HUT53309A - Method for producing coloured products particularly for forming structural element applied in the body of motor vehicle, heat-formable laminate for forming the part of external body exposed to environmental effects, plastic element and structural element for producing external piece in the body of motor vehicle exposed to environmental effects - Google Patents

Method for producing coloured products particularly for forming structural element applied in the body of motor vehicle, heat-formable laminate for forming the part of external body exposed to environmental effects, plastic element and structural element for producing external piece in the body of motor vehicle exposed to environmental effects Download PDF

Info

Publication number
HUT53309A
HUT53309A HU883416A HU341688A HUT53309A HU T53309 A HUT53309 A HU T53309A HU 883416 A HU883416 A HU 883416A HU 341688 A HU341688 A HU 341688A HU T53309 A HUT53309 A HU T53309A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
coating layer
coating
laminate
paint
layer
Prior art date
Application number
HU883416A
Other languages
English (en)
Inventor
Patrick Leon Spain
Keith Lawson Truog
Original Assignee
Avery International Corp
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=26707845&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HUT53309(A) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Avery International Corp filed Critical Avery International Corp
Publication of HUT53309A publication Critical patent/HUT53309A/hu

Links

Classifications

    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B05—SPRAYING OR ATOMISING IN GENERAL; APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D—PROCESSES FOR APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D7/00—Processes, other than flocking, specially adapted for applying liquids or other fluent materials to particular surfaces or for applying particular liquids or other fluent materials
    • B05D7/50—Multilayers
    • B05D7/52—Two layers
    • B05D7/53—Base coat plus clear coat type
    • B05D7/536—Base coat plus clear coat type each layer being cured, at least partially, separately
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B05—SPRAYING OR ATOMISING IN GENERAL; APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D—PROCESSES FOR APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D7/00—Processes, other than flocking, specially adapted for applying liquids or other fluent materials to particular surfaces or for applying particular liquids or other fluent materials
    • B05D7/02—Processes, other than flocking, specially adapted for applying liquids or other fluent materials to particular surfaces or for applying particular liquids or other fluent materials to macromolecular substances, e.g. rubber
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B05—SPRAYING OR ATOMISING IN GENERAL; APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D—PROCESSES FOR APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D1/00—Processes for applying liquids or other fluent materials
    • B05D1/28—Processes for applying liquids or other fluent materials performed by transfer from the surfaces of elements carrying the liquid or other fluent material, e.g. brushes, pads, rollers
    • B05D1/286—Processes for applying liquids or other fluent materials performed by transfer from the surfaces of elements carrying the liquid or other fluent material, e.g. brushes, pads, rollers using a temporary backing to which the coating has been applied
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B05—SPRAYING OR ATOMISING IN GENERAL; APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D—PROCESSES FOR APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D7/00—Processes, other than flocking, specially adapted for applying liquids or other fluent materials to particular surfaces or for applying particular liquids or other fluent materials
    • B05D7/02—Processes, other than flocking, specially adapted for applying liquids or other fluent materials to particular surfaces or for applying particular liquids or other fluent materials to macromolecular substances, e.g. rubber
    • B05D7/04—Processes, other than flocking, specially adapted for applying liquids or other fluent materials to particular surfaces or for applying particular liquids or other fluent materials to macromolecular substances, e.g. rubber to surfaces of films or sheets
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B05—SPRAYING OR ATOMISING IN GENERAL; APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D—PROCESSES FOR APPLYING FLUENT MATERIALS TO SURFACES, IN GENERAL
    • B05D7/00—Processes, other than flocking, specially adapted for applying liquids or other fluent materials to particular surfaces or for applying particular liquids or other fluent materials
    • B05D7/50—Multilayers
    • B05D7/56—Three layers or more
    • B05D7/57—Three layers or more the last layer being a clear coat
    • B05D7/576—Three layers or more the last layer being a clear coat each layer being cured, at least partially, separately
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C37/00—Component parts, details, accessories or auxiliary operations, not covered by group B29C33/00 or B29C35/00
    • B29C37/0025—Applying surface layers, e.g. coatings, decorative layers, printed layers, to articles during shaping, e.g. in-mould printing
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C45/00—Injection moulding, i.e. forcing the required volume of moulding material through a nozzle into a closed mould; Apparatus therefor
    • B29C45/14—Injection moulding, i.e. forcing the required volume of moulding material through a nozzle into a closed mould; Apparatus therefor incorporating preformed parts or layers, e.g. injection moulding around inserts or for coating articles
    • B29C45/14778—Injection moulding, i.e. forcing the required volume of moulding material through a nozzle into a closed mould; Apparatus therefor incorporating preformed parts or layers, e.g. injection moulding around inserts or for coating articles the article consisting of a material with particular properties, e.g. porous, brittle
    • B29C45/14811—Multilayered articles
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C51/00—Shaping by thermoforming, i.e. shaping sheets or sheet like preforms after heating, e.g. shaping sheets in matched moulds or by deep-drawing; Apparatus therefor
    • B29C51/14—Shaping by thermoforming, i.e. shaping sheets or sheet like preforms after heating, e.g. shaping sheets in matched moulds or by deep-drawing; Apparatus therefor using multilayered preforms or sheets
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C37/00—Component parts, details, accessories or auxiliary operations, not covered by group B29C33/00 or B29C35/00
    • B29C37/0025—Applying surface layers, e.g. coatings, decorative layers, printed layers, to articles during shaping, e.g. in-mould printing
    • B29C37/0028—In-mould coating, e.g. by introducing the coating material into the mould after forming the article
    • B29C2037/0042—In-mould coating, e.g. by introducing the coating material into the mould after forming the article the coating being applied in solid sheet form, e.g. as meltable sheet
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C43/00—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor
    • B29C43/02—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor of articles of definite length, i.e. discrete articles
    • B29C43/18—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor of articles of definite length, i.e. discrete articles incorporating preformed parts or layers, e.g. compression moulding around inserts or for coating articles
    • B29C2043/185—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor of articles of definite length, i.e. discrete articles incorporating preformed parts or layers, e.g. compression moulding around inserts or for coating articles using adhesives
    • B29C2043/186—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor of articles of definite length, i.e. discrete articles incorporating preformed parts or layers, e.g. compression moulding around inserts or for coating articles using adhesives hot-melt or heat activated adhesives
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C43/00—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor
    • B29C43/02—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor of articles of definite length, i.e. discrete articles
    • B29C43/18—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor of articles of definite length, i.e. discrete articles incorporating preformed parts or layers, e.g. compression moulding around inserts or for coating articles
    • B29C2043/185—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor of articles of definite length, i.e. discrete articles incorporating preformed parts or layers, e.g. compression moulding around inserts or for coating articles using adhesives
    • B29C2043/187—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor of articles of definite length, i.e. discrete articles incorporating preformed parts or layers, e.g. compression moulding around inserts or for coating articles using adhesives pressure activated or pressure sensitive adhesives
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C45/00—Injection moulding, i.e. forcing the required volume of moulding material through a nozzle into a closed mould; Apparatus therefor
    • B29C45/14—Injection moulding, i.e. forcing the required volume of moulding material through a nozzle into a closed mould; Apparatus therefor incorporating preformed parts or layers, e.g. injection moulding around inserts or for coating articles
    • B29C45/1418—Injection moulding, i.e. forcing the required volume of moulding material through a nozzle into a closed mould; Apparatus therefor incorporating preformed parts or layers, e.g. injection moulding around inserts or for coating articles the inserts being deformed or preformed, e.g. by the injection pressure
    • B29C2045/14237—Injection moulding, i.e. forcing the required volume of moulding material through a nozzle into a closed mould; Apparatus therefor incorporating preformed parts or layers, e.g. injection moulding around inserts or for coating articles the inserts being deformed or preformed, e.g. by the injection pressure the inserts being deformed or preformed outside the mould or mould cavity
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C2795/00—Printing on articles made from plastics or substances in a plastic state
    • B29C2795/002—Printing on articles made from plastics or substances in a plastic state before shaping
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29C—SHAPING OR JOINING OF PLASTICS; SHAPING OF MATERIAL IN A PLASTIC STATE, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; AFTER-TREATMENT OF THE SHAPED PRODUCTS, e.g. REPAIRING
    • B29C43/00—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor
    • B29C43/02—Compression moulding, i.e. applying external pressure to flow the moulding material; Apparatus therefor of articles of definite length, i.e. discrete articles
    • B29C43/20—Making multilayered or multicoloured articles
    • B29C43/203—Making multilayered articles
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2101/00—Use of unspecified macromolecular compounds as moulding material
    • B29K2101/10—Thermosetting resins
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2995/00—Properties of moulding materials, reinforcements, fillers, preformed parts or moulds
    • B29K2995/0018—Properties of moulding materials, reinforcements, fillers, preformed parts or moulds having particular optical properties, e.g. fluorescent or phosphorescent
    • B29K2995/002—Coloured
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2995/00—Properties of moulding materials, reinforcements, fillers, preformed parts or moulds
    • B29K2995/0018—Properties of moulding materials, reinforcements, fillers, preformed parts or moulds having particular optical properties, e.g. fluorescent or phosphorescent
    • B29K2995/0026—Transparent
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29L—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS B29C, RELATING TO PARTICULAR ARTICLES
    • B29L2009/00—Layered products
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29L—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS B29C, RELATING TO PARTICULAR ARTICLES
    • B29L2009/00—Layered products
    • B29L2009/005—Layered products coated
    • B29L2009/006—Layered products coated painted
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29L—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS B29C, RELATING TO PARTICULAR ARTICLES
    • B29L2031/00—Other particular articles
    • B29L2031/30—Vehicles, e.g. ships or aircraft, or body parts thereof
    • B29L2031/3005—Body finishings
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29L—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS B29C, RELATING TO PARTICULAR ARTICLES
    • B29L2031/00—Other particular articles
    • B29L2031/722—Decorative or ornamental articles

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Manufacturing & Machinery (AREA)
  • Laminated Bodies (AREA)
  • Application Of Or Painting With Fluid Materials (AREA)

