HUP0302724A2 - Redox anyag nem-vizes akkumulátorok katódjaihoz - Google Patents

Redox anyag nem-vizes akkumulátorok katódjaihoz Download PDF

Info

Publication number
HUP0302724A2
HUP0302724A2 HU0302724A HUP0302724A HUP0302724A2 HU P0302724 A2 HUP0302724 A2 HU P0302724A2 HU 0302724 A HU0302724 A HU 0302724A HU P0302724 A HUP0302724 A HU P0302724A HU P0302724 A2 HUP0302724 A2 HU P0302724A2
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
pvm
cathode material
electrochemical cell
group
combinations
Prior art date
Application number
HU0302724A
Other languages
English (en)
Inventor
Doron Aurbach
Anatoly M. Belostotskii
Yosef Gofer
Original Assignee
Bar Ilan University
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Bar Ilan University filed Critical Bar Ilan University
Publication of HUP0302724A2 publication Critical patent/HUP0302724A2/hu

Links

Classifications

    • HELECTRICITY
    • H01ELECTRIC ELEMENTS
    • H01MPROCESSES OR MEANS, e.g. BATTERIES, FOR THE DIRECT CONVERSION OF CHEMICAL ENERGY INTO ELECTRICAL ENERGY
    • H01M4/00Electrodes
    • H01M4/02Electrodes composed of, or comprising, active material
    • H01M4/36Selection of substances as active materials, active masses, active liquids
    • H01M4/60Selection of substances as active materials, active masses, active liquids of organic compounds
    • HELECTRICITY
    • H01ELECTRIC ELEMENTS
    • H01MPROCESSES OR MEANS, e.g. BATTERIES, FOR THE DIRECT CONVERSION OF CHEMICAL ENERGY INTO ELECTRICAL ENERGY
    • H01M10/00Secondary cells; Manufacture thereof
    • H01M10/05Accumulators with non-aqueous electrolyte
    • HELECTRICITY
    • H01ELECTRIC ELEMENTS
    • H01MPROCESSES OR MEANS, e.g. BATTERIES, FOR THE DIRECT CONVERSION OF CHEMICAL ENERGY INTO ELECTRICAL ENERGY
    • H01M4/00Electrodes
    • H01M4/02Electrodes composed of, or comprising, active material
    • H01M2004/026Electrodes composed of, or comprising, active material characterised by the polarity
    • H01M2004/028Positive electrodes
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02EREDUCTION OF GREENHOUSE GAS [GHG] EMISSIONS, RELATED TO ENERGY GENERATION, TRANSMISSION OR DISTRIBUTION
    • Y02E60/00Enabling technologies; Technologies with a potential or indirect contribution to GHG emissions mitigation
    • Y02E60/10Energy storage using batteries

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Electrochemistry (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Manufacturing & Machinery (AREA)
  • Secondary Cells (AREA)
  • Battery Electrode And Active Subsutance (AREA)
  • Fuel Cell (AREA)
  • Conductive Materials (AREA)
  • Inert Electrodes (AREA)
  • Compositions Of Macromolecular Compounds (AREA)

Abstract

A találmány tárgya elektrokémiai cellákban felhasználásra kerülő olyankatód anyag, amely polivinil-merkaptánt (PVM) és adott esetbenvezetőképes anyagot is tartalmaz, amely vezetőképes anyagot előnyösena korom, grafit por, acetilénkorom, nagy fajlagos felületű széncsoportból vagy ezek kombinációiból választják ki. A találmány tárgyatovábbá egy elektrokémiai cella is, amely egy PVM-et tartalmazó katódanyagot, egy anód anyagot és egy folyékony elektrolitot tartalmaz. Ó

