HUT66724A - Chemical structuring of surfactant pastes to form high active surfactant granules - Google Patents

Chemical structuring of surfactant pastes to form high active surfactant granules Download PDF

Info

Publication number
HUT66724A
HUT66724A HU9302874A HU9302874A HUT66724A HU T66724 A HUT66724 A HU T66724A HU 9302874 A HU9302874 A HU 9302874A HU 9302874 A HU9302874 A HU 9302874A HU T66724 A HUT66724 A HU T66724A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
paste
extruder
surfactant
detergent
alkyl
Prior art date
Application number
HU9302874A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9302874D0 (en
Inventor
Yousef Georges Aouad
Lucas Goovaerts
Jose Luis Vega
Original Assignee
Procter & Gamble
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Procter & Gamble filed Critical Procter & Gamble
Publication of HU9302874D0 publication Critical patent/HU9302874D0/hu
Publication of HUT66724A publication Critical patent/HUT66724A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C11ANIMAL OR VEGETABLE OILS, FATS, FATTY SUBSTANCES OR WAXES; FATTY ACIDS THEREFROM; DETERGENTS; CANDLES
    • C11DDETERGENT COMPOSITIONS; USE OF SINGLE SUBSTANCES AS DETERGENTS; SOAP OR SOAP-MAKING; RESIN SOAPS; RECOVERY OF GLYCEROL
    • C11D11/00Special methods for preparing compositions containing mixtures of detergents
    • C11D11/0082Special methods for preparing compositions containing mixtures of detergents one or more of the detergent ingredients being in a liquefied state, e.g. slurry, paste or melt, and the process resulting in solid detergent particles such as granules, powders or beads
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C11ANIMAL OR VEGETABLE OILS, FATS, FATTY SUBSTANCES OR WAXES; FATTY ACIDS THEREFROM; DETERGENTS; CANDLES
    • C11DDETERGENT COMPOSITIONS; USE OF SINGLE SUBSTANCES AS DETERGENTS; SOAP OR SOAP-MAKING; RESIN SOAPS; RECOVERY OF GLYCEROL
    • C11D11/00Special methods for preparing compositions containing mixtures of detergents
    • C11D11/04Special methods for preparing compositions containing mixtures of detergents by chemical means, e.g. by sulfonating in the presence of other compounding ingredients followed by neutralising
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C11ANIMAL OR VEGETABLE OILS, FATS, FATTY SUBSTANCES OR WAXES; FATTY ACIDS THEREFROM; DETERGENTS; CANDLES
    • C11DDETERGENT COMPOSITIONS; USE OF SINGLE SUBSTANCES AS DETERGENTS; SOAP OR SOAP-MAKING; RESIN SOAPS; RECOVERY OF GLYCEROL
    • C11D17/00Detergent materials or soaps characterised by their shape or physical properties
    • C11D17/06Powder; Flakes; Free-flowing mixtures; Sheets
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C11ANIMAL OR VEGETABLE OILS, FATS, FATTY SUBSTANCES OR WAXES; FATTY ACIDS THEREFROM; DETERGENTS; CANDLES
    • C11DDETERGENT COMPOSITIONS; USE OF SINGLE SUBSTANCES AS DETERGENTS; SOAP OR SOAP-MAKING; RESIN SOAPS; RECOVERY OF GLYCEROL
    • C11D17/00Detergent materials or soaps characterised by their shape or physical properties
    • C11D17/06Powder; Flakes; Free-flowing mixtures; Sheets
    • C11D17/065High-density particulate detergent compositions