Description

ipar által igényelt fényezettséggel és képmegkülönböztetési mutatóval van kiképezve, továbbá szerkezeti elem gépjármű kocsiszerkezetében környezeti hatásoknak kitett külső alkatrész létrehozásához, amely műanyagból készült, célszerűen fröccsöntött szubsztrátumot a szubsztrátum felületén létrehozott laminált szerkezetet és a laminált szerkezetet borító festékréteget tartalmaz, ahol a festékréteg fluorozott polimerrel és akrilgyantával van kialakítva, míg a szubsztrátum és a laminált szerkezet a festékréteggel együtt hővel történő megmunkálással van a kívánt háromdimenziós alakra hozva, továbbá eljárás színezett műanyag termék előállítására gépjármű kocsiszekrényében alkalmazott külső elem létrehozásához, amikoris gépjárműiparban igényelt külső megjelenésű és tartóssági paraméterű terméket készítünk, illetve eljárás festékbevonat készítésére, különösen gépjármű kocsiszekrényében külső környezeti hatásoknak kitett szerkezeti elemeknél, amikoris műanyagot festékréteggel vonunk be és gépjárműalkatrész megkívánt alakjára hozzuk. A színezett termék előállítására szolgáló eljárás lényege, hogy rugalmas anyagú öntartó hordozólemez (42) felületére vékonyréteg formájában műgyantából álló átlátszó bevonati réteget (45) viszünk fel, az átlátszó bevonati réteget (45) kiszárítjuk, a pigmentált műgyantából színes bevonati réteget (46) hozunk létre, azt szárítjuk és az átlátszó bevonati réteg (45) felületéhez illesztjük, a szárított színes bevonati réteget (46) és az átlátszó bevonati réteget (45) félmerev anyagú, műgyantát tartalmazó alapanyagból készült támasztólemezre visszük át, ezzel a támasztólemez felületén megkötött rugalmas festékbevonatot (44) alakítunk ki, amelyben az átlátszó bevonati réteg (45) az átvitt rugalmas festékbevonat (44) külső felületét alkotja, a rugalmas festékbevonat (44) az átlátszó bevonati réteg (45) és a • · • · ···· · ·«« • · ·· ♦ · ····· ···· ·· ·· ·· ·
-3támasztólemez homlokfelülete között van elrendezve, továbbá az átlátszó bevonati réteg (45) külső felülete az öntartó hordozólemezről (42) átvitt fényezettség megtartására alkalmasan van kiképezve, a támasztólemezt és a rajta létrehozott rugalmas festékbevonatot (44) hővel megmunkálva háromdimenziós térbeli alakzatot képező előformázott laminátumot alakítunk ki, és az előformázott laminátumot öntőedénybe helyezzük, ebben műgyantából készült szubsztrátummal egyesítjük. A hővel alakítható laminátum lényege, hogy a rugalmas festékbevonat (44) műgyanta alapú anyagból készült, száraz vékonyréteget alkotó, magas fényezettségű öntartó hordozólemezről (42) átvitt fényezettséggel ellátott átlátszó bevonati réteget (45) tartalmaz, ahol az átlátszó bevonati réteg (45) megfelelő nyúlást és homályosodás elleni ellenállást mutató anyagból van kiképezve. A javasolt műanyag elem lényege, hogy a laminátum hővel történő megmunkálással szubsztrátummal egyesített háromdimenziós színezett végtermékké van alakítva, a festékbevonat a hővel történő megmunkálás során fellépő igénybevételekkel szemben kívánt ellenállást mutató rugalmas festékbevonatként (44) van kiképezve, míg a támasztólemez a szubsztrátumban kialakuló anyaghibák felfogására alkalmas vastagsággal és nyúlású anyaggal van kialakítva. A szerkezeti elem lényege, hogy a fluorozott polimer és az akrilgyanta a festékbevonatnak a hővel történő megmunkálás során bekövetkező fényezettség veszteségével szembeni ellenállását biztosító mennyiségben van a festékrétegben jelen, továbbá rugalmas festékbevonat (44) van a felületen elrendezve. A színezett műanyag termék előállítására szolgáló eljárás lényege, hogy félmerev, műgyanta alapú anyagból készült támasztólemezt
-4• · · · · · · · * · ···· · · · · • · · · ·· · · · · · ···· β« ·· ·· · és ezen elrendezett műgyanta alapú rugalmas festékbevonatot (44) tartalmazó előformázott laminátumot készítünk, ahol a rugalmas festékbevonatot a támasztólemez felületére öntartó hordozólemez (42) alkalmazásával szárazon visszük át, az előformázott laminátumot hővel történő megmunkálással kívánt háromdimenziós alakra hozzuk, majd az előformázott laminátumot öntőedénybe helyezzük és műanyag szubsztrátummal egyesítjük, az előformázott laminátumot és a szubsztrátumot a rugalmas festékbevonatot (44) hordozó színezett termékké alakítjuk. A festékbevonat készítésére szolgáló eljárásnál lényeges, hogy rugalmas anyagból álló öntartó hordozólemez (42) felületére vékonyréteg formájában vinilidén-fluoridból és akrilgyantából készített oldattal átlátszó bevonati réteget (45) hordunk fel, az öntartó hordozólemez (42) felületén az átlátszó bevonati réteget (45) megszárítjuk, ezzel gépjárműiparban való alkalmazásnál igényelt fényezettségi szintet a szárított átlátszó bevonati réteg (45) felületére átvinni képes tükrözési reflektanciájú felülettel kiképzett lemezt állítunk elő, vinilidén-fluoridot és akrilgyantát tartalmazó pigmentált oldatból vékonyréteg formájában színes bevonati réteget (46) képezünk ki és azt megszárítjuk, a szárítást követően az átlátszó bevonati réteget (45) és a színes bevonati réteget (46) félmerev, műgyanta alapú anyagból készült támasztólemezre visszük át, ezzel a támasztólemezen az összetett rugalmas festékbevonatot (44) megkötjük, ahol a színes bevonati réteget (46) az átlátszó bevonati réteg (45) és a támasztólemez bevont felülete között rendezzük el, az előformázott laminátumot műgyanta alapú anyagból álló szubsztrátummal egyesítjük és ezzel gépjármű kocsiszekrényének alkatrészeként • · ·» · • * · 4 • ·
használható színezett terméket készítünk, ahol az átlátszó bevonati réteget (45) az öntartó hordozólemezen (42) hőre lágyuló színezett bevonatként polivinilidén-fluoriddal és akrilgyantával oly módon alakítjuk ki, hogy felvitele előtt a polivinilidén-f luoridból és az akrilgyantából oldatot készítünk.
ábra
w/zEiüiiT 5330 9
PÉTníNv
Képviselő:
DANUBIA SZABADALMI ÉS VÉDJEGY IRODA KFT.
Budapest:
ELJÁRÁS SZÍNEZETT TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSÁRA, KÜLÖNÖSEN GÉPJÁRMŰ KOCSISZEKRÉNYÉBEN ALKALMAZOTT SZERKEZETI ELEM KIALAKÍTÁSÁRA, HŐVEL ALAKÍTHATÓ LAMINÁTUM KÜLSŐ KOCSISZEKRÉNY KÖRNYEZETI HATÁSOKNAK KITETT RÉSZÉNEK KIALAKÍTÁSÁHOZ, MŰANYAG ELEM ÉS SZERKEZETI ELEM GÉPJÁRMŰ KOCSISZEKRÉNYÉBEN KÖRNYEZETI ÁRTALMAKNAK KITETT KÜLSŐ ALKATRÉSZ LÉTREHOZÁSÁHOZ
AVERY INTERNATIONAL
CORPORATION, Pasadena, California
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
Feltalálók:
SPAIN Patrick León
TRUOG Keith Lawson
-mér»ök, Lowell, Indiana
-mérnök, Crown Point, Indiana
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
1988.
03. 25.
,-698 45 3010/N&-KO • · ·
A találmány tárgya eljárás színezett termék előállítására, különösen gépjármű kocsiszekrényében alkalmazott szerkezeti elem kialakítására, amikoris műanyagból gépjármű kocsiszekrényének szerkezeti eleméhez alaptestet készítünk, hővel alakítható laminátum külső kocsiszekrény környezeti hatásoknak kitett részének kialakításához, amely vékony, félig merev, műgyanta alapú anyagból készült támasztólemezt és gépjárműiparban megkövetelt minőségű rugalmas festékbevonatot tartalmaz, ahol a rugalmas festékbevonat a támasztólemez külső felületét borítóan van elrendezve, műanyag elem gépjármű kocsiszekrényében környezeti ártalaknak kitett külső alkatrész létrehozásához, amelynek hőre alakítható, műgyanta alapú anyagból készült támasztólemezből és a támasztólemezen kialakított műgyanta alapú, a gépjárműipar által igényelt minőségű festékbevonatból álló laminátuma van, ahol a festékbevonat külső felülete a gépjárműipar által igényelt fényezettséggel és képmegkülönböztetési mutatóval van kiképezve, továbbá szerkezeti elem gépjármű kocsiszerkezetében környezeti hatásoknak kitett külső alkatrész létrehozásához, amely műanyagból készült, célszerűen fröccsöntött szubsztrátumot a szubsztrátum felületén létrehozott laminált szerkezetet és a laminált szerkezetet borító festékréteget tartalmaz, ahol a festékréteg fluorozott polimerrel és akrilgyantával van kialakítva, míg a szubsztrátum és a laminált szerkezet a festékréteggel együtt hővel történő megmunkálással van a kívánt háromdimenziós alakra hozva, továbbá eljárás színezett műanyag termék előállítására gépjármű kocsiszekrényében alkalmazott külső elem létrehozásához, amikoris gépjárműiparban igényelt külső megjelenésű és tartóssági paraméterű terméket készítünk, illet
- 3 ve eljárás festékbevonat készítésére, különösen gépjárművek kocsiszekrényében külső környezeti hatásoknak kitett szerkezeti elemeknél, amikoris műanyagot festékréteggel vonunk be és gépjárműalkatrész megkívánt alakjára hozzuk. A találmány értelmében olyan megoldást javasolunk, amikor külön gyártási lépésben készítünk festékbevonatot, amivel a gépjárművek kocsiszekrényének előállítása során szükséges festési lépések számát jelentős mértékben csökkenteni lehet.
A gépjárművek tervezése és gyártása során az előállításhoz szükséges anyagok és eljárások megválasztása külön problémát jelent. A közlekedési és szállításra szolgáló eszközök közül a gépjárművek egyedi jellegű problémákat vetnek fel, hiszen a legtöbb vásárló igényt tart arra, hogy a megvásárolt gépjármű többé-kevésbé egyéni követelményeinek megfeleljen. A gépjárműiparban általánosan megfigyelhető az az irányzat, hogy az egyes fogyasztói rétegek ízlését és követelményeit megcélzó különféle modelleket gyártsanak. Ez azzal jár, hogy a gyártó cégeknél a gyártási folyamatokat a hosszú sorozatokról inkább a rövidebb, differenciált kialakítású termékeket eredményező sorozatokra kell átállítani. A folyamat következményeként a gyártóműveknél a technológiákat flexibilis módon kell kialakítani, a felszerszámozást elfogadható árszinten kell biztosítani.
A gépjárműipar eddigi története során egészen a legutóbbi időkig a gépjármű kocsiszekrényének alkotóelemeit mindenek előtt fémlemezekből kiindulva készítették el. A korszerű igények azonban oda vezettek, hogy a gyártóművek egyre inkább keresik annak lehetőségét, hogy a fémlemezeket műanyag lapokkal és lemezekkel váltsák fel, legalábbis a gépjármű kocsiszekré nyének kialakítása során, hiszen ezzel a megmunkálás könnyebbé válik, a felszerszámozási költségek csökkennek, a differenciált fogyasztói igények jobban kielégíthetők. A műanyagok alkalmazásának további előnye a gépjármű tömegének csökkentése, hiszen
ezek az anyagok a fémeknél sokkal könnyebbek. Ez a folyamat ma már egyre inkább kiterjed, számos gépjármű típus ismert, amelynek kocsiszekrényét kisebb vagy nagyobb mértékben műanyag elemekkel hozzák létre. Ilyenek például a lökhárítók, az ütköző elemek, az ablakokat és az ajtókat befogadó panellek, stb. A Plastics World című folyóirat 1986. évi novemberi számában a 30. oldaltól kezdődően cikk olvasható, amely elemzi a legújabb fejlesztési irányokat, bemutatja, hogy a gyártóművek milyen megoldásokat keresnek a kereskedelmi forgalomba kerülő gépjárművek kocsiszekrényében nagyobb elemek, mint tetők, sárhányók, esetleg az egész kocsiszekrény műanyagból való kialakítására.
Maga az ötlet, hogy műanyagokat gépjárműipari célokra alkalmazzanak, az 50-es évekből származik, amikor a Chevrolet cég Corvette elnevezésű gépjárművének kocsiszekrényét üvegszálas műanyag testként hozták létre. A műgyanták fejlesztésének eredményeként az elmúlt években sikerült olyan bonyolult szerkezetű műanyagokat kidolgozni, amelyek ütésállósága az üvegszálénál sokkal jobb. Ezek egyik példáját a polikarbonátok jelentik. A műanyagkémia legutóbbi eredményeinek hatására mintegy 10 éve a műanyagokat gyártó cégek is egyre inkább keresik azokat a megoldásokat, amelyek révén a nagy szilárdságú műanyagokból elfogadható költségszinten teljes kocsiszekrényt lehet létrehozni. Az utóbbi idők fejleményei eredményezték az újszerű műanyaggyártási technológiákat, mégpedig a lemezolvasztásos és a reak• ·
ciós fröccsöntéses módszereket, amelyek révén egész kocsiszekrények gyárthatók.
Amikor a gépjármű kocsiszekrényét egészben vagy részben műanyagból készítik, számos műszaki problémát kell megoldani. A kocsiszekrény alkotóelemeit a felszerszámozással, a felszere
lésekkel és az alapanyag bekerülésével kapcsolatos költségek komplex elemzése alapján gazdaságosan kell tudni gyártani. A végterméknek, természetesen, meghatározott minőségi követelményeknek is eleget kell tenni. A kocsiszekrénybe kerülő részelemeknek a kívánt ütésállóságot és a mechanikai behatásokkal szembeni, a fémekkel összemérhető ellenállóképességet kell mutatniok. A külső felületen meghibásodásoktól, foltoktól mentes, egyenletes minőségű tartós festékbevonatot szintén ki kell tudni alakítani. A gépjárműiparban megkövetelt minőségű festékbevonatnak igen sok különböző fizikai behatással szemben kell meghatározott jellemzőket mutatnia ahhoz, hogy gépjárművek kocsiszekrényének kialakításához használható legyen. Ilyen tulajdonságok például a fényezettség, a képmegkülönböztetési mutató, a keménység, a súroló hatásokkal szembeni ellenállás, az időjárási tényezőkkel és különösen ultraibolya sugárzással szembeni ellenállóképesség, az ütésállóság, a termikus stabilitás, különös tekintettel az igen nagy és az igen alacsony környezeti hőmérsékletekre, az üzemanyagok és savak hatásával szembeni ellenállóképesség, a tisztíthatóság, a festékbevonatnál a kocsiszekrényt alkotó szerkezeti elem felületéhez való tapadás, a vízzel és általában nedvességgel szembeni ellenállás, a hajlíthatóság, illetve opacitás.
/
Az eddig ismert hagyományos eljárások szerint a kocsi-
• · • ·
szekrény alkatrészét képező fémlemezre a festékbevonatot oly módpn vitték fel, hogy az előformázott fémlemezt szállítószalagra tették, majd festékfürdőbe merítették, ezt követően kemencébe szállították, ahol a festékbevonatot kiégették, aminek célja az, hogy a megszilárdult festékbevonat teljes térfogatában kiszárítsák. A korszerű festékek legtöbbje akril alapú zománc, és ezek térhálósodással válnak a kiégetés művelete során kemény, nagy fényezettségű, tartós festékbevonattá. A festékbevonat kialakítását követően az alkatrészt visszaszállítják a gyártó vonalba, ahol szükség szerinti helyen a kocsiszekrénybe illesztik, illetve ott rögzítik. Amikor műanyagból készült elemeket használnak, általában a festékréteget manuálisan, külön festőberendezés felhasználásával, felszórással viszik fel, ezt szárítás követi és a szárított festékréteggel ellátott elem kerül vissza a gyártó vonal összeszerelési pontjára. A kocsiszekrények fémlemezből, illetve műanyagból készült alkatrészeinek hagyományos festési eljárása költséges és igen jelentős gyártóművi problémákat vet fel, mindenek előtt a különböző környezetvédelmi, egészségvédelmi (munkaegészségügyi) és korrózióvédelmi szempontok miatt, míg a festési folyamatot jelentős anyagveszteségek kísérik. A problémák nagyságának érzékeltetésére elegendő megemlíteni, hogy a becslések szerint a gépjárműipar beruházási eszközeinek mintegy egyharmadát jelenleg a gépjármű alkatrészeinek festési munkáinak elvégzéséhez szükséges berendezések kötik le.
Az elmúlt években történtek próbálkozások arra is, hogy nagy reflexióképességű, időjárási hatásokkal szemben ellenálló fémréteget öntéssel (fröccsöntéssel) kialakított autóalkatré-
székén laminátumként alakítsanak ki. Ezek a próbálkozások azonban sikertelenek maradtak, a fémes bevonattal ellátott műanyag alkatrészek külső környezeti hatásoknak kitett elemekként nem használhatók, mivel mechanikai behatásra és a környezeti ártalmak miatt a festékréteggel borított felületek jelentős mértékű homályosodása következik be.
Mindezeket a szempontokat figyelembe véve a fröccsöntéssel kialakított műanyag alkatrészek gépjárműipari alkalmazása szempontjából igen előnyös lenne, ha sikerülne olyan festékbevonatot létrehozni, amely a gépjárműiparban elfogadott tartóssági és külső megjelenési követelményeknek meg tud felelni. Igény van tehát olyan festési, illetve bevonatkészítési eljárásra, amely a fröccsöntéssel egyidejűleg hajtható végre, hiszen ezzel hely takarítható meg, a gyártósorok helykihasználása jelentősen javítható, elkerülhetők a hagyományos festési eljárásokkal a környezet- és munkavédelmi szempontok miatt kapcsolatos beruházási problémák.
A gépjárműiparban számos gyártómű törekszik arra, hogy a fröccsöntéssel előállított műanyag alkatrészek hagyományos festési technológiáját a kocsiszekrények külső környezeti ártalmaknak kitett műanyag alkatrészei esetében új eljárások megvalósítása révén javítsa, de mindeddig tényleges siker ezeket a próbálkozásokat nem kísérte. Ha gazdaságosan megvalósítható festékrendszert kell kialakítani, igen sok probléma megoldására van szükség, amikor a fröccsöntéssel előállított alkatrészeknél eddig használatos hagyományos felszórásos festékfelviteli eljárásokat ki akarjuk küszöbölni. Az akril alapú zománcok térhálósítása a műanyag alkatrészeknél nem követhető út, hiszen a meg-
felelő minőségű zománcbevonat előkészítéséhez szükséges hőmérsékletet csak a fémek tűrik el, a műanyagok így nem dolgozhatók fel, vagyis műanyagokból térhálósítással nagy merevségű, kívánt fényezettségű bevonatok nem készíthetők. Ezt az igényt felismerve találmányunk olyan megközelítést javasol, hogy a festékbevonatot laminátumos rétegszerkezetként, térhálósítás nélkül alakítsuk ki, amivel a hagyományos festési eljárások elkerülhetők. A laminátumot színes festékbevonat alkalmazásával készítjük el, mégpedig megfelelő minőségű hordozólemezen. Ha térhálósítás helyett ezt a festékbevonatot szárítjuk, a hordozólemezről a színes festékbevonat átvihető, mégpedig száraz átviteli technikák segítségével a laminátum rétegei közé. Ez a bevonási eljárás lehetővé teszi nagy hőállóságú festékrendszerek alkalmazását, amelyekből megfelelő szilárdsági paramétereket mutató, nagy fényezettségű végtermékek hozhatók létre. A laminátumot a rétegek kialakítását követően a megkívánt, akár nagy bonyolultságú háromdimenziós alakra hozzuk, és így integrált szerkezetű műanyag alkatrész gyártható. A fröccsöntéses eljárások jól használhatók az alkatrész gyártására és ezzel együtt a festékrétegnek az alkatrész felületén való megkötésére.
Számos műszaki jellegű problémát kell megoldani akkor is, ha az ilyen laminátumok felhasználására magas hőmérsékletű alakítási, illetve fröccsöntéses eljárásoknál kerül sor, hiszen mind a hővel történő megmunkálás, mind pedig a fröccsöntés során elengedhetetlen követelmények a fényezettségi és tartóssági előírásoknak megfelelő mutatók megőrzése. A laminátum anyagát úgy kell megválasztani, hogy abból vákuumformázással, illetve hővel történő megmunkálással a komplex háromdimenziós alakzat a • · ·
festékbevonat megtöredezése, lepattogzása és felhőlyagosodása, a fényezettség leromlása, felületi repedési és egyéb hibák nélkül legyen előállítható. Az ilyen laminátumban alkalmazott festékbevonatot viszonylag nagy mennyiségű pigmenssel kell létrehozni, hogy a készterméknél a szükséges színt, színintenzitást, opacitást és képmegkülönböztetési mutatót biztosítani lehessen. Másrészt azonban kitűnt, hogy a különböző pigmensek felhasználásával esetleg a festékbevonattal ellátott laminátum hővel történő formázása során a fényezettség leromlása következik be. Ez a folyamat egyébként akkor is bekövetkezhet, ha a festékbevonatban a pigmensek felhasználását elkerüljük.
A felület fényezettségével kapcsolatos követelmények mellett természetesen az is előírás, hogy a késztermék színezett felületén hibák nem lehetnek. Ezért a felületi hibákat a hővel történő megmunkálásnak sem szabad előidéznie, tehát a laminátumot az alatta fekvő műanyag szubsztrátummal úgy kell egyesíteni, egységes szerkezetű alkatrésszé alakítani, illetve összeolvasztani, hogy a szubsztrátumból semmiféle felületi vagy más hiba a festékréteg felületére ne kerülhessen át.
Ugyancsak követelmény, hogy a megfelelően jó fényezettségű, felületi hibáktól mentes festékréteg vizuális megjelenése minden szempontból kedvező legyen. Ezt a képmegkülönböztetési mutatóval lehet ellenőrizni, amely a végtermék tükör jellegű viselkedésére utal, és a kész felület által visszatükrözött kép tisztaságával mérhető. A tapasztalat szerint a hővel történő megmunkálás művelete során igen nehéz olyan külső felületet kialakítani, amely fényezettsége mellett a kívánt képmegkülönböztetési mutatóval rendelkezne.
• · ···· * · · · • · ·· ·· ····· • ·· · ·· · * ·· ·
A gépjárműiparban szokásos követelményrendszer szerint a kocsiszekrény külső felületét meghatározó elemeknél a tartóssági igény szintén igen nagy. A festékbevonatnak mechanikai behatásokkal szemben messzemenően ellenállónak kell lennie, ütésállóságát nagy szinten kell biztosítani, követelmény továbbá, hogy bizonyos kémiai anyagok és időjárási tényezők hatására a felületi minőség ne romoljon le.
A gépjárművek kocsiszekrényéhez kialakított festékrendszernek a megfelelő keménység vagy merevség mellett megnyúlásra is képesnek kell lennie, hőmérsékleti hatásokkal szembeni ellenállásával lehetővé kell tennie a bevonat hővel történő megmunkálásának folyamatát, vagyis azt a folyamatot, aminek révén a komplex háromdimenziós alakzat létrejön, miközben törés, a fényezettség leromlása, felületi igénybevételre utaló hibák és egyenetlenségek vagy a végtermék kinézetét lerontó változások nem következhetnek be. A nagy mennyiségű pigmens ebből a szempontból előnytelen, károsan befolyásolja a szilárdságot, lerontja a festékbevonat megnyúlás! jellemzőit. Ezen túlmenően fontos az is, hogy a festékbevonat a laminátumhoz, illetve a laminátum a vele kapcsolódó szubsztrátummal megbízható, szoros kapcsolatban legyen.
Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a gépjárműipari alkalmazások követelményeit figyelembe véve a festékrétegnek számos egymással nem egyszer ellentétesen ható feltétel mellett kell a kívánt fizikai paramétereket és tulajdonságokat biztosítania. A végtermék külnézetét és tartóssági paramétereit tekintve eleget kell hogy tegyen a gépjárműipari előírásoknak, de felületi minőségét meg kell őriznie a laminátum készítése, a hővel való alakítás és a fröccsöntéses vagy hasonló olvasztásos eljárások során. Ezekben a folyamatokban a festékrétegre számos egymással ellentétes folyamat gyakorol hatást. így követelmény a keménység, a merevség, az időjárási tényezőkkel szembeni ellenállás, amelyek az élettartamot határozzák meg, de egyúttal a festékrétegnek elegendően nagy megnyúlást kell elbírnia a hővel történő megmunkálás során, amikor a komplex háromdimenziós alakzatot létrehozzák. Ez utóbbi lépés nem járhat a festékréteg megtörésével, repedezésével, lepattogzásával, vagy a tartóssági paraméterek leromlásával. Ugyancsak nem járhat a fényezettség csökkenésével. Az ismert festékrendszerek közül számosra jellemző, hogy a kívánt bonyolult háromdimenziós alakzat létrehozása során megőrzik fizikai jellemzőiket, de a végterméken puha réteget alkotnak, vagyis tartósságuk, keménységük nem tesz eleget a vonatkozó követelményeknek.
A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy igény van olyan eljárás kidolgozására, amellyel szükség szerint akár igen bonyolult alakú fröccsöntött műanyag termékek készíthetők gépjármüvek kocsiszekrényének külső elemeiként, és amellyel a bonyolult alakzatok kívánt fényezettséggel és tartóssági paraméterekkel jellemzett festékbevonattal láthatók el. Felismerésünk szerint ezt az igényt olyan laminált festékszerkezet kialakításával lehet kielégíteni, amelyeknél megolvasztott műanyagokat alkalmazunk. Megállapításunk szerint a fényezettség, a felület hibamentessége, a bevonat egyenletessége a laminátumok kialakításával erőteljesen javítható, így a beruházási költségek csökkenthetők, a környezet vegyszerterhelése elkerülhető. A laminálás! technikák azonban olyan festékrendszerek és megmunkálási * · ♦ » ··
technológiák kidolgozását igénylik, amelyek mellett a feldolgozás során a kialakított bevonat tartóssága, megnyúlása, opacitása, fényezettsége és képmegkülönböztetési mutatója, valamint meghibásodástól mentes felülete biztosítható.
A találmány feladata a felmerült igény kielégítését lehetővé tevő, adott esetben bonyolult térbeli alakzatként nyerhető színezett műanyag termékek, szerkezeti elemek előállítására szolgáló eljárás és ilyen megmunkálásra alkalmas színezett termékek kidolgozása.
A találmány alapja az a felismerés, hogy a festékrendszert műgyanta felhasználásával kell létrehozni, mégpedig köz
benső lépések beiktatásával, amelyek segítségével a kívánt színhatást biztosító laminált réteg jön létre és aminek során a térhálósodás elkerülhetővé válik.
A kitűzött feladat megoldásaként olyan eljárást dolgoztunk ki színezett termék előállítására, különösen gépjárművek kocsiszekrényében alkalmazott szerkezeti elem kialakítására, amikoris műanyagból gépjármű kocsiszekrényének szerkezeti eleméhez alaptestet készítünk, ahol a találmány szerint rugalmas anyagú öntartó hordozólemez felületére vékonyréteg formájában műgyantából álló átlátszó bevonati réteget viszünk fel, az átlátszó bevonati réteget az öntartó hordozólemez felületén kiszárítjuk, az öntartó hordozólemez felületét a kiszárított átlátszó bevonati réteg felületére a külső károsító behatásokkal szemben ellenálló szintet elérő tükrözés! reflek tanciával alakítjuk ki, a pigmentált műgyantából színes bevonati réteget hozunk létre, azt szárítjuk és az átlátszó bevonati réteg felületéhez • · * · ♦ < · « « · ··· · · • · · · · · · ·»«« ·* ·· *·
illesztjük, a szárított színes bevonati réteget és az átlátszó bevonati réteget félmerev anyagú, műgyantát tartalmazó alapanyagból készült támasztólemezre visszük át, ezzel a támasztólemez felületén megkötött rugalmas festékbevonatot alakítunk ki, amelyben az átlátszó bevonati réteg az átvitt rugalmas festékbevonat külső felületét alkotja, ahol a rugalmas festékbevonat az átlátszó bevonati réteg és a támasztólemez homlokfelülete között van elrendezve, továbbá az átlátszó bevonati réteg külső felülete az öntartó hordozólemezről átvitt fényesség megtartására alkalmasan van kiképezve, a támasztólemezt és a rajta létrehozott rugalmas festékbevonatot hővel történő megmunkálásnak vetjük alá és ezzel háromdimenziós térbeli alakzatot képező előformázott laminátumot alakítunk ki, majd ezt követően az előformázott laminátumot öntőedénybe helyezzük, ebben műgyantából készült, célszerűen fröccsöntött szubsztrátummal egyesítjük, amivel az előformázott laminátumból színezett terméket hozunk létre, ahol az átlátszó bevonati réteg fényezettségét a hővel történő megmunkálás során lényegében megtartó anyagból áll, a támasztólemezt a célszerűen fröccsöntött szubsztrátumot képező anyagban jelen levő szerkezeti hibák abszorpciójára képes vastagságot és megnyúlást mutató anyagból alakítjuk ki, amivel az előformázott laminátum és a célszerűen fröccsöntött szubsztrátum összekapcsolódása után lényegében hibamentes fényezettségű réteget hozunk létre, továbbá a színezett terméket a külső környezeti hatásokkal szemben gépjárműben való alkalmazás során
- 14 « · * · · · · « « « · ·*« * · · ♦ • · * * · · · · · · · ··«« ·* ·· *· · kívánt külső megjelenési és tartóssági paraméterekkel készítjük el.
Ugyancsak a kitűzött feladat megoldására olyan hővel megmunkálható laminátumot dolgoztunk ki külső kocsiszekrény környezeti hatásoknak kitett részének kialakításához, amely vékony, félig merev, műgyanta alapú anyagból készült támasztőlemezt és gépjárműiparban megkövetelt minőségű rugalmas festékbevonatot tartalmaz, ahol a rugalmas festékbevonat a támasztólemez külső felületét borítóan van elrendezve, míg a találmány szerint a rugalmas festékbevonat műgyanta alapú anyagból készült, száraz vékonyréteget alkotó, magas fényezettségű öntartó hordozólemezről átvitt fényezettséggel ellátott átlátszó bevonati réteget tartalmaz, ahol az átlátszó bevonati réteg bonyolult háromdimenziós alakzat hővel történő megmunkálással történő alakítással való készítése során megfelelő nyúlást és homályosodás elleni ellenállást mutató anyagból van kiképezve, a hővel történő alakítás során az átlátszó bevonati réteg fényezettségét és külalakját, valamint tartőssági paramétereit oly módon tartja meg, hogy a laminátum hővel történő megmunkálása után gépjármű kocsiszekrényének külső elemeként alkalmazható marad.
A kitűzött feladat megoldását biztosítja az a műanyag elem is, amely gépjármű kocsiszekrényében környezeti ártalmaknak kitett külső alkatrész létrehozásához szolgál, és amelynek hővel alakítható, műgyanta alapú anyagból készült támasztó lemezből és a támasztó lemezen kialakított műgyanta alapú, a gépjárműipar által igényelt minőségű festékbevonatból álló laminátuma van, ahol a festékbevonat külső felülete a gépjárműipar
által megkívánt fényezettséggel és képmegkülönböztetési szinttel van kiképezve, míg a találmány szerint a laminátum hővel történő megmunkálással háromdimenziós színezett végtermékké van alakítva, amely célszerűen fröccsöntött szubsztrátummal van egyesítve, a festékbevonat a hővel történő megmunkálás során fellépő igénybevételekkel szemben a kívánt megnyúlást és fényezettség csökkenéssel szembeni ellenállást mutató rugalmas festékbevonatként van kiképezve, a támasztólemez a szubsztrátumban kialakuló anyaghibák felfogására alkalmas vastagsággal és nyúlású anyaggal van kialakítva, így a színezett végtermék lényegében hibamentes felületű és a gépjárműiparban igényelt külső megjelenési és tartóssági paramétereket mutatja.
A találmány elé kitűzött feladat megoldásaként olyan, gépjármű kocsiszerkezetében környezeti hatásoknak kitett külső alkatrész létrehozására szolgáló szerkezeti elemet szintén kialakítottunk, amely műanyagból készült, előnyösen fröccsöntött szubsztrátumot, a szubsztrátum felületén létrehozott laminált szerkezetet és a laminált szerkezetet borító festékréteget tartalmaz, ahol a festékréteg fluorozott polimerrel és akrilgyantával van kialakítva, míg a szubsztrátum és a laminált szerkezet a festékréteggel együtt hővel történő megmunkálással van a kívánt háromdimenziós alakra hozva, továbbá a találmány szerint a fluorozott polimer és az akrilgyanta a festékbevonatnak a hővel történő megmunkálás során bekövetkező fényezettségveszteségével szembeni ellenállását biztosító mennyiségben van a festékrétegben jelen, amivel rugalmas festékbevonat van a felületen elrendezve, amellyel a hővel történő megmunkálás után a kívánt külső megjelenési és tartóssági paramétereket biztosít9 9 9
9 9 9
9 9999
9
juk.
Ugyancsak a találmány céljának elérését biztosítja az az eljárás színezett műanyag termék előállítására gépjármű kocsis zekrényében alkalmazott külső elem létrehozásához, amikoris a gépjárműiparban igényelt külső megjelenésű és tartóssági paraméterű terméket készítünk, míg a találmány szerint félmerev, műgyanta alapú anyagból készült támasztólemezt és ezen elrendezett műgyanta alapú rugalmas festékbevonatot tartalmazó előformázott laminátumot készítünk, ahol a rugalmas festékbevonatot a támasztólemez felületére öntartó hordozólemez alkalmazásával szárazon visszük át, és ezzel a rugalmas festékbevonat külső felületét a gépjárműiparban igényelt fényezettségi szinttel alakítjuk ki, az előformázott laminátumot hővel történő megmunkálással kívánt háromdimenziós alakra hozzuk, majd az előformázott laminátumot öntőedénybe helyezzük és műanyag szubsztrátummal egyesítjük, az előformázott laminátumot és a szubsztrátumot a rugalmas festékbevonatot hordozó színezett termékké alakítjuk, amivel a rugalmas festékréteget tartalmazó anyagnak a hővel történő megmunkálás során ható tényezőkkel szemben a fényezettségét a szükséges szinten biztosítjuk, a támasztólemezt a szubsztrátumból származó szerkezeti hibák felfogására és abszorpciójára alkalmas vastagsággal, valamint megnyúlással képezzük ki, és így a fényezettséget az előformázott laminátum és a szubsztrátum megolvasztásos egyesítése során megőrizzük, továbbá a gépjárműiparban igényelt külső megjelenésű és tartóssági paraméterű színezett terméket nyerünk.
A kitűzött feladat megoldására alkalmas az a különösen gépjárművek kocsiszekrényében külső környezeti hatásoknak kitett szerkezeti elemeknél festékbevonat készítésére alkalmas eljárás, amelynek foganatosítása során műanyagot festékréteggel vonunk be és a bevont műanyagot gépjárműalkatrész megkívánt alakjára hozzuk, míg a találmány értelmében rugalmas anyagból álló öntartó hordozólemez felületére vékonyréteg formájában vinilidén-fluoridból és akrilgyantából készített oldattal átlátszó bevonati réteget hordunk fel, az öntartó hordozólemez felületén az átlátszó bevonati réteget megszárítjuk, ezzel gépjárműiparban való alkalmazásnál igényelt fényezettségi szintet a szárított átlátszó bevonati réteg felületére átvinni képes tükrözési reflektanciájú felülettel kiképzett lemezt állítunk elő, vinilidén-fluoridot és akrilgyantát tartalmazó pigmentált oldatból vékonyréteg formájában színes bevonati réteget képezünk ki és azt megszárítjuk, a szárítást követően az átlátszó bevonati réteget és a színes bevonati réteget félmerev anyagú, műgyanta alapú anyagból készült támasztólemezre visszük át, ezzel a támasztólemezen az összetett rugalmas festékbevonatot megkötjük, ahol a színes bevonati réteget az átlátszó bevonati réteg és a támasztólemez bevont felülete között rendezzük el, az átlátszó bevonati réteg külső felületét az öntartó hordozólemezről átvitt fényezettség megtartására alkalmasan képezzük ki, a támasztólemezt és a rajta levő rugalmas festékbevonatot hővel történő megmunkálással kívánt alakú háromdimenziós előformázott laminátummá alakítjuk, majd
az előformázott laminátumot műgyanta alapú anyagból álló szubsztrátummal egyesítjük és ezzel gépjármű kocsiszekrényének alkatrészeként használható színezett terméket készítünk, amivel a rugalmas festékréteget tartalmazó anyagnak a hővel történő megmunkálás során ható tényezőkkel szemben a fényezettségét a szükséges szinten biztosítjuk, a támasztólemezt a szubsztrátumból származó szerkezeti hibák felfogására és abszorpciójára alkalmas vastagsággal, valamint megnyúlással képezzük ki, és így a fényezettséget az előformázott laminátum és a szubsztrátum megolvasztásos egyesítése során megőrizzük, továbbá a gépjárműiparban igényelt külső megjelenésű és tartóssági paraméterű színezett terméket nyerünk.
az átlátszó bevonati réteget az öntartó hordozólemezen hőre lágyuló színezett bevonatként polivinilidén-fluoriddal és akrilgyantával oly módon alakítjuk ki, hogy felvitele előtt a polivinilidén-fluoridból és az akrilgyantából oldatot készítünk.
A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítás módjában az előformázott laminátumot 135 °C-nál nagyobb hőmérsékleten hővel történő megmunkálásnak vetjük alá és ezzel a rugalmas festékbevonatnak legalább 40 %-os megnyúlását biztosítjuk, míg fényezésének fényezettségét megőrizzük, miközben külnézeti jellemzőit és tartóssági paramétereit változatlan szinten tartjuk.
A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módjánál az átlátszó bevonati réteget fluorozott polimerrel és akril alapú műgyantát tartalmazó anyaggal hozzuk létre.
Igen célszerű a találmány szerinti eljárásnak az a foganatosítási módja, amelynél a találmány szerint az átlátszó bevonati réteget hőre lágyuló színezett rendszerrel alakítjuk ki, amelyben fluorozott polimerként polivinilidén-fluoridot és/vagy vinilidén-fluoridból előállított kopolimert és/vagy terpolimert alkalmazunk, ahol előnyösen az átlátszó bevonati réteget szárítás után az átlátszó bevonati rétegben jelen levő akrilgyanta és polivinilidén-fluorid össztömegére vonatkoztatva legfeljebb mintegy 70 tömeg% polivinilidén-fluoridot és legfeljebb mintegy 50 tömeg% akrilgyantát tartalmazó anyagként állítjuk elő.
A találmány szerinti eljárással a rugalmas festékbevonatot a gépjárműiparban elfogadott követelményrendszerekben a fényezés fényességére, képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, üzemanyaggal, tisztító szerekkel és eszközökkel, savakkal, súroló eszközökkel és ütéssel szembeni szilárdságára, valamint keménységére előírt mutatók minimális értékét legalább elérő paraméterekkel valósítjuk meg, ahol a rugalmas festékbevonat fényezettsége 60°-os beesési szög mellett túllépi a 75 fényezettségi egység értéket, míg képmegkülönböztetési mutatója 80 egységnél nagyobb.
A találmány szerint eljárás egy ugyancsak előnyös foganatosítási módjában az előformázott laminátumot a célszerűen fröccsöntött szubsztrátummal nyomás hatásával fröccsöntéssel vagy hő hatásával összekötést biztosító lemezzel egyesítjük.
Általában előnyös foganatosítása a találmány szerinti eljárásnak, ha az átlátszó bevonati réteget az öntartó hordozólemezen hőre lágyuló színezett bevonatként polivinilidén-fluoriddal és akrilgyantával oly módon alakítjuk ki, hogy felvitele
előtt a polivinilidén-fluoridot az akrilgyantát tartalmazó oldatban diszpergáljuk. Hasonlóan kedvező eredmények érhetők el, ha az oldatban történő diszpergálás helyett a találmány szerinti eljárást! eljárás foganatosítása során az átlátszó bevonati réteget az öntartó hordozólemezen hőre lágyuló színezett bevonatként polivinilidén-fluoriddal és akrilgyantával oly módon alakítjuk ki, hogy felvitelük előtt a polivinilidén-fluoridból és az akrilgyantából oldatot készítünk.
A találmány szerinti eljárásban igen célszerű, ha a támasztólemezt 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lapként alakítjuk ki, amelynek szerkezetét előnyösen ABS műanyagból, poliészterből, amorf nylonból, hőre lágyuló poliolefinbői, különösen polipropilénből és/vagy polietilénből képezzük ki.
A célul kitűzött színezett termék gyártását könnyíti meg, ha a találmány szerinti eljárást úgy valósítjuk meg, hogy az átlátszó bevonati réteget az öntartó hordozólemezzel való egyesítése előtt vékony viaszréteggel vonjuk be.
A színezett termék külső megjelenését lehet kedvezően befolyásolni, ha a találmány szerinti eljárást úgy foganatosítjuk, hogy az átlátszó bevonati réteg és a színes bevonati réteg között nyomással grafikai mintát készítünk el.
A találmány szerinti eljárással elérhető színhatást igen hatásosan lehet növelni, ha a támasztólemezt pigmenssel egészítjük ki.
A javasolt, találmány szerinti eljárással előállítható termékek esztétikai hatását lehet érdekes módon változtatni, ha a színes bevonati réteget fémes pelyhekkel egészítjük ki, amelyeket egyenes vonalak mentén rendezünk el a vékony öntartó ··
hordozórétegen való bevonatkészítés közben.
A gyártásközi műveletek közben a bevonatok védelme gyakran szükséges, ezért előnyös a találmány szerinti eljárásnak az a foganatosítási módja, amikor a rugalmas festékbevonat külső felületét vízzel oldható védőréteggel vonjuk be. Célszerű, ha ez a védőréteg az átlátszó bevonati rétegre kerül, de egyébként is nati réteget
A már vitel közben számos alkalmazásnál előnyös, ha az átlátszó bevo védőbevonattal látjuk el.
elkészült rugalmas festékbevonat védelmét, a fel kialakított tulajdonságainak megőrzését teszi lehetővé, ha a találmány szerint eljárást előnyös módon úgy foganatosítjuk, hogy a hővel történő megmunkálás időtartamára a támasztólemez átlátszó bevonati réteggel ellátott oldala és a hőmegmunkáló berendezés, különösen vákuumformázó kamra közötti közlekedés lehetőségét kizárjuk.
A találmány kiviteli alakjának lényege, szerinti laminátum egy igen előnyös
135 °C hőmérsékleten végrehajhogy legalább tott hővel történő megmunkálásra alkalmas, a hővel történő megmunkálás során legalább 40 %-os nyúlást mutató, a megmunkálás után kapott szerkezetben fényezettségét megőrző, külső megjelenését és tartóssági paramétereit megtartó anyagból van kiké pezve.
Ugyancsak igen az a kiviteli alakja, előnyös a találmány szerinti laminátumnak amelynél az átlátszó bevonati réteggel létrehozott rugalmas festékbevonat fluorozott polimert és ak rilgyantát tartalmazó hőre lágyuló színezékrendszerként van kiképezve, ahol a rugalmas festékbevonat öntartó hordozólemezen szárítással való rögzítés után a támasztólemezre történő száraz
- 22 átvitellel van kiképezve. A javasolt laminátum festékbevonata különösen tartóssá válik, ha a találmány szerint a rugalmas festékbevonat polivinilidén-fluoridot és akrilgyantát tartalmazó anyagként van kiképezve.
A különböző gépjárműipari követelmények teljesítését a találmány szerinti laminátum akkor biztosítja a tapasztalatok szerint a legkedvezőbben, ha az átlátszó bevonati réteg mellett elrendezett rugalmas festékbevonat száraz állapotban a benne
jelen levő polivinilidén-fluorid és akrilgyanta össztömegére vonatkoztatva legfeljebb mintegy 75 tömeg% polivinilidén-fluo ridot és legfeljebb mintegy 50 tömeg% akrilgyantát tartalmazó keverékként van kiképezve.
A találmány szerinti laminátum különösen esztétikus megjelenését biztosítja, ha a találmány értelmében a rugalmas festékbevonat hőre lágyuló, műgyanta alapú és pigmenst tartal
mazó anyagból van kiképezve.
A találmány szerinti laminátum felépítésének egyszerűsége kombinálható a gépjárműipari és általában a magas esztétikai követelményeket állító alkalmazások igényeivel, ha a találmány értelmében a rugalmas festékbevonat alapvetően külső átlátszó bevonati réteget és ehhez kapcsolódó alsó színes bevonati réte get tartalmaz.
Különösen magas esztétikai igények teljesíthetők a találmány szerint megvalósított laminátummal, ha a színes bevonati réteg nagy diszperziófokkal eloszlatott pigmenssel, az átlátszó bevonati réteg hőre lágyuló műanyag réteggel van kiképezve, ahol a hőre lágyuló műanyag réteg lényegében fluorozott polimerből és akrilgyantából van kialakítva. Általában igen jó
minőségi és esztétikai paramétereket mutató laminátum hozható létre, ha a találmány szerint a rugalmas festékbevonat lényegében mintegy 50 - 70 tömeg% polivinilidén-fluoridból és lényegében mintegy 30 - 50 tömeg% akrilgyantából álló átlátszó bevonati réteggel van kiképezve, ahol az akrilgyanta polimetil-metakrilát, polietil-metakrilát vagy ezek, illetve ezek kopolimer jeinek keveréke. Ezzel együtt vagy ettől függetlenül igen előnyös az a megvalósítása a találmány szerinti laminátumnak,
