 Hz); 3,38 (0,4H, szingulett); 3,65 (1,6H, szingulett); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,94-7,40 (UH, multiplett) .
30. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (5—ciklohexil—2— hidroxi—pentil) —fenil] —2 — (9H—xantén— 9—il) —acetamid (1-399|. vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 29. példában ismertetett módon előállított N—[2-(terc—butil )-5-( 5—ciklohexil-2-oxo—pentil)— fenil]— 2— (9H—xantén-9—il)— acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil-éterből végzett átkristályosítás után 109-111 °C.
- rz-0 IR-spektrum (KBr) , ymax cm-1:
3246, 1643, 1527, 1482, 1458, 1259, 760. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), Ö p.p.m.: 0,80-0,97 (2H, multiplett); 1,12-1,77 (15H, multiplett); 1,17 (9H, multiplett); 2,35-2,55 (0,8H, multiplett); 2,60 (0,8H, dublettek dublettje, J=9 és 14 Hz); 2,70 (1,6H, dublett, J=7 Hz); 2,80 (0,8H, dublettek dublettje, J=4 és 14 Hz); 3,553,87 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,97-7,41 (11H, multiplett).
31. példa
N— [2-(terc-Butil)-5-(6-ciklohexil-2-oxo-hexil)-fenil]-2-(9H—xantén—9—il)—acetamid (1~T2^4. vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként 2—(tere—butil)—5—(6—ciklohexil—2—oxo—hexil)—anilint használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként. A kiindulási anyagot a 7. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon állítjuk elő, de a 9. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított 2—(tere—butil)—5—(5-ciklohexil-2—oxo—hexil)—1—nitro—benzolt használunk.
IR-spektrum (film), max cm-1:
3280, 1713, 1655, 1518, 1480, 1459, 1256, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,75-0,90 (2H, multiplett); 1,10-1,30 (8H, multiplett); 1,17 (9H, szingulett); 1,50-2,70 (7H, multiplett); 2,31-2,42 (0,4H, multiplett); 2,47 (2H, triplett, J=7 Hz); 2,70 (1,6H,
- 37J. dublett, J=7 Hz); 3,38 (0,4H, szingulett); 3,65 (1,6H, szingulett); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,94-7,40 (UH, multiplett) .
32. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (6—ciklohexil—2—hidroxi-hexil) —fenil] -2 221- — (9H—xantén—9—il)—acetamid (7-4217. vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 31. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(6—ciklohexil—2—oxo—hexil) —fenil] —2— (9H—xantén— 9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyúletet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film), max cm-1:
3380, 3275, 1655, 1522, 1480, 1459, 1256, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,80-0,94 (2H, multiplett); 1,12-1,75 (17H, multiplett); 1,17 (9H, szingulett); 2,33-2,55 (0,8H, multiplett); 2,60 (0,8H, dublettek dublettje, J=9 és 14 Hz); 2,70 (1,6H, dublett, J=7 Hz); 2,80 (0,8H, dublettek dublettje, J=3 és 14 Hz); 3,523,88 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,97-7,41 (11H, multiplett).
—.—3-3 - példa_______
N— [2-( tercG^Bu^il) -5- (4—cikloheptil-3-oxo-butil) -fenil] -4- — (decil—oxi)—benzaUtid (4-117 . vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mémiy is éghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként 4—(déeil—oxi)—benzoesavat ·· · ♦ haszalak- 372 és 2— (tere—bútil) —5— (4—cikloheptil—3—oxo—bútil) —anilint nálva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok jában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 98-99 °C. A kiindulási anyagként használt 2— (tere—butil)-5— (4—cikloheptil—3—oxo—butil) —anilint a 7. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon állítjuk elő, de kiindulási anyagként a 6. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított 2— (tere—butil) -5- (4—cikloheptil—3—oxo—butil) —1-nitro—benzolt használunk.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3314, 1715, 1640, 1502, 1251, 766.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m. :
0,88 (3H, triplett, J=7 Hz); 1,05-1,7 (26H, multiplett); 1,43 (9H, szingulett); 1,75-1,9 (2H, multiplett); 1,9-2,1 (1H, multiplett); 2,31 (2H, dublett, J=7 Hz); 2,7-2,8 (2H, multiplett); 2,8-2,9 (2H, multiplett); 4,03 (2H, triplett, J=7
Hz); 6,95-7,05 (3H, multiplett); 7,32 (1H, dublett, J=8 Hz) ;
7,60 (1H, szingulett); 7,78 (1H, szingulett); 7,85 (2H, dublett, J-8 Hz).
34. példa
N— [2—(tere—Butil)—5— (4—cikloheptil—3—hidroxi—butil)—f enil]-4-(decil-oxi)-benzamid (4-17. vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 33. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(4—cikloheptil—3—oxo·«·· 4· »
-butil)—f enil]—4—(decil- oxi)-benzamidot—használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3480, 1664, 1607, 1503, 1468.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,88 (3H, triplett, J=7 Hz); 1,QS-Í,9 (33H, multiplett); 1,43 (9H, szingulett) multiplett); 4,02
J=8 Hz); 7,0>^(lH, dublett, J=8
Hz); 7,61 (1H, szingulett); 7,78 multiplett); 3,65-3,8 (1H,
J=7 Hz); 6,98 (2H, dublett, Hz); 7,33 (1H, dublett, J=8 (1H, szingulett); 7,85 (2H,
35. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (3—f enil—3—oxo-propil) —f enil] -2- (9H—xantén—9—il)—acetamid (-^-432^. vegyület) ml, 505 mg (2,10 mmól) 2—(9H—xantén—9—il)—ecetsavat tartalmazó benzolos szuszpenzióhoz hozzáadunk 0,58 ml (4,20 mmól) trietil—amint és 0,31 ml (2,10 mmól) dietil—foszforil—kloridot. Az így kapott reakcióelegyet egy órán át keverjük, majd ezt követően hozzáadunk 5 ml, 587 mg (2,09 mmól), a 7. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított 2—(tere—butil)—5—(3—fenil—3—oxo—propil)—anilint tar talmazó benzolos oldatot, majd 10 mg 4—pirrolidino-piridint. Az így kapott szuszpenziót ezután visszafolyató hűtő alkalmazásával 4,5 órán át keverjük, majd etil—acetáttal hígítjuk. Ezt követően egymás után híg vizes sósavoldattal, vízzel, telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal és telített vizes nátrium-klorid—oldattal mosást végzünk. Az oldószert
- 374 csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és ciklohexán 4:1 térfogatarányú elegyét használva. így 934 mg (86 %) mennyiségben a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil—éterből végzett átkristályosítás után 116-118 °C.
IR-spektrum (KBr), ff max cm-1:
3216, 1686, 1640, 1481, 1457, 1254
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
1,17 (27/4H, szingulett); 1,22 (9/4H, szingulett); 2,46 (9/4H, dublett, J=7 Hz); 2,65-2,85 (1/2H, multiplett); 2,71 (3/2H, dublett, J=7 Hz); 3,04 (3/2H, triplett, J=7 Hz); 3,053,2 (1/2H, multiplett); 3,32 (3/2H, triplett, J=7 Hz); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,7-6,9 (14H, multiplett); 7,99 (2H, dublett, J=7 Hz) .
^6. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (3—hidroxi—3—fenil—propil) —fenil] —2— (9H—xantén—9—il)—acetamid (^13^4- vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 35.. példában ismertetett módon előállított N-[2-(terc-butil)—5—(3-fenil-3-oxo-propil)—fenil]—2—(9H—xantén-9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil-éterből végzett átkristályosítás után 136-137 °C.
s :
«· · » ···· ···· * · ···· Μ • * · wi • · · • · · ·· ···· ···
375
IR-spektrum (KBr), 44 max cm-1:
3267, 1658, 1525, 1479, 1255.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,16 (15/2H, szingulett); 1,18 (3/2H, szingulett); 1,8-2,8 (6H, multiplett); 4,5-4,8 (2H, multiplett); 6,9-7,5 (16H, multiplett).
Jí
37. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (3—oxo—4—fenil—butil) —fenil] — 2— (9H—xantén—9—il)—acetamid (1-Ί-327}. vegyület)
A 3¾. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 7. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2—(tere—butil)—5—(3—oxo—4—fenil—butil)—anil int használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil-éterből végzett átkristályosítás után 122-123 °C. IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
3224, 1716, 1640, 1480, 1456, 1257.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
| 1,15 | (27/4H, szingulett) | ; 1,18 | (9/4H, | szingulett) ,· | 2, | 41 | |
| (1/2H, | dublett, J=7 | Hz) ; | 2,5-2,6 | (1/2H, | multiplett); | 2, | 69 |
| (3/2H, | dublett, J=7 | Hz) ; | 2,7-2,9 | (3/2H, | multiplett); | 3, | 67 |
(1/2H, szingulett); 3,71 (3/2H, szingulett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,85-7,4 (16H, multiplett).
j8l. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (6-hexil—5—hidroxi—hexil) —fenil] —2— (9H390 —xantén-9—il) —acetamid . vegyület)
- 376 A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de a >7. példában ismertetett módon előállított vegyületet használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3403, 3278, 1655, 1458, 1416, 1256.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
1,16 (27/4H, szingulett); 1,20 (9/4H, szingulett); 1,75-2,0 (2H, multiplett); 2,3-2,95 (6H, multiplett); 3,7-4,0 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,45 (16H, multiplett) .
>9. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (4—cikloheptil—3—hidroxi—butil) —f enil] —2 5^2— (9H—xantén—9—il)—acetamid (lr-949. vegyület)
A 4-0. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—{2—(tere—butil)—5—[4—cikloheptil—3— (terc-butil-dimetil-szilil-oxi) —butil] —f enil }—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidót használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3400, 1668, 1596, 1475, 1458.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,0-1,8 (17Η, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,3-2,9 (4H, multiplett); 3,6-3,8 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 7,5-7,9 (UH, multiplett).
- 3-77 w y
példa
N— [2— (terc-Butil) -5- (3-ciklohexil-2-hidroxi-propil) -f enil] -2 -(9H—xantén-9—il)-acetárnid (1-3437. vegyület) ml, 813 mg (1,30 mmól) , a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N—{2—(tere—butil) —5— [3—ciklohexil-2— (tere-butil—dimetil-szilil—oxi) —propil]— fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot tartalmazó, tetrahidrofuránnal készült oldathoz hozzáadunk 1,5 ml 2N vizes sósavoldatot, majd az így kapott reakcióelegyet 50 °C-on 2,5 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűlni hagyjuk, majd etil-acetát és víz elegyét adjuk hozzá. Ennek hatására a cím szerinti vegyület megoszlik a szerves oldószer és víz között. A szerves fázist elválasztjuk, először telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal, majd telített vizes nátrium—klorid-oldattal mossuk, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 50 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, az eluálást etil-acetát és hexán 1:2 és 2:3 közötti térfogatarányú elegyeivel végezve. így 650 mg (98 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil—éterből átkristályosítás után 177-178 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3393, 3223, 1641, 1537, 1482, 1457, 1257, 760.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,82-1,04 (2H, multiplett); 1,12-1,87 (UH, multiplett); 1,17 (9H, multiplett); 2,35-2,50 (0,8H, multiplett); 2,57 (0,8H,
378 clublettek dublettje, J=8 és 14 Hz); 2,70 (1,6H, dublett, J=7 Hz); 2,79 (0,8H, dublettek dublettje, J=4 és 8 Hz); 3,67-3,99 (1H, multiplett) ; 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,97-7,41 (11H, multiplett).
41. példa
N— [2— (4-Ciklohexi 1—3—hidroxi—bút i 1) —2—i zopropi1-feni 1 ] -2- (9H —xantén-9—il)—acetamid (L-2^. vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-{5—[4-ciklohexil—3—(terc—butil—dimetil—szilil—oxi)—butil]—2—izopropil—fenil}-2—(9H—xantén—9—il)— acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 144-145 °C.
IR-spektrum (KBr) , (p max cm-1:
3282, 2919, 1644, 1528, 1481, 1260, 757.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,8-1,9 (15H, multiplett); 1,05 (6H, dublett, J=7 Hz); 2,52,9 (5H, multiplett); 3,65-3,85 (1H, multiplett); 4,69 (1H, triplett, J=7 Hz); 7,0-7,5 (11H, multiplett).
\(O
42. példa
N— [2— (tere—Butil) -5- (3 -ciklohexil-3-hidroxi-propil) -f enil] -2 — (9H—xantén— 9—il)—acetamid (1—134*. vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
379 mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-{2—(terc—butil)—5— [3-ciklohexil—3—(tere—butil-dimetil—szilil—oxi)-propil]-fenil}-2-(9H-xantén-9-il)-acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film), max cm-1:
3400, 3270, 1653, 1522, 1480; 1457, 1256, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,90-1,89 (13H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett) ; 2,30-2,87 (4H, multiplett); 3,28-3,45 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,95-7,42 (UH, multiplett).
•43. példa
N—[2—(tere—Butil)—5—(6—ciklohexil-3—hidroxi—hexil)—fenil]—2 -(9H-xantén-9-il) -acetamid ( vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-{2—(terc—butil) —5— [6—ciklohexil—3—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi)—hexil]— fenil}— 2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film) , max cm-1:
3390, 3280, 1655, 1522, 1480, 1459, 1256, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,80-0,95 (2H, multiplett); 1,10-1,82 (17H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,30-2,82 (4H, multiplett); 3,50-3,69 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,95-7,41 (UH,
- - 388multiplett).
44. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (7—ciklohexil—3—hidroxi—heptil) —fenil] —2 39.
-(9H—xantén-9—il)-acetamid (i-73. vegyület)
3!
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módón eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-{2—(terc—butil)—5—[7—ciklohexil-3—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi) —heptil]—fenil}-2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (film) , max cm-1:
3390, 3270, 1653, 1522, 1480, 1459, 1256, 758.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,77-0,93 (2H, multiplett); 1,10-1,81 (19Η, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,30-2,83 (4H, multiplett); 3,47-3,69 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,95-7,42 (11H, multiplett).
45. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (6—ciklohexil—4—hidroxi—hexil) —fenil] -2 — (9H—xantén— 9—il)— acetamid 04-5-13. vegyület)
3£.
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon el járva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N—{2—(terc —butil)—5—[6—ciklohexil—4—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi) —hexil]—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím
- 381 >f szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (CHCI3),max cm-1:
3450, 1659 (széles), 1600, 1575, 1478, 1453.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,7-1,0 (2H, multiplett); 1,0-1,9 (17H, multiplett); 1,17 (9H, szingulett); 2,2-2,8 (4H, multiplett); 3,5-3,7 (1H, multiplett); 4,76 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,5 (11H, multiplett) .
MM
Mr6 . példa
N— [2- (tere—Butil) -5- (5-ciklohexil-5—hidroxi-pentil) -f enil] -2 — (9H—xantén— 9—il)—acetamid (iL-ST^. vegyület)
A ¢9. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-{2—(terc—butil) —5— [5—ciklohexil-5— (tere—butil—dimetil—szilil-oxi) —pentil]—fenil}—2-(9H—xantén— 9—il)— acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klorid és diizopropil—éter elegyéből végzett átkristályosítás után 147-148 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
3336, 1657, 1519, 1480, 1458, 1260, 761. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.: 0,93-1,86 (17H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,27-2,35 (0,4H, multiplett); 2,45 (0,4H, dublett, J=7 Hz); 2,60 (1,6H, triplett, J=7 Hz); 2,70 (1,6H, dublett, J=7 Hz); 3,32-3,41 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,93-7,41
- 282 (11H, multiplett).
47. példa
N— [2— (terc-Butil) -5- (4-ciklopentil-3-hidroxi-butil) -fenil] -2 YGí.
— (9H-xantén—9—il)-acetamid vegyület)
2$.
A 40.. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N—{2—(terc—butil)—5—[4—ciklopentil—3—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi) -butil]-fenil}— 2-(9H-xantén-9-il)-acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 142-143 °C.
IR-spektrum (KBr) , φ max cm-1:
2951, 1654, 1529, 1478, 1458, 1253, 760.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
1,0-1,3 (2H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 1,3-2,0 (11H, multiplett); 2,2-2,9 (4H, multiplett); 3,5-3,8 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,5 (11H, mul tiplett) .
w
Ά8·. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (6—ciklopentil-5— hidroxi—hexil) —fenil] —2 sn.
— (9H—xantén—9—il)— acetamid vegyület) %
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N—{2—(tere- 383 —butil)—5—[6-cikIopentil—5-(tere—butil—dimetil—szilil—oxi)—hexil]—fenil}—2—(9H-xantén-9-il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 132-133 °C.
IR-spektrum (KBr) , ^Amax cm-1:
2949, 1649, 1523, 1479, 1458, 1258, 760. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.: 1,0-1,3 (2H, multiplett); 1,17 (9H, szingulett); 1,3-2,0 (15H, multiplett); 2,25-2,35 (2/5H, multiplett); 2,45 (2/5H, dublett, J=7 Hz); 2,60 (8/5H, triplett, J=7 Hz); 2,69 (8/5H, dublett, J=7 Hz); 3,6-3,7 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,5 (11H, multiplett).
, példa
N— [2—(tere—Butil—tio) —6—(3—hidroxi—3—fenil—propil) —fenil]—2q<fl — (9H—xantén— 9—il)— acetamid (1—144-2/. vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-{2—(terc—butil—tio)—6—[3—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi)—3—fenil-propil]—fenil}—2—(9H—xantén-9-il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 145-147 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2959, 1662, 1481, 1456, 1259, 762.
- 3^4 NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,13 (9H, szingulett); 1,99 (2H, kvartett, J=7 Hz); 2,60 (2H, triplett, J=7 Hz); 2,75 (2H, dublett, J=7 Hz); 4,51 (1H, triplett, J=6 Hz); 4,70 (1H, triplett, J=7 Hz); 7,0-7,5 (16H, multiplett).
50. példa
N— [2—Metil—6— (3-hidroxi—3—f enil—propil)—feni 1] —2—(9H—xanténQW —9—il)—acetamid (1-14381. vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-{2—metil—6— [3— (tere—butil—dimetil—szil il—oxi) —3—f enil—propil] —f enil} —2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klorid, metanol és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 193-194 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3235, 1648, 1523, 1479, 1458, 754.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.: 1,5-2,8 (6H, multiplett); 2,05 (3H, szingulett); 4,2-4,5 (1H, multiplett); 4,68 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-7,6 (11H, multiplett) .
51. példa
N— [2—Metil—6— (3—oxo—3—f enil-propil) — f enil] —2— (9H—xantén—9 0^-G—il)—acetamid (í-1437(. vegyület)
A 13. példában ismertetett módszerhez hasonló módon el• ·
- 235 járva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként ak 50. példában ismertetett módon előállított N-[2-metil-6-(3-hidroxi-3-fenil-propil)-fenil]-2-(9H-xantén-9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 175-176 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
3280, 1684, 1653, 1480, 1457, 1259, 762.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
2,10 (3H, szingulett); 2,62 (2H, triplett, J=7 Hz); 2,85 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,23 (2H, triplett, J=7 Hz); 4,75 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,9-8,05 (16H, multiplett); 8,1-8,3 (1H, széles szingulett) .
52. példa
N— [2—Metil—6— (3—hidroxi—butil)—fenil] —2— (9H—xantén—9—il) -acetamid (1-143^. vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-{2—[3— (tere—butil—dimetil—szil il-oxi) -butil] —fenil }-2— (9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 167-168 °C. IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3244, 1653, 1530, 1481, 1457, 1260, 758.
• ·
- 186 NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
1,05 (3H, dublett, J=7 Hz); 1,4-1,9 (2H, multiplett); 2,06 (3H, szingulett); 2,32 (2H, triplett, J=7 Hz); 2,70 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,1-3,6 (1H, multiplett); 4,68 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,8-7,9 (11H, multiplett).
. példa
N— [ 2—Me t i 1-6— (3—oxo—bút i 1)—feni1] -2— (9H—xantén—9—i 1) —acetamid (í-14351. vegyület)
A 13. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként az 5¾. példában ismertetett módon előállított N—[2—metil—6—(3—hidroxi—butil)—fenil]—2— (9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 179-180 °C.
IR-spektrum (KBr) , (J · max cm-1:
3281, 1711, 1648, 1480, 1260, 754.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
1,95 (3H, szingulett); 2,03 (3H, szingulett); 2,1-2,9 (4H, multiplett); 2,75 (2H, dublett, J=7 Hz); 4,68 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,75-7,5 (11H, multiplett); 8,0-8,3 (1H, széles szingulett).
54. példa
1—(4—(tere—Butil)—3— [2—(9H—xantén—9—il)—acetamido] -fenil}-6—f enil—hexil—hidrogén— szűke inát (í—1337f. vegyület) ml, 276 mg (0,504 mmól), a 16. példában ismertetett • · · • · · ·
- 3£7 1? >
módon előállított N-[2—(terc—butil)—5-(6—fenil—l-hidroxi—hexil)—fenil]—2—(9H-xantén—9—il)—acetamidot, 58 mg (0,58 mmól) borostyánkősavanhidridet és 64 mg (0,52 mmól) 4-(N,N-dimetil-amino)-piridint tartalmazó piridines oldatot 100 °Con egy órán át keverünk, majd ezután etil—acetáttal hígítunk. Ezt követően egymás után 2N vizes sósavoldattal egyszer, vízzel kétszer és telített vizes nátrium—klorid—oldattal egyszer mosást végzünk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és metanol 9:1 térfogatarányú elegyét használva. így 294 mg (90 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (folyadékfilm), ^max cm-1:
3260, 1734, 1715, 1651, 1480, 1459, 1254, 760.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,10-1,44 (4H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 1,53-1,98 (4H, multiplett); 2,38-2,80 (8H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 5,67 (1H, triplett, J=7 Hz); 7,04-7,51 (16H, multiplett).
, példa
1—{4—(tere—Butil) —3—[2—(9H—xantén—9—il) —acetamido] -fenil}—6—fenil—hexil-nátrium-szukcinát (3-4336. vegyület)
T2— .
ml, 165 mg (0,255 mmól), az 'SA. példában ismertetett módon előállított 1—{4—(tere—butil) —3—[2—(9H—xantén—9—il) —acetamido] —fenil} —6—f enil—hexil—hidrogén— szukcinátot tártál mazó metanolos oldatot jeges fürdőben lehűtünk, majd cseppen• * • · • · « · « · • · · • « · · · · ·
- 3£8 ként hozzáadunk 2,42 ml (0,242 mmól) 0,1 N vizes nátrium—hidroxid—oldatot. Az így kapott reakcióélegyet ezután csökkentett nyomáson bepároljuk, miközben hőmérsékletét 15 °C alatt tartjuk. A maradékhoz 20 ml toluolt adunk, majd elegendő mennyiségű etanolt ahhoz, hogy az oldat homogénné váljék. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a még esetleg visszamaradt vizet úgy távolítjuk el, hogy a maradékhoz toluolt adunk és az így kapott keveréket ismételt desztillálásnak vetjük alá. Ezt a műveletsort többször megismételjük, amikor 170 mg (100 %) mennyiségben a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,03-1,80 (8H, multiplett); 1,06 (9H, multiplett); 2,10-2,59 (7,2H, multiplett); 2,80-2,98 (0,8H, multiplett); 4,61 (0,8H, triplett, J=7 Hz); 4,60-4,70 (0,2H, multiplett); 5,27-5,33 (0,2H, multiplett); 5,53 (0,8H, triplett, J=7 Hz); 6,85-7,32 (16H, multiplett).
•56. példa
1— (2—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] —fenil}-
6% —etil)—2—ciklohexil—etil—hidrogén-szukcinát (Γ-1109. vegyület) ml, 74 mg (0,14 mmól), a 12. példában ismertetett módon előállított N-[2—(terc—butil)—5—(4-ciklohexil—3—hidroxi—butil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot, 15 mg (0,15 mmól) borostyánkősavanhidridet, 18 mg (0,15 mmól) 4—(Ν,Ν-dimetil—amino)—piridint és 112 mg (1,41 mmó) piridint tártál- 3>9 mazó xilolos oldatot 125 °C-on 9 órán át keverünk, majd ezt követően szobahőmérsékletre lehűlni hagyunk. A reakcióelegyet ezután dietil—éterrel hígítjuk, majd először híg vizes sósavoldattal, ezután pedig vízzel mosást végzünk. Az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a kapott maradékot 20 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá. Gradiens-elulálást végzünk metilén—klorid és metanol 100:5 és 10:1 közötti térfogatarányú elegyeivel. így 73 mg (84 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (CHC3), max cm-1:
1722, 1671, 1479, 1458, 1250.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
0,75-2,00 (15H, multiplett); 1,14 (9H, szingulett); 2,19-2,80 (8H, multiplett); 4,72 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,92-5,20 (1H, multiplett); 6,87-7,47 (11H, multiplett).
•5-7. példa
1— (2—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] — f enil} —etil)—2—ciklohexil—etil-nátrium-szukcinát (i-tlüí'. vegyület)
Az 5-5. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként az 56. példában ismertetett módon előállított 1—(2—{4—(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén-9—il) —acetamido]—fenil}—etil)-2—ciklohexil—etil—hidrogén-szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
·· · · · ♦ *···· « • « J» · * * · • · · * *··» ·*9· • · ··· · »fV 4 V
- 3-90 1720, 1655, 1578, 1524, 1480, 1459, 1414, 1255, 758. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m. :
0,68-1,86 (15H, multiplett); 1,09 (9H, szingulett); 2,14-2,74 (8H, multiplett); 4,70 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,73-5,05 (1H, multiplett); 6,79-7,43 (11H, multiplett).
58. példa
1— (2—{4— (tere—Butil) -3- [2— (9H-xantén—9—il) —acetamido] —f enil} —etil)—3—ciklohexil—propil—hidrogén—szukcinát vegyü- let)
Az 54. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 26. példában ismertetett módon előállított N-[2— (tere—butil)— 5— (5—ciklohexil-3—hidroxi—pentil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (CHC3), max cm-1: 1728, 1672, 1479, 1457, 1418.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,7-1,0 (2H, multiplett); 1,0-2,0 (15H, multiplett); 1,15 (9H, szingulett); 2,3-2,8 (8H, multiplett); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,9-5,0 (1H, multiplett); 6,9-7,5 (11H, multiplett) .
59. példa
1— (2—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] — fenil} 690.
—etil)—3—ciklohexil—propil—nátrium—szukcinát (1—111|. vegyüAz 55. példában ismertetett módszerhez hasonló módon ellet)
- 3S4. W járva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként az 5Έ. példában ismertetett módon előállított 1—(2—{4-(terc—butil)—3—[2—(9H—xantén—9-il) -acetamido] —fenil }-etil)-3-ciklohexil-propil-hidrogén-szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (CHC3) , max cm-1:
3100-3500 (széles), 1716, 1672, 1573, 1455, 1412. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,65-0,9 (2H, multiplett); 0,9-1,85 (15H, multiplett); 1,10 (9H, szingulett); 2,0-2,75 (8H, multiplett); 4,69 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,8-4,9 (1H, multiplett); 6,9-7,4 (UH, multiplett) .
0*
6Ό. példa
1— (2—{4— (tere—Butil) —3— [2- (9H—xantén-9—il) —acetamido! —fenil} —etil) —2—ciklopentil—etil-hidrogén— szukcinát (£-1183. vegyület)
Az 56. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 47. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[-(tere—butil)—5—(4—ciklopentil—3—hidroxil—butil ) —fenil] —2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként .
IR-spektrum (CHCI3) , max cm—1.
1725, 1671, 1478, 1456, 1417.
NMR-spektrum (CDC13, 270 MHz), δ p.p.m.:
3J2
Π5
0,9-1,2 (2H, multiplett); 1,14 (9H, szingulett); 1,3-2,0 (11H, multiplett); 2,0-3,8 (8H, multiplett); 4,72 (1H, triplett, J=7 Hz); 5,0-5,15 (1H, multiplett); 6,9-7,5 (11H, multiplett) .
*3.
SÍ. példa
1— (2—{4— (tere—Butil) -3— [2— (9H—xantén— 9—il) —acetamido] —fenil} —etil)—2—ciklopentil-etil—nátrium—szukcinát (t^llT^J. vegyület)
Az 545. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív r<f.
mennyiségben kiindulási anyagként al 60. példában ismertetett módon előállított l-(2—(4—(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén—9-il) —acetamido]—fenil}-etil)—2—ciklopentil—etil—hidrogén—szűkeinátot használva a cím szerinti vegyúletet kapjuk por formájában .
IR-spektrum (CHC3),max cm-1:
3100-3500 (széles), 1711, 1672, 1576, 1478, 1454.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,9-1,15 (2H, multiplett); 1,09 (9H, szingulett); 1,3-1,8 (UH, multiplett); 2,2-3,15 (8H, multiplett); 4,68 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,7-5,0 (1Η, multiplett); 6,8-7,4 (11H, multiplett) .
Go *62 . példa
N—{5— [3— (1—Imidazolil)—propoxi—2— (metil—tio) — fenil}—2— (9H—xantén— 9—il) —acetamid (ί·1475(. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
- ^93 ΩΊ λ
η.
mennyiségben kiindulási anyagként az 54. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[5—(3—hidroxi-propoxi)—2—(metil-tio)—fenil]—2—(9H-xantén-9-il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 127-129 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
3297, 1658, 1576, 1480, 1456, 1257, 756.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
1,95 (3H, szingulett); 2,0-2,5 (2H, multiplett); 2,75 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,95 (2H, triplett, J=5 Hz); 4,18 (2H, triplett, J=6 Hz); 4,70 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,51 (0,6H, dublett, J=2 Hz); 6,65 (0,4H, dublett, J=2 Hz); 7,6-7,9 (UH, multiplett); 8,0-8,4 (2H, multiplett).
Eí~58 . példa
N—{5— [3— (1—ImidazoliD-propoxi]—2—(metil-tio) —fenil}— [2— (9H-xantén-9-il)-acetamid-hidroklorid (t-147-β. vegyület)
A 2. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
GO mennyiségben kiindulási anyagként a 62. példában ismertetett módon előállított N-{5—[3-(l—imidazolil)—propoxi-2—(metil—tio) — fenil}— 2— (9H—xantén— 9—il)— acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metanol és dietil—éter elegyéből végzett átkristályosítás után 155-159 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3262, 2921, 1658, 1574, 1482, 1259, 751.
- £34 ΖΤι
NMR-spektrum (CDCI3/ 270 MHz), δ p.p.m..·
1,98 (3H, szingulett); 2,3-2,6 (2H, széles szingulett); 2,75 (2H, dublett, J=7 Hz); 4,0-4,2 (2H, széles szingulett); 4,54,8 (3H, multiplett); 6,55 (1H, széles szingulett); 7,0-7,5 (11H, multiplett); 8,11 (1H, széles szingulett); 8,22 (1H, széles szingulett); 9,60 (1H, széles szingulett).
Gt &4. példa
N—[2—(tere—Butil)—5— (5—cikloheptil-3—oxo—pentil) —fenil] -2— (9H—xantén—9—il)—acetamid (í—l&Hl. vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 6. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2-(terc—butil)—5—(5—cikloheptil—3—oxo—pentil)—anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén-klorid, dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 136-137 °C.
IR-spektrum (KBr), ff. max cm-1:
1701, 1665, 1520, 1480, 1458, 1300.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,06-1,73 (15H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,38-2,59 (8H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,91-7,44 (11H, multiplett).
65_ példa
N— [2— (tere—Butil)— 5— (5—cikloheptil-3— hidroxi-pentil) — fenil] Γ36· —2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid (1-959(. vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon el- 3>5 Ili járva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 64. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(5—cikloheptil—3—oxo-pentil)-fenil] —2-(9H—xantén-9—il)-acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éter és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 146-147 °C.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
3380, 1659, 1518, 1480, 1459, 1260, 760.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m. :
1,09-1,86 (19H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,30-2,85 (4H, multiplett); 3,46-3,67 (1H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,95-7,42 (UH, multiplett).
GV
S6. példa
1— (2—{ 4- (tere—Bút i 1) —3— [2— (9H—xantén—9—i 1) -ace tamido] —feni 1} Pyj'l' —etil)—2—cikloheptil—etil—hidrogén—szukcinát (1*1221. vegyület)
Az 5-6. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 39. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(4—cikloheptil—3-hidroxi-butil) -fenil] —2—(9H—xantén—9-il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (CHCI3), ff max cm-1:
1726, 1670, 1575, 1478, 1458.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,05-2,0 (17H, multiplett); 1,14 (9H, szingulett); 2,2-2,8
396 (8Η, multiplett); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,9-5,2 (1H, multiplett); 6,9-7,5 (11Η, multiplett).
6<7. példa
1-(2-(4-( terc-But i 1 )-3-(2-( 9H-xantén-9-i 1) -ace tárni do] -fenil}—etil)—2—cikloheptil—etil—nátrium-szukcinát (lr<t23fa. vegyület) u
Az 55. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 66. példában ismertetett módon előállított 1—(2—{4—(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén—9—il)-acetamido]-fenil}-etil)-2-cikloheptil-etil-hidrogén—szűkeinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (CHCI3), max cm-1:
3100-3500 (széles), 1711, 1674, 1652, 1576, 1480, 1457. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
1,0-1,9 (17H, multiplett); 1,09 (9Η, szingulett); 2,2-2,7 (8H, multiplett); 4,70 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,70-5,0 (1H, multiplett); 6,8-7,5 (11H, multiplett).
CoT?·
6-8. példa
N [2—Etil—6— (3—oxo—6—f enil) —1—hexenil) —f enil] —2— (9H—xantén—9w.
—il)—acetamid (1-144ΤΊ vegyület) mg (1,13 mmól) nátrium-hidridet (55 tömeg%-os ásványolajos szuszpenzió formájában) kétszer hexánnal mosunk, majd 6 ml dimetil—formamidban szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz jeges hűtés közben hozzáadunk 2 ml dimetil—formamidos oldatot, amely 289 mg 90,97 mmól) 5—(dietoxi—foszforil)—1—(4—oxo—pen- 33Ί til)—benzolt tartalmaz. Az így kapott reakcióelegyet ezután azonnal szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk, majd 30 percen át keverjük. Ezt követően a reakcióéiegyhez ismételten jeges hűtés közben 300 mg (0,808 mmól) N-(2—etil—6-formil-fenil)—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot adunk. Az így kapott reakcióelegyet a jeges hűtés hőmérsékletén egy órán át majd szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet jeges vízbe öntjük, majd dietil—éterrel extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az így kapott maradékot metilén—klorid és dietil-éter elegyéből átkristályosítjuk, amikor 220 mg (53 %) mennyiségben a cím szerinti vegyűletet kapjuk 168-170 °C kristályok alakjában.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3287, 1651, 1518, 1480, 1459, 1260.
| NMR- | spekt rum (CDC13, | 270 | MHz), δ p.p | .m. : | ||||
| 0,92 | (1/2H, triplett, | J=7 | Hz) ; 1,02 | (5/2H, | triplett, | J=7 | Hz) ; | |
| 1,98 | (2H, | kvintett, | J=7 | Hz); 2,15 | (1/3H, | dublett, | J=7 | Hz) ; |
| 2,23 | (2H, | kvartett, | J=7 | Hz); 2,56 | (2H, | triplett, | J=7 | Hz) ; |
| 2,66 | (2H, | triplett, | J=7 | Hz); 2,77 | (5/3H, | dublett, | J=7 | Hz) ; |
| 4,70 | (1H, | triplett, | J=7 | Hz); 6,5-6, | 7 (2H, | multiplett); | 6,9- | |
| 7,5 | (16H, | multiplett) |
64&». példa
3— [4—(tere—Butil) —3—[2—(9H—xantén—9-il) —acetamido] -fenil]—1-
6«.
—ciklohexil—propil—hidrogén—szűke inát (Ü-11Í10. vegyület)
Az 5-6. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív • ·
- 3^1(0, mennyiségben kiindulási anyagként a 42.. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(3-ciklohexil—3—hidroxi—propil)—fenil]—2—(9H—xantén— 9—il)— acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
2930, 1732, 1713, 1481, 1458, 1254, 761.
70. példa
Nátrium—3—{4— (tere—butil)-3-[2— (9H—xantén— 9—il)-acetamido] G .δ 6 —fenil}—1—ciklohexil—propil—szukcinát (lL>X09p. vegyület)
Az 5-5. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív b'-fmennyiségben kiindulási anyagként a -69. példában ismertetett módon előállított 3—[4—(tere—butil)—3—[2—(9H-xantén—9-il)—acetamido] —fenil] —1—ciklohexil—propil—hidrogén—szukcinátot és oldószerként etil—glikol—dimetil—étert használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),^A max cm-1:
2929, 1726, 1657, 1578, 1481, 1457, 1255, 759.