Description

KÖZZÉTÉTELI
PÉLDÁNY
P 03□ 27 24 W
Redox anyag nem-vizes akkumulátorok katódjaihoz
Jelen találmány szekunder akkumulátorok gyártásához alkalmazott fémkén típusú celláinak gyártására és főképpen a nagy energiasúrűségú akkumulátorok kátéd anyagaként szerves kén felhasználására vonatkozik.
A szerves kén felhasználása kátéd anyagként nagy energiasűrűségű akkumulátorokhoz az elmúlt tíz év során egyre fokozódó érdeklődést keltett. Míg az elemi kén gyenge elektrokémiai aktivitást mutat szobahőmérsékleteken, bizonyos szerves kén vegyületek olyan kiemelkedő elektrokémiai aktivitást mutatnak, amelyet hasznosítani lehet az energiatároló berendezéseknél.
Ezek a szerves kén vegyületek jellegzetesen olyan többszörös tiolcsoportokat tartalmaznak, amelyeket könnyen lehet oxidálni, hogy azok oldhatatlan polimereket képezzenek. A polimer váz olyan viszonylag kis szakaszokból áll, amelyek diszulfid kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. A redukciós folyamat során a diszulfid kötések felszakadnak, tiolátok képződnek, a polimerek felbomlanak és anionos monomerek képződnek. Újratöltéskor a fiolát ionok újraoxidálódnak és polimert képeznek.
A 4,664,991 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás egy olyan akkumulátort ismertet, amely egy egydimenziójú, elektronokat vezető polimert tartalmaz, amely legalább egy poliszulfurált lánccal komplex vegyületet alkot. A poliszulfurált lánc előnyösen nem kovalens kölcsönhatások révén képződik és a gyártási eljárás következtében ismeretlen, nem szabályozott, nem sztöchiometrikus mennyiségű ként tartalmaz.
A Dejonghe és társai számára megadott 4,833,048 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalom leírása egy olyan akkumulátort ismertet, amelynek egy szerves kén vegyületből készített katódja van. Kisütött állapotban a kén-kén kötések felszakadnak és szerves fémsók jönnek létre. A szerves kén vegyület egy olyan polimert tartalmaz, amelyben kén van a vázban, így a kénatomok diszulfid kötéseket képeznek. A szabadalmi leírás egy olyan cellát
- 2 ismertet, amelynek kiváló a fajlagos töltés-sűrűsége. Ugyanakkor, habár feltöltött, oxidált állapotban a katód anyaga egy oldhatatlan szilárd anyag, kisütés után a polimer felszakad és oldható anionos monomerek keletkeznek. Az anionok, kialakulásuk után, az elektródáról az oldatba diffundálnak. Ennek eredményeként a töltési sebességet korlátozza a fiolát monomereknek az oldatból a katód felületére történő diffúziójának sebessége. Sőt, mivel a katódot folyékony halmazállapotban használják, oldószerekre van szükség a megkövetelt áramvezetés biztosítására.
Azoknak a hátrányoknak a kiküszöbölésére, amelyek együtt járnak azokkal a katódokkal, amelyek redukált, depolimerizált állapotban viszonylagosan oldódnak, a megoldás szilárd elektrolitok alkalmazása, azaz olyan elektrolitok alkalmazása, amelyek biztosítják az ionoknak, mint töltéshordozóknak a továbbítását, még akkor is, ha a mátrix szilárd marad.
Az 5,162,175 számú, Visconak és társainak megadott Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalom leírása a redukált, depolimerizált állapotban viszonylag oldódó katódokkal együtt járó hátrányokat úgy kísérli meg kiküszöbölni, hogy olyan elektrolitikus cellát hoz létre, amelyben minden alkotóelem szilárd halmazállapotban van. Teljesen feltöltött állapotban a katód egy egydimenziójú, kétdimenziójú vagy három dimenziójú polimer elektroaktív alkotóelemet tartalmaz. Az egyik ismertetett kétdimenziójú polimer a vázról elágazó kén csoportokat tartalmaz, de nem PVM (polivinil-merkaptán). Valójában ennek a polimernek olyan váza van, amely egyben nitrogént is tartalmaz és ezáltal ugyancsak hajlamos lehet a felszakadásra. Továbbá, az 5,162,175 számú Amerikai Egyesült Államokbeli szabadalmi leírás nem ismerteti és nem sugallja az olyan polimer váz jelentőségét, amely kizárólag szénatomokat tartalmaz, sem pedig a PVM hasznosságát. Meg kell azt is jegyeznünk, hogy míg az 5,162,175 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalom szerint az ismertett, egy teljesen szilárd anyagokból álló akkumulátor a szobahőmérséklet és 145°C közötti hőmérséklet tartományban működik, ismeretes, hogy a szilárd elektrolitok alkalmazása a meleg vagy magas hőmérsékletű cellákra korlátozódik, legalább
- 3 körülbelül 82°C-ra és kétségtelenül nem 60°C alattiakra, minthogy az ismert szilárd elektrolitok, mint a polietilén-alapú elektrolitok és a β-aluminium-oxid alapú elektrolitok szobahőmérsékleten nagyon csekély vezetőképességgel rendelkeznek.
Az 5,324,599 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás elektróda anyagokat ismertet, ezek egyike egy vezetőképes polimer egy diszulfid csoporttal. A vezetőképes polimer egy π-konjugált vezetőképes polimer, amely a kén csoportot akár a vázban tartalmazhatja, akár más, a vázról leágazó csoportban. Ugyanakkor azonban a PVM nem egy π-elektron konjugált vezetőképes polimer. Sőt, a PVM-nek szigetelő tulajdonságai vannak és nem tekinthető vezetőképes polimernek.
Az Új szilárd redox polimerizációs elektródák (JES 138, 1896-1901, 1991) című cikkben Liu és munkatársai az összes szerves származékokon és diszulfidokon alapuló polimer családokat osztályozzák. Ez tartalmazza a diszulfid család összes lehetséges polimereit és lehetséges elrendezéseit. A szerzők egyben minden család egy vagy több tagjának elektrokémiai tulajdonságát is vizsgálták és számos fontos következtetésre jutottak.
Először is mindazok a térhálósított polimerek, amelyek diszulfid kötésekkel vannak térhálósítva, a polimer filmben rendkívül rossz ion mobilitással rendelkeznek, ezért nagy iR csökkenést mutatnak.
Másodszor: azok a lineáris polimerek és térhálósított polimerek, amelyek diszulfid kötésekkel vannak térhálósítva, a feltételezések szerint redukált, monomer állapotban vándorolnak az anódra. A szerzők azt javasolják, hogy a migrációs probléma megfelelő megoldása nagyméretű polimerek szintetizálása lehetne, ami viszont az elektrolit bomlásához vagy az anód-elektrolit határfelület tönkremeneteléhez vezethet.