amelynek lényege, hogy a rugalmas festékbevonat hozzávetőlegesen mintegy 50 - 70 tömeg% polivinilidén-fluoridból és lényegében nagyjából 30 - 50 tömeg% akrilgyantából álló színes bevonati réteggel van kiképezve, ahol az akrilgyanta polimetil-metakrilát, polietil-metakrilát vagy ezek, illetve ezek kopolimer jeinek keveréke.
A javasolt intézkedések révén a találmány szerint olyan laminátum hozható létre, amelynél az újszerű rugalmas festékbe vonat felhasználásával a gépjárműiparban elfogadott követel-
ményrendszerekben a külső felület fényezettségére, képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, üzemanyaggal, különböző tisztító szerekkel és eszközökkel, savakkal, súroló eszközökkel és ütésekkel szembeni szilárdságára, valamint keménységére előírt mutatók minimális értékét legalább elérő paraméterekkel van megvalósítva. Az esztétikai követelmények teljesítése azért is válik különösen hatásosan elérhetővé, mert a találmány szerinti laminátum elkészíthető úgy, hogy a rugalmas festékbevonat fényezettsége 60°-os beesési szög mellett nagyobb legyen, mint 75 fényesség! egység és képmegkülönböztetési mutatója 80 egységnél nagyobb legyen.
Általában igen célszerű, ha a találmány szerint laminátumnál a rugalmas festékbevonat fluorozott polimerje polivinilidén-fluorid és/vagy a vinilidén-fluorid kopolimerje és/vagy terpolimerje.
A gépjárműipari alkalmazásoknál általában elegendő, ha a találmány szerinti laminátumban a támasztólemez 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lap, amelynek anyaga ABS jelű műanyagból (akril-nitril-butadién-sztirolból), poliészterből, amorf nylonból, vagy hőre lágyuló poliolefinbői, különösen polipropilénből és/vagy polietilénből van kialakítva.
A találmány szerinti laminátum előállítása során létrejövő károsító hatások elleni védelmet szolgálja, ha az átlátszó bevonati rétegen az öntartó hordozólemezzel való egyesítése előtt vékony viaszréteget képezünk ki.
A találmány szerinti laminátum esztétikai megjelenése az egyszínű kialakításhoz képest érdekesebbé tehető, ha az átlátszó bevonati réteg és a színes bevonati réteg között nyomással elkészített, a színes bevonati rétegen át áttetszőén kivehető grafikai minta van kialakítva.
A találmány szerint laminátumban a színhatások erősíthetők, intenzívebbé tehetők, ha a támasztólemez anyaga megfelelő színező pigmenssel van kiegészítve.
A találmány értelmében a javasolt laminátum színes bevonati rétegében igen célszerű, ha benne fémes pelyhek vannak elrendezve, mivel így a kapott termék által keltett esztétikai hatás sokrétűen változtatható.
A különböző felhasználások során szükséges védelme a találmány szerinti laminátumnak egyszerűen biztosítható, ha a
- 25 rugalmas festékbevonat külső felületén vízzel oldható védőré teggel ellátottan van kiképezve.
A találmány elé kitűzött feladat megoldásaként létrehozott műanyag elem egy különösen előnyös kiviteli alakjában a rugalmas festékbevonat hőre lágyulú fluorozott polimert és akrilgyantát tartalmazó festékrendszerként van kiképezve, mégpedig célszerűen oly módon, hogy a rugalmas festékbevonata gépjárműiparban elfogadott követelményrendszerekben a kocsiszek-
rényt borító festék fényezettségére, képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, üzemanyaggal, tisztító szerek kel és eszközökkel, savakkal, súroló eszközökkel és ütésekkel szembeni szilárdságára (ellenállóképességére), valamint keménységére előírt mutatók minimális értékét legalább elérő paramé terekkel van megvalósítva.
A találmány szerinti műanyag elemnél különösen célszerű, ha a rugalmas festékbevonat külső átlátszó bevonati rétegből és
ez alatt elrendezett, vele szorosan egyesített színes bevonati rétegből van kiképezve. Általában igen előnyös kiviteli alakja a találmány szerint műanyag elemnek, ha az átlátszó bevonati réteg fluorozott polimert és akrilgyantát tartalmazó hőre lágyuló anyagból van kiképezve. Itt a gépjárműipari alkalmazások nál előforduló szélsőséges feltételeket tartalmazó követelmény rendszerek kielégítése válik lehetővé, ha a találmány szerint a rugalmas festékbevonatban a fluorozott polimer polivinilidén-fluorid és/vagy a vinilidén-fluorid kopolimerje és/vagy terpolimerje. Ezzel biztosítható a találmány szerinti műanyag elem olyan megvalósítása, amelynél a rugalmas festékbevonat fényezettsége 80°-os beesési szög mellett nagyobb, mint 75 fényesséV
gi egység és a rá jellemző képmegkülönböztetési mutató 80 egységnél nagyobb.
A gépjárműipari alkalmazásoknál elegendő, ha a találmány szerinti műanyag elemben a támasztólemez 0,25 - 1,0 mm vas tagságú félmerev lap, amelynek anyaga célszerűen akril-nitril-butadién-sztirolból (ABS jelű műanyagból), poliészterből, vagy amorf nylonból, illetve hőre lágyuló poliolefinbői, különösen polipropilénből és/vagy polietilénből van kialakítva.
A találmány szerinti műanyag elemben a felület hatékony gyártásközi védelmét szolgálja, ha célszerűen az átlátszó bevo nati réteget borítóan a rugalmas festékbevonaton vékony viasz réteg van elrendezve.
A találmány szerinti műanyag elem nagy tartósságú és kívánt szilárdságú szerkezeti alkatrészként hozható létre, ha a találmány értelmében az előformázott laminátum és a célszerűen fröccsöntött szubsztrátum előnyösen összenyomással, fröccsönté ses reakciós eljárással vagy olvasztással van egymáshoz csatla koztatva .
Magas esztétikai igényeket kielégítő felülettel hozható létre a találmány szerinti műanyag elem, ha az átlátszó bevona ti réteg és a színes bevonati réteg között nyomással elkészített, a színes bevonati rétegen át áttetsző grafikai minta van kialakítva. A javasolt szerkezetű műanyag elem színhatása fokozható, a szín intenzívebbé tehető, ha a találmány szerint a támasztólemez anyaga pigmenssel van kiegészítve.
A találmány szerinti műanyag elem segítségével különböző, fémezett felület benyomását keltő termékek készíthetők, ha a színes bevonati rétegben fémes pelyhek vannak elrendezve.
- 27 Ugyancsak a felület védelmét szolgálja, ha a találmány szerinti műanyag elemnél a rugalmas festékbevonat külső felületét borítőan vízzel oldható védőréteg van kiképezve.
A találmány elé kitűzött feladat megvalósítását szolgáló szerkezeti elem egy különösen előnyösen előnyös kiviteli alakjánál a rugalmas festékbevonatban alkalmazott fluorozott polimer polivinilidén-fluorid és/vagy a vinilidén-fluorid kopolimerje és/vagy terpolimerje.
A találmány szerint a javasolt újszerű szerkezeti elem létrehozható olyan, a gépjárműiparban szokásos követelményrend szereket minden vonatkozásban teljesítő rugalmas festékbevonattal, amelynek fényezettsége 60°-os beesési szög mellett nagyobb, mint 75 fényességi egység és képmegkülönböztetési mutatója legalább 80 egységgel egyenlő. Ezért a találmány szerint a javasolt módon felépített és kialakított szerkezeti elemnél a rugalmas festékbevonat a gépjárműiparban elfogadott követelményrendszerekben a külső festékbevonat fényezettségére (eszté-
tikai megjelenésére), képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, belsőégésű motoroknál alkalmazott üzemanyagokkal, tisztító szerekkel és eszközökkel, savakkal, valamint súroló eszközökkel és ütésekkel szembeni szilárdságára (ellen állóképességére), valamint keménységére vagy szilárdságára előírt mutatók minimális értékét legalább elérő paraméterekkel va lósítható meg.
A gépjárműipari alkalmazásoknál elegendő, ha a találmány szerinti szerkezeti elemnél a támasztólemez 0,25 - 1,0 mm vas tagságú félmerev lapként van kiképezve. Ezeknél különösen előnyös, mivel a különböző rétegek jó összeférhetőségéhez járul hozzá, ha a találmány szerint a szerkezeti elemnél a támasztólemez ABS jelű műanyagból (akril-nitril-butadién-sztirolból), poliészterből, vagy amorf nylonból, illetve hőre lágyuló poliolefinbői, különösen polipropilénből és/vagy polietilénből van kialakítva.
A találmány szerinti szerkezeti elem egy különösen célszerű kiviteli alakjánál az előformázott laminátum és az elő-
nyösen fröccsöntéssel létrehozott szubsztrátum összenyomással, fröccsöntéses reakciós eljárással vagy olvasztással van egymáshoz csatlakoztatva.
A találmány elé kitűzött feladat megoldásaként színezett műanyag termék előállítására vonatkozóan javasolt eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a rugalmas festékbevonatot fluorozott polimert és akrilgyantát tartalmazó anyagkeverékből képezzük ki.
Általában célszerű a találmány szerinti eljárásnak az a foganatosítási módja, amelynél a rugalmas festékbevonatot hőre
lágyuló műanyagból öntjük ki, ahol a hőre lágyuló műanyagot polivinilidén-fluoridot és akrilgyantát tartalmazó oldatként ala kítjuk ki.
A találmány szerinti eljárás megfelelő foganatosításával a rugalmas festékbevonatot mintegy 75 egységnél nagyobb fényezettségi szinttel és mintegy 80 egységnél nagyobb képmegkülönböztetési mutatóval hozzuk létre.
A találmány szerint eljárás egy további, a gépjárműipar szempontjait figyelembe véve különösen előnyös foganatosítási módjánál az átlátszó bevonati réteget az öntartó hordozólemezen hőre lágyuló színezett bevonatként polivinilidén-fluoriddal és akrilgyantával oly módon alakítjuk ki, hogy öntéses felvitele előtt a polivinilidén-fluoridot az akrilgyantát tartalmazó oldatban diszpergáljuk.
A találmány szerinti eljárás egy még további, ugyancsak a gépjárműipari alkalmazásokat erőteljesen figyelembe vevő előnyös foganatosítási módjánál az előformázott laminátumot a cél szerűen fröccsöntött szubsztrátummal nyomás hatásával fröccsöntéssel vagy hő hatásával összekötést biztosító lemez segítségé-
vel egyesítjük.
Általában előnyös a találmány szerinti eljárásnak az a foganatosítás! módja, amelynél a támasztólemezt 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lapként alakítjuk ki, majd célszerűen a hő vel történő megmunkálás során a támasztólemez átlátszó bevonati réteggel ellátott oldala és a hőmegmunkáló berendezés, különösen vákuumformázó kamra közötti kapcsolatot kizárjuk, vagyis az átlátszó bevonati réteget nem tesszük ki a megmunkáláshoz lét rehozott vákuum hatásának.
Ugyancsak a gépjárműipari alkalmazások szempontjait tekintve előnyös a találmány szerinti eljárásnak az a foganatosítási módja, amikor a 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lapként kialakított támasztólemezt akril-nitril-butadién-sztirolból (az ABS jelű műanyagból), poliészterből, vagy amorf nylonból, illetve hőre lágyuló poliolefinból, különösen polipropilénből és/ /vagy polietilénből képezzük ki.
Ha a találmány szerint javasolt eljárást úgy foganatosítjuk, hogy a rugalmas festékbevonatot öntéssel polivinilidén-fluoridot és akrilgyantát tartalmazó oldatból alakítjuk ki, akkor olyan rugalmas festékbevonatot nyerünk, amely a gépjármű iparban elfogadott követelményrendszerekben a külső festékbevonat fényességére, képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, üzemanyaggal, tisztító szerekkel és eszközökkel, savakkal, súroló eszközökkel szembeni szilárdságára, ütésállóságára, valamint keménységére előírt mutatók minimális értékét legalább elérő paraméterekkel valósítjuk meg.
Ugyancsak célszerű a találmány szerint eljárásnak az a foganatosítási módja, amelynél a rugalmas festékbevonatot line-
árisan elrendezett, átlagosan legfeljebb mintegy 200 nm vastagságú fémpelyhekkel hozzuk létre. Ehhez előnyösen 140 egységnél nagyobb kezdeti csillogású fémpelyheket használunk.
A találmány tehát az eljárás mellett különböző színezett termékekre is vonatkozik. Az egyik megoldás szerint hővel ala kítható laminátumot javasolunk, amelynek festékbevonata alkal mas a gépjárműiparban szokásosan megfogalmazott követelmények teljesítésére. Egy másik megoldás olyan eljárást ír le, amelynek segítségével a gépjármű kocsiszekrényére felkerülő részele-
met borító festékréteg a végtermék kialakítása után eleget tesz a tartóssággal, a fényezettséggel és az egyéb megjelenési paraméterekkel szembeni követelményeknek.
A találmány értelmében a megvalósítása révén létrehozott színezett termékek és az eljárás alkalmas gépjárműipari fel használásra, a laminált szerkezetű külső festékréteg az olvasztással (fröccsöntéssel) készített műanyag szerkezeti elemek felületéhez igen jól tapad, függetlenül a szerkezeti elem alakjának bonyolultságától. A festékréteg megnyúlása és különböző károsító tényezőkkel szembeni ellenállása elegendően jó ahhoz, hogy a kezdeti nagy fényezettség a megmunkálás után se romoljon le, miközben a tartóssági és külső megjelenési paraméterek, illetve mutatók a gépjárműipari követelményeknek megfelelő szinten maradnak.
A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kiviteli alakok és foganatosítási módok alapján, a csatolt rajzra hivat kozással ismertetjük részletesen. A rajzon az
1. ábra személygépkocsi kocsiszekrényének vázlatos bemutatása, ahol egy vagy több külső elem olvasztott műanyag alapú szubsztrátumból és erre felvitt, a találmány szerinti eljárással előállított rugalmas festékréteggel van kialakítva, a
2. ábra személygépkocsi utasterének hátsó ablakát tartalmazó részelem előlnézete, ahol az ablakot körbevevő felületen a találmány szerinti eljárással előállított festékbevonat van kialakítva, a
3. ábra a 2. ábra szerinti részelem 3-3 jelű keresztmetsze- te, amely a részelem külső felületére felvitt festékbevonat komplex háromdimenziós alakját mutatja, a
4. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítása során vég- rehajtott száraz festékátviteli lépésben használt, festékréteggel bevont hordozólemez vázlatos keresztmetszete, ahol a vékonyrétegek vastagságát a szemléletesség kedvéért nem arányosan mutatjuk be, az
5. ábra a találmány szerinti eljárás során alkalmazott bevonó lépés végrehajtásához szükséges elrendezés oldalnézeti keresztmetszete, a
6. ábra a találmány szerinti eljárás során alkalmazott laminá- tumkészítési lépés végrehajtásához szükséges elrende• · · · · •••· · ···
zés oldalnézeti keresztmetszete, a
7. ábra a laminátumkészítési lépés során támasztőlemezre fel- vitt száraz összetett festékbevonat vázlatos keresztmetszete, ahol a szemléletesség kedvéért a vékonyrétegeket nem arányos vastagságban mutatjuk be, a
8. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosításához szüksé- ges hővel történő megmunkálási lépés vázlata, amikoris festékréteggel bevont laminátumot vákuumformázás előtt hevítünk, a
9. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosításához szüksé- ges hővel történő megmunkálási lépés egy másik végrehajtási módjának vázlata, a
10. ábra a találmány szerinti eljárás során a végtermék elké- szítéséhez alkalmazott fröccsöntési lépés előkészítési szakaszának bemutatása a berendezés vázlatos keresztmetszetével, a
11. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítása során a végtermék elkészítésekor fröccsöntéssel bevitt szubsztrátum elrendezése a hővel alakított laminátum mögött a fröccsöntő berendezés szerszámában, a
12. ábra külső festékbevonattal ellátott fröccsöntött műanyag késztermék felületének vázlatos keresztmetszete, ahol a vékonyrétegek vastagságát a szemléletesség kedvéért nem a ténylegessel arányosan tüntettük fel, a
13. ábra a felületi fényezettség és a polivinilidén-fluorid, illetve az akrilgyanta viszonylagos mennyisége közötti összefüggést ábrázoló görbe a találmány szerinti eljárás egy példakénti foganatosításával kapott festékbe• ·· ·· ♦ · » • · ·«·· 4 · · · • · · · · · ···· vonat esetében, míg a
14. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosításával gépjármű fényezésének javítására alkalmas olyan laminátum keresztmetszete, amely száraz színes vékonyréteget és nyomásérzékeny ragasztóréteggel ellátott támasztólemezt tartalmaz.
A találmány elé kitűzött feladat értelmében műanyagból alkalmas módon, például fröccsöntéssel készült termék felületén
kell olyan fényezés jellegű festékbevonatot létrehozni, amely alkalmas a gépjárműiparban szokásos minőségi és tartóssági kö vetelmények teljesítésére. A festékbevonatot bevonati rétegként, száraz festékátviteli és laminálási módszerrel, vagy fes tékkel bevont laminátum kialakítására alkalmas hőtechnikai el járással hozzuk létre, amikoris műanyag terméket a felületén elkészített bevonati festékréteggel szorosan egyesítjük. A hővel alakított laminátumot nyomás alatti formázással létrehozott szubsztrátummal egyesíthetjük. A találmány lényegéhez tartozik,
hogy a színezett, tehát festékbevonattal ellátott termék tartósságát, fényezettségi és más külső megjelenési paramétereit az előállítás folyamata során megőrizzük.
A találmány szerinti eljárást példaként 20 gépjármű ko csiszekrényének külső felületén beépítésre kerülő elem vagy panel kialakítására használjuk fel. Az 1., 2. és 3. ábrán a száraz festékátviteli eljárásra mutatunk be példát, amikoris a 20 gépjármű 22 hátsó ablakszegmensére kerül a bevonat. Ez a szegmens a gépjármű hátsó ablakát fogadja be és készülhet műanyag ból. A 22 hátsó ablakszegmens fröccsöntéssel gyártható, például megfelelő fa alapú töltelékanyaggal kiegészített 24 műgyanta szubsztrátumként, amely a kocsiszekrény szerkezeti elemét alkotja. Ennek külső felületére 26 festékbevonat kerül, amely a 24 műgyanta szubsztrátum felületéhez kötődik, ahol célszerűen a kötést a következőkben leírt valamely módon biztosítjuk. A 26 festékbevonat tulajdonságait úgy választjuk meg, hogy a bevonat alkalmas legyen a gépjárműiparban szokásos követelmények teljesítésére (ezeket a követelményeket a továbbiakban szintén leírjuk) . A találmány szerinti eljárás és termék felhasználását a
továbbiakban gépjármű kocsiszekrényének kialakításával kapcsolatban írjuk le, de ez nem jelent korlátozást, hiszen a magas fényezettségű műanyag termékek felhasználására más szakterületeken is szükség lehet. A gépjárművekre való utalás mindenek előtt azt jelzi, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmas a személygépjárművek gyártása során felmerülő követelmények kielégítésére.
A 24 műgyanta szubsztrátum igen nagy mennyiségben tar-
talmazhat különböző töltőanyagokat, amelyek hatására felülete messzemenően nem tesz eleget a vonatkozó követelményeknek. Éppen ezért a találmány szerinti eljárás foganatosítása során a 26 festékbevonatot a 24 műgyanta szubsztrátum felületére oly módon visszük fel, hogy a kapott laminált szerkezet képes az alatta fekvő szerkezet egyenetlenségeinek felfogására, vagyis olyan külső felület létrehozására, amely a 24 műgyanta szubsztrátum felületi hibáitól, foltjaitól mentesen képezhető ki, magas fényezettsége révén alkalmas a legszigorúbb gépjárműipari minőségi követelmények teljesítésére. A 22 hátsó ablakszegmens példaként szolgálhat a gépjárművek külső kocsiszekrényében felhasználásra kerülő bonyolult alakzatokra, amelyeket három di- 35 • ·
menziós termékekként kell megvalósítani. A 22 hátsó ablakszegmenst a 2. és a 3. ábra mutatja be, amelyből kitűnik, hogy nagy méretű, 28 hosszúkás ablaknyílás 30 széles határolófelülettel kapcsolódik, amelynek külső felszíne az ablaknyílást körülvevő bonyolult alakzatot képez. Ez utóbbi alakzat bonyolultságát mindenek előtt 32 görbült külső tartógallér jelenti, amely a felületből kiáll, ehhez 34 keskeny bemélyedéses tartomány kapcsolódik, amely hosszirányban meggörbült alakzatot képez. A 34
bemélyedéses tartományhoz 36 széles határolólemez van csatlakoztatva, amely a 34 keskeny bemélyedéses tartományon belül az ablaknyílást teljes mértékben körbefogja. A 36 széles határolólemez 38 széles zárólemez felületével azonos síkban helyezkedik el, ez utóbbi a 28 hosszúkás ablaknyílás egyik oldalát határolja. A 36 széles határolólemez és 40 belső széle szintén bonyolult háromdimenziós alakzatot képez, amely az ablaknyílást a 38 széles zárólemezzel szembeni oldalon határozza meg. A 2. és 3. ábrán látható, hogy a viszonylag bonyolult térbeli alakzatot
jelentő 22 hátsó ablakszegmens felszínével a 26 festékbevonat kapcsolódik össze, és ez utóbbit igen tartós, magas fényezettségű felszínt alkotó anyagból hozzuk létre. Mint említet tük, a találmány szerinti eljárással összetett alakzatú háromdimenziós termékek hozhatók létre, nem feltétlenül gépjárműipa ri alkalmazásokra.
A találmány szerinti eljárással festékbevonatot állítunk elő egy vagy több átmeneti jellegű hordozó lap felületének egészén vagy egy részén. A 4. ábrán láthatóan 41 festékbevonatos hordozót alakítunk ki. Ez a hordozó egymásra rétegezve legalább a következőket tartalmazza: 42 öntartó hordozólemezt, amely ru • · «
- 36 galmas, hajlítható, hővel szemben ellenálló anyagból készült, és amely az irodalomban nyomólemez elnevezés alatt is fellelhető, valamint 44 rugalmas festékbevonatot, amely a 41 festékbevonatos hordozó felületéhez illeszkedik. A 44 rugalmas festék bevonat nem önhordó jellegű, száraz vékonyréteg alakú bevonat, amelynek rugalmas szerkezetét a műgyanta adja. A 44 rugalmas festékbevonat általában két részből áll, mégpedig 45 átlátszó bevonati rétegből és ez alatt elhelyezkedő 46 színes bevonati *· rétegből.
Nyilvánvalóan a 44 rugalmas festékbevonat más módon is kialakítható, például átlátszó és színezett anyag más kombi nációjával, amikor a színes bevonati réteg kerül kívülre. Egy másik lehetőség az, hogy a 44 rugalmas festékbevonat egyetlen rétegből áll, amely száraz filmbevonatot képez, benne pigmentálással színesített műgyanta van, amely a fentiekben már ismertetett tulajdonságokkal jellemzett·bevonat előállítására alkalmas. A legelőnyösebbnek az tűnik, ha a 44 rugalmas festékbevonat 45 átlátszó bevonati rétegből és 46 színes bevonati ré-
tegből áll, ahol az utóbbit általában a 45 átlátszó bevonati rétegre annak kiszárítása után visszük fel. Egy másik lehetőség szerint a 45 átlátszó bevonati réteg és a 46 színes bevonati réteg két lépésben, egymástól függetlenül vihető fel külön-külön létrehozott hordozólemezekre, amelyeket aztán egymástól el különítve szárítunk meg. A 46 színes bevonati réteget ezt követően kötjük össze a 45 átlátszó bevonati réteg felületével. A 46 színes bevonati réteg és a 45 átlátszó bevonati réteg kombinációját együttesen a továbbiakban 44 rugalmas festékbevonatként azonosítjuk, adott esetben egyszerűen festékbevonatnak ne vezzük .
• « ·
- 37 * « ♦ ·· · « a ··« ,· a · • · · «·«··«« • a · · «·«
A 44 rugalmas festékbevonattal ellátott 42 öntartó hordozólemez adott esetben a kiszárított 46 színes bevonati réteg felületére felvitt 47 oldalsó bevonatot is tartalmazhat. Ez utóbbi egy következő laminálás! lépés során 72 támasztólemezzel biztosít kapcsolatot. A továbbiakban ismertetett módon a 72 támasztólemez általában hőre lágyuló poliolefin alapú műanyagból készül, ebben az esetben a 47 oldalsó bevonat szintén hőre lágyuló műanyagból, klórozott poliolefinbői készül, és így a 44
rugalmas festékbevonat a 72 támasztólemezzel erős kapcsolatot biztosító módon egyesíthető.
A 42 öntartó hordozólemez általában poliészter alapú nyomólemez, amelyen 48 fényezett felület van kiképezve. A 42 öntartó hordozólemezt egy példaként! megvalósításban a DuPont cég által gyártott Mylar elnevezésű poliészter filmből, vala-
mint az American Hoechst cég 3000 jelű poliészter filmjéből alakítottuk ki. A 42 öntartó hordozólemez vastagsága célszerűen mintegy 0,5 mm. A poliészter alapú vékonyrétegek azért különösen kedvezőek, mivel ezek segítségével a 48 fényezett felület könnyen átvihető a 45 átlátszó bevonati réteg magas fényezettségű 49 rétegfelületére, miközben a fényezettség minőségi muta tói megmaradnak, a végtermék alkalmassá válik gépjárműipari al kalmazásra. A bevonatok egyébként öntéssel is készíthetők, ami koris polírozott fémfelületekre kerülnek. Ha a 44 rugalmas fes tékbevonatot külön hordozólemez felületére öntéssel visszük fel, a felület fényezettsége a hordozóról a festékbevonatra való átadás folyamatában nem igazán jól őrizhető meg. A poliészter hordozó rétegek esetében különösen előnyös a hőmérséklettel szembeni ellenállás viszonylag nagy értéke, mivel ennek követ« · · » · • ·*· · · · « • * · · · · ····· • · · · ·· ·» ·· 4
- 38 keztében képesek eltűrni azt a tengelyirányú megnyúlást, amit a rugalmas festékbevonat szárításával és az ezt követő laminálás! lépésekkel járó igénybevételek okoznak. A 45 átlátszó be vonati réteg poliészter hordozót alkotó vékonyrétegre szorosan illeszthető, nincs szükség további rétegekre a 48 fényezett felület és a 44 rugalmas festékbevonat között. Ez egy további rétegfelviteli lépés megtakarítását jelenti, aminek eredményeként elkerülhető az a folyamat, amelynek során a 45 átlátszó bevona-
ti réteg 49 rétegfelületére átvitt anyag fényezettsége leromlana. A 45 átlátszó bevonati réteg összetételét úgy választjuk meg, hogy a 46 színes bevonati réteg könnyen átvihető a 42 öntartó hordozólemez felületéről és alkalmas a magas fényezettség átvételére a 45 átlátszó bevonati réteg kiszáradása után, amit a száraz festékátviteli és laminálás! lépések követnek, amelyek
során a 44 rugalmas festékbevonatot az 42 öntartó hordozólemez felületéről az alábbiakban leírt módon laminált szerkezetre visszük át.
A 42 öntartó hordozólemez felületére szükség szerint az ábrákon nem bemutatott vékony viaszréteget is érdemes lehet felvinni, majd kiszárítani. Erre kerül a 45 átlátszó bevonati réteg, amely a viaszból álló vékonyréteget borítja. A viaszt általában igen kis vastagsággal jellemzett rétegként alkalmazzuk, a javasolt rétegvastagság 0,00002 - 0,0002 mm, ami elegendő ahhoz, hogy a hordozón kialakított magas fényezettségű rétegnek a 45 átlátszó bevonati rétegen történő reprodukálását károsan befolyásoló hatások elkerülhetők.
A 45 átlátszó bevonati réteg teljes vagy legalábbis jelentős mértékben transzparens, azaz fényáteresztő anyagból ké *
• ·
- 39 szült. Alapanyaga műgyanta, amelyet vékonyréteg formájában, folyékony halmazállapotban öntéssel vagy más bevonatkészítési eljárással viszünk fel a 42 öntartó hordozólemez felületére. A 45 átlátszó bevonati réteg szárítását célszerűen hő hatásával biztosítjuk, miközben elkerüljük a műgyanta térhálósítását, és ennek révén a 42 öntartó hordozólemez felületén átlátszó bevo nat készíthető. A vékonyréteget általában 0,01 - 0,04 mm vastagságban készítjük el. Célszerűen a 45 átlátszó bevonati ré-
teget a 42 öntartó hordozólemez felületére az 5. ábrán bemutatott továbbító hengeres elrendezéssel visszük fel, de erre a célra megfelelő nyomási és egyéb bevonatkészítési eljárások is alkalmasak. Az 5. ábrán bemutatott berendezés segítségével részben 46 lakkot befogadó 50 bevonóedénybe merülő hengersorral végezzük a szükséges anyag felvitelét. Az 50 bevonőedény egyik felében 52 lakkbevezető beömléssel·van ellátva, míg másik felében, amely térfogatának kisebb részét foglalja el 54 lakkelvezető kiömlés van kialakítva, amely 56 gát mögött helyezkedik el. Ez a rész nyelőként működik. Az 50 bevonóedényben elhelyez
kedő lakkot 58 felhordó henger veszi fel és ez juttatja azt po liészterből készült bevonattól mentes 42 öntartó hordozólemez felületére, amely 60 vezetőhengeren át halad, majd az 58 fel hordó henger és gumiból készült 62 támasztóhenger között halad tovább. A 58 felhordó hengerrel szomszédosán 64 beállító henger van elrendezve, amely az előzővel azonos irányban forog. A 64 beállító henger felületéhez 66 leszedő lemez illeszkedik, amely a 58 felhordó henger felületével továbbvitt lakk mennyiségének és rétegvastagságának beállítására szolgál. A 64 beállító henger és a 58 felhordó henger közötti távolság szabályozható,
- 40 *· · • ·· • ·« · • ····· ·· * amivel az utóbbi felületén kialakított lakkréteg vastagsága állítható be. A 58 felhordó henger által elvitt bevonó anyag ezt követően a poliészterből készült 42 öntartó hordozólemez felületére kerül, amit a hengerek közötti kapcsolat biztosít, ily módon 68 bevonatos film alakul ki, amelyet elkészítése után szárítókemencébe továbbítunk.
A 45 átlátszó bevonati réteget a szárítókemencében 120 és 210 °C közötti hőmérsékleten szárítjuk ki. Előnyösen a 45 átlátszó bevonati réteget úgy szárítjuk, hogy több sávban hordjuk fel a folytonosan haladó 42 öntartó hordozólemez felületé re, a sávokat elkészítésük ütemében egymás után vezetjük be a szárítókemencébe. A kemencében általában három hőmérsékleti
zónát hozunk létre, amelyekben egymás mögött egyre nagyobb hőmérsékleteket biztosítunk. A 45 átlátszó bevonati réteget alkotó anyagot hordozó oldószer az ilyen szárítókemence belsejében lényegében teljes mértékben eltávolítható. Hasonló többfokozatú szárítási eljárás alakítható ki a 46 színes bevonati réteg létrehozására, de ugyanilyen módon készíthető a 47 oldalsó bevonat is. A poliészterből készült 42 öntartó hordozólemez a szerkezetét alkotó anyag károsodásának veszélye nélkül fogva általában nem hevíthető 230 °C hőmérséklet fölé, de erre nincs is szükség, ezért a 42 öntartó hordozólemez nagyobb mértékű deformációja a szárítás folyamatában aligha következhet be. A 42 öntartó hordozólemez poliészter anyaga célszerűen mintegy 0,5 mm körüli vastagságú réteget alkot, ami biztosítja, hogy a szárí tás során bekövetkező megnyúlás a szerkezetet nem rontja le.
Ennek révén a 49 rétegfelület magas fényezettségűvé válik, a 42 öntartó hordozólemez 48 fényezett felületének magas fényezett41 sége átadódik a szárított 45 átlátszó bevonati rétegnek. Ennek révén hőmérsékleti hatásokkal erőteljesen ellenálló, magas fényezettségű festékrendszerek használhatók fel, amelyek a szokásos műanyag szubsztrátumokra felvíve közvetlenül nem használhatók és száríthatok, tekintettel a műanyagok tulajdonságainak hőmérsékletérzékenysége miatt érvényes korlátokra.
A 45 átlátszó bevonati réteg kialakítására itt leírt eljárás révén olyan száraz vékonyréteg jellegű kölső bevonat kép-
ződik, amely az alatta létrehozott 46 színes bevonati réteg segítségével biztosítja azt az összetett festékszerkezetet, amely a gépjárműipar igényeinek megfelel. Ez a festékrendszer alapvetően eleget tesz a gépjárműveknél megkívánt tartóssági, fénye zettségi és más külső megjelenési feltételeknek. A gépjárművek kocsiszekrényeinél alkalmazásra kerülő és a külső felületet meghatározó, festékkel borított elemeknél a következő alapvető követelményekkel kell számolni: keménységgel kapcsolatos mechanikai paraméterek, súroló hatásokkal szembeni ellenállás, hő-
mérsékleti stabilitás, beleértve a hőellenállást, üzemanyaggal és savakkal szembeni ellenállás, tisztíthatóság, adhézió, hőmérsékleti hatásokkal, különösen ultraibolya sugárzással, ned vesség és víz hatásával szembeni ellenállás, továbbá ütésálló ság. Az egyszerűség kedvéért ezeket a tényezőket összefoglalóan tartóssági jellemzőknek fogjuk nevezni.
Az időjárási tényezőkkel szembeni ellenállást általában az ultraibolya sugárzással szembeni ellenállóképességgel határozzuk meg. Ez lényegében a gépjárműiparban szokásos alapvető követelményt jelenti, amelynek ellenőrzéséhez általában a festékbevonatot hosszú idejű besugárzásnak vetik alá. így például az egyik ellenőrzési módszer szerint a fényezett felületet két éven át világítják meg ultraibolya sugárzással. Ez az oka annak, hogy a jelen találmány szerinti eljárással előállított termékeket az ultraibolya sugárzással szembeni ellenállás tekintetében még nem minden követelménynek megfelelően vizsgáltuk meg, de a rövid idejű, gyorsított vizsgálatok szerint a következőkben leírt módon az ellenőrzést elvégeztük.
A tartóssági jellemzőkön túlmenően a gépjárművek kocsi-
szekrényeiben felhasználásra kerülő fényezett elemekkel szembeni követelmények felölelik a külső megjelenéssel kapcsolatos érzékszervi vizsgálatok eredményeit is. A fényezettséget, a képmegkülönböztető képességet vizuális módon érzékelik, de mé rik a száraz vékonyréteg vastagságát, a fényezett bevonat opa citását és/vagy fedőképességét. Ez utóbbi jellemzők általában a fényezettség és a külnézet paraméterei.
A fentieknek megfelelően a festékbevonatot olyan fizikai jellemzők együttesével határozhatjuk meg, amelyek végeredmény-
ben kijelölik, hogy a festékbevonat felhasználható-e a gépjárművek kocsiszekrényében külső elemek létrehozásához. A találmány szerinti eljárással készült festékbevonat olyan vékonyréteget alkot, amely mind a tartósság, mind a fényezettség és a külnézet szempontjából eleget tesz a vonatkozó követelmények nek, vagyis gépjárművek kocsiszekrényében külső elemként jól használható.
A különböző országokban működő gyártóművek eltérő feltételrendszereket állítanak fel, amelyek alapján meghatározzák, vajon a festékbevonat minőségileg alkalmas-e gépjárművek kocsiszekrényének külső elemeinél bevonat kialakítására. Nemcsak or szágonként, hanem gyártóművenként is változhatnak a kritériumok, sőt, számos esetben a követelményeket autótípusonként is változtatják. A jelen találmány szerinti eljárás és színezett termékek, illetve az eljárással előállított elemek értékeléséhez a Generál Motors cég Fierő típusú, valamint a Pontiac cég Grand AM típusú gépjárműveinél alkalmazott előírásokat érvényesítettük, hogy megállapítsuk, lehetséges-e az eljárás gépjárműipari felhasználása. A példák ismertetése során utalunk ezekre
az előírásokra, illetve az ellenőrzésükhöz szokásosan alkalmazott eszközökre, de nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti el járás és színezett termékek értékelése más kritériumrendszerek alapján szintén végrehajthatók. Maguk a követelményrendszerek, illetve az ellenőrzési módszerek a továbbiakban leírásunk részét képezik, ezek alapján megállapítható, hogy a javasolt eljárás segítségével a gépjárműipari·követelményeknek eleget tevő termékek készíthetők.
A tartóssági és külnézeti követelmények teljesítése
mellett a találmány szerinti eljárással készült 45 átlátszó bevonati réteg szerkezetével a vele létrejött 44 rugalmas festékbevonat számára megengedi a hővel történő megmunkálás során al kalmazott hőmérsékleteken bekövetkező hőtágulás követését, így a 44 rugalmas festékbevonat bonyolult háromdimenziós alakzattá dolgozható fel anélkül, hogy a hővel történő megmunkálást hasznosító eljárások a 45 átlátszó bevonati réteg fényezettségét, a tartóssági paramétereket és a külső megjelenést lerontanák. így a gépjárműipari követelményeknek eleget tevő bevonat nyerhető.
o o
A 44 rugalmas festékbevonatot általában 135 C és 235 C közötti hőmérséklettartományban vetjük alá a hővel történő megmunká44 lásnak. A 45 átlátszó bevonati réteggel ellátott laminátumot hővel történő formázás során tulajdonságait megőrző külső felülettel hozzuk létre és az a megemelt hőmérsékletek ellenére is képes tartóssági és külnézeti jellemzőit megtartani. A 44 rugalmas festékbevonat megnyúlása jelentős mértékű lehet, különösen akkor, ha belőle bonyolult háromdimenziós alakot képező végterméket kell létrehoznunk. A 45 átlátszó bevonati réteg (és általában az összetett szerkezetű 44 rugalmas festékbevonat)
megnyúlása általában 50 % körüli értéket mutat, de egyes esetekben eléri és túllépi a 100 %-ot, amikor igen bonyolult alak zatot kell gyártani. A gépjárművek kocsiszekrényeiben alkalma zásra kerülő műanyag elemeknél gyakran van szükség az alapanyag ilyen mélyhúzásos megmunkálására. A festékbevonatnak és különösen a 45 átlátszó bevonati rétegnek alkalmasnak kell lennie ahhoz, hogy ennek a műveletnek, illetve az ezt követő fröccsöntéses műveletek során tartóssági és külnézeti paramétereit megő rizze.
A 45 átlátszó bevonati réteget általában átlátszó, hőre lágyuló (nem térhálósított) műgyanta alapú bevonó kompozícióval hozzuk létre. A műanyag hőre lágyuló jellege lehetővé teszi, hogy a 45 átlátszó bevonati réteg vékonyréteg formájában meglá gyulhasson, majd a hővel történő megmunkálás hőmérséklettartományában vákuumformázással alakítható legyen, miközben megőrzi a gépjárműiparban való alkalmazásnál megkövetelt tartóssági jellemzőit, fényezettségét és külnézeti mutatóit, és ez utóbbiakat a háromdimenziós alakzat létrehozása után, annak stabi lizált vagy megszilárdult formájában is mutatja. A 45 átlátszó bevonati réteg száraz vékonyrétegként általában 40 % és mintegy
- 45 150 % közötti megnyúlást kell, hogy eltűrjön, vastagsága 0,01 - 0,04 mm, a hővel történő megmunkálás pedig a 135 - 235 °C hőmérséklettartományban történik.
A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a 45 átlátszó bevonati réteg alapja olyan keverék, amely hőre lágyuló fluorozott polimert és akrilgyantát tartalmaz. Általában ez a keverék lényegében a fluorozott polimerből és az akrilgyantából tevődik össze, más alkotóelemei nincsenek.
A fluorozott polimert célszerűen hőre lágyuló fluorkarbonként, például polivinilidén-fluoridként (PVDF) választjuk meg. A fluorozott polimer tartalmazhatja a vinilidén-fluorid kopolimerjelt és terpolimerjeit. A 45 átlátszó bevonati réteg létrehozásá-
hoz előnyösen használtuk a Pennwalt Corp. Kynar márkanév alatt forgalmazott polivinilidén-fluoridját, amelynek hőre való lágyulása kedvező jellemzőket mutat·, molekulatömege igen nagy, mintegy 400 000; felhasználásával nagy tartósságú és kémiai hatásoknak erőteljesen ellenálló keverék készíthető. A nagy molekulatömegű polivinilidén-fluoridok különösen alkalmasak a találmány szerinti eljárás foganatosítására, az ellenőrzések szerint különösen akkor, ha a molekulatömeg a 200 000 - 600 000 értéktartományba esik.
A 45 átlátszó bevonati réteg akrilgyanta összetevője lehet például polimetil-metakrilát, polietil-metakrilát, ezek keverékei, ide értve a metakrilát kopolimerjeivel készült műgyantákat, amelyek kis mennyiségben más komonomereket is tartalmazhatnak. A 45 átlátszó bevonati réteg kis mennyiségben tartalmazhat olyan blokk-kopolimereket és/vagy kiegészítő összetevőket, amelyek a polivinilidén-fluorid és akrilgyanta keverékéből *···· «·· • · ···· · · · · • · ·· ·· ····· • · · · ·« «· · · ·
álló rendszerekben a különböző vékonyrétegek közötti kompatibilitást biztosítják.
A 45 átlátszó bevonati réteg létrehozásához alkalmazott akrilgyanta egyik alapvető komponensét a találmány szerinti eljárás egy foganatosításában közepes molekulatömegü polimetil-metakrilát alapú gyantaként választottuk meg, amely a DuPont cég Elvacite 2010 jelű műgyantája volt. (A DuPont cég Elvacite elnevezés alatt különböző akrilgyanta alapú vagy lényegében csak akrilgyantát tartalmazó termékeket gyárt.) Egy másik foganatosítási módnál ugyanakkor az Elvacite 2042 jelű nagy molekulatömegű polietil-metakrilát alapú műgyantát használtuk akrilgyantaként. A 45 átlátszó bevonati réteg akrilgyanta komponense készülhet a közepes és ezt meghaladó molekulatömegű polimetil-metakrilát gyanták keverékeként is, például az Elvacite 2010 és az Elvacite 2042 jelű polimetil-metakrilátokból. Ugyancsak kedvezőnek bizonyult az akrilgyanta olyan kialakítása, amikor alapvetően nagy molekulatömegű polietil-metakrilátot (Elvacite 2042) kis molekulatömegű polietil-metakriláttal (Elvacite 2043) kevertünk össze. Az akrilgyanták, homopolimerjeik és kopolimerjeik hasonló jellegű keverékei mind alkalmasnak bizonyultak a találmány szerinti eljárás foganatosítása során a 45 átlátszó bevonati réteg létrehozására. A réteg akrilgyanta összetevője célszerűen viszonylag nagy molekulatömegű alkotóelemekből áll, amelyekre az 50 000 - 400 000 tartományba eső értékek a jellemA polivinilidén-fluoridot és akrilgyanta alapú műgyantát tartalmazó 45 átlátszó bevonati réteg jól kialakítható a polivinilidén-f luoridből és akrilgyantából megfelelő oldószerrel
- 47 készült oldatként. A gépjárművek kocsiszekrényének külső felü-
letét meghatározó elemeken végzett kísérletek eredményeinek tanúsága szerint a polivinilidén-fluoridból és akrilgyantából készülő festékbevonatok fényezettsége és képmegkülönböztetési mutatója megfelelő értékű volt, a követelményeknek messzemenően eleget tett. A kísérleti feltételeket és eredményeket egyébként a 11. példa ismerteti.
A 45 átlátszó bevonati réteg kialakításához szükséges polivinilidén-fluoridot és akrilgyantát tartalmazó anyag úgy is elkészíthető, hogy a polivinilidén-fluoridot akrilgyanta oldatában diszpergáljuk. Ezt például úgy hajtjuk végre, hogy az akrilgyantát megfelelő minőségű szerves oldószerrel elkeverjük, majd melegítéssel biztosítjuk az oldódás feltételeit. A keveréket ezt követően lehűtjük és csak ezt követően adagoljuk a polivinilidén-f luoridot , amely a hideg oldatban nem vagy alig oldódik. Ilyen feltételek között azonban a polivinilidén-fluorid bevitelével és eloszlatásával jó minőségű diszperzió készíthető. A polivinilidén-fluorid komponenst mint diszperziót alkalmazva a 45 átlátszó bevonati réteg szárítása során az oldószer elpárologtatási feltételeit javítjuk.
A 45 átlátszó bevonati réteg egy előnyös megvalósításában a polivinilidén-fluorid részaránya mintegy 50 - 70 tömeg%, míg az akrilgyantáé 30 - 50 tömeg% körül van. A találmány szerinti eljárás több foganatosítási módjánál célszerű, ha a polivinilidén-f luorid maximális részaránya közelítőleg 65 tömeg% és a maradék mintegy 35 tömeg% teljes egészében az akrilgyantából áll. Az említett tömegarányok a 45 átlátszó bevonati réteg tömegére vonatkoznak, és nem az azzal kapcsolódó egyéb rétegeké48
re. A polivinilidén-fluorid és az akrilgyanta mellett a 45 átlátszó bevonati réteg anyagában kis mennyiségben más összetevők is jelen lehetnek, mint például az ultraibolya sugárzás elleni stabilizáló összetevők, a blokk-kopolimerek és a kompatibilitást biztosító adalékanyagok.
A találmány szerinti eljárás egy ugyancsak előnyös foganatosítási módjánál gépjármű kocsiszekrényének megfelelő minőségű külső elemét olyan rugalmas festékrendszerrel állítottuk