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Detergent Compositions (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás sűrített detergens granulátumokat tartalmazó készítmények előállítására.
A granuláris detergens készítményeket ez idáig főként porlasztva szárítással állították elő. A porlasztva szárítási eljárásnál a detergens komponenseit, így a felületaktív anyagokat és szennylebegtető anyagokat (builder-eket) 35-50 % vízzel elegyítik, hogy így sűrű szuszpenziót kapjanak. Az így kapott szuszpenziót felmelegítik, és porlasztva szárítják, ami költséges folyamat. A jó agglomerációs eljárás azonban kevésbé drága lehet.
A porlasztva szárítás a víztartalom 30-40 tömeg %-ának eltávolítását igényli. A porlasztva szárításhoz használt berendezés drága. Az így kapott granulátumnak jó az oldékonysága, de alacsony a szórósűrűsége, ezért nagy a csomagolási térfogat. Úgyszintén ellentétesen befolyásolják a porlasztva szárítással kapott granulátum folyási tulajdonságait a nagy felületi egyenetlenségek, ezért a granulátumnak rossz a külső megjelenése. Vannak egyéb ismert hátrányai is a granuláris detergensek porlasztva szárítással való előállításának.
A detergens granulátumok előállításának vannak más, korábbi, nem porlasztva szárításon alapuló módszerei is. Ezeknek is megvannak a hátrányai. Legtöbbjük egynél több keverőberendezést és egy külön granulálási műveletet igényel. Mások a felületaktív anyag savas formájának a használatával járó munkát igénylik. Ismét mások magas hőmérsékleteket igényelnek, amelyek elbontják a kiindulási anyagokat. A nagy aktivitású felületaktív paszták alkalmazását kerülik ezeknél az eljárásoknál azok fapadossága mi att .
Az ΕΡ-Ά-0 110 731 számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentésben közölnek detergens porok előállítására szolgáló eljárásokat, amelyeknél felületaktív anyagokat tartalmazó oldatokat híg fázisban elegyítenek szennylebegtető anyagok poraival, hogy így minden elpárologtató szárítás nélkül szilárd anyagot képezzenek. Leírnak eljárásokat őrléshez felhasználható szilárd rudak vagy tömbök előállítására, de nem tudósítanak paszták olyan kondicionálásáról, hogy agglomerálással közvetlenül nagy aktivitású granulátumokat kaphassunk.
Az EP-A-0 345 090 számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentésben közölnek egy szemcsés detergens készítmények előállítására szolgáló eljárást, amely abból áll, hogy a detergens savat neutralizáló ágensekkel hozzák érintkezésbe, úgy hozva létre szemcséket, hogy a detergens savat szemcsés neutralizáló ágenssel vagy a detergens sót vivőanyaggal hozzák össze abszorpciós zónában.
Az EP-A-0 349 201 számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentésben közölnek egy sűrített detergens granulátumok előállítására szolgáló eljárást, amelynek során finoman diszpergálnak száraz detergens szennylebegtető anyagokat és valamilyen egyenletes pépbe dolgozott nagy aktivitású felületaktív anyagot, amit azután lehűtenek, és finom diszpergálás alkalmazásával granulálnak, hogy így egyenletes, jó folyóképességű, gördülékeny granuláris részecskéket kapjanak.
Az EP-0 390 251 számú európai szabadalmi leírásban közölnek egy granuláris detergens vagy ezt tartalmazó készítmény folyamatos előállítására szolgáló eljárást, amely a következő lépések bői áll: először a detergens hatású felületaktív anyag szemcsés kiindulási anyagát és szennylebegtető anyagokat nagy sebességű keverőben; a második lépésben közepes sebességű granulátor/sűrítő készülékben; a harmadikban szárító/hűtő készülékben kezelnek úgy, hogy port adagolnak a második lépésben vagy az első és második között, hogy csökkentsék a túl nagy méretű részecskék menynyiségét.
A. Davidsohn és B.M. Mildwidsky a Synthetic Detergents című könyvben (John Wiley & Sons, 6. kiadás, 1978) leírják a detergensekkel kapcsolatos általános tudnivalókat, köztük a detergens végtermékek előállítását.
Erős nyíró hatással járó és hidegen elegyítő eljárások önmagukban ismertek, de ezek külön őrlési lépést vagy valamilyen más műveletet igényelnek. így például egyesek a felületaktív anyag savas formájának nátrium-karbonáttal való elegyítésénél száraz semlegesítési technikát alkalmaznak. Lásd az U.S.P. 4,515,707 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást, a 183540/1983 számú nyilvánosságra hozott japán szabadalmi bejelentést, és a Sho 61-118500 számú japán közzétételi iratot. Ezeknél tipikusan 2-20-szoros moláris feleslegben szükséges a nátrium-karbonát, hogy a felületaktív savak elfogadható mértékű átalakítását biztosíthassuk. Viszont a karbonát-felesleg felviszi a mosóvíz pH-ját a nagyon lúgos területre, ami nemkívánatos lehet, különösen egyes alacsony foszfáttartalmú készítményeknél.
Felületaktív savak használata általában igényli az alacsony hőmérsékleten való azonnali tárolást, mert az erősen reaktív savak, így az alkil-szulfát savak hűtés nélkül bomlásnak vannak ki• · ·
téve, tárolás közben hidrolízisre hajlamosak, aminek eredményeként szabad kénsav és alkohol keletkezik. Gyakorlatilag ezek a korábbi eljárások azt igénylik, hogy a felületaktív sav előállítását szorosan egybekössük a granulálással, ami további tőkebefektetést jelent.
A probléma megoldásának egy másik, a szakterületen jól ismert és a szabadalmak irodalmában leírt módja az anionos felületaktív savaknak in situ neutralizálása valamilyen lúgos oldattal (például 50 %-os nátrium-hidroxid-oldattal) vagy lúgos kémhatású porral (például nátrium-karbonáttal) közvetlenül a granulálási lépés előtt vagy annak folyamán. Ilyen esetekben elővigyázatossági intézkedéseket kell foganatosítani a sav teljes mértékű semlegesítésének biztosítása céljából, hogy így elkerüljük a tárolás vagy mosás közben a nemkívánatos hatásokat a felületaktív mátrix maradék részére. Az így kapott részecskék igen nagy sűrűségű granulátumok, amelyeket be lehet dolgozni a granuláris detergensekbe.
Bár ez a második módszer alacsonyabb hőmérsékleteket és kevésbé drasztikus nyírási körülményeket használ, mint a szemcsésítés és a porlasztva szárítás, alkalmazását mégis számos tényező korlátozza. Egyrészt vegyi reakció (neutralizálás) végzésének a szükségessége a granulálási lépés folyamán vagy közvetlenül az előtt jelentősen korlátozza a folyamatnál alkalmazható körülmények (hőmérséklet, vegyszerek, stb.) körét. Az anionos felületaktív savak igen alacsony pH-ja kizárja az ilyen savas körülményekre érzékeny vegyszerek alkalmazását. Mindenekelőtt azonban az olyan anionos felületaktív anyagok esetében, amelyek savas • · *· * · · · ·······♦ · · φ • · ···· · · formájukban kémiailag nem stabilisak, vagy fizikailag instabilisak, ez az eljárás szükségessé teszi a szulfatáló/szulfonáló egységnek a neutralizáló/granuláló lépéssel való szoros összekapcsolását. Ez lényeges korlátozásokat eredményez a logisztikában és/vagy ezen eljárásokhoz szolgáló berendezések tervezésében, valamint erősen megnöveli a teljes eljárás szabályozórendszerének komplexitását és nehézségeit.
Találmányunk megoldást hoz a fent említett problémákra, és flexibilisebb és sokoldalúbb módját adja a granuláris detergensek feldolgozásának. A találmány alapját olyan agglomerációs/granulációs lépés képezi, amely teljesen független a szulfatálási/szulfonálási folyamattól. Hogy az agglomerátumok erősen megnövelt felületaktív anyag-aktivitását elérjük, a találmány lehetővé teszi a paszta:por viszony megnövelését, amit tömör granulátumokká lehet alakítani. Ezt a paszta kémiai és/vagy fizikai strukturálásával valósítjuk meg, amit például speciális kémiai strukturáló ágensek adagolásával és/vagy a nedvesség eltávolításával, a hőmérséklet szabályozásával érünk el. A találmány alapjául az anionos felületaktív anyag nagy töménységű sója, legelőnyösebben nátriumsója, vizes oldatának a bevitele szolgál. Ezek a nagy aktivitású (alacsony nedvességtartalmú) felületaktív paszták nagy viszkozitásúak, de szivattyúval még szállíthatók azokon a hőmérsékleteken, amelyeken a felületaktív anyagok még stabilisak. Ez biztosítja az anyagok szállíthatóságát és átvihetóségét az előállítás színhelyéről a granulálás helyére, és azt, hogy megfelelő tároló berendezéssel rendelkezhessünk a szemcsképzés előtt. Az olyan esetekben, amikor a szulfatálás/szulfonálás már • · *····««· · , * · · * · · ··
- 7 közvetlenül megelőzi a granulálási lépést, azt a lehetőséget nyújtja, hogy tároló tartályokat iktathassunk közbe, ami leegyszerűsíti a teljes egység szabályozását. Egyes anionos felületaktív anyagok vagy azok elegyei esetében, amelyeknél nagyon viszkózus folyékony kristály fázisok fordulnak elő, ez a technológia azt igényli, hogy kevésbé viszkózus fázisokat (például híg fázisokat) képezzünk, vagy valamilyen viszkozitás-módosító anyagot (például hidrotrópokat) használjunk.
A találmányban leírunk egy, a paszta kondicionálásának végrehajtására szolgáló eljárást is. Azt találtuk, hogy kémiai strukturáló ágensek hozzáadása, a hőmérséklet szabályozása és/vagy a víz eltávolítása a pasztából kritikus az olyan fizikai tulajdonságok szempontjából, mint a viszkozitás, olvadáspont és fapadosság, amelyek viszont meghatározzák a paszta keverésével/granulálásával előállított detergens granulátumok tulajdonságait. Úgy találtuk, hogy e paszta-kondicionálás elvégzésének nagyon hatásos módja az extruder használata.
Fontos célja a találmánynak az, hogy a porlasztva szárító eljárással szemben, agglomerációs eljárással sűrű, koncentrált granuláris detergens terméket hozzunk létre.
A találmány további célkitűzései az alábbiakból nyilvánvalóvá válnak.
A találmány tárgyát sűrű, koncentrált granuláris detergens termék, különösen nagy aktivitású sűrített detergens granulátumokat tartalmazó készítmények előállítására szolgáló gazdaságos eljárás képezi, amelynél ez az eljárás nagy aktivitású paszták előállításánál olyan agglomerációs lépéseit tartalmazza, amelyek• · · hez a kapott paszta kémiai kezelése is kapcsolódik.
A találmány különösen alkalmazható valamennyi neutralizált alkil-szulfát (AS) pasztára. Alkalmazhatónak bizonyulhat a felületaktív anyagok széles körére.
A találmány eljárást szolgáltat jó folyóképességű granuláris detergens előállítására, amely eljárás a következőkből áll: valamilyen kémiai strukturáló ágens hatásos mennyiségét és egy legalább 40 % detergens-aktivitással rendelkező vizes felületaktív paszta hatásos mennyiségét elegyítjük; ebből az elegyből gyorsan egyenletes, merev pasztát képezünk 20 °C és 90 °C közötti paszta-hőmérsékleten; ezt a pasztát egy száraz detergens porral elkeverve granuláljuk, ahol az említett felületaktív paszta legalább egy anionos felületaktív anyagot tartalmaz, és minden egyéb felületaktív anyag, amennyiben jelen van, az anionos, nemionos, ikerionos, amfolit és kationos felületaktív anyagok közül vagy azok elegyeiből való. Egy előnyös eljárásnál az említett kémiai strukturáló ágenst folyamatos eljárással adagoljuk.
A találmány nagy aktivitású felületaktív paszták előállítására szolgáló eljáráson alapszik, amely tartalmaz egy olyan agglomerációs/granulálási lépést, amely teljesen függetlenítve van a szulfatálási/szulfonálási folyamattól, továbbá tartalmazza az említett eljárással előállított paszták kémiai kondicionálását, hogy így nagy aktivitású granulátumokat kapjunk. A paszta kondicionálása fizikai tulajdonságainak módosítását jelenti nagyobb aktivitású agglomerátumok képzése céljából, amelyek egyébként a szokásos műveleti körülmények között nem könnyen nyerhetők. A találmány különösen alkalmazható valamennyi neutralizált • · » · · * • · ·· ···
- 9 alkil-szulfátból (AS-ből) álló vizes pasztára. Alkalmazhatónak bizonyulhat a felületaktív anyagok széles körére (így a kókuszból, faggyúból, stb. nyerhető felületaktív anyagokra). A találmány egy megvalósításánál az anionos felületaktív anyagot sójának, előnyösen nátriumsójának nagy koncentrációjú vizes oldata formájában visszük be. Ezek a nagy aktivitású (és előnyösen alacsony nedvességtartalmú) felületaktív paszták nagy viszkozitásúak, de szivattyúval szállíthatók azokon a hőmérsékleteken, amelyeken a felületaktív anyagok stabilisak. A találmány más megvalósításainál az anionos felületaktív anyagok vagy legalább egy anionos felületaktív anyagot tartalmazó elegyeik olyan esetekben, amikor nagyon viszkózus folyékony kristály fázisok keletkeznek, ezért igénylik, hogy vagy kisebb viszkozitású fázisokat képezzünk, vagy viszkozitást módosító anyagokat alkalmazzunk.
