HUP0104591A2 - Eljárás két vegyületnek mozgóágyas berendezésben történő lényegében folyamatos szétválasztására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya tápáramban első folyékony oldószer mellett jelenlévő első A oldott anyag és második B oldott anyag lényegébenfolyamatos szétválasztására szolgáló, mozgóágyas berendezésbenvégrehajtott eljárás. A találmány lényege, hogy a deszorbeáló másodikfolyékony oldószer és az első folyékony oldószer legalább egyikétszerves oldószert tartalmazónak választják, valamennyi folyékonyoldószert legalább egy, lényegében tiszta oldószert tartalmazóösszetétel formájában állítják elő, ahol a folyékony oldószer-összetételeket úgy választják, hogy azoknak az adszorbeált vegyületetszorbens anyagtól elválasztó képessége eltérő, és iv) m2VAextract;továbbá az m2 és az m3 mennyiségeket rögzített m2 esetén az v)m3KBraffinate és m3KAextract egyenlőtlenségeket kielégítőnekválasztják. Ó

Description

Po 1 04 5 9 1

4?

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

Eljárás két vegyületnek mozgóágyas berendezésben történő lényegében FOLYAMATOS SZÉTVÁLASZTÁSÁRA

A találmány tárgyát tápáramban első folyékony oldószer mellett jelen lévő első A oldott anyag és második B oldott anyag lényegében folyamatos szétválasztására szolgáló olyan eljárás képezi, amelynél szorbens anyagot tartalmazó, a tápáram számára bevezetéssel, deszorbeáló második folyékony oldószer számára bevezetéssel, az A oldott anyagot tartalmazó extraktum áram számára kivezetéssel, a B oldott anyagot tartalmazó rafinátum áram számára kivezetéssel, valamint további kivezetéssel ellátott mozgóágyas berendezést használunk, továbbá amelynek során - a tápáramot a mozgóágyas berendezésbe tápláljuk;

- a deszorbeáló második folyékony oldószert a szorbens anyaggal szemben áramlón a mozgóágyas berendezésbe tápláljuk;

- a B oldott anyaghoz képest az A oldott anyagban dúsított extraktum áramot kivezetjük; és

- az A oldott anyaghoz képest a B oldott anyagban dúsított rafinátum áramot kivezetjük; és * a második folyékony oldószer bevezetése és az extraktum áram kivezetése közötti tartománnyal első szekciót jelölünk ki;

* az extraktum áram kivezetése és a tápáram bevezetése közötti tartománnyal második szekciót jelölünk ki;

* a tápáram bevezetése és a rafinátum áram kivezetése közötti tartománnyal harmadik szekciót jelölünk ki; és * a rafinátum áram kivezetése és a további kivezetés közötti tartománnyal negyedik szekciót jelölünk ki; ahol

94631-3118/SZT/GL

-2@ a tekintett k-adik szekció (k=1-4) folyadék áramának és szorbens áramának hányadosaként valamennyi szekcióra egy m_k mennyiséget definiálunk, továbbá ahol @ a folyékony oldószer szerves oldószert tartalmaz, valamint az első folyékony oldószert és a deszorbeáló második folyékony oldószert egymással tökéletesen elegyedőnek választjuk; és # az extraktum áram folyékony oldószerében lévő A oldott anyagra vonatkozó KAextract megoszlási hányadost definiálunk;

# az extraktum áram folyékony oldószerében lévő B oldott anyagra vonatkozó Keextract megoszlási hányadost definiálunk;

# a rafinátum áram folyékony oldószerében lévő A oldott anyagra vonatkozó KAratfinate megoszlási hányadost definiálunk;

# a rafinátum áram folyékony oldószerében lévő B oldott anyagra vonatkozó K_Braffinate megoszlási hányadost definiálunk, továbbá az m₂ és az m₃ mennyiségeket az

i) m₂ < m3,

Ü) K_Bextract < hl2, ÓS

Ül) m₃ < KAraffinate egyenlőtlenségeket kielégítőnek választjuk.