elő, amelynél a szárított 45 átlátszó bevonati réteg lényegében mintegy 50 tömeg% polivinilidén-fluoridból és mintegy 50 tömeg% polimetil-metakrilát műgyantából állt. Az ilyen összetételű 45 átlátszó bevonati réteg fényezettsége kiváló volt a hővel történő megmunkálás után is, a kapott végterméket a megkövetelt külnézeti mutatók és tartóssági paraméterek jellemezték. Egy másik sikeres megvalósítás során a találmány szerinti eljárás foganatosításával gépjármű külső kocsiszekrényéhez olyan alkat részt készítettünk, amely szintén megfelelt a gépjárműipari kö-
vetelményeknek mind a külnézet, mind a tartóssági paraméterek szempontjából és ahol a szárított anyagú 45 átlátszó bevonati réteg lényegében 65 tömeg% polivinilidén-fluoridből és 35 tömeg% polietil-metakrilátből állt.
A 45 átlátszó bevonati réteg alkotóelemei között az akrilgyanta jelenléte azért különösen előnyös, mivel száraz vékonyréteg formájában ez az anyag igen jól összefér a polivinilidén-fluoriddal. Az akrilgyanta összetevőt a polivinilidén-fluoridhoz olyan mennyiségben adagoljuk, hogy ezzel megelőzzük a hővel történő megmunkálás lépései során a 45 átlátszó bevonati réteg fényezettségének leromlását. Az akrilgyantát tehát • ·· · •· · • · ·· olyan mennyiségben adagoljuk, ami elegendő a száraz vékonyréteg átlátszó voltának biztosításához. Általában is megállapítható, hogy az összetett felépítésű festékbevonat transzparenciája és képmegkülönböztetési mutatója annál jobb, minél nagyobb a 44 rugalmas festékbevonatban az akrilgyanta részaránya a polivinilidén-fluoridot és az akrilgyantát tartalmazó rendszerben. Kitűnt, hogy a csak polivinilidén-fluoridból álló rendszereknél a 45 átlátszó bevonati réteg tartóssági paraméterei és relatív
nyúlása kedvező, de az ilyen 100 %-ban polivinilidén-fluoridból álló bevonat transzparenciája nem elfogadható, a hővel történő megmunkálás szokványos hőmérsékletein a bevonat fényezettségét fokozatosan elveszti. Ha a polivinilidén-fluorid komponenshez elegendő mennyiségben adagolunk akrilgyantát, a kapott 45 átlátszó bevonati réteg lényegében áttetszővé válik, a megemelt hőmérséklet hatására fényezettsége· nem romlik le. A 45 átlátszó bevonati réteg megnövelt transzparenciája javítja ugyanakkor a
végtermékként kapott réteg fényezettségét. Ha az akrilgyantát a polivinilidén-fluoriddal olyan mennyiségben kombináljuk, amivel a relatív megnyúlás megfelelő értéke biztosítható, a 45 átlátszó bevonati réteg (és a vele kapcsolódó 46 színes bevonati réteg) a megemelt hőmérséklettel jól megmunkálható, a továbbiakban leírt laminált szerkezet alkalmas a kívánt minőségű termék előállítására, vagyis a komplex háromdimenziós alakzat létrehozására. Eközben a festékrendszer tartóssági paramétereit, külső megjelenését és különösen fényezettségét tekintve kívánt jellemzőit megőrzi. A vizsgálati eredmények értékelésével megállapítható volt, hogy a mintegy 35 tömeg%-nál nagyobb mennyiségben akrilgyantából álló és így legfeljebb 65 - 70 tömeg% polivini50 • ·· ·· *♦ · * · ···· ♦ *«· • · ·« ·« · * · ♦· • · · · · * ·· ·» · lidén-fluorid mellett akrilgyantát tartalmazó 45 átlátszó bevonati réteg azon túlmenően, hogy fényezettségét a hővel történő megmunkálás során megőrzi, elegendően nagy relatív nyúlást mutat.
A feltételezések szerint a polivinilidén-fluoridból és akrilgyantából álló festékbevonat fényezettségének leromlása egyes esetekben annak következménye, hogy a hővel történő megmunkálást követően a 45 átlátszó bevonati réteg hűlése során
kristályosodási folyamat kezdődik. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy ha a 45 átlátszó bevonati réteget polivinilidén
-fluoridból és akrilgyantából képezzük ki, a hővel történő meg munkálás hőmérsékletének növelésével a kristályosodás mértéke valószínűsíthetően növekszik. Ha az akrilgyantát a polivinili dén-f luoridhoz az átlátszó rétegbevonatban adjuk, a hővel tör ténő megmunkálás hőmérséklete számos esetben növelhető. Ha a 45 átlátszó bevonati réteg akrilgyanta összetevője alapvetően polimetil-metakrilátból áll, akkor ez azzal az előnnyel jár, hogy
a polietil-metakriláttal felépülő rétegekhez képest a fényezettség szintje magasabb. Ez a javulás minden bizonnyal annak következménye, hogy a 45 átlátszó bevonati réteg hűlése során a polimetil-metakrilát a polietil-metakriláthoz képest kisebb sebességgel kristályosodik. Számos esetben feltételezhető az is, hogy a fényezettség csökkenését a 45 átlátszó bevonati réteg felületének mikrotörései okozzák, amelyek a hővel történő meg munkálás során keletkeznek. Ha ezért lágyabb, puhább akrilgyantát használunk, például polietil-metakrilátot, akkor egyes esetekben a 45 átlátszó bevonati réteg felülete a hővel történő megmunkálás után változatlanul magas fényezettségű marad, külö····· ♦ · · « · · ·· · · ·«· • · · · ·· ·*···
- 51 nősen akkor, ha a megmunkálást nem a megengedett hőmérséklettartomány felső határának közelében választott hőmérsékleten végezzük.
A 45 átlátszó bevonati réteg fényezettségének lecsökke nése azzal is magyarázható, hogy a műgyantát tartalmazó rendszerben a polivinilidén-fluorid részecskéinek összeolvadása térben és időben inhomogén folyamatok során zajlik le, amit valószínűleg azzal lehet elkerülni, ha a polivinilidén-fluoridot
a lehető legpontosabban elosztjuk az akrilgyantában, vagy esetleg oldatot és nem diszperziót használunk.
A 45 átlátszó bevonati rétegben alkalmazott polivinili dén-f luorid összetevő jelenléte azért különösen fontos, mivel ennek révén a tartóssági követelmények teljesítése biztosítható és elérhetők azok a relatív megnyúlás! paramétereket, amelyekre szükség van a végtermék előállítására, különösen az akrilgyanta alkalmazása mellett. A polivinilidén-fluorid összetevő az idő-
járási hatásokkal szembeni ellenállást szintén javítja. Világosan meghatározható volt, hogy ha a 45 átlátszó bevonati réteg tisztán hőre lágyuló akrilgyantából áll, ez a bevonat keménységét vagy merevségét erőteljesen javítja, de egyúttal az anyagot szinte teljesen képtelenné teszi az időjárási tényezőkkel szembeni ellenállásra. Ha a 45 átlátszó bevonati réteg kizáró lag akrilgyantából készül, akkor probléma lehet az is, hogy a készterméket a fröccsöntéshez használt szerszámtól a legyártás! folyamat után elválasszuk. A gépjárművek kocsiszekrényének külső festésére használt és hőmérséklettel térhálósítható szokásos akrilgyanták a találmány szerinti eljárásnál nem használhatók. Ezek ugyanis a hővel történő megmunkálás során megrepedeznek, • · • 4 4 *· • »·« » 4 ·· • 4» ······· ·· «· ·· Λ összetöredeznek, különösen, ha vákuumot hozunk létre annak a laminátumnak a környezetében, amelynek felületét borítják. A polivinilidén-fluoridot vékonyréteg formájában és az akrilgyantát tartalmazó vékonyréteg tömegére számítva 30 - 50 tömeg% akrilgyantával kialakított 45 átlátszó bevonati réteg relatív nyúlása elegendően nagy ahhoz, hogy a hővel történő megmunkálást és a fröccsöntéses műveletet károsodás nélkül eltűrje, mi közben a gépjárműiparban előírt tartóssági, fényezettségi és más külnézeti feltételek betarthatók.
A 46 színes bevonati réteget a 45 átlátszó bevonati ré teg felületével azt követően kapcsoljuk össze, hogy a 45 átlát szó bevonati réteg anyagát a 42 öntartó hordozólemez felületén való rögzítés után kiszárítottuk. A 46 színes bevonati réteg poliészterből álló külön nyomólemez felületére vihető fel, majd onnan szárítás után kerül a 45 átlátszó bevonati rétegre. Bármilyen módon is visszük át a 46 színes bevonati réteget a 45 átlátszó bevonati réteg felületére, célszerű, ha azt a nyomóle mez (a 42 öntartó hordozólemez) felületén az 5. ábrán bemuta-
totthoz hasonló technikával képezzük ki. A 46 színes bevonati réteg száraz vékonyrétegének vastagsága célszerűen a 0,01 - 0,04 mm tartományba esik. A 46 színes bevonati réteg szintén hőre lágyuló műgyanta bevonó összetevőt tartalmaz, amelyben a színezék (pigmens) elegendő mennyiségben van eloszlatva ahhoz, hogy a végtermék az elkészült alkatrésznél a kívánt színhatást biztosítsa. A 46 színes bevonati réteget elegendő mennyiségű pigmenssel egészítjük ki ahhoz, hogy a kapott bevonati festékréteg opacitása, képmegkülönböztetési mutatója megfelelő legyen, színvesztése, fehéredése a hővel történő megmunkálás so53 rán ne forduljon elő és így a kapott festékréteg gépjármű kocsiszekrényének alkatrészére kerülhet. A 46 színes bevonati réteg műgyanta alapú összetevője a 45 átlátszó bevonati réteget alkotó anyagokkal együttműködésben biztosítja a végtermék felületének kívánt minőségét. Ez annyit jelent, hogy bár a 45 átlátszó bevonati réteg adja az elkészült végtermék külső felületét, a festékbevonat tulajdonságait a 45 átlátszó bevonati réteg jellemzői ugyan alapvetően befolyásolják, de meghatározá-
sukban szerepük nem kizárólagos. A 45 átlátszó bevonati réteg alatt fekvő 46 színes bevonati réteg ténylegesen befolyásolni tudja a végtermék számos, például tartóssági jellemzőjét. A 46 színes bevonati réteg nagyobb mennyisége a 45 átlátszó bevonati réteggel együtt képes javítani a súroló hatásokkal szembeni ellenállást. A végtermék időjárási hatásokkal szembeni ellenállását szintén előnyösen lehet a 46 színes bevonati réteg kialakí tási módjával befolyásolni. Természetesen, ebben a vonatkozásban a 45 átlátszó bevonati réteg jelenléte a legfontosabb. A 46
színes bevonati réteg szintén tartalmazhat azonban olyan gyantaszerű anyagot, amely alkalmas a hővel történő megmunkálás során a kívánt relatív megnyúlás biztosítására és így nem ke rülhet sor az elkészült végtermék tulajdonságainak leromlására akkor, amikor a végterméket a megemelt hőmérséklet hatásával előállítjuk.
A 46 színes bevonati réteget célszerűen a 45 átlátszó bevonati réteghez hasonló módon, többfokozatú, több zónára osztott berendezésben szárítjuk. Az egymást követő zónákban a szárítási hőmérsékletek fokozatosan növekednek, alapvetően azonban ugyanazok a szárítási hőmérsékletek alkalmazhatók, mint a 45 ····· « · 4 • · · ··· · · · · • ······ ···· ··«· ·· ·· ·· · átlátszó bevonati réteg esetében. A műgyanta összetevőket ebben az esetben is szerves oldószerekkel oldjuk fel, mégpedig olyanokkal, amelyek kölcsönösen kompatíbilisak a 45 átlátszó bevonati réteg létrehozásához alkalmazott oldószerekkel és így nincs szükség külön stabilizálószerek bevitelére vagy más adalékanyagok felhasználására ahhoz, hogy a 45 átlátszó bevonati réteg és a 46 színes bevonati réteg között a megfelelő adhéziót létrehozzuk. A 46 színes bevonati réteg összetételét célszerűen
úgy választjuk meg, hogy a benne levő műgyanta alapú bevonó kompozíció hő hatására mutatott megváltozása (lágyulása) a 45 átlátszó bevonati réteg anyagára jellemző megváltozáshoz hasonló legyen. Ugyan a 46 színes bevonati réteg egyedül nem képes a gépjárműiparban igényelt tartóssági és külnézeti követelményeknek eleget tenni és erre nincs is szükség, a megfelelő minőségű festékbevonat létrehozásához célszerű, ha a 46 színes bevonati
réteg összetételében (kivéve a bevonatban alkalmazott pigmenst) eleve olyan, hogy a legtöbb minőségi követelményt önmagában is teljesíti. Az egyik megvalósítási formánál a 46 színes bevonati réteg keverékben fluorozott polimert és akrilgyantát tartalmaz. Ez a festékrendszer hasonló összetételű lehet, mint a 45 átlát szó bevonati réteg kialakításához használt, polivinilidén-fluo riddel és akrilgyantából létrehozott keverék. A fluorozott polimer komponens szintén tartalmazhatja a vinilidén-fluorid kopolimer jeit valamint terpolimerjeit. A 46 színes bevonati réteg ugyancsak előkészíthető úgy, hogy az akrilgyanta összetevőt megfelelő szerves oldószerrel keverjük, majd megemelt hőmérsékletet alkalmazunk és ezzel biztosítjuk az akrilgyanta feloldódását. Egy előnyös foganatosítási módnál a polivinilidén-fluo rid összetevőt az akrilgyanta oldatában oldjuk fel, de ugyanúgy lehetséges, hogy a polivinilidén-fluoridot diszpergált formában adagoljuk az akrilgyanta alapú rendszerhez. Ezt követően vezetjük be a keverékbe (diszperzióba) a szükséges mennyiségű pigmenst (színezéket). A szárítás után kapott 46 színes bevonati réteg összetétele célszerűen olyan, hogy a polivinilidén-fluorid és az akrilgyanta összmennyiségére vonatkoztatva, figyelmen kívül hagyva az oldószer(eke)t és a pigmenst, a polivinilidén-
-fluorid részaránya mintegy 50 - 70 tömeg%, míg a maradék mintegy 30 - 50 tömeg%-ot az akrilgyanta teszi ki. A 46 színes be vonati réteg létrehozásánál szintén célszerű a polietil-meta krilát alapú műgyantákat mint akrilgyanta összetevőt használni.
Ez utóbbiak közé sorolhatók a DuPont cég által gyártott Elvacite 2042, illetve Elvacite 2043 jelű polietil-metakrilátok, il letve ezek keverékei. Mivel a 46 színes bevonati réteg anyagá ban a polivinilidén-fluorid részaránya viszonylag nagy, ezért ez a réteg a 45 átlátszó bevonati rétegnél lágyabb, tehát rela-
tív nyúlása is nagyobb.
A 46 színes bevonati réteg jelentős mennyiségben tartalmazhat pigmenst, amelynek feladata a kívánt mértékű opacitás, továbbá a végtermék célul kitűzött színének biztosítása. Ha a végtermék erősen tagolt felületű háromdimenziós alakzatot al kot, a nagy mennyiségű pigmens azért szükséges, mert segítségével a hővel történő megmunkálás során a szükséges borítás lehe tővé válik. A legtöbb szín esetében a bevonat szárazanyag tartalmára vonatkoztatva a pigmens mennyisége 3-30 tömeg% körüli érték, és ezzel a megkövetelt opacitású végtermék előállítható. A felhasznált pigmens (színezékanyag) részaránya többek között a színtől is függ. Egy kísérleti kocsialkatrész esetében a vörös szín előállításához mintegy 23 tömeg% pigmensre volt szükség (a bevonat szilárd anyagtartalmára vonatkoztatva). Ha az alkatrész kívánt színe fekete volt, a karbonfekete pigmensből mintegy 3-5 tömeg% elegendő volt a célul kitűzött szín biztosításához.
A 46 színes bevonati réteg összetevőjeként alkalmazott pigmens hatással van a kocsiszekrény külső felületének tulajdonságaira. Ha a 46 színes bevonati réteget laminátum egyszeres festékbevonatként hozzuk létre, vagy külső vonatként visszük fel a laminátum felületére, a benne felületén festékbejelen levő pigmens hatására adott esetben a során bekövetkezhet a fényezettség összetételű keveréket pigmens nélkül hővel történő megmunkálás leromlása. Ha ugyanilyen a 45 átlátszó bevonati réteg létrehozására használunk, azonosan végrehajtott hővel tör ténő megmunkálás esetén a fényezettség leromlása nem következik be. Kitűnt tehát, hogy a végtermékként kapott színezett elemnél
a fényezettség leromlása nem figyelhető meg, ha a festékbevonat készítéséhez a találmány szerinti eljárást hajtjuk végre. A 46 színes bevonati réteg önmagában ugyan adott esetben mint külső felületi bevonat fényezettségét elvesztené, de alkalmas a 45 átlátszó bevonati réteg alatti rétegként való felhasználásra, ha a 45 átlátszó bevonati réteg a hővel történő megmunkálás eredményeként képes a gépjárműipari követelményeknek megfelelő felületi minőség elérhetőségét biztosítani.
A fényezettség leromlásának folyamatát elemezve megállapítható volt, hogy az egyébként magas fényezettséget biztosító külső 46 színes bevonati réteget laminált szerkezetben alkal- 57 ~ • · · * • · ·· · • ·· • · · · · mazva bekövetkezik a fényezettség romlása, ha egyenletes vastagságú síkszerú bevonattal ellátott laminátumot komplex háromdimenziós alakzattá munkálunk meg. A feltételezések szerint a fényezettség romlását az okozza, hogy a hővel történő megmunkálás során bekövetkező meglágyulás és megnyúlás folyamatában a színes bevonati réteg létrehozásához alkalmazott egyéb ada lékanyagok, különösen a pigmens a bevonat felső szintjébe, il letve felületére jutnak el. Az is megállapítható volt, hogy a
fényezettségnek ez a leromlási folyamata elkerülhető, ha a 46 színes bevonati réteg fölött, a külső 45 átlátszó bevonati ré tegen vagy alatta bevonatot készítünk, amikoris a 46 színes bevonati réteg olyan gátló rétegként hat, amely az alkotóelemét jelentő pigmens vándorlását megakadályozza, vagyis korlátozza azt a folyamatot, amelynek során a 46 színes bevonati réteget alkotó összetevők a felületre jutva képesekké válnak arra, hogy annak minőségét lerontsák.
A 46 színes bevonati réteg létrehozásához alkalmazott
viszonylag nagy mennyiségű pigmens adott esetben a bevonat mechanikai jellemzőit szintén kedvezőtlenül befolyásolja. Ez utóbbiak között van a tartósság és a relatív megnyúlás. Általános tapasztalat, hogy a pigmensek szinte minden válfaja a rela tív megnyúlást lerontja. Ugyancsak káros a pigmensek befolyása a bevonat szilárdságára vagy keménységére. Az a 46 színes bevonati réteg, amely önmagában nem elegendő a gépjármű kocsiszekrényében külső hatásoknak kitett elem létrehozásánál igényelt tartóssági követelmények betartására, még mindig igen hasznos lehet a végtermékben, ha nem a felszínen helyezkedik el. A megnyúlás! jellemzők azonban igen fontosak, mivel a 46 színes be- 58 • ·· · · · · · • · ···· · ··· • · ·· · · ····· ···· ·· *· · · · vonati rétegnek nem szabad megakadályoznia a 45 átlátszó bevo nati réteg megnyúlását a hővel történő megmunkálás során. Ha a polivinilidén-fluorid összetevő mennyisége a 46 színes bevonati réteg anyagában legalább annyi, vagy nagyobb, mint az akrilgyanta mennyisége, a 46 színes bevonati réteg megnyúlás! jellemzői javulnak. Különösen kedvező, ha az akrilgyanta összetevőt viszonylag nagy molekulatömegű készítményekből alakítjuk ki, ilyenkor a nagy szilárdságú akrilgyanta a 46 színes bevona-
ti réteg szerkezetének visszaadja azt a keménységét vagy szilárdságát, amit a pigmensadalék jelenléte rontott le. A 46 szí nes bevonati réteg anyagában jelen levő nagyobb mennyiségű polivinilidén-fluorid szintén javítja a végtermék időjárási té nyezőkkel szembeni ellenállását.
Megállapítható tehát, hogy a 46 színes bevonati réteg összetételének előnyös megválasztása után létrehozhatók olyan végtermékek, amelyek külső megjelenésüket és tartóssági paramétereiket tekintve eleget tesznek a gépjárműiparban a külső
bevonatokkal szemben állított követelményeknek és így ezek a rétegek alkalmasak a kívánt tulajdonságokat mutató festékrendszerek létrehozására. A 46 színes bevonati réteg relatív meg nyúlása általában ugyancsak elegendő ahhoz, hogy a 45 átlátszó bevonati réteggel együtt a hővel történő megmunkálás eredményeként a megkívánt tartósságú és külső megjelenésű bevonat alakuljon ki, amelynek fényezettsége a különböző megmunkálási lépések során sem romlik le. A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósításánál gépjármű kocsiszekrényének egy elemét hoztuk létre olyan 46 színes bevonati réteggel, amelynek anyagát (a pigmens mennyiségét figyelmen kívül hagyva) mintegy 50
- 59 - 70 tömeg%-ban polivinilidén-fluorid, míg mintegy 30 - 50 tömeg%-ban nagy molekulatömegű polietil-metakrilát alkotta. Ezzel az összeállítással igen jó tartósságú, külső megjelenésében rendkívül előnyös magas fényezettségű terméket nyertünk, amely eleget tett a gépjárműiparban szokásosan állított követelmé nyeknek .
A 46 színes bevonati réteg létrehozása azonban nemcsak a polivinilidén-fluorid és az akrilgyanta alapján lehetséges. Más
összetételek szintén kedvezőek lehetnek, és valószínű, hogy a rugalmas szerkezetű tiszta akrilgyanta, amely a kívánt nyúlási jellemzőkkel rendelkezik, illetve egyes lágy akril kopolimerek vagy akril alapú diszperziós lakkok szintén megfelelnek a gép járműipari célokra. Feltétel azonban, hogy az anyag relatív nyúlása elegendően nagy legyen, illetve az időjárási hatásokkal szemben megfelelő ellenállóképességet mutasson. A tapasztalat azt bizonyította, hogy elfogadható minőségű 46 színes bevonati réteg nyerhető bizonyos uretánok és viniles kompozíciók, különösen polivinil-klorid felhasználásával. Ez azért előnyös, mert
a fluorozott polimerek és így a polivinilidén-fluorid elkerülése a végtermék színes bevonatának előállítási költségeit jelen tős mértékben csökkentheti.
A találmány szerinti eljárást olyan festékrendszer példáján mutatjuk be, amely 45 átlátszó bevonati rétegből és 46 színes bevonati rétegből áll. A két réteg egymástól el van választva, bár csatlakoznak. Ez azonban csak az egyik lehetőség, ugyanis szintén előnyös az a megoldás, amikor a színes bevonatot egyetlen hőre lágyuló műgyanta alapú rétegként hozzuk létre, amelyben a pigmenst igen finoman oszlatjuk el és ezzel ke • · ·
- 60 rüljük el a hővel történő megmunkálás során a fényezettség csökkenését. Ugyancsak lehetséges olyan 45 átlátszó bevonati réteg kialakítása, amely a kívánt tartóssági és külnézeti jellemzőket biztosítja és amely alatt megfelelő színhatást lehetővé tevő szubsztrátum helyezkedik el, feltételezve, hogy ez a szubsztrátum, illetve annak a színhatást biztosító felső rétege a gépjárműalkatrész kialakítása során lehetővé teszi a végtermék minőségi mutatóinak elérését.
A 46 színes bevonati réteg felületére szárítás után elő nyösen a 47 oldalsó bevonat kerül, a 46 színes bevonati réteg nek akár a 45 átlátszó bevonati rétegre való közvetlen felvite le esetén, akár a külön 42 öntartó hordozólemez mint nyomólemez felhasználása során. A 47 oldalsó bevonat feladata a 46 színes bevonati réteg és a 42 öntartó hordozólemez összekötése a továbbiakban leírásra kerülő laminálás! lépés során. A 47 oldalsó bevonat olyan műgyanta alapú anyagból áll, amely a laminálási lépés során alkalmazott hővel aktiválódik és így a 46 színes
bevonati réteget a 42 öntartó hordozólemezhez köti. A 47 oldalsó bevonat vékonyrétegként van kialakítva, vastagsága célszerűen mintegy 0,002 - 0,03 mm. A 47 oldalsó bevonat előnyösen hőre lágyuló műanyagból áll és a 46 színes bevonati réteggel, illet ve a 45 átlátszó bevonati réteggel egyidejűleg vetjük alá több fokozatú szárításnak. Akár a 45 átlátszó bevonati réteg és a 46 színes bevonati réteg esetében, itt is a szárítást olyan hőmér sékleten hajtjuk végre, amelynél az oldószer elpárolgása a műgyanta térhálósodása nélkül következik be. A 47 oldalsó bevonat összetétele széles határok között változhat, figyelembe véve a színes bevonati réteg és az utóbbival összekapcsolandó 42
- 61 • ♦ · * 4 4 4 • 4 444« · · • ······ ··»· ·« ·, · « • 4
4· ·· öntartó hordozólemez összetételét. Ha a 46 színes bevonati réteg anyaga elsősorban polivinilidén-fluoridból és akrilgyantából áll, célszerű a 47 oldalsó bevonatot szintén akrilgyanta alapú anyagként létrehozni, mivel így az összekapcsolandó rétegek egyesítése megbízhatóan hajtható végre. Ha például a 42 öntartó hordozólemez anyaga akril-nitril-butadién-sztirol (ABS jelű műanyag), a 47 oldalsó bevonat előnyösen polimetil-metakrilát műgyantából áll, egyebek között a Rohm and Haas Co. ál
tal gyártott Acryloid A-101 jelű anyagból, amelyet alkalmas oldószerben oldunk fel. Egy másik kiviteli alaknál, ahol a 42 ön tartó hordozólemez hőre lágyuló poliolefinbői áll, a 47 oldalsó bevonatot célszerűen klórozott poliolefin alapú anyagból hozzuk létre.
Átvitel a hővel megmunkálható 72 támasztólemezre
A 4. ábrán bemutatott módon festékrendszerrel ellátott öntartó hordozólemezt hővel megmunkálható 72 támasztólemez
zel lamináljuk, mégpedig a száraz festékátviteli-laminálási technikák valamelyikével. Ezt a műveletet a 6. és 7. ábrára híva tkoással mutatjuk be. Az ábrákon látható vázlat szerint 70 hővel megmunkálható laminált lemezt készítünk, mégpedig az említett száraz festékátviteli-laminálási technikával. A 70 hő vel megmunkálható laminált lemez tartalmazza a 44 rugalmas festékbevonatot (amely az adott esetben a 45 átlátszó bevonati rétegből és a 46 színes bevonati rétegből áll), amely a 72 támasztólemezhez kötődik, mégpedig a 47 oldalsó bevonat révén. A 72 támasztólemez célszerűen félig merev, önhordó, vékony, lapos lemez, amely műgyanta alapú anyagból készül. Anyagát úgy vá- 62 • · · ·· · « · • · · · ·« · ··« • · · · · · ····* ···♦·♦ ·· ·· «
lasztjuk meg, hogy az kompatibilis legyen azzal a műanyaggal, amelyet fröccsöntéssel munkálunk meg és amelyből a végtermék struktúráját jelentő anyagtömeg áll. Célszerűen a 72 támasztólemez ezért lényegében ugyanolyan műanyagból készül, mint a végtermék szubsztrátumát jelentő anyag. A 72 támasztólemez vastagságát ügy választjuk meg, hogy alkalmas legyen a hővel történő megmunkálásra, ennek révén belőle a kívánt bonyolult háromdimenziós alakzat létrehozható legyen, de a hozzá kapcsolódó festékbevonatot megtartsa, annak minőségére negatív hatással ne legyen. A fröccsöntéssel készült szubsztrátum anyaga jelentős mennyiségben tartalmazhat töltőanyagot és ezért felülete alap-
vetően a fröccsöntés ellenére is egyenetlen lehet. A 72 támasztólemezt a szubsztrátum egyébként tökéletlen felületéhez illesztjük és így a felületi jellemzőket olyan mértékben tudjuk javítani, hogy a gépjárműiparban kívánatos rendkívül jó sima felület alakulhat ki. A végtermék tehát több rétegből áll, előállítása után lényegében felületi hibáktól mentes festékbevonat borítja, tekintet nélkül arra, hogy háromdimenziós alakja milyen mértékben bonyolult. A 72 támasztólemez ennek megfelelően olyan puffer jellegű feladatot ellátó réteget alkotó elemként jelenik meg, amely a szubsztrátum tömegét a festékrendszertől, tehát a külső bevonattól elválasztja. A 72 támasztólemez feladata a felületi tökéletlenségek minimalizálása, annak megaka dályozása, hogy az alatta fekvő anyag felületi hibái átkerülhessenek a külső bevonatra. A 72 támasztólemez ezért célszerűen például az ABS jelű műanyagból (akril-nitril-butadién-sztirol) áll, amely egyebek között a Borg Warner cég Cycolac L. S. jelű terméke. Erre a célra azonban a hőre lágyuló poliolefinek mint
- 63 • · · ·· « · · • « · ··· · · · « • * ·· ·· ····· ···· ·· ·· «· «
a polipropilén vagy a polietilén különböző válfajai, továbbá a poliészterek és az amorf nylon egyaránt használható. Ez utóbbira a DuPont cég által gyártott Bexloy C-712 jelű termék lehet példa. A hőre lágyuló poliolefinekből készülő 72 támasztólemez és a szubsztrátumok kialakítására a későbbiekben még visszatérünk. A 72 támasztólemez vastagsága változó lehet, de általában szükséges, hogy vastagsága elegendő legyen az alatta fekvő, az általa borított szubsztrátum felületi tökéletlenségeinek leszigetelésére, illetve abszorpciójára, továbbá az őt borító festékréteg számára a külső felszín simaságát biztosító alátámasztás létrehozására. A 72 támasztólemez nem olyan vastag, hogy lerontsa a laminátum megnyúlás! karakterisztikáját, amikor a hővel történő megmunkálásra sor kerül. A 72 támasztólemez vastagságára célszerűnek bizonyult a 0,3 - 1 mm közötti értéktartomány, ahol akril-nitril-butadién-sztirol alapanyag esetén a mintegy 0,5 mm érték mutatkozott a legkedvezőbbnek.
A laminátum elkészítésének folyamatát a 6. ábrára hivatkozással mutatjuk be. Ebben az esetben a 41 festékbevonatos hordozó 74 felső tekercsdobon feltekercselve látható, míg 76 alsó tekercsdobon mintegy 0,5 mm vastag akril-nitril-butadién-sztirol alapanyagú 72 támasztólemez van feltekercselve, amely rugalmas szerkezetű anyagból készül. A 41 festékbevonatos hordozó felületére a 45 átlátszó bevonati réteg és a 46 színes bevonati réteg kerül, lényegében ez az egyetlen 42 öntartó hordozólemez. A 41 festékbevonatos hordozó 77 felső terelőhenger irányításával, azt körbevevően halad, míg a 72 támasztólemez 78 alsó terelőhengert körbevevően halad tovább. A 41 festékbevonatos hordozó és a 42 öntartó hordozólemez 79 fűtött rétegező
- 64 • · * · · »· • · · ··· · · ♦ t • * · · ·« · ···· • ·· · * · *« β· ·
henger és 80 támasztóhenger között mozog tovább, ahol mintegy 205 - 220 °C hőmérsékletet biztosítunk. A 79 fűtött rétegező henger célszerűen acélból készül. A két henger összenyomja a 41 festékbevonatos hordozót és a 42 öntartó hordozólemezt, a megemelt hőmérséklet hatására a 47 oldalsó bevonatban levő kötőanyag aktiválódik, a két egymáshoz nyomódó lemez összekapcsolódik, vagyis a 46 színes bevonati réteg a 72 támasztólemezre kerül. A 80 támasztóhenger a 79 fűtött rétegező henger felületéhez szorul, ehhez mintegy 16 - 20 kg/m nyomóerőt biztosítunk. A 41 festékbevonatos hordozó és a 72 támasztólemez kis sebes-
séggel mozog, aminek eredményeként a 70 hővel megmunkálható laminált lemez hőmérséklete lényegében eléri a 79 fűtött rétegező henger hőmérsékletét. A megemelt hőmérséklet a 72 támasztólemez anyagának meglágyulását okozza, egyúttal a hővel aktiválható 47 oldalsó bevonat is ki tudja fejteni hatását, aminek eredményeként a 46 színes bevonati réteg és a 72 támasztólemez között teljes mértékű kötés jön létre. A 46 színes bevonati réteggel ellátott 42 öntartó hordozólemez, amelynek anyaga poliészter és amely elegendően nagy hőállósággal rendelkezik ahhoz, hogy a létrehozásához felhasznált anyagszerkezet szilárdsága megmaradjon, így a laminálási lépés során megnyúlása nem következik be. Az összeköttetés létrehozása után a rugalmas tulajdonságú anyagból felépölő, 70 hővel megmunkálható laminált lemez egy vagy több 82 hűtőhengerrel érintkezve halad tovább és így szobahőmérsékletre hűl le. A lehűlt 70 hővel megmunkálható laminált lemez 84 gyűjtődobra kerül. A laminátumtól a 42 öntartó hordozólemezt elválasztjuk, mégpedig a hővel történő megmunkálás előtt. Ennek megfelelően a 45 átlátszó bevonati réteg felü- 65 • · · · · · 9 · • · » ··· · · · · • «··»·· ···« ···· ·· ·· ·· · lete sima, magas fényezettségű lesz, visszaadja a 42 öntartó hordozólemez felületén létrehozott festékbevonat magas fényezettségét.
A 7. ábrán látható 70 hővel megmunkálható laminált lemez különálló laminálás! lépésekben is létrehozható, vagyis nincs feltétlen szükség a 6. ábrán bemutatott folyamatos laminálási operációra. Ebben az esetben a 46 színes bevonati réteget először 42 öntartó hordozólemez felületéről a 72 támasztólemez fe-
lületére visszük át. Ilyenkor szintén a 47 oldalsó bevonat biztosítja a 46 színes bevonati réteg és a 72 támasztólemez összekapcsolódását. A 42 öntartó hordozólemezt a laminálási lépés után elválasztjuk. A száraz 45 átlátszó bevonati réteget ezt követően külön 42 öntartó hordozólemez felületéről visszük át a 46 színes bevonati réteg felületére, mégpedig a 72 támasztólemeztől elválasztott oldalon. Általában nincs szükség a 47 oldalsó bevonat létrehozására ahhoz, hogy az ilyen forró laminálási művelet során a 45 átlátszó bevonati réteget a 46 színes bevonati réteggel összekapcsoljuk.
Hővel történő megmunkálás
A találmány szerinti eljárás foganatosítása során a következő lépésben a 7. ábrán bemutatott 70 hővel megmunkálható laminált lemezt hővel történő megmunkálásnak vetjük alá, amivel kívánt alakra hozzuk. A 8. és 9. ábrán a hővel történő megmunkálás egy lehetőségét mutatjuk be, amikoris a kezdetben sima 70 hővel megmunkálható laminált lemezből bonyolult háromdimenziós térbeli alakzatot hozunk létre, amely alkalmas gépjármű kocsiszekrényébe történő beépítésre. A 8. és 9. ábrán látható elrendezésben a 70 hővel megmunkálható laminált lemezeket egyenként
106 befogókeretekbe helyezzük, amelyek 112 vákuumformázó kamra belsejében helyezkednek el. A 106 befogókeret 108 vezetősínen megvezethető és mozgatható. A 70 hővel megmunkálható laminált lemezt a folyamat kezdetén a 106 befogókeretbe helyezzük, mégpedig a 8. ábrán szaggatott vonallal jelzett 106 befogókeret helyén. Ezt követően a 106 befogókeretet a vezetőpálya mentén a hővel történő megmunkálás kijelölt helyére vezetjük. A 72 támasztólemez célszerűen ABS jelűműanyagból (akril-nitril-butadién-sztirolból) készült, ezt 140 - 190 °C hőmérsékletre hevítjük, míg ha az anyag Bexloy márkanevű nylonból készül, a hevítéssel elért hőmérséklet 190 - 220 °C. Ezeket a hőmérsékleteket a 72 támasztólemezben kell biztosítani, nem lehetnek csak a ke-
mence belső terének hőmérsékletei. A hővel történő megmunkálás hőmérsékletét ennek megfelelően az említett értéktartományban kell megválasztani, mivel így megelőzhető a fényezettség szintjének leromlása a végterméknél, illetve a 46 színes bevonati rétegnél. Egyes esetekben, amint arra még a példákban kitérünk, a hővel történő megmunkálás hőmérséklete az említetteknél kisebb lehet, mivel ezzel a fényezettség leromlásának elkerülése mellett biztosítható, hogy a felületen kisebb vagy nagyobb repedések, törésvonalak ne alakuljanak ki. A hővel történő megmunkálással egyidejűleg megemelt nyomást is használhatunk, ami alkalmas a hővel történő megmunkáláshoz szükséges hőmérséklet kisebb értékének választásához szükséges feltételek kialakítására. Ha a megmunkálást mintegy 135 °C körüli hőmérsékletértéken hajtjuk végre, ezzel a kialakított végtermék felületének fényezettsége és képmegkülönböztetési mutatója javul. A hővel történő megmunkálás végrehajtása révén a 70 hővel megmunkálható
laminált lemez a 8. ábra szerint alakját megváltoztatja (szaggatott vonal).
A 70 hővel megmunkálható laminált lemezt 110 kemencében hevítjük fel a kívánt hőmérsékletre, amikoris a 106 befogókeretet a vezetőpálya mentén visszamozgatjuk, a 110 kemencéből kiemeljük és eredeti helyébe, a 112 vákuumformázó kamra fölé visszük át. A 112 vákuumformázó kamra munkafelületét a 8. és 9. ábrán látható görbült felület jellemzi, amely azonban csak példakénti bemutatást jelent. Eltérő kialakítások szintén használhatók, ami attól függ, hogy milyen kívánt háromdimenziós alakzatot kell a 70 hővel megmunkálható laminált lemez megmunkálásával létrehozni.
Az előmelegítéssel előkészített 70 hővel megmunkálható laminált lemez megmunkálásának következő lépése a vákuummal való érintkeztetés. Ennek hatására az anyag a 112 vákuumformázó kamra szabad felületeihez szorul, lényegében a 9. ábrán bemutatott helyzetet veszi fel, amikoris a 106 befogókeretból kiemelkedve meghajlik. A vákuumot levegőnek a 112 vákuumformázó kamrával közlekedő megfelelő nyílásain történő elszívással hozzuk létre, aminek hatására a meglágyult műanyag a munkafelülethez szorul, ahhoz illeszkedik. Eközben megnövelt nyomású levegőt is alkalmazhatunk arra, hogy a 70 hővel megmunkálható laminált lemeznek a 112 vákuumformázó kamrával nem közlekedő oldalán kialakított 45 átlátszó bevonati réteget kényszerítsük a változó lemezalak követésére. A 112 vákuumformázó kamra vákuumját addig tartjuk fenn, amíg a műanyag lehűl, megfelelő szilárdságú konzisztenciát vesz fel és a 8. ábrán bemutatott helyre kerül. Ez biztosítja, hogy a műanyag a kijelölt alakot veszi fel. A
vákuumformázás legmegfelelőbb formája az, hogy olyan negatív mintát használunk, amely a 112 vákuumformázó kamrába beépíthető, így közvetlen kapcsolatba kerülhet a 72 támasztólemezzel, de ez a közvetlen kapcsolat olyan, hogy a 45 átlátszó bevonati réteg az elszívás oldalához képest kívülre kerül. Ennek megfelelően a 72 támasztólemez lefedi a 112 vákuumformázó kamra legtöbb felületi hiányosságát, illetve gyakorlatilag minden felületi hibáját és így a 45 átlátszó bevonati réteg felületénél nem alakul ki káros érintkezés idegen anyaggal, maga a réteg szabadon megnyúlhat.
A hővel történő megmunkálás végrehajtható más, a rajzon nem ábrázolt módon is, amikor a 70 hővel megmunkálható laminált lemezt folyamatosan adagoljuk a hőmegmunkálást végző berendezésbe. Ilyenkor a folyamatos 70 hővel megmunkálható laminált lemez a berendezésen belül először melegítő kemencerészbe jut, majd ennek terét elhagyva kerül a hővel történő megmunkálást biztosító térbe. A folytonosan továbbított 70 hővel megmunkálható laminált lemezt ezt követően előre megadott helyeken és időtartamokra megállítjuk, amikoris a megmunkálásra kijelölt következő részt a szükséges hőmérsékletre felhevítjük, miközben az előzőleg felhevített részen a vákuummal történő formázást végrehajtjuk.
A javasolt eljárásban a hővel történő megmunkálás révén a 10. és 11. ábrán látható háromdimenziós, adott esetben bonyolult tagoltságú felülettel rendelkező terméket nyerünk, amely 116 előformázott laminátumot ad. Az egyszerűség kedvéért a 116 előformázott laminátumot úgy mutatjuk be, mint amely a 72 támasztólemezt és a rajta megkötött 44 rugalmas festékbevonatot
tartalmazza. A laminátum olyan háromdimenziós alakzatot követ, amely itt csak példaként van bemutatva, nyilvánvalóan a javasolt megmunkálási módok révén ettől eltérő, ehhez egyáltalában nem hasonlító alakú termékek nyerhetők. Az összetett felépítésű 44 rugalmas festékbevonat olyan szerkezetű, hogy a hővel történő megmunkálás során legalább 40 %-os relatív megnyúlást elbír, eközben fényezettsége nem romlik le, rajta törésvonalak, repedések nem keletkeznek, stresszhatásra utaló fehéredése nem következik be, vagyis a hővel történő megmunkálás előtt a 44 rugalmas festékbevonat minőségét meghatározó tényezők lényegében nem romlanak le, tehát a gépjárműiparban való alkalmazásra alkalmas termék nyerhető.
A 116 előformázott laminátum és 118 fröccsöntött szubsztrátum összekapcsolása
A 10. és 11. ábrán látható elrendezésben a fröccsöntés műveletét mutatjuk be, amikoris a 116 előformázott laminátumot műanyagból készült 118 fröccsöntött szubsztrátummal kötjük össze. A fröccsöntéses művelet a két említett alkotóelem összekötésének egyik lehetséges, de egyáltalában nem kizárólagos módját jelenti. A hővel történő megmunkálás után a 116 előformázott laminátumot 117 fröccsöntő szerszám belsejében helyezzük el és fröccsöntéssel kialakított 118 fröccsöntött szubsztrátum felszínével kapcsoljuk össze. A 10. ábra a műveletsor első lépését mutatja be, amikoris a fröccsöntő szerszám ürege nyitva van és a 116 előformázott laminátumot a fröccsöntéshez használt 120 mellső félszerszám és 122 hátsó félszerszám által meghatározott belső üregben helyezzük el. A 120 mellső félszerszám 124
belső felülete pontosan követi azt a külső felületi alakzatot, amit a 116 előformázott laminátummal elérni kívánunk, vagyis amelyen a 44 rugalmas festékbevonatot létre kell hozni. A 124 belső felületet meghatározóan a 120 mellső félszerszám olyan anyagból áll, amely merevsége mellett magas fényezettségű, polírozott felületén felületi hibák nincsenek, és így a 116 előformázott laminátum felületére a megmunkálás során felületi hibák nem kerülhetnek, annak fényezettsége nem romolhat le. A 116 előformázott laminátumot az előre meghatározott alakra hozván azt megfelelően elhelyezzük és a fröccsöntést végrehajthatjuk. A vákuumformázással előkészített lemezt a szerszám belsejébe helyezzük, a 120 mellső félszerszámot és a 122 hátsó félszerszámot összezárjuk, a 116 előformázott laminátum mögött elegendő helyet hagyva a fröccsöntéssel bejuttatott anyag részére. A 11. ábrán látható módon a 118 fröccsöntött szubsztrátum anyaga 126 átvezetésen át jut a belső térbe, mégpedig a 122 hátsó félszerszám belsejébe és így kitölti a 116 előformázott laminátum által meghatározott teret. A megolvasztott műanyag a fröccsöntéshez használt szerszám üregének alakját követi, tökéletesen tapad a 116 előformázott laminátum anyagát képező 72 támasztólemez felületéhez. A fröccsöntéssel bejuttatott műanyag ennek megfelelően a 44 rugalmas festékbevonat anyagával érintkezésbe kerülni nem tud. Az előzőekben leírt módon azok a műanyagok, amelyekből a 118 fröccsöntött szubsztrátum és a 72 támasztólemez készül, kompatibilisek egymással, tehát a két műanyag öszszeolvadása bekövetkezhet, a megolvadt anyag kiváló szubsztrátumot képez és az általa hordozott 44 rugalmas festékbevonat felülete lényegében hibáktól mentes. A fröccsöntést általában lényegesen az alkalmazott anyagok olvadáspontja alatt maradó hőmérsékleten hajtjuk végre. így például az egyik megvalósításban a 72 támasztólemez anyaga ABS jelű műanyag (akril-nitril-butadién-sztirol) volt, ahol a megolvadt anyag mintegy 220 °C hőmérsékletű volt. A fröccsöntéshez használt szerszám felületét
szükség szerint vízzel lehet hűteni. A fröccsöntés folyamatában a 72 támasztólemez anyaga meglágyul, összekapcsolódik, pontosabban összeolvad a fröccsöntéssel bejutott műanyaggal és a 45 átlátszó bevonati réteg olyan felületet vesz fel, amely pontosan megfelel a szerszám belső felületének, mivel ezt a fröccsöntés nyomása biztosítja. A fröccsöntéshez alkalmazott szerszám mindkét felét mintegy 70 - 75 °C hőmérsékletre hűtjük le, aminek következtében a 116 előformázott laminátum felületén a 44 rugalmas festékbevonat a fröccsöntés folyamatában stabil állapotban marad. Ez utóbbinak a 45 átlátszó bevonati réteget alkotó összetevőjéből a fröccsöntésig lényegében az oldószer teljes
mennyisége eltávozik, így a fröccsöntés során gázképződéssel nem kell számolni. Mindezek eredményeként a 45 átlátszó bevonati réteg felületének minőségi jellemzői a fröccsöntés folyama tában nem romlanak le.
A találmány szerinti eljárással előállított végtermék egy részletének keresztmetszetét vázlatosan a 12. ábra mutatja. Ez olyan 130 színezett terméket szemléltet, amely 118 fröccsöntött szubsztrátumon kialakítva több rétegből álló szerkezetet alkot. Ebben a 72 támasztólemez a 118 fröccsöntött szubsztrá tummal összeolvadva egységes szerkezetet képez, felületén a 44 rugalmas festékbevonat van kiképezve, amely általában, mint említettük 45 átlátszó bevonati rétegből és 46 színes bevonati • · · · · • « ···« · · · · • · · · ·· ····· ···· ·· ·· ·· ·
rétegből áll. A 118 fröccsöntött szubsztrátum felületének minden hibáját a mintegy 0,5 mm vastag 72 támasztólemez fogja fel és így a 130 színezett termék felületére innen hiba nem kerülhet .
Adott esetben nincs szükség a 46 színes bevonati réteg kialakítására, illetve a pigmentálás mértéke csökkenthető, maga a színezés a 72 támasztólemez vagy a 118 fröccsöntött szubsztrátumot,alkotó anyag szerkezetébe bevitt pigmenssel biztosítható. Ezekben az esetekben a 45 átlátszó bevonati réteg a 72 támasztólemezhez kapcsolódik, ezzel együtt kerül hővel történő megmunkálásra és ezt követően a 72 támasztólemezt az előzőekben leírt módszerekkel egyesítjük a 118 fröccsöntött szubsztrátummal. Különösen előnyös a 72 támasztólemez kiegészítése megfelelő pigmenssel (színezékkel), mivel így elkerülhetők a 46 színes bevonati réteg anyagában létrejövő hibák miatt kialakuló felületi hiányosságok.