Harmadsorban, a feltételezések szerint a létrapolimerek is hajlamosak redukált állapotban az anódra történő vándorlásra, ámbár kisebb mértékben. Létrapolimerre a PVM-t és polietilén-imin származékot idéznek példaként.
- 4 Bár a PVM-et idézik példaként a létrapolimerre, a PVM-et nem javasolják és nem részesítik előnyben a többi létrapolimerhez képest és a létrapolimereket sem részesítik előnyben a szerves szulfidok más családjaihoz képest. A szerzők a szerves szulfidok minden családját ismertetik, így nem nyújtanak egyértelmű irányelveket.
Egyéb okai is vannak annak, hogy a PVM alkalmazása katód anyagként távolról sem tekinthető nyilvánvalónak. Egy elektrolitikus cella általában és különösképpen egy katód anyag műszaki sikerességéhez számos tulajdonságra van szükség. Ezek a tulajdonságok a következők:
1. Ciklikusság/elektrokémiai reverzibilitás
Egy adott elektrolitikus cella ciklikussága sok tényezőtől függ, ezek közül a legfontosabbak a katód oxidációs/redukciós jellemzői az anóddal és az elektrolittal összefüggésben; az anionok hajlama az elektrolitba történő vándorlásra vagy az anód/elektrolit határfelület megközelítésére a kisütés során; és az elektroJit esetleges bomlása és/vagy az anód/elektrolit határfelület esetleges tönkremenetele.
2. Oxidációs potenciál
Az oxidációs potenciálnak elegendően nagynak kell lennie, hogy gyakorlati jelentősége legyen akkumulátoroknál (>1,5V-tal nagyobb, mint az anód anyagáé), de ne legyen túl nagy a cella elektrokémiai ablakához képest, amely az elektrolit viselkedésétől is függ.
3. Fajlagos töltés-sűrűség
- 5 Egy anyag fajlagos töltés-sűrűsége az energia tárolás sűrűségének mutatószáma, azaz egy adott fajta által szolgáltatott töltés mennyisége osztva a molekulasúllyal. A fajlagos töltés-sűrűség tartománya általában 20 és 1000 milliamperóra/gramm.
4. A töltést szállító reakciók kinetikája
Különös jelentősége van a töltés szállítás sebességének. A kinetika gyakran jelentősen növelhető a határfelületek növelésével és/vagy elektrokatalitikus tulajdonságú adalékok alkalmazásával.
5. Önkisülés
Egy valóságos akkumulátornak ésszerű tárolási idővel kell rendelkeznie, azaz alkalmasnak kell lennie arra, hogy használaton kívül hosszú időn át megtartsa a tárolt töltését. Ez nemcsak a katód- és anódanyagok adott tulajdonságaitól függ, hanem a cella többi alkotóelemeivel fellépő kölcsönhatásoktól is.
6. Üzemi hőmérséklet/hőmérséklet tartomány
Számos akkumulátor, főleg a szilárd elektrolitos akkumulátorok, magas hőmérsékleten üzemelnek. A nátrium-béta-aluminiumoxid elektrolittal működő akkumulátorok például 220°C feletti hőmérsékleteken működnek. Az akkumulátor felhasználási területek nagy többsége az akkumulátor teljesítményét szobahőmérsékleten igénylik, körülbelül -20°C és körülbelül 40°C között.
7. Érzékenység bizonyos elektrolitokra, anód anyagokra stb.
A katód anyagának lényegében semlegesnek kell lennie a cella többi alkotóelemeit illetően.
- 6 Számos olyan további tényező létezik, amely nem kapcsolódik az akkumulátor elektrokémiai teljesítményéhez, azonban alapvető jelentőségű az akkumulátor piacképességét tekintve. Ezek között szerepel a mérgező hatás és a költség (nyersanyagok, feldolgozás, stb.).
A létrapolimereket illetően, amelyek közül példaként Liu és munkatársai a PVM-et idézték, utalnak arra, hogy a kisülés alatt az anionok csökkent mértékben hajlamosak az elektrolitba irányuló vándorlásra (vagy hogy az anód/elektrolit határfelülethez közeledjenek), a lineáris és térhálósított polimerekhez képest; ugyanakkor azonban nem utalnak azokra a paraméterekre, amelyek a ciklikusságot befolyásolják, és nem utalnak az előzőekben idézett elektrokémiai tulajdonságok sokaságára sem, beleértve az oxidációs potenciált, az önkisülési tulajdonságokat, az üzemi hőmérsékletet és hőmérséklet-tartományt, valamint az érzékenységet bizonyos elektrolitokkal és anód anyagokkal szemben.
Sőt, az anion vándorlást illetően a szerzők azon elmélkednek, hogy bizonyos feloldódás és vándorlás előfordul a létrapolimereknél, még akkor is, ha a létrapolimerek váza kizárólag szénatomokat tartalmaz (mint a PVM).
Liu és * munkatársai ugyancsak utalnak a töltés szállítási reakciók kinetikájára is. Egyértelműen a lineáris polimereket részesítik előnyben a térhálósított polimerekkel és a létrapolimerekkel szemben, azok gyors ionos szállítása miatt
A cikk összefoglalásában a szerzők elhanyagolják a létrapolimerek családját és a polidiszulfidok erényeit emelik ki. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a polidiszulfidok figyelemreméltóan vonzóak, minthogy azokat könnyű előállítani, csekély a mérgező hatásuk, olcsók és biológiailag lebonthatóak. Azt is állítják, hogy a polidiszulfidoknak kiváló a ciklikusságuk és az elektrokémiai reverzibilitásuk.
Ugyanakkor a példaként külön említett szerves szulfidok közül egyik sem mutat fel egy gyakorlatban megvalósítható, ciklikusan tölthető akkumulátorhoz szükséges tulajdonságokat, még azok az anyagok sem, amelyeket vizsgáltak és előnyben részesítettek. Az előnyben részesített szerves szulfidokkal készült
- 7 cellák mindegyike 80°C feletti hőmérsékleten működik. Minthogy az összes ismert szilárd elektrolitok (például a polietilén-oxid alapú és a béta-aluminium-oxid alapú elektrolitok) szobahőmérsékleten nagyon alacsony vezetőképességet mutat (kb. 10'6S), a szilárd elektrolitok alkalmazása az ilyen cellák felhasználását jóval a szobahőmérséklet feletti magas hőmérsékletű területekre korlátozza, és kis üzemi teljesítményekre. Liu és munkatársai nem említik, hogy a nagy ciklikusság elérése érdekében magas hőmérsékletű membránokra kell szorítkozni. Ezt a kérdést más kutatók is kiemelték [Oyama és Naoi, EA 37 1851-1854-1901 (1992)].
Az előzőeken felül figyelembe kell venni azt is, hogy a PVM-et egyik szerző sem említette meg szabadalmaiban és a PVM a szerzők egyetlen későbbi cikkének vagy kísérleti munkájának sem volt tárgya. A PVM katód anyagként történő felhasználása a világ egyetlen kutatója egyetlen cikkének vagy kísérleti tevékenységének sem volt tárgya az elmúlt nyolc év során, amely a cikk megjelenése óta eltelt, sem szilárd elektrolittal, sem folyékony elektrolittal kapcsolatosan sem. Mindez igaz egyrészt a szerves szulfidokkal kapcsolatosan felmerült hatalmas érdeklődés, [lásd Fujita és Tsutsui, Electrochimica Acta 40, 879-882 (1995), Genies és Picart, J. of Electroanal. Chern. 408, 53-60 (1996)], másrészt egy szerves szulfid alapú katódos, gyakorlatban megvalósítható, szobahőmérsékleten működő akkumulátor jelzett hiányának ellenére.