Ilyen eljárás az oldószerben oldott anyagok szimulált mozgóágyas (SMB) szétválasztásának területén általában ismert. Speciálisan tekintve, az US-4,461,649 sz. amerikai szabadalom vegyületnek (szacharóznak) tápáramból (melaszból) történő kinyerésére szolgáló SMB eljárást alkalmazó módszert ismertet. A mozgóágyban a szacharóznak szorbens anyagtól való szétválasztására szerves oldószert (etanolt) tartalmazó deszorbeáló folyadékot használnak. A szacharóz a termék extraktum áramban a tápáramhoz képest kisebb koncentrációban van jelen.

A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt eljárás javítása, speciálisan egy olyan módszer kidolgozása, amely a tápáramhoz képest a terméket nagyobb koncentrációban tartalmazó extraktum áramot eredményez. A találmánnyal célunk emellett egy olyan eljárás kidolgozása is, amelynek kisebb a deszorbeáló folyadék fogyasztása. A találmánnyal elérendő további célok az alábbi ismertetésből válnak majd világossá.

-3Kitűzött célunkat olyan eljárással valósítottuk meg, amelynél a deszorbeáló második folyékony oldószer és az első folyékony oldószer legalább egyike szerves oldószert tartalmaz, valamennyi folyékony oldószert legalább egy, lényegében tiszta oldószert tartalmazó összetétel formájában állítjuk elő, ahol a folyékony oldószer összetételeket úgy választjuk, hogy azoknak az adszorbeált vegyületet szorbens anyagtól elválasztó képessége eltérő, és Ív) m2 < KAextract, továbbá az m₂ és az m₃ mennyiségek rögzített m₂ esetén az v) m₃ > K_Braffinat_e és m₃ > K_Aextract egyenlőtlenségeket kielégítik.

Vizsgálataink során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy egy ilyen eljárással a tápáramhoz képest a termék extraktum áramban a terméket nagyobb koncentrációban kaphatjuk. Annak fényében, hogy az eljárás során deszorbeáló áramot adunk hozzá, aminek következtében a folyadék összmennyisége növekszik, ezen megfigyelés valóban meglepő. Az oldott anyag megjelölés olyan vegyületre utal, amely - az eljárás végrehajtása alatt, az első folyékony oldószer hiányában ugyanazon feltételek mellett (speciálisan ugyanolyan hőmérsékleten) - szilárd anyag. Az, hogy a tápáramban és a deszorbeáló áramban eltérő folyékony oldószereket használunk - amelyből következik a megoszlási hányadosok közötti nagyobb különbség, ennélfogva az eltérő hidrofil/hidrofób jellegből fakadóan a folyékony oldószereknek az A és B oldott anyagok legalább egyikének oldatba vitelét jellemző képességei közötti különbség - jelentős mértékű szerves oldószer megtakarítás elérését teszi lehetővé. Általában véve, a szerves oldószert tartalmazó folyékony oldószer legalább 1 térfogat%, ennél előnyösebben legalább 5 térfogat% szerves oldószert tartalmaz. Ily módon lehetőség van arra, hogy a megoszlási hányadosok és/vagy a hidrofil/hidrofób jelleg, és ennélfogva az A és B oldott anyagokra vonatkozó oldóképesség tekintetében szignifikánsan eltérő folyékony vizes oldószereket biztosítsunk. Természetesen a folyékony oldószerek bármelyike egészen 100 térfogat%-ban is tartalmazhat szerves oldószert, valamint az is lehetséges, hogy mindkét folyékony oldószer tisztán szerves oldószerekből áll. Például a tápáram első folyékony oldószerként etanolt, míg a deszorbeáló áram második folyékony oldószerként hexánt tartalmazhat. A legalább egy, lényegében tiszta oldószert tartalmazó összeállítás megjelölést annak jelzésére vezettük be, hogy - a lehetséges egyéb tényezőktől eltekint

-4ve - a két folyékony oldószer összeállításnak az adszorbeált vegyületet a szorbens anyagtól elválasztó képességében fennálló eltérés az, ami az A és B oldott anyagok szétválasztásához hozzájárul.