A találmányt az eddigiekben mindenek előtt a 10. és a 11. ábrán látható berendezéssel végrehajtható, fröccsöntéses eljárást hasznosító technika alapján ismertettük. Nyilvánvaló azonban, hogy a 12. ábrán bemutatott végtermék, tehát 130 színezett termék kialakítható más módszerrel is. Ezek között említhetjük például a megolvasztható lemezzel történő összeillesztést és egyesítést, a nyomás alatt történő összeolvasztást, a reakcióval kísért fröccsöntést, illetve a nyomásra érzékeny anyagok, valamint ragasztók felhasználását. Az akril-nitril-butadién-sztirol (ABS) helyett más hasonló műanyagok ugyancsak használhatók, amelyek jól egyesíthetők (kompatilibilisek) a 72 támasztólemez anyagával. Ez utóbbiak közé kell sorolni a hőre » · · • · · · • · · · ·· ·»»»· • ♦ · · · · ♦ · · ♦ ·
- 73 lágyuló poliolefineket, mint a polipropilént vagy polietilént, továbbá a poliésztereket és az amorf nylont. Ilyen esetekben a 72 támasztólemez célszerűen ugyanabból a műanyagból áll, mint a 118 fröccsöntött szubsztrátum.
A 130 színezett termék minősítése
A következőkben felsoroljuk mindazon fizikai tulajdonságokat, amelyekre a mérések során adatokat nyertünk annak eldöntése céljából, hogy a 44 rugalmas festékbevonattal borított anyag alapján gépjárműipari alkalmazásokra alkalmas termékek nyerhetők. Ezek a fizikai tulajdonságok a következők:
1) fényezettség;
2) képmegkülönböztetési mutató;
3) színegyenletesség (fedőképesség);
4) a száraz vékonyréteg vastagságának egyenletessége;
5) üzemanyagokkal szembeni ellenállás;
6) oldószerekkel szembeni ellenállás;
7) savas hatásokkal szembeni ellenállás;
8) keménység;
9) súroló hatásokkal szembeni ellenállás;
10) ütésállóság;
11) a bevonat adhéziója;
12) ultraibolya sugárzással szembeni ellenállás;
13) vízzel és nedvességgel szembeni ellenállás.
A fentiekben felsorolt első négy jellemző mindenek előtt a külső megjelenés szempontjából fontos, míg a további kilenc jellemző a tartósság értékelésében játszik lényeges szerepet.
• ·· ·· · ·· • · ···· · · ♦ · • · ·· · · ·»··· *«·* ·· *· · * ·
Mindezeket a jellemzőket az alábbiakban leírt módon vizsgáljuk, illetve értékeljük. A vizsgálati módszerek közül többet a nyilvánosságra került, lényegében ipari szabványt jelentő megoldások tartalmaznak, az ezekre való hivatkozás nyilvánvaló módon helyettesíti a részletes ismertetést.
(1) A fényezettséget tükrözési reflektanciaként állapítjuk meg, amikoris 20° és 60°-os beesési szög alatt a felületre fénysugárt bocsátunk. Ha a gépjárműipari alkalmazások igényeit tartjuk szem előtt, kívánatos, hogy a festékbevonat, tehát a 44 rugalmas festékbevonat fényezettsége 20°-os beesési szögnél mintegy 60 - 65 fényezettségi egységnél kisebb ne legyen, míg 60°-os beesési szögnél legalább 75 - 80 fényezettségi egységet érjen el. A tükrözési reflektanciát és az egyéb optikai jellegű jellemzőket az elkészült színes bevonat viaszréteggel való fedése, illetve fényesítése előtt mérjük. A Generál Motors például a TM-204-A jelű ellenőrzési utasításban ismerteti ezt az eljárást. A tükrözési fényezettséget az elkészült felületnél például a Byk-Mallinckrodt cég által gyártott mérőműszerrel lehet megállapítani. Ezek a műszerek ekvivalensek a többiekkel és az ASTM D-523-67 jelű előírások alapján kapott értékeknek megfelelő kijelzést szolgáltatnak. Természetesen tetszőleges fényezettségmérő használható, ha olyan standard etalonok állnak rendelkezésre, amelyekkel a szükséges mérési tartomány lefedhető és a mérés alapjául szolgáló ismert törésmutatójú polírozott fekete üveglemez szintén rendelkezésre áll. A fényezettségmérőt úgy kalibráljuk, hogy segítségével a kiváló fényezettségű standard etalon fényezettségét leolvassuk, majd üzemi etalon fényezettségét mérjük, amelyre a fényezettség értéke várhatóan az
• · ··
ellenőrizendő gépjárműalkatrész fényezettségének közelében van. Egy második standard etalont is használunk, amelynek fényezettsége legfeljebb egy egységgel térhet el a hozzárendelt értéktől. A vizsgálandó alkatrészt különböző helyein legalább két mérésnek vetjük alá, azaz legalább kettő mérési eredményt állapítunk meg. A méréssel megállapított értékeknek középértékét képezzük, ha egy egységen belül vannak. Ha viszont az eltérés egy egységnél nagyobb, további méréseket végzünk és ezek alapján a középértéket, illetve a standard eltérést (szórást) számítjuk .
(2) A képmegkülönböztetési mutató (egyes esetekben rövidítése DÓI) ellenőrzése során azt mérjük, hogy az eljárás eredményeként kapott felület által tükrözött kép mennyire tiszta. A képmegkülönböztetési mutató gömb alakú felületről származó fénysugár reflexiós szöge alapján mérhető. A gépjárműalkatrészek felületénél a kívánt képmegkülönböztetési mutató értéke legalább 60 egység, ahol a maximumot a 100 egység jelenti. A képmegkülönböztetési mutatót a Hunterlab cég D47R-6F Dorigon jelű fényezettségmérő műszerével mérhetjük. Az ellenőrzés során a mérendő alkatrészt a mérőműszer érzékelőjére helyezzük, amely a tükrözött kép élességét állapítja meg. A vizsgálati módszert például a Generál Motors TM-204-M jelű tesztelőírása írja le, amely nyilvánosságra került.
(3) A színegyenletesség ellenőrzése során azt határozzuk meg, vajon a késztermék festékbevonata és színezettsége egyenletes maradt-e a hővel történő megmunkálás és a fröccsöntéses szubsztrátumképzés után. A színezettséget általában azt követően mérjük, hogy a 44 rugalmas festékbevonatot a 72 támasztóle-
mezre felvittük, mielőtt az a 42 öntartó hordozólemezre kerülne. Az ellenőrzéseket megismételjük azt követően, hogy a hővel történő megmunkálás alatt bekövetkező relatív megnyúlást szimuláló mélyhúzást végzünk, aminek feladata annak megállapítása, bekövetkezett-e a szín megváltozása. A színegyenletesség általában akkor elfogadott értékű, ha a szín megváltozása a McAdam egységekben kalibrált színmérő műszer kijelzése szerint legfeljebb kettő, célszerűen legfeljebb egy.
(4) A száraz vékonyréteg vastagságának egyenletessége általában olyan standard ipari méréssel állapítható meg, amelynek során az elkészült festékbevonat rétegvastagságát mérjük. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a 44 rugalmas festékbevonat vastagsága eleget tesz a gépjárműiparban az adott gyártóműnél a vastagságra előírt követelményeknek. A korszerű gyártóműveknél az elkészült festékbevonatra vonatkozóan a száraz vékonyréteg vastagságának egyenletessége az egyik legfontosabb paraméter, amikor a külső bevonat minőségének megfelelő voltát ellenőrzik. A végtermékként kapott színezett terméken létrehozott festékbevonat vastagságának egyenletességét több helyen mérjük, mindenek előtt figyelembe véve a különösen tagolt felületeket és ezzel határozzuk meg, hogy az elkészült bevonat vastagságának változásai az elfogadhatóság felső határa alatt maradnak-e.
(5) Az üzemanyagokkal szembeni ellenállás követelménye azt jelenti, hogy az üzemanyagbetöltésre szolgáló nyílás szomszédságában, illetve az azt fedő elemen alkalmazott műanyag alkatrészek festékbevonatának színe nem változhat, a bevonat maga nem mehet tönkre, pattoghat le vagy töredezhet meg akkor, ha az • ·· * · · * · • · · ·«· · · a · • · ·« · · ···«· ···· ·· ·· ·> *
előírások szerint összeállított üzemanyagba (üzemanyagkeverékbe) egymást követően tízszer tíz másodpercre bemerítjük, miközben a bemerítéseket egymástól húsz másodperces száradási időszakkal választjuk el. A tizedik bemerítést követően a felületet azonnal mérésnek vetjük alá, mégpedig a Generál Motors TM-55-6 jelű (Thumbnail Hardness elnevezésű) tesztelőírása szerint, amely szintén nyilvánosságra került.
(6) A tisztíthatóság ellenőrzésére szintén a Generál Motors tesztelőírását alkalmaztuk, mégpedig a TM-31-11 jelű tesztet, amely ugyancsak nyilvánosságra került. A tesztelőírások szerint a festékréteggel ellátott műanyag alkatrész felületét tízszer 9981062 Naphtha jelű szerrel vagy más közforgalomban levő tisztító oldószerrel telített törlőronggyal áttöröljük és ezután a felületet ellenőrizzük. A felületen semmiféle felpat-
togzás, színvesztés, színváltozás vagy megpuhulás nem következhet be. További követelmény, hogy a törlőrongyon a bevonat színe nem jelenhet meg. Egy törlés során egy mozdulatot végzünk oda és egy mozdulatot vissza.
(7) A savas hatásokkal szembeni ellenállás azt jelenti, hogy a vizsgált felületen 0,1 N kénsavat tartalmazó folyadékfoltot készítünk, amelynek 16 órás jelenléte után a műanyag al katrészen kialakított festékbevonat felpattogzása, színvesztesége, színváltozása vagy megpuhulása nem következik be.
(8) A keménységet a szokásos Knoop-féle keménység! vizsgálattal ellenőrizzük, a gépjárműipari követelmény az, hogy a Knoop-féle skálán a keménység legalább négy egységnyi legyen.
(9) A súroló hatásokkal szembeni ellenállást az SAE J-400 jelű standard vizsgálati módszerrel ellenőrizzük, mégpedig gravelométer alkalmazásával. Az ellenőrzés során mintegy -23 °C hőmérsékleten a megfelelő károsító hatásokat kifejtjük és ennek eredményeként a gravelométer skáláján legalább nyolc egységet kell kapnunk. A vizsgált alkatrésznek a gravelométeres vizsgálat után a Florida jelű vizsgálatokat is el kell tűrnie. A súroló és hasonló hatásokkal szembeni ellenállások minimális szintjét az FBMS 26-7 jelű (Fisher Body Matériái Specification) előírások is tartalmazzák, amelyek ugyancsak nyilvánosságra kerültek .
(10) Az ütésállóság ellenőrzése szobahőmérsékleten történik, mégpedig a Gardener-féle, illetve a Rosand-féle előírások szerint, amelyek mintegy -29 °C hőmérsékletet írnak elő. Ilyen hőmérsékleti feltételek mellett a festékbevonat nem károsodhat akkor, ha közvetlenül 1,2 J ütés éri.
(11) A festékréteg tapadását a standard ragasztószalagos ellenőrzési módszerrel vizsgáljuk, amelyet a Generál Motors TM-55-3 jelű, nyilvánosságra hozott ellenőrzési módszere ír le. Az ellenőrzés lényege, hogy ragasztószalagot X alakban viszünk fel a vizsgálandó felületre és ezt követően eltávolítjuk, majd meghatározzuk, hatására milyen mennyiségű anyag pattogzott le. A követelmények azt tartalmazzák, hogy a festékrétegnek legalább 99 %-a eredeti helyén kell, hogy maradjon.
(12) Az ultraibolya sugárzással szembeni ellenállást gyorsított módszerrel vizsgáltuk, vagyis gyorsított időjárási öregítésnek vetettük alá a festékbevonatot. A gyorsított vizsgálatok célja olyan ellenőrzési eredmények előállítása, amelyek alapján a festékbevonat hosszú időtartamú ellenállására megbízható adatok nyerhetők. A gyorsított ellenállásvizsgálathoz • · Λ · · ··· « * « «·· < · « » • »**·'· *··· «·«· 9» ·* ·♦ · szükséges behatások eredményeként nem következhet be a felület minőségének leromlása, megrepedezése, a bevonat leválása, megtörése, színének változása, kifakulása, illetve fényezettségének csökkenése nélkül. Az ellenőrzés során 500 - 1000 órás idő-
tartamra a bevonatot ultraibolya sugárzás hatásának tesszük ki, miközben olyan, az ASTM G-53 jelű előírásban meghatározott berendezést alkalmazunk, amely 70 °C hőmérsékleten 8 órán keresztül ultraibolya besugárzást és 4 órán keresztül 50 °C hőmérsékleten nedves környezetet biztosít.
(13) A vízzel és nedvességgel szembeni ellenállás mérésére több módszer ismeretes. Az első értelmében a végtermékként kapott alkatrésznek 96 órán keresztül károsodás nélkül kell eltűrnie 100 %-os relatív nedvességtartalmú és 40 °C hőmérsékletű környezet hatását, amikoris a vizsgálandó alkatrészt a TM-55-3 jelű tesztelőírásokban meghatározott nedves kamrába helyezzük, s ugyancsak károsodás nélkül kell eltűrnie a TM-55-12 tesztelőírásokban (Generál Motors) meghatározott feltételek között végrehajtott 2 órás időtartamú vízbe való merítést, amikoris szintén 40 °C hőmérsékletet tartunk fenn. Ezek a vizsgálati előírások nyilvánosságra kerültek, így további ismertetésük felesleges. A károsító hatás megszűnése után a festékbevonatot 1 percen belül ellenőrizzük, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy bekövetkezett-e felhólyagosodása. Egyúttal el kell végezni az előzőekben leírt (1. 11. pont) tapadási vizsgálatot. Ez utóbbit szintén a vizsgáló térből való eltávolítás után legfeljebb 1 percen belül végre kell hajtani. Egy ezt követő vizsgálatban a festékbevonatot 15 cikluson keresztül a Generál Motors TM-45-61A jelű ugyancsak nyilvánosságra jutott tesztelőírása szerint
nedvesség és hideg hatásának tesszük ki, amikoris szintén nem következhet be a festékbevonat megtöredezése vagy felhólyagosodása. Az említett 15 ciklus után a fentiekben már leírt módon újból 96 órás nedvességállósági vizsgálat következik, aminek eredményeként a festékréteg tapadására elvégzett vizsgálatnak pozitív eredménnyel kell zárulnia. Ebben az esetben is a tapadási vizsgálatot a 11. pontban leírt módon kell a nedves környezetből való eltávolítást követő legfeljebb 1 percen belül végrehajtani. Egy ciklus három részből áll, mégpedig először 100 %-os relatív nedvességtartalmú környezetben 40 °C hőmérsékleten kell az alkatrészt tartani, ezt követően 20 órás -23 °C hőmérsékletű, ugyancsak 100 %-os nedvességtartalmú környezet hatásának kell alávetni, majd az alkatrészt 4 órán át szobahőmérsékleten tartjuk.
A találmány szerint előállított rugalmas festékbevonat járműipari alkalmazhatóságának meghatározására további tartóssági tesztvizsgálatok ugyancsak elvégezhetők. Ezek között szerepelhetnek a hosszú időtartamú ultraibolya besugárzással, illetve az ugyancsak hosszú időtartamú hőterheléssel végzett vizsgálatok. Ez utóbbiak azonban nagyon sokáig tartanak, hiszen ismeretes egyebek között az a tesztvizsgálat, amelynek során az alkatrészt 2 éven keresztül vetik alá ultraibolya sugárzás hatásának. Az egyéb időjárási tényezőkkel és hővel szembeni ellenállásra vonatkozó vizsgálatok között van olyan, amelynek során a festékbevonatttal ellátott műanyag alkatrészen két éven keresztül a Florida és Arizona megnevezésű tesztellenőrzéseket hajtják végre, amelyek eredményét azon követelmény teljesülése alapján értékelik, hogy a szín és a fényezettség változatlan ····· «·· • · · ··· · · · · • ······ ···· ···· ·· ·« ·· ·
marad, a festékréteg tapadása nem szűnik meg, illetve a festékbevonat felületének mechanikai minősége változatlan jellemzőket mutat. A két éves behatást követően a Florida és/vagy Arizona teszteken átment alkatrészeknél el kell végezni a tapadási, a súroló hatásokkal szembeni ellenállási, az ütésállósági és a nedvességállósági vizsgálatokat. Egyébként ezek a tesztek ismeretesek öt éves végrehajtási időtartammal is. A további ellenőrzési módszerek között említhetők a szulfidokkal, a detergensekkel, a felületaktív anyagokkal, az oldószerekkel szembeni ellenállásra vonatkozó vizsgálatok, a kompatibilitási ellenőrzések, a nedvesség és tapadás ciklikus vizsgálatát előíró módszerek, a ciklikus nedvesség- és kopásállósági ellenőrzések, a hőmérsékleti vizsgálatok, továbbá az FBMS 26-7 jelű előírásokban leírt Florida és Arizona elnevezésű tartóssági tesztek.
1. PÉLDA
Magas fényezettségű fekete laminált külső felületű bevonatot készítettünk a 2. ábrán bemutatott 22 hátsó ablakszeg menshez teljes mértékben hasonló, a Pontiac cég Grand AM jelű gépjárművében alkalmazott alkatrészen. Ezt a kísérleti gyártásba kerülő alkatrészt rugalmas poliészterből készült 72 támasztólemezen kialakított 44 rugalmas festékbevonat felhasználásával készítettük el. A rugalmas hordozó 0,05 mm vastag poliészter filmet tartalmazott, mégpedig az American Hoechst cég 3000 jelű magas fényezettségű termékét. A 44 rugalmas festékbevonat 45 átlátszó bevonati rétegből és 46 színes bevonati rétegből épült fel, de 47 oldalsó bevonatot is tartalmazott, ahol a
- 82 bevonati rétegek az említett sorrendben a poliészterből álló 42 öntartó hordozólemezt borították. A poliészter lemezre először vékony viaszréteget vittünk fel, amelynek összetétele a következő volt: 40 tömeg% xilén, 59,4 tömeg% ciklohexanon és 0,6 tömeg% Carnauba viasz. A viaszt mintegy 50 °C hőmérsékleten oldószerben oldottuk és vékonyréteg felvitelére alkalmas henger segítségével folyékony alakban hordtuk fel a poliészter filmre.
A viaszbevonat vastagsága nagyjából 0,25 um volt. A viasszal
bevont 42 öntartó hordozólemezt mint nyomólemezt ezt követően szárítókemencén vittük át és mintegy 125 °C hőmérsékleten nagy jából 8 m/perc előtolási sebességgel szárítottuk. Egyébként maga a 42 öntartó hordozólemez szükség szerint nagyobb sebességű előtolással is szárítható, amíg csak a viaszrétegből kell az oldószert eltávolítani. A viaszréteg végülis nem befolyásolta a átlátszó bevonati réteg felületét, az ettől függetlenül a poliészter anyag felszíni alakját képes felvenni.
A 42 öntartó hordozólemez felületén a 45 átlátszó bevo-
nati réteget a következő anyagokból állítottuk elő:
Részarány, tömeq%:
Összetevő:
BLO (butiro-lakton) 15,00
DIBK (diizobutil-keton) 27,00
Polimetil-metakrilát (Elvacite 2010) 18,00
PVDF (polivinilidén-fluorid, Kynar 301F) 18,00
BLO (butiro-lakton maradéka) 6,28
Ciklohexanon 15,00
Szilikonolaj (Dow Corning DC-11) 0,72
Az Elvacite 2010 jelű akrilgyantát a butiro-laktonnal és a diizobutil-ketonnal mint oldószerrel kikevertük és mintegy ···* * ··· ·· ·· · · ► · · • · · · · ♦ · • · · ·
°C hőmérsékleten az akrilgyantát teljes mértékben feloldottuk. A keveréket 1 éjszakán át hűlni hagytuk. A polivinilidén-fluoridot a butiro-lakton maradékában és a ciklohexanonban feloldottuk, hozzáadtuk a szilikonolajat, a keveréket szobahőmérsékleten homogenizáltuk, de ezzel a polivinilidén-fluoridot inkább eloszlattuk a keverékben, semmint feloldottuk. Az így kapott keverék kiszárítás után mintegy 50 tömeg% polivinilidén-fluoridot és mintegy 50 tömeg% akrilgyantát tartalmazott, ahol a tömegarány vonatkoztatási alapja a két említett összetevő szilárd állapotban mérhető összmennyisége.
A 45 átlátszó bevonati réteget a 42 öntartó hordozőlemez felületére mintegy 0,02 mm vastag vékonyrétegként vittük fel. A 45 átlátszó bevonati réteget az 5. ábrán bemutatotthoz hasonló felépítésű hengeres berendezéssel hordtuk fel a felületre, a hengeres berendezést a viaszréteg szárítására alkalmazott kemence után helyeztük el. így a 45 átlátszó bevonati réteget az éppen kiszárított viaszrétegre vittük fel. A bevonat elkészülése után a 42 öntartó hordozólemezt háromfokozatú levegővel telített szárítókemencébe szállítottuk, amelynek fokozatai egymás után helyezkedtek el, hőmérsékletük fokozatosan növekvő volt. A 45 átlátszó bevonati réteget hordozó lemezt mintegy 8 m/perc sebességgel továbbítottuk a szárítókemencén keresztül, ahol minden egyes szárítási zóna nagyjából 12 m hosszú volt. A zónák hőmérséklete a következő volt: első zóna - 125 °C, második zóna - 170 °C és harmadik zóna - 200 °C. A harmadik zónát elhagyó anyag lényegében teljesen mentes volt a folyékony vagy gáz halmazállapotú oldószertől, egyenletes vastagságú átlátszó száraz bevonat képződött.
A 45 átlátszó bevonati réteg felületére ezt követően fekete 46 színes bevonati réteg került, amely száraz állapotban ugyancsak mintegy 0,02 mm vastag volt. Ezt a réteget a követke
ző összetételű anyagkeverékből állítottuk elő:
Összetevő: Részarány, tömeg%:
Ciklohexanon9,27
BLO (butiro-lakton)8,34
DIBK (diizobutil-keton)18,54
Polimetil-metakrilát (Elvacite 2042)10,02
Diszpergálószer (Solsperse 17,000)0,10
PVDF (polivinilidén-fluorid, Kynar 301F)24,04
BLO (butiro-lakton maradéka)14,14
Diszpergált fekete festék15,00
A diszpergált fekete festék Elvacite 2043 hordozóanyagban eloszlatott karbonfekete volt, mégpedig a kereskedelmi forgalomban Gibraltár 438-39110 jel alatt beszerezhető anyag. A 46 színes bevonati réteget a 45 átlátszó bevonati réteghez hasonlóan készítettük el, azzal a különbséggel, hogy az akrilgyantát először a ciklohexanonban, a diizobutil-ketonban és a butiro-laktonban oldottuk, mégpedig mintegy 55 °C hőmérsékleten, majd az anyagot hagytuk lehűlni. A lehűlt oldathoz adagoltuk a polivinilidén-f luoridot, keveréssel az akrilgyantában eloszlatott diszperziót képeztünk belőle. A diszperzióként létrejött keverékhez adtuk a fekete pigmenst és így készítettük el a fekete színű bevonatot. A 46 színes bevonati réteg anyagában végülis a pigmens mintegy 4-5 tömeg%-nyi részarányt képviselt. A polivinilidén-f luorid és az akrilgyanta összmennyiségére vonatkoztatva a polivinilidén-fluorid részaránya mintegy 65 tömeg%, az • · • · · • · · · ·
akrilgyanta mennyisége pedig mintegy 35 tömeg% volt. Az akrilgyanta összetevő lényegében polietil-metakrilátból alakult ki, amelynek összetételét mintegy 90 tömeg%-ban az Elvacite 2042 és mintegy 10 tömeg%-ban az Elvacite 2043 jelű anyag alkotta. A fekete színű 46 színes bevonati réteget a száraz 45 átlátszó bevonati réteg felületére folyékony halmazállapotban vittük fel és ezt követően az utóbbi szárítására alkalmazott kemence mindhárom zónáján átvezettük, amivel kiszárítottuk.
Ezt követően akril-nitril-butadién-sztirol anyagú 72 támasztólemez felületén 47 oldalsó bevonatot készítetünk el. Ez utóbbi 50 tömeg%-ban Acryloid A-101 jelű (a Rohm and Haas cég által gyártott) metil-metakrilát gyantát tartalmazott, amelyet 50 tömeg% metil-etil-keton oldószerben oldottunk fel. A 47 oldalsó bevonat a 46 színes bevonati réteg száraz felületére került, ott mintegy 0,003 mm vastag réteget alkotott, amit egyszerű hengeres felvitellel lehetett biztosítani. A 47 oldalsó bevonat megbízható kiszárításához egyetlen fokozatú kemence is elegendőnek bizonyult, amelyben mintegy 180 °C hőmérsékletet tartottunk fenn.
A fentiek szerint 44 rugalmas festékbevonattal ellátott öntartó hordozólemezt a 6. ábrán bemutatotthoz hasonló berendezésben laminátummá alakítottuk, amikoris a poliészterből készült 42 öntartó hordozólemez felületéről a 44 rugalmas festékbevonatot akril-nitril-butadién-sztirol (ABS) anyagú, 0,5 mm vastag 72 támasztólemezre vittük át. A laminálás! művelet során a 72 támasztólemezt és a 44 rugalmas festékbevonattal ellátott öntartó hordozólemezt mintegy 4,5 m/perc sebességgel mozgattuk, a 79 fűtött rétegező henger hőmérsékletét mintegy 205 °C • · · ·· · » · • · ···« · · · · • · · · ·· ·*··· • · · · ·· ·· · · ·
értékre állítottuk be. A 47 oldalsó bevonat anyagát a hővel aktiváltuk és így a 44 rugalmas festékbevonat a 42 öntartó hordozólemez felületéről átkerült az ABS anyagú 72 támasztólemez felületére, amikoris a 80 támasztóhenger segítségével 17,9 kg/m nyomóerőt fejtettünk ki. A poliészterből készült 42 öntartó hordozólemezt elválasztottuk a laminált szerkezet felületétől és így a 44 rugalmas festékbevonat az ABS anyagú lemezen maradt. A 45 átlátszó bevonati réteg magas fényezettségű bevonatot adott.
A festékréteggel ellátott laminátumot ezt követően hővel történő megmunkálásnak vetettük alá, hogy ily módon belőle a hátsó ablak viszonylag bonyolult térbeli alakzatát kialakítsuk. A hővel történő megmunkálás folyamatában először a síkszerű laminátumot kemencében mintegy 180 °C hőmérsékletre hevítettük, amivel anyagát meglágyítottuk. A meglágyult szerkezetű laminátumot a 8. és 9. ábrán bemutatotthoz hasonló felépítésű 112 vákuumformázó kamra megfelelő felületébe illesztettük, majd az ABS anyagú 72 támasztólemez oldaláról vákuumot hoztunk létre. Ezzel a laminátumot a szerszámba szorítottuk, belőle a kívánt háromdimenziós alakzatot létrehoztuk.
A hővel történő megmunkálással előállított laminált szerkezetet ezt követően 117 fröccsöntő szerszám belső terébe helyeztük, hogy belőle a gépjármű kocsiszekrényében alkalmazható alkatrészt kialakítsuk. A 117 fröccsöntő szerszám belsejébe szubsztrátum létrehozására ugyancsak akril-nitril-butadién-sztirolt juttattunk, amellyel a 117 fröccsöntő szerszám belső terének üres részét kitöltöttük és a megemelt hőmérséklet, illetve nyomás hatásával a két anyagot összeolvasztottuk. A műve• ·· ·· · · · • · ···· · ··· • · ·· · · ····· • ··· ·· ·· ·· ·
let során az akril-nitril-butadién-sztirol normál olvadáspontjával megegyező hőmérsékletet biztosítottunk, ezzel egyetlen egységes anyagú alkatrészt készítettünk, amelynek külső felületét hibamentes színes bevonat borította.
Az elkészült alkatrészt ezt követően minőségi vizsgálatoknak vetettük alá. Ezek eredményeként megállapítottuk, hogy a a találmány szerinti eljárással előállított alkatrész alkalmas külső felületet alkotó elemként gépjármű kocsiszekrényébe való beépítésre. A tesztvizsgálatok bizonyították, hogy külső megjelenésében a követelményeknek mindenben, így fényezettség tekintetében is eleget tevő bevonatot hoztunk létre. A fényezettségre 20° beesési szög mellett 62 egység adódott, míg 60° beesési szögnél 79 egységet mértünk. A képmegkülönböztetési mutató értéke 64 egység volt. A szín egyenletesnek bizonyult. A tartóssági jellemzők megfelelő értékeit nyertük a vizsgálatok során, így az üzemanyagokkal szembeni, a savas hatásokkal szembeni ellenállás, a kopásállóság (a gravelométer szerint értéke 8 egység volt), az ütésállóság (ezt a Gardner-féle teszt 5 J értékűnek mutatta), az ultraibolya sugárzással szembeni ellenállás és a 96 órás nedvesség! vizsgálat a kívánt szintű értékeket eredményezte .
2. PÉLDA
Gépjármű kocsiszekrényének külső felületére kerülő nagy tagoltságú külső felülettel rendelkező alkatrészt kellett készíteni magas fényezettséggel, vörös színben. A laminátumot a Generál Motors cég által Fiero jelöléssel meghatározott vörös színhez kellett illeszteni abból a célból, hogy a Fiero típusú • ·· ·· « · · e · ···· · ··· • · * · · · ····· ···· ·· ·· ·· · személygépkocsi hátsó részét ki lehessen alakítani. A 44 rugalmas festékbevonat kialakítását az 1. példához hasonlóan az American Hoechst 3000 jelű termékéből készült mintegy 0,05 mm vastag magas fényezettségű poliészter film felhasználásával kezdtük, amely a 42 öntartó hordozólemez feladatát látta el. Erre 45 átlátszó bevonati réteg, 46 színes bevonati réteg és 47 oldalsó bevonat került; a rétegek anyagát az említett sorrendben hordtuk fel. A 45 átlátszó bevonati réteg létrehozásához a kö-
vetkező anyagokat használtuk:
Összetevő:
Ciklohexanon
Részarány, tömeg%:
15,47
BLO (butiro—lakton)7,52
DIBK (diizobutil—keton)21,66
Polimetil—metakrilát (Elvacite 2042)12,95
Ultraibolya abszorbens1,10
PVDF (polivinilidén-fluorid, Kynar 301F)24,05
BLO (butiro—lakton maradéka)17,24
Az Elvacite 2042 típusú akrilgyantát a butiro—lakton, a diizobutil—keton és a ciklohexanon oldószerekben mintegy 55 °C hőmérsékleten feloldottuk, keveréssel az oldat homogenitását, az anyageloszlás egyenletességét biztosítottuk. A keveréket 1 éjszakán keresztül hagytuk hűlni, majd az ultraibolya abszorbenst hozzáadtuk. Ezzel egyidejűleg a polivinilidén—fluoridot diszpergáltuk. A butiro—lakton maradékát az így kapott keverékhez adagoltuk és ezzel a polivinilidén—fluoridot inkább diszperzió, semmint oldat formájában tartalmazó keveréket nyertünk. A 45 átlátszó bevonati réteg összetételére végülis a mintegy 65 tömeg%-nyi polivinilidén-fluorid és a mintegy 35 tömeg%-nyi ak• · * · 4 4 · ·*· • · · 4 ·· 4 4 4 4« •••4 · · 44 ·· · rilgyanta volt jellemző, ahol a vonatkoztatási alap az említett anyagok összmennyisége volt.
A 45 átlátszó bevonati réteget mintegy 0,016 mm vastag bevonatként hoztuk létre a 42 öntartó hordozólemez felületén. Ezúttal nem került sor az 1. példában leírt viaszbevonat kialakítására. A 42 öntartó hordozólemez felületén a 45 átlátszó be-
vonati réteget az 1. példához hasonlóan háromzónás szárítókemencében szárítottuk. Az azonos feltételek biztosítása mellett sikerült elérni, hogy a szárítókemencében gyakorlatilag az oldószer teljes mennyisége gáz vagy folyadék formájában eltávozzon és így egyenletes vastagságú teljesen száraz 45 átlátszó bevonati réteg alakult ki.
Az így kapott felületre vörös színű 46 színes bevonati réteg került, amely mintegy 0,02 mm vastag volt. Ennek összetevői a következők voltak:
Összetevő: Részarány, tömeq%:
Ciklohexanon10,61
Polimetil-metakrilát (Elvacite 2042)2,99
Diszpergálőszer (Solsperse 17,000)0,10
PVDF (polivinilidén—fluorid, Kynar 301F)19,95
BL0 (butiro—1akton maradéka)4,02
Oldószer (M-Pyrol)8,45
Diszpergált vörös festék57,90
A vörös diszperzió több különböző pigmenst tartalmazott. Ezek között volt a polietil—metakrilát műgyanta alapú hordozóban (Elvacite 2043) eloszlatott pora, 16 tömegrész szárazanyag és 84 tömegrész ciklohexanon oldószer. A 46 színes bevonati réteg előállítását a 45 átlátszó bevonati réteghez hasonlóan vé• ·· «· * *· « · 4 · · · · 4 44 • · 4 · 44 4 4 ♦ 4· * ♦ ·· *· ♦ · 444
geztük, azzal a különbséggel, hogy először az akrilgyantát oldottuk fel oldószerekben, mintegy 55 °C hőmérsékleten. A diszpergálószert és a diszpergált vörös festék egy részét ekkor vittük be. A keveréket szobahőmérsékletre hagytuk lehűlni, majd nagy sebességű keverő alkalmazásával a polivinilidén-fluorid összetevőt diszpergáltuk. A diszpergált vörös festék maradékát vittük be a keverékbe és így jött létre a szükséges színt biztosító keverék. Szárítás után a 46 színes bevonati réteg a polivinilidén—fluorid és az akrilgyanta összmennyiségét tekintve 65 tömeg% körüli mennyiségben polivinilidén—fluoridból és mintegy 35 tömeg%—nyi mennyiségben akrilgyantából állt. Az akrilgyanta összetevő alapvetően polietil-metakrilátból állt, mégpedig mintegy 80 tömeg%—bán az Elvacite 2043 és mintegy 20 tömeg%—bán az Elvacite 2042 jelű anyagból. A pigmens részarányára az adódott, hogy a műgyanta kütőanyag 10 részére mintegy 3 rész pigmens jutott. Tömegarányban kifejezve ez mintegy 23 tömeg%-ot jelentett (a szárazanyag teljes mennyiségére vonatkoztatva). A 46 színes bevonati réteg a 45 átlátszó bevonati réteg száraz felületére folyékony formában került fel, ezt követte a már előzőekben leírt háromzónás szárítókemencében való átvitel, aminek eredményeként a 46 színes bevonati réteg teljes mértékben kiszárítható volt.
Ezt követően akril—nitril—butadién—sztirol (ABS) műanyag lemezzel való felhasználásra 47 oldalsó bevonatot készítettünk. Ez 75 rész Acryloid A-101 jelű meti1-metakrilát műgyantát 25 rész toluol oldószerben elosztva tartalmazott, ahol az oldatot folyamatos keveréssel alakítottuk ki. Az Acryloid A-101 anyag 40 % metil-metakrilát akrilgyantát tartalmaz MEK oldószerben.
• · « 9 9 · * · • · · * · « · · · · • · «4 · · · ···· ·««« ·· ·« ·· 4
Az 47 oldalsó bevonatot ezt követően a kiszárított 46 színes bevonati réteg felületére vittük fel, mégpedig mintegy 0,003 mm vastag rétegben. Az 47 oldalsó bevonat felvitelére az 5. ábrán bemutatotthoz hasonló hengeres berendezést alkalmaztunk, majd a bevonatot a 45 átlátszó bevonati réteg és a 46 színes bevonati réteg kialakításához használt kemencében háromfokozatú szárítással szárítottuk. A 6. ábrán bemutatott módon a festékréteggel bevont hordozót lamináltuk, aminek során a festékbevonatot a poliészter hordozólemezről mintegy 0,5 mm vastag ABS (akrilvinil-butadién-sztirol) műanyagból készült lemezre vittük át. Ez utóbbi nyomólemezként szolgál, míg a hordozót a laminátum felületétől elválasztottuk, aminek eredményeként az ABS (akril—vinil-butadién-sztirol) műanyagból készült lemezen magas fényezettségű vörös festékbevonat jött létre.
A laminátumot hővel történő megmunkálásnak vetettük alá, aminek révén a hátsó ablakszegmens bonyolult háromdimenziós alakzatát létrehoztuk. A hővel történő megmunkálás végrehajtásához a laminátumot folytonos előtolással mintegy 145 °C hőmérsékletű kemence belső terén vittük át. A folyamatosan végzett hőmegmunkálás után a laminátumot vákuumos formázó berendezésbe juttattuk, a vákuum hatásával a meglágyított laminátumból a kívánt háromdimenziós alakzatot létrehoztuk. Mintegy 10 kPa nyomású teret biztosítottunk a laminátum festékréteggel bevont oldala felől, hogy ezzel is segítsük a másik oldalon alkalmazott vákuum hatását.
A hővel történő megmunkálás után a laminátumot fröccsöntő berendezés szerszámüregébe helyeztük és szubsztrátum képzése céljából a szerszámüregbe ABS (akril-vinil-butadién-sztirol) • · · · » · ·· • · · ··· · · · · • *··«·· ···· ·««« ·♦ *< ·♦ · műanyagot juttattunk, a fröccsöntés révén megolvadt műanyagot a festékréteget hordozó elemmel egyesítettük. így jött létre az az egy egységet képező műanyag elem, amely gépjármű hátsó ablakszegmenseként felületi hibáktól mentes, magas fényezettségű külső felületet mutató elemet alkotott.
A javasolt eljárással a példa szerint létrehozott alkatrészt ellenőrző vizsgálatoknak vetettük alá. Ezek bizonyították, hogy a 44 rugalmas festékbevonat a fentiekben leírt feldolgozás után a gépjárműipari alkalmazásoknál igényelt minőségű külső festékbevonatot eredményezte. A tesztvizsgálatok tanúsága szerint a külső megjelenés kedvező volt, a fényezettség a kívánt értékeket mutatta, éspedig 20°—os beesési szögnél 65 egységnyi, 60°—os beesési szögnél 80 egységnyi fényezettségét mértünk, a képmegkülönböztetési mutató 65 egységnyi volt. A szín egyenletessége megfelelőnek bizonyult. A tartóssági tulajdonságokra is a megkívánt értékek adódtak. Az üzemanyagokkal szembeni ellenállás, a tisztíthatóság, a savas hatásokkal szembeni ellenállás, a keménység (a Knoop—féle skálán 7 és 8 közötti érték adódott), a súroló hatásokkal szembeni ellenállás (a gravelométer által mutatott érték 8 körül volt), az ütésállóság (a Gardner-féle teszt szerint 4,8 J), az ultraibolya sugárzással szembeni ellenállóképesség és a 96 órás nedvességállósági vizsgálat kedvező tulajdonságokat bizonyított. A Florida jelű vizsgálat háromhónapos változata szintén kedvező eredményekkel zárult. A vizsgálati módszereket mindenütt az előzőeknek megfele lően választottuk.
• · • ··· ···· 9· ·· ··
3. PÉLDA
A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a 45 átlátszó bevonati réteg és a 46 színes bevonati réteg kialakításához alkalmazott polivinilidén—fluorid és akrilgyanta képes olyan 44 rugalmas festékbevonat létrehozásához hozzájárulni, amelyet filmszerű rétegként folyékony halmazállapotban viszünk fel, 42 öntartó hordozólemezhez laminálunk, hővel megmunkáljuk és a végterméket fröccsöntéssel készítjük el. A találmány szerinti eljárás megvalósításához a DuPont cég által gyártott szabványos gépjárműipari akrilgyanta alapú festéket használtunk felszórással. A gépjárműipar az ilyen jellegű festékeket széles körben használja. A festékbevonatot hő hatására induló folyamatban térhálósítottuk, ezt kis hőmérsékleten hajtottuk végre, majd a hordozón kiszárítottuk. A hordozóról ezt a festékbevonatot 0,5 mm vastag akril-nitril-butadién-sztirol alapú műanyagból készült lemezre vittük át, majd vákuummal formáztuk. Megállapítottuk, hogy ez a hagyományos akrilgyanta alapú festék nem bírta ki a vákuumos formázásnál fellépő megnyúlást, megrepedezett, összetört felületű réteget alkotott, különösen a laminált szerkezet nagyobb igénybevételnek kitett pontjain.
Poliuretán bázisú és ugyancsak DuPont gyártmányú festéket használtunk gumiszerű anyagból készült lökhárítók festésére, de ezeknél is hasonló jelenséget tapasztaltunk: a hővel történő megmunkálás hatására a festék lepattogzott. Ezek a festékrendszerek szobahőmérsékleten ugyan stabilisnak bizonyultak, de a hővel történő megmunkálás hatására, a vákuumformázás alatt a festékbevonat lényegében tönkrement.
• · · ·
- 94 4. PÉLDA
A 3. példához hasonlóan olyan festékbevonatot készítettünk, amely hővel történő megmunkálást nem igénylő akrilgyanta alapú lakkból készült. Erre a DuPont gyártmányú a-metakrilsav-metilészterrel kialakított hőre lágyuló festékrendszert használtunk. A festékbevonatot nyomólemezre vittük fel, szárítottuk, majd 0,5 mm vastag ABS műanyagból készült támasztólemezre tettük át. A festékrendszer a hővel történő megmunkálás alatt megfelelően viselkedett, de a megmunkálás maga nehézkes volt. Ha nagy mennyiségű szilárd anyagot tartalmazó festékrendszert használtunk, a lakk szárítása hosszú időt vett igénybe. Ezzel szemben a szárítási folyamatot javító stabilizálószer használatakor a hővel történő megmunkálás során a bevonat megtöredezése következett be. Kellemetlen jelenség volt az, hogy a festékbevonat a hővel történő megmunkálás alatt a fröccsöntéshez használt szerszám belső falfelületéhez tapadt.
5. PÉLDA
Ellenőrzésként további hőre lágyuló akrilgyanta alapú festékrendszereket is ellenőriztünk, különösen a polimetil—metakrilát alapú és oldószert tartalmazó, diszpergált pigmenssel kiegészített rendszereket. Ezeknél a tiszta akrilgyanta alapú rendszereknél a megmunkálás nehézségeket okozott, mivel szárítás közben az oldószer csak lassan távozott, ezen túlmenően a festékréteg hajlamos volt a fröccsöntéshez használt szerszám belső felületéhez való tapadásra. Ha a pigmens mennyisége egy meghatározott határértéket túllépett, a festékbevonat fénye-
• · · · zettsége a hővel történő megmunkálás során leromlott. A csak hőre lágyulú akrilgyantát tartalmazó rendszereknél a mechanikai jellemzők leromlása is megfigyelhető volt, egyes esetekben a gépjárműipari követelményeknek nem megfelelő rétegek alakultak ki, a súroló hatásokkal szembeni ellenállás általában kicsi volt. További problémát jelentett az is, hogy a csak akrilgyan-
tát tartalmazó bevonatok vékonyrétegként igen nehezen voltak előállíthatok, tekintettel arra, hogy túlságosan erőteljesen tapadtak ahhoz a lemezhez, amelyről át kellett volna őket vinni a támasztólemezre.
6. PÉLDA
A találmány szerinti eljárást felhasználtuk arra, hogy tisztán polivinilidén—fluoridból álló (Kynar 301F jelű anyagból készült) festékrendszereket is megvizsgáljunk. Ezek a hővel történő megmunkálás során megfelelő mértékű nyúlásra képesek voltak, nem töredeztek meg, de a megmunkálás folyamatában fé-
nye zettségüket fokozatosan elvesztették.
7. PÉLDA
Hőre lágyuló akril-vinil alapú festékrendszert szintén megvizsgáltunk a találmány szerint javasolt feltételek között. A festékrendszerben, szilárd anyagtartalmához viszonyítva mintegy 3 tömeg% fekete pigmens volt. Ezt a festékrendszert korábban igen sikeresen alkalmazták a kocsiszekrények belső kárpítozásos részeinél, különösen a tetőknél. Ezt a festékrendszert jól sikerült ABS (akril-vinil-butadién-sztirol) műanyagból készült lemezre áttenni, de a hővel történő megmunkálás alatt fé• ·
nyezettsége jelentős mértékben leromlott. A belső térben használatos festékrendszer végülis külső felületek borítására nem bizonyult alkalmasnak, mivel a fényezettségge és a képmegkülönböztetési mutatója a vele szemben állított minimális követelményeket nem érte el. A belsőtéri felületborításhoz való alkalmazás vizsgálata során kitűnt, hogy nem lehet olyan vastagságú vékonyréteget belőle kialakítani, amely a tartóssági követelményeknek a külső borítások esetében eleget tenne. A nagyobb mennyiségű pigmens alkalmazása esetén a külső festékbevonatoknál a hővel történő megmunkálás alatt a fényezettség jelentős mértékű leromlása volt megfigyelhető és a külső borításként való alkalmazáskor megkövetelt mechanikai jellemzők közül számos nem volt elérhető.
8. PÉLDA
A találmány szerinti eljárás foganatosításával hőre lágyuló polivinilidén-fluoridból és akrilgyantából álló keverékkel hoztunk létre festékbevonatot. Ez a keverék száraz anyagát tekintve 72 tömeg% polivinilidén-fluoridot és 28 tömeg% akrilgyantát tartalmazott. Maga a festékrendszer hasonló volt ahhoz, amelyeket gépjárműveknél külső fémszegélyek bevonására használnak, amikoris a fémet felszórják, majd hideg alakítással hozzák létre a szükséges alakzatot. A keverék diszpergált formában szilárd anyagának mennyiségére vonatkoztatva mintegy 3 tömeg% fekete pigmenst tartalmazott. Ez a festékrendszer nem volt al kalmas külső felületeken való felhasználásra. Az ABS műanyagból készült lemezre maga a festékrendszer jól felvihető volt, de a hővel történő megmunkálás folyamatában fényezettsége folyamato lyamatában fényezettsége folyamatosan leromlott. A kis fényezettség mellett elfogadhatatlanul alacsony volt a képmegkülönböztetési mutató értéke is. Ezért ez a keverék külső felületeknek a gépjárműiparban kívánt minőségű bevonására nem bizonyult alkalmasnak.
9. PÉLDA
A 45 átlátszó bevonati réteget polivinilidén-fluoridból és akrilgyantából alakítottuk ki és ez alatt tisztán akrilgyantából készült 46 színes bevonati réteg volt. A rétegeket mindenekelőtt nyomólemezre vittük fel, amelynek bevonatát szárítottuk, majd ABS (akril—vinil—butadién—sztirol) műanyagból készült támasztólemezre tettük át, amelynek felületén így 44 rugalmas festékbevonatot hoztunk létre. Az utóbbival borított 72 támasz tólemezt hővel történő megmunkálásnak vetettük alá. A 46 színes bevonati réteg akrilgyanta alapú összetevője az egyik ellenőrző vizsgálatban a Polymer Extruded Products cég (Newark, New Jer-
sey) által gyártott Korad D jelű időjárásálló akrilát alapú, a gyártómű által légköri hatásoknak kitett felületek bevonására javasolt festék volt. További vizsgálatokat végeztünk polimetil—metakrilát valamint polietil—metakrilát kopolimereket tartalmazó tiszta akrilgyanta alapú festékek felhasználásával, ahol az egyik vizsgálatban a 46 színes bevonati réteg az Elvacite 2042 jelű tiszta polietil-metakrilátot tartalmazta. A hővel történő megmunkálás eredményeként kapott laminátumokat szemrevételeztük és az érzékszervi vizsgálatok a bevonat jó megjelenését bizonyították, a fényezettség és a képmegkülönböztetési mutató kívánt szinten volt. A tesztvizsgálatok végered• ·· ·· · ·· • · ···» · ··· • « · · · · t ···· ···· ·· · , ·· · ménye ennél a változatnál úgy foglalható össze, hogy a polivinilidén-fluorid nélkül létrehozott 46 színes bevonati réteget tartalmazó rugalmas festékbevonat kisebb bekerülési költséggel állítható elő, mint a fluorozott szénhidrogénnel elkészített bevonatok.
10. PÉLDA