A találmány egy előnyösebb megvalósításánál a felületaktív paszta fizikai szerkezetét és/vagy fizikai tulajdonságait megváltoztató szerves és/vagy szervetlen vegyületeket adagolunk a pasztához. Azt találtuk, hogy ez az adagolás a felületaktív pasztához csökkenti annak tapadósságát, növeli viszkozitását és növeli lágyuláspontját. Ez lehetővé teszi, hogy az agglomerációs folyamatnál több pasztát használjunk fel, ami magasabb aktivitású, azaz 50 %· feletti aktivitású agglomerátumokat eredményez. A felületaktív paszta kezelésének ezt a módját elvégezhetjük szakaszosan és folyamatosan, előnyösen folyamatosan.
A találmány egy előnyös megvalósításánál extrudert használunk a paszta kondicionálására. Az extruder többcélú készülék, amely lehetővé teszi két vagy több paszta keverését és/vagy ké » »
- 10 - .......
miai strukturáló ágensek hozzáadását és a viszkózus pasztával való elkeverését. Lehetővé teszi továbbá a nedvesség vákuumban való eltávolítását és a paszta-hőmérséklet szabályozását.
A paszta kondicionálása az itteni meghatározás szerint jelenti: a) látszólagos viszkozitásának növelését, b) tényleges olvadáspontjának növelését, c) a paszta keménységének növelését és d) a képződött granulátum tapadósságának csökkentését. A paszta keménységét/lágyságát lágyság-penetrométerrel mérhetjük az ASTM D 217-IP50 vagy az ISO 2137 alatt leírtak szerint. Az ilyen módon mért paszta-keménység kisebb legyen 2 cm-nél, előnyösen kisebb 1 cm-nél.
Ezt a paszta-kondicionálást végrehajthatjuk i) hűtéssel, ii) szárítással, iii) a nagy viszkozitású detergens pasztához strukturáló anyagoknak (rendszerint elektrolitoknak) a hozzáadásával. A találmány felhasználható paszta legalább 40 tömeg % anionos felületaktív sókat tartalmaz, viszkozitása 70 °C-on és 25 s_1 nyírási sebességnél mérve legalább 10 Pa.s.
A különböző kémiai strukturáló ágensek a felületaktív pasztához adva megváltoztatják annak kémiai és/vagy fizikai tulajdonságait, így igen nagy aktivitású agglomerátumok képezhetők. Ezek az ágensek szilárd, folyadék vagy oldat formájában lehetnek speciális kémiai tulajdonságaiktól függően. A találmánynál felhasználható ágensek közül megemlítjük az 50 %-os vizes nátrium-hidroxid oldatot, 50 %-os vizes kálium-hidroxid oldatot, a nátrium-kloridot, foszfonátokat, szilikátokat, szilikagélt, keményítőt, polimereket és kopolimereket, nemionos felületaktív anyagokat és a karbamidot. Ezeket az ágenseket használhatjuk egymás• · · « ♦··· ··*♦ ' - 11 tói függetlenül vagy egymással kombinálva, azok kompatibilitásának megfelelően.
A találmány szerinti alkalmazásra előnyös vagy előnyösek az anionos felületaktív anyagok sóinak, előnyösen az anionos felületaktív anyag nátriumsójának egy vagy különböző vizes pasztái. Egy előnyös megvalósításnál az anionos felületaktív anyag előnyösen annyira koncentrált, amennyire csak lehetséges (vagyis a lehető legkevesebb nedvességet tartalmazza, amely mellett még folyadék módjára áramlik), hogy így szivattyúval szállítható legyen olyan hőmérsékleteknél, amelyeknél még stabilis. Bár ismert a granulálás különböző tiszta vagy kevert felületaktív anyagok használatával, ahhoz, hogy a jelen találmány gyakorlati haszonnal járjon az iparban, és hogy megfelelő fizikai tulajdonságokkal rendelkező részecskéket eredményezzen, amelyeket be lehet dolgozni a granuláris detergensekbe, valamilyen anionos felületaktív anyagnak jelen kell lennie a pasztában 10 % feletti, előnyösen 10 % és 95 % közötti, előnyösebben 20 % és 95 % közötti, legelőnyösebben 40 % és 95 % közötti koncentrációban.
Előnyös, ha a felületaktív anyag vizes pasztában a nedvességtartalom a lehető legkisebb, amely mellett még megmarad a paszta folyékonysága, minthogy az alacsony nedvességtartalom a felületaktív anyag magasabb koncentrációját eredményezi a végtermék részecskében. A paszta előnyösen 5 % és 40 % közötti, előnyösebben 5 % és 30 % közötti, legelőnyösebben 5 % és 20 % közötti mennyiségű vizet tartalmaz. A paszta nedvességtartalmának agglomerátorba való belépés előtti igen nagy viszkozitások mellett is problémamentes csökkentésére szolgáló egyik nagyon elő
9 «
- 12 nyös módja egy atmoszférikus vagy vákuum gyorsszárító in-line beiktatása, amelynek kimenete az agglomerátorhoz csatlakozik.
Előnyös magas aktivitású felületaktív pasztákat alkalmazni, hogy így minimalizáljuk a rendszer összes víztartalmát a keverés, granulálás és szárítás folyamán. Az alacsonyabb vízkoncentrációk lehetővé teszik:
(1) a felületaktív anyag: szennylebegtető anyag magasabb aktivitású, például 1 : 1 viszonyát; (2) hogy más folyadékok nagyobb mennyiségét alkalmmazhassuk a készítményben anélkül, hogy sűrű pépet vagy a granulátum tapadósságát okoznánk; (3) a kevesebb hűtést a magasabb megengedhető granulálási hőmérsékletek következtében; és (4) a granulátum kevesebb szárítását, hogy a végső nedvességtartalmi határokat kielégíthessük.
A felületaktív paszták két fontos olyan paramétere, amelyek befolyásolhatják a keverési és granulálási lépést, a paszta hőmérséklete és viszkozitása. A viszkozitás — egyebek között — függvénye a koncentrációnak és hőmérsékletnek, az itteni alkalmazás szempontjából lehetséges, körülbelül 5000 cP és 10,000,000 cP közötti tartományban. A rendszerbe belépő paszta viszkozitása előnyösen körülbelül 20,000 cP és körülbelül 100,000 cP között, előnyösebben körülbelül 30,000 cP és körülbelül 70,000 cP között van. A találmány szerinti paszta viszkozitását 70 °C hőmérsékleten mérjük.
A pasztát a keverőbe bevezethetjük a lágyuláspontja (általában 40 °C és 60 °C közötti tartományban) és bomláspontja (ami a paszta kémiai természetétől függ, például az alkil-szulfát paszták 75-85 °C felett hajlamosak a bomlásra) közötti kezdeti * ···
- 13 hőmérsékleten. A magas hőmérsékletek csökkentik a viszkozitást, ezáltal egyszerűbbé teszik a paszta szivattyúval való szállíthatóságát, de kevésbé aktív agglomerátumokat eredményeznek. Az inline nedvességcsökkentő lépések (így a gyorsszárítás) alkalmazása azonban magasabb (100 °C feletti) hőmérsékletek használatát igényli. A találmány szerint az agglomerátumok aktivitását magasan tartjuk, ami a nedvesség kiküszöbölésének köszönhető.
A pasztának a keverőbe való bevezetését sokféle módon végezhetjük, a keverőbe történő egyszerű beöntéstől addig, hogy nagynyomású szivattyúval nyomjuk a keverő bemenete előtt a cső végén lévő apró lyukakon át. Bár mindezek az utak járhatók jó fizikai tulajdonságú agglomerátumok előállítására, azt találtuk, hogy a találmány egy előnyös megvalósításánál a paszta kisajtolása a keverőben való jobb eloszlást eredményezi, ami javítja a kívánt méretű részecskék hozamát. A nagy szivattyúnyomások alkalmazása a keverőbe való belépés előtt a végső agglomerátumok megnövelt aktivitását eredményezi. A két hatás kombinálásával és a pasztának olyan lyukakon át való bevezetésével (extrudálással), amelyek elég kicsinyek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a kívánt áramlási sebességet, de amelyek a szivattyú nyomását a rendszerben megvalósítható maximumon tartják, igen előnyös eredmények érhetők el.
A vizes felületaktív paszta aktivitása legalább 30 %, és elérheti körülbelül a 95 %-ot; az előnyös aktivitások: 50 - 80 % és 65 - 75 h A paszta kiegészítő anyaga elsősorban a víz, de tartalmazhat valamilyen feldolgozási segédanyagot is, így valamilyen nemionos felületaktív anyagot. A nagyobb aktivitású kon14 centrációknál kevés szennylebegtető anyag szükséges, vagy egyáltalán nem szükséges a paszta hidegen történő granulálásához. A kapott koncentrált felületaktív granulátumokat száraz szennylebegtető anyagokhoz vagy porokhoz adhatjuk, vagy a szokásos agglomerációs műveleteknél használhatjuk azokat. A vizes felületaktív paszta tartalmaz egy, az anionos, ikerionos, amfolit vagy kationos felületaktív anyagok csoportjából, vagy azok elegyeiből választott szerves felületaktív anyagot. Előnyösek az anionos felületaktív anyagok. A nemionos felületaktív anyagokat másodlagos felületaktív anyagokként vagy feldolgozási segédanyagokként használjuk és itt nem soroljuk azokat az aktív felületaktív anyagok közé. Az itt felhasználható felületaktív anyagok fel vannak sorolva az U.S.P. 3,664,961 és U.S.P. 3,919,678 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban.
A felhasználható kationos felületaktív anyagok közé tartoznak azok is, amelyek az U.S.P. 4,222,905 és az U.S.P. 4,239,659 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban szerepelnek. A kationos felületaktív anyagok azonban általában kevésbé kompatibilisek az itt alkalmazott alumínium-szilikát anyagokkal, és ezért ezekben a készítményekben előnyösen csak kis koncentrációkban alkalmazzák azokat, amennyiben egyáltalán alkalmazásra kerülnek. Az alábbiak a találmány szerinti készítményekben felhasználható felületaktív anyagok jellegzetes példáiként szolgálnak.
A nagyobb szénatomszámú zsírsavak vízoldható sói, vagyis a szappanok, az itteni készítményekben felhasználható anionos felületaktív anyagok. Ezek közé tartoznak az alkálifémszappanok, : ι • · · » · ··· ·······« « · · • « · « « « · ·
- 15 így a körülbelül 8 és körülbelül 24 közötti, előnyösen a körülbelül 12 és körülbelül 18 közötti szénatomszámú magasabb zsírsavak nátrium-, kálium-, ammónium- és alkil-ammóniumsói. A szappanokat előállíthatjuk zsírok és olajok közvetlen elszappanosításával vagy szabad zsírsavak neutralizálásával. Különösen előnyösek a kókuszolajból és faggyúból (tallow) származó zsírsavak elegyeinek nátrium- és káliumsői, vagyis a faggyú- és kókusz-nátrium- vagy -káliumszappan.
A felhasználható anionos felületaktív anyagok közé tartoznak a molekulaszerkezetükben egy körülbelül 10 és körülbelül 20 közötti szénatomos alkilcsoportot és egy szulfonsavas vagy kénsavas észtercsoportot tartalmazó szerves szulfonálási reakciótermékek vízoldható sói, előnyösen alkálifém-, ammónium- és alkil -ammóniumsói . (Az alkil-kifejezés alatt az acilcsoportok alkil-részét értjük). A szintetikus felületaktív anyagok e csoportjára példaként szolgálnak az alkil-szulfátok, különösen a magasabb (8-18 szénatomos), így a faggyú vagy kókuszolaj gliceridjeinek redukciójával kapott alkoholok szulfonálásával előállítottak nátrium- és káliumsói; és azoknak az alkil-benzolszulfonátoknak a nátrium- és kálíumsói, amelyekben az alkilcsoport körülbelül 9 és körülbelül 15 közötti számú szénatomot tartalmaz egyenes vagy elágazó láncú konfigurációban, így például azok a típusok, amelyeket az U.S.P. 2,220,099 és U.S.P. 2,477,383 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetnek. Különösen értékesek azok a lineáris egyenes láncú alkil-benzol-szulfonátok, amelyek alkilcsoportjában a szénatomok átlagos száma körülbelül 11 és 13 között van, amelyeket C11_C13 LAS-nak rövidítünk.
ί
- 16 Az itt felhasználható egyéb anionos felületaktív anyagok közül megemlítjük az alkil-glicerin-éter-szulfonátok nátriumsóit, különösen a faggyúból vagy kókuszolajból származó magasabb alkoholok étereit; a kókuszolaj-zsírsav-monoglicerid-szulfonátok és -szulfátok nátriumsóit; az olyan alkil-fenol-(etilén-oxid)-éter-szulfátok nátrium- és káliumsóit, amelyek mólonként körülbelül 1 és körülbelül 10 közötti számú etilén-oxid egységet tartalmaznak, és ahol az alkilcsoportok körülbelül 8 és körülbelül 12 közötti számú szénatomot tartalmaznak; az olyan alkil-(etilén-oxid) -éter-szulfátok nátrium- és káliumsóit, amelyek molekulájukban körülbelül 1 és körülbelül 10 közötti számú etilén-oxid egységet tartalmaznak, és ahol az alkilcsoport körülbelül 10 és körülbelül 20 közötti számú szénatomot tartalmaz.
Más, a találmány céljaira felhasználható anionos felületaktív anyagok közül megemlítjük az olyan alfa-szulfonált zsírsav-észterek vízoldható sóit, amelyek a zsírsavcsoportban körülbelül 6 és 20 közötti számú szénatomot és az észtercsoportban körülbelül 1 és 10 közötti számú szénatomot tartalmaznak; az olyan 2-(acil-oxi)-alkán-l-szulfonsavak vízoldható sóit, amelyek acilcsoportjukban körülbelül 2 és 9 közötti számú szénatomot és alkáncsoportjukban körülbelül 9 és körülbelül 23 közötti számú szénatomot tartalmaznak; az olyan alkil-éter-szulfátokat, amelyek alkilcsoportjukban körülbelül 10 és 20 közötti számú szénatomot és körülbelül 1 és 30 közötti számú mól etilén-oxidot tartalmaznak; a körülbelül 12 és 24 közötti számú szénatomot tartalmazó olefin-szulfonátok vízoldható sóit; az olyan béta-(alkoxi-oxi)-alkán-szulfonátokat, amelyek alkilcsoportjukban körülbelül