A.S.T. Chiang az A.I.CH.E. évenként megrendezésre kerülő találkozójának 1997-ben Los Angelesben (USA) megtartott konferenciáján közzétett kiadványában Szimulált mozgóágyas adszorpciós folyamatok kétalkotós deszorbens jelenlétében (Simulated Moving Bed Adsorption Processes with Binary Desorbent) címmel megjelentetett munkájában két folyadék keverékének szétválasztására kétalkotós deszorbens rendszer alkalmazását ismerteti. A szóban forgó kétalkotós, szerves folyadékot tartalmazó deszorbens rendszert azért használják, hogy a deszorbeáló második folyékony oldószer deszorbeáló erősségét jobban kontrollálhassák. Chiang vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy a deszorbeáló folyadék deszorbeáló erőssége korántsem olyan fontos, mint azt korábban gondolták.

A folyékony oldószerek költségének csökkentése érdekében a szétválasztást követően a szerves oldószert felhígítva tartalmazó áramot előnyösen szeparációs lépésnek alávetve a szerves oldószert az A oldott anyag és a B oldott anyag szétválasztására újrafelhasználható formában visszanyerjük.

A találmány szerinti eljárás egy lehetséges újabb változatánál előnyösen a deszorbeáló második folyékony oldószerben és az első folyékony oldószerben lévő oldószerek legalább egyikét azonosnak választjuk, ami lehetővé teszi, hogy a folyékony oldószereket könnyebben visszanyerhessük, mivel megfelelő mértékű tisztításukhoz kisebb munkabefektetés szükséges. Ha például a másik folyékony oldószerként vizet használunk, akkor a deszorbeáló folyadékként lényegében tiszta metanol helyett még akkor is sokkal gazdaságosabban használhatjuk az etanol vizes oldatát, ha a két folyadék az A és a B oldott anyagok szétválasztása tekintetében ugyanolyan hatékonyságú. A hígított metanolból (például a rafinátum áramból) a lényegében tiszta metanol visszanyerése sokkal költségesebb, mint a híg vizes etanol oldatnak egy kevésbé híg vizes etanol oldattá való feldolgozása.

A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas olyan esetekben, amikor a szétválasztandó vegyületeket tartalmazó tápáramot előnyösen fermentálás! folyamatból nyerjük, ahol a fermentálás! folyamatból nyert tápáram az A oldott anyagként

-5előnyösen valamilyen antibiotikumot, előnyösen például egy poliketid antibiotikumot tartalmaz.

A találmány szerinti megoldást a következőkben mindössze egyetlen példa alapján, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen, ahol az

- 1. ábra egy szimulált mozgóágyas (SMB) berendezést szemléltet vázlatosan; míg a - 2a-e ábrák azt mutatják grafikusan, hogy az m₂ és az m₃ mennyiségek mely értékei mellett érhetjük el az A oldott anyag koncentrálódását.

PÉLDA

Az SMB berendezések működése széles körben ismert, részletesen megtalálható például D.M. Ruthven szerzőnek a Wiley könyvkiadó (New York, USA) által 1984-ben Adszorpció és adszorpciós folyamatok (Adsorption and adsorption processes”) címmel megjelentetett munkájában; G. Storti, M. Mazotti, M. Morbidelli és S. Cárrá szerzőknek az Al. Ch. E. J. folyóirat 1993. évi 39. évfolyama 3. számának 471. oldalán Kétalkotós, ellenáramos adszorpciós szeparációs folyamatok nagyteljesítményű megvalósítása (’’Robust design of binary countercurrent adsorption separation processes”) című cikkében; valamint M. Mazotti, G. Storti és M. Morbidelli szerzőknek a J. Chromatogr. A folyóirat 1997. évi 769. számának 3-24. oldalain Szimulált mozgóágyas egységek optimális működtetése nemlineáris kromatográfiás szétválasztásra (’’Optimal operation of simulated moving bed units for nonlinear chromatographic separation”) címmel közzétett munkájában.

Amint azt az 1. ábra mutatja, egy SMB berendezés alapjában véve négy darab, 1 első, 2 második, 3 harmadik és 4 negyedik szekcióból áll, mindegyik szekció valamilyen szorbens anyagot tartalmaz, melyeket a deszorbeáló folyadékkal összhangban választunk meg oly módon, hogy a szétválasztandó A oldott anyag és B oldott anyag szempontjából eltérő adszorpciós jellemzőket mutassanak. Az adszorpciós jellemzőkben megmutatkozó ezen eltérést a K megoszlási hányadossal jellemezzük. A szétválasztás akkor is megtörténik, ha nem követeljük meg, hogy a K_A és a K_B megoszlási hányadosok aránya a lehető legnagyobb legyen. Ez azért van így, mert egy speciális SMB berendezéssel nagyobb mértékű szétválasztásra van lehetőség, vagy egy kisebb (és ennélfogva olcsóbb) SMB berendezés ugyanolyan mértékű szétválasztást eredményezhet. A (kromatográfiás) megoszlási hányadosok meghatározása a területen járatos szakember számára ismeretes, megtalálható például D.M.