A vizsgálatok célja olyan rugalmas festékbevonat létrehozása volt, amelyben a 45 átlátszó bevonati réteg alatt 46 színes bevonati réteg volt, és ahol mindkét bevonati réteg lényegében polivinilidén—fluoridból és akrilgyantából álló keverékek alapján készült. Ez esetben is 42 öntartó hordozólemez mint nyomólemez felületére kerültek a bevonati rétegek, ezeket ABS (akril—vinil—butadién—sztirol) műanyagból készült lemezre vittük át, hővel történő megmunkálásnak vetettük alá, és ezt követően fröccsöntéses módszerrel ABS (akril—vinil-butadién—sztirol) műanyagból készült szubsztrátummal egyesítettük. Megállapítottuk, hogy a 45 átlátszó bevonati réteg esetében nem minden polivinilidén-fluorid/akrilgyanta tömegarány volt alkal mas arra, hogy a vele megvalósított keverék segítségével olyan festékbevonatot készítsünk, amely mind tartósságát, mind külső megjelenését tekintve eleget tesz a gépjárműipar minőségi követelményeinek. így például ha az elkészült festékbevonat 100 %—bán polivinilidén—fluoridból állt, a hővel történő megmunkálás hatására a fényezettség leromlott, míg a 100 %—os akrilgyanta tartalmú bevonatoknál a megmunkálás számos nehézséggel járt, a réteg erősen tapadt a 117 fröccsöntő szerszám felületére, míg belőle az oldószert csak kis párolgási sebesség mellett tudtuk • ·· · · ·· · • · ···« ···· • · ·· ··«···· ···· ·· · · ·· ·
eltávolítani. A 13. ábra a polivinilidén-fluoridból és akrilgyantából álló összetett szerkezetű festékbevonatokra mutat be fényezettségre vonatkozó mérési eredményeket. Jól látható, hogy a 60°—os beesési szög mellett mért fényezettségi értékek a 45 átlátszó bevonati réteg esetében miképpen függnek a kiszárított 45 átlátszó bevonati rétegben levő polivinilidén-fluorid és akrilgyanta részarányától, ahol a tömegszázalékok az említett anyagok összmennyiségére vonatkoznak. A mérési görbét a polivinilidén-f luorid mellett különböző akrilgyanta fajtákat tartalmazó 45 átlátszó bevonati rétegek vizsgálatával vettük fel, ahol az akrilgyanta alapvetően polimetil—metakrilátból és polietil—metakrilátból, illetve ezek keverékeiből épült fel, miközben a legkisebbtől a legnagyobbakig a molekulatömeg különböző értékeit biztosítottuk. A görbe azt mutatja, hogy a fényezettség elfogadható szintje és a már elfogadhatatlan érték alá történő csökkenése között átmeneti pont található a 45 átlátszó bevonati réteg tömegére számítva mintegy 65 - 70 tömeg% polivinilidén-f luoridot tartalmazó keverékeknél. Ha a polivinilidén—fluorid részaránya a 70 tömeg%-nál nagyobb volt, a hővel történő megmunkálás hatására a fényezettség jelentős mértékben romlik. Az ellenőrző vizsgálatok azt is feltárták, hogy ha a polivinilidén-fluorid és az akrilgyanta nagyjából azonos tömegarányban volt jelen, a viszonylag könnyű megmunkálhatóság feltételei még biztosíthatók, de az akrilgyanta emelkedő részarányával a megmunkálási feltételek fokozatosan romlanak. A 13. ábrán bejelölt rész azokat az összetételeket képviseli, amelyeknél a polivinilidén—fluorid és az akrilgyanta mennyiségi aránya kedvező, tehát azokat a keverékeket, amelyekre a hővel
történő megmunkálás eredményeként a fényezettség a minimális értékeket legalább elérő szintet mutat. így 60°-os beesési szög mellett a fényezettség elfogadható szintjét 75 egységgel azonosítottuk. A vizsgálatok bizonyították, hogy a polivinilidén—fluorid/akrilgyanta rendszerekben a polimetil-metakrilát jelenléte a polietil-metakriláthoz képest jobb fényezettséget eredményez, tehát a 13. ábrán látható görbe emelkedő tendenciát mutat, ha a polimetil-metakrilát mennyiségét növeljük. Ezzel szemben tendenciája csökkenő jellegű, ha az akrilgyanta alapvetően polietil-metakrilátból áll. Az ellenőrző vizsgálatok ezen túlmenően azt mutatták, hogy a hővel történő megmunkálás során a külső 45 átlátszó bevonati réteg fényezettségének csökkenése következik be, ha a 46 színes bevonati réteg anyagát színes pigmenssel egészítjük ki. Az utóbbi összetevő mennyiségi részarányának növekedésével a 13. ábrán látható görbe csökkenő tendenciát mutat. A vizsgálatok ugyancsak igazolták azt, hogy a 45 átlátszó bevonati réteg fényezettségének csökkenése különböző tényezők hatására ugyancsak bekövetkezhet. Ha például vastagsága túlságosan kicsi, az alatta fekvő 46 színes bevonati réteg anyagából a pigmens részecskéi a felületre vándorolhatnak és a felületi minőséget valamint vele együtt a fényezettséget fokozatosan leronthatják. Ez annyit jelent, hogy általában célszerű a 45 átlátszó bevonati réteg vastagságát ezt a folyamatot is figyelembe vévé megválasztani. Előfordulhat azonban, hogy a vastagabb 45 átlátszó bevonati réteg sem segít a pigmensrészecskék vándorlása ellen. Az egyik vizsgálat során 0,03 mm vastag, tehát viszonylag nagy vastagságú 45 átlátszó bevonati réteget vizsgáltunk, amely 50 tömeg% polivinilidén—fluoridot és ····· ··· • · ··«· · ··« • · · · ·· ···· ···· ·· «· ♦· ·
- 101 50 töineg% polimetil- metakrilátot tartalmazott. A 175 °C hőmérsékleten végzett megmunkálás eredményeként a fényezettség jelentős mértékben lecsökkent. Ennél a mintánál a felület alatt
fekvő 46 színes bevonati réteg 23 tömeg%, tehát viszonylag nagy mennyiségű pigmenst tartalmazott. Amikor a 45 átlátszó bevonati réteg anyagában a polivinilidén—fluorid mennyiségét 65 tömeg%ra emeltük, míg az akrilgyanta részarányát 35 tömeg%-ra csökkentettük és lényegében polietil-metakrilátra váltottunk, a hozzávetőlegesen 140 °C hőmérsékleten végzett megmunkálás eredményeként kiváló minőségű, a fényezettség romlását nem mutató bevonatot kaptunk.
11. PÉLDA
A lefolytatott kísérletek célja a 45 átlátszó bevonati réteg és a 46 színes bevonati réteg tulajdonságainak az előállítás módja szerinti összehasonlítása volt. Ebben az esetben a polivinilidén—fluoridot és a akrilgyantát tartalmazó keveréket a polivinilidén—fluoridnak az akrilgyantában való oldásával, illetve diszpergálásával készítettünk alapanyagot a 44 rugalmas festékbevonat létrehozásához. A vizsgálatokat mind a 45 átlátszó bevonati réteg, mind a 46 színes bevonati réteg vonatkozásában elvégeztük, ellenőriztük a fényezettséget és a képmegkülönböztetési mutatót, mégpedig mind a diszperzió, mind az oldat alapján készült bevonati rétegekre, a hővel történő megmunkálás után. A 45 átlátszó bevonati réteg és a 46 színes bevonati réteg anyagát a következő összetevőkkel állítottuk össze:
Diszperzióként előállított 45 átlátszó bevonati réteg:
- 102 Összetevő:
Részarány, rész:
Polimetil—metakrilát (Elvacite 2010)50
PVDF (polivinilidén-fluorid, Kynar 301F)50
Magas forráspontú acetátos oldószer (Exxate 700)74
Oldószer (M—Pyrol)55,5
Ciklohexanon55,5
Oldatként előállított 45 átlátszó bevonati réteg:
Összetevő:
Részarány, rész:
Polimetil—metakrilát (Elvacite 2010)
PVDF (polivinilidén-fluorid, Kynar 301F)
Oldószer (M—Pyrol)
225
Metetil—keton
225
Diszperzióként előállított 46 színes bevonati réteg:
Összetevő:
Részarány, tömeg%:
Diizobutil—keton (DIBK)
18,55
Polietil-metakrilát (Elvacite 2042)
2,99
Ciklohexanon
9,27
Diszpergálószer (Solsperse 17,000)
0,10
PVDF (polivinilidén—fluorid, Kynar 301F)
24,40
BLO (butiro-lakton maradéka)
14,14
Diszpergált fekete festék
15, oo
Oldatként előállított 46 színes bevonati réteg:
Összetevő:
Polietil-metakrilát (Elvacite 2042)
Diszpergálószer (Solsperse 17,000)
Részarány, rész:
10,20
0,10
Összetevő:
Részarány, rész:
- 103 • •••4·«· • · · · · * ·,·· • · · ♦ ··«···· *··a ·· «· ·« *
PVDF (polivinilidén-fluorid, Kynar 301F)
24,40
Diszpergált fekete festék
15,00
Oldószer (M—Pyrol)
86,00
Meti1-eti1—keton
74,30
A diszperzióként elkészített 45 átlátszó bevonati réteg előállítása céljából először az Elvacite 2010 akrilgyantát az Exxate 700 acetátos oldószerben és a ciklohexanonban oldottuk. A Kynar 301F jelű polivinilidén-fluoridot a keverékben diszpergáltuk és ehhez Cowles típusú nagy fordulatszámú késes keverőt használtunk. Az M-Pyrol oldószert ehhez a keverékhez adagoltuk és szobahőmérsékleten hajtottuk végre a diszpergálást. A hőmérséklet miatt a polivinilidén—fluorid lényegében nem oldódott, a keverékben diszpergált állapotban maradt meg. A diszperzióként kialakított 45 átlátszó bevonati réteget poliészter vékonyrétegből készült nyomólemezre vittük fel hengeres berendezés alkalmazásával. Ezt követően a leírt módon a hordozólemezen kialakított réteget szárítottuk.
Az oldatként elkészített 45 átlátszó bevonati réteg előállítása céljából a gyantákat az oldószerek keverékében feloldottuk, eközben a keveréket Cowles típusú nagy fordulatszámú késes keverővei mozgásban tartottuk, aminek révén vele hőt közöltünk. Ez az akrilgyanták teljes mértékű feloldását biztosította. A kapott oldatban a szilárd anyag részaránya 20 tömeg% alatt volt (a polivinilidén—fluorid és az akrilgyanta mennyiségére számítva), ami jóval kisebb, mint a diszperzióként elkészített oldatnál, figyelembe véve azt is, hogy jóval intenzí·*··« · · · « « » · · · * ♦ · · • · · · ·· ····· ·«·· ·· ·· ·· ·
104
vebb oldószereket használtunk, mint az előző esetben.
A diszperzióként előkészített 46 színes bevonati réteg előállítása céljából az Elvacite 2042 akrilgyantát diizobutil—ketonban és ciklohexanonban, valamint a butiro-lakton első részében oldottuk fel. A polivinilidén—fluoridot ebben a keverékben diszpergáltuk, majd a diszpergált anyagot a butirolakton maradékával felhígítottuk és a fekete diszpergált festéket beadagoltuk. A festék karbonfekete volt, amelyet Elvacite 2042 akrilgyantában mint hordozóban és ciklohexanonban diszpergáltan vittünk be a folyamatba.
Az oldatként előkészített 46 színes bevonati réteg előállítása céljából a két akrilgyantát az oldószerben feloldottuk, majd az oldathoz a fekete festéket hozzáadtuk. A színes bevonatokat öntéssel poliészter nyomólemezre vittük fel, vagyis nem a száraz 45 átlátszó bevonati réteg felületére. Ennek oka az volt, hogy megfigyelésünk szerint a száraz 45 átlátszó bevonati réteg felületére öntött rétegben jelen levő oldószerek az átlátszó réteg anyagát károsították, különös tekintettel az intenzív hatású, erős oldószerek használatára. A 46 színes bevonati réteget elkészítése után a hordozólemezen kiszárítottuk.
Ezt követően a fényezettség és a képmegkülönböztetési mutató ellenőrzése céljából hővel való megmunkálással négy laminátumot készítettünk. A laminátumok összetételének részleteit a táblázat mutatja be, amelyből kitűnik, hogy a különböző módon készült rétegeket egymással kombináltuk. Függetlenül a 45 átlátszó bevonati réteg és a 46 színes bevonati réteg diszperzióként vagy oldatként való elkészítésétől, a laminátumokat olyan ABS (akril-vinil-butadién-sztirol) műanyagból készült 0,45 mm • ♦ · · · ··· * 4 ···« · ««« • · 4 4 4 4 4 4444
- 105 -
vastag lemezre lamináltuk, amely a hővel való megmunkálásra alkalmas volt. A lemez felületére először a 46 színes bevonati réteg került, eközben a poliészter nyomólemezt eltávolítottuk, majd a 46 színes bevonati réteg felületére felvittük a 45 átlátszó bevonati réteget, miközben a poliészter nyomólemezt ettől ugyancsak eltávolítottuk. így olyan ABS (akril-vinil-butadién-sztirol) műanyagból készült lemezt kaptunk, amely mint 72 támasztólemez felületén hordozta a 45 átlátszó bevonati rétegből és a 46 színes bevonati rétegből álló rugalmas festékbevonatot. Az így kapott szerkezetet mélyhúzásos megemelt hőmérsékletű megmunkálásnak vetettük alá, ahol a hőmérséklet 135 - 140 °C volt. így kaptuk azokat a mintadarabokat, amelyeken a fényezettség és a képmegkülönböztetési mutató jellemző értékeit mértük.
A fényezettségre és a képmegkülönböztetési mutatóra vonatkozó mérési eredményeket a diszperzióként és oldaként előál-
lított 45 esetére a átlátszó bevonati következő táblázat réteg és 46 színes foglalja össze: bevonati réteg
Bevonat összetevője Fényezettség, Képmegkü-
átlátszó átlátszó egység, ha lönbözte-
bevonati bevonati a beesési szög tési mu-
réteg réteg 20° 60° tató
diszperzió diszperzió 66 82 72
oldat diszperzió 69 82 82
diszperzió oldat 65 81 70
oldat oldat 70 81 89
• · · · « · » · • · · «·· · · · · • ·««··· «»·· ···· ·ί »* ·· 9
106
A táblázatban összefoglalt vizsgálati eredmények azt bizonyítják, hogy az oldatként előkészített bevonatok esetében a polivinilidén—fluorid és az akrilgyanta jobb fényezettséget és képmegkülönböztetési mutatót eredményező bevonatokat alkot, mint amikor a bevonatok alapja ezen anyagok diszperziója. Ezen túlmenően a képmegkülönböztetési mutató magas szintet ér el, 80 egységnél nagyobb, közelít a 90 egységhez, ha a 46 színes bevonati réteg és a 45 átlátszó bevonati réteg anyagát oldatként készítjük elő. A fényezettség szintje 60°-os beesési szög mellett lényegében ugyanaz mind az oldatként, mind a diszperzióként elkészített anyagokkal kialakított mintákra. A vizsgálatokkal kapott értékek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a bevonatok eleget tesznek a gépjárműipar legkomolyabb minőségi követelményeinek is. A 20°-os beesési szög mellett mért értékek az oldat formájában kialakított rétegekből álló bevonatra valamivel magasabbak voltak, mint a diszperziós anyagok esetében. A legjobb eredményeket tehát akkor nyertük, amikor mind a 45 átlátszó bevonati réteg, mind a 46 színes bevonati réteg a polivinilidén—fluorid és az akrilgyanta oldataként előkészített anyagból állt.
12. PÉLDA
A találmány szerinti eljárással polivinilidén-fluoridból és akrilgyantából előállított festékbevonatok kémiai hatásokkal szembeni ellenállását vizsgáltuk, összehasonlítva azokat három eddig ismert módon készült, a gépjárműiparban hagyományosan használt festékrendszerekkel. Az eredmények azt bizonyították, hogy a találmány szerinti eljárás biztosította a kémiai hatá• ·· V · · · · • · · ··· · · · * • ······ ···· ··«· ·· ·· ·· ·
107
sokkal szembeni legnagyobb ellenállóképességet. Két mintadarabot állítottunk elő polivinilidén-fluoridból és metil-metakrilátból, amelyek a 45 átlátszó bevonati réteg anyagát alkották és ezeket a bevonatokat savas, valamint lúgos kémhatású folyadékok hatásának vetettük alá. Három további mintadarab olyan 45 átlátszó bevonati rétegből és pigmentált bázisú bevonatból állt, amelyek polimetil-metakrilát kopolimerek diszperzióját tartalmazták és a gépjárműiparban szokásos hőre lágyuló lakkrendszereket képeztek. Két további mintadarabot merev szerkezetű zománccal hoztunk létre, mégpedig melamin akrilgyanta alapú hővel térhálósítható festékrétegként, míg egy további munkadarabot rugalmas szerkezetű zománccal borítottunk, amely rugalmas melamin poliészter anyagból állt, és ez is hőre keményedé anyagot alkotott. Az ellenőrzést különböző oldatokkal hajtottuk végre, szerves savakkal, Generál Motors előírások szerinti savas permettel, kénsav, sósav és nátrium-hidroxid különböző koncentrációjú oldataival. A találmány szerinti eljárással készített bevonatoknál tapasztaltuk a legjobb ellenállóképességet, a különböző vizsgáló oldatok ezekre hatottak a legkevésbé. Egy vagy több oldat az ismert felépítésű festékrendszereknél mindenütt a bevonat átmarását okozta.
Hőre lágyuló poliolefin támasztólemez és szubsztrátum
A hőre lágyuló poliolefinek és közöttük a polipropilén valamint a polietilén igen alkalmas gépjárművek kocsiszekrényének kialakításához szubsztrátumként, mivel ütésállóságuk jó, korrózív hatásoknak erőteljesen ellenállnak és jól alakíthatóak, belőlük bonyolult térbeli alakzatok létrehozhatók. Korábbi ♦ ·
alkalmazhatóságuknak akadálya volt az a tény, hogy az akkor ismert festékrendszerekkel nehezen voltak bevonhatók, vagyis a külső megjelenés követelményeit nem minden esetben lehetett velük teljesíteni. Itt problémaként a szubsztrátum és a festékréteg közötti tapadás nem megfelelő volta jelentkezett. A találmány szerinti eljárás ellenben alkalmas arra, hogy a gépjárműiparban szokásos minőségi követelményeknek eleget tevő festékréteget a hőre lágyuló poliolefinbői készült alkatrészre vigyük fel, amikoris a festékbevonat szorosan tapad az őt hordozó alkotóelemhez.
A találmány szerinti eljárás foganatosítása során hőre lágyuló klórozott poliolefin vékonyrétegét rugalmas hordozó és ugyancsak rugalmas hőre lágyuló poliolefin 72 támasztólemez között festékréteggel borítjuk. Ezt az összetett struktúrát először hővel megmunkáljuk, majd merev, ugyancsak hőre lágyuló poliolefin alapú műgyanta rétegével kötjük össze. Ez utóbbi alkotja a gépjármű alkatrészének szubsztrátumát.
Az említett oldalsó bevonatot, amely klórozott hőre lágyuló poliolefinbői áll, oldatként készítjük elő. A bevonó kompozíció mintegy 10 - 60 tömeg%-ban a klórozott hőre lágyuló poliolef inbői és a maradékban, vagyis 40 - 90 tömeg%-ban oldószerből áll. Az oldószerek körét nem kötjük meg, erre a célra különösen a toluol és a xilol használható. A poliolefin ez esetben célszerűen klórozott polipropilén vagy klórozott polietilén, amely legfeljebb 50 tömeg%-nyi, célszerűen a 15 - 50 tömeg% tartományba eső mennyiségben tartalmaz klórt. A vizsgálatok különösen előnyösnek mutatták a propilén/maleinsav—anhidrid kopolimer alkalmazását, amelyet 15 - 50 tömeg% rész• · · ·
- 109
arányban klórozunk. Ez utóbbi anyag előnyösen 18 - 35 tömeg% klórt tartalmaz, savszáma mintegy 15, alapvető összetevői a polipropilén és a maleinsav.
A rugalmas szerkezetű 72 támasztólemez és a merev szubsztrátum alapanyagát a gépjárműiparban szokásos minőségi követelményeknek eleget tevő műgyantából, különösen polipropilén alapú gyantából készítjük.
Az ismert megoldásokkal összehasonlítva a találmány szerinti eljárással készült festékszerkezetek számos előnyt mutatnak. A bemélyedésekkel erősen tagolt felületeken a tapadási problémákkal alig kell számolni, a szórásos festékkészítéssel a környezetet terhelő oldószermennyiség felszabadulása elkerülhető, nincs szükség a műanyag alkatrészek felfogására a hőkezelés során szolgáló bonyolult és költséges felfogó-, illetve tartószerkezetekre, a festés előtti alapozás munkaigényes művelete szintén megtakarítható. A festékbevonat végülis olyan jellemzőkkel állítható elő, amelyek összességükben jelentősen meghaladják a hagyományos fröccsöntött alkatrészeken festékszórással kialakított bevonatok jellemzőit.
A találmány szerinti eljárással előállított rétegekből álló rendszer mintegy 200 °C hőmérsékleten munkálható meg, szemben a hagyományos fröccsöntött és festékfelszórással színezett termékeknél elfogadható 125 °C hőmérséklettel. Ez lehetővé teszi olyan vegyületek alkalmazását, amelyekre eddig a gépjárműiparban nem gondoltak. így például a fluorozott szénhidrogén alapú polimerek sokkal tartósabbak és vegyileg ellenállóbbak, mint a hagyományos kis hőmérsékleten égetett lakkok.
A rugalmas anyagú 72 támasztólemez létrehozásához alkal110 mázott hőre lágyuló poliolefinek és a velük egyesített merev szubsztrátumok alapját jelentő ugyancsak hőre lágyuló poliolefinek nem feltétlenül azonos minőséget jelentenek. Ha a poliolefin alapú műgyantákból készítünk fröccsöntéssel gépjárműalkatrészeket, a műgyantát a lehető legjobb minőségűnek kell választani, benne gélrészecskék és egyéb idegen anyagok nem lehetnek, mivel ellenkező esetben a megkívánt minőségű felülettel
rendelkező alkatrész nem állítható elő. Mivel a találmány szerinti eljárással előállított festékrendszer felületi minőségét mindenek előtt a 72 támasztólemez rugalmas anyaga határozza
meg, elegendő, ha csak a festékrendszert hordozó lemez készül a lehető legjobb minőségű poliolefinbői, az őt hordozó szubsztrátummal szemben kisebb minőségi igények is érvényesíthetők. Ez utóbbi már tartalmazhat gélrészecskéket, ezek jelenléte nem határozza meg a végtermék felületének minőségét vagy annak szerkezeti integritását.
Mivel lehetővé vált olyan összetett szerkezetű termék létrehozása, amelynél az anyag felületi jellemzői elválaszthatók az alkatrész tömegét alkotó fröccsöntött műanyag jellemzőitől, így a járműiparban a felülettel szemben szokásosan állított követelmények teljesítése könnyebbé válik. így a merev alapanyag előállítása céljából lehetséges olyan hőre lágyuló poliolefinek alkalmazása, amelyek szerkezetét üvegszállal vagy hasonló erősítő jellegű szerkezeti anyaggal tesszük a külső hatásokkal szemben ellenállóbbá, ezért a felületi minőséget nem befolyásoló módon az eddigiektől eltérő elvek szerint lehet a szerkezeti anyagokat megválasztani.
A következő példa bemutatja, hogy a hőre lágyuló poli• · · · · · · • · ···· · ···
111 olefinek hővel történő megmunkálásával ugyancsak gépjárműalkatrész készíthető.
13. PÉLDA
A Pontiac cég Fiero elnevezésű gépjárműjéhez a kocsiszekrény egy alkatrészét fekete színre festett felülettel kellett létrehozni. Ehhez hőre lágyuló poliolefint alkalmaztunk, amelyre fekete festéket vittünk fel. A festéket először rugalmas poliészter film felületére hordtuk fel, ahol a poliészter film 0,05 mm vastag, a DuPont cég Mylar 200A jelű termékéből készült réteg volt, amely eleve magas fényezettséget mutatott. A film felületére 45 átlátszó bevonati réteg, 46 színes bevonati réteg és 47 oldalsó bevonat került az említett sorrendben. Mindegyik bevonati réteget az említett sorrendben készítettük el a különböző mintákon.
A 45 átlátszó bevonati réteg a következő összetevők felhasználásával jött létre:
Összetevő:
Részarány, tömeq%:
Meteti1—keton
40,85
Butiro—lakton40,85
Polimetil—metakrilát (Elvacite 2021, átlagos molekulatömege 200 000)6,22
Ultraibolya abszorbens, Tinuvin 900-2-hidroxi-3,5-di/l,1-dimetil(benzil)fenil/—2H—benzotriazol0,35
Aminos fénystabilizáló, Tinuvin 292—
-bis(1,2,2,6,6-pentametil—4—piperi-dinil)szebacinát
0,18 ····· ··· • · ···« · ··· • · ·« ·· ··«·· ···· ·· ·· ·♦ ·
- 112 -
Összetevő: Részarány, tömeq%:
PVDF (polivinilidén-fluorid, Kynar 301F) 11,15
A szilárd halmazállapotú összetevőket a metil-etil-keton és a butirolaktán oldószerekbe adagoltuk, a keveréket intenzíven kevertük egészen a teljes oldódásig. A bevonat filmképző kötőanyaga hozzávetőlegesen 65 tömeg% polivinilidén-fluoridot és mintegy 35 tömeg% polimetil-metakrilátot tartalmazott. A 45 átlátszó bevonati réteget hengereket használó berendezéssel hordtuk fel a poliészter film felületére. A felvitt réteget a poliészter filmen szárítottuk meg, mégpedig légkeveréses többfokozatú szárítókemence segítségével, amelyben három fűtőzóna volt. Ezek a poliészter film továbbításának irányában egymást követően fokozatosan növekvő hőmérséklettel voltak kialakítva. A fűtőzónákon a poliészter filmet mintegy 7,5 m/perc előtolási segbességgel vittük át. Mindegyik zóna nagyjából 12 m hosszú volt. A három fűtőzónában a következő hőmérsékleteket tartottuk fenn: első zóna - 125 °C, második zóna - 165 °C, harmadik zóna - 200 °C. Az átlátszó bevonattal ellátott poliészterből, illetve a bevonatból a három fűtőzóna elhagyása után az oldószer lényegében teljes mennyisége eltávozott, egyenletes vastagságú, mintegy 0,02 mm-es vékonyréteg keletkezett, amely teljesen száraz volt.
Ezt követően a fekete színű 46 színes bevonati réteg kialakítására a következő anyagokat használtuk föl:
Összetevő: Részarány, tömeq%:
Ciklohexanon 9,27
Diizobutil—keton 18,54
Butiro—lakton
8,34 ····· ··· • · ···· · · · · • · · · ·· ····· ···· ·· ·· ·· ·
- 113 -
Összetevő: Részaránv, tömeq%:
Polietil-metakrilát (Elvacite 2042,
átlagos molekulatömege 300 000) 10,02
Diszpergálószer (Solsperse 17,000) 0,10
PVDF (polivinilidén-fluorid, Kynar 301F) 24,04
Butiro-lakton 14,14
Diszpergált fekete festék 15,00
A diszpergált fekete festék Elvacite 2043 jelű hordozóban (polietil-metakrilátban) eloszlatott, a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető Gibraltár 438-39110 jelű fekete pigmensfesték volt.
A 46 színes bevonati réteg előállítása céljából először az akrilgyantát a ciklohexanonban feloldottuk, a diizobutil-ketont és a butirolaktont ehhhez a keverékhez mintegy 55 °C hőmérsékleten hozzáadtuk és az elegyet hagytuk lehűlni. Ezt követően hozzáadtuk a polivinil-fluorid összetevőt és így a polivinilidén-fluorid akrilgyantában létrejött diszperzióját nyertük. A fekete pigmenst ehhhez a diszperzióhoz adagoltuk és így nyertük a fekete színt eredményező bevonó kompozíciót. A tömegarányt tekintve a 46 színes bevonati réteg hozzávetőlegesen 4 — 5 tömeg% fekete festéket tartalmazott. A bevonat kötőanyaga mintegy 65 tömeg% polivinilidén-fluoridból és mintegy 35 tömeg% akrilgyantából tevődött össze. Az akrilgyanta összetevőt lényegében 90 tömeg%-ban Elvacite 2042 és minegy 10 tömeg%-ban Elvacite 2043 jelű anyag alkotta. A színes bevonó kompozíciót ezt követően a szárított 45 átlátszó bevonati réteg felületére vittük fel, mégpedig az előzőekben leírt módon és ezt is a háromfokozatú kemencén vittük át szárítás céljából. Ezzel a módszer• ·· ·· · · · • · ···* · ··· • · · ♦ ·· · · · · ···· ·· · ♦ ·« ·
- 114 rel mintegy 0,002 mm vastag vékonyréteg jött létre.
A 47 oldalsó bevonat anyaga klórozott poliolefin volt, amelyet a következő összetétellel hoztunk létre:
Összetevő: Részarány, tömeq%:
Xilol
24,60
Klórozott poliolefin oldata (Eastman
CP—343—1, 25 % szilárd anyag xilolban, klórozott polipropilén és maleinsav
polimer, savszáma mintegy 15, klórtartalma 18 és 23 % között)
Toluol
N—metil-pirrolidinil
Diszpergált akrilgyanta (60 % szilárd anyagtartalmú akril—vinil—oxazolin—észtér polimer, előállítása a 3 844 993
Isz. US szabadalmi leírás 1. példája szerint)
Az 47 oldalsó bevonat kötőanyaga mintegy
25,00
42,50
1,00
6,90 tömeg% klórozott poliolefint és mintegy 40 tömeg% akrilgyantát tartalmazott. A 47 oldalsó bevonat létrehozásához használt kompozíciót a kiszárított 46 színes bevonati réteg felületére vittük fel, mégpedig mintegy 0,0025 mm vastag vékonyrétegként, amelyet a hengeres felhordással értünk el. Itt is a 46 színes bevonati réteg és a 45 átlátszó bevonati réteg szárítására használt háromzónás kemencét alkalmaztuk, amelynél a fűtőzónák hőmérsékle te az előzőeknek felelt meg, a szárítás során az egyetlen különbség az volt, hogy az előtolást mintegy 30 m/perc sebességgel biztosítottuk.
« · ·· »· • ·· ····
- 115 -
A fentiek szerint előállított festékréteggel ellátott poliészter filmet a 2. ábra szerinti elrendezésben megvalósuló berendezésbe vittük és laminátumot készítettünk. A laminátumkészítés során a festékbevonat a poliészter filmről egy 0,5 mm vastag hőre lágyuló poliolefinbői készült 72 támasztólemez felületére került, amelynek alapanyaga a Republic Plastics Company által gyártott olefines elasztomer volt (RPI E-1000 típusjelű anyag). Ez a homlokoldalt képezte. Az anyagnak a hajlítószilárdsága mintegy 690 MPa, folyékonysága olvasztott állapotban nagyjából 0,8 g/10 perc volt. A laminálás folyamatában a 72 támasztólemez és a festékréteggel bevont nyomólemez előtolását mintegy 5 m/perc sebességgel biztosítottuk, a lamináláshoz használt henger hőmérséklete viszonylag pontosan 177 °C volt. A klórozott poliolefinbői készült 47 oldalsó bevonatot a hőmérséklettel aktiváltuk és a festett réteget a poliészter filmről hőre lágyuló poliolefinbői készült támasztólemezre vittük át, ahol a forró acélhenger mintegy 5400 kg/m erőt fejtett ki a vele szemközti felületre. A poliészter filmet a lemez felületétől elválasztottuk, ekkor a festékréteg a hőre lágyuló poliolefin anyag felületére tapadt, a 72 támasztólemez felületén a 45 átlátszó bevonati réteg pedig nagy felületi fényezettségű borítást képezett.
Az így kapott lemezt a következő lépésben háromdimenziós komplex alakra hoztuk, hogy ezzel is biztosítsuk a kívánt gépjárműalkatrész kialakítását. A hővel történő megmunkálás során mindenek előtt 121 °C hőmérsékletet alkalmaztunk a hordozóréteg meglágyítása céljából. Az ezen a hőmérsékleten meglágyított lemezt vákuumformázó kamrába helyeztük és a lemez oldaláról váku«···· · · · • r · ··« · · · λ • · ·· · · ·«*«· ···« · · ·· · · ·
- 116
umot hoztunk létre, miközben mintegy 2,1 kg/cm nyomással a 45 átlátszó bevonati réteg oldaláról levegőt préseltünk a vele határolt, az elszívás terétől elválasztott részbe. Ezzel a formázott laminátum egyik felére hatóan nyomást, a másik felénél szívást biztosítottunk és így jött létre a kívánt nagy bonyolultságú háromdimenziós alakzat.
A hővel történő megmunkálással kapott laminátumot ezt követően fröccsöntő berendezés szerszámkamrájába illesztettük. A kívánt gépjárműalkatrész felületét jelentő formázott laminátum mögött a Republic Plastics Co. által gyártott RTA-3263 jelű hőre lágyuló műgyanta elasztomer keveréket juttattunk be a szerszámkamrába. Az anyag hajlítószilárdsága mintegy 1725 MPa volt. A szubsztrátumot képző anyagot a hővel megmunkált laminátum mögött juttattuk be a szerszámkamrába, a műgyantát a laminátum hőre lágyuló poliolefin anyagával összeolvasztottuk és így 2,5 - 3,75 mm vastag alkatrészt állítottunk elő. A fröccsöntést az adott anyagra szokásos hőmérsékleten hajtottuk végre. Az így kapott gépjárműalkatrész egységes szerkezetű műanyag elem volt, amelynek külső felületén észrevehető meghibásodás nélküli festékbevonatot kaptunk.
A találmány szerinti eljárással kapott színezett terméket ezt követően ellenőrző vizsgálatoknak vetettük alá, amelyek azt bizonyították, hogy ezzel az eljárással a gépjárműipari követelményeknek eleget tevő festékbevonat nyerhető. A szemrevételezés eredményei szerint a külső kinézet megfelelő volt, a fényezettség a megfelelő szinten volt. A 20°-os beesési szög mellett mért fényezettség 70 egységnyi volt, míg a képmegkülönböztetési mutatóra 85 egység adódott. A bevonat egyenletessége • « 9 · · · · • · · ··« · · * Λ • · · · · ·«·«· ··»· · · ·*> ·· ·
- 117 eleget tett a követelményeknek. A tartóssági jellemzők szintén a kívánt értékszinteken voltak. Az üzemanyagokkal szembeni ellenállás, a savas hatásokkal, az ütéssel szembeni ellenállóképesség, az ütésállóság (a Gardner-féle teszt szerint 4,8 J), az ultraibolya sugárzással szembeni ellenállóképesség és a 96 órás nedvességállósági vizsgálat mind az előnyös jellemzőket bizonyította .
Vízoldható védőrétegek
Mint már említettük, a 42 öntartó hordozólemez felületére a 45 átlátszó bevonati réteg felvitele előtt célszerű lehet vékony viaszréteg felhordása. Ez a réteg védő feladatokat láthat el az elkészült végterméken.
A 45 átlátszó bevonati réteg felületére, illetve a 45 átlátszó bevonati réteget borító viaszrétegre további vízoldható védőréteg is felvihető, amely ugyancsak az elkészült végtermék minőségének a raktározás során biztosítandó megőrzésére szolgál. Ez a védelem például akkor szükséges, amikor a gépjárművet az eladás helyére szállítják. A vízoldható védőréteg általában kis molekulatömegű anyagból áll, amely a megmunkálás során jól kötődik a 45 átlátszó bevonati réteg anyagához és elősegíti a fényezettség biztosítását.
A vízoldható védőréteg általában a kiszárított 45 átlátszó bevonati réteg felületére kerülő gátló anyagréteget alkot. A 45 átlátszó bevonati réteget és a 46 színes bevonati réteget a poliészter hordozórétegre visszük fel és a rugalmas anyagú nyomólemezhez az előzőek szerint rögzítjük. Eközben vízoldható anyagból, például polivinilalkoholból készült réteget alakítunk • » • 4 · «1« · · · f • · » · · 4 · ·>·» ·«··*« 4« ·· ·
- 118 -
ki rugalmas poliészter hordozólemezen és kiszárítjuk. A 45 átlátszó bevonati réteg felületétől a hordozólemezt elválasztva a polivinilalkohol rétege a 45 átlátszó bevonati réteg felületére kerül, amit például nyomóhengerrel segítünk elő. A polivinilalkoholt külön készítjük elő, így anyagát a 45 átlátszó bevonati réteg létrehozásához használt oldószerek nem támadják, ennek megfelelően a vízoldható védőréteg nem képes a poliészter nyomólemezről áthordott 45 átlátszó bevonati réteg felületi fényezettségét lerontani. A poliészterből készült hordozó vékonyréteget a polivinilalkohol rétegétől elválasztjuk, így a 45 átlátszó bevonati réteg külső felületén vízzel jól oldható, vízzel eltávolítható védőréteg marad vissza, amely az adott esetben polivinilalkoholból áll. A 72 támasztólemezt ezt követően megfelelő módon megmunkáljuk, például hő hatásának vetjük alá, fröccsöntéssel további anyaggal egyesítjük és így jön létre az a gépjárműalkatrész, amely a kívánt minsőségű festékréteg mellett a vízoldható védőréteggel is borítva van. Ezt a védőréteget a gépjármű értékesítése során vagy után vízzel viszonylag könnyen el lehet távolítani.
Szabályozottan csillogó rétegek
A találmány szerinti eljárás foganatosítása során célszerű lehet fémpelyhek formájában kialakított pigmenseket is alkalmazni. Amikor szubsztrátum felületén fémpelyhes pigmenseket tartalmazó anyag szárad, a pelyhek általában a szubsztrátum felületével párhuzamosan rendeződnek el. Ez az elrendezés azonban különösen felszórással változtatható, amikoris a végtermék színében és színárnyalatáan jelentős változások következhetnek • · e · · ν · · • · · ··· · · ♦ · • ·»·«« ···· ···· ·· ·· ·· ·
- 119 -
be. A fémes festékrétegek színének vizuális összehasonlítása több módszerrel lehetséges, amelyeket például a 4 692 481 lsz. US szabadalmi leírás ismertet. A vizuális összehasonlítás során több paramétert mérhetünk, mint például a lebegési indexet vagy a frontális fényességet (HOB). Ha a fémpelyhek orientációja megfeelő, a lebegési index és a frontális fényesség értéke az előírásokban szereplő követelményeknek eleget tesz. A találmány szerinti eljárást felhasználhatjuk a kívánságokat teljesítő lebegési indexszel és frontális fényességgel jellemzett fémpelyhes bevonatok készítéséhez. Ilyenkor a fémpelyheket tartalmazó 46 színes bevonati réteget a poliészter hordozóra visszük fel és lassan kiszárítjuk, amivel a fémpelyheket a szükséges párhuzamos elrendezésben rögzítjük, vagyis alapot teremtünk a magas lebegési index, illetve frontális fényesség eléréséhez. Ezt követően kerül sor a további eljárási lépésekre, mint a 72 támasztólemezre való felhordásra, a hővel való megmunkálásra és a fröccsöntésre, vagyis a kívánt gépjárműalkatrész előállítására. A pelyhek lineáris elrendezését a további megmunkálás már nem befolyásolja és feltételezhetően ezt a kedvező elrendezettséget a hővel történő megmunkálás alatt fellépő megnyúlás tovább segíti. A lebegési index és a frontális fényesség mutatói a találmány szerinti eljárás esetén sokkal jobbak, mintha ugyanezt a réteget felszórással alakítanánk ki hasonló szerkezetű szubsztrátűmön.
A legjobb mutatókat akkor sikerült elérni, amikor a javasolt festékbevonatban legfeljebb 200 nm vastagságú fémpelyheket alkalmaztunk. Ilyen anyagot szállít például az Avery International cég Avery Decorative Film Division részlege, mégpedig • · • · • · · · • · · · · · ·
- 120 L-53520 megjelölés alatt. Ezek a fémpelyhek alumínium anyagúak, csillogó felületűek. A fémpelyhek felhasználásával a frontális fényességre legalább 140 egység érhető el, mégpedig ezüstös színű bevonat mellett.
Pigmentéit öntartó támasztólemez
A találmány szerinti eljárás megvalósítható pigmentált támasztólemez felhasználásával is. A kísérletek azt mutatták, hogy a festékbevonattal ellátott laminátum fényáteresztőképessége csökken, ha az eljárást nem átlátszó (áttetsző), hanem pigmenssel színezett 72 támasztólemez felhasználásával foganatosítjuk. A kísérletek során mértük a fekete 72 támasztólemez felületén laminált fehér festékbevonat fényáteresztőképességét (amikoris a festékbevonatban a 45 átlátszó bevonati réteg alatt fehér színű 46 színes bevonati réteg volt) és összehasonlító méréseket végeztünk arra az esetre, amikor a fehér színű festékbevonat lényegében színtelen 72 támasztólemez felületére került. A pigmentált 72 támasztólemez hatására az opacitás jelentősen javul, csökken a 46 színes bevonati réteg létrehozásához szükséges pigmens mennyisége, kisebb pigmensadaggal lehet a szubsztrátum felületi hibáinak fedését elérni.
Előre nyomtatott grafika
A találmány szerinti eljárás foganatosítható előre nyomtatott grafikai minták felhasználására is. Az egyik lehetőség szerint a 45 átlátszó bevonati réteg anyagát először rugalmas poliészter hordozólemez felületére visszük fel. Itt a bevonati réteget megszárítjuk. Ezt követően felületén a kívánt grafikai
- 121 -
mintát nyomással létrehozzuk, mégpedig a hordozólemezzel szemközti száraz rétegfelületen. A grafikai minta akármilyen tetszőleges alakzat lehet. A 45 átlátszó bevonati réteg felületére a grafikai mintát borítóan hordjuk fel a 46 színes bevonati réteget, majd szárítjuk. Ennek révén a grafikai minta és a színes bevonat az elkészült terméken látható marad. Egy másik lehetőség szerint külön hordozóra visszük fel a 46 színes bevonati réteget, majd ezt száraz filmként tesszük át az előre nyomtatott grafikai minta felületére és így a 45 átlátszó bevonati rétegre. A szárított 46 színes bevonati réteg felületére 47 oldalsó bevonat is kerülhet, majd a kapott laminátumot a rugalmas szerkezetű 72 támasztólemez felületére visszük át az előzőekben leírt módok valamelyikével. Az átvitel folyamatában a hordozólemezt a rétegektől eltávolítjuk, a kapott festékbevonatos laminátumot hővel megmunkáljuk és így kapjuk a kívánt alakzatot. A hömegmunkált alkatrészt fröccsöntő gépbe helyezve a már ismertetett módon készítjük el azt a szubsztrátumot, amellyel a laminátumot egyesítve létrejön a kívánt gépjárműalkatrész. Az eljárás lényeges előnye, hogy a grafikai minta a gépjárműiparban megkövetelt minőségű külső bevonat alatt van, így a külső felület a megfelelő símaságú marad, maga a grafikai minta védett, nem károsodhat. így a viaszréteg felvitele vagy a szenynyezés eltávolítása nem okozza a grafikai minta tönkremenetelét, szemben az eddigi eljárásokkal, amikoris a különböző mintákat a festékbevonat külső felületén hozták létre.
A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a találmány szerinti eljárás és a segítségével, illetve az annak alap122
ján létrehozott festékrendszerek a tartósság, a kémiai ellenállóképesség és az esztétikai jellemzők igen kedvező keverékét jelentik. A festékbevonatot a tartósság, a fényezettség, a fényezettség tartóssága, és olyan mértékű nyúlás jellemzi, aminek eredményeként összetett, nagy igénybevételt jelentő eljárási lépések során is a kívánt tulajdonságok megőrizhetők. A javasolt eljárásban lehetővé válik nagy molekulatömegű akrilgyanták alkalmazása műanyagból készült gépjárműalkatrészek külső felületén, annak ellenére, hogy ezek a műanyagok feldolgozásuk során bizonyos hőmérsékleti korlátok betartását igénylik és annak ellenére is, hogy a polivinilidén—fluoridok csak igen erős oldószerekben oldhatók, megmunkálásukhoz, a vékonyrétegek síma felületének kialakításához magas hőmérsékletre van szükség. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során sajátságos módon műanyagok ötvözetét hozzuk létre polivinilidén-fluoridokból és akrilgyantákból, ennek következményeként kiváló mechanikai jellemzőket mutató festékbevonatok nyerhetők, amelyek külső felszínének tartóssága, simasága, keménysége és kémiai hatásokkal szembeni ellenállóképessége a szigorú követelményeknek is messzemenően eleget tesz. A fluorozott polimerek kis felületi energiájú felszíne a könnyű moshatóságot biztosítja és olyan jó érintkezési szögű felületeket teremt, amelynél viasz alkalmazására legfeljebb csak igen kis mértékben van szükség. További előny az is, hogy a száraz festékfelviteli eljárás segítségével a különböző alkatrészek egyidejűleg készíthetők, ez könnyíti a minőségellenőrzés elvégzését, a gyártás során oldószerek kibocsátására nem kerül sor, a szín minősége mindig jól ellenőrizhető. Mindezek eredményeként a gépjárműgyártásban elkerülhetők
123
a hagyományos bevonási műveletek, amelyek hosszú szállítósorokat és kemencéket igényeltek mind a mai napig.
A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy foganatosításával rugalmas öntapadó laminált szerkezetek is előállíthatók gépjárművek újbóli fényezésére. A 14. ábra mutatja a találmány szerinti eljárással előállított festékbevonat egy 140 hajlékony laminált szerkezet formájában elkészült változatát. Ezzel gépjármű külső felületén a festékbevonat gyorsan felújítható, nincs szükség különösen munkaigényes előkészületekre. A rugalmas felépítésű 140 hajlékony laminált szerkezet 141 eltávolítható maszkréteggel, a 45 átlátszó bevonati réteggel és ezzel kapcsolódó 46 színes bevonati réteggel van kiképezve, ahol az egymástól fizikailag elváló 46 színes bevonati réteg és 45 átlátszó bevonati réteg alternatívájaként olyan festékbevonat is alkalmazható, amely egy rétegben biztosítja a kívánt felületi minőségi igények teljesítését. A 46 színes bevonati réteg felületéhez 142 rugalmas támaszréteg kapcsolódik, amelyen 144 nyomásérzékeny ragasztó van elrendezve és ez 146 kiegyenlítő támaszrétegre támaszkodik. Ez utóbbi nyomásra érzékeny ragasztóréteget fed. A 14. ábrán bemutatott 140 hajlékony laminált szerkezet jól illeszthető dúrva felületekhez, tapadása flexibilitása és a nyomásérzékeny ragasztóréteg alkalmazása következtében igen erős. A nagyobb és a kisebb felületű elemeken megfelelő öntapadó rétegeket alkalmazva a szakember az itt bemutatott 140 hajlékony laminált szerkezet felhasználásával szinte tetszőleges felújítási feladatokat el tud látni. A találmány révén olyan technológia alakítható ki, amelynél nincs szükség nagyobb festőműhelyek és kemencék felhasználására, az
124
ezekkel kapcsolatos beruházásokra, a környezetszennyezési problémák megoldhatóvá válnak és általában az autófelújítás környezetszennyező hatása csökken.
Bár a találmányt az előzőekben mindenek előtt a gépjárműipari és szinte kizárólag a személygépkocsigyártási szempontok szem előtt tartásával írtuk le, nyilvánvaló azonban, hogy a találmány szerinti eljárás egyáltalában nem korlátozható csak gépjárművek kocsiszekrényének külső felületét alkotó műanyag elemek létrehozására. Segítségével minden olyan alkatrész elkészíthető, amelynél a külső felülettel szemben a gépjárműipari követelményeket kell érvényesíteni. Ide tartozik a motorkerékpárok, az erőgépek, a hajók, stb. gyártása. Maga az eljárás a gépjárművek alkatrészeinek, mint lökhárítók, díszítőalkatrészek, kerékborítások, stb., lámpabúrák és egyéb elemek gyártásához ugyancsak jól alkalmazható.