71.. példa
1— (2—{4— (tere—Butil) —3—[2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] —fenil}—etil) —5—ciklohexil—pentil—hidrogén-szukcinát (1-1130 . vegyület)
Az 56. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
ML mennyiségben kiindulási anyagként a 44-. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(7—ciklohexil—3—hidroxi—heptil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a
- 3^9 Μ cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2923, 1733, 1713, 1481, 1458, 1253, 760.
A)
72. példa
Nátrium-1— (2—{4— (tere—butil)-3— [2-(9H—xantén—9—il)-acetamiW do]—fenil}—etil)—5—ciklohexil—propil—szukcinát (t-1123. vegyület)
6c·
A 7Ό. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív 0¾.
mennyiségben kiindulási anyagként a X. példában ismertetett módon előállított 1—(2—{4—(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén-9-il)—acetamido]—fenil}—etil)—5-ciklohexil—pentil—hidrogén—szűkei nátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2923, 1726, 1656, 1578, 1524, 1481, 1458, 1415, 1364, 1300,
1255, 759.
73-, példa
1—{4— (tere—Butil) -3- [2— (9H-xantén—9—il) —acetamido] —fenil }-2 —ciklohexil—etil—hidrogén-szűkeinát (í—1022. vegyület)
Az 56. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 14. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(2—ciklohexil-1—hidroxi— etil)—fenil]—2—(9H—xantén— 9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 1736, 1714, 1481, 1458, 1255, 761.
74Í példa
Nátrium-1—{4— (terc-butil)-3-[2-(9H-xantén—9-il)-acetamido] G31· -fenil}-2-ciklohexil-etil-szukcinát vegyület)
A Tű. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív h-»· mennyiségben kiindulási anyagként a 73. példában ismertetett módon előállított l-{4—(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén-9-il) —acetamido] — fenil}— 2—ciklohexil—etil— hidrogén— szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként .
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
2923, 1728, 1658, 1578, 1481, 1458, 1256, 758.
75.. példa
1—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] —fenil}—3 —ciklohexil—propil—hidrogén—szukcinát (1-286?. vegyület)
Az 56. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 99. példában ismertetett módon előállított N-[2-(terc—butil)—5—(3-ciklohexil—l-hidroxi—propil)—fenil]—2—(9H-xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
2923, 1736, 1714, 1481, 1458, 1255, 759.
78. példa
Nátrium-1—{4— (tere—butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] G “3 —fenil}—3—ciklohexil—propil—szukcinát (XxX02á[. vegyület)
- ιοί 06’ gL
A 7Ό. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 75. példában ismertetett módon előállított l-{4-(terc-butil)-3-[2-(9H-xantén-9-il) -acetamido] —fenil}-3—ciklohexil-propil-hidrogén-szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként .
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
2923, 1728, 1658, 1578, 1481, 1458, 1255, 758.
>7. példa
1{4- (terc-Butil) -3- [2— (9H-xantén-9-il) —acetamido] -f enil}-6 -ciklohexil-hexil-hidrogén-szukcinát (1-105$. vegyület) sv
Az 56. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 18. példában ismertetett módon előállított N-[2—(terc—butil)—5—(6—ciklohexil—l-hidroxi-hexil)-fenil]-2-(9H-xantén-9-il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2923, 2852, 1736, 1713, 1652, 1480, 1458, 1254, 1165, 759.
7S. példa
Nátrium—1—{4— (tere—butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] 6rr.
-fenil] -6-ciklohexil—hexil-szukcinát (í—1046!. vegyület)
GJ? ·
A 70.. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív “á X <
mennyiségben kiindulási anyagként a 77. példában ismertetett módon előállított 1—{4—(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén—9-il)• · · · ·· · · « «···«« · • · · · · · ·
Ώ71 —acetamido]—fenil}—6—ciklohexil—hexil—hidrogén—szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként .
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
2923, 2852, 1728, 1656, 1577, 1480, 1458, 1416, 1255, 757.
79, példa (R)-1-(2—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén— 9—il) —acetamido] —feni 1}-eti 1) —2—ciklohexi 1-eti 1—hidrogén—szukcinát (5τ=ΊΤΟ9Γ· vegyület)
337 mg (0,471 mmól), a 25. referenciapéldában ismertetett módon előállított (R)-l-(2—{4-(terc-butil)—3—[2-(9H-xantén—9—il)—acetamido]—fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—benzil—szukcinát 10 ml etil—acetáttal készült oldatát hidrogéngáz—áramban 173 mg 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében intenzíven keverjük, majd a reakcióelegyet szűrjük és a katalizátort etil—acetáttal mossuk. A szúrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot 15 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metanol és metilén—klorid 1:19 térfogatarányú elegyét használva. így a cím szerinti vegyületet kapjuk habszerű anyagként.
[a]D 22=-5,3° (c=l,16, CHC13)
8Ό. példa
Nátrium- (R) —1— (2—{4—(tere—butil) —3— [2— (9H—xantén— 9—il) — acetamido] —fenil}—etil)— 2—ciklohexil—etil—szukcinát (Í-4M?. vegyület) • · • ·
- 403 6S
A . példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív 4-3 .
mennyiségben kiindulási anyagként a *79. példában ismertetett módon előállított (R)—1—(2—(4—(tere—butil)—3-[2-(9H-xantén-9—il) -acetamido]-fenil}-etil)-2-ciklohexil-etil-hidrogén-szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
1721, 1655, 1576, 1526, 1482, 1459, 1416, 1256, 760. [a]n26=-6,l° (c=l,05, metanol).
LL
M. példa (S) —1— (2-{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén-9—il) —acetamido] -f enil}— etil) —2—ciklohexil—etil—hidrogén-szukcinát (P1W. vegyület)
n.
Az 34. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a . példában ismertetett módon előállított (S)-N—[2—(terc—butil)—5—(4-ciklohexil—3—hidroxi-butil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
[c]d23= +4,9° (C-1,14, CHCI3)
8-2 , példa
Nátrium- (S) -1- (2—{ 4- (t er c-bu t i 1)-3-(2-( 9H-xan t én-9-i 1) -ace t Gfy· amido]— fenil}— etil)— 2—ciklohexil—etil—szukcinát (-1-1102-. vegyület)
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív ··«· «· · « · ···««* · • · A · 4 ♦ *
404 mennyiségben kiindulási anyagként a 84. példában ismertetett módon előállított (S)—1—(2—(4—(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén—9—il)—acetamido]—fenil}—etil) —2—ciklohexil—etil—hidrogén—szűkcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
1721, 1655, 1578, 1524, 1482, 1459, 1416, 1256, 760.
[a] n 26 =+5,4° (c=l,10, metanol).
83. példa
1— (2—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén— 9—il) -acetamido] —f enil} -etil)-4-ciklohexil—butil-hidrogén-szukcinát vegyület)
A ~70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív .
mennyiségben kiindulási anyagként a 81. példában ismertetett módon előállított (S)—1-(2-(4-(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén—9-il)—acetamido]-fenil}-etil) -2-ciklohexil-etil—hidrogén-szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
2923, 1733, 1713, 1481, 1458, 1254, 760.
n·
84. példa
Nátr ium-1— (2 - { 4— (tere—butil) -3- [2- (9H—xantén-9-il) -acetami dől— fenil}—etil)— 4—ciklohexil—butil—szukcinát (1—1120. vegyület)
6«,
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív • · · · « w • · • w · «
- 4/35 mennyiségben kiindulási anyagként a 83.
példában ismertetett módon előállított 1—(2—{4—(tere—butil)— 3-[2-(9H—xantén—9—il)
-acetamido] -fenil }-etil )-4-ciklohexil-butil-hidrogén—szűkei nátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),^4 max cm-1:
2923, 1727, 1656, 1578, 1481, 1458, 1255, 759.
8S. példa
3—(4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén— 9—il) —acetamido] — fenil}—1—ciklohexil—oxi—metil)—propil—hidrogén-szukcinát (4-2441. ve- gyület)
Az 56. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív 2' to mennyiségben kiindulási anyagként a 215. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(4—ciklohexil—oxi—3—hidroxi—bút il) —fenil ] —2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr),^A max cm-1:
2933, 1736, 1481, 1458, 1254, 761.
XY·
86. példa
Nátrium—3—{4— (tere—butil)-3-[2— (9H-xantén—9-il) —acetamido] CL f 3, —fenil}—1—[ (ciklohexil—oxi)—metil]—propil—szukcinát (l·—2657-r vegyület) (08
A 7&. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív «Π· mennyiségben kiindulási anyagként a 85. példában ismertetett módon előállított 3—{4— (tere—butil)— 3— [2— (9H—xantén— 9-il) » · · · ·» • · • · * ·
- 4£6 —acetamido] — f enil}— 1—ciklohexil—oxi—metil) —propil— hidrogén—szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk habszerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , cm-1:
2932, 1728, 1656, 1578, 1481, 1458, 1256, 760.
87. példa (S) —1— (2—{4—(tere—Búti 1) —3— [2— (9H—xantén—9—i 1) —acetamido] 6 >
—fenil}—etil)— 3-ciklohexil—propil—hidrogén—szukcinát (4-1118. vegyület)
W
Az 5-6. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 114. példában ismertetett módon előállított (S)—N—[2—(tere—butil)—5—(5—ciklohexil—3—hidroxi—pentil) —fenil] -2— (9H—xantén— 9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr) , cm-1:
2923, 2851, 1733, 1713, 1652, 1480, 1458, 1414, 1253, 760.
88. példa
Nátrium- (S) —1—(2—{4—(tere—butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il)-acet<5 09. amido]-fenil}—etil)—3-ciklohexil—propil—szukcinát (4-4444» vegyület)
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív <Fmennyiségben kiindulási anyagként a 80. példában ismertetett módon előállított (S)—1—(2—{4—(tere—butil)-3—[2—(9H—xantén—9—il) -acetamido] —fenil }-etil) —3—ciklohexil—propil—hidrogén—szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , y max cm !;
2923, 2851, 1726, 1656, 1577, 1480, 1458, 1414, 1254, 759.
[a)n22 = -6,79° (c=3 oo
8-9. példa
80,
CHC13).
(R) — 1— (2—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) -acetamido] -fenil}—etil)— 3-ciklohexil—propil—hidrogén—szukcinát (1-1118-.
vegyület)
Az 56. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 4-15. példában ismertetett módon előállított (R)—N—[2—(tere—butil)—5—(5—ciklohexil—3-hidroxi-pentil) -fenil] —2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr) , y max cm-1:
2923, 2851, 1733, 1713, 1652, 1480, 1458, 1414, 1253, 760.
9.Q · példa
Nátrium- (R) —1— (2—{4— (tere—butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il)-acetamido]—fenil}—etil)—3—ciklohexil—propil—szukcinát (t-TlTt. vegyület)
A 7Q. példában ismertetett módszerhez hasonló módón eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 8-9. példában ismertetett módon előállított (R)— 1— (2— {4— (tere—butil)— 3— [2-(9H—xantén— 9—il) —acetamido] —fenil}—etil) —3—ciklohexil-propil—hidrogén-szukcinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk habszerű anyagként.
• ·
- 408 'Μ
IR-spektrum (KBr), max cm í;
2923, 2851, 1726, 1656, 1577, 1480, 1458, 1414, 1254, 759.
[a]n22=+6,71° (c=3,80, CHC13).
H.. példa
1—(2—{3—Izopropil—2— [2- (9H—xantén-9—il) —acetamido] -fenil}W· —etil)—4—ciklohexil—butil—hidrogén—szukcinát (1^2886. vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relativ mennyiségben kiindulási anyagként a t25. példában ismertetett módon előállított N—[2-izopropil)—6—(6—ciklohexil —hidroxi—hexil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyület benzil-észterét kapjuk. Ezt azután a 79. példában ismertetett módszerhez hasonló módon debenzilezzük, amikor a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), -jA max cm-1:
2924, 2851, 1718, 1655, 1578, 1479, 1458, 1406, 1255.
52· példa
Nátrium—1— (2—{3—izopropil—2— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] —fenil}—etil)—4—ciklohexil—butil—szukcinát (1^2860. vegyület) gr
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 9-l·. példában ismertetett módon előállított 1—(2—{3—izopropil—2—[2—(9H—xantén—9—il) -acetamido]-fenil }-etil)-4-ciklohexil—butil-hidrogén-szukcinátot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű
- jJJ9 anyagként.
IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
2924, 2851, 1732, 1655, 1578, 1479, 1458, 1255.
¢(.
*9-3 . példa
2— (2—{4— (tere—Butil) -3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] — fenil} - —etil)— 3—ciklohexil—propil-hidrogén—szukcinát (t-234-9. vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relativ mennyiségben kiindulási anyagként a -2-Ü7. példában ismertetett módon előállított N—[2-(terc-butil)—5—[4—ciklohexil—3— (hidroxi—metil)—butil] —fenil}—2—(9H—xantén-9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyület benzil—észterét kapjuk. Ezt azután a 79. példában ismertetett módszerhez hasonló módon debenzilezzük, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 2851, 1732, 1655, 1649, 1639, 1524, 1479, 1458, 1255.
*!2»4 . példa
Nátrium—2— (2—{4— (tere—butil) — 3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido]—fenil}—etil)—3—ciklohexil—propil—szukcinát (2r-2367-. ve gyület) példában ismertetett módszerhez hasonló módon el járva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a -9-3. példában ismertetett módon előállított 2—(2—{4—(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén—9—il)—acetamido] —fenil}—etil) —3—ciklohexil—propil—hidrogén—szűkei - 410 nátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
2922, 2851, 1724, 1655, 1578, 1479, 1458, 1414, 1255.
. példa
N— [2—{4— (tere—Butil)-5-(7—cikloheptil—5—oxo—heptil)—fenil] -2 -(9H-xantén— 9—il)— acetamid (4-486B . vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 7. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2-(terc—butil)-5-(7-cikloheptil—5—oxo—heptil)—anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2922, 2855, 1711, 1657, 1576, 1520, 1479, 1458, 1414, 1363,
1255 .
96. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (7—cikloheptil—5— hidroxi—heptil) —fenil] -2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid (4—1043 . vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 95-. példában ismertetett módon előállított N—[2—{4-(terc—butil)—5—(7—cikloheptil-5
-oxo—heptil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
| IR-spektrum (KBr), | y max cm |
2924, 2855, 1655, 1576, 1524, 1479, 1458, 1414, 1363, 1300,
- 4>i 1255 .
97. példa
Ν—[2—(tere—Butil)—5—(3—cikloheptil—3—oxo—propil)—f enil] -2(9H—xantén-9—il)-acetamid (t-28ír5/. vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 7. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2—(tere—butil)—5—(3—cikloheptil—3—oxo—propil)—anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén-klorid és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 155-156 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1.·
3187, 2927, 2857, 1703, 1649, 1520, 1479, 1458, 1255, 759.
98. példa
N— [2—(4—(tere—Butil)—5—(3—cikloheptil—3—hidroxi—propil)-feW.
nil]— 2-(9H-xantén-9—il)-acetamid (1--945. vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív qr.
mennyiségben kiindulási anyagként a példában ismertetett módon előállított N-[2—(terc—butil)—5—(3—cikloheptil—3-oxo—propil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3400, 3272, 2922, 2855, 1655, 1577, 1522, 1480, 1458, 1255,
759 .
• *
- 442 ifi.
•59. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (3—ciklohexil—1—hidroxi-propil) —fenil] —2 113·
-(9H-xantén-9—il)-acetamid (1—203·. vegyület)
A 14. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként 2—ciklohexil—etil—magnézium—jodidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk habszerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
3390, 3284, 2923, 1656, 1577, 1520, 1481, 1458, 1256, 758.
400 . példa (R) —N— [2— (tere—Butil) —5— (4—ciklohexil—3—hidroxi—butil) 47.
—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (-4--25. vegyület) zSA 4-0. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 23. referenciapéldában ismertetett módon előállított (R)-N-{2—(tere—butil)-5-[4—ciklohexil— (tere—butil—dimetil—szilil—oxi)—butil]—fenil}-2—2 —(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil-éterból végzett átkristályosítás után 140-141 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3340, 3230, 1655, 1532, 1478, 1459, 1254, 760.
[a]d23=-1,5° (C=1,O3, CHC13).
404. példa (S) —N— {2— (tere—Butil)-5— [4—ciklohexil—3— (benzoil—oxi)-butil] • · /o^C.
-fenil}-2-(9H—xantén-9-il) -acetamid (4-1547 · vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 24. refernciapeldaban ismertetett módon előállított (S)-{2— (terc-butil)-5-(4—ciklohexil— 3-benzoil—oxi—butil)}-anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk üveges anyag formájában.
IR-spektrum (film), max cm-1:
3280, 1715, 1655, 1520, 1480, 1457, 1275, 1258, 1115, 909.
[a]d 23=+8,4° (c=l,18, CHC13).
1-Θ2. példa (S) —N— [2-(tere—Butil) —5— (4—ciklohexil-3-hidroxi—butil) 43-fenil] -2- (9H-xantén-9-il) -acetamid (1-25. vegyület)
1,62 g (2,57 mmól) , a HU. példában ismertetett módon előállított (S) —N—{2— (tere—butil) —5— [4-ciklohexil—3— (benzoil—oxi)—butil]—fenil}— 2—(9H—xantén—9—il)—acetamidhoz hozzáadunk 13,3 ml, etanollal készült 0,58 mólos nátrium-etilát-oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 8 órán át keverjük, és ezután visszafolyató hűtő alkalmazásával 2 órán át forraljuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékhoz vizet elegyítünk. A vizes elegyet etil—acetáttal extraháljuk, majd az extraktumot először vízzel, ezután pedig telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött megszárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot 150 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluáló• · « ·
- 4>4 ΚΥ szerként acetonitril és benzol 2:8 térfogatarányú elegyét használva. A bepárolt eluátumot diizopropil-éterből átkristályosítjuk, amikor 1,14 g (85 %) mennyiségben a 141-142 °C olvadáspontú cím szerinti vegyűletet kapjuk.
IR-spektrum (KBr) , Ja max cm-1:
3350, 3240, 1655, 1532, 1478, 1459, 1254, 760. [a]D 23=+2,0° (c=l,09, CHC13).
e 103. példa
N— [95-xantén— 9—il) —metil—] —N' — (tere—butil) —5— (4—ciklohexil—3 —hidroxi—butil)— fenil]— karbamid (1-39. vegyület) \
A 40\ példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 20. referenciapéldában ismertetett módon, előállított N— [ (9H—xantén— 9—il)-metil]—Ν' — [ 2— (tere—bút il) —5-X14—ciklohexil—3— (terc-butil—dimetil—szilil—oxi)—butil]—fenil ]\-karbamidot használva a cím szerinti \
vegyűletet kapjuk, amelyek olvadáspontja metilén-klorid és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 156-157 °C. IR-spektrum (KBr) , max cm\:
3343, 2923, 2851, 1641, 1558, \L481, 1458, 1297, 1256, 1188,
756.
104. példa
N— [2—(tere—Butil)—5—(4—ciklohexil—3—hidroxi-butil)—fenil] \ —2,2—dimetil—dodekán—amid (5 -19. vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
- mennyi ségben Jsiindulási anyagként a 46. ref erenciapé 1 dában
ismertetett módon előállított N-(2—(tere—butil)-5-[4-ciklohexil— (tere—butil—dimetil—szilil—oxi) —butil] —fenilp-2,2—dimetil-dodekánamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , y max cm-1:
-X395, 3304., 2923, 285.3, 1651, 1509, 1479, 1448, 1363, 823 .
M·
W-5. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (5—ciklohexil—1—hidroxi—pentil) —fenil—2 — (9H—xantén— 9—il)-acetamid ¢1--251. vegyület)
A 14. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként 4—ciklohexil—butil—magnézium—bromidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klorid, dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 121-122 °C.
IR-spektrum (KBr),max cm'1:
2922, 2851, 1655, 1643, 1578, 1527, 1481, 1458, 1410, 1257.
•—10L6. példa _____
util)-5—(4—ciklohexil—3—hidroxi—butil) —fenil]N—[2—(tere —6,11—dihidro—dibenz[b.e]oxepin—11—karboxamid (2-19. vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett méhQ^iséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 47. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[2—(tere—butil)—5—[4—ciklo’hexil—3—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi)—butil]-fenil]-6,11« · · ·
41'6 ^dihidro—dibenz [b. e] oxepin -11-karboxamidot—használva—a—cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3430, 2922, 1679, 1522, 1488, 1447, 1419, 1244, 1203, 757. 107. példa
N— [2— (tere—Butil) —5— (4—ciklohexil—3—h-idroxi—butil) —fenil] —2 —(1—fenil—ciklopentil)-acetamid (3-13. vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 48. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-{2—(terc-butil)-5-[4-ciklohexil—3—(tere—bútil—dimetil—szilil—oxi)—butil]—fenil}—2—(1—fenil—ciklopentil)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
im (KBr) max cm 1: *3407, 3278-, 2922, 2872, 2851, 1655, 1519, 1497, 144-8, 699.
+6Έ. példa
N—[2—(1,1—Dimetil—2—metoxi—etil)— 6— (4—ciklohexil—3— hidroxi—butil)— fenil]-2-(9H—xantén— 9—il)-acetamid (t-^2870. vegyület)
A 14. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként ciklohexil-metil—magnézium-bromidot és a 26. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[2—(l,l—dimetil—2—metoxi)—etil—6—)3—oxo—propil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film) , max cm-1:
· ·
- 4Ί7 9 Ο
3260, 1667, 1509, 1480, 1459, 1254, 1096, 963, 758.
l<cA · . példa (S) -1-(2-(4- (terc-Butil) -3- [2— (9H-xantén-9-il) -acetamido] -f eα w.
nil}-etil)-2—ciklohexil-etil-dihidrogén-foszfát (1-2874. vegyület)
X).
A 79-. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relativ mennyiségben kiindulási anyagként a 49. referenciapéldában ismertetett módon előállított (S)—l—(2—{4—(terc—butil)-3—[2—(9H-xantén-9-il)-acetamido]-fenil}—etil-2-ciklohexil-etil) —dibenzil-foszfátot használva és a kiindulási anyagot debenzilezve a cím szerinti vegyületet kapjuk üveges anyag formáj ában.
IR-spektrum (film), ^4 max cm-1:
3260, 1659, 1526, 1480, 1459, 1254, 1188, 1096, 988, 758.
nü. példa
Nátrium- (S) —1— (2-{4— (tere—bút i 1 )-3-(2-( 9H—xantén—9—i 1) -ace t amido] —fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—hidrogén—foszfát (4γ-4γΟ99·. vegyület)
A 7Ό. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relativ (Ok mennyiségben kiindulási anyagként a 1-09. példában ismertetett módon előállított (S)—1-(2-(4-(tere—butil)-3-(2-(9H-xantén-9—il)—acetamido]—fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—dihidrogén—foszfátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk habszerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
$
3440, 1655, 1524, 1482, 1459, 1420, 1256, 1096, 758.
111. példa (S) —1— (2—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] — f enil}-etil)-2-ciklohexil-etil-hidrogén—f tálát (1-2872. vegyület)
Az 54-. példában ismertetett módszerhez hasonló módón eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív too mennyiségekben kiindulási anyagként a Γύ?. példában ismertetett módon előállított (S)—N—[ 2—(tere—butil )-5-( 4-ciklohexil—3—hidroxi—butil) —f enil] -2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot és ftálsavanhidridet használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , y max cm-1:
1717, 1651, 1576, 1480, 1459, 1404, 1256, 1134, 1077, 909,
760 .
loG
412. példa
Nátrium— (S) -1- (2—{ 4— (terc-butil) -3- [2— (9H—xantén-9-il) -acetamido]—f enil}—etil)— 2—ciklohexil—etil—f tálát (1-110-4. vegyület)
G> &
A 7<L. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív (<c>
mennyiségben kiindulási anyagként a példában ismertetett módon előállított (S)-1-(2-(4-(tere—butil)-3-[2-(9H-xantén-9—il)— acetamido] —f enil}—etil) —2—ciklohexil—etil—hidrogén—ftalátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film),max cm-1:
• ·
- 449 3260, 1705, 1653, 1574, 1480, 1459, 1397, 1258, 1079, 909,
758 .
T13. példa (S) —N— [2— (tere—Butil) -5- (5-ciklohexil-3-benzoil-oxi-pentil) λ 3 4Γ.
-fenil]—2-(9H-xantén-9-il)-acetamid (4=4857 . vegyület)
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a (S)—2—(tere—butil)-5— (ciklohexil—3—benzoil—oxi—pentil)-anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , y max cm-1:
3260, 2923, 2851, 1717, 1653, 1519, 1481, 1457, 1275, 1257,
1115, 759, 712.
[a]D23=+1,89o (c=0,95, CHC13).
10g444. példa (S) —N— [2— (tere—Butil)—5—(5—ciklohexil—3—hidroxi—pentil) —fenil] — 2— (9H—xantén-9-il)— acetamid (t|l· vegyület)
A -tö-2 . példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 443. példában ismertetett módon előállított (S)—N—[2—(tere—butil)—5—(5—ciklohexil—3—benzoil—oxi -pentil) -fenil] -2- (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil—acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 136-137 °C.
IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
3377, 2921, 2849, 1660, 1516, 1481, 1458, 1423, 1412, 1260,
420
756 .
[a]D 25=+°/550 (c=l,09, CHCI3).
445. példa (R) —N— [2-(terc-Butil)-5-(5-ciklohexil-3-hidroxi-pentil) —fenil ]-2-(9H-xantén-9-i 1)-acetamid tMl· vegyület)
A 4Ό. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módon előállított (R)-N-{2—(tere—butil)—5—[5—ciklohexil—3— (tere—butil—dimetil—szilil—oxi)—pentil]—fenil] -2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 136-137 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3377, 2921, 2849, 1660, 1516, 1481, 1458, 1423, 1412, 1260,
756.
[«]d 25=-0,75° (c=l,07, CHCI3).
146. példa (S) —1— (2—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] —f enil}—etil) — 2—ciklohexil-etil—hidrogén-malonát (1-2-874. vegyület)
Xú·
A 7-9. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 27. referenciapéldában ismertetett módon előállított (S)—[l—(2—{4—(terc-butil)-3-[2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] —fenil}—etil) —2—ciklohexil—etil] - 421 —benzil-malonátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (film) , max cm_1:
3260, 1729, 1632, 1480, 1459, 1302, 1254, 1156, 910, 760.
111.
HT. példa
Nátrium^- (S) — 1— (2—{ 4- (terc-Butil) -3- [2- (9H-xantén-9-il) -acetamido]—fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—malonát (töltői, vegyület)
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a ü6. példában ismertetett módon előállított (S)—1—(2—{4-(terc—butil)—3—[2-(9H—xantén—9—il)—acetamido]—fenil}— etil) —2—ciklohexil—etil—hidrogén-malonátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr),y max cm-1:
3250, 1717, 1653, 1605, 1480, 1459, 1300, 1256, 1156, 909,
758 .
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,70-0,90 (2H, multiplett); 1,13-1,80 (13H, multiplett); 1,08 (9H, szingulett); 2,26-2,67 (4H, multiplett); 3,03 (0,2H, dublett, J=16 Hz); 3,20 (0,2H, dublett, J=16 Hz); 3,23 (1,6H, szingulett); 4,70 (1H, triplett, J=7 Hz); 4,80-4,84 (0,2H, multiplett); 4,92-5,00 (0,8H, multiplett); 6,82 (11H, multiplett) .
L----118. péída------------N—E~(l Fenil—ciklepentil)-metil]—N1—(tere—butil)—5—(4 cikl-σ
422 ^btex iL-4-bidr οχ i—butil) —fenil] —karbami d (3-1 9^vegyület)
A 40. példában ismertetett módszerhez >asonló módon el járva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként/a 22. referenciapéldában ismertetett módon elóállított/N- [2— (1—fenil—ciklopentil) —metil] —N'-{2— (tere—butil) —5X13— (tere—butil-dimetil—szilil—oxi) —4—ciklohexil—butil1/fenil}—karbamidot használva a cím szerinti vegyület elkapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrurxrtKBr) , y max cm-1:
3344^/2922, 2852, 1641, 1558, 1448, 1418, 1364, 1253, 1073, .743, 701. __ (11.
419. példa
G1icin-(S)-1-(2—{4—(tere—búti1)-3-[2—(9H-xantén—9—i1)—acetamido] -fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—észter-hidroklorid . vegyület)
374 mg (0,547 mmól) N—(tere—butoxi—karbonil)—glicin—(S)-1-(2-(4- (terc-butil)-3-[2-(9H-xantén-9-il)-acetamido]-fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—észterhez hozzáadunk 0,21 ml, dioxánnal készült 4 N sósavoldatot, majd az így kapott reakcióelegyet egy éjszakán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet dietil—éterrel hígítjuk, majd telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldatot adunk hozzá. Keverést követően a szerves fázist elválasztjuk, majd vízzel mossuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 15 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, gradiens-eluálást végezve etil—acetát és metanol 100:0 és 100:3 közötti térfogatarányú ele gyeivel. Ekkor a cím szerinti vegyűletnek megfelelő szabad bázist kapjuk 277 mg mennyiségben hab-szerű anyagként. A szabad bázishoz hozzáadunk 3 ml, dioxánnal készült 4 N sósavoldatot, majd az így kapott keverékből az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Ekkor a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
2924, 2853, 1747, 1655, 1576, 1522, 1481, 1458, 1365, 1254.
Vl.
±2O~. példa
Ν,Ν-Dimetil-glicin- (S) -1- (2-{4- (tere—butil) -3- [2— (9H-xantén—9—il)—acetamido]—fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—észter
2-p<£)7.
(1^287^. vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként a 102. példában ismertetett módon előállított (S)-N—[2—(tere—butil)—5—(4—ciklohexil—3—hidroxi—butil )—fenil]-2-(9H—xantén—9—il)—acetamidot és N,N—dimetil—glicin—hidrokloridot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr) , y. max cm-1:
2924, 2853, 1736, 1655, 1578, 1522, 1479, 1458, 1255, 1194.
UM · példa
Ν,Ν-Dimetil-glicin—(S)—l— (2—(4—(tere—butil) —3— [2—(9H-xantén^2-4—9—il)—acetamido]—fenil}—etil)—észter—hidroklorid (4^11-06 . vegyület) ία.
A 1±9. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív
- £24 mennyiségekben kiindulási anyagként a 120. példában ismertetett módon előállított N,N-dimetil-glicin-(S)-l-(2-{4-(terc—bútil)—3—[2—(9H—xantén—9—il)—acetamido]—fenil}—etil)—2—ciklohexil-etil-észtert és dioxánnal készült 4 N sósavoldatot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként .
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 2853, 1743, 1655, 1576, 1522, 1481, 1458, 1414, 1363,
1255 .
A A
1-2-2. példa (S) —1— (2—{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H-xantén—9-il) —acetamido] —fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—hidrogén—glutarát (1-2875. vegyület)
Ti
Az 56. példában ismertetett módszerhez hasonló módón eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív ,0-0 mennyiségekben kiindulási anyagként a . példában ismertetett módon előállított (S)-N-[2-(terc-butil)-5-(4—ciklohexil—3—hidroxi—butil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot és glutársavanhidridet használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 2853, 1730, 1709, 1655, 1649, 1641, 1578, 1524, 1479,
1458, 1254.
W ·
1-2-3 . példa
Nátrium- (S) —1— (2—{4— (tere—butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) — acet&<?l amido]—fenil}—etil)— 2— ciklohexil—etil—glutarát (4-287^. gyület) ve- 425 2<ő2
Q>S
A Tp. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
r.
mennyiségben kiindulási anyagként a -42-2 . példában ismertetett módon előállított (S)-l-(2-{4-(terc-butil)-3-(2-(9H-xantén-9—il)—acetamido]—fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—hidrogén-glutarátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 2853, 1720, 1655, 1576, 1526, 1479, 1458, 1410, 1302,
1254.
424-, példa
N— [2—Izopropil—6— (6—ciklohexil—3—oxo—2—hexenil) —fenil] -2- (9H—xantén—9-il)—acetamid (4-287^ . vegyület)
239 mg (0,620 mmól), a 29. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—(2—izopropil—6-formil—fenil )-2-( 9H—xantén—9—il)—acetamid, 347 mg (0,682 mmól) (5—ciklohexil-2 —oxo—pentil)—trifenil—foszfónium-bromid és 66 mg (0,652 mmól) trietil—amin 10 ml tetrahidrofuránnal készült szuszpenzióját visszafolyató hűtő alkalmazásával 4 órán át forraljuk, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűtjük és dietil-éterrel hígítjuk. A hígítást ezután híg sósavoldattal mossuk, majd a szerves fázist elválasztjuk és vízzel semlegesre mossuk. Szárítást követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot 25 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként hexán, metilén—klorid és etil-acetát 4:1:1 térfogatarányú elegyét használva. így 223 mg (67 %) mennyiségben a cím szerinti ve- 426 w gyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klorid és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 190-191 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
2924, 2851, 1655, 1634, 1578, 1518, 1479, 1458, 1300, 1255.
125·. példa
N—[2—Izopropil—6—(6—ciklohexil—3—hidroxi—hexil)—fenil] —2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (±=287^ . vegyület)
A 8. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a ±24. példában ismertetett módon előállított N—[2—izopropil—6-(6—ciklohexil—3—oxo—2—hexenil)— fenil]— 2— (9H—xantén— 9—il)— acetamidot használva ezt a kiindulási anyagot katalitikusán hidrogénezzük, majd ezt követően a ketocsoportot hidroxilcsoporttá redukáljuk a 9. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva. így a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 142-143 °C.
IR-spektrum (KBr),JA max cm-1:
2924, 2851, 1655, 1634, 1578, 1518, 1479, 1458, 1300, 1255.
4^-4^.
±26—±52 . példák
A 351 vagy 21. példában ismertetett módszert megismételve, de kiindulási anyagként a megfelelő anilin—származékot használva az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
Z· mennyiségben a következő táblázatban felsorolt célvegyüle teket kapjuk. Ebben a táblázatban is a vegyületek nevéhez
| - 437 - T.C7- |
rendelt sorszám megegyezik az táblázatiban használt sorszámokkal. Ebben a táblázatban és az ezután következő táblázatokban a kővetkező rövidítéseket használjuk:
| éter | dietil—éter |
| IR-spektrum | infravörös abszorpciós spektrum |
| ML | metilén—klórid |
| iPr20 | diizopropil—éter |
| Hxa | hexán |
| AcOEt | etil-acetát |
| AT | aceton 3' |
A többi rövidítés definíciója megtalálható az 1—táblázati ismertetése kapcsán.
Az o.p. fejlécú oszlopban, ha a vegyület nem kristályos anyag, akkor fizikai formáját adjuk meg, például olaj kifejezésre utalunk.
4 0 4
- 4?8 λ 4- táblázat
A példa m n R o.p. (oldószer) IR-spektrum (KBr) (vegyület) Qq (cm K szarná
| 12 7 | 2 | 3 | Ph | oil | 1713 , 1458, 700 1 | 1657, 1255, ) | 1480, 760, |
| 12 1- | 1 | 2 | Ph | 108-109 | 1713, | 1652, | 1456, |
| ( | (ML-iPr20) | 1252, | 758, | 699 2) | |||
| 12.L, | 2 | 2 | cPn | 108-109 | 1713, | 1658, | 1519, |
| / | (iPr20) | 1480, | 1458, | 1259, | |||
| 761 | |||||||
| 12 2· | 4 | 2 | cPn | 102-104 | 1709, | 1660, | 1519, |
| c^oe) | (iPr20) | 1480, | 1457, | 1260, | |||
| 760, | 754 | ||||||
| 1'-'.«. | 1 | 3 | cPn | 127-128 | 1701, | 1662, | 1518, |
| CiMol·) | (hexán) | 1480, | 1458, | 1259, | |||
| 757 | |||||||
| 1.2. T. | 2 | 0 | cPn | 163-165 | 1711, | 1640, | 1537, |
| (iPr20) | 1480, | 1457, | 1256, | ||||
| 760 | |||||||
| ι · | 1 | 2 | cPn | 159-161 | 1718, | 1635, | 1530, |
| ( 2. Η O K | (iPr20) | 1481, | 1458, | 1258, | |||
| 764, | 756 |
- ΟθΟ
Χ>. táblázat (folyt.)