-6Ruthven szerzőnek a Wiley (New York, USA) könyvkiadó által 1984-ben Adszorpció és adszorpciós folyamatok (Adsorption and adsorption processes) című munkájában. (idáig kész)

Amint azt az 1. ábra mutatja, az SMB berendezésbe az A és a B oldott anyagokat tartalmazó F tápáramot a 2 második és a 3 harmadik szekciók között vezetjük be. Ugyanakkor az 1 első szekcióba D deszorbeáló áramot is bevezetünk. Az A oldott anyagot tartalmazó E extraktum áramot az 1 első és a 2 második szekciók között, míg a B oldott anyagot tartalmazó R rafinátum áramot a 3 harmadik és a 4 negyedik szekciók között vezetjük ki. Egy adott szekcióban tekintett tényleges folyadékáramlási sebesség és az ugyanezen szekcióban tekintett szorbensáramlási sebesség hányadosát m-mel jelöljük. A (tényleges) szorbensáramlási sebességet azzal a gyakorisággal definiáljuk, amellyel az SMB folyamatot vezérlő szelepek kapcsolnak és az egyes szekciók funkciója változik (azaz például az 1 első szekció a 4 negyedik szekcióvá, a 4 negyedik szekció pedig az 1 első szekcióvá válik, és így tovább).

Ha a K/m hányados 1 -nél kisebb, akkor a K megoszlási hányadossal jellemzett oldott anyag az SMB berendezésben fennálló folyadékáramlás irányához képest felfelé mozdul el.

Az SMB berendezés és az SMB folyamat részletesebb ismertetése a találmány szerinti megoldás alábbi ismertetéséhez nem szükséges, a szóban forgó részletek bármely SMB technológiával kapcsolatos tankönyvben megtalálhatók.

Ahhoz, hogy az A oldott anyag koncentrációja növekedjék nem elegendő, ha az E extraktum áram áramlási sebessége az F tápáram áramlási sebességénél kisebb. A következőkben azt mutatjuk meg, hogyan határozhatjuk meg azon speciális feltételeket, amelyek mellett a koncentráltabbá válás lehetséges.

1. Az R rafinátum áram és az E extraktum áram oldószer összetételét a szétválasztás kívánt mértékétől függően választjuk meg. Az R rafinátum áram - oldószer összetételét tekintve - az F tápáram első folyékony oldószerének, valamint a D deszorbeáló áram második folyékony oldószerének a keverékeként áll elő. Az E extraktum áram - oldószer összetételét tekintve - lényegében a második folyékony oldószer összetételével egyezik meg.

Lehetőségünk van ehelyett a log Ke = log K_Ci + (1 - φ) log Kez

-7összefüggés felhasználásával (ahol C az A vagy a B indexek egyike, 1 az első oldószert, 2 a második oldószert jelenti, továbbá φ az R rafinátum áramban lévő első oldószer térfogathányadát jelöli) kiszámítani az A és a B oldott anyagokra vonatkozó K_A és K_B megoszlási hányadosok értékét.

2. Az m₂ és az m₃ mennyiségek értékeit oly módon választjuk meg, hogy az

i) m₂ < m₃,

ü) KBextract < m₂, ÓS

Ül) m₃ < KAraffinate, egyenlőtlenségek teljesüljenek, amint az az irodalomban szokásos. Adott F tápáram áramlási sebesség mellett az m₂ és az m₃ mennyiségek választott értekeit felhasználva kiszámíthatjuk a D deszorbeáló áram, valamint a kimenő R rafinátum áram és E extraktum áram áramlási sebességeit.