I * · ·· · ··· «······» · » · • · *k· · · ··
- 17 1 és 3 közötti számú szénatomot és alkáncsoportjukban körülbelül és körülbelül 20 közötti számú szénatomot tartalmaznak. Bár tipikusan a savak sóit tárgyaljuk és használjuk, a savak neutralizálása végrehajtható a finoman diszpergáló keverő lépés részeként is.
Az előnyös anionos felületaktív paszták alkilcsoportjukban 10-16 szénatomot tartalmazó lineáris vagy elágazó láncú alkil-benzolszulfonátok és 10-18 szénatomos alkil-szulfátok keverékei. Ezeket a pasztákat rendszerint úgy állítjuk elő, hogy folyékony szerves anyagot kén-trioxiddal reagáltatunk, amikor is egy szulfonsavat vagy szulfátot kapunk, majd a sav semlegesítésével annak sóját állítjuk elő. Ez a só az a felületaktív paszta, amelyről e közleményben végig tárgyalunk. Előnyös a nátriumsó a végteljesítmény előnyei és a nátrium-hidroxidnak az egyéb neutralizáló ágensekkel szembeni ára folytán, de ez nem feltétlenül szükséges, és más ágensek is használhatók, így a kálium-hidroxid is.
A vízoldható nemionos felületaktív anyagok is felhasználhatók másodlagos felületaktív anyagokként a találmány szerinti készítményekben. Valójában az előnyös eljárások anionos/nemionos keverékeket alkalmaznak. Egy különösen előnyös paszta nemionos és anionos felületaktív anyagok keverékét tartalmazza körülbelül 0,01 : 1 és körülbelül 1 : 1 közötti, előnyösebben körülbelül
0,05 : 1 arányban. A nemionosakat egészen az elsődleges szerves felületaktív anyaggal azonos mennyiségig alkalmazhatjuk. Az ilyen nemionos anyagok közé tartoznak azok a vegyületek, amelyeket alkilén-oxid-csoportoknak (amelyek hidrofil természetűek) valamely • « · · « ♦ · · » · «·· ········ · · ·
- 18 szerves hidrofób vegyülettel (amely lehet alifás vagy alkilezett aromás típusú) való kondenzációjával állítunk elő. A bármely speciális hidrofób csoporttal kondenzált polioxi-alkilén-csoport hosszát könnyen megválaszthatjuk úgy, hogy olyan vízoldható vegyületet kapjunk, amely a hidrofil és hidrofób elemek kívánt fokú egyensúlyával rendelkezik.
Az alkalmas nemionos felületaktív anyagok között találjuk az alkil-fenolok poli(etilén-oxid) kondenzátumait, például az alkilcsoport j ukban egyenes vagy elágazó láncú konfigurációban körülbelül 6 és 16 közötti számú szénatomot tartalmazó alkil-fenolok kondenzációs termékeit alkil-fenol mólonként körülbelül 4 és 25 közötti számú mól etilén-oxiddal.
Előnyös nemionos felületaktív anyagok között szerepelnek az egyenes vagy elágazó láncú konfigurációban 8 és 22 közötti számú szénatomot tartalmazó alifás alkoholok vízoldható kondenzációs termékei alkohol mólonként 4 és 25 közötti számú mól etilén-oxiddal. Különösen előnyösek az alkilcsoportjukban körülbelül 9 és 15 közötti számú szénatomot tartalmazó alkoholok kondenzációs termékei alkohol mólonként körülbelül 4 és 25 közötti számú mól etilén-oxiddal; valamint a propilénglikol kondenzációs termékei etilén-oxiddal.
A szemipoláris nemionos felületaktív anyagok közé tartoznak azok a vízoldható amin-oxidok, amelyek egy körülbelül 10-18 szénatomos alkilcsoportot és két, az alábbiak közül választott csoportot tartalmaznak: körülbelül 1-3 szénatomos alkilcsoportok és hidroxi-alkil-csoportok; továbbá azok a vízoldható foszfin-oxidok, amelyek egy körülbelül 10-18 szénatomos alkilcsoportot és • ·
- 19 két, az alábbiak közül választott csoportot tartalmaznak: körülbelül 1-3 szénatomos alkilcsoportok és hidroxi-alkil-csoportok; valamint azok a vízoldható szulfidok, amelyek egy 10-18 szénatomos alkilcsoportot és egy, az alábbiak közül választott csoportot tartalmaznak: körülbelül 1-3 szénatomos alkilcsoportok és hidroxi-alkil-csoportok.
Az amfolit felületaktív anyagok közé tartoznak az alifás szekunder és tercier aminok származékai vagy a heterociklusos szekunder és tercier aminok alifás származékai, amelyekben az alifás csoport egyenes vagy elágazó láncú, és ahol az alifás szubsztituensek egyike körülbelül 8 és 18 közötti számú szénatomot tartalmaz, és legalább egy alifás szubsztituens tartalmaz egy anionos vízoldhatóvá tevő csoportot.
Az ikerionos felületaktív anyagok között szerepelnek az alifás kvaterner ammónium-, foszfónium- és szulfóniumvegyületek azon származékai, amelyekben az egyik alifás szubsztituens körülbelül 8 és 18 közötti számú szénatomot tartalmaz.
Az itt felhasználható különösen előnyös felületaktív anyagok közül megemlítjük az alkilcsoportjukban körülbelül 11 és 14 közötti számú szénatomot tartalmazó lineáris alkil-benzolszulfonátokat; a faggyú-alkil-szulfátokat; a kókusz-alkil-glicerinéter-szulfonátokat; az olyan alkil-éter-szulfátokat, amelyekben az alkilcsoport körülbelül 14 és 18 közötti számú szénatomot tartalmaz, és ahol az etoxilezés átlagos foka körülbelül 1 és 4 között van; a körülbelül 14 és 16 közötti számú szénatomot olefinvagy paraffin-szulfonátokat; az alkilcsoportjukban körülbelül
11-16 szénatomot tartalmazó alkil-dimetil-amin-oxidokat; az al • · · kilcsoportjukban körülbelül 14 és 18 közötti számú szénatomot tartalmazó alkil-dimetil-amónio-propán-szulfonátokat és alkil-dimetil-ammónio-(hidroxi-propán)-szulfonátokat; a körülbelül
12-18 szénatomos magasabb zsírsavak szappanait; a Cg-Cj^-alkoholok körülbelül 3-8 mól etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékeit, és ezek elegyeit.
Az itt alkalmazható kationos felületaktív anyagok között szerepelnek az R4R5RgR7N+X“ általános képletű — a képletben
R4 jelentése 10-20 szénatomos, előnyösen 12-18 szénatomos alkilcsoport ;
r5, Rg és R7 jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport, előnyösen metilcsoport;
X- jelentése valamilyen anion, például kloridion — vízoldható kvaterner ammóniumvegyületek. Az ilyen trimetil-ammónium-vegyületekre példaként szolgáljanak a (12-14 szénatomos alkil) -trimetil-ammónium-kloridok és a (kókusz-alkil)-trimetil-ammónium-metán-szulfát.
A találmány szerinti felhasználás céljaira szolgáló speciálisan előnyös felületaktív anyagok közül megemlítjük a lineáris (11-13 szénatomos alkil)-benzolszulfonátok nátriumsóit; az cu-olef in-szulfonátokat; a trietanol-ammónium-(11-13 szénatomos alkil)-benzolszulfonátokat; az alkil-szulfonátokat (így a fagygyú-, kókusz-, pálma- és a szintetikus eredetű, például C43, stb. -alkil-szulfátokat); az alkil-szulfát-nátriumsókat; a nátrium-metil-észter-szulfonátokat (MES-t); a (kókusz-alkil)-glicerin-éter-szulfonát-nátriumsókat; a faggyú-alkohol 4 mól etilén-oxid• ♦ /*·♦** * · · · « ··· «······« · · ♦
- 21 dal képezett kondenzációs terméke szulfonátjának nátriumsóját; a kókusz-zsíralkohol körülbelül 6 mól etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékét; a faggyú-zsíralkohol körülbelül 11 mól etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékét; egy körülbelül 14-15 szénatomos zsíralkohol körülbelül 7 mól etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékét; egy 12-13 szénatomos zsíralkohol kürölbelül 3 mól etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékét; a 3- [N,N-dimetil-N-(kókusz-alkil)-ammónio]-2-(hidroxi-propán)-1-szulfonátot; a 3-[N,N-dimetil-N-(kókusz-alkil)-ammónio]-propán-1-szulfonátot; a 6-[N-(dodecil-benzil)-N,N-dimetil-ammónio]-hexanoátot; a dodecil-dimetil-amin-oxidot; a (kókusz-alkil)-dimetil-amin-oxidot; és a kókusz- és faggyú-zsírsavak vízoldható nátrium- és káliumsóit.
[Az itteni szóhasználatban a felületaktív anyag kifejezés nem-nemionos felületaktív anyagokat jelent — hacsak másként nem definiáljuk. A felületaktív anyagok (kivéve a nemionosakat) aránya a száraz detergens szennylebegtető anyagokhoz vagy porokhoz 0,005 : 1 és 19 : 1 között, előnyösen 0,05 : 1 és 10 : 1 között, előnyösebben 0,1 : 1 és 5 : 1 között van. Sőt még előnyösebben a felületaktív anyagok aránya a szennylebegtető anyagokhoz 0,15 : 1 és 1 : 1 között, valamint 0,2 : 1 és 0,5 : 1 között van.
Az extruder a viszkózus felületaktív paszta szivattyúval való szállításának és keverésének funkcióját látja el folyamatosan. Az extruder alapjában véve hengeres síma belső felülettel rendelkező hengeres tartályból áll. E tartályon belül van felszerelve az extrudercsiga. A nagy aktivitású paszta számára beömlőnyílás van, amin átjutva a csiga forgásakor a paszta a tar22 tály hossztengelye mentén előre mozdul el.
Az extruder konstrukciója különböző funkciók elvégzését teszi lehetővé. Először is a tartály további beömlőnyílásai lehetővé teszik egyéb alkotórészek, köztük a kémiai strukturáló ágensek közvetlen adagolását a tartályba. Azután egy vákuumszivattyú és az extrudercsiga tengelye körüli tömítés vákuum ráadását teszik lehetővé, ami a nedvességtartalom csökkentését szolgálja. A tartály falába továbbá beépíthetők melegítésre és hűtés céljára szolgáló eszközök a hőmérséklet szabályozására. Végül az extrudercsiga gondos megtervezése elősegíti a paszta keverését önmagában és más adalékanyagokkal.
Előnyös az ikercsigás extruder. Ennél az extrudertípusnál ugyanazon a tartályon belül két párhuzamosan felszerelt csiga helyezkedik el, amelyek vagy azonos irányban forognak (co-rotation), vagy egymással ellentétes irányban (counter-rotation). A találmány szerinti felhasználás céljaira az azonos irányban forgó ikercsigás extruder a legelőnyösebb készülék. Az extruder különösen hasznos a találmány céljaira, mert a paszta így hatásosan hűthető cseppfolyós nitrogénnek vagy szilárd szén-dioxid-hónak a tartályba való adagolásával (ez meglepőnek tűnhet, mivel normál körülmények között az extruder melegíti annak tartalmát a viszkózus nyírási erők leküzdésére belevitt mechanikai energia eredményeként), és egyidejűleg elszállítja az extruderból az egyre viszkózusabb (hidegebb) pasztát a keverőbe/agglomerátorba, ahol a granulálás végbemegy.
A találmány szerinti felhasználás céljaira alkalmas ikercsigás extruderek közül megemlítjük az APV Baker cég által gyár• · · « • ··· ·« · * » « « ···
- 23 tott CP sorozatúakat; a Werner és Pleiderer cég Continua sorozatát; a Wenger cég által gyártott TF-sorozatúakat; a Leistritz cég ZSE sorozatába tartozókat; és a Buss cég LR sorozatának készülékeit .
Az extruder lehetővé teszi a paszta kondicionálását a nedvességtartalom és a hőmérséklet csökkentésével. A nedvesség eltávolítható vákuumban, előnyösen az atmoszférikus nyomás alatti 0 és 7,3 kPa között (0 Hg mm és -55Hg mm között).
A hőmérséklet szilárd szén-dioxid-hónak vagy cseppfolyós nitrogénnek közvetlenül az extruder -tartályba való adagolásával csökkenthető. Előnyösen cseppfolyós nitrogént használunk a paszta 30 tömeg %-áig terjedő mennyiségben.
Bár a fent leírtak értelmében a találmány szerinti eljárás előnyös megvalósítása az anionos felületaktív anyag bevitelét paszták formájában tartalmazza, lehetséges egy bizonyos mennyiséget poráram útján, például puffasztott por formájában bevinni.
Ezeknél a megvalósításoknál szükséges, hogy a poráram fapadosságát és nedvességtartalmát alacsony szinten tartsuk, így megakadályozva az anionos felületaktív anyag fokozott felrakodását, és ezáltal a túl magas felületaktív anyag tartalmú agglomerátumok előállítását. Egy előnyös agglomerációs eljárás folyadékárama is felhasználható más felületaktív anyagok és/vagy polimerek bevitelére. Ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy a felületaktív anyagot előre bekeverjük egy folyadékáramba, vagy különböző áramokat vezetünk be az agglomerátorba. Az eljárásnak ez a kétféle megvalósítása különbségeket eredményezhet a végtermék részecskék tulaj donságaiban (adagolhatóságban, gélképződésben, oldódási sebesff • · ·
• · · ff • · «
ségben, stb.), különösen ha a felületaktív anyagok elegyítését a részecskeképzés előtt végezzük. Ezek a különbségek azután felhasználhatók a szándékolt alkalmazásnál minden egyes előnyös eljárás céljaira.
Megfigyeltük azt is, hogy az itt leírt technológia alkalmazásával bizonyos anyagokból (így nemionos anyagokból, citromsavból) nagyobb koncentrációk érthetők el a végső készítményben, mint más ismert eljárásokkal, anélkül hogy a mátrix alapvető tulajdonságait (összetapadás, tömörödés, stb.) károsan befolyásolnánk .
A finoman diszpergálva történő keverés és/vagy granulálás kifejezés alatt az itteni szóhasználatban azt értjük — hacsak másként nem definiáljuk — hogy az elegyet egy finoman diszpergáló keverőben a keverőlapát hegyének körülbelül 5 m/s és körülbelül 50 m/s közötti kerületi sebességével keverjük és/vagy granuláljuk. A keverési és granulálási eljárás teljes tartózkodási ideje előnyösen 0,1 és 10 perc között, előnyösebben 0,1 és 5 perc között, legelőnyösebben 0,2 és 4 perc között van. A keverésnél és granulálásnál a keverőlapát hegyének legelőnyösebb kerületi sebessége körülbelül 10-45 m/s és körülbelül 15-40 m/s.