Ezért tehát igény mutatkozik, és rendkívül előnyös volna, ha lenne egy jobb elektrokémiai tulajdonságokkal rendelkező szerves szulfid-alapú katód anyag, egy olyan anyag, amely lényegében szilárd maradna a kisülés során és amely kiváló reverzibilitást mutat, még szobahőmérsékleten is és amelynek nagy a fajlagos töltés-sűrűsége. További előny lenne, ha egy olyan szerves szulfid alapú katód anyagunk lenne, amelynek megfelelő az oxidációs potenciálja az általánosan használt anódokhoz és elektrolitokhoz viszonyítva és amely lényegében semleges ezekkel az általánosan használt alkotóelemekkel szemben. Végül előnyös volna, ha egy olyan szerves szulfid katód anyagunk lenne, amely csak kis mértékben mérgező hatású és amelynek előállítása és feldolgozása olcsó.
- 8 A találmány PVM-nek, mint katód anyagnak újratölthető elektrokémiai cellákban történő alkalmazására vonatkozik. Felismertük, hogy a PVM polimer vázszerkezete, amely kizárólag szénatomokból áll, az ismétlődő töltési és kisütési ciklusokban nincs felszakadásnak kitéve, így a katód anyaga lényegében oldhatatlan marad a szokványos folyékony elektrolitokban. Ennek következtében a PVM-et, mint katód anyagot és folyékony elektrolitot tartalmazó cellák elektrokémiai lag eleve reverzibilisek.
A PVM használata kiküszöböli mindazokat a problémákat, amelyek az eddigi megoldásoknál használt szerves szulfidokkal kapcsolatosak, amelyekkel kisütés alatt az anionok oldódása a folyékony elektrolitban a katódból kiinduló vándorlást eredményezi, valamint az anód/elektrolit határfelület elszennyeződését és végső soron az elektrolit tönkremenetelét és/vagy az anód-elektrolit határfelület tönkremenetelét is.
A továbbiakban azt is felismertük, hogy a PVM-nek kiváló, 3,5-4,5 V-os oxidációs potenciálja van a hagyományos anódokhoz képest, mint például a nátrium illetve lítium. Ez az oxidációs potenciál a polimert egy megfelelő elektrokémiai kirakatba helyezi az anód anyagok széles választékához történő felhasználásra, mint amilyenek például a magnézium, szén, lítium, nátrium stb. A tapasztalatok szerint a PVM az elektrolitok széles választékához is alkalmazható, beleértve az általánosan használt elektrolitokat, mint amilyenek az acetonitril, a propilén-karbonát, etilén-karbonát és szulfolán, továbbá számos kereskedelmileg jelentős anódot, beleértve a lítiumból, nátriumból, magnéziumból és magnéziumsókból gyártott anódokat is.
A PVM ipari mennyiségekben történő gyártása egyszerű és olcsó. Sőt, azt tapasztaltuk, hogy ellentétben számos más szerves szulfiddal, a PVM jellegzetes hajlékonysága lehetővé teszi a katód anyagának szerves kötőanyagok, például PVdF vagy teflon nélküli kialakítását, ezáltal csökkenthetők az energiasűrúség veszteségei, leegyszerűsödik a vegyület előállítása és csökkennek a gyártási költségek. A PVM molekula-szerkezete, amely a jól ismert és leírt PVC egy
- 9 módosítása, egyben nagyon csekély mérgező hatásra utal a szerves szulfidok családjához képest.
A találmány kitanítása szerint egy olyan katód anyagot hozunk létre, amely elektrokémiai cellákban használható és amely katód anyag PVM-et tartalmaz.
Az egyik előnyös kiviteli alak esetében a katód anyag PVM-et és egy vezetőképes adalékanyagot tartalmaz.
Egy másik előnyös kiviteli alak esetében a PVM-tartalmú katód kötőanyagoktól mentes.
Egy további előnyös kiviteli alak esetében a vezetőképes adalékanyagot egy olyan csoportból választjuk, amely koromból, grafit porból, acetilénkoromból és nagy (fajlagos) felületű szénből áll.
Az előnyös és a következőkben ismertetésre kerülő kiviteli alakok további jellemzői szerint a találmány szerinti katód anyag adott elektrokémiai cellákba van behelyezve, amelyek PVM-ből, egy megfelelő anódból és elektrolitból állnak.
Az előnyös kiviteli alakok további jellemzői szerint a megfelelő anód anyagot egy olyan csoportból választjuk ki, amely lítiumból, nátriumból, magnéziumból,, magnézium-sókból, alumíniumból, lítiumozott szénből és lítiumozott ónoxidból áll.
Az előnyös kiviteli alakok további jellemzői szerint a megfelelő elektrolit egy olyan oldószert tartalmaz, amelyet egy olyan csoportból választunk, amely acetonitrilből, alkil-karbonátokból, beleértve a propilén-karbonátot és etilénkarbonátot is, észterekből, például metil-formiát, és egyéb szerves oldószerekből, mint szulfolán, glim (1,2-dimetoxi-etán), diglim (dietilén-glikol-dimetil-éter), NMP és ezek kombinációiból áll.
Az előnyös kiviteli alakok további jellemzői szerint az elektrolit egy olyan kationt tartalmaz, amelyet egy olyan csoportból választunk, amely lítiumból, nátriumból, káliumból, magnéziumból, alumíniumból, tetraalkil-ammóniumból és ezek kombinációiból áll.
- 10 Az előnyös kiviteli alakok további jellemzői szerint az elektrolit egy olyan aniont tartalmaz, amelyet egy olyan csoportból választunk, amely PF6-ot, AsF6-ot, CIO4-et, BF4-et, F-t és ezek kombinációit tartalmazza.
Közelebbről, a PVM igen előnyös egy olyan só jelenlétében, amelyet az alábbiak közül választunk: tetraalkil-ammónium-tetrafluor-borát, LiPF6, LiBF4, Mg(CIO4)2 és ezek kombinációi.
Egy további előnyös kiviteli alak esetében a PVM egy olyan elektrokémiai cellába kerül beépítésre, amely lényegében szobahőmérsékleten újratölthető.
A találmány sikeresen célozza meg a jelenleg ismert elektrolitok hátrányait és megteremti az alapot egy olyan életképes, tölthető magnéziumos akkumulátor gyártásához, amelynek a névleges feszültsége meghaladja a 2,5 Voltot és egy életképes, tölthető lítiumos akkumulátor gyártásához, amelynek nagy az energiasúrűsége.