3. Ezt követően, a jelen találmánnyal összhangban, az m₂ és az m₃ mennyiségek lehetséges értékei közül azon értékeket választjuk ki, amelyekre az iv) m₂ < KAextract és v) m₃ > Keraffinate egyenlőtlenségek is teljesülnek. Mivel a K megoszlási hányados értéke függ az m₃ mennyiség értékétől (a K értéke függ a φ térfogathányadtól) a szóban forgó felső és alsó görbéket - bár azokat algebrai úton is meghatározhatjuk - egyszerűen kiszámíthatjuk (a Newton-Raphson algoritmusra épülő megoldó programot használva) numerikusán is, amint az numerikus analízis vagy differenciálés integrálszámítás tankönyvekben megtalálható.

Úgy gondoljuk, hogy az említett egyenlőtlenségek lépésenként! grafikus ábrázolása elősegíti a találmány lényegének megértését.

A 2a ábra az m₂ és az m₃ mennyiségek azon értékeit ábrázolja, melyek kielégítik az m₂ < m₃ feltételt. Ha ezen feltétel nem teljesülne, akkor az SMB berendezésbe F tápáram nem lépne be.

A 2b ábra az előzőek mellett a ii) és iv) K_Bextract < m₂ < K_Aextract feltételét szemlélteti. Ha ezen feltétel nem teljesülne, akkor az E extraktum áramban B oldott anyag lenne jelen, vagyis az A oldott anyag tisztasága gyenge lenne.

A 2c ábra az előzőek mellett a iii) m₃ < K_Araffin_ate feltételt is ábrázolja (a napjainkban alkalmazott K_Araffin_ate = K_Aextract feltételnek megfelelőn). Ha ezen feltétel nem teljesülne, akkor az R rafinátum áramban A oldott anyag lenne jelen, miáltal a B oldott anyag tisztasága gyenge lenne.

-8A 2d ábra a találmány szerinti eljárás iii) m₃ < K_Araffinate feltételének teljesülését szemlélteti.

A 2e ábra az előző feltételek mellett a találmány szerinti m₃ > K_Braffinat_e és m₃ > KAextract feltételeket is kielégítő tartományt ábrázolja. Csupán ezen speciális (sraffozott) tartomány az, amely mellett az E extraktum áramban lévő A oldott anyag koncentrálódása megtörténik.

Kétalkotós oldószer rendszerek esetében a KAraffinate és K_Braffinate megoszlási hányadosok esetén fennálló matematikai összefüggések hasonlóak.

A KAraffinate és K_Braffinate megoszlási hányadosokra (az m₃ mennyiség függvényében) fennálló analitikus egyenlőségek a

KAraffinate =

K_Braffinate = m₃ · log(m₃ )-m₃-^_F log(K_A1) + (7 - ^) · logCK^)) (^_D ~Φρ)·^g(K_A2) + (Φ_Ρ -φ_ΰ)·log(K_A1) m₃ log(m₃)-m₃-^_F-log(K₅₂) + (1-φ_Ρ)·log(K_B?)) (Φω ~Φρ>^log(K_S2) + (φρ -Φο)·) alakban írhatók fel, ahol m₂ a folyadék 2 második szekcióban tekintett áramlási sebességének és a szorbens anyag 2 második szekcióban tekintett áramlási sebességének a hányadosa;

m₃ a folyadék 3 harmadik szekcióban tekintett áramlási sebességének és a szorbens anyag 3 harmadik szekcióban tekintett áramlási sebességének a hányadosa;

φ_Ρ az F tápáramban lévő kétalkotós oldószer keverék egyik oldószerének térfogathányada;

φ₀ a D deszorbeáló áramban lévő kétalkotós oldószer keverék ugyanazon oldószerének térfogathányada;

Kai az első (tiszta) folyékony oldószerben lévő A oldott anyag (kromatográfiás) megoszlási hányadosa;

Ka2 a második folyékony oldószerben lévő A oldott anyag megoszlási hányadosa;

K_Bi az első folyékony oldószerben lévő B oldott anyag megoszlási hányadosa; és K_B2 a második folyékony oldószerben lévő B oldott anyag megoszlási hányadosa.