Claims (80)

1. Eljárás színezett termék előállítására, különösen gépjárművek kocsiszekrényében alkalmazott szerkezeti elem kialakítására, amikoris műanyagból gépjármű kocsiszekrényének szerkezeti eleméhez alaptestet készítünk, azzal jellemezve, hogy rugalmas anyagú öntartó hordozólemez (42) felületére vékonyréteg formájában műgyantából álló átlátszó bevonati réteget (45) viszünk fel, az átlátszó bevonati réteget (45) az öntartó hordozólemez (42) felületén kiszárítjuk, az öntartó hordozólemez (42) felületét a kiszárított átlátszó bevonati réteg (45) felületére a külső károsító behatásokkal szemben ellenálló szintet elérő tükrözési reflektanciával alakítjuk ki, a pigmentált műgyantából színes bevonati réteget (46) hozunk létre, azt szárítjuk és az átlátszó bevonati réteg (45) felületéhez illesztjük, a szárított színes bevonati réteget (46) és az átlátszó bevonati réteget (45) félmerev anyagú, műgyantát tartalmazó alapanyagból készült támasztólemezre (72) visszük át, ezzel a támasztólemez (72) felületén megkötött rugalmas festékbevonatot (44) alakítunk ki, amelyben az átlátszó bevonati réteg (45) az átvitt rugalmas festékbevonat (44) külső felületét alkotja, a rugalmas festékbevonat (44) az átlátszó bevonati réteg (45) és a támasztólemez (72) homlokfelülete között van elrendezve, továbbá az átlátszó bevonati réteg (45) külső felülete az öntartó hordozólemezről (42) átvitt fényezettség megtartására alkalma- san van kiképezve, a támasztólemezt (72) és a rajta létrehozott rugalmas festékbevonatot (44) hővel történő megmunkálásnak vetjük alá és ezzel háromdimenziós térbeli alakzatot képező előformázott laminátumot (116) alakítunk ki, és az előformázott laminátumot (116) öntőedénybe helyezzük, ebben műgyantából készült, célszerűen fröccsöntött szubsztrátummal (118) egyesítjük, amivel az előformázott laminátumból (116) színezett terméket (130) hozunk létre, ahol az átlátszó bevonati réteg (45) fényezettségét a hővel történő megmunkálás során lényegében megtartó anyagból áll, a támasztólemezt (72) a célszerűen fröccsöntött szubsztrátumot (118) képező anyagban jelen levő szerkezeti hibák abszorpciójára képes vastagságot és megnyúlást mutató anyagból alakítjuk ki, amivel az előformázott laminátum (116) és a célszerűen fröccsöntött szubsztrátum (118) összekapcsolódása után lényegében hibamentes fényezettségű réteget hozunk létre, továbbá a színezett terméket (130) a külső környezeti hatásokkal szemben gépjárműben való alkalmazás során kívánt külső megjelenéssel és tartóssággal készítjük el.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előformázott laminátumot (116) 135 °C-nál nagyobb hőmérsékleten hővel történő megmunkálásnak vetjük alá és ezzel a rugalmas festékbevonatnak (44) legalább 40 %-os megnyúlását biztosítjuk, míg fényezésének fényezettségét megőrizzük, miközben külnézetét és tartóssági paramétereit változatlan szinten tartjuk.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal • ·· ·· *· · • · ···· ··«· • « ·· ·······
- 127 jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteget (45) fluorozott polimerrel és akril alapú műgyantával, vagy akrilgyantát tartalmazó anyaggal hozzuk létre.
4. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteget (45) hőre lágyuló színezett rendszerrel alakítjuk ki, amelyben fluorozott polimerként polivinilidén-fluoridot és/vagy vinilidén-fluoridból előállított kopolimert és/vagy terpolimert alkalma zunk.
5. Az 1.-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteget (45) szárítás után az átlátszó bevonati rétegben (45) jelen levő akrilgyanta és polivinilidén-fluorid össztömegére vonatkoztatva legfeljebb mintegy 70 tömeg% polivinilidén-fluoridot és legfeljebb mintegy 50 tömeg% akrilgyantát tartalmazó anyagként állítjuk elő.
6. Az 1.-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonatot (44) a gépjárműiparban elfogadott követelményrendszerekben a fényezés fényezettségére, képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, üzemanyaggal, tisztító szerekkel és eszközökkel, savakkal, súroló eszközökkel és ütésekkel szembeni szilárdságára, valamint keménységére előírt mutatók minimális értékét legalább elérő paraméterekkel valósítjuk meg.
7. Az 1. — 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előformázott laminátumot (116) a célszerűen fröccsöntött szubsztrátummal (118) nyomás hatásával, fröccsöntéssel vagy hő hatásával összekötést biztosító lemezzel « · ♦ · » · » · · · · ·«.·· · ··· ·· « · ·!>···
- 128 egyesítjük.
8. Az 1. - 7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteget (45) az öntartó hordozólemezen (42) hőre lágyuló színezett bevonatként polivinilidén-fluoriddal és akrilgyantával oly módon alakítjuk ki, hogy felvitele előtt a polivinilidén-fluoridot az akril gyantát tartalmazó oldatban diszpergáljuk.
9. Az 1. - 7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteget (45) az öntartó hordozólemezen (42) hőre lágyuló színezett bevonatként polivinilidén-fluoriddal és akrilgyantával oly módon alakítjuk ki, hogy felvitele előtt a polivinilidén-fluoridból és az ak rilgyantából oldatot készítünk.
10. Az 1. - 9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonatot (44) olyan szerkezetként hozzuk létre, amelynek fényezettsége 60°-os beesési szögű fénynyalábbal mérve nagyobb, mint 75 fényezettségi egység és képmegkülönböztetési mutatója 80 egységnél nagyobb.
11. Az 1. - 10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a támasztólemezt (72) 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lapként alakítjuk ki.
12. Az 1. - 11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a támasztólemezt (72) ABS jelű akril-nitril-butadién-sztirol műanyagból, poliészterből, amorf nylonból, hőre lágyuló poliolefinbői, különösen polipropilénből és/vagy polietilénből alakítjuk ki.
13. Az 1. - 12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteget (45) az • 44*« ♦ ··
4 « 4 ··· 4 4 ♦· • · ·· «44·«··
4«·· ·· ·· ··4
- 129 öntartó hordozólemezzel (42) való egyesítése előtt vékony viaszréteggel vonjuk be.
14. Az 1. - 13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteg (45) és a színes bevonati réteg (46) között nyomással grafikai mintát készítünk el.
15. Az 1. - 14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a támasztólemezt (72) pigmenssel egészítjük ki.
16. Az 1. - 15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a színes bevonati réteget (46) fémes pelyhekkel egészítjük ki, amelyeket egyenes vonalak mentén rendezünk el hordozó filmrétegen való bevonatkészítés közben.
17. Az 1. — 16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) külső felületét vízzel oldható védőréteggel vonjuk be.
18. Az 1. — 17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteget (45) védőbevonattal látjuk el.
19. Az 1. - 18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hővel történő megmunkálást a támasztólemez (72) átlátszó bevonati réteggel (45) ellátott oldala és a hővel történő megmunkálást biztosító berendezés, különösen vákuumformázó kamra (112) közötti kapcsolat kizárása mellett végezzük el.
20. Hővel alakítható laminátum külső kocsiszekrény környezeti hatásoknak kitett részének kialakításához, amely vékony, félig merev, műgyanta alapú anyagból készült támasztóle-
130 mezt (72) és gépjárműiparban megkövetelt minőségű rugalmas festékbevonatot (44) tartalmaz, ahol a rugalmas festékbevonat (44) a támasztólemez (72) külső felületét borítóan van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) műgyanta alapú anyagból készült, száraz vékonyréteget alkotó, magas fényezettségű öntartó hordozólemezről (42) átvitt fényezettséggel ellátott átlátszó bevonati réteget (45) tartalmaz, ahol az átlátszó bevonati réteg (45) bonyolult háromdimenziós alakzat hővel történő megmunkálással történő alakítással való készítése során megfelelő nyúlást és homályosodás elleni ellenállást mutató anyagból van kiképezve, a hővel történő alakítás során az átlátszó bevonati réteg (45) fényezettségét és külalakját, valamint tartóssági paramétereit oly módon tartja meg, hogy a laminátum hővel történő megmunkálása után gépjármű külső kocsiszekrényén alkalmazható marad.
21. A 20. igénypont szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy legalább 135 °C hőmérsékleten történő alakításra alkalmas, a hővel történő alakítás során legalább 40 %-os nyúlást mutató, a hővel történő megmunkálás után fényezettségét megőrző, külső megjelenését és tartóssági paramétereit megtartó anyagból van kiképezve.
22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteg (45) mellett elrendezett rugalmas festékbevonat (44) fluorozott polimert és akrilgyantát tartalmazó hőre lágyuló színezékrendszerként van kiképezve, ahol a rugalmas festékbevonat (44) öntartó hordozólemezen (42) szárítással való rögzítés után a támasztólemezre (72) való átvitellel van kiképezve.
131
23. A 20. - 22. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) polivinilidén-fluoridot és akrilgyantát tartalmazó anyagként van kiképezve.
24. A 20. - 23. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteg (45) mellett elrendezett rugalmas festékbevonat (44) száraz állapotban a benne jelen levő polivinilidén-fluorid és akrilgyanta össztömegére vonatkoztatva legfejlebb mintegy 75 tömeg% polivinilidén-f luoridot és legfeljebb mintegy 50 tömeg% akrilgyantát tartalmaz.
25. A 20.
24.
igénypontok bármelyike szerinti laminátűm, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) hőre lágyuló, műgyanta alapú és pigmenst tartalmazó anyagból van kiképezve.
26. A 20.
25.
igénypontok bármelyike szerinti laminátűm, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) külső átlátszó bevonati réteget (45) és ehhez kötött alsó színes bevonati réteget (46) tartalmaz.
27. A 20.
26. igénypontok bármelyike szerinti laminátűm, azzal jellemezve, hogy a színes bevonati réteg (46) nagy diszperziófokkal eloszlatott pigmenssel, az átlátszó bevonati réteg (45) hőre lágyuló bevonattal van kiképezve, ahol a hőre lágyuló bevonat lényegében fluorozott polimerből és akrilgyantából van kialakítva.
28. A 20. — 27. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) lényegében mintegy 50 - 70 tömeg% polivinilidén-fluoridból és • ·· ·« · ·· • · · · * · · ··· • · · · ·· ·».·· ···· ·· · · · · ·
- 132 lényegében mintegy 30 - 50 tömeg% akrilgyantából álló átlátszó bevonati réteggel (45) van kiképezve, ahol az akrilgyanta polimetil-metakrilát, polietil-metakrilát vagy ezek, illetve ezek kopolimerjeinek keveréke.
29. A 20. — 28. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) lényegében mintegy 50 - 70 tömeg% polivinilidén-fluoridból és lényegében mintegy 30 - 50 tömeg% akrilgyantából álló színes bevonati réteggel (46) van kiképezve, ahol az akrilgyanta polimetil-metakrilát, polietil-metakrilát vagy ezek, illetve ezek kopolimerjeinek keveréke.
30. A 20. — 29. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat(44) a gépjárműiparban elfogadott követelményrendszerekben a fényezés fényezettségére, képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, üzemanyaggal, tisztító szerekkel és eszközökkel, savakkal, súroló eszközökkel és ütésekkel szembeni szilárdságára, valamint keménységére előírt mutatók minimális értékét legalább elérő paraméterekkel van megvalósítva.
31. A 20. — 30. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) fluorozott polimerje polivinilidén-fluorid és/vagy a vinilidén-fluorid kopolimerje és/vagy terpolimerje.
32. A 20. — 31. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) fényezettsége 60°-os beesési szögű fénynyalábbal mérve nagyobb, mint 75 fényezettségi egység és képmegkülönböztetési mutatója 80 egységnél nagyobb.
33. A 20. - 32. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a támasztólemez (72) 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lapként van kiképezve.
34. A 20. - 33. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a támasztólemez (72) ABS jelű akril-nitril-butadién-sztirol műanyagból, poliészterből, amorf nylonból, hőre lágyuló poliolefinbői, különösen polipropilénből és/vagy polietilénből van kialakítva.
35. A 20. - 34. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati rétegen (45) az öntartó hordozólemezzel (42) való egyesítése előtt vékony viaszréteg van elrendezve.
36. A 20. — 35. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteg (45) és a színes bevonati réteg (46) között nyomással elkészített, a színes bevonati rétegen (46) át áttetsző grafikai minta van kialakítva .
37. A 20. — 36. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a támasztólemez (72) anyaga pigmenssel van kiegészítve.
38. A 20. — 37. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a színes bevonati rétegben (46) fémes pelyhek vannak elrendezve.
39. A 20. — 38. igénypontok bármelyike szerinti laminátum, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) külső felületén vízzel oldható védőréteggel van kiképezve.
40. Műanyag elem gépjármű kocsiszekrényében környezeti ártalmaknak kitett külső alkatrész létrehozásához, amelynek hő-
134 re alakítható, műgyanta alapú anyagból készült támasztólemezből (72) és a támasztólemezen (72) kialakított műgyanta alapú, a gépjárműipar által igényelt minőségű festékbevonatból álló laminátuma van, ahol a festékbevonat külső felülete a gépjárműipar által igényelt fényezettséggel és képmegkülönböztetési mutatóval van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a laminátum hővel történő megmunkálással háromdimenziós színezett végtermékké (130) van alakítva, amely célszerűen fröccsöntött szubsztrátummal (118) van egyesítve, a festékbevonat a hővel történő megmunkálás során fellépő igénybevételekkel szemben a kívánt megnyúlást és fényezettség csökkenéssel szembeni ellenállást mutató rugalmas festékbevonatként (44) van kiképezve, a támasztólemez (72) a szubsztrátumban (118) kialakuló anyaghibák felfogására alkalmas vastagsággal és nyúlású anyaggal van kialakítva, így a színezett végtermék (130) lényegében hibamentes felületű és a gépjárműiparban igényelt külső megjelenési és tartóssági paramétereket mutatja.
41. A 40. igénypont szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) hőre lágyulú fluorozott polimert és akrilgyantát tartalmazó festékrendszerként van kiképezve.
42. A 40. vagy 41. igénypont szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat(44) a gépjárműiparban elfogadott követelményrendszerekben a fényezés fényezettségére, képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, üzemanyaggal, tisztító szerekkel és eszközökkel, savakkal, súroló eszközökkel és ütésekkel szembeni szilárdságára, valamint keménységére előírt mutatók minimális értékét legalább • ·· ·« · ·· • · ···· « · · · • · ·· · · · · · · · ···· ·· ·· ·· ·
- 135 - elérő paraméterekkel van megvalósítva.
43. A 40. - 42. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) külső átlátszó bevonati rétegből (45) és ez alatt elrendezett, vele egyesített színes bevonati rétegből (46) van kiképezve.
44. A 40. - 43. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteg (45) fluorozott polimert és akrilgyantát tartalmazó hőre lágyuló anyagként van kiképezve.
45. A 40. — 44. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) fluorozott polimerje polivinilidén-fluorid és/vagy a vinilidén-fluorid kopolimerje és/vagy terpolimerje.
46. A 40. — 45. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) fényezettsége 60°-os beesési szögű fénynyalábbal mérve nagyobb, mint 75 fényezettségi egység és képmegkülönböztetési mutatója
80 egységnél nagyobb.
47. A 40. — 46. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a támasztólemez (72) 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lapként van kiképezve.
48. A 40. - 47. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a támasztólemez (72) ABS jelű akril-nitril-butadién-sztirol műanyagból, poliészterből, amorf nylonból, hőre lágyuló poliolefinbői, különösen polipropilénből és/vagy polietilénből van kialakítva.
49. A 40. — 48. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati rétegen (45) vékony viaszréteg van elrendezve.
50. A 40. - 49. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy az előformázott laminátum (116) és a célszerűen fröccsöntött szubsztrátum (118) összenyomással, fröccsöntéses reakciós eljárással vagy olvasztással van egymáshoz csatlakoztatva.
51. A 40. - 50. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteg (45) és a színes bevonati réteg (46) között nyomással elkészített, a színes bevonati rétegen (46) át áttetsző grafikai minta van kialakítva .
52. A 40. - 51. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a támasztólemez (72) anyaga pigmenssel van kiegészítve.
53. A 40. - 52. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a színes bevonati rétegben (46) fémes pelyhek vannak elrendezve.
54. A 40. - 53. igénypontok bármelyike szerinti műanyag elem, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) külső felületén vízzel oldható védőréteggel van kiképezve.
55. Szerkezeti elem gépjármű kocsiszerkezetében környezeti hatásoknak kitett külső alkatrész létrehozásához, amely műanyagból célszerűen fröccsöntéssel készült szubsztrátumot (118), a szubsztrátum (118) felületén létrehozott laminált szerkezetet és a laminált szerkezetet borító festékréteget tartalmaz, ahol a festékréteg fluorozott polimerrel és akrilgyantával van kialakítva, míg a szubsztrátum (118) és a laminált szerkezet a festékréteggel együtt hővel történő megmunkálással van a kívánt háromdimenziós alakra hozva, azzal jellemezve, hogy a fluorozott polimer és az akrilgyanta a festékbevonatnak a hővel történő megmunkálás során bekövetkező fényezettség veszteségével szembeni ellenállását biztosító mennyiségben van a festékrétegben jelen, amivel rugalmas festékbevonat (44) van a felületen elrendezve, amellyel a hővel történő megmunkálás után a kívánt külső megjelenési és tartóssági paramétereket biztosítjuk.
56. Az 55. igénypont szerinti szerkezeti elem, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) fluorozott polimerje polivinilidén-fluorid és/vagy a vinilidén-fluorid kopolimer je és/vagy terpolimerje.
57. Az 55. vagy 56. igénypont szerinti szerkezeti elem, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) fényezettsége 60°-os beesési szögű fénynyalábbal mérve nagyobb, mint 75 fényezettségi egység és képmegkülönböztetési mutatója 80 egységnél nagyobb.
58. Az 55. - 57. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elem, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonat (44) a gépjárműiparban elfogadott követelményrendszerekben a fényezés fényezettségére, képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, üzemanyaggal, tisztító szerekkel és eszközökkel, savakkal, súroló eszközökkel és ütésekkel szembeni szilárdságára, valamint keménységére előírt mutatók minimális értékét legalább elérő paraméterekkel van megvalósítva.
59. Az 55. - 58. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elem, azzal jellemezve, hogy a támasztólemez (72) 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lap.
• · • · ·· • ·
- 138 -
60. Az 55. - 59. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elem, azzal jellemezve, hogy a támasztólemez (72) ABS jelű akril-nitrilbutadién-sztirol műanyagból, poliészterből, amorf nylonból, hőre lágyuló poliolefinbői, különösen polipropilénből és/vagy polietilénből van kialakítva.
61. Az 55.-60. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elem, azzal jellemezve, hogy az előformázott laminátum (116) és a célszerűen fröccsöntött szubsztrátum (118) öszszenyomással, fröccsöntéses reakciós eljárással vagy olvasztással van egymáshoz csatlakoztatva.
62. Eljárás színezett műanyag termék előállítására gépjármű kocsiszekrényében alkalmazott külső elem létrehozásához, amikoris gépjárműiparban igényelt külső megjelenésű és tartóssági paraméterű terméket készítünk, azzal jellemezve, hogy félmerev, műgyanta alapú anyagból készült támasztólemezt (72) és ezen elrendezett műgyanta alapú rugalmas festékbevonatot (44) tartalmazó előformázott laminátumot (116) készítünk, ahol a rugalmas festékbevonatot a támasztólemez (72) felületére öntartó hordozólemez (42) alkalmazásával szárazon visszük át, és ezzel a rugalmas festékbevonat (44) külső felületét a gépjárműiparban igényelt fényezettségi szinttel alakítjuk ki, az előformázott laminátumot (116) hővel történő megmunkálással kívánt háromdimenziós alakra hozzuk, majd az előformázott laminátumot (116) öntőedénybe helyezzük és műanyag szubsztrátummal egyesítjük, az előformázott laminátumot (116) és a szubsztrátumot (118) a rugalmas festékbevonatot (44) hordozó színezett termékké (130) alakítjuk, amivel a rugalmas festékréteget (45) tartalmazó anyagnak • · · • · * · ·
- 139 - a hővel történő megmunkálás során ható tényezőkkel szemben a fényezettségét a szükséges szinten biztosítjuk, a támasztólemezt (72) a szubsztrátumból (118) származó szerkezeti hibák felfogására és abszorpciójára alkalmsa vastagsággal, valamint megnyúlással képezzük ki, és így a fényezettséget az előformázott laminátum (116) és a szubsztrátum (118) megolvasztásos egyesítése során megőrizzük, továbbá a gépjárműiparban igényelt külső megjelenésű és tartóssági paraméterű színezett terméket (130) nyerünk.
63. A 62. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonatot (44) fluorozott polimert és akrilgyantát tartalmazó anyagból képezzük ki.
64. A 62. vagy 63. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonatot (44) hőre lágyuló műanyagból öntjük ki, ahol a hőre lágyuló műanyagot polivinilidén-f luoridot és akrilgyantát tartalmazó oldatként alakítjuk ki.
65. A 62. — 64. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonatot (44) mintegy 75 egységnél nagyobb fényezettségi szinttel és mintegy 80 egységnél nagyobb képmegkülönböztetési mutatóval hozzuk létre.
66. A 62. - 65. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonati réteget (45) az öntartó hordozólemezen (42) hőre lágyuló színezett bevonatként polivinilidén-fluoriddal és akrilgyantával oly módon alakítjuk ki, hogy öntéses felvitele előtt a polivinilidén-fluoridot az akrilgyantát tartalmazó oldatban diszpergáljuk.
67. A 62. - 66. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, • · • ·»♦· ·»·
- 140 azzal jellemezve, hogy a célszerűen fröccsöntött szubsztrátumot és az előformázott laminátumot (116) nyomás hatásával, fröccsöntéssel vagy hő hatásával összekötést biztosító lemezzel egyesítjük.
68. A 62. - 67. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a támasztólemezt (72) 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lapként alakítjuk ki.
69. A 62. - 68. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hővel történő megmunkálást a támasztólemez (72) átlátszó bevonati réteggel (45) ellátott olda la és a hővel történő megmunkálást biztosító berendezés, különösen vákuumformázó kamra (112) közötti kapcsolat kizárása mel lett végezzük el.
70. Eljárás festékbevonat készítésére, különösen gépjárművek kocsiszekrényében külső környezeti hatásoknak kitett szerkezeti elemeknél, amikoris műanyagot festékréteggel vonunk be és gépjárműalkatrész megkívánt alakjára hozzuk, azzal jel- lemezve , hogy rugalmas anyagból álló öntartó hordozólemez (42) felületére vékonyréteg formájában vinilidén-fluoridból és akrilgyantából készített oldattal átlátszó bevonati réteget (45) hordunk fel, az öntartó hordozólemez (42) felületén az átlátszó bevonati réteget (45) megszárítjuk, ezzel gépjárműiparban való alkalmazásnál igényelt fényezettségi szintet a szárított átlátszó bevonati réteg (45) felületére átvinni képes tükrözési reflektanciájú felülettel kiképzett lemezt állítunk elő, vinilidén-fluoridot és akrilgyantát tartalmazó pigmentált oldatból vékonyréteg formájában színes bevonati réteget ·« ·« ·« • · · · · • · · ··♦ • · · · · ···· «· »·
- 141 (46) képezünk ki és azt megszárítjuk, a szárítást követően az átlátszó bevonati réteget (45) és a színes bevonati réteget (46) félmerev anyagú, műgyanta alapú anyagból készült támasztólemezre visszük át, ezzel a támasztólemezen (72) az összetett rugalmas festékbevonatot (44) megkötjük, ahol a színes bevonati réteget (46) az átlátszó bevonati réteg (45) és a támasztólemez (72) bevont felülete között rendezzük el, az átlátszó bevonati réteg (45) külső felületét az öntartő hordozólemezről (42) átvitt fényezettség megtartására alkalmasan képezzük ki, a támasztólemezt (72) és a rajta levő rugalmas festékbevonatot (44) hővel történő megmunkálással kívánt alakú háromdimenziós előformázott laminátummá (116) alakítjuk, majd az előformázott laminátumot (116) műgyanta alapú anyagból álló szubsztrátummal (118) egyesítjük és ezzel gépjármű kocsiszekrényének alkatrészeként használható színezett terméket (130) készítünk, amivel a rugalmas festékbevonatot (44) tartalmazó anyagnak a fényezettségét a hővel történő megmunkálás során ható tényezőkkel szemben a szükséges szinten biztosítjuk, a támasztólemezt (72) a szubsztrátumból (118) származó szerkezeti hibák felfogására és abszorpciójára alkalmas vastagsággal, valamint megnyúlással képezzük ki, és így a fényezettséget az előformázott laminátum (116) és a szubsztrátum (118) megolvasztásos egyesítése során megőrizzük, továbbá a gépjárműiparban igényelt külső megjelenésű és tartóssági paraméterű színezett terméket (130) nyerünk.
az átlátszó bevonati réteget (45) az öntartó hordozóle····
- 142 mezen (42) hőre lágyuló színezett bevonatként polivinilidén-fluoriddal és akrilgyantával oly módon alakítjuk ki, hogy felvitele előtt a polivinilidén-fluoridból és az akrilgyantából oldatot készítünk.
71. A 70. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hővel történő megmunkálással előformázott laminátumot (116) borító rugalmas festékbevonat (44) fényezettségi szintje nagyobb, mint 75 fényezettségi egység és képmegkülönböztetési mutatója 80 egységnél nagyobb.
72. A 70. vagy 71. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előformázott laminátumot (116) a célszerűen fröccsöntött szubsztrátummal (118) nyomás hatásával, fröccsöntéssel vagy hő hatásával összekötést biztosító lemezzel egyesítjük.
73. A 70. - 72. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a támasztólemezt (72) 0,25 - 1,0 mm vastagságú félmerev lapként alakítjuk ki.
74. A 70. - 73. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a támasztólemezt (72) ABS jelű akril-nitrilbutadién-sztirol műanyagból, poliészterből, amorf nylonból, hőre lágyuló poliolefinból, különösen polipropilénből és/vagy polietilénből alakítjuk ki.
75. A 70. - 74. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonatot (44) öntéssel polivinilidén-fluoridot és akrilgyantát tartalmazó oldatból alakítjuk ki.
76. A 70. — 75. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonatot (44) a ·· ·· ·· • · · · · • · · ··· • · · · ··«· ·· ··
143 gépjárműiparban elfogadott követelményrendszerekben a fényezés fényezettségére, képmegkülönböztetési mutatójára, ultraibolya sugárzással, üzemanyaggal, tisztító szerekkel és eszközökkel, savakkal, súroló eszközökkel és ütésekkel szembeni szilárdságára, valamint keménységére előírt mutatók minimális értékét legalább elérő paraméterekkel valósítjuk meg.
77. A 70. — 76. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonatot (44) lineárisan elrendezett, átlagosan legfeljebb mintegy 200 nm vastagságú fémpelyhekkel hozzuk létre.
78. A 77. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 140 egységnél nagyobb kezdeti csillogású fémpelyheket használunk.
79. Az 1. — 19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas festékbevonatot (44) lineárisan elrendezett, átlagosan legfeljebb mintegy 200 nm vastagságú fémpelyhekkel hozzuk létre.
80. A 79. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 140 egységnél nagyobb kezdeti csillogású fémpelyheket használunk.
HU883416A 1987-03-27 1988-03-25 Method for producing coloured products particularly for forming structural element applied in the body of motor vehicle, heat-formable laminate for forming the part of external body exposed to environmental effects, plastic element and structural element for producing external piece in the body of motor vehicle exposed to environmental effects HUT53309A (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US3198487A 1987-03-27 1987-03-27
US16291788A 1988-03-02 1988-03-02