A találmányt a következőkben, kizárólag példaként, a mellékelt rajzokra történő hivatkozással ismertetjük, ahol az . ábra , a PVM molekula vázlatos rajza, mind töltött, oxidált állapotban, mind redukált, kisült állapotban; a . ábra a PVM jellegzetes ciklikus feszültség-görbéje szulfolán/litiumfluor-foszfátban, 200 ciklus során; a .a ábra egy, a korábbi megoldásoknál kedvelt polimer, DMcT katód anyag sajátos feszültség-görbéje PC/LiCIO4 elektrolitban végzett ciklusoknál és a .b ábra ugyancsak egy korábbi megoldásokban kedvelt polimer anyag poli(tritio-cianursav) - feszültség görbéje PC/Mg(CIO4)2 elektrolitban végzett ciklusokban.
A találmány tárgya a PVM felhasználása katód anyagként újratölthető elektrokémiai cellákban. Azt tapasztaltuk, hogy a PVM polimer váza, amely kizárólag szénatomokból áll, nem hasad fel az ismétlődő töltési-kisütési ciklusok
- 11 során, így a katód anyaga a szokványos folyékony elektrolitokban lényegében oldhatatlan marad. Ennek következtében a PVM-et, mint katód anyagot és folyékony elektrolitot tartalmazó cellák elektrokémiailag eleve reverzibilisek.
A PVM-nek kiváló, 3,5-4,5 V-os oxidációs potenciálja van a hagyományos anódokhoz, például a nátriumhoz, illetve a lítiumhoz viszonyítva és jó teljesítményt nyújt más, jelentős anód anyagoknál is, beleértve a magnéziumból és lítiumozott szénből készített anódokat is. Azt is tapasztaltuk, hogy a PVM alkalmas az elektrolitok széles tartományához is, beleértve az általánosan használt elektrolitokat is, mint az acetonitril, alkil-karbonátok, mint a propilénkarbonát és etilén-karbonát, észterek, mint a metil-formiát és egyéb szerves oldószerek, mint a szulfolán. A PVM jó eredményt nyújt több só jelenlétében, például tetraalkil-ammónium-tetrafluor-borát, lítium-sók, beleértve a LiPF6-ot is, valamint a magnézium-sók, mint a Mg(CIO4)2..
A találmány szerint egy olyan, elektrokémiai cellában használatos katód anyagot hozunk létre, amely katód anyag PVM-et tartalmaz.
Az egyik előnyös kiviteli alak esetében a katód anyag PVM-et és egy vezetőképes adalékot tartalmaz.
•Egy előnyös kiviteli alak esetében a PVM-tartalmú katód anyag kötőanyagmentes. Azt tapasztaltuk, hogy ellentétben sok más szerves szulfiddal, a PVM jellegzetes hajlékonysága lehetővé teszi a katód anyagának szerves kötőanyagtól, például PVdF-től és teflontól mentes kiképzését. Ez csökkenti az anyag- és feldolgozási költségeket a katód-anyag gyártásánál és javítja a gyakorlati fajlagos töltés-sűrűséget. A tiszta PVM kezdetben nagy fajlagos töltéssűrűséggel rendelkezik (454 mAh/g), így a szerves kötőanyag kiküszöbölése nagy gyakorlati fajlagos töltés-sűrűséggel rendelkező PVM létrehozását teszi lehetővé.
A PVM gyártása egyszerű és nagyüzemi mennyiségekben olcsó. Sőt, a PVM molekula szerkezete egyben nagyon csekély mérgező hatásra utal a szerves szulfidok családjához képest.
Egy másik előnyös kiviteli alak esetében a vezetőképes adalékot egy olyan csoportból választjuk, amely koromból, grafit porból, acetilénkoromból és nagy
- 12 fajlagos felületű szénből áll. Az ilyen adalékok nagy mértékben növelik a fajlagos felületet, ezáltal javul az elektrokinetika.
A találmány előnyös kiviteli alakjainak további jellemzői szerint a jelen találmány szerinti katód anyag olyan sajátos elektrokémiai cellákban kerül alkalmazásra, amelyek PVM-et, egy megfelelő anódot és egy elektrolitot tartalmaznak.
Az előnyös kiviteli alakok további jellemzői szerint a megfelelő anód anyagot egy olyan csoportból választjuk, amely lítiumból, nátriumból, magnéziumból, magnézium-sókból, alumíniumból, lítiumozott szénből és lítiumozott ónoxidból áll.
Az előnyös kiviteli alakok további jellemzői szerint a megfelelő elektrolit egy olyan oldószert tartalmaz, amelyet egy olyan csoportból választunk, amely acetonitrilt, alkil-karbonátot, például propilén-karbonátot, etilén-karbonátot, észtereket, például metil-formiátot és egyéb szerves oldószereket, például szulfolánt, glymet, diglymet, NMP-t és ezek kombinációit tartalmazza. A PVM jó eredményeket nyújt olyan elektrolitokkal, amelyek sókat tartalmaznak, beleértve a tetraalkil-ammónium-tetrafluor-borátot, LiPF6-ot, LiBF4-et és Mg(CIO4)2-t. Sőt, a PVM várhatóan jó eredményt nyújt lényegében bármely semleges sóval.
Egy további előnyös kiviteli alak esetében a PVM-et egy olyan elektrokémiai cellába helyezzük be, amely szobahőmérsékleten lényegében újratölthető.
A PVM katód anyag elvét és felhasználását, továbbá katód anyagként történő beépítését elektrokémiai cellákba a találmány alapján jobban meg lehet érteni a rajzokra történő hivatkozással és a mellékelt leírás alapján.
Most hivatkozva a rajzokra, az 1. ábra a PVM molekuláris vázlatát mutatja és szemlélteti azokat a molekuláris átalakulásokat, amelyeken a PVM a töltéskisütés ciklusa alatt átmegy. Amint a rajzon látható, csak az oxidált, feltöltött állapotban jelen levő diszulfid kötések szakadnak fel, a polimer váz érintetlen marad, a polimer vázon függő kén (fiolát) részekkel. Minthogy a polimer az egyes ciklusokban nem szakad fel és nem bomlik, hogy ezáltal könnyen oldódó
- 13 monomer egységek alakuljanak ki, a szerves oldatban az oldhatóság rendkívül csekély, így az anyag a katód gyűjtőfelületén érintetlen marad, többszörös ciklusok során is.
PVM elektróda mintákat készítettünk oly módon, hogy a PVM NMP oldatát 8-10% korommal kevertük és ezt platina vagy nikkel fóliára terítettük rá. Az oldószer elpárolgása után az elektródákat fél-cellákban vizsgáltuk többféle oldatban.
A 2. ábra a PVM egy jellegzetes ciklikus feszültség görbéje szulfolán/litiumfluor-foszfáttal 200 cikluson át. Az 5 görbe a 20., 50., 100., 150. és 200. töltésikisütési ciklust képviseli. A görbe alakjának változásai ellenére a 2. ábráról nyilvánvalóan látható, hogy a reduktív hullám (azaz az a rész, amikor az üzemelő akkumulátor energiát szolgáltat) állandó marad.
A 2. ábráról nyilvánvalóan látható, hogy a PVM 3,5 és 1,8 V között redukciónak van kitéve és a 3,7 és 4,4 V közötti potenciál tartományban reoxidáció következik be. Ha az áram-idő görbét integráljuk, a PVM fajlagos töltési kapacitása kiszámítható az aktív anyag tömegének függvényében. A ciklikusságot, amelyet a ciklusonkénti átlagos veszteségként határozunk meg, úgy számítjuk ki, hogy összehasonlítjuk az utolsó pásztázás során áthaladó töltést az első pásztázás során áthaladó töltéssel. A 2. ábrán megfigyelhető, hogy a PVM ciklikussága az aprotikus folyadék oldatban rendkívül jó több, mint 200 töltésikisütési ciklus során.