Példa sz. m n R (Vegyület sz.^
ο. p. (oldószer) °C
IR-spektrum (KBr) (cm'1)
| 104. (' 1 o) | 4 | 0 | cPn | 120-122 (iPr20) | 1708, 1481, 760 | 1640, 1457, | 1533, 1260, |
| 19$. | 3 | 2 | cPn | 139-141 | 1706, | 1637, | 1537, |
| f 2^(0 | (iPr20) | 1481, | 1456, | 1259, | |||
| 757 | |||||||
| 1/-5 . | 3 | 1 | cPn | 184-186 | 1705, | 1637, | 1536, |
| r XMli) | (iPr20) | 1481, | 1458, | 1258, | |||
| 761, | 756 | ||||||
| 1Λ0. | 3 | 3 | cPn | 83-85 | 1706, | 1661, | 1519, |
| :2-4131) , | (iPr20) | 1478, | 1457, | 1256, | |||
| 761, | 753 | ||||||
| 13(. | 1 | 0 | cPn | 132-135 | 1659, | 1520, | 1479, |
| CZU | (iPr20) | 1458, | 1257, | 760 | |||
| 102- | 2 | 3 | cPn | 108-110 | 1715, | 1639, | 1537, |
| (Hxa-iPr20) | 1481, | 1456, | 1260, | ||||
| 758 | |||||||
| 13 S. | 4 | 3 | cPn | 99-101 | 1708, | 1663, | 1517, |
| » i f ‘ : ' ' | (Hxa-iPr20) | 1477, | 1457, | 1255, | |||
| 763, | 751 | ||||||
| 13 H | 1 | 1 | cPn | 136-138 | 1716, | 1637, | 1526, |
| r . L - ' : r | (iPr20) | 1480, | 1459, | 1257, | |||
| 766, | 755 |
4 0 4
- 430- JL6. táblázat (folyt.)
| A példa ^Vegyület | sz.m sz.) | n | R | o.p. (oldószer) °C | IR-spektrum (cm’1 | (KBr) ) | |
| 13-Γ. | 2 | 4 | cPn | 99-101 | 1713, | 1640, | 1533, |
| / z4-'=?) | (hexán) | 1481, | 1457, | 1261, | |||
| 761, | 753 | ||||||
| 13C, | 4 | 4 | cPn | 83-85 | 1713, | 1641, | 1540, |
| < 24^) / | (hexán) | 1481, | 1457, | 1260, | |||
| 760 | |||||||
| llr· | 3 | 0 | cPn | 179-181 | 1704, | 1638, | 1534, |
| C242-O) | (iPr20) | 1481, | 1458, | 1259, | |||
| 763, | 755 | ||||||
| 13$. | 1 | 5 | cPn | 99-101 | 1715, | 1640, | 1534, |
| C 2.42-f) | (iPr20) | 1481, | 1457, | 1262, | |||
| 761 | |||||||
| X | 3 | 4 | cPn | 72-74 | 1713, | 1640, | 1541, |
| 0¼ | (iPr20) | 1529, | 1481, | 1457, | |||
| 1261, | 1254, | 760 | |||||
| 14c·. | 2 | 5 | cPn | 94-96 | 1711, | 1639, | 1537, |
| ans) | (Hxa-iPr20) | 1481, | 1457, | 1262, | |||
| 1254, | 761, | 753 | |||||
| 14 < | 3 | 5 | cPn | 74-76 | 1713, | 1642, | 1527, |
| (iPr20) | 1480, | 1457, | 1255, | ||||
| 760 |
431 -
2. $- táblázat (folyt.)
| A példa sz. (Vegyület sz.) | m | n | R | o.p. (oldószer) °C | IR-spektrum (cm 1 2 | (KBr) ) |
| iq2. | 2 | 1 | S02-cHx | 135-137 | 1720, 1664, | 1516, |
| C 1 0 2-7 | (iPr20) | 1481, 1458, | 1311, | |||
| 1255, 1138, | 762 | |||||
| íhi. | 1 | 4 | cPn | 124-126 | 1715, 1638, | 1532, |
| (2.M 2-Γ) | (iPr20) | 1481, 1456, | 1258, | |||
| 763, 755 | ||||||
| 2 | 2 | S02-cHx | 161-163 | 1715, 1663, | 1518, | |
| C 1 | (AcOEt) | 1481, 1457, | 1309, | |||
| 1299, 1261, | 1135, | |||||
| 1128, 761, | 753 | |||||
| 4 | 5 | cPn | 63-66 | 1713, 1640, | 1538, | |
| Q 2.XZ-G/ | (hexán) | 1481, 1457, | 1262, | |||
| 1254, 761, | 752 | |||||
| 1 V k. | 2 | 1 | S02 | 120-122 | 1710, 1668, | 1513 , |
| C | - | CH2-cHx | (iPr20) | 1480, 1458, | 1301, | |
| 1250, 1138, | 761 |
1) folyadékfilm használatával meghatározva
2) Nujol márkanevű folyadékban meghatározva
- 432 Ν'?- Ί Γ2· ·
Α 14. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de kiindulási anyagként az ott említett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben N-[2—(terc-butil)-5-formil-fenil] —2— (9H-xantén-9-il)-acetamidot használva a következő 3. táblázatban felsorolt vegyületeket állíthatjuk elő.
| 3 V. táblázat | ||
| A példa R3 | R4 o.p. (oldó- | IR-spektrum |
| (vegyület) | szer) °C | (KBr, cm-1) |
száma
| tBu | 5-CH(OH) -cPn | por | 1656, 1458, | 1519, 1255, | 1480, 757 | |
| iAC | tBu | 5-CH(0H) | 137-138 | 1658, | 1516, | 1480, |
| (CH2)3-cPn | (iPr20) | 1458, | 1256, | 757 | ||
| i 49.. | tBu | 5-CH(OH) | 153-154 | 1655, | 1480, | 1458, |
| (CH2)2-cPn | (iPr20) | 1256, | 760 | |||
| 1SÜ. X | tBu | 5-CH(OH) | 111-113 | 1653, | 1480, | 1458, |
| (CH2)4-cPn | (iPr20) | 1256, | 759 | |||
| 1^1. \ | tBu | 5-CH(OH) | 118-120 | 1642, | 1480, | 1457, |
| (CH2)5-cPn | (iPr20) | 1258, | 760 | |||
| 101 | tBu | 5-CH(OH)CH2- | 160-161 | 1643, | 1480, | 1458, |
| cPn | (iPr20) | 1257, | 760 |
001' 4ΓΓ,
-T59—344. példák
A 14. példában ismertetett módszerhez hasonló módon el járva, de kiindulási anyagként az ott említett mennyiséghez
43-3 hasonló relatív mennyiségben N—(2—izopropil)-6-formil—fenil)—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a kővetkező 5. táblázatban felsorolt vegyúleteket állíthatjuk elő.
| táblázat | ||||
| A példa (vegyület) száma | R3 | R4 | o.p. (oldószer) °C | IR-spektrum (KBr, cm-1) |
| lí | iPr | 6-CH(OH)CH2 | - 204 | 3419, 3246, 1640, |
| cHx | (AT-ML-Hxa) | 1525, 1482, 1457, | ||
| 1301, 1265, 1047, | ||||
| 752 | ||||
| iCl- | iPr | 6-CH(0H)- | 145-146 | 3251, 1641, 1523, |
| (CH2)3-cHx | (iPr20) | 1481, 1458, 1301, | ||
| 1257, 801, 757 | ||||
| i.ír· | iPr | 6-CH(OH)- | 128-130 | 3229, 1655, 1527, |
| (CH2)5-cHx | (éter-Hxa) | 1480, 1457, 1253, | ||
| 988, 808, 758 | ||||
| - | ||||
| -152- | 458-. példák |
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de kiindulási anyagként az ott említett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben a .126-152. példák valamelyikében ismertetett módon előállított vegyületet használva a ketocsoΓ port redukálása útján a következő táblázatban felsorolt vegyúleteket állíthatjuk elő.
4 0 4
- 434 Σ 4. táblázat
| A példa (vegyület) száma | m | n | R | o.p. (oldószer) °C | IR -spektrum (KBr) (cm*1) | ||
| 1 5l·· | 2 | 3 | Ph | por | 1655, | 1513, | 1480, |
| c £7 A | 1458, | 1254, | 760, | ||||
| 6991} | |||||||
| ló 'X- | 1 | 2 | Ph | hab | 1652, | 1479, | 1456, |
| C 2H '· | 1253, | 758, | 700 | ||||
| 1<A | 2 | 2 | cPn | 127-129 | 1656, | 1519, | 1480, |
| caK; , | (iPr20) | 1458, | 1259, | 761 | |||
| 1 > 9, | 4 | 2 | cPn | 108-110 | 1658, | 1520, | 1478, |
| < j.......H | (iPr20) | 1457, | 1257, | 759 | |||
| 1 $Ο. | 1 | 3 | cPn | 103-105 | 1653, | 1522, | 1480, |
| (hexán) | 1458, | 1256, | 760 | ||||
| 1 ’-ú < · | 2 | 0 | cPn | 88-91 | 1659, | 1519, | 1480, |
| A’Aé' / | (iPr20) | 1458, | 1256, | 757 | |||
| 1 « | 1 | 2 | cPn | 140-142 | 1636, | 1533, | 1480, |
| c^· | (hexán) | 1458, | 1258, | 757 | |||
| - Ί 1 A | 4 | 0 | cPn | 137-139 | 1655, | 1517, | 1480, |
| COb · / | (iPr20) | 1458, | 1259, | 761 | |||
| i í-Y. | 3 | 2 | cPn | hab | 1655, | 1522, | 1480, |
| c ,'Ά | 1458, | 1255, | 758 |
- 435 y /8. táblázat (folyt.)
| l példa vegyület) • zárna | m | n | R | o.p. (oldószer) °c | IR-spektrum (KBr) (cm’1) | ||
| 1 G r · | 3 | 1 | cPn | 137-140 | 1638, | 1534, | 1480, |
| C w) | (iPr20) | 1457, | 1258, | 756 | |||
| 1GG· | 3 | 3 | cPn | hab | 1655, | 1522, | 1480, |
| 1255, | 758 1) | ||||||
| 1 · | 1 | 0 | cPn | 2) 137-138 1 | 1660, | 1519, | 1479, |
| CMir. | (iPr20) | 1457, | 1259, | 760 | |||
| 16Δ’ | 1 | 0 | cPn | 2) 175-177 1 | 1657, | 1481, | 1458, |
| r M2a; | (iPr20) | 1260, | 1250, | 754 | |||
| 160- | 2 | 3 | cPn | 104-105 | 1656, | 1529, | 1477, |
| c w) | (iPr20) | 1458, | 1252, | 760 | |||
| lfO. | 4 | 3 | cPn | 67-69 | 1640, | 1534, | 1481, |
| f | (iPr20) | 1457, | 1255, | 760 | |||
| * 1 -1 | 1 | 1 | cPn | 154-156 | 1636, | 1481, | 1458, |
| (V6’' | (iPr20) | 1250, | 760 | ||||
| i^2. | 2 | 4 | cPn | 114-116 | 1653 , | 1529, | 1478, |
| (ML-Hxa) | 1458, | 1255, | 759 | ||||
| 1 H · | 4 | 4 | cPn | 104-105.5 | 1652, | 1524, | 1480, |
| ,) | hexán | 1458, | 1257, | 758 |
4 Ο 5
Π £>· táblázat (folyt./
| A példa (vegyület) sorszáma | m | n | R | o.p. (oldószer) °C | IR“spektrum (cm 1 | (KBr) ) | |
| 1AA | 3 | 0 | cPn | 78-80 | 1639, | 1534, | 1481, |
| l H2S0 | (hexán) | 1457, | 1255, | 760 | |||
| 1 + · | 1 | 5 | cPn | 101-103 | 1643, | 1527, | 1481, |
| (iPr20) | 1458, | 1258, | 760 | ||||
| 3 | 4 | cPn | 122-124 | 1655, | 1526, | 1479, | |
| : o A· | (iPr20) | 1458, | 1259, | 1250, | |||
| 759 | |||||||
| 1 M · | 2 | 5 | cPn | 104-106 | 1652, | 1529, | 1479, |
| (hexán) | 1458, | 1255, | 758 | ||||
| 3 | 5 | cPn | 81-83 | 1640, | 1530, | 1481, | |
| r 2^3-° ) | (iPr2O) | 1457, | 1256, | 760 | |||
| 'f (λ | |||||||
| 1 r v, r \ | 2 | 1 | SO2-cHx 149-151 | 1658, | 1516, | 1479, | |
| c ' 1 | (iPr2O) | 1457, | 1299, | 1257, | |||
| 1126, | 761, | 752 | |||||
| n - 1 . '. íA , 4 M „ | 1 | 4 | cPn | 99-101 | 1652, | 1523 , | 1480, |
| (iPr20) | 1458, | 1256, | 759 | ||||
| 1 M X | 2 | 2 | S02- | cHx 147-148 | 1664, | 1518, | 1479, |
| O-''^ | (AcOEt) | 1457, | 1295, | 1256, | |||
| 1158, | 761, | 752 |
- 427- 9. táblázat (folytatás)
A példa o.p. (oldó- IR-spektrum
| Qzegyűlet) száma | m | n | R | szer) °C | (KBr, | cm-1) | |
| 1 Jí. | 4 | 5 | cPn | hab | 1655, | 1522, | 1480, |
| 1458, | 1255, | 758 | |||||
| 1£7 | 2 | 1 | SC>2-cHx | 170-171 | 1661, | 1522, | 1478, |
| C | (ML-iPr20) | 1457, | 1290, | 1252, | |||
| 1115, | 763, | 752 |
1) Nujol-módszerrel meghatározva
2) polimorfizmus következtében
129. példa (S)—N—[2—(tere—Butil)—5—(6—ciklohexil—3—hidroxi—hexil)16· —fenil] — 2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid (£^-40. vegyület)
S<3
A 4Θ. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként (S)—N—{2—(tere—butil)—5—[6—ciklohexil-3—(terc-butil—dimetil-szilil—oxi)—hexil]-fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éterből végzett átkristályosítás után 125-127 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
1658, 1518, 1480, 1458, 1256, 763, 756.
[a]D25=+i,9o (C=i,o, CHC13).
φ
-190 . példa (R) —Ν— [2— (tere—Butil) -5- (6—ciklohexil—3— hidroxi—hexil) —f eÍG> · nil] -2-(9H-xantén-9-il) -acetamid (1-4^. vegyület)
190 (i) (R)—N—[2—(tere—Butil)—5—(6—ciklohexil—3—benzoil-oxi-hexil) -fenil] -2- (9H-xantén-9-il)-acetamid
A 24(ii). példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relativ mennyiségben kiindulási anyagként a példában ismertetett módon előállított (S)—N—[2—(tere—butil)—5—(6—ciklohexil—3-hidroxi—hexil) -fenil] -2- (9H—xantén-9—il) -acetamidot használ va az említett lépésben ismertetett hasonló relativ mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
0(i i) (R)—N— [2—(tere—Búti1)—5—(6—ciklohexi1—3—hidroxi—hexil)— fenil] —2— (9H-xantén— 9—il)— acetamid
460 mg (0,70 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított (R)-N—[2—(terc-butil)—5-(6—ciklohexil—3—benzoil—oxi—hexil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid 40 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 5 ml 1 N vizes nátrium—hidroxid—oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 2 órán át forraljuk. Ezt követően a reakcióelegyből az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a maradékot etil—acetáttal először hígítjuk, ezután 2 N vizes sósavoldattal megsavanyítjuk. A szerves fázist elválasztjuk, majd egymás után telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát-oldattal, ezután telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk, vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztillál• · · ·· • 9
- 439 juk. A kapott maradékot diizopropil-éterből átkristályosítva 180 mg (47 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 126-128 °C olvadáspontú kristályok alakjában.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
1658, 1515, 1480, 1458, 1255, 758.
[a]D 25=-l,2° (c=l,0, CHC13).
49T. példa (S) —N— [2— (tere—Butil)—5—(7—ciklohexil—3—hidroxi—heptil)-fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (í-7éf. vegyület)
1,20 g (1,96 mmól), a 43. referenciapéldában ismertetett módon előállított (S)-N-{2— (tere—butil)—5—[7—ciklohexil—3— (metoxi—metoxi) —heptil] -fenil} -2- (9H—xantén— 9—il) -acetamid 12 ml, dioxánnal készült 4 N sósavoldattal készült keverékét 30 percen át keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradék pH-értékét 7-re beállítjuk vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal, majd az így kapott elegyet etil—acetáttal kétszer extraháljuk. Az egyesített extraktumot telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk, majd szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként hexán és etil—acetát 4:1 térfogatarányú elegyét használva. így 0,9 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olaj formájában. Ezt az olajat hexánnal eldörzsöljük, majd a képződött kristályos terméket elkülönítjük. így 0,83 g (75 mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk kristályok alakjában.
IR-spektrum (KBr), cm 1:
♦ · ♦· • ·
ο
1656, 1524, 1479, 1458, 1255, 759.
[aj 25=+ο,97° (c=1,03, CHC13).
-49-2. példa (R) —Ν— [2— (terc-Butil) -5- (7-ciklohexil-3-hidroxi-hexil) -f e.73.
nil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamid (i-7^. vegyület) lír,
A . példa (i) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relativ mennyiségben a t91. példában ismertetett módon előállított (S)—N—[2—(tere—butil)—5—(7—ciklohexil-3-hidroxi—heptil) —fenil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamidot használva kiindulási anyagként a megfelelő (R) —benzoil—származékot kapjuk. Ezt azután a . példa (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon hidrolizáljuk, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja hexánból végzett átkristályosítás után 100-102 °C.
IR-spektrum (KBr), ^4 max cm-1:
1655, 1523, 1480, 1458, 1255, 759.
[«)n25=-l,12“ (c=l,07, CHC13).
-7Λ í-93'. példa
N—(2— [3- (2— Etil—1—imidazolil) —propil] —oxi—metil—6—(metil2^1' —tio)-fenil}—2-(9H—xantén— 9—il)— acetamid (1-2906. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként 2—etil-imidazolt használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja hexán és metilén-klorid elegyéből végzett átkristályosítás után 159-160 °C.
| IR-spektrum | (KBr), | max | cm 1: |
| 3266, 1676, | 1649, | 1600, | 1576, 1518, 1493, 1481, 1457, 1433, |
| 1366, 1258. | |||
±54. példa
Ν-{2— [3—(1—Imidazolil)—propil]—oxi—metil—6—(metil—szulfonil) —fenil}-2—(9H-xantén—9—il)-acetamid vegyület) és
N—{2— [3— (1—imidazolil) —propil] —oxi—metil—6-(metil—szulf inil) -fenil}—2—(9H-xantén—9—il)—acetamid (1-199^). vegyület)
200 mg (0,40 mmól) , az 1. példában ismertetett módon előállított N-{2- [3— (1-imidazolil) -propoxi] -met il-tio-f enil} —2—(9H—xantén—9—il)—acetamid 15 ml metilén—klóriddal készült oldatához 3 perc leforgása alatt hozzáadunk 224 mg (0,71 mmól) 3—klór—peroxi—benzoesavat (55 fc-os tisztaságú), majd az így kapott reakcióelegyet 2,5 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot etil—acetáttal hígítjuk. A híg oldatot egymás után telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal, majd vízzel mossuk, a szerves fázist szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 12 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, gradiens-eluálást végezve metilén—klorid és metanol 100:1 és 100:6 közötti térfogatarányú e legye ive 1. így 114 mg (54 %) mennyiségben egy kevésbé poláros szulfon—származékot (1-1989. vegyület) és 87 mg (42 %) mennyiségben egy erősebben poláros szulfinil—származékot (1-1990. vegyület) kapunk, mindkettőt hab-szerű anyagként.
| ··♦« *· • » « * *· ♦* ·· *·♦· | • f « • * · Λ. ·♦·· | ||
| - 4Λ2 - ΊΟ- | |||
| IR-spektrum (KBr), jA max cm-1: | |||
| 1-1989. vegyület: 3249, 1679, 1600, 1577, | 1507, | 1480, | 1458, |
| 1309, 1255, 1127, 961, 760; | |||
| 1-1990. vegyület: 3222, 3165, 3108, 1680, | 1600, | 1576, | 1509, |
| 1480, 1457, 1256, 1110, 1096, 1080, 1052, .±95-. példa | 1034. |
N-{2- [3-(1-Imidazolil)-propil] -oxi-metil-6-izopropil-fenil}2^33.
—2—(9Η—xantén—9—il)—acetamid Μ^9Ό7 . vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 31. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—{2—izopropil—6—[ (3—hidroxi—propil) —oxi—metil] —fenil}—2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klorid, dietil—éter és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 131-132 °C. IR-spektrum (KBr), fi max cm-1:
2960, 1670, 1480, 1460, 1250, 1080.
4<3i, •T96-. példa
N—(2— [3— (1—Imidazolil)—propil] —oxi—metil—6—izopropil—fenil}—2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid—hidroklorid (±-1481/. vegyület) fgo.
192 mg (0,39 mmól), a t9ír. példában ismertetett módon előállított N—{2— [3—(1-imidazolil) —propil] —oxi—metil—6—izopropil—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid 2 ml metilén—kloriddal készült oldatához hozzáadunk 0,39 ml, dioxánnal készült 4 N sósavoldatot, majd az így kapott reakcióelegyből az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott
- £4-3 w maradékot feloldjuk kis mennyiségű dioxánban, majd víz adagolását követően a reakcióelegyet liofilizáljuk. így 206 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjában. IR-spektrum (CHCI3), y max cm-1:
2960, 1670, 1480, 1460, 1250, 1090.
(«I
Ύ97. példa
N—{2—Izopropil—6— [3— (1—imidazolil) —propil] —fenil}—2— (9H—xantén-9—il)—acetamid (Í-2O2-8-; vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 30. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—izopropil—6—[ (3—hidroxi—propil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éter, metilén—klórid és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 194-195 °C.
IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
3272, 2963, 1645, 1525, 1480, 1457, 1257, 757.
Jr98. példa
N—{2—Izopropil—6—[3—(1—imidazolil) —propil] —f enil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid—hidroklorid (1—2-027. vegyület)
A 196. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív MZ mennyiségben kiindulási anyagként a 197. példában ismertetett módon előállított N—(2—izopropil—6—[3—(l—imidazolil)—propil]—fenil}—2—(9H-xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
• * »···
- 444 IR-spektrum (CHCI3) , ff max cm-1:
2960, 1660, 1570, 1480, 1458, 1250.
•499. példa
N—{2—Izopropil—6—[2—(1—imidazolil)—etil]—oxi—metil—fenil}—2— (9H—xantén—9—il)-acetamid (4—2-9ΌΈ. vegyület)
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 32. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—izopropil—6—[(2—hidroxi-etil) -oxi -met il-f enil] -2- (9H-xantén-9-il) -acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként .
IR-spektrum (CHC13),^ max cm-1:
2960, 1675, 1480, 1460, 1250, 1150, 1080.
9-60. példa
N— {2—Izopropil—6— [2— (1-imidazolil) —etil] — oxi-metil—fenil}-2-(9H-xantén-9—il)-acetamid-hidroklorid (t=d.4B4. vegyület)
A 196. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 199. példában ismertetett módon előállított N-{2—izopropil—6—[2—(l—imidazolil)—etil]—oxi—metil—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként. IR-spektrum (CHCI3) , ff max cm-1:
2960, 1670, 1480, 1458, 1250, 1120, 1090.
2Ό1. példa
N— {2—Izopropil—6— (1—imidazol il) —metil] —fenil] —2— (9H—xantén—9 4
trW.
—il)—acetamid (t-202^-. vegyület)
500 mg (1,23 mmól), a 28. referenciapélda (iv) lépésében ismertetett módon előállított N—[2—izopropil—6-(klór—metil)—fenil] —2— (9H-xantén-9-il)-acetamid, 847 mg (12,3 mmól) imidazol és 277 mg (1,9 mmól) nátrium-jodid 10 ml N,N—dimetil—formamiddal készült szuszpenzióját 90 °C-on 2 órán át keverjük, majd a hőmérsékletet szobahőmérsékletre csökkentjük. Ezután a reakcióelegyet etil—acetáttal hígítjuk, majd a híg elegyet többször vízzel és egyszer telített vizes nátrium—klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot dietil—éter és hexán elegyével eldörzsöljük, majd ezután a kapott kristályos terméket elkülönítjük. így 471 mg (88 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metanol, dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 193-195 °C.
IR-spektrum (KBr), JA max cm-1:
2961, 1671, 1508, 1475, 1458, 1250, 1236, 758.
V7 4
202. példa
N— [2—Izopropil—6— (1—imidazolil) —metil) -fenil] -2—(9H—xantén—9 -frvo .
—il)—acetamid—hidroklorid f±-2023. vegyület)
A 10-6. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
LG mennyiségben kiindulási anyagként a 201. példában ismertetett módon előállított N—[2—izopropil-6—(1—imidazolil—metil)— fenil] -2-(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti
- 4>6 vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (CHCI3), max cm-1:
2960, 1670, 1576, 1510, 1480, 1458, 1250.
^03. példa
N— [2—Izopropil—6— (1—benzimidazolil—metil) —fenil] —2— (9H—xantén-9-il)-acetamid (t-2004.. vegyület)
A Sül. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként benzimidazolt használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 244-245 °C.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
2961, 1677, 1499, 1480, 1458, 1258, 753, 737.
m
2-04 . példa
N— [2-Izopropil—6— (1—benzimidazolil—metil) —fenil] -2- (9H—xantén-9-il)-acetamid-hidroklorid (-1-2002. vegyület)
A 176. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 20-3 . példában ismertetett módon előállított N-[2—izopropil—6-(l—benzimidazolil—metil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk por alakjában.
IR-spektrum (CHC13),J\ max cm-1:
2960, 1670, 1480, 1458, 1250, 1120, 870.
_2.oo>
2Ű5. példa
N— {2—Metil—6— [3— (1—imidazolil) —propil] —oxi—metil—fenil}— 2 • ·
- 44-7 .mr.
— (9Η—xantén—9—il)— acetamid—hidroklorid Wt-2909. vegyület)
A -35. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 45. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2-tnetil—6—{ [3—1—imidazolil) —propil]—oxi—metil}—anilint használva és acilezést végezve a cím szerinti vegyület amid—származékát kapjuk, amelyet azután a cím szerinti hidrokloridsóvá alakítunk szokásos módon. így a cím szerinti vegyületet kapjuk kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etanol és dietil-éter elegyéből végzett átkristályosítás után. 109-110 °C.
IR-spektrum (KBr), Ύ max cm~1:
1652, 1632, 1576, 1520, 1481, 1458, 1258, 1086, 763.
í?o|.
2-06 . példa
N—[2—Izopropil—6— (4—ciklohexil—3—hidroxi—butil)—fenil] —2— (9H9Ί2.
—xantén-9—il)—acetamid (t-1385. vegyület)
A 19. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva a 30. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2-izopropil—6—(3—hidroxi—propil)—fenil]-2-(9H—xantén—9—il)—acetamidot oxidálunk, majd az így kapott N— [2—izopropil—6— (3—oxo—propil) —fenil] —2— (9H—xantén—9—il) —acet amidot a 14. példában ismertetett módszerhez hasonló módon Grignard-reagenssel reagáltatjuk. így a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek dietil-éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 148 °C-on olvadnak .
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
- 4>8 3262, 2923, 1648, 1523, 1481, 1457, 1259, 757.
207. példa
Ν—{2— (tere—Butil) —5— [4-ciklohexil-3-(hidroxi-metil)-butil] -fenil}-2-(9H-xantén-9-il)-acetamid (4-1948. vegyület)
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva a 33. referenciapéldában ismertetett módon előállított N- — [2— (tere—bút il) —5— (4—ciklohexil-3—f ormil—butil) —fenil] —2 - — (9H—xantén—9—il)—acetamidot redukáljuk, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil-éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 130-131 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
2922, 2851, 1736, 1655, 1603, 1578, 1524, 1479, 1458, 1416,
1363, 1255.
S-9-8 . példa
N—{2— (tere—Butil) —5— [5—ciklohexil—2— (benzil—oxi—metil) -1—pentenil]—fenil}—2—(9H—xantén—9-il)—acetamid (1-1955. vegyület)
711,36 g (1,87 mmól), a 34. referenciapéldában ismertetett módon előállított 4—(tere—butil)-3—[2—(9H—xantén—9—il)—acetamido] —fenil }—metil—trif enil—foszfónium-bromid 15 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát jeges fürdőben lehűtjük, majd cseppenként 3 perc leforgása alatt hozzáadunk 2,10 ml (2,10 mmól), tetrahidrofuránnal készült 1,0 mólos nátrium-hexametil—diszilazid—oldatot. 35 perc elteltével a reakcióelegyhez hozzáadjuk 511 mg (1,86 mmól), a 35. referenciapéldában ismertetett módon előállított 1-(benzil—oxi)—5—ciklohexil—2- 449 -
—pentánon 5 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet jeges hűtés közben 10 percen át, majd szobahőmérsékleten 30 percen át és végül 50 °C-on 4,5 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegy hőmérsékletét szobahőmérsékletre csökkentjük, majd a reakció megállítása céljából telített vizes ammónium-klorid—oldatot adunk hozzá. Ezután a reakcióelegyet etil-acetáttal hígítjuk, majd a híg elegyet vízzel és ezt követően telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 100 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil—acetát és hexán 1:4 térfogatarányú elegyét használva. így 781 mg (65 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film), max cm-1:
3260, 1651, 1518, 1480, 1457, 1364, 1256, 1096, 1071, 754. 559. példa
N—(2—(tere—Butil)—5—[5—ciklohexil—2— (hidroxi—metil) —pentil] —fenil}—2— (9H—xantén— 9—il)—acetamid (2^1979. vegyület)
1,54 g (2,30 mmól), a 258. példában ismertetett módon előállított N—{2—(tere—butil) —5—[5—ciklohexil—2—(benzil—oxi—metil)— 1—pentenil]— fenil}— 2— (9H—xantén—9—il)— acetamid 15 ml etanollal készült oldatát hidrogéngáz—áramban szobahőmérsékleten 1,54 g 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében 4 óra és 20 percen át, majd 40 °C-on 2 órán át intenzíven keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet
- 450 szűrjük, majd a szúrletet csökkentett nyomáson végzett desztillálással bepároljuk. A maradékot 75 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 2:3 térfogatarányú elegyét használva. A célvegyületet kis mennyiségű szennyeződésekkel együtt tartalmazó frakciókat összeöntjük, majd csökkentett nyomáson végzett desztillálással bepároljuk. A maradékot ismételt oszlopkromatografálásnak vetjük alá ugyanazon körülmények között, amikor 1,19 g (90 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film), max cm-1:
3400, 3270, 1653, 1522, 1480, 1459, 1256, 1032, 909, 758.
f
240. példa
N—{2— (tere—Butil) —5— [7—ciklohexil—2— (benzil—oxi—inetil) —1—heptenil] —fenil}—2—(9H-xantén—9—il) —acetamid (4—1957. vegyület)
A 208. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként 1—(benzil—oxi)—7—ciklohexil—2—haptanont használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil—acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 110 °C. IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
3222, 2925, 2853, 1641, 1536, 1481, 1457, 1258, 964, 759,
753 .
241. példa
N— {2— (tere—Butil) —5— [7—ciklohexil—2— (hidroxi—metil) —heptil] —fenil}—2— (9H—xantén—9—il)—acetamid (4-1982+. vegyület)
- 451 Α 2Ό3·. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 210. példában ismertetett módon előállított N—{2—(tere—butil)-5—[7—ciklohexil—2—(benz il—oxi—metil) —1—heptenil] —fenil}— 2- (9H—xantén— 9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),JA max cm-1:
3396, 3269, 2923, 2851, 1655, 1523, 1481, 1458, 1256, 758.
5-12 . példa
N— {2— (tere—Butil)-5— [4—ciklohexil-2-(benzil-oxi—metil) — 1-butenil]— fenil}—2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid (KL953. vegyület)
A 2Ό8. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként l—(benzil—oxi)—4—ciklohexil— 2—butanont használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk olaj formájában.
IR-spektrum (folyadékfilm),max cm-1:
2922, 2851, 1643, 1576, 1514, 1479, 1456, 1410, 1365, 1255.
•213 . példa
N—{2— (tere—Butil) —5— [4—ciklohexil-2-(hidroxi—metil)—butil] xraf.
—fenil}—2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid (1—1977/. vegyület)
A 209. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 212’. példában ismertetett módon előállított N—{2—(tere—butil)—5—[4-ciklohexil—2—(benz il—oxi—metil) —1—butenil] —f enil}—2- (9H—xantén—9—il) —acet*7
- >52 amidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
2922, 2851, 1655, 1578, 1560, 1524, 1479, 1458, 1419, 1363,
1255 .
2-14, példa
N—{2— (tere—Butil) —5— [4—ciklohexil-oxi)-2-(hidroxi—metil) -butil]-fenil}-2-(9H—xantén-9-il)-acetamid (l·—2186/. vegyület)
Λο1·
A 2-Θ-Θ-. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva a 37. referenciapéldában ismertetett módon előállított 1-(benzil—oxi)-4—(ciklohexil—oxi)—2—butanont Wittig-reakciónak vetjük alá. A kapott terméket ezután a 259. példában ismertetett módszerhez hasonló módon továbbreagáltatjuk, a cím szerinti vegyületet kapva hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film) , JA max cm-1:
3260, 1653, 1522, 1480, 1459, 1364, 1256, 1096, 1034, 760. 0 »6>.
515. példa
N—{2— (tere—Butil) —5— [4—ciklohexil—oxi) —3—hidroxi—butil] /9(2 —fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (Ϊ—vegyület)
A «4-0. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-{2-(terc—butil)—5—[4—(ciklohexil—oxi)—3—(tere—butil-dimetil—szilil—oxi)—butil]—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr),max cm-1:
453
3270, 2932, 1655, 1522, 1481, 1458, 1256, 1118, 1096, 760.
Λ»'·
TT6. példa
N—(2— (terc-Butil)-5- [5- (ciklohexil-oxi) -3- (benzil-oxi) -1-pentenil]—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (í-194-5. vegyület)
A 3-08. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív 0G mennyiségben kiindulási anyagként a 28. referenciapéldában ismertetett módon előállított 1-(benzil-oxi)-4—(ciklohexil-oxi)—butánált használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film),max cm-1:
1655, 1520, 1480, 1459, 1364, 1256, 1096, 758.
—217 , példa
N—{2— (tere—Butil) —5— [5— (ciklohexil—oxi) —3— hidroxi—pentil] . -Í9/6.
—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (1—239Xf. vegyület)
A 2Ό9. példában ismertetett módszerhez hasonló módon el-2V.
járva a -216. példában ismertetett módon előállított N—{2—(tere—butil)—5—[5—(ciklohexil—oxi)—3—(benzil-oxi)-l-pentenil]—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot redukáljuk, a cím szerinti vegyületet kapva hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film) , max cm-1:
3250, 1655, 1522, 1480, 1459, 1364, 1256, 1190, 1094, 758.
^(3 ·
228 . példa
N—{2—(tere—Butil)—5—[4— (ciklohexil—metoxi)—3—hidroxi—butil] —fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (1-2388^. vegyület) és
N—{2—(tere—Butil)—5— [3— (ciklohexi 1-metoxi)— 3— hidroxi—metil--454 -propil]-fenil}-2-(9H-xantén-9-il)-acetamid (1-2189/. vegyület) (i) 73 mg (0,165 mmól), a 39. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[2-(terc-butil)-5-[2-(oxirán-2—il)— etil]— 2-(9H—xantén— 9—il)-acetamid és 41 μg (0,359 mmól) ciklohexil-metanol 2 ml metilén-kloriddal készült oldatához hozzáadunk 4 μΐ bőr—trifluorid - dietil—éter komplexet, majd az így kapott reakcióelegyet 4 óra és 40 percen át keverjük. Ezt követően csökkentett nyomáson bepárlást végzünk, majd a kapott színtelen olajat 2 ml etil-acetátban feloldjuk. Az oldathoz 0,2 ml piridint és 0,1 ml ecetsavanhidridet adunk, majd az így kapott keveréket 45 percen át állni hagyjuk. Ezt követően a reakcióelegyet etil—acetáttal hígítjuk, majd a híg elegyet egymás után 2 N vizes sósavoldattal, vízzel, telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal és végül telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 10 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 1:3 térfogatarányú elegyét használva. így 62 mg (63 %) mennyiségben gumiszerú anyagként az 1-2388. és 1-2189. vegyületekből álló acetil—származék—keveréket kapjuk.