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HUT53309A true HUT53309A (en) 1990-10-28

Family

ID=26707845

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU883416A HUT53309A (en) 1987-03-27 1988-03-25 Method for producing coloured products particularly for forming structural element applied in the body of motor vehicle, heat-formable laminate for forming the part of external body exposed to environmental effects, plastic element and structural element for producing external piece in the body of motor vehicle exposed to environmental effects

Country Status (11)

Country Link
EP (2) EP0352298B2 (hu)
JP (1) JPH082550B2 (hu)
KR (1) KR950000329B1 (hu)
AU (1) AU628785B2 (hu)
BR (1) BR8807431A (hu)
CA (1) CA1337795C (hu)
DE (2) DE3885611T3 (hu)
ES (1) ES2033969T5 (hu)
GR (1) GR3005724T3 (hu)
HU (1) HUT53309A (hu)
WO (1) WO1988007416A1 (hu)

Cited By (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CN108297267A (zh) * 2018-01-31 2018-07-20 重庆中壹迪工业设计有限公司 汽车模型泥塑用加热装置

Families Citing this family (80)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
USRE35894E (en) * 1986-10-28 1998-09-08 Rexam Industries Corp. Injection molded plastic article with integral weatherable pigmented film surface
USRE36457E (en) * 1986-10-28 1999-12-21 Rexam Industries, Corp. Injection molded plastic article with integrated weatherable pigmented film surface
US5342666A (en) * 1986-10-28 1994-08-30 Rexham Industries Corp. Injection molded plastic article with integral weatherable pigmented film surface
EP0377679B1 (en) * 1987-11-03 1994-05-11 EASTMAN KODAK COMPANY (a New Jersey corporation) Flexible and stretchable sheet material useful in forming protective and decorative coatings
US5114789A (en) * 1987-11-03 1992-05-19 Eastman Kodak Company Protective and decorative sheet material having a transparent topcoat
US4902557A (en) * 1988-01-25 1990-02-20 E. I. Du Pont De Nemours And Company Thermoplastic polyolefin composite structure
US5192609A (en) * 1988-11-07 1993-03-09 Eastman Kodak Company Thermoformable sheet material
US4933237A (en) * 1989-02-17 1990-06-12 Eastman Kodak Company Paint coated sheet material with adhesion promoting composition
US5030513A (en) * 1989-04-27 1991-07-09 Ppg Industries, Inc. Paint composites
US5030514A (en) * 1989-04-27 1991-07-09 Ppg Industries, Inc. Paint composites
US5242751A (en) * 1989-04-27 1993-09-07 Ppg Industries, Inc. Paint composites
US5034077A (en) * 1989-09-05 1991-07-23 Jack Pata Method for thermoforming and bonding a paint-coated polymeric film to a substrate
US5262242A (en) * 1990-01-31 1993-11-16 Kansai Paint Co., Ltd. Colored films for use in vacuum forming
FR2657816B1 (fr) * 1990-02-06 1992-12-11 Arjomari Prioux Feuilles decoratives utilisables notamment pour la fabrication de panneaux stratifies et comprenant des paillettes metallisees ou en plastique irise.
GB9120608D0 (en) * 1991-09-28 1991-11-06 Rover Group A method of moulding a component and a component made by such a method
GB2259884A (en) * 1991-09-28 1993-03-31 Rover Group A method of moulding a component with an outer paint surface
TW224443B (hu) * 1992-07-31 1994-06-01 Minnesota Mining & Mfg
CA2084716C (en) * 1992-11-05 1999-11-16 John R. Johnson Exterior automotive laminate with pressure-sensitive adhesive
DE4319519A1 (de) * 1993-06-14 1994-12-15 Ymos Ag Ind Produkte Verfahren zum Herstellen von lackierten Teilen
DE19517069A1 (de) * 1995-05-10 1996-11-14 Basf Lacke & Farben Folien zur Beschichtung von Formteilrohlingen und deren Verwendung im Automobilbau
DE19517068A1 (de) * 1995-05-10 1996-11-14 Basf Lacke & Farben Mit mehreren Schichten beschichtete Folien und deren Verwendung im Automobilbau
DE19517067A1 (de) * 1995-05-10 1996-11-14 Basf Lacke & Farben Mit mehreren Schichten beschichtete Folien und deren Verwendung im Automobilbau
US6113838A (en) * 1995-06-07 2000-09-05 Avery Dennison Corporation Control of metallic appearance in automotive cast paint films
US5750234A (en) * 1996-06-07 1998-05-12 Avery Dennison Corporation Interior automotive laminate with thermoplastic low gloss coating
ZA964731B (en) 1995-06-07 1997-01-07 Avery Dennison Corp A Legal Bo Extrusion coating process for making protective and decorative films
WO1996040519A1 (en) 1995-06-07 1996-12-19 Avery Dennison Corporation Extrusion process for protective coatings for outdoor siding panels and the like
US5653927A (en) * 1995-06-07 1997-08-05 Avery Dennison Corporation Control of metallic appearance in automotive cast paint films
DE19526478A1 (de) * 1995-07-20 1997-01-23 Herberts Gmbh Lack, insbesondere zur Beschichtung von Polymerfolien, mit dem Lack beschichtete Polymerfolie und Verfahren zum Aufbringen der beschichteten Polymerfolie auf Formkörper
US5985079A (en) * 1996-03-28 1999-11-16 Rexam Industries Corp. Flexible composite surfacing film and method for producing same
US5919537A (en) * 1996-06-18 1999-07-06 Android Industries Of Michigan, L.L.C. Decorative films and laminated formable sheets with dual protective film layers
EP0934358A4 (en) * 1996-10-23 2000-05-31 Valspar Corp VINYLIDENE DIFLUORIDE COATING COMPOSITIONS
DE59805465D1 (de) * 1997-03-21 2002-10-17 Volkswagen Ag Verfahren zum Herstellen eines geformten flächigen Kunststoffteils
WO1999004946A1 (fr) * 1997-07-22 1999-02-04 Nissha Printing Co., Ltd. Feuille destinee a un decor moule a feuille metallique integree et procede de production de resine moulee presentant un tel decor, au moyen de ladite feuille
US6866938B2 (en) 1997-07-22 2005-03-15 Nissha Printing Co., Ltd. Foil-detecting sheet and method of producing a foil-decorated resin article using the same
US6221304B1 (en) * 1997-07-30 2001-04-24 Visteon Global Technologies, Inc. Method of manufacturing a film coated article
FR2767075B1 (fr) * 1997-08-05 2001-09-21 Peguform France Procede de realisation d'une surface d'aspect chrome sur un support en matiere plastique et element comportant un tel support et une telle surface
US5968657A (en) * 1997-08-18 1999-10-19 3M Innovative Properties Company Paint film assembly with masking film and method of making same
US6306520B1 (en) 1997-12-25 2001-10-23 Sumitomo Chemical Company, Limited Laminated film or sheet process for producing same and laminated structure formed using same
US6096396A (en) * 1998-01-21 2000-08-01 Rexam Industries Corp. Decorative sheet material suitable for use as a flexible weatherable paint film or decal
JP2000038459A (ja) 1998-05-20 2000-02-08 Sumitomo Chem Co Ltd フィルム又はシート、積層構造体及びその用途
US6399193B1 (en) 1998-12-18 2002-06-04 The University Of Massachusetts Lowell Surfacing laminate with bonded with pigmented pressure sensitive adhesive
DE19954970A1 (de) * 1999-11-16 2001-06-07 Daimler Chrysler Ag Beschichtungsmittel zur Beschichtung der Oberfläche eines Substrates und Verfahren zur Beschichtung der Oberfläche eines Substrates
DE10103724B4 (de) * 2000-01-27 2016-02-11 TransCAT GmbH Transferzentrum für CA Technologien Kunststoff-Einbauteil für einen Motorinnenraum eines Kraftfahrzeugs und Verfahren zur Herstellung eines Kunststoff-Einbauteils für einen Motorinnenraum eines Kraftfahrzeugs
ES2190828B2 (es) * 2000-02-02 2004-08-01 Euroinstalaciones Caballero S.L. Metodo de fabricar perfiles pintados a partir de bandas metalicas y maquina correspondiente.
JP3661583B2 (ja) 2000-03-14 2005-06-15 日産自動車株式会社 アクリル樹脂組成物、これを用いた塗装フィルム成形樹脂板及び太陽電池パネル用表面被覆材
US20020164466A1 (en) * 2000-08-18 2002-11-07 Jaekel Federico G. Exterior vacuum molded body panels
US6666946B2 (en) 2001-03-14 2003-12-23 3M Innovative Properties Company Method of high speed coating pigment-containing liquid coating materials
JP4780863B2 (ja) * 2001-07-03 2011-09-28 住友化学株式会社 積層体
DE10140205A1 (de) * 2001-08-16 2003-03-06 Basf Coatings Ag Farb- und/oder effektgebende Folien, Verfahren zu ihrer Herstellung und ihre Verwendung
AU2002363242A1 (en) 2001-10-31 2003-05-12 3M Innovative Properties Company Cross-linked primer composition and use thereof in thermoformable films
JP2005507796A (ja) 2001-10-31 2005-03-24 スリーエム イノベイティブ プロパティズ カンパニー 非自立性高分子フィルムの熱成形方法およびそれから作製される物品
AU2003279716A1 (en) * 2002-09-24 2004-04-19 Schneller, Inc. Dimensionally stable laminate with removable web carrier and method of manufacture
JP2004202816A (ja) 2002-12-25 2004-07-22 Honda Motor Co Ltd 塗装代替フィルム及びその貼合方法
CN1726129A (zh) * 2003-01-07 2006-01-25 艾利丹尼森公司 耐高温膜和由其制成的胶粘制品
DE10306358A1 (de) * 2003-02-15 2004-09-23 Basf Coatings Ag Farb- und/oder Effekt gebende, deckende Folien zur Beschichtung von dreidimensionalen Substraten, deren Herstellung und deren Verwendung
US20040209063A1 (en) * 2003-03-24 2004-10-21 Gallagher Kevin P. Microporous sheets including a colored base coating and a clear coating
DE10335620A1 (de) 2003-08-04 2005-03-03 Basf Coatings Ag Verfahren zur Herstellung von Kunststoffformteilen mit funktionalen Oberflächen
DE10350719A1 (de) * 2003-10-30 2005-06-16 Basf Coatings Ag Effektpigmente enthaltende Pigmentpasten, Verfahren zu ihrer Herstellung und ihre Verwendung
DE10356034A1 (de) * 2003-12-01 2005-06-30 Basf Coatings Ag Thermisch gehärtete, transparente Decklackierung, Verfahren zur Herstellung und ihre Verwendung
DE102004010787A1 (de) * 2004-03-05 2005-09-22 Basf Coatings Ag Verfahren zur Herstellung einer mehrschichtigen Folie F und ihre Verwendung
US20070264457A1 (en) * 2004-08-26 2007-11-15 Kimoto Co., Ltd. Material for Decoration
US9403297B2 (en) 2004-11-04 2016-08-02 Basf Coatings Gmbh Method for producing molded parts, especially for use in automobile manufacture, and corresponding appropriate films comprising a coating
US7985478B2 (en) 2004-11-04 2011-07-26 Basf Coatings Ag Method for producing moulded parts, in particular for use in the car industry, and a film comprising a coating which is suitable therefor
DE102005020605A1 (de) 2005-05-03 2006-11-09 Basf Coatings Ag Verfahren zur Herstellung von eine Beschichtung(B) aufweisenden Folien(F), die so erhaltenen Folien(F) sowie ihre Verwendung zur Herstellung von Formteilen, insbesondere ihre Anwendung im Automobilbau
DE102005026264A1 (de) 2005-06-08 2006-12-14 Degussa Ag Transparente Formmasse
DE102005053661A1 (de) 2005-11-10 2007-05-16 Basf Coatings Ag Reparaturfolien und ihre Verwendung
JP2009533240A (ja) * 2006-04-07 2009-09-17 ジョンソン コントロールズ テクノロジー カンパニー 車両の装飾用トリム
KR100870365B1 (ko) * 2006-05-25 2008-11-25 박희대 컬러 티피유(tpu)층을 가지는 다층 시트의 제조방법 및 상기 방법으로 제조된 다층 시트
DE102006026063B4 (de) * 2006-06-03 2020-02-27 Kraussmaffei Technologies Gmbh Verfahren zur Herstellung von beschichteten Verbund-Kunststoffformteilen und Spritzgießmaschine hierfür
DE102007003327A1 (de) 2007-01-17 2008-07-24 Evonik Degussa Gmbh Mehrschichtfolie und daraus hergestelltes Verbundteil
DE102008002599A1 (de) 2008-06-24 2009-12-31 Evonik Degussa Gmbh Bauteil mit Deckschicht aus einer PA613-Formmasse
CN102470656B (zh) 2009-08-21 2015-11-25 帝人株式会社 嵌件成型品
ITVR20110120A1 (it) * 2011-05-27 2012-11-28 Giuseppe Billoni Articolo trasferibile e relativo metodo di produzione.
JP6005911B2 (ja) 2011-06-30 2016-10-12 スリーエム イノベイティブ プロパティズ カンパニー 真空圧空成形または真空成形により一体化された構造体、およびその製造方法
WO2013135831A1 (de) 2012-03-14 2013-09-19 Basf Coatings Gmbh Metallpigmente enthaltende, lösungsmittelhaltige pigmentpasten und ihre verwendung zur herstellung von effektgebenden lösungsmittelhaltigen beschichtungsstoffen
JP6152066B2 (ja) * 2014-03-31 2017-06-21 リンテック株式会社 光輝性シートおよびその製造方法、並びにこれを用いた積層成形品の製造方法
IT201600076298A1 (it) 2016-07-20 2018-01-20 Luca Toncelli Metodo, impianto e stampi per la formatura di lastre di agglomerato
WO2019059369A1 (ja) * 2017-09-22 2019-03-28 デンカ株式会社 真空成形用樹脂フィルム
CN111246998B (zh) * 2017-10-20 2022-06-07 帝人株式会社 金属构件、树脂构件和外装部件的制造方法
DE102018207815A1 (de) 2018-05-18 2019-11-21 Karl Wörwag Lack- Und Farbenfabrik Gmbh & Co. Kg Mehrschichtige, farb- und/oder effektgebende Lackierung sowie Verfahren zur Bildung einer Basislackschicht

Family Cites Families (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS53133244A (en) * 1977-04-26 1978-11-20 Nissha Printing Covering material with metallic luster for flexible material
WO1981000233A1 (en) * 1979-07-26 1981-02-05 Du Pont Clear coat/color coat finish containing an ultraviolet light stabilizer
US4275099A (en) * 1979-11-05 1981-06-23 Dunmore Corporation Metalized polyester resin laminate
JPS56127435A (en) * 1980-03-11 1981-10-06 Dainippon Printing Co Ltd Painting for plastic molded goods
US4307058A (en) * 1980-05-19 1981-12-22 Voplex Corporation Forming a selectively decorated molded resin panel
JPS5739940A (en) * 1980-08-22 1982-03-05 Nissha Printing Co Ltd Production of patterned plastic molded article
JPS58203048A (ja) * 1982-05-22 1983-11-26 大日本印刷株式会社 化粧成形物の製造法
US4517235A (en) * 1982-11-16 1985-05-14 Nevamar Corporation Transfer coating of abrasion-resistant layers
FR2549418B1 (fr) * 1983-07-22 1985-10-25 Peugeot Aciers Et Outillage Demi-produit destine a la fabrication de pieces en matiere thermoplastique et son procede de fabrication
US4692481A (en) * 1984-09-27 1987-09-08 E. I. Du Pont De Nemours And Company Process for matching color of paint to a colored surface
MY101876A (en) * 1986-01-14 1992-02-15 Minnesota Mining & Mfg Composite useful for paint transfer and methods of use and preparation thereof.
JPS63216717A (ja) * 1987-03-06 1988-09-09 Mitsubishi Motors Corp 車両用ボデイ色外装部品の製造方法

Cited By (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CN108297267A (zh) * 2018-01-31 2018-07-20 重庆中壹迪工业设计有限公司 汽车模型泥塑用加热装置

Also Published As

Publication number Publication date
ES2033969T3 (es) 1993-04-01
EP0285071A3 (en) 1988-11-30
DE3885611D1 (de) 1993-12-16
GR3005724T3 (en) 1993-06-07
EP0352298B1 (en) 1993-11-10
AU1780888A (en) 1988-11-02
ES2033969T5 (es) 1998-09-16
EP0352298A1 (en) 1990-01-31
CA1337795C (en) 1995-12-26
EP0352298B2 (en) 2001-03-21
DE3885611T2 (de) 1994-03-03
KR890700404A (ko) 1989-04-24
WO1988007416A1 (en) 1988-10-06
DE3872556D1 (de) 1992-08-13
BR8807431A (pt) 1990-05-15
KR950000329B1 (ko) 1995-01-13
EP0285071A2 (en) 1988-10-05
EP0285071B1 (en) 1992-07-08
JPH02503077A (ja) 1990-09-27
DE3872556T3 (de) 1998-06-25
AU628785B2 (en) 1992-09-24
EP0285071B2 (en) 1998-04-01
DE3885611T3 (de) 2001-08-02
DE3872556T2 (de) 1992-12-10
JPH082550B2 (ja) 1996-01-17

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT53309A (en) Method for producing coloured products particularly for forming structural element applied in the body of motor vehicle, heat-formable laminate for forming the part of external body exposed to environmental effects, plastic element and structural element for producing external piece in the body of motor vehicle exposed to environmental effects
US6838130B1 (en) Dry paint transfer process and product
JP3401253B2 (ja) 感圧接着剤付きの自動車外装用積層体
US6835267B1 (en) Dry paint transfer process and product
US5055346A (en) Thermoplastic acrylic polymer coated composite structure
EP0398928B1 (en) Thermoplastic polyolefin composite structure
US4936936A (en) Method of making thermoplastic acrylic polymer coated composite structure
US6551432B1 (en) Dry paint transfer process and product
KR0151850B1 (ko) 시이트 성형 화합물 및 열가소성 중합체의 복합체 구조물의 제조방법
JP5969182B2 (ja) 車輌塗装代替フィルムおよびその製造方法
DD281132A5 (de) Waermeformbares laminat und verfahren zur verwendung eines laminats

Legal Events

Date Code Title Description
DFA9 Temporary prot. cancelled due to abandonment