A lefolytatott nagyszámú kísérletből levezetve arra a következtetésre jutottunk, hogy a PVM lényegében vak az oldatban levő só vonatkozásában és az anód anyagának természete tekintetében; az összes vizsgált oldatnál a teljesítőképesség nagyon hasonló volt. Általánosságban körülbelül 50-60 mAh/g fajlagos töltéssűrúség volt mérhető, az összes kísérleti paraméter optimalizálása nélkül, mint például a pásztázás sebessége, a korom mennyisége, az áramsűrűségek, méret stb. Bár csekély teljesítmény változások megfigyelhetőek voltak a különféle oldószerek használatánál, ezek az ingadozások nem voltak
- 14 szignifikánsak, feltéve, hogy az oldószer és a só legalább 4,5 V-os elektrokémiai stabilitási ablakot biztosított a lítiummal szemben.
A szakirodalombanban számos olyan polidiszulfidot ismertettek (például Liu és munkatársai), amelyek katód anyagként kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, beleértve a DMcT-t (poli(2,5-dimerkapto-1,3,4-ditiazol)), poli(tritiocianursav) és 2-merkapto-etil-szulfid. Akárcsak a PVM esetében, ezen, a korábbi eljárásokban használt polimerek teljesítményét is szobahőmérsékleten mértük, tíz szokványosán használt oldószerrel és öt általánosan használt sóval. Minden oldószer, só és anód anyag kombinációt a technika állása szerinti polimerek elektrokémiai stabilitási ablakával összhangban választottunk meg. Ezektől a kombinációktól függetlenül azt tapasztaltuk, hogy a technika állása szerinti polimerek töltési kapacitása jelentősen csökkent ciklusról ciklusra, így 10-20 ciklus után a töltési kapacitásuk lényegében nulla volt.
A 3.a és 3.b ábrákon folyékony elektrolitokban általánosan használt poliszulfidok tipikus ciklikus feszültség-görbéi láthatók. A görbék világosan mutatják a polimerek elektrokémiai tulajdonságainak és főképpen a töltési kapacitás gyors leromlását. Ez nagy valószínűséggel a monomer forma elektródáról történő diffúziójának és vándorlásának tulajdonítható.
Ezen a korábbi megoldások szerinti két népszerű polidiszulfid ciklikus feszültség-görbéje látható: a 3.a ábrán a technika állása szerint leggyakrabban használt polimer katód anyagnak, a DMcT-nek a tipikus ciklikus feszültséggörbéje egy olyan elektrolitnál, amely PC/LÍCIO4 (0,5M) összetételű. Könnyen megfigyelhető itt is, csupán négy töltési-kisütési ciklus után, az oldatban a polimer nagy része inaktívvá vált. Körülbelül 10 ciklus után a töltési kapacitás gyakorlatilag nullára esett vissza.
A 3.b ábra a poli(tritio-cianursav) tipikus ciklikus feszültség-görbéjét szemlélteti egy olyan elektrolitban, amely PC/Mg(CIO4)2 (0,5M) összetételű volt. Itt is nyilvánvaló a katód anyag teljesítőképességének gyors leromlása, ahol a töltési kapacitás csupán négy ciklus után már jelentősen lecsökkent. Körülbelül 15 ciklus után a töltési kapacitás gyakorlatilag nullára csökkent le.
- 15 A fenti ciklikus feszültség-görbék jól bizonyítják a DMcT és a poli(tritiocianursav) rendkívül gyenge ciklikus hatékonyságát folyékony elektrolitban és szobahőmérsékleten, éles ellentétben a bemutatott PVM 200 ciklus utáni kiemelkedő ciklikus hatékonyságával szemben (2. ábra).
1. példa
A PVM szintézise Daly és munkatársai szerinti eljárással történik [Polymer Science, Polymer Chemistry Ed., 13, 105 (1975)]. A monomereket tisztán polimerizáljuk 65°C-on, iniciátorként 0,5%-1,0%-os (mólos) AIBN-t használunk. Egy térhálósított polimert azonos körülmények között szintetizálunk, de 0,1%-5% (mólos) divinil-benzollal (DVB), mint térhálósító szerrel. Az előpolimer NMP-ben 150°C-on történő pirolízise után a megtisztított PVM-et szobahőmérsékleten vákuumban szárítjuk és egy argonnal töltött kesztyűs manipulátorba helyezzük további feldolgozás és elektrokémiai jellemzés céljából.
2. példa
PVM-et tartalmazó elektródát készítünk a következő módon: a PVM-et NMP-ben feloldunk. A PVM 8-10% kormot tartalmazó NMP oldatát megkeverjük és szétterítjük egy platina vagy nikkel fólián. Az oldószer elpárolgása után az elektródákat fél-cellákban vizsgáljuk különböző oldatokkal, az alábbi példákban leírt módon.
3. példa
A száraz összetett elektródát egy olyan elektrokémiai cellába helyezzük, amely 0,5M LiPF6-os szulfolánt tartalmaz. A fél-cella a PVM működő elektródából, referencia elektródaként standard lítium huzalból és lítium fóliából áll, mint ellenelektródából (segéd-elektróda). A működő elektródát 1,5V-tól 4,75V-ig
- 16 pásztázzuk, a pásztázási sebesség 200 cikluson át 5mV/s. Az adatokból kiszámított fajlagos töltés kapacitás 31mAh/g; a ciklikussági hatásfok megközelíti a 100%-ot (a gyakorlatban a fajlagos töltési hatásfok az első 10-20 ciklus alatt ciklusról ciklusra nő, majd stabilizálódik és állandó marad a kísérlet további folyamata során).
4. példa
A száraz összetett elektródát olyan elektrokémiai cellába helyezzük, amely 0,25M Mg(CIO4)2-vel polipropilén-karbonátot tartalmaz. A fél-cella a PVM működő elektródából, standard Ag/Ag+ ezüst referencia elektródából és egy higanytócsából, mint ellen-elektródából áll. A működő elektródát -1,5V és 1,25V között pásztázzuk az Ag/Ag+ ezüst referencia-elektródához viszonyítva 1 mV/s pásztázási sebességgel, 20 cikluson át. Az adatokból számított fajlagos töltés kapacitás 44 mAh/g; a ciklikusság hatásfoka 90%.
5. példa
A száraz összetett elektródát olyan elektrokémiai cellába helyezzük be, amely 1M LiBF4-gyel propilén-karbonátot tartalmaz. A fél-cella a PVM működő elektródából, a referencia-elektródaként szolgáló standard lítium huzalból és az ellen-elektródaként alkalmazott lítium fóliából áll. A működő elektródát 1,5V és 4,75V között pásztázzuk 1 mV/s pásztázási sebességgel 200 cikluson át. Az adatokból számított fajlagos töltési kapacitás 77 mAh/g; a ciklikusság hatásfoka 200 cikluson át lényegében 100%.
Az előzőekben ismertetettek értelemszerűen csak példaként szolgálnak és számos más megvalósítás is lehetséges a jelen találmány szellemében és keretei között.