(ii) A fenti (i) lépésben kapott termékkeverékból 72 mg (0,12 mmól) 2 ml metanollal készült oldatához hozzáadunk 15 mg (0,28 mmól) nátrium-metilátot, majd az így kapott reakcióelegyet 50 °C-on 70 percen át keverjük. Ezt követően a reak-
- 45 5 Μ cióelegyet csökkentett nyomáson betöményítjük, majd a koncentrátumot etil-acetáttal hígítjuk. A hígítást egymás után telített vizes ammónium-klorid—oldattal, majd telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium—szulf át fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 40 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 2:3 térfogatarányú elegyét használva. így a kevésbé poláros 1-2388. vegyület és az erősebben poláros 1-2189. vegyület keverékét kapjuk. A keveréket ezután az előzőekben ismertetett körülmények között oszlopkromatográfiásan szeparáljuk és tisztítjuk. így 44 mg (66 %) mennyiségben az 1-2388. vegyületet és 20 mg (30 %) mennyiségben az 1-2189. vegyületet kapjuk, mindkettőt gumiszerú anyagként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
1-2388. vegyület: 3390, 3270, 1653, 1522, 1480, 1458, 1256, 1121.
1-2189. vegyület: 3400, 3270, 1653, 1522, 1480, 1458, 1256, 1117, 909, 758.
J2aM·
2-19. példa
N—{2— (tere—Butil) —5— [4— (2—ciklohexil—etoxi) —3- (hidroxi—butil]—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (1-23&9L vegyület)
Ml.
A 2t§. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként 2—ciklohexil-etanolt használva a cím szerinti vegyületet kapjuk üvegszerú anyagként. IR-spektrum (KBr), max cm-1:
456
3270, 1655, 1522, 1480, 1459, 1256, 1094, 758.
-22Q, példa a- (S) -1- (2—{4— (terc-Butil) -3- [2- (9H-xantén-9-il) -acetamido] -fenil}-etil)-2-ciklohexil-etil-L-aszpartát-hidroklorid (1-4548. vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a—(terc-butil)—N—(tere—butoxi—karbonil)—L—aszpartát—diklór—hexil—amin—sót és a 432. példában ismertetett módon előállított (S)-N-[2-(terc-butil)-5— (4-ciklohexil-3-hidroxi—butil) -fenil] -2-(9H-xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületnek megfelelő szabad bázist kapjuk. A 292 mg (0,366 mmól) mennyiségű szabad bázishoz hozzáadunk 3 ml, dioxánnal készült 4 N sósavoldatot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 20 percen át állni hagyjuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, amikor 198 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film) , max cm-1:
3240, 1746, 1651, 1518, 1482, 1459, 1254, 909, 760.
4l<o · •224. példa
L—Lizin-α— (S) —1—{4— (terc-butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido]—fenil}—etil)—2—ciklohexil-etil—észter (4=4544. vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként Ν,Ν'—di (tere—butoxi- £57 /Οο —karbonil) —L—lizin—diciklohexil—amin— sót és a b02. referens ’ci^lpéldában ismertetett módon előállított (S)—N—[2—(tere—butil) -5- (4—ciklohexil-3-hidroxi-butil) -f enil] -2- (9H-xantén-9—il)—acetamidot használva L—lizin-észter—származékot kapunk. Ezt azután a 220. példában ismertetett módon a védócsoport lehasítására szolgáló műveletnek vetjük alá, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (film) , ff max cm-1:
3420, 1740, 1642, 1526, 1482, 1457, 1256, 760.
222, példa
N—{2—(tere—Butil)—5—[5—ciklohexil—2— (hidroxi—metil)—pentil] —fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (t-4579. vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de a 12. példában ismertetett módon előállított N—{2—(tere—bútil)—5—[4—ciklohexil—3—hidroxi—bútil) —fenil }—2—(9H—xantén— 9~il)-acetamidot és a—benzil N-(benzil—oxi—karbonil) —L—glutamátot használva egy glutamát—származékot kapunk. Ebből a glutamát—származékból 293 mg-ot (0,333 mmól) feloldunk 10 ml metanolban, majd a kapott oldathoz hozzáadunk 0,88 ml-t olyan oldatból, amelyet dioxánnal készült 4 N sósavoldat eredeti térfogatának metanollal 10-szeresére való hígítása útján kaptunk. Az így kapott reakcióelegyet ezután hidrogéngáz—atmoszférában 60 mg 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében 1 órán át intenzíven keverjük, majd ezt követően a katalizátort kiszűrjük és metanollal mossuk. A szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk.
J
- 458 2cií így 220 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk habszerű anyagként.
IR-spektrum (film) , max cm-1:
3230, 1732, 1651, 1520, 1480, 1458, 1418, 1256, 758.
-223. példa a-1- (2-{4- (terc-Butil) -3- [2- (9H-xantén-9-il) -acetamido] -fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—karboxi—metil—tio—acetát (•l·-1551. vegyület)
200 mg, a 40. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(4-ciklohexil—3—{9—[(benzil-oxi—karbonil)—metil—tio]—acetoxi}-butil)—fenil]—2—(9H-xantén-9—il)—acetamid 10 ml metanollal készült oldatához hozzáadunk 0,44 ml hangyasavat, majd az így kapott reakcióelegyet intenzíven keverjük 50 °C hőmérsékleten 3 órán át 200 ml palládiumkorom jelenlétében. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre visszahúlni hagyjuk, majd Celite márkanevű szűrési segédanyaggal szűrést végzünk és a kiszúrt katalizátort metanollal mossuk. A szúrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. Az így kapott maradékot 10 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, gradiens-eluálást végezve metilén—klorid és metanol 100.-5 és 100.-15 közötti térfogatarányú elegyeivel. így 121 mg (69 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
2923, 1726, 1652, 1602, 1577, 1481, 1458, 1416, 1256, 760.
- 459 222
2M.
234. példa α-1-(2—{4— (tere—Butil)-3-[2-(9H-xantén-9-il)-acetamido] —fenil}— etil) —2— ciklohexil-etil—karboxi—metil-tio—ace tát—nátriumsó (3^1552. vegyület)
6?.
A 78. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 2-23-. példában ismertetett módon előállított a—1—(2-{4—(tere—butil)—3—[2—(9H—xantén-9—il) —acetamido] —fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—karboxi—metil —tio—acetátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk. IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2923, 1722, 1641, 1602, 1481, 1457, 1393, 1292, 1257, 760.
3X5. példa a—1— (2—{2— (tere—Butil) -3- [2— (9H—xantén—9—il) —acetamido] —fenil}—etil) —2—ciklohexil—etil—karboxi—metil—szulfonil(oC I —acetát (4-1553. vegyület)
-2J<?.
A 233. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de kiindulási anyagként a 41. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—([2—(tere—butil)—5—[4—ciklohexil—3—{ 2— [ (benzil—oxi-karbonil) —metil—szulfonil] —acetoxi} —butil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2925, 1733, 1633, 1480, 1458, 1398, 1320, 1255, 760.
3x1-236. példa a—1— (2—{4— (tere—Butil)-3-[2-(9H-xantén—9—il) —acetamido] —fenil}-etil) —2—ciklohexil-etil—karboxi—metil—szulfonil- Λ-60 —acetát—nátriumsó (L-.1554Í vegyület)
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módón eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 225. példában ismertetett módon előállított a-1— (2-{4-(terc-butil)-3-[2-(9H-xantén-9—il)—acetamido]-fenil}—etil)—2-ciklohexil—etil—karboxi—metil—szulfonil—acetátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 1732, 1641, 1480, 1458, 1383, 1318, 1256, 760.
2-27. példa a—1— (2—(4—(tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén— 9—il)— acetamido] -fenil}-etil)—2—ciklohexil—etil—karboxi—metil—szulf inil—acetát (1-15 5^. vegyület)
A 223. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 41. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—( [2-(tere—butil)—5—[4—ciklohexil—3—{2— [(benzil—oxi—karbonil)—metil—szulfinil] —acetoxi}—butil)-fenil]— 2— (9H—xantén—9—il)— acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),^A max cm-1:
2923, 1729, 1605, 1481, 1458, 1414, 1385, 1298, 1256, 1034,
760 .
22Z).
228. példa α—1— (2—{4— (tere—Bút il) —3— [2— (9H—xantén— 9—il) —acetamido] —fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil—karboxi-metil-szulf inil—acetát-
461 —nátriumsó (?-1558. vegyület)
A 7^. példában ismertetett módszerhez hasonló módón elZZ.Z· járva, de kiindulási anyagként a 227. példában ismertetett módon előállított a-l-(2-[4-(terc-butil)-3-[2-(9H-xantén-9
-il)-acetamido]—fenil}-etil)-2-ciklohexil-etil-karboxi-metil —szulfinil—acetátot használva a cím szerinti vegyűletet kap juk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
2852, 1727, 1640, 1615, 1481, 1458, 1384, 1295, 1257, 1033,
760.
2-2.V •229. példa a—1— (2-{4— (tere—Butil) —3— [2— (9H—xantén—9—il)—acetamido] —fenil}— etil)—2—ciklohexil—etil—4—(morfolino-metil)—benzoát (1-155¼. vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként a 12. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(4—ciklohexil—3—hidroxi -butil) —fenil] —2— (9H—xantén—9—il )—acetamidot és 4—morfolino-metil—benzoesavat használva a cím szerinti ve gyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil—éterből végzett átkristályosítás után 123125 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
1713, 1650, 1480, 1457, 1274, 1258, 1116, 1097, 869, 758. 12?.
23O~. példa
N—(2—(t—Butil)—5—[3—(karboxi—metoxi—karbonil—oxi)—4-ciklo- 462 l(oL hexil—butil]—fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (1-1558A. vegyület)
7^
A TO. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva a 42. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—{2—(terc-butil)-5-[3-(benz il-oxi-karbonil)-metoxi-karbonil—oxi—4—ciklohexil—btuil ] -f enil}—2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot debenzilezzük, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 143-145 °C. IR-spektrum (KBr),JA max cm-1:
2924, 2852, 1745, 1629, 1481, 1458, 1366, 1255, 1118, 1097,
760 .
XOG
-271. példa
N—(2— (tere—Butil) —5—[3—(karboxi-metoxi—karbonil—oxi) -4—ciklohexil—butil] -f enil}-2-(9H—xantén— 9-il)— acetamid (1-155-9. vegyület)
A példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 2-30·. példában ismertetett módon előállított N—{2—(t—butil)—5—[3— (karboxi-metoxi—karbonil— oxi)—4—ciklohexil—butil]—fenil}—2—(9H—xantén—9-il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjában .
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 2852, 1742, 1626, 1577, 1518, 1481, 1458, 1423, 1257,
760.
- ££3 Μ •232 . példa
Ν—{2—(terc-Butil)—5—[3-(4—karboxi—metil—fenoxi)—karbonil—oxi-
4-ciklohexil-butil] f enil}-2—(9H—xantén-9-il) -acetamid (T-T56Ö-. vegyület)
A 42. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként 4—(benzil—oxi—karbonil)—metil—fenolt és a 12. példában ismertetett módon előállított N-[2—(terc—butil)—5—(4—ciklohexil—3—hidroxi-butil)—fenil]—2-(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva egy karbonát-származékot kapunk. Ezt azután a V5. példában ismertetett módszerhez hasonló módon debenzilezzük, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 2853, 1757, 1710, 1509, 1481, 1458, 1255, 1218, 1193.
<222 . példa
N-{2-(terc-Butil)-5-[3-(4-karboxi-metil-fenoxi)-karbonil-oxi—4—ciklohexil—butil] —fenil}—2— (9H—xantén—9—il) —acetamid (1--156¾ vegyület)
6$·
Ά példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
7.7 V mennyiségben kiindulási anyagként a 232. példában ismertetett módon előállított N-{2—(terc—butil)-5-[3—(4—karboxi—metil-f enoxi) -karbonil-oxi-4-ciklohexil—butil ]-fenil }-2-(9H-xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjában.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
- 464 VöS2924, 2852, 1756, 1657, 1600, 1577, 1509, 1481, 1458, 1256,
1217, 1198.
22-9
234. példa
N-{2-(terc-Butil)-5-[3-(l-karboxi-etoxi-karbonil-oxi) -4-cik(o Qo, lohexil—butil] —fenil}—2— (9H—xantén—9—il) —acetamid (4—1562 · vegyület)
A 42. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként benzil L—laktatót és a 12. példában ismertetett módon előállított N-[2-(terc—bút il) —5— (4—ciklohexil-3—hidroxi—butil) —fenil]—2-(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva egy karbonát—származékot kapunk, ezt azután a ?&-. példában ismertetett módszerhez hasonló módon debenzilezzük, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-s z e rú anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
1744, 1480, 1458, 1259, 761.
-2--35. példa
N—{2 — (tere—Butil) —5— [3— (1—karboxi—etoxi) —karbonil-oxi) -4-ciklohexil—butil]— fenil}—2— (9H—xantén—9—il)— acetamid (£—1563 .
vegyület)
GJP
A 7O~. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
2-29.
mennyiségben kiindulási anyagként a 234·. példában ismertetett módon előállított N—{2—(tere—butil)—5—[3—(1—karboxi—etoxi—karbonil—oxi) -4—ciklohexil—butil]—fenil}—2—(9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por
- 465 alakjában.
IR-spektrum (KBr) , ^4 max cm-1:
3270, 1728, 1614, 1577, 1522, 1481, 1458, 1415, 1366, 1259.
23'.
23-6. példa
N—{2—(tere—Butil) —5—[3—(5—metil—2—oxo—1,3—dioxolén—4—il) —metoxi—karbonil—oxi) -4—ciklohexil—butil] —fenil}—2—(9H—xan/6^2 .
tén—9—il)—acetamid (1—1564. vegyület)
A 42. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként (5-metil—2-oxo—1,3—dioxolén—4-il) —metanolt és a 12. példában ismertetett módon előállított N-[2—(terc—butil)—5—(4—ciklohexil—3-hidroxi—butil)—fenil]-2-(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
1822, 1745, 1657, 1480, 1458, 1257, 1226, 788, 761.
731.
2-3-7 . példa
N— (2— (tere—Butil)-5—{ [3— [2—(1-imidazolil) —acetoxi] —4—ciklohexil—bút i 1 }—f eni 1 )-2-( 9H—xantén—9—i 1) —acetamid—hidroklorid (Ί—1565-. vegyület)
23^ (i) N-(2—(terc-Butil)—5—{[3—[2—(l-imidazolil)-acetoxi]-4—ciklohexil—butil}—fenil) —2—(9H—xantén—9—il)—acetamid
422 mg (0,80 mmól), a 12. példában ismertetett módon előállított N— [2—(tere—butil) -5—(4—ciklohexil—3—hidroxi-butil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid, 311 mg (1,51 mmól) diciklohexil—karbodiimid, 142 μΐ (1,76 mmól) piridin, 20 mg (0,16 mmól) 4—(N, N—dimetil—amino)—piridin és 156 mg (0,96 ···· >« » « • · · *· ?
- 46 6 tyüG mmól) 2—(1—imidazolil)— ecetsav—hidroklorid 10 ml metilén-kloriddal készült szuszpenzióját 3 napon át keverjük, majd ezt követően az oldhatatlan anyagokat kiszűrjük. A szúrletet vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 75 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 1:4 térfogatarányú elegyét használva. így 507 mg (100 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen, hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
2926, 2853, 1748, 1655, 1510, 1480, 1458, 1256, 1080, 758,
731.
237 (ii) N—(2—(tere—Butil)—5—{ [3—[2—(1-imidazolil)—acetoxi]—4—ciklohexil—butil}—fenil)—2-(9H—xantén—9—il) —acetamid—hidroklorid
339 mg (0,54 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított N— (2-(terc—butil)— 5— { [3—[2— (1-imidazolil) —acetoxi] —4—ciklohexil—bút il}—fenil) —2— (9H—xantén—9—il) —acet amid 3 ml dietil—éterrel készült oldatához hozzáadunk 200 μΐ, dioxánnal készült 4 N sósavoldatot, majd a kivált kristályokat kiszűrjük és dietil—éterrel mossuk. Az így kapott kristályokat nagy felbontóképességű folyadékkromatográfiás tisztításnak vetjük alá ODS márkanevű oszlopon (120 A, oo 30 mm, hossz 250 mm), eluálószerként acetonitril és víz 3:1 térfogatarányú elegyét használva. Az ekkor kapott gélt dietil—éterrel eldörzsölve kristályosítjuk, amikor 170 mg (85 %)
mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk 125-133 °C olvadáspontú színtelen kristályok alakjában. IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 2853, 1746, 1655, 1576, 1522, 1482, 1459, 1258, 1230,
758 .
m - 'í'U
-23-8-243. példák
A 25. referenciapéldában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként a 243., 239. vagy 241. példában ismertetett módon előállított vegyületet használjuk a 25. referenciapéldában említett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben, majd az így kapott megfelelő benzil—észter—származékokat a 73. példában ismertetett módszer2.10 Z.T7hez hasonló módon debenzilezzük, a 238. , 240. és 242. példák szerinti vegyületeket kapva. Ezeket a vegyületeket azután nátriumsóikká alakítjuk a 73. példában ismertetett módszerhez hasonló módon, a 239., 241. és 243. példák szerinti vegyületeket kapva. Részleteket a kővetkező 43. tablazatban adunk meg. Az ebben a táblázatban használt rövidítések jelentése a korábban megadott.
G
10. táblázat
A példa o.p. (oldó- IR-spektrum (vegyület) n R3 R szer) °C (KBr, cm-1) száma
| 21S | 2 | tBu | H | hab | 2924, | 2851, | 1736, |
| (1 V; | 1718, | 1655, | 1608, | ||||
| 1524, | 1479, | 1458, | |||||
| 1419, | 1254, | 1165 |
*
L···· ·« ·♦·· ·· :
_ · · •w·· ···» • ·
- 468 G
-1Ό. táblázat (folytatás)
A példa o.p. (oldó- IR-spektrum
| (vegyület) száma | n | R3 | R | szer) °C | (KBr, | cm-1) | |
| 2^· | 2 | tBu | Na | hab | 2922, | 2851, | 1726, |
| 1656, | 1578, | 1524, | |||||
| 1479, | 1458, | 1416, | |||||
| 1362, | 1300, | 1255, | |||||
| 1167 | |||||||
| 3 | tBu | H | hab | 3270, | 1734, | 1715, | |
| C mö | 1636, | 1480, | 1459, | ||||
| 1254, | 1167, | 760, | |||||
| 733 | |||||||
| 2 | 3 | tBu | Na | hab | 3245, | 1723, | 1655, |
| c | 1576, | 1482, | 1459, | ||||
| 1414, | 1256, | 1175, | |||||
| 758 | |||||||
| 2ΪΠ - | 5 | tBu | H | hab | 2924, | 2852, | 1737, |
| , z* -iX CM-b* | 1713, | 1651, | 1481, | ||||
| 1458, | 1254, | 1166, | |||||
| 760 | |||||||
| 2 óó . | 5 | tBu | Na | hab | 2923, | 2852, | 1729, |
| 7' | 1657, | 1578, | 1481, | ||||
| 1458, | 1417, | 1255, | |||||
| 1189, | 1167, | 759 |
21^
244, példa
N— (2—(tere—Butil) —5—{ [3— [2— (karboxi—metoxi)— acetoxi] —4—ciklohexil-butil}—fenil)— 2-(9H—xantén-9—il)—acetamid (t-1565. veu *
··♦
- 44 9 007 gyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyiségekben kiindulási anyagként a 12. példában ismertetett módon előállított N-[2-(terc—butil)-5-(4-ciklohexil-3-hidroxi-butil)-fenil]-2-(9H-xantén—9-il)-acetamidot és 2—(benzil—oxi—karbonil-metoxi)—ecetsavat használva egy benzil—észter—származékot kapunk. Ezt azután a 49. példában ismertetett módszerhez hasonló módon debenzilezzük, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), JA max cm-1:
1744, 1652, 1480, 1458, 1253, 1217, 1142, 760.
345. példa
N—(2—(tere—Butil)—5—{3—[2—(karboxi—metoxi)-acetoxi]-4—ciklohexil-butil}—fenil)— 2- (9H—xantén—9—il)—acetamid—nátriumsó (4^1567. vegyület)
A 7Ό-. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyiséiig gekben kiindulási anyagként a 244*. példában ismertetett módon előállított N—(2—(tere—butil)—5—{[3—[2—(karboxi—metoxi) —acetoxi] —4—ciklohexil—butil}—fenil) —2- (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjában. IR-spektrum (KBr), φ max cm-1:
3249, 1741, 1642, 1615, 1577, 1523, 1481, 1458, 1421, 1365,
1338, 1300, 1255, 1137.
20!
246. példa (S)—1-(2—{4—(tere—Butil)—3—[2- (9H-xantén—9—il) —acetamido] -
470 ψο
-fenil}-etil)-4-ciklohexil—butil-hidrogén-szukcinát (If-1567 . vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyiségekben kiindulási anyagként a ^387. példában ismertetett módon előállított (S)-N-[2-(terc-butil)-5-(6-ciklohexil—3—hidroxi—hexil)—fenil]—2—(9H—xantén—9-il)—acetamidot használva egy benzil—észter—származékot kapunk. Ezt azután a 79. példában ismertetett módszerhez hasonló módon debenzilezzük, amikor a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként. IR-spektrum (KBr),max cm-1:
1732, 1713, 1656, 1480, 1458, 1253, 1167, 760.
247. példa
Nátrium—(S)—1—(2 -{4—(tere—Butil)—3—[2—(9H—xantén-9—il)—acetamido]—fenil}—etil)—4—ciklohexil—butil—szukcinát (1-1-12Ό . vegyület)
G8
A 7Q. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyiségekben kiindulási anyagként a 246. példában ismertetett módon előállított (S)—1—(2—(4—(tere—butil)-3-[2-(9H—xantén—9—il)—acetamido]—fenil}—etil)—4—ciklohexil—butil—hidrogén—szűkeinátot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk por alakjában.
max cm 1:
3270, 1726, 1656, 1578, 1524, 1481, 1458, 1415, 1365, 1301,
1256 .
47-1
S'í
248. példa
vegyület)
A -79. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva a 25. referenciapéldában ismertetett módon előállított (R)-l-(2-{4-(terc-butil)-3-[2- (9H-xantén-9-il)-acetamido] —fenil}-etil)-2-ciklohexil-etil-benzil-szukcinátot debenzilezzük, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),max cm”1:
1733, 1713, 1655, 1480, 1458, 1253, 1166, 760.
249. példa
Nátrium— (R) —1— (2 - {4— (tere—butil) —3— [2— (9H—xantén— 9—il) —acetamido] —fenil}—etil) —4—ciklohexil—butil-szukcinát (-1-1150·. vegyület)
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyiségekben kiindulási anyagként a 248. példában ismertetett módon előállított (R)—l—(2—{4—(tere—butil)—3—[2-(9H—xantén—9—il)—acetamido]—fenil}—etil]—4—ciklohexil—bútil-hidrogén—szűkeinátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjá ban.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1.·
3270, 1728, 1656, 1577, 1523, 1481, 1458, 1416, 1365, 1301,
1255 .
- 472 0 GL r
550. példa (S) -1- (2-{4- (terc-Butil) -3- [2- (9 H-xantén-9-il) -acetamido] -f enil}—etil)-5—ciklohexil-pentil—hidrogén-szukcinát (Ί-1136. vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyiségekben kiindulási anyagként a ASi. példában ismertetett módon előállított (S)—N—[2—(tere—butil)— 5—(7—ciklohexil-3-hidroxi-heptil)-fenil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamidot használva egy benzil—észter—származékot kapunk. Ezt azután a 79. példában ismertetett módszerhez hasonló módon debenzilezzúk, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja hexánból végzett átkristályosítás után 93-95 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
1732, 1713, 1610, 1480, 1458, 1252, 1166, 760.
2-51. példa
N— (2— (tere—Butil) —5—{3— [2- (karboxi-metoxi) —acetoxi] —4—ciklohexil—butil}—fenil)-2- (9H—xantén—9—il)-acetamid-nátriumsó (lr-4.587. vegyület)
GL
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyi s égekben kiindulási anyagként a 250. példában ismertetett módon előállított (S)—1—(2—{4-(tere—butil)—3—[2— (9H-xantén—9-il) —acetamido] —fenil }-etil) —5—ciklohexil-pent il-hidrogén—szűkei nátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjá ban .
• ·
- 47 3 IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3274, 1726, 1656, 1578, 1523, 1481, 1458, 1416, 1365, 1300,
1256.
252 . példa (R) -1-(2-(4- (terc-Butil) —3- [2- (9H-xantén-9-il) -acetamido] -f e0-2V.
nil}—etil)— 5—ciklohexil—pentil—hidrogén-szukcinát (1-1136 . vegyület)
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló ^ínmennyiségekben kiindulási anyagként a 192. példában ismertetett módon előállított (R)—N—[2—(tere—butil)—5—(7—ciklohexil —3—hidroxi—hexil) —f enil] —2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva egy benzil—észter—származékot kapunk. Ezt azután a 79. példában ismertetett módszerhez hasonló módon debenzilezzük, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja hexánból végzett átkristályosítás után 95-97 °C.
IR-spektrum (KBr),y max cm-1:
1732, 1712, 1627, 1480, 1457, 1251, 1221, 1165, 752.
2-53. példa
Nátrium— (R) —1— (2—{4— (tere—búti 1) —3— [2 - (9H—xantén-9—il) — acetI ?— amido] —fenil}—etil) —5—ciklohexil—pentil—szukcinát (4=1123. vegyület)
G&
A 7ü. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyiségekben kiindulási anyagként a 252. példában ismertetett módon előállított (R)—1—(2—{4—(tere—butil)-3-( 2-(9H-xantén-9-il)• · • ·
- 474 ψϋ —acetamido] —fenil}—etil) —5—ciklohexil—pent il-hidrogén-szukci nátot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk por alakjában.
IR-spektrum (KBr) , ff max cm-1:
3273, 1727, 1656, 1578, 1523, 1481, 1458, 1416, 1365, 1300,
1255 .
bű
254. példa
N—{2— (tere—Butil)—5—{3— [2—(karboxi—metil—benzoil—oxi) -4-ciklohexil-butil]-fenil}—2-(9H—xantén—9—il)—acetamid (1-1568. vegyület)
A 7-9-. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyiségekben kiindulási anyagként a 44. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—(2—(tere—butil) —5—{3—[ (4—benzil—oxi-karbonil—met il) —benzoil—oxi] —4—ciklohexil—bút il}—fenil] -2- (9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), ff max cm-1:
2924, 2853, 1713, 1639, 1612, 1578, 1522, 1458, 1418,1365,
1275, 1255, 1180, 1117.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.: 0,81-2,06 (15H, multiplett); 1,13 (9H, szingulett); 2,29-2,45 (4/3H, multiplett); 2,58-2,76 (8/3H, multiplett); 3,72(2H, szingulett); 4,72 (1H, triplett, J=7 Hz); 5,23-5,38(1H, multiplett); 6,88-7,45 (13H, multiplett); 8,00 (2H, dublett, J=8 Hz).
- 47 5 ψγ
-255. példa
N—{2— (tere—Butil) —5— [3— (4—karboxi—metil—benzoil—oxi) —4—ciklohexil—butil] —fenil}-2- (9H-xantén-9—il)-acetamid—nátriumsó (4-1569. vegyület)
Gg
A 7Θ-. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben kiindulási anyagként a 264. példában ismertetett módon előállított N—(2—(tere—butil)—5—{3—[2—(karboxi—metil—benzoil—oxi) —4—ciklohexil—butil] —fenil}—2- (9H—xantén— 9—il) —acetamidot
| használva a ként. | cím szerinti | vegyületet | kapjuk hab-szerú | anyag- |
| IR-spektrum | (KBr), ff max | cm-1: | ||
| 2923, 2852, | 1713, 1657, | 1602, 1577, | 1480, 1458, 1387, | 1274, |
| 1256, 1117, | 1107, 1097. | |||
| NMR-spekt rum | (CDC13, 270 | MHz), δ p.p, | ,m. : |
0,67-2,68 (19H, multiplett); 1,03 (3H, szingulett); 1,08 (6H, szingulett); 3,37 (2H, szingulett); 5,10-5,26 (1H, multiplett); 6,76-7,33 (13H, multiplett); 7,66 (2/3H, dublett, J=8 Hz); 7,84 (4/3H, dublett, J=8 Hz).
•256. példa
N—{2— (tere—Butil)—5—(3—[4—karboxi—fenil—oxi—karbonil—oxi)-4—ciklohexil]—fenil}—2-(9H—xantén—9—il)—acetamid (4-4576. vegyület)
A 42. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva a 12. példában ismertetett módon előállított N- — [2— (tere—butil) —5— (4—ciklohexil—3—hidroxi—butil) —fenil] -2 - — (9H—xantén— 9—il)— acetamidot difenil—metil 4—hidroxi-benzoát-
- 476 'ü I fa tál reagáltatjuk, egy karbonát-származékot kapva. Az így kapott származékból 624 mg-ot feloldunk 5 ml metilén—kloridban, majd a kapott oldathoz 1 ml anizolt és 5 ml trifluor-ecetsavat adunk. Az így kapott reakcióelegyet ezután egy órán át állni hagyjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot hexán és diizopropil—éter elegyével végzett eldörzsölés útján kristályosítjuk. A kristályokat szűréssel elkülönítjük, majd diizopropil—éterből átkristályosítjuk. így 403 mg (80 %) mennyiségben a 139-141 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. IR-spektrum (KBr),φ max cm-1:
1759, 1715, 1694, 1641, 1605, 1577, 1508, 1481, 1458, 1422,
1366, 1257, 1215.
257. példa
N— £(2—(tere—Butil)—5—{3— [4—(karboxi—f enil—oxi—karbonil—oxi) —4—ciklohexil—butil]—fenil} — 2-(9H—xantén—9—il)—acetamid—nátriumsó (4-157-1. vegyület)
6«
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módón eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben
-244 kiindulási anyagként a 256. példában ismertetett módon előállított N—{2— (terc-butil) -5- [3- (4-karboxi—fenil—oxi-karbonil —oxi)—4—ciklohexil] —f enil}—2 -(9H-xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjában. IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3404, 1758, 1658, 1608, 1566, 1481, 1458, 1397, 1212, 1162,
1096.
• · · · · · • · « V »···«·* ·· ··· ♦ ··· · *
- 4-77 W
258. példa
N—{2— (tere—Butil)—5— [4—ciklohexil—3— (karbamoil—oxi)—butil] —fenil}-2- (9H—xantén—9-il)-acetamid (·!-1572. vegyület)
272 mg (0,52 mmól), a 12. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(4—ciklohexil—3—hidroxi—butil ) —fenil] —2— (9H—xantén—9—il ) —acetamid 6 ml benzollal készült oldatához hozzáadunk 64 μΐ (0,54 mmól) triklór—acetil—izocianátot, majd az így kapott reakcióelegyet 10 percen át keverjük. Ezt követően keverés közben beadagolunk metanolos kalcium—karbonát—oldatot, majd a reakcióelegyet vízzel elegyítjük. Ezután a szerves fázist elválasztjuk, majd megszárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott keveréket 50 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és metilén-klorid 15:85 térfogatarányú elegyét használva. így 135 mg (46 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
3389, 2924, 1715, 1575, 1480, 1458, 1333, 1256, 760, 733.
259. példa
N—[2—(tere—Butil)—5—(3—hidroxi—dodecil)—fenil]-2-(9H—xantén—9—il)-acetamid (1-29i0. vegyület)
51. , ,
A 4Ό. példában ismertetett módszerhez hasonló módón eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben kiindulási anyagként a 11. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N—{2—(tere—butil—5—[3—(terc-butil—dimetil-szilil—oxi)—dodecil]—fenil}—2-(9H-xan• ·
- 478 tén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk amorf csapadékként.
IR-spektrum (KBr), φ max cm-1:
2953, 2926, 2855, 1655, 1578, 1524, 1479, 1458, 1414, 1363,
1300, 1255.
2-60. példa.
N— [2—(tere—Butil) —5—(4—ciklohexil—3—hidroxi—butil)—^eXilJ —2,2—dimetil—propánamid (5-118. vegyület) / példában ismertetett módszerhe^Oiasonló módon el
A 40.
az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben anyagként a 11. r^f^renciapé Idában ismertetett hasonló módon előállított N-{2—(tere—butil)—5-[3járva, de kiindulási módszerhez — (tere—butil—dimetil-sziíil-oxi) —4—ciklohexil] —fenil}— 2,2-dimetil—propánamidothasználva a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyágként.
IR-spe^t^um (KBr) , max cm-1:
-2g57, - 2922, -1-85
KL165 .
rf
261. példa
1363, 1200,lj— (2— (tere—Bútil) —5—{4—ciklohexi 1-3- [ (4—karboxi—f eni 1) —karbonil—oxi]—butil}—fenil)—2- (9H—xantén— 9-il)— acetamid (-1 1573 .
vegyület)
A 79.. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben kiindulási anyagként a 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-(2-(terc-butil)-5-{4—ciklohexil—3—[ (4—benzil—oxi—karbonil-fenil) —karbonil—oxi] - -4-7-9 —butil}—fenil)—2—(9Η—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
2923, 1718, 1699, 1650, 1481, 1458, 1410, 1256, 1118, 760.
262. példa
N— (2— (tere—Búti 1) —5—{4-ciklohexi 1—3— [ (4—karboxi-feni1) —karbonil—oxi] —butil}—fenil) —2- (9H-xantén— 9—il)-acetamid—nátriumsó
ΜΌΖ.
(-2-1574-. vegyü let)
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben r-- -w , kiindulási anyagként a 262. példában ismertetett módon előállított N—(2—(tere—butil)—5—{4—ciklohexil—3—[ (4—karboxi—fenil ) —karbonil—oxi—butil}—fenil) —2- (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjában. IR-spektrum (KBr),max cm-1:
2923, 1715, 1602, 1481, 1458, 1397, 1273, 1259, 1117, 760,
742 .
2-6-3 . példa
N—(2—(tere—Butil) —5—{7—ciklohexil—3— [2—(karboxi—metoxi) -acetoxi]—heptil}—fenil)—2—(9H—xantén—9—il)-acetamid (2-1932. vegyület)
A 79.. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben kiindulási anyagként a 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N-(2—(tere—butil)—5—{7—ciklohexil—3— [2— (benzil—oxi—karbonil—metoxi) —acetoxi] —heptil}—fenil)—2-(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím
480 42ο szerinti vegyületet kapjuk por alakjában.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
1727, 1655, 1649, 1578, 1522, 1482, 1459, 1420, 1256, 1138,
758 .
2-64 . példa
N— (2— (tere—Butil) —5—{7—ciklohexil—3— [2—(karboxi-metoxi) -acetoxi]-heptil}-fenil)-2- (9H-xantén—9-il)-acetamid-nátriumsó (-l·—19-33. vegyület)
A Ή1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben árikiindulási anyagként a 2-63- példában ismertetett módon előállított N— (2— (tere—bút il) —5—{7-ciklohexil—3— [2- (karboxi—metoxi) —acetoxi] —heptil}—fenil) —2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjában. IR-spektrum (KBr),max cm-1:
1740, 1651, 1611, 1518, 1256, 1140, 876, 759.
2-65. példa
N—{2— [3— (1—Imidazolil) —propoxi—metil] —6—metoxi-fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid (-1-2077. vegyület)
32.
A 35. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben kiindulási anyagként a 45. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított 2—[3—(1-imidazolil) —propoxi—metil] —6-metoxi-anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetátból végzett átkristályosítás után 155-156
- 481 VL
IR-spektrum (KBr) max cm-1:
1676, 1553, 1479, 1471, 1462, 1367, 1261, 1246, 1081, 760.
26~6. példa
N-{2- [3-(l-Imidazolil)-propoxi—metil] -6-metoxi-fenil}-2-(9H/Goz —xantén—9—il)—acetamid—hidrogén—klórid (±-2076. vegyület)
A 2. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben 2X8) kiindulási anyagként a 265. példában ismertetett módon előállított N—{2—[3—(1—imidazolil)—propoxi—metil] —6—metoxi—fenil} —2— (9H-xantén-9-il)-acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjában.
IR-spektrum (KBr),^A max cm-1:
3397, 3274, 1652, 1527, 1483, 1458, 1286, 1260, 1080, 761.
2Q l
267. példa
N— (2- (tere—Butil)—5—{3—ciklohexil—3—[2—(karboxi-metoxi) -acetoxi] —propil}—fenil)— 2-(9H—xantén— 9—il) -acetamid (1—1848-. vegyület)
A 79. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben kiindulási anyagként a 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon előállított N—(2—(tere—butil)-5—{3—ciklohexil—3— [2— (benzil—oxi—karbonil—metoxi) —acetoxi] —propil }-fenil)-2-(9H-xantén-9-il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil—éterből végzett átkristályosítás után 128-129 °C.
IR-spektrum (KBr), JA max cm-1:
- 482 y 21
3292, 1750, 1656, 1481, 1458, 1255, 1215, 1139, 760.