A paszta:por viszonyt úgy kell megválasztani, hogy a folyamat minden szakaszában jól látható, különálló részecskéket kapjunk. Ezek a részecskék magasabb hőmérsékleten fapadosak lehetnek, de lényegileg jó folyóképességűek kell lenniük, hogy a keverési és granulálási lépések egyidejűleg vagy közvetlenül egymás után elvégezhetők legyenek anélkül, hogy a keverő/granulátor eltömődését okoznák.
• V ·· ·♦ • · · · · • · · · ··· *······« · · » • · ·*·· ··
- 25 A felületaktív anyagok feldolgozására alkalmas bármely készülék, géppark és egység felhasználható a találmány szerinti eljárás végrehajtására. Az alkalmas készülékek között szerepelnek például vékonyfilm szulfonáló reaktorok, rothasztótartályok, észterező reaktorok, stb. Keverésre/agglomerálásra a számos keverő- /agglomerátor készülék közül bármelyik felhasználható. Az egyik előnyös megvalósításnál a találmány szerinti eljárást folyamatosan hajtjuk végre. Különösen előnyösek a Fukae Powtech Kogyo Co. (Japán) cég által gyártott FukaeR FS-G sorozat kévéről; ez a készülék lényegileg egy felső munkanyíláson át megközelíthető, csésze alakú tartály, amely el van látva az alapjához közel egy lényegileg függőleges tengelyű keverővei és egy, az oldalfalon elhelyezett vágóeszközzel. A keverő és vágóberendezés egymástól függetlenül és külön-külön változtatható sebességgel működtethető. A tartályt el lehet látni hútőköpennyel vagy, szükség esetén, mélyhűtő egységgel.
Egyéb hasonló, a találmány szerinti eljárásnál felhasználhatónak talált keverők között vannak a Dierks & Söhne (Németország) cég DiosnaR V sorozat keverői, és a T K Fielder Ltd. (Anglia) cég Pharma MatrixR készülékei. Egyéb, a találmány szerinti eljárásnál felhasználhatónak vélt keverők között találjuk a Fuji Sangyo Co. (Japán) cég FujiR VG-C sorozatának és a Zanchetta & Co. Kft. (Olaszország) RotoR keverőit.
Más előnyös alkalmas készülékek közé tartoznak a Gustau Eirich Hardheim (Németország) cég által gyártott EirichR RV sorozatának készülékei, a Lödige Maschinenbau GmbH cég (Paderborn, Németország) által gyártott LödigeR FM sorozatúak a szakaszos * · · · ····
- 26 keverésre, a Baud KM sorozatúak a folyamatos keverésre/agglomerációra, a Drais Werke GmbH cég (Mannheim, Németország) által gyártott DraisR T160 sorozatúak és a Winkworth Machinery Ltd. (Berkshire, Anglia) cég által gyártott WinkworthR RT 25 sorozatba tartozó készülékek.
A belső aprító lapokkal ellátott Littleford keverő (FM-130-D-12 modell) és a 19,7 cm-es /7,75 inch) lapokkal felszerelt Cuisinart Food Processor keverő (DCX-Plus modell) két további példa az alkalmazható keverőkre. Felhasználható minden más olyan finoman diszpergáló keverő és granuláló képességű keverő, amelyben az elegy tartózkodási ideje 0,1 és 10 perc között van. Előnyös a forgástengelyen néhány keverőlappal ellátott turbina-típusú lapátos keverő. A találmány kivitelezhető szakaszos vagy folyamatos eljárás formájában.
Az előnyös műveleti hőmérsékletek a lehető legalacsonyabbak, minthogy ez magasabb felületaktív anyag koncentrációt eredményez a végtermék részecskében. Az agglomeráció során a hőmérséklet előnyösen 100 °C alatt van, előnyösebben 10 °C és 90 °C között, legelőnyösebben 20 °C és 80 °C között van. A találmány szerinti eljárásnál hasznos alacsonyabb hőmérsékleteket a szakterületen ismert többféle módon valósíthatjuk meg, így a folyékony nitrogénnel való hűtéssel, a készülék hútőköpennyel való ellátásával, szén-dioxid-hó adagolásával és hasonlókkal; előnyös a szén-dioxid-hó adagolás, a legelőnyösebb a folyékony nitrogénnel való hűtés.
A találmány előnyös megvalósításának egy nagyon vonzó felfogása szerint a végtermék részecskében a felületaktív anyag kon• · · · ♦ · • « · · · · ♦ · · ··· *······· · · · • · · ♦ · · ··
- 27 centrációját úgy lehet tovább növelni, hogy az anionos felületaktív anyagot és/vagy egyéb felületaktív anyagokat tartalmazó folyadékáramhoz további olyan elemeket adunk, amelyek növelik a viszkozitást és/vagy olvadáspontot, és/vagy csökkentik a paszta tapadósságát. A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósításánál ezeknek az elemeknek a hozzáadása történhet in line módon, amikor a pasztát szivattyúval az agglomerátorba juttatjuk. Ezekre az elemekre példaként szolgáljanak a részletesen a későbbiekben leírt különböző porok.
A találmány szerinti eljárás detergens készítményekben való használatra szolgáló nagy sűrűségű granulátumokat eredményez. A granuláris detergensekbe bedolgozandó végső agglomerátum egy előnyös készítményének nagy a felületaktív anyag koncentrációja. A felületaktív anyag koncentrációjának növelésével a találmány szerinti eljárással készült részecskék/agglomerátumok alkalmasabbak a különböző készítményekben való változó felhasználásra. Ezek a nagy felületaktív anyag tartalmú részecskékből álló agglomerátumok kevesebb befejező technikát igényelnek ahhoz, hogy elérjük a végső agglomerátumokat, ezáltal feleslegessé tesznek nagy menynyiségű feldolgozási segédanyagot (szervetlen porokat, stb.), amelyek felhasználhatók a teljes detergensgyártási eljárás más feldolgozási lépéseinél (porlasztva szárítás, portalanítás, stb.).
A találmány szerint készült granulátumok nagy, kevéssé porzó és jő folyóképességű granulátumok; szórósúrűségük előnyösen körülbelül 0,4 g/cm3 és körülbelül 1,2 g/cm3 között, előnyösebben körülbelül 0,6 g/cm3 és körülbelül 0,8 g/cm3 között van. A találmány szerinti részecskék súlyozott átlagos részecskemérete * · ·« ·* * · β · · « · · · · ··· *·«···«· · · · • · · · · · · ·
- 28 körülbelül 200 p.m és körülbelül 1000 μιη között van. Az így képzett előnyös granulátumok részecskeméret-tartománya 200 ptm és 2000 μιη között van. Az előnyösebb granulálási hőmérsékletek körülbelül 10 °C-tól körülbelül 60 °C-ig, legelőnyösebben körülbelül 20 °C-tól körülbelül 50 °C-ig terjednek.
A találmány szerinti jó folyóképességű granulátumok kívánt nedvességtartalma beállítható a szándékolt felhasználásnak megfelelő szintekre oly módon, hogy azokat a szokásos porszárító berendezésekben, így fluidágyas szárítókban szárítjuk. Ha meleg levegős fluidágyas szárítót használunk, ügyelni kell arra, hogy a granulátumok hőérzékeny komponenseinek bomlását elkerüljük. Előnyös az is, ha a nagy tömegben való tárolás elé beiktatunk egy hűtő lépést. Ezt a lépést hideg levegővel működtetett szokásos fluidágyban is végrehajthatjuk. Az agglomerátumok száritását/hűtését elvégezhetjük bármely más, porok szárítására alkalmas készülékben is, így dobszárítóban, stb.
Detergensként való felhasználásoknál az agglemerátumok végső nedvességtartalmát azok alatt a szintek alatt kell tartani, amelyeken az agglomerátumok ömlesztve tárolhatók és szállíthatók. A pontos nedvességtartalom az agglomerátum összetételétől függ, de tipikusan 1 % és 8 % szabad víz közötti (szabad víz alatt azt a vizet értjük, amely az agglomerátumban nem kapcsolódik egyik kristályfajtához sem), a legtipikusabban 2 % és 4 % közötti szinteken van.
A találmány szerinti eljárásnál és készítményekben bármely kompatibilis detergens hatású szennylebegtetó anyag vagy szennylebegtető anyagok vagy porok kombinációja felhasználható.
• »♦· • ·· * · · e • · · · · · • ·« · · · · • ·« · · ··
A találmány szerinti detergens készítmények tartalmazhatnak Naz[(A102)z·(SiO2)y]-xH2O általános képletű — a képletben z és y értéke legalább körülbelül 6;
a z:y moláris viszony körülbelül 1,0 és körülbelül 0,4 között van; és x értéke körülbelül 10 és körülbelül 264 között van — kristályos alumínium-szilikát ioncserélő anyagot. Az itt felhasználható amorf alumínium-szilikát-hidrátok tapasztalati képlete: Mz(zA102-ySiO2) ahol
M jelentése nátriumatom, káliumatom, ammóniumcsoport vagy szubsztituált ammóniumcsoport;
z értéke körülbelül 0,5 és körülbelül 2 között van;
y értéke 1;
és ennek az anyagnak a magnéziumion-cserélő kapacitása vízmentes alumínium-szilikát grammonként legalább körülbelül 50 mg kalcium-karbonát keménységgel ekvivalens. Előnyös a körülbelül 1 μτα és 10 μιη közötti részecskeméretű hidratált Zeolit A nátriumsó.
Az itteni felhasználásra alkalmas alumínium-szilikát ioncserélő szennylebegtető anyagok hidratált formában vannak, és körülbelül 10 tömeg % és körülbelül 28 tömeg % közötti mennyiségű vizet tartalmaznak, ha kristályosak, és esetleg még nagyobb mennyiségű vizet, ha amorfak. A nagyon előnyös kristályos alumínium-szilikát ioncserélő anyagok kristálymátrixukban körülbelül 18 % és körülbelül 22 % vizet tartalmaznak. A kristályos alumínium-szilikát ioncserélő anyagokat továbbá körülbelül 0,1 μτη és • · * · · » · · ···*·««· · · · • « ···. ·· körülbelül 10 μτη közötti részecskeméret átmérő jellemzi. Az amorf anyagok gyakran kisebbek, például kisebbek a körülbelül 0,01 μπιnél. Az előnyös ioncserélő anyagok részecskeméret átmérője körülbelül 0,2 μιη és körülbelül 4 μτη között van. A részecskeméret átmérő kifejezés alatt itt adott ioncserélő anyag tömeg szerinti átlagos részecskeméret átmérőjét értjük, ahogy azt a szokásos analitikai technikákkal, így például pásztázó elektronmikroszkóp alkalmazásával végzett mikroszkópos vizsgálattal meghatározzuk. Az itt használatos kristályos alumínium-szilikát ioncserélő anyagokat rendszerint tovább jellemezzük azok kalcium-cserélő kapacitásával, ami legalább körülbelül 200 mg ekvivalens kalcium-karbonát vízkeménység/g alumínium-szilikát, vízmentes anyagra számolva, és ami általában a körülbelül 300 mg ekvivalens/g és a 352 mg ekvivalens/g közötti tartományban van. Ezeknek az alumínium-szilikát ioncserélő anyagoknak további jellemzéseként még megadják azok kalciumion-cserélő sebességét is, ami legalább körülbelül x 0,0648 g kalciumion/4,546 liter/perc/g alumínium-szilikát (vízmentes anyag)/4,546 liter [2 grain kalciumion/gallon/ /perc/gramm alumínium-szilikát/gallon] és általában a körülbelül x 0,0648 g kalciumion/4,546 liter/perc/g alumínium-szilikát/4,546 liter és körülbelül 6 x 0,0648 g kalciumion/4,546 liter/perc/gramm/4,546 liter közötti tartományban van, a kalciumion-keménységre alapozva. Szennylebegtető anyag céljaira az optimális alumínium-szilikát legalább körülbelül x 0,0648 g/4,546 liter/perc/gramm/4,546 liter kalciumioncserélő sebességet mutat.
• w • · · « · · ·· *14««·«· * · · « · ···· >·
- 31 Az amorf alumínium-szilikát ioncserélő anyagok magnéziumion-cserélő kapacitása általában legalább körülbelül 50 mg ekvivalens kalcium-karbonát/g (12 mg magnéziumion/g) és magnéziumion-cserélő sebessége legalább körülbelül 1 x 0,0648 g/4,546 liter/ /perc/gramm/4,546 liter [1 grain/gallon/perc/gramm/gallon]. Az amorf anyagok nem mutatnak észlelhető diffrakciós képet, ha a réz 1,54 x 10nm hullámhosszúságú sugárzásával vizsgáljuk.
A találmány gyakorlatában felhasználható alumínium-szilikát ioncserélő anyagok a kereskedelemben kaphatók. A találmány szerinti alkalmazásban hasznos alumínium-szilikátok kristályos vagy amorf szerkezetűek lehetnek, és lehetnek a természetben előforduló alumínium-szilikátok vagy szintetikus származékok. Az alumínium-szilikát ioncserélő anyagok előállítására szolgáló egy módszert az U.S.P. 3,985,669 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban tárgyalnak, amelyet itt referenciaként megemlítünk. A találmány szerint felhasználható előnyös szintetikus kristályos alumínium-szilikát ioncserélő anyagok beszerezhetők Zeolit A, Zeolit B és Zeolit X néven. Egy különösen előnyös megvalósításnál a kristályos alumínium-szilikát ioncserélő anyag képlete: Na12 [ (A102) χ2 (si°2 ) 12^ ’X H 2O ahol x értéke körülbelül 20 és körülbelül 30 között van, különösen körülbelül 27, és részecskemérete általában kisebb 5 μπι-nél.
A találmány szerinti granuláris detergensek tartalmazhatnak neutrális vagy lúgos sókat, amelyek pH -értéke oldatban 7 vagy annál magasabb, és lehetnek szerves vagy szervetlen természetű9 « · 4 ♦ ··* ·94· ···* * · * • » ·1·» »* ek. A szennylebegtető só segít biztosítani a detergens granulátum kívánt sűrűségét és térfogatát. Míg egyes sók inertek, közülük sok detergens hatású szennylebegtető anyagként működik a mosófolyadékban .