Claims (11)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Elektrokémiai cellákban felhasználásra kerülő katód anyag, amely PVMet tartalmaz.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti katód anyag, amely egy vezetőképes anyagot is tartalmaz.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti katód anyag, amelyben a vezetőképes anyagot a következő csoportból választjuk: korom, grafit por, acetilénkorom, nagy fajlagos felületű szén és ezek kombinációi.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti katód anyag, amely kötőanyagoktól mentes.
  5. 5. Elektrokémiai cella, amely egy PVM-et tartalmazó katód anyagot, egy anód anyagot és egy folyékony elektrolitot tartalmaz.
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti elektrokémiai cella, amelyben az anód anyag egy olyan anyagot tartalmaz, amelyet a következő csoportból választunk: lítium, nátrium, magnézium, magnézium-sók, alumínium, lítiumozott szén és lítiumozott ónoxid.
  7. 7. Az 5. igénypont szerinti elektrokémiai cella, amelyben az elektrolit egy olyan oldószert tartalmaz, amelyet a következő csoportból választunk: acetonitril, szulfolán, alkil-karbonátok, beleértve propilén-karbonátot és etilén-karbonátot, észterek, beleértve a metil-formiátot és egyéb szerves oldószerek, beleértve a glimet (1,2-dimetoxi-etán), diglimet (dietilén-glikol-dimetil-éter), NMP-t és ezek kombinációit.
    i
  8. 8. Az 5. igénypont szerinti elektrokémiai cella, amelyben az elektrolit egy kationt tartalmaz, amelyet a következő csoportból választunk: lítium, nátrium, kálium, magnézium, alumínium, tetraalkil-ammónium és ezek kombinációi.
  9. 9. Az 5. igénypont szerinti elektrokémiai cella, amelyben az elektrolit egy aniont tartalmaz, amelyet a következő csoportból választunk: PF6i AsF61 CIO4, BF4, F és ezek kombinációi.
  10. 10. Az 5. igénypont szerinti elektrokémiai cella, amelyben az elektrolit egy sót tartalmaz, amelyet a következő csoportból választunk: tetraalkil-ammónium, tetrafluor-borát, LiPF6, LiBF4, Mg(CIO4)2 és ezek kombinációi.
  11. 11. Az 5. igénypont szerinti elektrokémiai cella, amely lényegében szobahőmérsékleten újratölthető.
    A meghatalmazott í * ,
    X f GÖOÖl 1 i tSZABÓ
    Λ) > L •-‘•í :/ '^·Λ· . 1'
HU0302724A 1999-12-13 2000-12-12 Redox anyag nem-vizes akkumulátorok katódjaihoz HUP0302724A2 (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US09/459,478 US6403255B1 (en) 1999-12-13 1999-12-13 Polyvinyl mercaptan redox material for cathodes in non-aqueous batteries
PCT/IB2000/001994 WO2001043209A2 (en) 1999-12-13 2000-12-12 Redox material for cathodes in non-aqueous batteries