268. példa
N— (2— (tere—Butil) —5—(3—ciklohexil—3— [2—(2—karboxi—metoxi) -acetoxi]-propil }-f enil)-2-(9H-xantén-9-il)-acetamid-nátr iumW só (Ϊ-1849. vegyület)
A 70. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben 2G/ kiindulási anyagként a 267. példában ismertetett módon előállított N—(2-(tere—butil)—5—{—ciklohexil—3— [2-(karboxi-metoxi)-acetoxi]—propil}—fenil)—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként .
IR-spektrum (KBr) , ff max cm-1:
3419, 3278, 1741, 1651, 1614, 1481, 1458, 1421, 1256, 1222,
1138, 760.
269 . példa
N— [2— (tere—Butil) -5— (1—imidazolil-metil) —fenil] —2— (9H-xantén—9-il)-acetamid (4-2922-. vegyület)
A 21. referenciapélda (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló mennyiségben kiindulási anyagként a 14. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(terc-butil) -5- (hidroxi-metil)-fenil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamidot használva egy metán—szulfonil—származékot kapunk. Ezt azután a cím szerinti vegyületté alakítjuk át az 1. példa (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon. így a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek
483 2 22 olvadáspontja metanol, metilén—klorid és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 222-223 °C.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,16 (9H, szingulett); 2,70 (2H, dublett, J=7 Hz); 4,69-4,80 (1H, multiplett); 5,09 (2H, szingulett); 6,79-7,57 (15H, multiplett).
. példa
N— [2— (tere—Butil)— 5— (1—imidazolil—metil) —fenil] -2—(9H—xanténí2t(t^r —9—il)—acetamid—hidroklorid (4^-293-9^ vegyület)
A 496. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben kiindulási anyagként a 269. példában ismertetett módon előállított N— [2— (tere—butil) -5— (1-imidazolil—metil) —fenil] -2- (9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por formájában.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,16 (9H, szingulett); 2,75 (2H, dublett, J=7 Hz); 4,68-4,73 (1H, multiplett); 5,35 (2H, szingulett); 7,01-7,46 (13H, multiplett); 7,62 (1H, széles szingulett); 9,01 (1H, széles szingulett).
ΙαΓ
-274. példa
N—{2— (tere—Butil)—5— [ (2-etil-l—imidazolil) -metil] -fenil}-2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid (1—2924. vegyület)
A 269. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de imidazol helyett hasonló relatív mennyiségben 2—etil—imidazolt használva a cím szerinti vegyületet kapjuk amorf csapadékként.
- 484 \7 2V
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,16 (9H, szingulett), 1,21-1,37 (3H, multiplett); 2,52-2,71 (4H, multiplett); 4,70-4,80 (1H, multiplett); 5,03 (2H, szingulett); 6,72-7,43 (14H, multiplett).
2G&
272. példa
N—{2— [3— (1—Imidazolil) —propoxi—metil] —6—metoxi—fenil}—2- {9H—xantén-9—il)—acetamid (1-2077, vegyület)
A Ί86 . példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló mennyiségben kiindulási anyagként a 274. példában ismertetett módon előállított N—{2—(tere—butil)-5—[ (2-etil-l—imidazolil)—metil]-fenil}—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk por alakjában.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,15 (9H, szingulett); 1,48 (3H, triplett, J=7,5 Hz); 2,75 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,07-3,16 (2H, multiplett); 4,70 (1H, triplett, J=7 Hz); 5,16 (2H, szingulett); 6,81 (1H, dublett, J=7,5 Hz); 6,93-7,42 (12H, multiplett); 7,56 (1H, széles szingulett) .
1. referenciapélda
2- [ (3-Hidroxi—propoxi)-metil]—6—(metil—tio)-nitro—benzol (i) 2—(Mezil—oxi—metil)—6—(metil—tio) —1—nitro—benzol ml, 100 mg (0,50 mmól) 2-(hidroxi-metil)-6-(metil—tio)-1—nitro—benzolt tartalmazó, metilén-kloriddal készült oldathoz jeges fürdőben hozzáadunk 76 mg (0,66 mmól) mezil—kloridot és ezután 69 mg (0,68 mmól) trietil—amint, majd az így kapott reakcióelegyet jeges fürdőben 1 óra és 15 percen
- 4-85 If 2Γ át keverjük. Ezt követően a reakcióélégyhez vizet adunk, majd a vizes elegyet etil—acetáttal extraháljuk. A szerves extráktumot elválasztjuk, majd először 2 N vizes sósavoldattal, ezután pedig vízzel mossuk. Az oldószert ezt követően csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, amikor a lépés címadó vegyületet kapjuk. Ezt a terméket a következő lépésben felhasználjuk tisztítás nélkül.
l(ii) 2-[(3-Hidroxi-propoxi)-metil]-6-(metil—tio)-nitro—benzol mg (0,76 mmól) nátrium-hidridet (55 tömeg%-os ásványolajos szuszpenzió formájában) hexánnal kétszer mosunk, majd a szuszpenzióhoz 1 ml dimetil—formamidot adunk. Az így kapott szuszpenziót ezután jeges fürdőben lehűtjük, majd 0,8 ml (11 mmól) 1,3—propán—dióit adunk hozzá. Ezután a reakcióelegyet a jeges fürdő hőmérsékletén 30 percen át, majd szobahőmérsékleten ugyancsak 30 percen át keverjük. Ezt követően beadagoljuk a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 2-(mezil—oxi—metil)—6—(metil—tio)—1—nitro—benzol teljes mennyiségét tartalmazó, 1 ml térfogatú dimetil—formamidos oldatot jeges hűtés közben, majd az így kapott reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten 2 órán át és ezt kővetően szobahőmérsékleten másfél órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyhez vizet adunk, majd etil-acetáttal extrahálást végzünk. A szerves extraktumot vízzel többször mossuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 10 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és etil486 G —acetát 10:1 és 8:1 közötti térfogatarányú elegyeit használva. így 95 mg (74 %) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyúletét kapjuk olajos anyagként.
IR-spektrum (CHCI3), max cm 1
3530, 1590, 1525, 1357.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
1,83 (2H, kvintett, J=6 Hz); 2,46 (3H, szingulett); 3,61 (2H, triplett, J=6 Hz); 3,73 (2H, triplett, J=6 Hz); 4,57 (2H, szingulett); 7,25-7,6 (3H, multiplett).
2, referenciapélda
2-{(tere—Butil—dimetil—szilil—oxi)—propoxi]-metil}—2—(metil—tio)-1-nitro—benzol ml, metilén—kloriddal készült és az 1. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2-[(3—hidroxi—propoxi) —metil]-6—(metil-tio)—nitro—benzolból 1,044 g-ot (4,06 mmól) tartalmazó oldathoz hozzáadunk 927 mg (6,15 mmól) tere—butil—dimetil—szilil—kloridot, 622 mg (6,15 mmól) trietil—amint és 60 mg (0,49 mmól) 4— (N, N—dimetil-amino) —piridint. AZ így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy éjszakán át keverjük, majd ezt követően metilén—kloriddal hígítjuk. A hígítást először híg vizes sósavoldattal, majd vízzel mossuk. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 40 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és hexán 1:1,5 és 1:1 közötti térfogatarányú elegyeit használva. így 1,26 g (83 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olajos anyagként.
- 487 VZ^
IR-spektrum (CHCI3) , max cm-1:
1590, 1527, 1358.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
0,04 (6H, szingulett); 0,88 (9H, szingulett); 1,78 (2H, kvintett, J=6 Hz); 2,46 (3H, szingulett); 3,53 (2H, triplett, J=6 Hz); 3,68 (2H, triplett, J=6 Hz); 4,54 (2H, szingulett);
7,25-7,5 (3H, multiplett).
3. referenciapélda
N—[2—{[3—(tere—Butil—dimetil—szilil-oxi)—propoxi]-metil}—6—(metil—tio)—fenil]—2—(9H—xantén—9-il)—acetamid (i) 2-{ [3—(tere—Butil—dimetil-szilil—oxi)-propoxi]—metil}—6— (metil—tio)—anilin
Jeges fürdőben 20 ml, 1,25 g (3,37 mmól), a 2. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2-{(tere—butil—dimetil— szilil—oxi) —propoxi] —metil }-2— (metil-tio) —1—nitro—benzolt tartalmazó és metanollal készült oldathoz hozzáadunk 3,53 g (54 mmól) cinket és 0,5 ml ecetsavat, majd az így kapott reakcióelegyet 50 percen át keverjük és ezután etil—acetáttal hígítjuk. Ezt követően a reakcióelegyet Celite márkanevű szűrési segédanyag segítségével szűrjük, majd a kiszúrt oldhatatlan anyagot etil—acetáttal mossuk. A szúrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, majd csökkentett nyomáson közel 5 ml térfogatra betöményítjük. Ezután etil-acetáttal hígítást végzünk, majd telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldatot adagolunk. A célvegyületet megosztjuk a szerves oldószer és a nátrium-hidrogén—karbonát-oldat között. A csapadékot tartalmazó szerves fázist és a vizes fázist - ismét Celite
488
V2/ márkanevű szűrési segédanyag segítségével - szűrjük, majd a kiszúrt oldhatatlan anyagot etil—acetáttal mossuk. Ezután a szerves fázisokat egyesítjük, majd vízzel mossuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. így 1,10 g (96 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajos anyagként.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
0,04 (6H, szingulett); 0,88 (9H, szingulett); 1,89 (2H, kvintett, J=6 Hz); 2,31 (3H, szingulett); 3,51 (2H, triplett, J=6 Hz); 3,68 (2H, triplett, J=6 Hz); 4,48 (2H, szingulett);
4,9 (2H, széles szingulett); 6,60 (1H, triplett, J=7,5 Hz);
6,98 (1H, dublettek dublettje, J=7,5 és 1,5 Hz); 7,35 (1H, dublettek dublettje, J=7,5 és 1,5 Hz).
(ii) N—[2—{ [3-(terc-Butil-dimetil-szilil-oxi)-propoxi]-metil}—6— (metil—tio) —fenil] —2— (9H—xantén— 9- il) —acetamid
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 2-{[3-(terc—bútil-dimetil—szilil—oxi)—propoxi]—metil }-6- (metil—tio) —anilin teljes mennyiségét acilezzük, amikor a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk 77 %-os hozzammal olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klorid és metanol elegyéból végzett átkristályosítás után 185,5-186 °C. IR-spektrum (KBr),ff max cm-1: 3263, 1648, 1517, 1260, 1097.
NMR-spektrum (CDCI3, 60 MHz), δ p.p.m.:
0,01 (6H, szingulett); 0,84 (9H, szingulett); 1,67 (2H, kvintett, J=6 Hz); 2,30 (3H, szingulett); 2,85 (2H, dublett, J=7
- 489 Hz); 3,28 (2H, triplett, J=6 Hz); 3,63 (2H, triplett, J=6
Hz); 4,09 (2H, szingulett); 4,72 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,97,5 (11H, multiplett).
4. referenciapélda
N— [2— [ (3—Hidroxi—propoxi) —metil] —6— (metil—tio) —fenil] -9— (9H—xantén—9)—acetamid
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva a 3. referenciapéldában ismertetett módon előállított N- [2—{ [3— (tere—butil—dimetil—szil il—oxi) —propoxi] —metil}-6-(metil-tio)-fenil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamidot deszililezzük, amikor a cím szerinti vegyületet kapjuk 100 %-os hozamban olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja acetonból végzett átkristályosítás után 207-208 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3398, 1649, 1514, 1482, 1259.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,71 (2H, kvintett, J=5,5 Hz); 1,86 (1H, triplett, J=5,5 Hz); 2,37 (3H, szingulett); 2,80 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,32 (2H, triplett, J=5,5 Hz); 3,69 (2H, kvartett, J=5,5 Hz); 4,09 (2H, szingulett); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz); 7,0-7,5 (UH, multiplett) .
5. referenciapélda
Etil 5—cikloheptil—3—oxo—valerát ml, 300 mg (1,76 mmól) 3—cikloheptil-propionsavat tartalmazó, acetonitrillel készült oldathoz hozzáadunk 343 mg (2,12 mmól) karbonil—diimidazolt, majd az így kapott reakcióelegyet egy órán át 40 °C-on keverjük reakcióképes észter
- -490 '7 3ο előállítása céljából.
Ezzel egyidejűleg, de külön 4 ml, 360 mg (212 mmól) etil-kálium-malonátot tartalmazó tetrahidrofurános szuszpenzióhoz jeges fürdőben hozzáadunk 273 mg (1,06 mmól) mennyiségben magnézium—bromidból és dietil—éterből álló komplexet, majd az így kapott keveréket a jeges fürdő hőmérsékletén egy órán át és ezután szobahőmérsékleten ugyancsak egy órán át keverjük. Ezt követően a reakcióképes észtert tartalmazó acetonitriles oldatot szobahőmérsékleten 5 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk a képződött szuszpenzióhoz, mely a malonsav—monoészter magnéziumsóját tartalmazza. A cseppenkénti adagolás befejezését követően a reakcióelegyet 60 °C-on további egy órán át keverjük, majd dietil—éterrel hígítjuk. A hígítást egymás után telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal , híg sósavoldattal, vízzel és telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd az így kapott maradékot 20 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—kloridot használva. így 367 mg (87 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olajos anyagként.
IR-spektrum (önmagában),^ max cm-1:
1733, 1710, 1305, 1230, 1030.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,06-1,73 (15H, multiplett); 1,28 (3H, triplett, J=7 Hz);
2,54 (2H, triplett, J=7,5 Hz); 3,44 (2H, szingulett); 4,20 (2H, kvartett, J=7 Hz).
431
- 491 -
6. referenciapélda
2— (terc-Butil) -5- (5 -cikloheptil-3—oxo—pentil) — 1-ni tro- —benzol ml, 1,00 g (4,16 mmól), az 5. referenciapéldában ismertetett módon előállított etil 5—cikloheptil-3—oxo-valerátot tartalmazó tetrahidrofurános oldathoz hozzáadunk 454 mg (4,06 mmól) kálium-tere—butilátot, majd az így kapott reakcióelegyet 10 percen át keverjük a megfelelő káliumsó előállítása céljából. Ezt követően a reakcióelegyhez jeges fürdőben hozzáadunk 1,11 g (3,47 mmól), az 51. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2-(terc—butil)-5-(jód-metil)-l—nitro—benzolt, majd a reakcióelegyet a jeges fürdő hőmérsékletén 2 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet dietil—éterrel hígítjuk, majd vízzel mossuk. Az oldószer csökkentett nyomáson való desztillálás utján végzett eltávolítását követően a maradékot 10 ml metanolban feloldjuk, majd az oldathoz 1,73 ml 2 N vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk. Az így kapott keveréket visszafolyató hűtő alkalmazásával 4 órán át forraljuk, majd jeges fürdőben lehűtjük és elegendő mennyiségű tömény vizes sósavoldatot adunk hozzá pH-értékének 5,0-ra való beállításához. Ezután visszafolyató hűtő alkalmazásával további két órán át forralást végzünk, majd a reakcióelegyet dietil-éterrel hígítjuk, vízzel mossuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 70 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és hexán 2:1 térfogatarányú elegyét használva. így 850 mg • · ··.··· « • · · ♦ W · · • · · · ··«··»·· ·· «*·· ··· · .
- 492 (68 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olajos anyagként.
IR-spektrum (önmagában),^ max cm-1: 1703, 1525, 1362.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,06-1,23 (2H, multiplett); 1,25-1,71 (13H, multiplett); 1,38 (9H, szingulett); 2,39 (2H, triplett, J=7,5 Hz); 2,73 (2H, triplett, J=7 Hz); 2,88 (2H, triplett, J=7 Hz); 7,12 (1H, dublett, J=2 Hz); 7,26 (1H, dublettek dublettje, J=2 és 8
Hz); 7,44 (1H, dublett, J=8 Hz).
7. referenciapélda
2— (tere—Butil)-5— (5-cikloheptil—3— oxo—pentil)— anilin
Jeges fürdőben 16 ml, 847 mg (2,36 mmól), a 6. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2—(terc-butil)-5—(5-cikloheptil—3—oxo—pentil)—1—nitro—benzolt tartalmazó metanolos oldathoz hozzáadunk 3,08 g (47,1 mmól) cinkport és ezután 0,32 ml ecetsavat. Az így kapott reakcióelegyet egy órán át keverjük, majd további 0,32 ml ecetsavat adagolunk és a keverést egy órán át folytatjuk. Ezt követően a reakcióelegyet Celite márkanevű szűrési segédanyag segítségével szűrjük, majd a kiszúrt oldhatatlan anyagot etil—acetáttal mossuk. A szúrletet és a mosófolyadékot összeőntjük, majd csökkentett nyomáson közel 10 ml térfogatra bepároljuk. Ezután etil—acetáttal hígítást végzünk a célvegyületnek szerves oldószer és víz között való megosztása céljából. Az oldhatatlan anyagok eltávolítása céljából az oldatot ismét Celite márkanevű szűrési segédanyag segítségével szűrjük, majd a kiszúrt • 4 · ·
Μ7Λ
- 493 oldhatatlan részt ismét etil—acetáttal mossuk. A szerves fázist a mosófolyadékokkal egyesítjük, majd először telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal és ezután vízzel mossuk. Az oldószer csökkentett nyomáson végzett ledesztillálásakor 787 mg (100 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olajos anyagként.
IR-spektrum (önmagában) , max cm-1:
3490, 3375, 1702, 1618, 1419.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,05-1,22 (2H, multiplett); 1,23-1,71 (13H, multiplett); 1,39 (9H, szingulett); 2,39 (2H, triplett, J=7,5 Hz); 2,65-2,81 (4H, multiplett); 3,65-3,83 (2H, széles szingulett); 6,47 (1H, dublett, J=2 Hz); 6,55 (1H, dublettek dublettje, J=2 és 8 Hz); 7,14 (1H, dublett, J=8 Hz).
8. referenciapélda
1— [2— (4—Metil—fenil—szulfonil)—2— (metil—tio) —etil] —hexán
990 mg (22,7 mmól) nátrium-hidridet (55 tömeg%-os ásványolajos szuszpenzió formájában) kétszer hexánnal mosunk, majd 40 ml dimetil—formamidban szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz hozzáadunk 4,35 g (20,1 mmól) metil—tio—metil—p—tolil—szulfont, majd 5 perc elteltével 3,1 ml (22,2 mmól) ciklohexil—metil—bromidot . Az így kapott reakcióelegy hőmérsékletét ezután szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk, majd 5 órán át keverjük. Ezt követően a reakció megszakítása céljából híg vizes ammónium—klórid—oldatot adagolunk. A reakcióelegyet ezután dietil—éterrel extraháljuk, majd az extraktumot telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk és az oldószert csökken- 494 tett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 100 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 1:3 térfogatarányú elegyét használva. így 5,57 g (89 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 65-66 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
1595, 1445, 1300, 1146, 1084, 961, 816, 760.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
0,74-1,34 (5H, multiplett); 1,46 (1H, dublettek dublettjének dublettje, J=3 és 12 és 13 Hz); 1,50-1,74 (6H, multiplett);
1,92 (1H, dublettek dublettjének dublettje, J=3 és 9 és 13
Hz); 2,23 (3H, szingulett); 2,46 (3H, szingulett); 3,75 (1H, dublettek dublettje, J=3 és 12 Hz); 7,35 (2H, dublett, J=8
Hz); 7,82 (2H, dublett, J=8 Hz).
9. referenciapélda
2—(tere—Butil) —5—(3-ciklohexil-2—oxo—propil)—1—ni tro—benzol 9(i) 2—(tere—Búti1)—5—[3—ciklohexi1—2—(4-meti1—feni1—szulfonil)—2—(metil—tio)—propil]—1—nitro—benzol ml, 1,73 g (5,52 mmó), a 8. referenciapéldában ismertetett módon előállított 1—[2—(4—metil—fenil—szulfonil)—2-(metil-tio)-etil]-hexánt tartalmazó és -78 °C-on tartott tetrahidrofurános oldathoz 5 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 3,45 ml (5,52 mmól) , hexánnal készült 1,6 mólos butil—lítium-oldatot, majd 15 perc elteltével cseppenként beadagolunk 12 ml, 1,68 g (5,26 mmól), az 51. referenciapéldáμίΓ
- 495 bán ismertetett módon előállított 5—(jód—metil)-2-(terc-butil)—1—nitro—benzolt tartalmazó dimetil—formamidos oldatot. A reakcióelegy hőmérsékletét szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk, majd ezt követően 1 óra és 20 percen át keverjük. Ezután a reakció megszakítása céljából híg vizes ammónium-klorid-oldatot adagolunk. A célvegyület megosztása céljából vizet és dietil—étert adagolunk a reakcióelegyhez. Ezt követően a szerves fázist elválasztjuk, majd telített vizes nátrium-klorid—oldatot adunk hozzá. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, amikor a lépés címadó vegyületét kapjuk. Tekintettel arra, hogy ez a vegyület nem stabil, a következő lépésben további tisztítás nélkül használjuk fel.
9(ii) 2—(tere—Butil)—5—(3—ciklohexil—2—oxo—propil)—1-nitro—benzol
A fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 2— (tere—butil) —5— [3—ciklohexil—2— (4—metil—fenil—szül fonil) -2 -(metil-tio)-propil]-1-nitro-benzol teljes mennyiségét feloldjuk 50 ml metanolban, majd a kapott oldathoz 5 ml tömény vizes sósavoldatot adagolunk. Az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 2 órán át forraljuk, majd ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot feloldjuk dietil—éterben, majd az így kapott oldatot egymás után vízzel, telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát-oldattal, vízzel és telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a kapott maradékot 150 g szilikagélen ősz- -496 lopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 1:5 térfogatarányú elegyét használva, így 1,20 g (73 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olajos anyagként.
IR-spektrum (KBr), ff max cm-1:
1717, 1532, 1449, 1370, 814.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,83-0,98 (2H, multiplett); 1,04-1,46 (3H, multiplett); 1,39 (9H, szingulett); 1,59-1,73 (SH, multiplett); 1,76-1,92 (1H, multiplett); 2,35 (2H, dublett, J=7 Hz); 3,67 (2H, szingulett); 7,14 (1H, dublett, J=2 Hz); 7,26 (1H, dublettek dublettje, J=2 és 8 Hz); 7,50 (1H, dublett, J=8 Hz).
10. referenciapélda
5- [3-Ciklohexil-2— (terc-butil-dimetil-szilil—oxi)-propil] -2 -(terc-butil)—1-nitro-benzol
10(i) 5— (3—Ciklohexil-2—hidroxi—propil)-2—(tere—butil)—1-nitro-benzol
A 22. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,70 g (5,36 mmól), a 9. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2—(tere—butil)—5—(3—ciklohexil—2-oxo—propil)—1—nitro-benzolt használva 1,74 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajos anyagként. Ezt a terméket felhasználjuk a következő lépésben további tisztítás nélkül.
IR-spektrum (folyadékfilm), y max cm-1:
3560, 3410, 1532, 1449, 1368, 812.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
···· ·· · · · ·*···· i • · ··«·» • · · · ···» a··* • · ··»· «1« · · μΊ>
- 497 0,80-1,04 (2H, multiplett); 1,07-1,55 (6H, multiplett); 1,39 (9H, szingulett); 1,61-1,83 (5H, multiplett); 2,64 (1H, dublettek dublettje, J=8 és 14 Hz); 2,78 (1H, dublettek dublettje, J=4 és 14 Hz); 3,89-4,00 (1H, multiplett); 7,18 (1H, dublett, J=2 Hz); 7,30 (1H, dublettek dublettje, J=2 és 8
Hz); 7,47 (1H, dublett, J=8 Hz).
(ii) 5-[3—Ciklohexil—2—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi)—propil] —2— (tere—butil) —1—ni tro—benzol ml, a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 5— (3—ciklohexil—2—hidroxi—propil) —2— (tere—butil) —1—nit ro—benzolból 1,74 g-ot tartalmazó dimetil—formamidos oldathoz hozzáadunk 973 mg (6,46 mól) terc-butil—dimetil—szilil—kloridot, 0,90 ml (6,46 mmól) trietil-amint és 67 mg (0,55 mmól) 4—(N,N—dimetil—amino)—piridint. Az így kapott reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten egy óra és 20 percen át, majd 40 °C-on 2,5 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet vízbe öntjük, majd a vizes elegyet hexán és etil-acetát 3:1 térfogatarányú elegyével extraháljuk. A kapott szerves fázist egymás után híg vizes sósavoldattal, vízzel, híg vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal és végül telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a kapott maradékot 75 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként dietil—éter és hexán 1:9 térfogatarányú elegyét használva. így 2,22 g (a két lépés együttes hozama 96 %) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk olajos anyagként.
···· 9· * « · ·····« φ . · · ·*··· • · · · ···· ···* ·· ··«· «·» · ,
- 498 IR-spektrum (folyadékfilm), /ff max cm-1:
1534, 1368, 1254, 1067, 835.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
-0,26 (3H, szingulett); -0,05 (3H, szingulett); 0,78-0,97 (2H, multiplett); 0,81 (9H, szingulett); 1,10-1,40 (6H, multiplett); 1,38 (9H, szingulett); 1,62-1,75 (SH, multiplett);
2,60 (1H, dublettek dublettje, J=7 és 13 Hz); 2,78 (1H, dublettek dublettje, J=5 és 13 Hz); 3,85-3,94 (1H, multiplett); 7,12 (1H, dublett, J=2 Hz); 7,23 (1H, dublettek dublettje,
J=2 és 8 Hz); 7,42 (1H, dublett, J=8 Hz).
11, referenciapélda
N-{2—(tere—Búti1)—5—[ 3—c iklohexi1—2—(terc-but i1 - dime t i1-s z i -
I i 1—oxi—propil) —feni 1 ] -2- (9H—xantén—9-i 1) —acetamid
II (i) 2-(terc-Butil) —5— [3—ciklohexil-2—( tere—butil—dimetil - —szi Ül—oxi)—propil] —anilin
A 7. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 10. referenciapéldában ismertetett módon előállított 5—[3—ciklohexil—2—(terc—butil—dimetil—szilil—oxi)—propil] —2—(tere—butil) —1—nitro—benzolt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk olajos anyagként.
ll(ii) N-{2— (terc-Butil) —5— [3—ciklohexi 1-2-(tere—búti 1-dimeti1—s z i1i1—oxi)-propil]—fenil}—2— (9H—xantén-9—i1)—acetamid
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló acilezési módszert alkalmazva, de kiindulási anyagként a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 2—(tere—butil)—5—[3-cik• » · · » · · • · · · ···· w··· ·· ···· »·· · ·
- ^99 lohexil—2—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi)—propil]—anilint használva a 21. példában említett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja diizopropil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 148-150 °C. Mindkét lépés hozama kvantitatív.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
3232, 1641, 1533, 1482, 1458, 1256, 759. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
-0,37 (0,6H, szingulett); -0,20 (2,4H, szingulett); -0,10 (0,6H, szingulett); -0,02 (2,4H, szingulett); 0,75-0,97 (2H, multiplett); 0,78 (1,8H, szingulett); 0,82 (7,2H, szingulett); 1,06-1,47 (6H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett);
1,60-1,77 (5H, multiplett); 2,37-2,76 (4H, multiplett); 3,682,76 (0,2H, multiplett); 3,92 (0,8H, kvintett, J=6 Hz); 4,75 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,90-7,41 (UH, multiplett).
12. referenciapélda
2— (tere—Butil) -5- (hidroxi—metil) —1—ni tro—benzol ml, 6,0 g (26, 9 mmól) 4—(terc-butil)—3—nitro—benzoesavat és 3,12 g (30,9 mmól) trietil—amint tartalmazó tetrahidrofurános oldathoz jeges hűtés közben 10 perc leforgása alatt hozzáadunk 10 ml, 3,12 g (29,8 mmól) etil klór—forrniátot tartalmazó tetrahidrofurános oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten 45 percen át keverjük. Ezt követően Celite márkanevű szűrési segédanyag segítségével szűrést végzünk, majd a kiszúrt csapadékot tetrahidrofuránnal mossuk. A szúrletet és a mosófolyadékot egyesít- 500 jük, majd az így kapott oldatot cseppenként hozzáadjuk 40 ml tetrahidrofurán és 40 ml víz 3,76 g (9,95 mmól) nátrium—bór-hidridet tartalmazó elegyéhez 25 perc leforgása alatt jeges hútés közben. Ezt követően a reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük. Ezután csökkentett nyomáson végzett desztillálással a lehető legnagyobb mennyiségű tetrahidrof uránt eltávolítjuk, majd a kapott maradékot dietil—éter és víz között megosztjuk. A terméket ezután a vizes fázisból dietil-éterrel extraháljuk, majd a szerves fázisokat egyesítjük, ezután kétszer vízzel és egyszer telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. Az így kapott maradékot 100 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil—acetát és hexán 20:80 és 30:70 közötti térfogatarányú elegyeit használva. így 5,24 g (93 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olajos anyagként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,40 (9H, szingulett); 4,69 (2H, dublett, J=5 Hz); 7,33 (1H, szingulett); 7,41 (1H, dublett, J=9,5 Hz); 7,53 (1H, dublett, J=9,5 Hz).
13. referenciapélda
2— (tere—Bút i 1) —5— (tér c—bút i 1—dimeti1—s z i 1 i 1—oxi) —met i 1—1 —nitro—benzol ml, 5,24 g (25,0 mmól), a 12. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2-(terc-butil)-5-(hidroxi-metil) - 501 —1—nitro-benzolt tartalmazó metilén—kloridos oldathoz hozzáadunk 4,15 g (27,5 mmól) tere—butil—dimetil—szilil—kloridot, 3,85 ml (27,6 mmól) trietil-amint és 815 mg (0,503 mmól) 4-(N,N-dimetil-amino)-piridint jeges fürdőben. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegedni hagyjuk, majd 40 percen át keverjük. Ezután a reakcióelegyet hexán és dietil—éter 1:1 térfogatarányú elegyével hígítjuk, majd egymás után vízzel, híg vizes sósavoldattal, ismét vízzel, telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal és végül telített vizes nátrium—klorid-oldattal mossuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a kapott maradékot 100 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és hexán 1:1 térfogatarányú elegyét használva. így 8,04 g (99 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olajos anyagként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,09 (6H, szingulett); 0,93 (9H, szingulett); 1,38 (9H, szingulett); 4,69 (2H, szingulett); 7,2-7,6 (3H, multiplett).
14. referenciapélda
N— [2- (tere—Butil) —5— (hidroxi-metil) -fenil] —2— (9H—xantén-9—il) —acetamid (i) 2-(tere—Butil)-5— (tere—butil-dimetil—szilil—oxi-metil) —anilin
A 7. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 13. referenciapél- 5Ό2 dában ismertetett módon előállított 2—(tere—butil)-5—(2—tercbutil-dimetil—szilil-oxi-metil)—1-nitro-benzolt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk 100 %-os hozammal olajos anyagként.
14(ii) N-[2-(terc-Butil)-5-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi-metil)-fenil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamid
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 2-(terc-butil)-5-(terc-butil-dimetil—szilil—oxi—metil)—anilint használva a lépés címadó vegyületét kapjuk 84 %-os hozammal kristályok alakjában.
14(iii) N—[2—(tere—Butil)—5—(hidroxi—metil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (ii) lépésben ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(tere—butil—dimetil-szilil—oxi—metil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk 100 %-os hozammal olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 137-138 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
1664, 1541, 1478, 1460, 1250.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), ö p.p.m.:
1,17 (9Η, szingulett); 2,41 (2/5Η, széles dublett, J=7 Hz);
- -583 2,71 (8/SH, dublett, J=7 Hz); 4,35-4,45 (2/5H, széles szingulett); 4,66 (8/5H, szingulett); 4,73 (1H, triplett, J=7 Hz);
7,05-7,55 (UH, multiplett).
15. referenciapélda
N— [2—(tere—Butil)—5—(formil—fenil] —2—(9H—xantén-9-il) —acetamid ml, 1,06 g (4,92 mmól) piridinium-klór—kromátot tartalmazó metilén—kloridos szuszpenzióhoz hozzáadunk 1,24 g (3,08 mmól), a 14. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[2-(terc-butil)-5-(hidroxi-metil)-fenil]-2-(9H—xantén-9—il)— acetamidot, majd az így kapott reakcióelegyet 1,75 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet dietil—éterrel hígítjuk, majd 50 ml Florisil márkanevű abszorbenst tartalmazó oszlopon átszűrjük, az eluálást metilén—klorid és dietil-éter 1:1 térfogatarányú elegyével végezve. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot 50 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként e célra dietil-éter és metilén—klorid 1:9 térfogatarányú elegyét használva, amikor kis mennyiségű szennyeződést tartalmazó termék-frakciót kapunk. Ennek bepárlása után a maradékot etil-acetát és hexán elegyéből átkristályosítjuk, amikor 442 mg mennyiségben a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 172,5-174 °C. Az anyalugokat bepároljuk, majd 100 g szilikagélen oszlopkromatografálásnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 4:6 térfogatarányú ele'VV
- 504 gyét használva. így további 643 mg cím szerinti vegyületet kapunk. Az ősszhozam 88 %.
IR-spektrum (KBr),max cm-1:
1702, 1642, 1482, 1459, 1260, 760.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,21 (9H, szingulett); 2,74 (2H, dublett, J=7 Hz); 4,75 (1H, triplett, J=7 Hz); 7,07-7,15 (4H, multiplett); 7,21-7,29 (2H, multiplett); 7,39 (2H, dublettek dublettje, J=2 és 8 Hz);
7,49 (1H, dublett, J=8 Hz); 7,66 (1H, dublettek dublettje,
J=2 és 8 Hz); 8,08 (1H, széles szingulett); 9,98 (1H, szingulett) .
16. referenciapélda
N— [2— (tere—Butil)—5—formil—fenil] —2— (9H—xantén-9-il) —acetamid
153 mg (3,51 mmól) nátrium-hidridet (55 tömeg%-os ásványolajos szuszpenzió formájában) kétszer hexánnal mosunk, majd 5 ml dimetil-f ormamidot adunk hozzá. Az így kapott szuszpenziót jeges fürdőben lehűtjük, majd hozzáadunk 1 ml, 673 mg (3,00 mmól) etil 2—dietoxi-foszforil—acetátot tartalmazó dimetil—formamidos oldatot. Amikor a habzás befejeződött, a reakcióelegyet szobahőmérsékleten további 40 percen át keverjük, majd jeges fürdőben ismét lehűtjük, és 5 perc leforgása alatt hozzáadunk 1,0 g (2,5 mmól), a 15. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-[2—(terc—butil)—5—(formil—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot. Az ekkor kapott reakcióelegyet jeges fürdő hőmérsékletén 20 percen át, majd szobahőmérsékleten 10 percen át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet dietil—éterrel hígítjuk, ezután először híg ί
- 5Ü5 vizes sósavoldattal, majd vízzel mossuk, végül az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot metilén-klorid, dietil-éter és hexán elegyéból átkristályosítjuk, amikor 804 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 180-181 °C olvadáspontú kristályok alakjában. Az anyalugokat bepároljuk, majd a maradékot ugyanabból az oldószerelegyból átkristályosítjuk, további 263 mg célvegyületet kapva. így összesen 1,067 g (90 %) mennyiségben kapjuk a cím szerinti vegyületet
IR-spektrum (KBr), ff max cm-1:
3235, 1711, 1645, 1523, 1480, 1458, 1257, 1176, 756.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,18 (9H, szingulett); 1,36 (3H, triplett, J=7 Hz); 2,33-2,46 (0,4H, multiplett); 2,72 (1,6H, dublett, J=7 Hz); 4,28 (2H, kvartett, J=7 Hz); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,42 (1H, dublett, J=16 Hz); 7,03-7,45 (10H, multiplett); 7,63 (1H, dublett, J=16 Hz); 7,70 (1H, szingulett).
17. referenciapélda
N— [2— (tere—Butil) —5— (2—etoxi—karbonil—etil) —fenil] —2— (9H—xantén—9—il)—acetamid
A 8. példában ismertetett katalitikus redukciós módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott említett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 16. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil ) —5—f ormil—f enil ] —2— (9H—xantén-9—il) —acetamidot használva 95 %-os hozammal a cím szerinti vegyületet állíthatjuk elő olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén• ·
- 506 -klorid és dietil—éter elegyéből végzett átkristályosítás után 160,5-161,5 °C.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
3223, 1736, 1640, 1539, 1481, 1261, 1192, 760.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,16 (9H, szingulett); 1,26 (3H, triplett, J=7 Hz); 2,35-2,50 (1H, multiplett); 2,58-2,75 (3,5H, multiplett); 2,86-2,98 (1,5H, multiplett); 4,16 (2H, kvartett, J=7 Hz); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,91-7,45 (11H, multiplett).