A neutrális vízoldható sók példái között szerepelnek az alkálifém-, ammónium- vagy szubsztituált ammónium-klóridők, -fluoridok és -szulfátok. Előnyösek a fentiek alkálifém-, különösen nátriumsói. A nátrium-szulfátot tipikusan használják a detergens granulátumokban és különösen előnyös sónak számít. A citromsavat és általában bármely más szerves vagy szervetlen savat bedolgozhatjuk a találmány szerinti granuláris detergensekbe, ha az kémiailag kompatibilis az agglomerátum készítmény többi részével .
Egyéb felhasználható vízoldható sók közé tartoznak a detergens szennylebegtető anyagokként általában ismert vegyületek. Szennylebegtető anyagokként általában a különböző vízoldható alkálifém-, ammónium- vagy szubsztituált ammónium-foszfátokat, -polifoszfátokat, -foszfonátokat, -polifoszfonátokat, -karbonátokat, -szilikátokat, -bórátokat és -polihidroxi-szulfonátokat alkalmazzuk. Előnyösek a fentiek alkálifém-, különösen nátriumsói.
A szervetlen foszfát szennylebegtető anyagok speciális példáiként szolgálnak a nátrium- és kálium-tripolifoszfát, -piro-foszfát és a körülbelül 6 és 21 közötti polimerizációs fokú polimer metafoszfát, valamint az ortofoszfát. A polifoszfonát szennylebegtető anyagok példáiként megemlítjük az etilén-difőszfonsav nátrium- és káliumsóját, az etán-l-hidroxi-1,1-difoszfonsav nátrium- és káliumsóját, és az etán-1,1,2-trifoszfonsav nát• · · · · ·«· ···* ··· · « ' • · ···· ·· rium- és káliumsóját. Egyéb foszfortartalmú szennylebegtető anyagokat az U.S.P. 3,159,581; 3,213,030; 3,422,021; 3,422,137, 3,400,176 és 3,400,148 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban tárgyalnak, amelyeket itt hivatkozási alapként megemlítünk.
A nem-foszfortartalmú szervetlen szennylebegtető anyagok példáiként szolgáljanak a nátrium- és kálium-karbonát, -hidrogén-karbonát, -szeszkvikarbonát, -tetraborát-dekahidrát és -szilikát, amely utóbbiakban a szilicium-dioxid : alkálifém-oxid mólarány körülbelül 0,5 és körülbelül 4,0 között, előnyösen körülbelül 1,0 és 2,4 között van. A találmány szerinti eljárással előállított készítmények nem igényelnek karbonát-felesleget a feldolgozáshoz, és előnyösen nem tartalmaznak 2 % finoman elosztott kalcium-karbonátnál többet, miként azt az U.S.P. 4,196,093 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban közlik, és az utóbbit előnyösen nem is tartalmazzák.
Miként fent már említettük, a detergensekben általában használt porokat, így a zeolitot, karbonátokat, szilikagélt, szilikátokat, citrátokat, foszfátokat, perborátokat, stb. és a feldolgozási segédanyagokat, így a keményítőt, felhasználhatjuk a találmány előnyös megvalósításainál.
Úgyszintén hasznosak a különböző szerves polimerek, amelyek közül egyesek szennylebegtető anyagokként is szerepelhetnek, hogy így javítsák a mosóhatást. Megemlíthetjük ezek közül a polimerek közül a karboxi-(rövid szénláncú alkil)-cellulóz-nátriumsőkat, a (rövid szénláncú alkil)-cellulóz-nátriumsőkat és a [hidroxi-(rövid szénláncú alkil)]-cellulóz-nátriumsőkat, így a (karboxi34
-metil)-cellulóz-nátriumsót, metil-cellulóz-nátriumsót és a (hidroxi-propil) -cellulóz-nátriumsót, a poli(vinil-alkoholokat) [amelyek mellett gyakran szerepel némi poli(vinil-acetát) is], a poliakrilamidokat, poliakrilátokat és különböző kopolimereket, így a maleinsav és akrilsav kopolimerjeit. Ezeknek a polimereknek a molekulatömege széles határok között változik, legtöbbjük azonban a 2000 és 100000 közötti tartományban van.
A polimer polikarboxilát szennylebegtető anyagokat az U.S.P. 3,308,067 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban tárgyalják. Ezek közé az anyagok közé tartoznak az alifás karbonsavak, így a maleinsav, itakonsav, mezakonsav, fumársav, akonitsav, citrakonsav és mátilén-malonsav homo- és kopolimerjelnek vízoldható sói.
Egyéb, a mosószer készítményekben általában használt alkotórészeket is bedolgozhatjuk a találmány szerinti készítményekbe. Ezek közé tartoznak a folyóképességet elősegítő anyagok, színező szemcsék, fehérítőszerek és fehérítőszer-aktivátorok, habzást fokozó vagy habzást gátló szerek, rozsdavédő és korrózióellenes szerek, szennyezést szuszpendáló és folteltávolító szerek, színezékek, töltőanyagok, optikai színélénkítő anyagok, baktériumölő szerek, a pH-t megfelelő értékre állító anyagok, nem-szennylebegtető természetű lúgosító anyagok, hidrotóp anyagok, enzimek, enzim-stabilizáló anyagok, kelátképző szerek és illatosító anyagok.
A találmány szerinti detergens granulátumok különösen jól használhatók egy, a teljes mosási folyamat alatt mikrokapszulázott termékben. Az olyan anyagokat, mint a nátrium-perborát-tet35 rahidrát és monohidrát, be lehet dolgozni a találmány szerinti granuláris készítmények részeként. A teljes mosási folyamat alatt mikrokapszulázva maradó termékek a szakterületen ismertek, mint például az U.S.P. 4,740,326 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban közöltek. Egy másik ilyen célra felhasználható kapszulát úgy szerkesztenek meg, hogy legalább egyik falát finom résekkel ellátott polimer film alkotja. A LAS és AS jelzések az itteni használatban nátrium-lauril-benzolszulfonátot, illetve alkil-szulfátot jelentenek. A MES jelentése nátrium-metil-észter-szulfonát. Az olyan jelzések, mint például C14 és C15 alkilcsoportokat jelentenek, hacsak másként nincsenek definiálva. TAS faggyú-alkil-szulfátot (Tallow alkyl sulphate) jelent.
A találmány jobban érthetővé válik az alábbi, az oltalmi kört semmiképp sem korlátozó példák tükrében. A százalékok szárítás előtti tömeg %-okat jelentenek, hacsak másként nincsenek megadva. A táblázatokat további, a feldolgozást illető leírások kísérik.
1. Példa:
Ebben a példában az eljárást Eirich RV02-típusú nagy nyírási sebességű keverőben, kísérleti üzemi méretekben, szakaszosan végezve írjuk le. A keverőkészüléket először a használandó porok elegyével, ebben az esetben Zeolit A és finoman elosztott karbonát, vagy Zeolit A és finoman elosztott citrát 2:1 arányú elegyével töltjük meg. A felületaktív anyag 78 % detergens-aktivitású és 13 % víztartalmú C14 és Cj_5 alkil-szulfát (C4.5AS) vizes • ♦ · · · • · . · · · • · * · » · · ··;· · . ......
- 36 paszta. Ebben a példában a granulálás megkezdése előtt az Eirich RV02 keverőkészülékben lévő 3 kg pasztához 0,6 kg 50 %-os nátrium-hidroxid-oldatot adunk. Keverésre a paszta megszilárdul, és a keverő 2500 percenkénti fordulatszámmal megőrli. Ekkor a folyamatot leállítjuk, és 1,050 kg port adunk hozzá. A keverőt működtetjük, amíg a granulálás végbemegy. Ezután a műveletet leállítjuk, az agglomerátumot fluidágyas szárítóban megszárítjuk, és különböző lyukméretú szitákon át szitálva osztályozzuk. Az így készült agglomerátumok detergens-aktivitása 60 %, sűrűsége 600 g/liter. Kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek.
2. Példa:
Az ebben a példában alkalmazott eljárás hasonlít az 1. példában leírtakhoz. A porelegy ismét 2:1 arányú Zeolit A és finoman elosztott karbonát. A felületaktív anyag 78 % detergens-aktivitású és 13 % víztartalmú C45AS vizes paszta. E példában mind az 1,05 kg mennyiségű port, mind a 3 kg pasztát a granulálás megkezdése előtt adjuk az Eirich RV02 keverőbe. Bizonyos mennyiségű (2 kg) szén-dioxid-havat is adunk a keverőbe, hogy a hőmérsékletet -15 °C alá csökkentsük. Ekkor a keverőt megindítjuk 1600 (2500) fordulat/perc sebességgel. Először, az alacsony hőmérséklet elérésekor, a keverék finom por alakjában van. A keverőt addig működtetjük, amíg a hőmérséklet fel nem emelkedik addig a pontig (12 °C), ahol a granulálás végbemegy. A műveletet ekkor leállítjuk, és az agglomerátumot fluidágyas szárítóban megszárítjuk, és különböző lyukméretú szitákon át szitálva osztályozzuk. Az így előállított agglomerátumok detergens-aktivitása 60 %, • · · :·:· .:.. ·..’
- 37 sűrűsége 625 g/liter. Kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek .
3. Példa:
Ebben a példában az eljárást laboratóriumi méretű, nagy nyírási sebességű (élelmiszeripari feldolgozó) keverőben, szakaszosan végezve írjuk le. A keverőkészüléket először a felhasználandó porok, ez esetben Zeolit A és finoman elosztott nátrium-karbonát, 2:1 arányú elegyével töltjük meg. A felületaktív anyag 72 % detergens-aktivitású és 24 % víztartalmú C45AS vizes paszta. Ebben a példában a granulálás megkezdése előtt 40 g szilikagél port adunk a keverőben lévő 400 g pasztához. Keverésre a paszta megszilárdul. A műveletet leállítjuk, és a porokat (105 g) hozzáadagoljuk a pasztához (335 g). A keverőt addig járatjuk, amíg a granulálás végbemegy. A műveletet ekkor leállítjuk, az agglomerátumot fluidágyas szárítóban megszárítjuk, és különböző lyukméretű szitákon át szitálva osztályozzuk. Az így előállított agglomerátumok detergens-aktivitása 55-60 %, sűrűsége 650 g/liter. Kiváló fizikai tulajdonságokatn mutatnak.
4. Példa:
Ebben a példában a paszta-kondicionálás folyamatát kísérleti üzemi Werner és Pfleiderer C58-típusú hatrekeszes tartályú, ikercsigás extruderben folyamatosan végezve írjuk le, amelyet az extruderből kilépő paszta azonnali granulálása követ egy laboratóriumi méretű, nagy nyírási sebességű keverőben. A felületaktív anyag 78 % detergens-aktivitású és 18 % víztartalmú (lineáris
alkil) -benzolszulfonsav-nátriumsóból (NaLAS) álló vizes paszta.
A pasztát az extruderbe 70 °C hőmérsékleten vezetjük be 150 kg/óra betáplálás! sebességgel. Az extruderből kilépő pasztát a laboratóriumi méretű, nagy nyírási sebességű keverőben Zeolit A és finoman elosztott karbonát por 2:1 arányú elegyével agglomeráljuk. A pasztát addig adagoljuk a porágyra, amíg 400 gm és 800 μτη közötti átlagos részecskeméretű agglomerátumot nem kapunk. Az agglomerátumot ezután fluidágyas szárítóban megszárítjuk, és LAS-tartalomra (amit itt aktivitásként említünk) vizsgáljuk.
A pasztát a 100 és 120 közötti fordulat/perc sebességgel működtetett extruderen egyszerűen átnyomatjuk. Az extruderből kilépő paszta még 70 °C hőmérsékletű, az így kapott agglomerátumok aktivitása 32 %.
5. Példa:
Agglomerátumokat állítunk elő a 4. példában a leírtakkal azonos berendezés és tömegarányok használatával. Ebben a példában a pasztát az extruderen történő átnyomatás közben hútőkígyók segítségével hűtjük, amelyek közül a hengeres tartály első két rekeszében 15 °C-os városi víz kering, és utolsó négy rekeszében -20 °C-ra lehűtött etilénglikol. A paszta kilépő hőmérséklete állandósult állapotban 30 °C; az így kapott agglomerátumok aktivitása 45 %.
6. Példa:
Agglomerátumokat állítunk elő a 4. példában leírtakkal azonos berendezés és tömegarányok használatával. Ebben a példában
maleinsav és akrilsav kopolimerből álló szilárd port adagolunk a pasztához az extruder bemeneténél. Az extruderből kilépő paszta hőmérséklete minden hűtés nélkül 68 °C, és az így kapott agglomerátumok aktivitása 38 %. Ha az extrudertartályra az 5. példában leírtakkal azonos módon hűtést adunk, akkor a paszta kilépő hőmérséklete 30 °C, és az így kapott agglomerátumok aktivitása 54 %.
7. Példa:
Agglomerátumokat állítunk elő a 4. példában leírtakkal azonos berendezés és tömegarányok alkalmazásával. Ebben a példában azonban a (limeáris alkil)-benzolszulfonsav-nátriumsó (NaLAS) helyett 60 tömeg % C14-C15 szénlánc-hosszúságú nátrium-alkil-szulfátot és 25 % vizet tartalmazó felületaktív pasztát használunk. A paszta bemenő hőmérséklete itt is 70 °C.
A pasztát egyszerűen átnyomatjuk az extruderen; kilépő hőmérséklete is 70 °C. Az így kapott agglomerátumok aktivitása 36 %.
8. Példa:
A 7. példában leírtakkal azonos berendezés és tömegarányok, valamint az ott leírt alkil-szulfát paszta alkalmazásával agglomerátumokat állítunk elő. Ebben a példában azonban a hengeres tartály egyik vákuumcsonkján keresztül vákuumot alkalmazunk x 102 Pa (70 mbar)-os vákuum szolgáltatására képes vákuumszivattyú segítéségével. Egyidejűleg hűtést is alkalmazunk, a tartály valamennyi rekeszében az extruder belső csőkígyóiban -20 °C-os etilénglikolt keringtetve. Az extruderből kilépő paszta aktivitása 72 %, víztartalma 22 %, hőmérséklete 25 °C. Az ezzel a pasztával előállított agglomerátumok alkil-szulfát-aktivitása 60 %.
9. Példa:
A 7. példában leírtakkal azonos berendezés és tömegarányok, valamint az ott leírt alkil-szulfát paszta alkalmazásával agglomerátumokat állítunk elő. Ebben a példában azonban a pasztát hűtjük -20 °C hőmérsékletű etilénglikolnak a hűtő csőkígyókon át való keringtetésével és még cseppfolyós nitrogénnek a hengeres tartály negyedik rekeszébe 15 kg/óra adagolási sebességgel való injektálásával. Az extruderből kilépő paszta hőmérséklete 15 °C, és az így kapott agglomerátumok alkil-szulfát-aktivitása 65 %.