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HUP0302724A2 true HUP0302724A2 (hu) 2004-01-28

Family

ID=23824950

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0302724A HUP0302724A2 (hu) 1999-12-13 2000-12-12 Redox anyag nem-vizes akkumulátorok katódjaihoz

Country Status (15)

Country Link
US (1) US6403255B1 (hu)
EP (1) EP1332529A4 (hu)
JP (1) JP2003531455A (hu)
KR (1) KR20030014347A (hu)
CN (1) CN1460301A (hu)
AU (1) AU3041601A (hu)
BR (1) BR0016764A (hu)
CA (1) CA2394226A1 (hu)
CZ (1) CZ20022440A3 (hu)
HU (1) HUP0302724A2 (hu)
MX (1) MXPA02005897A (hu)
OA (1) OA12208A (hu)
RU (1) RU2002118688A (hu)
WO (1) WO2001043209A2 (hu)
ZA (1) ZA200205215B (hu)

Families Citing this family (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6403255B1 (en) * 1999-12-13 2002-06-11 Bar Ilan University Polyvinyl mercaptan redox material for cathodes in non-aqueous batteries
US7241535B2 (en) * 2001-10-15 2007-07-10 Samsung Sdi Co., Ltd. Electrolyte for lithium-sulfur batteries and lithium-sulfur batteries comprising the same
KR100436712B1 (ko) * 2001-12-19 2004-06-22 삼성에스디아이 주식회사 캐소드 전극, 그 제조방법 및 이를 채용한 리튬 전지
US8211578B2 (en) * 2009-06-09 2012-07-03 The Gillette Company Magnesium cell with improved electrolyte
US8877383B2 (en) 2010-06-21 2014-11-04 Toyota Motor Engineering & Manufacturing North America, Inc. Magnesium-based battery
EP2719002A4 (de) * 2011-06-09 2015-03-18 Basf Se Elektrodenmaterialien für elektrische zellen
US9093709B2 (en) 2011-06-09 2015-07-28 Basf Se Electrode materials for electrical cells
JP6528310B2 (ja) * 2015-02-27 2019-06-12 国立大学法人山口大学 ロタキサンネットワークポリマーを含有するポリマー電解質、及びそれを用いたマグネシウム二次電池
JP7304032B2 (ja) * 2019-06-12 2023-07-06 Eneos株式会社 正極材および蓄電デバイス
US12119495B2 (en) * 2021-06-22 2024-10-15 Brady Houth Electric batteries and methods for producing the same

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS60254515A (ja) * 1984-05-31 1985-12-16 旭化成株式会社 導電性高分子材料
FR2570882B1 (fr) * 1984-09-21 1986-12-05 Comp Generale Electricite Matiere active positive a base d'un polymere conducteur electronique pour generateur electrochimique
US4833048A (en) * 1988-03-31 1989-05-23 The United States Of America As Represented By The United States Department Of Energy Metal-sulfur type cell having improved positive electrode
US5162175A (en) * 1989-10-13 1992-11-10 Visco Steven J Cell for making secondary batteries
US5324599A (en) * 1991-01-29 1994-06-28 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Reversible electrode material
JP2936097B2 (ja) * 1997-04-22 1999-08-23 錦湖石油化學 株式會▲社▼ 複合電極およびそれから得られる二次電池
US6090504A (en) * 1997-09-24 2000-07-18 Korea Kumho Petrochemical Co., Ltd. High capacity composite electrode and secondary cell therefrom
US6403255B1 (en) * 1999-12-13 2002-06-11 Bar Ilan University Polyvinyl mercaptan redox material for cathodes in non-aqueous batteries

Also Published As

Publication number Publication date
US6403255B1 (en) 2002-06-11
RU2002118688A (ru) 2004-03-10
JP2003531455A (ja) 2003-10-21
CA2394226A1 (en) 2001-06-14
EP1332529A2 (en) 2003-08-06
WO2001043209A3 (en) 2003-04-17
BR0016764A (pt) 2003-11-18
OA12208A (en) 2006-05-09
EP1332529A4 (en) 2003-08-06
MXPA02005897A (es) 2003-10-14
ZA200205215B (en) 2003-09-11
WO2001043209A2 (en) 2001-06-14
KR20030014347A (ko) 2003-02-17
CN1460301A (zh) 2003-12-03
CZ20022440A3 (cs) 2003-03-12
AU3041601A (en) 2001-06-18

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US6174621B1 (en) Electroactive high storage capacity polyacetylene-co-polysulfur materials and electrolytic cells containing same
Ma et al. Iodine-doped sulfurized polyacrylonitrile with enhanced electrochemical performance for lithium sulfur batteries in carbonate electrolyte
EP0602984B1 (en) Electrochemical cell
US5219679A (en) Solid electrolytes
US5690702A (en) Method of making electroactive high storage capacity polycarbon-sulfide materials and electrolytic cells containing same
US5529860A (en) Electroactive high storage capacity polyacetylene-co-polysulfur materials and electrolytic cells containing same
US5462566A (en) High capacity cathodes for secondary cells
US5571292A (en) Method of producing a composite electrode
HUP0302724A2 (hu) Redox anyag nem-vizes akkumulátorok katódjaihoz
KR100387393B1 (ko) 상온 용융염을 포함하는 복합 고분자 전해질
US6309778B1 (en) Electroactive high storage capacity polyacetylene-co-polysulfur materials and electrolytic cells containing same
EP0239976A2 (en) Molten salt secondary battery
Lang-sheng et al. Polyaniline used as a positive in solid-state lithium battery
KR100659583B1 (ko) 설퍼-설퍼 결합을 함유한 새로운 전도성고분자 물질의 양극조성물 및 이를 이용한 리튬 이차전지
JP2607568B2 (ja) 新規な導電性重合物およびそれを負極材料に用いた二次電池
Wang et al. A novel application of mixed-valence Keggin-type polyoxometalates as non-aqueous electrolytes in polyacenic semiconductor secondary batteries
KR100454504B1 (ko) 폴리아미노싸이오페놀 유도체를 포함하는 양극 조성물,이로부터 얻어지는 비수계 이차 전지 및 이들의 제조 방법
Pokhodenko et al. Conjugated Polymers as Active Materials for Rechargeable Batteries
JPH09259865A (ja) 有機ジスルフィド化合物を含有する電極およびその製造方法
HK1061117A (en) Redox material for cathodes in non-aqueous batteries