18. referenciapélda
N- [2— (tere—Butil) —5— (3—hidroxi—propil) —fenil] —2— (9H-xantén—9 -il)—acetamid ml, 702 mg (1,49 mmól), a 14. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(terc-butil)-5—(2—etoxi—karbonil—etil) —fenil] —2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot tartalmazó és előzetesen -78 °C-ra lehűtött tetrahidrofurános oldathoz 10 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 5,96 ml (5,96 mmól), hexánnal készül 1 mólos diizobutil-aluminium—hidrid—oldatot, majd a reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten 75 percen át és ezután szobahőmérsékleten 45 percen át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet híg vizes sósavoldat és jég keverékébe öntjük, majd dietil-éterrel extrahálást végzünk. A szerves extraktumot vízzel mossuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 30 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és etil—acetát 5:4 térfogatarányú elegyét használva. így 427
- ^ύ'7 mg (67 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek metilén-klorid és dietil-éter elegyéból végzett átkristályosítás után 185-186 °C-on olvadnak .
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3417, 3212, 1659, 1530, 1481, 1457, 1254, 765, 757. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,16 (9H, szingulett); 1,67-1,98 (2H, multiplett); 2,33-2,53 (1H, multiplett); 2,61-2,76 (3H, multiplett); 3,53-3,75 (2H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,92-7,46 (UH, multiplett).
19. referenciapélda
N—[2—(tere—Butil)-5—(3—oxo—propil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid ml, 126 mg (0,99 mmól) oxalil—kloridot tartalmazó és előzetesen -78 °C-ra lehűtött metilén—kloridos oldathoz 5 perc leforgása alatt hozzáadunk 2 ml, 155 mg (1,98 mmól) dimetil—szulf oxidot tartalmazó metilén—kloridos oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten 5 percen át keverjük. Ezt követően a reakcióélégyhez hozzáadunk 15 ml, 354 mg (0,825 mmól), a 18. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(3—hidroxi—propil)—fenil]—2— (9H—xantén—9—il)—acetamidot tartalmazó metilén-kloridos oldatot, majd ugyanezen a hőmérsékleten a kapott reakcióelegyet további 15 percen át keverjük. Ezt követően 501 mg (4,95 mmól) trietil-amint adagolunk, majd ismét -78 °C-on 5 percen át keverést végzünk. Ezután a reakcióelegyet szobahő- -50 8 mérsékletre melegedni hagyjuk, majd dietil-éterrel hígítjuk, ezt követően pedig először híg vizes sósavoldattal, majd vízzel mossuk. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a kapott maradékot 20 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és etil-acetát 100:5 térfogatarányú elegyét használva. így 310 mg (88 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klorid és dietil—éter elegyéből végzett átkristályosítás után 176-177 °C.
IR-spektrum (KBr), -p max cm-1:
3230, 1729, 1641, 1534, 1481, 1458, 1260, 759.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,16 (9H, szingulett); 2,36-3,00 (6H, multiplett); 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,92-7,45 (11H, multiplett); 9,84 (1H, szingulett).
20, referenciapélda
N—[(9H—Xantén—9—il)-metil]—Ν'-{2—(tere—butil)-5—[4—ciklohexil—3— (tere—búti1—dimeti1—s z i1i1—oxi)—butil]—feni1}—karbamid
240 mg (1,00 mmól) 2—(9H—xantén—9—il)—ecet sav, 275 mg (1,00 mmól) difenil-foszforil—azid és 139 μΐ (1,00 mmól) trietil-amin 3 ml benzollal készült oldatát visszafolyató hűtő alkalmazásával keverés közben 2,5 órán át forraljuk, majd hozzáadjuk 459 mg (1,10 mmól) 2—(terc-butil)—5—[4—ciklohexil—3— (tere—butil—dimetil—szilil—oxi) —butil] —anilin 0,5 ml benzollal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet vissza- 509 folyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk, majd ezt követően etil—acetáttal hígítjuk. A hígítást egymás után híg vizes sósavoldattal, vízzel, telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát—oldattal és telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 25 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és etil-acetát 95:5 térfogatarányú elegyét használva. így 414 mg (65 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3341, 2953, 2926, 2854, 1637, 1561, 1481, 1458, 1256, 1075,
835, 755.
21. referenciapélda
2- (1-Fenil-ciklopentil) -ecetsav
21(i) (1—Fenil—ciklopentil)—metanol
Jeges hűtés közben 344 mg (9,06 mmól) lítium—aluminium—hidrid 20 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához 20 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk 1,15 g (6,04 mmó) 1—fenil—ciklopentil—karbonsav 10 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet 60 °C-on 30 percen át keverjük. Ezt kővetően a reakcióelegyet jeges fürdőben ismét lehűtjük, majd egymás után hozzáadunk 0,3 ml vizet, 10 ml 2 N vizes nátrium—hidroxid—oldatot és ismét 1 ml vizet. Ezt követően az így kapott keveréket dietil—éterrel hígítjuk. Az ekkor megjelenő fehér szinú géles anyagot kiszűrjük, majd
- -510 a szúrletet egymás után vízzel, telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal és telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes nátrium-szulfát fölött megszárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 50 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—kloridot használva. így 1,06 g (99 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen kristályok alakjában.
IR-spektrum (KBr) , ff max cm-1:
3310, 2952, 2929, 2873, 1496, 1446, 1059, 1032, 766, 699,
567.
(ii) (1—Fenil—ciklopentil)-metil-metán—szulfonát
Jégből és sóból álló fürdőben való hűtés közben 1,00 g (5,67 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított (1—fenil—ciki opentil)-metanol 18 ml metilén-kloriddal készült oldatához hozzáadunk 659 mg (6,07 mmól) metán—szulfonil—kloridot és ezután 838 μΐ (6,01 mmól) trietil—amint. Az így kapott reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd dietil—éterrel hígítjuk. A hígítást egymás után 2 N vizes sósavoldattal, vízzel, telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal és telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert ledesztilláljuk. így 1,44 g (100 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen kristályok alakjában.
IR-spektrum (KBr), ff max cm-1:
1Γή
- Fi i 2959, 2943, 2874, 1337, 1180, 1166, 975, 960, 853, 845, 770,
750, 702, 526, 505.
21(iii) (l-Fenil-ciklopentil)-metil-jodid
1,00 g (3,93 mmól), a fenti (ii) lépésben' ismertetett módon előállított (1—fenil—ciklopentil)—metil—metán-szulfonát 10 ml metil—izobutil-ketonnal készült oldatához hozzáadunk 5,00 g (33,3 mmól) nátrium—jodidot, majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 18 órán át forraljuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot dietil—éter és víz között megosztjuk. A szerves fázist vízzel, telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és végül telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk, vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 50 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és hexán 1:1 térfogatarányú elegyét használva. így 504 mg (45 %) mennyiségben a lépés címadó vegyűletét kapjuk olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
2956, 2872, 1496, 1446, 1210, 1186, 760, 699, 546.
(iv) 2—(1—Fenil—ciklopentil)—xnetil—1,3—ditián
Keverés közben 126 mg (1,05 mmól) 1,3-ditián 1,5 ml tetrahidrofurán és 720 μΐ hexametil—foszforsav—triamid elegyével készült oldatához —78 °C-on cseppenként hozzáadunk 720 μΐ, hexánnal készült 1,6 mólos butil—lítium—oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet 10 percen át keverjük jégből és sóból • · · ·
ΜΤ 2
- -512 álló fürdőben való hűtés közben. Ezt követően a reakcióelegyhez —78 °C-on cseppenként hozzáadjuk 200 mg (0,699 mmól), a fenti (iii) lépésben ismertetett módon előállított (1-fenil-ciklopentil)—metil—jodid 1 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet jégből és sóból álló fürdőben való hűtés közben 20 percen át keverjük. Ezután a reakció megszakítása céljából telített vizes ammónium—klórid—oldatot adagounk, majd dietil-éterrel extrahálást végzünk. Az extraktumot telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 15 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként hexán és metilén—klorid 3:2 térfogatarányú elegyét használva. így 100 mg (51 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen, hab-szerű anyagként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,57-2,10 (12H, multiplett); 2,61-2,85 (4H, multiplett); 3,58 (1H, triplett, J=5,9 Hz); 7,18-7,37 (SH, multiplett).
21(v) 2—(1—Fenil—ciklopentil)—acetaldehid mg (0,323 mmól), a fenti (iv) lépésben ismertetett módon előállított 2—(1—fenil—ciklopentil)—metil—1,3—ditián 4 ml acetonitril és 0,6 ml víz elegyével készült szuszpenziójához hozzáadunk 263 mg (0,969 mmól) higany(II)-klóridőt és 129 mg (1,29 mmól) kalcium-karbonátot, majd az így kapott reakcióelegyet 90 °C-on három órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet lehűtjük, majd etil—acetáttal hígítjuk. Az oldhatatlan anyagokat a hígított elegyből Célite márkanevű • «
- 513 szűrési segédanyag segítségével kiszűrjük. Ezt követően a szúrletet 1 mólos vizes nátrium-acetát—oldattal, telített vizes ammónium—klorid—oldattal és végül telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, a szerves fázist vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 5 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—kloridot használva. így 58,4 mg (96 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk habszerú anyagként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,76-1,99 (8H, multiplett); 2,64 (2H, dublett, J=3,3 Hz) ;
7,18-7,34 (5H, multiplett); 9,43 (1H, triplett, J=3,3 Hz).
21(vi) 2—(1—Fenil-ciklopentil)—ecetsav
Szobahőmérsékleten 58,4 mg (0,310 mmól), a fenti (v) lépésben ismertetett módon előállított 2—(1—fenil—ciklopentil)—acetaldehid 1 ml tere—butanollal készült oldatához hozzáadunk 1 ml, 39 mg (0,402 mól) szulfaminsavat tartalmazó vizes oldatot és ezután 1 ml, 37,6 mg (0,416 mmól) nátrium—kloritot tartalmazó vizes oldatot cseppenként, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy órán át keverjük és ezután metilén—kloriddal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. Az ekkor kapott színtelen kristályokat etil—acetát és hexán elegyéből átkristályosítjuk, amikor 57 mg (90 fc) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kap'j rV
- -514 juk lemezes kristályok alakjában.
IR-spektrum (KBr), y max cm-1:
2967, 2945, 2869, 1706, 1426, 1400, 1204, 1195, 924, 911,
773, 698.
22. referenciapélda
N— [ (1-Fenil-ciklopentil) —metil-N' -{2- (terc-butil) -5- [3— (terc—bu t i 1—dime t i 1—s z i 1 i 1—oxi) —4—c iklohexi 1-bu t i 1]—f eni1}—karb amid
A 20. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 21. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2—(1—fenil—ciklopentil)—ecetsavat használva a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen hab-szerú anyagként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,59 (6H, szingulett); 0,92 (9H, szingulett); 1,17-1,93 (23H, multiplett); 1,27 (9H, szingulett); 2,39-2,62 (2H, multiplett); 3,31 (2H, dublett, J=5 Hz); 3,80-3,82 (1H, multiplett); 5,74 (1H, szingulett); 6,84-7,28 (8H, multiplett).
23. referenciapélda (R) —N—{ 2— (tere—Butil)— 5— [4—ciklohexil—3— (tere—butil—dimetil —szilil—oxi) —butil] —fenil}—2— (9H—xantén—9—il) —acetamid 23 (i) (S)-2-Ciklohexil—1—(benzil-oxi-metil)-etanol
-75 °C-on 1,90 g (9,98 mmól) réz(I)—jodid 50 ml tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához 10 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk 9,79 g (60,0 mmól) ciklohexil—bromidból és 1,46 g (60,0 mmól) fémmagnéziumból előállított ♦ ·· ·
Β · • ·
- S15 Grignard-reagens 85 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet 10 percen át állni hagyjuk és ezután 15 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk 8,21 g (50,0 mmól) (S)-benzil-oxi-metil—oxirán { [a]p = +4,82° (c=l, toluol)} 2 0 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet ezután ugyanezen a hőmérsékleten 3 órán át, majd 0 °C-on 30 percen át keverjük. Ezt követően a reakciót megszakítjuk telített vizes ammónium—klorid—oldat adagolása útján, majd a reakcióélégyhez 20 ml tömény ammónium-hidroxid—oldatot keverük, ezt követően pedig dietil—éterrel extrahálást végzünk. Az extraktumot telített vizes ammónium-klorid—oldattal, telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal és végül telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk, vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 250 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil—acetát és metilén—klorid 1:4 térfogatarányú elegyét használva. így 10,0 g (82 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
3460, 1451, 1364, 1102, 1048, 1028, 737, 699.
[tt]D 25=-0,84° (c=l,78, CHC13) (ii) (S)—3—(Benzil—oxi)—2—(tere—butil—dimetil—szilil-oxi- —propil)—ciklohexán
A 10. referenciapélda (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyi>» ·♦
- -5-16 séghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított (S)—2-ciklohexil-l-(benzil—oxi-metil)-etanolt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk 100 %-os hozammal olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), ff max cm-1:
1451, 1362, 1252, 1125, 1028, 970, 835, 776. [a]D 25=-17,4° (c=l,22, CHC13)
23(iii) (S)—2—(tere—Butil—dimetil—szilil—oxi)—3-ciklohexil—propanol
Hidrogéngáz-áramban 580 mg 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében 3,46 g (9,55 mmól) , a fenti (ii) lépésben ismertetett módon előállított (S) — 3-(benzil—oxi) —2— (tere—butil—dimetil—szilil—oxi—propil) —ciklohexán 50 ml etanollal készült oldatát egy óra és 20 percen át intenzíven keverjük, majd ezt követően szűrjük és a katalizátort etanollal mossuk. A szúrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 180 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 1:4 térfogatarányú elegyét használva. így 2,54 g (98 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen olajként IR-spektrum (folyadékfilm), ff max cm-1: 3400, 1449, 1254, 1080, 969, 837, 776.
[a]D 25=+3,6° (c=l,02, CHCI3)
23(iv) (S)-2-(terc-Butil-dimetil-szilil-oxi)-3-ciklohexil—propánéi • 1 ·
- 5-17 A?
-78 °C-on 1,0 ml (11,5 mmól) oxalil—klorid 20 ml metilén-kloriddal készült oldatához 2 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 1,5 mg (21,1 mmól) dimetil-szulfoxidot, majd az így kapott keveréket 10 percen át állni hagyjuk és ezután 5 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk 2,54 g (9,32 mmól), a fenti (iii) lépésben ismertetett módon előállított (S) —2— (tere—butil—dimetil—szilil—oxi) —3—ciklohexil—propanol 12 ml metilén—kloriddal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet ezután ugyanezen a hőmérsékleten 20 percen át keverjük, majd 6,5 ml (46,6 mmól) trietil-amint adunk hozzá. A reakcióelegyet ezután 7 percen át állni hagyjuk, majd a hűtő fürdőt eltávolítjuk. További 10 perc elteltével a reakciót megszakítjuk vizes ammónium—klorid—oldat adagolása útján. Ezt követően a reakcióelegyet dietil—éterrel extraháljuk, majd az extraktumot kétszer vízzel és egyszer telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. így 2,55 g (100 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
1738, 1472, 1449, 1256, 1115, 1007, 940, 839, 778.
(v) (S)—2—(terc-Butil)—5—[3—(tere—butil—dimetil—szilil- —oxi)— 4—ciklohexil-1—butenil] —1—ni tro—benzol
-78 °C-on 5,04 g (8,67 mmól), az 52. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4—tere—butil—3—nitro-fenil)—metil—trifenil—foszfónium—jodid 80 ml tetrahidrofuránnal ké• · » ·· «*«··· t • · t · « · « * · « · ··«· »··· ·· ···« »*· « «
- 518 szült szuszpenziójához 20 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 8,6 ml (8,6 mmól), tetrahidrofuránnal készült 1,0 mólos nátrium—hexametil-diszilazid—oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet egy órán át állni hagyjuk. Ezt követően a reakcióelegyhez egyszerre hozzáadjuk 2,33 g (8,61 mmól), a fenti (iv) lépésben ismertetett módon előállított (S)-2— (tere—butil—dimetil—szilil-oxi)—3—ciklohexil—propanál 7 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten egy órán át keverjük. Ezt követően a hűtő fürdőt eltávolítjuk, majd a reakcióelegyet további 4 órán át keverjük. Ezután a reakciót megszakítjuk telített vizes ammónium-klorid—oldat adagolása útján, majd a reakcióelegyet etil—acetát és hexán 1:3 térfogatarányú elegyével extraháljuk. Az extraktumot vízzel, majd telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk, vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 150 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként dietil—éter és hexán 1:19 térfogatarányú elegyét használva. A kis mennyiségű szennyeződést tartalmazó frakciókat ismételten oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá 150 g szilikagélen, eluálószerként metilén—klorid és hexán 1:4 térfogatarányú elegyét használva. így 2,78 g (72 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen olajként .
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
1534, 1368, 1254, 1096, 1073, 1003, 970, 938, 837, 776.
• · · · · · · • · · ♦ ···· ···» • · ··«* ··· · ·
- 51-9 23(vi) (R)—2—(tere—Butil)—5—[3—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi) —4—ciklohexil—butil] —1—ni tro—benzol
Hidrogéngáz—áramban 303 mg 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében 0 °C-on 2,75 g (6,17 mmól), a fenti (v) lépésben ismertetett módon előállított (S)— 2— (tere—butil)— 5— [3-(terc—butil—dimetil—szilil—oxi) —4—ciklohexil—1—butenil ]—1—ni tro—benzol 30 ml dietil—éterrel készült oldatát 20 percen át keverjük, majd ezt követően a reakcióelegyet a fenti (iii) lépésben ismertetett módszerhez hasonló módon feldolgozzuk. így 2,65 g (96 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen olajként. IR-spektrum (folyadékfilm) , max cm-1:
1532, 1472, 1449, 1368, 1254, 1077, 1024, 1005, 978, 835,
774 .
[a]D 22=-4,4° (c=l,46, CHC13) (vii) (R) —N—(2— (tere—Butil)—5-[4—ciklohexil—3— (tere—butil —dimetil—szilil—oxi) —butil] —fenil}—2—(9H—xantén—9—il) —acetamid
A 3. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon a fenti (vi) lépésben ismertetett módon előállított (R) —2— (tere—butil) —5— [3— (tere—butil—dimetil-szilil—oxi) —4-ciklohexil-butil]-1-nitro—benzolt anilin-származékká alakítjuk, majd az utóbbit a 21. példában ismertetett módon acilezzük. így 94 %-os hozammal a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 173-174,5 °C.
····
- 8-20 ’·(βθ
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3460, 1640, 1538, 1482, 1459, 1256, 1079, 835, 758.
[a]d25=-5'9° (C=l,14, CHC13)
24. referenciapélda (S) —2— (terc-Butil)-5— [3— (benzi 1—oxi) —4-ciklohexi 1—buti 1 ] —anilin (i) (R)—2— (tere—Butil)—5— (3—hidroxi—4—ciklohexil—butil)—1—nitro—benzol
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 23. referenciapélda (vi) lépésében ismertetett módon előállított (R)—2—(tere—butil)—5— [3— (tere—butil—dimetil—szilil—oxi) —4—ciklohexil—butil] -1—nitro—benzolt használva 98 %-os hozammal a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
3360, 1532, 1449, 1368, 1254, 1063, 1048, 834, 810.
[a]D 25 =+5,0° (c=1,19, CHCI3)
24(ii) (S)—2—(tere—Butil)—5—[3— (benzil—oxi)—4—ciklohexil—butil]—1—nitro—benzol
Jeges hűtés közben 1,16 g (3,48 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított (R)—2—(tere—butil)—5—(3-hidroxi-4—ciklohexil—butil)—1—nitro—benzol, 1,10 g (4,21 mmól) trifenil—foszfin és 512 mg (4,19 mmól) benzoesav 12 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát 5 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk 734 mg (4,21 mmól) dietil azo—dikarboxilát 5 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához, majd az
- 521 V£>f így kapott reakcióelegyet fokozatosan szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk. Ezt követően a reakcióelegyet 12 órán át keverjük, majd etil—acetáttal hígítjuk. A hígítást egymás után telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk, a szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 150 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként dietil—éter és hexán 1:9 térfogatarányú elegyét használva. így 1,19 g (78 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olaj formájában.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm 1;
1715, 1532, 1451, 1368, 1273, 1113, 1069, 1026, 712. [a]D22=_8/1o (c=l,54, CHC13) (iii) (S) —2— (tere—Butil)—5—[3-(benzil—oxi)—4—ciklohexil —butil]—anilin
A 3. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (ii) lépésben ismertetett módon előállított (S)—2—(terc-butil)—5—[3— (benzil—oxi)—4—ciklohexil—butil]—1—nitro-benzolt használva a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk nyers termékként. Ezt további tisztítás nélkül felhasználjuk egy következő reakcióban.
25. referenciapélda (R) —1—2—{4— (terc-Butil) —3— [2— (9H—xantén—9-il) —acetamido] - 522 L(b 2-fenil}—etil)—2—ciklohexil—etil-benzil—szukcinát
249 mg (0,474 mmól), a 100. példában ismertetett módon előállított (R)-N— [2-(tere—butil) -5— (4-ciklohexil-3—hidroxi-butil)-fenil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamid, 218 mg (1,05 mmól) benzil—hidrogén—szukcinát, 76 mg (0,62 mmól) 4—(N,N—dimetil—amino)—piridin és 256 mg (1,34 mmól) 1-etil—3—(3'-dimetil—amino—propil)—karbodiimid—hidroklorid 5 ml tetrahidrofuránnal készült szuszpenzióját szobahőmérsékleten 17 órán át keverjük, majd ezt követően etil—acetáttal hígítjuk. A hígítást egymás után 2 N vizes sósavoldattal, vízzel, telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal és végül telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk. Ezt követően a szerves fázist vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 20 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 1:9 térfogatarányú elegyét használva. így 352 mg (100 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk üveges anyagként.
IR-spektrum (film), cm-1:
1734, 1659, 1480, 1459, 1416, 1256, 1215, 1158, 870, 758.
26. referenciapélda
N— [2—(1, l—Dimetil—2-metoxi—etil)—6—(3—oxo-propil)—fenil]—2-(9H-xantén-9-il)—acetamid (i) N—{2—(l,l—Dimetil—2—metoxi—etil)—6-[3-(terc—butil-dimetil—szilil—oxi)—propil]—fenil}—2— (9H-xantén-9—il) —acetamid
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott ismertetett mennyiséghez hasonló relatív
- >23 mennyiségben kiindulási anyagként 2-(1,l-dimetil-2—metoxi-etil) -6- [3- (terc-butil-dimetil—szilil-oxi) —propil] -anilint használva a lépés címadó vegyületét kapjuk színtelen kristályok alakjában.
IR-spektrum (KBr),ff max cm-1:
3249, 1649, 1526, 1480, 1459, 1258, 1102, 837, 754.
(ii) N-[2—(1,1—Dimetil—2—metoxi—etil)—6—(3—oxo-propil) —fenil] -2-(9H—xantén—9—il)—acetamid
A 40. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított N—{2—(1,1-dimetil—2—metoxi—etil)—6—[3—(t—butil-dimetil—szilül—oxi) —propil] —fenil}—2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot deszililezzük, majd a 19. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon oxidáljuk. így a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk 112-113,3 °C olvadáspontú színtelen kristályok alakjában.
IR-spektrum (KBr),ff max cm-1:
3225, 1725, 1648, 1534, 1482, 1459, 1262, 1107, 756.
27. referenciapélda (S) —1-(2-(4-(tere—Butil) —3— [2—(9H—xantén—9—il)—acetamido] -fenil}-etil)—2—ciklohexil—etil—benzil—szukcinát
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 102. példában ismertetett módon előállított (S)—N—[2—(tere—butil)—5—(4—ciklohexil—3-hidroxi—bút il ) —fenil] —2— (9H—xantén— 9—il) —acetamidot és benzil-hidrogén—malonátot használva a cím szerinti vegyü- 524 let állítható elő hab-szerű anyagként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m. :
0,78-1,02 (2H, multiplett); 1,10-1,90 (13H, multiplett); 1,16 (9H, szingulett); 2,40-2,71 (4H, multiplett); 3,38 (2H, szingulett) ; 4,74 (1H, triplett, J=7 Hz); 5,05-5,16 (1H, multiplett); 5,19 (2H, szingulett); 6,90-7,40 (16H, multiplett).
28. referenciapélda
N— [2—I zopropi 1—6— (hidroxi—meti 1) — feni 1 ] —2— (9H—xantén—9—i 1) —acetamid
A. módszer
28(i) 2—Izopropil—6—(metil—tio-metil)-anilin
11,2 g (82,9 mmól) 2—izopropil—anilin és 7,22 g (116 mmól) dimetil—szulfid 200 ml metilén—kloriddal készült oldatához 20 perc leforgása alatt hozzáadunk 15,51 g (116 mmól) N—klór—szukcinimidet, az adagolás során a belső hőmérsékletet 15 °C és 20 °C között tartva. 15 perc eltelte után a reakcióelegyhez 11,73 g (116 mmól) trietil—amint adunk, majd az így kapott keveréket visszafolyató hűtő alkalmazásával 9 órán át forraljuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással ledesztilláljuk, majd a kapott maradékhoz dietil—étert elegyítünk. Ezután az oldhatatlan részt kiszűrjük, majd a szúrletet csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot 300 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, gradiens—eluálást végezve hexán és metilén—klorid 4:1 és 0:1 közötti térfogatarányú elegyeivel. így 10,45 g (65 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk. IR-spektrum (folyadékfilm), jA max cm-1:
3447, 3354, 1623, 1460, 1447, 1280, 1268, 1242, 1049, 747.
28(ii) 2—Izopropil—6—(metil-szulfinil—metil)—anilin
Jeges hűtés közben 10,21 g (52,3 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 2-izopropil-6-(metil—tio-metil) -anilin és 5,31 g (50 mmól) nátrium—karbonát 200 ml metilén—kloriddal készült szuszpenziójához 15 perc leforgása alatt hozzáadunk 12,9 g (52,3 mmól) 3—klór—perbenzoesavat (70 %-os tisztaság) , majd az így kapott reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten másfél órán át keverjük. Ezt követően metilén—kloriddal hígítást végzünk, majd a hígított elegyet telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal, vizes nátrium—szülfit—oldattal és végül vízzel mossuk. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a kapott maradékot dietil-éter és diizopropil—éter elegyéből átkristályosítjuk. így 7,74 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk első mennyiségként. Az anyalúgot ezután csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük, majd a koncentrátumot az említett oldószer—elegyből ismételten átkristályosítjuk. így további 0,75 g mennyiségben kapjuk a lépés címadó vegyületét. Összmennyiség 8,49 g (77 %) . A lépés címadó vegyületének olvadáspontja 91-91,5 °C metilén—klorid és diizopropil—éter elegyéből végzett átkristályosítás után.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3465, 3367, 1644, 1461, 1437, 1417, 1018, 948, 752.
(iii) 2—Izopropil—6— (kiőr—metil)— anilin—hidroklorid
Gázbevezető cső segítségével 7,74 g, a fenti (i) lépés- 526 ben ismertetett módon előállított 2—izopropil—6—(metil-szulfinil-metil)—anilin 80 ml 1,2-diklór-etánnal készült, 50 °Cra felmelegített oldatán 35 percen át hidrogén-klorid gázt vezetünk át, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékletre visszahútjük és 50 ml hexánt adunk hozzá. Az ekkor kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük, majd hexánnal mossuk. így 7,78 g (95 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk por alakjában.
8 (ív) N— [2—Izopropil—6-(klór—metil) —fenil] —2-(9H—xantén-9-il)-acetamid
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,0 g (4,17 mmól) 2—(9H—xantén—9—il)—ecetsavat használva a megfelelő savkloridot kapjuk. Ennek a savkloridnak a teljes mennyiségét feloldjuk 30 ml metilén—kloridban, majd a kapott oldathoz hozzáadunk 917 mg (4,17 mmól), a fenti (iii) lépésben ismertetett módon előállított 2-izopropil-6— (klór—metil)—anilin—hidrokloridot. Az így kapott reakcióelegyet ezután —78 °C-ra lehűtjük, majd cseppenként hozzáadjuk 1,18 g (9,17 mmól) N—diizopropil—N—etil—amin 5 ml metilén—kloriddal készült oldatát. A reakcióelegy hőmérsékletét ezután fokozatosan 2 óra leforgása alatt 0 °C-ra emelkedni hagyjuk, majd hozzáadjuk 0,30 g (2,32 mmól) N—diizopropil—N—etil—amin 1 ml metilén-kloriddal készült oldatát. Ezt követően 0 °C-on 20 percen át keverést végzünk, majd a reakcióelegyet metilén-kloriddal hígítjuk. A hígítást kétszer 2 N vizes sósavoldattal, egyszer telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal és egyszer telített vizes nátrium-klorid- 527 —oldattal mossuk. A szerves fázist ezután körül-belül 10 ml térfogatra csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a koncentrátumot 10 ml dietil—éterrel hígítjuk. Az ekkor kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük, amikor első mennyiségként 0,73 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk. AZ anyaglúgot ezután csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük, majd a koncentrátumot dietil—éterrel keverjük, második mennyiségként 0,46 g csapadékot kapva. A második mennyiség elkülönítésekor visszamaradt anyalúg bepárlásakor kapott koncentrátumot 15 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és etil-acetát 50:1 térfogatarányú elegyét használva. így további 0,19 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk kristályok alakjában. Az összmennyiség tehát 1,38 g (82 %) . A lépés címadó vegyületének olvadáspontja 199,5-202 °C etil-acetát és dietil—éter elegyéből végzett átkristályosítás után.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3218, 1656, 1598, 1576, 1530, 1482, 1456, 1409, 1359, 1262.
8 (v) N— [2—Izopropil—6—(acetoxi—metil) —fenil] —2—(9H—xantén-9—i1)—acetamid
1789 mg (0,467 mmól), a fenti (iv) lépésben ismertetett módon előállított N—[2—izopropil—6-(klór—metil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid, 153 mg (1,86 mmól) nátrium—acetát és 105 mg (0,70 mmól) nátrium—jodid 2 ml N, N—dimetil—formamiddal készült szuszpenzióját 3 órán át 50 °C-on keverjük, majd etil—acetáttal hígítjuk. A hígítást vízzel többször mossuk, majd a szerves fázist vízmentes nátrium-szulfát fölött szá• «
-5 28 -
rítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 7 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, gradiens-eluálást végezve metilén—klorid és etil-acetát 5:1 és 12:1 között térfogatarányú elegyeivel. így 126 mg (63 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 159-160 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3249, 1746, 1647, 1600, 1577, 1525, 1480, 1458, 1261, 1217.
(vi) N—[2—Izopropil—6—(hidroxi—metil)—fenil]—2—(9H—xantén —9—il)—acetamid
567 mg (1,32 mmól), a fenti (v) lépésben ismertetett módon előállított N—[2—izopropil—6—(acetoxi—metil)—fenil]—2—(9H-xantén—9—il)—acetamid 15 ml metanollal készült oldatához hozzáadjuk 79 mg (1,98 mmól) nátrium-hidroxid 1 ml vízzel készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük, majd a koncentrátumot etil-acetát és víz között megosztjuk. A szerves fázist telített vizes nátrium—klorid-oldattal mossuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. így 511 mg (100 %) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 155-156 °C.
IR-spektrum (KBr), ^4 max cm-1:
- 529 3248, 1660, 1646, 1528, 1480, 1457, 1255, 1045.
B. módszer (vii) N-[2-Izopropil—6—(hidroxi-metil)-fenil]-2-(9H—xantén —9-il)-acetamid
10,14 g (25,0 mmól), a fenti (iv) lépésben ismertetett módon előállított N-[2—izopropil-6-(klór-metil)-fenil]-2-(9H—xantén-9-il)—acetamid 500 ml aceton, 100 ml tetrahidrofurán és 200 m víz elegyével készült oldatához hozzáadunk 4,24 g (25 mmól) ezüst-nitrátot, majd az így kapott reakcióelegyet 60 °C-on 7 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük, majd a koncentrátumot etil—acetáttal hígítjuk. A hígított elegyet vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és etil-acetát 3:1 térfogatarányú elegyét használva. így 6,41 g (66 %) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk kristályok alakjában.
29. referenciapélda
N—(2—Izopropil—6—formil—fenil)—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid
A. módszer
A 19. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott használt mennyiség helyett hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 28. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—izopropil—6• ·
- ^30 qX) — (hidroxi—met il) —fenil] —2— (9H—xantén—9—il) —acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén-klorid, dietil-éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 201-202 °C. IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3263, 2966, 1695, 1647, 1585, 1516, 1481, 1458, 1408, 1396,
1363, 1257.
B. Módszer
Jeges hűtés közben 406 mg (1,0 mmól), a 28. referenciapélda (iv) lépésében ismertetett módon előállított N-[2-izopropil—6— (klór—metil)-fenil] — 2— (9H—xantén-9-il)— acetamid 6 ml dimetil—szulfoxid és 2 ml metilén-klorid elegyével készült oldatához hozzáadunk 300 mg (4,0 mmól) trimetil—amin—N—oxidót, majd az adagolás befejezése után a reakcióelegy hőmérsékletét fokozatosan szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 15 órán át keverjük, majd etil-acetáttal hígítjuk. A hígítást vízzel, majd telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk, ezt követően pedig a szerves fázist vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—kloridot használva. így 173 mg (45 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk kristályok alakjában.
30. referenciapélda
N— [2—Izopropil—6— (3—hidroxi—propil) —fenil] —2—(9H—xantén—9 —i 1)-acetamid • · · · · · * • · · · · · « ·· ···· · · · « ·
- 531 3Ο (i) Ν— [2-Izopropil—6- (2—etoxi—karbonil—etenil) — fenil] — 2- (9H-xantén-9-il) - acetamid
A 16. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott használt mennyiség helyett hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 29. referenciapéldában ismertetett módon előállított N-(2-izopropil-6—formil—fenil)—2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot használva a lépés címadó vegyűletét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéból végzett átkristályosítás után 217-218 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm_1:
3275, 2969, 1709, 1666, 1638, 1517, 1480, 1460, 1313, 1253,
1178, 761.
30(ii) N—[2—Izopropil-6—(3—hidroxi-1—propenil) —fenil]-2-(9H—xantén—9-i1)-acetamid
-78 °C-on 228 mg (0,5 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított N—[2—izopropil-6-(2—etoxi—karbonil—etenil)-fenil]-2—(9H-xantén-9—il)-acetamid 6 ml metilén—kloriddal készült oldatához hozzáadunk 68 μΐ (0,60 mmól) mennyiségben bór—trifluorid és dietil—éter alkotta komplexet, majd az így kapott reakcióelegyet 30 percen át keverjük. Ezt követően 5 perc leforgása alatt cseppenként beadagolunk 2,0 ml 1,0 mólos diizobutil-aluminium-hidrid-oldatot, majd a reakcióelegy hőmérsékletét szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk. Ezután a reakcióelegyhez a reakció megszakítása céljából 10 ml 10 vegyes%-os vizes borkősav—oldatot adunk. A reakcióelegyet ezután metilén—kloriddal hígítjuk, majd a hígítást teli• · ·
- 532 tett vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal és ezután telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot dietil—éter és hexán elegyével eldörzsöljük, kristályosodást okozva. A kristályokat szűréssel elkülönítjük, amikor 185 mg (85 %) mennyiségben a lépés címadó vegyúletét kapjuk, amelynek olvadáspontja acetonitril és diizopropil—éter elegyéből végzett átkristályosítás után 225-227 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3285, 2962, 1653, 1480, 1458, 1256, 756.
(iii) N— [2—Izopropil—6— (3—hidroxi—propil)—fenil] -2—(9H-xantén-9-il)—acetamid
A 8. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiség helyett hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (ii) lépésben ismertetett módon előállított N-[2—izopropil—6-(3-hidroxi-l—propenil)— fenil]— 2-(9H—xantén— 9—il)— acetamidot használva a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 218-219 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3405, 3236, 2963, 1652, 1518, 1482, 1458, 1260, 758.
31. referenciapélda
N—{2—Izopropil—6—[ (3—hidroxi—propil)—oxi-metil]—fenil}—2— (9H—xantén—9—il)—acetamid
A 1. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló
- &-33 módon eljárva, de az ott megadott mennyiség helyett hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 28. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2-izopropil—6—(hidroxi-metil)-fenil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamidot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 150-151 °C.
IR-spektrum (KBr), ^max cm-1:
3238, 2960, 2867,1651, 1527, 1480, 1457, 1260, 754.