Claims (6)

1. • Λ · - * * *4·^ *- ·

   SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás tápáramban első folyékony oldószer mellett jelen lévő első A oldott anyag és második B oldott anyag lényegében folyamatos szétválasztására, amelynél szorbens anyagot tartalmazó, a tápáram számára bevezetéssel, deszorbeáló második folyékony oldószer számára bevezetéssel, az A oldott anyagot tartalmazó extraktum áram számára kivezetéssel, a B oldott anyagot tartalmazó rafinátum áram számára kivezetéssel, valamint további kivezetéssel ellátott mozgóágyas berendezést használunk, továbbá amelynek során

   - a tápáramot a mozgóágyas berendezésbe tápláljuk;

   - a deszorbeáló második folyékony oldószert a szorbens anyaggal szemben áramlón a mozgóágyas berendezésbe tápláljuk;

   - a B oldott anyaghoz képest az A oldott anyagban dúsított extraktum áramot kivezetjük; és

   - az A oldott anyaghoz képest a B oldott anyagban dúsított rafinátum áramot kivezetjük; és * a második folyékony oldószer bevezetése és az extraktum áram kivezetése közötti tartománnyal első szekciót (1) jelölünk ki;

   * az extraktum áram kivezetése és a tápáram bevezetése közötti tartománnyal második szekciót (2) jelölünk ki;

   * a tápáram bevezetése és a rafinátum áram kivezetése közötti tartománnyal harmadik szekciót (3) jelölünk ki; és * a rafinátum áram kivezetése és a további kivezetés közötti tartománnyal negyedik szekciót (4) jelölünk ki; ahol @ a tekintett k-adik szekció (k=1-4) folyadék áramának és szorbens áramának hányadosaként valamennyi szekcióra egy m_k mennyiséget definiálunk, továbbá ahol @ a folyékony oldószer szerves oldószert tartalmaz, valamint az első folyékony oldószert és a deszorbeáló második folyékony oldószert egymással tökéletesen elegyedőnek választjuk; és # az extraktum áram folyékony oldószerében lévő A oldott anyagra vonatkozó KAextract megoszlási hányadost definiálunk;

   # az extraktum áram folyékony oldószerében lévő B oldott anyagra vonatkozó Keextract megoszlási hányadost definiálunk;

   # a rafinátum áram folyékony oldószerében lévő A oldott anyagra vonatkozó KAraffinate megoszlási hányadost definiálunk;

   # a rafinátum áram folyékony oldószerében lévő B oldott anyagra vonatkozó K_Braffinate megoszlási hányadost definiálunk, továbbá

   -10az m₂ és az m3 mennyiségeket az

   i) m₂ < m₃,

   Ü) KBextract < m₂, θθ

   Ül) m3 < KAraffinate egyenlőtlenségeket kielégítőnek választjuk, azzal jellemezve, hogy a deszorbeáló második folyékony oldószer és az első folyékony oldószer legalább egyikét szerves oldószert tartalmazónak választjuk, valamennyi folyékony oldószert legalább egy, lényegében tiszta oldószert tartalmazó összetétel formájában állítjuk elő, ahol a folyékony oldószer összetételeket úgy választjuk, hogy azoknak az adszorbeált vegyületet szorbens anyagtól elválasztó képessége eltérő, és iv) m₂ < K_Aextract; továbbá az m₂ és az m₃ mennyiségeket rögzített m₂ esetén az

   v) m₃ > K_Braffinate és m₃ > K_Aextract egyenlőtlenségeket kielégítőnek választjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szétválasztást követően a szerves oldószert felhígítva tartalmazó áramot szeparációs lépésnek alávetve a szerves oldószert az A oldott anyag és a B oldott anyag szétválasztására újrafelhasználható formában visszanyerjük.
3. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a deszorbeáló második folyékony oldószerben és az első folyékony oldószerben lévő oldószerek legalább egyikét azonosnak választjuk.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szétválasztandó vegyületeket tartalmazó tápáramot (F) fermentálási folyamatból nyerjük.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fermentálási folyamatból nyert tápáram (F) az A oldott anyagként antibiotikumot tartalmaz.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az antibiotikum poliketid antibiotikum.

   2001 hu,. 2 2

   A bejelentő helyett a/fheghatalmazott;

   DANUBIÁr '

   Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

   Aktaszámunk: 94631-3118/SZT/GL

   Ügyintézőnk: Szabó Zsolt