Claims (7)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás koncentrált granuláris detergens készítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy az alábbi fázisokból áll:
    (i) anionos felületaktív savat vagy savakat lúgfelesleggel neutralizálunk, hogy így nagy aktivitású (legalább 40 tömeg % anionos felületaktív anyagot tartalmazó) pasztát kapjunk, amely paszta viszkozitása 70 °C-on és 25 s_1 nyírási sebességnél mérve legalább 10 Pa.s;
    (ii) az említett pasztát kondicionáljuk;
    (iii) nagy aktivitású detergens granulátumokat képezünk nagy nyírási sebességű keverőben/granulátorban, detergens por hatásos mennyiségének a jelenlétében.
  2. 2. Eljárás az 1. igénypont (ii) lépésének végrehajtására, azzal jellemezve, hogy az említett nagy aktivitású pasztát szivattyúval szállítjuk, és/vagy csökkentjük a paszta nedvességtartalmát, és/vagy hűtjük, és/vagy kémiai strukturáló ágenseket adunk hozzá, és e műveletek elvégzésére extrudert használunk.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a paszta az extruder bemenő nyílásánál 40 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten és a légköri nyomás alatti 0 és 7,3 kPa közötti vákuumban lép be.
  4. 4. A 2. vagy 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az extruder hengeres tartályán lévő egy vagy több bemeneti nyílás lehetővé teszi porok és/vagy további paszták adagolását, amelyeket azután az extruderben elkeverünk.
  5. 5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az extruder keverő rekeszének hengeres tartályát bármely alkalmas módon hútjük, beleértve a paszta 30 tömeg %-áig terjedő mennyiségű szilárd szén-dioxid-hónak vagy cseppfolyós nitrogénnek közvetlenül az extruder tartályba való adagolását .
  6. 6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az extruder egy ikercsigás extruder.
  7. 7. Az 1-6 igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kémiai strukturáló ágens elporított alakban van jelen.
HU9302874A 1991-04-12 1992-04-09 Chemical structuring of surfactant pastes to form high active surfactant granules HUT66724A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
EP91870060 1991-04-12