32. referenciapélda
N-{2-Izopropil-6- [ (2-hidroxi-etil) -oxi-metil] -fenil}-2-(9H—xantén—9—il)-acetamid
Az 1. referenciapélda (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségek helyett hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagokként a 28. referenciapélda (iv) lépésében ismertetett módon előállított N— [2—izopropil—6— (klór—metil) —fenil] -2- (9H-xantén-9—il)—acetamidot és etilén—glikolt használva a cím szerinti vegyületet kapjuk 52 %-os hozammal. A cím szerinti vegyület olvadáspontja dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 153-154 °C.
IR-spektrum (KBr),^ max cm-1:
3384, 3255, 2962, 2869, 1650, 1522, 1478, 1457, 1258, 1116,
752 .
33. referenciapélda
N— [2— (tere—Butil) —5— (4-ciklohexil—3—formil-butil) —fenil] —2 —(9H—xantén—9—il)—acetamid • ·
- 534 - (i) Ν—{ [2—(tere—Butil)—5—[4—ciklohexil—3—(metoxi-vinil—idén) -butil-f enil] -2- (9H-xantén-9—il) -acetamid
Jeges hűtés közben 828 mg (2,42 mmól) metoxi-metil-trifenil—foszfónium—klorid 10 ml tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójához 3 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 1,51 ml (2,42 mmól), hexánnal készült 1,6 mólos butil—lítium-oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten 30 percen át keverjük és ezután hozzáadunk 422 mg (0,805 mmól), a 13. példában ismertetett módon előállított N-[2-(terc—butil)-5-(4-ciklohexil-3-oxo—butil)-fenil] —2—(9H—xantén—9—il)—acetamidot. Az így kapott reakcióelegy hőmérsékletét ezután szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk, majd további egy órán át keverést végzünk. Ezután a reakció megszakítása céljából telített vizes ammónium—klorid—oldatot adagolunk, majd dietil—éterrel extrahálást végzünk. Az extraktumot kétszer vízzel, majd egyszer telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes nátrium-szulfát fölött megszárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 25 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, gradiens-eluálást végezve metilén-klorid és etil-acetát 100:3 és 100:5 közötti térfogatarányú elegyeivel. Az egyesített eluátumokat csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük, majd a koncentrátumot dietil—éter és hexán elegyéből átkristályosítjuk. így 278 mg (62 %) mennyiségben a lépés címadó vegyűletét kapjuk 117-118 °C olvadáspontú kristályok alakjában.
• · · ·
- 535 IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2924, 2847, 1670, 1639,1578, 1541, 1529, 1481, 1458, 1257,
1213 .
(33 (ii) N-[2-(terc-Butil)-5-(4-ciklohexil-3-formil-butil) -fenil]-2-(9H—xantén—9—il)-acetamid
278 mg (0,503 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított N—{ [2—(tere—butil)—5—[4—ciklohexil—3—(metoxi—vinilidén)-butil—fenil]— 2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid 8 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadunk 2 ml 2 N vizes sósavoldatot, majd az így kapott reakcióelegyet 4 órán át 50 °C-on keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűlni hagyjuk, majd dietil—éterrel hígítjuk. A hígítást vízzel semlegesre mossuk, majd telített vizes nátrium-klorid—oldattal mosást végzünk. A szerves fázist ezután vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 15 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, gradiens-eluálást végezve metilén—klorid és etil-acetát 100:3 és 100:5 közötti térfogatarányú elegyeivel. Az egyesített eluátumot csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük, majd a maradékot dietil-éter és hexán elegyéből átkristályosítjuk. így 227 mg (83 %) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 121-122 °C.
IR-spektrum (KBr), “JA max cm-1:
2924, 2851, 1726, 1655, 1639, 1576, 1527, 1479, 1458, 1419,
1363, 1298, 1257.
• · • · · 4· • · * · · · « • · · · ««·.___, _ • · ··«· ··· · ·
- 536 -
34. referenciapélda {4- (terc-Butil) -3- [2- (9H-xantén-9-il) —acetamido] -fenil}-metil—trif enil-f oszf ónium-bromid
4 (i) N- [ 2- (terc-Buti 1) -5- (bróm—met i 1) -f eni 1 ] -2- (9H-xantén-9 —il)—acetamid
2,57 g (6,40 mmól), a 14. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(terc-butil)—5—(hidroxi—metil)—fenil] —2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid és 2,04 g (7,77 mmól) trifenil—foszfin 20 ml metilén—kloriddal készült oldatához hozzáadunk 3,19 g (9,63 mmól) szén-tetrabromidot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet felvisszük 100 g szilikagélt tartalmazó oszlopra, majd az oszlopot ditil—éter és metilén—klórid 1:9 térfogatarányú elegyével eluáljuk. Az eluálás során kapott frakciókat összeöntjük, majd csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük. így 2,52 g (85 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil—acetátból végzett átkristályosítás után 229-231 °C.
IR-spektrum (KBr), ff* max cm-1:
3216, 1640, 1535, 1487, 1457, 1414, 1366, 1262, 1236, 763.
(ii) (4— (tere—Butil)— 3-[2—(9H—xantén—9—il)— acetamido] —feni 1}—met i 1—tri feni 1—fos zf ónium-bromid
Intenzív keverés közben 2,52 g (5,42 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5— (bróm-metil)— fenil]— 2— (9H—xantén— 9—il)— acetamid és 1,58 g (6,02 mmól) trifenil—foszfin 25 ml toluollal készült oldatát ···· 4ο *
- 537 ΜΗ visszafolyató hűtő alkalmazásával 5 órán át forraljuk, majd szobahőmérsékletre lehűtjük és a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, majd porítjuk. Ezt a csapadékot azután toluollal, majd hexánnal mossuk, végül vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk. így 3,71 g (90 %) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk porként. IR-spektrum (KBr) , max cm-1: 3420, 1669, 1482, 1459, 1439, 1256, 1111, 834, 753, 691.
35. referenciapélda
1- (Benz i 1—oxi) — 5—c iklohexi 1-2 -pentánon (i) 4-Ciklohexil—1—(benzil-oxi-metil)-butanol
Jeges hűtés közben 14 ml (0,6 mmól), dietil—éterrel készült 0,6 mólos 3—ciklohexil—propil—magnézium—bromid-oldathoz 3 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk 1,01 g (6,73 mmól) 2—(benzil—oxi)—acetaldehid 6 ml dietil—éterrel készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten 30 percen át és ezután szobahőmérsékleten 10 percen át keverjük. Ezt követően a reakció megszakítása céljából telített vizes ammónium—klorid—oldatot adagolunk, majd a reakcióelegyet dietil—éterrel hígítjuk. A hígítást vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, ezután a szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 150 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 1:3 térfogatarányú elegyét használva. így 1,27 g (68 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
•··· «4
- -538 - „
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3470, 3031, 1497, 1451, 1364, 1206, 1100, 1028, 735, 699.
35(ii)l-(Benzil-oxi)-5-ciklohexil-2-pentanon
A 19. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiség helyett hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 4-ciklohexil—l—(benzil—oxi—metil)-butanolt használva a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk olajként.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3032, 1721, 1497, 1451, 1260, 1210, 1102, 1028, 737, 699.
36. referenciapélda
3- (Ciklohexil-oxi)-l—(benzil-oxi-metil)-propanol és
4— (Ciklohexil—oxi)—2—(benzil—oxi)—butanol
36(i) 4-(Ciklohexil—oxi)—2—(benzil—oxi)—butanol
1,01 g (647 mmól) 1,5-dioxa-spiro [5.5 . ] undekán 5 ml metilén—kloriddal készült oldatához 5 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 14,0 ml (14,0 mmól), hexánnal készült 1 mólos diizobutil—alumínium—hidrid—oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet jeges fürdőben lehűtjük, majd a reakció megszakítása céljából 5 perc leforgása alatt cseppenként 20 ml metanol adunk hozzá. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 20 percen át keverjük, majd a kivált csapadék feloldása céljából 2 N vizes sósavoldatot adunk hozzá. Ezután dietil-éterrel extrahálást végzünk, majd az extraktumot víz- 539 zel, telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal és végül telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes magnézium—szulfát főlőtt szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 25 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként dietil—éter és hexán 3:1 térfogatarányú elegyét használva. így 774 mg (76 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), ff max cm-1:
3390, 1451, 1366, 1258, 1092, 984, 967, 930, 889.
(36(ii) 3—(Ciklohexil—oxi)—propionaldehid
A 19. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiség helyett hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 3—ciklohexil—oxi—propanolt használva a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm),ff max cm-1:
2728, 1727, 1451, 1364, 1258, 1212, 1100, 1025, 984, 889.
(36(iii) 4—(Ciklohexil—oxi)—1—butén
-78 °C-on 1,88 g (5,26 mmól) metil—trifenil—foszfónium—bromid 19 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához 4 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 3,3 ml, hexánnal készült 1,6 mólos butil—lítium—oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet 25 percen át állni hagyjuk. Ezt követően 3 perc leforgása alatt cseppenként beadagoljuk 747 mg (4,75 mmól), a ···· « y ····**4 • · 4 · *· · • · · · *··« ···· ·· *··· ··· * *
- -540 '7<f0 fenti (ii) lépésben ismertetett módon előállított 3-(ciklohexil—oxi)—propionaldehid 5 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. A reakcióelegyet ezután ugyanezen a hőmérsékleten 30 percen át, majd szobahőmérsékleten 30 percen át keverjük. A reakció megszakítása céljából ezután telített vizes ammónium—klorid-oldatot adagolunk, majd dietil-éterrel extrahálást végzünk. Az extraktumot vízzel, majd telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes magnézium—szulfát fölött megszárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 25 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén-klorid és hexán 1:1 térfogatarányú elegyét használva. így 462 mg (63 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
3079, 1642, 1451, 1364, 1258, 1107, 992, 957, 913.
(36 (iv) 4— (Ciklohexil—oxi) —2-hidroxi—butanol
462 mg (3,00 mmól), a fenti (iii) lépésben ismertetett módon előállított 4— (ciklohexil—oxi) —1—butén és 702 mg (5,99 mmól) N—metil—morfolin-N—oxid 20 ml acetonitril és 5 ml víz elegyével készült oldatához hozzáadunk 1,9 ml (0,15 mmól) 2 vegyes%-os vizes ozmium—tetroxid—oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 12 órán át keverjük. Ezután a reakció megszakítása céljából vizes nátrium—szülfit—oldatot adagolunk, majd etil—acetáttal extrahálást végzünk. Az extraktumot vízzel, 2 N vizes sósavoldattal, telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldattal és végül telített vizes
- S41 V// nátrium-klorid—oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 15 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil—acetátot használva. így 443 mg (78 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
3990, 1451, 1366, 1258, 1092, 994, 951, 872, 791.
(36(v) 2—Fenil—4—(2—ciklohexil—etil)—1,3—dioxolán
Jeges hűtés közben 473 mg (2,51 mmól), a fenti (iv) lépésben ismertetett módon előállított 4—(ciklohexil-oxi) —2—hidroxi-butanol és 1,14 ml (7,56 mmól) benzaldehid—dimetil—acetál 10 ml metilén-kloriddal készült oldatához hozzáadunk 43 mg (0,23 mmól) p—toluol—szulfonsav—monohidrátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2,5 órán át keverjük. Ezután a reakció megszakítása céljából telített vizes nátrium-hidrogén—karbonát—oldatot adagolunk, majd dietil—éterrel extrahálást végzünk. Az extraktumot telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és csökkentett nyomáson végzett desztillálással bepároljuk. A kapott maradékot 50 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként dietil—éter és metilén-klorid 1:9 térfogatarányú elegyét használva. így 578 mg (83 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
1453, 1403, 1366, 1219, 1096, 1026, 914, 758, 699.
• ·
- S42 36 (vi) 3— (Ciklohexil—oxi)— 1—(benzil—oxi-metil)-propanol és 4— (ciklohexil—oxi) —2— (benzil—oxi) —butanol
560 mg (2,03 mmól), a fenti (v) lépésben ismertetett módon előállított 2-fenil-4-(2-ciklohexil-etil)-l,3-dioxolán 5 ml metilén—kloriddal készült oldatához 5 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 4,5 ml (4,5 mmól), hexánnal készült 1 mólos diizobutil—aluminium-hidrid—oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet 50 percen át keverjük. Ezután a reakció megszakítása céljából 0,8 ml metanolt adagolunk, majd a kivált csapadékot 2 N vizes sósavoldat adagolása útján feloldjuk. Ezt követően dietil—éterrel extrahálást végzünk, majd az extraktumot egymás után vízzel, telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal és telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk, vízmentes magnézium—szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 60 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és metilén—klorid 1:4 térfogatarányú elegyét használva. így 409 mg (72 %) mennyiségben egy kevésbé poláros szekunder alkoholt, azaz a 3— (ciklohexil—oxi) —1— (benzil—oxi—metil) —propanolt és 133 mg (24 %) mennyiségben egy erősebben poláros primer alkoholt, a 4—(ciklohexil—oxi)—2—(benzil—oxi)—butanolt kapjuk, mindkettőt olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), φ max cm-1:
3— (c iklohexi 1—oxi) —1— (benz i 1—oxi—met i 1) —propanol:
3450, 1453, 1364, 1206, 1100, 1026, 737, 699; és
4— (ciklohexil—oxi)-2— (benzil-oxi) —butanol:
• ·
- S43 w
3440, 1453, 1364, 1208, 1092, 1028, 737, 699.
37. referenciapélda
1— (Benzil—oxi) —4— (ciklohexil-oxi) —2—butanol
A 19. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiség helyett hasonló relativ mennyiségben kiindulási anyagként a 36. referenciapéldában ismertetett módon előállított 3—(ciklohexil—oxi)-1— (benzil—oxi—metil)—propanolt használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
3032, 1725, 1453, 1366, 1258, 1209, 1105, 1026, 739, 698.
38. referenciapélda
2— (Benzil—oxi) —4— (ciklohexil—oxi)—butanol
A 19. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiség helyett hasonló relativ mennyiségben kiindulási anyagként a 35. referenciapéldában ismertetett módon előállított 4-(ciklohexil-oxi)-2—(benzil—oxi)—butanolt használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm) , max cm-1:
3032, 1734, 1453, 1366, 1209, 1104, 1026, 951, 739, 699.
39. referenciapélda
N-{2- (terc-Butil) -5- [2- (oxirán-2—il) —etil] -fenil] -2- (9H—xantén—9—il)—acetamid
650 mg (158 mmól) nátrium—hidrid (55 tömeg%-os ásványolajos diszperzió formájában, amelyet előzetesen hexánnal mostunk) 10 ml dimetil-szulfoxiddal készült szuszpenzióját 30
- 544 percen át keverjük, majd hozzáadunk 2,66 g (12,1 mmól) trimetil—szulfoxónium-jódidőt. Az így kapott reakcióelegyet 40 °C-on egy órán át keverjük, majd 5 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk 4,50 g (10,5 mmól), a 19. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(3-oxo—propil)-fenil]—2—(9H—xantén-9—il)—acetamid 25 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. Az ekkor kapott reakcióelegyet egy órán át keverjük, majd szobahőmérsékletre lehűtjük és etil—acetáttal hígítjuk. A hígítást többször vízzel, majd egyszer telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 250 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva. így 3,00 g (65 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 156-157 °C.
IR-spektrum (KBr), ff max cm-1:
3266, 2965, 1655, 1611, 1576, 1481, 1458, 1404, 1302, 1254,
829, 756.
40. referenciapélda
N— [2—(tere—Butil)—5—(4—ciklohexil—3— [2—(benzil-oxi—karbonil—metil—tio) —acetoxi] —butil}—fenil] —2— (9H—xantén—9—il) —acetamid
A 25. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségek helyett hasonló
545 relatív mennyiségekben kiindulási anyagként a 12. példában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)—5—(4—ciklohexil—3—hidroxi—butil ) -fenil] -2- (9H-xantén-9-il) -acetamidot és 2—(benzil—oxi-karbonil—metil—tio)—ecetsavat használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , y max cm-1:
3275, 2923, 1733, 1660, 1481, 1457, 1256, 1153, 1119, 760.
41. referenciapélda
N— [2—(tere—Butil)—5—{4—ciklohexil—3— [2-(benzil—oxi—karbonil-metil-szulfonil)-acetoxi]-butil}—fenil]-2-(9H-xantén— 9-il) —acetamid és
N— [ 2— (tér c—Bút i 1) -5-{ 4—c iklohexi 1—3— [2— (benz i 1—oxi-karboni 1 —metil—szulfinil)—acetoxi] —butil}—fenil] —2—(9H—xantén—9—il) —acetamid
A 194. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiség helyett hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a 40. referenciapéldában ismertetett módon előállított N—[2—(tere—butil)-5-{4—ciklohexil—3— [2— (benzil-oxi—karbonil—metil—tio) —acetoxi]—butil}-fenil]— 2— (9H—xantén-9—il)— acetamidot használva a cím szerinti vegyületeket kapjuk hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr),-^ max cm-1; N-[2—(terc—Butil)-5—{4—ciklohexil—3—[2—(benzil—oxi-karbonil—metil—szulfonil)-acetoxi]—butil}—fenil] —2—(9H—xantén—9—il) -acetamid: 3274, 2924, 1738, 1660, 1481, 1458, 1340, 1294,
1256, 1117, 760; és
Ν— [2— (tere—bút il) —5—{4-ciklohexil—3— [2— (benzil—oxi—karbonil-metil-szulfinil) -acetoxi] -butil }-fenil] -2- (9H-xantén-9-il) -acetamid: 3271, 2923, 1732, 1660, 1481, 1457, 1257, 1118,
1058, 759.
42. referenciapélda
N-{2-(terc-Butil)—5—[3-(benzil-oxi-karbonil-metoxi-karbonil—oxi) —4—ciklohexil—butil] -fenil}—2— (9H—xantén—9—il) -acetamid
Jeges hűtés közben 74 μΐ (0,981 mmól) piridin 1 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához cseppenként hozzáadjuk 55 μΐ (0,46 mmól) triklór-metil klór—formiát 1 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát, majd az így kapott keverék hőmérsékletét fokozatosan szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk. Ezután a keveréket szobahőmérsékleten egy órán át keverjük, majd ismét lehűtjük és cseppenként hozzáadjuk 400 mg (0,76 mmól), a 12. példában ismertetett módon előállított N-{2— (terc-butil)—5— (4—ciklohexil-3—hidroxi—butil) —fenil] -2-(9H-xantén-9-il)—acetamid 3 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. Ezt követően a reakcióelegyet ugyanezen a hőmérsékleten egy órán át keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, maradékként színtelen hab-szerú anyagot kapva. Ezt azután feloldjuk 1 ml metilén—kloridban, majd a kapott oldathoz jeges hűtés közben cseppenként hozzáadjuk 151 mg (0,91 mmól) benzil a—hidroxi-acetát 1,5 ml metilén—kloriddal készült oldatát, majd 110 mg (0,91 mmól) 4—(N,N—dimetil—amino)—piridint. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy órán át keverjük, majd metilén-kloriddal hígítjuk. Ezt követően egymás után vízzel, majd telített
- 547 vizes nátrium-klorid-oldattal mosást végzünk, ezután vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítást, és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 75 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként metilén—klorid és etil-acetát 1:9 térfogatarányú elegyét használva. így 522 mg (96 %) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen hab-szerű anyagként.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
3274, 2924, 2853, 1750, 1655, 1480, 1458, 1422, 1256, 1194,
758 .
43. referenciapélda (S) —N—{2— (terc-Butil) —5— [7—ciklohexil—3- (metoxi—metoxi) -heptil] — fenil}—2— (9H-xantén— 9—il)— acetamid
43(i) (S) —[6-(Benzil-oxi)—5—(metoxi-metoxi)—hexil]-ciklohexán g (34,4 mmól), a 23. referenciapélda (i) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon, de ciklohexil-propil—magnézium-bromidot használva előállítható (S)—1—(benzil-oxi—metil) —5—ciklohexil-pentanol 200 ml N,N—dimetil—formamiddal készült oldatához hozzáadunk 25,6 ml (184 mmól) trietil—amint és 9,3 ml (122 mmól) metoxi—metil—kloridot, majd az így kapott reakcióelegyet 80 °C-on 5,5 órán át keverjük. Ezt kővetően a reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepárlással betöményítjük, majd a koncentrátumhoz jeges vizet keverünk, ezt követően pedig etil—acetáttal háromszor extraháljuk. Az egyesített extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az
- 548 oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként hexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva. így 10,2 g (89 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,73-1,80 (19H, multiplett); 3,39 (3E, szingulett); 3,51 (2H, dublett, J =5Hz); 3,69-3,85 (1H, multiplett); 4,56 (2H, szingulett); 4,68 (1H, dublett, J=7Hz); 4,79 (1H, dublett, J=Hz); 7,23-7,42 (5H, multiplett).
43(ii) (S)—6—Ciklohexil—2—(metoxi—metoxi)—hexanol
A 23. referenciapélda (iii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiség helyett hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított (S)-[6—(benzil—oxi)—5—(metoxi-metoxi)—hexil]—ciklohexánt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,75-1,8 (19H, multiplett); 2,9-3,2 (1H, széles szingulett);
3,43 (3H, szingulett); 3,45-3,65 (3H, multiplett); 4,68 (1H, dublett, J=7Hz ); 4,74 (1H, dublett, J=7Hz).
43(iii) (S)—2— (tere—Butil)—5—[3— (metoxi-metoxi)—7—ciklohexil-1-heptenil] —1-nitro-benzol
A 23. referenciapélda (iv) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon a fenti (ii) lépésben ismertetett módon előállított (S)—6-ciklohexil—2— (metoxi—metoxi)—hexanolt oxidáljuk, a megfelelő aldehid—származékot kapva. Ezt azután a • · • «
- 549
23. referenciapélda (v) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon Wittig-reakcióba visszük, amikor a lépés címadó vegyületet kapjuk olajként.
(iv) (S)-2—(tere—Butil)-5-[3-(metoxi—metoxi)—7—ciklohexil-1—heptil] —anilin
2,2 g (5,27 mmól), a fenti (iii) lépésben ismertetett módon előállított (S)—2—(tere—butil)—5—[3—(metoxi—metoxi)—7-ciklohexil—1—heptenil] —1-nitro—benzol 40 ml etanollal készült oldatát intenzíven keverjük hidrogéngáz—áramban 6 órán át 1,5 g 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében, máj a katalizátort kiszűrjük és etanollal mossuk. A szúrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként hexán és etil-acetát 9:1 térfogatarányú elegyét használva. így 1,16 g (57 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,75-1,9 (21H, multiplett); 1,40 (9H, szingulett); 2,43-2,70 (2H, multiplett); 3,41 (3H, szingulett); 3,59 (1H, kvintett,
J=6 Hz); 4,68 (2H, szingulett); 6,51 (1H, szingulett); 6,58 (1H, dublett, J=8Hz); 7,13 (1H, dublett, J=8 Hz).
(v) (S)-N—{2—(terc-Butil)—5—[7—ciklohexil—3—(metoxi-metoxi)—heptil] —fenil}—2—(9H-xantén—9—il)-acetamid
A 35. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (iv) lépésben is-
- 550 -V/0O mertetett módon előállított (S)-2-(terc-butil)-5-[3-(metoxi-metoxi)-7-ciklohexil—1—heptil]-anilint használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja hexánból végzett átkristályosítás után 71-73 °C.
IR-spektrum (KBr) , ff max cm-1:
3221, 1639, 1577, 1535, 1482, 1456, 1263, 1255, 1034. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,75-1,90 (21H, multiplett); 2,25-3,80 (4H, multiplett); 3,42 (3H,szingulett); 3,45-3,70 (1H, multiplett); 4,60- 4,82 (3H, multiplett ); 6,90-7,46 (11H, multiplett).
44. referenciapélda
N—{2—(tere-Butil)—5— [3—(4—benzil—oxi—karbonil—metil—benzoil—oxi) —4-ciklohexil—butil] —fenil}—2-(9H-xantén-9-il) —acetamid 44 (i) 4-Hidroxi—metil—fenil—ecetsav
9,00 g (39,8 mmól) 4—(bróm-metil) —fenil-ecetsav, 3,14 g (78,6 mmól) nátrium—hidroxid és 3,54 g (43,2 mmól) nátrium—acetát 40 ml vízzel készült oldatát 100 °C-on 4 órán át keverjük, majd szobahőmérsékletre lehűtjük és 2 N vizes sósavoldattal megsavanyítjuk. Ezután etil-acetáttal extrahálást végzünk, majd az extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot átkristályosítjuk etil—acetát és metilén—klorid elegyéből, amikor 3,60 g (55 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 136-137 °C.
• · · ·
- 551 - t/φ
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3304, 1703, 1520, 1421, 1408, 1360, 1288, 1234, 1200, 1188,
1009 .
44(ii) Benzil 4—hidroxi—metil—fenil—acetát
3,95 g (23,8 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 4—hidroxi—metil—fenil—ecetsav 40 ml N,N—dimetil—formamiddal készült oldatához hozzáadunk 2,52 g (23,8 mmól) nátrium—karbonátot és 8,13 g (47,6 mmól) benzil-bromidot, majd az így kapott reakcióelegyet 3,5 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet dietil—éterrel hígítjuk, majd a hígítást vízzel és ezután telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes nátrium—szulfát fölött megszárítjuk, majd az oldószert ledesztilláljuk. A kapott maradékot 200 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, gradiens-eluálást végezve metilén—klorid és etil-acetát 100:5 és 100:10 közötti térfogatarányú elegy e ivei . így 5,03 g (82 %) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
IR-spektrum (folyadékfilm) , max cm-1:
2941, 2876, 1734, 1516, 1499, 1456, 1423, 1377, 1336, 1259,
1221, 1149.
44(iii) Benzil 4—formil—fenil—acetát
A 19. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (ii) lépésben ismertetett módon előállított benzil 4-hidroxi—metil—fenil—acetátot használva a cím szerinti vegyületet kapjuk
olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja dietil—éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 54-55 ’C. IR-spektrum (KBr) , raax cm-1:
1726, 1689, 1607, 1578, 1458, 1425, 1383, 1338, 1225, 1192,
1169 .
44(iv) Benzil 4—karboxi—fenil—acetát
A 21. referencipélda (vi) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (iii) lépésben ismertetett módon előállított benzil 4—formil—fenil—acetátot használva a lépés címadó vegyületét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén—klorid és etil—acetát elegyéből végzett átkristályosítás után 123-124 °C.
IR-spektrum (KBr) , /JA max cm-1:
1718, 1703, 1685, 1610, 1450, 1429, 1323, 1292, 1271, 1182,
1151.
(v) N—(2—(terc-Butil)—5—[3—(4—benzil—oxi—karbonil-metil—benzoil—oxi) —4—ciklohexil—butil] —fenil}—2— (9H—xantén—9—il) —acetamid
A 25. referencipéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként a fenti (iii) lépésben ismertetett módon előállított benzil 4—karboxi—fenil—acetátot és a 12. példában ismertetett módon előállított N— [2—(terc—butil)—5—(4—ciklohexil—3—hidroxi—butil)—fenil]—2-<9H-xantén-9—il)-acetamidot használva a lépés és egyben a • * • « • · · példa címadó vegyületét kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum
2924, 2851,
1458, 1273, (KBr) , JA max
1736, 1715,
1257 .
cm 1:
1686, 1655,
1612, 1578,
1522, 1479,
45. referenciapélda
2-Metil-6-{ [3—(1-imidazolil)-propil]-oxi-metil}-anilin
45(i) 2—Metil—6—(mezil-oxi-metil)—1—nitro—benzol
Az 1. referenciapélda (i) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként 2-metil—6—hidroxi—metil—1—nitro—benzolt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk 48-50 °C olvadáspontú kristályok alakjában.
(ii) 2—Metil—6—[ (3—hidroxi—propil)—oxi—metil]—1—ni tro- —benzol
Az 1. referenciapélda (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 2—metil—6—(mezil—oxi-metil)—1—nitro—benzolt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,84 (2H, kvintett, J=6 Hz); 2,35 (3H, szingulett); 3,62 (2H, triplett, J=6 Hz); 3,75 (2H, széles szingulett); 4,56 (2H, szingulett); 7,2-7,43 (3H, multiplett).
(iii) 2—Metil—6—[ (3—mezil—oxi—propil)—oxi-metil]—1—ni tro—benzol
Az 1. példa (i) lépésében ismertetett módszerhez hasonló • · · ·
-.-SS* módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként a fenti (ii) lépésben ismertetett módon előállított 2-metil-6-[(3-hidroxi-propil)-oxi-metil]—l—nitro-benzolt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
2,01 (2H, kvintett, J=6 Hz); 2,35 (3H, szingulett); 3,03 (3H, szingulett); 3,56 (2H, triplett, J=6 Hz); 4,32 (2H, triplett, J=6 Hz); 4,56 (2H, szingulett); 7,20-7,42 (3H, multiplett).
45(iv) 2-Metil-6-{[3—(1-imidazolil)—propil]-oxi-metil}-l—ni tro—benzol
Az 1. példa (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként a fenti (iii) lépésben ismertetett módon előállított 2—metil—6—[(3—mezil—oxi—propil)—oxi—metil]—1—nitro-benzolt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk olajként.
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,99 (2H, kvintett, J=6 Hz); 2,37 (3H, szingulett); 3,38 (2H, triplett, J=6 Hz); 4,04 (2H, triplett, J=6 Hz); 4,54 (2H, szingulett); 6,91 (1H, szingulett); 7,05 (1H, szingulett);
72,2-7,42 (3H, multiplett); 7,48 (1H, szingulett).
(v) 2—Metil-6-{ [3—(1—imidazolil)-propil]-oxi—metil}—anilin
A 43. referenciapélda (iv) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként a fenti (iv) lépésben ismertetett módon előállított 2—metil—6···· ·<
• * • k · r
555 — {[3—(1-imidazolil)—propil]— oxi—metil}—1—nitro—benzolt használva a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk olajként.
2,01 (2H, kvintett,
J=6 Hz); 2,19 (3H, szingulett); 3,38 (2H, triplett,
J=6 Hz);
4,04 (2H, triplett, J=6
Hz ); 4,11 (2H, széles szingulett);
4,52 (2H, szingulett);
6,65 (1H, triplett, J=7 Hz); 6,85 (1H, szingulett); 6,93 (1H, dublett, J=7
Hz); 7,04 (1H, szingulett); 7,06 (1H, dublett, J=7 Hz); 7,40 (1H, szingulett).
46. referenciapélda
N—{2— (tere—Butil) —5— [4 -ciklohexil-3— (tere—butil—dimetil-szilil-oxi)-butil] -fenil}-2,2-dimetil—dodekán-amid
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az őtt megadott mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként 2,2—dimetil-dodekán—karbonsavat és a
11. referenciapélda (i) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon előállítható 2—(tere—butil)—5—[4—ciklohexil—3—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi)-butil]—anilint használva a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként .
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
0,05 (6H, szingulett);
0,83 (9H, szingulett); 0,85-0,96 (6H, multiplett); 1,11-1,35 (30H, multiplett); 1,40 (9H, szingulett); 1,58-1,78 (6H, multiplett) ,·
2,53-2,67 (2H, multiplett); 3,80 (1H, triplett, J=5 Hz) ;
6,94 (1H, dublett, J=8
Hz); 7,29 (1H, dublett, J=8 Hz); 7,38 (1H, szingulett); 7,56 (1H, szingulett).
···· ····
- 556 -
47. referenciapélda
N-{2— (tere-Butil) —5—[4—ciklohexil—3— (tere—butil—dimetil—szilil-oxi) -butil] -f enil}-6,11-dihidro-benz [b. e. ] oxepin-11—karboxamid
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként 6,11-dihidro—benz[b.e.]oxepin-11—karbonsavat és a 11. referenciapélda (i) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon előállítható 2—(terc-butil)-5— [4-ciklohexil—3—(terc-butil—dimetil—szilil—oxi) butil]-anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként.
IR-spektrum (KBr) , max cm-1:
3276, 2925, 1648, 1520, 1447, 1256, 1075, 835, 774, 759.
48. referenciapélda N-{2-(terc-Butil)-5-[4-ciklohexil-3—(terc-butil-dimetil-szilil—oxi) -butil]—fenil}—2—(1—fenil—ciklopentil)—acetamid
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiségekhez hasonló relatív mennyiségekben kiindulási anyagként a 21. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2—(1—fenil—ciklopentil)—ecetsavat és a 11. referenciapélda (i) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon előállítható 2—(tere—butil)-5—[4—ciklohexil—3— (tere—butil-dimetil—szilil—oxi) -butil]—anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerú anyagként .
NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
• ·
- 55-7 0,06 (6Η, szingulett); 0,85-0,96 (6Η, multiplett); 0,91 (9H,
| szingulett); 1,07 | (9H, szingulett); 1,18-1,41 (12H, multi- |
| plett); 1,57-2,19 | (5H, multiplett); 2,55-2,60 (2H, multi- |
| plett); 2,70 (1H, | szingulett); 3,02 (1H, szingulett); 3,78 |
(1H, triplett, J=6 Hz); 6,33 (1H, szingulett); 6,88-7,45 (8H, multiplett).
49. referenciapélda (S) —1— (2—{ 4— (tere—Búti 1) —3— [2- (9H—xantén—9—i 1) —acetamido] —f enil }-etil)—2—ciklohexil—etil-dibenzil—foszfát
420 mg (0,799 mmól), a 102. példában ismertetett módon előállított (S) -N- [2-(terc-butil) —5—(4-ciklohexil-3—hidroxi —butil)-fenil]— 2— (9H—xantén— 9-il)— acetamid 5 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadunk 2 perc leforgása alatt 0,86 ml (1,72 mmól), tetrahidrofuránnal készült 2 mólos terc—butil—magnézium—klorid—oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet 10 percen át keverjük. Ezután beadagoljuk 556 mg (1,87 mmól) dibenzil—foszforil—klorid 2 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát, majd a reakcióelegyet egy órán át keverjük. Ezután a reakció megszakítása céljából telített vizes ammónium-klorid—oldatot adagolunk, majd vízzel hígítást végzünk. A vizes elegyet etil—acetáttal extraháljuk, majd az extraktumot telített vizes nátrium—klorid—oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott maradékot 50 g szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és metilén—klorid 1:9 térfogatarányú elegyét használva. így 505 mg (80 %) mennyiségben a cím
• · ·
- S58 -1/^ szerinti vegyűletet kapjuk gyantás anyagként.
IR-spektrum (folyadékfilm), max cm-1:
3255, 1655, 1522, 1480, 1459, 1256, 999, 758, 696.
50. referenciapélda (R) —1— (2—{4— (tere—Butil)-3-[2-(9H—xantén—9—il)—acetamido] —fenil}—etil] —4—cikohexil-butil]—benzil—szukcinát
Jeges hűtés közben 260 mg (0,47 mmól), a 189. példában ismertetett módon előállított (S)-N—[2—(tere—butil)-5-(6—ciklohexil—3—hidroxi—hexil) -fenil] —2— (9H—xantén—9—il) —acetamid, 117 mg (0,56 mmól) benzil—hidrogén—szukcinát és 148 mg (0,56 mmól) trifenil—foszfin 5 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadunk 0,09 ml dietil azo—dikarboxilátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyhez telített vizes nátrium—hidrogén—karbonát—oldatot keverünk, majd etil—acetáttal extrahálást végzünk. Az extraktumot először telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd vízmentes nátrium—szulfát fölött szárítjuk. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, gradiens—eluálást végezve etil-acetát és hexán 1:10 és 1:5 közötti térfogatarányú elegyeive1. így kevés szennyeződést tartalmazó frakciókat kapunk, ezért a kromatografálást megismételjük az említett körülmények között. Végül 258 mg (74 %) mennyiségben a cím szerinti vegyűletet kapjuk hab-szerű anyagként.
[a]D=+5,05° (c=l,ll, CHC13) • ·
- 559 - Μ 44
51. referenciapélda
2- (terc-Buti 1)-5 -(j ód—meti 1) -1—nitro-benzol (i) 2-(terc-Butil)-5- (metán-szulfonil-oxi-metil)-l-nitro—benzol
A 21. referenciapélda (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relativ mennyiségekben kiindulási anyagként a 12. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2—(tere—butil)— 3—(hidroxi—metil)—1—nitro—benzolt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk.
51(ii) 2-(terc-Butil)—5- (jód-metil)-1-nitro-benzol
2,00 g (6,96 mmól), a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított 2—(tere—butil)-5-(metán—szulfonil—oxi-metil)—1—nitro—benzol 40 ml acetonnal készült oldatához hozzáadunk 1,65 g (11 mmól) nátrium—jodidot, majd az így kapott reakcióelegyet 50 °C-on 20 percen át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűtjük, majd szűrjük. A kapott csapadékot etil—acetáttal mossuk, majd a szúrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, ezt követően pedig csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük. A koncentrátumot etil-acetátban feloldjuk, majd az így kapott oldatot egymás után vízzel, vizes nátrium-tioszulfát—oldattal és telített vizes nátrium-klorid—oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, így 2,18 g (98 %) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek ol vadáspontja metilén—klorid, dietil-éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 98-99 °C.