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU9302874D0 HU9302874D0 (en) 1994-01-28
HUT66724A true HUT66724A (en) 1994-12-28

Family

ID=8209015

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9302874A HUT66724A (en) 1991-04-12 1992-04-09 Chemical structuring of surfactant pastes to form high active surfactant granules

Country Status (20)

Country Link
EP (1) EP0508543B1 (hu)
JP (1) JP3225041B2 (hu)
CN (1) CN1042746C (hu)
AU (1) AU1870092A (hu)
BR (1) BR9205890A (hu)
CA (1) CA2108166C (hu)
CZ (1) CZ213793A3 (hu)
DE (1) DE69221357T2 (hu)
EG (1) EG20046A (hu)
ES (1) ES2104809T3 (hu)
FI (1) FI934463A0 (hu)
HU (1) HUT66724A (hu)
IE (1) IE921162A1 (hu)
MX (1) MX9201721A (hu)
NO (1) NO933641L (hu)
PT (1) PT100371A (hu)
SK (1) SK108493A3 (hu)
TR (1) TR26814A (hu)
TW (1) TW200524B (hu)
WO (1) WO1992018602A1 (hu)

Families Citing this family (33)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DK0578872T3 (da) * 1992-07-15 1999-06-23 Procter & Gamble Detergentsammensætninger
EP0618289B1 (en) * 1993-03-30 1998-08-19 The Procter & Gamble Company High active granular detergents comprising chelants and polymers, and processes for their preparation
US5486303A (en) * 1993-08-27 1996-01-23 The Procter & Gamble Company Process for making high density detergent agglomerates using an anhydrous powder additive
US5723433A (en) * 1993-09-24 1998-03-03 The Chemithon Corporation Sovent removal process
US6058623A (en) * 1993-09-24 2000-05-09 The Chemithon Corporation Apparatus and process for removing volatile components from a composition
DK0663439T3 (da) * 1994-01-17 2000-09-18 Procter & Gamble Fremgangsmåde til fremstilling af detergentgranulat
EP0678573B1 (en) * 1994-04-20 2000-11-29 The Procter & Gamble Company Process for the manufacture of free-flowing detergent granules
US5703037A (en) * 1994-04-20 1997-12-30 The Procter & Gamble Company Process for the manufacture of free-flowing detergent granules
US5565137A (en) * 1994-05-20 1996-10-15 The Proctor & Gamble Co. Process for making a high density detergent composition from starting detergent ingredients
EP0688862A1 (en) * 1994-06-24 1995-12-27 The Procter & Gamble Company Structured detergent pastes and a method for manufacturing detergent particles from such pastes
GB9417354D0 (en) 1994-08-26 1994-10-19 Unilever Plc Detergent particles and process for their production
GB9417356D0 (en) * 1994-08-26 1994-10-19 Unilever Plc Detergent particles and process for their production
US5516448A (en) * 1994-09-20 1996-05-14 The Procter & Gamble Company Process for making a high density detergent composition which includes selected recycle streams for improved agglomerate
US5489392A (en) * 1994-09-20 1996-02-06 The Procter & Gamble Company Process for making a high density detergent composition in a single mixer/densifier with selected recycle streams for improved agglomerate properties
WO1996025482A1 (en) * 1995-02-13 1996-08-22 The Procter & Gamble Company Process for producing detergent agglomerates in which particle size is controlled
US5574005A (en) * 1995-03-07 1996-11-12 The Procter & Gamble Company Process for producing detergent agglomerates from high active surfactant pastes having non-linear viscoelastic properties
US6159927A (en) * 1995-09-12 2000-12-12 The Procter & Gamble Company Compositions comprising hydrophilic silica particulates
AUPN535095A0 (en) * 1995-09-12 1995-10-05 Procter & Gamble Company, The Compositions comprising hydrophilic silica particulates
ATE264384T1 (de) * 1996-07-04 2004-04-15 Procter & Gamble Verfahren zur konditionierung von tensidpasten zwecks bildung hochaktiver tensidgranulate
US6172033B1 (en) 1996-07-04 2001-01-09 The Procter & Gamble Company Process for conditioning of surfactant pastes to form high active surfactant agglomerates
GB9618876D0 (en) * 1996-09-10 1996-10-23 Unilever Plc Process for preparing high bulk density detergent compositions
GB9618877D0 (en) * 1996-09-10 1996-10-23 Unilever Plc Process for preparing high bulk density detergent compositions
GB9618875D0 (en) * 1996-09-10 1996-10-23 Unilever Plc Process for preparing high bulk density detergent compositions
US6281188B1 (en) * 1996-10-04 2001-08-28 The Procter & Gamble Company Process for making a low density detergent composition
GB9726824D0 (en) * 1997-12-19 1998-02-18 Manro Performance Chemicals Lt Method of manufacturing particles
DE19822942A1 (de) * 1998-05-22 1999-11-25 Henkel Kgaa Granulation von Aniontensidsäuren
DE19822943A1 (de) * 1998-05-22 1999-11-25 Henkel Kgaa Verfahren zur Herstellung von Wasch- und Reinigungsmitteln
DE19844523A1 (de) 1998-09-29 2000-03-30 Henkel Kgaa Granulationsverfahren
DE19844522A1 (de) 1998-09-29 2000-03-30 Henkel Kgaa Granulationsverfahren
DE10163603B4 (de) 2001-12-21 2006-05-04 Henkel Kgaa Verfahren zur Herstellung builderhaltiger Tensidgranulate
DE10232304B4 (de) * 2002-07-17 2005-10-27 Henkel Kgaa Neutralisation im Mischer
GB0323273D0 (en) * 2003-10-04 2003-11-05 Unilever Plc Process for making a detergent composition
MX354484B (es) * 2012-07-09 2018-03-07 Unilever Nv Proceso para la produccion de un granulo de detergente, granulo de detergente y composicion de detergente que comprende dicho granulo.

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS6072999A (ja) * 1983-09-30 1985-04-25 花王株式会社 超濃縮粉末洗剤の製法
JPS61118500A (ja) * 1984-11-14 1986-06-05 ライオン株式会社 濃縮型洗剤組成物の製造方法
US4933100A (en) * 1988-01-19 1990-06-12 Colgate-Palmolive Co. Built synthetic organic detergent composition patties and processes for washing laundry therewith
US4919847A (en) * 1988-06-03 1990-04-24 Colgate Palmolive Co. Process for manufacturing particulate detergent composition directly from in situ produced anionic detergent salt
US4925585A (en) * 1988-06-29 1990-05-15 The Procter & Gamble Company Detergent granules from cold dough using fine dispersion granulation
GB8907187D0 (en) * 1989-03-30 1989-05-10 Unilever Plc Detergent compositions and process for preparing them
US5045238A (en) * 1989-06-09 1991-09-03 The Procter & Gamble Company High active detergent particles which are dispersible in cold water
CA2017922C (en) * 1989-06-09 1995-07-11 Frank Joseph Mueller Formation of discrete, high active detergent granules using a continuous neutralization system

Also Published As

Publication number Publication date
JPH06506719A (ja) 1994-07-28
CN1042746C (zh) 1999-03-31
EP0508543B1 (en) 1997-08-06
NO933641D0 (no) 1993-10-11
EG20046A (en) 1997-08-31
PT100371A (pt) 1993-07-30
HU9302874D0 (en) 1994-01-28
TR26814A (tr) 1994-08-09
AU1870092A (en) 1992-11-17
CZ213793A3 (en) 1994-10-19
JP3225041B2 (ja) 2001-11-05
ES2104809T3 (es) 1997-10-16
CN1066881A (zh) 1992-12-09
EP0508543A1 (en) 1992-10-14
SK108493A3 (en) 1994-12-07
MX9201721A (es) 1992-10-01
BR9205890A (pt) 1994-09-27
FI934463A (fi) 1993-10-11
FI934463A0 (fi) 1993-10-11
DE69221357T2 (de) 1998-03-12
IE921162A1 (en) 1992-10-21
WO1992018602A1 (en) 1992-10-29
CA2108166C (en) 1998-08-04
DE69221357D1 (de) 1997-09-11
TW200524B (hu) 1993-02-21
CA2108166A1 (en) 1992-10-13
NO933641L (no) 1993-12-13

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT66724A (en) Chemical structuring of surfactant pastes to form high active surfactant granules
KR960012277B1 (ko) 미세 분산 과립화 공정을 사용하여 냉반죽으로부터 제조된 과립상 세제
EP0656825B1 (en) Process for making compact detergent compositions
EP0510746A2 (en) Process for preparing condensed detergent granules
US5712242A (en) High active granular detergents comprising chelants and polymers, and processes for their preparation
US5663136A (en) Process for making compact detergent compositions
US5494599A (en) Agglomeration of high active pastes to form surfactant granules useful in detergent compositions
US5451354A (en) Chemical structuring of surfactant pastes to form high active surfactant granules
EP0560001A1 (en) High active detergent pastes
EP0618289B1 (en) High active granular detergents comprising chelants and polymers, and processes for their preparation
US5703037A (en) Process for the manufacture of free-flowing detergent granules
US5529722A (en) High active detergent pastes
HUT67135A (en) Agglomeration of high active pastes to form surfactant granules useful in detergent compositions
EP0678573B1 (en) Process for the manufacture of free-flowing detergent granules
EP0816486B1 (en) Process for conditioning of surfactant pastes to form high active surfactant agglomerates
US6172033B1 (en) Process for conditioning of surfactant pastes to form high active surfactant agglomerates
MXPA96004965A (en) Procedure for the manufacturing of dedetergent granules of free fl

Legal Events

Date Code Title Description
DFA9 Temporary protection cancelled due to abandonment