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
1530, 1370, 1250, 1169, 1061, 886, 839, 807, 627. NMR-spektrum (CDCI3, 270 MHz), δ p.p.m.:
1,39 (9H, szingulett); 4,39 (2H, szingulett); 7,32 (1H, dublett, J=2 Hz); 7,44 (1H, dublettek dublettje, J=2 és 8 Hz); 7,48 (1H, dublett, J=8 Hz).
52. referenciapélda [4-(terc-Butil)-3-nitro—fenil]-metil—trifenil-foszfónium—jodid
A 34. referenciapélda (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relativ mennyiségekben kiindulási anyagként az 51. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2-(terc—butil)—5—(jód—metil)—nitro—benzolt használva a cím szerinti vegyületet kapjuk porként. Ezt a terméket felhasználjuk a következő reakciókban további tisztítás nélkül.
53. referenciapélda
N—[2-(Metoxi-metil)—6—formil—fenil]-2—(9H-xantén—9—il)—acetamid (i) N—[2—(Metoxi-metil)—6—(hidroxi—metil) -fenil]-2-(9H-xantén-9-il) —acetamid
A 14. referenciapélda (ii) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de kiindulási anyagként az ott megadott mennyiséghez hasonló relativ mennyiségben 2-(metoxi—metil)—6—(tere—butil—dimetil—szilil—oxi—metil) —1—nitro- 561 -benzolt használva a lépés címadó vegyületét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén-klorid és etil-acetát végzett átkristályosítás után 194-194,5 °C. IR-spektrum (KBr) , ^4 max cm-1:
3256, 1647, 1596, 1577, 1523,1482, 1457, 1362, 1301, 1263,
1098, 1066, 751.
(ii) N—[2—(Metoxi—metil)—6—formil—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid
A 19. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben kiindulási anyagként a fenti (i) lépésben ismertetett módon előállított N-[2—(metoxi—metil)—6—(hidroxi—metil)-fenil]—2—(9H-xantén—9—il)-acetamidot használva a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk olyan kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja metilén-klorid és aceton elegyéből végzett átkristályosítás után 202,5-203 °C. IR-spektrum (KBr), ^4 max cm-1:
3270, 1698, 1645, 1592, 1578, 1518, 1482, 1456, 1264, 1250,
1112, 755.
54. referenciapélda
N— [5—(3 -Hidroxi—propoxi) —2— (metil—tio) —fenil] —2—(9H—xantén—9 —il)—acetamid
A 14. referenciapéldában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de kiindulási anyagként az ott megadott mennyiséghez hasonló relatív mennyiségben a 5—(3—tere—butil—dimetil—szilil—oxi—propoxi)—2—(metil—tio)—1—nitro-benzolt használva a cím szerinti vegyületet kapjuk olyan kristályok
- 552 alakjában, amelyek olvadáspontja etil-acetát, dietil-éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 136-137 °C. IR-spektrum (KBr), max cm-1:
3297, 1657, 1600, 1574, 1530, 1481, 1457, 1299, 1260, 1237,
1189.
55. referenciapélda
N— (2—Etil—6-{l- [2— (9H—xantén—9—il) -acetoxi] -propil }-f enil) — 2 — (9H—xantén—9—il)—acetamid
A 21. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 2,2 mólekvivalens 2—(9H—xantén—il)—acetil—kloridot és 1 mólekvivalens 2-etil-6—(1—hidroxi—propil)—anilint használva a cím szerinti vegyületet kapjuk hab-szerű anyagként .
IR-spektrum (KBr), max cm-1:
2968, 2932, 2876, 1726, 1657, 1601, 1576, 1479, 1458, 1363,
1342, 1255.
1. készítmény-előállítási példa
Kemény kapszula
Standard kemény zselatinkapszulákba a 2., 4., 12., 26.,
57. vagy 59. példa szerinti vegyületből 100 mg-ot, 150 mg laktózt, 50 mg cellulózt és 6 mg magnézium—sztearátot töltünk, majd a kapszulákat mossuk és szárítjuk.
2. készítmény-előállítási példa
Lágy kapszula
Elkészítjük a 2., 4., 12., 26., 57. vagy 59. példa szerinti vegyület szójaolajjal készült keverékét, majd ezt a keveréket zselatinba töltjük megfelelő szivattyú segítségével
- &63 - Γθ
100-100 mg hatóanyagot tartalmazó lágy kapszulákat kapva. Ezeket azután mossuk, majd szárítjuk. Más fajta kapszulák állíthatók elő szójaolaj helyett gyapotmagolajat vagy olívaolajat használva. Kívánt esetben más emészthető olajok is hasznosíthatók .
3. készítmény-előállítási példa
Tabletta
Összekeverünk a 2., 4., 12., 26., 57. vagy 59. példa szerinti vegyületből 100 mg-ot 0,2 mg kolloid szilícium—dioxiddal, 5 mg magnézium-sztearáttal, 275 mg finomkristályos cellulózzal, 11 mg keményítővel és 978,8 mg laktózzal, majd az így kapott keverékből szokásos módon tablettát formázunk. Kívánt esetben a tablettát bevonattal látjuk el.
Claims (31)
- Szabadalmi igénypontok1. (I) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik - az (I) általános képletbenR1 jelentése 1-10 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, vagy (II), (III), (IV) vagy (V) képletű csoport, és az utóbbi kettőben R5 jelentése 1—15 szénatomot tartalmazó alkilcsoport és m értéke 1, 2, 3 vagy 4, továbbá bármely aromás gyűrű R1 jelentésében helyettesítetlen vagy a következőkben definiált α-szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesített lehet;R2 jelentése hidrogénatom vagy 1—10 szénatomot tartalmazó alkilcsoport;R3 jelentése1—10 szénatomot tartalmazó alkilcsoport,1-10 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport,1—10 szénatomot tartalmazó alkil—tiocsoport,1—10 szénatomot tartalmazó alkil—szulfinilcsoport,1—10 szénatomot tartalmazó alkil—szulfonilcsoport, fenil—tiocsoport, amelynek fenilrésze helyettesítetlen vagy a következőkben definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesített lehet, fenil-szulfinilcsoport, amelynek fenilrésze helyettesítetlen vagy a kővetkezőkben definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel565 helyettesített lehet, fenil-szulfonilcsoport, amelynek fenilrésze helyettesítetlen vagy a következőkben definiált «-szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesített lehet, vagy az alkoxirészben 1—6 szénatomot tartalmazó és az alkilrészben 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi—alkilcsoport;R4 jelentése (VI), (VII), (VIII), (IX), (X) vagy (XI) képletú csoport, és ezekben a képletekbenA1 jelentése egyszeres kötés vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport, A2 jelentése egyszeres kötés vagy 1-6 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport, A3, A3a, A4 és A5 egymástól függetlenül egyszeres kötést vagy 1—10 szénatomot tartalmazó, telített vagy szén—szén kettőskötést tartalmazó alkiléncsoportot jelentenek, azzal a megkötéssel, hogy A3, A4 és A5 helyettesítőkben a szénatomok össz-száma, illetve A3a, A4 és A5 helyettesítőkben a szénatomok össz-száma legfeljebb 10,r6 jelentése 1-6 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, egy vagy több alifás karbociklusos gyűrűben 3—9 szénatomot tartalmazó cikloalifás csoport, mimellett ezek a gyűrűk helyettesítetlenek vagy a következőkben definiált a-szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek, vagy a következőkben definiált arilcsoport; és a (VI) és (VIII) képletú csoportokban az imidazolil- és benzimidazolilcsoportok helyettesítetlenek vagy a követ♦ 9- 566 kezőkben definiált β-szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek;R7 jelentése hidrogénatom, benzilcsoport, foszfonocsoport vagy (XII) képletú csoport, és az utóbbiban z1 értéke 0 vagy 1;z2 értéke 0, 1 vagy 2;X jelentése oxigén— vagy kénatom vagy szulfinil—, szulfonil— vagy feniléncsoport, azzal a megkötéssel, hogy ha z2 értéke 2, akkor legalább egy X jelentése feniléncsoport;z3 értéke 0, 1, 2, 3 vagy 4; ésR8 jelentése karboxilcsoport, fenilcsoport, -NR9R10 csoport (ebben a képletben R9 és R10 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent) vagy 5— vagy6—tagú, 1 vagy 2 heteroatomot, éspedig oxigén— és/vagy nitrogénatomot tartalmazó heterociklusos csoport, amely helyettesitetlen vagy szénatomján oxigénatommal vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporttal helyettesített lehet; és a -(CH^Íz1 -((¾) z3- képletú csoportok helyettesítetlenek vagy szénatomjukon 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporttal vagy -NR9R10 képletú csoporttal (ebben a képletben R9 és R10 jelentése a korábban megadott) helyettesítettek lehetnek;n1 értéke 0 vagy 1;567 n2 értéke Ο vagy 1;Μ jelentése oxigén— vagy kénatom vagy szulfinil— vagy szulfonilcsoport,· az a—szubsztituensek 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportok, 1-4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoportok és halogénatomok ;a β—szubsztituensek 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportok és olyan fenilesöpörtök, amelyek helyettesítetlenek vagy a fentiekben definiált a-szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek;az arilcsoportok 6-10 gyúrúbeli szénatomot tartalmazó aromás karbociklusos csoportok, amelyek helyettesítetlenek vagy a korábbiakban definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek lehetnek;azzal a megkötéssel, hogy ha R4 jelentése (VII), (IX), (X) vagy (XI) képletú csoport, akkor R1 jelentése az említett alkilcsoportól eltérő, és ha n2 értéke 1, akkor A4 jelentése egyszeres kötéstől eltérő, és ha n1 értéke 0, R3 jelentése etilcsoport és R4 jelentése 2—acetilcsoport, akkor R1 jelentése metilcsoporttól eltérő.
- 2. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R1 jelentése (II) vagy (IV) képletú csoport, és ezeknél a csoportoknál az aromás gyűrűk helyettesítetlenek vagy az 1. igénypontban definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott • «- 568 legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek, és m értéke az 1. igénypontban megadott, továbbá n1 értéke 0.
- 3. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek.
- 4. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R3 jelentése 1—10 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—10 szénatomot tartalmazó alkil-tio- vagy 1-10 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport.
- 5. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyűletek és sóik, azzal jellemezve, hogy R3 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport.
- 6. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyűletek és sóik, azzal jellemezve, hogy R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VI), (VII) vagy (X) képletű csoport, és M jelentése oxigénatom.
- 7. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy ha n2 értéke 1, akkor R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VI) képletű csoport, amelynél A3- és A2 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 2—4.
- 8. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy ha n2 értéke 0, akkor R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VI) képletű csoport, amelynél A1 és A2 szubsztituensekben a szénatomok569 ossz-száma 1—3.
- 9. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VII) képletú csoport, amelynél A3, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—6, és R6 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil— vagy 3—7 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport.
- 10. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VII) képletú csoport és R7 jelentése hidrogénatom vagy az 1. igénypontban definiált (XVI), (XXIV), (XXV) vagy (XXX) képletú csoport.
- 11. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VII) képletú csoport és R^ jelentése helyettesítetlen ciklohexilcsoport.
- 12. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (X) képletú csoport, amelynél A3, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—6, és R6 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy 3—7 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport.
- 13. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (X) képletú csoport, amelynél A3, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—6, és R7 jelentése hidrogénatom vagy az 1. igénypontban definiált *• ·570 (XVI), (XXIV), (XXV) vagy (XXX) képletú csoport.
- 14. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (X) képletú csoport, amelynél A3, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1-6, és R8 jelentése helyettesítetlen ciklohexilcsoport.
- 15. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R1 jelentése (II) vagy (IV) képletú csoport (ezeknél a csoportoknál az aromás gyűrűk helyettesítetlenek vagy az 1. igénypontban definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek, és m értéke az 1. igénypontban megadott) , n1 értéke 0 és R3 jelentése 1—10 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—10 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—10 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport.
- 16. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R1 jelentése (II) vagy (IV) képletű csoport (ezeknél a csoportoknál az aromás gyűrűk helyettesítetlenek vagy az 1. igénypontban definiált a—szubsztituensek alkotta csoportból megválasztott legalább egy szubsztituenssel helyettesítettek, és m értéke az 1. igénypontban megadott) , n1 értéke 0 és R3 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil-, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport.
- 17. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a cső*·- 571 portnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek, és R3 jelentése 1-10 szénatomot tartalmazó alkil-, 1—10 szénatomot tartalmazó alkil-tio- vagy 1-10 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport.
- 18. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy R1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek, és R3 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport.
- 19. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogyR1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek;R3 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport; ésR4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VI), (VII) vagy (X) képletű csoport, és M jelentése oxigénatom.
- 20. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy • * * • «- 572 R1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek;r3 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport;R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VI), (VII) vagy (X) képletű csoport, és M jelentése oxigénatom; és ha n2 értéke 1, akkor R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VI) képletű csoport, amelynél A1 és A2 szubsztituensekben a szénatomok őssz-száma 2—4.
- 21. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogyR1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek;R3 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1-6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport;• ·- 573 R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VI), (VII) vagy (X) képletú csoport, és M jelentése oxigénatom; és ha n2 értéke 1, akkor R4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VI) képletú csoport, amelynél A1 és A2 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—3.
- 22. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyűletek és sóik, azzal jellemezve, hogyR1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletú csoport és ennek a csoportnak az aromás gyúrúi helyettesítetlenek;R2 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1-6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport; ésR4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VII) képletú csoport, amelynél A2, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—6, és R6 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil— vagy 3—7 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport.
- 23. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy ··- 574 R1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek;r3 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio- vagy 1-6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport; ésR4 jelentése az 1. igénypontban definiált (X) képletű csoport, amelynél A3, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—6, és R& jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil— vagy 3—7 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport.
- 24. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogyR1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek;R3 jelentése 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport; ésR4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VII) képletű csoport, amelynél A3, A4 és A$ szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—6, és R7 jelentése hidrogénatom vagy az 1.* * * · ·· · * « . · · » . . . ... .:.. .:. ··;· ····- 575 igénypontban definiált (XVI), (XXIV), (XXV) vagy (XXX) képletú csoport.
- 25. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogyR1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek;R3 jelentése 1-6 szénatomot tartalmazó alkil-, 1-6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport; ésR4 jelentése az 1. igénypontban definiált (X) képletű csoport, amelynél A3, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok ossz-száma 1—6, és R7 jelentése hidrogénatom vagy az 1. igénypontban definiált (XVI), (XXIV), (XXV) vagy (XXX) képletű csoport.
- 26. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogyR1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletű csoport és ennek a csoportnak az aromás gyűrűi helyettesítetlenek;- 576 r3 jelentése 1-6 szénatomot tartalmazó alkil—, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport; ésR4 jelentése az 1. igénypontban definiált (VII) képletú csoport, amelynél A3, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—6, és R8 jelentése helyettesitetlen ciklohexilcsoport.
- 27. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletú vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogyR1 jelentése az 1. igénypontban definiált (II) képletú csoport és ennek a csoportnak az aromás gyúrúi helyettesitétlenek;R3 jelentése 1-6 szénatomot tartalmazó alkil-, 1—6 szénatomot tartalmazó alkil—tio— vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport; ésR4 jelentése az 1. igénypontban definiált (X) képletú csoport, amelynél A3, A4 és A5 szubsztituensekben a szénatomok össz-száma 1—6, és R6 jelentése helyettesitetlen ciklohexilcsoport.
- 28. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, azzal jellemezve, hogy ♦<** «·- 577 R1 jelentése 9H—xantén—9—il—metilcsoport;n1 értéke 0;R3 jelentése metil-tio-, izopropil-tio-, izopropil- vagy terc-butilcsoport;R4 jelentése (Vla), (Vlla) vagy (IXa) képletú csoport, és ezekben r6' jelentése ciklopentil—, ciklohexil—, cikloheptil-, fenil—, 2—metil—fenil—, 2—klór—fenil— vagy 4—klór-fenilcsoport;R71 jelentése 3—karboxi—propionil—, 2—karboxi—benzoil— vagy amino—acetilcsoport;A1' jelentése metiléncsoport;k2' jelentése 2—4 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport ;A3' jelentése egyszeres kötés vagy 1—3 szénatomot tartalmazó, adott esetben kettőskötéssel megszakított alkiléncsoport (különösen metilén— vagy etiléncsoport) ;A4' jelentése egyszeres kötés vagy 1—5 szénatomot tartalmazó, adott esetben kettőskötéssel megszakított ··»· «* • · t «I* .: : ···578 alkiléncsoport;r4 a benzolgyúrúhőz az aminocsoporthoz képest orto—helyzetben és az R3 helyettesítőhöz képest meta—helyzetben, illetve az aminocsoporthoz képest meta-helyzetben és az R3 helyettesítőhöz képest para—helyzetben van.
- 29. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek közül a következő vegyületek, valamint gyógyászati lag elfogadható sóik:N-[2-(terc—butil)-5-(5-ciklohexil-3-hidroxi-pentil)-fenil] —2—(9H—xantén—9—il)—acetamid;N-[2—(tere—butil)—5—(4—ciklohexil—3-hidroxi—butil)—fenil] —2 -(9H-xantén—9-il)-acetamid;N-[2-(tere—butil)—5—(6—ciklohexil—3-hidroxi—hexil)—fenil]—2 — (9H-xant én—9—il) —acetamid ;N-[2—(tere—butil)—5-(7—ciklohexil—3-hidroxi—heptil)-fenil] —2—(9H—xantén—9—il)—acetamid;N-[2-(tere—butil)-5-(3—ciklohexil—3-hidroxi—propil)—fenil]—2—(9H—xantén—9—il)—acetamid;N-[2—(tere—bútil)—5—(2—ciklohexil—1—hidroxi—etil)—fenil]-2—(9H—xantén—9—il)—acetamid;N-[2—(tere—butil)—5—(6—ciklopentil-1—hidroxi—hexil)—fenil] —2—(9H—xantén—9—il)—acetamid;1—(2—{4—tere—bútil—3—[2—(9H—xantén—9—il)—acetamido]—fenil} -etil)-2-ciklohexil-etil—nátrium-szukcinát;1-(2-{4-terc—bútil-3-[2-(9H-xantén-9-il)—acetamido]-fenil} • · ···» •ΆΤ - 579 -etil)-3—ciklohexil-propil-nátrium-szukcinát ;Nátrium 1— (2-{4-terc-butil-3-[2-(9H—xantén-9-il)-acetamido] -fenil}—etil)-5-ciklohexil-pentil-szukcinát;N- {2- [3- (1—imidazolil)-propoxi]-metil—6-(metil-tio)-fenil} —2— (9H-xantén-9-il) -acetamid-hidroklorid;N- {2- [3— (1—imidazolil) -propoxi] -metil—6— (metil-tio) -fenil} —2— (9H-xantén-9-il) -acetamid ;N- {2- [3— (1—imidazolil) -propoxi] -metil—6- (terc-butil) -fenil} —2— (9H-xantén-9-il) -acetamid-hidroklorid ;a-1— (2 - {4— (terc-butil) -3- (9H-xantén—9—il) -acetamido] -fenil} -etil)-2—ciklohexil-etil-karboxi-metil—tioacetát nátriumsó j a ;N- (2—tere—bútil—5—{3— [2— (1—imidazolil) —acetoxi] —4—ciklohexil—bút il}—fenil )-2-( 9H—xantén—9—il) -acetamid-hidroklorid; N— (2-terc—bút il) —5-{ 3- [2- (karboxi-metoxi) -acetoxi] -4 —ciklohexil—butil}—fenil) —2— (9H-xantén—9—il) -acetamid nátriumsója;N— (2—tere—butil) —5—{7—ciklohexil—3— [2— (karboxi-metoxi) —acetoxi ] —heptil}—fenil) —2— (9H—xantén—9—il) —acetamid nátri umsója;N— (2—tere—butil) —5— [4—ciklohexil—2— (hidroxi—metil) —butil] —fenil] —2— (9H—xantén—9—il) —acetamid ;N— {2-terc—bútil) -5- [4- (2 -ciklohexil—etoxi) -3-hidroxi-butil] —fenil}—2—(9H-xantén-9-il)-acetamid;N—{2-(terc-butil)-5-[5-(ciklohexil—oxi)-3-hidroxi-pentil] —fenil}—2—(9H-xantén-9-il)-acetamid;N— (2—tere—butil) —5—{4— (2—ciklohexil—etoxi)—3— [2— (1—imi- •t : :• · · · • · · · · • ···· ·»·« ··· · ·580 dazolil) —acetoxi] —bút il}—fenil) —2— (9H—xantén—9—il) — acetamid-hidroklorid;N—{2—(terc-butil)-5-(3-[2-(karboxi-metoxi)-acetoxi] -5ciklohexil-oxi-pentil}-fenil]-2-(9H-xantén-9-il)-acetamid nátriumsója; ésN—{2—(tere—butil)—5—[(2—etil—1—imidazolil)—metil]—fenil}—2 —(9H—xantén—9—il)—acetamid.
- 30. Gyógyászati készítmény, elsősorban hiperkoleszterémia vagy arterioszklerózis kezelésére és megelőzésére, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként valamely, az 1 - 29. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletú vegyületet vagy gyógyászatilag elfogadható sóját tartalmazza, a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal együtt.
- 31. Az 1 - 29. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sója alkalmazása elsősorban hiperkoleszterémia vagy arterioszklerózis kezelésére és megelőzésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| JP16257293 | 1993-06-30 |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9401943D0 HU9401943D0 (en) | 1994-09-28 |
| HUT67091A true HUT67091A (en) | 1995-01-30 |
Family
ID=15757145
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9401943A HUT67091A (en) | 1993-06-30 | 1994-06-29 | Amide and urea deriv., process for prepg. them and pharmaceutical compn. contg. them |
Country Status (23)
| Country | Link |
|---|---|
| US (2) | US5534529A (hu) |
| EP (1) | EP0632036B1 (hu) |
| JP (1) | JPH0770021A (hu) |
| KR (1) | KR950000659A (hu) |
| CN (1) | CN1105984A (hu) |
| AT (1) | ATE190057T1 (hu) |
| AU (1) | AU672699B2 (hu) |
| CA (1) | CA2126994A1 (hu) |
| CZ (1) | CZ159394A3 (hu) |
| DE (1) | DE69423139T2 (hu) |
| DK (1) | DK0632036T3 (hu) |
| ES (1) | ES2143526T3 (hu) |
| FI (1) | FI943142A (hu) |
| GR (1) | GR3033020T3 (hu) |
| HK (1) | HK1011967A1 (hu) |
| HU (1) | HUT67091A (hu) |
| IL (1) | IL110151A (hu) |
| NO (1) | NO942452L (hu) |
| NZ (1) | NZ260894A (hu) |
| PT (1) | PT632036E (hu) |
| RU (1) | RU2106340C1 (hu) |
| TW (1) | TW290546B (hu) |
| ZA (1) | ZA944739B (hu) |
Families Citing this family (28)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| AU699336B2 (en) * | 1995-05-16 | 1998-12-03 | Toray Industries, Inc. | A material for elimination or detoxification of super antigens |
| NO307879B1 (no) * | 1995-09-18 | 2000-06-13 | Sankyo Co | Nye ureaderivater med ACAT-inhiberende aktivitet og farmasøytisk preparat inneholdende disse |
| AU3172397A (en) * | 1996-06-05 | 1998-01-05 | Novartis Ag | Anti-neurodegeneratively effective xanthene derivatives |
| WO1998007718A1 (en) | 1996-08-22 | 1998-02-26 | Warner-Lambert Company | Non-peptide bombesin receptor antagonists |
| AU4885097A (en) * | 1996-11-08 | 1998-06-03 | Sankyo Company Limited | Arylureas or arylmethylcarbamoyl derivatives |
| JP2894445B2 (ja) * | 1997-02-12 | 1999-05-24 | 日本たばこ産業株式会社 | Ｃｅｔｐ活性阻害剤として有効な化合物 |
| AU7353300A (en) | 1999-09-08 | 2001-04-10 | Guilford Pharmaceuticals Inc. | Non-peptidic cyclophilin binding compounds and their use |
| US6656971B2 (en) | 2001-01-25 | 2003-12-02 | Guilford Pharmaceuticals Inc. | Trisubstituted carbocyclic cyclophilin binding compounds and their use |
| MXPA05009976A (es) * | 2003-03-17 | 2005-11-04 | Japan Tobacco Inc | Metodo para incrementar la biodisponibilidad oral del 2-metilpropantioato de s-[2-([[1- 2-etilbutil) ciclohexil] carbonil] amino) fenilo]. |
| EP2289507A1 (en) * | 2003-03-17 | 2011-03-02 | Japan Tobacco, Inc. | Pharmaceutical compositions of CETP inhibitors |
| TWI393560B (zh) * | 2003-05-02 | 2013-04-21 | Japan Tobacco Inc | 包含ｓ-〔２（〔〔１-（２-乙基丁基）環己基〕羰基〕胺基）苯基〕２-甲基丙烷硫酯及ｈｍｇ輔酶ａ還原酶抑制劑之組合 |
| WO2013102145A1 (en) | 2011-12-28 | 2013-07-04 | Global Blood Therapeutics, Inc. | Substituted heteroaryl aldehyde compounds and methods for their use in increasing tissue oxygenation |
| ES2963218T3 (es) | 2011-12-28 | 2024-03-25 | Global Blood Therapeutics Inc | Productos intermedios para obtener compuestos de benzaldehído sustituidos y métodos para su uso en el aumento de la oxigenación tisular |
| US20160083343A1 (en) | 2013-03-15 | 2016-03-24 | Global Blood Therapeutics, Inc | Compounds and uses thereof for the modulation of hemoglobin |
| US8952171B2 (en) | 2013-03-15 | 2015-02-10 | Global Blood Therapeutics, Inc. | Compounds and uses thereof for the modulation of hemoglobin |
| US9422279B2 (en) | 2013-03-15 | 2016-08-23 | Global Blood Therapeutics, Inc. | Compounds and uses thereof for the modulation of hemoglobin |
| US9458139B2 (en) | 2013-03-15 | 2016-10-04 | Global Blood Therapeutics, Inc. | Compounds and uses thereof for the modulation of hemoglobin |
| CN111454200A (zh) | 2013-03-15 | 2020-07-28 | 全球血液疗法股份有限公司 | 化合物及其用于调节血红蛋白的用途 |
| WO2014145040A1 (en) | 2013-03-15 | 2014-09-18 | Global Blood Therapeutics, Inc. | Substituted aldehyde compounds and methods for their use in increasing tissue oxygenation |
| US10266551B2 (en) | 2013-03-15 | 2019-04-23 | Global Blood Therapeutics, Inc. | Compounds and uses thereof for the modulation of hemoglobin |
| CA2902711C (en) | 2013-03-15 | 2021-07-06 | Global Blood Therapeutics, Inc. | Substituted pyridinyl-6-methoxy-2-hydroxybenzaldehyde derivatives and pharmaceutical compositions thereof useful for the modulation of hemoglobin |
| EA201992707A1 (ru) | 2013-11-18 | 2020-06-30 | Глобал Блад Терапьютикс, Инк. | Соединения и их применения для модуляции гемоглобина |
| CA2916564C (en) | 2014-02-07 | 2023-02-28 | Global Blood Therapeutics, Inc. | Crystalline polymorphs of the free base of 2-hydroxy-6-((2-(1-isopropyl-1h-pyrazol-5-yl)pyridin-3-yl)methoxy)benzaldehyde |
| SG10201912511WA (en) | 2015-12-04 | 2020-02-27 | Global Blood Therapeutics Inc | Dosing regimens for 2-hydroxy-6-((2-(1-isopropyl-1h-pyrazol-5-yl)pyridin-3-yl)methoxy)benzaldehyde |
| TWI663160B (zh) | 2016-05-12 | 2019-06-21 | 全球血液治療公司 | 用於合成2-羥基-6-((2-(1-異丙基-1h-吡唑-5-基)-吡啶-3-基)甲氧基)苯甲醛之方法 |
| TWI778983B (zh) | 2016-10-12 | 2022-10-01 | 美商全球血液治療公司 | 包含2-羥基-6-((2-(1-異丙基-1h-吡唑-5-基)吡啶-3-基)甲氧基)-苯甲醛之片劑 |
| US11014884B2 (en) | 2018-10-01 | 2021-05-25 | Global Blood Therapeutics, Inc. | Modulators of hemoglobin |
| CN109321940A (zh) * | 2018-11-30 | 2019-02-12 | 西南大学 | 一种酰胺的电化学氧化合成方法及其应用 |
Family Cites Families (13)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4623662A (en) * | 1985-05-23 | 1986-11-18 | American Cyanamid Company | Antiatherosclerotic ureas and thioureas |
| US4716175A (en) * | 1987-02-24 | 1987-12-29 | Warner-Lambert Company | Saturated fatty acid amides as inhibitors of acyl-CoA:cholesterol acyltransferase |
| US5015644A (en) * | 1987-06-02 | 1991-05-14 | Warner-Lambert Company | Antihyperlipidemic and antiatherosclerotic urea and carbamate compounds |
| IE61716B1 (en) * | 1987-06-02 | 1994-11-30 | Warner Lambert Co | Antihyperlipidemic and antiatherosclerotic urea compounds |
| US4868210A (en) * | 1988-03-30 | 1989-09-19 | Warner-Lambert Company | Antihyperlipidemic and antiatherosclerotic compounds and compositions |
| PT93158A (pt) * | 1989-02-17 | 1990-08-31 | Warner Lambert Co | Processo para a preparacao de compostos de ureia trissubstituidos e de composicoes farmaceuticas que os contem |
| GB8921792D0 (en) * | 1989-09-27 | 1989-11-08 | May & Baker Ltd | New compositions of matter |
| JPH05310678A (ja) * | 1990-01-22 | 1993-11-22 | Mitsubishi Kasei Corp | １−フェニルアルキル−３−フェニル尿素誘導体 |
| US5258405A (en) * | 1990-03-12 | 1993-11-02 | Yamanouchi Pharmaceutical Co., Ltd. | Urea derivatives and salts thereof in method for inhibiting the ACAT enzyme |
| GB9017892D0 (en) * | 1990-08-15 | 1990-09-26 | May & Baker Ltd | New compositions of matter |
| US5668136A (en) * | 1990-09-25 | 1997-09-16 | Eisai Co., Ltd. | Trisubstituted benzene derivatives, composition and methods of treatment |
| JPH0694464B2 (ja) * | 1991-01-23 | 1994-11-24 | 協和醗酵工業株式会社 | 三環式化合物およびその中間体 |
| CA2118907A1 (en) * | 1991-09-13 | 1993-04-01 | Akira Yoshida | Tricyclic heterocyclic compound |
-
1994
- 1994-06-28 AU AU66012/94A patent/AU672699B2/en not_active Ceased
- 1994-06-28 IL IL11015194A patent/IL110151A/en not_active IP Right Cessation
- 1994-06-28 US US08/267,124 patent/US5534529A/en not_active Expired - Fee Related
- 1994-06-29 HU HU9401943A patent/HUT67091A/hu unknown
- 1994-06-29 JP JP6147434A patent/JPH0770021A/ja active Pending
- 1994-06-29 RU RU94022743A patent/RU2106340C1/ru active
- 1994-06-29 CA CA002126994A patent/CA2126994A1/en not_active Abandoned
- 1994-06-29 TW TW083105900A patent/TW290546B/zh active
- 1994-06-29 NO NO942452A patent/NO942452L/no not_active Application Discontinuation
- 1994-06-30 NZ NZ260894A patent/NZ260894A/en unknown
- 1994-06-30 CN CN94109171A patent/CN1105984A/zh active Pending
- 1994-06-30 EP EP94304768A patent/EP0632036B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1994-06-30 DE DE69423139T patent/DE69423139T2/de not_active Expired - Fee Related
- 1994-06-30 CZ CZ941593A patent/CZ159394A3/cs unknown
- 1994-06-30 DK DK94304768T patent/DK0632036T3/da active
- 1994-06-30 ZA ZA944739A patent/ZA944739B/xx unknown
- 1994-06-30 FI FI943142A patent/FI943142A/fi unknown
- 1994-06-30 PT PT94304768T patent/PT632036E/pt unknown
- 1994-06-30 ES ES94304768T patent/ES2143526T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1994-06-30 AT AT94304768T patent/ATE190057T1/de not_active IP Right Cessation
- 1994-06-30 KR KR1019940015608A patent/KR950000659A/ko not_active Application Discontinuation
-
1996
- 1996-02-27 US US08/607,821 patent/US5614550A/en not_active Expired - Fee Related
-
1998
- 1998-12-04 HK HK98112831A patent/HK1011967A1/xx not_active IP Right Cessation
-
2000
- 2000-03-21 GR GR20000400706T patent/GR3033020T3/el unknown
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| ZA944739B (en) | 1995-10-10 |
| HK1011967A1 (en) | 1999-07-09 |
| EP0632036A3 (en) | 1995-01-18 |
| HU9401943D0 (en) | 1994-09-28 |
| EP0632036B1 (en) | 2000-03-01 |
| TW290546B (hu) | 1996-11-11 |
| RU94022743A (ru) | 1996-10-10 |
| JPH0770021A (ja) | 1995-03-14 |
| KR950000659A (ko) | 1995-01-03 |
| NO942452D0 (no) | 1994-06-29 |
| NO942452L (no) | 1995-01-02 |
| ATE190057T1 (de) | 2000-03-15 |
| DE69423139D1 (de) | 2000-04-06 |
| US5534529A (en) | 1996-07-09 |
| CZ159394A3 (en) | 1995-04-12 |
| FI943142A0 (fi) | 1994-06-30 |
| PT632036E (pt) | 2000-07-31 |
| CA2126994A1 (en) | 1994-12-31 |
| DK0632036T3 (da) | 2000-06-05 |
| GR3033020T3 (en) | 2000-08-31 |
| ES2143526T3 (es) | 2000-05-16 |
| CN1105984A (zh) | 1995-08-02 |
| IL110151A (en) | 1998-10-30 |
| IL110151A0 (en) | 1994-10-07 |
| EP0632036A2 (en) | 1995-01-04 |
| FI943142A (fi) | 1994-12-31 |
| AU672699B2 (en) | 1996-10-10 |
| US5614550A (en) | 1997-03-25 |
| AU6601294A (en) | 1995-01-12 |
| NZ260894A (en) | 1995-05-26 |
| RU2106340C1 (ru) | 1998-03-10 |
| DE69423139T2 (de) | 2000-11-16 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US5614550A (en) | Amide and urea derivatives having anti-hypercholesteremic activity, their preparation and their therapeutic uses | |
| AU729320B2 (en) | Novel para-terphenyl compounds | |
| US6841519B1 (en) | Isoxazoline derivatives and herbicides containing the same as the active ingredient | |
| US20100016164A1 (en) | Haloalkylsulfonanilide derivatives or salt thereof, herbicide comprising the derivatives as active ingredient, and use of the herbicide | |
| CA2384354C (en) | Pyrimidine derivatives and herbicides containing them | |
| US20070167421A1 (en) | Pyrimidine derivatives and use thereof as agricultural and horticultural fungicides | |
| US6063782A (en) | Pyrrolopyridazine derivatives | |
| TW200906400A (en) | Aryl derivative | |
| AU2013366898A1 (en) | Halogen-substituted heterocyclic compound | |
| CA2989519A1 (en) | Substituted dihydropyrrolopyrazole derivative | |
| US5559109A (en) | Method of treating a PAF-mediated pathology or for treating or preventing psoriasis, nephritis, asthma or shock by administering a PAF antagonist | |
| USRE43858E1 (en) | Substituted cycloalkene derivative | |
| JP2008260760A (ja) | 置換シクロアルケン誘導体を含有する医薬組成物 | |
| US6313071B1 (en) | Phenylacetylene derivatives and agricultural/horticultural fungicides | |
| DD297967A5 (de) | N-acryloypiperazine-derivate, ihre herstellung und ihre verwendung als taf-antagonisten | |
| US5192766A (en) | N-acryloylpiperazine derivatives, their preparation and their use as PAF antagonists | |
| JP2001181187A (ja) | ５員ヘテロアリール化合物を含有する組成物 | |
| JPH07247285A (ja) | ピロロピリダジン誘導体 | |
| JP2003012649A (ja) | Ｎ−（３−キノリル）アミド誘導体 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DFC4 | Cancellation of temporary protection due to refusal |